A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2003. (IX. 19.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest III. kerület, Rozgonyi Piroska utca 2. szám alatti 23113/7 helyrajzi számú ingatlant, a Római Strandfürdő területét.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a római korban emelt forrásfoglalás, szentélykörzet, kórház, illetve a középkori malomépület maradványainak védelme.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Rózsa utca 3-5. szám alatti 107, 108 helyrajzi számú ingatlanokat, amelyeken a Szent Kereszt kápolna rommaradványai találhatók.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a XI. században emelt, egykor plébániatemplomként működő, különleges alaprajzú román kori Szent Kereszt kápolna építészeti maradványainak megőrzése, helyreállítása, bemutatási lehetőségének biztosítása.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Bajna, 439 helyrajzi számú temetőben álló Sándor-szarkofágot, valamint az azt körülvevő, kerítéssel körülhatárolt 36 m2 nagyságú területet, valamint az 1836-ban emelt keresztet.

(2) Műemléki környezetnek a temető többi részét, valamint a 414 helyrajzi számú árkot és a 438 helyrajzi számú ároknak a temetővel határos szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1820-ban állított klasszicista stílusú Sándor-szarkofág, valamint az 1836-ban Hószik Imre esztergomi kanonok által emelt feszület védelme.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Perczel utca 14. szám alatti, 17499 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1885 körül emelt neoreneszánsz lakóépület építészeti értékeinek, iparművészeti részleteinek, 1898-ban készült majolika portáljának védelme.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zala megyei Nagykanizsa-Miklósfa, 2160 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2151/1, 2151/2, 2152, 2153, 2156, 2159, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védelem célja a XV. század második felében emelt főnemesi castellum építészeti maradványainak megőrzése.

6. § (1) Megszüntetem a Szeged, Nyíl utca 41. szám alatti 20764 helyrajzi számú ingatlan 2685 törzsszámú, valamint a Szeged, Nyíl utca 45. szám alatti 20768 helyrajzi számú ingatlan 9256 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatti népi lakóépületek helyreállíthatatlanul elvesztették műemléki értékeiket.

7. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére