A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/2003. (VII. 2.) IM rendelet

a bíróságon kezelt letétekről

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 473. §-ában, az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének i) pontjában, a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 21. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 7. § tekintetében a nemzeti kulturális örökség miniszterével, a 40. § tekintetében pedig a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A BÍRÓSÁGI LETÉT

A bírósági letét fajtái

1. § Bírósági letétbe helyezésnek

a) *  teljesítés céljából [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:53-6:55. §] (a továbbiakban: teljesítési letét),

b) bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (a továbbiakban: őrzési letét),

c) elnöki letét vagy

d) óvadék céljából

van helye.

2. § (1) Teljesítési letétként

a) pénz,

b) pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat),

c) értékpapír, továbbá

d) egyéb okirat (közokirat, magánokirat)

helyezhető bírósági letétbe.

(2) Őrzési letétként

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak, továbbá

b) bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhető bírósági letétbe.

(3) *  Teljesítési és őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá őrzési letétként ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. Ezen összeghatár szerinti korlátozás nem vonatkozik a kisajátítási eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás keretében megállapított, az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítási eljárás keretében megállapított, valamint az ezek körébe nem eső egyéb - jogszabályban (különösen a bányászatról szóló törvényben, a földgázellátásról szóló törvényben, a villamos energiáról szóló törvényben) meghatározott személyek, szervezetek részére biztosított - közérdekű használati joggal összefüggésben a kártalanításra jogosult részére járó összeg letétbe helyezésére.

(4) Elnöki letétként ötszáz forintot meghaladó értékű pénz helyezhető bírósági letétbe.

A letétkezelés és őrzés általános szabályai

3. § Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem számít fel.

4. § (1) A bíróság gazdasági hivatala (a továbbiakban: BGH) a készpénzletétet a bírói letéti számlán kezeli.

(2) *  Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat az ítélőtábla és a törvényszék székhelyén a BGH, a törvényszék székhelyén kívül működő bíróságoknál pedig a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozója (a továbbiakban együtt: letétkezelő) kezeli.

5. § (1) *  Ha a letétbe helyezendő tárgy annak terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelő kezelésében nem tartható, - díjazás ellenében - a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező más állami szerv, egyesület vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: letéteményes) kezelésébe és őrizetébe adható a 6. és 7. §-ban foglaltak kivételével. Erről a bíróság a letevőt értesíti.

(2) A bíróság a letéteményes kezelésébe és őrizetébe adás szükségességéről a letevőt előzetesen értesíti, és felhívja a költségek előlegezésére. A letéteményes díját a letevő viseli és a letétkezelőnek előlegezi, kivéve azokat a hatóságokat, akiknek a letétbe helyezés jogszabályban előírt kötelezettsége. Utóbbi esetben a letéteményes díját a bíróság előlegezi.

6. § *  A bírósági letétbe helyezett nyereménybetétkönyvet, a nyeremény alapjául szolgáló egyéb okiratot és értékpapírt a bíróság a kibocsátó hitelintézet mint letéteményes kezelésébe (új Ptk. 6:361. §) és őrzésébe adja. A nyereményösszeg felvételéről és bírósági letétbe helyezéséről a letéteményes gondoskodik.

7. § (1) *  Ha a bírósági letétbe helyezett tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, a letétkezelő 3 napon belül megkeresi a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős minisztert (a továbbiakban: kulturális javak hatósága).

(2) *  Ha a kulturális javak körébe tartozó tárgy a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javainak tekinthető és ezért alkalmasnak mutatkozik a védetté nyilvánításra, erről a kulturális javak hatóságát értesíteni kell, és módot kell adni arra, hogy a tárgyat a kulturális javak hatóságának szakértője költségtérítés nélkül megvizsgálja.

(3) *  A kulturális javak hatósága - a kultúráért felelős miniszter egyetértésével - az (1) bekezdésben megjelölt, illetve a (2) bekezdés alapján védetté nyilvánított tárgy közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését rendelheti el a letétbe helyezés időtartamára.

8. § A tárgynak a 6. §, valamint a 7. § (3) bekezdés szerinti elhelyezése nem érinti a tárgy kiadása vagy megfelelő ellenérték megfizetése iránti igényt.

9. § (1) A letétkezelő vagy a letéteményes a bírósági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más őrizetébe csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja.

(2) A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevőt minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményről értesíteni.

(3) Ha a letétbe helyezett vagy az e célból átadott tárgy elvész, megsemmisül vagy megrongálódik, a letéteményes köteles az ebből eredő kárt a bíróságnak megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevő okozta.

A letét visszakövetelése

10. § (1) A letevő a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) *  A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.

11. § (1) A letevő az őrzési letétet - ha jogszabály vagy bíróság másképp nem rendelkezik - az őrzési idő alatt bármikor visszakövetelheti.

(2) Ha az őrzési letétként elhelyezett tárgyat jogszabály rendelkezése folytán vagy azért kell értékesíteni, mert a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek a tárgy értékéhez képest aránytalanul magasak és e költségek előlegezését a letevő a bíróság felhívása ellenére sem vállalja, a visszakövetelésre irányuló jog - eltérő rendelkezés hiányában - a tárgy ellenértékének kiadására áll fenn.

(3) Az őrzési letétként elhelyezett pénz visszakövetelésére, illetőleg a tárgy vagy a tárgy ellenértékének kiadására irányuló jog az őrzési idő elteltétől számított öt év alatt évül el.

II. Fejezet

A BÍRÓSÁGI LETÉTI ÜGYBEN ELJÁRÓ BÍRÓSÁG

12. § (1) *  Bírósági letéti ügyben hivatásos bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző jár el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e rendelet nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) *  Ha a letétbe helyezés összefügg bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt üggyel, a letét elfogadása tárgyában az első fokon eljáró vagy eljárt bíróság, egyéb esetben a járásbíróság jár el. Törvényszéki végrehajtó által lefolytatott eljárás során letéti ügyben a törvényszék jár el.

(3) *  Az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással összefüggő letéti ügyben az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző székhelye szerinti járásbíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha pedig nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti járásbíróság jár el. Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítási összeggel kapcsolatos letéti ügyben az ingatlan fekvése szerinti törvényszék székhelye szerinti járásbíróság jár el.

13. § (1) A közjegyző székhelyének és illetékességi területének megállapítására a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendeletben foglaltak irányadók.

(2) A végrehajtó székhelyének és illetékességi területének megállapítására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben és a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendeletben foglaltak irányadók.

III. Fejezet

A LETÉTBE HELYEZÉSI ELJÁRÁS

Pénzletét

14. § (1) A pénzt a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelő bírói letéti számlájára kell befizetni vagy azt a számlára átutalni.

(2) *  A letevőnek a kisajátítási eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás keretében megállapított kártalanítási összeget a kártalanítási per lefolytatására illetékes bíróság székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) letétkezelőjének kell befizetni vagy a bírói letéti számlára átutalni.

(3) A befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) fel kell tüntetni:

a) az összeg rendeltetését,

b) *  a letét fajtáját (teljesítési, őrzési, elnöki letét; óvadék),

c) a letevő és a jogosult nevét (elnevezését),

d) a letevő általa megjelölt hitelintézetnél vezetett számlájának a számát,

e) a letevő lakóhelyét (székhelyét),

f) annak tényét, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek,

g) annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a befizetett összegnek bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi, továbbá

h) ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel van kapcsolatban, az ügy számát is.

(4) Elnöki letétbe helyezés esetén az f) pontban megjelölt adatot nem kell feltüntetni.

(5) Ha a közjegyző, a végrehajtó vagy a hagyatéki ügyben eljáró leltárelőadó olyan pénznek látszó tárgyat helyez letétbe, amely a bírói letéti számlán nem kezelhető, a tárgy letéti kezelésére a tárgyletét (16-17. §) szabályai irányadóak.

15. § (1) Ha a letétkezelő észleli, hogy a befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) az adatok hiányosan kerültek feltüntetésre, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a letevőt az adatok pótlására.

(2) Ha a letevő a megadott határidőn belül felhívás ellenére sem pótolja a hiányzó adatokat, és azok a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a pénzt a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a letevő által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] visszautalja. A visszafizetéssel vagy a visszautalással kapcsolatos költségeket a bíróság a letétből levonja.

(3) Ha a visszautalás vagy visszafizetés sikertelen, a letétkezelő erről értesíti a bíróságot, amely a 25. §-ban foglaltak szerint jár el.

Tárgyletét

16. § (1) *  A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni a letét elfogadása iránti kérelmének benyújtását követően, a bíróság erre vonatkozó felhívására.

(2) A letevőnek postai megküldés esetében a csomagban megküldött letétbehelyező lapon fel kell tüntetni:

a) a letevő és a jogosult nevét (elnevezését),

b) a letevő lakóhelyét (székhelyét),

c) a letét fajtáját (őrzési letét),

d) annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a letétbe helyezni kívánt tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi,

e) annak tényét, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek, továbbá

f) a letétbe helyezett tárgy mennyiségét (darabszámot, súlyt stb.), megnevezését, értékét, minőségét és az esetleges ismertetőjeleket, továbbá - ha szükséges - annak rövid leírását.

17. § (1) Ha a letétkezelő észleli, hogy a postai megküldés során a letétbehelyező lapon az adatok hiányosan kerültek feltüntetésre, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a letevőt az adatok pótlására.

(2) Ha a letevő a hiányzó adatokat felhívás ellenére sem pótolja, illetőleg azok a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a tárgyat a letevő részére visszaküldi. Ha a letevő neve (elnevezése) vagy címe nem állapítható meg, illetőleg a visszaküldött tárgy részére nem kézbesíthető, vagy pedig a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a letétkezelő erről a szükséges intézkedések (őrzés, értékesítés stb.) megtétele végett haladéktalanul értesíti a bíróságot.

A letét elfogadása iránti kérelem

18. § (1) A pénz vagy a tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni.

(2) A pénz elnöki letétként történő elfogadása iránt kérelmet nem kell benyújtani.

(3) *  Ha a letevő az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése nélkül utalt át a bírósági letéti számlára pénzt vagy küldött meg postán tárgyletétet, a bíróság a pénz vagy a tárgy beérkezését követő 30 nap elteltével a pénzt - a költségek levonása után - visszautalja, illetve a tárgyat visszaküldi a feladónak. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság az őrzési letétként történő kezelést egyévi időtartamra elrendeli.

19. § (1) A kérelemben (jegyzőkönyvben) fel kell tüntetni:

a) a 14. § (3) és 16. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat,

b) *  a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket [új Ptk. 6:55. § (4) bekezdés],

c) a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét, megjelölve az őrzés időtartamát, továbbá

d) valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját).

(2) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását vagy őrzését is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie.

(3) Magánokirat letétbe helyezése esetében az okirat keltét és a kiállító nevét (elnevezését) is fel kell tüntetni.

20. § A közjegyzőnek és a végrehajtónak a letét elfogadása iránt kérelmet nem kell előterjesztenie.

21. § (1) A letevőnek a tárgy értékét meg kell jelölnie.

(2) Ha a letevő nem jelöli meg a tárgy értékét, vagy az általa közölt érték valószínűtlen, a tárgy értékét átvétele előtt hivatalból, becslés útján a letétkezelő állapítja meg. A becslés költsége a bíróságot terheli.

(3) *  A tárgy értékének megállapításához szakértő közreműködését is igénybe lehet venni. A szakértői becslés költségét a letevő előlegezi és viseli. Ha a letevő a költséget nem előlegezi meg, a tárgy értékét a letétkezelő állapítja meg. Szakértőt hivatalból is igénybe lehet venni, ebben az esetben a becslés költsége a letevőt terheli.

(4) A végrehajtó által lefoglalt tárgyat nem kell felbecsülni, a tárgy értékeként a végrehajtási eljárás során megállapított becsérték az irányadó.

A letét elfogadása

22. § (1) *  A letét elfogadásáról a bíróság a befizetést igazoló feladóvevénynek (a tárgy átvételét igazoló elismervénynek) a csatolása esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül, egyébként a pénz beérkezését, illetőleg a tárgy átvételét igazoló értesítést követő 8 munkanapon belül határoz.

(2) A letétbe helyezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével, a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

23. § (1) A bírósági letétbe helyezés a közjegyző, a végrehajtó vagy a hagyatéki ügyben eljáró leltárelőadó megkeresése alapján az általa átadott pénz, illetve tárgy átvételével jön létre, külön elfogadó végzést a bíróság nem hoz.

(2) A pénz elnöki letétként történő elfogadásáról külön elfogadó végzést a bíróság nem hoz.

24. § (1) Az elfogadó végzésben meg kell jelölni a letét rendeltetését (teljesítési vagy őrzési letét), a letéti kezelés (őrzés) időtartamát, egyidejűleg feltüntetve a letéti kezelés (őrzés) utolsó napját.

(2) A letéti kezelés (őrzés) időtartama - eltérő kérelem hiányában - a letétbe helyezéstől számított egy év.

25. § Ha a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, egyidejűleg intézkedik a kiutalása iránt is. Ha a kiutalásnak akadálya van (pl. a jogosult személye bizonytalan, vagy egyéb adatai ismeretlenek, a jogosultság vitás) a letétkezelő a letétet a bíróság további rendelkezéséig őrzési letétként köteles kezelni.

A letétbe helyezéssel kapcsolatos költségek megállapítása

26. § (1) *  A letevő a teljesítési letétként történő letétbe helyezéssel felmerült költségeit felszámíthatja, kivéve, ha a felek a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítésben és egyidejűleg a költségviselésre vonatkozóan is megállapodtak.

(2) *  A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül határoz.

27. § (1) Ha a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési letétet a bíróság kiutalja, a letevő részére megállapított költségeket a letétbe helyezett összegből levonja. A levont összeget a letétkezelő a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a letevő által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] visszautalja.

(2) A 2. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti teljesítési letétet a bíróság kiutalja, és a 26. § (1) bekezdése szerint megállapítja a költségeket a letevő részére.

A letét elfogadásának megtagadása

28. § *  Ha a bíróság a letét elfogadását megtagadja, a letétkezelőt a megtagadó végzés jogerőre emelkedése után utasítja a pénznek a letevő részére történő megküldésére, átutalására vagy a tárgynak a letevő részére történő visszaküldésére. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság az őrzési letétként történő kezelést egyévi időtartamra elrendeli.

A letétbe helyezett tárgy előzetes értékesítése

29. § (1) Ha a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a bíróság a tárgy értékesítését és az értékesítésből befolyt ellenérték letéti kezelését (őrzését) rendeli el. Az előzetes értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az 5. §-ban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség.

(2) A letétbe helyezett tárgyak értékesítésére a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3) Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a letétkezelő bírói letéti számlájára kell átutalni.

A letétből történő végrehajtás

30. § A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

IV. Fejezet

A LETÉT KIUTALÁSA

A letét kiadása és a bírói letéti számlán kezelt pénz kifizetésére (kiutalására) irányuló kérelem

31. § (1) A pénz vagy az értékesítésből befolyt összeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes bíróságnál lehet előterjeszteni. A bíróság a kérelemről a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz.

(2) Ha a letét elfogadására közjegyző vagy végrehajtó előtt folyamatban volt eljárással összefüggésben került sor, a bíróság a letét kiutalása vagy kiadása tárgyában külön határozatot nem hoz, hanem a közjegyző vagy a végrehajtó megkeresését teljesíti.

A kiutaló határozat

32. § (1) *  A letét kifizetéséről (átutalásáról) és kiadásáról (a továbbiakban együtt: kiutalásról) az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott, vagy amelyik a közjegyzőtől, végrehajtótól a letétet átvette.

(2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye, illetőleg a részesedés mértéke vitás, a bíróság felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős (előzetesen végrehajtható) bírósági vagy más hatósági határozattal, egyidejűleg személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni. A bíróság további intézkedést nem tesz.

33. § (1) A kiutaló határozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a letétet kiutaló bíróság megnevezése,

b) a határozat ügyszáma,

c) a letét nyilvántartási tételszáma, a bevételezés időpontjának (év, hó, nap) megjelölésével,

d) a letevő neve (elnevezése),

e) a kiutalt letét felvételére (átvételére) jogosult személy vagy szerv (meghatalmazott) neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye (székhelye), bankszámlaszáma és elnevezése,

f) a kiutalt összeg megjelölése számmal és betűvel, illetve a letéti tárgy pontos leírása,

g) a kiutalt összeg rendeltetése, illetve a letéti tárgy kiadásának jogcíme.

(2) A kiutaló határozatra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

34. § (1) A kiutaló határozatot teljesítés végett az illetékes letétkezelőnek kell megküldeni. Ha a letétet csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni, a határozatot csak a jogerőre emelkedés után lehet a letétkezelőnek megküldeni.

(2) A letétkezelő a kiutaló határozatot számszerűség szempontjából megvizsgálja, és - ha nincs akadálya - a kiutalás iránt 8 napon belül intézkedik. Ha a kiutaló határozat a számszerűség szempontjából téves, vagy nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak, azt kijavítás, illetve kiegészítés végett haladéktalanul visszaküldi az eljáró bíróságnak. A bíróság a kijavításról végzéssel határoz.

A letét kiadása

35. § A letétet - a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni (kifizetni, átutalni stb.).

36. § (1) Az 50 000 forintot meg nem haladó értékű pénzt a jogosult (meghatalmazottja) a letétkezelőnél személyesen átveheti.

(2) Postán kell megküldeni vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára [a jogosult által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével] kell átutalni a 100 forintot meghaladó kifizetendő összeget az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár alatt, ha azt a jogosult kérelmezi, továbbá ha a kifizetendő pénz összege az (1) bekezdésben megjelölt értékhatárt meghaladja.

37. § (1) A tárgyat a jogosult a letétkezelőnél személyesen veheti át. Ha a pénzt vagy tárgyat a jogosult személyesen kívánja átvenni, a személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolnia kell.

(2) Ha a jogosult a pénzt vagy a tárgyat meghatalmazott útján kívánja átvenni, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) Ha a jogosult a tárgy postán való elküldését kéri, kérelmét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A postán való elküldés költségei a jogosultat terhelik. Ha a jogosult a kérelmével együtt nem előlegezi meg a postaköltséget, a postai elküldés utánvéttel történik.

(4) A letét kiadása, jogosultnak történő kifizetése után fennmaradó összeg (maradványösszeg) a letevőt illeti. A letétkezelő a letevő kérelmére a 100 forintot meg nem haladó maradványösszeget csak pénztári kifizetéssel teljesíti, abban az esetben is, ha a letevő kérelme egyéb kifizetési módra irányult. Ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. Ez a rendelkezés a tárgyletétként eredeti pénznemekben (érmékben) őrzött pénzre nem vonatkozik.

(5) A maradványösszeg postai megküldésével, átutalásával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik. A letétkezelő a maradványösszegből a költségeket a kifizetés (átutalás) előtt jogosult levonni. Ha a levonást követően a visszafizetendő összeg a 100 forintot nem éri el, a (2) bekezdésben írtak szerint kell eljárni.

38. § Letétbe helyezett lakbér (lakáshasználati díj, albérleti díj stb.) kiutalását megelőzően, ha a jogosult ugyanannak a bérleménynek a bére fejében a korábban letétbe helyezett lakbér átvételét megtagadta, a bíróság a letétet elfogadó végzésben nyilatkozatra hívja fel, hogy hajlandó-e az összeget átvenni. A letét kiadására csak akkor kerül sor, ha a jogosult kéri a kiutalást. A bíróság mindaddig a jogosult átvétellel kapcsolatos nyilatkozata alapján jár el, amíg korábbi nyilatkozatától eltérő tartalmú új nyilatkozatot nem tesz.

A letéti kezelés (őrzés) megszüntetésének rendje

39. § (1) A bírósági kezelés (őrzés) megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó, illetőleg a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt (tárgyat) a letevő vagy a jogosult nem veszi át.

(2) A letétként kezelt pénzt az elévülési határidő elteltét követően a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni.

40. § (1) *  Az elévülési határidő elteltét követően a 7. §-ban megjelölt, letétként kezelt tárgyak végleges elhelyezéséről a kulturális javak hatósága intézkedik.

(2) *  Az (1) bekezdés alá nem eső tárgyak közül:

a) a bíróság irattárában kell elhelyezni az okiratot,

b) értékesítés, egyéb intézkedés céljából kell átadni

ba) a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírt a kibocsátó vagy az azok kezelésére jogosult szervezetnek,

bb) a zálogjegyet a tevékenység végzésére feljogosított szervezetnek,

bc) egyéb tárgyakat a tárgyak forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetve felvásárlásával foglalkozó, kereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetnek.

(3) A bíróság irattárában elhelyezett okirat nem selejtezhető.

41. § (1) A letétbe helyezett tárgyak értékesítésére a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni.

V. Fejezet

AZ ELNÖKI LETÉTRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

41/A. § *  Az elnöki letétre az e fejezetben foglalt eltérésekkel a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A kötelezett a bizonyítási eljárással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összeget, ha a bíróság székhelyén BGH működik, a bírói letéti számlára befizetési lappal vagy készpénzben köteles befizetni.

(2) A kötelezett az összeget a bíróság elnöki letétkezelőjénél készpénzben fizeti be, vagy részére postán küldi meg, ha a bíróság székhelyén BGH nem működik vagy a bíróság a letétkezelést önállóan végzi.

43. § *  (1) Az elnöki letétként elhelyezett pénzt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az eljáró bíróság jogerős határozata alapján lehet kifizetni (átutalni, visszafizetni).

(2) Ha az eljáró bíróság határozata elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, az elnöki letétként elhelyezett pénzt ki lehet fizetni (átutalni, visszafizetni) a még jogerőre nem emelkedett határozat alapján.

(3) A bíróságnak a szakértői költségelőleg kiutalására vonatkozó felhívása alapján a letétkezelő kifizeti (átutalja) a letétként elhelyezett pénznek a felhívásban meghatározott részét.

(4) A letétkezelő a bíróságnak a szakértői költségelőleg kiutalására vonatkozó felhívását számszerűség szempontjából megvizsgálja, és - ha nincs akadálya - a kiutalás iránt haladéktalanul intézkedik. Ha a kiutaló felhívás a számszerűség szempontjából téves, vagy nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak, azt kijavítás, illetve kiegészítés végett haladéktalanul visszaküldi az eljáró bíróságnak.

VI. Fejezet

AZ ÓVADÉK LETÉTELÉRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

44. § *  Eltérő rendelkezés hiányában a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) alapján bírósági letétbe helyezett óvadékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az óvadék megállapításáról és visszaadásáról rendelkező határozat meghozatalára, a határozat kézbesítésére és az ellene benyújtott jogorvoslatra az új Be. szabályai alkalmazandók.

45. § *  Az óvadék letétbe helyezése iránti ügyben az óvadék megállapítása tárgyában véglegessé vált határozatot hozó bíróság (e fejezetben a továbbiakban: bíróság) jár el.

46. § *  (1) A pénz óvadékként történő átvétele iránt kérelmet nem kell előterjeszteni, a bíróság a letétbe helyezett óvadék elfogadásáról nem hoz külön határozatot.

(2) Az óvadékot a bíróság letétkezelőjénél készpénzben vagy a bíróság letéti számlájára banki átutalással kell megfizetni. Ha annak feltételei a bíróságon biztosítottak, az óvadék befizetését készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel is teljesíteni lehet.

(3) Az óvadék készpénzben történő megfizetése esetén a három példányban kiállított befizetési lapon fel kell tüntetni:

a) a letét fajtáját (óvadék),

b) az óvadék összegét számmal és betűvel,

c) az óvadék nyilvántartási tételszámát,

d) a befizetés időpontját,

e) *  az óvadékot megállapító bíróság megnevezését, a határozat számát, véglegessé válásának időpontját,

f) természetes személy letevő esetében nevét, címét és személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát,

g) jogi személy letevő esetében elnevezését, címét, bankszámlaszámát és a nevében eljáró természetes személy nevét, személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát,

h) *  ha a letevő és annak a terheltnek a személye, akinek az érdekében az óvadékot letették, különbözik, ez utóbbi nevét, címét,

i) azt, hogy az óvadékot milyen módon kérik vissza (postai megküldés, személyesen történő átvétel a letétkezelőnél, banki átutalás),

j) *  a terhelt, a védő vagy az óvadék átvételére meghatalmazás alapján jogosult más személy (a továbbiakban együtt: az óvadék átvételére jogosult) nevét, címét és - ha az óvadék banki átutalással történő kiutalását kérik - bankszámlaszámát, továbbá természetes személy jogosult esetében személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát, jogi személy jogosult esetében nyilvántartási számát.

(4) Az óvadék banki átutalással történő megfizetése esetén az átutalási nyomtatványon a (3) bekezdés a), b), e), g) és h) pontjában foglaltak mellett fel kell tüntetni:

a) az átutalási megbízás keltét,

b) természetes személy letevő esetében nevét, címét, személyazonosságának igazolására szolgáló okmányának számát és bankszámlaszámát,

c) az óvadék átvételére jogosult személy nevét és bankszámlaszámát.

47. § *  (1) *  Készpénzben történő megfizetés esetén a letétkezelő az óvadék összegét akkor veheti át, ha a letevő az óvadékot megállapító véglegessé vált határozatot átadta, a személyazonosságát igazolta és a befizetési lapon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak.

(2) A letétkezelő az óvadék készpénzben történő megfizetését a pénz átvételével egyidejűleg a befizetési lap egy példányának a letevő részére történő átadásával igazolja. A letétkezelő a befizetési lapot annak átadásakor az aláírásával és a bíróság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el.

(3) A letétkezelő az óvadék banki átutalással történő megfizetéséről igazolást állít ki, ha a letevő az átutalási nyomtatványon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak, az óvadék összegét a letéti számlán jóváírták és a jóváírást tartalmazó számlakivonat a letétkezelőhöz megérkezett. A letétkezelő az igazolást az aláírásával és a bíróság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el és azt a letevő részére megküldi.

(4) Az óvadék banki átutalással történő megfizetéséről szóló igazolás kiállításával egyidejűleg a letétkezelő az óvadéknak nyilvántartási tételszámot ad.

(5) A BGH a Magyar Államkincstárnak a bírói letéti számlát vezető területi fiókjától minden munkanap beszerzi a számlakivonatot; ha a számlakivonat óvadék jóváírását tartalmazza, azt még ugyanazon a munkanapon eljuttatja a letétkezelőnek.

(6) Ha az átutalt összeg az óvadékként megállapított összeget meghaladja, a letétkezelő a többletösszeget - a visszautalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben - a letevő részére visszautalja.

(7) A letét az óvadék megfizetése (2) vagy (3) bekezdés szerinti igazolásának időpontjában jön létre.

48. § *  (1) A letétkezelő a befizetési lap (a banki átutalással történő megfizetésről kiállított igazolás) egy példányát az óvadék megfizetésének igazolásától számított 1 órán belül átadja a kezelőirodának vagy közvetlenül a bírónak.

(2) Ha a letétkezelő a befizetési lapot (a banki átutalással történő megfizetésről kiállított igazolást) a kezelőirodának adta át, a kezelőiroda azt a büntetőügy irataihoz szereli, és az iratokat 1 órán belül átadja a bírónak.

49. § *  Az óvadék visszakövetelésére irányuló jog attól az időponttól számított öt év alatt évül el, amely időponttól az óvadék összegét az új Be. 288. § (4) bekezdése szerint az óvadék átvételére jogosult részére vissza kell adni.

50. § *  (1) A készpénzben megfizetett óvadék kiutalása postai megküldéssel, az óvadék átvételére jogosult általi személyes átvétellel vagy banki átutalással történhet.

(2) A banki átutalással megfizetett óvadék kiutalása átutalással történik.

(3) *  A letétkezelő az óvadékot az óvadék átvételére jogosult részére utalja ki.

51. § *  (1) *  Az óvadék kiutalásáról a bíróság nem hoz külön határozatot, a letétkezelő az óvadékot az annak átvételére jogosult (örököse, jogutódja) részére az óvadék visszaadásáról rendelkező véglegessé vált határozat alapján, a befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) feltüntetett módon utalja ki.

(2) Az óvadék átvételére jogosult a százezer forintot meghaladó összegű óvadékot személyesen akkor veheti át, ha a visszavétel iránti igényét a visszavételt két nappal megelőzően a letétkezelőnél bejelentette.

(3) Ha az óvadék kiutalása banki átutalással történik, a kiutalásra az átutalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben kerül sor.

52. § *  Ha az óvadék letevője az új Be. 288. § (1) vagy (2) bekezdése szerint elvesztette a jogát az óvadék összegére, az erről szóló véglegessé vált határozat kézhezvételét követően a letétkezelő az óvadék összegét átutalja a bíróság nevére nyitott központosított beszedési számlára.

53. § *  Ha az óvadék letevője az óvadék visszaadása iránti kérelmét közvetlenül a letétkezelőnél terjeszti elő, a letétkezelő a kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróság részére.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) *  E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2013. (VIII. 7.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 2. § (3) bekezdését és 14. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) *  E rendeletnek az új polgári perrendtartásról és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2017. (XII. 21.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 2. § (3) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) * 

55. § *  (1) Az új Ptk. hatálybalépése előtt 10 éven belül, valamint az új Ptk. hatálybalépését követően teljesítési letét céljából bírósági letétbe helyezett 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottak tekintetében nem alkalmazható

a) a 37. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint, ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzatfelhasználási keretszámlájára utalja át,

b) a 39. § (2) bekezdése,

c) a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontja, valamint

d) a 41. § (2) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazása helyett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság az őrzési letét szabályai szerint őrzi a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat, amíg a letevő a teljesítési letét visszaadását kéri.

(3) Ha a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott tárgyak őrzése aránytalan költséggel járna, a bíróság - amely tárgyak tekintetében az értékesítés megengedett - eljárhat a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában foglaltak szerint, azonban az értékesítésből befolyt összeget a bírói letéti számlán az őrzési letét szabályai szerint őrzi, amíg a letevő a letét helyébe lépett összeg visszaadását kéri.


  Vissza az oldal tetejére