Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt.) 35. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetekre (a továbbiakban: gyógyintézet) terjed ki.
2. § * Az e rendeletben használt fogalmakra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott fogalmak az irányadók.
3. § (1) A gyógyintézet a szakmai szabályoknak és jogszabályoknak, az adott szervezeti formára irányadó jogszabályoknak, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően működik.
(2) A gyógyintézet szakmai tevékenysége ellátását illetően önálló, szervezeti és működési tevékenysége körében pedig szabadon dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
(3) A gyógyintézet működési rendjét
a) a szervezeti és működési szabályzatban,
b) a házirendben,
c) az 5. § (3) bekezdésében foglalt belső szabályzatokban, valamint
d) más jogszabályok által előírt belső szabályzatokban [a továbbiakban a)–d) pont alattiak együtt: intézeti szabályzatok]
kell meghatározni.
(4) Az egyházi gyógyintézetek működési rendjét a jogszabályok keretei között a fenntartó egyház szabályai határozzák meg.
(5) Az intézeti szabályzatok – a szabályzat tárgya szerint – kötelezőek a gyógyintézet által foglalkoztatottakra, a gyógyintézetben kezelt betegekre, valamint a gyógyintézetben bármilyen jogcímen tartózkodó más személyekre.
(6) * A szervezeti és működési szabályzatot, valamint a házirendet, ideértve ezek későbbi módosításait is, a gyógyintézet fenntartója hagyja jóvá.
4. § (1) A gyógyintézet felépítésével, belső kapcsolatrendszerével, működésével összefüggő alapvető szabályokat – a jogszabályok keretei között – a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
(2) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) a gyógyintézet jogállását, képviseletét,
b) a gyógyintézet azonosító adatait,
c) a gyógyintézet szervezeti egységeinek megnevezését, feladatköreit, működésének alapvető szabályait, továbbá a szervezeti egységek egymás közötti kapcsolatrendszerét,
d) a vezetési szinteket, s az egyes szintekhez kapcsolódó vezetői jogköröket,
e) az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjét,
f) a szakmai vezető testület működési rendjét,
g) * ha a gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez más egészségügyi szolgáltató közreműködését is igénybe veszi, e közreműködő gyógyintézeten belüli működésére, kapcsolatrendszerére vonatkozó előírásokat, valamint,
h) mindazt, amit jogszabály kötelezően előír.
5. § (1) A szervezeti és működési szabályzat által kijelölt keretek között a házirendben kell meghatározni mindazokat a szabályokat, amelyek ismerete a gyógyintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybevevői számára a jogaik rendeltetésszerű gyakorlása, illetőleg kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen, így különösen
a) a gyógyintézet belső rendjével összefüggő előírásokat,
b) a kapcsolattartási jog gyakorlásával összefüggő szabályokat,
c) a betegjogok gyakorlásának és érvényesítésének szabályait,
d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás rendjét,
e) a betegek értékeinek megőrzésével kapcsolatos előírásokat,
f) a gyógyító tevékenységgel, az orvosi titoktartással és a betegek személyiségi jogaival összhangban a sajtónyilvánosság rendjét, továbbá
g) mindazt, amit jogszabály kötelezően a házirend szabályozási körébe utal.
(2) A házirendet a betegek, a látogatók és más, a gyógyintézetben megforduló személyek számára jól látható módon ki kell függeszteni (pl. a gyógyintézet várakozó helyiségeiben, kórtermeiben, rendelőhelyiségeiben).
(3) A gyógyintézet belső szabályzatot alkot
a) az intézeti gyógyszerellátás rendjéről,
b) fekvőbeteg-gyógyintézet esetén az ápolási ellátás rendjéről, valamint
c) az ügyelet rendjéről, továbbá
d) amennyiben a gyógyintézet orvostudományi kutatási tevékenységet is folytat, a kutatás rendjéről,
e) a belső minőségügyi rendszerről,
f) mindarról, amit jogszabály kötelezően előír.
(4) * A gyógyintézet a működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez más egészségügyi szolgáltató közreműködését veheti igénybe, erre irányuló szerződés alapján.
(5) *
(6) * A közreműködő igénybevétele nem veszélyeztetheti az egészségügyi szolgáltatás egységes színvonalát, folyamatosságát és biztonságát.
6. § * A belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat megalkotásánál az egészségügyért felelős miniszter által közzétett szakmai irányelvben foglaltakat figyelembe kell venni. A szabályzatban meg kell határozni a belső minőségügyi rendszer működéséért felelős vezetőt.
6/A. § * (1) Az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít. A szakmai tervet ötéves időtartamra kell kidolgozni. A gyógyintézet vezetése évente értékeli a szakmai terv teljesítését, és az értékelés alapján – ha szükséges – a soron következő öt évre módosítja, illetőleg kiegészíti a szakmai tervet.
(2) A szakmai terv tartalmazza:
a) a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,
b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,
c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel
összefüggő koncepciókat és mindezek pénzügyi tervét.
(3) A szakmai tervet – a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértése után – egyetemi klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.
(4) * Ha a gyógyintézet egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel kötött szerződés alapján ellátási kötelezettséggel nyújt egészségügyi szolgáltatást, a szakmai tervet jóváhagyás céljából – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel történt egyeztetés után – be kell nyújtani egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez is.
7. § (1) A térítési díjköteles szolgáltatások és az azokhoz tartozó térítési díjak jegyzékét a gyógyintézet várakozó helyiségeiben, kórtermeiben és rendelőhelyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni.
(2) A térítési díjköteles szolgáltatások nyújtásáról a beteg részére – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – számlát (nyugtát) kell adni.
8. § (1) A gyógyintézet vezetése az intézet egyszemélyi felelős vezetőjét, valamint a vezetőhelyetteseket foglalja magában.
(2) A gyógyintézet vezetésének feladatát képezi az intézet szakmai követelményeknek megfelelő, folyamatos és gazdaságilag hatékony működtetése. E feladatának a gyógyintézet vezetése a szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a fenntartó határozatainak figyelembevételével tesz eleget.
9. § (1) A gyógyintézet egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató (a továbbiakban együtt: főigazgató).
(2) A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
b) a gyógyintézet szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása,
c) a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,
d) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az intézeti szabályzatok kiadása,
e) az intézeti szervezeti és működési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,
f) a gyógyintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése, valamint
g) mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A főigazgatót feladatainak ellátásában vezetőhelyettesek, valamint a szakmai vezető testület segítik.
10. § (1) A gyógyintézet vezetőhelyettesei:
a) fekvőbeteg-gyógyintézetben az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató;
b) kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó gyógyintézetben az orvosigazgató és a gazdasági igazgató;
c) kizárólag ápolási feladatokat ellátó gyógyintézetben az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató.
(2) Az orvosigazgató feladatkörébe tartozik – a főigazgató közvetlen irányítása mellett – a gyógyintézetben nyújtott orvosi és intézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a) az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,
b) az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
c) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
d) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
e) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
f) az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g) a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,
h) a gyógyintézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,
i) a gyógyintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése,
j) a gyógyintézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.
(3) Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik – a főigazgató közvetlen irányítása mellett – a gyógyintézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a) a kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,
b) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
c) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
e) a gyógyintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
f) a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g) a gyógyintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint
h) a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott további feladatok ellátása.
(4) A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik – a főigazgató közvetlen irányítása mellett – a gyógyintézet működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és intézményüzemeltetési feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása.
(5) A szervezeti és működési szabályzatban további vezetőhelyettesi munkakörök is kialakíthatóak.
(6) * Az orvosigazgató, az ápolási igazgató, valamint az (5) bekezdés alapján megbízott vezetőhelyettes feladatainak ellátásával valamely szakmai osztály vezetője – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben valamely szakrendelés vezetője – is megbízható.
10/A. § *
11. § (1) * A szakmai vezető testület a gyógyintézet tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, továbbá meghatározott szakmai kérdésekben egyetértési jog is megilleti. A szakmai vezető testület az e rendeletben meghatározott feladatait a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint, ennek keretei között saját ügyrendjének megfelelően gyakorolja.
(2) A szakmai vezető testület tagjai:
a) az orvosigazgató,
b) az ápolási igazgató (vezető asszisztens),
c) a gyógyintézet szakmai osztályainak vezetői, mátrix kórház esetén a kórház működési engedélyében szereplő szakmák vezető főorvosai,
d) *
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szakmai vezető testületi tagok számát a szervezeti és működési szabályzat korlátozhatja azzal, hogy e tagok száma háromnál nem lehet kevesebb.
(4) A szakmai vezető testület a tagjai közül elnököt választ.
(5) A szakmai vezető testület évente legalább két ülést tart. A szakmai vezető testület ülését a testület elnöke a gyógyintézet szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően, illetőleg szükség szerint hívja össze. Köteles összehívni a testület ülését abban az esetben, ha ezt a vezető testület legalább egyharmada írásban kezdeményezi. A szakmai vezető testület ülésére minden esetben meg kell hívni a (6) bekezdésben felsorolt személyeket is.
(6) A szakmai vezető testület ülésén tanácskozási joggal részt vehet a fenntartó képviselője, a főigazgató, a gazdasági igazgató, valamint a 10. § (5) bekezdése alapján megbízott vezetőhelyettes.
(7) A szakmai vezető testület ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A szakmai vezető testület határozatait a jelen lévő tagok többségi szavazatával hozza, a 12. § (3) bekezdésben meghatározott egyetértési jogkörökben a döntéshez az összes tag több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
12. § (1) A szakmai vezető testület
a) részt vesz a gyógyintézet szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti belső szabályzatainak előkészítésében,
b) *
c) véleményezi, illetve rangsorolja a vezetőhelyettesi és a szakmai osztályok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat,
d) *
e) a fenntartó, illetőleg a főigazgató felé javaslattételi joga van, illetve
f) a fenntartó, illetőleg a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilvánít.
(2) A főigazgató köteles kikérni a szakmai vezető testület állásfoglalását
a) a 9. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott döntések meghozatalát megelőzően, valamint
b) a gyógyintézet szervezeti és működési szabályzatában előírt esetekben.
(3) A szakmai vezető testület egyetértése szükséges
a) * a gyógyintézet szakmai tervéhez,
b) a gyógyintézet fejlesztési prioritásainak meghatározásához,
c) a vezetői, orvosvezető-helyettesi, ápolási igazgató kinevezéseknél a külön jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez,
d) a kórházi etikai bizottság vezetőjének és tagjainak, továbbá a halottból történő szerv-, szövetkivételhez a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez,
e) *
f) a minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat elfogadásához,
g) más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzílium-kérési rendhez,
h) a gyógyintézet szervezeti és működési szabályzatában előírt egyéb döntésekhez.
(4) *
13. § A gyógyintézet vezetése a szakmai vezető testület tagjaival szemben a testületben kifejtett tevékenységük, véleményük, állásfoglalásuk miatt nem hozhat hátrányos munkáltatói döntéseket és intézkedéseket.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2)–(5) *
