A jogszabály mai napon ( 2024.11.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2003. évi XLIX. törvény

az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról * 

Európai gazdasági egyesülés

1. § (1) A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel.

(2) *  Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.

(3) *  Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4–3:15. §-ait és 3:94–3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371–372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107–108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

(4) *  Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.

(5) *  Ha a Magyarországon működő európai gazdasági egyesülés székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.

(6) *  Ha az európai gazdasági egyesülés székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.

(7) *  Az európai gazdasági egyesülés könyvviteli nyilvántartásait a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.

(8) *  Amennyiben a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai gazdasági egyesülés székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen időponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.

(9) *  Az európai gazdasági egyesülés fizetésképtelensége esetén követendő eljárásra, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére, illetve törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény és a Ctv. rendelkezései irányadóak.

2–15. § * 

16–17. § * 

18. § (1)–(2) * 

(3) * 

19. § (1)–(2) * 

(3) * 

20–31. § * 

32. § * 

33. § * 

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2004. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) * 

(3)–(5) * 

35. § (1)-(2) * 

(3) * 

36. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 68/151/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

b) a Tanács 77/91/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a részvénytársaságok alapításával, alaptőkéje megtartásával és megváltoztatásával kapcsolatban a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

c) a Tanács 78/855/EGK irányelve a részvénytársaságok egyesüléséről, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

d) a Tanács 82/891/EGK irányelve a részvénytársaságok szétválásáról, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

e) a Tanács 89/666/EGK irányelve meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről;

f) a Tanács 89/667/EGK irányelve az egyszemélyes korlátozott felelősségi formájú társaságokról;

g) a Tanács 92/101/EGK irányelve a Tanács 77/91/EGK irányelvének módosításáról.