A jogszabály mai napon ( 2019.12.11. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet

a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (8) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § *  E rendelet hatálya a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) szerinti

a) stratégiai zajtérkép (a továbbiakban: zajtérkép) és intézkedési terv készítésével kapcsolatos tevékenységekre,

b) zajtérkép készítésére kijelölt szervezetekre,

c) intézkedési terv készítésére kijelölt szervezetekre, illetve önkormányzatokra

terjed ki.

1/A. § *  (1) Az 1. § a) pontja szerinti zajtérképeket a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös zajértékelési módszerek meghatározásáról szóló, 2015. május 19-i (EU) 2015/996 bizottsági irányelvben (a továbbiakban: 2015/996 bizottsági irányelv) foglaltak szerint kell elkészíteni.

(2) A környezetvédelemért felelős miniszter a 2015/996 bizottsági irányelv, valamint az irányelvhez tartozó helyesbítés elérhetőségét az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi, és a hozzáférést folyamatosan biztosítja.

A zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezések

2. § (1) A zajtérképet a helyszínt és a geometriai adatokat az egységes ország vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadó, állami alapadatokra épülő, digitális formátumú térképre kell építeni, amelyben:

a) a vizsgált terület pontos határvonalát kell jelölni;

b) a hangterjedés szempontjából jelentős elnyelő felületeket (így például: talaj, növényzet) körül kell határolni;

c) a terepfelszín magassági viszonyait megfelelően kifejező - 5 méter vagy ennél szükségszerűen kisebb szintkülönbségekkel (így például: 1 méter, 0,5 méter) meghatározott - szintvonalakat grafikusan meg kell jeleníteni, valamint a jellemző pontok - beleértve az épületek meghatározó legmagasabb pontjainak a mindenkori terepfelszínhez viszonyított - magassági adatait is jelölni kell;

d) a terjedési úton lévő jelentős, a hangterjedést befolyásoló természetes képződményeket és mesterséges létesítményeket, műtárgyakat be kell jelölni (így például: domb, rézsű, töltés, bevágás, zajárnyékoló fal, építmény, épület, híd);

e) az utakat, illetve ezek hálózatát meg kell adni;

f) a forgalomszabályozási, forgalomirányítási és más, a forgalmat befolyásoló intézkedéseket (így például: a csomópontok altípusa, körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) jelölni kell;

g) a vasúti hálózatot meg kell adni;

h) a repülőtér területét körül kell határolni, ezen belül a kifutópályát, épületeket, építményeket jelölni kell;

i) az üzemi létesítmény területén belül található épületeket és építményeket meg kell adni.

(2) Az adatokat a fenti csoportosítás szerinti rétegekben (layer) kell elkülöníteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti térkép méretaránya legalább 1:10000.

(4) Az adatok jellemző pontossága 0,5-1 méter.

(5) Minden digitalizált objektumot az azonosíthatóság érdekében külön jellel kell ellátni.

(6) A digitalizált adatokat úgy kell bemutatni, hogy a zajforrások egyértelműen azonosíthatók legyenek.

(7) A digitális térkép információit a zajtérkép készítése előtt bejárással ellenőrizni kell.

2/A. § *  (1) Zajkibocsátás vagy zajterjedés számítására alkalmas szoftver zajtérkép készítés céljára abban az esetben használható fel, ha annak számítási módszere megegyezik a 2015/996 bizottsági irányelv szerinti számítási módszerrel, és rendelkezik az erre vonatkozó igazolással.

(2) A szoftver számítási módszerének megfelelőségét a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) - tesztesetek alkalmazásával - ellenőrzi, és az (1) bekezdés szerinti követelménynek való megfelelésről igazolást állít ki a gyártó részére.

(3) A KTI a (2) bekezdés szerinti igazolás egy példányát a környezetvédelemért felelős miniszter részére továbbítja.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazolásokról a környezetvédelemért felelős miniszter nyilvántartást vezet, amit az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján 3 havonta közzétesz.

(5) A (2) bekezdés szerinti eljárással kapcsolatos költségek a szoftver gyártóját terhelik.

A közútra vonatkozó adatok

3-6. § * 

A zajjellemzők és a terjedési modell

7. § (1) A zajtérképen a zajterhelést a Zr. szerinti Lden és Léjjel zajjellemzők alapján kell bemutatni.

(2) A zajjellemzők meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) az év a zajkibocsátás vonatkozásában a Zr.-ben meghatározott zajtérkép-készítési kötelezettséget megelőző naptári év, a meteorológiai körülmények vonatkozásában egy átlagos év,

b) a zajhatásnak leginkább kitett homlokzati felület az adott zajforráshoz legközelebb elhelyezkedő külső falfelület.

(3) * 

(4) A zajtérkép elkészítésének céljait szolgáló zajterhelés mérésénél a mérési pontnak legalább 1,5 méterrel a talajszint felett kell lennie. Ha a mérés nem 4 méter magasságban történik, akkor az eredményt 4 méternek megfelelő magasságra és a beeső hangra korrigálni kell.

(5) Az értékelési pont magasságát a zajhatásnak leginkább kitett felület esetében a talajszint fölött 4,0 ±0,2 (azaz 3,8-4,2) méter közötti magasságban kell meghatározni.

(6) * 

A zajtérkép megjelenítése

8. § (1) A zajtérképeket legfeljebb 10 0 méteres, derékszögű raszterháló alkalmazásával kell készíteni. A raszterháló helyzetét rögzíteni kell az EOV koordináta-rendszerben.

(2) A számítási eredményeket raszterpontonként digitálisan kell tárolni. A raszterpontokban számított eredményekből az 5 dB-es lépcsők szerinti zajszintgörbék bázispontjait interpolációval kell meghatározni. Az azonos zajszintű bázispontokat összekötő zajszintgörbék felrajzolásához olyan harmadfokú görbét eredményező interpoláló eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a görbe egyes szakaszai töréspont nélkül illeszkednek egymáshoz.

(3) A zajszintgörbék által határolt sávokat az MSZ ISO 1996-2 szabvány 1. táblázata szerinti színskálával kell megjelentetni az alábbiak szerint:

a) 35 dB alatt világoszöld

b) 35-40 dB között zöld

c) 40-45 dB között sötétzöld

d) 45-50 dB között sárga

e) 50-55 dB között okkersárga

f) 55-60 dB között narancssárga

g) 60-65 dB között cinóber

h) 65-70 dB között kármin

i) 70-75 dB között lila

j) 75-80 dB között kék

k) 80-85 dB között sötétkék.

(4) Az alkalmazott szinttartományokat a térképen fel kell tüntetni.

(5) A konfliktustérképen az érintett lakosság, valamint az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számát 5 dB-es lépcsők szerinti tartományban kell táblázatosán megadni, közlekedési létesítmények esetében érintett településenként külön-külön és összesítve is. A számadatokat a legközelebbi 100-ra kell fel- vagy lekerekíteni.

(6) A rendelkezésre álló adatok alapján meg kell határozni azon lakosok számát, akik a Zr.-ben megfogalmazott csendes homlokzatú, valamint a legzajosabb homlokzatú lakóházakban élnek.

Dokumentáció

9. § (1) A zajtérképek készítéséhez felhasznált adatokat dokumentálni és legalább a zajtérképek következő felülvizsgálatának elvégzéséig archiválni kell.

(2) A dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) zajkibocsátási adatok tekintetében:

aa) a közúti, vasúti, légi közlekedés zajkibocsátásának számításához felhasznált valamennyi adat táblázatos formában,

ab) üzemi létesítmények zajkibocsátási adatai Zr.-ben meghatározott adatokkal táblázatos formában, az adatok származási helyének (így például: irodalom, mérés, adatbank) megadásával, a számításba vett korrekciókkal.

b) a 2. § (1) bekezdés szerinti térkép megnevezése, számlázási helyének, műszaki jellemzőinek megadása,

c) a domborzati modell megnevezése a térkép szállítójának megadása szerint,

d) a számítás módszerének megadása (így például: hivatkozás e rendeletre és a vonatkozó műszaki előírásra),

e) a számítási paraméterek megadása,

f) az alkalmazott számítógépes program megnevezése,

g) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők (így például: a hangvisszaverődés számítási módja, az esetleges elhanyagolt zajforrások) megadása.

Az intézkedési terv készítésének szabályai

10. § (1) Az intézkedési terv készítése során - a Zr.-ben foglaltakon túl - a hatékony zajcsökkentést célzó intézkedéseket együttesen kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések különösen:

a) forgalomtervezés,

b) területhasználat-tervezés,

c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál,

d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése,

e) a zaj csökkentése terjedés közben,

f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők.

(3) A zajforrásnál elvégzett, megelőzést célzó zajcsökkentési intézkedésnek az intézkedési tervben elsőbbséget kell biztosítani.

(4) Az intézkedési tervnek zajforrásonként különösen az alábbi zajcsökkentést célzó intézkedéseket kell tartalmazni:

a) közúti közlekedés tekintetében:

aa) a forgalomsűrűség csökkentése,

ab) a nehézjárművek részarányának csökkentése,

ac) sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás,

ad) a járműpark felújítása,

ae) az útburkolat cseréje;

b) vasúti közlekedés tekintetében:

ba) a sín és a kerék érdességének csökkentése,

bb) sebességkorlátozás,

bc) a kerekek árnyékolása, a felfüggesztés optimalizálása,

bd) a pálya optimalizálása és csillapítása,

be) a vágányok alépítményeinek megválasztása,

bf) a járművek fejlesztése,

bg) az aerodinamikai zaj csökkentése;

c) légi közlekedés tekintetében:

ca) a repülési eljárások optimalizálása,

cb) az előírásokat nem teljesítő repülőgépek üzemének korlátozása;

d) üzemi létesítmények tekintetében:

da) zajszegény gépek, berendezések alkalmazása;

db) a zajforrások épületen belüli elhelyezése vagy burkolása.

(5) Az intézkedési tervben a zaj csökkentésére különösen az alábbi várostervezési intézkedések alkalmazhatók:

a) a domborzat és az épületek árnyékoló hatásának kihasználása,

b) az épületek védendő homlokzatának tájolása,

c) forgalomcsökkentés,

d) városközpontok decentralizálása.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(1a) *  A környezetvédelemért felelős miniszter az 1/A. § (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét legkésőbb a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet módosításáról szóló 31/2019. (VI. 26.) AM rendelet hatálybalépését követő 8. napon teljesíti.

(2) *  Ez a rendelet

a) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös zajértékelési módszerek meghatározásáról szóló, 2015. május 19-i (EU) 2015/996 bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1-7. számú melléklet a 25/2004. (XII, 20.) KvVM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére