A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó, továbbá a határain belül található felszíni víztestekre, az ezektől közvetlenül függő vízi ökoszisztémákra, valamint vizes élőhelyekre, a felszíni víz és környezeti állapota minősítése céljából végzett megfigyelő tevékenységre, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra és állapotértékelésre, valamint az ezeket végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) referencia feltételek: a 2. számú melléklet szerinti kiváló ökológiai és kémiai állapothoz, illetve erősen módosított és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapota hasonlítandó;

b) a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelése (a továbbiakban: monitorozás): a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (így például biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás;

c) állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolása, illetőleg a kockázatos helyzetű víztest tényének megállapítása;

d) kockázatos helyzetű felszíni víztest: az a víztest, amelyet az állapotának jellemzése ilyennek minősít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot;

e) *  PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.

A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok

3. § (1) *  A felszíni víztest állapotának védelméhez, javításához, a jó állapot, a jó ökológiai és kémiai állapot, illetve potenciál eléréséhez, az állapotot rendszeresen monitorozni, a monitorozás során összegyűjtött biológiai, fizikai-kémiai, kémiai komponensek adatait az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) felszíni vízminőségi szakrendszerébe rögzíteni és értékelni kell - az e rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően - biztosítva ezzel a felszíni víztest állapota változásának nyomon követését, valamint szükség esetén a korai beavatkozás és vízvédelmi intézkedés lehetőségét.

(2) *  Az elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a jogszabály szerint kijelölt víztestekre vonatkozó monitoring hálózat kidolgozásáról, továbbá az állapotértékelés elvégzéséről és az adatszolgáltatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szervek és szakintézmények bevonásával, valamint a kibocsátók adatszolgáltatásainak feldolgozásával.

4. § *  (1) A felszíni vizek kategóriáin (tó, folyó) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5. számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni.

(2) A felszíni víztest típusok 1. számú melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket kell megállapítani.

A felszíni víztestek jellemzése

5. § (1) A felszíni víztestek jellemzése során össze kell gyűjteni, és nyilván kell tartani a víztestet érő emberi eredetű terhelések jellegére és mértékére vonatkozó információkat, mérési eredményeket, különösen a következő terhelésekre tekintettel:

a) a pontszerű és diffúz szennyezőforrások okozta terhelések, illetve szennyezések becslése, azonosítása a külön jogszabály *  előírásainak figyelembevételével,

b) a jelentős vízkivételek azonosítása és megfigyelése, beleértve a szezonális változékonyságot, az éves összes vízigényt,

c) a vízkormányzási munkáknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegre gyakorolt hatásának becslése,

d) a víztestet érő jelentős morfológiai változtatások azonosítása,

e) az a)-d) pontokban foglaltakon kívüli egyéb jelentős emberi eredetű hatások azonosítása,

f) a vízgyűjtőn folytatott területhasználat (így például a települési, ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati területek) azonosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt terhelések meghatározása és hatásainak becslése, valamint a már működő megfigyelési rendszerek adatai alapján meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a víztestek várhatóan megfelelnek-e a 6. § (1) bekezdés alapján meghatározott környezeti célkitűzéseknek.

(3) A kockázatos helyzetű víztestek esetében további feltáró, elemző vizsgálatok szükségesek az operatív monitorozó program megfelelő kialakításához és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásához.

Környezeti célkitűzések teljesítése

6. § *  A felszíni víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket a külön jogszabályban *  foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Egyes víztestek esetében a külön jogszabály *  előírásainak megfelelően azonban kevésbé szigorú célkitűzések is meghatározhatók. A kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi határértékeket külön jogszabály határozza meg.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása

7. § (1) A felszíni víztestek monitorozását úgy kell kialakítani, hogy a víztestek állapota - az ökológiai és a kémiai állapot figyelembevételével - minden vízgyűjtőn összefüggéseiben áttekinthető legyen.

(2) A monitorozó programok tervezésénél és a hálózati rendszer kialakításánál elsősorban azokat a paramétereket kell megfigyelésre kiválasztani, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozási adatoknak megfelelőeknek kell lenniük a víztestek állapotértékelés utáni e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolásához.

(3) A monitorozás kiterjed:

a) a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire az ökológiai és a kémiai állapot minősítéséhez szükséges;

b) az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

c) a külön jogszabályban meghatározott védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire.

(4) *  Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidro-morfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek a 7. számú melléklet szerinti szabványok alkalmazásával.

(6) *  Az Európai Unió valamennyi vízgyűjtő kerületére vonatkozóan új, magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust - a megfigyelési listán szereplő anyagok monitorozását - kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak egy megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A 8. mellékletben lévő megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.

8. § *  A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.

8/A. § *  (1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hatásvizsgálat kiegészítése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a természeti viszonyokból és emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást a 4. számú mellékletben meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni.

(2) A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre.

(3) A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn - a 6. számú mellékletében felsorolt - megfigyelési helyek kijelölése a következőkön alapul:

a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ideértve a nagy folyókon kijelölt mintavételi helyeket, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km2,

b) a fellelhető víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ideértve a nagy tavakat és tározókat,

c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik,

d) a helyeket a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv szerint jelölték ki,

e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag-terhelésnek a becslése, amelynél fennáll a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut, és

f) ivóvízkitermelési pontoknak minősülnek.

(4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és

e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra

kell meghatározni.

(5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

8/B. § *  (1) Az operatív monitorozó program célja a víztestek állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének bizonytalan volta.

(2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették.

(2a) *  Az adott vízgyűjtő-gazdálkodási cikluson belül érvényes operatív monitoring program részleteit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv határozza meg.

(3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy

a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be,

b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre,

c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan,

d) a jelentős hidro-morfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

(4) Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket akkor kell bevonni az operatív monitoring programba, ha fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek a környezeti célkitűzések.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító jogszabály vonatkozó előírásait.

(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy víztestet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének viszonylagos bizonytalanságát.

(8) A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidro-morfológiai mutatóit.

(9) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni:

a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére,

b) minden, a víztestbe vezetett elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag imisszió értékét,

c) azokat a hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, ökológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra.

(10) A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes folyó, illetve tótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(11) Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre alkalmazva a kiváló ökológiai állapot referencia értékeket, az 1. számú mellékletben felsorolt minőségi elemekre meghatározott referencia értékeket a maximális ökológiai potenciál referencia értékeiként kell értelmezni, melyet a legjobban hasonlító természetes tó vagy folyótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciál referencia értékeit minden 6. évben (vízgyűjtő-gazdálkodási tervben) felül kell vizsgálni.

8/C. § *  (1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

(2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha

a) a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a bizonytalan helyzetű víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy

b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

(3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minősítése

9. § *  (1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát a 2. számú mellékletnek megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

(2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni.

(3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. § * 

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) *  E rendelet

a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;

b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) *  E rendelet a vízpolitika területén uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő összeállításáról és az (EU) 2015/495 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. június 5-i (EU) 2018/840 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

Vízminőségi elemek az ökológiai állapot és potenciál osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához * 

I. Vízfolyások

I.1. Biológiai elemek

A vízi flóra összetétele és sokasága

A vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága

A halfauna összetétele, korszerkezete és sokasága

I.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

I.2.1. A vízjárás

az áramlás mértéke és dinamikája - a mederbeli lefolyás hidrológiai, hidraulikai jellemzői, jellemző vízhozamok, sebességviszonyok időbeli változékonysága (elsősorban a vízgyűjtő terület meteorológiai, domborzati, lefolyási jellemzőinek, és az antropogén behatás függvényei)

kapcsolat a felszín alatti víztestekkel.

I.2.2. A vízfolyás folytonossága

I.2.3. Morfológiai viszonyok

a vízfolyás mélységének és szélességének változékonysága- a főmeder és a vízfolyás völgyének geometriai jellemzői és azok változékonysága

a mederágy szerkezete és anyaga

a parti sáv szerkezete - térbeli, időbeli változékonysága.

I.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai paraméterek

I.3.1. Általában

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigén ellátottsági viszonyok

Sótartalom

Savasodási állapot

Tápanyag viszonyok

I.3.2. Különleges szennyező anyagok

Minden a külön jogszabályban foglalt veszélyes anyag által okozott szennyezés, amelynek a víztestbe vezetése bekövetkezik.

Egyéb, olyan anyagok által okozott szennyezés, amelyek víztestbe vezetése jelentős mennyiségben történik.

II. Tavak

II.1. Biológiai elemek

A fitoplankton összetétele, sokasága és biomasszája

Más vízi növényzet összetétele és sokasága

A vízi gerinctelen fauna összetétele és sokasága

A halfauna összetétele, sokasága és korszerkezete

II.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

II.2.1. A vízjárás - A tavi hidrológia, és hidraulika jellemzői

- az áramló víz mennyisége és dinamikája - a tó vízszintingadozása [jellemző vízszintek és időbeli változékonyságuk, a hozzáfolyás és elfolyás (párolgás és elszivárgás is) pl. éves időskálán vett mérlege, antropogén behatás (pl. lakókörnyezet) miatti vízszintszabályozás stb.), áramlási, elkeveredési jellemzők, kialakul-e vertikális hőmérsékleti rétegződés, illetve ebből adódó vízcsere],

- a tavi víztest egészére vagy annak részeire vonatkozó vízkészlet-változási integrált jellemzők alakulása (tartózkodási idő és változékonysága),

- tartózkodási idő,

- kapcsolat a felszín alatti víztesttel.

II.2.2. Morfológiai viszonyok

- a tómélység változékonysága - a tómeder alakjának és domborzatának jellemzői/változékonysága,

- a mederágy mérete, szerkezete és altalaja - a tómeder, illetve tavi üledék anyagának, szerkezetének és altalajának jellemzői, valamint a tó hordalék-mozgási és mederváltozási folyamata,

- a tópart szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága (természetes vagy mesterséges, stabil vagy változékony, egyéb antropogén hatások).

III. A biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai paraméterek

III.1. Általában

Átlátszóság

Hőmérsékleti viszonyok

Oxigén ellátottsági viszonyok

Sótartalom

Savasodási állapot

Tápanyagviszonyok

III.2. Különleges szennyező anyagok

Minden a külön jogszabályban foglalt veszélyes anyag által okozott szennyeződés, amelynek a víztestbe vezetése bekövetkezik.

Egyéb, olyan anyagok által okozott szennyezés, amelyek víztestbe vezetése jelentős mennyiségben történik.

IV. A referencia feltételek kialakítása a vízminőségi elemekre

1. A felszín víztest típusok meghatározott vízminőségi elemeire referencia feltételeket kell kidolgozni, amelyeket - e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott - a kiváló ökológiai állapothoz, mesterséges, vagy erősen módosított víztestek esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékek jellemeznek, a következők szerint:

a) az egyes víztestek típusaira vonatkozó egyedi referencia feltételek megállapítása, a referencia vizek és környezetük előzetes terepi vizsgálatán, továbbá tapasztalati adatokon alapuló modellezésen, vagy ezen módszerek együttes használatán alapulhat,

b) olyan víztestekre vonatkozó referencia feltétel megállapítási feladat esetében, ahol az a) szerinti módszerek alkalmazása nem lehetséges, a referencia feltételeket szakértői becsléssel kell megállapítani,

c) a szintetikus szennyező anyagokra vonatkozó referencia feltételként azt a kimutatási határnak megfelelő szennyezőanyag-koncentrációt kell tekinteni, amely a meghatározás időpontjában rendelkezésre álló laboratóriumi módszerekkel elérhető.

2. A felszíni víztestek egyes típusaira vonatkozó, terepi vizsgálatokra alapozott, referencia feltételek kidolgozása során referencia hálózatot kell kialakítani. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket ahhoz, hogy a referencia feltételeket jellemző értékek megfelelően megbízhatók legyenek, továbbá biztosítsák egy adott referencia víztest kiváló ökológiai állapotát jellemző - az egyes vízminőségi elemekre vonatkozó - értékek, változékonyságának megfigyelését és rögzítését, valamint az ezen is alapuló modellezhetőséget.

3. A modellezésen alapuló - egy víztest-típusra vonatkozó - biológiai referencia feltételek mind előrejelzési modellezéssel, mind utóértékelési eljárással kidolgozhatók. E módszerek alkalmazása során történeti és más rendelkezésre álló adatokat kell használni, és megfelelő megbízhatósági szintet kell a referencia feltételek értékeire biztosítani annak érdekében, hogy a modellezéssel kidolgozott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a víztest-típusba tartozó valamennyi víztestre vonatkozóan.

4. Amennyiben valamely víztest-típus esetében nem lehet megbízható típus-specifikus referencia feltételeket kialakítani egy az e mellékletben meghatározott vízminőségi elemre vonatkozóan annak nagyfokú, de nem szezonális változékonysága miatt -, ügy azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víz típus ökológiai állapotának értékeléséből. Ez esetben, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, a figyelmen kívül hagyott vízminőségi elem figyelmen kívül hagyásának okát indokolni kell.

2. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai

1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz

Az alábbi szöveg az ökológiai minőség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minőségi elemeinek értékeit a később következő táblázat tartalmazza.

2.1. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Általában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.
A víztest biológiai minőségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak.
Ezek a típusra jellemző viszonyok és közösségek.
A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.

A mérsékeltnél kisebb állapotot elérő vizeket gyengének vagy rossznak kell minősíteni.

Gyengének kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között.

Rossznak kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.

2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban

2.1. A biológiai minőség elemei

2.2.1. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.
A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket is.
A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
Makrofiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.
A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt.
Gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

2.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.2.2. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
A folyó folytonossága A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Morfológiai viszonyok A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

2.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek

2.2.3. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemző tartományon belül maradnak.
A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás és a hőmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414 /EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus nem szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemző tartományon belül maradnak (háttér-szintek = bgl). A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban *  részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban

3.1. A biológiai minőség elemei

2.3.1. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak
A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest.
Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.
A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minőségét is.
A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
Makro-fiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.
Fenéklakó gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartságjeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

3.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.3.2. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Morfológiai viszonyok A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

3.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek * 

2.3.3. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak
A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban *  részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban

4.1. A biológiai minőségi elemei

2.4.1. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak
A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné.
Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.
A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minőségét is
A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
Makro-fiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt
Gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsűrűsége igen alacsony.

4.2 Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek

2.4.2. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Hidrológiai rezsim A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és a folyóval, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Morfológiai viszonyok A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

4.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek * 

2.4.3. sz. táblázat

Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak
A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek - az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban *  részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erősen módosított vagy mesterséges víztestekben

5.1. Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek

2.5.1. sz. táblázat

Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál
Biológiai minőségi elemek A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei, amelyek - amennyire csak lehetséges - tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait. A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest. A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.
Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók.
Hidrológiai-morfológiai elemek A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

5.2. Fizikai-kémiai elemek

2.5.2. sz. táblázat

Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál
Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzőek.
A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénháztartás és a pH megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók.
A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A hőmérséklet és a pH nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.
A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.
A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.
Specifikus nemszintetikus szennyező anyagok A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló víztesttípusnál találtak háttérszintek = bgl). A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban *  részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok.

6. *  Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására

A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.

Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok „alapkészlete” a következő:

- algák

- makrofitonok,

- daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és

- halak.

A környezetminőségi határérték megállapítása

A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:

a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá „Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató” II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

Biztonsági tényező
Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből 1000
Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) 100
Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus 50
Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus) 10
Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé Esettől függően

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;

c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;

d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.

3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Az osztályba sorolás

1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása

1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása

A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

Az ökológiai állapot osztálya Színkód
kiváló kék
zöld
mérsékelt sárga
gyenge narancs
rossz vörös

1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása

A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

Az ökológiai potenciál osztálya Színkód
Mesterséges víztestek Erősen módosított víztestek
jó és a fölött egyforma zöld és világosszürke sávok egyforma zöld és sötétszürke sávok
mérsékelt egyforma sárga és világosszürke sávok egyforma sárga és sötétszürke sávok
gyenge egyforma narancs és világosszürke sávok egyforma narancs és sötétszürke sávok
rossz egyforma vörös és világosszürke sávok egyforma vörös és sötétszürke sávok

2. A kémiai állapot osztályba sorolása

2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

A kémiai állapot osztálya Színkód
kék
nem éri el a jó állapotot vörös

2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);

b) a 34-45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);

c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).

Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

4. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság

I. Feltáró monitoring (surveillance) programok:

Állóvizekre vonatkozó program kódja: HUSWPS_1LW

Vízfolyásokra vonatkozó program kódja: HUSWPSW_1RW

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Állóvizek
(HUSWPS_1LW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 6 Évente
Makrofita 1 Évente
Fitobenton 2 Évente
Makrozoobenton 1 Évente
Halak 1 6 év alatt 1×
Hidrológia 365 Évente
Morfológia 1 6 év alatt 1×
Ökológiát támogató kémia „alapkémia” 12 Évente
Elsőbbségi anyagok (2000/60/EK X. melléklet) 12 6 év alatt 1×
Egyéb veszélyes anyagok 12 6 év alatt 1×

Kivételek: A referencia helyeken a fitoplankton 9×, a fitobenton 2×, a makrofita 2×, a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1× lesznek monitorozva.

2. Vízfolyások
(HUSWPSW_1RW alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 4 Évente
Makrofita 1 Évente
Fitobenton 2 Évente
Makrozoobenton 2 Évente
Halak 1 6 év alatt 1×
Hidrológia 365 Évente
Morfológia 1 6 év alatt 1×
Folytonosság 1 6 év alatt 1×
Ökológiát támogató kémia „alapkémia” 12 Évente
Elsőbbségi anyagok (2000/60/EK X. melléklet) 12 6 év alatt 1×
Egyéb veszélyes anyagok 12 6 év alatt 1×

Kivételek:

- A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns folyó típusok esetén szükségesek.

A fitoplankton szempontjából releváns típusok sorszáma:

14., 19., 20., 23., 24., 25. (egész évben)

6., 7., 10., 13. (kisvízi időszakban)

A makrofita szempontjából releváns típusok sorszáma:

9., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24.

- A folyók esetén az interkalibrációs helyeken (16 db) a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente.

- A referencia helyeken a fitoplankton 9×, a fitobenton 2×, a makrofita 2×, a makrozoobenton 3× vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1× lesznek monitorozva.

II. Operatív monitoring programok:

Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok esetén:

Állóvizekre vonatkozó alprogram kódjai:

HUSWPO_1LWNO

HUSWPO_1LWHM

Vízfolyásokra vonatkozó alprogram kódjai:

HUSWPO_1RWPS

HUSWPO_1RWNO

HUSWPO_1RWHM

HUSWPO_2RWHM

HUSWPO_3RWHM

HUSWPO_4RWHM

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Tápanyagtartalom miatt bizonytalan helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 4 évente
Fitobenton 1 évente
Makrofita 1 évente
Makrozoobenton 1 évente
Halak 1 6 évente 1×
Hidrológia 365 évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Alapkémia 4 évente
2. Hidro-morfológiai beavatkozások miatt bizonytalan helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 4 évente
Makrofita 1 évente
Hidrológia 365 évente
Alapkémia 4 évente
3. Veszélyes anyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWPS alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Makrozoobenton 2 évente
Halak 1 6 évente 1×
Hidrológia 365 évente
2000/60/EK X. mellékletben szereplő elsőbbségi anyagok közül azok esetén, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják 12 évente
Egyéb veszélyes anyagok közül, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják 12 évente
Alapkémia 4 évente
4. Tápanyag és szervesanyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 4 évente
Fitobenton 1 évente
Makrofita 1 évente
Makrozoobenton 1 évente
Hidrológia 365 évente
Alapkémia 4 évente
5. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága)
(HUSWPO_1RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Halak 1 3 évente 1×
Hidrológia 365 évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Folytonosság 1 6 évente1×
Alapkémia 4 évente
6. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai)
(HUSWPO_2RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Fitoplankton 4 évente
Fitobenton 1 évente
Hidrológia 365 évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Folytonosság 1 6 évente 1×
Alapkémia 4 évente
7. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)
(HUSWPO_3RWHM alprogram)
Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Makrozoobenton 1 évente
Halak 1 6 évente 1×
Hidrológia 365 évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Folytonosság 1 6 évente 1×
Alapkémia 4 évente
8. Hidro-morfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások
(A hidro-morfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)
(HUSWPO_4RWHM alprogram)
Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
Makrofita 1 évente
Makrozoobenton 1 évente
Hidrológia 365 évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Folytonosság 1 6 évente 1×
Alapkémia 4 évente

A táblázatokban szereplő, fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek:

Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni:

Alapvető fizikai, kémiai paraméterek:

Átlátszóság (csak állóvizeknél)

Hőmérséklet

Oldott oxigén

Kémiai oxigénigény

Biokémiai oxigénigény

Fajlagos elektromos vezetőképesség

pH

Lúgosság

Orto-foszfát ion

Összes foszfor

Ammónium ion

Nitrát ion

Szerves nitrogén

Összes nitrogén

a-klorofill

Elsőbbségi anyagok: a 2000/60/EK irányelv X. melléklete szerinti listában szereplő anyagok

Egyéb veszélyes anyagok:

DDT

Aldrin

Dieldrin

Endrin

Isodrin

Széntetraklorid

Tetraklór-etilén

Triklór-etilén

Réz

Króm

Cink

Arzén

Cianid

5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Felszíni vizek tipológiája

I. Vízfolyások tipológiája

Típus
száma
„Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés
al-ökorégió hidrogeokémiai jelleg Mederanyag
1 hegyvidék szilikátos Durva kicsi patak
2 meszes Durva kicsi patak
3 közepes kis folyó
4 dombvidék meszes Durva kicsi patak
5 közepes kis folyó
6 nagy közepes folyó
7 nagyon nagy nagy folyó
8 közepes-finom kicsi csermely
9 közepes kis folyó
10 nagy közepes folyó
11 síkvidék meszes Durva kicsi
12 közepes kis folyó
13 nagy közepes folyó
14 nagyon nagy nagy folyó
15 közepes-finom kicsi csermely
16 kicsi és kis esésű ér
17 közepes és kis esésű
18 közepes kis folyó
19 nagy közepes folyó
20 nagyon nagy nagy folyó
21 szerves - kicsi
22 közepes
23 Duna, Gönyű felett
24 Duna, Gönyű és Baja között
25 Duna, Baja alatt

II. Állóvizek tipológiája

Természetes állóvizek típusbesorolása
Típus állóvíz (73 db)
1 Szerves - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - időszakos (1 db) Péteri-tó
2 Szerves - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - állandó (3 db) Egyeki-Holt-Tisza, Tiszacsegei Holt-Tisza, Kolon-tó
3 Szerves - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (1 db) Belső-Béda holtág
4 Szikes - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - időszakos (7 db) Bába-szék, Észak-Böddi, Kis-rét, Sárszentágotai-sóstó, Nagyvadas-tó, Kisteleki Müller-szék, Lódri-tó
5 Szikes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - időszakos (7 db) Böddi-szék, Csikóspusztai-tó, Szabadszállási Büdös-szék, Zabszék, Pusztaszeri Büdösszék, Kelemenszék, Kardoskúti Fehér-tó
6 Szikes - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - állandó (1 db) Velencei-tó nádas-lápi terület
7 Szikes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (6 db) Szelidi-tó, Harangzugi Holt-Körös, Madarász-tó, Ősze-szék, Nagy-Széksóstó, Kanyari Holt-Tisza
8 Szikes - közepes területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (1 db) Velencei-tó nyílt vizes terület
9 Szikes - nagy területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (1 db) Fertő-tó
10 Meszes - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - időszakos (1 db) Énekes-ér
11 Meszes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - időszakos (1 db) Nádas-tó
12 Meszes - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - állandó (8 db) Kadia Ó-Duna, Kelebiai-tavak, Kengyel-tó, Lipóti-morotvató, Montaj-tó, Pélyi-tó, Felső-Morotva, Szarvas-tó
13 Meszes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (25 db) Riha-tó, Keleti-holtág, Nagybaracskai Holt-Duna, Vadkerti-tó (Nagy-Büdös-tó), Vidre-éri tavak, Tiszakécskei Holt-Tisza, Faddi Holt-Duna, Tolnai Déli Holt-Duna, Tolnai Északi Holt-Duna, Szamossályi-Holt-Szamos, Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos, Cibakházi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Gyova-Mámai Holt-Tisza, Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös, Szajoli Holt-Tisza, Kiskunhalasi Sós-tó, Félhalmi-holtágrendszer, Szarvas-Békésszentandrási holtágrendszer, Peresi holtágrendszer, Serházzugi Holt-Tisza, Tiszaugi Holt-Tisza, Nagyfai-holtág, Cserőközi Holt-Tisza, Bogyiszlói Holt-Duna
14 Meszes - kis területű - közepes mélységű - nyílt vízfelületű - állandó (5 db) Atkai Holt-Tisza, Tiszadobi Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Gyálai Holt-Tisza, Tiszaluci Holt-Tisza
15 Meszes - közepes területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (4 db) Tisza-tó: Tiszavalki-medence, Tisza-tó: Poroszlói-medence, Tisza-tó: Sarudi-medence, Csaj-tó
16 Meszes - nagy területű - közepes mélységű - nyílt vízfelületű - állandó (1 db) Balaton
Természetes állóvizek tipizálási szempontjai * 
Szempont Kategória Értéktartomány 73 db
Felület kiterjedése kis területű <10 km2 66
közepes területű 10-100 km2 5
nagy területű >100 km2 2
Átlagmélység sekély (nem rétegződő) <3 m 67
közepes mélységű (rétegződő átmeneti) 3-7 m 6
mély (rétegződő) >7 m 0
Tszf. magasság síkvidéki <200 mBf 73
Hidrogeokémiai jelleg szerves - 5
szikes - 23
meszes - 45
Nyílt vízfelület aránya nyílt vízfelületű nyílt vízfelület 52
benőtt vízfelületű nyílt vízfelület 21
Vízborítás időszakos - 17
állandó - 56

6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Feltáró monitoring helyek listája

EU_CD
azonosító
OKIR KTJ
szám
Mintavételi hely
VOR azonosítója
Víztest
VOR azonosítója
EOVX* EOVY* Vízfolyás/állóvíz
neve
Település
1 HU12Rw2733 101178450 AIJ463 HURwAEP273 265340 595457 Által-ér alsó Dunaalmás
2 HU25Lw5601 101846951 AIJ469 HULwAIH047 116009 738514 Atkai Holt-Tisza Szeged
1 HU17Lw1171 101845943 AIJ470 HULwAIH048 155076 657859 Bába-szék Akasztó
2 HU41Lw1871 101178586 AIJ476 HULwAIH049 156388 514010 Balaton (Keszthelyi medence) Keszthely
3 HU41Lw1872 101178553 AIJ475 HULwAIH049 178511 570676 Balaton (Siófoki medence) Alsóörs
4 HU41Lw1873 101178564 AIJ477 HULwAIH049 168248 553035 Balaton (Szemesi medence) Balatonakali
5 HU41Lw1874 101178575 AIJ474 HULwAIH049 157604 525242 Balaton (Szigligeti medence) Balatongyörök
6 HU22Rw2971 101846515 AIJ478 HURwAEP297 318819 756189 Bán-patak Bánhorváti
7 HU21Rw3071 101846272 AIJ480 HURwAEP307 311911 931948 Batár-patak Uszka
8 HU24Rw2721 101846803 AIJ505 HURwAIH272 277811 719544 Bene patak(Csatorna p.) Gyöngyös
9 HU26Rw3222 101847224 AIJ481 HURwAEP322 215841 861347 Berettyó Kismarja
10 HU26Rw3223 101179480 AIJ484 HURwAEP322 218349 858561 Berettyó Pocsaj
11 HU26Rw3224 101847235 AIJ482 HURwAEP322 198113 822256 Berettyó Darvas
12 HU15Rw3251 101845714 AIJ485 HURwAEP325 298257 640105 Bernecei-patak Bernecebaráti
13 HU21Rw3341 101179228 AIK001 HURwAEP334 337276 845155 Bodrog (határnál) Sátoraljaújhely
14 HU22Rw3361 101179310 AIJ488 HURwAEP336 324223 776314 Bódva alsó Sajószentpéter
15 HU22Rw3362 101846526 AIJ489 HURwAEP336 319972 778530 Bódva alsó Boldva
16 HU22Rw3351 101179309 AIJ490 HURwAEP335 359643 782719 Bódva felső Hídvégardó
17 HU21Rw3371 101846283 AIJ491 HURwAEP337 275523 893269 Bodvaj-patak Terem
18 HU16Rw3591 101845840 AIJ498 HURwAEP359 259605 650122 Bükkös-patak Szentendre
19 HU12Rw3711 101178427 AIJ503 HURwAEP371 264998 572490 Concó-patak Ács
20 HU12Rw3761 101179712 AIY145 HURwAEP376 257500 562340 Cuhai Bakonyér Bőnyrétalap
21 HU26Lw1231 101846995 AIJ506 HULwAIH056 243225 771688 Cserőközi Holt-Tisza Tiszaderzs
22 HU12Rw4361 101845507 AIJ516 HURwAEP436 268305 639921 Dömösi-Malom-patak Dömös
23 HU3Rw4381 101180198 AIJ518 HURwAEP438 68596 525555 Dráva alsó Barcs
24 HU3Rw4382 101179044 AIJ517 HURwAEP438 49107 584111 Dráva alsó Drávaszabolcs
25 HU3Rw4391 101179033 AIJ519 HURwAEP439 101966 487405 Dráva felső Őrtilos **
26 HU14Rw4441 101178221 AIJ521 HURwAEP444 94270 640700 Duna (Baja, DVCS torkolat) Baja
27 HU16Rw4445 101178209 AIY139 HURwAEP444 227246 647293 Duna (Bp alatt, sodor) Bp 22. ker
28 HU16Rw4441 101178195 AIJ524 HURwAEP444 249640 652137 Duna (Budapest felett, sodor) Bp 3-4. ker.
29 HU14Rw4442 101178232 AIJ527 HURwAEP445 63400 631150 Duna (déli országhatár) Hercegszántó
30 HU17Rw4451 101178210 AIJ522 HURwAEP444 162974 641138 Duna (Dunaföldvár) Solt
31 HU16Rw4442 101845862 AIJ526 HURwAEP444 259782 655720 Duna (Göd) Göd
32 HU12Rw4461 101180545 AIJ523 HURwAEP446 267891 580519 Duna (Komárom, sodor) Komárom
33 HU11Rw4432 101178162 AIJ529 HURwAEP443 297188 515854 Duna (országhatár) Rajka
34 HU11Rw4433 101178151 AIJ530 HURwAEP443 273142 545431 Duna (Szigetköznél) Vámosszabadi
35 HU16Rw4443 101178184 AIJ525 HURwAEP444 274397 635980 Duna (Szob, sodor) Szob
36 HU17Rw4411 101179790 AIJ520 HURwAEP441 106152 645818 Duna-völgyi-főcsatorna Sükösd
37 HU26Rw4621 101179505 AIJ541 HURwAEP462 221252 863723 Ér-főcsatorna Pocsaj
38 HU26Rw4711 101179550 AIJ547 HURwAEP471 145256 825061 Fehér-Körös Gyulavári
39 HU26Rw4751 101179561 AIJ548 HURwAEP475 152713 832197 Fekete-Körös Sarkad
40 HU3Rw4781 101179077 AIJ549 HURwAEP478 53031 574896 Fekete-víz Cun
41 HU21Rw0551 101179088 AIJ791 HURwAEQ055 313371 931546 Felső-Tisza (Tiszabecs) Tiszabecs
42 HU21Rw0541 101846238 AIJ551 HURwAEQ054 308128 908829 Felső-Tisza (Tivadar) Tivadar
43 HU17Rw4902 101178542 AIJ554 HURwAEP490 66661 638164 Ferenc-tápcsatorna Hercegszántó
44 HU11Lw3221 101178298 AIJ555 HULwAIH070 266696 473351 Fertő-tó Fertőrákos
45 HU22Rw5261 101846537 AIJ563 HURwAEP526 351255 818003 Gönci-patak Gönc
46 HU24Rw5381 101846836 AIJ568 HURwAEP538 272174 715748 Gyöngyös patak középső Gyöngyös észak
47 HU11Rw5391 101178379 AIJ569 HURwAEP539 231767 460223 Gyöngyös-patak (Rába vízgyűjtő) Kőszeg
48 HU24Rw5401 101846847 AIJ572 HURwAEP540 279919 716589 Gyöngyös-patak felső Gyöngyössolymos
49 HU24Rw5402 101894697 AIY289 HURwAEP540 282784 718084 Gyöngyös-patak felső Gyöngyössolymos
50 HU26Lw8931 101847162 AIJ574 HULwAIH077 175959 765509 Halásztelki Holt-Körös Mezőtúr
51 HU26Lw8932 101847176 AIJ580 HULwAIH078 178987 769599 Harcsási Holt-Körös Mezőtúr
52 HU26Rw5671 101180523 AIJ582 HURwAEP567 172840 760571 Hármas-Körös Békésszentandrás
53 HU26Rw5672 101179619 AIJ581 HURwAEP567 158037 738521 Hármas-Körös Magyartés
54 HU24Rw7252 101845459 AIY142 HURwAEP725 287209 703592 Hasznosi tározó (Kövicses patak) Pásztó
55 HU22Rw5791 101179343 AIJ587 HURwAEP579 308905 792490 Hernád (Gesztely) Gesztely
56 HU22Rw5801 101179332 AIJ589 HURwAEP580 353589 813793 Hernád felső Zsujta
57 HU26Rw5942 101179538 AIJ592 HURwAEP594 225704 799719 Hortobágy-Berettyó Püspökladány
58 HU26Rw5961 101847280 AIJ595 HURwAEP596 234299 803599 Hortobágy-főcsatorna Nádudvar
59 HU11Rw6111 101178276 AIY144 HURwAEP611 251792 486685 Ikva patak Fertőszentmiklós
60 HU15Rw6142 101178472 AIJ607 HURwAEP614 322150 692250 Ipoly (Ipolytarnóc) Ipolytarnóc
61 HU15Rw6143 101178494 AIJ608 HURwAEP614 282550 628713 Ipoly (Letkés) Letkés
62 HU22Rw6211 101846593 AIJ611 HURwAEP621 349582 765470 Jósva-patak Szinpetri
63 HU13Rw6312 101178874 AIJ618 HURwAEP631 149015 603710 Kapos (Pincehely) Pincehely
64 HU3Rw6451 101847501 AIJ623 HURwAEP645 144752 451151 Kebele-patak Rédics
65 HU17Lw1441 101845965 AIJ626 HULwAIH086 161082 659952 Kelemen-szék Fülöpszállás
66 HU26Rw6502 101179479 AIJ627 HURwAEP650 257094 824720 Keleti-főcsatorna Balmazújváros
67 HU15Rw6531 101845758 AIJ630 HURwAEP655 296980 638535 Kemence-patak Kemence
68 HU12Rw6571 101178461 AIJ631 HURwAEP657 267493 623312 Kenyérmezei-patak Dorog
69 HU3Rw6591 101847523 AIJ632 HURwAEP659 163974 445681 Kerca Kercaszomor
70 HU3Rw6611 101847534 AIJ633 HURwAEP661 166914 442880 Kerka Hodos**
71 HU3Rw6612 101847545 AIJ634 HURwAEP661 163013 449384 Kerka Magyarföld
72 HU26Rw6681 101179594 AIJ636 HURwAEP668 169747 804837 Kettős-Körös Mezőberény
73 HU17Rw6691 101178531 AIJ637 HURwAEP669 69972 650280 Kígyós-főcsatorna (Bácsszentgyörgy) Bácsszentgyörgy
74 HU17Rw6692 101846168 AIJ638 HURwAEP669 76163 661079 Kígyós-főcsatorna (Katymár) Katymár
75 HU17Lw1501 101845976 AIJ651 HULwAIH092 161462 672598 Kolon-tó Izsák
76 HU24Rw3171 101847729 AIJ652 HURwAIH317 316959 691876 Komravölgyi tározó (Komra-patak) Litke
77 HU13Rw7031 101845596 AIJ655 HURwAEP703 139921 566248 Koppány Somogyacsa
78 HU11Rw3321 101845068 AIJ662 HURwAEP332 207201 538767 Köves-patak(Bitva) Magyarpolány
79 HU24Rw7251 101846892 AIJ663 HURwAEP725 286910 704488 Kövicses-patak Pásztó
80 HU21Rw7291 101179206 AIJ664 HURwAEP729 274276 902688 Kraszna Mérk
81 HU26Lw1531 101847006 AIJ665 HULwAIU432 235704 792163 Kunkápolnási-mocsár Kunmadaras
82 HU11Rw7391 101178265 AIJ668 HURwAEP739 290860 504816 Lajta-főág Hegyeshalom
83 HU11Rw7481 101178368 AIJ670 HURwAEP748 183246 438880 Lapincs Szentgotthárd
84 HU23Rw7491 101846663 AIJ672 HURwAEP751 290286 741823 Laskó-patak felső Egerbakta
85 HU3Rw7551 101847578 AIJ675 HURwAEP755 133110 454850 Lendva Pince **
86 HU26Rw7591 101847349 AIJ676 HURwAEP759 230772 855758 Létai-ér Monostorpályi
87 HU24Rw1372 101844924 AIY140 HURwAEQ137 295206 709836 Maconkai tározó (Zagyva patak) Bátonyterenye
88 HU11Rw7771 101178416 AIJ682 HURwAEP777 242887 526796 Marcal (Mórichida) Mórichida
89 HU27Rw7831 101847394 AIY147 HURwAEP783 100381 740178 Maros Szeged
90 HU27Rw7841 101179620 AIJ684 HURwAEP784 92045 777909 Maros (határ) Nagylak
91 HU11Rw8101 101178254 AIJ688 HURwAEP810 266574 553406 Mosoni-Duna alsó Vének
92 HU11Rw8121 101178243 AIJ690 HURwAEP812 273922 532700 Mosoni-Duna középső (Mecsér) Mecsér
93 HU3Rw8161 101179011 AIJ692 HURwAEP816 122235 469025 Mura Letenye
94 HU14Rw8201 100356767 AIJ693 HURwAIL656 158351 617056 Nádor-csatorna (Sárvíz) Cece
95 HU26Rw8211 101847350 AIJ695 HURwAEP821 250196 873036 Nagy-ér felső Nyírábrány
96 HU21Lw1661 101846216 AIJ699 HULwAIH109 281930 845816 Nagyvadas-tó Újfehértó
97 HU24Rw8731 101846906 AIJ661 HURwAEP873 285695 720975 Parádtarna felső vízgyűjtő Parádsasvár
98 HU11Rw8881 101178391 AIJ709 HURwAEP888 210600 452585 Pinka (Felsőcsatár) Felsőcsatár
99 HU25Lw1741 101846940 AIJ713 HULwAIH118 134382 725296 Pusztaszeri Büdösszék Pusztaszer
100 HU11Rw8981 101845378 AIJ714 HURwAEP898 242290 526000 Rába (Árpás) Árpás
101 HU11Rw9022 101178357 AIJ716 HURwAEP902 260169 542827 Rába (Győr) Győr
102 HU11Rw9001 101178324 AIJ717 HURwAEP903 182594 438424 Rába (Szentgothárd) Szentgotthárd
103 HU11Rw9041 101845390 AIJ718 HURwAEP904 263911 524771 Rábca Lébénymiklós
104 HU17Rw9631 101178520 AIJ719 HURwAIQ014 187690 644761 Ráckeve-Soroksári Dunaág (dél) Tass
105 HU11Rw9061 101845404 AIJ721 HURwAEP906 261895 459517 Rák-patak Görbehalom
106 HU11Rw9193 101845426 AIJ727 HURwAEP919 227098 486999 Répce (Nagygeresd) Tompaládony
107 HU11Rw9191 101178313 AIJ728 HURwAEP919 236054 471399 Répce (Répcevis) Répcevis
108 HU21Rw9281 101894701 AIJ730 HURwAEP928 341206 844244 Ronyva (országhatár) Sátoraljaújhely
109 HU22Rw9313 101179251 AIJ735 HURwAEP931 327405 745909 Sajó (Sajópüspöki) Sajópüspöki
110 HU26Rw9531 101179583 AIJ740 HURwAEP953 189561 848262 Sebes-Körös (határ) Körösszakál
111 HU26Rw9541 101180501 AIJ741 HURwAEP954 180763 804922 Sebes-Körös (Körösladány) Körösladány
112 HU14Rw9591 101178830 AIJ743 HURwAEP959 115036 624807 Sió alsó (Palánk) Szekszárd
113 HU17Lw1781 101845998 AIJ746 HULwAIH122 168894 659126 Szabadszállási Büdös-szék Szabadszállás
114 HU26Lw2651 101847084 AIJ747 HULwAIH123 204825 746003 Szajoli Holt-Tisza Szajol
115 HU21Rw9711 101179192 AIJ748 HURwAEP971 283872 922864 Szamos Csenger
116 HU22Rw9761 101179354 AIJ750 HURwAEP976 354512 813250 Szartos-patak Tornyosnémeti
117 HU16Rw4444 101845873 AIJ758 HURwAEP444 252862 652894 Szentendrei-Duna Szentendre
118 HU3Rw6461 101847512 AIJ759 HURwAEP646 157316 449177 Szentgyörgyvölgyi- patak Szentgyörgyvölgy
119 HU11Rw0051 101844913 AIJ761 HURwAEQ005 225044 460942 Szerdahelyi-patak Kőszegdoroszló
120 HU22Rw0141 101180305 AIJ765 HURwAEQ014 309083 769604 Szinva-patak Miskolc
121 HU24Rv0281 101845552 AIY143 HURwAEQ028 283059 692439 Szuha patak Ecseg
122 HU41Rw0322 101847626 AIJ775 HURwAEQ032 166559 526392 Tapolca-patak (Hegymagas) Hegymagas
123 HU22Rw0471 101846412 AIJ780 HURwAEQ047 341997 769468 Telekes-patak Alsótelekes
124 HU41Rw0531 101180017 AIJ781 HURwAEQ053 154678 552796 Tetves-patak Visz
125 HU21Rw0572 101846249 AIJ782 HURwAEQ057 338045 876517 Tisza Zemplénagárd
126 HU21Rw0574 101846250 AIJ783 HURwAEQ057 337997 876595 Tisza (Tuzsér) Tuzsér
127 HU21Rw0571 101180202 AIJ790 HURwAEQ057 324711 890097 Tisza (Aranyosapáti) Aranyosapáti
128 HU21Rw0581 101179103 AIJ784 HURwAEQ058 317807 836064 Tisza (Balsa) Balsa
129 HU27Rw0561 101179170 AIJ785 HURwAEQ056 93990 731637 Tisza (déli országhatár) Tiszasziget
130 HU23Rw0591 101179136 AIJ786 HURwAIW389 238450 760501 Tisza (Kisköre) Tiszabura
131 HU25Rw0561 101179169 AIJ787 HURwAEQ056 101759 739083 Tisza (Szeged) Szeged
132 HU25Rw0601 101179158 AIJ792 HURwAEQ060 169665 726260 Tisza (Tiszaug) Tiszaug
133 HU26Rw0591 101179114 AIJ793 HURwAEQ059 286954 801839 Tisza (Tiszújváros) Tiszaújváros
134 HU21Rw0573 101179099 AIJ794 HURwAEQ057 345825 881294 Tisza (Záhony) Záhony
135 HU26Rw0681 101847202 AIJ804 HURwAEQ068 254755 839873 Tocó (Debrecen-Józsa) Debrecen
136 HU16Rw0761 101845792 AIJ812 HURwAEQ077 278780 648129 Török-patak Szokolya
137 HU21Rw0821 101179181 AIY146 HURwAEQ083 299714 932596 Túr Kishódos
138 HU26Lw8933 101847187 AIJ814 HULwAIH077 176555 767872 Túrtői Holt-Körös Mezőtúr
139 HU14Lw9591 101178955 AIJ829 HULwAIQ960 206382 615777 Velencei-tó (Agárd móló) Gárdony
140 HU14Lw9592 101178966 AIJ830 HULwAIQ959 206144 612875 Velencei-tó (Német tisztás) Pákozd
141 HU26Rw1181 101847213 AIJ837 HURwAEQ118 233842 864052 Villongó-ér Létavértes
142 HU17Lw1911 101846010 AIJ842 HULwAIH142 164858 659470 Zabszék Szabadszállás
143 HU24Rw1371 101179424 AIY141 HURwAEQ137 293167 707101 Zagyva Bátonyterenye
144 HU24Rw1401 101179446 AIJ845 HURwAEQ140 216962 729050 Zagyva (Újszász) Újszász
145 HU42Rw1451 101178818 AIJ847 HURwAEQ147 152263 513136 Zala (torkolatnál) Keszthely
* A megadott koordináták tájékoztató jellegűek
** Határvíz vizsgálatokban országhatáron kívül lévő mintavételi helyek

7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai

EN ISO 5667-3:2012 Vízminőség - Mintavétel - 3. rész: A minták tartósítása és kezelése

II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok

EN 15204:2006 Vízminőség - Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)
EN 15972:2011 Vízminőség - Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához
ISO 10260:1992 Vízminőség - A biokémiai paraméterek mérése - Az a-klorofill-koncentráció spektrometriás meghatározása

III. Makroszkópikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok

EN ISO 10870:2012 Vízminőség - Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához
EN 15196:2006 Vízminőség - Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából
EN 16150:2012 Vízminőség - Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi-Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez
EN ISO 19493:2007 Vízminőség - Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához
EN ISO 16665:2013 Vízminőség - Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez
MSZ EN 27828:1998 Vízminőség - Biológiai mintavétel - Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez
MSZ EN 28265:1998 Vízminőség - A biológiai mintavétel módszerei - Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához
MSZ EN ISO 9391:2000 Vízminőség - Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele - Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához
MSZ EN ISO 8689-1:2000 Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez
MSZ EN ISO 8689-2:2000 Folyók biológiai osztályozása II. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához

IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó szabványok

EN 15460:2007 Vízminőség - Útmutató szabvány tavakban lévő makrofitonok felmérésére
EN 14184:2014 Vízminőség - Útmutató szabvány vízi makrofitonok felméréséhez
EN 15708:2009 Vízminőség - Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben
EN 13946:2014 Vízminőség - Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez
EN 14407:2014 Vízminőség - Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához

V. A halakra vonatkozó szabványok

EN 14962:2006 Vízminőség - Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához
EN 14011:2003 Vízminőség - Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel
EN 15910:2014 Vízminőség - Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel
MSZ EN 14757:2006 Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval

VI. A hidrológiai-morfológiai jellemzők értékelése

MSZ EN 14614:2004 Vízminőség - Útmutató szabvány folyóvizek hidro-morfológiai jellemzőinek értékeléséhez
EN 16039:2012 Vízminőség - Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez

VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány

8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A megfigyelési lista keretében monitorozandó anyagok a második megfigyelési időszakban

A B C D E
1. Az anyag vagy anyagcsoport neve CAS szám1 EU szám2 Indikatív elemzési módszer3, 4 A módszer legnagyobb elfogadható kimutatási határa
(ng/l)
2. 17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2) 57-63-6 200-342-2 SPE nagy mennyiségen
- LC-MS-MS
0,035
3. 17-béta-ösztradiol (E2), ösztron (E1) 50-28-2,
53-16-7
200-023-8 SPE - LC-MS-MS 0,4
4. Makrolid antibiotikumok5 SPE - LC-MS-MS 19
5. Metiokarb 2032-65-7 217-991-2 SPE - LC-MS-MS
vagy GC-MS
2
6. Neonikotinoidok6 SPE - LC-MS-MS 8,3
7. Metaflumizon 139968-49-3 604-167-6 LLE-LC-MS-MS
vagy SPE - LC-MS-MS
65
8. Amoxicillin 26787-78-0 248-003-8 SPE - LC-MS-MS 78
9. Ciprofloxacin 85721-33-1 617-751-0 SPE - LC-MS-MS 89

1 CAS=Chemical Abstracts Service (Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat)

2 Európai uniós szám - nem minden anyag esetében áll rendelkezésre

3 A különböző tagállamokból származó eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden anyagot teljes vízmintákban kell megfigyelni.

4 Kivonási módszerek:

LLE-liquid liquid extraction: folyadék/folyadék extrakció;

SPE-solid-phase extraction: szilárd fázisú extrakció.

Elemzési módszerek:

GC-MS-Gas chromatography-mass spectrometry: gáz kromatográfia/tömeg spektrometria;

LC-MS-MS-Liquid chromatography (tandem) triple quadrupole mass spectrometry: folyadék-kromatográffal kapcsolt tandem tripla kvadrupól tömegspektrométer.

5 Eritromicin (CAS-szám: 114-07-8, EU-szám: 204-040-1), klaritromicin (CAS-szám: 81103-11-9), azitromicin (CAS-szám: 83905-01-5, EU-szám: 617-500-5).

6 Imidakloprid (CAS-szám: 105827-78-9/ 138261-41-3, EU-szám: 428-040-8), tiakloprid (CAS-szám: 111988-49-9), tiametoxam (CAS-szám: 153719-23-4, EU-szám: 428-650-4), klotianidin (CAS-szám: 210880-92-5, EU-szám: 433-460-1), acetamiprid (CAS-szám: 135410-20-7/ 160430-64-8).

9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A megfigyelési lista mintavételi helyei

A B C
1. Vízfolyás neve Mintavételi hely KTJ
2. Duna Budapest alatt (sodor vonal) 101178209
3. Kenyérmezei-patak Dorog 101178461
4. Hortobágy-Berettyó Mezőtúr 101179549
5. Tócó Mikepércs 102089757
6. Zagyva Újszász 101179446

  Vissza az oldal tetejére