A jogszabály mai napon ( 2024.02.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó, továbbá a határain belül található felszíni víztestekre, az ezektől közvetlenül függő vízi ökoszisztémákra, valamint vizes élőhelyekre, a felszíni víz és környezeti állapota minősítése céljából végzett megfigyelő tevékenységre, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra és állapotértékelésre, valamint az ezeket végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) *  referencia feltételek: az 1. melléklet III./1. pontja és a 2. melléklet szerint meghatározott értékek.

b) *  a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelése (a továbbiakban: monitorozás): a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (így például, biológiai, hidrológiai, morfológiai, folytonossági, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás;

c) *  állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolása,;

d) * 

e) *  PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok.

A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok

3. § (1) *  A felszíni víztest állapota változásának nyomon követése, valamint szükség esetén a korai beavatkozás és vízvédelmi intézkedés lehetőségének biztosítása érdekében az állapotot rendszeresen monitorozni, valamint – az e rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően – a monitorozás során összegyűjtött biológiai, fizikai-kémiai, kémiai vizsgálati adatokat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) vízminőségi szakrendszerébe, valamint a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) vízminőségi szakrendszerébe (VMA), míg a hidromorfológiai adatokat a VIZIR-ben rögzíteni és értékelni kell.

(2) *  Az elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a jogszabály szerint kijelölt víztestekre vonatkozó monitoring hálózat kidolgozásáról, továbbá az állapotértékelés elvégzéséről és az adatszolgáltatásról a vízvédelemért felelős miniszter gondoskodik a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szervek és szakintézmények bevonásával, valamint a kibocsátók adatszolgáltatásainak feldolgozásával.

4. § *  (1) *  A felszíni vizek kategóriáin (állóvíz, vízfolyás) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, az 5. számú melléklet szerint meghatározott típusokba kell besorolni.

(2) *  A felszíni víztest típusok 1. melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján ökológiai referencia feltételeket, illetve kiváló állapothoz/potenciálhoz tartozó feltételeket kell megállapítani.

A felszíni víztestek jellemzése

5. § (1) A felszíni víztestek jellemzése során össze kell gyűjteni, és nyilván kell tartani a víztestet érő emberi eredetű terhelések jellegére és mértékére vonatkozó információkat, mérési eredményeket, különösen a következő terhelésekre tekintettel:

a) a pontszerű és diffúz szennyezőforrások okozta terhelések, illetve szennyezések becslése, azonosítása a külön jogszabály *  előírásainak figyelembevételével,

b) a jelentős vízkivételek azonosítása és megfigyelése, beleértve a szezonális változékonyságot, az éves összes vízigényt,

c) a vízkormányzási munkáknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegre gyakorolt hatásának becslése,

d) a víztestet érő jelentős morfológiai változtatások azonosítása,

e) az a)–d) pontokban foglaltakon kívüli egyéb jelentős emberi eredetű hatások azonosítása,

f) a vízgyűjtőn folytatott területhasználat (így például a települési, ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati területek) azonosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt terhelések meghatározása és hatásainak becslése, valamint a már működő megfigyelési rendszerek adatai alapján meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a víztestek várhatóan megfelelnek-e a 6. § (1) bekezdés alapján meghatározott környezeti célkitűzéseknek.

(3) *  A jó állapotot/potenciált el nem érő víztestek esetében további feltáró, elemző vizsgálatok szükségesek az operatív monitorozó program megfelelő kialakításához és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásához.

Környezeti célkitűzések teljesítése

6. § *  A felszíni víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket a külön jogszabályban *  foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Egyes víztestek esetében a külön jogszabály *  előírásainak megfelelően azonban kevésbé szigorú célkitűzések is meghatározhatók. A kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi határértékeket külön jogszabály határozza meg.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása

7. § (1) *  A felszíni víztestek monitorozását úgy kell kialakítani, hogy a víztestek állapota – az ökológiai és a kémiai állapot figyelembevételével – minden vízgyűjtőn összefüggéseiben áttekinthető legyen. Az időszakos víztestekre a 4. számú mellékletben szereplő monitoring programokban előírtakhoz képest csökkentett tartalommal kell végrehajtani a vizsgálatokat, az országos vízügyi igazgatási szerv által ebből a célból kidolgozott módszertanban foglaltaknak megfelelően.

(2) A monitorozó programok tervezésénél és a hálózati rendszer kialakításánál elsősorban azokat a paramétereket kell megfigyelésre kiválasztani, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozási adatoknak megfelelőeknek kell lenniük a víztestek állapotértékelés utáni e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolásához.

(3) A monitorozás kiterjed:

a) *  a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra, továbbá a meder és a parti sáv, hullámtér jellemzőire olyan mértékben, amennyire az ökológiai és a kémiai állapot minősítéséhez szükséges;

b) az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

c) a külön jogszabályban meghatározott védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire.

(4) *  Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges.

(5) *  Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek a 7. számú melléklet szerinti szabványok alkalmazásával.

(6) *  Az Európai Bizottság rendszeres tájékoztatása érdekében Magyarország vízgyűjtő területein magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust – az Európai Bizottság 2008/105/EK irányelv 8b. cikke alapján hozott végrehajtási határozatával elfogadott, kétévente frissített megfigyelési listán (a továbbiakban: megfigyelési lista) szereplő anyagok monitorozását – kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak a megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni.

(7) *  A (6) bekezdés szerinti európai bizottsági végrehajtási határozatot, annak megjelenését követő 5 munkanapon belül, az országos illetékességű vízvédelmi igazgatási szerv a honlapján közzéteszi.

8. § *  A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.

8/A. § *  (1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, a hatásvizsgálat kiegészítése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a természeti viszonyokból és emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást a 4. számú mellékletben meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni.

(2) *  A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre. A feltáró monitoring helyek listáját a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 21. § (2) bekezdése szerinti, hatévente korszerűsített és elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell rögzíteni.

(3) *  A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn megfigyelési helyek kijelölése a következőkön alapul:

a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ideértve a nagy folyókon kijelölt mintavételi helyeket, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km2,

b) a fellelhető víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ideértve a nagy tavakat és tározókat,

c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik,

d) a helyeket a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv szerint jelölték ki,

e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag-terhelésnek a becslése, amelynél fennáll a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut, és

f) ivóvízkitermelési pontoknak minősülnek.

(4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket

a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre,

d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és

e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra

kell meghatározni.

(5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

8/B. § *  (1) *  Az operatív monitorozó program célja a víztesteket érő terhelések hatásainak feltérképezése, a jó állapot vagy potenciál el nem érésének igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének bizonytalan volta.

(2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették.

(2a) *  Az adott vízgyűjtő-gazdálkodási cikluson belül érvényes operatív monitoring program részleteit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv határozza meg.

(3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy

a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be,

b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre,

c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan,

d) *  a jelentős hidromorfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

(4) Az élőhelyek és fajok védőterületeit alkotó víztesteket akkor kell bevonni az operatív monitoring programba, ha fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek a környezeti célkitűzések.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító jogszabály vonatkozó előírásait.

(6) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy víztestet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének viszonylagos bizonytalanságát.

(8) *  A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidromorfológiai mutatóit.

(9) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni:

a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére,

b) *  minden, a víztestbe vezetett elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag immisszió értékét,

c) azokat a hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, ökológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra.

(10) *  A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes vízfolyás, illetve állóvíz típus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(11) *  Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre megállapítandó, a kiváló ökológiai állapothoz tartozó minősítő értékeket a legjobban hasonlító természetes vízfolyás vagy állóvíz típus minősítő értékeinek figyelembevételével, és az uniós útmutatók alapján kidolgozott módszertanok szerint kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékeket hatévente (a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során) felül kell vizsgálni.

8/C. § *  (1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

(2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha

a) *  a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy

b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

(3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minősítése

9. § *  (1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát a 2. számú mellékletnek megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

(2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennállása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni.

(3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. § * 

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) *  E rendelet

a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;

b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) *  Ez a rendelet a 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8b. cikke szerinti bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Vízminőségi elemek az ökológiai állapot és potenciál osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához

I. Vízfolyások

I.1. Biológiai elemek

I.1.1. A vízi növényzet összetétele és egyedsűrűsége

I.1.2. A vízi gerinctelen fauna összetétele és egyedsűrűsége

I.1.3. A halfauna összetétele, korszerkezete és egyedsűrűsége

I.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

I.2.1. A vízjárás

I.2.1.1. az áramlás mértéke és dinamikája – a mederbeli lefolyás hidrológiai, hidraulikai jellemzői, jellemző vízhozamok, sebességviszonyok időbeli változékonysága (elsősorban a vízgyűjtő terület meteorológiai, domborzati, lefolyási jellemzőinek, és az antropogén behatás függvényei)

I.2.1.2. kapcsolat a felszín alatti víztestekkel.

I.2.2. A vízfolyás folytonossága

I.2.3. Morfológiai viszonyok

I.2.3.1. a vízfolyás mélységének és szélességének változékonysága,

I.2.3.2. a főmeder és a vízfolyás völgyének geometriai jellemzői és azok változékonysága,

I.2.3.3. a mederágy szerkezete és anyaga,

I.2.3.4. a parti sáv szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága.

I.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai, fizikai és fizikai-kémiai paraméterek

I.3.1. Általában

I.3.1.1. Hőmérsékleti viszonyok

I.3.1.2. Oxigén ellátottsági viszonyok

I.3.1.3. Sótartalom

I.3.1.4. Savasodási állapot

I.3.1.5. Tápanyag viszonyok

I.3.2. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok

Specifikus, nem elsőbbségi szennyező anyagok, Magyarországon használt, a felszíni vizekre veszélyt jelentő potenciálisan toxikus elemek, melyek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

II. Állóvizek

II.1. Biológiai elemek

II.1.1. A fitoplankton összetétele, egyedsűrűsége és biomasszája

II.1.2. Más vízi növényzet összetétele és egyedsűrűsége

II.1.3. A vízi gerinctelen fauna összetétele és egyedsűrűsége

II.1.4. A halfauna összetétele, egyedsűrűsége és korszerkezete

II.2. A biológiai elemekre hatással levő hidrológiai és morfológiai paraméterek

II.2.1. A vízjárás – az állóvíz hidrológiai és hidraulikai jellemzői

II.2.1.1. az áramló víz mennyisége és dinamikája – a tó vízszintingadozása [jellemző vízszintek és időbeli változékonyságuk, a hozzáfolyás és elfolyás (párolgás és elszivárgás is) pl. éves időskálán vett mérlege, antropogén behatás (pl. lakókörnyezet) miatti vízszintszabályozás stb.), áramlási, elkeveredési jellemzők, kialakul-e vertikális hőmérsékleti rétegződés, illetve ebből adódó vízcsere],

II.2.1.2. az állóvíz víztest egészére vagy annak részeire vonatkozó vízkészlet-változási integrált jellemzők alakulása (tartózkodási idő és változékonysága),

II.2.1.3. tartózkodási idő,

II.2.1.4. kapcsolat a felszín alatti víztesttel.

II.2.2. Morfológiai viszonyok

II.2.2.1. a tómélység változékonysága

II.2.2.2. a tómeder alakjának és domborzatának jellemzői/változékonysága,

II.2.2.3. a mederágy mérete, szerkezete és altalaja

II.2.2.4. a tómeder, illetve tavi üledék anyagának, szerkezetének és altalajának jellemzői, valamint a tó hordalék-mozgási és mederváltozási folyamata,

II.2.2.5. a tópart szerkezete, térbeli, időbeli változékonysága (természetes vagy mesterséges, stabil vagy változékony, egyéb antropogén hatások).

II.3. A biológiai elemekre hatással levő kémiai, fizikai és fizikai-kémiai paraméterek

II.3.1. Általában

II.3.1.1. Átlátszóság

II.3.1.2. Hőmérsékleti viszonyok

II.3.1.3. Oxigén ellátottsági viszonyok

II.3.1.4. Sótartalom

II.3.1.5. Savasodási állapot

II.3.1.6. Tápanyagviszonyok

II.3.2. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok

Specifikus, nem elsőbbségi szennyező anyagok, Magyarországon használt, a felszíni vizekre veszélyt jelentő potenciálisan toxikus elemek, melyek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

III. A referencia feltételek kialakítása a vízminőségi elemekre

1. A felszíni víztest típusok meghatározott vízminőségi elemeire referencia feltételeket kell kidolgozni e rendelet 2. számú mellékletében leírtak szerint, melyek leírják a természetes állapothoz tartozó, vagy ahhoz leginkább közelítő értékeket. A kiváló ökológiai állapothoz, mesterséges, vagy erősen módosított víztestek esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékeket úgy kell meghatározni, hogy azok visszatükrözzék az adott víztesten elérhető legjobb állapotokat. A referencia feltételek meghatározásánál a következők szerint kell eljárni:

a) az egyes víztestek típusaira vonatkozó egyedi referencia feltételek megállapítása, a referencia vizek és környezetük előzetes terepi vizsgálatán, továbbá tapasztalati adatokon alapuló modellezésen, vagy ezen módszerek együttes használatán alapulhat,

b) olyan víztestekre vonatkozó referencia feltétel megállapítási feladat esetében, ahol az a) szerinti módszerek alkalmazása nem lehetséges, a referencia feltételeket szakértői becsléssel kell megállapítani,

c) a szintetikus szennyező anyagokra vonatkozó referencia feltételként azt a kimutatási határnak megfelelő szennyezőanyag-koncentrációt kell tekinteni, amely a meghatározás időpontjában rendelkezésre álló laboratóriumi módszerekkel elérhető.

2. A felszíni víztestek egyes típusaira vonatkozó, terepi vizsgálatokra alapozott, referencia feltételek kidolgozása során referencia hálózatot kell kialakítani. A hálózatnak elegendő számban kell tartalmaznia kiváló állapotú helyeket ahhoz, hogy a referencia feltételeket jellemző értékek megfelelően megbízhatók legyenek, továbbá biztosítsák egy adott referencia víztest kiváló ökológiai állapotát jellemző – az egyes vízminőségi elemekre vonatkozó – értékek, változékonyságának megfigyelését és rögzítését, valamint az ezen is alapuló modellezhetőséget.

3. A modellezésen alapuló – egy víztesttípusra vonatkozó – biológiai referencia feltételek mind előrejelzési modellezéssel, mind utóértékelési eljárással kidolgozhatók. E módszerek alkalmazása során történeti és más rendelkezésre álló adatokat kell használni, és megfelelő megbízhatósági szintet kell a referencia feltételek értékeire biztosítani annak érdekében, hogy a modellezéssel kidolgozott feltételek konzisztensek és érvényesek legyenek a víztest-típusba tartozó valamennyi víztestre vonatkozóan.

4. Amennyiben valamely víztesttípus esetében nem lehet megbízható típus-specifikus referencia feltételeket kialakítani egy – az e mellékletben meghatározott – vízminőségi elemre vonatkozóan annak nagyfokú, de nem szezonális változékonysága miatt, úgy azt az elemet ki lehet zárni az adott felszíni víztípus ökológiai állapotának értékeléséből. Ez esetben, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, a figyelmen kívül hagyott vízminőségi elem figyelmen kívül hagyásának okát indokolni kell.

2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai

1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz

Az alábbi szöveg az ökológiai minőség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minőségi elemeinek értékeit a később következő táblázat tartalmazza.

A B C D
1. Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Általában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-
morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.
A víztest biológiai minőségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak.
Ezek a típusra jellemző viszonyok és közösségek.
A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.

A mérsékelt állapotot el nem érő vizeket gyengének vagy rossznak kell minősíteni.

Gyengének kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között.

Rossznak kell minősíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.

2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban

2.1. A biológiai minőség elemei
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket is.
A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
3. Makrofiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt.
4. Fenéklakó gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
5. Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes, zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete
az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai- morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete
a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-
kémiai vagy a hidrológiai-
morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható.
A halközösségek
korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok korosztályainak 50%-a hiányzik vagy ezek egyedsűrűsége a jellemzőhöz képest igen alacsony
2.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. A vízfolyás folytonossága A vízfolyás folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a vízfolyás folytonossága lehetővé teszi. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4. Morfológiai viszonyok A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
2.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemző tartományon belül maradnak.
A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás és a hőmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag koncentrációk nem
haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Vízgyűjtő specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414 /EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS).
EQS = környezetminőségi határérték.
A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4. Vízgyűjtő specifikus nem szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemző tartományon belül maradnak (háttérszintek). A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.

3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban

3.1. A biológiai minőség elemei
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest.
Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése.
A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-
kémiai minőségét is.
A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
3. Makrofiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal.
4. Fenéklakó gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem
érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
5. Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes, zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-
morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete a fizikai-kémiai és hidrológiai- morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartságjeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai- kémiai vagy a hidrológiai- morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok korosztályainak 50%-a hiányzik vagy ezek egyedsűrűsége a jellemzőhöz képest igen alacsony.
3.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Morfológiai viszonyok A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Vízgyűjtő specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4. Vízgyűjtő specifikus nem szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemző tartományon belül maradnak (háttérszintek). A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.

4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban

4.1. A biológiai minőségi elemei
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsűrűsége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszósági viszonyokat.
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő.
Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, és jelentős mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-
kémiai minőségét is A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elő.
3. Makrofiton és perifiton (élőbevonat) A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsűrűségben nincsenek érzékelhető változások.
Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának vagy a víz fizikai-kémiai minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemző közösségétől, és sokkal erősebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében.
Az egyedsűrűség mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől
A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt.
4. Gerinctelen fauna A faji összetétel és az egyedsűrűség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest.
Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsűrűségében a típusra jellemző szintekhez képest.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől.
A típusra jellemző közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak.
A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemző szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál.
5. Halfauna A fajok összetétele és egyedsűrűsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
A típusra jellemző összes,
zavartságra érzékeny faj jelen van.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutathatók
ki változások.
Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsűrűségétől, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai- morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók.
A halközösségek korszerkezete
a fizikai-kémiai és hidrológiai- morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukciójának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
A halfajok összetétele és egyedsűrűsége mérsékelten eltér a típusra jellemző közösségekétől, ami a fizikai-
kémiai vagy a hidrológiai-
morfológiai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható.
A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit
mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemző fajok korosztályainak 50%-a hiányzik vagy ezek egyedsűrűsége a jellemzőhöz képest igen alacsony.
4.2. Hidrológiai-morfológiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Hidrológiai rezsim A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idő és a vízfolyással, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Morfológiai viszonyok A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4.3. Fizikai-kémiai minőségi elemek
1. A B C D
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot
2. Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak
A sótartalom, a pH, az oxigénegyensúly, a savközömbösítő kapacitás, az átlátszóság és a hőmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénegyensúly, a pH, a savközömbösítő kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított a típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek – az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik.
A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Vízgyűjtő specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4. Vízgyűjtő specifikus nem szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemző tartományon belül maradnak (háttérszintek). A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.

5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erősen módosított vagy mesterséges víztestekben

5.1. Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek
1. A B C D
Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál
2. Biológiai minőségi elemek A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei, amelyek – amennyire csak lehetséges – tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait. A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest. A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt eltérések tapasztalhatók a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.
Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók.
3. Hidrológiai- morfológiai elemek A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre. A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeinek megfelelő viszonyok. A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
5.2. Fizikai-kémiai elemek
1. A B C D
Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál
2. Általános viszonyok A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzőek.
A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak.
A hőmérséklet, az oxigénháztartás és a pH megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók.
A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemző ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása.
A hőmérséklet és a pH nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.
A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minőségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzőek.
A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
3. Vízgyűjtő specifikus szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS) A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.
4. Vízgyűjtő specifikus nem szintetikus szennyező anyagok A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erősen módosított víztesthez legközelebb álló víztesttípusnál találtak (háttérszintek). A koncentrációk nem haladják meg a 2. melléklet 6. pontban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A biológiai minőségi elemek fent meghatározott értékeinek elérését lehetővé tévő viszonyok.

6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására

A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.

Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok „alapkészlete” a következő:

a) algák

b) makrofitonok,

c) Daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és

d) halak.

7. A környezetminőségi határérték (EQS) megállapítása

A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:

a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá „Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató” II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:

A B
1. Biztonsági tényező
2. Legalább egy akut LC50/EC50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből 1000
3. Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy Daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) 100
4. Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy Daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus 50
5. Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, Daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus) 10
6. Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé Esettől függően

b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;

c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;

d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak kell alávetni.

3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Az osztályba sorolás

1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása

1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása

A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:

Az ökológiai állapot osztálya Színkód
kiváló kék
zöld
mérsékelt sárga
gyenge narancs
rossz vörös

1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása

A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:

Az ökológiai potenciál osztálya Színkód
Mesterséges víztestek Erősen módosított víztestek
jó és a fölött egyforma zöld és világosszürke sávok egyforma zöld és sötétszürke sávok
mérsékelt egyforma sárga és világosszürke sávok egyforma sárga és sötétszürke sávok
gyenge egyforma narancs és világosszürke sávok egyforma narancs és sötétszürke sávok
rossz egyforma vörös és világosszürke sávok egyforma vörös és sötétszürke sávok

2. A kémiai állapot osztályba sorolása

2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:

A kémiai állapot osztálya Színkód
kék
nem éri el a jó állapotot vörös

2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:

a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);

b) a 34–45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);

c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).

Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással.

4. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság

I. Feltáró monitoring (surveillance) programok:

Állóvizekre vonatkozó program kódja: HUSWPS_1LW

Vízfolyásokra vonatkozó program kódja: HUSWPSW_1RW

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Állóvizek
(HUSWPS_1LW alprogram)
Vizsgálandó minőségi elemek:
A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitoplankton 4 Évente
3. Makrofita 1 Évente
4. Fitobenton 2 Évente
5. Makrozoobenton 1 Évente
6. Halak 1 3 év alatt 1×
7. Hidrológia 365 Évente
8. Morfológia 1 6 év alatt 1×
9. Ökológiát támogató kémia „alapkémia” 12 Évente
10. Elsőbbségi anyagok (a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 1. sz. melléklet, E. pontja) 12 6 év alatt 2×
11. Egyéb veszélyes anyagok 12 6 év alatt 2×
12. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok 12 6 év alatt 2×
2. Vízfolyások
(HUSWPSW_1RW alprogram)
Vizsgálandó minőségi elemek:
A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitoplankton 4 Évente
3. Makrofita 1 Évente
4. Fitobenton 2 Évente
5. Makrozoobenton 2 Évente
6. Halak 1 3 év alatt 1×
7. Hidrológia 365 Évente
8. Morfológia 1 6 év alatt 1×
9. Folytonosság 1 6 év alatt 1×
10. Ökológiát támogató kémia „alapkémia” 12 Évente
11. Elsőbbségi anyagok (a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 1. sz. melléklet, E. pontja) 12 6 év alatt 2×
12. Egyéb veszélyes anyagok 12 6 év alatt 2×
13. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok 12 6 év alatt 2×
Megjegyzések:
– A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns vízfolyás típusok esetén szükségesek.
A fitoplankton szempontjából releváns típusok: 4L, 7L, 8N, 9F, 9K, 10A
A makrofita szempontjából releváns típusok: 1S, 1M, 2S, 2M, 3S, 3M, 4L, 5S, 5M, 6S, 6M, 7L

II. Operatív monitoring programok:

Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok esetén:

Állóvizekre vonatkozó alprogramok kódjai:

HUSWPO_1LWNO

HUSWPO_1LWHM

Vízfolyásokra vonatkozó alprogramok kódjai:

HUSWPO_1RWPS

HUSWPO_1RWNO

HUSWPO_1RWHM

HUSWPO_2RWHM

HUSWPO_3RWHM

HUSWPO_4RWHM

HUSWPO_5RWHM

HUSWPO_1RWSP

HUSWPO_2RWSP

Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak:

1. Tápanyagtartalom miatt kockázatos helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitoplankton 4 3 éven keresztül évente
3. Fitobenton 2 3 éven keresztül évente
4. Makrofita 1 3 éven keresztül évente
5. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
6. Morfológia 1 6 évente 1×
7. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
2. Hidromorfológiai beavatkozások miatt kockázatos helyzetű állóvizek
(HUSWPO_1LWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitobenton 1 3 éven keresztül évente
3. Makrozoobenton 2 3 éven keresztül évente
4. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
5. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
3. Veszélyes anyag miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWPS alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Makrozoobenton 2 3 éven keresztül évente
3. Halak 1 6 évente 1×
4. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
5. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 1. sz. melléklet, E. pontjában szereplő elsőbbségi anyagok közül azok, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják 4 3 éven keresztül évente
6. Egyéb veszélyes anyagok közül azok, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják 4 3 éven keresztül évente
7. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok közül azok, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják 4 3 éven keresztül évente
8. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
4. Tápanyag- és szervesanyag-tartalom miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(HUSWPO_1RWNO alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitoplankton 4 3 éven keresztül évente
3. Fitobenton 2 3 éven keresztül évente
4. Makrofita 1 3 éven keresztül évente
5. Makrozoobenton 2 3 éven keresztül évente
6. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
7. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
5. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(A hidromorfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága)
(HUSWPO_1RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Makrozoobenton 2 3 éven keresztül évente
3. Hidrológia 365 3 évente 1×
4. Morfológia 1 6 évente 1×
5. Folytonosság 1 6 évente 1×
6. Alapkémia 4 3 évente 1×
6. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(A hidromorfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás, természetes part menti növényzet hiánya hatásai)
(HUSWPO_2RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitoplankton 4 3 éven keresztül évente
3. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
4. Morfológia 1 6 évente 1×
5. Folytonosság 1 6 évente 1×
6. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
Megjegyzés:
– Természetes part menti növényzet hiánya hatás monitorozása: makrofita évi egy alkalommal három éven át.
7. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(A hidromorfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)
(HUSWPO_3RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitobenton 1 3 éven keresztül évente
3. Makrofita 1 3 éven keresztül évente
4. Makrozoobenton 1 3 éven keresztül évente
5. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
6. Morfológia 1 6 évente 1×
7. Folytonosság 1 6 évente 1×
8. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
Megjegyzés:
– Keresztszelvény menti beavatkozások hatásának monitorozása: makrofita, évi egy alkalommal három éven át
– Szabályozás hatásának monitorozása: csak fitobenton és makrozoobenton vizsgálandó
8. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(A hidromorfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)
(HUSWPO_4RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitobenton 2 3 éven keresztül évente
3. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
4. Morfológia 1 6 évente 1×
5. Folytonosság 1 6 évente 1×
6. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
9. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos helyzetű vízfolyások
(A hidromorfológiai kockázat oka fás növényzet hiánya a parton)
(HUSWPO_5RWHM alprogram)

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Fitobenton 2 3 éven keresztül évente
3. Makrofita 1 3 éven keresztül évente
4. Makrozoobenton 1 3 éven keresztül évente
Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
Morfológia 1 6 évente 1×
Folytonosság 1 6 évente 1×
10. Specifikus szennyezők miatti operatív program vízfolyásokra, szennyvízterhelés
HUSWPO_1RWSP

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. Összes és oldott As, Cd, Hg, Ni, Cu, Cr, Pb, Zn 4 3
3. Oktil- és nonil-fenolok, PFOA és PFOS 4 3
4. Makrozoobenton 2 3 éven keresztül évente
5. Hal 1 3 év alatt 1-szer
6. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
7. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
11. Specifikus szennyezők miatti operatív program vízfolyásokra, szennyvízterhelés, mezőgazdaságból eredő terhelés
HUSWPO_2RWSP

Vizsgálandó minőségi elemek:

A B C
1. Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül
2. A 2013/39 direktíva növényvédőszer-listája:
Alaklór, Atrazin, Klórfenvinfosz, Klórpirifosz, Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin, DDT-k, Diuron, Endoszulfán, Hexaklór-benzol, Hexaklór-
ciklohexán, Izoproturon, Pentaklór-fenol, Simazin, Trifluralin, Dikofol, Aklonifen, Bifenox, Cibutrin, Cipermetrin, Diklórfosz, Heptaklór és heptaklór-epoxid, Terbutrin
4
május, június, július, augusztus hónapokban
3
3. Vízgyűjtő specifikus szennyezők növényvédőszer komponensei
2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D), acetoklór, dimeténamid, glifozát és AMPA, imidakloprid, MCPA (2-metil–4-klór-fenoxi-ecetsav), metazaklór, metolaklór/S-metolaklór, nikoszulfuron, terbutilazin, tiakloprid, floraszulam, metribuzin, proszulfuron
4
május, június, július, augusztus hónapokban
3
4. Hidrológia 365 3 éven keresztül évente
5. Alapkémia 4 3 éven keresztül évente
6. Fitoplankton 4 3 éven keresztül évente
7. Makrofita 1 3 éven keresztül évente

A táblázatokban szereplő paraméterekre vonatkozó egyéb információk

I. Hidrológia

A hidrológiai méréseket kiépített vízrajzi állomás esetében kell adott gyakorisággal biztosítani. Ennek hiányában a vízminőségi mintavételekkel összehangoltan kell végrehajtani.

II. Fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek

Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni:

II.1. Alapvető fizikai, kémiai paraméterek („alapkémia”, a biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikai-kémiai elemek):

a) Hőmérséklet

b) Oldott oxigén

c) Oxigén telítettség

d) Kémiai oxigénigény (KOICr)

e) Biokémiai oxigénigény

f) TOC

g) Klorid

h) Fajlagos elektromos vezetőképesség

i) pH

j) Orto-foszfát (PO4-P)

k) Összes foszfor

l) Ammónium (NH4-N)

m) Nitrit (NO2-N)

n) Nitrát (NO3-N)

o) Szerves nitrogén

p) Összes nitrogén

II.2. Elsőbbségi anyagok: a a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 1. sz. melléklet, E. pontja szerinti listában szereplő anyagok (Megjegyzés: A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 2. pontjában meghatározott egyes EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak. Ezen anyagok vizsgálatakor a biológiailag hozzáférhető koncentráció meghatározásához szükséges paraméterek (pl. DOC) mérése is szükséges. A kadmium és vegyületei esetében az EQS- értékek a víz keménységétől függően változnak, ezért a „mg CaCO3/l” érték ismerete is szükséges a mért értékek kiértékeléséhez.)

II.3. Egyéb veszélyes anyagok:

a) DDT

b) Aldrin

c) Dieldrin

d) Endrin

e) Isodrin

f) Széntetraklorid

g) Tetraklór-etilén

h) Triklór-etilén

i) Cianid

II.4. Vízgyűjtő specifikus szennyező anyagok:

a) Réz

b) Króm

c) Cink

d) Arzén

e) 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D)

f) Acetoklór

g) Dimeténamid

h) Floraszulam

i) Imidakloprid

j) MCPA (2-metil–4-klór-fenoxi-ecetsav)

k) Metazaklór,

l) Metolaklór/s-metolaklór

m) Metribuzin

n) Nikoszulfuron

o) Proszulfuron

p) Terbutilazin

q) Tiakloprid

5. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

Felszíni vizek tipológiája

I. Vízfolyások tipológiája

Vízfolyások típusai
A B C D E F
1. Típus kód Vízgyűjtő méret Mederesés Mederanyag Geokémiai jelleg Domborzati jelleg
2. 1S kicsi nagy esésű durva szilikátos dombvidéki-
hegyvidéki
3. 2S kicsi nagy esésű durva meszes dombvidéki-
hegyvidéki
4. 2M közepes nagy esésű durva meszes dombvidéki-
hegyvidéki
5. 3S kicsi közepes esésű durva – közepes-finom meszes dombvidéki
6. 3M közepes közepes esésű durva – közepes-finom meszes dombvidéki
7. 4L nagy – nagyon nagy közepes esésű durva meszes dombvidéki
8. 5S kicsi kis esésű durva meszes síkvidéki
9. 5M közepes kis esésű durva meszes síkvidéki
10. 6S kicsi kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
11. 6M közepes kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
12. 7L nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
13. 8N nagyon nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
14. 9F Duna méretű közepes esésű durva meszes síkvidéki
15. 9K Duna méretű kis esésű durva meszes síkvidéki
16. 10A Duna méretű kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
Vízfolyások tipizálási szempontjai és paraméterei
A B C
1. Szempont Elnevezés Értéktartomány
2. Vízgyűjtő méret Duna méretű 100 000 km2 < (XXL)
nagyon nagy 10 000–100 000 km2 (XL)
nagy 1000–10 000 km2 (L)
közepes 100–1000 km2 (M)
kicsi 10–100 km2 (S)
3. Mederesés
(tengerszint feletti magasság)
nagy esésű 2,5‰ < (hegyvidéki)
közepes esésű 0,15‰ – 2,5‰ (dombvidéki)
kis esésű < 0,15‰ (síkvidéki)
4. Mederanyag szemcsemérete durva szikla, kőtörmelék, kavics, homokos kavics
közepes durva-, közép- és finomhomok
finom kőzetliszt, agyag
5. Geokémiai jelleg
(meder alapkőzetének és vizének kölcsönhatásából kialakult minőség)
szilikátos mederanyag vulkanikus, vagy metamorf kőzet
meszes mederanyag karbonátos, vagy törmelékes üledékes kőzet

II. Állóvizek tipológiája

Állóvizek típusai
A B C D E F
1. Típus kód Méret (felület) Tengerszint feletti magasság Geokémiai jelleg Vízmélység Vízborítás
2. 1 500 km2 < síkvidéki meszes átlag 3,5 m állandó
3. 2 10 – 75 km2 síkvidéki szikes 1 – 1,5 m állandó
4. 3 0,5 – 7 km2 síkvidéki szikes 0,3 – 0,7 m időszakos
5. 4 0,5 –1,5 km2 síkvidéki szikes 1 – 2,5 m állandó
6. 5 (természetes tó, holtág) 0,5 – 10 km2 síkvidéki meszes vagy szerves (mederanyag: tőzeg) 0,5 – 5 m állandó
7. 5 (tározó) 0,5 – 120 síkvidéki meszes vagy szerves 1 – 4 m állandó
8. 5 (bányató) 0,5 – 5 síkvidéki meszes vagy szerves 1 – 3 m állandó
9. 6 0,5 – 5 km2 síkvidéki és dombvidéki meszes 4 – 18 m állandó
10. 7 0,1 – 2 km2 síkvidéki és dombvidéki meszes 5 – 9 m állandó
11. 8 0,5 – 20 km2 dombvidéki és síkvidéki meszes 0,5 – 3 m időszakos
Állóvizek tipizálási szempontjai és paraméterei
A B C
1. Szempont Kategória Értéktartomány
2. Méret (felület) kicsi 0,5 – 1 km2
közepes 1 – 10 km2
nagy 10 – 100 km2
nagyon nagy 100 km2 <
3. Átlagmélység nagyon sekély < 1 m
sekély 1 – 3 m
közepes mélységű 3 – 5 m
mély 5 m <
4. Tengerszint feletti magasság síkvidéki 200 mBf alatt (80–190 mBf között)
dombvidéki 120 mBf felett (128–541 mBf között)
5. Geokémiai jelleg meszes mederanyag karbonátos vagy törmelékes üledékes kőzet pH: 7,5 – 8,7
szikes jelentős só és nátrium-hidrogénkarbonát tartalom vezetőképesség:
1500 µS/cm <, nátrium: 250 mg/l <
szerves tőzeg anyagú meder, huminsavas víz
6. Vízborítás állandó nem időszakos
időszakos legalább 5 évente egyszer kiszárad

6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek

I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének általános szabványai
MSZ EN ISO 5667–3:2013 Vízminőség. Mintavétel. 3. rész: A vízminták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667–3:2012)
II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok
MSZ EN 16698:2016 Vízminőség. Útmutató a fitoplankton mennyiségi és minőségi mintavételéhez felszíni vizekből
MSZ EN 15204:2006 Vízminőség. Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)
MSZ ISO 10260:1992 Vízminőség. A biokémiai paraméterek mérése. Az a-klorofill-koncentráció spektrometriás meghatározása
MSZ EN 16695:2016 Vízminőség. Útmutató a fitoplankton-biomassza becslésére
III. Makroszkopikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok
MSZ EN ISO 10870:2013 Vízminőség. Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához (ISO 10870:2012)
MSZ EN 16150:2012 Vízminőség. Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi-Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez átgázolható mélységű vízfolyásokból
MSZ EN ISO 8689–1:2000 Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 1. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez (ISO 8689–1:2000)
MSZ EN ISO 8689–2:2000 Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 2. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok bemutatásához (ISO 8689–2:2000)
MSZ EN ISO 10870:2013 Vízminőség. Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához (ISO 10870:2012)
MSZ EN 16772:2016 Vízminőség. Útmutató a gerinctelenek mintavételéhez a folyók hiporheális zónájában
IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó szabványok
MSZ EN 15460:2008 Vízminőség. Útmutató szabvány tavakban lévő makrofiták felmérésére
MSZ EN 14184:2014 Vízminőség. Útmutató a folyóvizek vízi makrofitáinak felméréséhez
MSZ EN 15708:2010 Vízminőség. Útmutató a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben
MSZ EN 13946:2014 Vízminőség. Útmutató a folyók és tavak bentikus kovamoszatjainak rutinmintavételéhez és minta-előkészítéséhez
MSZ EN 14407:2014 Vízminőség. Útmutató a folyókból és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához
V. A halakra vonatkozó szabványok
MSZ EN 14962:2006 Vízminőség. Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához
MSZ EN 14011:2003 Vízminőség. Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel
MSZ EN 15910:2014 Vízminőség. Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel
MSZ EN 14757:2015 Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű kopoltyúhálókkal
VI. A hidromorfológiai jellemzők értékelésére vonatkozó szabványok
MSZ EN 14614:2005 Vízminőség. Útmutató szabvány folyóvizek hidromorfológiai jellemzőinek értékeléséhez
MSZ EN 16039:2012 Vízminőség. Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez
MSZ EN 15843:2010 Vízminőség. Útmutató a folyami hidromorfológiai változások mértékének meghatározásához
MSZ EN 16870:2017 Vízminőség. Útmutató a tavi hidromorfológiai változások mértékének meghatározásához
VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez
Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány

8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez * 

A megfigyelési lista mintavételi helyei

A B C
1. Vízfolyás neve Mintavételi hely KTJ
2. Duna Budapest alatt (sodor vonal) 101178209
3. Kenyérmezei-patak Dorog 101178461
4. Hortobágy-Berettyó Mezőtúr 101179549
5. Tócó Mikepércs 102089757
6. Zagyva Újszász 101179446