A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat

a) *  a szántóföldi növények - kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat -, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények - kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat - (a továbbiakban együtt: zöldség növények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,

b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,

c) *  a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,

d) *  a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

kell alkalmazni.

2. § (1) *  A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) végzi.

(2) *  Az állami elismerésre kötelezett növényfajok listáját - a hasznosítási célok megjelölésével - az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,

2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,

3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,

4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,

5. *  fajtajelölt: a NÉBIH-hez állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,

6. *  fajtavizsgálat: az állami elismerés céljából végzett vizsgálatra bejelentett fajták, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták - nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a NÉBIH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett - hivatalos DUS-vizsgálata és - ahol ez követelmény - gazdasági értékvizsgálata,

7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták - kijelölt hibridek esetén azok komponensei is - és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,

8. *  UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants),

9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,

10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

Bejelentés állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra * 

4. § (1) *  A fajtavizsgálatra történő bejelentést a NÉBIH-hez kell benyújtani az általa rendszeresített és honlapján közzétett, F 401 jelű nyomtatványon.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

a) a növényfaj latin és magyar nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét,

d) ha van képviselő, annak nevét és címét,

e) a nemesítő nevét és címét,

f) a fajtanevet, ha a fajtát más hatóságnál a bejelentés tárgyát képező fajtanévtől eltérő névvel már nyilvántartásba vették, valamint

g) hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be,

b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt,

c) a technikai kérdőívet.

(4) *  A bejelentés tartalmazhatja a nemesítési arányokat és a javasolt fajtanevet.

(5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.

(6) *  A NÉBIH nyilvántartást vezet:

a) a 4. § (2) bekezdés szerinti adatokról,

b) a fajtavizsgálatra történő bejelentés dátumáról (év, hónap, nap),

c) a javasolt fajtanévről, amennyiben a fajtavizsgálatra történő bejelentés tartalmazza,

d) a további javasolt fajtanevekről és azok bejelentésének dátumáról (év, hónap, nap) és

e) a fajtaazonosító kódszámról.

(7) *  A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni a NÉBIH részére a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon.

(8) *  A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles a miniszterrel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A NÉBIH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.

(9) *  A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, kalászos gabonák, napraforgó, repce, cirokfélék és kender) csak a kialakító vonalak (így különösen törzsek, fajták) (a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni.

(10) *  Nem kell új fajtakísérletet lefolytatni azon közismertnek tekinthető gyümölcsfajta esetében, amelyet 2012. szeptember 30. előtt már forgalmaztak Magyarországon, feltéve, hogy a fajta rendelkezik hivatalos DUS-leírással, azonban az ültetési anyag a NÉBIH referenciagyűjteményében való elhelyezés céljából a NÉBIH részére átadandó.

5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) *  A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a NÉBIH. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére DUS-értékeléssel rendelkezik, egyéves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.

(3) *  Ha bejelentés a 4. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be a NÉBIH-hez, a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.

(4) *  A NÉBIH a bejelentéseket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentő csatolta a szükséges mellékleteket. A NÉBIH a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentővel.

(5) *  A NÉBIH a bejelentést elutasítja, ha az nem tartalmazza a 4. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, és a bejelentő felhívást követően sem pótolja azt.

(6) *  Ha a bejelentő a vizsgálat lefolytatására nem tud a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségben, minőségben és határidőig vizsgálati anyagot biztosítani, a NÉBIH a bejelentést törli a nyilvántartásból.

(7) *  A NÉBIH a honlapján közzéteszi a 4. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti adatokat és a bejelentő nevét.

6. § (1) *  A NÉBIH - a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő, a fajtafenntartó és a bejelentés időpontja kivételével - a bejelentésben szereplő, a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.

(2) *  A bejelentő a bejelentésben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a NÉBIH-nek bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. § (1) *  A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett fajtavizsgálatokat - a bejelentő kérelmére - a NÉBIH végzi.

(2) *  A növényfajta-oltalmi eljárás keretében a fajtavizsgálatra vonatkozó kérelmet a bejelentő benyújthatja a NÉBIH-hez, vagy kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.

(3) *  A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek - amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be - a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania.

8. § (1) *  A NÉBIH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról - a bejelentés sorrendjében - közhitelű nyilvántartást vezet.

(2) * 

A fajták kísérleti vizsgálata

9. § (1) *  A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a NÉBIH DUS-vizsgálattal és - ahol ez előírás - gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a NÉBIH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által ajánlott, annak hiányában a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott - a NÉBIH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett - nemzeti módszerek alapján * 

a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,

b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,

c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot

végez.

(2) *  Erdészeti fajták esetén a NÉBIH a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klóncsoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak erdészeti szaporítóanyag-források jegyzékre vételéhez az európai uniós jogi aktusokban megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez. Erdészeti fajták esetében a gazdasági értékvizsgálat követelményeinek részletes leírását az erdészeti szaporítóanyagokról szóló jogszabály tartalmazza.

(3) *  Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fajtavizsgálat során a DUS tulajdonságok alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető.

(4) *  A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás

a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint

b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.

(5) *  Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, a NÉBIH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.

(6) *  Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a NÉBIH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a NÉBIH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a NÉBIH közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél, a CPVO által akkreditált természetes vagy jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél is végezhető.

(7) *  A NÉBIH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A NÉBIH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a NÉBIH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a NÉBIH szervezi, ellenőrzi és értékeli.

(8) *  A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta

a) megkülönböztethetőségének - szőlőklónok esetén azonosságának -, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint

b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.

(2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.

(3) *  A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható.

(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.

(5) *  A fajta vizsgálata során a kísérletek a NÉBIH által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.

11. § (1) *  A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő a NÉBIH által meghatározott időpontig és helyen - harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten - térítésmentesen köteles a NÉBIH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a NÉBIH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget igény esetén térítés ellenében a NÉBIH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.

(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.

(3) *  Ha a NÉBIH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles a NÉBIH részére megtéríteni.

(4) *  A NÉBIH a kísérleti célra beküldött

a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,

b) *  vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi..

(4a) *  A (4) bekezdés b) pontja szerinti, tartós tárolóba helyezett letéti mintáról a fajta forgalmazhatóságának lejárta esetén, illetve a fajtaoltalom megszűnését követően - a referenciagyűjteményben tartás kivételével - a fajtafenntartó rendelkezik.

(5) *  A NÉBIH hibájából értékelhetetlen kísérleteket a NÉBIH saját költségén megismétli.

(6) * 

12. § (1) *  A NÉBIH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által elfogadott irányelvek, annak hiányában a NÉBIH által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

(2) *  A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a NÉBIH csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.

(3) *  A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a NÉBIH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.

(4) *  A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a NÉBIH közzéteszi.

(5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.

13. § (1) A fajtavizsgálat - az évelő és fás növények kivételével - a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.

(2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.

(3) *  A NÉBIH a vizsgálatot megszünteti, ha a bejelentő a vizsgálati díjat a NÉBIH felhívására nem fizeti meg.

(4) * 

14. § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból - a növény-egészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett - engedély nélkül hozhatja be.

Egyedi szaporítási engedély

15. § (1) *  Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett fajok fajtáira a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag termelő részére adható egyedi szaporítási engedély.

(2) *  A szántóföldi fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi növényfajták (fajok) esetén a fajta szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3) *  A szőlő-, gyümölcs-, zöldség, erdészeti fajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően a szántóföldi fajok fajtái esetében a miniszterhez, egyéb fajok fajtái esetében a NÉBIH-hez kell benyújtani.

(5) *  Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat lezárásáig hatályos.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. § *  A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgáltra történő bejelentés alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a NÉBIH időközi illetve végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A NÉBIH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a NÉBIH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld.

A növényfajták állami elismerése, az állami elismerés elutasítása, visszavonása és megújítása * 

17. § (1) *  A fajtavizsgálatok eredményei alapján a NÉBIH - a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajták kivételével - a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó vizsgálati jelentést megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak.

(2) A vizsgálati jelentésnek - a bejelentésben foglaltak alapján - tartalmaznia kell: * 

a) a faj nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,

d) a fajtafenntartó nevét és címét,

e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy

f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.

(3) *  A vizsgálati jelentésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:

a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,

b) a fajta termesztési és hasznosítási célját,

c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),

d) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit,

e) a NÉBIH által ellenőrzött végleges fajtanevet,

f) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is) és

g) a vizsgálatok alapján a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó javaslatot és annak indokolását.

(3a) *  A Fajtaminősítő Bizottság a vizsgálati jelentés és a fajta bejelentőjének észrevételei alapján szakmai javaslatot tesz a NÉBIH részére a fajta állami elismerhetősége vonatkozásában. A NÉBIH a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajok esetén a vizsgálati jelentés alapján, egyéb fajok esetén a Fajtaminősítő Bizottság szakmai javaslata és a vizsgálati jelentés alapján elkészíti a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést.

(3b) *  A fajta állami elismerése iránti eljárásban a miniszter megkeresésére a NÉBIH átadja a fajtavizsgálat összefoglalását, a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést, valamint a vizsgálati jelentés bejelentő általi kézhezvételi időpontjára vonatkozó adatot.

(4) *  Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben - a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 22-i, 637/2009/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint - szinonim név adható.

(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.

18. § (1) *  A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a NÉBIH-nél nyilvántartott fajtafenntartója van.

(2) *  A fajta állami elismerése meghosszabbítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. A vizsgálatra történő bejelentést a fajta állami elismerése lejárati időpontja előtt legalább két évvel kell a NÉBIH-hez megtenni. Az állami elismerés meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat eredményét.

(2a) *  A (2) bekezdés szerinti meghosszabbítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében az állami elismerés lejáratától számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.

(3) *  Ha a miniszter az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.

(4) *  Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha

a) a fajta állami elismerése meghosszabbítása iránti kérelmet az állami elismerés megszűnését követően terjesztik elő,

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c) a bejelentő nem fizette meg az állami elismerés meghosszabbításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

18/A. § *  (1) A fajta állami elismerése - az állami elismerés lejárta, az elismerés kérelemre történő visszavonása vagy nyilvántartásba vett fajtafenntartó hiánya miatti megszűnés esetén - megújítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Az állami elismerés megújítása iránti kérelem a miniszternél terjeszthető elő a fajta állami elismerésének megszűnését követő 2 éven belül. Az állami elismerés megújítása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmező igazolja a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat eredményét.

(2) Nem újítható meg az állami elismerés, ha

a) fajta állami elismerése megújítása iránti kérelmet a fajta állami elismerése megszűnését követő 2 éven túl terjesztik elő,

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés megújításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

(3) A megújítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 10. év végéig tart.

19. § *  (1) *  A fajta állami elismerése iránti kérelem a fajta állami elismerése iránti vizsgálati jelentés bejelentő általi kézhezvételét követő 60 napos jogvesztő határidőn belől terjeszthető elő a miniszternél.

(2) *  Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a NÉBIH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében - az Európai Bizottságot.

20. § (1) *  A miniszter az állami elismerést visszavonja, ha * 

a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,

b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,

c) * 

d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,

f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy

g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

Fajtaminősítő Bizottság * 

21. § *  (1) A Fajtaminősítő Bizottság a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést szakágazatonként, szántóföldi, szőlő- és erdészeti szekcióban hozza meg.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, a szekciók elnökeit, valamint a szekciók tagjait a NÉBIH javaslatára a miniszter nevezi ki. Az elnök, a szekció elnöke, a szekció tagja megbízatása visszavonásig érvényes.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, és azt a NÉBIH honlapján közzéteszi.

Nemzeti Fajtajegyzék

22. § (1) *  A NÉBIH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell: * 

a) a fajta nevét,

b) a bejelentő nevét, címét,

c) a fajtafenntartó nevét, címét,

d) a fajta képviselőjének nevét, címét,

e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),

f) *  az esetleges géntechnológiai módosítás tényét,

g) *  a növényfajta-oltalom fennállását,

h) *  az állami elismerés lejártának az időpontját és

i) *  a szaporítóanyag forgalmazhatósága lejáratának az időpontját.

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.

(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:

a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,

d) *  Dísznövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

f) *  Gyógy- és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzéke.

(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.

(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

(6) *  A (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzékek C. része az elismert tájfajtákat tartalmazza.

(7) *  A (3) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzék D. része tartalmazza a 2012. szeptember 30. előtt forgalmazott és hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfajtákat.

Szállítói Fajtajegyzék

23. § * 

Leíró Fajtajegyzék

24. § *  A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajták állami elismeréskor fennálló lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.

Ajánlott Fajták Jegyzéke

25. § (1) *  A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyarországon lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.

(2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.

(3) *  Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges szántóföldi kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.

(4) *  Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan - a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő - összeállítását és évenkénti közzétételét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg.

A fajták fenntartása

26. § (1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag - elit vetőmag - folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növény-egészségügyi előírásoknak megfeleljenek.

(2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.

(2a) *  Erdészeti növények klónösszeállításai esetében az egyes klónok arányát fenn kell tartani, az nem változtatható meg.

(3) *  Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.

(4) *  A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő a NÉBIH-et írásban köteles értesíteni.

(5) *  Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a miniszter részére be kell jelenteni. A NÉBIH az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A NÉBIH az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

27. § (1) *  A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett - vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött - tétellel a NÉBIH összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmagelőállítás és -forgalmazás ellenőrzésének keretében a NÉBIH fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie * 

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.

(2) *  Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a NÉBIH segítséget nyújt a társhatóságok részére.

(3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.

(4) *  A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét a fajtafenntartás bejelentett helyszínén is ellenőrzi. Az ellenőrzés során a fajtafenntartási nyilvántartásokat, valamint a fajtafenntartási módszerek gyakorlati megvalósítását kell ellenőrizni.

28. § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.

29. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) *  E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek.

30. § *  Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

2. a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

3. a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

4. a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

5. a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

6. a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,

7. a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,

8. a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

9. a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

10. a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

11. a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

12. a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

13. a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

14. a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról,

15. a Bizottság 2005/91/EK irányelve (2005. december 16.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

16. a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról,

17. a Bizottság 2006/127/EK irányelve (2006. december 7.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe veendő tulajdonságok és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

18. a Bizottság 2007/49/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

19. a Bizottság 2007/48/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

20. a Bizottság 2008/83/EK irányelve (2008. augusztus 13.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

21. a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

22. a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemezők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról,

23. a Bizottság 2010/46/EU irányelve (2010. július 2.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

24. a Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

25. a Bizottság 2011/68/EU végrehajtási irányelve (2011. július 1.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

26. a Bizottság 2012/8/EU végrehajtási irányelve (2012. március 2.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

27. *  a Bizottság 2012/44/EU végrehajtási irányelve (2012. november 26.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

28. *  a Bizottság 2013/57/EU végrehajtási irányelve (2013. november 20.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

29. *  a Bizottság 2014/105/EU végrehajtási irányelve (2014. december 4.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

30. *  a Bizottság 2015/1168/EU végrehajtási irányelve (2015. július 15.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

31. *  a Bizottság 2014/1914/EU végrehajtási irányelve (2016. október 31.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

32. *  a Bizottság 2018/100/EU végrehajtási irányelve (2018. január 22.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

1. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

Az állami elismerésre kötelezett növényfajok * 

I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok

A) Szántóföldi növények
Répafélék
1. Beta vulgaris L. Cukorrépa
2. Beta vulgaris L. Takarmányrépa
Takarmánynövények
3. Agrostis canina L. Ebtippan
4. Agrostis gigantea Roth Óriás tippan
5. Agrostis stolonifera L. Tarackos tippan
6. Agrostis capillaris L. Cérnatippan
7. Alopecurus pratensis L. Réti ecsetpázsit
8. Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J. Presl & C. Presl Francia perje
9. Bromus catharticus Vahl Sudár rozsnok
10. Bromus sitchensis Trin. Alaszkai rozsnok
11. Cynodon dactylon (L.) Pers. Csillagpázsit
12. Dactylis glomerata L. Csomós ebír
13. Festuca arundinacea Schreber Nádképű csenkesz
14. Festuca filiformis Pourr. Fonalas csenkesz
15. Festuca ovina L. Juhcsenkesz
16. Festuca pratensis Huds. Réti csenkesz
17. Festuca rubra L. Vörös csenkesz
18. Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina Keménylevelű csenkesz
19. xFestulolium Asch. & Graebn. Csenkesz-perje fajhibrid
20. Lolium multiflorum Lam. Olaszperje, hollandiperje
21. Lolium perenne L. Angolperje
22. Lolium x boucheanum Kunth Hibrid perje
23. Phalaris aquatica L. Kanáriköles
24. Phleum nodosum L. Kis komócsin
25. Phleum pratense L. Réti (mezei) komócsin
26. Poa annua L. Egynyári perje
27. Poa nemoralis L. Ligeti perje
28. Poa palustris L. Mocsári perje
29. Poa pratensis L. Réti perje
30. Poa trivialis L. Sovány perje
31. Trisetum flavescens (L.) P. Beauv. Aranyzab
32. Galega orientalis Lam. Keleti kecskeruta
33. Hedysarum coronarium L. Koronás baltavirág
34. Lotus corniculatus L. Szarvaskerep
35. Lupinus albus L. Fehérvirágú csillagfürt
36. Lupinus angustifolius L. Keskenylevelű csillagfürt
37. Lupinus luteus L. Sárgavirágú csillagfürt
38. Medicago lupulina L. Komlós lucerna
39. Medicago sativa L. Lucerna
40. Medicago x varia T. Martyn Tarkavirágú lucerna
41. Onobrychis viciifolia Scop. Baltacím
42. Pisum sativum L. (partim) Étkezési száraz- és takarmányborsó
43. Trifolium alexandrinum L. Alexandriai here
44. Trifolium hybridum L. Svédhere
45. Trifolium incarnatum L. Bíborhere
46. Trifolium pratense L. Vöröshere
47. Trifolium repens L. Fehérhere
48. Trifolium resupinatum L. Perzsahere
49. Trigonella foenum-graecum L. Görögszéna
50. Vicia faba L. (partim) Lóbab
51. Vicia pannonica Crantz Pannon bükköny
52. Vicia sativa L. Takarmánybükköny
53. Vicia villosa Roth Szöszös bükköny
54. Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb. Karórépa
55. Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)
Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis
Takarmánykáposzta
56. Phacelia tanacetifolia Benth. Mézontófű
57. Raphanus sativus L.var. oleiformis Pers. Takarmányretek (olajretek)
Olaj- és rostnövények
58. Arachis hypogaea L. Földimogyoró
59. Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs Réparepce
60. Brassica juncea (1) Czern. Barna mustár
61. Brassica napus L. (partim) Káposztarepce
62. Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch Fekete mustár
63. Cannabis sativa L. Kender
64. Carthamus tinctorius L. Sáfrányos szeklice
65. Carum carvi L. Kömény
66. Gossypium hirsutum L, Gossypium barbadense L. Gyapot
67. Helianthus annuus L. Napraforgó
68. Linum usitatissimum L. Len (olajlen, rostlen)
69. Papaver somniferum L. Mák
70. Sinapis alba L. Fehér mustár
71. Glycine max (L.) Merr. Szója
Gabonafélék
72. Avena nuda L. Csupasz zab
73. Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch) Zab és bizánci zab
74. Avena strigosa Schreb. Homoki zab
75. Hordeum vulgare L. Árpa
76. Oryza sativa L. Rizs
77. Phalaris canariensis L. Fénymag
78. Secale cereale L. Rozs
79. Sorghum bicolor (L.) Moench Cirok
80. Sorghum sudanense (Piper) Stapf Szudánifű
81. Sorghum bicolor (L.) Moench x Hibrid szudánifű
Sorghum sudanense (Piper) Stapf
82. x Triticosecale Wittm. ex A. Camus Tritikálé
83. Triticum aestivum L. Búza
84. Triticum durum Desf. Durum búza
85. Triticum spelta L. Tönkölybúza
86. Zea mays L. Kukorica (a csemegekukorica, a pattogató kukorica, a gyöngykukorica és a díszkukorica kivételével)
Burgonya
87. Solanum tuberosum L. Burgonya
B) Zöldségek
1. Allium cepa L. Cepa csoport Vöröshagyma
2. Allium cepa L. Aggregatum csoport Salottahagyma
3. Allium fistulosum L. Téli sarjadékhagyma
4. Allium porrum L. Póréhagyma
5. Allium sativum L. Fokhagyma
6. Allium schoenoprasum L. Metélőhagyma
7. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. Turbolya
8. Apium graveolens L. Gyökérzeller, levélzeller
9. Asparagus officinalis L. Spárga
10. Beta vulgaris L. Cékla, mángold
11. Brassica oleracea L. Leveles kel, karfiol, brokkoli, calabrese brokkoli, bimbóskel, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé
12. Brassica rapa L. Kínai kel, tarlórépa
13. Capsicum annuum L. Paprika
14. Chicorium endivia L. Borzaslevelű endivia, széleslevelű endivia
15. Chicorium intybus L. Hajtató cikória, leveles cikória, ipari cikória
16. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai Görögdinnye
17. Cucumis melo L. Sárgadinnye
18. Cucumis sativus L. Salátauborka, konzervuborka
19. Cucurbita maxima Duchesne. Sütőtök
20. Cucurbita pepo L. Tök
21. Cynara cardunculus L. Articsóka, kardi
22. Daucus carota L. Sárgarépa, takarmány sárgarépa
23. Foeniculum vulgare Mill. Édeskömény
24. Lactuca sativa L. Saláta
25. Lycopersicon esculentum Mill. Paradicsom
26. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill Petrezselyem
27. Phaseolus coccineus L. Tűzbab
28. Phaseolus vulgaris L. Zöldbab (bokorbab és futóbab)
29. Pisum sativum L. (partim) Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó
30. Raphanus sativus L. Retek, fekete retek
31. Rheum rhabarbarum L. Rebarbara
32. Scorzonera hispanica L. Feketegyökér
33. Solanum melongena L. Tojásgyümölcs
34. Spinacia oleracea L. Spenót
35. Valerianella locusta (L.) Laterr. Galambbegysaláta
36. Vicia faba L. (partim) Lóbab
37. Zea mays L. (partim) Csemegekukorica, pattogató kukorica
C) Szőlő
1. Vifis L. szőlő

D) Gyümölcs * 

Gyümölcs
1. Castanea sativa Mill. gesztenye
2. Citrus L.
3. Corylus avellana L. mogyoró
4. Cydonia oblonga Mill. birs
5. Ficuscarica L. füge
6. Fortunella Swingle
7. Fragaria L. szamóca
8. Juglans regia L. dió
9. Malus Mill. alma
10. Olea europea L. olívabogyó
11. Mespilus germanica L. naspolya
12. Pistacia vera L. pisztácia
13. Poncirus Raf.
14. Prunus amygdalus Batsch mandula
15. Prunus armeniaca L. kajszibarack
16. Prunus avium L. cseresznye
17. Prunus cerasus L. meggy
18. Prunus domestica L. szilva
19. Prunus persica (L.) Batsch őszibarack
20. Prunus salicina Lindl. japán szilva
21. Pyrus L. körte
22. Ribes L. ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte
23. Rubus L. málna, szeder, málnaszeder
24. Sambucus nigra L. bodza
25. Vaccinium L. áfonya

2-3. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

4. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

A DUS-vizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

A) SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK


Faj
Fajta- bejelentési határidő Vetőmag beérkezési határidő Vizsgálati mintameny-
nyisége
Kalász mintameny-
nyisége
Vetőmag minőségi előírások Letéti mintafelújí-
táshoz
(dátum) (dátum) (kg) (db) csírázási % tisztaság % (kg)
RÉPAFÉLÉK
Cukorrépa I. 31. III. 1. 1,2U - 85,0 100,0 1,2U
(Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa I. 20. I. 20. 3 - 85,0 100,0 3,0
(Beta vulgaris L.)
TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK
Ebtippan I. 20. I. 31. 1,5 - 88,0 92,0 2,0
(Agrostis canina L.)
Óriás tippan I. 20. I. 31. 1,5 - 88,0 92,0 2,0
(Agrostis gigantea Roth)
Tarackos tippan I. 20. I. 31. 1,5 - 88,0 92,0 2,0
(Agrostis stolonifera L.)
Cérnatippan I. 20. I. 31. 1,5 - 88,0 92,0 2,0
(Agrostis capillaris L.)
Réti ecsetpázsit I. 31. II. 10. 2,0 - 70,0 75,0 2,5
(Alopecurus pratensis L.)
Francia perje I. 31. II. 10. 2,0 - 80,0 90,0 2,5
[Arrhenatherum elatius (L.)
P. Beauv. ex J. Presl & C Presl]
Sudár rozsnok I. 31. II. 10. 2,0 - 75,0 97,0 2,5
(Bromus catharticus Vahl)
Alaszkai rozsnok I. 31. II. 10. 2,0 - 75,0 97,0 2,5
(Bromus sitchensis Trin.)
Csillagpázsit I. 31. II. 10. 1,5 - 70,0 90,0 2,0
[Cynodon dactylon (L.) Pers.]
Csomós ebír I. 31. II. 10. 2,0 - 80,0 92,0 2,5
(Dactylis glomerata L.)
Nádképű csenkesz I. 20. I. 31. 2,0 - 90,0 94,0 2,5
(Festuca arundinacea Schreber)
Fonalas csenkesz I. 31. II. 10. 0,5 - 75,0 90,0 1,2
(Festuca filiformis Pourr.)
Juhcsenkesz I. 31. II. 10. 0,5 - 75,0 90,0 1,2
(Festuca ovina L.)
Réti csenkesz I. 20. I. 31. 2,0 - 80,0 95,0 2,5
(Festuca pratensis Huds.)
Vörös csenkesz I. 20. I. 31. 2,5 - 80,0 94,0 2,5
(Festuca rubra L.)
Keménylevelű csenkesz I. 31. II. 10. 0,5 - 75,0 90,0 1,2
Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina
Csenkesz-perje fajhibrid I. 31. II. 10. 2,0 - 75,0 96,0 2,5
(xFestulolium Asch. & Graebn.)
Olaszperje, hollandiperje I. 20. I. 31. 2,0 - 80,0 95,0 2,5
(Lolium multiflorum Lam.)
Angolperje I. 31. II. 10. 2,0 - 80,0 95,0 3,0
(Lolium perenne L.)
Hibrid perje I. 20. I. 31. 2,0 - 88,0 95,0 2,5
(Lolium x boucheanum Kunth)
Kanáriköles I. 31. II. 10. 1,5 - 75,0 96,0 2,0
(Phalaris aquatica L.)
Kis komócsin I. 20. I. 31. 2,0 - 80,0 96,0 2,5
(Phleum nodosum L.)
Réti (mezei) komócsin I. 20. I. 31. 2,0 - 89,0 96,0 2,5
(Phleum pratense L.)
Egynyári perje I. 31. II. 10. 1,5 - 85,0 92 1,5
(Poa annua L.)
Ligeti perje I. 31. II. 10. 1,5 - 83,0 91,0 1,5
(Poa nemoralis L.)
Mocsári perje I. 20. I. 31. 1,5 - 75,0 85,0 1,5
(Poa palustris L.)
Réti perje I. 20. I. 31. 2,0 - 84,0 88,0 2,5
(Poa pratensis L.)
Sovány perje I. 20. I. 31. 1,5 - 75,0 85,0 1,5
(Poa trivialis L.)
Aranyzab I. 31. II. 10. 1,5 - 75,0 78,0 1,5
[Trisetum flavescens
(L.) P. Beauv.]
Keleti kecskeruta I. 31. II. 10. 2,0 - 75,0 99,5 2,5
(Galega orientalis Lam.)
Koronás baltavirág I. 31. II. 10. 1,5 - 75,0 95,0 1,5
(Hedysarum coronarium L.)
Szarvaskerep I. 20. I. 31. 2,0 - 75,0 95,0 2,5
(Lotus corniculatus L.)
Fehérvirágú csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 - 80,0 98,0 15,0
(Lupinus albus L.)
Keskenylevelű csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 - 75,0 98,0 13,0
(Lupinus angustifolius L.)
Sárgavirágú csillagfürt I. 31. II. 10. 6,0 - 80,0 98,0 13,0
(Lupinus luteus L.)
Komlós lucerna I. 31. II. 10. 2,0 - 85,0 99,5 2,5
(Medicago lupulina L.)
Lucerna I. 31. II. 10. 2,0 - 85,0 99,5 2,5
(Medicago sativa L.)
Tarkavirágú lucerna I. 31. II. 10. 2,0 - 85,0 99,5 2,5
(Medicago x varia T. Martyn)
Baltacim I. 31. II. 10. 1,5 - 82,0 99,0 2,0
(Onobrychis viciifolia Scop.)
Étkezési száraz- és takarmányborsó I. 31. II. 10. 5,0 - 80,0 98,0 5,0
[Pisum sativum L. (partim)]
Alexandriai here I. 31. II. 10. 1,0 - 85,0 99 2,0
(Trifolium alexandrinum L.)
Svédhere I. 20. I. 31. 1,5 - 85,0 99,0,0 2,0
(Trifolium hybridum L.)
Bíborhere VIII. 1. VIII. 10. 1,0 - 85,0 99,0 2,0
(Trifolium incarnatum L.)
Vöröshere I. 20. I. 31. 2,0 - 85,0 99,0 2,5
(Trifolium pratense L.)
Fehérhere I. 20. I. 31. 2,0 - 85,0 99,0 2,5
(Trifolium repens L.)
Perzsahere I. 31. II. 10. 1,5 - 85,0 99,0 2,0
(Trifolium resupinatum L.)
Görögszéna I. 31. II. 10. 1,5 - 85,0 99,0 2,0
(Trigonella foenum-graecum L.)
Lóbab I. 31. II. 10. 3,0 - 85,0 98,0 7,0
[Vicia faba L. (partim)]
Pannon bükköny IX. 10. IX. 20. 2,0 - 90,0 98,0 2,0
(Vicia pannonica Crantz)
Takarmánybükköny I. 31. II. 10. 2,0 - 90,0 98,0 4,0
(Vicia sativa L.)
Szöszös bükköny IX. 10. IX. 20. 2,0 - 85,0 98,0 2,0
(Vicia villosa Roth)
Karórépa I. 31. II. 10. 2,0 - 80,0 98,0 1,0
[Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]
Takarmánykáposzta I. 31. II. 10. 0,1 - 80,0 95,0 0,5
[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]
Mézontófű I. 20. I. 31. 1,5 - 85,0 98,0 2,0
(Phacelia tanacetifolia Benth.)
Takarmányretek (olajretek) I. 31. II. 10. 0,5 - 80,0 97,0 1,0
(Raphanus sativus L. var. oleiformis pers.)
OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK
Földimogyoró I. 31. II. 20. 3,0 - 70,0 99,0 4,0
(Arachis hypogaea L.)
Réparepce
[Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]
őszi VIII. 5. VIII. 10. 1,0 - 94,0 99,5 1,0
tavaszi I. 31. II. 10. 1,0 - 94,0 99,5 1,0
Barna mustár I. 15. II. 15. 3,0 - 95,0 99,0 2,0
[Brassica juncea (L.) Czern.]
Káposztarepce
[Brassica napus L. (partim)] hibrid
őszi VIII. 5. VIII. 10. 1,0 - 94,0 99,5 1,0
hibrid és szabadelvirágzású fajta
hibrid komponens VIII. 5. VIII. 10. 0,4 - 94,0 99,5 0,6
tavaszi I. 30. II. 10. 1,0 - 94,0 99,5 1,0
hibrid és szabadelvirágzású fajta
hibrid komponens I. 30. II. 10. 0,4 - 94,0 99,5 0,6
Fekete mustár I. 31. II. 15. 3,0 - 95,0 99,0 2,0
[Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]
Kender
(Cannabis sativa L.)
hibrid I. 31. II. 20. 2,0 - 85,0 98,5 2,0
vonalak I. 31. II. 20. 1,0 - 85,0 98,5 1,0
Sáfrányos szeklice I. 15. II. 15. 3,0 - 90,0 99,0 2,0
(Carthamus tinctorius L.)
Kömény I. 15. II. 15. 3,0 - 80,0 99,0 2,0
(Carum carvi L.)
Napraforgó
(Helianthus annuus L.)
hibrid és szabadelvirágzású fajta I. 31. III. 15. 2,0 - 92,0 99,5 1,0
hibrid komponens I. 31. III. 15. 1,0 - 87,0 99,5 1,0
Len (olajlen, rostlen) I. 31. II. 20. 1,5 - 87,0 98,5 2,0
(Linum usitatissimum L.)
Mák XII. 15. I. 15. 1,2 - 90,0 99,0 1,0
(Papaver somniferum L.)
Fehér mustár I. 15. II. 15. 3,0 - 95,0 99,0 2,0
(Sinapis alba L.)
Szója I. 31. II. 15. 3,0 - 80,0 98,0 5,0
[Glycine max (L.) Merr.]
GABONAFÉLÉK
Csupasz zab I. 31. II. 10. 3,0 200 87,0 99,0 10,0
(Avena nuda L.)
Zab beleértve: bizánci zab
[Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)]
tavaszi I. 31. II. 10. 3,0 200 87,0 99,0 10,0
őszi IX. 10. IX. 20. 3,0 220 87,0 99,0 5,0
Homoki zab IX. 10. IX. 20. 3,0 220 87,0 99,0 5,0
(Avena strigosa Schreb.)
Árpa
(Hordeum vulgare L.)
őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
(csupasz árpa is)
tavaszi I. 31. II. 20. 3,0 200 90,0 99,0 10,0
Rizs I. 31. III. 10. 5,0 105 90,0 99,8 8,0
(Oryza sativa L.)
Fénymag I. 31. III. 15. 2,0 - 90,0 99,5 3,0
(Phalaris canariensis L.)
Rozs
(Secale cereale L.)
őszi VIII. 15. VIII. 25. 6,5 - 85,0 99,0 12,0
(fajta, hibrid)
tavaszi I. 31. II. 25. 6,5 85,0 99,0 12,0
(fajta, hibrid)
vonal, alapegyszeres-őszi VIII. 15. VIII. 25. 3,0 - 85,0 99,0 6,0
vonal, alapegyszeres-tavaszi I. 31. II. 25. 3,0 85,0 99,0 6,0
Cirok
[Sorghum bicolor (1) Moench]
hibrid és szab. elv. fajták II. 10. III. 15. 0,5 - 90,0 99,5 1,0
vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0
Szudánifű
[Sorghum sudanense (Piper) Stapf]
hibrid és szab. elv. fajták II. 10. III. 15. 0,5 - 90,0 99,5 1,0
vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0
Cirok x Szudánifű hibrid
[Sorghum bicolor (1)
Moench x Sorghum sudanense
(Piper) Stapf]
hibrid II. 10. III. 15. 0,5 - 90,0 99,5 1,0
vonal, alapegyszeres II. 10. III. 15. 0,5 50 90,0 99,5 1,0
Tritikálé
(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)
őszi (fajta, hibrid) VIII. 15. VIII. 25. 8,0 350 80,0 99,0 12,0
tavaszi (fajta, hibrid) I. 31. II. 25. 8,0 350 80,0 99,0 12,0
vonal, alapegyszeres-őszi VIII. 15. VIII. 25. 3,0 - 80,0 99,0 6,0
vonal, alapegyszeres-tavaszi I. 31. II. 25. 3,0 80,0 99,0 6,0
Búza
(Triticum aestivum L.)
őszi (fajta, hibrid) IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
vonal, alapegyszeres IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
tavaszi I. 31. II. 10. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
Durumbúza
(Triticum durum Desf.)
őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
tavaszi I. 31. II. 10. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
Tönkölybúza
(Triticum spelta L.)
őszi IX. 10. IX. 20. 4,0 220 90,0 99,0 5,0
Kukorica
(Zea mays L.)
hibrid, szab. elv. fajta II. 10. III. 15. 1,0 - 95,0 99,0 1,0
vonal és alapegyszeres II. 10. III. 15. 1,0 - 85,0 99,0 1,0
BURGONYA
Burgonya II. 28. III. 10. 300 db - „E” - -
(Solanum tuberosum L.) vetőgumó 35/55 mm

B) ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK


Faj
Fajtabejelen-
tési határidő (dátum)
Vetőmag beérkezési határidő Vizsgálati és letéti minta mennyisége
Vetőmag minőségi előírások
(ezer szem) csírázási % tisztaság %
Vöröshagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0
(Allium cepa L.)
Salottahagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0
(Allium cepa L.)
Téli sarjadékhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0
(Allium fistulosum L.)
Póréhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0
(Allium porrum L.)
Fokhagyma
(Allium sativum L.)
őszi VIII. 15. VIII. 15. 300 gerezd - -
tavaszi I. 15. II. 15. 300 gerezd - -
Metélőhagyma I. 15. II. 15. 50 85,0 99,0
(Allium schoenoprasum L.)
Turbolya I. 15. II. 15. 15 70,0 96,0
(Anthriscus cerefolium L. Hoffm.)
Gyökérzeller, levélzeller XII. 15. I. 15. 90 85,0 99,0
(Apium graveolens L.)
Spárga XII. 15. I. 15 600 db 80,0 99,0
(Asparagus officinalis L.)
Mángold I. 15. II. 15. 9 80,0 99,0
(Beta vulgaris L. var. vulgaris)
Cékla I. 15. II. 15. 40 80,0 99,0
(Beta vulgaris L. var. vulgaris conditiva Alef.)
Leveles kel I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)
Alef. varsabellica]
Karfiol I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. botrytis L.]
Brokkoli, calabrese brokkoli I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. cymosa Duch.]
Bimbóskel I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. oleracea var. geminfera DC.]
Kelkáposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. sabauda L.]
Fejes káposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. alba DC]
Vöröskáposzta I. 15. II. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. rubra DC]
Karalábé XII. 15. I. 15. 12 90,0 99,0
[Brassica oleracea L. convar. acephla (DC.) Alef. var. gongylodes]
Kínai kel I. 15. II. 15. 6 90,0 99,0
(Brassica rapa L.)
Tarlórépa I. 15. II. 15. 4 90,0 99,0
(Brassica rapa L. var. rapa)
Paprika I. 15. II. 15. 5 92,0 99,0
(Capsicum annuum L.)
Borzaslevelű endívia. I. 15. II. 15. 10 90,0 99,0
széleslevelű endívia
(Cichorium endivia L.)
Hajtató cikória, I. 15. II. 15. 10 90,0 99,0
leveles cikória,
ipari cikória
(Cichorium intybus L.)
Görögdinnye I. 15. II. 15. 2,4 94,0 99,0
[Citrullus lanatus
(Thumb.) Matsum. et Nakai]
Sárgadinnye XII. 15. I. 15. 3 94,0 99,0
(Cucumis melo L.)
Salátauborka, konzervuborka XII. 15. I. 15. 2 94,0 99,0
(Cucumis sativus L.)
Sütőtök II. 15. III. 15. 3 88,0 98,0
(Cucurbita maxima Duchesne.)
Tök II. 15. III. 15. 3 88,0 98,0
(Cucurbita pepo L.)
Articsóka, kardi II. 15. III. 15. 2 88,0 98,0
(Cynara cardunculus L.)
Sárgarépa, I. 15. II. 15. 200 85,0 98,0
Takarmány sárgarépa
(Daucus carota L.)
Édeskömény I. 15. II. 15. 800 g 85,0 99,0
(Foeniculum vulgare Mill.)
Saláta XII. 15. I. 15. 90 90,0 99,0
(Lactuca sativa L.)
Paradicsom XII. 15. I. 15. 10 95,0 99,0
[Lycopersicon esculentum Mill.]
Petrezselyem I. 15. II. 15. 120 75,0 99,0
[Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex. A. W. Hill.]
Tűzbab II. 15. III. 15. 2,5 75,0 99,0
(Phaseolus coccineus L.)
Zöldbab II. 15. III. 15. 2,5 88,0 99,5
(bokorbab és futóbab)
(Phaseolus vulgaris L.)
Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó I. 15. II. 15. 20 90,0 99,5
[Pisum sativum L. (partim)]
Retek, fekete retek XII. 15. I. 15. 50 90,0 99,0
(Raphanus sativus L.)
Feketegyökér I. 15. II. 15. 40 70,0 95,0
(Scorzonera hispanica L.)
Tojásgyümölcs II. 15. III. 15. 10 85,0 99,0
(Solanum melongena L.)
Spenót I. 15. II. 15. 70 85,0 99,0
(Spinacea oleracea L.)
Galambbegysaláta I. 15. II. 15. 20 90,0 99,0
[Valerianella locusta (L.) Laterr.]
Lóbab II. 15. III. 15. 2,5 75,0 99,0
[Vicia faba L. (partim.)]
Csemegekukorica, II. 15. III. 15 1 80,0 98,0
pattogató kukorica
[Zea mays L. (partim)]

C) SZŐLŐ-GYÜMÖLCS

Faj Bejelentési határidő Vizsgálatokhoz szükséges növényanyag
Szőlő és szőlő alany I. 20. 36 db oltvány, illetve gyökeres alany
Alma, körte alany I. 20. 50 db 1 éves gyökeres dugvány
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, I. 20. 12 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás
meggy, szilva, kajszibarack
Birs alany I. 20. 60 db 1 éves gyökeres dugvány
Őszibarack I. 20. 16 db oltvány vagy 4 db szemzőhajtás
Mandula, mogyoró I. 20. 10 db oltvány
Dió I. 20. 30 db oltvány
Gesztenye I. 20. 8 db oltvány
Köszméte II. 1. 10 db tő vagy oltvány
Ribiszke, szeder II. 1. 15 db tő
Ribiszkeköszméte, áfonya II. 1. 10 db tő
Málna II. 1. 20 db tő
Szamóca VII. 1. 50 db palánta
Prunus alany I. 20. 25 db gyökeres dugvány vagy 80 db 1 éves magonc
Bodza II. 1. 12 db tő

Megjegyzés: Szőlő és szőlőalany klónok bejelentésekor csak vírustesztelt szaporítóanyag fogadható el.

5. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

A gazdasági értékvizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

Szántóföldi növények



Faj
Vetőmag beérkezési határidő Vizsgálati évek
száma
Szükséges vetőmag mennyiség helyenként Kísérleti helyek száma
Vetőmag minőségi előírások
(kg) csírázási % tisztaság %
RÉPAFÉLÉK
Cukorrépa III. 1. 2 0,15 7 80,0 99,0
(Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa II. 15. 2 0,15 4 80,0 99,0
(Beta vulgaris L.)
TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS
PÁZSITFÜVEK
Ebtippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0
(Agrostis canina L.)
Óriás tippan II. 10. 4 0,2 4 80,0 90,0
(Agrostis gigantea Roth)
Tarackos tippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0
(Agrostis stolonifera L.)
Cérnatippan II. 10. 4 0,2 4 75,0 90,0
(Agrostis capillaris L.)
Réti ecsetpázsit II. 10. 4 0,3 4 70,0 75,0
(Alopecurus pratensis L.)
Francia perje II. 10. 4 0,3 4 75,0 90,0
[Arrhenatherum elatius (L.)
P. Beauv. ex J. Presl & C Presl]
Sudár rozsnok II. 10. 4 0,3 4 75,0 97,0
(Bromus catharticus Vahl)
Alaszkai rozsnok II. 10. 4 0,3 4 75,0 97,0
(Bromus sitchensis Trin.)
Csillagpázsit II. 10. 4 0,3 4 70,0 90,0
[Cynodon dactylon (L.) Pers.]
Csomós ebír II. 10. 4 0,2 4 80,0 90,0
(Dactylis glomerata L.)
Nádképű csenkesz II. 10. 4 0,3 4 80,0 95,0
(Festuca arundinacea Schreber)
Fonalas csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0
(Festuca filiformis Pourr.)
Juhcsenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0
(Festuca ovina L.)
Réti csenkesz II. 10. 4 0,3 4 80,0 95,0
(Festuca pratensis Huds.)
Vörös csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 90,0
(Festuca rubra L.)
Keménylevelű csenkesz II. 10. 4 0,3 4 75,0 85,0
Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina
Csenkesz-perje fajhibrid II. 10. 4 0,3 4 75,0 96,0
(xFestulolium Asch. & Graebn.)
Olaszperje, hollandiperje II. 10. 2 0,3 4 75,0 96,0
(Lolium multiflorum Lam.)
Angolperje II. 10. 4 0,3 80,0 96,0
(Lolium perenne L.)
Hibrid perje II. 10. 4 0,3 4 75,0 96,0
(Lolium x boucheanum Kunth)
Kanáriköles II. 10. 4 0,2 4 75,0 96,0
(Phalaris aquatica L.)
Kis komócsin II. 10. 4 0,2 4 80,0 96,0
(Phleum nodosum L.)
Egynyári perje II. 10. 2 0,2 4 75,0 85,0
(Poa annua L.)
Ligeti perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0
(Poa nemoralis L.)
Mocsári perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0
(Poa palustris L.)
Réti perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0
(Poa pratensis L.)
Sovány perje II. 10. 4 0,2 4 75,0 85,0
(Poa trivialis L.)
Aranyzab II. 10. 4 0,2 4 70,0 75,0
[Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.]
Keleti kecskeruta II. 10. 4 1,5 4 75,0 97,0
(Galega orientalis Lam.)
Koronás baltavirág II. 10. 4 0,2 4 75,0 95,0
(Hedysarum coronarium L.)
Szarvaskerep II. 10. 4 0,2 4 75,0 95,0
(Lotus corniculatus L.)
Fehérvirágú csillagfürt II. 10. 2 3,0 4 80,0 98,0
(Lupinus albus L.)
Sárgavirágú csillagfürt II. 10. 2 3,0 4 80,0 98,0
(Lupinus luteus L.)
Komlós lucerna II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0
(Medicago lupulina L.)
Lucerna II. 10. 4 0,2 5 80,0 97,0
(Medicago sativa L.)
Tarkavirágú lucerna II. 10. 4 0,2 5 80,0 97,0
(Medicago x varia T. Martyn)
Baltacim II. 10. 3 0,2 4 75,0 95,0
(Onobrychis viciifolia Scop.)
Étkezési száraz- és takarmányborsó II. 10. 3 4,0 5 80,0 98,0
[Pisum sativum L. (partim)]
Alexandriai here II. 10. 2 0,2 4 80,0 97,0
(Trifolium alexandrinum L.)
Svédhere II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0
(Trifolium hybridum L.)
Bíborhere VIII. 10. 2 0,2 4 75,0 97,0
(Trifolium incarnatum L.)
Vöröshere I. 31. 3 0,2 4 80,0 97,0
(Trifolium pratense L.)
Fehérhere II. 10. 4 0,2 4 80,0 97,0
(Trifolium repens L.)
Perzsahere II. 10. 2 0,2 4 80,0 97,0
(Trifolium resupinatum L.)
Görögszéna II. 10. 4 0,2 4 80,0 95,0
(Trigonella foenum-graecum L.)
Lóbab II. 10. 2 4,0 4 85,0 98,0
[Vicia faba L. (partim)]
Pannon bükköny VIII. 31. 2 1,5 4 85,0 98,0
(Vicia pannonica Crantz)
Takarmánybükköny II. 10. 2 1,5 4 85,0 98,0
(Vicia sativa L.)
Szöszös bükköny IX. 20. 2 1,5 4 85,0 98,0
(Vicia villosa Roth)
Karórépa II. 10. 2 0,2 4 80,0 98,0
[Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]
Takarmánykáposzta II. 10. 2 0,2 4 75,0 98,0
[Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)]
Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]
Mézontófű II. 10. 2 0,2 4 80,0 96,0
(Phacelia tanacetifolia Benth.)
Takarmányretek (olajretek) II. 10. 2 0,4 4 80,0 97,0
[Raphanus sativus L. var. (oleiformis pers.)]
OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK
Földimogyoró II. 20. 2 1,6 4 70,0 99,0
(Arachis hypogaea L.)
Réparepce
[Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]
őszi VIII. 10. 2 - 4 85,0 -
tavaszi II. 10. 2 0,3 4 85,0 98,0
Barna mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0
[Brassica juncea (L.) Czern.]
Káposztarepce
[Brassica napus L. (partim)]
őszi VIII. 10. 3 0,6 7 94,0 99,5
tavaszi II. 10. 2 0,5 5 94,0 99,5
Fekete mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0
[Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]
Kender II. 15. 2 1,0 4 85,0 99,5
(Cannabis sativa L.)
Sáfrányos szeklice II. 15. 2 0,3 4 90,0 99,0
(Carthamus tinctorius L.)
Kömény II. 15. 2 0,2 4 80,0 99,0
(Carum carvi L.)
Napraforgó III. 20. 3 0,7 7 92,0 99,5
(Helianthus annuus L.)
Len (olajlen, rostlen) II. 20. 2 1,5 4 85,0 99,0
(Linum usitatissimum L.)
Mák I. 15. 2 0,3 4 90,0 99,0
(Papaver somniferum L.)
Fehér mustár II. 15. 2 0,4 4 85,0 98,0
(Sinapis alba L.)
Szója II. 15. 2 2,0 5 90,0 99,5
[Glycine max (L.) Merr.]
GABONAFÉLÉK
Csupasz zab II. 10. 3 1,3 4 87,0 99,0
(Avena nuda L.)
Zab beleértve bizánci zab
(Avena sativa L. Avena byzantina K. Koch)
tavaszi II. 10. 3 1,3 4 87,0 99,0
őszi IX. 20. 3 1,3 4 87,0 99,0
Homoki zab IX. 20. 3 1,3 4 87,0 99,0
(Avena strigosa Schreb.)
Árpa
(Hordeum vulgare L.)
őszi IX. 20. 3 2,2 7 90,0 99,0
(Csupasz árpa is)
tavaszi II. 10. 2 2,0 6 90,0 99,0
Rizs III. 10. 2 2,5 4 90,0 99,8
(Oryza sativa L.)
Fénymag III. 15. 2 0,4 4 90,0 99,5
(Phalaris canariensis L.)
Rozs IX. 20. 2 1,4 5 82,0 99,0
(Secale cereale L.)
Cirok III. 15. 2 0,4 5 90,0 99,0
[Sorghum bicolor (L.) Moench]
Szudáni fű III. 15. 2 0,5 5 90,0 99,5
[Sorghum sudanense (Piper) Stapf.]
Cirok x szudánifű hibrid III. 15. 2 0,5 5 90,0 99,5
[Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf] Tritikálé
(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)
őszi IX. 20. 3 2,0 5 80,0 99,0
tavaszi II. 10. 2 2,0 5 80,0 99,0
Búza
(Triticum aestivum L.)
őszi IX. 20. 3 2,3 7 85,0 88,0
tavaszi II. 10. 2 2,3 5 85,0 99,0
Durumbúza
(Triticum durum Desf.)
őszi IX. 20. 3 2,3 4 90,0 99,0
tavaszi II. 10. 2 1,8 4 90,0 99,0
Tönkölybúza IX. 20. 2 1,5 5 85,0 99,0
(Triticum spelta L.)
Kukorica III. 15. 3 0,7 8 90,0 99,0
(Zea mays L.)
BURGONYA
Burgonya III. 15. 3 350 db 6 K1 A (E) -
(Solanum tuberosum L.) vetőgumó

6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

A megkülönböztethetőség, az állandóság és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész
Alaktani jellemzők

1. 10-20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs

1.1. alak

1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)

1.3. szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején

2.1. keresztmetszet (alak és kontúr)

2.2. szőrösség

3. fás hajtás

3.1. felület

3.2. szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10-30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)

5.1. szín

5.2. szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)

6.1. fénykép

6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal

6.3. általános alak

6.4. levélkaréjok száma

6.5. vállöblök

6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége

6.7. a levélfonák szőrössége

6.8. felület

6.9. levélszél

7. virágzat

látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)

8.1. fénykép (méretarányokkal)

8.2. alak

8.3. méret

8.4. fürtnyél (hossz)

8.5. átlagos tömeg, grammban

8.6. szemek ellenállása leszakítás során

8.7. fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

9.1. fénykép (méretarányokkal)

9.2. alak

9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével

9.4. szín

9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.7. gyümölcshús

9.8. lé

9.9. íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész
Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1. fenológiai adatok megállapítása:

a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik:

1.1.1. fehérszőlőfajták

- Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye

1.1.2. kékszőlőfajták

- Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina

1.1.3. csemegeszőlő-fajták

- Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Itália, Palatina

1.2. rügyfakadás ideje

az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3. teljes virágzás ideje

az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1. növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3. termőképesség

2.3.1. rendszeresség

2.3.2. hozam

2.3.3. anomáliák

2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység

2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben

2.4.2. károsító szervezetekkel szemben

2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés

2.5.1. oltás

2.5.2. szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1. borszőlőként

3.2. csemegeszőlőként

3.3. alanyként

3.4. ipari felhasználásra

7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1. hely,

1.2. földrajzi adottságok,

1.2.1. hosszúsági fok,

1.2.2. szélességi fok,

1.2.3. magasság,

1.2.4. fekvés és lejtés,

1.3. éghajlati viszonyok,

1.4. talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén

2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,

2.1.2. legalább 3 évi termesztés,

2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2. Alanyfajták esetén

2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,

2.2.2. öt évvel a telepítés után,

2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.2.4. oltó vételezését legalább háromfajta oltóvesszőjével kell vizsgálni.

8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

A B C
Tudományos név Közismert elnevezés CPVO előírás
1. Festuca filiformis Pourr. Finomlevelű juhcsenkesz TP 67/1 2011. 6. 23.
2. Festuca ovina L. Juhcsenkesz TP 67/1 2011. 6. 23.
3. Festuca rubra L. Vörös csenkesz TP 67/1 2011. 6. 23.
4. Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina Keménylevelű csenkesz
(Krajina-csenkesz)
TP 67/1 2011. 6. 23.
4/a. *  Festuca arundinacea Schreb. Nádképű csenkesz TP 39/1, 2015.10.1.
4/b. *  Festuca pratensis Huds. Réti csenkesz TP 39/1, 2015.10.1.
5. Lolium multiflorum Lam. Olasz perje TP 4/1 2011. 6. 23.
6. Lolium perenne L. Évelő perje TP 4/1 2011. 6. 23.
7. *  Lolium x hybridum Hausskn Hibrid perje TP 4/1 2011. 6. 23.
8. *  Pisum sativum L. Takarmányborsó TP 7/2 rev. 2., 2017. 3. 15.
8/a. *  Vicia sativa L. Tavaszi bükköny TP 32/1, 2016.4.19.
9. Brassica napus L. Káposztarepce TP 36/2 2011. 11. 16.
9/a. *  Brassica napus L. var. napobrassica
(L.) Rchb.
Karórépa TP 89/1, 2015.3.11.
10. Cannabis sativa L. Kender TP 276/1 2012. 11. 28.
10/a. *  Gossypium spp. Gyapot TP 88/1, 2016.4.19.
11. Helianthus annuus L. Napraforgó TP 81/1 2002. 10. 31.
12. *  Linum usitatissimum L. Len/olajlen TP 57/2, 2014.3.19.
13. *  Avena nuda L. Csupasz zab TP 20/2, 2015.10.1.
14. *  Avena sativa L.
(továbbá A. byzantina K. Koch)
Zab és bizánci zab TP 20/2, 2015.10.1.
15. *  Hordeum vulgare L. Árpa TP 19/4, 2015.10.1.
16. *  Oryza sativa L. Rizs TP 16/3, 2015.10.1
17. Secale cereale L. Rozs TP 58/1 2002. 10. 31.
18. xTriticosecale Wittm. ex A. Camus A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek TP 121/2rev.1. 2011. 2. 16.
19. Triticum aestivum L. Búza TP 3/4rev.2. 2011. 2. 16.
20. *  Triticum durum Desf. Durumbúza TP 120/3, 2014.3.19.
21. Zea mays L. Kukorica TP 2/3 2010. 3. 11.
22. *  Solanum tuberosum L. Burgonya TP 23/3, 2017. 3. 15.
23. *  Poa pratensis L. Réti perje TP 33/1, 2017. 3. 15.
24. *  Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers. Takarmányretek
(Olajretek)
TP/178/1, 2017. 3. 15.
25. *  Glycine max (L.) Merrill Szójabab TP/80/1 2017. 3. 15.
26. *  Sinapis alba L. Fehér mustár TP/179/1, 2017. 3. 15.

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

A B C
Tudományos név Közismert elnevezés UPOV előírás
1. *  Beta vulgaris L. Takarmányrépa TG/150/3 1994. 11. 4.
2. Agrostis canina L. Ebtippan TG/30/6 1990. 10. 12.
3. Agrostis gigantea Roth. Óriás tippan TG/30/6 1990. 10. 12.
4. Agrostis stolonifera L. Tarackos tippan TG/30/6 1990. 10. 12.
5. Agrostis capillaris L. Cérnatippan TG/30/6 1990. 10. 12.
6. Bromus catharticus Vahl Prérifű TG/180/3 2001. 4. 4.
7. Bromus sitchensis Trin. Alaszkai rozsnok TG/180/3 2001. 4. 4.
8. Dactylis glomerata L. Csomós ebír TG/31/8 2002. 4. 17.
9. * 
10. * 
11. xFestulolium Asch. et Graebn. A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek. TG/243/1 2008. 4. 9.
12. Phleum nodosum L. Kis komócsin TG/34/6 1984. 11. 7.
13. Phleum pratense L. Gumós komócsin TG/34/6 1984. 11. 7.
14. * 
15. Lotus corniculatus L. Szarvaskerep TG/193/1 2008. 4. 9.
16. Lupinus albus L. Fehér csillagfürt TG/66/4 2004. 3. 31.
17. Lupinus angustifolius L. Keskenylevelű csillagfürt TG/66/4 2004. 3. 31.
18. Lupinus luteus L. Sárga csillagfürt TG/66/4 2004. 3. 31.
19. Medicago sativa L. Lucerna TG/6/5 2005. 4. 6.
20. Medicago x varia T. Martyn Tarkavirágú lucerna TG/6/5 2005. 4. 6.
21. Trifolium pratense L. Vöröshere TG/5/7 2001. 4. 4.
22. Trifolium repens L. Fehérhere TG/38/7 2003. 4. 9.
23. Vicia faba L. Lóbab TG/8/6 2002. 4. 17.
24. * 
25. * 
26. * 
27. *  Arachis hypogea L. Földimogyoró TG 93/4, 2014.4.9.
28. Brassica rapa L. var. silvestris
(Lam.) Briggs
Réparepce TG/185/3 2002. 4. 17.
29. Carthamus tinctorius L. Sáfrányos szeklice TG/134/3 1990. 10. 12.
30. * 
31. *  Papaver somniferum L. Mák TG 166/4, 2014.4.9
32-33. * 
34. *  Sorghum bicolor (L.) Moench Cirok TG/122/4, 2015.3.25.
35. *  Sorghum sudanense (Piper) Stapf. Szudánifű TG/122/4, 2015.3.25.
36. *  Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf A Sorghum bicolor és a Sorghum sudanense keresztezéséből származó hibridek TG/122/4, 2015.3.25.
37. *  Medicago doliata Carmign. Egyenestövisű lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
38. *  Medicago italica (Mill.) Fiori Olaszlucerna TG 228/1, 2006.4.5.
39. *  Medicago littoralis Rohde ex Loisel. Parti lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
40. *  Medicago lupulina L. Komlós lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
41. *  Medicago murex Willd. Gömböstermésű lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
42. *  Medicago polymorpha L. Szúrós lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
43. *  Medicago rugosa Desr. Ráncos lucerna TG 228/1, 2006.4.5.
44. *  Medicago scutellata (L.) Mill. Csigaborsó TG/228/1, 2006.4.5.
45. *  Medicago truncatula Gaertn. Mediterrán lucerna TG 228/1, 2006.4.5.

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez * 

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A B C
Tudományos név Közismert elnevezés CPVO előírás
1. Allium cepa L. (Cepa csoport) Vöröshagyma TP 46/2 2009. 4. 1.
2. Allium cepa L. (Aggregatum csoport) Salottahagyma TP 46/2 2009. 4. 1.
3. Allium fistulosum L . Téli sarjadékhagyma TP 161/1 2010. 3. 11.
4. Allium porrum L. Póréhagyma TP 85/2 2009. 4. 1.
5. Allium sativum L. Fokhagyma TP 162/1 2004. 3. 25.
6. *  Allium schoenoprasum L. Metélő hagyma TP 198/2, 2015.3.11.
7. Apium graveolens L. Zeller TP 82/1 2008. 3. 13.
8. Apium graveolens L. Gumós zeller TP 74/1 2008. 3. 13.
9. Asparagus officinalis L. Spárga TP 130/2 2011. 2. 16.
10. Beta vulgaris L. Cékla, beleértve a cheltenham répát is TP 60/1 2009. 4. 1.
10/a. *  Beta vulgaris L. Mángold TP 106/1, 2015.3.11.
11. Brassica oleracea L. Leveles kel TP 90/1 2011. 2. 16.
12. *  Brassica oleracea L. Karfiol TP 45/2 rev. 2017. 3. 15.
13. *  Brassica oleracea L. Brokkoli vagy Calabrese brokkoli TP 151/2 rev. 2017. 3. 15.
14. *  Brassica oleracea L. Bimbóskel TP 54/2 rev. 2017. 3. 15.
15. *  Brassica oleracea L. Karalábé TP 65/1 rev. 2017. 3. 15.
16. *  Brassica oleracea L. Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta TP 48/3 rev. 2017. 3. 15.
17. Brassica rapa L. Kínai kel TP 105/1 2008. 3. 13.
18. *  Capsicum annuum L. Csili vagy paprika TP 76/2 rev. 2017. 3. 15.
1 * 9. Cichorium endivia L. Borzaslevelű és széleslevelű endívia TP 118/3, 2014.3.19.
20. *  Cichorium intybus L. Ipari cikória TP 172/2, 2005.12.1.
21. Cichorium intybus L. Cikóriasaláta TP 173/1 2004. 3. 25.
22. *  Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Nakai Görögdinnye TP 142/2, 2014.3.19.
23. Cucumis melo L. Sárgadinnye TP 104/2 2007. 3. 21.
24. Cucumis sativus L. Salátauborka és fürtös uborka TP 61/2 2008. 3. 13.
24/a. *  Cucurbita maxima Duchesne Sütőtök TP 155/1, 2015.3.11.
25. *  Cucurbita pepo L. Cukkini TP 119/1 rev., 2014.3.19.
26. *  Cynara cardunculus L. Articsóka és kardi TP 184/2, 2013.2.27.
27. Daucus carota L. Sárgarépa és takarmány sárgarépa TP 49/3 2008. 3. 13.
28. Foeniculum vulgare Mill Édeskömény TP 183/1 2004. 3. 25.
29. *  Lactuca sativa L. Saláta TP 13/5 rev. 2, 2017. 3. 15.
30. *  Solanum Lycopersicum L. Paradicsom TP 44/4 rev. 2., 2016.4.19.
31. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A.W. Hill Petrezselyem TP 136/1 2007. 3. 21.
32. Phaseolus coccineus L. Futóbab TP 9/1 2007. 3. 21.
33. Phaseolus vulgaris L. Zöldbab (bokorbab és futóbab) TP 12/4 2013. 2. 27.
34. *  Pisum sativum L. (partim) Kifejtőborsó, velőborsó és cukorborsó TP 7/2 rev. 2, 2017. 3. 15.
35. *  Raphanus sativus L. Retek, fekete retek TP 64/2 rev., 2015.3.11.
35/a. *  Scorzonera hispanica L. Feketegyökér TP 116/1, 2015.3.11.
35/b. *  Rheum rhabarbarum L Rebarbara TP 62/1, 2016.4.19.
36. Solanum melongena L. Padlizsán vagy tojásgyümölcs TP 117/1 2008. 3. 13.
37. *  Spinacia oleracea L. Spenót/paraj TP 55/5 rev., 2016.4.19.
38. Valerianella locusta (L.) Laterr. Galambbegysaláta TP 75/2 2007. 3. 21.
39. *  Vicia faba L. (partim) Lóbab TP 55/5 rev. 2, 2017. 3. 15.
40. Zea mays L. (partim) Csemege kukorica és pattogatni való kukorica TP 2/3 2010. 3. 11.
41. *  Solanum lycopersicum L. x Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner; Solanum lycopersicum L. x Solanum peruvianum (L.) Mill.; Solanum lycopersicum L. x Solanum cheesmaniae (L. Ridley) Fosberg Paradicsom-alanynövény
(Paradicsom-alanyvesszők)
TP 294/1 rev. 2, 2017. 3. 15
42. *  Cucurbita maxima x
Cucurbita moschata
A Cucurbita maxima Duch. x
Cucurbita moschata
Duch. tőként történő felhasználásra szánt interspecifikus hibridjei
TP/311/1, 2017. 3. 15.

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A B C
Tudományos név Közismert elnevezés UPOV előírás
1. * 
2. Brassica rapa L. Tarlórépa TG/37/10 2001. 4. 4.
3. *  Cichorium intybus L. Leveles cikória vagy olasz cikória TG/154/4, 2017. 4. 5.
4. * 
5. * 
6. * 
7. * 

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.


  Vissza az oldal tetejére