A jogszabály mai napon ( 2018.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2004. évi CXXXV. törvény

a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: * 

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2005. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § *  Az Országgyűlés a 2005. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 6 696 365,2 millió forintban, azaz hatmillió-hatszázkilencvenhatezer-háromszázhatvanöt egész kéttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 5 883 157,8 millió forintban, azaz ötmillió-nyolcszáznyolcvanháromezer-egyszázötvenhét egész nyolctized millió forintban,

c) hiányát 813 207,4 millió forintban, azaz nyolcszáztizenháromezer-kettőszázhét egész négytized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2005. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál

a) a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a feladatok változásával, a szervezetek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek, * 

b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások, * 

c) a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának, * 

d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint * 

e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések

részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeit az a)-d) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket - fedezi. A Kormány ez alól felmentést adhat.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében és szabályozása alapján támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések. * 

(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött megállapodás alapján.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) *  Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2005. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 35 000,0 millió forint lehet.

(2) A 2005. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.

(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) az a)-k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.

(6) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.

(7) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) A 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.

(10) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2005. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

6. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

- (3)Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0 millió forint.

8. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó 33 200,0 millió forint bevételnek az értékesítés költségeivel csökkentett része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az értékesítési költségek elszámolását a pénzügyminiszter engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI 3200,0 millió forintot a törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint.

(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.

(4) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(5) A KVI az állami tulajdonban lévő Budapest XIV., Dózsa György u. 7., fszt. 14. számú (32739/OB/1 hrsz.), az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által használt ingatlant térítésmentesen adja kulturális, szociális és hitéleti célokra az egyház tulajdonába.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 2005. február 15-ig 95%-át, ezt követően 85%-át használhatják fel. A fennmaradó 5%, illetőleg 15% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani, továbbá a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, amely 800 millió forint befizetést teljesít a (4) bekezdés szerinti ütemezésben, a fennmaradó összeget beruházásra és felújításra köteles fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek.

(3) A központi költségvetési szervek - kivéve a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, a felsőoktatási intézményeket, a külföldön működő állami képviseleteket, valamint a KVI-t - a helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származó bevételeik bérbeadással összefüggő költségekkel csökkentett összegének 50%-át használhatják fel. A fennmaradó 50% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem érinti az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget. Jelen rendelkezés alkalmazásakor bérbeadással összefüggő költségnek tekintendő az (1) bekezdésben rögzített mértékű kincstári vagyon utáni részesedés címén befizetett összeg is.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 138,2 millió forintot, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 44,3 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 200,0 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 400,0 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 408,0 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 1900,0 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 95,6 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet 2240,0 millió forintot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 4115,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből, illetve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve:

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések,

f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak,

g) az f) pont alá nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel 50%-a,

h) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,

i) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel.

(2) *  Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g)-h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, kulturális, oktatási, jóléti, szociális vagy rekreációs célt szolgáló létesítmények korszerűsítésének kiadásaira fordítható.

(3) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.

(4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott beruházási és felújítási célra.

(5) Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2005. évben befolyó bevételek, a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege, legfeljebb 12 000,0 millió forint egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordítható.

(6) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretei között - 3500,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sporthivatal felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 20%-ának felhasználására a (6) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 80%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 012 200 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 2005. augusztus 31-éig 50 000 Ft/év, 2005. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 80 000 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2005. január 1-jétől 387 000 forint, 2005. szeptember 1-jétől 404 400 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.

(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.

(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege

a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,

b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.

(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel 97 100 forint.

12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, *  továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. * 

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a kerettanterv közismereti tantárgyainak, az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjen, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a %-os mértéket nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(5) A fenntartó központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint történik.

13. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, a XVII. Területfejlesztés fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím, a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 14. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(3) * 

(4) *  A XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 6. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcímhez tartozó jogcímcsoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(5) A Turisztikai célelőirányzat (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - együttes rendeletben határozzák meg a Turisztikai célelőirányzat ifjúsági turizmus céljára fordítandó része felhasználásának részletes szabályait. * 

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

14. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

(3) A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és - az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével - a normatív állami támogatásokat, valamint a Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz jogcímű központosított előirányzatot a helyi önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján, továbbá az 51. § (2) bekezdése szerinti államháztartási tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint. * 

15. § (1) Az Országgyűlés - a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2005. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján

kerül régiónként elosztásra e törvény 19. számú melléklete szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat

da) 63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,

db) 37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján

a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 19. számú melléklete tartalmazza;

e) vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;

f) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény *  szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

16. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

17. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. ab)-ae), 11. b)-17., 19-26., 30. pontja és a 4. számú melléklet B), II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja II. rész 3. pontja, továbbá III., IV. és V. része szerinti előirányzatok együttes összege.

18. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2003. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

19. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2005. január 1-jétől beszedett

a) 2004. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,

b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat

illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2004. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését.

d) Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál 2004. december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal - az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele terhére - köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére átutalni.

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2005. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2004. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede - nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

20. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.

21. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

22. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A-64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

23. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 20., 21. és 26. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A 30. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok

a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

24. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

25. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,

ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig,

ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat időarányos összegével,

bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,

bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után

történik.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése

27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező egységes területalapú és piaci támogatások, kifizetések (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az egységes területalapú kifizetések céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2005. évben kifizetésre kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2005. év vonatkozásában 2005. január 15-éig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.

(4) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére hivatalból adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(6) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

(7) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni

a) az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik.

28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás Európai Unió által folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére befizetni.

(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.

29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét.

(2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett. * 

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. * 

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.

f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

g) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. ab)-ad), 11. ba)-bj), 12., 13. a)-d), 14-16., 17., 18. a)-b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett, a 120. § (19) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:

a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg, függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 128 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.

b) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 128 000 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 19. a), 20/aa), ba), c), d) és 21/aa), b) pontjaiban figyelembe vehető - létszáma alapján.

(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. ab)-ad), 11. ba)-bf), 12., 13. a)-d), 14-16., 17., 18. a)-b)pontjában megállapított normatíva 44,9%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2006. évtől normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha normatív hozzájárulásra vonatkozó igényét a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerinti Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.

(7) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(8) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2005/2006. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amelynek működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek egységes szerkezetbe foglaltak, valamint a legmagasabb tanulólétszám normatíva jogcímenként és az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.

(9) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.

(10) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(11) A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.

(13) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(14) A Kincstár és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellenőrzik az (1)-(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét.

(15) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.

(16) A Tüo.tv. alapján a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása jogcímcsoport előirányzatából 70 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.

31. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2005. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása, az egészségjavítást célzó sporttevékenység támogatása és a Szülőföld Alap támogatása. Felhasználása a 2006. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. * 

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) *  A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg a 375 000,0 millió forintot. * 

(2) A 2005. évben elvállalt és még 2005. évben lejáró kezességvállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Áht. 33/B. §-a alapján fennálló kiállítási garanciavállalások együttes állománya a 2005. év egyetlen napján sem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. §-ban foglaltakon felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. *  Ezen nemzetközi fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, magyarul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB, magyarul rövidítve: EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).

36. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 1 000 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2005. év folyamán legfeljebb 900 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2005. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.

(2) „A Magyar Export-import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2005. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások állománya 2005. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) *  A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2005. december 31-én a 250 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgaranciaszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2005. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az agrár- és vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében a kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

41. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

42. § (1) Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti. * 

43. § Amennyiben az államnak e törvény 34-36. §-ai, 41. §-a, 44. §-a, valamint a Priv.tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

44. § (1) Az állam a (2)-(4) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész).

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.

(3) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

c) a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím),

e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 21. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII. és a XXX. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

46. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

1. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),

2. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. cím),

3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:

a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),

b) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásánál (10. alcím),

c) a 2004. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (17. alcím),

d) az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai sajátforrás kiegészítésének támogatásánál (18. alcím), ha a támogatás csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,

e) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítésénél (22. alcím),

amennyiben az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

4. a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatásánál a régiónkénti előirányzat 30%-ával (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. alcím),

5. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím, 1. alcím), amennyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

6. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),

7. a Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza építésének támogatásánál a szerződéses kötelezettség mértékéig (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. cím),

8. a különféle - a 4. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),

9. az állatkártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),

11. a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),

12. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 1. alcím),

13. a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi támogatása esetében, a Kormány jóváhagyásával,

14. a Gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a Kormány jóváhagyásával (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport),

15. a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetésénél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 38. jogcímcsoport),

16. a fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatnál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcím) a Kormány jóváhagyásával,

17. a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 6. cím),

18. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében a XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 1-6. alcím (Közösségi Támogatási Keret), valamint 8. alcím (Kohéziós Alap) kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 45%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,

19. a nagyobb összegű európai uniós támogatás felhasználása érdekében az európai uniós forrást tartalmazó INTERREG, EQUAL, PHARE, Átmeneti támogatás, SAPARD, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Schengen Alap kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,

20. a 2007 utáni EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU nagyberuházások előkészítése előirányzatnál (XIX. EU integráció fejezet, 3. cím, 17. alcím) a Kormány döntése alapján,

21. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),

22. a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport),

23. a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),

24. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

25. *  a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásánál és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 1-2. alcím),

26. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4-6., 9., 11-12., 19. és 21. jogcímcsoportok),

27. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

28. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),

29. a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

30. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),

31. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. jogcímcsoport),

32. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím) kivéve a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím, 6. jogcímcsoport),

33. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2. jogcímcsoport),

34. *  hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 18. alcím, 7. jogcímcsoport),

35. *  a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 10. cím),

36. *  az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhességmegszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),

37. *  a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),

38. *  a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.

(3) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 4. MÁV Rt. tőkeszerkezete törvényi előírásnak történő megfeleltetése és 5. GYSEV Rt. tőkeemelése jogcímcsoportok kiadási előirányzatai a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. 2004. évi számviteli beszámolójának elfogadását követően a társaságok tőkeszerkezetének a törvényi követelményeknek történő megfeleltetése érdekében a Kormány jóváhagyásával túlléphetők. A Magyar Állam a MÁV Rt. tőkepótlását a saját tőkébe, azon belül az eredménytartalékba történő befizetéssel hajtja végre.

(4) Az oktatási célú humánszolgáltatások (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport), a szociális célú humánszolgáltatások (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) e törvénnyel megállapított előirányzatainak kiadásai az eredeti előirányzatot az 50. § (9)-(10) bekezdésében meghatározottak szerint túlléphetik.

47. § (1) *  A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozói adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 2 861 938,7 millió forintban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) *  Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.

(4) *  A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

48. § *  (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a

a) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 728 543,8 millió forintban, továbbá

b) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 8976,0 millió forintban, vagy

c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 738 186,2 millió forintban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatnak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.

(4) A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

49. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. Termékdíjak alcím és 11. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalomelőleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalomelőleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

50. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szervek számára 2005. évben engedélyezze a kiemelt előirányzatok közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő - átcsoportosítást, ha a 4. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.

(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a gázáremelésből adódó lakossági terhek enyhítése érdekében saját hatáskörében, a szociális szempontok figyelembevételével támogatást állapítson meg.

(4) Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának védelme érdekében, a fejezetek - a 46. §-ban meghatározottakon, illetve az energiagazdálkodási célelőirányzaton (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím) kívüli - fejezeti kezelésű előirányzataik támogatással fedezett részének a Kormány által meghatározott mértékét használhatják fel az első félévben.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Művészetek Palotája beruházást és annak működtetését köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló szolgáltatás-vásárlási konstrukcióvá alakítsa át. Az állami szolgáltatás-vásárlás időtartama 30 évig tartson, 2005-től kezdődően. A beruházásra és a működtetésre vonatkozó kötelezettségvállalás nettó jelenértéke: 97,9 milliárd forint. * 

(6) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére. * 

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 4. Művészetek Palotája megvalósításával és működésével kapcsolatos kiadások jogcímcsoporton előirányzott 9065,0 millió forintból felszabaduló összeg felhasználásáról intézkedjék.

(8) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) alcímei között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) alcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1., 3., 2. alcím számsorrendjében történik.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1-2. jogcím) között évközben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Oktatási Minisztérium fejezet más előirányzatának terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az oktatási miniszter intézkedése normatív támogatást és kötelezettségvállalással terhelt előirányzatot nem érinthet.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a szociális célú humánszolgáltatások 2005. évi normatív támogatási előirányzatai (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím) jogcímcsoportjai között év közben átcsoportosítást hajtson végre, illetve azok együttes összegét meghaladó kiadási kötelezettséget az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet más előirányzatainak terhére történő átcsoportosítással teljesítse. Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter intézkedése a 46. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatokat nem érintheti.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,

a) 10. cím, 2. alcím, 2. Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása, 8. Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása, 9. Vízügyi feladatok támogatása jogcímcsoportok, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcímcsoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím között és azokon belül,

b) 10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási előirányzataiból a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím javára

átcsoportosítást hajtson végre.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(13) *  Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából, illetve a Nemzeti Sporthivatal felügyeletének megváltozásával összefüggésben a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve a címen belüli kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(15) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükség szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint összegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek teljesítése legkorábban 2006-ban esedékes. * 

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy

a) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása jogcím és az 5. Lakbértámogatás jogcím előirányzatait,

b) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoportba tartozó valamennyi decentralizált szakmai fejlesztési program előirányzatát - a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve - a 19. számú mellékletben foglalt, régiók számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül

egymás között átcsoportosítsa.

(19) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2005. évi előirányzatával azonos mértékű kötelezettséget vállaljon a 2006. és a 2007. évre.

(20) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a felügyelete alá tartozó hivatalok tevékenységének összehangolására a XVII. Területfejlesztés fejezeten belül a címek, alcímek között - beleértve a címen belüli kiemelt előirányzatokat is - átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítás mértéke nem haladhatja meg a 2005. évi támogatás 3%-át. Az átcsoportosítás nem irányulhat a decentralizált területfejlesztési programok, a decentralizált szakmai fejlesztési programok, valamint e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzatok terhére.

(21) Az állami felsőoktatási intézmények - az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint - a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege - bele nem értve a 2004-ben a Kormány által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító kötelezettségvállalásokat - egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának 10%-át. Amennyiben e határt az éves fizetési kötelezettségek együttes összege a költségvetési szerv költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, akkor új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai 33%-ának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(22) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(23) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a határon túli magyarok programjainak hatékonyabb végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím 1. és 2. jogcímcsoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.

(24) * 

(25) *  Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül a 11. cím, 5. alcím, 34. Felsőoktatási intézmények irányító testületeinek működtetése jogcímcsoport előirányzatát - a fejezet számára az 51. §-ban előírt kötelezettséget nem érintve - a 2. Egyetemek, főiskolák cím javára átcsoportosítsa.

51. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében, a Munkaerőpiaci Alapnál, az E. Alapnál és az Ny. Alapnál az e bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott egyes előirányzatokból az államháztartás egyensúlyi kockázatainak mérséklésére január hónapban Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék (a továbbiakban: államháztartási tartalék) előirányzatot kell létrehozni.

Az államháztartási tartalék forrása:

a) a központi költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási igazgatási szerveket is - támogatással fedezett kiadásainak intézményi előirányzatai 1%-a,

b) a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok támogatással fedezett kiadásai 10%-a,

c) az Általános tartalék előirányzatából 10 000,0 millió forint,

d) a Munkaerőpiaci Alap Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése cím alcímeinek kiadási előirányzatai 1%-a,

e) az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei kiadási előirányzatai együttes összegének 0,3%-a.

(2) a) A helyi önkormányzatok költségvetésében - összhangban az e § (1) bekezdésével - szintén államháztartási tartalékot kell képezni. Ennek mértéke 17,25%, a települési önkormányzatoknál a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben maradó személyi jövedelemadóra, a megyei önkormányzatoknál a 4. számú melléklet B) II. a) és b) pontja szerinti személyijövedelemadó-részesedés 83%-ára vetítve.

Ez nem érinti a helyi önkormányzatokat - e törvény 4. számú melléklete B) I. és B) II. c) pontja szerint - normatívan megillető személyi jövedelemadót és a B) III. pontja szerinti jövedelemkülönbség-mérséklést szolgáló részt.

b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.

c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés hatálya alá nem eső előirányzatokat megállapítsa.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés ismeretében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok kedvező alakulása esetén, az államháztartási tartalék felhasználását engedélyezze és azon túl, további - az (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontjaiban meghatározott előirányzatoknál - túllépést, a helyi önkormányzatok részére pedig pótlólagos támogatást engedélyezzen.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézkedések helyi önkormányzatokat érintő részét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelet módosításával kell közzé tenni, és az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátást ennek megfelelően kell végezni.

(6) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2005. évben a központi költségvetési szerveknél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2004. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Az ehhez szükséges intézkedések végrehajtására a Kormány kap felhatalmazást.

52. § (1) *  Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2) *  Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja.

(3) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében - a 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím kivételével - a belügyminiszter, a XVII. Területfejlesztés fejezet, valamint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím és a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím esetében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

53. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 14. számú melléklet mutatja be.

(2) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén tárgyévben a 14. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével - amennyiben azt a program jellege indokolja - a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetértésével a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében a 2004-2006. évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok összegén túl is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

(3) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott EQUAL Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú melléklet mutatja be.

(4) Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezéséből származó támogatások esetén tárgyévben a 15. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A pénzügyminiszter egyetértésével, amennyiben azt a program jellege indokolja, a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

(5) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú és a 17. számú melléklet mutatja be.

(6) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 16. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

(7) Az Európai Unió Schengen Alapjából finanszírozott projektek esetén 2005-ben a 17. számú mellékletben a 2005. és 2006. évre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

54. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 18. számú melléklet mutatja be.

(2) Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben foglalt intézkedések esetén - az intézkedések összege tekintetében - tárgyévben a 18. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző évi, még le nem kötött kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

A pénzügyminiszter egyetértésével - amennyiben azt a program jellege indokolja - a 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben 2005-ben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

55. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2005. évben 16 440 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2005. évben 8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, *  4,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

(3) A 2005. januári nyugdíjemelés során a (2) bekezdés és a Tny. 62. §-ának (4) bekezdése alapján megállapított nyugdíjemelés összege az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági teljes nyugellátások esetében nem lehet kevesebb havi 1800 forintnál. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő nyugellátások legkisebb összegének meghatározása során.

56. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2005. január 1-jétől 35 000 forint.

(2) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

57. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2005. január 1-jétől 18 900 forint.

(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2005. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2005. január 1-jétől 322 700 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2005. január 1-jétől 322 700 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2005. január 1-jétől 2500 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2005. január 1-jétől 3000 forint.

59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. §-ának (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2005. évben - gyermekenként - 10 800 forint.

(2) A Gyvt. 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 13 000 forint/hó.

(3) A Gyvt. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 112 000 forint/hó.

(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege a 2005. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.

(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2005. évben 425 forint.

60. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-éig 5000 forint/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig 5250 forint/fő/hónap.

(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás összege 2005. évben 14 000 forint. A juttatást az érintett kör részére a Kormány által meghatározott feltételek szerint kell a fenntartóknak biztosítani.

61. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 370 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke a 2005. évben 740 Ft/óra/fő.

(2) *  A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.

62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló kormányrendelet *  alapján az életjáradék összege 2005. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2005. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

63. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

64. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2005. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 709,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

65. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvényből adódó feladatok végrehajtására a címzett és céltámogatások 2006. évi előirányzatára az Országgyűlés 63 800,0 millió Ft-ot jóváhagy.

66. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összegeit a 19. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:

a) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, valamint a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásának követelménye együttes figyelembevételével.

b) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcímcsoport 1-7. jogcímei tekintetében a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján. Az 1. jogcím tekintetében a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok döntés-előkészítő közreműködésével történik a felhasználás.

c) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 12. pontja szerint.

d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 24. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 24. pontja szerint.

e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

g) Az LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 3. Regionális innováció támogatása cím tekintetében a régiók népességszáma arányában.

(3) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport támogatási előirányzatát

a) a munkahelyteremtéssel összefüggő helyi gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és foglalkoztatási célokra,

b) a kistérségek elérhetőségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztésekre,

c) a régiókban, kistérségekben élők tájékoztatásának javítására,

d) a régiók fejlesztési programjaiban szereplő - a régió társadalmi-gazdasági-innovációs súlyának növekedését és a régión belüli kohézió erősítését szolgáló - sajátos célok, programok és projektek megvalósítására,

e) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb célokra, programokra

szükséges fordítani.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 19. számú mellékletben foglalt decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználásának általános és programspecifikus szabályait - a külön törvényben meghatározott helyi önkormányzati céltámogatások, valamint regionális innováció támogatása kivételével - 2005. január 31-éig rendeletben állapítsa meg. * 

(5) A 2003-2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott - megyei és regionális - programok 2005. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az érintett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.

(6) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2005. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, Energiafelhasználási hatékonyság javítása és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, Hulladékkezelési és gazdálkodási feladatok előirányzatainak növelésére felhasználható.

67. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2005. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2005. évet terhelő kiadásait is.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

68. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított „Munkanélküli ellátások”, „Jövedelempótló támogatás” és „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” előirányzatai, továbbá a „Bérgarancia-kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap 2005-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetésekre 29 300,0 millió forintot ad át.

(5) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából a Munkaerőpiaci Alap összesen 6607,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú melléklete szerinti bontásban.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

69. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2005. évi

a) bevételi főösszegét 3 034 739,2 millió forintban, azaz hárommillió-harmincnégyezer-hétszázharminckilenc egész kettőtized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 3 376 058,7 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázhetvenhatezer-ötvennyolc egész héttized millió forintban,

c) hiányát 341 319,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáztizenkilenc egész öttized millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2005. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

70. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2005. évi

a) bevételi főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 854 373,8 millió forintban, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-háromszázhetvenhárom egész nyolctized millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

71. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2005. évi

a) bevételi főösszegét 1 180 365,4 millió forintban, azaz egymillió-egyszáznyolcvanezer-háromszázhatvanöt egész négytized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 521 684,9 millió forintban, azaz egymillió-ötszázhuszonegyezer-hatszáznyolcvannégy egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát 341 319,5 millió forintban, azaz háromszáznegyvenegyezer-háromszáztizenkilenc egész öttized millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

72. § A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1-15. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím és az 5. jogcímcsoport 1-3. jogcím kivételével -,

b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül és az 5. Gyógyászati segédeszköztámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.

(2) *  A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a 2. és 3. jogcímről az 1. jogcímre, illetve a termékek évközi átsorolása esetén a 1. és 2. jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 257 820,0 millió forint éves előirányzat 90%-ának megfelelő, az évközi előirányzat-átcsoportosítás időarányos részével korrigált összeg, valamint a Kincstár adatai szerint 2005. november 30-áig ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének legfeljebb 30%-ával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje a 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.

(4) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza

a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,

b) az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát

az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (1) bekezdésében,

b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál

meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését

a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcímcsoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 180,0 millió forinttal,

b) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 20,0 millió forinttal.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

74. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcímek együttesen kezelt előirányzatai, az 5. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 76. §-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és a 77. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

75. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

76. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévre vonatkozó egyhavi illetménynek, illetve személyi alapbérnek megfelelő külön juttatás január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

77. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcímcsoport és 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

78. § *  (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2005. évre legfeljebb 2,5 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszám minimum 100 ezer fő, legfeljebb 450 ezer fő.

Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a (2) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2005. június 30-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP a fennmaradó lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 60 napon belül. A pályázat során a szervezőnek a működés földrajzi határain belül zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott - Budapest kivételével - kistérségi határok figyelembevételével. Azok a szervezők, akik 2004. évben érvényes szerződéssel rendelkeztek, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül bővíthetik, elsősorban a területükről kimaradt háziorvosi praxisok bevonásával úgy, hogy zárt kistérségek alkossák a területüket.

(3) 2005. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel köthető szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését.

(4) Az (5) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség a szervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz. Érintett lakosnak minősül a bevont kistérségek háziorvoshoz bejelentkezett lakossága. Bejelentkezett lakosnak kell tekinteni a kistérségben működő, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálathoz bejelentkezetteket is.

(5) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kora, neme szerinti és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (elvi számla) az OEP vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet.

(6) A bevételi többlet

a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,

b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a

a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.

(7) A (6) bekezdés szerint fennmaradó összeget az OEP a következő sorrendben használja fel:

a) kiegyenlítő kassza létrehozásával kezeli a szervezők elvi folyószámláján jelentkező kasszák szerinti veszteségeket,

b) az a) pontban foglaltak teljesítése után megmaradt összeg 50%-át szétosztja az ellátásszervezők között, amely összeget az ellátásszervező kötelezően egészségügyi célú beruházásra és fejlesztésre fordítja,

c) a fennmaradó összegből pályázat útján kiemelt prevenciós tevékenységet támogat.

(8) A szervezővel egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződést kötött, finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató havi teljesítményjelentéséből az OEP az érintett lakosok részére nyújtott ellátások teljesítményjelentését ellenjegyzésre megküldi a szervezőnek. A felek által vitatott teljesítményjelentés esetén az OEP-nél kezdeményezett - kormányrendeletben meghatározott - egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt.

(9) A szervező a (6) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentenie kell az OEP felé a megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.

(10) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadására, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően

a) évi 600 Ft/fő prevenciós díj,

b) az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő szervezési díj,

c) a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj

illeti meg.

(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására kell felhasználni.

(12) A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.

(13) Az irányított betegellátási rendszerben 2004. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel a 2005. évben folyamatos.

(14) Az OEP 2005. május 31. napjáig - kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás előirányzat terhére pályázatot ír ki azon háziorvosok részére, akik nem vesznek részt az irányított betegellátási modellkísérletben, egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenység végzésére. A pályázat nyerteseit a (10) bekezdés a) pontja szerinti, időarányos prevenciós díj illeti meg 2005. december 31-éig.

79. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.

(2) *  A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 160,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 5830,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1200,0 millió forint használható fel.

80. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 540,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 767,0 millió forintot tartalmaz.

81. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a Közokt. tv. 119. §-ának (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

82. § * 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

83. § * 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

84. § * 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

85. § * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

86. § (1)-(2) * 

(3) * 

(4)-(11) * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

87. § (1) * 

(2)-(5) * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

88. § * 

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

89. § * 

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

90. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

91. § (1)-(19) * 

(20) * 

(21)-(24) * 

(25)-(26) * 

(27)-(33) * 

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

92. § * 

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

93. § * 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

94. § * 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

95. § * 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

96. § * 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

97. § * 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

98. § * 

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

99. § * 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

100. § * 

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

101. § * 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

102. § * 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

103. § * 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

104. § * 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

105. § * 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

106. § * 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

107. § * 

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

108. § * 

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

109. § * 

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

110. § * 

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosítása

111. § * 

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

112. § * 

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosítása

113. § * 

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

114. § * 

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

115. § * 

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

116. § * 

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 122. §-a (3) bekezdésének rendelkezései 2004. december 30-án lépnek hatályba.

(3) a) * 

b) az e törvény 122. §-ának (11) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-a (12) bekezdése c) pontjának szövege 2005. február 1-jén lép hatályba.

(4) Az e törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 95. §-ával megállapított az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a, 110. §-ával megállapított a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése és 138. §-ával megállapított 21. számú melléklete 2005. február 15-én lépnek hatályba.

(5) Az e törvény 50. §-ának (5) bekezdése 2005. január 15-én lép hatályba.

(6) * 

(7) Az e törvény 105. § (5) bekezdésével megállapított, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja és a 156/A-156/D. §-ok 2006. január 1-jén lépnek hatályba.

118. § (1) Az e törvény 89. §-ának

a) (10) bekezdésében meghatározott Cct. 11. §-ának (6) bekezdésében,

b) (14) bekezdésében meghatározott Cct. 15. §-ában,

c) (15) bekezdésében meghatározott Cct. 17. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben,

d) (16) bekezdésében meghatározott Cct. 19. §-ának (5) bekezdésében

foglalt rendelkezéseket a címzett és céltámogatással folyamatban lévő önkormányzati beruházásokra is alkalmazni kell.

(2) E törvény 89. §-ának (11) bekezdésével meghatározott, a Cct. 13/A. §-ában, továbbá (12) bekezdésével meghatározott, a Cct. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglaltakat a címzett és céltámogatással folyamatban lévő szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat a 60%-os bekötési arány megvalósulását köteles igazolni.

(3) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. § (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését a tizenharmadik havi nyugdíj 2004. évi megállapítására vonatkozóan is alkalmazni kell.

(4) Az e törvény 122. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2004. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-a (1) bekezdésének - e törvény 110. §-ával módosított - rendelkezéseit először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(6) *  Az e törvény 98. §-ával megállapított a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének dzs) ponttal megállapított rendelkezéseit a 2004. december 31-ét követően készített társasági adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja 2004. december 31-e vagy ezt követő nap.

(7) Az e törvény 116. §-ával megállapított regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezéseit, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.

(8) Az e törvény 96. §-ával megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

119. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-a (8) bekezdésének „a 2004. évre vonatkozóan” szövegrész, a 92. §-a (2) bekezdésének második mondata, a 93. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata és az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 99. §-a (4) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrésze,

b) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 6. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (5) bekezdése, a 38. §-ának utolsó mondata,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (2) bekezdéséből, továbbá az 5. § (3) bekezdés c) pontjának 7. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (3) bekezdéséből a „sorkatonai és” szövegrész,

d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 24/B. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi CXVI. törvény 91. §-a (5) bekezdésének e rendelkezését megállapító szövegrész,

e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 75. §-ának (2) bekezdése, 81. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 21. §-ának (5) bekezdéséből a „vagy a közfinanszírozás alapjául szolgáló ár” szövegrész,

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi LXXXIV. törvény 28. §-a (3) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész, valamint 94. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 102. §-a (8) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész,

g) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-a (7) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrész,

h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének „MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft., Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft.” szövegrész,

i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. § (4) bekezdésének második mondata,

j) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (2) bekezdése és 23. §-ának n) és u) pontja,

k) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 49/A. §-ának (1) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,

l) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 70. §-ának (5) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,

m)-o) * 

(2) 2005. január 1-jén hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 41. §-ának (10) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény 20. §-ának (1) bekezdése, a Ktv. 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. §-ának (2) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 14. §-a (1) bekezdésében az „- a kisvállalkozások kivételével -” szövegrész és a 14. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 5. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

120. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a 2004. évre vonatkozó szabadságolási tervben, a rekreációs szabadsággal kapcsolatban megtett munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy e törvény hatálybalépését követően rekreációs szabadság kiadására nem kerülhet sor. A rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a 2005. évre vonatkozóan elkészített ütemezési terv, illetve meghozott munkáltatói döntések nem hajthatók végre.

(2) Az e törvény 93. §-ával megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell.

(3) * 

(4)-(6) * 

(7) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. §-a (10) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanokra is alkalmazni kell.

(8) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. §-a (7) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett felajánlásokra kell alkalmazni. Ebben az esetben felajánlásnak kell tekinteni a lejárt bérleti szerződés meghosszabbítását is.

(9) Az e törvény 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani” szövegrész, valamint a 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt „a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrész rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.

(10)-(17) * 

(18) Az e törvény 92. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépése után kötött tanulmányi szerződés esetében kell alkalmazni.

(19) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója új intézmény, szolgáltatás vagy a 2004. évben már működő intézmény férőhelyszámának növekedése tekintetében 2005. évben akkor jogosult normatív hozzájárulásra, ha

a) személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás esetében működési engedély iránti kérelmét 2005. január 31-éig benyújtja,

b) az a) pont alá nem tartozó ellátások esetében normatíva-igényét 2005. január 31-éig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Kincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.

121. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) * 

b) a gyógyszergyártók 2005. évi ellentételezése kifizetésének és a gyártói befizetések részletes szabályait;

c) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait; * 

d) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait;

e) az e törvény 44. §-ában meghatározott az állami készfizető kezességvállalás feltételeit, részletes szabályait; * 

f) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása, a Lakbértámogatás és a Fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatok felhasználásának részletes szabályait;

g) a 2005. évben életbe lépő közületi gázáremelés központi és önkormányzati költségvetési szervek és közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint közfeladatot ellátó (köz)alapítvány által fenntartott intézmények 2005. évi kompenzációjának részletes szabályait. A kompenzációra felhasználható összeget a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím terhére a Kormány határozza meg. * 

122. § (1)-(9) * 

(10) * 

(11)-(22) * 

(23) * 

123. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 73. §-ában a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 6/A. §-a, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 306. §-ának (2) bekezdése nem lép hatályba.

124. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2005-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.

(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza azon előirányzatok körét és mértékét, amelyek terhére, illetve mértékéig a 2006-2007. évekre kötelezettség vállalható.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy amennyiben a Budapest III. kerület, Bojtár u. 49-51. szám alatti ingatlan a Magyar Állam tulajdonába kerül, úgy az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházásáról rendelkezzen a Magyar Televízió Rt. részére.

(5) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzata terhére 2006. évre 30 000,0 M Ft kötelezettség vállalható.

125. § *  (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt.-nek (a továbbiakban: NA Rt.) kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 177 800,0 millió forint összegű hiteltartozásait - azok járulékaival együtt - legkésőbb 2005. december 31-ei hatállyal átvállalja. Az NA Rt. legalább 177 800,0 millió forint értékben kész és félkész útszakaszokat átad, illetve azokkal elszámol a Magyar Államnak. Az átadás, illetve elszámolás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az E. Alap és az Ny. Alap kezelői lemondjanak a járuléktartozás fejében átvett CARBON Szolgáltató Kft. végelszámolásáról hozott határozat alapján az E. Alap és az Ny. Alap ellátási vagyonába került ingatlanról, illetve az abból származó bevételről az E. Alap működési vagyona javára.

(3) Az Országgyűlés 2005. december 31-i hatállyal lemond a Magyar Államot megillető, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által kezelt, következő biztosítási kötvények alapján fennálló követeléseiről:

a) Konsumex Kereskedelmi Rt. „v.a.”-val szemben fennálló 40650 és 40651 számú, 75 287,18 amerikai dollár összegű biztosítási kötvényekről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 15,2 millió forint),

b) Az Ussuri Vostock céggel szemben fennálló C 400123 számú, 18 900,0 amerikai dollár összegű kötvényekről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 3,8 millió forint),

c) a ZAO Apteka céggel szemben fennálló C 400135 számú, 1395,0 amerikai dollár összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 0,3 millió forint),

d) az Invacorp céggel szemben fennálló C 400135 számú, 14 962,50 amerikai dollár összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 3,0 millió forint),

e) a GMV Corporation céggel szemben fennálló KC 450038 számú, 9707,21 euró összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 2,4 millió forint),

f) a Vesta Nuova céggel szemben fennálló KC 450037 számú, 21 250,0 euró összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 5,2 millió forint),

(együttesen 29,9 millió forint).

(4) A (3) bekezdés szerinti követeléselengedés kiadásának elszámolása az árfolyamváltozás következtében eltérhet az előirányzattól.

(5) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Budai Várgondnokság Kht.-nek a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 2500,0 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt - legkésőbb 2005. november 29-ei hatállyal átvállalja.

(6) Az Országgyűlés 2005. december 31-ei hatállyal mentesíti a „100 Tagú Budapest Cigányzenekar” Országos Kulturális Egyesületet 19,7 millió forint összegű adótartozás és ennek az ezen időpontig felszámított, az adózót terhelő 6,2 millió forint összegű késedelmi pótlékának megfizetése alól.

(7) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht., az APEH által az 1999-2004 közötti időszakra vonatkozó, az általános forgalmi adó adónemre kiterjedő vizsgálata tárgyában folytatott ellenőrzés eredményeként határozatban előírt 570,0 millió forint összegű adóhiány, 78,0 millió forint összegű adóbírság, valamint a pénzügyi rendezésig előírt késedelmi pótlék megfizetése alól mentesüljön.

126. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2005. évre havi 948 forint.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2005-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.

(3) A (2) bekezdés szerinti átvállalás összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen). Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.

(4) A Magyar Televízió Közalapítvány - a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható - céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához és annak megfelelő működéséhez szükséges többletköltségek fedezetéül szolgál, ideértve a közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését.

127. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

128. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

129. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által az alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

130. § Az Operatív Programok, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, a SAPARD program, az INTERREG program és a PHARE támogatások esetén tervezett céltartalék csak az adott program előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.

131. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2005. évben el lehet térni.

132. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó ágazati jogszabályok módosítása érdekében 2005. március 1-jéig az alábbiak szerint tegye meg a szükséges intézkedéseket:

a) Működési engedélyt kiadó szerveknek - közigazgatási hivataloknak és az illetékes jegyzőknek - legyen méltányossági jogkörük, az intézmények személyi feltételei meglétének elbírálásában.

b) A minimális szakmai alkalmazotti létszámelőírások teljesítésénél adott feltételek esetén legyen lehetőség -20%-os eltérésre.

c) Az éjjeli menedékhelyeknél a szakmai létszám kerüljön csökkentésre.

d) Szűnjön meg a közösségi koordinátori munkakör, és csökkenjen a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményében a terápiás segítők száma.

e) Szűnjenek meg az átfedések a rehabilitációs intézményekben egyes foglalkoztatási kötelezettségek terén.

f) A szakmai feladatellátást közvetetten segítő munkakörök betöltése ne kötelező érvényű, hanem ajánlott legyen.

133. § *  Az Országgyűlés felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleget folyósítson, amennyiben az a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.

134. § Amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény 5-6. §-a által megállapított 301-301/A. §-át kell alkalmazni.

135. § (1) * 

(2) A Kincstár a Nemzeti Autópálya Rt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot, a kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos beruházásait terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettség mellett az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya Rt. részére.

136. § * 

137. § *  Az Audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzatot (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Rt.) archívumában található műsorszámoknak az előirányzatból megszerezhető részén fennálló felhasználási jogoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 80. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti a Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) általi hozzáférhetővé tétel céljára való megszerzésére kell fordítani. Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy az erről szóló megállapodást az MTV Rt.-vel megkösse. Az ily módon megszerzett felhasználási jogok a kincstári vagyonba kerülnek, és azok kezeléséről a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a NAVA működtetőjével megállapodást köt.

138. § A vízkészlet-járulékokat az e törvény 21. számú melléklete állapítja meg.

1. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 15 192,6
1 Működési költségvetés 330,0
1 Személyi juttatások 8 416,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 147,4
3 Dologi kiadások 2 905,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 232,9
2 Felújítás 1 820,1
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 763,8
1 Működési költségvetés 3,0
1 Személyi juttatások 355,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,4
3 Dologi kiadások 118,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 150,3
2 Felújítás 21,6
3 Kölcsönök 4,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Parlament 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 200,0
1-4. cím összesen: 16 489,4 333,0 16 156,4
5 Közbeszerzések Tanácsa 225,5
1 Működési költségvetés 809,9
1 Személyi juttatások 401,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 131,2
3 Dologi kiadások 468,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Felújítás 10,0
5. cím összesen: 1 035,4 809,9 225,5
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 110,0
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 Magyar Szocialista Párt 969,2
2 FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 817,4
3 Szabad Demokraták Szövetsége 282,0
4 Magyar Demokrata Fórum 284,1
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Munkáspárt 39,8
3 Magyar Igazság és Élet Pártja 87,0
7 Centrum Párt 69,4
8 Pártalapítványok támogatása
1 Táncsics Mihály Alapítvány 444,3
2 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 414,3
3 Antall József Alapítvány 114,4
4 Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 105,8
6-8. cím összesen: 3 737,7
10 Magyar Rádió támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 5 131,9
2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 700,0
11 Magyar Televízió támogatása
1 Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 6 793,3
12 Duna Televízió támogatása
1 Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 1 315,3
13 Média közalapítványok támogatása
1 Magyar Televízió Közalapítvány támogatása 3 479,5
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása
1 Közszolgálati feladatokra 2 000,0
2 A határon túli magyar sajtó hírellátására 50,0
15 Üzemben tartási díj pótlása 25 094,8
10-15. cím összesen: 44 564,8
I. fejezet összesen: 65 827,3 1 142,9 16 381,9

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal 1 182,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 479,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 153,7
3 Dologi kiadások 241,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 302,0
2 Felújítás 3,0
3 Kölcsönök 4,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 244,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 201,4
3 Dologi kiadások 42,6
2 Államfői Protokoll kiadásai 225,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 20,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 201,0
II. fejezet összesen: 1 651,9 1 651,9

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Alkotmánybíróság 1 468,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 843,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 275,9
3 Dologi kiadások 273,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 25,0
III. fejezet összesen: 1 468,6 1 468,6

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlési Biztos Hivatala 1 306,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 793,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 256,1
3 Dologi kiadások 228,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 28,0
IV. fejezet összesen: 1 306,0 1 306, 0

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Állami Számvevőszék 7 634,6
1 Működési költségvetés 18,0
1 Személyi juttatások 4 444,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 399,5
3 Dologi kiadások 1 284,1
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 367,6
2 Felújítás 158,9
V. fejezet összesen: 7 654,6 20,0 7 634,6

VI. BÍRÓSÁGOK

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Bíróságok 62 180,1
1 Működési költségvetés 4 660,0
1 Személyi juttatások 44 423,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 13 726,0
3 Dologi kiadások 7 518,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 894,8
2 Felújítás 276,5
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
1 Igazságszolgáltatás beruházásai 2 150,8
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 2 150,8
2 Ptk. alapján történő kártérítés 10,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 10,0
3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
4 PHARE oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben (CRIS 2003/004-347-0301 programszám)
1 Működési költségvetés 127,3
3 Dologi kiadások 127,3
2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok
1 Bírósági Oktatási Központ felszerelése
1 Működési költségvetés 8,4
3 Dologi kiadások 8,4
2 Felhalmozási költségvetés 444,6
1 Intézményi beruházási kiadások 444,6
VI. fejezet összesen: 69 581,2 5 240,3 64 340,9

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Ügyészségek 28 075,8
1 Működési költségvetés 36,0
1 Személyi juttatások 17 736,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 449,2
3 Dologi kiadások 3 711,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 16,1
1 Intézményi beruházási kiadások 971,3
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 120,0
3 Kölcsönök 56,0 26,0
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
1 Igazságszolgáltatás beruházásai 878,6
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 878,6
2 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
2 HU 02-000-180 MKÜ informatikai fejlesztés
2 Felhalmozási költségvetés 312,7
1 Intézményi beruházási kiadások 312,7
3 EU-tagságból eredő feladatok 23,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,9
3 Dologi kiadások 10,6
VIII. fejezet összesen: 29 368,9 390,8 28 978,1

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Normatív hozzájárulások
11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 22 098,0
12 Alapszolgáltatási központ 481,8
13 Gyermekvédelmi szakellátás 7 848,6
14 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 10 072,5
15 Hajléktalanok átmeneti intézményei 803,6
16 Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása 7 161,9
17 Gyermekek napközbeni ellátása 3 332,9
18 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai 168,3
19 Óvodai nevelés 61 148,5
20 Iskolai oktatás 291 249,3
21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 31 572,7
22 Alapfokú művészetoktatás 12 271,1
23 Kollégiumok közoktatási feladatai 15 598,7
24 Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz 20 412,8
25 Egyéb differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához 19 169,2
26 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások 40 763,4
30 Pedagógiai szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások 1 548,0
31 Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz 3 358,5
2 Központosított előirányzatok
1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 800,0
2 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása *  5 500,0
3 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 220,0
4 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 100,0
5 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 1 306,0
6 Gyermek- és ifjúsági feladatok 170,0
7 Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához 340,0
8 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 755,0
9 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 1 060,0
10 Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása 13 541,3
11 A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok támogatása 100,0
12 Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása 1 500,0
13 „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása 200,0
14 Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 885,0
15 Helyi önkormányzatok állatkerti támogatása 420,0
16 Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 605,0
17 A 2004. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása 5 300,0
18 Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 7 400,0
19 A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támogatása 6 400,0
20 Többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása 9 000,0
21 A múzeumok szakmai támogatása 330,0
22 Az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítése 500,0
23 Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása 14 840,0
24 Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása 10 000,0
25 Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása 2 500,0
26 Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása 1 278,0
27 Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 8 400,0
3 A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások
1 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása 12 000,0
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 270,0
3 A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása 1 200,0
4 A helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Működtetési hozzájárulás 7 755,2
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 2 202,2
3 Bábszínházak működtetési hozzájárulása 160,7
4 Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása 226,6
5 Színházak pályázati támogatása 988,0
5 Normatív, kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1 Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészülés támogatása 2 724,6
2 A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 2 000,0
3 Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 7 544,4
4 Pedagógiai szakszolgálat 5 844,6
2 Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása
1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 85 085,7
2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 15 120,0
3 Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 742,5
5 Belső ellenőrzési társulások támogatása 100,0
6 Címzett és céltámogatások 63 755,0
7 A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása 16 873,0
8 Vis maior tartalék 243,9
9 Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza építésének támogatása 15 800,0
IX. fejezet összesen: 884 146,5

X. *  MINISZTERELNÖKSÉG

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 4 893,8
1 Működési költségvetés 4,7
1 Személyi juttatások 3 270,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 037,1
3 Dologi kiadások 585,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
3 Kölcsönök 5,0 3,0
2 Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 4 728,9
1 Működési költségvetés 1 366,7
1 Személyi juttatások 1 143,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 377,9
3 Dologi kiadások 2 607,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 203,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 670,8
2 Felújítás 91,3
3 Kölcsönök 1,0
7 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Központilag kezelt fejezeti feladatok 135,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 97,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,9
3 Dologi kiadások 36,7
3 Modernizációs és Európai Integrációs Program támogatása 100,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 30,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,1
3 Dologi kiadások 60,9
4 Társadalompolitikai kutatások támogatása 130,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,1
3 Dologi kiadások 120,9
5 Kormány és MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai 250,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 250,0
7 Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása 1 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 60,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0
3 Dologi kiadások 1 072,0
8 Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások 1 350,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 40,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,0
3 Dologi kiadások 1 298,0
9 Közigazgatási rendszer korszerűsítése 60,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0
3 Dologi kiadások 39,0
10 Állami vezetőkkel kapcsolatos és egyéb humán feladatok támogatása 136,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,3
3 Dologi kiadások 104,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,9
14 Kormányzati informatikai rendszerek alapszolgáltatásainak biztosítása 2 838,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 60,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0
3 Dologi kiadások 2 095,3
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 665,0
15 Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségek 3 250,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 60,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,0
3 Dologi kiadások 422,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 750,0
61 Lakossági EU tájékoztatási feladatok 404,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 12,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,6
3 Dologi kiadások 210,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 178,0
63 Európa Terv projektjeinek megvalósítása 700,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 20,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,0
3 Dologi kiadások 54,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 620,0
66 Az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója megünneplése előkészítésének támogatása 450,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
69 Gazdasági és Szociális Tanács 35,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,6
3 Dologi kiadások 28,4
70 II. Világháború befejezése 60. évfordulója megünneplésének támogatása 200,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 200,0
3 Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
6 Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány 20,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0
8 Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása 50,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
6 Fejezeti tartalék 558,0 558,0
1-7. cím összesen: 22 813,9 1 374,4 21 439,5
10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1 479,3
1 Működési költségvetés 6,0
1 Személyi juttatások 848,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 278,7
3 Dologi kiadások 313,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 42,3
2 Felújítás 2,0
10. cím összesen: 1 485,3 6,0 1 479,3
11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal 8 246,9
1 Működési költségvetés 52,4
1 Személyi juttatások 5 227,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 681,2
3 Dologi kiadások 943,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 233,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 192,5
2 Felújítás 3,0
5 Lakástámogatás 17,5
3 Kölcsönök 20,0 20,0
2 Információs Hivatal 8 134,3
1 Működési költségvetés 50,0
1 Személyi juttatások 3 394,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 086,2
3 Dologi kiadások 3 031,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 128,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 521,7
2 Felújítás 10,0
5 Lakástámogatás 11,6
3 Kölcsönök 3,8 3,8
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 18 678,5
1 Működési költségvetés 147,6
1 Személyi juttatások 8 162,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 467,2
3 Dologi kiadások 2 636,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 314,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 5 069,7
2 Felújítás 154,0
5 Lakástámogatás 20,9
3 Kölcsönök 23,0 23,0
11. cím összesen: 35 356,5 296,8 35 059,7
20 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 51 950,0
2 Céltartalékok
1 Különféle személyi kifizetések 23 100,0
X. fejezet összesen: 155 161,0 5 993,4 74 117,6

XI. *  BELÜGYMINISZTÉRIUM

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása 4 851,3
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 3 021,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 843,9
3 Dologi kiadások 866,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 129,6
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 814,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 294,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 407,6
3 Dologi kiadások 96,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,5
3 BM Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal 276,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 160,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,8
3 Dologi kiadások 47,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 14,1
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 7 534,2
1 Működési költségvetés 919,9
1 Személyi juttatások 5 542,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 769,6
3 Dologi kiadások 1 028,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 52,6
2 Felhalmozási költségvetés 1,2
1 Intézményi beruházási kiadások 48,8
2 Felújítás 13,6
3 Magyar Közigazgatási Intézet 115,2
1 Működési költségvetés 197,8
1 Személyi juttatások 200,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 60,4
3 Dologi kiadások 49,4
2 Felhalmozási költségvetés 2,2
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
4 BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 5 254,7
1 Működési költségvetés 65,0
1 Személyi juttatások 2 417,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 763,7
3 Dologi kiadások 1 809,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 35,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 133,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 144,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 16,0
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 18 324,8
1 Működési költségvetés 323,6
1 Személyi juttatások 8 184,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 537,4
3 Dologi kiadások 3 772,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 353,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 759,6
2 Felújítás 1 041,5
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 32 082,9
1 Működési költségvetés 1 214,1
1 Személyi juttatások 21 411,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 637,0
3 Dologi kiadások 5 248,3
4 Baranya megyei Rendőr-főkapitányság 4 893,6
1 Működési költségvetés 67,0
1 Személyi juttatások 3 326,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 031,1
3 Dologi kiadások 603,4
5 Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság 5 988,0
1 Működési költségvetés 37,5
1 Személyi juttatások 4 018,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 245,1
3 Dologi kiadások 761,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
6 Békés megyei Rendőr-főkapitányság 4 432,3
1 Működési költségvetés 37,0
1 Személyi juttatások 2 996,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 928,9
3 Dologi kiadások 544,1
7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság 7 972,6
1 Működési költségvetés 162,0
1 Személyi juttatások 5 460,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 693,0
3 Dologi kiadások 979,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
8 Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság 4 517,5
1 Működési költségvetés 64,8
1 Személyi juttatások 3 049,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 945,1
3 Dologi kiadások 587,6
9 Fejér megyei Rendőr-főkapitányság 4 612,8
1 Működési költségvetés 52,9
1 Személyi juttatások 3 117,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 966,7
3 Dologi kiadások 581,5
10 Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság 4 282,1
1 Működési költségvetés 125,4
1 Személyi juttatások 2 949,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 914,3
3 Dologi kiadások 543,8
11 Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 5 946,1
1 Működési költségvetés 60,0
1 Személyi juttatások 4 033,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 250,4
3 Dologi kiadások 722,3
12 Heves megyei Rendőr-főkapitányság 3 259,0
1 Működési költségvetés 39,0
1 Személyi juttatások 2 212,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 685,8
3 Dologi kiadások 399,5
13 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság 4 662,2
1 Működési költségvetés 72,0
1 Személyi juttatások 3 177,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 985,0
3 Dologi kiadások 570,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
14 Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság 3 522,5
1 Működési költségvetés 66,4
1 Személyi juttatások 2 413,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 748,4
3 Dologi kiadások 426,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
15 Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság 2 956,9
1 Működési költségvetés 37,3
1 Személyi juttatások 2 000,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 620,1
3 Dologi kiadások 374,0
16 Pest megyei Rendőr-főkapitányság 9 128,6
1 Működési költségvetés 225,0
1 Személyi juttatások 6 221,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 928,2
3 Dologi kiadások 1 200,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
17 Somogy megyei Rendőr-főkapitányság 4 685,8
1 Működési költségvetés 100,0
1 Személyi juttatások 3 190,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 988,7
3 Dologi kiadások 606,2
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság 5 620,1
1 Működési költségvetés 94,3
1 Személyi juttatások 3 841,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 190,8
3 Dologi kiadások 680,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
19 Tolna megyei Rendőr-főkapitányság 3 338,2
1 Működési költségvetés 144,8
1 Személyi juttatások 2 346,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 727,3
3 Dologi kiadások 409,6
20 Vas megyei Rendőr-főkapitányság 3 353,1
1 Működési költségvetés 56,0
1 Személyi juttatások 2 292,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 710,8
3 Dologi kiadások 405,7
21 Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság 4 395,3
1 Működési költségvetés 28,4
1 Személyi juttatások 2 984,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 925,1
3 Dologi kiadások 514,3
22 Zala megyei Rendőr-főkapitányság 3 468,9
1 Működési költségvetés 52,5
1 Személyi juttatások 2 367,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 733,7
3 Dologi kiadások 420,6
23 Rendészeti Biztonsági Szolgálat 9 738,8
1 Működési költségvetés 690,0
1 Személyi juttatások 7 130,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 210,5
3 Dologi kiadások 1 087,5
24 Köztársasági Őrezred 7 214,0
1 Működési költségvetés 185,6
1 Személyi juttatások 5 146,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 595,5
3 Dologi kiadások 647,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 719,3
1 Működési költségvetés 123,3
1 Személyi juttatások 2 293,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 662,5
3 Dologi kiadások 1 654,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási költségvetés 10,8
1 Intézményi beruházási kiadások 180,3
2 Felújítás 36,8
3 Kölcsönök 4,0 4,0
2 Határőr-igazgatóságok 35 996,1
1 Működési költségvetés 383,0
1 Személyi juttatások 25 920,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8 436,7
3 Dologi kiadások 2 021,8
3 Kölcsönök 56,0 56,0
7 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 10 712,2
1 Működési költségvetés 400,7
1 Személyi juttatások 5 735,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 822,1
3 Dologi kiadások 2 017,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés 2 018,3
1 Intézményi beruházási kiadások 3 398,2
2 Felújítás 107,8
8 Távközlési Szolgálat 2 467,3
1 Működési költségvetés 409,2
1 Személyi juttatások 665,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 216,1
3 Dologi kiadások 1 509,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 439,8
2 Felújítás 45,2
10 Duna Palota és Kiadó 230,2
1 Működési költségvetés 235,1
1 Személyi juttatások 194,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 66,3
3 Dologi kiadások 172,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,5
2 Felújítás 13,1
11 Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 12 946,1
1 Működési költségvetés 18 460,0
1 Személyi juttatások 2 104,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 707,3
3 Dologi kiadások 25 177,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3 097,7
2 Felújítás 149,4
12 Rendőrtiszti Főiskola 1 650,9
1 Működési költségvetés 183,0
1 Személyi juttatások 1 153,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 370,3
3 Dologi kiadások 266,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,4
13 BM Központi Kórház és intézményei 1 279,5
1 Működési költségvetés 2 900,0
1 Személyi juttatások 2 325,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 795,1
3 Dologi kiadások 899,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 78,0
2 Felújítás 80,0
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság
1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei 2 795,0
1 Működési költségvetés 2 342,4
1 Személyi juttatások 2 332,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 763,9
3 Dologi kiadások 2 009,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,1
2 Felhalmozási költségvetés 32,0
1 Intézményi beruházási kiadások 24,3
2 Felújítás 26,1
3 Kölcsönök 41,0 41,0
17 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ 227,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 92,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,1
3 Dologi kiadások 78,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 25,8
18 Oktatási Igazgatás
1 BM Oktatási Főigazgatóság 597,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 280,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,2
3 Dologi kiadások 140,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 70,3
2 Felújítás 38,9
2 Tanintézetek 5 351,9
1 Működési költségvetés 332,0
1 Személyi juttatások 3 709,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 202,1
3 Dologi kiadások 761,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 8,0
2 Felújítás 2,0
3 BM Nemzetközi Oktatási Központ 221,3
1 Működési költségvetés 408,5
1 Személyi juttatások 230,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 73,4
3 Dologi kiadások 326,0
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
4 Közbiztonsági, közigazgatási és tűzvédelmi beruházások 2 000,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Kormányzati beruházás 2 000,0
5 Lakáscélú beruházás 585,5
2 Felhalmozási költségvetés
5 Lakástámogatás 585,5
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjármű-korszerűsítési program 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
3 Tűzvédelmi bírság és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása
2 Felhalmozási költségvetés 3 000,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3 000,0
4 Közrendvédelmi bírság
1 Működési költségvetés 120,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 120,0
7 Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása 300,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
8 Magyar Speciális Mentők Egyesülete támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0
9 Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0
29 Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához 12 506,7
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12 506,7
30 Országos Baleset-megelőzési Bizottság
1 Működési költségvetés 490,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 490,0
2 Felhalmozási költségvetés 60,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 60,0
31 Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása 100,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei 390,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 247,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 76,1
3 Dologi kiadások 66,9
54 Energiaracionalizálás
3 Kölcsönök 100,0 100,0
63 Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0
65 IDEA program támogatása 50,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
67 Schengen Alap 2 228,6
1 Működési költségvetés 852,3
3 Dologi kiadások 1 080,9
2 Felhalmozási költségvetés 7 670,3
1 Intézményi beruházási kiadások 9 670,3
74 Microsoft nagyvállalati szerződéssel összefüggő kötelezettségek 738,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 738,1
80 Belügyminisztérium nemzetközi fizetési kötelezettsége 450,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 450,0
82 A hét önkormányzati érdekszövetség működésének támogatása 12,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
84 Az Európai Unió Biztonság- és Védelempolitikájából a belügyi ágazatra háruló fizetési kötelezettségek teljesítése 480,6
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 480,6
85 Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel összefüggő felkészítési, továbbképzési többletfeladatok finanszírozása 260,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 110,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 150,0
88 Élhetőbb Faluért Program 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,1
3 Dologi kiadások 11,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,3
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendészeti sportszervezetek támogatása 63,2
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 63,2
3 Szakszervezetek támogatása 25,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0
5 Szabadságharcosokért Közalapítvány 184,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 184,0
6 Társadalmi szervezetek és segítők támogatása 64,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 64,0
7 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása 15,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0
9 Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht. 328,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 328,0
10 Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 300,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 300,0
11 Országos Polgárőr Szövetség 160,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 160,0
12 Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület 30,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,0
13 A Sorstársak Egyesületének támogatása a lakásmaffia áldozatainak segítésére 20,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0
14 Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása 16,0
1 Működési költségvetés
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,0
11 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai
1 PHARE támogatással megvalósuló programok
21 2003. évi PHARE nemzeti program 715,4
1