A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Rómában, 2001. november 3-án elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyarország csatlakozásáról szóló okirat letétbe helyezése 2004. március 4. napján megtörtént, az Egyezmény - 28. cikkének 1. bekezdése értelmében - a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2004. június 29-én hatályba lépett.)

1. § A Kormány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Konferenciájának 31. ülésszakán, Rómában, 2001. november 3-án elfogadott, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi egyezmény

Preambulum

A Szerződő Felek

meggyőződve az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások speciális jellegéről, különleges jellegzetességeiről és azokról a problémákról, amelyek különleges megoldásokat tesznek szükségessé,

aggódva ezen erőforrások folyamatos pusztulása miatt,

annak ismeretében, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások védelme az országok közös érdeke, mivel minden ország nagymértékben függ az élelmezési és mezőgazdasági célú, máshol honos növényi génkészlettől,

felismerve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése, feltárása, összegyűjtése, jellegzetességeinek leírása, kiértékelése és dokumentálása elengedhetetlen a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó Római Nyilatkozat és a Világélelmezési Csúcstalálkozó Cselekvési Terve céljainak teljesítéséhez és a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez a jelenlegi és a jövőbeni generációk számára, és hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok technikai kapacitását sürgősen növelni kell annak érdekében, hogy vállalhassák ezeket a feladatokat,

megjegyezve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos globális cselekvési terv az ilyen jellegű tevékenységek nemzetközi szinten elfogadott kereteit alkotja,

elismerve továbbá, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások alkotják azt az alapanyagot, amely nélkülözhetetlen a haszonnövények genetikai fejlesztéséhez, akár a mezőgazdasági termelők által alkalmazott kiválogatás, a klasszikus növénynemesítés vagy a modern biotechnológiai módszerek alkalmazása esetén, és elengedhetetlen az előre megjósolhatatlan környezeti változásokhoz történő alkalmazkodás és a jövőbeni emberi szükségletek kielégítése szempontjából,

megerősítve, hogy a világ összes régiójában dolgozó mezőgazdasági termelők múltbeli, jelenlegi és jövőbeni hozzájárulásai alkotják a mezőgazdasági termelők jogainak alapját, különös tekintettel a származási és diverzitás központokra, amelyekkel hozzájárultak ezen erőforrások megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez és elérhetővé tételéhez,

megerősítve továbbá, hogy a jelen Egyezményben elismert jogok, amelyek a gazdaságokban termesztett magvak és előállított más szaporítóanyagok felhasználásával, cseréjével és értékesítésével kapcsolatosak, valamint az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából fakadó hasznok igazságos és méltányos elosztásával kapcsolatos döntéshozatalban való részvétel joga alapvető jelentőségűek a mezőgazdasági termelők jogainak érvényesítésében, valamint a mezőgazdasági termelők jogainak nemzeti és nemzetközi szinten történő támogatásában,

felismerve, hogy jelen Egyezménynek és más, a jelen Egyezmény tekintetében releváns nemzetközi megállapodásoknak kölcsönösen támogatniuk kell a fenntartható mezőgazdasági termelést és élelmezési biztonságot,

megerősítve, hogy jelen Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint ami bármilyen módon is megváltoztatná a Szerződő Felek más nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogait és kötelezettségeit,

megértve, hogy a fenti felsorolásnak nem az a célja, hogy hierarchiát hozzon létre jelen Egyezmény és más nemzetközi megállapodások között,

annak tudatában, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások kezelésével kapcsolatos kérdések a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a kereskedelem közös pontjában helyezkednek el, és abban a meggyőződésben, hogy az említett szektorok között együttműködésre van szükség,

annak tudatában, hogy ezek a szektorok felelősséggel tartoznak a múltbeli és a jövőbeni generációk felé a világ élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások sokféleségének megőrzéséért,

felismerve, hogy az államok az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos szuverén jogaik gyakorlása során kölcsönös előnyökre tesznek szert egy hatékony Multilaterális Rendszer létrehozásával, amely rendszernek az a célja, hogy megkönnyítse a hozzáférést ezen erőforrások kiválasztott fajtáihoz és az ezek felhasználásából származó hasznok igazságos és méltányos elosztását,

azzal a vággyal, hogy megkössenek egy nemzetközi megállapodást az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének keretein belül, amelyre a továbbiakban FAO rövidítéssel hivatkozunk, a FAO Alapokmányának XIV. cikke szerint,

megállapodnak a következőkben:

I. Rész

BEVEZETÉS

1. cikk

Célkitűzések

1.1. Jelen Egyezmény célja az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint az ezek felhasználásából származó hasznok igazságos és méltányos elosztása, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel összhangban, a fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmezési biztonság érdekében.

1.2. Ezen célkitűzéseket jelen Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével és a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel történő szoros összekapcsolásával kell megvalósítani.

2. cikk

Értelmező rendelkezések

Jelen Egyezmény céljainak megfelelően a következő kifejezések az alábbiakban meghatározott jelentéstartalmat hordozzák. Ezek a meghatározások nem terjednek ki a kereskedelmi árucikkek forgalmazására.

In situ megőrzés”: az ökológiai rendszerek és a természetes élőhelyek megőrzését, valamint a fajok életképes állományainak természetes környezetükben történő fenntartását és helyreállítását, kultúr- vagy termesztett növényfajok esetében pedig azokban a környezetekben történő fenntartását és helyreállítását jelenti, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak.

Ex situ megőrzés”: az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások természetes élőhelyükön kívül történő megőrzése.

„Élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások”: minden növényi eredetű genetikai anyag, amely tényleges vagy potenciális értéket képvisel az élelmezésben és a mezőgazdaságban.

„Genetikai anyag”: minden növényi eredetű anyag, ideszámítva a reproduktív és a vegetatív szaporítóanyagokat, amelyek funkcionális öröklési egységeket tartalmaznak.

„Változat”: olyan növénycsoport a legalacsonyabb rendszertani egységen belül, amely a megkülönböztethetőségen és egyéb genetikai jellegzetességein alapuló reprodukálható megnyilvánulásai alapján van meghatározva.

Ex situ gyűjtemény”: a természetes élőhelyen kívül fenntartott élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások gyűjteménye.

„Származási központ”: az a földrajzi körzet, ahol a kultúr- vagy vad növényfajok jellegzetes tulajdonságai eredetileg kialakultak.

„Kultúrnövény diverzitás-központ”: az a földrajzi körzet, ahol a növényfaj genetikai sokfélesége megtalálható in situ körülmények között.

3. cikk

Hatály

Jelen Egyezmény az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokra vonatkozik.

II. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy törvényei, rendeletei és eljárásai megfeleljenek a jelen Egyezményben lefektetett kötelezettségeknek.

5. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése, feltárása, jellegzetességeinek leírása, kiértékelése és dokumentálása

5.1. Minden Szerződő Fél elősegíti saját nemzeti jogszabályainak megfelelően, és ahol ez szükséges, a más Szerződő Felekkel történő együttműködés során az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások integrált módon történő feltárását, megőrzését és fenntartható használatát, és szükség szerint különösen:

a) áttekinti és nyilvántartásba veszi az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, ideértve azokat is, amelyek potenciálisan felhasználhatók, figyelembe véve a meglévő populációban tapasztalható változatosság állapotát és fokát, és amennyire ez lehetséges, felméri az ezeket fenyegető veszélyeket;

b) előmozdítja az élelmezési és mezőgazdasági célú veszélyeztetett vagy potenciálisan felhasználható növényi génforrások és az azokra vonatkozó releváns információk összegyűjtését;

c) szükség szerint előmozdítja vagy támogatja a mezőgazdasági termelők és a helyi közösségek erőfeszítéseit, amelyek földterületükön élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal történő gazdálkodásra és azok megőrzésére irányulnak;

d) előmozdítja a kultúrnövények vad rokonainak és a vadon termő élelmiszer-előállításban használt növények in situ megőrzését, ideszámítva a védett területeket is, támogatva többek között az őslakos és a helyi közösségek törekvéseit;

e) együttműködik az ex situ megőrzés hatékony és fenntartható rendszere kidolgozásának előmozdításában, különös figyelmet fordítva a megfelelő dokumentációra, a leíró és értékelő vizsgálatokra, a felújító vetések végzésére, és elősegíti az ezt a célt szolgáló megfelelő technológiák kidolgozását és átadását, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használatának továbbfejlesztése céljából;

f) figyelemmel kíséri az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrás gyűjtemények életképességét, a változatosság mértékét és genetikai integritását.

5.2. A Szerződő Felek amennyire lehetséges, lépéseket tesznek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat fenyegető veszélyek minimalizálására, és ahol ez lehetséges, megszüntetésére.

6. cikk

A növényi génforrások fenntartható használata

6.1. A Szerződő Felek megfelelő politikai és jogi intézkedéseket dolgoznak ki és tartanak fenn, amelyek elősegítik az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használatát.

6.2. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használata a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

a) „méltányos” mezőgazdasági politika követése, amely megfelelő módon elősegíti különféle olyan földművelési rendszerek kidolgozását és fenntartását, amelyek javítják a mezőgazdaságban a biológiai sokféleség és az egyéb természeti erőforrások fenntartható használatát;

b) azon kutatások támogatása, amelyek javítják és megőrzik a biológiai sokféleséget azáltal, hogy maximalizálják a fajtán belüli és a fajták közötti változatosságot a mezőgazdasági termelők érdekében, különös tekintettel azokra, akik létrehoznak és fenntartanak saját fajtákat, és alkalmazzák az ökológiai alapelveket a talaj termékenységének fenntartásában, valamint a betegségek, a gyomok és a rovarkártevők elleni harcban;

c) szükség szerint azon nemesítési erőfeszítések támogatása, amelyek a mezőgazdasági termelők részvételével - különösen a fejlődő országokban - növelik az olyan fajták kifejlesztésének képességét, amelyek különösen megfelelnek a szociális, a gazdasági és az ökológiai feltételeknek, beleértve a gyenge termőképességű földterületeket is;

d) a kultúrnövények genetikai alapjának kiszélesítése és a mezőgazdasági termelők számára elérhető genetikai változatosság növelése;

e) a helyi és a helyi körülményekhez alkalmazkodó növényfajták, változatok és kevéssé hasznosított fajok kiterjedtebb használatának megfelelő módon történő elősegítése;

f) a változatok és fajok sokfélesége szélesebb körű használatának támogatása megfelelő módon a köztermesztés/gazdálkodás, a megőrzés és a fenntartható használat keretein belül, erős kapcsolatok létrehozása a növénynemesítés és a mezőgazdasági fejlesztés között a növények genetikai sebezhetőségének és genetikai leromlásának csökkentése céljából, és a világ megnövekedett élelmiszer-termelésének a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető elősegítése érdekében; és

g) azoknak a növénynemesítési stratégiáknak és rendelkezéseknek a felülvizsgálata és szükség szerint kiigazítása, amelyek a fajták és vetőmagvak forgalomba hozatalával kapcsolatosak.

7. cikk

Nemzeti kötelezettségek és nemzetközi együttműködés

7.1. Minden Szerződő Fél a megfelelő módon integrálja mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájába és programjaiba az 5. és a 6. cikkekben felsorolt tevékenységeket, és közvetlenül vagy a FAO és más releváns nemzetközi szervezetek útján együttműködik más Szerződő Felekkel az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésében és fenntartásában.

7.2. A nemzetközi együttműködés különösen a következő célok megvalósítására irányul:

a) a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kapacitásainak létrehozása vagy megerősítése az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartásának tekintetében;

b) a nemzetközi tevékenységek fokozása a megőrzés, a kiértékelés, a dokumentálás, a genetikai haladás, a növénynemesítés és a vetőmagszaporítás elősegítése érdekében, valamint az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások, a vonatkozó információk és a technológiai ismeretek megosztása, hozzáférhetővé tétele és cseréje, a IV. rész rendelkezéseivel összhangban;

c) az V. részben előírt intézményi rendszer fenntartása és megerősítése; és

d) a 18. cikkben lefektetett finanszírozási stratégia megvalósítása.

8. cikk

Technikai segítségnyújtás

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a Szerződő Feleknek biztosított technikai segítségnyújtást, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, akár bilaterális alapon, akár a megfelelő nemzetközi szervezetek útján, jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából.

III. Rész

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JOGAI

9. cikk

A mezőgazdasági termelők jogai

9.1. A Szerződő Felek elismerik azt a rendkívüli hozzájárulást, amelyet a helyi, őshonos közösségek és mezőgazdasági termelők a világ összes régiójában - és különösen a növények származási és diverzitás-központjaiban - tettek és továbbra is tesznek szerte a világon az élelmezés és a mezőgazdasági termelés alapját képező növényi génforrások megőrzésében és továbbfejlesztésében.

9.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a nemzeti kormányok viselik a felelősséget a mezőgazdasági termelők élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásokkal kapcsolatos jogainak realizálásáért. Minden Szerződő Fél köteles a mezőgazdasági termelők szükségleteivel és prioritásaival összhangban és a nemzeti törvényeknek megfelelően intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termelők jogainak megvédelmezéséért és előmozdításáért, ideszámítva a következőket:

a) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos alapvető tradicionális ismeretek védelme;

b) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából származó hasznok elosztásában való méltányos részesedéshez fűződő jog;

c) a nemzeti döntéshozatalban való részvételhez fűződő jog az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartásával kapcsolatos kérdésekben.

9.3. Jelen cikkben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozná a mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági termelés során előállított magvak/szaporítóanyagok megóvásához, felhasználásához, cseréjéhez és értékesítéséhez fűződő jogait, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, és amint ez indokolt.

IV. Rész

A HOZZÁFÉRÉS ÉS A HASZONMEGOSZTÁS MULTILATERÁLIS RENDSZERE

10. cikk

A hozzáférés és a haszonmegosztás Multilaterális Rendszere

10.1. A Szerződő Felek a más államokhoz fűződő kapcsolataik során elismerik az egyes államoknak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások feletti rendelkezéshez fűződő szuverén jogát, ideszámítva azt is, hogy a nemzeti kormányok jogosultak dönteni a forrásokhoz történő hozzáférésről, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

10.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy szuverén jogaik gyakorlásához létrehoznak egy hatékony, eredményes és átlátható, egymás kiegészítésén és kölcsönös támogatásán alapuló Multilaterális Rendszert, egyrészt az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, másrészt az említett erőforrások használatából származó hasznok igazságos és méltányos elosztására.

11. cikk

A Multilaterális Rendszer terjedelme

11.1. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint az ezek hasznosításából származó hasznok méltányos és igazságos elosztása, az 1. cikkben megfogalmazott célok előmozdítása érdekében a Multilaterális Rendszer kiterjed az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokra, amelyeket az élelmezés biztonsága és az egymásrautaltság kritériumai alapján állítottak össze.

11.2. A 11. cikk 1. bekezdésében meghatározott Multilaterális Rendszer tartalmaz minden, az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrást, amelyek a Szerződő Felek kezelése és ellenőrzése alatt állnak és szabadon felhasználhatóak. A Multilaterális Rendszer által megvalósított lehető legnagyobb lefedettség elérése érdekében a Szerződő Felek felkérik az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások minden további tulajdonosát, hogy csatlakozzanak a Multilaterális Rendszerhez.

11.3. A Szerződő Felek megállapodnak továbbá, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Multilaterális Rendszerhez történő csatlakozásra ösztönözzék a joghatóságuk alá tartozó természetes és jogi személyeket, akik rendelkeznek az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal.

11.4. Az Irányító Testület az Egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül felméri, hogy milyen előrehaladást sikerült elérni a 11. cikk 3. bekezdésében említett, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások Multilaterális Rendszerbe történő bevonása területén. Ezen felmérést követően az Irányító Testület eldönti, hogy továbbra is lehetővé teszi-e a hozzáférést a 11. cikk 3. bekezdésben említett azon természetes és jogi személyek számára, akik nem csatlakoztak a Multilaterális Rendszerhez, vagy megteszi a szükségesnek vélt intézkedéseket.

11.5. A Multilaterális Rendszer tartalmazza azokat az I. mellékletben felsorolt, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, amelyek a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatások Konzultációs Csoportja Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjainak (CGIAR) „ex situ” gyűjteményébe tartoznak, a 15. cikk 1. bekezdés a) pontjának megfelelően, valamint amelyek más intézményeknél találhatóak, a 15. cikk 5. bekezdésével összhangban.

12. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés biztosítása a Multilaterális Rendszeren belül

12.1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren belül biztosított és a 11. cikkben meghatározott hozzáférésnek összhangban kell állnia jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

12.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy megteszik a szükséges jogi és egyéb megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a többi Szerződő Fél hozzáférjen a génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül. Ebből a célból a hozzáférést bármelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartozó jogi és természetes személyek számára is biztosítják, a 11. cikk 4. bekezdésének rendelkezései szerint.

12.3. A hozzáférés biztosítása az alábbi feltételekkel történik:

a) A hozzáférést kizárólag élelmezési és mezőgazdasági célú kutatásokhoz, nemesítésekhez és képzésekhez kell biztosítani, azzal a feltétellel, hogy ezen célok nem tartalmazhatnak vegyi, gyógyszerészeti és/vagy más, nem élelmiszer/takarmány célú ipari felhasználásokat. Többféle hasznosítású növények (élelmiszer és nem élelmiszer) esetében a növény élelmezésbiztonsági jelentősége határozza meg a Multilaterális Rendszerbe történő beillesztését és a hozzáférés biztosítását;

b) A hozzáférést gyorsan kell nyújtani, a tételek egyedi ellenőrzése nélkül és díjmentesen, vagy ha díjat állapítanak meg, akkor ez nem haladhatja meg a minimális költségeket;

c) A szállítási engedélyekkel/a génforrásra vonatkozó „útlevéllel” kapcsolatos minden rendelkezésre álló adatot és - az alkalmazandó jognak megfelelően - bármely más rendelkezésre álló, nem bizalmas jellegű kapcsolódó leíró adatot rendelkezésre kell bocsátani az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal együtt;

d) A génforrásokhoz hozzáférést kapók nem tarthatnak igényt szellemi tulajdonjogra vagy más olyan jogokra, amelyek korlátozzák a további hozzáférést az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz, azok genetikai részeihez vagy alkotóelemeihez, a Multilaterális Rendszerből származó formában;

e) A nemesítés alatt álló, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférésről, ideszámítva a mezőgazdasági termelők által előállított anyagokat is, a fejlesztés időtartama alatt a nemesítő saját belátása szerint dönt;

f) A szellemi és más tulajdonjogokkal védett, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférésnek összhangban kell állnia a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal és a nemzeti jogszabályokkal;

g) Azoknak, akik hozzáférést kapnak a Multilaterális Rendszeren keresztül elérhető és megőrzött élelmezési és mezőgazdasági célra hasznosítható növényi génforrásokhoz, folyamatosan biztosítaniuk kell a hozzáférést az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül, jelen Egyezmény feltételei szerint;

h) A Szerződő Felek jelen cikk más rendelkezéseinek sérelme nélkül megállapodnak abban, hogy az in situ feltételek között található, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférést a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint kell biztosítani, vagy ha nem léteznek ilyen jogszabályok, akkor az Irányító Testület által elfogadott erre vonatkozó szabványok az irányadók.

12.4. Ebből a célból, a fenti 12. cikk 2. bekezdésével és a 12. cikk 3. bekezdésével összhangban, a lehetővé tett hozzáférést az anyagok átadását szabályozó minta megállapodásnak (az anyagok átadását szabályozó megállapodás a továbbiakban: MTA) megfelelően kell biztosítani, amelyet az Irányító Testületnek kell elfogadnia, és amelynek tartalmaznia kell a 12. cikk 3. bekezdésének a), d) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a 13. cikk 2. bekezdés d) pont (ii) alpontjában lefektetett, a haszonmegosztást szabályozó rendelkezéseket és jelen Egyezmény más vonatkozó rendelkezéseit, valamint azt a kikötést, hogy akik megkapják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, biztosítják az anyagok átadását szabályozó minta megállapodás feltételeinek érvényesítését a génforrások más természetes vagy jogi személyek számára történő átadása, valamint a minden további átadása során is.

12.5. A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre az alkalmazandó joghatóság követelményeinek megfelelően, nemzeti jogrendjük alapján, arra az esetre nézve, ha szerződéses jogviták merülnek fel az MTA-k alapján, annak tudatában, hogy az MTA-k alapján felmerülő kötelezettségek kizárólag az érintett feleket terhelik.

12.6. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy váratlan katasztrófahelyzet esetén hozzáférést biztosítanak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül abból a célból, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági rendszerek helyreállításához, együttműködve a katasztrófa-elhárítási koordinátorokkal.

13. cikk

Haszonmegosztás a Multilaterális Rendszerben

13.1. A Szerződő Felek felismerik, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz történő hozzáférés, amely a Multilaterális Rendszer része, önmagában is a Multilaterális Rendszer egyik nagy előnye, és megállapodnak abban, hogy az ebből származó hasznokat igazságos és méltányos módon meg kell osztani, jelen cikk rendelkezéseivel összhangban.

13.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásoknak a Multilaterális Rendszer keretein belül történő felhasználásából származó hasznokat, ideszámítva a kereskedelmi jellegű hasznokat is, igazságosan és méltányosan meg kell osztani, a következő mechanizmusokon keresztül: információk cseréje, hozzáférés a technológiához és a technológia átadása, a kapacitásfejlesztés, valamint a forgalomba hozatalból származó hasznok megosztása, figyelembe véve a prioritást élvező tevékenységi területeket a megvalósuló globális Cselekvési Tervben, az Irányító Testület útmutatásai szerint:

a) Információcsere:

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszer keretein belül egymás rendelkezésére bocsátják információikat, amelyek többek között tartalmaznak katalógusokat és nyilvántartásokat, információkat a technológiáról, a technikai, tudományos és szocio-gazdasági kutatások eredményeit, ideszámítva a szóban forgó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások jellegzetességeinek leírását, kiértékelését és felhasználását. Az ilyen jellegű információkat, amennyiben ezek nem bizalmas természetűek, az alkalmazandó jognak megfelelően és a nemzeti adottságokkal összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezen információkat jelen Egyezmény minden Szerződő Felének részére hozzáférhetővé kell tenni, a 17. cikkben lefektetett információs rendszeren keresztül.

b) Hozzáférés a technológiához és a technológia átadása:

(i) A Szerződő Felek vállalják, hogy biztosítják és/vagy lehetővé teszik a hozzáférést azokhoz a technológiákhoz, amelyek alkalmasak a Multilaterális Rendszerbe tartozó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésére, jellegzetességeinek leírására, kiértékelésére és felhasználására. Felismerve azt, hogy bizonyos technológiákat csak a genetikai anyagon keresztül lehet átadni, a Szerződő Felek kötelesek biztosítani és/vagy lehetővé tenni a hozzáférést az ilyen jellegű, a Multilaterális Rendszerbe tartozó technológiákhoz és genetikai anyagokhoz, valamint a Multilaterális Rendszer alapján nemesített változatokhoz és genetikai anyagokhoz, összhangban a 12. cikk rendelkezéseivel. Az említett technológiákhoz, nemesített változatokhoz és genetikai anyagokhoz való hozzáférést a vonatkozó tulajdonjogok és hozzáférési jogszabályok tiszteletben tartásával, és a nemzeti adottságok figyelembevételével kell biztosítani és/vagy lehetővé tenni.

(ii) A technológiához való hozzáférést és a technológia más országok számára történő átadását, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, a megfelelő intézkedéseken keresztül kell megvalósítani, amilyen például a növényekre épülő tematikus csoportok kialakítása és fenntartása az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználása céljából, illetve az azokban való részvétel, partnerség létrehozása a kutatások, a fejlesztések és a közös kereskedelmi vállalkozások területén, amelyek a kapott anyagokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, valamint a kutatási lehetőségekhez való hatékony hozzáféréssel kapcsolatosak.

(iii) A technológiának a fenti (i) és (ii) alpontokban említett átadását és az ahhoz való hozzáférést, ideértve a szellemi tulajdonjoggal védett technológiákat is, a Szerződő Felek közé tartozó fejlődő országok számára, különös tekintettel a kevésbé fejlett és az átmeneti gazdaságú országokra, méltányos és a lehető legkedvezőbb feltételekkel kell biztosítani és/vagy lehetővé tenni, különösen azoknak a technológiáknak az esetében, amelyeket fel lehet használni a genetikai erőforrások megőrzésére, valamint amelyek a fejlődő országok mezőgazdasági termelőinek javát szolgálják, ideszámítva azokat a koncessziós és preferenciális feltételeket is, amelyeket a Multilaterális Rendszeren keresztül kölcsönösen elfogadnak, többek között a partnerséget a kutatásban és a fejlesztésben. Az említett technológiákhoz való hozzáférést és a technológiák átadását olyan feltételekkel kell biztosítani, amelyek figyelembe veszik a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmét, és amelyek összeegyeztethetőek ezekkel.

c) Kapacitásfejlesztés:

Figyelembe véve a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok szükségleteit, amelyek kifejeződnek az ezen országok terveiben és programjaiban az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos kapacitások fejlesztésének prioritássá nyilvánításában, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszerbe tartozó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások tekintetében prioritást biztosítanak (i) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos tudományos és technikai oktatási és képzési programok létrehozásának és/vagy megerősítésének, (ii) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára vonatkozó lehetőségek fejlesztésének és megerősítésének, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, és (iii) tudományos kutatások végzésének, a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, és ahol lehetséges az említett országok intézményeivel való együttműködésben, továbbá az ilyen jellegű kutatásokhoz szükséges kapacitások fejlesztésének azokon a területeken, ahol erre az említett országoknak szükségük van.

d) A forgalomba hozatal pénzügyi és más hasznainak megosztása:

(i) A Szerződő Felek a Multilaterális Rendszer keretein belül megállapodnak abban, hogy lépéseket tesznek a kereskedelmi hasznok megosztásának végrehajtása érdekében azáltal, hogy a magán és a közszektor részt vesz a jelen cikkben meghatározott tevékenységekben, partnerségek és együttműködések útján, valamint úgy, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok magánszektorát bevonják a kutatásokba és a technológiai fejlesztésekbe;

(ii) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a 12. cikk 4. bekezdésében említett anyag átadási minta megállapodásnak tartalmaznia kell azt a követelményt, hogy aki az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz hozzáférést kap, és forgalomba hoz egy olyan terméket, amely növényi génforrás, és amely tartalmaz olyan anyagokat, amelyekhez a Multilaterális Rendszeren keresztül fért hozzá, köteles a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában említett mechanizmuson keresztül befizetni az említett termék forgalomba hozatalából származó hasznok méltányos részét, mert ebben az esetben a termék forgalomba hozóját ösztönözni kell az ilyen jellegű befizetések teljesítésére, kivéve, ha a termék minden korlátozás nélkül hozzáférhető mások számára további kutatások és fajtanemesítés céljára.

Az Irányító Testület az első ülésén köteles meghatározni a befizetések mértékét, formáját és módját a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően. Az Irányító Testület dönthet úgy, hogy különféle befizetési szinteket hoz létre a génforrásokhoz hozzáférést kapók különböző kategóriákba sorolásával. Dönthet továbbá úgy, hogy szükség van a befizetések alóli mentességek meghatározására a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok mezőgazdasági kistermelői számára. Az Irányító Testület időről időre felülvizsgálja a befizetési szinteket a hasznok igazságos és méltányos megosztásának elérése céljából, és az Egyezmény hatálybalépésétől számított öt éven belül felméri, hogy a kötelező befizetési követelmény, amelyet az MTA meghatároz, vonatkozzon-e azokra az esetekre is, amikor a forgalomba hozott termékek minden korlátozás nélkül mások rendelkezésére állnak további kutatások és fajtanemesítés céljára.

13.3. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából származó hasznoknak, amelyek a Multilaterális Rendszer alapján megosztásra kerülnek, közvetlen és közvetett módon elsősorban azokhoz a mezőgazdasági termelőkhöz kell áramlaniuk minden országban, de különösen a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, akik megőrzik és fenntartható módon felhasználják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat.

13.4. Az Irányító Testület az első ülésén mérlegeli a 18. cikkben létrehozott, a különleges támogatás releváns irányelveiről és kritériumairól elfogadott finanszírozási stratégiát, amelynek célja az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásoknak azon fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban történő megőrzése, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások sokféleségéhez a Multilaterális Rendszer keretei között és/vagy amelyeknek speciális szükségleteik vannak.

13.5. A Szerződő Felek elismerik, hogy a globális cselekvési terv teljes megvalósításához szükséges kapacitás, különösen a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, nagymértékben függ jelen cikk, valamint a 18. cikkben szereplő finanszírozási stratégia hatékony megvalósításától.

13.6. A Szerződő Felek mérlegelik az önkéntes haszonmegosztási hozzájárulások stratégiájának módozatait, amely által az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokból hasznot húzó élelmiszer-feldolgozó ipar is hozzájárulna a Multilaterális Rendszerhez.

V. Rész

A TÁMOGATÁSOK ALKOTÓELEMEI

14. cikk

A globális cselekvési terv

Felismerve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartható használatának folyamatban lévő globális cselekvési terve rendkívül fontos jelen Szerződés szempontjából, a Szerződő Felek kötelesek elősegíteni annak hatékony megvalósítását, ideértve a nemzeti tevékenységeket, és ahol ez szükséges, a nemzetközi együttműködést egy koherens rendszer létrehozása érdekében, többek között a kapacitásfejlesztés, a technológia átadása és az információk kicserélése céljából, figyelembe véve a 13. cikk rendelkezéseit.

15. cikk

A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Konzultációs Csoportjának Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjai és más nemzetközi intézmények által fenntartott élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások ex situ gyűjteményei

15.1. A Szerződő Felek elismerik jelen Együttműködés jelentőségét az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások ex situ gyűjteményeinek szempontjából, amelyeket a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Konzultációs Csoportjának (a továbbiakban: CGIAR) Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjaiban (a továbbiakban: IARC-k) kezelnek. A Szerződő Felek felhívják az IARC-ket arra, hogy írjanak alá megállapodásokat az Irányító Testülettel az ex situ gyűjteményekről a következő kikötések és egyéb feltételek mellett:

a) A jelen Egyezmény I. mellékletében felsorolt és az IARC-k által kezelt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat hozzáférhetővé teszik, összhangban a jelen Egyezmény IV. részében lefektetett rendelkezésekkel.

b) A jelen Egyezmény I. mellékletében fel nem sorolt, az Egyezmény hatálybalépése előtt összegyűjtött és az IARC-k által kezelt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat hozzáférhetővé teszik, összhangban az IARC-k és a FAO közötti megállapodások alapján jelenleg alkalmazott MTA rendelkezéseivel. Ezt az MTA-t az Irányító Testület legkésőbb a második rendes ülésén módosítja, konzultálva az IARC-kkel, és összhangban jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel, különös tekintettel a 12. és a 13. cikkekre, a következő feltételeknek megfelelően:

(i) az IARC-k rendszeresen tájékoztatják az Irányító Testületet azokról az MTA-król, amelyekbe beléptek, az Irányító Testület által meghatározott ütemterv szerint;

(ii) azoknak a Szerződő Feleknek a számára, amelyeknek területén az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat in situ feltételek között összegyűjtötték, igény szerint mintákat biztosítanak az ilyen jellegű növényi génforrásokból, minden további MTA nélkül;

(iii) a fenti MTA-ból származó hasznokat, amelyek a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában említett mechanizmusból fakadóan jelentkeznek, elsősorban a kérdéses, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai alapanyagok megőrzésére és fenntartható hasznosítására kell felhasználni, különösen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok nemzeti és regionális programjaiban, főként a diverzitás-központokban és a kevésbé fejlett országokban; és

(iv) az IARC-k képességeiknek megfelelően megteszik a szükséges lépéseket az MTA-k feltételeinek hatékony betartatása érdekében, és haladéktalanul tájékoztatják az Irányító Testületet azokról az esetekről, amikor valaki nem tartotta be ezeket a feltételeket.

c) Az IARC-k elismerik, hogy az Irányító Testület jogosult irányelvi útmutatásokat kiadni az általuk kezelt és a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó ex situ gyűjteményekről.

d) Az ex situ gyűjteményeket fenntartó tudományos és technikai létesítmények azon IARC-k felügyelete alatt maradnak, amelyek vállalják, hogy a nemzetközi szinten elfogadott szabványoknak megfelelően kezelik és gondozzák ezen ex situ gyűjteményeket, különös tekintettel a génbankokra vonatkozó szabványokra, amint azt a FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottsága jóváhagyta.

e) Az IARC kérésére a titkár megkísérli, hogy megfelelő technikai támogatást nyújtson.

f) A titkár bármikor jogosult a létesítményekhez való hozzáférésre, továbbá minden olyan tevékenység ellenőrzésére, amely közvetlenül összefügg a jelen cikk által lefedett anyagok megőrzésével és cseréjével.

g) Amennyiben az IARC-k által kezelt ezen ex situ gyűjtemények rendeltetésszerű fenntartását bármilyen esemény veszélyezteti vagy fenyegeti, ideszámítva a vis major eseteit is, a titkár a gyűjteményt befogadó ország beleegyezésével minden segítséget megad a gyűjtemény evakuálásához vagy elszállításához.

15.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszer keretében hozzáférési lehetőséget biztosítanak a jelen Egyezmény I. számú mellékletében foglalt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz azon IARC-k és a CGIAR számára, amelyek aláírtak megállapodásokat az Irányító Testülettel jelen Egyezménnyel összhangban. Ezen központokat felveszik egy, a titkár által kezelt listára, amelyet a titkár kérésre a Szerződő Felek rendelkezésére bocsát.

15.3. Az I. mellékletben fel nem sorolt anyagokhoz, amelyeket az IARC-k jelen Egyezmény hatálybalépése után kapnak meg és tartanak fenn, biztosítani kell a hozzáférést IARC-k, valamint a génforrások származási országa vagy az ezen génforrásokat megszerző országok között kölcsönösen elfogadott feltételeknek megfelelően, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel vagy más alkalmazandó jogi normával összhangban.

15.4. A Szerződő Feleket arra ösztönözzük, hogy azoknak az IARC-knek a számára, amelyek aláírtak megállapodásokat az Irányító Testülettel, a kölcsönösen elfogadott feltételek mellett biztosítsák a hozzáférést az I. mellékletben fel nem sorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz, amelyek fontosak az IARC-k programjai és tevékenységei szempontjából.

15.5. Az Irányító Testület szintén törekszik arra, hogy megállapodásokat kössön más releváns nemzetközi intézményekkel, a jelen cikkben megfogalmazott célokból.

16. cikk

Nemzetközi növényi génforrás hálózatok

16.1. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások nemzetközi hálózataiban jelenleg meglévő együttműködést ösztönözni kell, és tovább kell fejleszteni a jelenlegi intézkedések alapján, jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások lehető legnagyobb lefedettségének elérése érdekében.

16.2. A Szerződő Felek a megfelelő módon ösztönöznek minden releváns intézményt, ideszámítva a kormányzati, a magán, a nem kormányzati, a kutatási, a fajtanemesítési és az egyéb intézményeket, hogy vegyenek részt a nemzetközi hálózatban.

17. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások globális információs rendszere

17.1. A Szerződő Felek együttműködnek egy globális információs rendszer kidolgozásában és megerősítésében a jelenlegi információs rendszerek alapján, hogy megkönnyítsék az információcserét az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos tudományos, technikai és környezetvédelmi kérdésekben, azzal a céllal, hogy az ilyen jellegű információcsere hozzájáruljon a hasznok megosztásához azáltal, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos információkat hozzáférhetővé teszik minden Szerződő Fél számára. A globális információs rendszer kidolgozása során törekedni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény „Clearing House” mechanizmusával való együttműködésre.

17.2. A Szerződő Felek által küldött bejelentések alapján létre kell hozni egy korai előrejelző rendszert azokra a veszélyekre vonatkozóan, amelyek fenyegetést jelentenek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások hatékony fenntartására nézve, az anyagok megőrzése érdekében.

17.3. A Szerződő Felek együttműködnek a FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottságával a világ élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásai állapotának rendszeres felmérése céljából, a 14. cikkben hivatkozott globális cselekvési terv aktualizálásának elősegítése érdekében.

VI. Rész

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Pénzügyi erőforrások

18.1. A Szerződő Felek vállalják egy pénzügyi stratégia megvalósítását jelen Egyezmény végrehajtása céljából, összhangban jelen cikk rendelkezéseivel.

18.2. A pénzügyi stratégiának az a célja, hogy javítsa a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állását, átláthatóságát, hatékonyságát és eredményes felhasználását, a jelen Egyezmény keretei közé tartozó tevékenységek megvalósításakor.

18.3. A prioritást élvező tevékenységek, tervek és programok finanszírozásához szükséges pénzeszközök mobilizálása érdekében, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, és a globális cselekvési terv figyelembevételével az Irányító Testület köteles rendszeres időközönként meghatározni az ilyen jellegű finanszírozás célkitűzéseit.

18.4. Az említett finanszírozási stratégia értelmében:

a) A Szerződő Felek megteszik a szükséges és megfelelő intézkedéseket a releváns nemzetközi mechanizmusok, pénzalapok és testületek irányító testületein belül annak érdekében, hogy biztosítsák az előre meghatározható és közösen megállapított erőforrások hatékony felhasználásához a prioritást és a kellő odafigyelést, a jelen Egyezmény alapján összeállított tervek és programok végrehajtása céljából.

b) Az, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartozó Szerződő Felek milyen mértékben kötelesek ténylegesen megvalósítani a jelen Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeiket, a jelen cikkben említett erőforrások hatékony allokációjától függ, különösen a fejlődő országok kategóriájába tartozó Szerződő Felek esetében. Azok a Szerződő Felek, amelyek a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartoznak, kötelesek megfelelő prioritást tulajdonítani nemzeti terveikben a kapacitásfejlesztésnek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatban.

c) Azok a Szerződő Felek, amelyek a fejlett országok kategóriájába tartoznak, gondoskodnak pénzügyi erőforrásokról, azok a Szerződő Felek pedig, amelyek a fejlődő országok vagy az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartoznak, felhasználják ezeket a pénzügyi erőforrásokat jelen Egyezmény megvalósítása érdekében, bilaterális, regionális és multilaterális csatornákon keresztül. Az ilyen jellegű csatornák között szerepel a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában foglalt mechanizmus.

d) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy vállalják és biztosítják a pénzügyi erőforrásokat az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartható használatának nemzeti tevékenységeihez, a nemzet képességei és pénzügyi erőforrásai szerint. A biztosított pénzügyi erőforrásokat nem szabad olyan célokra felhasználni, amelyek nem állnak összhangban jelen Egyezménnyel, különös tekintettel az árucikkek nemzetközi forgalmazásához kapcsolódó területekre.

e) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a 13. cikk 2. bekezdés d) pontja szerinti pénzügyi hasznok a finanszírozási stratégia részét alkotják.

f) A Szerződő Felek, a 13. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek és más szervezetek gondoskodhatnak önkéntes hozzájárulásokról is. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Irányító Testület mérlegeli azokat a stratégiákat, amelyek előmozdíthatják az ilyen jellegű hozzájárulásokat.

18.5. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy prioritást biztosítanak a fejlődő országok mezőgazdasági termelőivel kapcsolatban elfogadott tervek és programok megvalósításának, különös tekintettel azon kevésbé fejlett országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, amelyek megőrzik, és fenntartható módon használják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat.

VII. Rész

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Az Irányító Testület

19.1. Ezennel létrehozásra kerül jelen Egyezmény Irányító Testülete, amely az összes Szerződő Fél képviselőiből áll.

19.2. Az Irányító Testület minden döntését konszenzus alapján hozza meg, hacsak nem jutnak egyetértésre más döntési módról egyes döntések meghozatalának tekintetében, azzal a kivétellel, hogy a 23. és a 24. cikkekkel kapcsolatban mindig konszenzusra van szükség.

19.3. Az Irányító Testület feladatai, amelyeknek elő kell segíteniük jelen Egyezmény teljes megvalósítását, szem előtt tartva annak célkitűzéseit, különösen a következők:

a) irányelvi útmutatások és irányítás biztosítása a felügyelethez és ilyen jellegű javaslatok elfogadása jelen Egyezmény végrehajtásához, különös tekintettel a Multilaterális Rendszer működésére;

b) tervek és programok elfogadása jelen Egyezmény végrehajtásához;

c) jelen Egyezmény végrehajtásához a pénzügyi stratégiának az első ülésen való elfogadása és rendszeres felülvizsgálata, összhangban a 18. cikk rendelkezéseivel;

d) jelen Egyezmény költségvetésének elfogadása;

e) a szükséges pénzalapok rendelkezésre állásától függően az ilyen feladattal megbízott, alárendelt testületek szükségességének mérlegelése és létrehozása szükség szerint, valamint hatáskörük és összetételük meghatározása;

f) szükség szerint egy megfelelő mechanizmus létrehozása, amilyen például egy pénzalapkezelő testület/letéti számla, azoknak a pénzügyi erőforrásoknak a fogadására és felhasználására, amelyek jelen Egyezmény végrehajtásának céljaira felhalmozódnak;

g) együttműködés létrehozása és fenntartása más releváns nemzetközi szervezetekkel és más szerződéses testületekkel azokban a kérdésekben, amelyekre jelen Egyezmény kiterjed, ideszámítva a pénzügyi stratégiában történő részvételüket is, ideértve különösen a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerződő feleinek konferenciáját;

h) szükség szerinti mérlegelése és elfogadása jelen Egyezmény módosításainak, összhangban a 23. cikk rendelkezéseivel;

i) szükség szerinti mérlegelése és elfogadása jelen Egyezmény mellékletei módosításainak, összhangban a 24. cikk rendelkezéseivel;

j) mérlegelése egy stratégia módozatainak az önkéntes hozzájárulások ösztönzésére, különösen a 13. és a 18. cikkekre történő hivatkozással;

k) egyéb olyan jellegű funkciók ellátása, amelyek szükségesek lehetnek jelen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében;

l) a releváns döntésekről a Biológiai Sokféleség Együttműködés szerződő feleinek konferenciájának, az egyéb releváns nemzetközi szervezeteknek és más szerződések Irányító Testületeinek értesítése;

m) szükség szerint tájékoztatás adása a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerződő felei konferenciájának, az egyéb releváns nemzetközi szervezeteknek és más szerződések Irányító Testületeinek a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről;

n) az IARC-kkel és más nemzetközi intézményekkel a 15. cikk alapján kötendő megállapodások feltételeinek jóváhagyása, ezenkívül a 15. cikkben leírt MTA felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.

19.4. A 19. cikk 6. bekezdésének megfelelően minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik, és az Irányító Testület ülésein egyetlen küldöttel képviseltetheti magát, akit elkísérhet a helyettese, valamint szakértők és tanácsadók. A helyettesek, a szakértők és a tanácsadók részt vehetnek az Irányító Testület ülésein, de csak abban az esetben szavazhatnak, ha megfelelő módon felhatalmazzák őket a küldött helyettesítésére.

19.5. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított szervezetei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint bármely olyan állam, amely nem tartozik jelen Egyezmény szerződő felei közé, megfigyelőként képviseltetheti magát az Irányító Testület ülésein. Bármely más testület vagy szervezet, legyen az akár kormányzati, akár nem kormányzati, amely illetékes az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos területeken, és amely értesítette a titkárságot arról, hogy megfigyelőként szeretné képviseltetni magát az Irányító Testület valamelyik ülésén, bebocsátható, kivéve akkor, ha a jelen lévő Szerződő Feleknek legalább az egyharmada óvást emel az említett szervezet jelenléte ellen. A megfigyelők bebocsátását és részvételét az Irányító Testület által elfogadott Eljárási Szabályok határozzák meg.

19.6. A FAO-nak az a tagszervezete, amely az Egyezmény aláírói közé tartozik, valamint ezen tagszervezet tagállamai, amelyek szintén az Egyezmény aláírói közé tartoznak, a FAO Alapokmánya és Általános Szabályai szerint kötelesek gyakorolni tagsági jogaikat és teljesíteni a tagságból fakadó kötelezettségeiket, a szükséges változtatásokkal (mutatis mutandis).

19.7. Az Irányító Testület elfogadja, és szükség szerint módosítja saját működési szabályzatát és pénzügyi szabályait, amelyek nem lehetnek ellentétesek jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

19.8. A Szerződő Feleket képviselő küldöttek egyszerű többségének jelenlétére van szükség ahhoz, hogy az Irányító Testület bármely ülése határozatképes legyen.

19.9. Az Irányító Testület legalább kétévente rendes ülést tart. Ezeket az üléseket a lehetőségekhez képest úgy kell megszervezni, hogy kölcsönösen támogassák egymást az Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottságának rendes üléseivel.

19.10. Az Irányító Testület rendkívüli ülésére akkor kerül sor, amikor ezt az Irányító Testület szükségesnek tartja, vagy bármely Szerződő Fél írásban benyújtott kérésének megfelelően, azzal a feltétellel, hogy ezt az igényt legalább a Szerződő Felek egyharmadának támogatnia kell.

19.11. Az Irányító Testület a működési szabályzatnak megfelelően választja meg elnökét és alelnökeit (a továbbiakban együttesen: „Hivatal”).

20. cikk

A titkár

20.1. Az Irányító Testület titkárát a FAO főigazgatója nevezi ki az Irányító Testület jóváhagyásával. A titkár munkáját egy szükség szerint összeállított személyzet támogatja.

20.2. A titkár a következő feladatokat látja el:

a) megszervezi és biztosítja az adminisztrációs feladatokat az Irányító Testület üléseihez és az esetleg létrehozandó alárendelt testületek üléseihez;

b) támogatja az Irányító Testületet feladatainak ellátásában, ideszámítva azoknak a speciális feladatoknak a teljesítését is, amelyekkel az Irányító Testület megbízza őt;

c) tevékenységeiről beszámol az Irányító Testületnek.

20.3. A titkár tájékoztatja az összes Szerződő Felet és a főigazgatót a következőkről:

a) az Irányító Testület döntéseiről, a döntések elfogadásától számított hatvan napon belül;

b) a Szerződő Felektől jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban kapott információkról.

20.4. A titkár gondoskodik az Irányító Testület üléseinek dokumentálásáról, az Egyesült Nemzetek hat hivatalos nyelvén.

20.5. A titkár jelen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében együttműködik más szervezetekkel és más egyezmények irányító testületeivel, ideértve különösen a Biológiai Sokféleség Egyezmény titkárságát is.

21. cikk

Az Egyezmény rendelkezéseinek betartása

Az Irányító Testület az első ülésén mérlegeli és jóváhagyja az együttműködési, hatékony eljárásokat és működési mechanizmusokat jelen Egyezmény rendelkezései betartásának elősegítése érdekében, és abból a célból, hogy foglalkozni tudjon azokkal az esetekkel, amikor az említett rendelkezéseket nem teljesítik. Ezen eljárások és mechanizmusok közé tartozik az ellenőrzés, a tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása, ideértve a jogi tanácsadást vagy segítségnyújtást is, ha ez szükségessé válik, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra.

22. cikk

A vitás kérdések rendezése

22.1. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek között jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül valamilyen vitás kérdés, akkor az érintett felek megkísérelik a helyzet tárgyalások útján való rendezését.

22.2. Amennyiben az érintett felek tárgyalások útján nem tudnak megállapodásra jutni, közösen kérhetik egy harmadik fél megfelelő hivatalainak segítségét vagy közvetítését.

22.3. A Szerződő Felek jelen Egyezmény ratifikálásának, elfogadásának, megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásnak az időpontjában vagy bármely későbbi időpontban írásban nyilatkozhatnak a szerződés letéteményese felé, hogy amennyiben a vitás kérdéseket nem sikerül rendezniük a fenti 22. cikk 1. bekezdése vagy a 22. cikk 2. bekezdése alapján, akkor a viták rendezéséhez kötelező jelleggel elfogadják az alábbi lehetőségeket:

a) választottbíróság eljárása a jelen Egyezmény II. mellékletének 1. részében lefektetett eljárásoknak megfelelően;

b) a vitás kérdésnek az ENSZ Hágai Nemzetközi Bírósága elé történő terjesztése.

22.4. Amennyiben a vitában érintett felek nem fogadták el a fenti 22. cikk 3. bekezdésével összhangban ugyanazt, vagy bármely más eljárást, akkor a vitás kérdést békéltetés céljából be kell terjeszteni jelen Egyezmény II. melléklete 2. részének megfelelően, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

23. cikk

Az Egyezmény módosítása

23.1. Jelen Egyezmény módosítására nézve bármely Szerződő Fél javaslatot tehet.

23.2. Jelen Egyezmény módosításait az Irányító Testület ülésén kell elfogadni. A titkárnak tájékoztatnia kell minden javasolt módosítás szövegéről a Szerződő Feleket legalább hat hónappal azon ülés időpontja előtt, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják.

23.3. Jelen Egyezmény minden módosítását kizárólag az Irányító Testület ülésén jelen lévő Szerződő Felek közötti létrejövő konszenzus útján lehet elfogadni.

23.4. Az Irányító Testület által elfogadott bármely módosítás az azt ratifikáló, elfogadó vagy megerősítő Szerződő Felek között azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kétharmada letétbe helyezte a ratifikálást, elfogadást vagy megerősítést igazoló dokumentumot. Ezt követően a többi Szerződő Félre nézve a módosítás azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az érintett Szerződő Fél letétbe helyezte a ratifikációt, elfogadást vagy megerősítést igazoló dokumentumot.

23.5. Jelen cikk tekintetében a FAO valamely tagszervezete által letétbe helyezett dokumentumot nem lehet az ezen tagszervezet tagállamai által letétbe helyezett dokumentumokhoz képest kiegészítő dokumentumként figyelembe venni.

24. cikk

Mellékletek

24.1. Jelen Egyezmény mellékletei ezen Egyezmény szerves részét alkotják, és a jelen Egyezményre történő hivatkozás ugyanakkor az Egyezmény mellékleteire történő hivatkozást is jelenti.

24.2. Az Egyezmény módosításával kapcsolatos 23. cikk rendelkezései a mellékletek módosításaira is vonatkoznak.

25. cikk

Aláírás

Jelen Egyezményt 2001. november 3-tól 2002. november 4-ig aláírhatja a FAO minden tagja és minden olyan állam, amely nem tagja a FAO-nak, viszont tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ bármely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek.

26. cikk

Ratifikálás, elfogadás vagy megerősítés

Jelen Egyezményt a 25. cikk értelmében a FAO tagjainak és nem tagjainak egyaránt szükséges ratifikálniuk, elfogadniuk vagy megerősíteniük. A ratifikálást, elfogadást vagy megerősítést tanúsító dokumentumokat letétbe kell helyezni a letéteményesnél.

27. cikk

Csatlakozás

Jelen Egyezményhez csatlakozhat a FAO minden tagja és minden olyan állam, amely nem tagja a FAO-nak, viszont tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ bármely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, attól a naptól kezdve, amikor az Egyezmény aláírási határideje lezárul. A csatlakozási dokumentumokat letétbe kell helyezni a letéteményesnél.

28. cikk

Hatálybalépés

28.1. Jelen Egyezmény a 29. cikk 2. bekezdésében foglalt kikötéssel a negyvenedik ratifikációs, elfogadási, megerősítési vagy csatlakozási dokumentum letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba azzal a feltétellel, hogy legalább húsz ratifikációs, elfogadási, megerősítési vagy csatlakozási dokumentumot a FAO tagjai helyeznek letétbe.

28.2. A FAO mindazon tagjai és mindazon államok esetében, amelyek nem tagjai a FAO-nak, viszont tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ valamely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, amennyiben a 28. cikk 1. bekezdése szerinti negyvenedik dokumentum letétbe helyezését követően ratifikálják, fogadják el, erősítik meg jelen Egyezményt vagy csatlakoznak hozzá, az Egyezmény azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a ratifikálást, az elfogadást, a megerősítést vagy a csatlakozást igazoló dokumentumot letétbe helyezték.

29. cikk

A FAO tagszervezetei

29.1. Amikor a FAO valamely tagszervezete letétbe helyezi a ratifikálást, az elfogadást, a megerősítést vagy a jelen Szerződéshez történő csatlakozást igazoló dokumentumot, akkor a tagszervezet - a FAO Alapokmány II. 7. cikkének rendelkezéseivel összhangban - bejelenti azokat a változásokat, amelyek a FAO Alapokmány II. 5. cikkének értelmében benyújtott hatásköri nyilatkozatban megjelölt hatásköri megosztásban bekövetkeztek, amennyiben ez jelen Egyezmény elfogadására tekintettel szükséges. Jelen Egyezményben részes bármely Szerződő Fél bármikor felkérheti a FAO azon tagszervezetét, amely aláírta az Egyezményt, hogy közöljön információkat arról, hogy a tagszervezetek és a tagállamok közül ki viseli a felelősséget valamely konkrét, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó ügy megvalósításáért. A tagszervezet köteles ésszerű időn belül közölni ezt az információt.

29.2. A FAO tagszervezetei által letétbe helyezett ratifikációs, elfogadási, megerősítési, csatlakozási vagy kilépési dokumentumokat nem lehet az ezen tagszervezet tagállamai által letétbe helyezett dokumentumokhoz képest kiegészítő dokumentumként figyelembe venni.

30. cikk

Fenntartások

Jelen Egyezmény kapcsán nem lehet fenntartásokat kikötni.

31. cikk

Az Egyezményben nem részes országok

A Szerződő Felek arra ösztönzik a FAO minden olyan tagját és minden más államot, amely nem részese az Egyezménynek, hogy fogadja el jelen Egyezményt.

32. cikk

Felmondások

32.1. Az Egyezmény hatálybalépését követő két év eltelte után bármely Szerződő Fél bármikor értesítheti írásban a letéteményest arról, hogy felmondja az Egyezményt. A letéteményes köteles azonnal tájékoztatni erről az összes Szerződő Felet.

32.2. Az Egyezmény felmondása az értesítés kézhezvételének napját követő egy év elteltével lép hatályba.

33. cikk

Megszűnés

33.1. Jelen Egyezmény automatikusan megszűnik, ha a kilépések következtében a Szerződő Felek száma negyven alá csökken, hacsak a megmaradt Szerződő Felek egyhangúlág másként nem határoznak.

33.2. A letéteményes köteles értesíteni minden megmaradt Szerződő Felet, ha a Szerződő Felek száma negyvenre csökkent.

33.3. Az Egyezmény megszűnése esetén az eszközökről történő rendelkezést az Irányító Testület által elfogadott pénzügyi szabályok határozzák meg.

34. cikk

A letéteményes

Jelen Egyezmény letéteményese a FAO főigazgatója.

35. cikk

A hiteles szövegek

Jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

I. Melléklet

A Multilaterális Rendszer hatálya alá tartozó növények felsorolása

Élelmiszernövények
Növény Nemzetség Megjegyzések
Kenyérfa Artocarpus Csak a kenyérfa.
Spárga Asparagus
Zab Avena
Répa Beta
Brassica complex Brassica et al. A következő nemzetségek tartoznak ehhez a csoporthoz: Brassica, Armoracia, Barbarea, Camelina, Crambe, Diplotaxis, Eruca, Isatis, Lepidium, Raphanobrassica, Raphanus, Rorippa és Sinapis. Ebbe a csoportba olajos magvak és olyan zöldségnövények tartoznak, mint káposzta, repce, mustár, zsázsa, borsmustár, retek és paszternák. A Lepidium meyenii (perui ginseng gyökér) nem tartozik ide.
Kajánbab Cajanus
Csicseriborsó Cicer
Citrom- és narancsfélék Citrus A Poncirus és a Fortunella nemzetség, mint alanyok tartoznak ide.
Kókuszdió Cocos
Major aroidok Colocasia Xanthosoma A major aroidok közé tartozik a tarógyökér, a cocoyam, a kalógyökér és a tannia.
Sárgarépa Daucus
Yamgyökér Dioscorea
Aszályfű Eleusine
Kerti szamóca Fragaria
Napraforgó Helianthus
Árpa Hordeum
Édesburgonya Ipomoea
Lednek Lathyrus
Lencse Lens
Alma Malus
Manióka Manihot Csak a Manihot esculenta.
Banán/banánfa Musa A Musa textilis kivételével.
Rizs Oryza
Gyöngyköles Pennisetum
Bab Phaseolus A Phaseolus polyanthus kivételével.
Borsó Pisum
Rozs Secale
Burgonya Solanum Idetartozik a tuberosa szekció, a Solanum phureja kivételével.
Padlizsán Solanum Idetartozik a melongena szekció.
Cirok Sorghum
Tritikálé Triticosecale
Búza Triticum et al. Idetartozik az Agropyron, az Elymus és a Secale
Bükköny Vicia nemzetség is.
Tehénborsó Vigna
Kukorica Zea A Zea perennis, a Zea diploperennis és a Zea luxurians kivételével.
Takarmánynövények
Nemzetség Faj
PILLANGÓS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK
Astragalus chinensis, cicer, arenarius
Canavalia ensiformis
Coronilla varia
Hedysarum coronarium
Lathyrus cicera, ciliolatus, hirsutus, ochrus, odoratus, sativus
Lespedeza cuneata, striata, stipulacea
Lotus corniculatus, subbiflorus, uliginosus
Lupinus albus, angustifolius, luteus
Medicago arborea, falcata, sativa, scutellata, rigidula, truncatula
Melilotus albus, officinalis
Onobrychis viciifolia
Ornithopus sativus
Prosopis affinis, alba, chilensis, nigra, pallida
Pueraria phaseoloides
Trifolium alexandrinum, alpestre, ambiguum, angustifolium, arvense, agrocicerum, hybridum, incarnatum, pratense, repens, resupinatum, rueppellianum, semipilosum, subterraneum, vesiculosum
TAKARMÁNYFÜVEK
Andropogon gayanus
Agropyron cristatum, desertorum
Agrostis stolonifera, tenuis
Alopecurus pratensis
Arrhenatherum elatius
Dactylis glomerata
Festuca arundinacea, gigantea, heterophylla, ovina, pratensis, rubra
Lolium hybridum, multiflorum, perenne, rigidum, temulentum
Phalaris aquatica, arundinacea
Phleum pratense
Poa alpina, annua, pratensis
Tripsacum laxum
EGYÉB TAKARMÁNYOK
Atriplex halimus, nummularia
Salsola vermiculata

II. Melléklet

1. Rész

VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

1. cikk

Az igényt benyújtó fél értesíti a titkárt arról, hogy a vitában érintett felek a 22. cikk értelmében választottbíróság elé viszik az ügyet. Az értesítésnek tartalmaznia kell a választottbíráskodási eljárás tárgyát, és feltétlenül hivatkoznia kell jelen Egyezmény cikkeire, valamint tartalmaznia kell azt az értelmezést vagy alkalmazást, amely a vitát kiváltotta. Amennyiben a vitában érintett felek nem tudnak megállapodni a vita tárgyában a választottbíróság elnökének kijelölése előtt, akkor a választottbíróságnak kell megállapítania a vita tárgyát. A titkár az így megszerzett információkat továbbítja jelen Egyezményben részes minden Szerződő Félnek.

2. cikk

1. Azokban az esetekben, amikor a vitában két fél van érintve, a választottbíróságnak három tagból kell állnia. A vitában érintett mindkét fél kijelöl egy-egy választottbírót, és az ilyen módon kijelölt két választottbíró közös megegyezés alapján jelöli ki a harmadik választottbírót, és ez a személy lesz a választottbíróság elnöke. Az elnök nem lehet a vitában érintett felekkel azonos nemzetiségű, lakóhelye sem lehet a vitában érintett bármely fél területén, nem lehet egyikük alkalmazottja sem, és nem lehet olyan személy, aki bármilyen más minőségben érintve van az ügyben.

2. Amennyiben a vitában kettőnél több Szerződő Fél van érintve, akkor a vitában érintett és azonos érdekű felek közös megegyezéssel jelölnek ki egy-egy választottbírót.

3. Az esetleg megüresedett pozíciókat az eredeti kijelölés módjával megegyezően kell betölteni.

3. cikk

1. Amennyiben a választottbíróság elnökét nem jelölik ki a második választottbíró kinevezésétől számított két hónapon belül, akkor a FAO főigazgatója a vitában érintett valamelyik fél kérésére a következő kéthónapos perióduson belül kijelöli az elnököt.

2. Amennyiben a vitában érintett valamelyik fél a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül nem jelöl ki választottbírót, akkor a másik fél értesíti a FAO főigazgatóját, aki egy további kéthónapos perióduson belül kijelöli a választottbírót.

4. cikk

A választottbíróság jelen Egyezmény rendelkezései és a nemzetközi jog alapján hozza meg döntéseit.

5. cikk

Ha a vitában érintett felek másként nem egyeznek meg, a választottbíróság a saját eljárásrendje szerint hozza meg döntéseit.

6. cikk

A választottbíróság a vitában érintett valamelyik fél kérésére javaslatot tehet védelmi szempontból elengedhetetlen fontosságú közbenső intézkedésekre.

7. cikk

A vitában érintett felek kötelesek elősegíteni a választottbíróság munkáját, és különösen minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával:

a) átadni az összes releváns dokumentumot, információt és segédanyagot, és

b) szükség esetén lehetővé tenni tanúk vagy szakértők meghívását, és elfogadni bizonyítékaikat.

8. cikk

A vitában érintett felek és a választottbírók kötelesek megőrizni minden olyan bizalmas információt, amely a választottbírósági eljárás során a tudomásukra jut.

9. cikk

Ha a választottbíróság az eset konkrét körülményeinek ismeretében másként nem dönt, a választottbíráskodási eljárás költségeit a vitában érintett feleknek kell viselniük, egyenlő arányban. A választottbíróság nyilvántartást vezet minden felmerülő költségről, és átadja a végleges elszámolást a vitában érintett feleknek.

10. cikk

Bármely Szerződő Fél, amelynek olyan jogi természetű érdeke fűződik a vita tárgyához, amelyre az esetben meghozott döntés hatást gyakorolhat, a választottbíróság beleegyezésével részt vehet az eljárásban.

11. cikk

A választottbíróság meghallgathat olyan ellenkérelmeket és döntést hozhat azokban, amelyek közvetlenül a vita tárgyának kapcsán merülnek fel.

12. cikk

A választottbírósági eljárás rendjével, az ügy lényegi elemeivel kapcsolatos döntéseket a választottbíróság tagjainak többségi szavazatával kell meghozni.

13. cikk

Amennyiben a vitában érintett felek egyike nem jelenik meg a választottbíróság előtt vagy elmulasztja ügyének védelmét, akkor a másik fél kérheti, hogy a választottbíróság folytassa le az eljárást és hozza meg döntését. A vitában érintett valamelyik fél jelenlétének hiánya vagy a védekezés elmulasztása nem akadályozza meg az eljárás lefolytatását. A választottbíróságnak a végső döntés meghozatala előtt meg kell győződnie arról, hogy az igény a tényállás és a jog szempontjából megalapozott-e.

14. cikk

A választottbíróság a megalakulásának napjától számított öt hónapon belül meghozza végső döntését, hacsak nem tartja szükségesnek a határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás időtartama nem haladhatja meg a további öt hónapot.

15. cikk

A választottbíróság végső döntésének a vita tárgyára kell korlátozódnia és meg kell határoznia a döntés alapjául szolgáló okokat. A döntés tartalmazza az eljáró bíróság tagjainak nevét, valamint a végső döntés meghozatalának napját. A választottbíróság bármely tagja különvéleményt vagy ellenvéleményt fűzhet a végső döntéshez.

16. cikk

A döntés a vitában érintett minden félre nézve kötelező erejű. Fellebbezésre csak akkor van lehetőség, ha a vitában érintett felek előzetesen megállapodnak a fellebbezési eljárásról.

17. cikk

Azokat az esetleges nézeteltéréseket, amelyek a vitában érintett felek között a végső döntés értelmezésével vagy megvalósításának módjával kapcsolatban felmerülnek, a vitában érintett felek bármelyike benyújthatja döntés céljából ahhoz a választottbírósághoz, amely a szóban forgó döntést meghozta.

2. Rész

BÉKÉLTETÉS

1. cikk

A vitában érintett bármely fél kérésére létre kell hozni egy békéltető bizottságot. Ha a vitában érintett felek másként nem állapodnak meg, akkor a bizottságnak öt tagból kell állnia. Mindkét fél két-két tagot jelöl ki, a bizottság elnökét pedig a bizottság tagjai közösen választják meg.

2. cikk

Amennyiben kettőnél több szerződő fél van érintve a vitában, az azonos érdekű felek közös megegyezéssel jelölik ki a bizottság tagjait. Ha a vita két vagy több résztvevőjének eltérő érdekei vannak vagy nem tudnak megállapodni abban, hogy érdekeik azonosak-e, akkor külön-külön jelölik ki a bizottság tagjait.

3. cikk

Amennyiben a vitában érintett felek egyike a békéltető bizottság létrehozására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül nem jelöli ki a bizottság tagjait, akkor a FAO főigazgatója valamely, a vitában érintett fél kérelmére további két hónapon belül kijelöli a bizottság tagjait.

4. cikk

Amennyiben a békéltető bizottság elnökét nem jelölik ki a bizottság utolsó tagja kijelölésétől számított két hónapon belül, akkor a FAO főigazgatója valamely vitában érintett fél kérelmére további két hónapon belül kijelöli az elnököt.

5. cikk

A békéltető bizottság a tagok többségi szavazatával hozza meg döntéseit. Ha a vitában érintett felek másként nem állapodnak meg, akkor a bizottság saját eljárásrendje szerint hozza meg döntéseit. A bizottság javaslatot tesz a vita megoldására nézve, amelyet a felek jóhiszeműen mérlegelnek.

6. cikk

Amennyiben nézeteltérés támad a békéltető bizottság illetékességének kérdésében, erről a bizottságnak kell döntenie.”

3. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege a következő:

„International treaty on plant genetic resources for food and agriculture

Preamble

The Contracting Parties,

Convinced of the special nature of plant genetic resources for food and agriculture, their distinctive features and problems needing distinctive solutions;

Alarmed by the continuing erosion of these resources;

Cognizant that plant genetic resources for food and agriculture are a common concern of all countries, in that all countries depend very largely on plant genetic resources for food and agriculture that originated elsewhere;

Acknowledging that the conservation, exploration, collection, characterization, evaluation and documentation of plant genetic resources for food and agriculture are essential in meeting the goals of the Rome Declaration on World Food Security and the World Food Summit Plan of Action and for sustainable agricultural development for this and future generations, and that the capacity of developing countries and countries with economies in transition to undertake such tasks needs urgently to be reinforced;

Noting that the Global Plan of Action for the Conservation and Sustainable Use of Plant Genetic Resources for Food and Agriculture is an internationally agreed framework for such activities;

Acknowledging further that plant genetic resources for food and agriculture are the raw material indispensable for crop genetic improvement, whether by means of farmers’ selection, classical plant breeding or modern biotechnologies, and are essential in adapting to unpredictable environmental changes and future human needs;

Affirming that the past, present and future contributions of farmers in all regions of the world, particularly those in centres of origin and diversity, in conserving, improving and making available these resources, is the basis of Farmers’ Rights;

Affirming also that the rights recognized in this Treaty to save, use, exchange and sell farm-saved seed and other propagating material, and to participate in decision-making regarding, and in the fair and equitable sharing of the benefits arising from, the use of plant genetic resources for food and agriculture, are fundamental to the realization of Farmers’ Rights, as well as the promotion of Farmers’ Rights at national and international levels;

Recognizing that this Treaty and other international agreements relevant to this Treaty should be mutually supportive with a view to sustainable agriculture and food security;

Affirming that nothing in this Treaty shall be interpreted as implying in any way a change in the rights and obligations of the Contracting Parties under other international agreements;

Understanding that the above recital is not intended to create a hierarchy between this Treaty and other international agreements;

Aware that questions regarding the management of plant genetic resources for food and agriculture are at the meeting point between agriculture, the environment and commerce, and convinced that there should be synergy among these sectors;

Aware of their responsibility to past and future generations to conserve the World’s diversity of plant genetic resources for food and agriculture;

Recognizing that, in the exercise of their sovereign rights over their plant genetic resources for food and agriculture, states may mutually benefit from the creation of an effective multilateral system for facilitated access to a negotiated selection of these resources and for the fair and equitable sharing of the benefits arising from their use; and

Desiring to conclude an international agreement within the framework of the Food and Agriculture Organization of the United Nations, hereinafter referred to as FAO, under Article XIV of the FAO Constitution;

Have agreed as follows:

Part I

INTRODUCTION

Article 1

Objectives

1.1 The objectives of this Treaty are the conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture and the fair and equitable sharing of the benefits arising out of their use, in harmony with the Convention on Biological Diversity, for sustainable agriculture and food security.

1.2 These objectives will be attained by closely linking this Treaty to the Food and Agriculture Organization of the United Nations and to the Convention on Biological Diversity.

Article 2

Use of terms

For the purpose of this Treaty, the following terms shall have the meanings hereunder assigned to them. These definitions are not intended to cover trade in commodities:

In situ conservation” means the conservation of ecosystems and natural habitats and the maintenance and recovery of viable populations of species in their natural surroundings and, in the case of domesticated or cultivated plant species, in the surroundings where they have developed their distinctive properties.

Ex situ conservation” means the conservation of plant genetic resources for food and agriculture outside their natural habitat.

„Plant genetic resources for food and agriculture” means any genetic material of plant origin of actual or potential value for food and agriculture.

„Genetic material” means any material of plant origin, including reproductive and vegetative propagating material, containing functional units of heredity.

„Variety” means a plant grouping, within a single botanical taxon of the lowest known rank, defined by the reproducible expression of its distinguishing and other genetic characteristics.

Ex situ collection” means a collection of plant genetic resources for food and agriculture maintained outside their natural habitat.

„Centre of origin” means a geographical area where a plant species, either domesticated or wild, first developed its distinctive properties.

„Centre of crop diversity” means a geographic area containing a high level of genetic diversity for crop species in in situ conditions.

Article 3

Scope

This Treaty relates to plant genetic resources for food and agriculture.

Part II

GENERAL PROVISIONS

Article 4

General Obligations

Each Contracting Party shall ensure the conformity of its laws, regulations and procedures with its obligations as provided in this Treaty.

Article 5

Conservation, exploration, collection, characterization, evaluation and documentation of plant genetic resources for food and agriculture

5.1 Each Contracting Party shall, subject to national legislation, and in cooperation with other Contracting Parties where appropriate, promote an integrated approach to the exploration, conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture and shall in particular, as appropriate:

(a) Survey and inventory plant genetic resources for food and agriculture, taking into account the status and degree of variation in existing populations, including those that are of potential use and, as feasible, assess any threats to them;

(b) Promote the collection of plant genetic resources for food and agriculture and relevant associated information on those plant genetic resources that are under threat or are of potential use;

(c) Promote or support, as appropriate, farmers and local communities’ efforts to manage and conserve on-farm their plant genetic resources for food and agriculture;

(d) Promote in situ conservation of wild crop relatives and wild plants for food production, including in protected areas, by supporting, inter alia, the efforts of indigenous and local communities;

(e) Cooperate to promote the development of an efficient and sustainable system of ex situ conservation, giving due attention to the need for adequate documentation, characterization, regeneration and evaluation, and promote the development and transfer of appropriate technologies for this purpose with a view to improving the sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture;

(f) Monitor the maintenance of the viability, degree of variation, and the genetic integrity of collections of plant genetic resources for food and agriculture.

5.2 The Contracting Parties shall, as appropriate, take steps to minimize or, if possible, eliminate threats to plant genetic resources for food and agriculture.

Article 6

Sustainable use of plant genetic resources

6.1 The Contracting Parties shall develop and maintain appropriate policy and legal measures that promote the sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture.

6.2 The sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture may include such measures as:

(a) pursuing fair agricultural policies that promote, as appropriate, the development and maintenance of diverse farming systems that enhance the sustainable use of agricultural biological diversity and other natural resources;

(b) strengthening research which enhances and conserves biological diversity by maximizing intra- and inter-specific variation for the benefit of farmers, especially those who generate and use their own varieties and apply ecological principles in maintaining soil fertility and in combating diseases, weeds and pests;

(c) promoting, as appropriate, plant breeding efforts which, with the participation of farmers, particularly in developing countries, strengthen the capacity to develop varieties particularly adapted to social, economic and ecological conditions, including in marginal areas;

(d) broadening the genetic base of crops and increasing the range of genetic diversity available to farmers;

(e) promoting, as appropriate, the expanded use of local and locally adapted crops, varieties and underutilized species;

(f) supporting, as appropriate, the wider use of diversity of varieties and species in on-farm management, conservation and sustainable use of crops and creating strong links to plant breeding and agricultural development in order to reduce crop vulnerability and genetic erosion, and promote increased world food production compatible with sustainable development; and

(g) reviewing, and, as appropriate, adjusting breeding strategies and regulations concerning variety release and seed distribution.

Article 7

National commitments and international cooperation

7.1 Each Contracting Party shall, as appropriate, integrate into its agriculture and rural development policies and programmes, activities referred to in Articles 5 and 6, and cooperate with other Contracting Parties, directly or through FAO and other relevant international organizations, in the conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture.

7.2 International cooperation shall, in particular, be directed to:

(a) establishing or strengthening the capabilities of developing countries and countries with economies in transition with respect to conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture;

(b) enhancing international activities to promote conservation, evaluation, documentation, genetic enhancement, plant breeding, seed multiplication; and sharing, providing access to, and exchanging, in conformity with Part IV, plant genetic resources for food and agriculture and appropriate information and technology;

(c) maintaining and strengthening the institutional arrangements provided for in Part V; and

(d) implement the funding strategy of Article 18.

Article 8

Technical assistance

The Contracting Parties agree to promote the provision of technical assistance to Contracting Parties, especially those that are developing countries or countries with economies in transition, either bilaterally or through the appropriate international organizations, with the objective of facilitating the implementation of this Treaty.

Part III

FARMERS’ RIGHTS

Article 9

Farmers’ Rights

9.1 The Contracting Parties recognize the enormous contribution that the local and indigenous communities and farmers of all regions of the world, particularly those in the centres of origin and crop diversity, have made and will continue to make for the conservation and development of plant genetic resources which constitute the basis of food and agriculture production throughout the world.

9.2 The Contracting Parties agree that the responsibility for realizing Farmers’ Rights, as they relate to plant genetic resources for food and agriculture, rests with national governments. In accordance with their needs and priorities, each Contracting Party should, as appropriate, and subject to its national legislation, take measures to protect and promote Farmers’ Rights, including:

(a) protection of traditional knowledge relevant to plant genetic resources for food and agriculture;

(b) the right to equitably participate in sharing benefits arising from the utilization of plant genetic resources for food and agriculture; and

(c) the right to participate in making decisions, at the national level, on matters related to the conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture.

9.3 Nothing in this Article shall be interpreted to limit any rights that farmers have to save, use, exchange and sell farm-saved seed/propagating material, subject to national law and as appropriate.

Part IV

THE MULTILATERAL SYSTEM OF ACCESS AND BENEFIT-SHARING

Article 10

Multilateral System of access and benefit-sharing

10.1 In their relationships with other States, the Contracting Parties recognize the sovereign rights of States over their own plant genetic resources for food and agriculture, including that the authority to determine access to those resources rests with national governments and is subject to national legislation.

10.2 In the exercise of their sovereign rights, the Contracting Parties agree to establish a multilateral system, which is efficient, effective, and transparent, both to facilitate access to plant genetic resources for food and agriculture, and to share, in a fair and equitable way, the benefits arising from the utilization of these resources, on a complementary and mutually reinforcing basis.

Article 11

Coverage of the Multilateral System

11.1 In furtherance of the objectives of conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture and the fair and equitable sharing of benefits arising out of their use, as stated in Article 1, the Multilateral System shall cover the plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I, established according to criteria of food security and interdependence.

11.2 The Multilateral System, as identified in Article 11.1, shall include all plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I that are under the management and control of the Contracting Parties and in the public domain. With a view to achieving the fullest possible coverage of the Multilateral System, the Contracting Parties invite all other holders of the plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I to include these plant genetic resources for food and agriculture in the Multilateral System.

11.3 Contracting Parties also agree to take appropriate measures to encourage natural and legal persons within their jurisdiction who hold plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I to include such plant genetic resources for food and agriculture in the Multilateral System.

11.4 Within two years of the entry into force of the Treaty, the Governing Body shall assess the progress in including the plant genetic resources for food and agriculture referred to in paragraph 11.3 in the Multilateral System. Following this assessment, the Governing Body shall decide whether access shall continue to be facilitated to those natural and legal persons referred to in paragraph 11.3 that have not included these plant genetic resources for food and agriculture in the Multilateral System, or take such other measures as it deems appropriate.

11.5 The Multilateral System shall also include the plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I and held in the ex situ collections of the International Agricultural Research Centres of the Consultative Group on International Agricultural Research (CGIAR), as provided in Article 15.1a, and in other international institutions, in accordance with Article 15.5.

Article 12

Facilitated access to plant genetic resources for food and agriculture within the Multilateral System

12.1 The Contracting Parties agree that facilitated access to plant genetic resources for food and agriculture under the Multilateral System, as defined in Article 11, shall be in accordance with the provisions of this Treaty.

12.2 The Contracting Parties agree to take the necessary legal or other appropriate measures to provide such access to other Contracting Parties through the Multilateral System. To this effect, such access shall also be provided to legal and natural persons under the jurisdiction of any Contracting Party, subject to the provisions of Article 11.4.

12.3 Such access shall be provided in accordance with the conditions below:

(a) Access shall be provided solely for the purpose of utilization and conservation for research, breeding and training for food and agriculture, provided that such purpose does not include chemical, pharmaceutical and/or other non-food/feed industrial uses. In the case of multiple-use crops (food and non-food), their importance for food security should be the determinant for their inclusion in the Multilateral System and availability for facilitated access.

(b) Access shall be accorded expeditiously, without the need to track individual accessions and free of charge, or, when a fee is charged, it shall not exceed the minimal cost involved;

(c) All available passport data and, subject to applicable law, any other associated available non-confidential descriptive information, shall be made available with the plant genetic resources for food and agriculture provided;

(d) Recipients shall not claim any intellectual property or other rights that limit the facilitated access to the plant genetic resources for food and agriculture, or their genetic parts or components, in the form received from the Multilateral System;

(e) Access to plant genetic resources for food and agriculture under development, including material being developed by farmers, shall be at the discretion of its developer, during the period of its development;

(f) Access to plant genetic resources for food and agriculture protected by intellectual and other property rights shall be consistent with relevant international agreements, and with relevant national laws;

(g) Plant genetic resources for food and agriculture accessed under the Multilateral System and conserved shall continue to be made available to the Multilateral System by the recipients of those plant genetic resources for food and agriculture, under the terms of this Treaty; and

(h) Without prejudice to the other provisions under this Article, the Contracting Parties agree that access to plant genetic resources for food and agriculture found in in situ conditions will be provided according to national legislation or, in the absence of such legislation, in accordance with such standards as may be set by the Governing Body.

12.4 To this effect, facilitated access, in accordance with Articles 12.2 and 12.3 above, shall be provided pursuant to a standard material transfer agreement (MTA), which shall be adopted by the Governing Body and contain the provisions of Articles 12.3 a, d and g, as well as the benefit-sharing provisions set forth in Article 13.2 d (ii) and other relevant provisions of this Treaty, and the provision that the recipient of the plant genetic resources for food and agriculture shall require that the conditions of the MTA shall apply to the transfer of plant genetic resources for food and agriculture to another person or entity, as well as to any subsequent transfers of those plant genetic resources for food and agriculture.

12.5 Contracting Parties shall ensure that an opportunity to seek recourse is available, consistent with applicable jurisdictional requirements, under their legal systems, in case of contractual disputes arising under such MTAs, recognizing that obligations arising under such MTAs rest exclusively with the parties to those MTAs.

12.6 In emergency disaster situations, the Contracting Parties agree to provide facilitated access to appropriate plant genetic resources for food and agriculture in the Multilateral System for the purpose of contributing to the re-establishment of agricultural systems, in cooperation with disaster relief co-ordinators.

Article 13

Benefit-sharing in the Multilateral System

13.1 The Contracting Parties recognize that facilitated access to plant genetic resources for food and agriculture which are included in the Multilateral System constitutes itself a major benefit of the Multilateral System and agree that benefits accruing therefrom shall be shared fairly and equitably in accordance with the provisions of this Article.

13.2 The Contracting Parties agree that benefits arising from the use, including commercial, of plant genetic resources for food and agriculture under the Multilateral System shall be shared fairly and equitably through the following mechanisms: the exchange of information, access to and transfer of technology, capacity-building, and the sharing of the benefits arising from commercialization, taking into account the priority activity areas in the rolling Global Plan of Action, under the guidance of the Governing Body:

(a) Exchange of information:

The Contracting Parties agree to make available information which shall, inter alia, encompass catalogues and inventories, information on technologies, results of technical, scientific and socio-economic research, including characterization, evaluation and utilization, regarding those plant genetic resources for food and agriculture under the Multilateral System. Such information shall be made available, where non-confidential, subject to applicable law and in accordance with national capabilities. Such information shall be made available to all Contracting Parties to this Treaty through the information system, provided for in Article 17.

(b) Access to and transfer of technology

(i) The Contracting Parties undertake to provide and/or facilitate access to technologies for the conservation, characterization, evaluation and use of plant genetic resources for food and agriculture which are under the Multilateral System. Recognizing that some technologies can only be transferred through genetic material, the Contracting Parties shall provide and/or facilitate access to such technologies and genetic material which is under the Multilateral System and to improved varieties and genetic material developed through the use of plant genetic resources for food and agriculture under the Multilateral System, in conformity with the provisions of Article 12. Access to these technologies, improved varieties and genetic material shall be provided and/or facilitated, while respecting applicable property rights and access laws, and in accordance with national capabilities.

(ii) Access to and transfer of technology to countries, especially to developing countries and countries with economies in transition, shall be carried out through a set of measures, such as the establishment and maintenance of, and participation in, crop-based thematic groups on utilization of plant genetic resources for food and agriculture, all types of partnership in research and development and in commercial joint ventures relating to the material received, human resource development, and effective access to research facilities.

(iii) Access to and transfer of technology as referred to in (i) and (ii) above, including that protected by intellectual property rights, to developing countries that are Contracting Parties, in particular least developed countries, and countries with economies in transition, shall be provided and/or facilitated under fair and most favourable terms, in particular in the case of technologies for use in conservation as well as technologies for the benefit of farmers in developing countries, especially in least developed countries, and countries with economies in transition, including on concessional and preferential terms where mutually agreed, inter alia, through partnerships in research and development under the Multilateral System. Such access and transfer shall be provided on terms which recognize and are consistent with the adequate and effective protection of intellectual property rights.

(c) Capacity-building

Taking into account the needs of developing countries and countries with economies in transition, as expressed through the priority they accord to building capacity in plant genetic resources for food and agriculture in their plans and programmes, when in place, in respect of those plant genetic resources for food and agriculture covered by the Multilateral System, the Contracting Parties agree to give priority to (i) establishing and/or strengthening programmes for scientific and technical education and training in conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture, (ii) developing and strengthening facilities for conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture, in particular in developing countries, and countries with economies in transition, and (iii) carrying out scientific research preferably, and where possible, in developing countries and countries with economies in transition, in cooperation with institutions of such countries, and developing capacity for such research in fields where they are needed.

(d) Sharing of monetary and other benefits of commercialization

(i) The Contracting Parties agree, under the Multilateral System, to take measures in order to achieve commercial benefit-sharing, through the involvement of the private and public sectors in activities identified under this Article, through partnerships and collaboration, including with the private sector in developing countries and countries with economies in transition, in research and technology development;

(ii) The Contracting Parties agree that the standard Material Transfer Agreement referred to in Article 12.4 shall include a requirement that a recipient who commercializes a product that is a plant genetic resource for food and agriculture and that incorporates material accessed from the Multilateral System, shall pay to the mechanism referred to in Article 19.3 f, an equitable share of the benefits arising from the commercialization of that product, except whenever such a product is available without restriction to others for further research and breeding, in which case the recipient who commercializes shall be encouraged to make such payment.

The Governing Body shall, at its first meeting, determine the level, form and manner of the payment, in line with commercial practice. The Governing Body may decide to establish different levels of payment for various categories of recipients who commercialize such products; it may also decide on the need to exempt from such payments small farmers in developing countries and in countries with economies in transition. The Governing Body may, from time to time, review the levels of payment with a view to achieving fair and equitable sharing of benefits, and it may also assess, within a period of five years from the entry into force of this Treaty, whether the mandatory payment requirement in the MTA shall apply also in cases where such commercialized products are available without restriction to others for further research and breeding.

13.3 The Contracting Parties agree that benefits arising from the use of plant genetic resources for food and agriculture that are shared under the Multilateral System should flow primarily, directly and indirectly, to farmers in all countries, especially in developing countries, and countries with economies in transition, who conserve and sustainably utilize plant genetic resources for food and agriculture.

13.4 The Governing Body shall, at its first meeting, consider relevant policy and criteria for specific assistance under the agreed funding strategy established under Article 18 for the conservation of plant genetic resources for food and agriculture in developing countries, and countries with economies in transition whose contribution to the diversity of plant genetic resources for food and agriculture in the Multilateral System is significant and/or which have special needs.

13.5 The Contracting Parties recognize that the ability to fully implement the Global Plan of Action, in particular of developing countries and countries with economies in transition, will depend largely upon the effective implementation of this Article and of the funding strategy as provided in Article 18.

13.6 The Contracting Parties shall consider modalities of a strategy of voluntary benefit-sharing contributions whereby Food Processing Industries that benefit from plant genetic resources for food and agriculture shall contribute to the Multilateral System.

Part V

SUPPORTING COMPONENTS

Article 14

Global Plan of Action

Recognizing that the rolling Global Plan of Action for the Conservation and Sustainable Use of Plant Genetic Resources for Food and Agriculture is important to this Treaty, Contracting Parties should promote its effective implementation, including through national actions and, as appropriate, international cooperation to provide a coherent framework, inter alia, for capacity-building, technology transfer and exchange of information, taking into account the provisions of Article 13.

Article 15

Ex situ collections of plant genetic resources for food and agriculture held by the international agricultural research centres of the consultative group on international agricultural research and other international institutions

15.1 The Contracting Parties recognize the importance to this Treaty of the ex situ collections of plant genetic resources for food and agriculture held in trust by the International Agricultural Research Centres (IARCs) of the Consultative Group on International Agricultural Research (CGIAR). The Contracting Parties call upon the IARCs to sign agreements with the Governing Body with regard to such ex situ collections, in accordance with the following terms and conditions:

(a) Plant genetic resources for food and agriculture listed in Annex I of this Treaty and held by the IARCs shall be made available in accordance with the provisions set out in Part IV of this Treaty.

(b) Plant genetic resources for food and agriculture other than those listed in Annex I of this Treaty and collected before its entry into force that are held by IARCs shall be made available in accordance with the provisions of the MTA currently in use pursuant to agreements between the IARCs and the FAO. This MTA shall be amended by the Governing Body no later than its second regular session, in consultation with the IARCs, in accordance with the relevant provisions of this Treaty, especially Articles 12 and 13, and under the following conditions:

(i) The IARCs shall periodically inform the Governing Body about the MTAs entered into, according to a schedule to be established by the Governing Body;

(ii) The Contracting Parties in whose territory the plant genetic resources for food and agriculture were collected from in situ conditions shall be provided with samples of such plant genetic resources for food and agriculture on demand, without any MTA;

(iii) Benefits arising under the above MTA that accrue to the mechanism mentioned in Article 19.3 f shall be applied, in particular, to the conservation and sustainable use of the plant genetic resources for food and agriculture in question, particularly in national and regional programmes in developing countries and countries with economies in transition, especially in centres of diversity and the least developed countries; and

(iv) The IARCs shall take appropriate measures, in accordance with their capacity, to maintain effective compliance with the conditions of the MTAs, and shall promptly inform the Governing Body of cases of non-compliance.

(c) IARCs recognize the authority of the Governing Body to provide policy guidance relating to ex situ collections held by them and subject to the provisions of this Treaty.

(d) The scientific and technical facilities in which such ex situ collections are conserved shall remain under the authority of the IARCs, which undertake to manage and administer these ex situ collections in accordance with internationally accepted standards, in particular the Genebank Standards as endorsed by the FAO Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture.

(e) Upon request by an IARC, the Secretary shall endeavour to provide appropriate technical support.

(f) The Secretary shall have, at any time, right of access to the facilities, as well as right to inspect all activities performed therein directly related to the conservation and exchange of the material covered by this Article.

(g) If the orderly maintenance of these ex situ collections held by IARCs is impeded or threatened by whatever event, including force majeure, the Secretary, with the approval of the host country, shall assist in its evacuation or transfer, to the extent possible.

15.2 The Contracting Parties agree to provide facilitated access to plant genetic resources for food and agriculture in Annex I under the Multilateral System to IARCs of the CGIAR that have signed agreements with the Governing Body in accordance with this Treaty. Such Centres shall be included in a list held by the Secretary to be made available to the Contracting Parties on request.

15.3 The material other than that listed in Annex I, which is received and conserved by IARCs after the coming into force of this Treaty, shall be available for access on terms consistent with those mutually agreed between the IARCs that receive the material and the country of origin of such resources or the country that has acquired those resources in accordance with the Convention on Biological Diversity or other applicable law.

15.4 The Contracting Parties are encouraged to provide IARCs that have signed agreements with the Governing Body with access, on mutually agreed terms, to plant genetic resources for food and agriculture not listed in Annex I that are important to the programmes and activities of the IARCs.

15.5 The Governing Body will also seek to establish agreements for the purposes stated in this Article with other relevant international institutions.

Article 16

International plant genetic resources networks

16.1 Existing cooperation in international plant genetic resources for food and agriculture networks will be encouraged or developed on the basis of existing arrangements and consistent with the terms of this Treaty, so as to achieve as complete coverage as possible of plant genetic resources for food and agriculture.

16.2 The Contracting Parties will encourage, as appropriate, all relevant institutions, including governmental, private, non-governmental, research, breeding and other institutions, to participate in the international networks.

Article 17

The global information system on plant genetic resources for food and agriculture

17.1 The Contracting Parties shall cooperate to develop and strengthen a global information system to facilitate the exchange of information, based on existing information systems, on scientific, technical and environmental matters related to plant genetic resources for food and agriculture, with the expectation that such exchange of information will contribute to the sharing of benefits by making information on plant genetic resources for food and agriculture available to all Contracting Parties. In developing the Global Information System, cooperation will be sought with the Clearing House Mechanism of the Convention on Biological Diversity.

17.2 Based on notification by the Contracting Parties, early warning should be provided about hazards that threaten the efficient maintenance of plant genetic resources for food and agriculture, with a view to safeguarding the material.

17.3 The Contracting Parties shall cooperate with the Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture of the FAO in its periodic reassessment of the state of the world’s plant genetic resources for food and agriculture in order to facilitate the updating of the rolling Global Plan of Action referred to in Article 14.

Part VI

FINANCIAL PROVISIONS

Article 18

Financial resources

18.1 The Contracting Parties undertake to implement a funding strategy for the implementation of this Treaty in accordance with the provisions of this Article.

18.2 The objectives of the funding strategy shall be to enhance the availability, transparency, efficiency and effectiveness of the provision of financial resources to implement activities under this Treaty.

18.3 In order to mobilize funding for priority activities, plans and programmes, in particular in developing countries and countries with economies in transition, and taking the Global Plan of Action into account, the Governing Body shall periodically establish a target for such funding.

18.4 Pursuant to this funding strategy:

(a) The Contracting Parties shall take the necessary and appropriate measures within the Governing Bodies of relevant international mechanisms, funds and bodies to ensure due priority and attention to the effective allocation of predictable and agreed resources for the implementation of plans and programmes under this Treaty.

(b) The extent to which Contracting Parties that are developing countries and Contracting Parties with economies in transition will effectively implement their commitments under this Treaty will depend on the effective allocation, particularly by the developed country Parties, of the resources referred to in this Article. Contracting Parties that are developing countries and Contracting Parties with economies in transition will accord due priority in their own plans and programmes to building capacity in plant genetic resources for food and agriculture.

(c) The Contracting Parties that are developed countries also provide, and Contracting Parties that are developing countries and Contracting Parties with economies in transition avail themselves of, financial resources for the implementation of this Treaty through bilateral and regional and multilateral channels. Such channels shall include the mechanism referred to in Article 19.3 f.

(d) Each Contracting Party agrees to undertake, and provide financial resources for national activities for the conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture in accordance with its national capabilities and financial resources. The financial resources provided shall not be used to ends inconsistent with this Treaty, in particular in areas related to international trade in commodities.

(e) The Contracting Parties agree that the financial benefits arising from Article 13.2 d are part of the funding strategy.

(f) Voluntary contributions may also be provided by Contracting Parties, the private sector, taking into account the provisions of Article 13, non-governmental organisations and other sources. The Contracting Parties agree that the Governing Body shall consider modalities of a strategy to promote such contributions.

18.5 The Contracting Parties agree that priority will be given to the implementation of agreed plans and programmes for farmers in developing countries, especially in least developed countries, and in countries with economies in transition, who conserve and sustainably utilize plant genetic resources for food and agriculture.

Part VII

INSTITUTIONAL PROVISIONS

Article 19

Governing Body

19.1 A Governing Body for this Treaty is hereby established, composed of all Contracting Parties.

19.2 All decisions of the Governing Body shall be taken by consensus unless by consensus another method of arriving at a decision on certain measures is reached, except that consensus shall always be required in relation to Articles 23 and 24.

19.3 The functions of the Governing Body shall be to promote the full implementation of this Treaty, keeping in view its objectives, and, in particular, to:

(a) provide policy direction and guidance to monitor, and adopt such recommendations as necessary for the implementation of this Treaty and, in particular, for the operation of the Multilateral System;

(b) adopt plans and programmes for the implementation of this Treaty;

(c) adopt, at its first session, and periodically review the funding strategy for the implementation of this Treaty, in accordance with the provisions of Article 18;

(d) adopt the budget of this Treaty;

(e) consider and establish subject to the availability of necessary funds such subsidiary bodies as may be necessary, and their respective mandates and composition;

(f) establish, as needed, an appropriate mechanism, such as a Trust Account, for receiving and utilizing financial resources that will accrue to it for purposes of implementing this Treaty;

(g) establish and maintain cooperation with other relevant international organizations and treaty bodies, including in particular the Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity, on matters covered by this Treaty, including their participation in the funding strategy;

(h) consider and adopt, as required, amendments to this Treaty, in accordance with the provisions of Article 23;

(i) consider and adopt, as required, amendments to annexes to this Treaty, in accordance with the provisions of Article 24;

(j) consider modalities of a strategy to encourage voluntary contributions, in particular, with reference to Articles 13 and 18;

(k) perform such other functions as may be necessary for the fulfilment of the objectives of this Treaty;

(l) take note of relevant decisions of the Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity and other relevant international organizations and treaty bodies;

(m) inform, as appropriate, the Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity and other relevant international organizations and treaty bodies of matters regarding the implementation of this Treaty; and

(n) approve the terms of agreements with the IARCs and other international institutions under Article 15, and review and amend the MTA in Article 15.

19.4 Subject to Article 19.6, each Contracting Party shall have one vote and may be represented at sessions of the Governing Body by a single delegate who may be accompanied by an alternate, and by experts and advisers. Alternates, experts and advisers may take part in the proceedings of the Governing Body but may not vote, except in the case of their being duly authorized to substitute for the delegate.

19.5 The United Nations, its specialized agencies and the International Atomic Energy Agency, as well as any State not a Contracting Party to this Treaty, may be represented as observers at sessions of the Governing Body. Any other body or agency, whether governmental or non-governmental, qualified in fields relating to conservation and sustainable use of plant genetic resources for food and agriculture, which has informed the Secretary of its wish to be represented as an observer at a session of the Governing Body, may be admitted unless at least one third of the Contracting Parties present object. The admission and participation of observers shall be subject to the Rules of Procedure adopted by the Governing Body.

19.6 A Member Organization of FAO that is a Contracting Party and the member states of that Member Organization that are Contracting Parties shall exercise their membership rights and fulfil their membership obligations in accordance, mutatis mutandis, with the Constitution and General Rules of FAO.

19.7 The Governing Body shall adopt and amend, as required, its own Rules of Procedure and financial rules which shall not be inconsistent with this Treaty.

19.8 The presence of delegates representing a majority of the Contracting Parties shall be necessary to constitute a quorum at any session of the Governing Body.

19.9 The Governing Body shall hold regular sessions at least once every two years. These sessions should, as far as possible, be held back-to-back with the regular sessions of the Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture.

19.10 Special Sessions of the Governing Body shall be held at such other times as may be deemed necessary by the Governing Body, or at the written request of any Contracting Party, provided that this request is supported by at least one third of the Contracting Parties.

19.11 The Governing Body shall elect its Chairperson and Vice-Chairpersons (collectively referred to as „the Bureau”), in conformity with its Rules of Procedure.

Article 20

Secretary

20.1 The Secretary of the Governing Body shall be appointed by the Director-General of FAO, with the approval of the Governing Body. The Secretary shall be assisted by such staff as may be required.

20.2 The Secretary shall perform the following functions:

(a) arrange for and provide administrative support for sessions of the Governing Body and for any subsidiary bodies as may be established;

(b) assist the Governing Body in carrying out its functions, including the performance of specific tasks that the Governing Body may decide to assign to it;

(c) report on its activities to the Governing Body.

20.3 The Secretary shall communicate to all Contracting Parties and to the Director-General:

(a) decisions of the Governing Body within sixty days of adoption;

(b) information received from Contracting Parties in accordance with the provisions of this Treaty.

20.4 The Secretary shall provide documentation in the six languages of the United Nations for sessions of the Governing Body.

20.5 The Secretary shall cooperate with other organizations and treaty bodies, including in particular the Secretariat of the Convention on Biological Diversity, in achieving the objectives of this Treaty.

Article 21

Compliance

The Governing Body shall, at its first meeting, consider and approve cooperative and effective procedures and operational mechanisms to promote compliance with the provisions of this Treaty and to address issues of non-compliance. These procedures and mechanisms shall include monitoring, and offering advice or assistance, including legal advice or legal assistance, when needed, in particular to developing countries and countries with economies in transition.

Article 22

Settlement of disputes

22.1 In the event of a dispute between Contracting Parties concerning the interpretation or application of this Treaty, the parties concerned shall seek solutions by negotiation.

22.2 If the parties concerned cannot reach agreement by negotiation, they may jointly seek the good offices of, or request mediation by, a third party.

22.3 When ratifying, accepting, approving or acceding to this Treaty, or at any time thereafter, a Contracting Party may declare in writing to the Depositary that for a dispute not resolved in accordance with Article 22.1 or Article 22.2 above, it accepts one or both of the following means of dispute settlement as compulsory:

(a) Arbitration in accordance with the procedure laid down in Part 1 of Annex II to this Treaty;

(b) Submission of the dispute to the International Court of Justice.

22.4 If the parties to the dispute have not, in accordance with Article 22.3 above, accepted the same or any procedure, the dispute shall be submitted to conciliation in accordance with Part 2 of Annex II to this Treaty unless the parties otherwise agree.

Article 23

Amendments of the Treaty

23.1 Amendments to this Treaty may be proposed by any Contracting Party.

23.2 Amendments to this Treaty shall be adopted at a session of the Governing Body. The text of any proposed amendment shall be communicated to Contracting Parties by the Secretary at least six months before the session at which it is proposed for adoption.

23.3 All amendments to this Treaty shall only be made by consensus of the Contracting Parties present at the session of the Governing Body.

23.4 Any amendment adopted by the Governing Body shall come into force among Contracting Parties having ratified, accepted or approved it on the ninetieth day after the deposit of instruments of ratification, acceptance or approval by two-thirds of the Contracting Parties. Thereafter the amendment shall enter into force for any other Contracting Party on the ninetieth day after that Contracting Party deposits its instrument of ratification, acceptance or approval of the amendment.

23.5 For the purpose of this Article, an instrument deposited by a Member Organization of FAO shall not be counted as additional to those deposited by member states of such an organization.

Article 24

Annexes

24.1 The annexes to this Treaty shall form an integral part of this Treaty and a reference to this Treaty shall constitute at the same time a reference to any annexes thereto.

24.2 The provisions of Article 23 regarding amendments to this Treaty shall apply to the amendment of annexes.

Article 25

Signature

This Treaty shall be open for signature at the FAO from 3 November 2001 to 4 November 2002 by all Members of FAO and any States that are not Members of FAO but are Members of the United Nations, or any of its specialized agencies or of the International Atomic Energy Agency.

Article 26

Ratification, acceptance or approval

This Treaty shall be subject to ratification, acceptance or approval by the Members and non-Members of FAO referred to in Article 25. Instruments of ratification, acceptance, or approval shall be deposited with the Depositary.

Article 27

Accession

This Treaty shall be open for accession by all Members of FAO and any States that are not Members of FAO but are Members of the United Nations, or any of its specialized agencies or of the International Atomic Energy Agency from the date on which the Treaty is closed for signature. Instruments of accession shall be deposited with the Depositary.

Article 28

Entry into force

28.1 Subject to the provisions of Article 29.2, this Treaty shall enter into force on the ninetieth day after the deposit of the fortieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, provided that at least twenty instruments of ratification, acceptance, approval or accession have been deposited by Members of FAO.

28.2 For each Member of FAO and any State that is not a Member of FAO but is a Member of the United Nations, or any of its specialized agencies or of the International Atomic Energy Agency that ratifies, accepts, approves or accedes to this Treaty after the deposit, in accordance with Article 28.1, of the fortieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, the Treaty shall enter into force on the ninetieth day following the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

Article 29

Member organizations of FAO

29.1 When a Member Organization of FAO deposits an instrument of ratification, acceptance, approval or accession for this Treaty, the Member Organization shall, in accordance with the provisions of Article II.7 of the FAO Constitution, notify any change regarding its distribution of competence to its declaration of competence submitted under Article II.5 of the FAO Constitution as may be necessary in light of its acceptance of this Treaty. Any Contracting Party to this Treaty may, at any time, request a Member Organization of FAO that is a Contracting Party to this Treaty to provide information as to which, as between the Member Organization and its member states, is responsible for the implementation of any particular matter covered by this Treaty. The Member Organization shall provide this information within a reasonable time.

29.2 Instruments of ratification, acceptance, approval, accession or withdrawal, deposited by a Member Organization of FAO, shall not be counted as additional to those deposited by its Member States.

Article 30

Reservations

No reservations may be made to this Treaty.

Article 31

Non-Parties

The Contracting Parties shall encourage any Member of FAO or other State, not a Contracting Party to this Treaty, to accept this Treaty.

Article 32

Withdrawals

32.1 Any Contracting Party may at any time after two years from the date on which this Treaty has entered into force for it, notify the Depositary in writing of its withdrawal from this Treaty. The Depositary shall at once inform all Contracting Parties.

32.2 Withdrawal shall take effect one year from the date of receipt of the notification.

Article 33

Termination

33.1 This Treaty shall be automatically terminated if and when, as the result of withdrawals, the number of Contracting Parties drops below forty, unless the remaining Contracting Parties unanimously decide otherwise.

33.2 The Depositary shall inform all remaining Contracting Parties when the number of Contracting Parties has dropped to forty.

33.3 In the event of termination the disposition of assets shall be governed by the financial rules to be adopted by the Governing Body.

Article 34

Depositary

The Director-General of FAO shall be the Depositary of this Treaty.

Article 35

Authentic texts

The Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts of this Treaty are equally authentic.

ANNEX I

List of crops covered under the Multilateral System

Food crops
Crop Genus Observations
Breadfruit Artocarpus Breadfruit only.
Asparagus Asparagus
Oat Avena
Beet Beta
Brassica complex Brassica et al. Genera included are: Brassica, Armoracia, Barbarea, Camelina, Crambe, Diplotaxis, Eruca, Isatis, Lepidium, Raphanobrassica, Raphanus, Rorippa, and Sinapis. This comprises oilseed and vegetable crops such as cabbage, rapeseed, mustard, cress, rocket, radish, and turnip. The species Lepidium meyenii (maca) is excluded.
Pigeon Pea Cajanus
Chickpea Cicer
Citrus Citrus Genera Poncirus and Fortunella are included as root stock.
Coconut Cocos
Major aroids Colocasia, Xanthosoma Major aroids include taro, cocoyam, dasheen and tannia.
Carrot Daucus
Yams Dioscorea
Finger Millet Eleusine
Strawberry Fragaria
Sunflower Helianthus
Barley Hordeum
Sweet Potato Ipomoea
Grass pea Lathyrus
Lentil Lens
Apple Malus
Cassava Manihot Manihot esculenta only.
Banana/Plantain Musa Except Musa textilis.
Rice Oryza
Pearl Millet Pennisetum
Beans Phaseolus Except Phaseolus polyanthus.
Pea Pisum
Rye Secale
Potato Solanum Section tuberosa included, except Solanum phureja.
Eggplant Solanum Section melongena included.
Sorghum Sorghum
Triticale Triticosecale
Wheat Triticum et al. Including Agropyron, Elymus and Secale.
Faba Bean/Vetch Vicia
Cowpea et al. Vigna
Maize Zea Excluding Zea perennis, Zea diploperennis and Zea luxurians.
Forages
Genera Species
LEGUME FORAGES
Astragalus chinensis, cicer, arenarius
Canavalia ensiformis
Coronilla varia
Hedysarum coronarium
Lathyrus cicera, ciliolatus, hirsutus, ochrus, odoratus, sativus
Lespedeza cuneata, striata, stipulacea
Lotus corniculatus, subbiflorus, uliginosus
Lupinus albus, angustifolius, luteus
Medicago arborea, falcata, sativa, scutellata, rigidula, truncatula
Melilotus albus, officinalis
Onobrychis viciifolia
Ornithopus sativus
Prosopis affinis, alba, chilensis, nigra, pallida
Pueraria phaseoloides
Trifolium alexandrinum, alpestre, ambiguum, angustifolium, arvense, agrocicerum, hybridum, incarnatum, pratense, repens, resupinatum, rueppellianum, semipilosum, subterraneum, vesiculosum
GRASS FORAGES
Andropogon gayanus
Agropyron cristatum, desertorum
Agrostis stolonifera, tenuis
Alopecurus pratensis
Arrhenatherum elatius
Dactylis glomerata
Festuca arundinacea, gigantea, heterophylla, ovina, pratensis, rubra
Lolium hybridum, multiflorum, perenne, rigidum, temulentum
Phalaris aquatica, arundinacea
Phleum pratense
Poa alpina, annua, pratensis
Tripsacum laxum
OTHER FORAGES
Atriplex halimus, nummularia
Salsola vermiculata

ANNEX II

Part 1

ARBITRATION

Article 1

The claimant party shall notify the Secretary that the parties to the dispute are referring it to arbitration pursuant to Article 22. The notification shall state the subject-matter of arbitration and include, in particular, the articles of this Treaty, the interpretation or application of which are at issue. If the parties to the dispute do not agree on the subject matter of the dispute before the President of the tribunal is designated, the arbitral tribunal shall determine the subject matter. The Secretary shall forward the information thus received to all Contracting Parties to this Treaty.

Article 2

1. In disputes between two parties to the dispute, the arbitral tribunal shall consist of three members. Each of the parties to the dispute shall appoint an arbitrator and the two arbitrators so appointed shall designate by common agreement the third arbitrator who shall be the President of the tribunal. The latter shall not be a national of one of the parties to the dispute, nor have his or her usual place of residence in the territory of one of these parties to the dispute, nor be employed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity.

2. In disputes between more than two Contracting Parties, parties to the dispute with the same interest shall appoint one arbitrator jointly by agreement.

3. Any vacancy shall be filled in the manner prescribed for the initial appointment.

Article 3

1. If the President of the arbitral tribunal has not been designated within two months of the appointment of the second arbitrator, the Director-General of FAO shall, at the request of a party to the dispute, designate the President within a further two-month period.

2. If one of the parties to the dispute does not appoint an arbitrator within two months of receipt of the request, the other party may inform the Director-General of FAO who shall make the designation within a further two-month period.

Article 4

The arbitral tribunal shall render its decisions in accordance with the provisions of this Treaty and international law.

Article 5

Unless the parties to the dispute otherwise agree, the arbitral tribunal shall determine its own rules of procedure.

Article 6

The arbitral tribunal may, at the request of one of the parties to the dispute, recommend essential interim measures of protection.

Article 7

The parties to the dispute shall facilitate the work of the arbitral tribunal and, in particular, using all means at their disposal, shall:

(a) Provide it with all relevant documents, information and facilities; and

(b) Enable it, when necessary, to call witnesses or experts and receive their evidence.

Article 8

The parties to the dispute and the arbitrators are under an obligation to protect the confidentiality of any information they receive in confidence during the proceedings of the arbitral tribunal.

Article 9

Unless the arbitral tribunal determines otherwise because of the particular circumstances of the case, the costs of the tribunal shall be borne by the parties to the dispute in equal shares. The tribunal shall keep a record of all its costs, and shall furnish a final statement thereof to the parties to the dispute.

Article 10

Any Contracting Party that has an interest of a legal nature in the subject-matter of the dispute which may be affected by the decision in the case, may intervene in the proceedings with the consent of the tribunal.

Article 11

The tribunal may hear and determine counterclaims arising directly out of the subject-matter of the dispute.

Article 12

Decisions both on procedure and substance of the arbitral tribunal shall be taken by a majority vote of its members.

Article 13

If one of the parties to the dispute does not appear before the arbitral tribunal or fails to defend its case, the other party may request the tribunal to continue the proceedings and to make its award. Absence of a party to the dispute or a failure of a party to the dispute to defend its case shall not constitute a bar to the proceedings. Before rendering its final decision, the arbitral tribunal must satisfy itself that the claim is well founded in fact and law.

Article 14

The tribunal shall render its final decision within five months of the date on which it is fully constituted unless it finds it necessary to extend the time-limit for a period which should not exceed five more months.

Article 15

The final decision of the arbitral tribunal shall be confined to the subject-matter of the dispute and shall state the reasons on which it is based. It shall contain the names of the members who have participated and the date of the final decision. Any member of the tribunal may attach a separate or dissenting opinion to the final decision.

Article 16

The award shall be binding on the parties to the dispute. It shall be without appeal unless the parties to the dispute have agreed in advance to an appellate procedure.

Article 17

Any controversy which may arise between the parties to the dispute as regards the interpretation or manner of implementation of the final decision may be submitted by either party to the dispute for decision to the arbitral tribunal which rendered it.

Part 2

CONCILIATION

Article 1

A conciliation commission shall be created upon the request of one of the parties to the dispute. The commission shall, unless the parties to the dispute otherwise agree, be composed of five members, two appointed by each party concerned and a President chosen jointly by those members.

Article 2

In disputes between more than two Contracting Parties, parties to the dispute with the same interest shall appoint their members of the commission jointly by agreement. Where two or more parties to the dispute have separate interests or there is a disagreement as to whether they are of the same interest, they shall appoint their members separately.

Article 3

If any appointments by the parties to the dispute are not made within two months of the date of the request to create a conciliation commission, the Director-General of FAO shall, if asked to do so by the party to the dispute that made the request, make those appointments within a further two-month period.

Article 4

If a President of the conciliation commission has not been chosen within two months of the last of the members of the commission being appointed, the Director-General of FAO shall, if asked to do so by a party to the dispute, designate a President within a further two-month period.

Article 5

The conciliation commission shall take its decisions by majority vote of its members. It shall, unless the parties to the dispute otherwise agree, determine its own procedure. It shall render a proposal for resolution of the dispute, which the parties shall consider in good faith.

Article 6

A disagreement as to whether the conciliation commission has competence shall be decided by the commission.”

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat 2004. június 29. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére