A Kormány a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 30. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § * A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a növénytermesztési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) a Tv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak megsértése esetén az e rendeletben foglaltak szerint minőségvédelmi bírságot szab ki a szaporítóanyagot előállító, feldolgozó és forgalomba hozó természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében.
2. § (1) *
(2) * A NÉBIH, illetve a kormányhivatal a bírság mértékének megállapításakor figyelembe veszi azt is, ha a jogszabálysértést elkövető a károsult felhasználó részére kártérítést ad.
(3) * A NÉBIH, illetve a kormányhivatal a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a Tv.-ben foglaltak szerint egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat.
(4) *
3. § (1) Több jogszabálysértés egy eljárásban történő elbírálása esetén a minőségvédelmi bírság megállapításakor a súlyosabb jogszabálysértés alapján kiszabható összeget kell alapul venni.
(2) * A NÉBIH, illetve a kormányhivatal a minőségvédelmi bírságot kiszabó végleges határozatát a termékpálya szerinti terméktanáccsal is közli.
4. § (1) A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendeletben foglaltak megsértése esetén a minőségvédelmi bírság mértékét az e §-ban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.
(2) A minőségvédelmi bírság mértéke a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő vetőmag továbbszaporítás céljára történő elvetése esetén legfeljebb 250 000 forint.
(3) A minőségvédelmi bírság mértéke legfeljebb 300 000 forint
a) felbontott csomagolású és emiatt nem azonosítható, illetve ellenőrzöttnek nem minősülő vetőmag forgalomba hozatala, illetve
b) jogszabály által előírt nyilvántartási kötelezettség elmulasztása,
c) * a jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettség elmulasztása
esetén.
(4) A szaporítóanyag származásának és minőségének a feldolgozás vagy a felhasználás helyén történő hiányos dokumentálása, illetve a dokumentálás elmaradása esetén a minőségvédelmi bírság mértéke legfeljebb 350 000 forint.
(5) A minőségi feltételeknek nem megfelelő vetőmag forgalomba hozatala esetén – a forgalomba hozott szaporítóanyag eladási értékétől függően – a minőségvédelmi bírság mértéke legalább 400 000 forint, de legfeljebb 800 000 forint.
(6) A minőségvédelmi bírság mértéke nem megfelelő jelölésekkel ellátott vetőmag forgalomba hozatala esetén – a szabálytalanul forgalomba hozott vetőmag eladási értékétől függően – legalább 500 000 forint, de legfeljebb 1 500 000 forint.
(7) A minőségvédelmi bírság mértéke 1 millió forintig terjedhet
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével vetőmag minősítés nélküli forgalomba hozatala,
b) vetőmag előállításához igazolatlan származású alapanyag felhasználása, a származást igazoló bizonylatok előírt határidőig történő megőrzésének, illetve az esetleges letéti minták bemutatásának elmulasztása,
c) a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő növényfajta vetőmagjának forgalomba hozatala, illetve
d) a Tv. által előírt, termékpálya szerinti igazolt terméktanácsi tagság hiánya
esetén.
(8) A minőségvédelmi bírság mértéke 2 millió forintig terjedhet
a) szántóföldön alkalmatlannak minősített szaporítóanyag vetőmagként történő forgalomba hozatala,
b) *
c) hamis, illetve meghamisított minősítő okmányok használata
esetén.
(9) A minőségvédelmi bírság mértéke 2 500 000 forintig terjedhet
a) *
b) ellenőrző vizsgálaton alkalmatlannak minősített vetőmag forgalomba hozatala, illetve
c) a vetőmag szaporítások terméséhez tartozó bizonylatok meghamisítása
esetén.
4/A. § * (1) A minőségvédelmi bírság mértéke
a) géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag (a továbbiakban: szennyezett szaporító anyag) forgalomba hozatala esetén 100 000 forinttól 2 000 000 000 forintig;
b) a szennyezett szaporító anyag tétel elkülönítésére vonatkozó vagy a szennyezettség tényével kapcsolatos értesítési kötelezettség be nem tartása esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig;
c) zárolt növényi kultúrára vonatkozó betakarítási tilalom megsértése esetén 100 000 forinttól 10 000 000 forintig;
d) a szennyezett szaporító anyag tétel vagy a köztermesztésbe bocsátott szennyezett szaporító anyagból származó növényi kultúrára vonatkozó megsemmisítési kötelezettség be nem tarása esetén késedelmes naponként 100 000 forinttól 10 000 000 forintig
terjed, de legfeljebb a jogszabálysértést elkövető által elért nettó árbevételének tíz százaléka.
(2) A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a jogszabálysértést elkövető működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogszabálysértést elkövető a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező jogszabálysértést elkövető esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a jogszabálysértést elkövető által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
5. § (1) A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendeletben és a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 62/2004. (IV. 27.) FVM rendeletben foglaltak megsértése esetén a minőségvédelmi bírság mértékét az e §-ban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.
(2) A minőségvédelmi bírság mértéke 50 000 forintig terjedhet
a) a szaporítóanyag tételek jelölésével és elkülönítésével kapcsolatos előírások megsértése,
b) a szaporítóanyag nyilvántartás nem megfelelő rendszerességgel vagy hiányos tartalommal való vezetése,
c) a szaporítóanyag hiányos vagy nem megfelelően kiállított okmánnyal, illetve jelöléssel történő forgalomba hozatala, vagy
d) a különböző helyről származó szaporítóanyag együtt szállítása alkalmával a forgalmazó által az összetevőkről és azok származásáról készítendő feljegyzés elkészítésének elmulasztása
esetén.
(3) A minőségvédelmi bírság mértéke 100 000 forintig terjedhet
a) a szaporítóanyagnak külön jogszabály szerinti kísérő okmány nélküli forgalomba hozatala esetén, vagy
b) ha az előállító, illetve forgalmazó a szaporítóanyag származásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos okiratokat nem tudja bemutatni, illetve azokat nem őrzi meg a külön jogszabályban előírt határidőig.
(4) A minőségvédelmi bírság mértéke 200 000 forintig terjedhet
a) szaporítóanyag engedély, illetve külön jogszabályban előírt nyilvántartásba vétel nélküli forgalomba hozatala,
b) az előírásoknak nem megfelelő minőségű szaporítóanyag forgalomba hozatala esetén, vagy
c) ha az előállító, illetve forgalmazó termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja,
d) ha a citrusfélék és hagymás dísznövények esetén az előállító, illetve forgalmazó olyan szaporítóanyagot hoz forgalomba, amelynek előállítása a különleges növény-egészségügyi követelményeknek nem felelt meg,
e) ha az előállító, illetve forgalmazó a termeltetésre vonatkozó előírásokat nem tartja be, vagy a termelővel nem tartatja be, vagy
f) ha az előállító, illetve forgalmazó a jogszabály szerinti, a szaporítóanyagra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Dísznövény szaporítóanyag szabálytalan fajtanévvel vagy fajtaleírás hiányában történő forgalomba hozatala esetén a minőségvédelmi bírság mértéke fajtánként legfeljebb 200 000 forint.
(6) Minőségvédelmi bírságként legfeljebb 500 000 forintot kell kiszabni
a) nem minősített vetőmagnak vagy nem ellenőrzött szaporítóanyagnak zöldségpalánta előállításához történő felhasználása esetén, illetve ha az ilyen szaporítóanyag származását nem tudják igazolni,
b) a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő zöldségfajta vetőmagjának, illetve palántájának forgalomba hozatala, vagy
c) nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta szaporítóanyag forgalomba hozatala
esetén.
(7) Minőségvédelmi bírságként legfeljebb 2 millió forintot kell kiszabni
a) forgalomba hozataltól eltiltott vagy zárolt szaporítóanyag forgalomba hozatala, illetve
b) szaporítóanyag kísérő okmánnyal való visszaélés vagy jogosulatlan okmányhasználat
esetén.
6. § (1) A szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 90/2004. (V. 18.) FVM rendeletben és a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendeletben foglaltak megsértése esetén a minőségvédelmi bírságot az e §-ban foglaltakra tekintettel kell kiszabni.
(2) Minőségvédelmi bírságként legfeljebb 50 000 forintot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) a szaporítóanyag tételek jelölését, elkülönítését elmulasztja,
b) nyilvántartását nem rendszeresen vagy hiányosan vezeti,
c) * a származás igazolására szolgáló okiratot (a továbbiakban: származási igazolvány) a szaporítóanyag átadásával egyidőben nem állítja ki, vagy nem adja át,
d) * az általa forgalmazott szaporító alapanyagokról kiállított származási igazolványokat az előírt határidőre nem küldi meg a NÉBIH-nek, illetve a kormányhivatalnak vagy
e) törzsültetvényt engedély nélkül vág ki, vagy törzsültetvényt engedély nélkül von ki törzsültetvénykénti üzemeltetésből.
(3) A minőségvédelmi bírság mértéke legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint azzal szemben, aki
a) engedély nélkül szaporítóanyagot importál, illetve annak belföldiesítését elmulasztja,
b) szaporítóanyagot certifikációs címke nélkül, vagy amennyiben annak használata nem kötelező, megfelelő információtartalmú árucímke nélkül hoz forgalomba.
(4) A minőségvédelmi bírság mértéke legalább 250 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint azzal szemben, aki
a) nyilvántartásában valótlan adatot tüntet fel, vagy
b) zárolt szaporítóanyagot a zárlat feloldása nélkül hoz forgalomba.
(5) Legalább 250 000 forint, de legfeljebb 5 millió forint minőségvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) szaporítóanyagot engedély nélkül termeszt vagy hoz forgalomba,
b) a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek – ideértve a fajtaazonosságot és fajtatisztaságot is – nem megfelelő szaporítóanyagot hoz forgalomba,
c) olyan fajtát szaporít vagy hoz forgalomba, amely sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Szállítói Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben nem szerepel, és amelyre egyedi szaporítási engedélyt sem kapott,
d) nem igazolt származású szaporítóanyagot használ fel, illetve hoz forgalomba,
e) * szaporítóanyagot hamis származási igazolvánnyal hoz forgalomba.
(6) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban foglaltaknak a (2)–(5) bekezdésben nem nevesített megsértése esetén a minőségvédelmi bírság mértéke legfeljebb 500 000 forintig terjedhet.
7. § (1) * Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendeletben foglaltak megsértése esetén a NÉBIH, illetve a kormányhivatal a minőségvédelmi bírságot az e §-ban foglaltak szerint szabja ki.
(2) A minőségvédelmi bírság mértéke legalább 50 000 forint, de legfeljebb 1 500 000 forint azzal szemben, aki
a) az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtését és származásigazolását nem a külön jogszabályban előírtak szerint végzi,
b) az engedélyes csemetetermelő, szaporítóanyag begyűjtő és szaporítóanyag kereskedő számára előírt minimális szakmai nyilvántartást nem vezeti, illetve az olyan mértékben hiányos és szakszerűtlen, hogy az értékelést kizárja, vagy
c) az előírt határidőket sorozatosan elmulasztja.
(3) Legalább 500 000 forint, de legfeljebb 3 500 000 forint minőségvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) kiválasztott, kiemelt és vizsgált szaporítóanyagot nem törzsültetvényből állít elő vagy gyűjt be,
b) törzsültetvényt nem a külön jogszabályokban foglaltak szerint létesít és tart fenn,
c) a külön jogszabály szerinti minősítési eljárást (certifikációt) elkerüli, vagy
d) a szaporítóanyag-tételeket nem a jogszabályi követelmények szerint hozza forgalomba.
(4) Legalább 750 000 forint, de legfeljebb 5 millió forint mértékű minőségvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) engedély nélkül termelt vagy a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő szaporítóanyagot hoz forgalomba, illetve nem tesz eleget a külön jogszabály szerinti származásazonosított szaporítóanyag-forrás bejelentési kötelezettségének,
b) bejelentés nélkül szaporítóanyag-kereskedelmet folytat, illetve a viszonteladás szakmai követelményeit nem tartja be,
c) származásigazolásra kötelezett faj szaporítóanyagát nemzetközi (OECD) származási igazolvány nélkül exportálja, az Európai Unión belüli átszállítás esetén bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,
d) az importelőírásokat megsérti, a belföldiesítést elkerüli, vagy
e) zárlati termesztés esetén a ki nem szállított szaporítóanyagot forgalomba hozza, ha a faj, származás vagy fajta Magyarországon nem szaporítható és nem használható fel.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
