A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a felszín alatti vízre, földtani közegre és az azokban található, az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott szennyező anyagokra, tulajdonságokra, valamint módszerekre;
b) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.
2. § E rendelet alkalmazásban:
a) szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással;
b) történeti kutatás: a vélelmezett szennyezettség kialakulására, a területen folytatott, feltehetően szennyezettséget okozó tevékenységre, alkalmazott technológiákra, a terület használatára, továbbá a vizsgált területen előfordult eseményre vonatkozó információk összegyűjtése.
3. § (1) A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban * meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható.
(2) A felszín alatti vízből és a földtani közegből származó minták előkészítését az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végezni.
4. § (1) Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat.
(2) A történeti kutatások alapján valószínűsíthető, de a szűrővizsgálati körbe nem tartozó, ott nem azonosított szennyező anyagokat a tényfeltárás során külön kell vizsgálni.
(3) A szűrővizsgálat során vizsgálandó szennyező anyagokat és tulajdonságokat
a) felszín alatti víz esetében az 1. számú melléklet,
b) földtani közeg esetében a 2. számú melléklet
tartalmazza.
5. § (1) A szűrővizsgálathoz a felszín alatti vízből és a földtani közegből a mintát a történeti kutatások és egyéb információk, illetve laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthetően szennyezett helyen kell venni.
(2) Amennyiben a korábbi környezethasználatok a vizsgált területen több, egymástól elkülöníthető szennyezettséget okoztak, valamennyi szennyezett területre külön-külön el kell végezni a mintavételt és a kémiai-analitikai vizsgálatokat.
(3) Mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.
(4) A felszín alatti víz szűrővizsgálatától el lehet tekinteni, ha a szennyezettség ténye megalapozottan kizárható és a mintavétel aránytalanul nagy költséggel jár. E körülmények fennállását a mintavételek és a kémiai-analitikai vizsgálatok tervezésekor kell vizsgálni, megtörténtét pedig a tényfeltárási záródokumentációban kell rögzíteni az erre vonatkozó dokumentumok csatolásával.
6. § (1) A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően - a Kr. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - csatolni kell az alábbiakat:
a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,
b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és
c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát.
(2) A Kr. 47. §-ának (3) bekezdése szerint szűrővizsgálatot végzőnek dokumentálnia kell azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi határértéknél - nem végezhető el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti dokumentumokat a tényfeltárási záródokumentációhoz csatolni kell.
7. § * Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti zavaró hatások miatt nem kimutatható szennyező anyagok további vizsgálata alól felmentést adhat, ha bizonyítható, hogy a vizsgált területen lévő szennyező anyagok nem fordulhatnak elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben, ellenkező esetben célzott kémiai-analitikai vizsgálatokat kell végezni.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
| Szennyező anyagok és tulajdonságok | Javasolt vizsgálati módszer elve | Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer | |
| pH | potenciometria | MSZ 448-22: 1985, MSZ ISO 10523:2003 | |
| elektromos vezetőképesség | konduktometria | MSZ EN 27888:1998, MSZ 448-32:1977 | |
| fluorid | potenciometria, vagy ionkromatográfia, vagy spektrofotometria | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-17:1986 | |
| klorid | ionkromatográfia, vagy titrimetria | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-15:1982, MSZ ISO 9297:2003 | |
| nitrit | fotometria, vagy ionkromatográfía | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ EN 26777:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999 | |
| nitrát | fotometria, vagy ionkromatográfía | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999 | |
| szulfát | fotometria, vagy ionkromatográfía | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-13:1983 | |
| foszfát | fotometria, vagy ionkromatográfía | MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-18:1977, MSZ EN ISO 6878:2004 | |
| ammónium-ion | fotometria | MSZ EN ISO 11732:1999, MSZ ISO 7150-1:1992 | |
| króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: krómVI) | ICP-MS1, vagy ICP-OES2, vagy AAS3, vagy AAS-ETA4, vagy GF-AAS5 | MSZ 1484-3:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ EN ISO 11885:2000 | |
| arzén | ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES | MSZ 1484-3:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010 EPA-6020 | |
| higany | ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES | ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ 1484-3:1998 | |
| 1 ICP-MS: induktív csatlakozású plazma-tömegspektrometria | |||
| 2 ICP-OES: induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria | |||
| 3 AAS: atomabszorpciós spektrometria | |||
| 4 AAS-ETA: atomabszorpciós spektrofotometria - elektrotermikus atomizációval | |||
| 5 GF-AAS: grafit-küvettás atomabszorpciós spektrometria | |||
| Szennyező anyagok | Javasolt vizsgálati módszer elve | Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer | ||
| alifás szénhidrogének C5-C9 | ||||
| benzol és alkil benzolok | ||||
| Illékony szerves vegyületek | aromás halogénezett szénhidrogének (klór-benol, diklórbenzol, triklórbenzol, bróm-benzol, klórnaftalinok) | GC-FID6, vagy GC-ECD7, vagy GC-MS-SCAN8, vagy GC-MS-SIR9 | MSZ 1484-4:1998 MSZ 1484-5:1998 EPA 8260 | |
| halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid) | ||||
| egyéb vegyületek körében: izopropil-alkohol, glikolok, piridin, tetrahidro-furán és tetrahidro-tiofén | ||||
| alifás szénhidrogének C10-C40 | ||||
| fenolok | MSZ 1484-6:2003 EPA 8270 | |||
| Nem illékony szerves vegyületek | policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén) | GC-FID, vagy GC-ECD, vagy | (A minta lúgos/semleges/savas, | |
| klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) | GC-NDP10, vagy GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR | egymást követő extrakciója diklór- metánnal. A vizsgálat | ||
| klórfenolok | lehet extraktumonként vagy az egyesített | |||
| GC-vel mérhető növényvédő szerek | extraktumból.) | |||
| 6 GC-FID: gázkromatográfia-lángionizációs detektor | ||||
| 7 GC-ECD: gázkromatográfia-elektronbefogásos detektor | ||||
| 8 GC-MS-SCAN: gázkromatográfia-tömegspektrométer | ||||
| 9 GC-MS-SIR: gázkromatográfia-tömegspektrométer-ionkövetéses üzemmód | ||||
| 10 GC-NDP: gázkromatográfia-nitrogén-foszfor detektor | ||||
| Tulajdonságok | Javasolt vizsgálati módszer elve | Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer | |
| pH | potenciometria | MSZ 448-22:1985, MSZ 21470-2:1981 | |
| elektromos vezetőképesség | konduktometria | MSZ EN 27888:1998, MSZ 21470-2:1981 | |
| króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: króm VI) | ICP-MS, vagy ICP-OES, vagy AAS, vagy AAS-ETA | MSZ 21470-50:1998, EPA-6010, EPA-6020 | |
| arzén | ICP-MS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES | MSZ 21470-50:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, EPA-6010, EPA-6020 | |
| higany | ICP-MS, vagy hideggőzös AAS, vagy hidrid-AAS, vagy ICP-OES | MSZ 21470-50:1998, EPA-6010, EPA-6020 |
| Szennyező anyagok | Javasolt vizsgálati módszer elve | Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer | ||
| alifás szénhidrogének C5-C9 | ||||
| benzol és alkil benzolok | ||||
| Illékony szerves vegyületek | aromás halogénezett szénhidrogének (klór-benol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok) | GC-FID, vagy GC-ECD, vagy GC-MS-SCAN, | MSZ 21470-92:1998 MSZ 21470-93:1998 EPA 8260 | |
| halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve: vinil-klorid) | vagy GC-MS-SIR | |||
| egyéb vegyületek körében: piridin, tetra-hidro-furán, tetrahidro-tiofén | . | |||
| alifás szénhidrogének C10-C40 | ||||
| fenolok | MSZ 21470-94:2001 | |||
| Nem illékony szerves vegyületek | policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve: benz-a-pirén) | GC-FID, vagy GC-ECD, vagy GC-NDP, vagy | MSZ 21470-93:2002 EPA 8270 (A minta előkészítése Aceton: | |
| klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) | GC-MS-SCAN, vagy GC-MS-SIR | diklórmetán = 1:1 arányú oldószeres eleggyel történő | ||
| klórfenolok | extrakcióval) | |||
| GC-vel mérhető növényvédő szerek | ||||
