A jogszabály mai napon ( 2024.06.12. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet

a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) *  a felszín alatti vízre, földtani közegre és az azokban található, az e rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott szennyező anyagokra, tulajdonságokra, valamint módszerekre;

b) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos tevékenységekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásban:

a) szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással;

b) történeti kutatás: a vélelmezett szennyezettség kialakulására, a területen folytatott, feltehetően szennyezettséget okozó tevékenységre, alkalmazott technológiákra, a terület használatára, továbbá a vizsgált területen előfordult eseményre vonatkozó információk összegyűjtése.

Általános rendelkezések

3. § (1) A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban *  meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható.

(2) A felszín alatti vízből és a földtani közegből származó minták előkészítését az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végezni.

4. § (1) Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat.

(2) A történeti kutatások alapján valószínűsíthető, de a szűrővizsgálati körbe nem tartozó, ott nem azonosított szennyező anyagokat a tényfeltárás során külön kell vizsgálni.

(3) A szűrővizsgálat során vizsgálandó szennyező anyagokat és tulajdonságokat

a) *  felszín alatti víz esetében az 1. melléklet,

b) *  földtani közeg esetében a 2. melléklet

tartalmazza.

A mintavétellel kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A szűrővizsgálathoz a felszín alatti vízből és a földtani közegből a mintát a történeti kutatások és egyéb információk, illetve laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthetően szennyezett helyen kell venni.

(2) Amennyiben a korábbi környezethasználatok a vizsgált területen több, egymástól elkülöníthető szennyezettséget okoztak, valamennyi szennyezett területre külön-külön el kell végezni a mintavételt és a kémiai-analitikai vizsgálatokat.

(3) Mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.

(4) A felszín alatti víz szűrővizsgálatától el lehet tekinteni, ha a szennyezettség ténye megalapozottan kizárható és a mintavétel aránytalanul nagy költséggel jár. E körülmények fennállását a mintavételek és a kémiai-analitikai vizsgálatok tervezésekor kell vizsgálni, megtörténtét pedig a tényfeltárási záródokumentációban kell rögzíteni az erre vonatkozó dokumentumok csatolásával.

A szűrővizsgálat eredményének dokumentálása

6. § (1) A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően – a Kr. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – csatolni kell az alábbiakat:

a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,

b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és

c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát.

(2) A Kr. 47. §-ának (3) bekezdése szerint szűrővizsgálatot végzőnek dokumentálnia kell azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata – a (B) szennyezettségi határértéknél nem végezhető el.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti dokumentumokat a tényfeltárási záródokumentációhoz csatolni kell.

7. § *  Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti zavaró hatások miatt nem kimutatható szennyező anyagok további vizsgálata alól felmentést adhat, ha bizonyítható, hogy a vizsgált területen lévő szennyező anyagok nem fordulhatnak elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben, ellenkező esetben célzott kémiai-analitikai vizsgálatokat kell végezni.

Záró rendelkezés

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez * 

Szűrővizsgálat során a felszín alatti vízmintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok

1. Szervetlen szennyezők

A B C
1 Szennyező anyagok és tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
2 pH potenciometria MSZ 448-22:1985, MSZ ISO 10523:2003
3 elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998, MSZ 448-32:1977
4 fluorid potenciometria vagy ionkromatográfia vagy spektrofotometria MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-17:1986
5 klorid ionkromatográfia vagy titrimetria MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-15:1982, MSZ ISO 9297:2003
6 nitrit fotometria vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ EN 26777:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999
7 nitrát fotometria vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-12:1982, MSZ EN ISO 13395:1999
8 szulfát fotometria vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-13:1983
9 foszfát fotometria vagy ionkromatográfia MSZ EN ISO 10304-1:1998, MSZ 448-18:1977, MSZ EN ISO 6878:2004
10 ammónium-ion fotometria MSZ EN ISO 11732:1999, MSZ ISO 7150-1:1992
11 króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: krómVI) ICP-MS vagy ICP-OES vagy AAS vagy AAS-ETA vagy GF-AAS MSZ 1484-3:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ EN ISO 11885:2000
12 arzén ICP-MS vagy hidrid-AAS vagy ICP-OES MSZ 1484-3:1998, MSZ EN ISO 11969:1998, ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020
13 higany ICP-MS vagy hideggőzös AAS vagy hidrid-AAS vagy ICP-OES ISO 17294-1:2004, MSZ EN ISO 17294-2:2005, EPA-6010, EPA-6020, MSZ 1484-3:1998

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott ICP–MS: induktív csatlakozású plazma-tömegspektrometria.

1.2. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott ICP–OES: induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria.

1.3. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott AAS: atomabszorpciós spektrometria.

1.4. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott AAS–ETA: atomabszorpciós spektrofotometria – elektrotermikus atomizációval.

1.5. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GF–AAS: grafit-küvettás atomabszorpciós spektrometria.

2. Szerves szennyezők

A B C D
Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
2 alifás szénhidrogének C5-C9
3 benzol és alkil benzolok
4 Illékony szerves vegyületek aromás halogénezett szénhidrogének (klórbenol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok) GC-FID vagy GC-ECD vagy GC-MS-SCAN vagy GC-MS-SIR MSZ 1484-4:1998, MSZ 1484-5:1998, EPA 8260
5 halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve:
vinil-klorid)
6 egyéb vegyületek körében: izopropil-alkohol, glikolok, piridin, tetrahidro-furán és tetrahidro-tiofén
7 alifás szénhidrogének C10-C40
8 fenolok
9 Nem illékony szerves vegyületek policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve:
benz-a-pirén)
GC-FID vagy GC-ECD vagy GC-NDP vagy GC-MS-SCAN vagy GC-MS-SIR MSZ 1484-6:2003, EPA 8270 (A minta lúgos/semleges/ savas, egymást követő extrakciója diklór-
metánnal.
10 klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) A vizsgálat lehet extraktumonként vagy az egyesített extraktumból.)
11 klórfenolok
12 gázkromatográfiás módszerrel mérhető növényvédő szerek

2.1. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-FID: gázkromatográfia-lángionizációs detektor.

2.2. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-ECD: gázkromatográfia-elektronbefogásos detektor.

2.3. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-MS-SCAN: gázkromatográfia-tömegspektrométer.

2.4. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-MS-SIR: gázkromatográfia-tömegspektrométer-ionkövetéses üzemmód.

2.5. A 2. pontban foglalt táblázat C:7-C:12 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-NDP: gázkromatográfia-nitrogén-foszfor detektor.

2. melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez * 

Szűrővizsgálat során a földtani közeg mintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok

1. Szervetlen szennyezők

A B C
1 Tulajdonságok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
2 pH potenciometria MSZ 448-22:1985, MSZ 21470-2:1981
3 elektromos vezetőképesség konduktometria MSZ EN 27888:1998, MSZ 21470-2:1981
4 króm, kobalt, nikkel, réz, cink, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, ólom, ezüst (kivéve: króm VI) ICP-MS vagy ICP-OES vagy AAS vagy AAS-ETA MSZ 21470-50:1998,
EPA-6010, EPA-6020
5 arzén ICP-MS vagy hidrid-AAS vagy ICP-OES MSZ 21470-50:1998, MSZ EN ISO 11969:1998,
EPA-6010, EPA-6020
6 higany ICP-MS vagy hideggőzös AAS vagy hidrid-AAS vagy ICP-OES MSZ 21470-50:1998,
EPA-6010, EPA-6020

2. Szerves szennyezők

A B C D
Szennyező anyagok Javasolt vizsgálati módszer elve Javasolt vizsgálati szabvány, mérési módszer
2 alifás szénhidrogének C5-C9
3 benzol és alkil benzolok
4 Illékony szerves vegyületek aromás halogénezett szénhidrogének (klórbenol, diklórbenzol, triklórbenzol, brómbenzol, klórnaftalinok) GC-FID vagy GC-ECD vagy GC-MS-SCAN vagy GC-MS-SIR MSZ 21470-92:1998, MSZ 21470-93:1998, EPA 8260
5 halogénezett alifás szénhidrogének (kivéve:
vinil-klorid)
6 egyéb vegyületek körében: piridin, tetrahidro-furán, tetrahidro-tiofén
7 alifás szénhidrogének C10-C40
8 fenolok
9 Nem illékony szerves vegyületek policiklikus aromás szénhidrogének (kivéve:
benz-a-pirén)
GC-FID vagy GC-ECD vagy GC-NDP vagy MSZ 21470-94:2001, MSZ 21470-93:2002, EPA 8270 (A minta előkészítése: Aceton:
10 klórozott aromás szénhidrogének (tetra, penta, hexa) GC-MS-SCAN vagy GC-MS-SIR diklórmetán = 1:1 arányú oldószeres eleggyel történő extrakcióval)
11 klórfenolok
12 gázkromatográfiás módszerrel mérhető növényvédő szerek