A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

16/2005. (VII. 14.) KvVM rendelet

a Jászszentlászlói Kalmár-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdése a) pontjában, valamint a 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § *  Védetté nyilvánítom Jászszentlászlói Kalmár-erdő Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Jászszentlászló 0165/26 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 8,88 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a területen található védett növény- és állatfajok megóvása, különös tekintettel a fokozottan védett bugaci nőszőfű állományára.

3. § (1) A Jászszentlászlói Kalmár-erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését - a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) A Jászszentlászlói Kalmár-erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 16/2005. (VII. 14.) KvVM rendelethez * 

A Jászszentlászlói Kalmár-erdő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A Magyarország nemzetközi viszonylatban is egyedülálló természeti értékét jelentő bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis) a területen található populációjának megőrzése és fenntartása, valamint egyéb védett fajok - különös tekintettel a vörösbarna nőszőfűre (Epipactis atrorubens) és a piros madársisakra (Cephalanthera rubra) - állományának gyarapodásához szükséges feltételek biztosítása.

1.2. Az erdők természetességi állapotának javítása, természetközeli állapotú erdei életközösség kialakulásának elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A terület jellemző élőhelyei özöngyomok okozta állapotromlásának mérséklése, megakadályozása.

2.2. A terület degradálódott élőhelyeinek rehabilitációja.

2.3. A terület természetvédelmi kezeléséért és vagyonkezeléséért felelős Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a gazdasági célú hasznosítás, faanyagtermelés helyett az 1. pontban meghatározott célok megvalósítására, különösen a bugaci nőszőfű helyi populációjának fenntartására és gyarapodására irányuló természetvédelmi célú erdőkezelést végez a 3.2.1. pontban foglaltak szerint.

2.4. Az idegenhonos, tájidegen fafajokat (pl. akác, nemesnyár) tartalmazó erdőállományrészek fokozatos átalakítása a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló, vegyes korösszetételű erdőállományokká.

2.5. A terület célirányos - a megfelelő és hatékony természetvédelmi kezelést, a degradálódott élőhelyek rehabilitációját segítő és ezek hatásait rendszeresen nyomon követő és dokumentáló - kutatása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

3.1.1.1. Amennyiben a 3.1.3. pontnak megfelelően elvégzett felmérések alapján a bugaci nőszőfű területen lévő állománya 50 egyednél kisebb, a 3.2.1. pont szerinti, folyamatosan végzett általános erdőkezelési módok mellett az igazgatóság haladéktalanul gondoskodik a faj további kolonizációját és állománygyarapodását lehetővé tevő speciális beavatkozásokról (pl. kopár talajfelszín kiterjedésének növelése révén).

3.1.1.2. A 3.1.1.1. szerinti speciális természetvédelmi kezelés abban az esetben fejezhető be, ha a bugaci nőszőfű területen lévő állománya a 3.1.3. pontnak megfelelően elvégzett felmérések alapján két egymást követő évben meghaladja az 50 egyedet.

3.1.2. Látogatás

3.1.2.1. A terület - a rajta keresztül vezető földút kivételével - kizárólag gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral vagy lóval látogatható. A területen jogszerű tevékenységet folytatók csak a nyilvántartott földúton közlekedhetnek gépjárművel. A területen tilos quad, terep-motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, valamint motorkerékpár használata.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

A 2017. évtől az igazgatóság az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében gondoskodik a természetvédelmi kezelés szempontjából kulcsfontosságú fajok állományának évenkénti rendszerességű felméréséről, ennek alapján a védett növényfajok ponttérképeinek elkészítéséről és a felmérés dokumentálásáról.

3.1.4. Terület- és földhasználat

3.1.4.1. Mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás, apróvadnevelő és apróvad-kibocsátó hely, vaditató, vadföld létesítése, sózó, szóró elhelyezése tilos.

3.1.4.2. A vadászható vadfajok által a terület természeti értékeiben okozott károkozást elsősorban vadászattal kell megelőzni vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.

3.1.4.3. A területen magasles létesítése csak túráskár megelőzése érdekében és csak erdőszegélybe helyezve engedélyezhető. A magasles kihelyezésének tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal értesíteni kell az igazgatóságot.

3.1.4.4. Új földút az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, természetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb helyen lévő út kiváltása érdekében, ez utóbbi egyidejű felhagyása mellett létesíthető az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával.

3.1.4.5. A területen kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében építhető vagy helyezhető el új építmény. Építmény létesítése és üzemeltetése csak a terület természeti értékeinek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető.

3.1.4.6. A terület jellegének, használatának megváltoztatása, erdő igénybevétele csak a természetvédelmi kezelés részeként, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, természetvédelmi közérdek alapján engedélyezhető.

3.1.4.7. Bányászati tevékenység, anyagnyerés tilos a területen. Kivételt képez ez alól olyan geofizikai módszerek kutatási célú alkalmazása, amelyek nem járnak a felszín és a talaj bolygatásával.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése

3.2.1.1. A területről az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő és a tájidegen fafajok egyedeit el kell távolítani.

3.2.1.2. Bármilyen okból történő fakitermelés csak a vegetációs időszakon kívül (októbertől márciusig) történhet, kivéve az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fafajok egyedeinek augusztusi kitermelését.

3.2.1.3. Az erdőállomány változatos korösszetételének biztosítása érdekében célszerűen 0,3-0,5 hektár területre kiterjedő mikrotarvágásokat kell alkalmazni átlagosan 10 évenkénti (erdőtervezési ciklusonkénti) visszatéréssel. Egy cikluson belül a mikrotarvágások összes területe nem haladhatja meg a terület 20%-át.

3.2.1.4. A cserje- és gyepszint bolygatása kizárólag az igazgatóság által − különösen a 3.1.1.1. szerint − végzett természetvédelmi kezelés részeként, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében történhet.

3.2.1.5. A cserjeszint összes borítása nem haladhatja meg a terület 20%-át, amit a cserjésedés kontrolljával, a 20%-on felüli cserjeállomány mechanikus módszerrel történő eltávolításával kell biztosítani.

3.2.1.6. Őshonos fafajú állományokban egészségügyi fakitermelés kizárólag járványveszély elhárítása érdekében vagy havária esetén (pl. tűzkár) végezhető.


  Vissza az oldal tetejére