A jogszabály mai napon ( 2020.04.07. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. § *  E rendelet alkalmazási köre kiterjed

a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,

b) a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képző szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,

c) a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,

d) a b) és c) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására.

Értelmező rendelkezések

2. § *  (1) A rendelet alkalmazásában:

1. alapismeretek: az elméleti tantárgyak és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgyak összessége,

2. alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul,

3-4. * 

5. együtt tartott tanfolyamok: különböző kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása,

6. főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul,

7. gyakorlati vizsga: járműkezelési vagy rutinvizsga, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga, valamint forgalmi vizsga (külön-külön is),

8. *  havi óra- és vizsga összesítő lap: a szakoktató által kötelezően vezetett nyilvántartás az adott hónapban teljesített oktatással és vizsgával töltött tevékenységről,

9-10. * 

11. *  járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az „A”, „AM”, „A1”, „A2”, és „B1” kategóriák esetében,

12. *  jelentkezési lap: olyan a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, mely jogviszonyt hoz létre a jelentkező és a vizsgaközpont között, amennyiben az a bizonylati albumban meghatározott módon került kitöltésre illetve benyújtásra a vizsgaközponthoz, és amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza.

13. *  kategória és kombinált kategória: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott vezetői engedély kategóriái; e rendelet szempontjából a korábban megszerzett „A/1” kategóriát „A1” kategóriának kell tekinteni,

14. kerti traktor: a lassú járműnek külön jogszabályban meghatározott fajtája,

15-17. * 

18. különleges felépítmény: a járműre állandó jelleggel felszerelt, külön jogszabályban meghatározott eszköz és berendezés,

19. névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és járművezetői vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,

20. * 

21. rendkívüli esemény: minden olyan zavaró körülmény, amely a vizsgáztatás megszokott menetét megzavarja, előírásszerű lefolytatását gátolja, vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélését akadályozza,

22. *  rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1” kategóriák, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriák esetében,

23-25. * 

26. tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező jármű szerkezet,

27. tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely fűthető és szellőztethető, falitáblával, a tanulók és az előadó számára elegendő - jegyzetelésre alkalmas - ülőhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetőség tartozik hozzá,

28. technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán résztvevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik,

29. alapfokú iskolai végzettség: a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint azzal azonos végzettségi szintnek megfelelő külföldön szerzett iskolai végzettség,

30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,

31-32. * 

33. *  vizsgajegyzőkönyv: a vizsgaközpont által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is,

34. * 

35. *  vizsgarendező: a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a vizsgaközpont által kijelölt személy,

36. zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény,

37. tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés,

38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetőbb módszereit, eszközeit,

39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam időtartamára lebontott ütemezése a hozzá kapcsolódó erőforrások (pl. oktató, tanterem) meghatározásával,

40. * 

41. tanuló azonosító: a képző szerv azonosítóját, a tanfolyam képző szerv által meghatározott egyedi azonosítóját, és a tanuló tanfolyamon belüli egyedi sorszámát tartalmazó azonosító,

42. képző szerv azonosító: a közlekedési hatóság által meghatározott, a képző szervet egyértelműen azonosító szám,

43. *  foglalkozás: az egyben - legfeljebb egy óra szünetet beiktatva - tartott oktatási órák összessége,

44. *  A kézi sebességváltóval rendelkező jármű: az a jármű, amely olyan tengelykapcsoló-pedállal (illetve az „A”, az „A2” és az „A1” kategóriákban kézi váltókarral) van felszerelve, amelynek működtetése a jármű elindításakor, megállításakor és sebességváltáskor a vezetőre hárul,

45. *  Automata sebességváltóval rendelkező jármű: a 44. pontban előírt feltételeknek nem megfelelő jármű, amely tengelykapcsoló-pedállal vagy kézi váltókarral nem rendelkezik és ezeknek a működtetése a jármű elindításához nem szükséges,

46. *  Érvényes vezetői engedély, igazolvány: a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott végleges vezetői engedély, igazolvány, annak időbeli hatálya alatt,

47. *  vizsgaközpont: a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,

48. *  Vizsgaszabályzat: a vizsgaközpont által a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kiadott szabályzata,

49. *  Akkreditáció: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a korszerű szimulátorok meghatározott időintervallumig tartó alkalmassága,

50. *  Akkreditációs eljárás: az e-learning rendszerű képzésben alkalmazott zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer, a digitális tananyagok, vagy a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésénél és vizsgáztatásánál alkalmazott korszerű szimulátorok alkalmasságának megállapítására irányuló eljárás,

51. *  Animáció: speciális pedagógiai és didaktikai elvárásoknak megfelelő olyan mozgó képi megjelenítés, amely szemléletes formában való bemutatással segíti elő az adott tananyag megértését.

(2) E rendeletben az (1) bekezdésben nem meghatározott fogalmak értelmezésekor a közúti közlekedésről szóló törvényben, és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt értelmező rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

II. A KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐK KÉPZÉSE

A képzés engedélyezése

3. § *  (1) *  Képzés a közlekedési hatóság képzési engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján tartható az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „K”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriákban.

(2) *  A képzési engedély - a 37. §-ban említett képző szervek kivételével - nem tagadható meg attól, aki az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, az engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette, és a vizsgaközpont által vizsgaszabályzatban meghatározott, írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a közlekedési hatóságnak bemutatta. A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie.

(3) A képzési engedély tartalmazza:

a) *  azokat a vezetői engedély kategóriákat, kombinált kategóriát, amelyek oktatását a képző szerv végezheti,

b) azokat a képzési formákat (elméleti tantermi, elméleti e-learning, gyakorlati), amelyben a képző szerv az oktatást végezheti.

(4) *  A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti, illetve gyakorlati részből álló képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell.

(5) A képzés felelőse a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.

(6) *  A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályokról, valamint ezek változásairól a közlekedésért felelős miniszter tájékoztatást ad.

(7) *  Valamely képzőszerv jogutódlással történő megszűnése esetén a képzőszerv helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép.

(8) *  A jogutódlás tényét a jogutód képzőszerv a közlekedési hatóság részére a jogutódlás napjától számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A közlekedési hatóság a képzési engedélyt visszavonja, amennyiben a jogutód a képzési engedélyben foglalt tárgyi és személyi feltételeket nem teljesíti.

A képzés tartalma és feltételei

4. § (1) A képzésre jelentkező (a továbbiakban: tanuló) számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik

a) a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jogszabályok megtartásának elsajátítását,

b) a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését,

c) a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést, és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást,

d) a közlekedési partnerek - különösen a fokozottan veszélyeztetettek - biztonságának szem előtt tartását,

e) a jármű külön jogszabályban *  előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést.

(2) *  A képző szerv a tanulót köteles az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.

(3) *  Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:

a) a tanuló a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő képzésben vegyen részt,

b) a képző szerv tevékenysége a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak, valamint dokumentációs követelményeknek megfeleljen,

c) *  a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá, hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti, a közlekedési hatóság által lefolytatott ellenőrzés, illetve a vizsgaközpont által lefolytatott szakfelügyeleti intézkedés során a képző szerv székhelyén vagy előre bejelentett ellenőrzés, illetve a vizsgaközpont által lefolytatott szakfelügyeleti intézkedés esetén a képző szerv székhelyétől eltérő helyszínen lévő képviseletén a helyszínen, ügyfélfogadási idejében bemutassa.

(4) Képzésre az vehető fel, aki:

a) *  a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy

aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy

ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá

b) *  megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül a 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a vizsgára bocsátás feltételeiről - így különösen a külön jogszabályokban megfogalmazott orvosi, pályaalkalmassági és közlekedésbiztonsági feltételekről - igazoltan tájékoztatásban részesült,

c) *  a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak.

(5) Az iskolavezető a képzés megkezdése előtt mentesíti az egyes tantárgyak foglalkozásain való részvétel alól azt a tanulót, aki a tantárgynak megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkezik.

(6) *  A mozgáskorlátozott, vagy siket tanulót a képzés elméleti tantárgyainak tantermi foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint működik közre.

5. § *  (1) *  A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedésért felelős miniszter által előírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.

(2) A képzés keretében tartott elméleti oktatást - az e-learning képzés kivételével - tanteremben kell végezni.

(3) *  A tanulók számára a képző szerv által elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.

(4) A képzés során a képző szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani.

(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte és erről a képző szerv igazolást állított ki.

6. § (1) *  A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része - a „B” kategóriás képzés kivételével - a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga után kezdhető meg. A „B” kategóriás képzés esetén a vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része a kötelezően teljesítendő alapoktatási órák teljesítését követően kezdhető meg. Amennyiben a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.

(2) *  A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a vizsgaközpont által hitelesített, a tanuló nevére a képző szerv által a „Bizonylati Albumban” meghatározott módon kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a szakoktató a „Bizonylati Album”-ban előírt szabályok szerint kitöltötte és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor - a gyakorlati foglalkozás kezdete és befejezése pontos idejének feljegyzése mellett - saját kezűleg aláírta.

(3) *  A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása olyan érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező járművel végezhető, amely megfelel az 5. mellékletben meghatározott további műszaki feltételeknek, és erről a közlekedési hatóság a 6. melléklet szerinti tartalommal „oktatójármű-igazolás”-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell „oktatójármű-igazolás”-t kiállítani.

(4) *  Az oktatójármű-igazolás a 6. számú mellékletben előírt megvizsgálást követően adható ki. Az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb időtartamú.

(5) *  A vezetési gyakorlat oktatása során - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - a tanuló, a szakoktató, a tolmács, a szakfelügyelő és az ellenőrzésre jogosult személyek, a képzés ellenőrzésének akadályozása nélkül az iskolavezető, a megfigyelő szakoktató, a szakoktató jelölt, valamint az iskolavezető engedélyével a tanuló hozzájárulásával megjelölt más személy tartózkodhat. Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, továbbá motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható.

(6) A vezetési gyakorlat tantárgy feladatainak teljesítése abban az esetben igazolható, ha a tanuló a tantervi óraszámnak megfelelő időtartamot ténylegesen járművezetéssel töltötte.

(7) *  A havi óra- és vizsgaösszesítő lapot az adott hónapot követő 10. napig a közlekedésért felelős miniszter által a Bizonylati Albumban meghatározott módon a szakoktató a vizsgaközpontnak elektronikus úton megküldi.

7. § *  A vizsgára jelentkezés feltételeként előírt képzési rész teljesítését a képző szerv igazolja.

7/A. § *  (1) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben végzett képzés esetén e rendelet 4-6. §-ait és a 3. mellékletet az oktatási intézményre is megfelelően kell alkalmazni.

(2) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben történő képzés esetén az iskolavezető feladatait és felelősségét az oktatási intézmény intézményvezetője teljesíti, illetve viseli.

A vizsgáztatás általános előírásai

8. § (1) *  A tanuló vizsgára bocsátásának feltételeit a vizsgaközpont ellenőrzi.

(2) *  A közúti járművezetők vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi. A vizsgát a vizsgaközpont szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő, a vizsgaközpont által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos működik közre.

(2a) *  Vizsgabiztosi tevékenységet nem végezhet az a szakoktató, aki gyakorlati szakoktatóként tevékenykedik, vagy képző szervvel a járművezetők gyakorlati oktatására irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) *  A vizsgán a vizsgabiztos nem működhet közre, ha:

a) *  a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója,

b) ha a képző szervvel - amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette - munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képző szerv tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vagy a képző szervben tulajdonrésszel rendelkezik,

c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(4) *  A vizsgaközpont gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételéről, aki a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a vizsgaközpont részére.

(5) *  A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott.

(6) *  A vizsgabiztos a vizsga során meggyőződik arról, hogy a vizsgázó a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben előírt ismereteket elsajátította-e.

9. § *  (1) *  Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárást

a) az e rendelet 8. mellékletében,

b) a közlekedésért felelős miniszter által, valamint

c) a vizsgaközpont által a vizsgaszabályzatban meghatározott követelményrendszer szerint kell lefolytatni.

(2) *  A vizsgáztatás során a képzésre előírt - a 3., és 5. mellékletben meghatározott - szakmai feltételeket a vizsgáztatás sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.

(3) *  A vizsgaközpontnak biztosítania kell minden megyében a vizsgázás lehetőségét.

(4) *  A vizsgaközpont a székhelyén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden munkanapon tart vizsgát.

(5) *  A vizsgák helyét és időpontját a vizsgaközpont jelöli ki.

(6) *  Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló ezen rendeletben előírt összes vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki.

(7) *  A vizsgatárgyra vonatkozó vizsgakötelezettség teljesítése alól felmentést - kérelemre - megfelelő képesítés, végzettség esetén a vizsgaközpont ad.

(7a) *  Az első gyakorlati vizsgát megelőzően a tanuló kérelmére a jelentkezési lapon feltüntetett, eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriát a vizsgaközpont módosítja, amennyiben a kérelmezett vezetői engedély kategória elméleti képzési és vizsgakövetelményei az eredetileg megszerezni kívánt vezetői engedély kategóriával azonosak. E tekintetben azokat a vezetői engedély kategóriákat kell azonosnak tekinteni, amelyeknek

a) a kötelezően előírt elméleti óraszámai,

b) az elméleti vizsga során számon kért vizsgatárgyak száma és megnevezése és

c) az elméleti vizsgatárgyanként a kérdések száma

megegyezik. Az a)-c) pont tekintetében a 3. számú melléklet 3.2.1. pontjában és a 8. számú melléklet 6.1.1. pontjában foglalt táblázatok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát.

(9) *  Az e rendeletben meghatározott, a vizsgaközpont önhibáján kívül eső feltételek hiánya miatt meghiúsult vizsgaesemény esetében - ide nem értve a vizsgaközpont által meghatározott eseteket - a vizsgázó új vizsgát kizárólag a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgadíj ismételt befizetése után tehet.

(10) *  A tanuló az alapfokú iskolai végzettségét legkésőbb az első vizsga napján a 10. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint igazolja a vizsgaközpont részére.

(11) *  Ha a tanuló alapfokú iskolai végzettségét a (10) bekezdésben meghatározott módon nem igazolta, annak teljesítéséig a következő vizsgára nem bocsátható, illetve részére vizsgaigazolás nem állítható ki.

Az elméleti vizsgára bocsátás feltételei

10. § (1) Elméleti vizsgára az bocsátható, aki

a) *  a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az első vizsgaeseményig az adott tanfolyam megkezdésétől számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá a 7. § szerinti igazolást a vizsgaközpont részére a jelentkezési lapon bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,

b) megfelel a külön jogszabályokban *  meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint - írásbeli nyilatkozata alapján - a külön jogszabályban *  meghatározott közlekedésbiztonsági feltételeknek,

c) *  nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud,

d) *  a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásának feltételéül - a „K” kategóriás jármű vezetője kivételével - a jogszabályban előírt életkornál

da) tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal fiatalabb,

db) közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb,

e) *  a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetében az alapfokú iskolai végzettség meglétéről a jelentkezési lapon nyilatkozik,

f) *  a vizsgára való jelentkezésig - a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével - a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képző szerv útján vagy közvetlenül megfizette,

g) *  meglévő vezetői engedélyét - figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat - a vizsgán bemutatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban *  meghatározott külföldi hatóság által kiállított:

a) *  „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;

b) „D” kategóriás vizsgához „B” és „C” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;

c) *  a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármű kategóriájára érvényes vezetői engedélye van, és a külön jogszabályban *  meghatározott kezdő vezetői minősítés megszűnt;

d) a „Trolibusz” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;

e) *  „C1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;

f) *  „D1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van.

(3) *  A (2) bekezdésben előírt, érvényes vezetői engedély helyett - a képzés és a vizsgáztatás tekintetében - egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító, a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által kiállított, a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.

(4) *  A 9. § (10) bekezdésében meghatározott feltétel igazolható:

a) személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel,

b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány

ba) eredeti példányával,

bb) a közjegyző vagy a kiállító által hitelesített példányával,

bc) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban), vagy

bd) külföldi bizonyítvány és oklevél esetén olyan - hatáskörrel rendelkező - magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol, vagy annak meglétét előfeltételezi.

(5) *  Amennyiben a tanuló a tanfolyam kezdetétől számított tizenkét hónapon belül nem teszi le sikeresen az elméleti vizsgáit, akkor csak a teljes tanfolyam megismétlését követően jelenthető ismét elméleti vizsgára.

A gyakorlati vizsgára bocsátás feltételei

11. § (1) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki

a) *  a 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel,

b) *  a jogszabályban a vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte; „AM” kategóriás járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható,

c) az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, vagy a 9. § (7) bekezdése alapján a vizsgakötelezettség alól mentesült és a közlekedési alapismeretek vizsgája érvényes, továbbá

d) *  a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a vizsgaközpont részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,

e) *  a 3. számú melléklet 3.2.1. táblázatában meghatározott kötelező óraszámokat és menettávolságokat igazoltan teljesítette,

f) *  a vizsgára való jelentkezésig - a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével - a külön jogszabályban meghatározott módon az igazgatási szolgáltatási díjat képző szerv útján vagy közvetlenül megfizette,

g) *  meglévő vezetői engedélyét - figyelembe véve a (6) bekezdésben foglaltakat - a vizsgán bemutatja.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően „C” vagy „D” kategóriás rutinvizsgát, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, azonban forgalmi vizsgára „C” kategória esetén csak a 18. életév, „D” kategória esetén csak a 21. életév betöltése után bocsátható.

(2) *  Forgalmi vizsga - a „B” kategóriás képzés kivételével - sikeres járműkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető.

(3) Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki

a) *  automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt jármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű jármű vezetésére terjeszti ki, vagy

b) mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más - de ugyanabba a kategóriába tartozó - jármű vezetésére kívánja érvényesíttetni, vagy

c) a meglévő lassú jármű vezetésére jogosító vezetői engedélyét (járművezetői igazolványát) „T” kategóriára kívánja kiterjeszteni, vagy

d) számára a bíróság - külön jogszabály alapján *  - a járművezetés újbóli gyakorlását a járművezetéshez szükséges jártasság igazolásától tette függővé.

(4) *  A 10. § (2) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt kategóriás forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a közúti járművezető, ha az előfeltételként meghatározott kategóriából már minden vizsgakötelezettségének sikeresen eleget tett.

(5) *  Mentesül az elméleti tanfolyam és vizsga alól és gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki

a) „A2” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;

b) „A” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „A2” vagy „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik és két éven belül „A1” vagy „A2” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;

c) „C” kategóriás vizsgához - két évnél nem régebben szerzett - „C1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik.

(6) *  A 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító - a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által kiállított - a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.

(7) *  Amennyiben a tanuló a (3) vagy (5) bekezdésben foglaltak alapján mentesült az elméleti tanfolyam és vizsga alól, gyakorlati vizsgáit a vezetési karton hitelesítésétől számított 12 hónapon belül kell sikeresen teljesítenie. A 12 hónapon túl kizárólag a (3) bekezdés alapján mentesülők esetében a teljes gyakorlati képzés, az (5) bekezdés alapján mentesülők a teljes képzés megismétlését követően jelenthető újabb vizsgára.

Az elméleti vizsga

12. § *  (1) Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg.

(2) *  A vizsgaközponttól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő, értő (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélő) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet,

b) *  az egészségi állapotából következően - a tanulási képességet vizsgáló magyar szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel igazoltan - szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdő személy szóban is vizsgázhat,

c) *  az a - szakorvosi igazolással rendelkező - hallássérült személy, aki a magyar jelnyelvet használja, kérésére magyar jelnyelven, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében nyilvántartott jelnyelvi tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet.

(3) Az elméleti vizsgán a vizsgahelyiségben csak a vizsgázók, a vizsgabiztosok, a vizsgarendező, a vizsgáztatást ellenőrző személyek, a vizsgabiztos jelöltekés szükség esetén a tolmács tartózkodhatnak.

(4) Elméleti vizsga csak olyan vizsgateremben tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.

(5) *  A közúti járművezetők elméleti vizsgája - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a „TR” kategória kivételével - kizárólag számítógépes elméleti vizsga (a továbbiakban: SZEV) formájában bonyolítható le. A rendelkezésre álló különböző nyelvű SZEV-vizsgaanyagok közül a vizsgázó állampolgárságára tekintet nélkül választhat.

(6) *  A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a vizsgaközpont az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától biztosítja. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kell biztosítani. A tolmács közreműködésével történő elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a vizsgaközponthoz. A tolmács díját a vizsgázó köteles viselni, és annak megfizetését a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 5 nappal köteles igazolni.

A gyakorlati vizsga

13. § *  (1) *  A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajárműben egy vizsgázó, valamint - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” kategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat.

(2) Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.

(3) Forgalmi vizsga - a vizsgáztatásra vonatkozó előírások figyelembevételével - csak a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.

(4) A körülmények jelentős megváltozása esetén erről való bejelentés alapján vagy hivatalból a közlekedési hatóság a vizsgaútvonalat felülvizsgálja, és a vizsgaútvonalat ideiglenesen vagy véglegesen megszünteti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenően a járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán, amennyiben a vizsgán nincsen szakfelügyelet, a vizsgajárműben - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - helyet foglalhat a képző szerv iskolavezetője vagy - az iskolavezető felelőssége mellett - írásban meghatalmazott megbízottja, azonban sem az iskolavezető sem megbízottja a vizsga rendjét részvételével nem zavarhatja meg. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat.

A vizsgák érvényessége, a vizsgaigazolás kiállítása

14. § (1) *  A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében - két évig érvényes.

(2) * 

(3) *  Ha a vizsgázó az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az adott kategóriához, kombinált kategóriához tartozó vizsgákat sikeresen nem fejezi be, minden sikeres vizsgája érvényét veszti. Újabb vizsgát csak a tanfolyam megismétlése után tehet.

(4) *  A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálathoz a külön jogszabályban *  előírt gépjármű vezetési gyakorlatból tett öt sikertelen vizsga számításánál a megelőző két éven belül, azonos kategóriában tett forgalmi vizsgákat kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgázó valamely kategóriában, kombinált kategóriában tett öt sikertelen forgalmi vizsgát követően a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „járművezetésre pszichológiailag alkalmas” minősítést szerzett, a továbbiakban közúti járművezetői vizsgához kapcsolódóan rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra nem kötelezhető.

(5) *  A vezetői engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követő három munkanapon belül elektronikus úton továbbít az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.

(6) *  A vizsgaigazoláson szöveges bejegyzés alkalmazásával kell feltüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó bármely járművezetési vizsgát (járműkezelési, rutin vagy forgalom) automata sebességváltóval rendelkező járművön tette le.

(7) * 

(8) *  Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni azon kombinált kategóriára vonatkozó vizsgaigazoláson, amellyel kapcsolatos vonó járműre a vizsgázónak korlátozás nélküli (mechanikus váltós) vezetői engedélye van.

A vizsga felfüggesztése és érvénytelenítése

15. § *  (1) Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni.

(2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:

a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte,

b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy

d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítő eszköz) használ.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a vizsgaközpont az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi időtartamra eltilthatja.

(4) *  A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a vizsgaközpont a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta.

(5) *  A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - a vizsgaközpont által lefolytatott szakfelügyeletről készült jegyzőkönyv alapján és legfeljebb hat hónapi időtartamra - a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja.

(6) *  A vizsgaközpont érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a vizsgaközpont félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a vizsgaközpont már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló döntést az ügyfél lakóhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodának (a továbbiakban: okmányiroda) is meg kell küldeni.

(7) *  Amennyiben a vizsga a vizsgabiztos mulasztása miatt a vizsgáztatás szabályainak megsértésével zajlott le, a közlekedési hatóság - a vizsgaközpont által felvett jegyzőkönyv alapján - a vizsgabiztost legfeljebb egy évi időtartamra a vizsgáztatástól eltilthatja.

A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység * 

16. § * 

A szakoktatók

17. § *  (1) Közúti járművezető képzést - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - csak közúti járművezetői szakoktatói engedéllyel és érvényes közúti járművezetői szakoktatói igazolvánnyal rendelkező, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet.

(2) E-learning képzés esetén az iskolavezetőnek a tanulóval történő esetleges kapcsolattartáshoz - az (1) bekezdés szerinti - szakoktatót kell biztosítania.

(3) A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a közlekedési hatóság évente szakoktatói igazolványt ad ki.

(4) A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi

a) *  azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkező jelentkezőt, aki az engedélyezés időpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltételeknek;

b) *  korlátozással (legfeljebb egyévi időtartamra és kizárólag a szakoktató képzés elvégzéséhez szükséges tevékenységre) járművezetési gyakorlat oktatására azt a jelentkezőt, aki szakoktatói szaktanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei:

a) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette,

b) a szakoktatói tevékenységtől való eltiltás vagy törlés hatálya alatt nem áll a jelentkező,

c) *  érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármű-kategóriára vonatkozóan sem áll járművezetéstől eltiltás hatálya alatt,

d) nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,

e) *  a közlekedési hatóság a szakoktatói tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt végleges határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalta el.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentkező ideiglenesen engedélyezett szakoktatói tevékenységének időtartama alatt szakoktatói oklevelének bemutatásával külön eljárási díj nélkül kérheti szakoktatói tevékenysége időbeli korlátozásának törlését.

18. § *  (1) *  A szakoktatók képzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) végzi..

(2) Szakoktatói szaktanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett.

(3) A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:

a) *  betöltött 23. életév,

aa) középiskolai érettségi,

b) *  alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „B” kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:

ba) „A” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A” kategóriás vezetői engedély,

bb) „C” kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „C” kategóriás vezetői engedély,

bc) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,

bd) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetői engedély,

be) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetői engedély.

(4) *  A felvételi vizsgán a vizsgaközpont által vezényelt a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik.

(5) *  Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy az „A”, „C”, „D”, „E”, „Tr” kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók.

19. § *  A vizsgaközpont a szakoktatói szaktanfolyam egyes tantárgyainak hallgatása és vizsgakötelezettsége alól - kérelemre - a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint szerint mentesítheti a korábban megfelelő szakirányú képesítést megszerző hallgatót.

20. § *  (1) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói szaktanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) *  A szakoktatói vizsgán a vizsgaközpont által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik.

21. § *  (1) *  A szakoktatónak - a 17. § (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen névjegyzékbe vett szakoktató kivételével - évenként továbbképzésen kell részt venni és ezt követően sikeres vizsgát kell tenni. A továbbképzéshez kapcsolódó elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.

(2) *  A szakoktatók továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi.

(3) Amennyiben a vizsgakötelezettségét a szakoktató sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű szakoktatói igazolványt ad ki.

22. § *  A szakoktató járművezetést naponta legfeljebb 10 tanórában oktathat.

23. § (1) *  A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani

a) *  a vezetői engedélyét, és a szakoktatói igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni,

b) *  a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül a jármű forgalmi engedélyét, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását, az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányokat az ellenőrzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni.

A közúti járművezetői vizsgabiztosok * 

24. § *  (1) *  A közúti járművezető vizsgabiztosok képzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi..

(2) *  Az (1) bekezdésben említett képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzés tartalmát és követelményeit, a képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák rendjét és követelményeit, továbbá a vizsgázó eredményeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés rendjét, tartalmát és követelményeit, a kötelezően teljesítendő vizsgakövetelményeket a közlekedésért felelős miniszter tantervi és vizsgakövetelményben határozza meg.

25. § (1) Vizsgabiztosi tanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres vizsgabiztosi felvételi vizsgát tett.

(2) Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki

a) *  a 27. életévét betöltötte,

b) *  szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakoktatói gyakorlattal, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik,

c) * 

d) *  „A”, „B”, „C”, „D” kategóriákra valamint a „CE” kombinált kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, melyek közül bármely kategória, kombinált kategória megszerzésének időpontjától eltelt legalább 3 év.

(3) Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki

a) a 25. életévét betöltötte,

b) * 

c) legalább három éve meglévő „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá nem minősül a külön jogszabály szerinti kezdő vezetőnek,

d) *  legalább középiskolai érettségivel rendelkezik.

(4) *  A vizsgabiztosi felvételi vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak.

26. § *  (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) *  A vizsgabiztosi vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgabiztosi vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik.

27. § *  (1) *  A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt,

a) aki a rendeletben meghatározott vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik,

b) aki az engedélyezési eljárás díját befizette,

c) *  aki nem áll a vizsgáztatástól való eltiltás vagy törlés hatálya alatt,

d) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármű-kategóriára vonatkozóan sem áll járművezetéstől eltiltás hatálya alatt,

e) akire nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,

f) *  akit a közlekedési hatóság a vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt végleges határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalt el,

g) *  aki a vizsgabiztosi képzésre jelentkezés feltételeit teljesíti.

(2) A nyilvántartásba vett vizsgabiztos részére a közlekedési hatóság vizsgabiztosi igazolványt ad ki.

(3) *  A vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához - a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében - évente összesen legalább kétnapos, - a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése érdekében - öt évente legalább ötnapos továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.

(4) *  A közúti járművezető vizsgabiztosok továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi. Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű vizsgabiztosi igazolványt ad ki.

(5) *  Elméleti vizsgabiztosi képesítéssel kizárólag számítógépes elméleti vizsgáztatást lehet végezni.

(6) * 

(7) *  Az 1995. július 1. napját megelőzően szerzett gyakorlati szakos vizsgabiztosi bizonyítvány vagy azzal egyenértékű képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - újonnan megszerzett vezetői engedély kategória, kombinált kategória gyakorlati vizsgáztatására abban az esetben jogosít, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan óraszámok teljesítésre kerültek, amikor a vizsgabiztos az adott kategória, kombinált kategória tekintetében kizárólag megfigyelő vizsgabiztosként vett részt vizsgaeseményeken.

28. § (1) *  A vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a vezetői engedélyét és a vizsgabiztosi igazolványát, ez utóbbi köteles jól láthatóan magán viselni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányokat az ellenőrzés során az arra jogosult személynek be kell mutatni.

28/A. § * 

Az iskolavezetők

29. § *  (1) Közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzés csak az iskolavezetői névjegyzékben lévő iskolavezető irányításával folytatható.

(2) A közlekedési hatóság kérelemre az iskolavezetői tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a jelentkezőt, aki

a) a rendeletben meghatározott iskolavezetői képesítéssel rendelkezik,

b) az engedélyezési eljárás díját befizette,

c) nem áll az iskolavezetői névjegyzékből való eltiltás vagy törlés hatálya alatt.

30. § *  Az iskolavezetők képzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi.

31. § (1) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki

a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy a 3. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkezik,

b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) * 

(2) *  A vizsgaközpont az egyes tárgyak hallgatása és vizsgája alól - kérelemre - a 16. § a) pont ab) alpontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.

(3) *  Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(4) *  Az iskolavezetőket a vizsgaközpont által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatják.

32. § *  (1) *  Az iskolavezetőnek évenként a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ezt követően sikeres vizsgát kell tennie.

(2) *  Az iskolavezetők továbbképzését a Kkt. 18. § (1) bekezdése alapján a KTI végzi.

Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása * 

33. § *  (1) *  A közúti közlekedési szakemberek képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szaktanfolyamon végezhető.

(2) Szaktanfolyam szervezésére az 1. számú melléklet szerinti képzési engedélyt az a szaktanfolyami képző szerv kaphat, amely megfelel:

a) a jó hírnév,

b) a szakmai alkalmasság

e rendelet által támasztott követelményeinek és a kérelem díját megfizette.

(3) *  A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető

a) *  a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság véglegesen elmarasztalta;

b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv - az a) pontban foglaltak miatt - két éven belül elvesztette.

(4) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges, a vizsgaközpont által meghatározott személyi feltételek, továbbá a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 alpontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi feltételek megléte.

(5) *  Szaktanfolyamra vagy szakképesítő vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek.

(6) *  A vizsgát a vizsgaközpont által megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a vizsgaközpont által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt - a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő - vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak - a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához - évente a KTI által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

(6a) *  A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,

a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,

c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza.

(7) Vizsgaszervezési megbízás csak annak a képző szervnek adható, amely megfelel a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8) *  A szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a vizsgaközpont adja ki.

(9) *  A szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra a hatályos jogszabályi rendelkezések mellett a szaktanfolyami képzés tekintetében a közlekedésért felelős miniszter, a szaktanfolyami vizsgáztatás tekintetében a közlekedésért felelős miniszter valamint a vizsgaközpont által a képzés, vizsgáztatás körében jogszabály alapján kiadott utasításait, szabályzatait megfelelően alkalmazni kell.

A tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- és továbbképzési képesítés megszerzésének feltételei * 

33/A. § *  Tehergépkocsi és autóbuszvezetői alapképesítést és továbbképzési képesítést - a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott - azon személynek (a továbbiakban: gépkocsivezető) kell megszereznie, aki

a) *  a közúton C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE kategóriájú - vagy ezekkel egyenértékűnek elismert - vezetői engedéllyel vezethető járművet vezet, és

aa) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy

ab) nem EGT-állam állampolgára és Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmazza vagy foglalkoztatja,

b) *  EGT-államban vagy nem EGT-államban állampolgársággal rendelkező olyan gépkocsivezető, akinek szokásos tartózkodási helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 165/2014/EU rendelet) 26. cikke rendelkezései szerint Magyarországon van, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE kategóriájú - vagy ezekkel egyenértékűnek elismert - vezetői engedéllyel nem rendelkezik, és a 33/B. §-ban meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni.

Szakmai alapképesítés * 

33/B. § *  (1) A 33/A. § a) pontjában meghatározott azon gépkocsivezető, aki

a) *  D1, D1E, D, DE kategóriájú vezetői engedélyét 2008. szeptember 9-ét,

b) *  C1, C1E, C, CE kategóriájú vezetői engedélyét 2009. szeptember 9-ét

követően szerezte meg - a közúton történő járművezetéshez - a szakmai alapképesítés (a továbbiakban: alapképesítés) megszerzésére kötelezett.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett gépkocsivezető részére az alapképesítés megszerzése nem kötelező.

(3) Alapképesítést az a gépkocsivezető szerezhet, aki

a) EGT-állam állampolgára és szokásos lakóhelye a külön jogszabályban *  foglaltak szerint Magyarországon van;

b) nem EGT-állam állampolgára és munkavállalási jogosultsága van vagy Magyarországon bejegyzett vállalkozás foglalkoztatja.

(4) *  Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi és vizsgakövetelmény tartalmazza.

Szakmai továbbképzés * 

33/C. § *  (1) *  A 33/A. § a) pontjában meghatározott gépkocsivezető a közúton történő járművezetéshez

a) az alapképesítés megszerzését követő öt éven belül, vagy

b) ha az alapképesítés megszerzésére nem kötelezett

ba) *  a D1, D1E, D, DE kategóriájú jármű esetében - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott - nemzetközi vagy belföldi autóbuszos szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követően, de legfeljebb 2013. szeptember 10-éig, és

bb) *  a C1, C1E, C, CE kategóriájú jármű esetében - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló minisztertanácsi rendelet alapján kiadott - nemzetközi vagy belföldi árufuvarozó szolgáltatói képesítés (bizonyítvány) hatályának lejártát követően, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig

a szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett.

(2) A továbbképzési képesítés a megszerzésétől számított öt évig érvényes. A gépkocsivezető ötévente továbbképzésen vesz részt.

(3) Továbbképzési képesítést az szerezhet, aki

a) megfelel a 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik;

c) EGT-államban szerzett alapképesítéssel rendelkezik vagy ennek megszerzésére nem kötelezett.

(4) *  A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi és vizsgakövetelmény tartalmazza.

Az alapképesítés és továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezések * 

33/D. § *  (1) *  A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását a közlekedési hatóság a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható.

(2) *  Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos szakmai követelményeket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére - érvényes vezetői engedély megléte esetén - a közlekedési hatóság a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes, a 14. mellékletben meghatározott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.

(3) Ha a gépkocsivezető

a) a 33/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a 33/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.

(4) *  Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó szakmai követelményeket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg.

(5) Ha a gépkocsivezető

a) a 33/C. § (1) bekezdésének ba) alpontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a 33/C. § (1) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól.

(6) *  Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” adataiban változás történik - ide nem értve a lakcímadat és a vezetői engedély szám változását - annak cseréjét, elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezetőnek kell kezdeményeznie.

A tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- és továbbképzési képesítés megszerzésére irányuló képzés és vizsgáztatás ellenőrzése * 

33/E. § *  (1) Az alapképesítés a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzést és vizsgát a 34. §-ban foglaltak szerint kell ellenőrizni.

(2) Ha a képző szerv a rendeletben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a 37. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadása, nyilvántartása * 

33/F. § *  (1) *  Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésen részt vett gépkocsivezető részére - sikeres vizsga alapján - vezetői engedélye érvényessége esetén a vizsgaközpont a 14. mellékletben meghatározott, a 95. kódszámot tartalmazó, öt évig hatályos „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A Gépjárművezetői képesítési igazolvány - a gépkocsivezető választása szerint - személyesen vehető át a vizsgaközpont kijelölt ügyfélszolgálatán, illetőleg postai úton külön hivatalos iratként továbbítható.

(2) *  A vizsgaközpont az általa kiadott és bevont „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-okról nyilvántartást vezet.

(3) *  A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosa a közlekedési hatóságnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány

a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült,

b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adat nem olvasható.

(4) *  A nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján a vizsgaközpont - a (3) bekezdésben meghatározott esetben - az érvényes vezetői engedély felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

(5) *  Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának a 33/D. § (6) bekezdése alapján benyújtott kérelmére a vizsgaközpont - az érvényes vezetői engedély és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett - a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.

(6) *  Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett érvényességi időpont lejárt, a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejűleg a vizsgaközpont a lejárt érvényességű „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

(7) *  A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-on a kiadásának időpontjában meghatározott lakcím- és vezetői engedély szám adat kerül feltüntetésre. Ezen adatok megváltozása nem érinti a kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” érvényességét. A vezetői engedély cseréjét követően a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ra utaló közösségi kódot is tartalmazó vezetői engedély és a korábbi vezetői engedély számát tartalmazó „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” együttesen igazolja a 33/A. §-ban foglalt képesítési követelmény teljesítését.

Engedélyezési és vizsgadíjak * 

33/G. § *  Az alapképesítési és a továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, és a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiállításának díját a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló jogszabály határozza meg.

A képzés és vizsgáztatás ellenőrzése, szakfelügyelet

34. § *  (1) A közúti járművezető-képzést, a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni kell, és el kell látni mindezek szakfelügyeletét. A közlekedési hatóság minőségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül.

(2) *  A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének nem szakfelügyeleti célú ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa megbízott személy végezheti. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötődő egyéb belső ellenőrzését.

(3) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységének szakfelügyeletét évente - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási szabályoknak megfelelően - legalább nyolc órában biztosítani kell. A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon.

(4) Amennyiben a szakfelügyelet során a vizsgabiztos tevékenységében hiányosságok vagy szakmai ismereti problémák merülnek fel, a vizsgabiztosnak a közlekedési hatóság által meghatározott rendkívüli továbbképzésen kell részt vennie, továbbá sikeres vizsgájának teljesítéséig a vizsgabiztos vizsgára nem vezényelhető.

(5) A rendkívüli továbbképzés elvégzésére kötelezett vizsgabiztos csak annak teljesítésével tehet eleget a 27. § (3) bekezdésében előírt éves továbbképzési kötelezettségének. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben.

(6) *  Amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett szakfelügyeletére vonatkozó megfelelő eredményt több kategóriára is érvényesnek kell tekinteni.

(7) * 

35. § *  (1) A szakfelügyelet és az ellenőrzés lehet előre bejelentett és soron kívüli.

(2) *  A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint a vizsgaközpontot tájékoztatja.

(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet

a) visszatérő szakfelügyeletre, a képzési vagy a vizsgáztatási tevékenységet érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;

b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezető, a képző szerv szankcionálására;

c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására;

d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára, illetve minősítésének visszavonására.

(4) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző haladéktalanul felfüggeszti

a) a képzést vagy a vizsgát,

a1) ha életet vagy testi épséget fenyegető balesetveszély áll fenn,

a2) ha az ellenőrzést, szakfelügyeletet az ellenőrzés alá vont gátolja, akadályozza,

b) a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az előírásoknak és a tantervnek megfelelő módon nem tartható meg,

c) a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.

(5) *  Amennyiben a szakoktató ellenőrzése során az ellenőrzést végző szakmai, módszertani hiányosságot tapasztal, úgy a szakoktató felé történő jelzés mellett köteles a vizsgaközpont részére az előírt módon jelentést tenni.

(6) *  A közlekedési hatóság által meghatározott módon a közúti járművezetők gyakorlati képzésének soron kívüli ellenőrzése végezhető a közúti forgalomban történő megállítással is.

36. § *  Szakfelügyelet és ellenőrzés nem gyakorolható annál a képző szervnél, amelyhez a szakfelügyelőt vagy ellenőrzést végzőt vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti.

A képzési engedély felfüggesztése és visszavonása

37. § (1) * 

(2) * 

(3) *  A közlekedési hatóság a képzési engedélyt

a) *  visszavonja, ha a képző szerv a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;

b) *  visszavonhatja, ha a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;

c) *  visszavonhatja, ha a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal végleges határozatával elmarasztalta.

(4) * 

(5) *  A képzési engedélynek a (3) bekezdés a)-c) pontjai alapján történő visszavonása után az érintett képző szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható.

37/A. § *  A rendelet

a)-b) * 

c) a 2013. január 19. előtt szerzett közúti járművezetői vizsgabiztosi képesítések továbbra is érvényesek, azonban a minőségbiztosításra és a rendszeresen továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell,

d) *  a 10. § (5) bekezdésében és a 11. § (7) bekezdésében meghatározott 12 hónapos határidőt a 2014. október 1-jét követően elméleti vizsgát tevő tanulók esetében, illetve a gyakorlati képzésben 2013. október 1-jét követően hitelesített vezetési kartonnal résztvevők esetében kell alkalmazni.

Az akkreditációs eljárás * 

38. § *  (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal - a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás követelményeinek meghatározására, az akkreditációs jog visszavonására irányuló, a közlekedésért felelős miniszter részére benyújtott javaslata alapján - pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

ac) a pályázati kiírásnak.

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) az (1) bekezdésben előírt követelményeknek,

bc) a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi, valamint

bd) a pályázati kiírásnak, és

be) színvonala és kidolgozottsága tekintetében - ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét - elérik az adott képzésen akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés teljes elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 38/A. §-ban előírt követelményeknek és a (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a közlekedési hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció érvényességi ideje alatt a Rendszer és a Tananyagakkreditációját megszerző képző szerv köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről és erről a közlekedési hatóságot írásban értesíteni. A közlekedési hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 10 munkanapon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a közlekedési hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A közlekedésért felelős miniszter az akkreditált Rendszer és a Tananyag listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

38/A. § *  (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha:

a) a képző szerv az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított és szabványos Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer konkurens (egyidejű) felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli (7×24 órás rendelkezésre állással) tanulói hozzáférést biztosít,

c) a közlekedési hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit - ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét minden esetben rögzíteni (naplózni) kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állományt (a továbbiakban: e-learning képzés kezdés bejelentés) a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

f) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek - képzési igazolás kiállításával egyidejűleg - a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a közlekedési hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állományban (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) kell tárolnia; az e-learning képzési statisztikát a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

g) a tanuló e-learning képzésének befejezésekor a Rendszernek automatikusan ki kell állítania, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia a 7. § szerinti igazolást (a továbbiakban: e-learning képzési igazolás) a közlekedési hatóság által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie az iskolavezetőnek és a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képző szervnek legalább 5 évig kell megőriznie, illetve a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a közlekedési hatóság által meghatározott módon a vizsgaközpont részére,

h) biztosítja a SCORM formátumú szabványos - a közlekedési hatóság által rendelkezése bocsátott - kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakíthatók és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára,

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek,

l) a modulok végén önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára és csak akkor lehet elvégzett a modul, ha a tanuló az adott modul ismeretanyagából feltett megfelelő számú kérdésekre legalább 85%-ban helyes választ adott.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha:

a) a képzés Tananyagát - az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel - olyan mennyiségű és színvonalú animációval és önellenőrző teszttel kell megvalósítani, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tudjon győződni,

b) a képzésen belül a Tananyagnak modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

38/B. § *  (1) A közlekedési hatóság évente egy alkalommal - a Közlekedési Szakértői Testület akkreditációs eljárás kiírásával kapcsolatos javaslata alapján - pályázatot hirdet a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor típusok tanúsításának, minősítésének (a továbbiakban: akkreditáció) megszerzésére.

(2) A közlekedési hatóság a pályázati kiírást a honlapján közzéteszi. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembe vételével hozza.

(4) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell kihirdetni.

(5) A szimulátor típus sikeres akkreditációja esetén a közlekedési hatóság - a szakértői testület javaslata alapján típusakkreditációt ad ki, továbbá a közlekedésért felelős miniszter által - a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására valamint a pályázati kiírásban foglaltakra figyelemmel - meghatározott, az elbírálás időpontjában hatályos szimulátor berendezések akkreditálásának módjára vonatkozó eljárásrend és mellékletei szerint meghatározza, hogy az adott típusú szimulátor típus mely képzésekre és vizsgákra (tehergépkocsi vezetői vagy autóbuszvezetői), mely időpontig alkalmas. A pályázat alapján a közlekedési hatóság - megfelelés esetén - a benyújtott pályázat tárgyát képező szimulátor berendezésre vonatkozóan akkreditációs számot ad ki, illetve ellátja az engedély érvényességét jelző matricával (a továbbiakban: matrica).

(6) A képzési és vizsgarész csak a közlekedési hatóság által ellátott akkreditációs számmal és matricával rendelkező szimulátoron végezhető.

(7) A közlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a típusakkreditált szimulátor típusok, valamint engedélyezett berendezések listáját.

(8) A közlekedési hatóság a képzőszerv erre irányuló kérelme alapján - típusakkreditációs eljárás lefolytatása nélkül, a típusra vonatkozó akkreditációs érvényességi időtartamig akkreditációs számmal és matricával látja el azon szimulátor berendezést, amely tekintetében megállapította, hogy az típus azonos valamely érvényes akkreditációval rendelkező szimulátor típussal.

Záró rendelkezések

39. § (1) *  2015. december 31. napjáig az e rendelet 8. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a vizsgabiztos tekintetében teljesül a 8. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel.

(2) * 

(3) *  A 9. § (7a) bekezdése tekintetében az ott meghatározott feltételek megtartása mellett, a jelentkezési lapon feltüntetett megszerezni kívánt kategória módosítását az elméleti vizsga érvényességén belül az a tanuló is kérelmezheti, aki 2013. január 19-ét megelőzően az eredetileg megszerezni kívánt kategóriából gyakorlati vizsgát már tett, azonban a kategória megszerzéséhez szükséges teljes képzési- és vizsgakövetelményeket még nem teljesítette. Ebben az esetben a kérelmezőnek a módosított kategóriának megfelelő hátralévő, sikeresen még nem teljesített gyakorlati vizsgáit kell teljesítenie úgy, hogy a gyakorlati vizsgák tekintetében - a 9. § (7a) bekezdésében foglaltak szerint - a 2013. január 19-e előtt meghatározott óraszámokat, vizsgatárgy-megnevezéseket és kérdés-számokat kell figyelembe venni.

(4) *  A 18. § (1) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 27. § (4) bekezdésében, a 30. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (6) bekezdésében részletezett képzés tekintetében a KTI ezen tevékenységével kapcsolatos iskolavezetői feladatait és felelősségét a KTI ügyvezetője teljesíti, illetve viseli.

40. § *  E rendelet 4. számú melléklete 2013. október 1-jén hatályát veszti.

41. § (1) *  Azokra a járművekre, amelyekre oktatójármű-igazolást külön jogszabályban foglaltak szerint 2003. december 1-je előtt állítottak ki és a jármű 2008. július 18-át megelőzően rendelkezett oktatójármű-igazolással, 2013. szeptember 30-ig a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2003. december 1-jét követően oktatásba bevont járműnek az oktatójármű-igazolás megszerzéséhez az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.

(3)-(4) * 

(5) *  A vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot honlapján teszi közzé.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

42. § *  (1) Ez a rendelet

a) a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2000/56/EK bizottsági irányelvnek és 2008/65/EK bizottsági irányelvnek;

b) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 2. cikke, 5. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikk (2) és (3) bekezdése kivételével;

c) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2004. április 26-i 2004/66/EK tanácsi irányelv Melléklet IV. rész 2. pontjának;

d) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/103/EK tanácsi irányelv Melléklet A. rész 6. pontjának;

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelvnek;

h) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/22/EU tanácsi irányelv Melléklet A. rész 4. pontjának;

i) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2013. október 2-i 2013/47/EU bizottsági irányelvnek;

j) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. július 1-jei 2014/85/EU bizottsági irányelv Melléklet 1. pontjának

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

2. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

3. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők képzésére vonatkozó részletes eljárási rend

1. *  Beiskolázási feltételek

Ha a képző szerv a jelentkezés időpontjában - az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján - megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles erről a tényről a tanulót írásban tájékoztatni.

2. Szakoktatói képesítések

2.1. A szakoktatói képesítési szakok:

„Közlekedési ismeretek”

„Műszaki ismeretek”

„Járművezetési gyakorlat”

2.2. A „Közlekedési ismeretek” szakos képesítés jogosít:

a „Közlekedési ismeretek” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.3. A „Műszaki ismeretek” szakos vagy annak megfelelő képesítés jogosít:

a „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek”, a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés”, a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.4. *  A „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés jogosít:

a járművezetési gyakorlat oktatására (beleértve az „Alapoktatás” biztonsági ellenőrzési feladatainak oktatását is) abban a vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a „Járművezetés elmélete” tantárgy oktatására minden kategóriában.

A 2011. december 1. napját megelőzően szerzett „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés - a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - azon vezetői engedély kategóriák gyakorlati oktatására jogosít, amelyek megfelelnek a 18. § (3) bekezdés b) pontokban meghatározott feltételeknek.

2.5. *  A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek megfelelő végzettségek

A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek elfogadhatók az azzal egyenértékű vagy magasabb szintű, az alábbiakban felsorolt végzettségek:

Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett

- közlekedés- vagy gépészmérnöki oklevél és e mellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

- közlekedésmérnök-tanári vagy gépészmérnök-tanári oklevél.

Bármely főiskolán szerzett

- gépjárműüzemi szakos vagy gépész üzemmérnöki oklevél és emellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

- autóközlekedési műszaki tanár szakos oklevél;

- műszaki oktató szakos oklevél.

2.6. *  A „Tr” kategóriás járművezető képző tanfolyam elméleti tantárgyait csak a közúti járművezető szakoktatói „Tr” kategóriás kiegészítő képzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató végezheti. A 2019. szeptember 1-jét követően indult közúti járművezető szakoktatói szaktanfolyamon szerzett, csak közúti járművezetői szakoktatói alapképzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató - tevékenységi engedély kiadását követően - közúti járművezetés gyakorlati képzést csak „B” kategóriás járművezető képző tanfolyamon oktathat.

A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre - szakmai előírások tekintetében - jogosítanak.

A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz.

3. A tanfolyami képzés

3.1. Tárgyi feltételek a képzéshez

3.1.1. *  Ügyfélfogadó helyiség

A képző szervnek rendelkeznie kell az ügyfélfogadáshoz - az ügyfélfogadás idejében kizárólag a képző szerv (vállalkozás) céljára szolgáló - ügyfélfogadó helyiséggel, amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. Az ügyfélfogadóban a képző szerv képzési engedélyét és a vállalkozási feltételeit és az írásos tájékoztatót ki kell függeszteni, továbbá a cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni. Az ügyfélfogadás ideje nem lehet kevesebb hetente összesen 8 óránál, amely 8 órát munkanapokon 8 és 20 óra között kell meghatározni.

3.1.2. *  Az elméleti tárgyak oktatásához

A képző szervnek rendelkeznie kell

a) tantermi oktatáshoz

aa) tanteremmel,

ab) fali tablókkal,

ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítő berendezés),

b) e-learning esetében

ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelő e-learning rendszerrel.

3.1.3. *  A „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásához

Az „A” és „B” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” kategóriás tantermi képzést olyan tanteremben kell végezni, amely alkalmas a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljének bemutatására.

3.1.4. *  A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgy oktatásához

A „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint a „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a képző szervnek rendelkeznie kell az oktatásra kialakított helyiséggel, amelyben el kell helyezni legalább egy darab, az oktatni kívánt kategóriának (kategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú üzemképes járművet vagy tanalvázat, továbbá a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket.

A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt járművet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák.

A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetéséből keletkező gázok elvezetéséről.

A helyiségben el kell helyezni továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és töltetű tűzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább 1-1 db asztalt és széket.

A helyiség fűtését - minimálisan 18 °C -, világítását és szellőzését biztosítani kell.

A képzésben és vizsgáztatásban résztvevők számára megfelelő WC-t és kézmosási lehetőséget kell biztosítani.

3.1.5. *  Az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetében a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópálya, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

Az „A”, „A2”, „Akorl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával, amelynek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

fa) forgalom elől elzárt terület,

fb) szilárd burkolat,

fc) legyen alkalmas - a gyakorlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével - az előírt feladatok biztonságos végrehajtására,

fd) kulturált WC és kézmosási lehetőség,

g) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó, az 5. számú mellékletben meghatározott további feltételeknek megfelelő, érvényes forgalmi engedéllyel járművekkel és felszerelésekkel.

A járműkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorló pálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés (gyakorlás) céljára elfogadható - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - minden olyan felület, amely időjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására. A kétkerekű járművek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges.

A pálya méretének az adott járműkategóriára előírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie. A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejű gyakorlási lehetőségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett.

3.2. *  A tanulók képzése

A tanulókat a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tantervi és Vizsgakövetelmények előírásai szerint kell képezni.

Azokban a közoktatási intézményekben (iskolákban), ahol a közúti járművezető-képzés beépült az iskolai tantervbe, a tanulók vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az iskolai tantervet a vizsgaközpont jóváhagyja.

3.2.1. *  Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők és teljesítendő menettávolságok.

Kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon * 

Kategória Alapismeretek
Elméleti és Bü tantárgyak
Járművezetési gyakorlat Megjegyzés
Σóra K Je Szü F 1-2 Mu Σóra A F F/v F/o F/h F/é F/k M
A1, A2, 22 X X X - - - 16 6 10 8 2 - - - 240
A11) 3 X X X - - - 2 1 1 1 - - - - 30
A22) - - - - - - - 12 4 8 6 2 - - - 180 11. § (5) bekezdés
A23) 3 X X X - - - 8 2 6 4 2 - - - 120
A4) - - - - - - - 12 4 8 4 4 - - - 180 11. § (5) bekezdés
A5) 3 X X X - - - 8 2 6 4 2 - - - 120
A2) - - - - - - - 16 6 10 8 2 - - - 240 11. § (5) bekezdés
A3) 3 X X X - - 10 4 6 4 2 - - - 150
A6) 22 X X X - - 26 10 16 11 5 - - - 390
B 28 X X X - - 29 9 20 14 4 - 2 - 580
B969) 6 - - X - X - 6 6 - - - - - - -
B1 28 X X X - - - 29 9 20 14 4 - 2 - 348
C1 80 X X X - X X 19 6 13 7 2 2 2 - 228
C 80 X X X - X X 29 6 23 15 4 2 2 - 348
C7) 16 - - - - - X 14 6 8 4 2 2 - - 168 11. § (5) bekezdés c) pont
D1 40 X X X - - X 29 6 23 15 4 2 2 - 348
D 28 X X X - - X 29 6 23 17 4 2 - - 348
BE 22 X X X - X X 16 6 10 4 4 2 - - 192
C1E 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 - - 168
CE 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 - - 168
D1E 22 X X X - X X 14 6 8 4 2 2 - - 168
DE 20 X X X - - X 14 6 8 4 2 2 - - 168
AM 16 X X - - - - 10 4 6 - - - - - 100
T 56 X X X - X X 24 6 18 9 5 - - 4
K 12 X - - - - - - - - - - - - -
TR 102 X X X X X X 49 4 45 45 - - - -
TR8) 50 X X X X X X 26 4 22 22 - - - -
Rövidítések:
K = Közlekedési alapismeretek A = Alapoktatás
Je = Járművezetés elmélete F = Főoktatás
Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek F/v = városi vezetés
= Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés F/o = országúti vezetés
Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás F/h = hegyvidéki vezetés
F 1-2 = F 1-2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás F/é
F/k
= éjszakai vezetés
= vezetés könnyű terepen
M = Menettávolságok kilométerben
1) érvényes „B” kategóriás vezetői engedély esetén
2) „A1” kategória megszerzését követő két éven belül
3) „A1” kategória megszerzését követő két éven túl
4) „A2” kategória megszerzését követő két éven belül
5) „A korlátozott” vagy „A2” kategória megszerzését követő két éven túl
6) amennyiben betöltötte 24. életévét, és nem rendelkezik sem „A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel
7) „C1” kategória megszerzését követő 2 éven belül
8) „D” kategóriás vezetői engedéllyel
9) „B” kategóriájú járművek nehéz pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg közötti

3.2.2. *  Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén

Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv figyelembevételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni. A tanfolyamon részt vevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A képző szerv - a vállalkozási feltételeinek megfelelően - az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-nál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára - azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt - pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.

3.2.3. *  Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetében

Az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerződés alapján a hozzáférést követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére meg kell küldeni.

3.2.4. *  Képzés elvégzésének igazolása

A vizsgára jelentkezéshez előírt képzési rész (tantárgy) elvégzését tanúsító igazolást az e-learning képzés esetén minden esetben, tantermi képzés esetén a tanuló kérelmére az iskolavezető köteles a befejezést követő 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a vizsgaközpont részére elküldeni. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a képző szerv azonosító adatait (nevét, címét),

b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét),

c) a tanuló azonosítóját,

d) vezetői engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul,

e) a teljesített képzési rész (tantárgy)

ea) megnevezését,

eb) kezdési időpontját,

ec) befejezési időpontját,

f) iskolavezető aláírását,

g) igazolás kiállításának dátumát.

3.3. *  „B” kategória 96. kód megszerzésének feltételei

A 96. kód érvényesítéséhez a jelöltnek rendelkeznie kell „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy a kód megszerzésére irányuló tanfolyam „B” kategóriával összevontan is végezhető. Összevont tanfolyam esetén a 3.2.1. pontban előírt oktatási órákon a „B” kategórián felül kell a tanulónak részt vennie. Az elméleti vizsgák a „B” kategória elméleti vizsgájával egyidejűleg. A gyakorlati vizsga a „B” kategóriás forgalmi vizsgával együtt is kiírható. Összevont tanfolyam esetén a „B” kategóriás forgalmi vizsga sikeres rutin vizsga nélkül is tehető. Összevont tanfolyam esetén a vizsgázó bármikor lemondhat a 96. kódra vonatkozó igényéről, amely lemondás a „B” kategóriára tett vizsgáit nem érinti. B 96 tanfolyamot az a képző szerv tarthat, aki rendelkezik a közlekedési hatóság engedélyével „BE” kategóriás képzésre.

3.4. *  Az együtt tartott tanfolyamok

Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következő kategóriákban lehet szervezni:

a) „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B1”, „B” és B96

b) „BE” és „D1E”;

c) „B” és „T”;

d) „C1” és „C”;

e) „C1E”, „CE” és „DE”;

f) „T” és „K” (kerti traktor és állati erővel vont jármű).

Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni.

3.5. A gyakorlati oktatás

3.5.1. *  Általános előírások

A járművezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a vizsgaközpont által hitelesített vezetési karton birtokában kezdhető meg.

A járművezetési gyakorlat oktatása során - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.

A jármű biztonsági ellenőrzésére, technikai kezelésére, valamint a manőverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást alapvetően gyakorló pályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármű technikai kezelésének oktatása részben - a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett - a közúti forgalomban is történhet. A - „B” kategóriás képzés kivételével - a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga előtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része.

A főoktatás - „B” kategóriás képzés kivételével - csak sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után kezdhető el.

A vezetési kartonon az alapoktatást és a főoktatást a megfelelő rovatban kell dokumentálni.

A járműkezelési vizsga biztonsági ellenőrzési feladatait az alapoktatás során a gyakorlati szakoktatónak - ha erre a feltételek adottak - azon a járművön kell tanítania, amelyen a gyakorlati vezetés oktatása és a járműkezelési vizsga történik.

3.5.2. *  A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:

a) bukósisak,

b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függően),

c) *  protektoros hosszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprotektorral) és protektoros dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprotektorral),

d) protektoros kesztyű,

e) magas szárú, zárt cipő vagy csizma,

f) elöl-hátul „T” betűjelzéssel ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény,

g) a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot rádió adó-vevő készülékkel kell biztosítani.

3.5.3. *  A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a 3.2.1. táblázatban meghatározott menettávolságokat a kötelező óraszámok alatt teljesítse.

3.5.4. Mobil rádiótelefon használata

Az oktatás és vizsgáztatás során az oktatójárművekben tartózkodók - a rendkívüli eseményt kivéve - nem használhatnak mobil rádiótelefont.

3.5.5. Az éjszakai vezetés oktatása

Az éjszakai vezetés oktatása - a csillagászati napnyugta és napkelte alapján - az alábbi meghatározott időtartamokban végezhető:

Hónap Nap Éjszakai vezetés órái
Január 1-15-ig 16-08-ig
16-31-ig 17-07-ig
Február 1-15-ig 17-07-ig
16-28-ig 18-06-ig
Március 1-15-ig 18-06-ig
16-31-ig 18-06-ig
Április 1-15-ig 19-06-ig
16-30-ig 20-06-ig
Május 1-15-ig 20-06-ig
16-31-ig 20-05-ig
Június 1-15-ig 20-05-ig
16-30-ig 21-05-ig
Július 1-15-ig 21-05-ig
16-31-ig 21-05-ig
Augusztus 1-15-ig 20-06-ig
16-31-ig 20-06-ig
Szeptember 1-15-ig 20-06-ig
16-30-ig 19-06-ig
Október 1-15-ig 19-06-ig
16-31-ig 18-06-ig
November 1-15-ig 17-07-ig
16-30-ig 16-07-ig
December 1-15-ig 16-07-ig
16-31-ig 16-08-ig

3.6. *  Az oktatási idő

Az oktatási idő az alábbi időtartamokat nem haladhatja meg:

az alapismeretek oktatása során - az e-learning oktatást kivéve - a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4x45 perc), ami legfeljebb 4 tanóra „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” foglalkozással (4x50 perc) egészíthető ki;

a) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható;

b) a főoktatás során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább két részben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával kell szervezni;

c) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak időtartama: 45 perc;

d) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc;

e) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.

A szakoktatók napi és havi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák időtartama nem számít bele. A vizsgákat azonban a havi óraösszesítő megfelelő rovatában fel kell tüntetni.

4. *  Mentesítések

Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat - az „A” és „B” kategória, továbbá az „A1”, „A2” kategória kivételével - a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló - az iskolavezető által hitelesített - okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a vizsgaközpont engedélyezi.

4.1. Az egyes kategóriák és egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alól adható felmentések

4.1.1. Mentesítések a „szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tan- és vizsgatárgyakból

- Bármely egyetemen, főiskolán szerzett

= gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöki vagy üzemmérnöki oklevél;

= gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöktanári oklevél;

= gépész-, autógépész-, közlekedés üzemmérnöki műszaki tanári oklevél;

= szakirányú műszaki oktatói oklevél.

- A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon és a jogelőd Katonai Főiskolán szerzett

= harcjármű üzemben tartó szakos oklevél;

= katonai gépjármű üzemeltető szakos oklevél;

= gépjármű technikus tiszti képesítés;

= harcjármű üzemeltetői üzemmérnök.

- „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói oklevél (vagy ezzel egyenértékű képesítés).

- Technikusi oklevél (szakközépiskolai érettségi)

= közúti járműgépész;

= közlekedésgépész;

= gépjármű-technikai;

= gépjárműüzemi;

= mezőgazdasági gépész;

= mezőgazdasági gépjavító;

= építőgépész;

= gépjárművezető és -karbantartó.

- Szakképesítés - szakmunkás bizonyítvány

= autószerelő;

= anyagmozgatógép-szerelő;

= építőgép-szerelő;

= mezőgazdasági gépszerelő;

= gépjárművezető és -karbantartó;

= mezőgazdasági gépész;

= fakitermelési gépkezelő;

= állattartó telepi gépész;

= kertészeti gépész;

= növénytermesztő gépész;

= erdőgazdasági gépész;

= mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető;

= mezőgazdasági gépjavító és karbantartó.

- A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében szerzett gépjárműkezelői bizonyítvány.

A felsorolt szakképesítéseket adó oktatási intézmények hallgatói részére iskolai tantervbe építetten szervezett közúti járművezetői tanfolyam esetén a felmentés megadható, a vizsgaigazolás azonban csak az érettségi bizonyítvány (technikusi oklevél, szakmunkás végzettséget, illetve szakképesítést igazoló bizonyítvány) bemutatása esetén állítható ki.

Ha a felmentést szervezetten megkérte az iskola, de a vizsgázó a felmentéshez szükséges iskolai végzettségét igazoló okiratot (még) nem tudja bemutatni, a felmentett tárgyakból a vizsgázó kérheti a vizsga letételét. Valamennyi vizsga sikeres letétele esetén - az egyéb feltételek teljesülése mellett - a vizsgaigazolást a vizsgázó részére ki kell adni.

A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

4.1.2. A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgatárgy alóli további mentesítések

A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgakötelezettség alól mentesül a 11. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, aki meglévő „Lassú jármű” vezetői igazolványa alapján mezőgazdasági vontató vezetésére „T” kategóriás vizsgát kíván tenni.

4.1.3. Mentesítések a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” tan- és vizsgatárgyból

- Munkavédelmi szakképzés keretében szerzett szakképesítés

= munkavédelmi szakmérnöki oklevél;

= munkavédelmi üzemmérnöki oklevél;

= felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett oklevél;

= munkavédelmi technikusi oklevél;

= középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevél.

- A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében 1993. január 1-je után tett sikeres vizsga a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” vizsgatárgyból.

4.1.4. Egyéb mentesítések

4.1.4.1. * 

4.1.4.2. * 

4.1.4.3. *  A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

4. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

5. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

A 2003. év december 1-jét követően oktatásba bevont járművekre vonatkozó előírások

1. A járművek követelményei kategóriánként

„A1” kategória

Olyan kétkerekű motorkerékpár, amelynek teljesítménye a 11 kW-ot és teljesítmény/tömeg aránya a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá legalább 90 km/h sebesség elérésére alkalmas.

A belsőégésű motor hengerűrtartalma legalább 120 cm3, elektromos meghajtás esetében a teljesítmény/tömeg arány legalább 0,08 kW/kg.

„AM” kategória

„AM” kategóriába tartozó kétkerekű jármű, amelynek tervezési sebessége nem több mint 45 km/h (kivéve azokat a kétkerekű járműveket, amelyek tervezési sebessége 25 km/h-t nem haladja meg), a motor hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél vagy a motor legnagyobb hasznos motorteljesítménye nem több 4 kW-nál.

„A” kategória

2018. december 31-éig: „A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerűrtartalommal és legalább 40 kW motorteljesítménnyel.

2019. január 1-jétől: „A” kategóriába tartozó oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár, legalább 595 cm3 hengerűrtartalommal (amennyiben elektromos motorral van felszerelve, teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,25 kW/kg), legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW motorteljesítménnyel.

„A2” kategória

Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, amelynek hengerűrtartalma legalább 395 cm3, a motor teljesítménye legalább 20 kW, de nem több 35 kW-nál, a motorkerékpár teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg.

„B1” kategória

„L7e” kategóriába tartozó legalább két ülőhellyel rendelkező négykerekű motorkerékpár, amely legalább 60 km/óra sebesség elérésére képes.

„B” kategória

„B” kategóriába tartozó négykerekű személygépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 személy befogadóképesség,

ab) legalább négyajtós kivitel,

ac) legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) a járműnek legalább négy ülését fejtámlával kell felszerelni, amennyiben azt a gyári kialakítás lehetővé teszi,

bb) olyan oldalhelyes irányjelző visszajelző, amely az oktatói és a hátsó ülésekről is jól láthatóvá teszi az irányjelző működését,

bc) kettős pedálrendszer, amely a járművezető melletti ülésből is biztosítja az üzemi pedálokkal elérhető szabályozást. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) három darab visszapillantó tükör, amely a vezetőülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást [a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet) 78. § (1)-(2) bekezdése alapján],

be) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).

„B” kategória a mozgáskorlátozottak képzéséhez:

„B” kategóriába tartozó négykerekű gépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) a mozgáskorlátozott anatómiai és fiziológiai állapotának megfelel;

b) a szakértői bizottság egyedi műszaki előírásainak megfelelően átalakított [a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján],

c) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedállal van felszerelve. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

d) két darab pót-visszapillantó tükörrel van ellátva, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást (a két jobb oldali külső visszapillantó tükör egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely a vezető- és a vezető melletti ülésből is biztosítja a jármű mellett lévő jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást).

„B” kategória 96. kód megszerzésére irányuló képzésben a járműnek meg kell felelnie a „BE” kombinált kategóriás képzésbe bevont jármű ezen mellékletben előírt műszaki követelményeivel, amely járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia, de nem haladhatja meg a 4250 kg-ot.

„C1” kategória

„C1” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 m hosszúság,

ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,

ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas vezetőfülke,

ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) valamennyi fékezet kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) a tehergépkocsit legalább a terhelhetősége feléig meg kell terhelni.

„C” kategória

„C” kategóriába tartozó tehergépkocsi, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 8 m szerkezeti hosszúság,

ab) legalább 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömeg, és a vizsgán a tényleges össztömeg legalább 10 000 kg,

ac) legalább 80 km/óra tervezési sebesség,

ad) azonos légtérben legalább 3 személy befogadására alkalmas kialakítású vezetőfülke,

ae) a vezetőfülke szélességével és magasságával legalább azonos szélességű és magasságú, zárt, de nem különleges felépítmény,

af) vezető által működtetett kézi sebességváltó karral rendelkezik;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) legalább 8 előremeneti fokozatú nyomatékváltó (sebességváltó),

bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

„D1” kategória

„D1” kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 5 m hosszúság,

ab) legalább 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeg,

ac) legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bb) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bc) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bd) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

„D” kategória

„D” kategóriába tartozó autóbusz, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) legalább 2,4 m szerkezeti szélesség, legalább 10 m szerkezeti hosszúság,

ab) legalább 80 km/óra tervezési sebesség;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) visszatartó fék (tartósfékrendszer), az ENSZ EGB 13. számú mellékletének előírása szerint,

bb) valamennyi fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) a 10 000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű esetén sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

„BE” kombinált kategória

„BE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképességű „B” kategóriába tartozó vonójármű,

ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1100 kg,

ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, legalább 1,5 m széles, legalább 1,5 m magas, de a vonójárműnél nem alacsonyabb és nem keskenyebb,

ad) a járműszerelvény hosszúsága legalább 7,5 m,

ae) a járműszerelvény legalább 100 km/óra sebesség elérésére alkalmas,

af) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömegének a 3500 kg-ot meg kell haladnia,

ag) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a gépkocsi saját tömegét;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál. A pótfék hatásosságának el kell érnie az üzemi fék hatásosságának legalább 90%-át,

bb) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

„C1E” kombinált kategória

„C1E” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) „C1” kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

ad) a járműszerelvény szerkezeti hosszúsága legalább 8 m,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) terhelés vizsgán:

ba) a tehergépkocsit a terhelhetősége feléig meg kell terhelni,

bb) a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

„CE” kombinált kategória

I. Pótkocsis járműszerelvény esetén:

„CE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) „C” kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi legalább 7,5 m szerkezeti hosszúságú, zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m,

ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges össztömege legalább 15 000 kg,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas.

II. Félpótkocsis járműszerelvény esetén:

„CE” kombinált kategóriába tartozó félpótkocsis vagy csuklós járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) a „C” kategóriába tartozó vonójármű, vezetőfülkéjében a járművezetővel azonos légtérben legalább 3 személy befogadóképesség,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélességének és magasságának legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával azonosnak kell lennie,

ac) a járműszerelvény szélessége legalább 2,4 m, hosszúsága legalább 14 m,

ad) a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legalább 20 000 kg, és a vizsgán a tényleges tömege legalább 15 000 kg,

ae) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) legalább 8 előremeneti fokozatú sebességváltó (nyomatékváltó),

bb) minden fékezett kerékre ható blokkolásgátló (ABS),

bc) 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő menetíró készülék (tachográf) oktatási célú használatra,

bd) sebességkorlátozó,

be) a járművezető melletti ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál,

bf) két darab pót-visszapillantó tükör, amely a vezető melletti ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

„D1E” kombinált kategória

„D1E” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) „D1” kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg,

ac) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, szélessége és magassága legalább 2 m,

ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

„DE” kombinált kategória

„DE” kombinált kategóriába tartozó járműszerelvény, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) „D” kategóriába tartozó oktatójármű,

ab) a pótkocsi zárt, de nem különleges felépítményű, magassága legalább 2 m,

ac) a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege legalább 1250 kg, és szélessége legalább 2,4 m,

ad) a járműszerelvény legalább 80 km/óra sebesség elérésére alkalmas;

b) vizsgán a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kg.

„T” kategória

„T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató két pótkocsival, amely az alábbi jellemzőkkel és felszerelésekkel rendelkezik:

a) jellemzők:

aa) a járművezetővel azonos légtérben lévő 2 személy befogadóképességű vezetőfülke,

ab) 2 darab - a forgalmi vizsgán egy darab - nem különleges felépítményű pótkocsi;

b) kötelező felszerelések és tartozékok:

ba) oktatói, vizsgabiztosi pótülés,

bb) az oktatói, vizsgabiztosi ülésből működtethető, az üzemi fékberendezésre ható fékpedál,

bc) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói, vizsgabiztosi ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást;

c) a pótkocsit legalább a terhelhetősége feléig kell megterhelni.

„Trolibusz” kategória

Trolibusz kategóriába tartozó jármű, amely az alábbi kötelező tartozékokkal rendelkezik:

a) az oktatásra és vizsgára kiírt járatra „Tanuló járat” felirat,

b) vészkapcsoló,

c) oktatói pótfék vagy oktató által kezelhető üzemi fék,

d) két darab pót-visszapillantó tükör, amely az oktatói ülésből biztosítja a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

A felsorolt járművek teljesítmény- és sebességadatai hatósági bizonyítvány hiányában a gyártó által kiadott „Kezelési Útmutató”-val is igazolhatók.

2. Egyéb követelmények

Az oktatásra használt valamennyi járművet - kétkerekű járműveket kivéve - fel kell szerelni kék alapszínű, 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú - elölről és hátulról egyaránt - jól látható, nyomtatott fehér „T” betűt ábrázoló, 25x25 cm oldalélű táblával, valamint jól láthatóan fel kell tüntetni az „Autósiskola” feliratot. A „B” kategória esetében ezen jelzéseket a jármű hossztengelyére merőlegesen felszerelt tetőtáblán kell elhelyezni. A tetőtáblán lévő „T” betűt oktatáson kívül le kell takarni.

Az „AM” és „A” kategóriás, továbbá az „A1” és „A2” kategóriás gyakorlati képzés főoktatási szakaszában a kísérő szakoktatót szállító személygépkocsi tetőtartóján el kell helyezni a motorosok oktatására figyelmeztető feliratot tartalmazó táblát.

6. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

Az oktatójármű-igazolás és az oktatójárművek minősítő vizsgálatára vonatkozó eljárási rend

I. AZ OKTATÓJÁRMŰ-IGAZOLÁS TARTALMA

1. A kiállító hatóság megnevezése

2. A jármű forgalmi rendszáma, gyártmánya, típusa, besorolása * 

3. A jogosultság tartalma

4. Kötelmek

5. *  Hatály

6. Napló/tételszám

7. Kiadás kelte

8. A kiadásra jogosult személy aláírása

9. A kiállító hatóság bélyegzőlenyomata

10. * 

II. AZ OKTATÓJÁRMŰVEK MINŐSÍTŐ VIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

1. *  Az oktatójárművek minősítő vizsgálata

A közúti járművezető-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt „B”, „C”, „D”, „T” kategóriás, a „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, valamint a „BE”, „C1E”, „CE”, „D1E”, „DE” kombinált kategóriás oktatójármű járművekhez tartozó oktatójármű-igazolás kiadásához szükséges minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság végzi.

Az oktatójárművek minősítő vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a közlekedési hatóság végzi el.

A „C1”, „D1” kategóriás, „C”, „D” kategóriás, „C1E”, „CE”, „D1E” és „DE” kombinált kategóriás oktatójárművet a járműműszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság) a képzésfelügyelővel együtt minősíti. A minősítő vizsgálat részét képező közúti vizsgálatot a képzésfelügyelő egyedül is végezheti.

A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármű tulajdonosának változása esetén, az oktatójármű-igazolás a korábban bejegyzett időpontig hatályos.

A vizsgálat költségeit - amelyet a kérelmező visel - a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni.

2. *  Az oktatójármű-igazolás kiadása, érvényesítése

Ha a minősítő vizsgálat során a jármű az e mellékletben foglaltaknak megfelel, akkor a járműre az e melléklet szerinti oktatójármű-igazolást kell kiadni, illetőleg annak érvényességét meg kell hosszabbítani.

Az oktatójármű-igazolás csak érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező járműre adható ki, illetőleg érvényesíthető.

Az oktatójármű-igazolás érvényesítő rovatában fel kell tüntetni azt a kategóriát, kombinált kategóriát, amelynek oktatására az adott jármű alkalmas.

Az oktatójármű-igazolás kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy a jármű oktatásba bevonása (oktatójármű-igazolással történő ellátása) 2003. december 1-je előtt, vagy után történt.

3. Az oktatójármű-igazolás kiadásának elutasítása

Ha a vizsgálat alapján a jármű az oktatási, vizsgáztatási feltételeknek nem felel meg, akkor az oktatójármű-igazolás kiadását határozatban el kell utasítani.

III. AZ OKTATÁSBAN HASZNÁLT JÁRMŰVEK KÖVETELMÉNYEI ÉS VIZSGÁLATA * 

1. Esztétikai állapot, megbízhatóság

Menetpróbával és funkciópróbával ellenőrizni kell a motor, a tengelykapcsoló, a kormányberendezés, a fékrendszer és a sebességváltó, sebességkorlátozó, valamint az egyéb kezelőszervek állapotát. A sebességváltónál az előírt - előremeneti - legalább 8 fokozat felezővel is teljesíthető. Szemrevételezéssel kell meggyőződni a jármű külső és belső esztétikai állapotáról. Nem alkalmas oktatásra a jármű, ha:

a) belső állapota nem teszi lehetővé a kulturált oktatást, vizsgáztatást;

b) az ellenőrzött szerkezeti egységeinek, illetőleg a kezelőszerveinek működése bizonytalan.

2. *  A járművek terhelhetősége (szállítható személyek száma), sebességadatai, méretei

A forgalmi engedély alapján ellenőrizni kell, hogy a járművek terhelhetősége megfelel-e az előírásoknak.

A járművet az oktatáshoz, vizsgához előírt terhelési állapotban kell bemutatni. A tényleges terhelési értéket a bemutatott állapot szerint kell értékelni. Amennyiben kétség merül fel a terhelést illetően, az illetékes közlekedési hatóság a jármű (járműszerelvény) mérlegelését kezdeményezi.

A jármű (járműszerelvény) sebességadataira vonatkozó követelmények teljesülését hatósági bizonyítvány vagy a gyártó által kiadott „Kezelési útmutató” alapján, ezek hiányában közúti méréssel kell vizsgálni. A közúti vizsgálat során lakott területen kívüli útszakaszon kell meggyőződni arról, hogy a jármű (járműszerelvény) a KRESZ által engedélyezett maximális sebességet eléri, és annak tartására huzamos ideig képes, továbbá a motor erőtartalékából következtetni lehet arra, hogy a jármű (járműszerelvény) az előírt sebességérték teljesítésére alkalmas.

A járművek (járműszerelvények) magasságát és szélességét, valamint hosszát mérőszalaggal kell ellenőrizni az előírt méretek és arányok teljesülése céljából.

A „C” kategóriába és „C1” kategóriába tartozó járművek vezetőterének vizsgálatakor az oktató munkaterét úgy kell ellenőrizni, hogy a szakoktatónak az esetleges beavatkozáshoz elegendő mozgástere legyen.

A járművek előírt szélességénél és hosszúságánál a jármű típusbizonyítványa szerinti szerkezeti szélesség és hosszúság vehető figyelembe, a felszerelt tartozékokból adódó méretváltozás nem.

3. Visszapillantó tükrök

Az oktatáshoz használt járművekre felszerelt tükröknek biztosítaniuk kell mind a tanuló (vizsgázó), mind a szakoktató számára a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást. A szakoktató számára előírt póttükröket a jármű jobb és bal oldali külső részére kell szerelni. A „B” kategóriás oktatójármű esetén, amennyiben a jármű kialakítása a hátralátást nem akadályozza, a baloldali póttükröt a személygépkocsi belsejében is el lehet helyezni, továbbá a tanuló (vizsgázó) és a szakoktató jobb oldali 2 db külső visszapillantó tükre egy olyan kialakítású tükörrel is helyettesíthető, amely mindkettőjük számára biztosítja a jobb oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

A tükröknek állíthatónak és rezgésmentesnek kell lenniük. A tükrök meglétét, és elhelyezésének megfelelőségét az oktatói ülésből szemrevételezéssel kell megállapítani.

4. Fékberendezések

4.1. Visszatartó fék

A „D” kategóriás oktatójármű tekintetében előírt visszatartó fék megfelelőségének ellenőrzésénél az alábbiakban meghatározottak szerint kell eljárni:

- amennyiben az autóbusz típusa az ENSZ EGB 13. sz. fékelőírásban foglalt - a tartós fékezési tulajdonságra vonatkozó II/A típusú - jóváhagyással rendelkezik, a vizsgálatot a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet 2. számú mellékletének IV. fejezete 2.2.3. pontjában leírt technológia alkalmazásával kell elvégezni. E vizsgálat helyett elfogadható gépjármű fenntartó szervezet 30 napnál nem régebbi igazolása ilyen vizsgálat lefolytatásáról;

- amennyiben az autóbusz típusát az ENSZ EGB 13. sz. fékelőírás szerint nem hagyták jóvá, és az autóbusz tartósfékrendszerrel való felszerelésének engedélyezését kezdeményezik, az eljárást a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.] meghatározott átalakítási engedélyezési eljárás keretei között kell lefolytatni. A visszatartó fék megfelelőségének minősítésénél az első bekezdésben meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

4.2. Pótfék pedál

A pótfék pedál beszerelése az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r. 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül átalakításnak. A beépített szerkezeti elemeknél a jóváhagyási jel meglétét nem kell megkövetelni.

Az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál követelményei:

- felerősítése minden üzemi állapotában biztosítsa a gyors, megbízható működést,

- légfék esetén a pótfék pedál működtetésekor a fékhatás (a kivezérelt nyomás függvényében) legyen azonos az eredeti (üzemi) fékrendszer hatásosságával,

- hidraulikus vagy kombinált fék esetén hatásossága (a pedálerő függvényében) érje el legalább az eredeti rendszer hatásosságának 90%-át,

- elhelyezése alapján biztosítsa a szakoktató számára a gyors beavatkozás lehetőségét,

- kialakítása folytán tegye lehetővé az oktatói pótfék pedál üzemzavara esetére is a vezetőülésből az üzemi fék használatát,

- a fékrendszer eredeti funkciójából a pótpedálok beszerelése miatt semmi sem szűnhet meg.

A pótfék pedál megfelelőségét a jármű álló helyzetében, illetve fékpróbával kell ellenőrizni.

Álló helyzetben a pótfék pedál 2-3-szori gyors, erőteljes (hidraulikus és kombinált fékek esetében 300-400 N) működtetésével ellenőrizni kell a felerősítés szakszerűségét. A pótfék pedál felerősítési helyeinél, a pótfék pedál tengelyén észlelhető alakváltozás, deformáció, elmozdulás nem engedhető meg. A pedál felengedésekor annak az alaphelyzetet kell felvennie (nem szorulhat). A pedálnak az elhelyezése folytán az oktatóülésből egyszerűen és gyorsan kezelhetőnek kell lennie.

A pótfék pedált kitámasztva működtetni kell a vezetői fékpedált. Nem fogadható el az a pótfék pedál, amely az üzemi fékpedállal direkt - közvetlen - kényszerkapcsolatban áll, és az üzemi fékpedál teljes lenyomása esetén a pótfék pedáltalp alsó felülete és a padlólemez közötti távolság kevesebb, mint 80 mm.

Légfékes járműveknél az utólag felszerelt szerkezetek alkalmasságát, megbízható működését és felszerelésének szakszerűségét is ellenőrizni kell.

A pótfék pedállal elérhető fékhatásosság ellenőrzése történhet közúton vagy próbapadon.

KÖZÚTI ELLENŐRZÉS: a járművet 20-30 km/h sebességről a pótfék pedállal le kell fékezni.

PRÓBAPADI ELLENŐRZÉS: tengelyenként a próbapadra állva a vezetőülésből, majd az oktatóülésből kell fékezni.

5. *  Menetíró készülék (tachográf)

Az oktatási célú használatra megfelelő a menetíró, ha

- megfelel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben előírtaknak,

- beszerelése a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett (a közlekedési hatóságnál nyilvántartott) szakműhelyben történt,

- az oktatójármű a minősítő vizsgán megfelelt.

Az oktatójármű minősítő vizsgálatára a hitelesítést és a járműhöz történő illesztést igazoló dokumentumok alapján kerül sor.

A vizsgálatra működtetett menetíróval kell megjelenni.

6. Egyéb kezelőszervek, berendezések

Amennyiben az oktatójármű egyéb pótpedálokkal - a „B” kategóriában kötelezően - van felszerelve, akkor azok felerősítését, működését, hatásosságát a pótfék pedál vizsgálatára előírtaknak megfelelően kell értelemszerűen ellenőrizni és elbírálni. Ezeknél a pótpedáloknál megengedhető a direkt kapcsolat az eredeti kezelőszervekkel.

Az oktatáshoz használt járművek kormánykerekére - a mozgáskorlátozottak részére előírt segédberendezéseken kívül - semmilyen kiegészítő segédeszköz (berendezés) nem szerelhető fel.

7. Vontatás

A vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételekről a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. §-a rendelkezik, amely szerint a pótkocsik tényleges össztömegét kell figyelembe venni.

Erre figyelemmel a mezőgazdasági vontatókkal, valamint a gépjárművekkel az oktatás és vizsgáztatás során csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelyek tényleges össztömege nem haladja meg a vonójármű forgalmi engedélyében feltüntetett vonóképességet. A pótkocsikat terhelhetőségük figyelembevételével olyan mértékig szabad megrakni, hogy a vonójármű vonóképességének mértékét a vontatmány tényleges össztömege ne haladja meg.

A képzési engedély kiadása (felülvizsgálata) során vizsgálandó, hogy a járműszerelvény az előírt terhelés esetén is megfelel-e a fenti követelményeknek.

Abban az esetben, ha 2003. december 1-je előtt oktatásba bevont vonójárműhöz kapcsolt - a vonójárműhöz illeszkedő, de korábban oktatás céljára nem használt - új (korszerű) pótkocsival járműszerelvény oktató jármű megvizsgálására kerül sor, a 4. számú melléklet előírásai szerint kell eljárni.

A vizsgálat során különös figyelemmel kell lenni a fékezésre vonatkozó külön jogszabály *  előírásainak teljesítésére.

8. *  A „T” tábla

Szemrevételezéssel, szükség esetén mérőeszközzel ellenőrizni kell a „T” jelű tábla és az „Autósiskola” felirat meglétét. A jogszabályi értéktől eltérés +10%-ig elfogadott. A „T” tábla színe a közlekedési jelzőtáblák kék színéhez hasonló legyen. „T” jelű táblának és „Autósiskola” feliratnak kell elfogadni a járműre ragasztott öntapadó fóliát vagy festést is. Szemrevételezéssel kell meggyőződni arról, hogy legalább az „Autósiskola” felirat, valamint a „T” jelű tábla elölről és hátulról egyaránt jól látható.

„B” kategória esetében a tetőtáblán lévő feliratoknak („Autósiskola” felirat, valamint „T” jelzés) olvashatónak kell lenniük egy a jármű előtt, illetve mögött álló személygépkocsi első üléséből (kb. 1 m magasságból, 5 m távolságból).

Egyéb kategóriába tartozó járművek esetén elfogadható, ha a járművet elöl és hátul „T” betűvel és „Autósiskola” felirattal jelölik.

A táblák nem takarhatják a rendszámot, a világítótesteket, valamint nem akadályozhatják a járműből a kilátást. A táblákat függőlegesen (+15 fok eltérés megengedett) kell elhelyezni.

A képző szerv nevének és címének opcionális feltüntetésére különleges előírás nincs, azonban a kilátásra, reklámozásra és a díszítésre vonatkozó általános előírásokat alkalmazni kell.

9. A tűzoltó készülék

A tehergépkocsit, az autóbuszt, a mezőgazdasági vontatót és a trolibuszt fel kell szerelni a külön jogszabályban *  kötelezően előírt fajtájú és méretű tűzoltó készülékkel.

7. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

8. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

I. A vizsgáztatás általános szabályai

1.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése

Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzőkönyvön szerepel, a kiírás szerinti időpontban a vizsga helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, és a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni tudja. A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzőkönyvre további vizsgázó nem vehető fel.

1.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

A B C D
1. B1 B2 B3 B4 C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8
2. Elméleti vizsgatárgyak Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje
3. Kategória Szü F1-2 Mu Jk R F3) Megjegyzés
4. 1 2 1 2 1 2 1 3
5. AM X - - - - - 15 10 - - 30 20
6. A1 X - - - - - 20 15 - - 50 40
7. A11) X - - - - - - - - - 50 40
8. A2 - - - - - - 20 15 - - 50 40 11. § (5) bekezdés a) pont
9. A2 X - - - - - 20 15 - - 50 40
10. A - - - - - - 20 15 - - 50 40 11. § (5) bekezdés b) pont
11. A2) X - - - - - 20 17 - - 50 40
12. B X - - - - - - - - - 60 50 2012. január 1-jétől
13. B X - - - - - 20 15 - - 50 40 39. § (2) bekezdés szerint
2011. december 31-ig
14. B96 - X - X - - - - -15 10 - -
15. B1 X - - - - - 20 17 - - 50 40
16. BE X X - X 15 10 - - 15 10 50 40
17. C1 X X - X 20 15 - - 15 10 60 45
18. C - - - - 20 15 - - 15 10 60 45 11. § (5) bekezdés c) pont
19. C X X - X 20 15 - - 15 10 60 45
20. C1E X X - - 15 10 - - 20 15 60 45
21. CE X X - - 15 10 - - 20 15 60 45
22. D1 X - - - 15 10 - - 15 10 60 45
23. D X - - - 15 10 - - 15 10 105 90
24. D1E X X - X 15 10 - - 15 10 60 45
25. DE X X - - 15 10 - - 15 10 60 45
26. T X - - X 20 15 - - 15 10 35 25
27. T - - - - - - - - 15 10 35 25 11. § (3) bekezdés c) pont
28. K X - - - - - - - - - - -
29. Trolibusz X X X X 15 10 - - 15 10 50 40

Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és

„B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is. Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1-2 = F 1-2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1. érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

3. A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.

1.3. A vizsga értékelése

A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es:

Sikertelen a forgalmi vizsga, ha

a) a vizsgázó a 8.1.2.; 8.2.2.; 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy

b) az a) pontban nem említett egyéb hibából - amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl - tíznél többet követ el.

1.4. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

A B C D E F
1. Kérdések Megfelelés Megengedett
hibapontok
Tiszta
vizsgaidő
2. Kategória Tantárgy száma
(db)
összpontértéke
(pont)
pontszáma
(pont)
száma
(pont)
összesen
(perc)
3. AM K 25 35 30 5 25
4. A1, A2, A K 55 75 65 10 55
5. B, B1 K 55 75 65 10 55
6. B96 Szü
M
25
25
25
25
21
21
4
4
25
25
7. C1, C K
Szü
M
25
25
25
35
25
25
30
21
21
5
4
4
25
25
25
8. D1 K 25 35 30 5 25
9. D K 25 35 30 5 25
10. BE
D1E
K
Szü
M
25
25
25
35
25
25
30
21
21
5
4
4
25
25
25
11. C1E
CE
K
Szü
25
25
35
25
30
21
5
4
25
25
12. DE K
Szü
25
25
35
25
30
21
5
4
25
25
13. T K
M
55
25
75
25
65
21
10
4
55
25
14. K K 25 25 20 5 25

1.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai

A vizsgázónak az általa választott járműkezelési minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania. A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.5.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.5.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:

aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,

ab) a feladatokat nem hajtja végre,

ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,

ad) balesetveszélyes helyzetet okoz,

ae) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:

ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el,

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.6. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga értékelése

1.6.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a vizsgatevékenységgel összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartja.

1.6.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;

b) szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna;

c) a szerszámokat balesetveszélyesen használja;

d) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket.

1.7. A rutin vizsga értékelése

A vizsgázónak az általa választott rutin minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.

A rutin minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.7.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha a feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.7.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el;

b) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményező hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni és a rutin minősítő lapon a feladat melletti felsorolásból az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint a „Megjegyzés” rovatában bővebben is lehet indokolni.

1.8. A forgalmi vizsgafeladatok

1.8.1. A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

Végrehajtás

A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést végezze el, ezt követően a biztonsági övet csatolja be „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezze a menetíró készülékbe.

A járdaszegély (úttest széle) mellől, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelő-berendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően kell elindulni. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon meg kell győződni a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba kell haladni. Iránymutatás hiányában követni kell az út vonalvezetését, illetve eleget kell tenni a közúti jelzések kötelezéseinek.

1.8.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;

9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében

15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

17. gyorshajtást, vagy relatív gyorshajtást követ el;

18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

19. elveszti a jármű feletti uralmát;

20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált

22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

31. megtévesztő irányjelzést ad;

32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

továbbá, autóbusz esetében:

1. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

2. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

3. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

4. nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

5. megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

6. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

7. a megállónál az úttesten lévő vízzel a megállóhelyen várakozó utasokat beszennyezi a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

1. a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

1.8.3. Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

6. sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;

7. a motorkerékpárral felborul;

8. a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;

9. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

10. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt (nem képes megtartani);

11. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

12. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

13. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

14. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;

15. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;

16. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

17. elveszti a jármű feletti uralmát;

18. a motorkerékpárral felhajt a járdára;

19. a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;

20. a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

21. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;

22. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

23. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

24. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére

25. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

26. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;

30. fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja;

1.8.4. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;

6. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

7. a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);

8. olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;

9. a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;

14. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében. Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

15. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;

16. elveszti a jármű feletti uralmát;

17. felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

18. nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;

19. indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

20. a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

21. ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;

22. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

23. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

24. nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;

25. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

26. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;

30. az elsőbbségadást elmulasztja;

31. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;

32. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

33. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

34. a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

35. megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

36. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

37. a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat beszennyezi;

38. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal.

9. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

10. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

11. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

12. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

13. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

14. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

A gépjárművezetői képesítési igazolvány mintája

1. Elülső oldal

GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI MAGYARORSZÁG
H IGAZOLVÁNY
DRIVER
QUALIFICATION CARD
HUNGARY
6. FÉNYKÉP 1.
2.
3.
4a. 4b.
4c. 4d.
5a. 5b.
7.
8.
9.

2. Az igazolvány bal felső sarkában kék alapon, inverz nyomással 12 sárga csillaggal körülvéve Magyarország megkülönböztető jelzésként a „H” betű tartalmazza.

3. Hátoldal

11. 9. 10.
C1
C
1. Vezetéknév / Surname D1
2. Keresztnév / First name D
3. Születési idő és hely / Date and place of birth C1E
4a. A kiállítás időpontja / Date of issue CE
4b. Az érvényesség időpontja / Administrative expiry D1E
date
4c. Kiállító hatóság megnevezése / Issued by DE
5a. A vezetői engedély száma / Licence No
5b. Az igazolvány sorozatszáma / Serial No
10. Közösségi kód / Community code

4. Az igazolvány rovatainak kitöltése:

1. vezetéknév;

2. keresztnév;

3. születési idő és hely;

4/a. a kiállítás időpontja;

4/b. az érvényesség időpontja;

4/c. a kiállító hatóság megnevezése;

4/d. a kiállító hatóság nyilvántartási száma (nem kell kitölteni);

5/a. a vezetői engedély száma;

5/b. az igazolvány sorozatszáma;

6. fénykép;

7. aláírása;

8. a lakóhelye vagy tartózkodási hely postai címe (nem kell kitölteni);

9. *  azon gépjármű kategória, amelyre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési vagy szakmai továbbképzési követelménynek;

10. közösségi kód: 95 szám és a vezetői engedély kategóriájához tartozó alapképesítés vagy szakmai továbbképzés érvényességi dátuma;

11. nem kell kitölteni.

5. Az igazolvány hátoldalán feltüntetett, az egyes rovatok magyarázatát tartalmazó részt magyar és angol nyelven kell kitölteni.

6. Az elülső oldal tartalmazza továbbá az „Európai Közösségi minta” címet, továbbá az igazolvány háttereként kék színű nyomtatásban a „Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány” feliratot magyar nyelven és a tagállamok nyelvein a következő szöveggel:

tarjeta de cualificación del conductor

карта за квалификация на водача

Osvĕdčení profesní způsobilosti řidiče

Chaufføruddannelsesbevis

Fahrerqualifizierungsnachweis

juhi ametipädevuse kaart

δελτίο εττіμόρφωσης οδηуού

driver qualification card

carte de qualification de conducteur

kvalifikacijska kartica vozača

cárta cáilíochta tiomána

carta di qualificazione del conducente

vadītāja kvalifikācijas aplicība

vairuotojo kvalifikacinė kortelė

karta ta’ kwalifikazzjoni tas-sewwieq

kwalificatiekaart bestuurder

karta kwalifikacji kierowcy

kartica o usposobljenosti voznika

kuljettajan ammattipätevyyskortti

yrkeskompetensbevis for förare

Cartela de pregătire profesională

a conducătorului auto

7. Az igazolvány fizikai jellemzőire vonatkozó követelmények:

a) feleljen meg az ISO 7810 és MSZ ISO 7816-1 szabványoknak;

b) a fizikai jellemzőknek való megfelelést az ISO 10373 szabvány szerint kell ellenőrizni;

c) biztonsági jellemzői feleljenek meg a vezetői engedély esetében alkalmazott követelményeknek;

d) referencia színek:

da) kék: Pantone Reflex Blue,

db) sárga: Pantone Yellow.

15. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

16. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 

17. melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére