A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: törvény) 88. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – tekintettel a katonai vízi közlekedés sajátosságaira – a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) személyi állományára, úszólétesítményeire, továbbá a honvédelmi célú, mederben és parton lévő, hajózást szolgáló létesítményeire vonatkozóan a következőket rendeljük el:
1. § (1) A rendelet hatálya
a) a hadihajós tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló hajózási létesítményekre és katonai úszólétesítményekre, valamint
b) a hadihajós tevékenységet folytató katonákra és polgári személyekre
terjed ki.
(2) Az ország határain kívül magyar hadilobogó alatt, illetve az ország területén külföldi hadilobogó alatt közlekedő katonai úszólétesítményekre, valamint ezekkel folytatott hajózási tevékenységre a rendelet rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. hadihajós tevékenység: vízen hadihajóval folytatott katonai hajózási szaktevékenység;
2. hadihajó: katonai célra épített vagy honvédelmi feladatokra igénybe vett olyan hadilobogó alatt közlekedő hajó, amely rendelkezik beépített fegyverzettel és katonai célú felszereléssel, vagy legénysége katonákból áll;
3. hadikikötő: a honvédség által üzemben tartott kikötő, amely kizárólag katonai úszólétesítmények elhelyezésére és tárolására szolgál;
4. katonai úszólétesítmény: a honvédség állományába tartozó, katonai célú vízi közlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
5. átkelési célú katonai tevékenység: olyan katonai tevékenység, amely katonai alegységek és szállítmányok a víz egyik partjáról a túlsó partra, vízen történő átjuttatására irányul;
6. hadihajós katonai szervezet: a honvédelmi miniszter által az alapító okiratban hadihajózásra felhatalmazott katonai szervezet;
7. honvédelmi célú hajózási létesítmény: a katonai célú vízi közlekedés biztonságát és zavartalanságát elősegítő, vagy az úszólétesítmények kikötésére, veszteglésére szolgáló, katonai hajózási célokat szolgáló, mederben és parton lévő létesítmény, amelynek a sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel – beleértve a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket is – szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott.
3. § (1) A hadihajózással összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységet, valamint a hadihajózással kapcsolatos tűzszerész tevékenység igazgatását a honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnöke, illetve az illetékes katonai szervezet útján végzi.
(2) A hadihajós katonai szervezet az árvíz- és belvízveszély esetén közreműködik a közbiztonság és a közrend fenntartásában, az élet- és vagyonmentésben, valamint a helyreállításban. E tevékenység keretében a hadihajós katonai szervezet parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) az illetékes hatóság által adott felhatalmazás esetén jogosult az adott folyamszakasz használatára kötelező utasításokat kiadni.
4. § (1) Minden katonai úszólétesítmény a honvédség állománytábláiban alkalmazandó eszközök és anyagok jegyzékében és a honvédség tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
(2) A katonai úszólétesítményekről a honvédség törzskönyvet és teljességi jegyzéket állít ki. Ezen okmányokat a hadihajós katonai szervezet tartja magánál.
(3) A katonai úszólétesítmény hadrendi számát az oldalán, feltűnő módon jelölni kell.
(4) A katonai úszólétesítményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a hadrendből kivonták.
(5) Hadrendből kivont katonai úszólétesítmény fenntartásáról, tárolásáról annak elidegenítéséig vagy más szervezet részére történő átadásáig a parancsnok köteles gondoskodni.
5. § (1) A katonai úszólétesítményt hadi használatra alkalmas állapotban kell üzemben tartani.
(2) A katonai úszólétesítmény hadi használatra alkalmas, ha üzemképes, továbbá rendelkezik
a) a parancsnok által megállapított létszámú és képesítés szerinti összetételű személyzettel,
b) üzemképes, beépített fegyverzettel és felszereléssel, valamint
c) a szakfeladatok ellátásához szükséges okmányokkal.
(3) Katonai úszólétesítmény esetében a honvédség által megállapított műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szabályok az irányadóak.
(4) A katonai úszólétesítmény üzemképességét – kifutásonként, de legalább hetente – a parancsnok által jóváhagyott jegyzőkönyv bizonyítja.
(5) A katonai úszólétesítményen irányadó munkarendre és a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását a parancsnok ellenőrzi.
(6) A vízi közlekedésben való részvétel esetén meg kell tartani a vízi közlekedés rendjéről szóló jogszabályban foglaltakat.
(7) A (6) bekezdésben említett jogszabály mellékletét képező Hajózási Szabályzat 1.10 cikke, 2. fejezete és 1–2. melléklete a hadihajós tevékenység keretében közlekedő katonai úszólétesítményre nem vonatkozik.
6. § (1) Katonai úszólétesítményt megfelelő képesítéssel rendelkező személy vezethet és azon hajós szakszolgálatot – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – megfelelő képesítéssel rendelkező személy láthat el.
(2) Katonai úszólétesítmény vezetőjének és hajós szakszemélyzetének képesítésére vonatkozó követelményeket a törvény és a hajózási képesítésekről szóló rendelet állapítja meg. A követelmények teljesítésére a parancsnok megfelelő határidőt szab, a teljesítésig a katonai úszólétesítmény vezetése a parancsnok rendelkezése alapján történik.
(3) Katonai úszólétesítményen hajós szakszolgálatot a kiképzés alatt lévő személy megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt láthat el.
(4) A katonai úszólétesítmény vezetője köteles gondoskodni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról.
7. § Külföldi vízi utakon a katonai úszólétesítmény vezetőjének – ha az adott vízi út szakaszra érvényes képesítéssel nem rendelkezik – révkalauzt kell igénybe vennie a megfelelő szintű elöljáró engedélyével.
8. § (1) A katonai úszólétesítmény vezetője – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hajónaplót köteles vezetni.
(2) Katonai úszómű, személyzet nélküli hajó, komp, révhajó és a révcsónak üzemeltetése során nem kell hajónaplót vezetni.
(3) A hajónaplót a katonai úszólétesítmény vezetője az úszólétesítményen tárolja.
(4) A hajónaplóba a törvényben felsoroltakon kívül be kell vezetni az elvégzett hadihajós szaktevékenységgel kapcsolatos megjegyzéseket.
(5) A hajónaplóba bejegyzést a törvényben felsoroltakon kívül a katonai úszólétesítmény vezetőjének szolgálati elöljárója is tehet.
(6) A személyzeti jegyzékbe tartozó adatokat a hajónapló tartalmazza.
(7) Hajónaplóként csak a honvédség által kiadott, és a hadihajós katonai szervezet által hitelesített hajónapló használható.
(8) Azt a személyt, aki katonai úszólétesítményen teljesít szolgálatot, a törvényben meghatározott szolgálati könyvvel el kell látni.
9. § (1) * Amennyiben víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény kizárólag katonai úszólétesítményt érint, a baleset, illetve a víziközlekedési esemény szakmai vizsgálatát a hadihajós katonai szervezet végzi.
(2) Ha kár kizárólag a honvédség vagyonában keletkezett és az másnak fel nem róható, a kárügy a kárérték függvényében az arra illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) * A víziközlekedési baleset, víziközlekedési esemény rendeltetésszerű használat során történt bekövetkezése esetén a katonai úszólétesítmény biztonsági állapotát a parancsnok soron kívül ellenőrzi, ennek befejezéséig használatát megtiltja.
10. § (1) A honvédelmi célú hajózási létesítmények létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá megszüntetéséhez hatósági engedély szükséges. A hatósági engedélyezés során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építéshatósági eljárások szabályait kell alkalmazni.
(2) Hatósági engedély nélkül végezhető
a) a hajózási létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest;
b) az engedélyezettel azonos műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező részelem cseréje;
c) a létesítési engedélyben megállapított geometriai méretek visszaállítására irányuló tevékenység.
(3) A hadikikötő üzemeltetője nem köteles bejelenteni hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet.
(4) A honvédelmi célú hajózási létesítmények – tekintettel azok speciális jellegére – üzemben tartási engedély nélkül, határozatlan ideig üzemeltethetők.
(5) A honvédelmi célú hajózási létesítmények üzemelésével kapcsolatos ellenőrzésre, csakúgy mint az ott elhelyezett katonai úszólétesítmények ellenőrzésére a hadihajós katonai szervezet jogosult.
(6) A honvédelmi célú hajózási létesítmények rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról a parancsnok gondoskodik.
(7) A hadikikötő igénybevételét a parancsnok az általa jóváhagyott kikötőrendben szabályozza.
(8) A honvédelmi célú hajózási létesítmények nem katonai szervezet részére történő igénybevételre bocsátása esetén a honvédség igénybevételi díjra jogosult. Az ingyenes igénybevételt az elöljáró szerv engedélyezi.
(9) A hadikikötő nem jelölhető ki szükségkikötőként.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
