1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), és a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2005. április 25-én, Luxemburgban aláírt szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2. § (1) Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
(2) A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény melléklete tartalmazza.
3. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a szerinti melléklet a Szerződés 4. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén, az abban a cikkben meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Szerződés, illetve e törvény 2. §-a szerinti melléklet hatálybalépésének naptári napját – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintettel – a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
ДОГОВОР ЗА ПРИСЬЕДИНЯВАНЕ
КЪМ ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ 2005 г.
TRATADO RELATIVO A LA ADHESIÓN
A LA UNIÓN EUROPEA 2005
SMLOUVA O PŘISTOUPENÍ
K EVROPSKÉ UNII 2005
TRAKTAT OM TILTRÆDELSE
AF DEN EUROPÆISKE UNION 2005
VERTRAG ÜBER DEN BEITRITT
ZUR EUROPÄISCHEN UNION 2005
2005. AASTA EUROOPA LIIDUGA
ÜHINEMISE LEPING
ΣΥΝΘΗΚΗ ΠΡΟΣΧΩΡΗΣΕΩΣ
ΣΤΗΝ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗ ΕΝΩΣΗ 2005
TREATY OF ACCESSION
TO THE EUROPEAN UNION 2005
TRAITE RELATIF A L’ADHESION
A L’UNION EUROPEENNE DE 2005
CONRADH AONTACHAIS
LEIS AN AONTAS EORPACH 2005
TRATTATO DI ADESIONE
ALL’UNIONE EUROPEA 2005
LĪGUMS
PAR PIEVIENOŠANOS EIROPAS SAVIENĪBAI, 2005
2005 M. STOJIMO Į
EUROPOS SĄJUNGĄ SUTARTIS
IT-TRATTAT TA’ L-ADEŻJONI
MA’ L-UNJONI EWROPEA 2005
VERDRAG BETREFFENDE DE TOETREDING
TOT DE EUROPESE UNIE 2005
TRAKTAT O PRZYSTĄPIENIU
DO UNII EUROPEJSKIEJ 2005
TRATADO DE ADESÃO
À UNIÃO EUROPEIA DE 2005
TRATATUL DE ADERARE
LA UNIUNEA EUROPEANĂ DIN 2005
ZMLUVA O PRISTÚPENÍ
K EURÓPSKEJ ÚNII 2005
POGODBA O PRISTOPU
K EVROPSKI UNIJI
2005
SOPIMUS LIITTYMISESTÄ
EUROOPAN UNIONIIN 2005
FÖRDRAGET OM ANSLUTNING
TILL EUROPEISKA UNIONEN 2005
Őfelsége a Belgák Királya,
a Bolgár Köztársaság,
a Cseh Köztársaság Elnöke,
Őfelsége Dánia Királynője,
a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke,
Az Észt Köztársaság Elnöke,
a Görög Köztársaság Elnöke,
Őfelsége Spanyolország Királya,
a Francia Köztársaság Elnöke,
Írország Elnöke,
Az Olasz Köztársaság Elnöke,
a Ciprusi Köztársaság Elnöke,
a Lett Köztársaság Elnöke,
a Litván Köztársaság Elnöke,
Ő Királyi Fensége a Luxemburgi Nagyherceg,
a Magyar Köztársaság Elnöke,
Málta Elnöke,
Őfelsége Hollandia Királynője,
az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke,
a Lengyel Köztársaság Elnöke,
a Portugál Köztársaság Elnöke,
Románia Elnöke,
a Szlovén Köztársaság Elnöke,
a Szlovák Köztársaság Elnöke,
a Finn Köztársaság Elnöke,
a Svéd Királyság Kormánya,
Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Királynője
EGYESÜLVE azon óhajukban, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását továbbvigyék,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a már létrehozott alapokon továbbvigyék az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I–58. cikke, csakúgy, mint az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke, lehetőséget teremt az európai államoknak arra, hogy az Európai Unió tagjává váljanak,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia tagként való felvételét kérte az Unióba,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács, a Bizottság véleményének és az Európai Parlament hozzájárulásának birtokában úgy nyilatkozott, hogy támogatja ezen államok felvételét,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e szerződés aláírásának időpontjában, az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződést az Unió valamennyi tagállama aláírta, de még nem erősítette meg, és hogy a Bolgár Köztársaság és Románia a 2007. január 1-jei állapot szerinti Európai Unióhoz csatlakozik,
MEGÁLLAPODTAK a felvétel feltételeiről és részletes szabályairól, és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki:
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
Karel DE GUCHT
külügyminisztert,
Didier DONFUT-t,
a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős államtitkárt;
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
Georgi PARVANOV
köztársasági elnököt,
Simeon SAXE-COBURG
miniszterelnököt,
Solomon PASSY
külügyminisztert,
Meglena KUNEVA
európai ügyekért felelős minisztert;
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Vladimír MÜLLER
európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettest,
Jan KOHOUT
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Cseh Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
Friis Arne PETERSEN
külügyi közigazgatási államtitkárt,
Claus GRUBE
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Dán Királyság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Hans Martin BURY
európai ügyekért felelős államminisztert,
Wilhelm SCHÖNFELDER
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Németországi Szövetségi Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Urmas PAET
külügyminisztert,
Väino REINART
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
az Észt Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Yannis VALINAKIS
külügyminiszter-helyettest;
Vassilis KASKARELIS
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Görög Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉ-t,
a külügyekért és az együttműködésért felelős minisztert,
Alberto NAVARRO GONZÁLEZ-t,
az Európai Unióért felelős államtitkárt;
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Claudie HAIGNERÉ-t,
a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős minisztert,
Pierre SELLAL
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Francia Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
Dermot AHERN
külügyminisztert,
Noel TREACY
európai ügyekért felelős államminisztert;
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Roberto ANTONIONE
külügyi helyettes államtitkárt,
Rocco Antonio CANGELOSI
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
az Olasz Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
George IACOVOU
külügyminisztert,
Nicholas EMILIOU
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Ciprusi Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Artis PABRIKS
külügyminisztert,
Eduards STIPRAIS
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Lett Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Antanas VALIONIS
külügyminisztert,
Albinas JANUSKA-t
a külügyminisztérium helyettes államtitkárát;
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
Jean-Claude JUNCKER
miniszterelnököt, „ministre d’État”-t, pénzügyminisztert,
Jean ASSELBORN
miniszterelnök-helyettest, külügy- és bevándorlásügyi minisztert;
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Dr. Ferenc SOMOGYI
külügyminisztert,
Dr. Etele BARÁTH
európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert;
MÁLTA ELNÖKE,
Hon. Michael FRENDO
külügyminisztert,
Richard CACHIA CARUANA
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
Málta Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
Dr. B. R. BOT
külügyminisztert,
Atzo NICOLAI
európai ügyekért felelős minisztert;
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
Hubert GORBACH
alkancellárt,
Dr. Ursula PLASSNIK
szövetségi külügyminisztert;
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Adam Daniel ROTFELD
külügyminisztert,
Jarosław PIETRAS
európai ügyekért felelős államtitkárt;
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Diogo PINTO DE FREITAS DO AMARAL
állam- és külügyminisztert,
Fernando Manuel de MENDONCA D’OLIVEIRA NEVES
európai ügyekért felelős államtitkárt;
ROMÁNIA ELNÖKE,
Traian BĂSESCU-t,
Románia köztársasági elnökét,
Călin POPESCU – TĂRICEANU-t
Románia miniszterelnökét;
Mihai – Răzvan UNGUREANU
külügyminisztert,
Leonard ORBAN-t,
az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások főtárgyalóját;
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Božo CERAR-t,
a külügyminisztérium államtitkárát;
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Eduard KUKAN
külügyminisztert,
József BERÉNYI
külügyi államtitkárt;
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Eikka KOSONEN
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Finn Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
Laila FREIVALDS
külügyminisztert,
Sven-Olof PETERSSON
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Svéd Királyság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE
Sir John GRANT KCMG
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unió melletti állandó képviselőjét,
AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,
A következőkben állapodtak meg:
1. A Bolgár Köztársaság és Románia az Európai Unió tagjává válik.
2. A Bolgár Köztársaság és Románia az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés – beleértve azok módosításait és kiegészítéseit – részes felévé válik.
3. A felvétel feltételeit és részletes szabályait az e szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv állapítja meg. A jegyzőkönyv rendelkezései e szerződés szerves részét képezik.
4. A jegyzőkönyvet – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez kell csatolni, és annak rendelkezései e szerződések szerves részét képezik.
1. Abban az esetben, ha az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés a csatlakozás időpontjában még nem lépett hatályba, a Bolgár Köztársaság és Románia az Unió alapját képező szerződéseknek – beleértve azok módosításait és kiegészítéseit – a részes felévé válik.
Ebben az esetben az 1. cikk (2)–(4) bekezdését az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
2. A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétellel együtt járó kiigazításait, amelyeket a csatlakozás időpontjától az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének napjáig kell alkalmazni, az e szerződéshez csatolt okmány állapítja meg. Az okmány rendelkezései e szerződés szerves részét képezik.
3. Amennyiben az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés a csatlakozás után lép hatályba, az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv az említett szerződés hatálybalépésének napján a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány helyébe lép. Ebben az esetben a fent említett jegyzőkönyv rendelkezéseit nem új joghatással járó rendelkezéseknek, hanem olyan rendelkezéseknek kell tekinteni, amelyek az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben és az említett jegyzőkönyvben meghatározott feltételekkel fenntartják a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány rendelkezései által létrehozott joghatásokat.
Az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően a szerződés, illetve a (2) bekezdésben említett okmány alapján elfogadott jogi aktusok hatályban maradnak, és joghatásuk az említett jegyzőkönyvben előírt feltételekkel fennmarad addig, amíg ezeket a jogi aktusokat nem módosítják vagy hatályon kívül nem helyezik.
A tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére vonatkozó, azon szerződésekben foglalt rendelkezéseket, amelyeknek a Bolgár Köztársaság és Románia részes felévé válik, e szerződésre is alkalmazni kell.
1. E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál legkésőbb 2006. december 31-ig letétbe helyezik.
2. E szerződés 2007. január 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezik.
Ha azonban az 1. cikk (1) bekezdésében említett egyik állam megerősítő okiratát nem helyezi kellő időben letétbe, e szerződés azon másik állam tekintetében lép hatályba, amely megerősítő okiratát letétbe helyezte. Ebben az esetben a Tanács egyhangú határozattal haladéktalanul elfogadja az e szerződésnek, továbbá az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 10. cikkének, 11. cikke (2) bekezdésének, 12. cikkének, 21. cikke (1) bekezdésének, 22., 31., 34. és 46. cikkének, III. melléklete 2.1.b), 2.2. és 2.3. pontjának, valamint IV. melléklete B. szakaszának, illetve adott esetben a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 9–11. cikkének, 14. cikke (3) bekezdésének, 15. cikkének, 24. cikke (1) bekezdésének, 31., 34., 46. és 47. cikkének, III. melléklete 2.1.b), 2.2. és 2.3. pontjának, valamint IV. melléklete B. szakaszának azon kiigazításait, amelyek nélkülözhetetlenné válnak; a Tanács egyhangúlag azt is kinyilváníthatja, hogy a fent említett jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt mellékletek és függelékek, illetve adott esetben a fent említett okmány és az ahhoz csatolt mellékletek és függelékek azon rendelkezései, amelyek kifejezetten arra az államra vonatkoznak, amely megerősítő okiratát nem helyezte letétbe, nem lépnek hatályba, illetve e rendelkezéseket kiigazíthatja.
Valamennyi szükséges megerősítő okiratnak az (1) bekezdésnek megfelelően történő letétbe helyezése ellenére e szerződés 2008. január 1-jén lép hatályba, ha a Tanács mindkét csatlakozó állam tekintetében határozatot fogad el az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 39. cikke, illetve az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését megelőzően a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 39. cikke alapján.
Ha csak az egyik csatlakozó államra vonatkozóan fogadnak el ilyen határozatot, e szerződés ezen állam tekintetében 2008. január 1-jén lép hatályba.
3. A (2) bekezdés ellenére az Unió intézményei a csatlakozás előtt elfogadhatják az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 3. cikke (6) bekezdésében, 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, 6. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésében, 17. és 19. cikkében, 27. cikke (1) és (4) bekezdésében, 28. cikke (4) és (5) bekezdésében, 29. cikkében, 30. cikke (3) bekezdésében, 31. cikke (4) bekezdésében, 32. cikke (5) bekezdésében, 34. cikke (3) és (4) bekezdésében, 37. és 38. cikkében, 39. cikke (4) bekezdésében, 41., 42., 55., 56. és 57. cikkében, valamint IV–VIII. mellékletében említett intézkedéseket. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését megelőzően ezeket az intézkedéseket a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 3. cikke (6) bekezdésében, 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, 6. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésében, 20. és 22. cikkében, 27. cikke (1) és (4) bekezdésében, 28. cikke (4) és (5) bekezdésében, 29. cikkében, 30. cikke (3) bekezdésében, 31. cikke (4) bekezdésében, 32. cikke (5) bekezdésében, 34. cikke (3) és (4) bekezdésében, 37. és 38. cikkében, 39. cikke (4) bekezdésében, 41., 42., 55., 56. és 57. cikkében, valamint IV–VIII. mellékletében foglalt egyenértékű rendelkezések alapján kell elfogadni.
Ezek az intézkedések csak e szerződés hatálybalépése esetén és napján lépnek hatályba.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés bolgár és román nyelven készült szövegét csatolni kell e szerződéshez. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült szövegei.
Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát az első bekezdésben említett valamennyi nyelven.
E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
В ПОТВЪРЖДЕНИЕ НА КОЕТО, долуподписанте упълномощени представители подписаха настоящия договор.
EN FE DE LO CUAL, los plenipotenciarios abajo firmantes suscriben el presente Tratado.
NA DŮKAZ ČEHOŽ připojili níže podepsaní zplnomocnění zástupci k této smlouvě své podpisy.
TIL BEKR/EFTELSE HERAF har undertegnede befuldmægtigede underskrevet denne traktat.
ZU URKUND DESSEN haben die unterzeichneten Bevollmächtigten ihre Unterschriften unter diesen Vertrag gesetzt.
SELLE KINNITUSEKS on nimetatud täievolilised esindajad käesolevale lepingule alla kirjutanud.
ΣΕ ΠΙΣΤΩΣΗ ΤΩΝ ΑΝΩΤΕΡΩ, οι κάτωθι υπογεγραμμένοι πληρεξούσιοι υπέγραψαν την παρούσα Συνθήκη.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned Plenipotentiaries have signed this Treaty.
EN FOI DE QUOI, les plénipotentiaires soussignés ont apposé leurs signatures au bas du présem traité.
DÁ FHIANÚ SIN, chuir na Lánchumhachtaigh thíos-sínithe a lámh leis an gConradh seo.
IN FEDE DI CHE, i plenipotenziari sottoscritti hanno apposto le loro firme in calce al presente trattato.
TO APLIECINOT, Pilnvarotie ir parakstījuši šo Līgumu.
TAI PALIUDYDAMI šią Sutartį pasirašė toliau nurodyti įgaliotieji atstovai.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.
B’XIEHDA TA’ DAN il-Plenipotenzjarji sottoskritti iffirmaw dan it-Trattat.
TEN BLIJKE WAARVAN de ondergetekende gevolmachtigden hun handtekening onder dit Verdrag hebben gesteld.
W DOWÓD CZEGO niżej podpisani pełnomocnicy złożyli swoje podpisy pod niniejszym Traktatem.
EM FÉ DO QUE, os plenipotenciários abaixo-assinados apuseram as suas assinaturas no final do presente Tratado.
DREPT CARE subsemnaţii plenipotenţiari au semnat prezentul tratat.
NA DÔKAZ TOHO splnomocnení zástupcovia podpísali túto zmluvu.
V POTRDITEV TEGA so spodaj podpisani pooblaščenci podpisali to pogodbo.
TÄMÄN VAKUUDEKSI ALLA MAINITUT täysivaltaiset edustajat ovat allekirjoittaneet tämän sopimuksen.
SOM BEKRÄFTELSE PÅ DETTA har undertecknade befullmäktigade ombud undertecknat detta fördrag.
Съставено в Люксембург на двадесет и пети април две хиляди и пета година.
Hecho en Luxemburgo, el veinticinco de abril del dos mil cinco.
V Lucemburku dne dvacátého pátého dubna dva tisíce pět.
Udfærdiget i Luxembourg den femogtyvende april to tusind og fire.
Geschehen zu Luxemburg am fünfundzwanzigsten April zweitausendfünf.
Kahe tuhande viienda aasta aprillikuu kahekümne viiendal päeval Luxembourgis.
΄Εγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι πέντε, Απριλίου δύο χιλιάδες πέντε.
Done at Luxembourg on the twenty-fifth day of April in the year two thousand and five.
Fait à Luxembourg, le vingt-cinq avril deux mille cinq.
Arna dhéanamh i Lucsamburg, an cúigiú lá fichead d’Aibreán sa bhliain dhá mhíle is a cúig.
Fatto a Lussembourgo, addi’ venticinque aprile duemilacinque.
Luksemburgā, divtūkstoš piektā gada divdesmit piektajā aprīlī.
Priimta du tūkstančiai penktų metų balandžio dvidešimt penktą dieną Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kettőezer ötödik év április huszonötödik napján.
Magħmul fil-Lussemburgu, fil-ħamsa a għoxrin jum ta’ April tas-sena elfejn u ħamsa.
Gedaan te Luxemburg, de vijfentwintigste april twecduizend vijf.
Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego piątego kwietnia roku dwutysięcznego piątego.
Feito em Luxemburgo, em vinte e cinco de Abril de dois mil e cinco.
Întocmit la Luxemburg la douăzecişicinci aprilie anul două mii cinci.
V Luxembourgu, petindvajsetega aprila leta dva tisoč pet.
V Luxemburgu dňa dvadsiateho piateho apríla dvetisícpät’.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisi.
Som skedde i Luxemburg den tjugofemte april tjugohundrafem.
Предходният текст е заверен препис от оригинала на Договора за присъедияване на Република България и Румъния към Европейския съюз съставен в Люксембург на двадесет и петия ден от месец април на две хиляди и пета година и депозиран в архивите на Правителството на Италианската република.
El texto que precede es copia autenticada del original del Tratado de Adhesión de la Repúblíca de Bulgaría y Rumanía a la Unión Eurapea, hecho en Luxemburgo el 25 de abril de 2005 y depositado en los archivos del Gobierno de la República Italiana.
Výše uvedený text je ovĕřeným opisem prvopisu Smlouvy o přistoupeni Bulharské republiky a Rumunska k Evropské unii podepsané v Lucemburku dne 25. dubna roku dva tisíce pĕt a uložené v archivu vlády Italské republiky.
Ovenstăende tekst er en bekræftet genpart af originalteksten til traktaten om Republikken Bulgariens ođ Rumæniens tiltrædeise af Den Europæiske Union, udfærdíget i Luxembourg den 25. april 2005 og deponeret i Den Italienske Republiks regerings arkiver.
Der vorstehende Text ist eine beglaubigte Abschrift der Urschrift des am fünfundzwanzigsten April zweitausendfünf in Luxemburg unterzeichenten und im Archiv der Regierung der Italienschen Republik hinterlegten æertrags über den Beitritt der Republik Bulgarien und Rumäniens zur Europäischen Union.
Eespool toodud tekst on kahekümne viiendal aprillil kahe tuhande viiendal aastal Luxembourgis sŏlmitud ja Itaalia Varbariigi valitsuse arhiivi hoiule antud Bulgaaria Vabariigi ja Rumeenia Euroopa Liiduga ühinemise lepingu originaali kinnitatud koopia.
Το προηγούμενο κείμενο αποτελεί επικυρωμένο ακοριβές αντίγραφο τον πρωτοτύπου της Συνθήκης Προσχώρηοης της Δημοκρατίας της Βουλγαρίας και της Ρουμανίας οτην Ευρωαίκή Ενωση που έγινε οτο Λουξεμβούργο οτις εικοσιπέντε Απριλίου δύο χιλιάδες πέντε και κατατέθηκε οτο αρχείο της κυβερνήσεως της Ιταλικής Δημοκρατίας.
The preceding text is a certified true copy of the original of the Treaty of Accession of the Republic of Bulgaria and Romania to the European Union, done at Luxembourg on the twenty-fifth day of April in the year two thousand and five and deposited in the archives of the Government of the Italian Republic.
Le texte précédent est une copie certifiée conforme à l’original du traité d’adhésion de la République de Bulgarie et de la Roumanie à l’Union européenne, signé à Luxembourg le vingt-cinq avril deux mille cinq et déposé dans les archives du gouvermement de la République italienne.
Is cóip dhílis dheimhnithe é an téacs thuas de scribhinn bhunaidh Chonradh Aontachais Phoblacht na Bulgaire agus na Rómáine leis an Aontas Eorpach, arna dhéanamh í Lucsamburg ar an gcúigiú lá fichead d’Aibreán sa bhliain dhá mhíle a cúig agus arna thaisceadh i gcartlann Rialtas Phoblacht na hlodáile.
Il testo precedente è una copia autenticata dell’originale del trattato di adesione della Repubblica di Bulgaria e della Romania all’Unione europea, fatto a Lussemburgo il venticinque aprile duemilacinque e depositato negli archivi del Governo della Repubblica italiana.
Šis teksts ir oríginăla – Bulgărijas Republikas un Rumănijas Pievienošanăs liguma Eiropas Savienībai – apliecinăta kopija, kas sastădīta Luksemburgă divi tūkstoši piektă gada divdesmit piektajă aprīlī un deponēta Itălijas Republikas valdības archīvă.
Pirmiau pateiktas tekstas yra Bulgarijos Respublikos ir Rumunijos stojimo į Europas Sąjungą sutarties, pasirašytos du tükstančiai penktų metų balandžio dvidešimt penktąją dieną Luksemburge ir deponuotos Italijos Respublikos Vyriausybes archyvuose, patvirtinta kopija.
A fenti szöveg a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, a kétezer ötödik év április havának huszonötödik napján Luxembourgban kelt és az Olasz Köztársaság kormányának irattárában letétbe helyezett szerződés eredeti szövegének hitelesített másolata.
It-test prečedenti huwa kopja awtentika čertifikata ta l-original tat-Trattat ta’ l-Adezjoni tar-Repubblika tal-Bulgarija u tar-Rumanija ma’ l-Unjoni Ewropea, maghmul fil-Lussemburgu fil-hamsa u ghoxrin jum ta’ April fis-sena elfejn u hamsa u ddepozitat fl-arkivji tal-Gvern tar-Repubblika Taljana.
De bovenstaande tekst is een voor eensluidend gewaarmerkt afschrift van het oorspronkelijke exemplaar van het op vijfentwintig april tweeduizenenvijf te Luxemburg ondertekende en in het archief van de regering van de Italiaanse Republiek nedergelegde Verdrag betreffende de toetreding van de Republiek Bulgarije en Roemnië tot de Europese Unie.
Powyższy tekst jest uwierzytelnionym adpisem oryginału Traktatu o Przystąpieniu Republiki Bułgarii i Rumunii do Unií Europejskiej, sporzadzonego w Luksemburgu w dniu dwudziestym piątym kwietnia dwutysięcznego piątego roku i złozonego do depozytu w archiwum Rządu Republiki Włoskiej.
Powyższy tekst jest uwierzytelnionym odpisem oryginału Traktatu o Przystąpieniu Republilki Bulgarii i Rumunii do Unil Europejskiej, sporządzonego w Luksemburgu w dniu dwudziestym piątym kwietnia dwutysięcznego piątego roku i zołożnego do depozytu w archiwum Rządu Republiki Włoskiej.
O texto anterior é uma cópia autenticada do original do Tratado de Adesão da República da Bulgária e da Roménia à União Europeia, feito no Luxemburgo aos vinte e cinco de Abril de dois mil e cinco e depositado nos arquivos do Governo da República Italiana.
Textul de mai sus este o copie certificată drept conformă a originalului Tratalului privind aderarea Republicii Bulgaria şi a Romăniei la Uniunea Europeanã, încheiat la Luxemburg în a douăzci şi cincea zi a lunilĭ aprilie a anului două mii cinci şi depus în arhivele Guvernului Republicii Italiene.
Predchádzajúci text je overenou vernou kópiou originálu Zmluvy o pristúpeni Bulharskej republiky a Rumunska k Európskej únii, ktorá bola podpisaná v Luxemburgu dvadsiateho piateho aprila dvetisíc pät’ a uložená v archívoch vlády Talianskej republiky.
Zgornje besedilo je overjen verodostojen izvod izvirnika Pogodbe o pristopu Republike Bolgarije in Romunije k Evropski uniji, sestavljene v Luxembourgu petindvajsetega aprila dva tisoč pet in deponirane v arhivu Vlade Italijanske republike.
Edellä oleva teksti on oikeaksi todistettu jäljennös alkuperäisestä Bulgarian tasavallan ja Rumanian tasavallan Euroopan unioniin littymistä koskevasta sopimuksesta, joka on tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisi ja talletettu Italian tasavallan hallituksen arkistoon.
Den föregående texten är en bestyrkt kopia av originalet till fördraget om Republiken Bulgariens och Republiken Rumäniens anslutming till Europeiska unionen, utfärdat i Luxemburg den 25 april 2005 och deponerat i arkiven hos Republiken Italiens regering.
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén az Európai Unió tagjává válik;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I–58. cikke értelmében a felvétel feltételei és részletes szabályai a tagállamok és a felvételét kérő állam között létrejövő megállapodás tárgyát képezik;
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
1. Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:
– az „Alkotmány” kifejezés a az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést jelenti;
– az „EAK-Szerződés” az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést jelenti, a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;
– a „jelenlegi tagállamok” kifejezés a Belga Királyságot, a Cseh Köztársaságot, a Dán Királyságot, a Németországi Szövetségi Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Görög Köztársaságot, a Spanyol Királyságot, a Francia Köztársaságot, Írországot, az Olasz Köztársaságot, a Ciprusi Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, a Magyar Köztársaságot, a Máltai Köztársaságot, a Holland Királyságot, az Osztrák Köztársaságot, a Lengyel Köztársaságot, a Portugál Köztársaságot, a Szlovén Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, a Finn Köztársaságot, a Svéd Királyságot, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát jelenti;
– az „új tagállamok” kifejezés a Bolgár Köztársaságot és Romániát jelenti;
– az „intézmények” kifejezés az Alkotmánnyal létrehozott intézményeket jelenti.
2. Az ebben a jegyzőkönyvben szereplő, az Alkotmányra, illetve az Unióra vonatkozó hivatkozásokat adott esetben az EAK-Szerződésre, illetve EAK-Szerződéssel létrehozott Közösségre vonatkozó hivatkozásként kell érteni.
A csatlakozás időpontjától kezdődően az Alkotmány rendelkezései, az EAK-Szerződés és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Bulgária és Románia számára kötelezőek, és az Alkotmányban, az EAK-Szerződésben, illetve az e jegyzőkönyvben megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.
1. Bulgária és Románia csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
2. Bulgária és Románia helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács és a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak; Bulgária és Románia ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
3. Bulgária és Románia csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Bulgária és Románia vonatkozásában a Tanács által a (4) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.
4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag elfogadott európai határozatokkal elfogadja a (3) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítást, és a módosított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
5. A 3. bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Bulgária és Románia vállalja, hogy a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködés elősegítése céljából olyan igazgatási és egyéb rendelkezéseket vezet be, amilyeneket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak.
6. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag elfogadott európai határozattal az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, az előbbiekben említett egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.
7. Az ebben a cikkben említett egyes okmányok magukban foglalják az Alkotmány IV–438. cikkében említett eszközöket is.
1. A schengeni vívmányoknak az Alkotmány 17., az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvében említett rendelkezései, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Bulgáriára és Romániára nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat ezekben az államokban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.
2. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az 1. bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Bulgária és Románia számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell az előbb említett államokban alkalmazni, ha a Tanács ilyen értelmű európai határozatot fogad el azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy az adott állam teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.
A Tanács határozatát az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették, illetve amelyben ezeket a rendelkezéseket hatályba kívánják léptetni. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.
A csatlakozás időpontjától kezdődően, az Alkotmány III–197. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Bulgária és Románia részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban.
1. Az Unió által egy vagy több harmadik állammal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások és egyezmények az Alkotmányban és az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint kötelezőek Bulgáriára és Romániára.
2. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakoznak az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen eljárva megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez.
Bulgáriának és Romániának az egyes harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz vagy egyezményekhez csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvekben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket, a tagállamok nevében eljárva, a Bizottság tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.
Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
3. A 2. bekezdésben említett megállapodásokhoz és egyezményekhez történő csatlakozással Bulgáriát és Romániát e megállapodások és egyezmények tekintetében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a jelenlegi tagállamokat.
4. A csatlakozás időpontjától kezdődően és a 2. bekezdésben említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Bulgária és Románia alkalmazza az Unió és a jelenlegi tagállamok által a csatlakozás időpontja előtt együttesen megkötött megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapodás kivételével. Ez a kötelezettség azokra a megállapodásokra és egyezményekre is vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az Unió és a jelenlegi tagállamok úgy állapodtak meg, hogy azokat ideiglenesen alkalmazzák.
A 2. bekezdésben említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.
5. Bulgária és Románia csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodáshoz * .
6. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz * , annak 128. cikkével összhangban.
7. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgária és Románia alkalmazza az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.
Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal a fent említett megállapodások és megegyezések módosításáról.
Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.
8. Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.
Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.
Amennyiben a kétoldalú megállapodások és megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. Bulgária vagy Románia által a csatlakozást megelőzően harmadik országokkal kötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el.
Az említett megállapodásokból eredő, Bulgáriára és Romániára vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.
A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.
10. A csatlakozás időpontjával kezdődő hatállyal Bulgária és Románia felmondja valamennyi, harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
Amennyiben az egyrészről Bulgária, Románia vagy mindkét állam, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel, Bulgária és Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Bulgária vagy Románia a csatlakozás előtt egy vagy több harmadik országgal megkötött valamely megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, köteles az adott megállapodást a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felmondani.
11. Bulgária és Románia az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok által a 2., 5. és 6. bekezdésben említett megállapodások és egyezmények végrehajtása céljából megkötött belső megállapodásokhoz.
12. Bulgária és Románia – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy valamelyik más tagállam szintén tagja, illetve részese, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.
Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában vagy az ezt követő lehető legkorábbi időpontban felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat, és kilép azokból a halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részese, illetve tagja, kivéve ha tagságuk a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.
13. Amennyiben ez a cikk az Unió által kötött vagy aláírt egyezményekre vagy megállapodásokra hivatkozik, azok magukban foglalják az Alkotmány IV–438. cikkében említett egyezményeket és megállapodásokat is.
A Tanács európai törvényben hatályon kívül helyezheti az e jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti rendelkezéseket, amennyiben a továbbiakban már nem alkalmazandók. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
1. Az intézmények által elfogadott, az e jegyzőkönyvben megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.
2. Az e jegyzőkönyvben foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok nem átmeneti intézkedésként történő hatályon kívül helyezése vagy módosítása, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.
Az Alkotmányt és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben a jegyzőkönyvben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 9. cikkének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva tizennégy, illetve tizenhárom bírót érint.”
2. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 48. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. cikk
A Törvényszék huszonhét bíróból áll.”
Az Alkotmányhoz csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:
(a) a bevezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A Bank tőkéje 164 795 737 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek*:
* A Bulgária és Románia esetében megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.”;
(b) a szöveg a következőkkel egészül ki az Írországra és Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:
| „Románia | 846 000 000”; és |
(c) a következőkkel egészül ki a Szlovéniára és Litvániára vonatkozó szövegrészek között:
| „Bulgária | 296 000 000 |
2. A 9. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az Igazgatótanács huszonnyolc igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.”
Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.
A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:
– két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,
– egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– három helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”
Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A bizottság negyvenegy tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”
Az Alkotmány III–157. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bulgária, Észtország, illetve Magyarország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 1999. december 31.”
Az Alkotmány IV–440. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, Írországra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”
1. Az Alkotmány IV–448. cikkének (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A csatlakozási szerződés értelmében e szerződés bolgár és román nyelvű változata szintén hiteles.”
2. Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„E szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
Az e jegyzőkönyv III. mellékletében felsorolt jogi aktusokat a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.
Az e jegyzőkönyv IV. mellékletében felsorolt jogi aktusoknak a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítására az említett mellékletben megadott iránymutatások alapján kerül sor.
Az e jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
A Tanács e jegyzőkönyv közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit európai törvénnyel kiigazíthatja, amennyiben az uniós jog változásai következtében szükségesnek bizonyul. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
Az e jegyzőkönyv VI. és VII. mellékletében felsorolt intézkedéseket Bulgária és Románia vonatkozásában az említett mellékletekben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az európai parlamenti tagjainak az Alkotmány I–20. cikke (2) bekezdésében meghatározott maximális számától eltérve, az európai parlamenti tagok számát – Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel – a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének kezdetéig terjedő időszakban ezen országok európai parlamenti tagjainak a számával a következők szerint kell növelni:
| Bulgária | 18 | |
| Románia | 35” |
2. 2007. december 31-ig Bulgária és Románia az (1) bekezdésben meghatározott képviselői helyekre közvetlen és általános választójog alapján európai parlamenti választást tart polgárai részvételével, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány rendelkezéseinek megfelelően * .
3. Az Alkotmány I–20. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a választásokat a csatlakozás időpontját követően tartják meg, a csatlakozás időpontjától a (2) bekezdésben említett választásokig terjedő időszakban Bulgária és Románia polgárainak európai parlamenti képviselőit ezen államok parlamentjei saját tagjaik közül jelölik ki, az ezen államok által meghatározott eljárás szerint.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdése a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:
| „Bulgária | 10”, |
valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
| „Románia | 14”. |
2. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A határozatok elfogadásához a tagok többsége által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat az Alkotmány értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a határozatok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.”
Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 6. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:
| „Bulgária | 12”, |
valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
| „Románia | 15”. |
Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 7. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:
| „Bulgária | 12”, |
valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
| „Románia | 15”. |
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgáriának és Romániának az Alkotmányhoz csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összegeket kell befizetnie * :
| Bulgária | 14 800 000 EUR | |
| Románia | 42 300 000 EUR |
Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2007. május 31-én, 2008. május 31-én, 2009. május 31-én, 2009. november 30-án, 2010. május 31-én, 2010. november 30-án, 2011. május 31-én és 2011. november 30-án esedékesek.
2. Bulgária és Románia az (1) bekezdésben megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékaiban * kifejezett összegekkel kötelesek hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell:
| Bulgária | 0,181% | |
| Románia | 0,517% |
3. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított tőke- és egyéb befizetéseket Bulgáriának és Romániának készpénzben, euróban kell teljesíteniük, kivéve, ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.
1. Bulgária és Románia a következő összegeket fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban * említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:
| (millió EUR, folyó árakon) | ||
| Bulgária | 11,95 | |
| Románia | 29,88 |
2. 2009-tól kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:
2009: 15%
2010: 20%
2011: 30%
2012: 35%.
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően a PHARE-program * és a PHARE határokon átnyúló együttműködési program * keretében nyújtott előcsatlakozási támogatásokra, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásra vonatkozó pályáztatást, szerződéskötést, végrehajtást és kifizetéseket Bulgária és Románia végrehajtó szervezetei végzik.
A Bizottságnak a pályáztatás és a szerződéskötés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság által folytatott akkreditációs eljárás és az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet * mellékletében megállapított szempontoknak és feltételeknek, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet * 164. cikkének megfelelő kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (Extended Decentralised Implementation System – EDIS) pozitív elbírálását követően a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni.
Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek előcsatlakozási támogatásban.
Kivételesen azonban, amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat meghozatalát a csatlakozás időpontját követő időszakra halasztják, és ez nem Bulgária vagy Románia hatóságainak róható fel, a Bizottság kellően indokolt esetekben a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat meghozatala közötti időszakban aláírt szerződések tekintetében elfogadhatja az előcsatlakozási támogatásra való jogosultságot és az előcsatlakozási támogatás folytatását egy korlátozott időszakra, amelynek során a Bizottság előzetes ellenőrzést gyakorol a pályáztatás és a szerződéskötés felett.
2. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök alapján a csatlakozás előtt tett, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján a csatlakozást követően tett pénzügyi kötelezettségvállalásokra, ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét, valamint a kifizetésekre, továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat és rendeleteket kell alkalmazni, és a programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó uniós rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási támogatásra vonatkozó utolsó programozásra a csatlakozást megelőző utolsó évben kerül sor. Az e programok keretében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó szerződéseket az ezt követő két éven belül kell megkötni. A szerződéskötésre nyitva álló határidő nem hosszabbítható meg. A szerződések végrehajtására nyitva álló határidő kivételesen és kellően indokolt esetekben korlátozott mértékben meghosszabbítható.
Ennek ellenére az igazgatási költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben is folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.
4. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az ISPA-program * szerinti szükséges fokozatos megszüntetésének érdekében a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges, jogszabályban meghatározott személyi állomány Bulgáriában és Romániában legfeljebb a csatlakozást követő tizenkilencedik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Bulgáriában és Romániában a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, kivételesen ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet * alapján a Bizottság rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmazott. Az előcsatlakozási támogatások lebonyolításához szükséges igazgatási költségeket, beleértve az egyéb alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió bővítésére vonatkozó általános költségvetése megfelelő politikai területének „az új tagállamok előcsatlakozási támogatásának fokozatos megszüntetése” tételéből vagy más egyenértékű tételéből kell finanszírozni.
1. Azon intézkedéseket, amelyek az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló 1267/1999/EK rendelet szerinti támogatásról szóló határozatok tárgyát képezték a csatlakozás időpontjában, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, a Bizottság által – a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet * szerint – jóváhagyottnak kell tekinteni. Azon összegeket, amelyeket az említett intézkedések végrehajtása céljából még folyósítani kell, a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján kell folyósítani és az Európai Unió általános költségvetésében az említett rendeletnek megfelelő fejezete alá kell besorolni. Amennyiben a 2–5. bekezdés ettől eltérően nem rendelkezik, az ilyen intézkedésekre az ezen utóbbi rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 165. cikkének rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárásnak, amely még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, összhangban kell lennie az Alkotmány rendelkezéseivel, az ezek alapján elfogadott jogi aktusokkal és uniós politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóakat is.
3. Az 1. bekezdésben említett intézkedés alapján a Bizottság által teljesített kifizetést a legkorábban esedékes kötelezettségvállalás terhére kell elszámolni, először az 1999/1267/EK rendeletnek, majd a Kohéziós Alappal kapcsolatos hatályos rendeletnek megfelelően.
4. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is alkalmazni kell az 1999/1267/EK rendelet szerint a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat, kivéve egyes kellően indokolt eseteket, amelyekről a Bizottság az érintett tagállam kérésére határoz.
5. A Bizottság kivételes és kellően indokolt esetben úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján alkalmazandó szabályok alól az 1. bekezdésben említett intézkedések tekintetében egyedi mentességet engedélyez.
Amennyiben a SAPARD-program * keretében a mezőgazdasági földek erdősítésével, termelői csoportok vagy mezőgazdasági környezeti rendszerek létrehozatalának támogatásával kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat
2007–2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni. Amennyiben külön átmeneti intézkedések meghozatala szükséges e tekintetben, ezeket a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelete * 50. cikkének 2. bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
1. Bulgária, miután vállalt kötelezettségeinek megfelelően 2003 előtt véglegesen leállította a Kozloduj Atomerőmű 1. és 2. blokkját azok ezt követő leszerelése céljából, kötelezettséget vállal az atomerőmű 3. és 4. blokkjának 2006-ban történő végleges leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.
2. A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.
A támogatás egyebek mellett a következőkre terjed ki: a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelését támogató intézkedések; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt; a hagyományos bolgár energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációját; az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését, valamint az energiaellátás biztonságának javítását célzó intézkedések.
A 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan a támogatás kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 210 millió EUR (2004-es árakon számítva), amelyet egyenlő, 70 millió EUR-s (2004-es árakon számítva) éves részletekben kell folyósítani.
A támogatás egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Kozloduj Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsátható rendelkezésre.
3. A Bizottság a 2. bekezdésben említett támogatás végrehajtására vonatkozó szabályokat fogadhat el. Az ilyen szabályokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal * összhangban kell elfogadni. E célból a Bizottságot egy bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő hat hét. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
1. A csatlakozás első évében az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt Bulgáriának és Romániának az uniós jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.
2. A támogatás annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését szolgálja, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.
3. Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell az előcsatlakozási támogatás céljaira a tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint.
Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, 2004-es árakon számítva, Bulgária és Románia vonatkozásában, a csatlakozás utáni első évben 82 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére. Az előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.
4. Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelettel összhangban kell határozni, és azt e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
1. Ideiglenes eszközként létrejön a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás, amely a csatlakozás időpontja és 2009 vége között segíti Bulgáriát és Romániát az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában, valamint a nemzeti költségvetésük pénzforgalmának javításában.
2. A 2007–2009 közötti időszakban az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében Bulgáriát és Romániát egyösszegű pénzforgalmi támogatásként a következő (2004-es árakon számított) összegek illetik meg:
| (millió EUR, 2004-es árakon) | ||||
| 2007 | 2008 | 2009 | ||
| Bulgária | 121,8 | 59,1 | 58,6 | |
| Románia | 297,2 | 131,8 | 130,8 | |
3. A Bulgáriának és Romániának az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében nyújtott támogatás legalább 50%-át ezen országoknak az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozására vonatkozó kötelezettsége teljesítésének támogatására kell fordítani.
4. Az egyes évekre vonatkozó támogatási összegek egytizenketted része a megfelelő év minden hónapjának első munkanapján kerül kifizetésre Bulgáriának és Romániának. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Bulgária és Románia, legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás schengeni részének alapján nyújtott egyösszegű támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.
5. A Bizottság az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.
1. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban a Bulgáriát és Romániát megillető, strukturális intézkedésekre vonatkozó teljes kötelezettségvállalási előirányzatok a következők:
| (millió EUR, 2004-es árakon) | ||||
| 2007 | 2008 | 2009 | ||
| Bulgária | 539 | 759 | 1002 | |
| Románia | 1399 | 1972 | 2063 | |
2. A 2007–2009 közötti hároméves időszakban az országokra megállapított fenti rögzített kereteken belüli intervenciók mértékét és természetét a strukturális intézkedések kiadásaira akkor alkalmazandó rendelkezések alapján kell meghatározni.
1. A csatlakozás időpontjában hatályos, vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteken túl a VIII. melléklet I–III. szakaszában meghatározott rendelkezéseket Bulgária és Románia esetében a 2007–2009 közötti időszakra, a VIII. melléklet IV. szakaszában meghatározott külön pénzügyi rendelkezéseket pedig a 2007–2013 közötti programozási időszak során kell alkalmazni.
2. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriának és Romániának az EMOGA Garanciarészlegéből vidékfejlesztésre nyújtandó kötelezettségvállalási előirányzatok (2004-es árakon számított) összege 3041 millió EUR.
3. A VIII. melléklet rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat szükség esetén az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.
4. A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – kiigazítja a VIII. melléklet rendelkezéseit, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.
A 30., 31., 32., 33. és 34. cikkben említett összegeket az árváltozásoknak megfelelően, a pénzügyi terv éves technikai kiigazításának részeként a Bizottság évente kiigazítja.
1. Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Bulgária vagy Románia felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.
Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Bulgáriával, Romániával, vagy mindkét országgal szemben.
2. Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, elfogadja az általa szükségesnek ítélt védintézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.
Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatóak; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.
3. A 2. bekezdés alapján engedélyezett intézkedések csak az 1. bekezdésben említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az Alkotmány és különösen e jegyzőkönyv szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.
Ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat fogadhat el.
Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az ilyen védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. Az érintett új tagállam által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek, illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
Ha az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében meghatározott, a büntetőjog területén való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos kerethatározatok vagy bármely egyéb kötelezettségvállalás, együttműködési okmány vagy határozat, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címében meghatározott polgári ügyekben való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos irányelvek vagy rendeletek, illetve az Alkotmány III. részének III. címe IV. fejezetének 3. és 4. szakasza alapján elfogadott európai törvények és kerettörvények tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vagy az alkalmazás során komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Bulgáriában vagy Romániában, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadhatja a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait.
A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Bulgária vagy Románia és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. Az új tagállam által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
1. Ha Bulgária és Románia csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek a Bizottság általi folyamatos ellenőrzése és különösen a Bizottság ellenőrző jelentései alapján egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy Bulgáriában vagy Romániában a uniós vívmányok átvételére és végrehajtására való felkészülés szintje alapján fennáll a komoly veszélye annak, hogy a két ország bármelyike a csatlakozás 2007. január 1-jei időpontjáig számos fontos területen nyilvánvalóan nem készül fel a tagsággal járó követelmények teljesítésére, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva úgy határozhat, hogy az érintett ország csatlakozásának időpontját egy évvel későbbre, 2008. január 1-jére halasztja.
2. Az 1. bekezdés ellenére a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha a IX. Melléklet I. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
3. Az 1. bekezdés ellenére és a 37. cikk sérelme nélkül a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és Románia versenypolitika terén elért előrehaladásának 2005 őszén történő részletes értékelését követően, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha az Európa-megállapodás * alapján vállalt kötelezettségek, vagy a IX. Melléklet II. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
4. Abban az esetben, ha a Tanács az 1., 2. vagy 3. bekezdés szerinti határozatot hoz, minősített többséggel haladéktalanul határoz a halasztásra vonatkozó határozat következtében e jegyzőkönyvben – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – nélkülözhetetlenné váló kiigazításokról.
A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Bulgária és Románia nemzeti jogszabályainak a VI. és VII. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet * 25. cikkének 2. bekezdésében említett eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vagy az azok helyébe lépő európai törvények megfelelő cikkeivel, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Az e cikkben említett átmeneti intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács európai törvénnyel ezt az időszakot meghosszabbíthatja. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag jár el.
A közös agrárpolitikára vonatkozó és az e jegyzőkönyvben nem szereplő jogi aktusok alkalmazására vonatkozó azon átmeneti intézkedéseket, amelyek a csatlakozás következtében válnak szükségessé, a csatlakozás időpontját megelőzően a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott európai rendelettel vagy határozattal, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott jogi aktusokat érintő intézkedéseket a Bizottság által az adott jogi aktus elfogadására irányadó eljárással összhangban hozott európai rendelettel vagy határozattal kell elfogadni.
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet hozni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.
Az Európai Parlament a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A Tanács a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát a Bizottság tagjává kell kinevezni. A Bizottság új tagjait a Tanács a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki az Alkotmány I–26. cikkének 4. bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően.
Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
1. Két bírót kell kinevezni a Bírósághoz, és két bírót kell kinevezni a Törvényszékhez.
2. Az 1. bekezdés szerint a Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2009. október 6-án jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2012. október 6-án jár le.
Az 1. bekezdés szerint a Törvényszékhez kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2007. augusztus 31-én jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2010. augusztus 31-én jár le.
3. A Bíróság a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A Törvényszék, a Bírósággal egyetértésben, a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A módosított eljárási szabályzatok elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.
4. A fent említett bíróságok előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a teljes ülés, illetve a tanácsok összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során e bíróságoknak a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát hat éves hivatali időre a Számvevőszék tagjává kell kinevezni.
A Régiók Bizottsága 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia regionális és helyi testületeit képviselik, és akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
A Gazdasági és Szociális Bizottság 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia szervezett civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
Az Alkotmánnyal létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
1. Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
2. Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok vagy csoportok tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontját követő évben lejár.
A csatlakozás időpontjától Bulgáriát és Romániát az Alkotmány I–33. cikke szerinti európai kerettörvények, európai rendeletek és európai határozatok címzettjeinek, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen európai kerettörvényeknek, európai rendeleteknek és európai határozatoknak, illetve irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az Alkotmány I–39. cikkének 2. bekezdése szerint hatályba lépő európai határozatokat, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 254. cikkének 1. és 2. bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Bulgáriát és Romániát úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az európai határozatokról, valamint ezekről az irányelvekről és határozatokról.
1. Amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, Bulgária és Románia hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Alkotmány I–33. cikke szerinti európai kerettörvények rendelkezéseinek és azon európai rendeleteknek, amelyek az elérendő célokat illetően kötelezőek, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják, valamint az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről legkésőbb a csatlakozás időpontjáig, vagy adott esetben az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
2. Annyiban, amennyiben az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelveknek az e jegyzőkönyv által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a módosított irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
Bulgária és Románia a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a területükön a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
Bulgáriának vagy Romániának a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan európai rendeleteket vagy európai határozatokat fogadhat el, amelyek az intézmények által 2004. október 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és e jegyzőkönyv vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben a kiigazításokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Eltérő rendelkezés hiányában a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket megállapító európai rendeleteket és európai határozatokat.
Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank által bolgár és román nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.
Az e jegyzőkönyvhöz csatolt I–IX. melléklet, és ezek függelékei e jegyzőkönyv szerves részét képezik.
Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azt módosító vagy kiegészítő szerződések egy-egy hitelesített másolatát angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.
A fenti szerződés bolgár és román nyelven megszövegezett szövege e jegyzőkönyv mellékletét képezi. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a szerződés első bekezdésben említett, a jelenlegi nyelveken készült szövegei.
Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát a főtitkár juttatja el a Bolgár Köztársaság és Románia kormányai számára.
1. 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (1980. június 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (HL L 266., 1980.10.9., 1. o.)
– Egyezmény (1984. április 10.) a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 146., 1984.5.31., 1. o.)
– Első jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről (HL L 48., 1989.2.20., 1. o.)
– Második jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról (HL L 48., 1989.2.20., 17. o.)
– Egyezmény (1992. május 18.) a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 333., 1992.11.18., 1. o.)
– Egyezmény (1996. november 29.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az annak a Bíróság által történő értelmezésére vonatkozó első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL C 15., 1997.1.15., 10. o.)
2. Egyezmény (1990. július 23.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)
– Egyezmény (1995. december 21.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. május 25.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)
3. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. szeptember 27.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)
– Második jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)
4. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. július 24.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 299., 1996.10.9., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről (HL C 221., 1997.7.19., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2000. november 30.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az egyezmény 2. cikkének és mellékletének módosításáról (HL C 358., 2000.12.13., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2002. november 28.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv módosításáról (HL C 312., 2002.12.16., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. november 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az említett egyezmény módosításáról (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.)
5. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról (HL C 316., 1995.11.27., 34. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 16. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. március 12.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról (HL C 91., 1999.3.31., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. május 8.) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL C 139., 2003.6.13., 2. o.)
6. Egyezmény (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1995.6.25., 2. o.)
7. Egyezmény (1997. december 18.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)
8. Egyezmény (1998. június 17.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)
9. A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)
– A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott jegyzőkönyv (2001. október 16.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)
1. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én * .
2. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény * , az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
az 1. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; 3–7. cikk, kivéve az 5. cikk 1. bekezdésének (d) pontját; 13. cikk; 26. és 27. cikk; 39. cikk; 44–59. cikk; 61–63. cikk; 65–69. cikk; 71–73. cikk; 75. és 76. cikk; 82. cikk; 91. cikk; a 126–130. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; és a 136. cikk; a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.
3. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
(a) az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(b) a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(c) a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4., 5. és 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(d) a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás:
– a 3., 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(e) az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(f) a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk, az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat;
(g) a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat,
– a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Áland-szigetekről a záróokmány III. részében;
(h) a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat.
4. A schengeni jegyzőkönyv 6. cikke alapján a Tanács által megkötött következő megállapodások:
– Az 1999/439/EK tanácsi határozattal * jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás * – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is.
– A 2000/29/EK tanácsi határozattal * jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás * .
– Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség által 2004. október 25-én aláírt, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás * .
5. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól [SCH/Com-ex (93) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (93) 14]
A Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről [SCH/Com-ex (94) 16 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról [SCH/Com-ex (94) 28 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatályba léptetéséről [SCH/Com-ex (94) 29 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről [SCH/Com-ex (95) 21]
A Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről [SCH/Com-ex (98) 1 rev 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról [SCH/Com-ex (98) 26 def]
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról [SCH/Com-ex (98) 35 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/Com-ex (98) 37 def 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről [SCH/Com-ex (98) 51 rev 3]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről [SCH/Com-ex (98) 52] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről [SCH/Com-ex (98) 57]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybe vételéről [SCH/Com-ex (98) 59 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról [SCH/Com-ex (99) 1 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról [SCH/Com-ex (99) 6]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről [SCH/Com-ex (99) 7 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/Com-ex (99) 8 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről [SCH/Com-ex (99) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról [SCH/Com-ex (99) 13]:
– a Közös Konzuli Utasítás 1–3., 7., 8. és 15. melléklete
– a Közös Kézikönyv annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, beleértve az 1., 5., 5A., 6., 10. és 13. mellékletet is
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (99) 18]
6. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról [SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről [SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2]
7. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/C (98) 117]
A Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/C (99) 25]
8. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:
A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.)
A Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.)
A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az ’Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.)
A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.)
A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)
A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.)
A Tanács 2000. november 30-i 2000/751/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv egyes részei titkosításának megszüntetéséről (HL L 303., 2000.12.2., 29. o.)
A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.10.9., 24. o.)
A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelete a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 2. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 790/2001/EK rendelete a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 5. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös konzuli utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös kézikönyv 5. a)., 6. a). és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.) annyiban, amennyiben a Közös konzuli utasítás 3. mellékletével és a Közös kézikönyv 5. a). mellékletével összefügg
A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.)
A Tanács 2001. december 7-i 2414/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 334/2002/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.)
A Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/353/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv II. része titkosításának megszüntetéséről (HL L 123., 2002.5.9., 49. o.)
A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.)
A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.)
A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.)
A Tanács 2003. március 6-i 453/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.)
A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.)
A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.)
A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérővel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.)
A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.)
A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2133/2004/EK rendelete a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az útiokmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról (HL L 369., 2004.12.16., 5. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.).
Iparjogvédelem
I. Közösségi védjegy
31994 R 0040: A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31994 R 3288: A Tanács 1994.12.22-i 3288/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.),
– 32003 R 0807: A Tanács 2003.4.14-i 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 R 1653: A Tanács 2003.6.18-i 1653/2003/EK rendelete (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.),
– 32003 R 1992: A Tanács 2003.10.27-i 1992/2003/EK rendelete (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.),
– 32004 R 0422: A Tanács 2004.2.19-i 422/2004/EK rendelete (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.).
A 159a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban „új tagállam(ok)”] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
II. Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
1. 31992 R 1768: A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 182., 1992.7.2., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
(k) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
2. 31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
(k) minden olyan növényvédőszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
III. Közösségi formatervezési minták
32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
A 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban „új tagállam(ok)”] csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
1. 31989 R 1576: A Tanács 1989. május 29-i 1576/89/EGK rendelete a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31992 R 3280: A Tanács 1992.11.9-i 3280/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13., 3. o.),
– 31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1. cikk (4) bekezdésének i) pontja a következővel egészül ki: „5. A „gyümölcspárlat” elnevezést kizárólag a Romániában előállított szeszes italok esetében a „Pălincă” megjelölés helyettesítheti.
(b) A II. melléklet a következő földrajzi megjelölésekkel egészül ki:
– a 4. pontban: „Vinars Târnave”, „Vinars Vaslui”, „Vinars Murfatlar”, „Vinars Vrancea”, „Vinars Segarcea
– a 6. pontban: Сунгурларска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сунгурларе / Sungurlarska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sungurlare”, „Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сливен) / Slivenska perla (Slivenska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sliven)”, „Стралджанска мускатова ракия / Мускатова ракия от Стралджа / Straldjanska Muscatova rakiya / Museatova rakiya from Straldja”, „Поморийска гроздова ракия / Гроздова ракия от Поморие / Pomoriyska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Pomorie”, „Русенска бисерна гроздова ракия / Бисерна гроздова ракия от Русе/ Rusenska biserna grozdova rakiya / Biserna grozdova rakiya from Ruse”, „Бурганска мускатова ракия / Mускатова ракия от Бургас / Bourgaska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Bourgas”, „Добруджанска мускатова ракия / Mускатова ракия от Добруджа / Dobrudjanska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Dobrudja”, „Сухидолска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сухидол / Suhindolska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Suhindol”, „Карловска гроздова ракия / Гроздова ракия от Карлово / Karlovska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Karlovo
– a 7. pontban: „Tроянска сливова ракия / Cливова ракия от Tроян / Troyanska slivova rakiya / Slivova rakiya from Troyan”, „Cилистренска кайсиева ракия / Kайсиева ракия от Cилистрa / Silistrenska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Silistra”, „Tервелска кайсиева ракия / Kайсиева ракия от Tервел / Tervelska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Tervel”, „Ловешка сливова ракия / Cливова ракия от Ловеч / Loveshka slivova rakiya / Slivova rakiya from Lovech”, „Ţuică Zetea de Medieşu Aurit”, „Ţuică de Valea Milcovului”, „Ţuică de Buzău”, „Ţuică de Argeş”, „Ţuică de Zalău”, „Ţuică ardelenească de Bistrita”, „Horincă de Maramureş”, „Horincă de Cămârzan”, „Horincă de Seini”, „Horincă de Chioar”, „Horincă de Lăpuş”, „Turt de Oaş”, „Turt de Maramureş”.
2. 31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31992 R 3279: A Tanács 1992.11.9-i 3279/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13., 1. o.),
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),
– 31996 R 2061: Az Európai Parlament és a Tanács 1996.10.8-i 2061/96/EK rendelete (HL L 277., 1996.10.30., 1. o.),
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 2. cikk (3) bekezdése a h) pontot követően a következő ponttal egészül ki:
(i) Pelin: fehér vagy vörösborból, szőlőmust sűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövény-tinktúrából készített ízesített boralapú ital, amelynek alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék, cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma borkősavban kifejezve literenként legalább 3 gramm.”,
és a jelenlegi (i) pont jelölése (j) pontra változik.
3. 31992 R 2075: A Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 31994 R 3290: A Tanács 1994.12.22-i 3290/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.),
– 31995 R 0711: A Tanács 1995.3.27-i 711/95/EK rendelete (HL L 73., 1995.4.1., 13. o.),
– 31996 R 0415: A Tanács 1996.3.4-i 415/96/EK rendelete (HL L 59., 1996.3.8., 3. o.),
– 31996 R 2444: A Tanács 1996.12.17-i 2444/96/EK rendelete (HL L 333., 1996.12.21., 4. o.),
– 31997 R 2595: A Tanács 1997.12.18-i 2595/97/EK rendelete (HL L 351., 1997.12.23., 11. o.),
– 31998 R 1636: A Tanács 1998.7.20-i 1636/98/EK rendelete (HL L 210., 1998.7.28., 23. o.),
– 31999 R 0660: A Tanács 1999.3.22-i 660/1999/EK rendelete (HL L 83., 1999.3.27., 10. o.),
– 32000 R 1336: A Tanács 2000.6.19-i 1336/2000/EK rendelete (HL L 154., 2000.6.27., 2. o.),
– 32002 R 0546: A Tanács 2002.3.25-i 546/2002/EK rendelete (HL L 84., 2002.3.28., 4. o.),
– 32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),
– 32003 R 2319: A Tanács 2003.12.17-i 2319/2003/EK rendelete (HL L 345., 2003.12.31., 17. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A melléklet „Napon szárított” című V. pontja a következőkkel egészül ki:
Molovata
Ghimpati
Bărăgan
(b) A melléklet „Basmas” című VI. pontja a következőkkel egészül ki:
Djebel
Nevrokop
Dupnitsa
Melnik
Ustina
Harmanli
Krumovgrad
Iztochen Balkan
Topolovgrad
Svilengrad
Srednogorska yaka
(c) A melléklet „Kaba Koulak (klasszikus)” című VIII. pontja a következőkkel egészül ki:
Severna Bulgaria
Tekne”.
4. 31996 R 2201: A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31997 R 2199: A Tanács 1997.10.30-i 2199/97/EK rendelete (HL L 303., 1997.11.6., 1. o.),
– 31999 R 2701: A Tanács 1999.12.14-i 2701/1999/EK rendelete (HL L 327., 1999.12.21., 5. o.),
– 32000 R 2699: A Tanács 2000.12.4-i 2699/2000/EK rendelete (HL L 311., 2000.12.12., 9. o.),
– 32001 R 1239: A Tanács 2001.6.19-i 1239/2001/EK rendelete (HL L 171., 2001.6.26., 1. o.),
– 32002 R 0453: A Bizottság 2002.3.13-i 453/2002/EK rendelete (HL L 72., 2002.3.14., 9. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32004 R 0386: A Bizottság 2004.3.1-jei 386/2004/EK rendelete (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.).
A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
III. melléklet
Az 5. cikkben említett feldolgozási küszöbök
A friss termék nettó tömege
| (tonnában) | |||||
| Paradicsom | Őszibarack | Körte | |||
| Közösségi küszöb | 8 860 061 | 560 428 | 105 659 | ||
| Bulgária | 156 343 | 17 843 | tt. | ||
| Cseh Köztársaság | 12 000 | 1 287 | 1 l | ||
| Görögország | 1 211 241 | 300 000 | 5 155 | ||
| Spanyolország | 1 238 606 | 180 794 | 35 199 | ||
| Franciaország | 401 608 | 15 685 | 17 703 | ||
| Olaszország | 4 350 000 | 42 309 | 45 708 | ||
| Nemzeti | Ciprus | 7 944 | 6 | tt. | |
| küszöb | Lettország | tt. | tt. | tt. | |
| Magyarország | 130 790 | 1 616 | 1 031 | ||
| Málta | 27 000 | tt. | tt. | ||
| Hollandia | tt. | tt. | 243 | ||
| Ausztria | tt. | tt. | 9 | ||
| Lengyelország | 194 639 | tt. | tt. | ||
| Portugália | 1 050 000 | 218 | 600 | ||
| Románia | 50 390 | 523 | tt. | ||
| Szlovákia | 29 500 | 147 | tt. | ||
| tt. = tárgytalan | |||||
| ”. | |||||
5. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),
– 31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),
– 31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),
– 31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),
– 31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),
– 32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),
– 32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),
– 32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),
– 32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),
– 32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),
– 32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),
– 32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).
– 32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),
– 32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),
– 32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).
Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
I. melléklet
A tagállamonkénti vagy külön régiónkénti garanciaküszöb százalékos arányai a termelői csoportok elismeréséhez
| A termelői csoport létesítése szerinti konkrét régió tagállama | Százalék | |
| Németország, Spanyolország (kivéve: Castilla-León, Navarra és a Campezo-térség Baszkföldön), Franciaország (kivéve: Nord-Pas-de-Calais és Picardie), Olaszország, Portugália (kivéve: az Azori Autonóm Régió), Belgium és Ausztria | 2% | |
| Görögország (kivéve: Epírosz), Azori Autonóm Régió (Portugália), Nord-Pas-de-Calais és Picardie (Franciaország), Bulgária (kivéve: Banite, Zlatograd, Madan és Doszpat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tosevo, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária-térségben) | 1% | |
| Castilla-León (Spanyolország), Navarra (Spanyolország), Campezo-térség Baszkföldön (Spanyolország), Epírosz (Görögország), Banite, Zlatograd, Madan és Dospat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tosevo, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária-térségben (Bulgária) | 0,3% |
6. 31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32000 R 1622: A Bizottság 2000.7.24-i 1622/2000/EK rendelete (HL L 194., 2000.7.31., 1. o.),
– 32000 R 2826: A Tanács 2000.12.19-i 2826/2000/EK rendelete (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.),
– 32001 R 2585: A Tanács 2001.12.19-i 2585/2001/EK rendelete (HL L 345., 2001.12.29., 10. o.),
– 32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1795: A Bizottság 2003.10.13-i 1795/2003/EK rendelete (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.),
(a) A 6. cikk a következő szöveggel egészül ki:
(5) Bulgária és Románia esetében az újonnan létrehozott telepítési jogokat a csatlakozás időpontjától a szőlőültetvények összterületének 1,5%-áról – Bulgária esetében összesen 2302,5 hektárról és Románia esetében összesen 2830,5 hektárról – származó m.t. minőségi borok termelésére osztják fel. Ezeket a jogokat az 5. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogtartalékba helyezik.
(b) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 2. pontja a következőkkel egészül ki:
(g) Romániában a Podişul Transilvaniei területet
(c) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 3. pontjában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:
(d) Szlovákiában a Tokaji régiót,
(e) Romániában azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak 2. pont g) alpontja és az 5. pont f) alpontja alá.
(d) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 5. pontja a következőkkel egészül ki:
(e) Bulgáriában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина)
(f) Romániában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket
(e) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 6. pontja a következő szöveggel egészül ki:
„Bulgáriában a C III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak az 5. pont e) alpontja alá”
(f) Az V. melléklet D. részének (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
és Romániában”.
7. 32000 R 1673: A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről (HL L 193., 2000.7.29., 16. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32002 R 0651: A Bizottság 2002.4.16-i 651/2002/EK rendelete (HL L 101., 2002.4.17., 3. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1782: A Tanács 2003.9.29-i 1782/2003/EK rendelete (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.),
– 32004 R 0393: A Tanács 2004.2.24-i 393/2004/EK rendelete (HL L 65., 2004.3.3., 4. o.).
(a) A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
1. A hosszú lenszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna, amelyet az összes tagállam között nemzeti garantált mennyiségek formájában kell felosztani. Ennek a mennyiségnek a felosztása a következő:
– Belgium esetében 13 800 tonna,
– Bulgária esetében 13 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 1923 tonna,
– Németország esetében 300 tonna,
– Észtország esetében 30 tonna,
– Spanyolország esetében 50 tonna,
– Franciaország esetében 55 800 tonna,
– Lettország esetében 360 tonna,
– Litvánia esetében 2263 tonna,
– Hollandia esetében 4800 tonna,
– Ausztria esetében 150 tonna,
– Lengyelország esetében 924 tonna,
– Portugália esetében 50 tonna,
– Románia esetében 42 tonna,
– Szlovákia esetében 73 tonna,
– Finnország esetében 200 tonna,
– Svédország esetében 50 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 50 tonna.
(b) A 3. cikk (2) bekezdésében a bevezető bekezdés és az a) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
2. A támogatásban részesíthető rövid lenszál és kenderszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a következőképpen kell felosztani:
(a) nemzeti garantált mennyiségek formájában a következő tagállamok között:
– Belgium esetében 10 350 tonna,
– Bulgária esetében 48 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 2866 tonna,
– Németország esetében 12 800 tonna,
– Észtország esetében 42 tonna,
– Spanyolország esetében 20 000 tonna,
– Franciaország esetében 61 350 tonna,
– Lettország esetében 1313 tonna,
– Litvánia esetében 3463 tonna,
– Magyarország esetében 2061 tonna,
– Hollandia esetében 5550 tonna,
– Ausztria esetében 2500 tonna,
– Lengyelország esetében 462 tonna,
– Portugália esetében 1750 tonna,
– Románia esetében 921 tonna,
– Szlovákia esetében 189 tonna,
– Finnország esetében 2250 tonna,
– Svédország esetében 2250 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 12 100 tonna.
Magyarország esetében azonban a nemzeti garantált mennyiség kizárólag a kenderszálra vonatkozik.
8. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.),
– 32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.),
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.),
– 32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.).
(a) A 2. cikk (g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(g) az „új tagállamok”: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
(b) Az 5. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:
Bulgária és Románia biztosítja azonban, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.
(c) Az 54. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében azonban a területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpont 2005. június 30-a.
(d) A 71g. cikk a következőkkel egészül ki:
9. Bulgária és Románia esetében:
(a) a (2) bekezdésben említett hároméves időszak 2002-től 2004-ig terjed;
(b) a (3) bekezdés a) pontjában említett év 2004;
(c) a (4) bekezdés első albekezdésében a 2004-re és/vagy 2005-re történő hivatkozások 2005-re és/vagy 2006-ra vonatkoznak, valamint a 2004-re történő hivatkozás 2005-re vonatkozik.
(e) A 71h. cikk a következő szöveggel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében azonban a 2003. június 30-ra történő hivatkozás 2005. június 30-ra vonatkozik.
(f) A 74. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
1. Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.
A bázisterületek a következők:
| Bulgária | 21 800 ha | |
| Görögország | 617 000 ha | |
| Spanyolország | 594 000 ha | |
| Franciaország | 208 000 ha | |
| Olaszország | 1 646 000 ha | |
| Ciprus | 6 183 ha | |
| Magyarország | 2 500 ha | |
| Ausztria | 7 000 ha | |
| Portugália | 118 000 ha | |
(g) A 78. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
1. A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.
(h) A 80. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
2. A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:
| a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén (EUR/ha) | a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően (EUR/ha) | ||
| Bulgária | – | 345,225 | |
| Görögország | 1 323,96 | 561,00 | |
| Spanyolország | 1 123,95 | 476,25 | |
| Franciaország: | |||
| – anyaországi terület | 971,73 | 411,75 | |
| – Francia Guyana | 1 329,27 | 563,25 | |
| Olaszország | 1 069,08 | 453,00 | |
| Magyarország | 548,70 | 232,50 | |
| Portugália | 1 070,85 | 453,75 | |
| Románia | – | 126,075 | |
(i) A 81. cikk helyébe a következő lép:
81. cikk
Terület
Minden egyes termelő tagállam tekintetében egy nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek a következők:
| Bulgária | 4 166 ha | |
| Görögország | 20 333 ha | |
| Spanyolország | 104 973 ha | |
| Franciaország: | ||
| – anyaországi terület | 19 050 ha | |
| – Francia Guyana | 4 190 ha | |
| Olaszország | 219 588 ha | |
| Magyarország | 3 222 ha | |
| Portugália | 24 667 ha | |
| Románia | 500 ha |
Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.
(j) A 84. cikk helyébe a következő lép:
84. cikk
Terület
1. Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást.
2. A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.
3. A 2. bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:
| Nemzeti garantált területek (NGT) | ||
| Belgium | 100 ha | |
| Bulgária | 11 984 ha | |
| Németország | 1 500 ha | |
| Görögország | 41 100 ha | |
| Spanyolország | 568 200 ha | |
| Franciaország | 17 300 ha | |
| Olaszország | 130 100 ha | |
| Ciprus | 5 100 ha | |
| Luxemburg | 100 ha | |
| Magyarország | 2 900 ha | |
| Hollandia | 100 ha | |
| Ausztria | 100 ha | |
| Lengyelország | 4 200 ha | |
| Portugália | 41 300 ha | |
| Románia | 1 645 ha | |
| Szlovénia | 300 ha | |
| Szlovákia | 3 100 ha | |
| Egyesült Királyság | 100 ha | |
4. Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.
(k) A 95. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett összmennyiségeket az 1788/2003/EK tanácsi rendelet I. mellékletének (f) táblázatában határozzák meg és az 1788/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének hatodik albekezdésével összhangban vizsgálják felül.
Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett 12 hónapos időszak a 2006/2007-es időszakot jelenti.
(l) A 103. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében e bekezdés alkalmazásának feltétele az egységes területalapú támogatási rendszer 2007-ben történő alkalmazása, valamint a 66. cikk alkalmazása melletti döntés.
(m) A 105. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
1. A X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre területalapú támogatásokat kiegészítő pótlékot fizetnek, amelynek összege:
– a 2005/2006. gazdasági évben 291 EUR/ha,
– a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően 285 EUR/ha,
a következő felső határokra figyelemmel:
| (hektár) | ||
| Bulgária | 21 800 | |
| Görögország | 617 000 | |
| Spanyolország | 594 000 | |
| Franciaország | 208 000 | |
| Olaszország | 1 646 000 | |
| Ciprus | 6 183 | |
| Magyarország | 2 500 | |
| Ausztria | 7 000 | |
| Portugália | 118 000 |
(n) A 108. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében azonban nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 2005. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták.
(o) A 110c. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
1. A nemzeti bázisterület:
– Bulgária esetében: 10 237 ha
– Görögország esetében: 370 000 ha
– Spanyolország esetében: 70 000 ha
– Portugália esetében: 360 ha.
(p) A 110c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
2. A támogatás összege támogatható hektáronként a következő:
– Bulgária esetében: 263 EUR
– Görögország esetében: 594 EUR 300 000 hektárra és 342,85 EUR a fennmaradó 70 000 hektárra
– Spanyolország esetében: 1039 EUR
– Portugália esetében: 556 EUR.
(q) A 116. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép:
4. A következő felső határokat kell alkalmazni:
| Tagállam | Támogatási jogok (x 1000) | ||
| Belgium | 70 | ||
| Bulgária | 2 058,483 | ||
| Cseh Köztársaság | 66,733 | ||
| Dánia | 104 | ||
| Németország | 2 432 | ||
| Észtország | 48 | ||
| Görögország | 11 023 | ||
| Spanyolország | 19 580 | ||
| Franciaország | 7 842 | ||
| Írország | 4 956 | ||
| Olaszország | 9 575 | ||
| Ciprus | 472,401 | ||
| Lettország | 18,437 | ||
| Litvánia | 17,304 | ||
| Luxemburg | 4 | ||
| Magyarország | 1 146 | ||
| Málta | 8,485 | ||
| Hollandia | 930 | ||
| Ausztria | 206 | ||
| Lengyelország | 335,88 | ||
| Portugália | 2 690 | ||
| Románia | 5 880,620 | ||
| Szlovénia | 84,909 | ||
| Szlovákia | 305,756 | ||
| Finnország | 80 | ||
| Svédország | 180 | ||
| Egyesült Királyság | 19 492 | ||
| Összesen | 89 607,008 | ||
(r) A 123. cikk (8) bekezdése helyébe a következő lép:
8. A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:
| Belgium | 235 149 | ||
| Bulgária | 90 343 | ||
| Cseh Köztársaság | 244 349 | ||
| Dánia | 277 110 | ||
| Németország | 1 782 700 | ||
| Észtország | 18 800 | ||
| Görögország | 143 134 | ||
| Spanyolország | 713 999 * | ||
| Franciaország | 1 754 732 * | ||
| Írország | 1 077 458 | ||
| Olaszország | 598 746 | ||
| Ciprus | 12 000 | ||
| Lettország | 70 200 | ||
| Litvánia | 150 000 | ||
| Luxemburg | 18 962 | ||
| Magyarország | 94 620 | ||
| Málta | 3 201 | ||
| Hollandia | 157 932 | ||
| Ausztria | 373 400 | ||
| Lengyelország | 926 000 | ||
| Portugália | 175 075 * | ||
| Románia | 452 000 | ||
| Szlovénia | 92 276 | ||
| Szlovákia | 78 348 | ||
| Finnország | 250 000 | ||
| Svédország | 250 000 | ||
| Egyesült Királyság | 1 419 811 * | ||
(s) A 126. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
5. A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:
| Belgium | 394 253 | ||
| Bulgária | 16 019 | ||
| Cseh Köztársaság | 90 300 | ||
| Dánia | 112 932 | ||
| Németország | 639 535 | ||
| Észtország | 13 416 | ||
| Görögország | 138 005 | ||
| Spanyolország * | 1 441 539 | ||
| Franciaország * | 3 779 866 | ||
| Írország | 1 102 620 | ||
| Olaszország | 621 611 | ||
| Ciprus | 500 | ||
| Lettország | 19 368 | ||
| Litvánia | 47 232 | ||
| Luxemburg | 18 537 | ||
| Magyarország | 117 000 | ||
| Málta | 454 | ||
| Hollandia | 63 236 | ||
| Ausztria | 375 000 | ||
| Lengyelország | 325 581 | ||
| Portugália * | 416 539 | ||
| Románia | 150 000 | ||
| Szlovénia | 86 384 | ||
| Szlovákia | 28 080 | ||
| Finnország | 55 000 | ||
| Svédország | 155 000 | ||
| Egyesült Királyság | 1 699 511 | ||
(t) A 130. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Az új tagállamok esetében a nemzeti felső határokat az alábbi táblázat határozza meg.
| Bikák, tinók, tehenek és üszők | 1 hónaposnál idősebb, de 8 hónaposnál fiatalabb borjak, ha a vágott test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg | ||
| Bulgária | 22 191 | 101 542 | |
| Cseh Köztársaság | 483 382 | 27 380 | |
| Észtország | 107 813 | 30 000 | |
| Ciprus | 21 000 | – | |
| Lettország | 124 320 | 53 280 | |
| Litvánia | 367 484 | 244 200 | |
| Magyarország | 141 559 | 94 439 | |
| Málta | 6 002 | 17 | |
| Lengyelország | 1 815 430 | 839 518 | |
| Románia | 1 148 000 | 85 000 | |
| Szlovénia | 161 137 | 35 852 | |
| Szlovákia | 204 062 | 62 841 | |
(u) A 143a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében azonban a közvetlen kifizetéseket a következő – a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:
– 2007-ben 25%,
– 2008-ban 30%,
– 2009-ben 35%,
– 2010-ben 40%,
– 2011-ben 50%,
– 2012-ben 60%,
– 2013-ban 70%,
– 2014-ben 80%,
– 2015-ben 90%,
– 2016-tól 100%.
(v) A 143b. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében azonban egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket, adott esetben, Bulgária vagy Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.
(w) A 143b. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
9. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével minden új tagállam a 2006 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet az új tagállam kérésére kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével azonban Bulgária és Románia a 2009 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet kérésükre kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. A (11) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, bármelyik új tagállam úgy határozhat, hogy – az egységes támogatási rendszer alkalmazása céljából – az alkalmazási időszak első vagy második évének végén megszünteti a rendszer alkalmazását. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.
(x) A 143b. cikk (11) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében az egységes területalapú támogatási rendszer ötéves alkalmazási időszakának végéig (vagyis 2011-ig) a 143a. cikk második bekezdésében meghatározott százalékarányt kell alkalmazni. Amennyiben az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakát a b) pont alapján hozott határozatnak megfelelően meghosszabbítják, az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának utolsó évéig az 143a. cikk második bekezdésében 2011-re meghatározott százalékarányt kell alkalmazni.
(y) A 143c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
2. Az új tagállamok, a Bizottság engedélyével, kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:
(a) valamennyi közvetlen kifizetés vonatkozásában, 2004-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2005-ben a szint 60%-áig, 2006-ban pedig 65%-áig, és 2007-től kezdődően pedig a 143a. cikkben az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Bulgária és Románia esetében a következő kiegészítéseket kell alkalmazni: 2007-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2008-ban a szint 60%-áig, 2009-ben pedig 65%-áig, és 2010-től kezdődően pedig a 143a. cikk második bekezdésében az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 100%-áig egészítheti ki a kifizetéseket. E rendelet IV. Címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetésekre azonban a következő felső határokat kell alkalmazni: 2004-re 85%, 2005-re 90%, 2006-ra 95% és 2007-től kezdődően 100%. Bulgária és Románia esetében a következő felső határokat kell alkalmazni: 2007-re 85%, 2008-ra 90%, 2009-re 95% és 2010-től kezdődően 100%;
vagy
(b)(i) az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában a közvetlen támogatások teljes összegének azon 10 százalékponttal megnövelt összege, amelyekre a mezőgazdasági termelő, termékenkénti alapon, a 2003-as naptári évben az új tagállamban egy KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lenne. Ugyanakkor Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont;
(ii) az egységes kifizetési rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:
– a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének a 10 százalékponttal megnövelt azon összege, amely a 2003-as naptári évben az érintett új tagállamban, vagy Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont,
valamint
– az érintett új tagállamra vonatkozó, adott esetben a 64. cikk (2) bekezdésének és a 70. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított VIIIa. mellékletben meghatározott nemzeti felső határ.
A fenti első francia bekezdésben említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket és/vagy azok közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőit és/vagy azokat az összetevőket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 64. cikk (2) bekezdésének, a 70. cikk (2) bekezdésének és a 71c. cikknek megfelelően figyelembe vettek.
Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében választhatnak, hogy a fenti (a) vagy (b) lehetőség közül melyiket alkalmazzák.
Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.
(z) A 154a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 2004. május 1-je és 2009. június 30-a közötti időszak alatt lehet elfogadni, és azokat ez utóbbi időponton túl nem lehet alkalmazni. Bulgária és Románia esetében azonban ez az időszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2011. december 31-én ér véget. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, ezt az időszakot meghosszabbíthatja.”;
(aa) A III. melléklet a következő lábjegyzetekkel egészül ki:
az A. pont címében:
* Bulgária és Románia esetében a 2005-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozik.”;
a B. pont címében:
* Bulgária és Románia esetében a 2006-ra vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának második évére vonatkozik.”;
a C. pont címében:
* Bulgária és Románia esetében a 2007-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának harmadik évére vonatkozik.”;
(ab) A VIIIA. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
VIIIA. melléklet
A 71C. cikkben említett nemzeti felső határok
A felső határokat a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütem figyelembevételével számították ki, ezért csökkentésük nem szükséges.
| (millió EUR) | |||||||||||||
| Naptári év | Bulgária | Cseh Köz- társaság | Észtország | Ciprus | Lettország | Litvánia | Magyar- ország | Málta | Lengyel- ország | Románia | Szlovénia | Szlovákia | |
| 2005 | – | 228,8 | 23,4 | 8,9 | 33,9 | 92,0 | 350,8 | 0,67 | 724,6 | – | 35,8 | 97,7 | |
| 2006 | – | 266,7 | 27,3 | 12,5 | 39,6 | 107,3 | 420,2 | 0,83 | 881,7 | – | 41,9 | 115,4 | |
| 2007 | 200,3 | 343,6 | 40,4 | 16,3 | 55,6 | 146,9 | 508,3 | 1,64 | 1140,8 | 440,0 | 56,1 | 146,6 | |
| 2008 | 240,4 | 429,2 | 50,5 | 20,4 | 69,5 | 183,6 | 634,9 | 2,05 | 1425,9 | 527,9 | 70,1 | 183,2 | |
| 2009 | 281,0 | 514,9 | 60,5 | 24,5 | 83,4 | 220,3 | 761,6 | 2,46 | 1711,0 | 618,1 | 84,1 | 219,7 | |
| 2010 | 321,2 | 600,5 | 70,6 | 28,6 | 97,3 | 257,0 | 888,2 | 2,87 | 1996,1 | 706,4 | 98,1 | 256,2 | |
| 2011 | 401,4 | 686,2 | 80,7 | 32,7 | 111,2 | 293,7 | 1014,9 | 3,28 | 2281,1 | 883,0 | 112,1 | 292,8 | |
| 2012 | 481,7 | 771,8 | 90,8 | 36,8 | 125,1 | 330,4 | 1141,5 | 3,69 | 2566,2 | 1059,6 | 126,1 | 329,3 | |
| 2013 | 562,0 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1268,2 | 4,10 | 2851,3 | 1236,2 | 140,2 | 365,9 | |
| 2014 | 642,3 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1268,2 | 4,10 | 2851,3 | 1412,8 | 140,2 | 365,9 | |
| 2015 | 722,6 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1268,2 | 4,10 | 2851,3 | 1589,4 | 140,2 | 365,9 | |
| következő évek | 802,9 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1268,2 | 4,10 | 2851,3 | 1766,0 | 140,2 | 365,9 | |
| ”; | |||||||||||||
(ac) A X. melléklet a következőkkel egészül ki:
BULGÁRIA
Sztarozagorszki
Haszkovszki
Szlivenszki
Jambolszki
Burgaszki
Dobricski
Plovdivszki
(ad) A XIB. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
XIB. melléklet
Az új tagállamokban a 101. és 103. cikkben említett szántóföldi növények nemzeti bázisterülete és referenciahozama
| Bázisterület (hektár) | Referenciahozam (tonna/ha) | ||
| Bulgária | 2 625 258 | 2,90 | |
| Cseh Köztársaság | 2 253 598 | 4,20 | |
| Észtország | 362 827 | 2,40 | |
| Ciprus | 79 004 | 2,30 | |
| Lettország | 443 580 | 2,50 | |
| Litvánia | 1 146 633 | 2,70 | |
| Magyarország | 3 487 792 | 4,73 | |
| Málta | 4 565 | 2,02 | |
| Lengyelország | 9 454 671 | 3,00 | |
| Románia | 7 012 666 | 2,65 | |
| Szlovénia | 125 171 | 5,27 | |
| Szlovákia | 1 003 453 | 4,06 | |
9. 32003 R 1788: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról (HL L 270., 2003.10.21., 123. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.).
(a) Az 1. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Bulgária és Szlovákia részére az I. melléklet (g) táblázatában meghatározottak szerint különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell képezni. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági birtokon történő fogyasztása ezen országok esetében 2002 óta csökkent. A tartalék felszabadításáról, valamint a tartaléknak a szállítási és a közvetlen értékesítési kvóták közötti megoszlásáról szóló határozatot a Bizottság a 23 cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, és a Bulgária és Románia által a Bizottságnak 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján hozza meg. E jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az ország tejipari ágazata tényleges szerkezetátalakítási folyamatának eredményeiről és trendjeiről, valamint különösen a mezőgazdasági birtokon történő saját fogyasztásra való termelésről a piacra történő termelésre való átállásról.
(b) Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
5. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti referenciamennyiségek tartalmazzák az összes, felvásárlóknak szállított vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesített tehéntejet az e rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, illetve tejjel egyenértékű terméket, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik.”;
(c) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(6) Bulgária és Románia esetében az illetéket 2007. április 1-jétől kell alkalmazni.
(d) A 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az fent említett egyéni referenciamennyiség alapját az I. melléklet (f) táblázata határozza meg.
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az egyéni referenciamennyiség megállapításának tizenkét hónapos időszaka a következő időpontokban kezdődik: Magyarország esetében 2001. április 1-jén, Málta és Litvánia esetében 2002. április 1-jén, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2003. április 1-jén, Lengyelország és Szlovénia esetében 2004. április 1-jén, Bulgária és Románia esetében pedig 2006. április 1-jén.
(e) A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Bulgária és Románia esetében az I. melléklet (f) táblázatában meghatározott teljes mennyiség szállítások és közvetlen értékesítések közötti megoszlását a szállításra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó, 2006. évi tényleges adatai alapján felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, ezeket a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.
(f) A 9. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik a termelők részére az alábbi időpontokban kiosztott mennyiség referencia-zsírtartalmával: Magyarország esetében 2002. március 31., Litvánia esetében 2003. március 31., a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2004. március 31., Lengyelország és Szlovénia esetében 2005. március 31., Bulgária és Románia esetében pedig 2007. március 31.
(g) A 9. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
Románia esetében a II. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat a teljes 2004. év adatai alapján kell felülvizsgálni, és amennyiben szükséges, ezt a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.
(h) Az I. melléklet (d), (e), (f) és (g) táblázatának helyébe a következő lép:
(d) 2007/2008-as időszak
| Tagállam | Mennyiség, tonna | |
| Belgium | 3 343 535,000 | |
| Bulgária | 979 000,000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 682 143,000 | |
| Dánia | 4 499 900,000 | |
| Németország | 28 143 464,000 | |
| Észtország | 624 483,000 | |
| Görögország | 820 513,000 | |
| Spanyolország | 6 116 950,000 | |
| Franciaország | 24 478 156,000 | |
| Írország | 5 395 764,000 | |
| Olaszország | 10 530 060,000 | |
| Ciprus | 145 200,000 | |
| Lettország | 695 395,000 | |
| Litvánia | 1 646 939,000 | |
| Luxemburg | 271 739,000 | |
| Magyarország | 1 947 280,000 | |
| Málta | 48 698,000 | |
| Hollandia | 11 185 440,000 | |
| Ausztria | 2 776 895,000 | |
| Lengyelország | 8 964 017,000 | |
| Portugália | 1 939 187,000 | |
| Románia | 3 057 000,000 | |
| Szlovénia | 560 424,000 | |
| Szlovákia | 1 013 316,000 | |
| Finnország | 2 431 047,324 | |
| Svédország | 3 336 030,000 | |
| Egyesült Királyság | 14 755 647,000 |
(e) a 2008–2009-től a 2014–2015-ig tartó időszak
| Tagállam | Mennyiség, tonna | |
| Belgium | 3 360 087,000 | |
| Bulgária | 979 000,000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 682 143,000 | |
| Dánia | 4 522 176,000 | |
| Németország | 28 282 788,000 | |
| Észtország | 624 483,000 | |
| Görögország | 820 513,000 | |
| Spanyolország | 6 116 950,000 | |
| Franciaország | 24 599 335,000 | |
| Írország | 5 395 764,000 | |
| Olaszország | 10 530 060,000 | |
| Ciprus | 145 200,000 | |
| Lettország | 695 395,000 | |
| Litvánia | 1 646 939,000 | |
| Luxemburg | 273 084,000 | |
| Magyarország | 1 947 280,000 | |
| Málta | 48 698,000 | |
| Hollandia | 11 240 814,000 | |
| Ausztria | 2 790 642,000 | |
| Lengyelország | 8 964 017,000 | |
| Portugália | 1 948 550,000 | |
| Románia | 3 057 000,000 | |
| Szlovénia | 560 424,000 | |
| Szlovákia | 1 013 316,000 | |
| Finnország | 2 443 069,324 | |
| Svédország | 3 352 545,000 | |
| Egyesült Királyság | 14 828 597,000 |
(f) A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamennyiségek a szállításokra és közvetlen értékesítésekre
| Tagállam | Referenciamennyiségek szállításokra, tonna | Referenciamennyiségek közvetlen értékesítésekre, tonna | |
| Bulgária | 722 000 | 257 000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 613 239 | 68 904 | |
| Észtország | 537 188 | 87 365 | |
| Ciprus | 141 337 | 3 863 | |
| Lettország | 468 943 | 226 452 | |
| Litvánia | 1 256 440 | 390 499 | |
| Magyarország | 1 782 650 | 164 630 | |
| Málta | 48 698 | – | |
| Lengyelország | 8 500 000 | 464 017 | |
| Románia | 1 093 000 | 1 964 000 | |
| Szlovénia | 467 063 | 93 361 | |
| Szlovákia | 990 810 | 22 506 |
(g) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei
| Tagállam | Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei, tonna | |
| Bulgária | 39 180 | |
| Cseh Köztársaság | 55 788 | |
| Észtország | 21 885 | |
| Lettország | 33 253 | |
| Litvánia | 57 900 | |
| Magyarország | 42 780 | |
| Lengyelország | 416 126 | |
| Románia | 188 400 | |
| Szlovénia | 16 214 | |
| Szlovákia | 27 472 | |
(i) A II. mellékletben a táblázat helyébe a következő lép:
Referencia-zsírtartalom
| Tagállam | Referencia-zsírtartalom (g/kg) | |
| Belgium | 36,91 | |
| Bulgária | 39,10 | |
| Cseh Köztársaság | 42,10 | |
| Dánia | 43,68 | |
| Németország | 40,11 | |
| Észtország | 43,10 | |
| Görögország | 36,10 | |
| Spanyolország | 36,37 | |
| Franciaország | 39,48 | |
| Írország | 35,81 | |
| Olaszország | 36,88 | |
| Ciprus | 34,60 | |
| Lettország | 40,70 | |
| Litvánia | 39,90 | |
| Luxemburg | 39,17 | |
| Magyarország | 38,50 | |
| Hollandia | 42,36 | |
| Ausztria | 40,30 | |
| Lengyelország | 39,00 | |
| Portugália | 37,30 | |
| Románia | 35,93 | |
| Szlovénia | 41,30 | |
| Szlovákia | 37,10 | |
| Finnország | 43,40 | |
| Svédország | 43,40 | |
| Egyesült Királyság | 39,70 | |
31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31998 L 0076: A Tanács 1998.10.1-i 98/76/EK irányelve (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
(a) A 10. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
11. A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Bulgáriában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat az alábbiak részére adták ki:
– a nemzetközi közúti személyszállításról és a közúti árufuvarozásról szóló 11. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében nemzetközi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően;
– a 2002. október 30-án módosított, a Bulgária területén lévő közforgalmi személyszállításról és árufuvarozásról szóló, 1999. november 3-i 33. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében belföldi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően.
12. A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Romániában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat a 761. számú, a közúti közlekedési tevékenységek állandó és hatékony összehangolását végző személyek kinevezéséről, képzéséről és szakmai tanúsítványáról szóló, 1999. december 21-i közlekedési miniszteri rendelet értelmében nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozást és közúti személyszállítást végzők részére adták ki, 2000. január 28-tól kezdődően.
(b) A 10b. cikk második bekezdése helyébe a következő lép:
A 10. cikk (4)–(12) bekezdésében említett szakmai alkalmassági bizonyítványt az érintett tagállamok az Ia. mellékletben szereplő bizonyítvány-mintának megfelelő formában adhatják ki újra.
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11979 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása (HL L 291., 1979.11.19., 95. o.),
– 31980 L 0368: A Tanács 1980.3.26-i 80/368/EGK irányelve (HL L 90., 1980.4.3., 41. o.),
– 31984 L 0386: A Tanács 1984.7.31-i 84/386/EGK irányelve (HL L 208., 1984.8.3., 58. o.),
– 11985 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása (HL L 302., 1985.11.15., 167. o.),
– 31989 L 0465: A Tanács 1989.7.18-i 89/465/EGK irányelve (HL L 226., 1989.8.3., 21. o.),
– 31991 L 0680: A Tanács 1991.12.16-i 91/680/EGK irányelve (HL L 376., 1991.12.31., 1. o.),
– 31992 L 0077: A Tanács 1992.10.19-i 92/77/EGK irányelve (HL L 316., 1992.10.31., 1. o.),
– 31992 L 0111: A Tanács 1992.12.14-i 92/111/EGK irányelve (HL L 384., 1992.12.30., 47. o.),
– 31994 L 0004: A Tanács 1994.2.14-i 94/4/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 14. o.),
– 31994 L 0005: A Tanács 1994.2.14-i 94/5/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 16. o.),
– 31994 L 0076: A Tanács 1994.12.22-i 94/76/EK irányelve (HL L 365., 1994.12.31., 53. o.),
– 31995 L 0007: A Tanács 1995.4.10-i 95/7/EK irányelve (HL L 102., 1995.5.5., 18. o.),
– 31996 L 0042: A Tanács 1996.6.25.-i 96/42/EK irányelve (HL L 170., 1996.7.9., 34. o.),
– 31996 L 0095: A Tanács 1996.12.20-i 96/95/EK irányelve (HL L 338., 1996.12.28., 89. o.),
– 31998 L 0080: A Tanács 1998.10.12-i 98/80/EK irányelve (HL L 281., 1998.10.17., 31. o.),
– 31999 L 0049: A Tanács 1999.5.25-i 1999/49/EK irányelve (HL L 139., 1999.6.2., 27. o.),
– 31999 L 0059: A Tanács 1999.6.17-i 1999/59/EK irányelve (HL L 162., 1999.6.26.,,63. o.),
– 31999 L 0085: A Tanács 1999.10.22-i 1999/85/EK irányelve (HL L 277., 1999.10.28., 34. o.),
– 32000 L 0017: A Tanács 2000.3.30-i 2000/17/EK irányelve (HL L 84., 2000.4.5., 24. o.),
– 32000 L 0065: A Tanács 2000.10.17-i 2000/65/EK irányelve (HL L 269., 2000.10.21., 44. o.),
– 32001 L 0004: A Tanács 2001.1.19-i 2001/4/EK irányelve (HL L 22., 2001.1.24., 17. o.),
– 32001 L 0115: A Tanács 2001.12.20.-i 2001/115/EK irányelve (HL L 15., 2002.1.17., 24. o.),
– 32002 L 0038: A Tanács 2002.5.7-i 2002/38/EK irányelve (HL L 128., 2002.5.15., 41. o.),
– 32002 L 0093: A Tanács 2002.12.3-i 2002/93/EK irányelve (HL L 331., 2002.12.7., 27. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 L 0092: A Tanács 2003.10.7-i 2003/92/EK irányelve (HL L 260., 2003.10.11., 8. o.),
– 32004 L 0007: A Tanács 2004.1.20-i 2004/7/EK irányelve (HL L 27., 2004.1.30., 44. o.),
– 32004 L 0015: A Tanács 2004.2.10-i 2004/15/EK irányelve (HL L 52., 2004.2.21., 61. o.),
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 24a. cikk a következőkkel egészül ki a: „– 35 000 EUR a Cseh Köztársaságban” francia bekezdés előtt:
– 25 600 EUR Bulgáriában;
és a következőkkel egészül ki a „– 10 000 euró Lengyelországban” francia bekezdést követően:
– 35 000 euró Romániában;”.
2. 31992 L 0083: A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
6. Bulgária és a Cseh Köztársaság az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg a 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.
(b) A 22. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
7. Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat
A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva – a cukor piacának közös szervezését szabályozó rendeletet Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel módosítja, az alábbi táblázatban meghatározott módon kiigazítva a cukor- és izoglükóz-kvótákat, valamint a nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükségletet, amelyek a cukor piaca közös szervezése éppen hatályos elveinek és célkitűzéseinek való megfelelés érdekében ugyanúgy kiigazíthatók, mint a jelenlegi tagállamok kvótái.
Elfogadott mennyiségek
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| A cukor alapmennyisége * | 4 752 | 109 164 | |
| ebből: A. | 4 320 | 99 240 | |
| B. | 432 | 9 924 | |
| A nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükséglet (fehércukorban kifejezve) | 198 748 | 329 636 | |
| Az izoglükóz alapmennyisége * | 56 063 | 9 981 | |
| ebből: A. | 56 063 | 9 790 | |
| B. | 0 | 191 |
Amennyiben Bulgária 2006-ban erre vonatkozó kérelemmel él, a cukorra vonatkozó, fent említett A. és B. alapmennyiséget Bulgária izoglükózra vonatkozó A. és B. alapmennyiségére át kell váltani.
2. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),
– 31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),
– 31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),
– 31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),
– 31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),
– 32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),
– 32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),
– 32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),
– 32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),
– 32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),
– 32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),
– 32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).
– 32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),
– 32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),
– 32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).
Adott esetben és a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet * 23. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel, a Bizottság a csatlakozás időpontjára elfogadja a 2848/98/EK rendelet II. mellékletében foglalt, elismert termőterületek közösségi listájára vonatkozó szükséges módosításokat, különösen e listának a kijelölt bolgár és román dohánytermő területekkel való kiegészítése céljából.
3. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.)
– 32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.)
(a) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a vetőmagokra vonatkozó támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
(i) E rendelkezések tartalmazni fogják az 583/2004/EK rendelettel módosított 1782/2003/EK rendelet „A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban” című XI.A. mellékletének alábbi módosítását:
XIA. melléklet
A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban
| (millió EUR) | |||||||||||||
| Naptári év | Bulgária | Cseh Köz- társaság | Észtország | Ciprus | Lettország | Litvánia | Magyar- ország | Málta | Lengyel- ország | Románia | Szlovénia | Szlovákia | |
| 2005 | – | 0,87 | 0,04 | 0,03 | 0,10 | 0,10 | 0,78 | 0,03 | 0,56 | – | 0,08 | 0,04 | |
| 2006 | – | 1,02 | 0,04 | 0,03 | 0,12 | 0,12 | 0,90 | 0,03 | 0,65 | – | 0,10 | 0,04 | |
| 2007 | 0,11 | 1,17 | 0,05 | 0,04 | 0,14 | 0,14 | 1,03 | 0,04 | 0,74 | 0,19 | 0,11 | 0,05 | |
| 2008 | 0,13 | 1,46 | 0,06 | 0,05 | 0,17 | 0,17 | 1,29 | 0,05 | 0,93 | 0,23 | 0,14 | 0,06 | |
| 2009 | 0,15 | 1,75 | 0,07 | 0,06 | 0,21 | 0,21 | 1,55 | 0,06 | 1,11 | 0,26 | 0,17 | 0,07 | |
| 2010 | 0,17 | 2,04 | 0,08 | 0,07 | 0,24 | 0,24 | 1,81 | 0,07 | 1,30 | 0,30 | 0,19 | 0,08 | |
| 2011 | 0,22 | 2,33 | 0,10 | 0,08 | 0,28 | 0,28 | 2,07 | 0,08 | 1,48 | 0,38 | 0,22 | 0,09 | |
| 2012 | 0,26 | 2,62 | 0,11 | 0,09 | 0,31 | 0,31 | 2,33 | 0,09 | 1,67 | 0,45 | 0,25 | 0,11 | |
| 2013 | 0,30 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,53 | 0,28 | 0,12 | |
| 2014 | 0,34 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,60 | 0,28 | 0,12 | |
| 2015 | 0,39 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,68 | 0,28 | 0,12 | |
| 2016 | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| következő évek | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| ”; | |||||||||||||
(ii) A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének felosztása, amelyre a támogatás fizetendő a következő:
A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének megállapodás szerinti felosztása, amelyre a támogatás fizetendő
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Rizsvetőmag (Oryza sativa L.) | 883,2 | 100 | |
| Rizsvetőmagon kívüli vetőmag | 936 | 2294 |
(b) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a dohányra irányuló támogatásnak az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöb-értékek megállapodás szerinti felosztása a következő:
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöbök megállapodás szerinti felosztása
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Összesen, ebből: | 47 137 | 12 312 | |
| I. Mesterséges hővel szárított | 9 023 | 4 647 | |
| II. Természetes úton szárított világos | 3 208 | 2 370 | |
| V. Napon szárított | 5 295 | ||
| VI. Basmas | 31 106 | ||
| VIII. Kaba Koulak | 3 800 |
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
31999 L 0105: A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).
Adott esetben, és az 1999/105/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság kiigazítja az említett irányelv I. mellékletét a Pinus peuce Griseb., Fagus orientalis Lipsky, Quercus frainetto Ten. és Tilia tomentosa Moench erdei fajok vonatkozásában.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása
KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS
Bulgária és Románia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.
Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok
1. A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek:
(a) az 1994. december 10-e előtt hatályba léptetett támogatások;
(b) az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;
(c) azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.
Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az Alkotmány III-168. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.
A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.
A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, a jegyzőkönyvben foglalt átmeneti intézkedéseket és a jegyzőkönyv VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában megállapított intézkedéseket.
2. Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak:
(a) a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi vívmányokkal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és
(b) a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában.
Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.
Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az (1) bekezdés (c) pontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.
3. Az (1) bekezdés (c) pontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet * szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni.
Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
4. Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a közlekedési ágazatnak nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek, a következő feltétel mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
5. Románia vonatkozásában az (1) bekezdés c) pontját csak azokra a támogatásokra kell alkalmazni, amelyeket Románia állami támogatásokat ellenőrző hatósága az után az időpont után vizsgált meg, miután a Bizottság – Románia csatlakozási tárgyalások kapcsán vállalt kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzése alapján meghozott – határozata szerint Románia államitámogatás-végrehajtási nyilvántartása a csatlakozást megelőző időszakban kielégítő szintet ért el. A nyilvántartás akkor tekinthető kielégítő szintűnek, ha Románia bizonyítja az állami támogatások teljes körű és megfelelő ellenőrzésének következetes alkalmazását az országban nyújtott valamennyi támogatási intézkedés vonatkozásában, beleértve azt is, hogy az állami támogatásokat ellenőrző hatósága teljes mértékben és pontosan megindokolt határozatokat fogad el és hajt végre, valamennyi intézkedés állami támogatási jellegének alapos értékelésével és az összeegyeztethetőségi kritériumok helyes alkalmazásával.
A Bizottság – a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illető komoly kétség alapján – kifogást emelhet minden olyan támogatási intézkedéssel szemben, amelyet a 2004. szeptember 1-je és a Bizottságnak a támogatás-végrehajtási nyilvántartás kielégítő szintjét megállapító fenti határozatában rögzített időpont közötti előcsatlakozási időszakban nyújtanak. A Bizottság kifogást emelő határozatát a 659/1999/EK rendelet szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
Amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően elutasító határozatot fogad el, a Bizottság úgy határoz, hogy Romániának minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a támogatást a kedvezményezett ténylegesen visszafizesse. A visszafizetendő támogatás összege magában foglalja a 794/2004/EK rendelettel * összhangban megállapított mértékű és ugyanazon időponttól fizetendő kamatot.
(a) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat
1. Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet * 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervencióra a Közösségben kerül sor, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.
2. Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, e tagállamoknak saját költségükön meg kell szüntetniük.
A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.
3. Az (1) bekezdésben említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.
4. A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet * 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 30-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet * 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza.
(b) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok
Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikke értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása, 1. alszakasz, Vámunió
31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 2286: A Bizottság 2003.12.18-i 2286/2003/EK rendelete (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.).
A 2913/92/EGK rendeletet és a 2454/93/EGK rendeletet az új tagállamok vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
A közösségi helyzet igazolása (kereskedelem a kibővített közösségben)
1. A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének (b) pontjában és (16) bekezdésének (b)–(g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Közösségben szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják:
(a) a kedvezményes származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozás időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak ki vagy adtak ki az alább felsorolt Európa-megállapodások valamelyike vagy az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásai alapján, amelyek a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmáról rendelkeznek az azon termékek előállításához felhasznált nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekre származási igazolást állítottak ki vagy adtak ki (vámvisszatérítés tilalma);
Az Európa-megállapodások:
– 21994 A 1231 (24) Bulgária: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * ;
– 21994 A 1231 (20) Románia: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Románia közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * .
(b) a közösségi helyzet igazolásának a 2454/93/EGK rendelet 314c. cikkében említett bármely eszköze;
(c) valamely jelenlegi tagállamban vagy egy új tagállamban a csatlakozás időpontja előtt kibocsátott ATA-igazolvány.
2. A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, a fenti (1) bekezdés b) pontjában említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”:
– a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében az új tagállamok bármelyikének területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; vagy
– az érintett országtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet az érintett országban szabad forgalomba bocsátottak; vagy
– az érintett országban a kizárólag az e bekezdés második francia bekezdésében említett árukból, vagy az e bekezdés első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.
3. A fenti (1) bekezdés (a) pontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó Európa-megállapodásoknak, illetve az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásainak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el.
Kedvezményes származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, valamint szén- és acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében)
4. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által, az új tagállamok ezen országokkal kötött preferenciális megállapodásai alapján vagy az új tagállamok egyoldalú nemzeti jogszabályai alapján szabályszerűen kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot az új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a preferenciális megállapodások vagy az ezen új tagállamban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő szabályok alapján visszamenőleges hatállyal kibocsátott vagy kiadott származási igazolást az érintett új tagállamok szintén elfogadhatják, feltéve hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
5. Bulgária és Románia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve, hogy
(a) az e harmadik országok és a Közösség között a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodások is tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint
(b) az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák.
Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az új tagállamok a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel ezeket az engedélyeket.
6. A 4. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
7. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a Közösség által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások keretén belül ezen országok által visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy az érintett új tagállamban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan annak az új tagállamnak, amelyben az árut szabad forgalomba bocsátják, a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
8. A fenti 7. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az áru helyzetének igazolása az ipari termékek EK–Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján
9. A Törökország vagy egy új tagállam által, a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiállított származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan az azonos származási szabályokon és a vámvisszatérítés vagy vámfelfüggesztés tilalmán alapuló származási kumulációt tesznek lehetővé a Közösséggel, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában * megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy:
(a) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(b) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy valamely új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően, a fent említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiadott származási igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
10. A 9. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
11. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában megállapított rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában a Közösségben vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdése b)–h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az érintett árukra semmilyen, a (9) bekezdésben említett származási igazolást nem nyújtottak be; valamint
(b) az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek; valamint
(c) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(d) az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
12. A fenti 11. bekezdésben említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK–Törökország Vámegyüttműködési Bizottság 1/2001 határozatának * az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Vámeljárások
13. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének (b)–(h) pontjában említett, a csatlakozást megelőzően elkezdődött átmeneti megőrzést és vámeljárásokat a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell befejezni, illetve lezárni.
Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni.
14. A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 98–113. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–535. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk vámraktározási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló jellege, vámértéke és mennyisége határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
15. Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 114–129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 536–550. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni;
– ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vámvisszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően azon új tagállam által és költségére kell visszatéríteni, amelyikben a csatlakozás időpontja előtt az a vámtartozás keletkezett, amelyre vámvisszatérítést igényelnek.
16. Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 137–144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 553–584. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.
17. A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 145–160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 585–592. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a 2454/93/EGK rendelet 591. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt kerültek ideiglenes kivitelre az új tagállamokból.
Egyéb rendelkezések
18. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének d), e) és g) pontjában említett vámeljárások céljára a csatlakozás időpontja előtt kiadott engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényesek.
19. A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 201–232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 859–876a. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vámbeszedést a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést az érintett új tagállam által és annak javára kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
20. A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 235–242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 877–912. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vám visszafizetését vagy elengedését a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését az érintett új tagállam által és annak költségére kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás (1) bekezdésének b) pontjában említett létező támogatások jegyzéke
Megjegyzés: Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás céljára szolgáló létező támogatásnak, amennyiben az első bekezdés hatálya alá tartoznak.
| Szám | Jogcím (eredeti) | A nemzeti állami támogatásokat ellenőrző szerv általi jóváhagyás időpontja | Időtartam | |||
| TÁ | Sz. | Év | ||||
| BG | 1 | 2004 | Предоговаряне на задълженията към държавата, възникнали по реда на Закома за уреждане на необслужвание редити, договорени до 31.12.1990 г. със „Силома” АД, гр. Силитсра, чрез удължавае срока на изплащане на главницата за срок от 15 години | 2004.07.29. | 2004–2018 | |
| BG | 2 | 2004 | Средства за компенсиране от държавния бюджет на доказания от „Български пощи” ЕАД дефицит от изпълнението на универсалната пощенска услуга | 2004.11.18. | 2010.12.31. | |
| BG | 3 | 2004 | Целево финансиране на дейността на Българската телеграфна агеция- направление „Информационно обслуживане” | 2003.12.16. | 2010.12.31. | |
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.4.29-i 2004/38/EK irányelve (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.);
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
1. A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az Alkotmány III–133. cikkét és III–144. cikkének első bekezdését egyrészről Bulgária, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között csak a (2)–(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a bolgár állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a bolgár állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a bolgár állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett bolgár állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló bolgár állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács a Bizottság jelentése alapján felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Bulgária kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. bekezdést kell alkalmazni, és azt Bulgária kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a bolgár állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.
Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
8. Amíg a fenti (2)–(5) és (7) bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Bulgáriában a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a bolgár állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében az alábbi feltételekkel kell alkalmazni:
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv * rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Bulgária és a jelenlegi tagállamok a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Bulgária az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Románia tekintetében Bulgária a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Bulgária által a román állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és 7–9. bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a bolgár munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az Alkotmány III–144. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Bulgáriában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
– Németországban:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 Ipari takarítás, tisztítás | |
| Egyéb szolgáltatások | 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
– Ausztriában:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Kertészeti szolgáltatások | 01.41 | |
| Kőmegmunkálás | 26.7 | |
| Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása | 28.11 | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Biztonsági tevékenységek | 74.60 | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 | |
| Házi betegápolás | 85.14 | |
| Szociális ellátás elhelyezés nélkül | 85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az Alkotmány III–144. cikkének első bekezdésétől, Bulgária a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Bulgária között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a bolgár állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló bolgár migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Bulgáriában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként harmadik országokból származó, Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Bulgária állampolgárai.
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 12 000 EUR, 2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt.
Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy bolgár befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a bulgáriai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Bulgáriában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Bulgáriában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Bulgária állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni és jogszerűen laknak Bulgáriában, nem tartoznak az előző fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Bulgária saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
31997 R 2597: A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól (HL L 351., 1997.12.23., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31999 R 1602: A Tanács 1999.7.19-i 1602/1999/EK rendelete (HL L 189., 1999.7.22., 43. o.).
A 2597/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, 2009. április 30-ig a zsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Bulgáriában termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy a 3% (m/m) zsírtartalmú tej a teljes tej kategóriájában, a 2% (m/m) zsírtartalmú tej pedig a félzsíros tej kategóriájában forgalmazható. A zsírtartalomra vonatkozó követelménynek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Bulgáriában forgalmazható, vagy harmadik országokba exportálható.
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(a) Az e melléklet függelékének I. és II. fejezetében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a bolgár hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik.
(b) Mindaddig, amíg az (a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő bulgáriai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelöléstől.
(c) Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítmények 2009. december 31-ig külön gyártósoron EU-követelményeknek megfelelő és EU-követelményeknek nem megfelelő tejet is feldolgozhatnak. Ebben az összefüggésben az EU-követelményeknek nem megfelelő tej az a) pontban említett tejet jelenti. Ezeknek a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük a létesítményekre vonatkozó EU-követelményeknek, beleértve a 852/2004/EK rendelet * 5. cikkében említett Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok (HACCP) elveinek alkalmazását is, és bizonyítaniuk kell a következő feltételek teljes körű teljesítésére való képességüket, megjelölve megfelelő gyártósoraikat:
– megtesznek minden szükséges intézkedést azzal kapcsolatban, hogy megfelelően betartsák a tejnek a begyűjtéstől a végtermékszakaszig tartó szétválasztásával kapcsolatos gyáron belüli eljárásokat, beleértve a tejnek a begyűjtéstől a létesítménybe való szállításig tartó útját, az EU-követelményeknek megfelelő és az EU-követelményeknek nem megfelelő tej külön tárolását és kezelését, valamint az EU-követelményeknek nem megfelelő tejből készült termékek különleges csomagolását, címkézését és tárolását is,
– a nyersanyag nyomon követhetőségét biztosító eljárást hoznak létre, beleértve az árumozgatás szükséges iratokkal történő bizonyítását, és az árukkal történő elszámolást, valamint a követelményeknek megfelelő és a követelményeknek nem megfelelő nyersanyagoknak a gyártott termékek kategóriáival történő megfeleltetését is,
– valamennyi nyerstejet 15 másodpercen keresztül legalább 71,7 °C-os hőkezelésnek vetnek alá, és
– minden megfelelő intézkedést megtesznek az azonosító jelzés rosszhiszemű használata elkerülésének biztosítására.
A bolgár hatóságok:
– biztosítják, hogy minden egyes érintett létesítmény üzemeltetője vagy ügyvezetője megtesz minden szükséges intézkedést a tej szétválasztására vonatkozó üzemen belüli eljárások szabályszerű betartása érdekében;
– próbákat és előre nem bejelentett ellenőrzéseket végeznek a tej szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban; valamint
– jóváhagyott laboratóriumokban próbákat végeznek valamennyi nyers- és késztermék vonatkozásában a 853/2004/EGK rendelet III. melléklete IX. szakaszának II. Fejezetében foglalt követelményeknek, illetve tejalapú termékek esetében a mikrobiológiai kritériumnak való megfelelés vizsgálatára.
Az EU által engedélyezett tejipari létesítmények EU-követelményeknek nem megfelelő nyerstejet feldolgozó külön gyártósoráról származó tej- és/vagy tejalapú termékek kizárólag a b) pontban megállapított feltételek mellett hozhatók piaci forgalomba. Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítményekben külön gyártósoron feldolgozott, EU-követelményeknek megfelelő nyerstej-alapú termékek EU-követelményeknek megfelelő termékként hozhatók forgalomba mindaddig, amíg a gyártósorok szétválasztására vonatkozó feltételek teljesülnek.
(d) A (c) pontban említett rendelkezéseknek megfelelően előállított tej vagy tejtermékek kizárólag abban az esetben részesülhetnek az 1255/1999/EK rendelet * I. címének II. és III. fejezetében (kivéve ennek 11. cikkét) és II. címében meghatározott támogatásokban, ha a 853/2004/EGK rendelet II. mellékletének I. szakaszában említett ovális azonosító jelöléssel vannak ellátva.
(e) Bulgária biztosítja az (a) pontban említett követelményeknek való fokozatos megfelelést, valamint a tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Bulgária biztosítja az említett követelményeknek való megfelelés 2009. december 31-ig történő teljesülését.
(f) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet * 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet függelékét, és ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből.
A fenti átmeneti rendszer zökkenőmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-jei 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).
(a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Bulgáriában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Bulgáriában.
(b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke 3. bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk 4., 5., és 6. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti (a) és (b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az (a)–(c) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
2010. december 31-ig a 96/26/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének (c) pontját Bulgária esetében nem kell alkalmazni a kizárólag belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban részt vevő fuvarozási vállalkozásokra.
E vállalkozások rendelkezésre álló tőkéjének és tartalékának fokozatosan el kell érnie az említett cikkben meghatározott minimumszintet, a következő ütemezésnek megfelelően:
– 2007. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 5850 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre;
– 2008. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 6750 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2009. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 7650 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2010. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 8550 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
3. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.).
A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2013. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2. és 3.5.1. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a bolgár közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó bulgáriai határértékeknek.
A csatlakozás időpontjától kezdve a 96/53/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelő járművek vonatkozásában a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat * I. mellékletében meghatározott fő tranzitútvonalak esetében nem alkalmazhatók úthasználati korlátozások.
Bulgária főúthálózatát az alábbi táblázatokban foglalt ütemezés szerint korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a bulgáriai közúthálózatot – beleértve az 1692/96/EK határozat I. mellékletében meghatározott hálózatot is – fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát.
A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező, és a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre nem vethető ki semmilyen további átmeneti díj a bolgár közúti közlekedési hálózat egészén.
Az úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben részt vevő, légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetés nélkül kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetés nélkül, a Bulgáriában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
Útfejlesztési program (km)
1. Táblázat
| N | ÚT | SZAKASZ | HOSSZÚ- SÁG | KÖZFORGALOM SZÁMÁRA MEGNYÍLIK | INTÉZKEDÉS | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 1 | I–5/E–85/ | GABROVO – SIPKA | 18 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 2 | I–5/E–85/ | KARDZSALI – PODKOVA (MAKAZA) | 18 | 2008 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| ÖSSZES | 36 | |||||
| 3 | I–6 | SZÓFIA – PIRDOP | 56 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 4 | I–7 | SZILISZTRA – SUMEN | 88 | 2011 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 5 | I–7 | PRESZLAV – E–773 | 48 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 136 | |||||
| 6 | I–9 /E–87/ | ROMÁNIAI HATÁR – BALCSIK | 60 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 7 | II–12 | VIDIN – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 26 | 2008 | FELÚJÍTÁS | |
| 8 | II–14 | VIDIN – KULA – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 42 | 2009 | FELÚJÍTÁS | |
| 9 | II–18 | SZÓFIAI KÖRGYŰRŰ – ÉSZAKI ÍV | 24 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 10 | II–19 | SZIMITLI – GOCE DELCSEV – GÖRÖGORSZÁGI HATÁR | 91 | 2008 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 11 | II–29 | DOBRICS – VÁRNA | 21 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 12 | II–35 | LOVECS – KARNARE | 28 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 13 | II–53 | SZLIVEN – JAMBOL | 25 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 14 | II–55 | GURKOVO – NOVA ZAGORA | 26 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 15 | II–55 | NOVA ZAGORA – SZVILENGRAD | 81 | 2012 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| ÖSSZES | 107 | |||||
| 16 | II–57 | SZTARA ZAGORA – RADNEVO | 42 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 17 | II–62 | KJUSZTENDIL – DUPNICA | 26 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 18 | II–63 | PERNIK – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 20 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| 19 | II–73 | SUMEN – KARNOBAT | 44 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 20 | II–73 | SUMEN – KARNOBAT | 119 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 63 | |||||
| 21 | II–78 | RADNEVO – TOPOLOVGRAD | 40 | 2013 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 22 | II–86 | ASZENOVGRAD – SZMOLJAN | 72 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 23 | II–98 | BURGASZ – MALKO TARNOVO | 64 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 24 | III–197 | GOCE DELCSEV – SZMOLJAN | 87 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 25 | III–198 | GOCE DELCSEV – MACEDONIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 95 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 26 | III–534 | ELENA – NOVA ZAGORA | 52 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 27 | III–534 | N. ZAGORA – SZIMEONOVGRAD | 53 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 105 | |||||
| 29 | III–622 | KJUSZTENDIL – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 31 | 2013 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 30 | III–865 | SZMOLJAN – MADAN | 15 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 31 | III–867 | SZMOLJAN – KARDZSALI | 69 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 32 | III–868 | SZMOLJANI ELKERÜLŐ ÚT | 40 | 2012 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 33 | IV–410068 | SZIMITLI – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 28 | 2009 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 34 | PLOVDIVI ELKERÜLŐ ÚT | 4 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| A1 | „TRAKIA” AUTÓPÁLYA – SZTARA ZAGORA – KARNOBAT | |||||
| 35 | 2. SZAKASZ | 33 | 2010 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 36 | 3. SZAKASZ | 37 | 2011 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 37 | 4. SZAKASZ | 48 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| ÖSSZES | 118 | |||||
| ÖSSZESEN | 1598 |
2. Táblázat
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |||
| INTÉZKEDÉS | |||||||||
| HELYREÁLLÍTÁS | 91 | 116 | 114 | 88 | 81 | 40 | 0 | ||
| FELÚJÍTÁS | 26 | 42 | 68 | 88 | 96 | 182 | 258 | ||
| ÚJ ÉPÍTÉS | 18 | 28 | 33 | 64 | 40 | 31 | 94 | ||
| 135 | 186 | 215 | 240 | 217 | 253 | 352 | 1 598 km |
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében Bulgária fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig a 28. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve – ha az a korábbi – ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 L 0117: A Tanács 2003.12.5-i 2003/117/EK irányelve (HL L 333., 2003.12.20., 49. o.).
Az 1992. február 25-i 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2009. december 31-ig Bulgária elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz.
A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv * 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Bulgáriából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0076: A Tanács 2004.4.29-i 2004/76/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 106. o).
Bulgária 2014. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke 2010. december 31-ig nem haladhatja meg a 10%-ot, az azt követő években pedig 2014. december 31-ig az 5%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0075: A Tanács 2004.4.29-i 2004/75/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 100. o).
(a) A 2003/96/EK irányelv 7. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1000 liternél.
– 2010. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított nemzeti adómértéknek az új, 302 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására, és 2013. január 1-je a 330 EUR összeg elérésére. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1000 liternél.
(b) A 2003/96/EK irányelv 9. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
– 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
Az érintett energiatermékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Bulgária átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adó mértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
32001 L 0037: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).
A 2001/37/EK irányelv 3. cikkétől eltérve, a maximális kátránytartalom alkalmazásának időpontja a Bulgária területén gyártott és forgalmazott cigaretták tekintetében 2011. január 1. Az átmeneti időszak alatt:
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 10 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat más tagállamokban nem lehet forgalmazni;
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 13 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat harmadik országokba nem lehet exportálni; ez a határérték 2008. január 1-jétől 12 mg-ra, 2010. január 1-jétől pedig 11 mg-ra csökken.
– A csatlakozás időpontjától 2010. december 31-ig Bulgária rendszeresen naprakész információval látja el a Bizottságot az irányelv betartása érdekében hozott intézkedésekről és azok ütemtervéről.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31998 L 0093: A Tanács 1998.12.14-i 98/93/EK irányelve (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.).
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2012. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
– 2007. január 1-jéig 30 nap;
– 2007. december 31-ig 40 nap;
– 2008. december 31-ig 50 nap;
– 2009. december 31-ig 60 nap;
– 2010. december 31-ig 70 nap;
– 2011. december 31-ig 80 nap;
– 2012. december 31-ig 90 nap.
32002 L 0022: Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).
A 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Bulgária elhalaszthatja a számhordozhatóság bevezetését legkésőbb 2009. január 1-jéig.
A. Levegőminőség
1. 31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31, 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 6 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 19 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban legfeljebb 25 000 tonna/év.
(b) A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 12 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 29 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
(c) A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 50 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 466 közúti tartálykocsira.
(d) A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, a töltőállomásokon már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 355 töltőállomásra, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1000 m3/év;
– 2009. december 31-ig 653 töltőállomásra, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
2. 31999 L 0032: A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11, 13. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1999/32/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a nehéz fűtőolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 3,00 tömegszázalékot.
(b) Az 1999/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a gázolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 0,20 tömegszázalékot.
B. Hulladékgazdálkodás
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.).
(a) 2014. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Bulgáriába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni.
(b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes bolgár hatóságok kifogással élhetnek a Bulgáriába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
– AA 090 Arzéntartalmú hulladék és maradvány
– AA 100 Higanytartalmú hulladék és maradvány
– AA 130 Fémek maratásából származó páclevek
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
– AC 040 Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok
– AC 050 Hőátadó folyadékok
– AC 060 Hidraulikus folyadékok
– AC 070 Fékfolyadékok
– AC 080 Fagyásgátló folyadékok
– AC 110 Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolt
– AC 120 Poliklórozott naftalinok
– AC 150 Klór-fluor szénvegyületek
– AC 160 Halonok
– AC 190 Gépkocsik bezúzásából származó könnyű részecskék – pihék
– AC 200 Szerves foszforvegyületek
– AC 230 Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő, halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok
– AC 240 Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin)
– AC 260 Sertés hígtrágya; ürülék
AD. Hulladékok, amelyek szerves és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak:
– AD 010 Gyógyszerek gyártásából és készítéséből származó hulladékok
Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok:
= AD 040 – Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfémtartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak
= AD 050 – Szerves cianidok
– AD 060 Fáradt olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók
– AD 070 Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AD 150 A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők)
– AD 160 Települési/háztartási hulladékok
Ez az időtartam a 91/156/EGK irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságok 2009. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Bulgáriába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján.
(d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az e mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítményekbe irányul, amelyek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv * vagy a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesülnek, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.2.11-i 2004/12/EK irányelve (HL L 47., 2004.2.18., 26. o.).
(a) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 35% 2006. december 31-ig, 39% 2007-re, 42% 2008-ra, 46% 2009-re és 48% 2010-re.
(b) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 50% 2011-re, 53% 2012-re és 56% 2013-ra.
(c) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, 2009. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 12% 2007-re és 14,5% 2008-ra.
(d) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (d) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes újrafeldolgozási célkitűzést:
– tömeg szerint mért 34% 2006. december 31-ig, 38% 2007-re, 42% 2008-ra, 45% 2009-re, 47% 2010-re, 49% 2011-re, 52% 2012-re és 54,9% 2013-ra.
(e) A 94/62/EK irányelv 6 cikke (1) bekezdése (e) pontjának (i) alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti az üveg újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 33% 2007-re, 40% 2008-ra, 46% 2009-re, 51% 2010-re, 55% 2011-re és 59,6% 2012-re.
(f) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése (e) pontjának (iv) alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok – kizárólag műanyag formájában történő – újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 17% 2009-re, 19% 2010-re, 20% 2011-re és 22% 2012-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének (a) és (b) pontjától és I. Melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az irányelv 6. cikke c) pontja ii. alpontja és a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EK tanácsi irányelv * sérelme nélkül, a folyékony, maró illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket 2014. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi 14 meglévő létesítményre:
1. „Polimeri” iszapülepítő, Várna, Devnya;
2. „Solvay Sodi”, „Deven” és „Agropolichim” kombinált hamu- és iszapülepítő, Várna, ill. Devnya, Várna járásban;
3. „Varna” hőerőmű, hamuülepítő, Várna, Beloszlav;
4. „Sviloza” hamuülepítő, Veliko Tarnovo, Szvisztov;
5. Hőerőmű a „Zaharni zavodi” hamuülepítőnél, Veliko Tarnovo, Gorna Oriahovica;
6. „Vidachim v likvidatsya” hamuülepítő, Vidin, Vidin;
7. „Toplofikatsia-Ruse” hőerőmű, „Ruse-Kelet” hamuülepítő, Rusze, Rusze;
8. „Republika” hőerőmű, „COF–Pernik” és „Kremikovtsi-Rudodobiv” hamuülepítő, Pernik, Pernik;
9. „Toplofikatsia Pernik” és „Solidus”-Pernik hamuülepítő, Pernik, Pernik;
10. „Bobov dol” hőerőmű, hamuülepítő, Kjusztendil, Bobov dol;
11. „Brikel” hamuülepítő, Sztara Zagora, Galabovo;
12. „Toplofikatsia Sliven” hamuülepítő, Szliven, Szliven;
13. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad;
14. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad.
Bulgária biztosítja az ezen 14, az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő létesítményben elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 3 020 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 3 010 000 tonna;
– 2008. december 31-ig: 2 990 000 tonna;
– 2009. december 31-ig: 1 978 000 tonna;
– 2010. december 31-ig: 1 940 000 tonna;
– 2011. december 31-ig: 1 929 000 tonna;
– 2012. december 31-ig: 1 919 000 tonna;
– 2013. december 31-ig: 1 159 000 tonna;
– 2014. december 31-ig: 1 039 000 tonna.
4. 32002 L 0096: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 L 0108: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.12.8-i 2003/108/EK irányelve (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.).
A 2002/96/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, Bulgária 2008. december 31-ig teljesíti az évente és lakosonként átlagosan legalább négy kilogrammnyi, magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére, valamint a hasznosításra, illetve az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket.
C. Vízminőség
31991 L 0071: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30, 40. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 91/271/EGK irányelv 3. és 4. cikkétől, valamint 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2014. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Bulgáriában a következő közbenső célkitűzéssel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– Az irányelvben foglaltakat a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó szennyvízkibocsátású agglomerációkban 2010. december 31-ig kell teljesíteni.
D. Ipari szennyezés- és kockázatkezelés
1. 31996 L 0061: A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 96/61/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó engedélyekre vonatkozó követelményeket Bulgáriában a következő létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni, amennyiben ezek arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények üzemeltetésének a rendelkezésre álló legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kibocsátási határértékeknek, azokkal egyenértékű paramétereknek vagy műszaki intézkedéseknek:
2008. december 31-ig:
– „Yambolen” – Jambol (4.1., h) tevékenység)
– „Verila” – Ravno Pole (4.1. tevékenység)
– „Lakprom” – Szvetovracsane (4.1., b) tevékenység)
– „Orgachim” – Rusze (4.1., j) tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.1., b) tevékenység)
2009. december 31-ig:
– „Eliseyna” gara Eliszejna (2.5. a) tevékenység)
2011. december 31-ig:
– „Ruse-East” hőerőmű – Rusze (1.1. tevékenység)
– „Varna” hőerőmű – Várna (1.1. tevékenység)
– „Bobov dol” hőerőmű – Szófia (1.1. tevékenység)
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál – Burgasz (1.1. tevékenység)
– „Lukoil Neftochim” – Burgasz (1.2. tevékenység)
– „Kremikovtsi” – Szófia (2.2. tevékenység)
– „Radomir-Metali” – Radomir (2.3. b) tevékenység)
– „Solidus” – Pernik (2.4. tevékenység)
– „Berg Montana fitingi” – Montana (2.4. tevékenység)
– „Energoremont” – Kreszna (2.4. tevékenység)
– „Chugunoleene” – Ihtiman (2.4. tevékenység)
– „Alkomet” – Sumen (2.5. b) tevékenység)
– „Start” – Dobrics (2.5. b) tevékenység)
– „Alukom” – Pleven (2.5. b) tevékenység)
– „Energya” – Targoviste (2.5. b) tevékenység)
– „Uspeh” – Lukovit (3.5. tevékenység)
– „Keramika” – Burgasz (3.5. tevékenység)
– „Stroykeramika” – Mezdra (3.5. tevékenység)
– „Straldja keramika” – Sztraldzsa (3.5. tevékenység)
– „Balkankeramiks” – Novi Iszkar (3.5. tevékenység)
– „Shamot” – Elin Pelin (3.5. tevékenység)
– Kerámiaüzem – Dragovistica (3.5. tevékenység)
– „Fayans” – Kaszpicsan (3.5. tevékenység)
– „Solvay Sodi” – Devnya (4.2. d) tevékenység)
– „Polimeri” – Devnya (4.2. c) tevékenység)
– „Agropolichim” – Devnya (4.3. tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.3. tevékenység)
– „Agriya” – Plovdiv (4.4. tevékenység)
– „Balkanpharma” – Razgrad (4.5. tevékenység)
– „Biovet” – Pestera (4.5. tevékenység)
– „Catchup-frukt” – Aitosz (6.4. b) tevékenység)
– „Bulgarikum” – Burgasz (6.4. c) tevékenység)
– „Serdika 90” – Dobrics (6.4. c) tevékenység)
– „Ekarisaj” – Várna (6.5. tevékenység)
– „Ekarisaj-Bert” – Burgasz (6.5. tevékenység)
2007. október 30-ig ezekre a létesítményekre teljességgel összehangolt engedélyek kerülnek kibocsátásra, amelyek az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelező jellegű határidőket szabnak az egyes létesítményekre vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek biztosítaniuk kell, hogy az irányelv 3. cikkében meghatározott, az üzemeltetők alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek 2007. október 30-ig megvalósuljanak.
2. 32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és III., IV. és VII. mellékletének A. részétől eltérve, a kén-dioxidra és a szilárd anyagra vonatkozó kibocsátási határértékeket Bulgáriában a következő létesítmények tekintetében az egyes létesítményegységekre meghatározott határidőig nem kell alkalmazni:
– „Varna” hőerőmű:
– 1. egység: 2009. december 31-ig
– 2. egység: 2010. december 31-ig
– 3. egység: 2011. december 31-ig
– 4. egység: 2012. december 31-ig
– 5. egység: 2013. december 31-ig
– 6. egység: 2014. december 31-ig
– „Bobov dol” hőerőmű:
– 2. egység: 2011. december 31-ig
– 3. egység: 2014. december 31-ig
– „Ruse-East” hőerőmű:
– 3. és 4. egység: 2009. december 31-ig
– 1. és 2. egység: 2011. december 31-ig
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál, Burgasz:
– 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egység: 2011. december 31-ig.
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés kén-dioxid és szilárd anyag kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértéket:
– 2008-ig: 179 700 tonna SO2/év; 8900 tonna szilárd anyag/év;
– 2012-ig: 103 000 tonna SO2/év; 6000 tonna szilárd anyag/év.
(b) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. melléklete A. részétől eltérve, 2017. december 31-ig a nitrogén-oxidra vonatkozó kibocsátási határértéket a bulgáriai „Lukoil Neftochim”-nál (Burgasz) lévő hőerőmű tüzelőberendezésének 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egysége tekintetében nem kell alkalmazni:
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2008-ig: 42 900 tonna/év
– 2012-ig: 33 300 tonna/év
(c) Bulgária 2011. január 1-jéig a Bizottság elé terjeszt egy naprakész adatokat tartalmazó, a fennmaradó, a közösségi vívmányoknak nem megfelelő létesítmények fokozatos felzárkóztatására vonatkozó tervet, beleértve egy beruházási tervet is, amely tartalmazza a közösségi vívmányok alkalmazásának világosan meghatározott szakaszait. E tervek alapján – különösen a 2012–2014 közötti időszak kibocsátásai esetében – biztosítani kell a kibocsátásoknak lényegesen a fenti (a) és (b) bekezdésekben foglalt közbenső célkitűzésekben meghatározott szint alá történő további csökkenését. Ha a Bizottság, különösen a környezeti hatásokra és az átmeneti rendelkezések miatt a belső piacon bekövetkező versenytorzulások csökkentésének szükségességére tekintettel megállapítja, hogy ezek a tervek nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor erről tájékoztatja Bulgáriát. Az ezt követő három hónapon belül Bulgária közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések megvalósítása érdekében tett. Ha ezt követően a Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – megállapítja, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor az Alkotmány III–360. cikke alapján a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez Bulgáriával szemben.
A követelményeknek nem megfelelő tejet feldolgozó tejipari létesítmények listája [a VI. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (a) bekezdésében említettek szerint]
| Szám | Állat-eü-i szám | A létesítmény neve és címe | Az érintett létesítmény helye | |
| Blagoevgrad régió – 1. sz. | ||||
| 1 | BG 0112004 | „Matand” EOOD gr. Pernik ul. „Lenin” 111 | s. Eleshnitsa | |
| Burgas régió – 2. sz. | ||||
| 2 | BG 0212013 | ET „Marsi-Mincho Bakalov” gr. Burgas j.k. „Vazrajdane” bl. 1 | Burgas j.k. „Pobeda” ul. „Baykal” 9 | |
| 3 | BG 0212027 | DZZD „Mlechen svyat” gr. Burgas j.k. „Izgrev” ul. „Malchika” 3 | s. Debelt ul. „Indje voyvoda” 5 obl. Burgaska | |
| 4 | BG 0212028 | „Vester” OOD gr. Burgas ul. „Fotinov” 36 | s. Sigmen | |
| 5 | BG 0212047 | „Complektstroy” EOOD gr. Burgas ul. „Aleksandar Stamboliiski” 17 | s. Veselie | |
| Vidin régió – 5. sz. | ||||
| 6 | BG 0512025 | „El Bi Bulgarikum” EAD gr. Vidin | gr. Vidin Yujna promishlena zona | |
| Vraca régió – 6. sz. | ||||
| 7 | BG 0612010 | „Hadjiiski i familiya” EOOD s. Gradeshnitsa | s. Gradeshnitsa | |
| 8 | BG 0612027 | „Mlechen ray 99” EOOD gr. Vratsa j.k. „Dabnika” bl. 48 ap. 3 | gr. Vratsa j.k. Bistrets Stopanski dvor | |
| 9 | BG 0612035 | ET „Nivego” s. Chiren | s. Chiren | |
| Gabrovo régió – 7. sz. | ||||
| 10 | BG 0712001 | „Ben Invest” OOD s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo | s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo | |
| 11 | BG 0712002 | „Shipka 97” AD gr. Gabrovo ul. „V. Levski” 2 | gr. Gabrovo ul. „V. Levski” 2 | |
| 12 | BG 0712003 | „Elvi” OOD s. Velkovtsi obsht. Gabrovo | s. Velkovtsi obsht. Gabrovo | |
| 13 | BG 0712008 | „Milkieks” OOD gr. Sevlievo j.k. „d-r Atanas Moskov” | gr. Sevlievo j.k. „Atanas Moskov | |
| Dobrič régió – 8. sz. | ||||
| 14 | BG 0812002 | „AVITA” OOD gr. Sofia ul. „20-ti April” 6 | s. Tsarichino | |
| 15 | BG 0812008 | „Roles 2000” OOD gr. Varna ul. „Tsar Ivan Shishman” 13 | s. Kardam | |
| 16 | BG 0812019 | „Filipopolis” OOD gr. Plovdiv ul. „Hristo Danov” 2 | s. Jeglartsi | |
| 17 | BG 0812029 | „AKURAT – MLECHNA – PROMISHLENOST” OOD gr. Sofia ul. „Baba Vida 2” | gr. Dobrich j.k. „Riltsi | |
| 18 | BG 0812030 | „FAMA” AD gr. Varna ul. „Evlogi Georgiev” 23 | gr. Dobrich bul. „Dobrudja” 2 | |
| Kărdžali régió – 9. sz. | ||||
| 19 | BG 0912004 | ET „Rado” s. Byal izvor | s. Byal izvor obsht. Ardino | |
| Kjustendil régió – 10. sz. | ||||
| 20 | BG 1012012 | „Galkom” OOD gr. Dupnitsa | gr. Dupnitsa ul. „Venelin” 57 | |
| 21 | BG 1012008 | ET „Nikolay Kolev” s. Konyavo | s. Konyavo | |
| Loveč régió – 11. sz. | ||||
| 22 | BG 1112001 | „Prima Lakta” Ltd. gr. Lovech ul. „Troyansko shose” 1 | gr. Lovech ul. „Troyansko shose | |
| 23 | BG 1112004 | „Mlekoprodukt” OOD gr. Lovech | s. Goran | |
| 24 | BG 1112008 | „Plod” AD gr. Apriltsi | gr. Apriltsi | |
| 25 | BG 1112012 | „Stilos” OOD gr. Dupnitsa ul. „Batenberg” 64 | s. Lesidren | |
| Pazardžik régió – 13. sz. | ||||
| 26 | BG 1312011 | „Eko-F” EAD gr. Sofia ul. „Stara planina” 34 | s. Karabunar | |
| 27 | BG 1312015 | „Mevgal Bulgaria” EOOD gr. Velingrad | gr. Velingrad j.k. „Industrialen | |
| 28 | BG 1312022 | ET „Palmite-Vesela Popova” gr. Plovdiv ul. „Koprivkite” 23 | gr. Strelcha ul. „Osvobojdenie” 17 | |
| Pleven régió – 15. sz. | ||||
| 29 | BG 1512003 | „Mandra 1” EOOD s. Obnova | s. Tranchovitsa | |
| 30 | BG 1512006 | „Mandra” OOD gr. Obnova | s. Obnova | |
| 31 | BG 1512008 | ET „Viola” s. Koynare | gr. Koynare ul. „Hristo Botev” 16 | |
| 32 | BG 1512010 | ET „Militsa Lazarova – 90” gr. Slavyanovo | gr. Slavyanovo ul. „Asen Zlatarev” 2 | |
| Plovdiv régió – 16. sz. | ||||
| 33 | BG 1612009 | ET „D.Madjarov” gr. Plovdiv | gr. Stamboliiski-mandra | |
| 34 | BG 1612013 | ET „Polidey – EI” gr. Karlovo | s. Domlyan | |
| 35 | BG 1612017 | „Snep” OOD gr. Rakovski | gr. Rakovski ul. „F.Stanislavov” 57 | |
| 36 | BG 1612020 | ET „Bor-Chvor” s. Dalbok izvor | s. Dalbok izvor | |
| 37 | BG 1612023 | „Vanela” OOD gr. Plovdiv bul. „Bulgaria” 170 | s. Tsarimir | |
| 38 | BG 1612024 | SD „Kostovi – EMK” gr. Saedinenie | gr. Saedinenie | |
| 39 | BG 1612039 | „Topolovo-Agrokomers” OOD gr. Sofia z.k. Dianabad, bl.20 | s. Topolovo Stopanski dvor | |
| 40 | BG 1612040 | „Mlechni produkti” OOD gr. Plovdiv | s. Manole | |
| Razgrad régió – 17. sz. | ||||
| 41 | BG 1712002 | ET „Rosver” gr. Tsar Kaloyan ul. „Ivan Vazov” 4 | gr. Tsar Kaloyan ul. „Sofia” 41 | |
| 42 | BG 1712010 | „Bulagrotreyd” OOD gr. Ruse ul. „Elin Pelin” 15A | s. Juper | |
| 43 | BG 1712020 | ET „Prelest-Sevim Ahmed” s. Podayva ul. „Struma” 12 | s. Lavino Stopanski dvor | |
| 44 | BG 1712042 | ET „Madar” s. Madrevo ul. „Han Kubrat” 65 | s. Terter Stopanski dvor | |
| Ruse régió – 18. sz. | ||||
| 45 | BG 1812002 | „Laktis-Byala” AD gr. Byala | gr. Byala ul. „Stefan Stambolov” 75 | |
| 46 | BG 1812005 | ET „DAV” gr. Ruse ul. „6-ti Septemvri” 43 | gr. Vetovo | |
| 47 | BG 1812022 | ZKPU „Tetovo” s. Tetovo | s. Tetovo ul. „Tsar Osvoboditel” 5 | |
| 48 | BG 1812011 | ET „Georgi Bojinov-Gogo” s. Nikolovo | s. Nikolovo | |
| Silistra régió – 19. sz. | ||||
| 49 | BG 1912004 | ET „Merone-Hristo Kunev” gr. Silistra bul. „Makedonia” 150 | gr. Alfatar | |
| 50 | BG 1912013 | „JOSI” OOD gr. Sofia ul. „Hadji Dimitar” 142 vh.A | s. Chernolik | |
| 51 | BG 1912024 | „Buldeks” OOD gr. Silistra ul. „D.Donchev” 6 | s. Belitsa | |
| Sliven régió – 20. sz. | ||||
| 52 | BG 2012007 | „Delta lakt” OOD gr. Stara Zagora ul. „Tsar Kaloyan” 20 | s. Stoil Voyvoda | |
| 53 | BG 2012020 | „Yotovi” OOD gr. Sliven j.k. Rechitsa ul. „Kosharite” 12 | gr. Sliven j.k. Rechitsa | |
| 54 | BG 2012022 | „Bratya Zafirovi” OOD gr. Sliven ul. „Treti mart” 7 | gr. Sliven Industrialna zona Zapad | |
| 55 | BG 2012030 | „Agroprodukt” OOD gr. Sliven ul. „Oreshak” 24 | s. Dragodanovo | |
| 56 | BG 2012036 | „Minchevi” OOD s. Korten obl. Sliven | s. Korten obl. Sliven | |
| Smoljan régió – 21. sz. | ||||
| 57 | BG 2112001 | „Belev” EOOD gr. Smolyan | gr. Smolyan ul. „Trakiya” 15 | |
| 58 | BG 2112021 | „Rossi” EOOD gr. Dospat | gr. Dospat | |
| 59 | BG 2112018 | ET „Rosen Atanasov-Komers” s. Kutela | s. Kutela | |
| 60 | BG 2112023 | ET „Iliyan Isakov” s. Trigrad | s. Trigrad obsht. Devin | |
| Szófia város régiója – 22. sz. | ||||
| 61 | BG 2212001 | „Danon – Serdika” AD gr. Sofia ul. „Ohridsko ezero” 3 | ul. „Ohridsko ezero” 3 | |
| 62 | BG 2212002 | „Formalat” EOOD s. G.Lozen ul. „Saedinenie” 132 | s. G. Lozen ul. „Saedinenie” 132 | |
| 63 | BG 2212009 | „Serdika–94” OOD j.k. Jeleznitsa | j.k. Jeleznitsa | |
| 64 | BG 2212022 | „Megle – MJ” OOD ul. „Probuda” 14 | ul. „Probuda” 12–14 | |
| 65 | BG 2212023 | „EL BI BULGARIKUM” EAD gr. Sofia ul. „Saborna” 9 | ul. „Malashevska” 12A | |
| Szófia körzet régója – 23. sz. | ||||
| 66 | BG 2312013 | ET „Dobrev” s. Dragushinovo | s. Dragushinovo | |
| 67 | BG 2312016 | AD „Bovis” s. Trudovets | s. Trudovets | |
| 68 | BG 2312026 | „Dyado Liben” OOD gr. Sofia ul. „Hubcha” 2 | gr. Koprivshtitsa bul. „H.Nencho Palaveev” 137 | |
| 69 | BG 2312033 | „Balkan Spetsial” OOD gr. Sofia | s. Gorna Malina | |
| 70 | BG 2312002 | ET „Danim” gr. Elin Pelin | gr. Elin Pelin bul. „Vitosha” 18A | |
| Stara Zagora régió – 24. sz. | ||||
| 71 | BG 2412019 | „Dekada” OOD gr. Stara Zagora bul. „Ruski” 41 et.3 ap.9 | s. Elhovo | |
| 72 | BG 2412023 | Agricultural Institute gr. Stara Zagora | gr. Stara Zagora | |
| 73 | BG 2412033 | „Gospodinovi” OOD gr. Stara Zagora pl. „Beroe” 1 ap.21 | s. Julievo | |
| Tărgovište régió – 25. sz. | ||||
| 74 | BG 2512004 | „PIP Trade” OOD gr. Sofia ul. „Baba Vida” 2 | s. Davidovo | |
| 75 | BG 2512006 | „Hadad” OOD s. Makariopolsko | s. Makariopolsko | |
| 76 | BG 2512016 | „Milktreyd-BG” OOD gr. Sofia obsht. „Studentska” 58–A–115 | s. Saedinenie obl. Targovishte | |
| 77 | BG 2512017 | „YU E S – Komers” OOD gr. Opaka | s. Golyamo Gradishte ul. „Rakovski” 2 | |
| Jambol régió – 28. sz. | ||||
| 78 | BG 2812002 | „Arachievi” OOD gr. Elhovo ul. „Bakalov” 19 | s. Kirilovo | |
| 79 | BG 2812003 | „Balgarski jogurt” OOD s. Ravda | s. Veselinovo Kompleks „Ekaterina | |
| 80 | BG 2812025 | „Sakarela” OOD gr. Yambol ul. „Hr. Botev” 24-B-15 | gr. Yambol ul. „Preslav” 269 | |
A követelményeknek megfelelő és nem megfelelő tejet feldolgozó kettős tejipari létesítmények listája [a VI. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (a) és (c) bekezdésében említettek szerint]
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve és címe | Az érintett létesítmény helye | |
| Veliko Tărnovo régió – 4. sz. | ||||
| 1 | BG 0412002 | „Sofbiolayf-BG” OOD gr. Svishtov | gr. Svishtov ul. „33-ti svishtovski polk.” 67 | |
| 2 | BG 0412009 | „Milki-luks” OOD gr. Plovdiv | s. Byala Cherkva | |
| 3 | BG 0412010 | „Bi Si Si Handel” OOD gr. Elena | gr. Elena ul. „Treti mart” 19 | |
| Vraca régió – 6. sz. | ||||
| 4 | BG 0612012 | ET „Zorov-97” gr. Vratsa j.k. Kulata ul. „Palkovitsa” 7 | Vrachanski balkan, mestnost „Parshevitsa | |
| Dobrič régió – 8. sz. | ||||
| 5 | BG 0812009 | „Serdika – 90” AD gr. Dobrich | gr. Dobrich ul. „25 septemvri” 100 | |
| Loveč régió – 11. sz. | ||||
| 6 | BG 1112006 | „Kondov Ekoproduktsiya” OOD gr. Sofia | s. Staro selo | |
| Plovdiv régió – 16. sz. | ||||
| 7 | BG 1612001 | „OMK” gr. Sofia | gr. Plovdiv bul. „Dunav” 3 | |
| 8 | BG 1612002 | „Shipka 99” OOD gr. Parvomay | gr. Parvomay | |
| 9 | BG 1612037 | „Filipopolis-RK” OOD gr. Plovdiv | gr. Plovdiv j.k. „Proslav” ul. „Prosveta” 2A | |
| 10 | BG 1612041 | „Elit–95” EOOD s. Dalbok izvor | s. Dalbok izvor | |
| Ruse régió – 18. sz. | ||||
| 11 | BG 1812003 | „Sirma Prista” AD gr. Ruse | gr. Ruse bul. „3-ti mart” 1 | |
| Sliven régió – 20. sz. | ||||
| 12 | BG 2012006 | „Mlechen pat” AD gr. Sofia ul. „Vasil Levski” 109 | gr. Nova Zagora j.k. Industrialen | |
| 13 | BG 2012009 | „Vangard” OOD gr. Sliven ul. „Al. Stamboliiski” 1 | s. Jelyo voyvoda obl. Sliven | |
| 14 | BG 2012019 | „Hemus milk komers” OOD gr. Sliven ul. „Neofit Rilski” 3a | gr. Sliven Industrialna zona Zapad j.k. 10 | |
| 15 | BG 2012042 | „Tirbul” EAD gr. Sliven | „Tirbul” EAD gr. Sliven | |
| Stara Zagora régió – 24. sz. | ||||
| 16 | BG 2412005 | „Markeli” AD gr. Stara Zagora ul. „Sv.Kn.Boris” 67 et.3 ap.6 | gr. Kazanlak j.k. Industrialen | |
| Tărgovište régió – 25. sz. | ||||
| 17 | BG 2512001 | „Mladost –2002” OOD gr. Targovishte | gr. Targovishte bul. „29-ti yanuari” 7 | |
| 18 | BG 2512020 | „Mizia-Milk” OOD gr. Targovishte ul. „Rodopi” 5 | gr. Targovishte Industrialna zona | |
| Haskovo régió – 26. sz. | ||||
| 19 | BG 2612047 | „Balgarsko sirene” OOD gr. Harmanli ul. „Gotse Delchev” 1 | gr. Haskovo bul. „Saedinenie” 94 | |
| Jambol régió – 28. sz. | ||||
| 20 | BG 2812022 | „Karili Tanya” OOD gr. Yambol | gr. Yambol ul. „Graf Ignatiev” 189 | |
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.4.29-i 2004/38/EK irányelve (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.);
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).
1. A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az Alkotmány III–133. cikkét és a III–144. cikkének első bekezdését egyrészről Románia, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között csak a 2–14. bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a román állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a román állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a román állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett román állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló román állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése alapján, felülvizsgálja a 2. bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Románia kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. bekezdést kell alkalmazni, és azt Románia kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a 2. bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a román állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a román állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a román állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.
Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
8. Amíg a fenti 2–5. és 7. bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Romániában a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a román állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét az alábbi feltételekkel kell alkalmazni a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében:
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv * rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a (2)–(5), valamint a (7) és a (8) bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Románia és a jelenlegi tagállamok a (2)–(5), valamint a (7) és (8) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Románia az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Bulgária tekintetében Románia a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Románia által a bolgár állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a (2)–(5) és (7)–(9) bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a román munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az Alkotmány III–144. cikkében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Romániában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
– Németországban:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 Ipari takarítás, tisztítás | |
| Egyéb szolgáltatások | 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
– Ausztriában:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Kertészeti szolgáltatások | 01.41 | |
| Kőmegmunkálás | 26.7 | |
| Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása | 28.11 | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Biztonsági tevékenységek | 74.60 | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 | |
| Házi betegápolás | 85.14 | |
| Szociális ellátás elhelyezés nélkül | 85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az Alkotmány III–144. cikkének (1) bekezdésétől, Románia a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Románia között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a román állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló román migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Romániában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Romániában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Romániában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Románia állampolgárai.
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Románia esetében nem kell alkalmazni. Románia gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 4500 EUR, 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig legalább 7 000 EUR, 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig legalább 9 000 EUR, 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig legalább 11 000 EUR, 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt.
Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy román befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a romániai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére, Románia a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Romániában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott, és Románia területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaságok által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Romániában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Románia állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére, Románia a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek a tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Romániában nem letelepedettek, illetve nincsenek ott bejegyezve. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Romániában, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Románia saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
A. Adókedvezmények formájában nyújtott támogatás
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz
Versenyszabályok
(a) Az Alkotmány III–167. és III–168. cikke ellenére Románia a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a továbbiakban is biztosíthat társaságiadó-mentességet az olyan vállalkozások számára, amelyek 2003. július 1-je előtt valamely hátrányos helyzetű térségben tartós befektetői tanúsítványt kaptak, az alábbi módosításokkal:
– 3 hátrányos helyzetű térségben (Brad, Valea Jiului, Bălan) 2008. december 31-ig,
– 22 hátrányos helyzetű térségben (Comăneşti, Bucovina, Altân Tepe, Filipeşti, Ceptura, Albeni, Schela, Motru Rovinari, Rusca Montană, Bocsa, Moldova Nouă-Anina, Baraolt, Apuseni, Stei-Nucet, Borod Suncuiuş-Dobreşti-Vadu Crişului, Popeşti-Derna-Aleşd, Ip, Hida-Surduc-Jibou-Bălan, Sărmăşag-Chiejd-Bobota, Baia Mare, Borşa Vişeu, Rodna) 2009. december 31-ig,
– 3 hátrányos helyzetű térségben (Cugir, Zimnicea, Copsa Mică) 2010. december 31-ig; az alábbi feltételek mellett:
– az állami támogatások regionális beruházásokat céloznak:
– az ilyen regionális támogatások nettó támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 50%-át. A kis- és középvállalkozások számára ez a felső határ 15 százalékponttal megemelhető, feltéve, hogy a teljes nettó támogatási intenzitás nem haladja meg a 75%-ot,
– amennyiben a vállalkozás a gépjárműiparban tevékenykedik * , a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 30%-át,
– a fent említett maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom céljából a 2003. január 2-án kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és megítélt támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni,
– a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják,
– az elszámolható költségeket a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás * alapján kell meghatározni,
– kizárólag azok az elszámolható költségek vehetők figyelembe, amelyek 1998. október 2-a (vagyis a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet hatálybalépésének időpontja) és 2004. szeptember 15-e között keletkeztek.
(b) Románia megküldi a Bizottságnak:
– két hónappal a csatlakozás időpontját követően a fent megállapított feltételek teljesüléséről szóló tájékoztatót,
– 2010. decembere végéig a módosított, a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet alapján a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható beruházási költségekről, és a kedvezményezettnek nyújtott támogatás teljes összegéről szóló tájékoztatót, és
– félévente a gépjárműiparban tevékenykedő kedvezményezettnek nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentéseket.
2. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz
Versenyszabályok
(a) Az Alkotmány III–167. és III–168. cikke ellenére Románia 2011. december 31-ig továbbra is biztosíthat jogdíjmentességet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2002. július 1-je előtt kötöttek kereskedelmi szerződést a Szabadkereskedelmi Területek Igazgatóságával a módosított, a szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény alapján, a következő feltételek mellett:
– az állami támogatások regionális beruházásokat céloznak:
– az ilyen regionális támogatások nettó támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 50%-át. A kis- és középvállalkozások számára ez a felső határ 15 százalékponttal megemelhető, feltéve, hogy a teljes nettó támogatási intenzitás nem haladja meg a 75%-ot,
– amennyiben a vállalkozás a gépjárműiparban tevékenykedik * , a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 30%-át,
– a fent említett maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom céljából a 2003. január 2-án kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és megítélt támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni,
– a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják,
– az elszámolható költségeket a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott feltételek * alapján kell meghatározni,
– kizárólag azok az elszámolható költségek vehetők figyelembe, amelyek 1992. július 30-a (vagyis, a szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény hatálybalépésének időpontja) és 2004. november 1-je között keletkeztek.
b) Románia megküldi a Bizottságnak:
– két hónappal a csatlakozás időpontját követően a fent megállapított feltételek teljesüléséről szóló tájékoztatót,
– 2011 decembere végéig a módosított, szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény alapján a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható beruházási költségekről, és a kedvezményezettnek nyújtott támogatás teljes összegéről szóló tájékoztatót, és
– félévente a gépjárműiparban tevékenykedő kedvezményezettnek nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentéseket.
B. Az acélipar szerkezetátalakítása
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz
Versenyszabályok
1. Az Alkotmány III–167. és III–168. cikke ellenére, a Románia által a román acélipar 1993–2004 közötti szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás abban az esetben egyeztethető össze a közös piaccal, amennyiben:
– az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről * Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2005. december 31-ig meghosszabbítják,
– a nemzeti szerkezetátalakítási tervben és az egyéni üzleti tervekben rögzített feltételeket, amelyek alapján a fenti jegyzőkönyv hatályát meghosszabbították, a 2002–2008 közötti időszak folyamán továbbra is alkalmazzák,
– az ezekben a rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek teljesülnek,
– a nemzeti szerkezetátalakítási programban részt vevő acélművek számára 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig, a szerkezetátalakítási időszak végéig semmilyen állami támogatást nem nyújtanak vagy nem fizetnek ki, és
– a romániai acélipari ágazat számára semmilyen szerkezetátalakítási célú állami támogatást nem nyújtanak vagy nem fizetnek ki 2004. december 31. után. E rendelkezések és az A. függelék alkalmazásában a szerkezetátalakítás céljára nyújtott állami támogatás azokat az acélipari vállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket jelenti, amelyek az EK–Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, és amelyek a Közösségben alkalmazott rendes szabályokkal összhangban nem tekinthetők a közös piaccal összeegyeztethetőnek.
2. Kizárólag az A. függelék I. részében felsorolt vállalkozások (a továbbiakban: kedvezményezett vállalkozások) jogosultak állami támogatásra a román acélipar szerkezetátalakítási programja keretében.
3. A román acélipar szerkezetátalakítását a kedvezményezett vállalkozások egyéni üzleti terve és a nemzeti szerkezetátalakítási program alapján, valamint az e rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek szerint 2008. december 31-ig (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási időszak vége) kell végrehajtani.
4. A kedvezményezett vállalkozás:
(a) amennyiben egy, az A. függelék I. részében nem szereplő vállalkozással egyesül, nem ruházhatja át a részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket;
(b) nem válhat az A. függelék I. részében nem szereplő vállalkozások vagyonának tulajdonosává, és nem ruházhatja át a 2008. december 31-ig tartó időszakban részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket.
5. A kedvezményezett vállalkozások bármelyikének a jövőben bekövetkező tulajdonosváltása során figyelembe kell venni az e rendelkezésekben és az A. függelékben meghatározott, a gazdasági életképességre, állami támogatásokra és a kapacitáscsökkentésre vonatkozó feltételeket és elveket.
6. Az A. függelék I. részében kedvezményezett vállalkozásként nem szereplő vállalkozások nem részesülhetnek szerkezetátalakításra nyújtott állami támogatásban vagy bármely egyéb, az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összeegyeztethetőnek nem tekinthető támogatásban, és ebben az összefüggésben nem kell kapacitást csökkenteniük. Az e vállalkozásokban végrehajtott bármely kapacitáscsökkentés nem számít bele a minimumcsökkentésbe.
7. A kedvezményezett vállalkozásoknak juttatott jóváhagyandó bruttó szerkezetátalakítási támogatás teljes összegét minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozóan a végleges nemzeti szerkezetátalakítási programban és az egyéni üzleti tervekben foglalt indokolás alapján kell meghatározni, amelyeket a román hatóságok hagynak jóvá, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított kritériumok teljesítésének végső ellenőrzése és a Tanács jóváhagyása mellett. Az 1993–2004. év közötti időszakban nyújtott és kifizetett bruttó szerkezetátalakítási támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 49 985 milliárd ROL-t. Ezen általános felső határon belül az 1993–2004 közötti időszakban a következő részleges felső határokat vagy az egyes kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtott és kifizetett állami támogatási maximumösszegeket kell alkalmazni:
| Ispat Sidex Galati | 30 598 milliárd ROL | |
| Siderurgica Hunedoara | 9 975 milliárd ROL | |
| CS Reşiţa | 4 707 milliárd ROL | |
| IS Câmpia Turzii | 2 234 milliárd ROL | |
| COS Târgovişte | 2 399 milliárd ROL | |
| Donasid (Siderca) Călăraşi | 72 milliárd ROL |
Az állami támogatásnak a szerkezetátalakítási időszak végére a kedvezményezett vállalkozásokat – rendes piaci körülmények mellett – gazdaságilag életképessé kell tennie. E támogatás összege és intenzitása szigorúan a gazdasági életképesség helyreállítása érdekében feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik. A gazdasági életképességet az A. Függelék III. részében foglalt értékelési kritériumok figyelembevételével kell meghatározni.
Szerkezetátalakítási célokra Románia nem nyújthat további állami támogatást a román acélipar számára.
8. Az 1993–2008. év közötti időszak folyamán a kedvezményezett vállalkozások által elérendő teljes nettó kapacitáscsökkentés a késztermékek vonatkozásában legalább 2,05 millió tonna.
E kapacitáscsökkentések a melegen hengerelt acéltermékek érintett termelési egységeinek állandó jellegű bezárásával mérhető, amelyre ezek tényleges megszüntetésével kerül sor úgy, hogy azok nem állíthatók ismételten üzembe. Egy kedvezményezett vállalkozás fizetésképtelenné nyilvánítása nem minősül kapacitáscsökkentésnek * .
A 2,05 millió tonnás minimum nettó kapacitás-csökkentést, valamint a termelés leállítását és az érintett termelési egységek állandó jellegű bezárását az A. függelék II. részében meghatározott ütemezés szerint kell megvalósítani.
9. Az egyéni üzleti terveknek tartalmazniuk kell a kedvezményezett vállalkozások írásos záradékát. A terveket végre kell hajtani, és azoknak tartalmazni kell különösen a következőket:
(a) Az Ispat Sidex Galati tekintetében:
(i) az üzemek modernizálására, a termelékenység javítására, a költségek (különösen az energiafogyasztás költségeinek) csökkentésére és a minőség javítására irányuló beruházási program végrehajtása
(ii) magasabb hozzáadott értékű síkhengerelt acéltermékek piaci szegmensei felé történő elmozdulás
(iii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iv) a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakításának megvalósítása
(v) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(b) A Siderurgica Hunedoara tekintetében:
(i) az üzemek modernizálása a tervezett értékesítési terv megvalósítása érdekében
(ii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(c) Az IS Câmpia Turzii tekintetében:
(i) a magasabb hozzáadott értékű és átalakított termékek előállításának növelése
(ii) a termelés minőségének javítása érdekében a beruházási program végrehajtása
(iii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iv) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(d) A CS Reşiţa tekintetében:
(i) specializálódás a félkész termékekre a helyi csőgyártók ellátása érdekében
(ii) a nem termelékeny kapacitások bezárása
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(e) A COS Târgovişte tekintetében:
(i) a magasabb hozzáadott értékű termékek részesedésének növelése
(ii) a beruházási program végrehajtása a költségcsökkentés, a jobb hatékonyság és a minőség javítása céljából
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(f) A Donasid Călăraşi tekintetében:
(i) az üzemek modernizálása érdekében a beruházási program végrehajtása
(ii) a késztermékek részesedésének növelése
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
10. A nemzeti szerkezetátalakítási tervben és az egyes üzleti tervekben bekövetkező bármely jövőbeni változást a Bizottságnak, és adott esetben a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
11. A szerkezetátalakítási terv végrehajtása a teljes átláthatóság feltételeinek megfelelően és a szilárd piacgazdaság elvei szerint történik.
12. A Bizottság és a Tanács szorosan ellenőrzi a szerkezetátalakítási program és az egyéni üzleti tervek végrehajtását, valamint az e rendelkezésekben és az A. függelékben meghatározott feltételek teljesítését a csatlakozás előtt és után, 2009-ig. A Bizottság különösen ellenőrzi a (7) és (8) bekezdésben megállapított, az állami támogatásokra, a gazdasági életképességre és kapacitáscsökkentésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat és rendelkezéseket, különösen a (9) bekezdésben és az A. függelék III. részében megállapított szerkezetátalakítási értékelési kritériumok alkalmazásával. Ebből a célból a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak.
13. Az ellenőrzés magában foglalja a 2005-től 2009-ig évente elvégzendő független értékelést.
14. Románia minden ellenőrzési intézkedés tekintetében teljes mértékben együttműködik. Így különösen:
– Románia félévente, legkésőbb minden év március 15-én és szeptember 15-én jelentést nyújt be a Bizottságnak, kivéve, ha a Bizottság ettől eltérően határoz. Az első jelentést 2005. március 15-én, az utolsó jelentést 2009. március 15-én kell a Bizottság elé terjeszteni.
– Ezeknek a jelentéseknek a szerkezetátalakítási folyamat és a kapacitások csökkentése és kihasználása ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó minden szükséges információt tartalmazniuk kell, és azokban elegendő pénzügyi adatot kell szolgáltatni annak értékelésére, hogy ezeknek a rendelkezéseknek és az A. függeléknek a feltételei és a követelményei teljesültek-e. A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább az A. függelék IV. részében felsorolt adatokat, amelyekre nézve a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ellenőrzési folyamat során szerzett tapasztalatainak megfelelően ezeket módosítsa. A kedvezményezett vállalkozások egyéni üzleti jelentésein kívül jelentést kell készíteni a román acélipar általános helyzetéről is, amelynek ki kell térnie a legutóbbi makrogazdasági fejleményekre is.
– Románia kötelezi a kedvezményezett vállalkozásokat minden olyan lényeges adat közzétételére, amelyek egyéb körülmények között bizalmasnak minősülhetnek. A Tanácsnak készített beszámolójában a Bizottság gondoskodik arról, hogy a vállalkozásspecifikus bizalmas információk nem kerülnek nyilvánosságra.
15. A román hatóságok és a Bizottság képviselőiből álló tanácsadó bizottság félévente ülésezik. E tanácsadó bizottság üléseire ad hoc alapon is sor kerülhet, amennyiben azt a Bizottság szükségesnek ítéli.
16. Amennyiben az ellenőrzés alapján a Bizottság lényeges eltérést állapít meg a makrogazdasági fejlődésre vonatkozó előrejelzésekhez, a kedvezményezett vállalkozások pénzügyi helyzetéhez vagy a gazdasági életképesség értékeléséhez képest, felhívhatja Romániát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen az érintett kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakítási intézkedéseinek megerősítésére, illetve módosítására.
17. Ha az ellenőrzés kimutatja, hogy:
(a) az ezekben a rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
(b) nem teljesültek Románia azon kötelezettségvállalásai, amelyeket annak keretében tett, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amelynek folyamán az Európa-megállapodás alapján Románia kivételesen állami támogatást nyújthat az acélipara szerkezetátalakítására, vagy
(c) a szerkezetátalakítási időszak folyamán Románia további meg nem engedett állami támogatást juttatott a kedvezményezett vállalkozásoknak vagy bármely acélipari vállalkozásnak,
a Bizottság megtesz minden megfelelő lépést annak érvényesítésére, hogy az érintett vállalkozások visszatérítsék az e rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek megsértésével nyújtott támogatásokat. Szükség esetén a jegyzőkönyv 37. cikkében megállapított vagy a jegyzőkönyv 39. cikkében foglalt védzáradékokat kell alkalmazni.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1795: A Bizottság 2003.10.13-i 1795/2003/EK rendelete (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.).
Az 1493/1999/EK rendelet 19. cikkének (1)–(3) bekezdésétől eltérve, Románia elismerhet 30 000 hektárnyi területen termesztett, a szőlőfajták osztályozásába nem besorolható hibridfajták kivágásából szerzett újratelepítési jogokat. Ezekkel az újratelepítési jogokkal csak 2014. május 31-ig lehet élni, és kizárólag a Vitis vinifera telepítésére.
E szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása nem részesülhet az 1493/1999/EK rendelet 13. cikkében meghatározott közösségi támogatásban. Állami támogatás mindazonáltal nyújtható ezek szerkezetátalakításának és átállásának költségeihez. Az ilyen támogatás szőlőültetvényenként nem haladhatja meg az összes költség 75%-át.
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
I. Állat-egészségügyi jogszabályok
32004 R 0852: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(a) A 852/2004/EK rendelet II. mellékletének II. fejezetében és a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának II. és III. fejezetében, II. szakaszának II. és III. fejezetében, valamint V. szakaszának I. fejezetében meghatározott strukturális követelményeket az e melléklet B. függelékében felsorolt romániai létesítmények esetében 2009. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi feltételekkel.
(b) Mindaddig, amíg az (a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az (a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő romániai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan egészségügyi vagy azonosító jelöléssel kell ellátni, amelyek eltérnek a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelölésektől.
Az előző albekezdést az integrált húsipari létesítményekből származó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben a létesítmény egy része az (a) pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
(c) Az e melléklet B. függelékében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek, vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a román hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik. Románia az e tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásáról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak.
(d) Románia biztosítja az (a) pontban említett strukturális követelményeknek való fokozatos megfelelést. A csatlakozás időpontját megelőzően Románia a Bizottsághoz beterjeszti az illetékes nemzeti állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott korszerűsítési tervet az (a) pont hatálya alá tartozó és a B. függelékben felsorolt valamennyi létesítményre vonatkozóan. A terv tartalmazza az (a) pontban említett követelmények vonatkozásában fennálló hiányosságok jegyzékét és azok kiküszöbölésének tervezett időpontját. Románia minden egyes létesítményben elért fejlődésről évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Románia biztosítja, hogy 2009. december 31-ét követően kizárólag azok a létesítmények üzemelhetnek, amelyek az említett követelményeknek a megjelölt időpontra teljes mértékben megfelelnek.
(e) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet * 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet B. függelékét; ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt korlátozott mértékben kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből.
A fenti átmeneti rendszer zökkenésmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
II. Növény-egészségügyi jogszabályok
31991 L 0414: A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0099: A Bizottság 2004.10.1-jei 2004/99/EK irányelve (HL L 309., 2004.10.6., 6. o.).
A 91/414/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Románia elhalaszthatja a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében említett adatok szolgáltatására előírt határidőt a Romániában jelenleg engedélyezett és kizárólag Románia területén forgalmazott, rézvegyületeket (szulfátot, oxikloridot vagy hidroxidot), ként, acetoklórt, dimetoátot és 2,4-D-t tartalmazó növényvédő szerek vonatkozásában, feltéve, hogy ebben az időpontban ezeket a hatóanyagokat a fenti irányelv I. melléklete felsorolja. A fent említett határidőket legkésőbb 2009. december 31-ig lehet elhalasztani a 2,4-D kivételével, amely vonatkozásában a határidő legkésőbb 2008. december 31-ig halasztható. A fenti rendelkezések csak azokra a kérelmező vállalatokra vonatkoznak, amelyek 2005. január 1-je előtt ténylegesen hozzákezdtek a szolgáltatandó adatok létrehozásához vagy megszerzéséhez.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-i 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).
(a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Romániában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Romániában.
(b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti (b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke 3. bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk 4., 5. és 6. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti (a) és (b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az (a)–(c) pontok alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.).
A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2013. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2., és 3.5.1. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a román közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó romániai határértékeknek.
A csatlakozás időpontjától kezdve a 96/53/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelő járművek vonatkozásában az EK és Románia közötti áruszállítási megállapodás * 5. mellékletében és a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat * I. mellékletében meghatározott, az alábbiakban felsorolt fő tranzitútvonalak esetében nem alkalmazhatók úthasználati korlátozások:
1. Alba Iulia – Turda – Zalău – Satu Mare – Halmeu (E 81-es út)
2. Zalău – Oradea – Borş (1 H és E 60-as utak)
3. Mărăşeşti – Bacău – Suceava – Siret (E 85-ös út)
4. Tişiţa – Tecuci – Huşi – Albita (E 581-es út)
5. Simeria – Hateg – Rovinari – Craiova – Calafat (E 79-es út)
6. Lugoj – Caransebeş – Drobeta-Turnu Severin – Filiaşi – Craiova (E 70-es út)
7. Craiova – Alexandria – Bucureşti (6-os út)
8. Drobeta-Turnu Severin – Calafat (56 A út)
9. Bucureşti – Buzău (E60/E85-ös utak)
10. Bucureşti – Giurgiu (E70/E85-ös utak)
11. Braşov – Sibiu (E 68-as út)
12. Timişoara – Stamora Moraviţa
Románia az alábbi térképen ismertetett másodrendű közúthálózatát a táblázat szerinti ütemterv alapján korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a romániai másodrendű közúthálózatot fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát.
A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre csak akkor vethető ki bármilyen további átmeneti díj a másodrendű romániai közúti közlekedési hálózat egészén, amennyiben azok meghaladják a romániai tengelyterhelési határértékeket. E járművekre nem vethető ki ilyen további átmeneti díj a másodrendű romániai közúti közlekedési hálózat egészén, amennyiben azok a jármű méreteire vagy összsúlyára vonatkozó nemzeti határértékeket meghaladják. Ezen túlmenően a nemzetközi forgalomban részt vevő, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő és légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművekre legalább 25%-kal alacsonyabb díjat kell kivetni.
A másodrendű úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben részt vevő, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetésmentesen kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetésmentesen, a Romániában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
A légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre kivetett díjak nem haladhatják meg az alábbi táblázatban meghatározott (2002. évi adatokban kifejezett) díjak mértékét. A 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművekre legalább 25%-kal alacsonyabb díjat kell kivetni.
Légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre kivethető díjak maximális mértéke (2002. évi adatokban kifejezve)
| Jármű meghatározott egytengely-terhelése -tól -ig | A nem korszerűsített (maximálisan 10 tonna tengelyenkénti teherbírással rendelkező) út egy kilométerének használatáért kivetett kiegészítő díj összege euróban (2002. évi adatok) | |
| tengelyenként 10 tonnától 10,5 tonnáig | 0,11 | |
| tengelyenként 10,5 tonnától 11 tonnáig | 0,30 | |
| tengelyenként 11 tonnától 11,5 tonnáig | 0,44 |
A 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművek részére fokozatosan megnyitandó másodrendű közúthálózat korszerűsítésének ütemterve
| Időszak | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZE- SEN | |
| Km korszerűsítés alatt * | 3 031 | 2 825 | 1 656 | 1 671 | 1 518 | 1 529 | 1 554 | ||
| Használatba helyezett km * | 960 | 1 674 | 528 | 624 | 504 | 543 | 471 | ||
| Munkák együttesen (km-ben) | 3 916 | 5 590 | 6 118 | 6 742 | 7 246 | 7 789 | 8 260 | 8 260 |
NATIONAL ROADS REHABILITATION – PROJECTS
TO BE COMPLETED BY 2013
3. 31999 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1999. június 17-i 1999/62/EK irányelve a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról. (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
Az 1999/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2010. december 31-ig az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételeket Románia esetében a kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járművek vonatkozásában nem kell alkalmazni.
A fenti időszak alatt a Románia által e járművek vonatkozásában alkalmazott adótételek fokozatosan elérik az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek mértékét a következő ütemterv szerint:
– 2007. január 1-jén a Románia által alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek 60%-a;
– 2009. január 1-jén a Románia által alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek 80%-a.
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének (b) pontja értelmében Románia fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig az irányelv 28. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve – ha az a korábbi – ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 L 0117: A Tanács 2003.12.5-i 2003/117/EK irányelve (HL L 333., 2003.12.20., 49. o).
A 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig Románia elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz.
A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek * tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Romániából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0076: A Tanács 2004.4.29-i 2004/76/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 106. o.).
Románia 2010. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0075: A Tanács 2004.4.29-i 2004/75/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.).
(a) A 2003/96/EK irányelv 7. cikkétől eltérve, Románia a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1000 liternél,
– 2013. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra megállapított nemzeti adómértéknek a 330 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1000 liternél, és 2011. január 1-jétől nem lehet kevesebb 302 EUR/1000 liternél.
(b) A 2003/96/EK irányelv 9. cikkétől eltérve, Románia a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2010. január 1-je a nem üzleti fűtési célokra felhasznált földgázra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékhez történő igazítására,
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált nehéz fűtőolajra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására,
– 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált nehéz fűtőolajra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
Az érintett nehéz fűtőolaj termékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint 13 EUR/1000 kg.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Románia átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adómértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31998 L 0093: A Tanács 1998.12.14-i 98/93/EK irányelve (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.).
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Románia esetében nem kell alkalmazni. Románia gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
– 2007. január 1-jéig 68,75 nap;
– 2007. december 31-ig 73 nap;
– 2008. december 31-ig 77,25 nap;
– 2009. december 31-ig 81,5 nap;
– 2010. december 31-ig 85,45 nap;
– 2011. december 31-ig 90 nap.
A. LEVEGŐMINŐSÉG
31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről üzemanyagtöltő állomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31, 24. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
1. A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 115 tárolóberendezés tekintetében 12 tárolótelepen és 2008. december 31-ig 4 tárolóberendezés tekintetében 1 tárolótelepen, amelynek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2007. december 31-ig 138 tárolóberendezés tekintetében 13 tárolótelepen, 2008. december 31-ig 57 tárolóberendezés tekintetében 10 tárolótelepen és 2009. december 31-ig 526 tárolóberendezés tekintetében 63 tárolótelepen, amelyeknek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
2. A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 36 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 12 tárolótelepen, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2007. december 31-ig 82 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 18 tárolótelepen, 2008. december 31-ig 14 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 11 tárolótelepen és 2009. december 31-ig 114 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 58 tárolótelepen, amelyeknek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
3. A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 31 közúti tartálykocsira;
– 2008. december 31-ig további 101 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 432 közúti tartálykocsira.
4. A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, a töltőállomásokon már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 116 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 19 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 106 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 1000 m3/év.
– 2007. december 31-ig 49 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 11 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 85 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1000 m3/év;
– 2007. december 31-ig 23 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 14 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 188 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
B. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.).
(a) 2015. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Romániába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni.
(b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes hatóságok kifogással élhetnek a Romániába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
| – AA 060 | Vanádium-hamu és -maradvány | |
| – AA 080 | Thaliumtartalmú hulladék, forgács és maradvány | |
| – AA 090 | Arzéntartalmú hulladék és maradvány | |
| – AA 100 | Higanytartalmú hulladék és maradvány | |
| – AA 130 | Fémek maratásából származó páclevek |
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
| – AB 010 | Máshol meg nem határozott, illetve máshová nem sorolható salak, hamu és maradvány | |
| – AB 020 | A települési/háztartási hulladékok eltüzeléséből származó maradványok | |
| – AB 030 | A fémek felületi kezeléséből származó nem cianid alapú hulladékok | |
| – AB 040 | A katód-sugár csövekből és egyéb aktivált üvegekből származó üveghulladék | |
| – AB 050 | Kálcium fluorid iszap | |
| – AB 060 | Egyéb folyékony vagy iszap formájú szervetlen flór-vegyületek | |
| – AB 080 | A zöld jegyzékben fel nem sorolt kimerült katalizátorok | |
| – AB 090 | Hulladékokból származó alumínium-hidrát | |
| – AB 110 | Alapoldatok | |
| – AB 120 | Máshol meg nem határozott, illetve más által nem tartalmazott szervetlen halogenid-vegyületek |
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
| – AC 040 | Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok | |
| – AC 050 | Hőátadó folyadékok | |
| – AC 060 | Hidraulikus folyadékok | |
| – AC 070 | Fékfolyadékok | |
| – AC 080 | Fagyásgátló folyadékok | |
| – AC 090 | Gyanták, latex, lágyítók, enyvek és ragasztók gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok | |
| – AC 100 | Nitrocellulóz | |
| – AC 110 | Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolt | |
| – AC 120 | Poliklórozott naftalinok | |
| – AC 140 | Az öntödei homok ülepítéséhez használt tritilamin katalizátor | |
| – AC 150 | Klór-fluor szénvegyületek | |
| – AC 160 | Halonok | |
| – AC 190 | Gépkocsik bezúzásából származó könnyű frakciók – pihék | |
| – AC 200 | Szerves foszforvegyületek | |
| – AC 210 | Nem-halogenizált oldószerek | |
| – AC 220 | Halogenizált oldószerek | |
| – AC 230 | Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok | |
| – AC 240 | Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin) | |
| – AC 260 | Sertés hígtrágya; ürülék | |
| – AC 270 | Szennyvíz-iszap |
AD. Hulladékok, amelyek szervetlen és szerves alkotórészeket is tartalmazhatnak
| – AD 010 | Gyógyszerek gyártásából és formálásából származó hulladékok | ||
| – AD 020 | Biocidok és növényvédő szerek gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok | ||
| – AD 030 | Fakonzerváló vegyszerek gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok | ||
| Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok: | |||
| = AD 040 – | Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfém-tartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak | ||
| = AD 050 – | Szerves cianidok | ||
| – AD 080 | Robbanó tulajdonságú hulladékok, ha nem tartoznak más speciális jogszabályok hatálya alá | ||
| – AD 110 | Savas oldatok | ||
| – AD 120 | Ioncserélő gyanták | ||
| – AD 130 | Elemes, eldobható fényképezőgépek | ||
| – AD 140 | Ipari füstgázok tisztításánál alkalmazott, ipari környezetszennyezés mérésére szolgáló eszközökből származó, máshol meg nem határozott, máshová nem sorolható hulladékok | ||
| – AD 150 | A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők) | ||
| – AD 160 | Települési/háztartási hulladékok | ||
| – AD 170 | Veszélyes tulajdonságokkal rendelkező, a szervetlen vegyiparban, a szerves vegyiparban és a gyógyszeriparban, illetve a szennyvíz kezelésben, a gáz-, víztisztítási eljárásokhoz és egyéb hasonló területekhez használt aktív szén | ||
Ez az időtartam a 91/156/EGK tanácsi irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a román illetékes hatóságok 2011. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Romániába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján. Ez az időtartam a 91/156/EGK tanácsi irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.
(d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a román illetékes hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az ezen mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítménybe irányul, amely a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv * , a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * és a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesül, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.2.11-i 2004/12/EK irányelve (HL L 47., 2004.2.18., 26. o.)
(a) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (a) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 32% 2006. december 31-ig, 34% 2007-re, 40% 2008-ra, 45% 2009-re és 48% 2010-re.
(b) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (b) pontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 53% 2011-ig és 57% 2012-re.
(c) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (c) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 10% 2007-re, 11% 2008-ra, 12% 2009-re és 14% 2010-re.
(d) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (d) pontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes újrafeldolgozásra vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 28% 2007-re, 33% 2008-ra, 38% 2009-re, 42% 2010-re, 46% 2011-re, és 50% 2012-re.
(e) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése (e) pontjának i. alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti az üveg újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 21% 2006. december 31-ig, 22% 2007-re, 32% 2008-ra, 38% 2009-re, 44% 2010-re, 48% 2011-re, és 54% 2012-re.
(f) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése (e) pontjának iv. alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok – kizárólag műanyag formájában történő – újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 16% 2011-ig és 18% 2012-re.
(g) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése (e) pontjának v. alpontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a fa újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 4% 2006. december 31-ig, 5% 2007-re, 7% 2008-ra, 9% 2009-re és 12% 2010-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1999/31/EK irányelv 14. cikkének c) pontjától és I. mellékletének 2., 3., 4. és 6. pontjától eltérve, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * , valamint a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv * sérelme nélkül, a víz ellenőrzésére, a csurgalékvíz kezelésére, a talaj és a víz védelmére, a gázellenőrzésre és -stabilitásra vonatkozó követelményeket Románia esetében 101 már meglévő települési hulladéklerakó vonatkozásában, 2017. július 16-ig nem kell alkalmazni.
Románia biztosítja az ezen 101 az előírásoknak nem megfelelő már meglévő települési hulladéklerakóban elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximáliséves mennyiségek szerint:
2006. december 31-ig: 3 470 000 tonna;
2007. december 31-ig: 3 240 000 tonna;
2008. december 31-ig: 2 920 000 tonna;
2009. december 31-ig: 2 920 000 tonna;
2010. december 31-ig: 2 900 000 tonna;
2011. december 31-ig: 2 740 000 tonna;
2012. december 31-ig: 2 460 000 tonna;
2013. december 31-ig: 2 200 000 tonna;
2014. december 31-ig: 1 580 000 tonna;
2015. december 31-ig: 1 420 000 tonna;
2016. december 31-ig: 1 210 000 tonna.
(b) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének (a) és (b) pontjától és I. melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az említett irányelv 6. cikke (c) pontjának ii. alpontja és a 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a folyékony, maró, illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó és a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket Romániában az alábbi 23 meglévő létesítményre az egyes létesítmények előtt feltüntetett időpontig nem kell alkalmazni:
2007. december 31-ig:
1. S.C. BEGA UPSOM Ocna Mureş, Ocna Mureş, Alba megye
2008. december 31-ig:
2. S.C. TERMOELECTRICA SA – SE Doiceşti, Doiceşti, Dâmboviţa megye
3. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA, Cicani-Beterega, Gorj megye
4. RAAN Drobeta-Turnu Severin – Sucursala ROMAG – TERMO, Drobeta Turnu Severin, Mehedinţi megye
2009. december 31-ig:
5. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Craiova, Valea Mănăstirii, Dolj megye
6. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Işalniţa, Işalniţa II, Dolj megye
7. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Işalniţa, Işalniţa I, Dolj megye
8. S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA – SE Paroşeni, Căprişoara, Hunedoara megye
9. S.C. TERMICA SA Suceava, Suceava, Suceava megye
2010. december 31-ig:
10. S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA, Bejan, Hunedoara megye
11. S.C. ALUM Tulcea, Tulcea, Tulcea megye
2011. december 31-ig:
12. S.C. UZINA TERMOELECTRICA GIURGIU SA, Giurgiu, Giurgiu megye
2012. december 31-ig:
13. CET Bacău, Furnicari – Bacău, Bacău
14. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI, Valea Ceplea, Gorj megye
15. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI, Valea Ceplea, Gorj megye
16. S.C. UZINELE SODICE Govora, Govora, Vâlcea megye
17. S.C. CET Govora SA, Govora, Vâlcea megye
2013. december 31-ig:
18. S.C. CET Arad, Arad, Arad megye
19. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântaul Mic, Bihor megye
20. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântaul Mic, Bihor megye
21. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântaul Mic, Bihor megye
22. CET II Iaşi, Holboca, Iaşi megye
23. S.C. Uzina Electrică Zalău, Hereclean – Panic, Sălaj megye
Románia biztosítja az e 23, az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő létesítményben elhelyezett folyékony hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximáliséves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 11 286 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 11 286 000 tonna;
– 2008. december 31-ig: 11 120 000 tonna;
– 2009. december 31-ig: 7 753 000 tonna;
– 2010. december 31-ig: 4 803 000 tonna;
– 2011. december 31-ig: 3 492 000 tonna;
– 2012. december 31-ig: 3 478 000 tonna;
– 2013. december 31-ig: 520 000 tonna.
(c) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjától és I. Melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az említett irányelv 6. cikke c) pontjának ii. alpontja és a 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a folyékony, maró, illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket Romániában az alábbi 5 meglévő derítő- vagy ülepítőmedencére az egyes derítő- vagy ülepítőmedencék előtt feltüntetett időpontig nem kell alkalmazni:
2009. december 31-ig:
1. BÂITA Ştei, Fânaţe, Bihor megye
2010. december 31-ig:
2. TRANSGOLD Baia Mare, Aurul-Recea, Maramureş megye
3. MINBUCOVINA Vatra Dornei, Ostra-Valea Straja, Suceava megye
2011. december 31-ig:
4. CUPRUMIN Abrud, Valea Şesei, Alba megye
5. CUPRUMIN Abrud, Valea Ştefancei, Alba megye.
Románia biztosítja az ezen 5 derítő- vagy ülepítőmedencében az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő módon elhelyezett folyékony hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximáliséves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 6 370 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 5 920 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 3 820 000 tonna nem veszélyes);
– 2008. december 31-ig: 4 720 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 620 000 tonna nem veszélyes);
– 2009. december 31-ig: 4 720 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 620 000 tonna nem veszélyes);
– 2010. december 31-ig: 4 640 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 540 000 tonna nem veszélyes);
– 2011. december 31-ig: 2 470 000 tonna (az egész nem veszélyes).
(d) Az 1999/31/EK irányelv 2. cikke (g) pontjának második francia bekezdésétől eltérve, és a 75/442/EGK irányelv, valamint a 91/689/EGK irányelv sérelme nélkül, 2009. december 31-ig a Romániából származó veszélyes hulladék ideiglenes tárolására használt állandó telephely Romániában nem minősül hulladéklerakónak.
Románia 2007. június 30-tól kezdődően minden év június 30-ig jelentést készít a Bizottság számára az irányelv fokozatos végrehajtásáról, és a fenti közbenső célkitűzések teljesítéséről.
4. 32002 L 0096: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 L 0108: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.12.8-i 2003/108/EK irányelve (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.).
A 2002/96/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésétől és 7. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, Románia 2008. december 31-ig teljesíti az évente és lakosonként átlagosan legalább négy kilogrammnyi, magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére, valamint a hasznosításra, illetve az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket.
C. VÍZMINŐSÉG
1. 31983 L 0513: A Tanács 1983. szeptember 26-i, 83/513/EGK tanácsi irányelve a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 291., 1983.10.24., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.);
31984 L 0156: A Tanács 1984. március 8-i 84/156/EGK irányelve a klóralkálielektrolízis-iparágon kívüli ágazatokból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 74., 1984.3.17., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 83/153/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől, valamint a 84/156/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a kadmium és a higany kibocsátására vonatkozó határértékeket Románia esetében 2009. december 31-ig az alábbi ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
ARIEŞMIN SA Baia de Arieş – Valea Sărtaş – Baia de Arieş – Alba megye
ARIEŞMIN SA Baia de Arieş – ape de mină – Baia de Arieş – Alba megye
EM TURT – Turţ – Satu Mare megye
SM BAIA BORŞA- evacuare ape de mină Gura Băii – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA- evacuare ape de mină Burloaia – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA-evacuare Colbu-Toroioaga – Borşa – Maramureş megye
EM BAIA SPRIE – Baia Sprie – Maramureş megye
EM CAVNIC – Cavnic – Maramureş megye
EM BĂIUŢ – Băiut – Maramureş megye
S.C. Romplumb SA BAIA MARE-evacuare în canal de.transport – Baia Mare – Maramureş megye
SUCURSALA MINIERĂ BAIA MARE-flotatie centrală – Baia Mare – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA- evacuare ape flotaţie – Borşa – Maramureş megye
Romarm Tohan Zărneşti – Zărneşti – Braşov megye
S.C. Viromet SA Victoria – Victoria – Braşov megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 1 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 2 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 3 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 4 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 5 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 6 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 7 – Slatina – Olt megye
S.C. GECSAT Târnăveni – Târnăveni – Mureş megye
SGDP BAIA BORŞA – Borşa – Maramureş megye
SPGC SEINI – Seini – Maramureş megye
S.C. VITAL BAIA MARE-evacuare statie – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. IMI SA BAIA MARE-evacuare statie mina Ilba – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. WEST CONSTRUCT MINA SOCEA – Valea Socea – Maramureş megye
2. 31984 L 0491: A Tanács 1984. október 9-i 84/491/EGK irányelve a hexaklór-ciklohexán-kibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 274., 1984.10.17., 11. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 84/491/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a lindán kibocsátására vonatkozó határértékeket Románia esetében 2009. december 31-ig az alábbi ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
S.C. Sinteza SA Oradea – Oradea – Bihor megye
S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea – Râmnicu-Vâlcea – Vâlcea megye
S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti – Borzeşti – Bacău megye
3. 1986 L 0280: A Tanács 1986. június 12-i 86/280/EGK irányelve a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 181., 1986.7.4., 16. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 86/280/EGK irányelv 3. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a hexaklór-benzolnak, a hexaklór-butadinnak, az 1,2 – diklór-etánnak (EDC), a triklór-etilénnek (TRI) és a triklór-benzolnak (TCB) a vizekbe történő kibocsátási határértékeit 2009. december 31-ig Románia esetében a következő ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
S.C. NUTRISAM SATU MARE – Ferma MOFTIN – Satu Mare – Satu Mare megye
S.C. MARLIN SA ULMENI – Ulmeni – Maramureş megye
S.C. PROMET – Satu Mare – Maramureş megye
ARDUDANA ARDUD – Ardud – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA-evacuare ape de mină Gura Băii – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA-evacuare Colbu-Toroioaga – Borşa – Maramureş megye
ERS CUG CLUJ – evacuare 3 – Cluj-Napoca – Cluj megye
S.C. ARMĂTURA CLUJ – 6 evacuări directe – Cluj-Napoca – Cluj megye
SUCURSALA MINIERĂ BAIA MARE-flotatie centrală – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. OLTCHIM SA – Râmnicu Vâlcea – Vâlcea megye
S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti-M 1 – Borzeşti – Bacău megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 2 – Slatina – Olt megye
S.C. TERAPIA CLUJ – evacuare statie 3 + staţie 2 – Cluj – Napoca – Cluj megye
S.C. PHOENIX ROMANIA CAREI – Carei – Satu Mare megye
S.C. SILVANIA ZALĂU – Zalău – Sălaj megye
SNP PETROM SA – ARPECHIM Piteşti – Piteşti – Argeş megye
S.C. TEHNOFRIG CLUJ – evacuare 1 – Cluj-Napoca – Cluj megye
RBG ELCOND ZALĂU – Zalău – Sălaj megye
S.C. MUCART CLUJ – Cluj – Napoca – Cluj megye
S.C. CELHART DONARIS SA Brăila – Brăila – Brăila megye
STRATUS MOB SA Blaj – Blaj – Alba megye
4. 31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30, 40. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 91/271/EGK irányelv 3., 4. cikkétől és 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, a települési szennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat 2018. december 31-ig Romániában a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– 2013. december 31-ig kell az irányelv 3. cikkének előírásait a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban teljesíteni;
– 2015. december 31-ig kell az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének előírásait a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban teljesíteni.
Románia az átfogó lakosegyenérték arányok alábbi minimum értékeinek megfelelően biztosítja a 3. cikkben foglalt gyűjtőrendszerek fokozatos növelését:
– 2010. december 31-ig 61%,
– 2013. december 31-ig 69%,
– 2015. december 31-ig 80%.
Románia az átfogó lakosegyenérték arányok alábbi minimum értékeinek megfelelően biztosítja a 4. cikkben és az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt szennyvízkezelés fokozatos növelését:
– 2010. december 31-ig 51%,
– 2013. december 31-ig 61%,
– 2015. december 31-ig 77%.
5. 31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 98/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésétől, 8. cikkétől és I. mellékletének B. részétől és C. részétől eltérve, a következő paraméterekre vonatkozó értékeket az alábbi feltételekkel Románia esetében nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– 2010. december 31-ig a kevesebb, mint 10 000 fő lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra vonatkozó értékeket;
– 2010. december 31-ig a 10 000 és a 100 000 fő közötti lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra és a zavarosságra vonatkozó értékeket;
– 2010. december 31-ig a több, mint 100 000 fő lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra, az ammóniumra, az alumíniumra, a peszticidekre, a vasra és a mangánra vonatkozó értékeket;
– 2015. december 31-ig a kevesebb, mint 10 000 fő lakosú agglomerációkban az ammóniumra, a nitrátokra, a zavarosságra, az alumíniumra, a vasra, az ólomra, a kadmiumra és a peszticidekre vonatkozó értékeket;
– 2015. december 31-ig a 10 000 és a 100 000 fő közötti lakosú agglomerációkban az ammóniumra, a nitrátokra, az alumíniumra, a vasra, az ólomra, a kadmiumra, a peszticidekre és a mangánra vonatkozó értékeket.
Románia az alábbi táblázatban meghatározott közbenső célkitűzésekkel összhangban biztosítja az irányelv követelményeinek való megfelelést:
A megfelelést 2006. december 31-ig teljesítő helyszínek
| Hálózatra kapcsolódó népesség | A hely- színek száma | Oxidál- hatóság % | Ammó- nium % | Nitrátok % | Zavaros- ság % | Alumí- nium % | Vas % | Kad- mium Ólom % | Peszti- cidek % | Mangán % | |
| <10 000 | 1774 | 98,4 | 99 | 95,3 | 99,3 | 99,7 | 99,2 | 99,9 | 99,9 | 100 | |
| 10 000–100 000 | 111 | 73 | 59,5 | 93,7 | 87 | 83,8 | 78,4 | 98,2 | 93,4 | 96,4 | |
| 100 001–200 000 | 14 | 85,7 | 92,9 | 100 | 100 | 92,9 | 100 | 100 | 78,6 | 92,9 | |
| >200 000 | 9 | 77,8 | 100 | 100 | 100 | 88,9 | 88,9 | 100 | 88,9 | 88,9 | |
| ÖSSZESEN | 1908 | 96,7 | 96,7 | 95,2 | 98,64 | 98,64 | 97,9 | 99,8 | 99,4 | 99,7 |
A megfelelést 2010 végéig teljesítő helyszínek
| Hálózatra kapcsolódó népesség | A hely- színek száma | Oxidál- hatóság % | Ammó- nium % | Nitrátok % | Zavaros- ság % | Alumí- nium % | Vas % | Kad- mium Ólom % | Peszti- cidek % | Mangán % | |
| <10 000 | 1774 | 100 | 99,5 | 97,7 | 99,7 | 99,7 | 99,3 | 99,9 | 99,9 | 100 | |
| 10 000–100 000 | 111 | 100 | 80,2 | 97,3 | 100 | 94,6 | 90 | 98,2 | 96,4 | 96,4 | |
| 100 001–200 000 | 14 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| >200 000 | 9 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| ÖSSZESEN | 1908 | 100 | 98,32 | 97,7 | 99,7 | 99,4 | 98,7 | 99,8 | 99,7 | 99,7 |
Ez az eltérés nem alkalmazható az élelmiszergyártáshoz használt ivóvízre.
D. IPARI SZENNYEZÉS- ÉS KOCKÁZATKEZELÉS
1. 31996 L 0061: A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 96/61/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó engedélyekre vonatkozó előírásokat Románia esetében a következőkben felsorolt létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni, amennyiben ezek arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények üzemeltetésének a rendelkezésre álló legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kibocsátási határértékeknek, azokkal egyenértékű műszaki paramétereknek és műszaki intézkedéseknek:
2008. december 31-ig:
1. S.C. CARBID FOX SA Târnăveni (fő tevékenység 4.2)
2. S.C. AVICOLA SA Ferma Gârleni-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
3. S.C. EXPERT 2001 IMPEX SRL Bistrita-Nasaud:EXPERT 2001 IMPEX SRL Bistriţa-Năsăud (fő tevékenység 6.6)
2009. december 31-ig:
4. S.C. UCM Reşiţa-Caraş-Severin (fő tevékenység 2.2)
5. S.C. SICERAM SA Mureş (fő tevékenység 3.5)
6. S.C. BEGA UPSOM SA Alba (fő tevékenység 4.2)
7. S.C. CELROM SA Mehedinţi (fő tevékenység 6.1)
8. S.C. COMCEH SA Călăraşi-Călăraşi (fő tevékenység 6.1 b)
9. S.C. ECOPAPER SA Zărneşti-Braşov (fő tevékenység 6.1 b)
10. S.C. RIFIL SA Neamţ (fő tevékenység 6.2)
11. S.C. AVICOLA SA Ferma Războieni-Iaşi (fő tevékenység 6.6 a)
12. S.C. AVIMAR SA Maramureş (fő tevékenység 6.6 a)
13. S.C. AVICOLA SA Iaşi-Ferma Letcani-Iaşi (fő tevékenység 6.6 a)
14. COMBINATUL AGROINDUSTRIAL Curtici-Arad (fő tevékenység 6.6 b)
15. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Bora-Ialomita (fő tevékenység 6.6 a)
16. S.C. SUINTEST Oarja SA–Argeş (fő tevékenység 6.6 b, c)
17. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Andrăşeşti-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
18. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Perieti-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
19. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Gheorghe Doja-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
2010. december 31-ig:
20. S.C. ROMPLUMB SA Maramureş (fő tevékenység 2.5)
21. S.C. ROMRADIATOARE SA Braşov (fő tevékenység 2.5 b)
22. S.C. ELECTROMONTAJ SA Bucureşti (fő tevékenység 2.6)
23. HOLCIM (Romania) – Ciment Câmpulung Argeş (fő tevékenység 3.1)
24. S.C. ETERMED SA Medgidia – Constanţa (fő tevékenység 3.2)
25. S.C. CONGIPS SA (Azbest) Bihor (fő tevékenység 3.2)
26. S.C. HELIOS SA Aştileu-Bihor (fő tevékenység 3.5)
27. S.C. SOFERT SA Bacău (fő tevékenység 4.3, 4.2 b)
28. S.C. CHIMOPAR SA Bucureşti (fő tevékenység 4.1)
29. S.C. ANTIBIOTICE SA Iaşi (fő tevékenység 4.5)
30. S.C. ROMPETROL PETROCHEMICALS SRL Constanţa (fő tevékenység 4.1)
31. S.C. LETEA SA Bacău (fő tevékenység 6.1 a)
32. S.C. ZAHAR Corabia SA–Olt (fő tevékenység 6.4 b)
33. S.C. TARGO SRL Timiş (fő tevékenység 6.4)
34. S.C. SUINPROD Roman-Neamţ (fő tevékenység 6.6 b)
35. S.C. LUCA SUINPROD SA Codlea – Braşov (fő tevékenység 6.6 b)
36. S.C. AVICOLA Costeşti Argeş-Argeş (fő tevékenység 6.6 b)
37. S.C. AVICOLA SA Platou Avicol Brad – Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
38. S.C. AT GRUP PROD IMPEX SRL Olt (fő tevékenység 6.6 a)
39. S.C. AVICOLA SA Ferma Gherăieşti-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
40. S.C. CARNIPROD SRL Tulcea – Tulcea (fő tevékenység 6.6 b)
41. S.C. PIGCOM SA Satu Nou-Tulcea (fő tevékenység 6.6 b)
42. S.C. AGROPROD IANCU SRL Urziceni-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 b)
43. S.C. CRUCIANI IMPEX SRL Deduleşti-Brăila (fő tevékenység 6.6)
44. S.C. AGROFLIP Bonţida Cluj (fő tevékenység 6.6 b, c)
45. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Amara- Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
46. S.C. ISOVOLTA GROUP SA Bucureşti (fő tevékenység 6.7)
47. S.C. SAMOBIL SA Satu Mare (fő tevékenység 6.7)
48. S.C. ELECTROCARBON SA Slatina-Olt (fő tevékenység (6.8)
49. S.C. TRANSGOLD SA Baia Mare-Maramureş (fő tevékenység 2.5)
2011. december 31-ig:
50. S.C. ORGANE DE ASAMBLARE SA Braşov (fő tevékenység 2.6)
51. HEIDELBERG CEMENT – Fieni Cement Dâmboviţa (fő tevékenység 3.1)
52. CARMEUSE România SA Argeş (fő tevékenység 3.1)
53. S.C. RESIAL SA Alba (fő tevékenység 3.5)
54. SOCIETATEA NATIONALĂ A PETROLULUI PETROM SA Sucursala Craiova, Combinatul Doljchim-Dolj (fő tevékenység 4.2, 4.1)
55. S.C. USG SA Vâlcea (fő tevékenység 4.2 d)
56. S.C. ULTEX SA Ţăndărei-Ialomita (fő tevékenység 6.4 b)
57. S.C. CARMOLIMP SRL Viştea de Sus – Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
58. S.C. AVICOLA Buftea – Ilfov (fő tevékenység 6.6 a)
59. S.C. AVICOLA SA Ferma Hemeiuş-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
60. S.C. SUINPROD SA Zimnicea – Ferma Zimnicea-Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
61. S.C. SUINPROD SA Bilciureşti – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6)
62. S.C. COMPLEXUL DE PORCI Brăila SA Baldovineşti – Brăila (fő tevékenység 6.6 b)
63. S.C. COMPLEXUL DE PORCI Brăila SA Tichileşti-Brăila (fő tevékenység 6.6 b)
64. S.C. AT GRUP PROD IMPEX SRL – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
65. S.C. KING HAUSE ROM Cornetu SRL Filiala Mavrodin – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
66. S.C. AVIKAF PROD IMPEX SRL Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
67. S.C. SUINPROD SA Zimnicea – Ferma Dracea – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
68. S.C. ROMCIP Salcia – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
69. S.C. AVIPUTNA SA Goleşti – Vrancea (fő tevékenység 6.6 a)
70. S.C. NUTRICOM SA Oltenita – Călăraşi (fő tevékenység 6.6 b)
71. S.C. PIGALEX SA Alexandria – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
72. S.C. PIC ROMĂINIA SRL Vasilati – Călăraşi (fő tevékenység 6.6 c)
73. S.C. SUINTEST SA Fierbinti – Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 b)
74. S.C. AGRIVAS SRL Vaslui (fő tevékenység 6.6 a)
75. S.C. AVICOLA Buftea SA Punct de lucru Turnu Măgurele – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
76. S.C. C+C SA Reşiţa (fő tevékenység 6.6 b)
2012. december 31-ig:
77. SNP PETROM SA Sucursala ARPECHIM Piteşti-Argeş (activities 1.2, 4.1)
78. S.C. ROMPETROL Rafinare SA Constanţa (tevékenység 1.2)
79. COMBINATUL DE OŢELURI SPECIALE Târgovişte-Dâmboviţa (fő tevékenység 2.2, 2.3)
80. S.C. COMBINATUL DE UTILAJ GREU SA Cluj (fő tevékenység 2.2, 2.3 b)
81. S.C. IAIFO Zalău-Sălaj (fő tevékenység 2.3 b, 2.4)
82. S.C. ALTUR SA Olt (fő tevékenység 2.5)
83. CNCAF MINVEST SA DEVA Filiala DEVAMIN SA Deva, Exploatarea minieră Deva-Hunedoara (fő tevékenység 2.5)
84. S.C. MONDIAL SA Lugoj-Timiş (fő tevékenység 3.5)
85. S.C. MACOFIL SA Târgu Jiu-Gorj (fő tevékenység 3.5)
86. S.C. CERAMICA SA Iaşi (fő tevékenység 3.5)
87. S.C. FIBREXNYLON SA Neamţ (fő tevékenység 4.1 b, d; 4.2 b; 4.3)
88. S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti – Bacău (fő tevékenység 4.1 a, b, c, d, f; 4.2 b, c, d; 4.4)
89. S.C. PEHART SA Petreşti- Alba (fő tevékenység 6.1 b)
90. S.C. TABACO–CAMPOFRIO SA Tulcea (fő tevékenység 6.4 a)
91. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Ion Ghica-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
92. S.C. AVICOLA SA Platou Avicol Aviasan – Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
93. S.C. ITAL TRUST Racoviţă SA – Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
94. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Parţa – Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
95. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Pădureni – Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
96. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Peciu Nou – Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
97. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Periam – Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
98. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Ciacova – Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
99. S.C. AVICOLA LUMINA SA – Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
2013. december 31-ig:
100. S.C. UNIO SA Satu Mare (fő tevékenység 2.3 b)
101. S.C. ARTROM SA Slatina – Olt (fő tevékenység 2.3 b, 2.6)
102. S.C. IAR SA Braşov (fő tevékenység 2.6)
103. S.C. ARIO SA Bistriţa Năsăud (fő tevékenység 2.4)
104. S.C. LAFARGE ROMCIM SA Medgidia – Constanţa (fő tevékenység 3.1)
105. S.C. CARS SA Târnăveni – Mureş (fő tevékenység 3.5)
106. S.C. CASIROM SA Cluj (fő tevékenység 3.5)
107. S.C. TURNU SA Turnu Măgurele – Teleorman (fő tevékenység 4.3, 4.2 b)
108. S.C. COMBINATUL DE INGRĂŞĂMINTE CHIMICE SA Năvodari – Constanţa (fő tevékenység 4.3),
109. S.C. AMBRO Suceava SA – Suceava (fő tevékenység 6.1 a, b)
110. S.C. ROMSUIN TEST Periş SA – Ilfov (fő tevékenység 6.6 a)
111. S.C. NUTRICOD Codlea Sucursala Sfântu Gheorghe – Covasna (fő tevékenység 6.6 b)
112. S.C. HADITON GRUP SRL Argeş (fő tevékenység 6.6 a)
2014. december 31-ig:
113. S.C. PETROM SA Rafinăria PETROBRAZI – Prahova (tevékenység 1.2)
114. S.C. RAFINĂRIA ASTRA ROMÂNĂ SA Ploieşti – Prahova (tevékenység 1.2)
115. S.C. ROMPETROL Rafinăria VEGA – Prahova (tevékenység 1.2)
116. S.C. PETROTEL LUKOIL SA – Prahova (tevékenység 1.2)
117. S.C. ISPAT SIDEX SA Galati (fő tevékenység 2.2, 2.3)
118. S.C. SIDERURGICA SA Hunedoara (fő tevékenység 2.2, 2.3)
119. S.C. KVAERNER IMGB SA Bucureşti (fő tevékenység 2.4)
120. S.C. SOMETRA SA Copşa Mică – Sibiu (fő tevékenység 2.5 a, 2.5 b, 2.1, 2.4)
121. S.C. FERAL SRL Tulcea (fő tevékenység 2.5 a)
122. S.C. METALURGICA SA Aiud – Alba (fő tevékenység 2.4, 2.3 b)
123. S.C. NEFERAL SA Ilfov (fő tevékenység 2.5 b)
124. S.C. INDUSTRIA SÂRMEI SA Câmpia Turzii-Cluj (fő tevékenység 2.2, 2.3, 2.6)
125. S.C. METALURGICA SA Vlăhiţa-Harghita (fő tevékenység 2.5 b)
126. S.C. UPETROM 1 Mai SA Prahova (fő tevékenység 2.2)
127. S.C. LAMINORUL SA Brăila (fő tevékenység 2.3)
128. S.C. AVERSA SA Bucureşti (fő tevékenység 2.4)
129. S.C. FORMA SA Botoşani (fő tevékenység 2.3)
130. S.C. ISPAT TEPRO SA Iaşi (fő tevékenység 2.3 c)
131. S.C. URBIS Armături Sanitare SA–Bucureşti (fő tevékenység 2.6)
132. S.C. BALANTA SA Sibiu (fő tevékenység 2.6)
133. S.C. COMMET SA Galaţi (fő tevékenység 2.6)
134. CNACF MINVEST SA Deva Filiala DEVAMIN Exploatarea minieră Veţel Hunedoara (fő tevékenység 2.5)
135. S.C. MOLDOMIN SA Moldova Nouă-Caraş Severin (fő tevékenység 2.5)
136. S.C. FIROS SA Bucureşti (fő tevékenység 3.3)
137. S.C. SINTER–REF SA Azuga-Prahova (fő tevékenység 3.5)
138. S.C. PRESCOM Braşov SA–Braşov (fő tevékenység 3.1)
139. S.C. MELANA IV SA Neamţ (tevékenység 4.1)
140. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea-Vâlcea (fő tevékenység 4.1, 4.2, 4.3)
141. S.C. AMONIL SA Slobozia – Ialomiţa (fő tevékenység 4.3, 4.2)
142. CAROM SA Bacău (fő tevékenység 4.1 a, b, i)
143. AZOCHIM SA Săvineşti – Neamţ (fő tevékenység 4.2)
144. S.C. UZINA DE PRODUSE SPECIALE Făgăraş SA Braşov (fő tevékenység 4.6)
145. S.C. SINTEZA SA Oradea – Bihor (fő tevékenység 4.1 g; 4.2 d, e; 4.4)
146. S.C. CHIMPROD SA Bihor (fő tevékenység 4.1 b, 4.5)
147. S.C. AZUR SA Timişoara – Timiş (fő tevékenység 4.1)
148. S.C. PUROLITE SA Victoria – Braşov (fő tevékenység 4.1 d, h)
149. S.C. CELHART DONARIS SA Brăila (fő tevékenység 6.1)
150. S.C. VRANCART SA Adjud – Vrancea (fő tevékenység 6.1 b)
151. S.C. PIM SA Sibiu (fő tevékenység 6.3)
152. S.C. DANUBIANA Roman SA Neamţ (fő tevékenység 6.4 b)
153. S.C. ZAHĂRUL Românesc SA Tăndărei – Ialomiţa (fő tevékenység 6.4 b)
154. S.C. VASCAR SA Vaslui (fő tevékenység 6.4 a)
155. S.C. MULTIVITA SA Negru Voda – Constanţa (fő tevékenység 6.5)
156. S.C. SUINPROD SA Prahova (fő tevékenység 6.6 a)
157. S.C. AVICOLA SA Ferma Serbăneşti-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
158. S.C. AVICOLA BUCUREŞTI SA Punct de lucru CSHD Mihăileşti (fő tevékenység 6.6 a)
159. S.C. SUINPROD SA Bumbeşti Jiu – Gorj (fő tevékenység 6.6 a)
160. S.C. SIBAVIS SA Sibiu – Sibiu (fő tevékenység 6.6 a)
161. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma 1 Frănceşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
162. S.C. AVIA AGROBANAT SRL Bocşa – Reşiţa (fő tevékenység 6.6 a)
163. S.C. AVICOLA Găieşti SA – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6 a)
164. S.C. VENTURELLI PROD SRL Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
165. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Budeşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
166. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Băbeni Mihăieşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
167. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma 2 Frănceşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
168. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Băbeni-Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
169. S.C. AVICOLA Bucureşti SA Sucursala Cluj-Sălişte-Cluj (fő tevékenység 6.6 a)
170. S.C. AVICOLA Bucureşti SA Sucursala CSHD Codlea-Braşov (fő tevékenység 6.6 a)
171. S.C. Cereal Prod SA – Galati (fő tevékenység 6.6 a)
172. S.C. AVICOLA Mangalia SA Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
173. S.C. AVICOLA SA Constanţa-Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
174. S.C. AVICOLA BUCUREŞTI SA Punct de lucru Butimanu-Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6 a)
175. S.C. EUROPIG SA Poiana Mărului – Braşov (fő tevékenység 6.6 b)
176. S.C. SUINPROD SA Leţ – Covasna (fő tevékenység 6.6 b)
177. S.C. AVICOLA Şiviţa SA Galaţi (fő tevékenység 6.6 a)
178. S.C. COLLINI SRL Bocşa – Reşiţa (fő tevékenység 6.6 b)
179. S.C. AGROSAS SRL Timişoara-Timiş (fő tevékenység 6.6 b, c)
180. S.C. FLAVOIA SRL Platforma Hereclean- Sălaj (fő tevékenység 6.6 a)
181. S.C. ELSID SA Titu – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.8)
2015. december 31-ig:
182. S.C. RAFINĂRIA STEAUA ROMĂNĂ SA Câmpina – Prahova (tevékenység 1.2)
183. S.C. TRACTORUL UTB SA Braşov (fő tevékenység 2.3 b, 2.4, 2.6, 6.7)
184. S.C. ISPAT Petrotub SA Neamţ (fő tevékenység 2.3, 6.7)
185. S.C. ARO SA Argeş (fő tevékenység 2.3 b, 2.6)
186. S.C. STIMET SA Sighişoara – Mureş (fő tevékenység 3.3)
187. S.C. BEGA REAL SA Pleşa – Prahova (fő tevékenység 3.5)
188. S.C. AZOMUREŞ SA Târgu Mureş – Mureş (fő tevékenység 4.2, 4.3)
189. S.C. COLOROM SA Codlea – Braşov (fő tevékenység 4.1 j)
190. S.C. SOMEŞ SA Dej – Cluj (fő tevékenység 6.1 a, b)
191. S.C. OMNIMPEX Hârtia SA Buşteni – Prahova (fő tevékenység 6.1 b)
192. S.C. PERGODUR International SA Neamţ (fő tevékenység 6.1 b)
193. S.C. PROTAN SA – Popeşti Leordeni – Ilfov (fő tevékenység 6.5)
194. S.C. PROTAN SA Bucureşti Sucursala Codlea – Braşov (fő tevékenység 6.5)
195. S.C. PROTAN SA – Cluj (fő tevékenység 6.5)
2007. október 30-ig ezekre a létesítményekre teljességgel összehangolt engedélyek kerülnek kibocsátásra, amelyek az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelező jellegű határidőket szabnak az egyes létesítményekre vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek biztosítaniuk kell, hogy az irányelv 3. cikkében meghatározott, az üzemeltetők alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek 2007. október 30-ig megvalósuljanak.
2. 32000 L 0076: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 4-i 2000/76/EK irányelve a hulladékok égetéséről (HL L 332., 2000.12.28., 91. o.).
A 2000/76/EK irányelv 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől és 11. cikkétől eltérve, a kibocsátási határértékeket és a mérési követelményeket Románia esetében 2007. december 31-ig 52 egészségügyi hulladék égetőműre, és 2008. december 31-ig 58 egészségügyi hulladék égetőműre nem kell alkalmazni.
Románia 2007. március 30-tól kezdődően minden év első negyedévének végén jelenti a Bizottságnak a veszélyes hulladék hőkezelésére szolgáló nem megfelelő létesítmények bezárását és az azt megelőző évben kezelt egészségügyi hulladék mennyiségét.
3. 32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől, és a III. és IV. melléklet A. részétől eltérve, a kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékeket Románia esetében a következő létesítmények tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
2009. december 31-ig:
S.C. TERMOELECTRICA SE DOICEŞTI No. 1, 1 db 470 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No.1, 2 db 396,5 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No. 2, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No. 3, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE PAROŞENI No. 2, 1 db Benson 467 MWth típusú gőzkazán + 1 db 120 MWth típusú melegvízkazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No. 2, 3 db 330 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No. 7, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
2011. december 31-ig:
CET ARAD No 2., 2 db 80 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No.2, 2 db 116 MWth típusú CAF kazán + 2 db CR 68 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No. 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No. 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 2, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. PETROTEL–LUKOIL SA No. 1, 2 db DAV3 + HPM 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL–LUKOIL SA No. 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No. 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2012. december 31-ig:
CET BACAU No. 1, 1 db 343 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI VEST No. 1, 2 db 458 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. IŞALNIŢA, 4 db 473 MWth típusú kazán
2013. december 31-ig:
CET ARAD No. 1, 1 db 403 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No.2, 2 db 300 MWth + 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
S.C. TERMOELECTRICA SA, SUCURSALA ELECTROCENTRALE BRĂILA, 6 db 264 MWth típusú gőzkazán
S.C. CET BRAŞOV SA No. 1, 2 db 337 MWth típusú kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No. 1, 4 db 287 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No. 2, 2 db 458 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI PROGRESUL No. 1, 4 db 287 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No. 1, 2 db 878 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. C.E.T. IAŞI II, 2 db 305 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No. 1, 4 db 85,4 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. TERMICA SA SUCEAVA No. 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No. 5, 1 db 116,3 MWth típusú melegvízkazán
S.C. COLTERM SA No. 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No. 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés kén-dioxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 540 000 tonna SO2/év;
– 2008-ig: 530 000 tonna SO2/év;
– 2010-ig: 336 000 tonna SO2/év;
– 2013-ig: 148 000 tonna SO2/év.
(b) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. melléklete A. részétől eltérve, a nitrogén-oxidra alkalmazandó kibocsátási határértéket Románia esetében a következő üzemek tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ARPECHIM PITEŞTI No. 2, 1 db BW 81 MWth típusú kazán
S.C. ARPECHIM PITEŞTI No. 3, 4 db 81 MWth típusú kazán
PRODITERM BISTRIŢA, 2 db 116 MWth típusú melegvízkazán + 2 db 69 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. BRAŞOV SA No. 1, 2 db 337 MWth típusú kazán
REGIA AUTONOMĂ DE TERMOFICARE CLUJ, 2 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No. 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No. 2, 2 db 72 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No. 2, 1 db 58,1 MWth típusú melegvízkazán
2009. december 31-ig:
CET ARAD No. 1, 1 db 403 MWth típusú CR gőzkazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No. 2, 1 db 58 MWth típusú melegvízkazán
S.C. TERMICA TĂRGOVIŞTE, 1 db 58,15 MWth típusú melegvízkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No. 1, 2 db 396,5 MWth típusú kazán
S.C. C.E.T. IAŞI I No. 2, 2 db 283 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No. 3, 1 db 72,3 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No 1, 2 db 127 MWth + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
S.C. C.E.T SA No. 2 Brăila, 2 db 110 MWth típusú kazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No. 1, 2 db 45,94 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No. 2, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No. 3, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No. 4, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE DOICEŞTI No. 1, 1 db Benson 470 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE GALAŢI No. 3, 3 db 293 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE PAROŞENI No. 2, 1 db 467 MWth típusú gőzkazán + 1 db 120 MWth típusú melegvízkazán
S.C. CET IAŞI I No. 1, 3 db 94 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMICA SA SUCEAVA No. 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. TURNU SA TURNU MĂGURELE No. 1, 1 db 58 MWth típusú melegvízkazán
S.C. TURNU SA TURNU MĂGURELE No. 2, 1 db 58 MWth típusú melegvízkazán.
S.C. ENET SA No. 1, 3 db 18,5 MWth típusú kazán
S.C. ENET SA No. 2, 1 db 58 MWth típusú melegvízkazán
2011. december 31-ig:
CET ARAD No. 2, 2 db ipari gőzkazán + 1 db 80 MWth típusú kazán
S.C. TERMON SA ONEŞTI, 3 db 380 MWth típusú kazán
S.C. CET SA No. 1 BRĂILA, 2 db 110 MWth típusú kazán
S.C. TERMICA SA No. 1 BOTOŞANI, 3 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No. 12, 2 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No. 16, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No. 4, 1 db 58 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAS No. 1, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA SE IŞALNIŢA, 4 db 473 MWth típusú kazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 2, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. CET IAŞI I No. 3, 4 db 116 MWth típusú melegvízkazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No. 1, 3 db 330 MWth típusú kazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No. 2, 3 db 330 MWth típusú kazán
S.C. ROMPETROL SA BUCUREŞTI VEGA PLOIEŞTI, 3 db 24,75 MWth típusú gőzkazán
S.C. PETROTEL–LUKOIL SA No. 1, 2 DAV3 + HPM 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL–LUKOIL SA No. 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No. 1, 4 db 85,4 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. COLTERM SA No. 4, 1 db 116,1 MWth típusú melegvízkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No. 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2012. december 31-ig:
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No. 3, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAŞ No. 2, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No. 5, 4 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA N.o 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
2013. december 31-ig:
S.C. TERMOELECTRICA SA, SUCURSALA ELECTROCENTRALE BRĂILA, 6 db 264 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No. 14, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAS No. 3, 1 db 116 MWth típusú melegvízkazán
S.C. ELECTROCENTRALE GALAŢI No. 2, 2 db 293 MWth típusú kazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No. 1, 1 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No. 4, 1 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA No. 5, 1 db 116,3 MWth típusú melegvízkazán
S.C. COLTERM SA No. 7, 2 db 116,3 MWth típusú melegvízkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No. 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
S.C. ENET SA VRANCEA No. 3, 1 db 116,3 MWth típusú melegvízkazán
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 128 000 tonna/év
– 2008-ig: 125 000 tonna/év
– 2010-ig: 114 000 tonna/év
– 2013-ig: 112 000 tonna/év
(c) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VII. mellékletének A. részétől eltérve, a szilárdanyagra alkalmazandó kibocsátási határértéket Románia esetében a következő üzemek tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. C.E.T. IAŞI II, 2 db 305 MWth típusú gőzkazán
2009. december 31-ig:
CET BACĂU No. 1, 1 db 345 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No. 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA No. 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
CET ARAD No. 1, 1 db 403 MWth típusú gőzkazán
S.C. CET BRAŞOV SA No 1, 2 db 337 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA DOICEŞTI No. 1, 1 db Benson 470 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEX ENERGETIC TURCENI SA No. 2, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. TERMICA SA SUCEAVA No. 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. CET GOVORA SA No. 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2011. december 31-ig:
S.C. COMPLEX ENERGETIC CRAIOVA SE CRAIOVA II–No. 2, 2 CAF x 116 + 2 CR x 68 MWth
S.C. COMPLEX ENERGETIC ROVINARI SA No. 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 2, 4 db MWth típusú kazán
S.C. PETROTEL LUKOIL SA No. 1, DAV3 + HPM, 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL LUKOIL SA No. 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. ALUM SA TULCEA No. 1, 3 db 84,8 MWth típusú kazán + 1 db 72,6 MWth típusú kazán
S.C. CET GOVORA SA No. 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
2013. december 31-ig:
S.C. COMPLEX ENERGETIC Rovinari SA No. 1, 2 db 878 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No. 1, 4 db 85,4 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No. 2, 2 db 300 MWth + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés szilárdanyag-kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 38 600 tonna/év;
– 2008-ig: 33 800 tonna/év;
– 2010-ig: 23 200 tonna/év;
– 2013-ig: 15 500 tonna/év.
(d) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. mellékletének A. részétől eltérve, a nitrogén-oxidra 2016. január 1-jétől alkalmazandó kibocsátási határértéket a következő, 500 MWth-t meghaladó névleges bemenő hőteljesítményű létesítmények vonatkozásában Románia esetében a következő üzemekre 2017. december 31-ig nem kell alkalmazni:
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No. 2, 2 db 300 MWth típusú + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport;
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No. 2, 4 db 264 MWth típusú kazán;
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No. 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán;
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No. 3, 2 db 789 MWth típusú kazán;
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA N.o 1, 4 db 264 MWth típusú kazán;
S.C. TERMICA SA SUCEAVA, No. 1, 2 db 296 MWth típusú kazán.
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2016-ig: 80 000 tonna/év;
– 2017-ig: 74 000 tonna/év.
(e) 2011. január 1-jéig Románia a Bizottság elé terjeszt egy naprakész adatokat tartalmazó, a fennmaradó, a közösségi vívmányoknak nem megfelelő létesítmények fokozatos felzárkóztatására vonatkozó tervet, beleértve egy beruházási tervet is, amely tartalmazza a közösségi vívmányok alkalmazásának világosan meghatározott szakaszait. E tervek alapján – különösen a 2012-es kibocsátások esetében – biztosítani kell a kibocsátásoknak lényegesen a fenti a)–d) bekezdésekben foglalt közbenső célkitűzésekben meghatározott szint alá történő további csökkenését. Ha a Bizottság, különösen a környezeti hatásokra és az átmeneti rendelkezések miatt a belső piacon bekövetkező versenytorzulások csökkentésének szükségességére tekintettel megállapítja, hogy ezek a tervek nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor erről tájékoztatja Romániát. Az ezt követő három hónapon belül Románia közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések megvalósítása érdekében tett. Ha ezt követően a Bizottság, a tagállamokkal konzultálva, megállapítja, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor az Alkotmány III–360. cikke alapján a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez Romániával szemben.
(a VII. melléklet 4. fejezetének B. szakaszában említettek szerint)
Románia acéliparát érintő szerkezetátalakítási program alapján állami támogatásban részesülő vállalkozások
– Ispat Sidex Galaţi
– Siderurgica Hunedoara
– COS Târgovişte
– CS Reşiţa
– IS Câmpia Turzii
– Donasid (Siderca) Călăraşi
A kapacitásváltozás ütemezése és leírása *
| ÜZEM | Kapacitásváltozás (tonna) | A termelés megszüntetésének időpontja | A végleges bezárás időpontja | ||
| Siderurgica Hunedoara | Dróthuzal 1.sz. | – 400 000 | 1995 | 1997 | |
| Dróthuzal 3.sz. | – 280 000 | 1998 | 2000 | ||
| Középhengermű | – 480 000 | 2008. első negyedéve | 2008. második negyedéve | ||
| 2008 | |||||
| IS Câmpia Turzii | Dróthuzal 1.sz. | – 80 000 | 1995 | 1996 | |
| CS Reşiţa | Finomhengermű | – 80 000 | 2000 | 2001 | |
| Vasútikerék | – 40 000 | 1999 | 2000 | ||
| Durvahengermű | – 220 000 | 2007. negyedik negyedéve | 2008. második negyedéve | ||
| 2008 | |||||
| Közép- és különleges hengermű | – 120 000 | 2006. negyedik negyedéve | 2007. negyedik negyedéve | ||
| 2007 | |||||
| Donasid (Siderca) Călăraşi | Középhengermű | – 350 000 | 1997 | 1999 | |
| Nettó kapacitásváltozás | –2 050 000 |
A szerkezetátalakítás értékelési kritériumai
1. Gazdasági életképesség
A Bizottság által alkalmazott külön számviteli szabályok figyelembevételével, minden egyes kedvezményezett vállalkozásnak 2008. december 31-ig el kell érnie a forgalom minimális éves bruttó üzemi eredményét (10% a nem integrált acélipari vállalkozások, 13,5% az integrált acélművek esetében), és a saját tőkén elért, a forgalom legalább 1,5%-át kitevő nyereséget. Ezt 2005. és 2009. között a VII. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (13) bekezdésében meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.
2. Termelékenység
A teljes termelékenységnek 2008. december 31-ig fokozatosan az EU acéliparához hasonló szintet kell elérnie. Ezt 2005. és 2009. között a VII. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (13) bekezdésében meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.
3. Költségcsökkentés
A költségek csökkentése a gazdasági életképesség egyik fő tényezőjeként különösen lényeges. Ezeket a kedvezményezett vállalkozások üzleti tervének megfelelően teljes mértékben végre kell hajtani.
A szolgáltatandó adatok indikatív jegyzéke
1. Termelés és piaci hatások
– a nyers acél, a félkész és a késztermékek előállítása havi szinten, kategóriák és termékfajták szerint,
– az értékesített termékek, ideértve a mennyiséget, árat és piacot is, termékfajtákra lebontva.
2. Beruházások
– a végrehajtott beruházások részletei,
– a befejezés időpontja,
– a beruházás költségei, a finanszírozás forrásai és bármely kapcsolódó támogatás összege,
– adott esetben a támogatás kifizetésének időpontja.
3. Foglalkoztatáscsökkentés
– az elbocsátások száma és ütemezése,
– a kedvezményezett vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alakulása (a közvetlen és a közvetett foglalkoztatás megkülönböztetése),
– a nemzeti acélipari ágazat foglalkoztatási helyzetének alakulása.
4. Kapacitás (tekintettel a teljes acélipari ágazatra Romániában)
– a kapacitások megszüntetésének időpontja (vagy várható időpontja) LTK-ben kifejezve (LTK a lehetséges legnagyobb éves termelés, amely rendes munkafeltételek között elérhető), és ezek ismertetése,
– az érintett berendezések leszerelésének az időpontja vagy várható időpontja, és a leszerelésre vonatkozó részletek, az acélipari vállalkozások által a beruházásaikra vonatkozóan szolgáltatandó adatokról szóló 3010/91/ESZAK bizottsági határozatban * meghatározottak szerint,
– új kapacitások bevezetésének időpontja (vagy várható időpontja) és ezek ismertetése,
– a nyers acél és a késztermékek teljes kapacitásának alakulása Romániában, kategóriánként.
5. Költségek
– a költségek megoszlása és alakulása a múltban és a jövőben, különös tekintettel a munkaerőköltség-megtakarításra, az energiafogyasztásra, nyersanyagköltség-megtakarításra, a tartozékok és a külső szolgáltatások csökkentésére.
6. Pénzügyi teljesítmény
– a kiválasztott kulcsfontosságú pénzügyi arányszámok alakulása a gazdasági életképességben elért haladás biztosítására (a pénzügyi eredményeket és arányszámokat úgy kell szolgáltatni, hogy az a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakítási tervével összehasonlítható legyen, és tartalmazniuk kell a Bizottság „gazdasági életképesség”-tesztjét),
– a megfizetett adók és vámok részletei, beleértve az általában alkalmazandó fiskális és vámszabályoktól való eltérésre vonatkozó információt,
– a pénzügyi terhek szintje,
– a már nyújtott támogatások kifizetésének részletei és nyújtásuk ütemezése, a jegyzőkönyv feltételeinek megfelelően,
– az új kölcsönökre vonatkozó feltételek (a forrástól függetlenül).
7. Új vállalkozás alapítása vagy új üzemek építése, ami a kapacitás bővüléséhez vezet
– minden magán- és a közszférabeli résztvevő meghatározása,
– az új vállalkozások alapításának vagy új üzemek építésének pénzügyi forrásai,
– a magán- és a közszférabeli részvényesek részesedésének a feltételei,
– az új vállalkozás irányítási szerkezete.
8. Tulajdonosi változások
(a VII. melléklet 5. fejezet B. szakaszának I. alszakaszában említettek szerint)
Húsipari létesítmények
| Szám | Állat-eü-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 5806/2000 | Comb Agroind Curtici | Str. Revoluţiei, nr.33, Curtici, jud. Arad | |
| 2 | 5065/2000 | S.C. RB Prod S.R.L. | Str. Constituţiei, Arad, jud. Arad | |
| 3 | 101/2000 | S.C. Cominca S.A. | Str. Octavian Goga, nr. 4, Oradea, jud. Bihor | |
| 4 | 102/1999 | S.C. Prodaliment S.A. | Str. Republicii, nr. 101, Salonta, jud. Bihor | |
| 5 | 115/1996 | S.C. Ferm Com Prod S.R.L. | Căldărăşti, jud. Buzău | |
| 6 | 1446/2002 | S.C. Izocon MC S.A. | Cuza Vodă, jud. Călăraşi | |
| 7 | 19/2002 | S.C. Carnob S.R.L. | Str. Lebedelor, nr. 1, Lumina, jud. Constanţa | |
| 8 | 154/1999 | S.C. Casalco S.A. | Str. Jókai Mór, nr. 9–11, Sf. Gheorghe, jud. Covasna | |
| 9 | 312/1999 | S.C. Olas Prod S.R.L. | Str. N. Romanescu, nr. 28, Craiova, jud. Dolj | |
| 10 | 58/2001 | S.C. Elan Trident S.R.L. | Str. Rákóczi, Miercurea Ciuc, jud. Harghita | |
| 11 | 143/1999 | S.C. Lorialba Prest S.R.L. | Str. Crişul Alb, nr. 1, Brad, jud. Hunedoara | |
| 12 | 4585/2002 | S.C. Agro Prod Com Dosa S.R.L. | Str. Principală, nr. 79, Chibed, jud. Mureş | |
| 13 | 2585/2000 | S.C. Cazadela S.R.L. | Str. Oltului, nr. 34, Reghin, jud. Mureş****** | |
| 14 | 4048/2000 | S.C. Coniflor S.R.L. | Str. Petru Maior, Gurghiu, jud. Mureş**** | |
| 15 | 422/1999 | S.C. Prodprosper S.R.L. | Str. Dumbravei, nr. 18, Dumbrava Roşie, jud. Neamţ | |
| 16 | 549/1999 | S.C. Tce 3 Brazi S.R.L. | Zăneşti, jud. Neamţ | |
| 17 | 24/2000 | S.C. Spar S.R.L. | Str. Gării, nr. 10, Potcoava, jud. Olt | |
| 18 | 2076/2002 | S.C. Simona S.R.L. | Str. Popa şapcă, nr. 105, Balş, jud. Olt | |
| 19 | 86/2002 | S.C. Universal S.R.L. | Crişeni, jud. Sălaj | |
| 20 | 5661/2002 | S.C. Harald S.R.L. | Str. Mânâstirea Humorului, nr. 76A, jud. Suceava | |
| 21 | 606/2002 | S.C. Raitar S.R.L. | Cornu Luncii, jud. Suceava | |
| 22 | 5819/2002 | S.C. Mara Alex S.R.L. | Milişăuţi, jud. Suceava | |
| 23 | 93/2003 | S.C. Mara Prod Com S.R.L. | Str. Abatorului, nr. 1 bis, Alexandria, jud. Teleorman | |
| 24 | 1/2000 | S.C. Diana S.R.L. | Bujoreni, jud. Vâlcea | |
| 25 | 6/1999 | S.C. Diana Prod S.R.L. | Vlădeşti, jud. Vâlcea |
Baromfihús-ipari létesítmények
| Szám | Állat-eü-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 2951/2000 | S.C. Agronutrisco Impex S.R.L. | Str. Abatorului, nr. 2A, Mihăileşti, jud. Giurgiu | |
| 2 | 3896/2002 | S.C. Oprea Avicom S.R.L. | Str. Dealul Viilor, nr. 5, Crăieşti, jud. Mureş |
Tej- és tejtermékipari létesítmények
| Szám | Állat-eü-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 999/2000 | S.C. Alba Lact S.A. | Str. Muncii, nr. 4, Alba Iulia, jud. Alba | |
| 2 | 5158/8.11.2002 | S.C. Biolact Bihor S.R.L. | Paleu, jud. Bihor | |
| 3 | 2100/8.11.2001 | S.C. Bendearcris S.R.L. | Miceştii de Câmpie, nr. 202A, jud. Bistriţa- Năsăud | |
| 4 | 2145/5.3.2002 | S.C. Lech Lacto S.R.L. | Lechinta, nr. 387, jud. Bistriţa-Năsăud | |
| 5 | 395/18.6.2001 | S.C. Lacto Solomonescu S.R.L. | Miron Costin, Vlăsineşti, jud. Botoşani | |
| 6 | 115/1.2.2002 | S.C. Comintex S.R.L. Darabani | Darabani, jud. Botoşani | |
| 7 | A343827/30.8.2002 | S.C. Prodlacta S.A. | Str. Gării, nr. 403, Homorod, jud. Braşov | |
| 8 | 258/10.4.2000 | S.C. Binco Lact S.R.L. | Săcele, jud. Constanţa | |
| 9 | 12203/25.9.2003 | S.C. Lacto Genimico S.R.L. | Str. Căşăriei nr. 2A, Hârşova, jud. Constanţa | |
| 10 | 2721/28.8.2001 | S.C. Industrializarea Laptelui S.A. | B-dul Independenţei, nr. 23, Târgovişte, jud. Dâmboviţa | |
| 11 | 4136/10.6.2002 | S.C. Galmopan S.A. | B-dul G. Coşbuc, nr. 257, Galaţi, jud. Galaţi | |
| 12 | 5/7.5.1999 | S.C. Sandralact S.R.L. | Sos. Bucureşti-Giurgiu, km. 23, jud. Giurgiu | |
| 13 | 213/1996 | S.C. Paulact S.R.L. | Str. Principală, nr. 28, Sânpaul, jud. Harghita | |
| 14 | 625/21.11.1996 | S.C. Lactis S.R.L. | Str. Beclean, nr. 31, Odorheiu Secuiesc, jud. Harghita | |
| 15 | 913/17.3.2000 | S.C. Lactex – Reghin S.R.L. | Jabeniţa, nr. 33, jud. Mureş | |
| 16 | 207/21.4.1999 | S.C. Midatod S.R.L. | Ibăneşti, nr. 273, jud. Mureş | |
| 17 | 391/23.4.1999 | S.C. Kubo Ice Cream Company S.R.L. | Str. Dumbravei, nr. 5, Piatra Neamţ, jud. Neamţ | |
| 18 | 1055/10.7.2000 | S.C. Oltina S.A. | Str. A. I. Cuza, nr. 152, Slatina, jud. Olt | |
| 19 | 282/1999 | S.C. Calion S.R.L. | Str. Gheorghe Doja, nr. 39, Jibou, jud. Sălaj | |
| 20 | 1562/27.12.1999 5750/23.5.2002 | S.C. Bucovina S.A. Suceava | Str. Humorului, nr.4, Suceava, jud. Suceava | |
| 21 | 1085/26.5.1999 | S.C. Bucovina S.A. Falticeni | Str. Izvor, nr.5, Falticeni, jud. Suceava | |
| 22 | 5614/20.4.2002 | S.C. Coza Rux S.R.L. | Str. Burdujeni, nr.11 A, Suceava, jud. Suceava | |
| 23 | 1659/27.3.2003 | S.C. Ecolact S.R.L. | Milisauti, jud. Suceava | |
| 24 | 1205/5.10.1999 | S.C. Pro Putna S.R.L. | Putna, jud. Suceava | |
| 25 | 5325/13.2.2002 | S.C. Cetina Prod Lact S.R.L. | Neagra Sarului, Saru Dornei, jud. Suceava | |
| 26 | 5245/6.11.2001 | S.C. Simultan S.R.L. | Ortisoara, jud. Timis | |
| 27 | 2459/21.8.2002 | S.C. Zan S.R.L. | Str. Celulozei, nr. 5, Zarnesti, jud. Brasov |
(a jegyzőkönyv 34. cikkében említettek szerint)
I. SZAKASZ: BULGÁRIÁRA ÉS ROMÁNIÁRA VONATKOZÓ IDEIGLENES KIEGÉSZÍTŐ VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK
A. Szerkezetátalakítás alatt álló, részben önellátó mezőgazdasági üzemek részére nyújtott támogatás
(1) A szerkezetátalakítás alatt álló, részben önellátó mezőgazdasági üzemek részére nyújtott támogatás a következő célkitűzésekhez járul hozzá:
(a) segíti a vidék azon átmeneti problémáinak mérséklését, amelyek Bulgária és Románia agrárágazatában és vidéki gazdaságában az egységes piac által támasztott versenykényszer nyomán merülnek fel;
(b) megkönnyíti és ösztönzi a gazdaságilag még nem életképes üzemek szerkezetátalakítását.
E melléklet alkalmazásában „részben önellátó mezőgazdasági üzemek” azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek elsősorban saját fogyasztásukra termelnek, de megtermelt termékeik egy részét értékesítik.
(2) A mezőgazdasági termelő abban az esetben részesülhet a támogatásból, ha olyan üzleti tervet nyújt be, amely:
(a) bizonyítja az üzem jövőbeni gazdasági életképességét;
(b) részletezi a szükséges beruházásokat;
(c) határozott szakaszokat és célokat jelöl meg.
(3) A (2) bekezdésben említett üzleti tervnek való megfelelést három év elteltével felül kell vizsgálni. Ha az üzleti tervben meghatározott időközi célkitűzések a három év elteltével tartott felülvizsgálat idejére nem teljesülnek, további támogatás nem nyújtható, de a korábban kifizetett pénzeket nem kell visszafizetni.
(4) A támogatásokat évente átalánytámogatás formájában fizetik ki, legfeljebb az I. szakasz G. pontjában meghatározott felső összeghatárig és legfeljebb öt évig.
B. Termelői csoportok
(1) A létrehozatal és az adminisztratív működés megkönnyítése érdekében átalánytámogatásban részesülnek azok a termelői csoportok, amelyek célja, hogy:
(a) a csoport tagjainak a termelését a piaci követelményekhez igazítsák;
(b) a termékeket közösen hozzák forgalomba, beleértve az értékesítés előkészítését, az értékesítés központosítását és a nagykereskedők ellátását; valamint
(c) közös szabályokat állapítsanak meg a termeléssel kapcsolatos tájékoztatásra, különös tekintettel a betakarításra és a készletezésre.
(2) A támogatásban kizárólag azok a termelői csoportok részesülnek, amelyeket Bulgária vagy Románia illetékes hatóságai a csatlakozás időpontja és 2009. december 31-e között a nemzeti vagy a közösségi jog alapján hivatalosan elismertek.
(3) A támogatást éves részletekben kell nyújtani a termelői csoport elismerésének időpontját követő első öt éven keresztül. A támogatást a csoport éves forgalmazott termelése alapján kell kiszámítani, és az nem haladhatja meg:
(a) a legfeljebb 1 000 000 EUR-t kitevő forgalmazott termelési érték 5%-át az első, 5%-át a második, 4%-át a harmadik, 3%-át a negyedik és 2%-át az ötödik évben, illetve
(b) az 1 000 000 EUR-t meghaladó forgalmazott termelési érték 2,5%-át az első, 2,5%-át a második, 2,0%-át a harmadik, 1,5%-át a negyedik és 1,5%-át az ötödik évben.
A támogatás semmilyen esetben sem haladhatja meg az I. Szakasz G. pontjában megállapított maximális összegeket.
C. Leader+-típusú intézkedések
(1) Támogatás nyújtható azokra az intézkedésekre, amelyek a vidéki közösségek helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozására és végrehajtására történő felkészítéséhez szükséges képességek megszerzését segítik elő.
Ezek az intézkedések különösen a következőkre terjedhetnek ki:
(a) a térségről szóló tanulmányokhoz nyújtott technikai segítségnyújtás, és az érintett lakosság részéről megfogalmazott kívánságokat figyelembe vevő területi helyzetleírás;
(b) a fejlesztési folyamatban való aktív részvételt ösztönző lakossági felvilágosítás és képzés;
(c) a helyi fejlesztést célzó reprezentatív partnerségek kialakítása;
(d) integrált fejlesztési stratégiák kidolgozása;
(e) kutatás finanszírozása és támogatási kérelmek előkészítése.
(2) Támogatásban részesíthető – a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (Leader +) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról szóló, 2000. április 14-i, a tagállamoknak címzett bizottsági közlemény * 12., 14. és 36. pontjában meghatározott elvekkel összhangban – a helyi intézőcsoportok által készített, kísérleti jellegű integrált területi vidékfejlesztési stratégiák elfogadása. Ez a támogatás a már elegendő adminisztratív kapacitással és a helyi vidékfejlesztési típusú megközelítés terén gyakorlattal rendelkező régiókra korlátozódik.
(3) A (2) bekezdésben említett helyi intézőcsoportok jogosultak a (2) bekezdésben említett bizottsági közlemény 15–18. pontjában meghatározott elvekkel összhangban lévő, térségek közötti és transznacionális együttműködési akciókban való részvételre.
(4) Bulgária és Románia és a helyi intézőcsoportok hozzáférhetnek a (2) bekezdésben említett bizottsági közlemény 23. pontjában meghatározott vidékitérség-figyelőhöz.
D. A mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatások
Támogatásban részesül a mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatásnyújtás.
E. A közvetlen kifizetések kiegészítései
(1) Támogatásban részesíthetők az 1782/2003/EK tanácsi rendelet * 143c. cikke értelmében nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetésekre vagy támogatásokra jogosult mezőgazdasági termelők.
(2) A mezőgazdasági termelő számára a 2007., a 2008. és a 2009. évek vonatkozásában nyújtott támogatás nem haladhatja meg a következők közötti különbséget:
(a) a Bulgáriában vagy Romániában az adott évre az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143a. cikkével összhangban alkalmazandó közvetlen kifizetés szintje; és
(b) a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az adott évben alkalmazandó közvetlen kifizetések szintjének 40%-a.
(3) A Bulgáriában vagy Romániában az ezen E. alszakasz alapján nyújtott támogatáshoz a Közösség hozzájárulása a 2007., a 2008., illetve a 2009. évek egyikében sem haladhatja meg a Bulgáriának vagy Romániának nyújtott éves támogatás mértékének 20%-át. Ugyanakkor Bulgária vagy Románia határozhat arról, hogy ezt a 20%-os éves kulcsot az alábbi kulcsokkal váltja fel: 2007-re 25%, 2008-ra 20% és 2009-re 15%.
(4) A mezőgazdasági termelő számára az ezen E. alszakasz értelmében nyújtott támogatást az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikkének (2a) bekezdésében meghatározott legmagasabb szintek alkalmazásának céljából nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetésnek, illetve támogatásnak kell tekinteni.
F. Technikai segítségnyújtás
(1) Támogatás nyújtható a vidékfejlesztési programozási dokumentumok végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyeleti, értékelő és ellenőrző intézkedésekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések körébe tartoznak különösen:
(a) a tanulmányok;
(b) a technikai segítségnyújtás, tapasztalatcsere, valamint a partnereknek, a kedvezményezetteknek és a nyilvánosságnak szánt információk;
(c) az irányítást, felügyeletet és értékelést segítő informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és összekapcsolása;
(d) az értékelési módszerek javítása és az e téren kialakult legjobb gyakorlattal kapcsolatos információcsere.
G. Az ideiglenes kiegészítő vidékfejlesztési intézkedésekre szánt összegek táblázata Bulgária és Románia tekintetében
| Intézkedés | EUR | ||
| részben önellátó mezőgazdasági üzemek | 1 000 | mezőgazdasági üzemek / évente | |
| termelői csoportok | 100 000 | az első évre | |
| 100 000 | a második évre | ||
| 80 000 | a harmadik évre | ||
| 60 000 | a negyedik évre | ||
| 50 000 | az ötödik évre |
II. SZAKASZ: BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK BULGÁRIA ÉS ROMÁNIA TEKINTETÉBEN
(1) A csatlakozás napján hatályos vidékfejlesztési rendeletek értelmében mezőgazdasági üzemeknek nyújtható beruházási támogatásban olyan mezőgazdasági üzemek részesülnek, amelyek gazdasági életképessége a beruházás megvalósításának végén bizonyítható.
(2) A mezőgazdasági üzemek részére nyújtott beruházási támogatás teljes összege, a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezve vagy legfeljebb 50%, illetve a kedvezőtlen helyzetű térségekben pedig legfeljebb 60%, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott százalék. Amennyiben a beruházásokat, a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározottak szerint, fiatal mezőgazdasági termelők hajtják végre, ez az arány elérheti a legfeljebb 55%-ot, illetve a kedvezőtlen helyzetű térségekben 65%-ot, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott százalék.
(3) A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztésére irányuló beruházási támogatásban a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendelet értelmében olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyeknek a csatlakozást követően átmeneti időszak áll rendelkezésükre a környezetvédelemre, a higiéniára és az állatok kíméletére vonatkozó minimum-előírásoknak való megfelelés elérésére. Ebben az esetben a vállalkozásnak a meghatározott átmeneti időszak végéig vagy, amennyiben ez korábban véget ér, a beruházási időszak végéig meg kell felelnie az adott előírásoknak.
III. SZAKASZ: KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉS BULGÁRIA TEKINTETÉBEN
(1) Bulgáriában azok a mezőgazdasági termelők, akik számára tejkvótát osztottak ki, abban az esetben jogosultak korengedményes nyugdíjra, ha az átruházás időpontjában nem érik el a 70 éves kort.
(2) A támogatás összege a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott maximális összegektől függ, és azt a tejkvóta nagysága, valamint az üzemben folytatott mezőgazdasági tevékenységek összessége alapján kell kiszámítani.
(3) Az átruházó számára kiosztott tejkvótákat kiegészítő kompenzációs kifizetés nélkül kell a nemzeti tejkvótatartalékba visszajuttatni.
IV. SZAKASZ: KÜLÖNLEGES PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK BULGÁRIA ÉS ROMÁNIA TEKINTETÉBEN A 2007–2013-AS IDŐSZAKRA
(1) A 2007–2013-as programozási időszakra Bulgáriában és Romániában valamennyi vidékfejlesztési intézkedésre nyújtott közösségi támogatást a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet * 31. és 32. cikkében meghatározott elvek szerint kell végrehajtani.
(2) Az 1. célkitűzés alá tartozó területeken a Közösség pénzügyi hozzájárulása elérheti vagy a mezőgazdasági környezetre és az állatok kíméletére irányuló intézkedések 85%-át, és egyéb intézkedések 80%-át, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos, a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályokban megállapított százalékot.
(a jegyzőkönyv 39. cikkében említettek szerint)
I. A 39. cikk (2) bekezdésével összefüggésben
(1) A 2005.II.10-i 129bis. számú M.Of. I. részében közzétett, a közösségi vívmányoknak és az elfogadott határidőknek megfelelően módosított schengeni cselekvési terv késedelem nélküli végrehajtása.
(2) Az Unió jövőbeni külső határainál a magas szintű ellenőrzés és felügyelet biztosítása érdekében a zöld határokon, kék határokon és határátkelőhelyeken használt felszerelés és az infrastruktúra modernizálására vonatkozó intézkedések jelentős mértékű felgyorsítása, valamint az operatív kockázatelemzési kapacitás tovább erősítése. Ezt egy legkésőbb 2005 márciusáig előterjesztett egyetlen, többéves beruházási tervnek kell tükröznie, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy az e jegyzőkönyv 4. cikkének (2) bekezdésében említett, Romániára vonatkozó határozat meghozataláig évente felmérje az előrehaladást. Romániának továbbá számottevően fel kell gyorsítania a 4 438 határőr és tiszt felvételére vonatkozó tervének végrehajtását, és főként azt kell biztosítania, hogy a csatlakozás pillanatában az Ukrajnával, Moldovával és a Fekete-tengerrel szomszédos határok mentén az állomány feltöltöttsége megközelíti a 100%-ot. Romániának ezen túlmenően végre kell hajtania minden, az illegális bevándorlás eredményes leküzdéséhez szükséges intézkedést, beleértve a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését.
(3) Az igazságszolgáltatás reformjáról szóló naprakész és integrált cselekvési terv és stratégia kidolgozása és végrehajtása, beleértve a 2004. szeptember 30-án hatályba lépett, az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanácsról szóló törvény végrehajtásához szükséges főbb intézkedéseket. Mindkét, naprakésszé tett dokumentumot legkésőbb 2005 márciusáig be kell nyújtani az Uniónak; a cselekvési terv végrehajtásához megfelelő anyagi és humán erőforrást kell biztosítani, és a tervet késedelem nélkül, a megállapított ütemtervnek megfelelően végre kell hajtani. Romániának továbbá 2005 márciusáig bizonyítania kell, hogy az új, véletlenszerű ügyelosztási rendszer teljes mértékben érvényesül.
(4) A korrupció elleni – különösen a magas szinten elkövetett korrupció elleni – küzdelem jelentős mértékű megerősítése, a korrupcióellenes jogszabályok szigorú érvényesítésének és a nemzeti korrupcióellenes ügyészség (NAPO) tényleges függetlenségének biztosítása, valamint 2005 novemberétől évente a NAPO-nak a magas szinten elkövetett korrupció elleni harc területén végrehajtott tevékenységeiről készített, hiteles nyilvántartó jelentés benyújtása által. A NAPO rendelkezésére kell bocsátani az alapvető fontosságú feladatának ellátásához szükséges személyzetet, pénzügyi és képzési forrást, valamint felszerelést.
(5) A jelenlegi nemzeti korrupcióellenes stratégia révén elért eredmények és hatás független felülvizsgálatának elvégzése; ezen felülvizsgálat következtetéseinek és ajánlásainak felvétele az új, egyetlen átfogó dokumentumot alkotó, többéves, legkésőbb 2005 márciusáig elkészítendő korrupcióellenes stratégiába, amelyet ki kell egészíteni egy világosan meghatározott részcélokat és elérendő eredményeket, valamint megfelelő pénzügyi rendelkezéseket tartalmazó cselekvési tervvel; a stratégia és cselekvési terv végrehajtását egy már működő, világosan meghatározott, független szervnek kell felügyelnie; a stratégiának magában kell foglalnia az elhúzódó büntetőeljárások 2005 végéig történő felülvizsgálatára irányuló kötelezettségvállalást, annak biztosítása érdekében, hogy a korrupciós ügyeket gyorsan és átláthatóan kezelik, garantálva ezáltal a megfelelő és elrettentő hatású szankciókat; végezetül a stratégiának tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek 2005 végéig jelentősen csökkentik a korrupciós ügyek megelőzésére illetve az ilyen ügyekben a nyomozás folytatására hatáskörrel rendelkező szervek számát, hogy így az egymást átfedő feladat- és hatáskörök elkerülhetők legyenek.
(6) A csendőrség és rendőrség feladataira, valamint a közöttük levő együttműködésre vonatkozó világos jogi keretek kialakítása 2005. márciusáig, beleértve a jogszabályok végrehajtására vonatkozókat, továbbá 2005 közepéig mindkét intézmény számára világos állománybővítési terv kialakítása és végrehajtása abból a célból, hogy a rendőrségnél meglevő 7000 és a csendőrségnél meglevő 18 000 állás betöltése terén jelentős előrehaladás legyen kimutatható a csatlakozás napjáig.
(7) Konkrét intézkedéseket tartalmazó, koherens, többéves bűnüldözési stratégia kialakítása és végrehajtása, beleértve konkrét intézkedések megtételét annak érdekében, hogy Románia ne váljon az emberkereskedelem áldozatainak származási, átutazási vagy célországává, továbbá 2005 márciusától kezdődően évente megbízható statisztikai adatok szolgáltatása az e bűnözési jelenség kezelésének módjáról.
II. A 39. cikk (3) bekezdésével összefüggésben
(8) Annak biztosítása, hogy a Versenytanács ténylegesen ellenőrizzen minden lehetséges állami támogatást, ideértve az adó- vagy társadalombiztosítási tartozások, illetve az energiaellátással kapcsolatos tartozások az állami költségvetésbe történő befizetésének halasztásában megnyilvánuló állami támogatásokkal kapcsolatosakat is.
(9) Az államitámogatás-végrehajtási nyilvántartás haladéktalan megerősítése, és azt követően kielégítő végrehajtási nyilvántartás biztosítása mind a versenykorlátozó magatartások mind az állami támogatások területén.
(10) Legkésőbb 2004. december közepéig az acélipar szerkezetátalakítására vonatkozó terv benyújtása a Bizottságnak (beleértve a nemzeti szerkezetátalakítási tervet és az egyéni üzleti terveket) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyvében * megállapított követelményeknek, valamint a jegyzőkönyv VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában meghatározott feltételeknek megfelelően.
Teljes körűen tiszteletben kell tartani azt a kötelezettségvállalást, amely szerint 2005. január 1. és 2008. december 31. között semmilyen állami támogatás nem juttatható a nemzeti szerkezetátalakítási stratégia által lefedett acélműveknek, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve körében meghatározandó állami támogatási összegeket, és kapacitáscsökkentési feltételeket.
(11) A Versenytanács továbbra is megfelelő pénzeszközökkel való ellátása és számára megfelelően szakképzett személyzet biztosítása.
A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban ezt az okmányt abban az esetben kell alkalmazni – az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének időpontjáig –, ha az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés 2007. január 1-jén még nem lép hatályba.
Ennek az okmánynak az alkalmazásában:
– az „eredeti szerződések” kifejezés a következő szerződéseket jelenti:
(a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés („EK-Szerződés”) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés („EAK-Szerződés”), a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt,
(b) az Európai Unióról szóló szerződés („EU-Szerződés”), a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;
– a „jelenlegi tagállamok” kifejezés a Belga Királyságot, a Cseh Köztársaságot, a Dán Királyságot, a Németországi Szövetségi Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Görög Köztársaságot, a Spanyol Királyságot, a Francia Köztársaságot, Írországot, az Olasz Köztársaságot, a Ciprusi Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, a Magyar Köztársaságot, a Máltai Köztársaságot, a Holland Királyságot, az Osztrák Köztársaságot, a Lengyel Köztársaságot, a Portugál Köztársaságot, a Szlovén Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, a Finn Köztársaságot, a Svéd Királyságot, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát jelenti;
– az „Unió” kifejezés az EU-Szerződéssel létrehozott Európai Uniót jelenti;
– a „Közösség” kifejezés az első francia bekezdésben említett Közösségek közül jelenti az egyiket vagy mindkettőt, az adott esettől függően;
– az „új tagállamok” kifejezés a Bolgár Köztársaságot és Romániát jelenti;
– az „intézmények” kifejezés az eredeti szerződések által létrehozott intézményeket jelenti.
A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Bulgária és Románia számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.
1. Bulgária és Románia csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
2. Bulgária és Románia helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács és a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket a Közösségre vagy az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak; Bulgária és Románia ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
3. Bulgária és Románia csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Bulgária és Románia vonatkozásában a Tanács által a (4) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.
4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag elfogadja a (3) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítást, és a módosított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
5. A (3) bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Bulgária és Románia vállalja, hogy a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködés elősegítése céljából olyan igazgatási és egyéb rendelkezéseket vezet be, amilyeneket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak.
6. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, az előbbiekben említett egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.
1. A schengeni vívmányok rendelkezései, amelyeket az Európai Unió keretébe az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv (a továbbiakban „schengeni jegyzőkönyv”) illesztett be, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Bulgáriára és Romániára nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat ezekben az államokban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.
2. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az 1. bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Bulgária és Románia számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell az előbb említett államokban alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy az adott állam teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.
A Tanács határozatát az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették, illetve amelyben ezeket a rendelkezéseket hatályba kívánják léptetni. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.
A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EK-Szerződés 122. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Bulgária és Románia részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban.
1. A Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. vagy 38. cikkének megfelelően egy vagy több harmadik állammal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások és egyezmények az eredeti szerződésekben és az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint kötelezőek Bulgáriára és Romániára.
2. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok és a Közösség által együttesen eljárva megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez.
Bulgáriának és Romániának az egyes harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel a Közösség és a jelenlegi tagállamok által együttesen megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz vagy egyezményekhez csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvekben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket, a tagállamok nevében eljárva, a Bizottság tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.
Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti a Közösség saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti a Közösség és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
3. A 2. bekezdésben említett megállapodásokhoz és egyezményekhez történő csatlakozással Bulgáriát és Romániát e megállapodások és egyezmények tekintetében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a jelenlegi tagállamokat.
4. A csatlakozás időpontjától kezdődően és a 2. bekezdésben említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Bulgária és Románia alkalmazza a jelenlegi tagállamok és a Közösség által a csatlakozás időpontja előtt együttesen megkötött megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapodás kivételével. Ez a kötelezettség azokra a megállapodásokra és egyezményekre is vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az Unió és a jelenlegi tagállamok úgy állapodtak meg, hogy azokat ideiglenesen alkalmazzák.
A 2. bekezdésben említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig a Közösség és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.
5. Bulgária és Románia csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodáshoz. *
6. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz * , annak 128. cikkével összhangban.
7. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgária és Románia alkalmazza a Közösség által harmadik országokkal kötött kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.
A Közösség által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának a Közösséghez történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében a Közösség a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal a fent említett megállapodások és megegyezések módosításáról.
Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, a Közösség a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.
8. A Közösség által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.
Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni a Közösség által harmadik országokkal kötött kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.
Amennyiben a kétoldalú megállapodások és megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. Bulgária vagy Románia által a csatlakozást megelőzően harmadik országokkal kötött halászati megállapodások igazgatását a Közösség látja el.
Az említett megállapodásokból eredő, Bulgáriára és Romániára vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.
A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.
10. A csatlakozás időpontjával kezdődő hatállyal Bulgária és Románia felmondja valamennyi, harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
Amennyiben az egyrészről Bulgária, Románia vagy mindkét állam, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az ezen okmányból eredő kötelezettségekkel, Bulgária és Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Bulgária vagy Románia a csatlakozás előtt egy vagy több harmadik országgal megkötött valamely megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, köteles az adott megállapodást a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felmondani.
11. Bulgária és Románia az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok által a (2), (5) és (6) bekezdésben említett megállapodások és egyezmények végrehajtása céljából megkötött belső megállapodásokhoz.
12. Bulgária és Románia – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek a Közösség vagy valamelyik más tagállam szintén tagja, illetve részese, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.
Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában vagy az ezt követő lehető legkorábbi időpontban felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat, és kilép azokból a halászati szervezetekből, amelyeknek a Közösség is részese, illetve tagja, kivéve, ha tagságuk a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.
1. Ha ez az okmány eltérően nem rendelkezik, rendelkezéseit kizárólag azzal az eredeti szerződésekben meghatározott eljárással lehet felfüggeszteni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, amely azoknak a szerződéseknek a felülvizsgálatára lehetőséget biztosít.
2. Az intézmények által elfogadott, az ezen okmányban megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.
3. Az ebben az okmányban foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok nem átmeneti intézkedésként történő hatályon kívül helyezése vagy módosítása, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.
Az eredeti szerződéseket és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben az okmányban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
1. Az EK-Szerződés 189. cikke második bekezdésének és az EAK-Szerződés 107. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Parlament tagjainak száma nem haladhatja meg a 736-ot.”
2. A 2009–2014-es megbízatási időszak elejétől kezdődő hatállyal az EK-Szerződés 190. cikke 2. bekezdése és az EAK-Szerződés 108. cikke (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők száma a következő:
| Belgium | 22 | |
| Bulgária | 17 | |
| Cseh Köztársaság | 22 | |
| Dánia | 13 | |
| Németország | 99 | |
| Észtország | 6 | |
| Görögország | 22 | |
| Spanyolország | 50 | |
| Franciaország | 72 | |
| Írország | 12 | |
| Olaszország | 72 | |
| Ciprus | 6 | |
| Lettország | 8 | |
| Litvánia | 12 | |
| Luxemburg | 6 | |
| Magyarország | 22 | |
| Málta | 5 | |
| Hollandia | 25 | |
| Ausztria | 17 | |
| Lengyelország | 50 | |
| Portugália | 22 | |
| Románia | 33 | |
| Szlovénia | 7 | |
| Szlovákia | 13 | |
| Finnország | 13 | |
| Svédország | 18 | |
| Egyesült Királyság | 72.” |
1. Az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének és az EAK-Szerződés 118. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Amennyiben a Tanács határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait a következőképpen kell súlyozni:
| Belgium | 12 | |
| Bulgária | 10 | |
| Cseh Köztársaság | 12 | |
| Dánia | 7 | |
| Németország | 29 | |
| Észtország | 4 | |
| Görögország | 12 | |
| Spanyolország | 27 | |
| Franciaország | 29 | |
| Írország | 7 | |
| Olaszország | 29 | |
| Ciprus | 4 | |
| Lettország | 4 | |
| Litvánia | 7 | |
| Luxemburg | 4 | |
| Magyarország | 12 | |
| Málta | 3 | |
| Hollandia | 13 | |
| Ausztria | 10 | |
| Lengyelország | 27 | |
| Portugália | 12 | |
| Románia | 14 | |
| Szlovénia | 4 | |
| Szlovákia | 7 | |
| Finnország | 7 | |
| Svédország | 10 | |
| Egyesült Királyság | 29 |
A Tanács határozatainak elfogadásához a tagok többsége által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat e szerződés értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni.
Egyéb esetekben a Tanács határozatainak elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.”
2. Az EU-Szerződés 23. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. A határozatok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges. Ha a Tanács valamely határozatát minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak megvizsgálását kérhetik, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.”;
3. Az EU-Szerződés 34. cikke (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Ha a Tanács valamely határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni, és a határozat elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges. Ha a Tanács valamely határozatát minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak megvizsgálását kérhetik, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.”;
1. Az EU-Szerződéshez, az EK-Szerződéshez és az EAK-Szerződéshez csatolt, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva tizennégy, illetve tizenhárom bírót érint.”
2. Az EU-Szerződéshez, az EK-Szerződéshez és az EAK-Szerződéshez csatolt, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 48. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. cikk
Az Elsőfokú Bíróság huszonhét bíróból áll.”
Az EK-Szerződés 258. cikke és az EAK-Szerződés 166. cikke második, a Gazdasági és Szociális Bizottság összetételére vonatkozó bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak száma a következő:
| Belgium | 12 | |
| Bulgária | 12 | |
| Cseh Köztársaság | 12 | |
| Dánia | 9 | |
| Németország | 24 | |
| Észtország | 7 | |
| Görögország | 12 | |
| Spanyolország | 21 | |
| Franciaország | 24 | |
| Írország | 9 | |
| Olaszország | 24 | |
| Ciprus | 6 | |
| Lettország | 7 | |
| Litvánia | 9 | |
| Luxemburg | 6 | |
| Magyarország | 12 | |
| Málta | 5 | |
| Hollandia | 12 | |
| Ausztria | 12 | |
| Lengyelország | 21 | |
| Portugália | 12 | |
| Románia | 15 | |
| Szlovénia | 7 | |
| Szlovákia | 9 | |
| Finnország | 9 | |
| Svédország | 12 | |
| Egyesült Királyság | 24” |
Az EK-Szerződés 263. cikke harmadik, a Régiók Bizottságának összetételére vonatkozó bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Régiók Bizottsága tagjainak száma a következő:
| Belgium | 12 | |
| Bulgária | 12 | |
| Cseh Köztársaság | 12 | |
| Dánia | 9 | |
| Németország | 24 | |
| Észtország | 7 | |
| Görögország | 12 | |
| Spanyolország | 21 | |
| Franciaország | 24 | |
| Írország | 9 | |
| Olaszország | 24 | |
| Ciprus | 6 | |
| Lettország | 7 | |
| Litvánia | 9 | |
| Luxemburg | 6 | |
| Magyarország | 12 | |
| Málta | 5 | |
| Hollandia | 12 | |
| Ausztria | 12 | |
| Lengyelország | 21 | |
| Portugália | 12 | |
| Románia | 15 | |
| Szlovénia | 7 | |
| Szlovákia | 9 | |
| Finnország | 9 | |
| Svédország | 12 | |
| Egyesült Királyság | 24” |
Az EK-Szerződéshez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:
„– Bolgár Köztársaság,”
és a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
„– Románia,”
2. A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:
(a) a bevezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bank tőkéje 164 795 737 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek * :
(b) a szöveg a következőkkel egészül ki az Írországra és Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:
| „Románia | 846 000 000”; és |
(c) a következőkkel egészül ki a Szlovéniára és Litvániára vonatkozó szövegrészek között:
| „Bulgária | 296 000 000”. |
3. A 11. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. Az Igazgatótanács huszonnyolc igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.”,
Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.
A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:
– két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,
– egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– három helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”
Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A bizottság negyvenegy tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”
Az EK-Szerződés 57. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bulgária, Észtország, illetve Magyarország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 1999. december 31.”
Az EK-Szerződés 299. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, Írországra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”
1. Az EK-Szerződés 314. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
2. Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
3. Az EU-Szerződés 53. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
Az ezen okmány III. mellékletében felsorolt jogi aktusokat a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.
Az ezen okmány IV. mellékletében felsorolt jogi aktusoknak a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítására az említett mellékletben megadott iránymutatások alapján kerül sor.
Az ezen okmány V. mellékletében felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag eljárva kiigazíthatja ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az a közösségi szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul.
Az ezen okmány VI. és VII. mellékletében felsorolt intézkedéseket Bulgária és Románia vonatkozásában az említett mellékletekben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
1. Az Európai Parlament tagjainak az EK-Szerződés 189. cikkének második bekezdésében, illetve az EAK-Szerződés 107. cikkének második bekezdésében meghatározott maximális számától eltérve, az európai parlamenti tagok számát – Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel – a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének kezdetéig terjedő időszakban ezen országok európai parlamenti tagjainak számával a következők szerint kell növelni:
| Bulgária | 18 | |
| Románia | 35. |
2. 2007. december 31-ig Bulgária és Románia az (1) bekezdésben meghatározott képviselői helyekre közvetlen és általános választójog alapján európai parlamenti választást tart polgárai részvételével, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány rendelkezéseinek megfelelően * .
3. Az EK-Szerződés 190. cikkének (1) bekezdésétől, illetve az EAK-Szerződés 108. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a választásokat a csatlakozás időpontját követően tartják meg, a csatlakozás időpontjától a (2) bekezdésben említett választásokig terjedő időszakban Bulgária és Románia népeinek európai parlamenti képviselőit ezen államok parlamentjei saját tagjaik közül jelölik ki, az ezen államok által meghatározott eljárás szerint.
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgáriának és Romániának az Európai Beruházási Bank alapokmányának 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összegeket kell befizetnie * .
| Bulgária | 14 800 000 EUR | |
| Románia | 42 300 000 EUR |
Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2007. május 31-én, 2008. május 31-én, 2009. május 31-én, 2009. november 30-án, 2010. május 31-én, 2010. november 30-án, 2011. május 31-én és 2011. november 30-án esedékesek.
2. Bulgária és Románia az (1) bekezdésben megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékaiban kifejezett összegekkel köteles hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell * :
| Bulgária | 0,181% | |
| Románia | 0,517%. |
3. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított tőke- és egyéb befizetéseket Bulgáriának és Romániának készpénzben euróban kell teljesíteniük, kivéve, ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.
1. Bulgária és Románia a következő összegeket fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban * említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:
| (millió EUR, folyó árakon) | ||
| Bulgária | 11,95 | |
| Románia | 29,88. |
2. 2009-től kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:
2009: 15%
2010: 20%
2011: 30%
2012: 35%.
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően a PHARE-program * és a PHARE határokon átnyúló együttműködési program * keretében nyújtott előcsatlakozási támogatásokra, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásra vonatkozó pályáztatást, szerződéskötést, végrehajtást és kifizetéseket Bulgária és Románia végrehajtó szervezetei végzik.
A Bizottságnak a pályáztatás és a szerződéskötés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság által folytatott akkreditációs eljárás és az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet * módosításáról szóló, 1999 június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet mellékletében megállapított szempontoknak és feltételeknek, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet * 164. cikkének megfelelő kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (Extended Decentralised Implementation System – EDIS) pozitív elbírálását követően a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni.
Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek előcsatlakozási támogatásban.
Kivételesen azonban, amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat meghozatalát a csatlakozás időpontját követő időszakra halasztják, és ez nem Bulgária vagy Románia hatóságainak róható fel, a Bizottság kellően indokolt esetekben a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat meghozatala közötti időszakban aláírt szerződések tekintetében elfogadhatja az előcsatlakozási támogatásra való jogosultságot és az előcsatlakozási támogatás folytatását egy korlátozott időszakra, amelynek során a Bizottság előzetes ellenőrzést gyakorol a pályáztatás és a szerződéskötés felett.
2. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök alapján a csatlakozás előtt tett, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján a csatlakozást követően tett pénzügyi kötelezettségvállalásokra, ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét, valamint a kifizetésekre, továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat és rendeleteket kell alkalmazni, és a programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó közösségi irányelveket kell alkalmazni.
3. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási támogatásra vonatkozó utolsó programozásra a csatlakozást megelőző utolsó évben kerül sor. Az e programok keretében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó szerződéseket az ezt követő két éven belül kell megkötni. A szerződéskötésre nyitva álló határidő nem hosszabbítható meg. A szerződések végrehajtására nyitva álló határidő kivételesen és kellően indokolt esetekben korlátozott mértékben meghosszabbítható.
Ennek ellenére az igazgatási költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben is folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.
4. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az ISPA-program * szükséges fokozatos megszüntetésének érdekében a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges, jogszabályban meghatározott személyi állomány Bulgáriában és Romániában legfeljebb a csatlakozást követő tizenkilencedik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Bulgáriában és Romániában a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, kivételesen ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet * alapján a Bizottság rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmazott. Az előcsatlakozási támogatások lebonyolításához szükséges igazgatási költségeket, beleértve az egyéb alkalmazottak fizetését is, az Európai Közösségek bővítésre vonatkozó általános költségvetése megfelelő politikai területének „az új tagállamok előcsatlakozási támogatásának fokozatos megszüntetése” tételéből vagy más egyenértékű tételéből kell finanszírozni.
1. Azon intézkedéseket, amelyek az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló 1267/1999/EK rendelet szerinti támogatásról szóló határozatok tárgyát képezték a csatlakozás időpontjában, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, a Bizottság által – a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet * szerint – jóváhagyottnak kell tekinteni. Azon összegeket, amelyeket az említett intézkedések végrehajtása céljából még folyósítani kell, a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján kell folyósítani és az Európai Közösségek általános költségvetésében az említett rendeletnek megfelelő fejezete alá kell besorolni. Amennyiben a (2)–(5) bekezdés ettől eltérően nem rendelkezik, az ilyen intézkedésekre az ezen utóbbi rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 165. cikkének rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárásnak, amely még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, összhangban kell lennie a Szerződések rendelkezéseivel, az ezek alapján elfogadott jogi aktusokkal és közösségi politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóakat is.
3. Az 1. bekezdésben említett intézkedés alapján a Bizottság által teljesített kifizetést a legkorábban esedékes kötelezettségvállalás terhére kell elszámolni, először az 1999/1267/EK rendeletnek, majd a Kohéziós Alappal kapcsolatos hatályos rendeletnek megfelelően.
4. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is alkalmazni kell az 1999/1267/EK rendelet szerint a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat, kivéve egyes kellően indokolt eseteket, amelyekről a Bizottság az érintett tagállam kérésére határoz.
5. A Bizottság kivételes és kellően indokolt esetben úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján alkalmazandó szabályok alól az (1) bekezdésben említett intézkedések tekintetében egyedi mentességet engedélyez.
Amennyiben a SAPARD-program * keretében a mezőgazdasági földek erdősítésével, termelői csoportok vagy mezőgazdasági környezeti rendszerek létrehozatalának támogatásával kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat 2007–2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni. Amennyiben külön átmeneti intézkedések meghozatala szükséges e tekintetben, ezeket a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet * 50. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
1. Bulgária, miután vállalt kötelezettségeinek megfelelően 2003 előtt véglegesen leállította a Kozloduj Atomerőmű 1. és 2. blokkját azok ezt követő leszerelése céljából, kötelezettséget vállal az atomerőmű 3. és 4. blokkjának 2006-ban történő végleges leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.
2. A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.
A támogatás egyebek mellett a következőkre terjed ki: a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelését támogató intézkedések; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt; a hagyományos bolgár energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációját; az energiahatékonyság javítását a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését, valamint az energiaellátás biztonságának javítását célzó intézkedések.
A 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan a támogatás kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 210 millió EUR (2004-es árakon számítva), amelyet egyenlő, 70 millió EUR-s (2004-es árakon számítva) éves részletekben kell folyósítani.
A támogatás egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Kozloduj Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsátható rendelkezésre.
3. A Bizottság a (2) bekezdésben említett támogatás végrehajtására vonatkozó szabályokat fogadhat el. Az ilyen szabályokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal * összhangban kell elfogadni. E célból a Bizottságot egy bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő hat hét. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
1. A csatlakozás első évében az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt Bulgáriának és Romániának a közösségi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.
2. A támogatás annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését szolgálja, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.
3. Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési ( „twinning”) projektek tekintetében a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell az előcsatlakozási támogatás céljaira a tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint.
Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, 2004-es árakon számítva, Bulgária és Románia vonatkozásában, a csatlakozás utáni első évben 82 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére. Az előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.
4. Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelettel összhangban kell határozni, és azt e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
1. Ideiglenes eszközként létrejön a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás, amely a csatlakozás időpontja és 2009 vége között segíti Bulgáriát és Romániát az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában, valamint a nemzeti költségvetésük pénzforgalmának javításában.
2. A 2007–2009 közötti időszakban az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében Bulgáriát és Romániát egyösszegű pénzforgalmi támogatásként a következő (2004-es árakon számított) összegek illetik meg:
| (millió EUR, 2004-es árakon) | ||||
| 2007 | 2008 | 2009 | ||
| Bulgária | 121,8 | 59,1 | 58,6 | |
| Románia | 297,2 | 131,8 | 130,8 | |
3. A Bulgáriának és Romániának az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében nyújtott támogatás legalább 50%-át ezen országoknak az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozására vonatkozó kötelezettsége teljesítésének támogatására kell fordítani.
4. Az egyes évekre vonatkozó támogatási összegek egytizenketted része a megfelelő év minden hónapjának első munkanapján kerül kifizetésre Bulgáriának és Romániának. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Bulgária és Románia, legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás schengeni részének alapján nyújtott egyösszegű támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.
5. A Bizottság az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.
1. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriát és Romániát megillető, a strukturális intézkedésekre vonatkozó teljes kötelezettségvállalási előirányzatok a következők:
| (millió EUR, 2004-es árakon) | ||||
| 2007 | 2008 | 2009 | ||
| Bulgária | 539 | 759 | 1 002 | |
| Románia | 1 399 | 1 972 | 2 603 | |
2. A 2007–2009 közötti hároméves időszakban az országokra megállapított fenti rögzített kereteken belüli intervenciók mértékét és természetét a strukturális intézkedésekre akkor alkalmazandó rendelkezések alapján kell meghatározni.
1. A csatlakozás időpontjában hatályos, vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteken túl a VIII. melléklet I–III. szakaszában meghatározott rendelkezéseket Bulgária és Románia esetében a 2007–2009 közötti időszakra, a VIII. melléklet IV. szakaszában meghatározott külön pénzügyi rendelkezéseket pedig a 2007–2013 közötti programozási időszak során kell alkalmazni.
2. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriának és Romániának az EMOGA Garanciarészlegéből vidékfejlesztésre nyújtandó kötelezettségvállalási előirányzatok (2004-es árakon számított) összege 3 041 millió EUR.
3. A VIII. melléklet rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat szükség esetén az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.
4. A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva kiigazítja a VIII. melléklet rendelkezéseit, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.
A 30., 31., 32., 33. és a 34. cikkben említett összegeket az árváltozásoknak megfelelően, a pénzügyi terv éves technikai kiigazításának részeként a Bizottság évente kiigazítja.
1. Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Bulgária vagy Románia felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.
Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Bulgáriával, Romániával, vagy mindkét országgal szemben.
2. Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.
Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatóak; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.
3. A 2. bekezdés alapján engedélyezett intézkedések csak az (1) bekezdésben említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az EK-Szerződés, illetve ezen okmány szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.
Ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, megteheti a megfelelő intézkedéseket.
Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az ilyen védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. Az érintett új tagállam által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
Ha az EU-Szerződés VI. címében meghatározott, a büntetőjog területén való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos kerethatározatok vagy bármely egyéb kötelezettségvállalás, együttműködési okmány vagy határozat, illetve az EK-Szerződés IV. címében meghatározott polgári ügyekben való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos irányelvek vagy rendeletek tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vagy az alkalmazás során komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Bulgáriában vagy Romániában, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően megteheti a megfelelő intézkedéseket és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait.
A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Bulgária vagy Románia és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. Az új tagállam által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
1. Ha Bulgária és Románia csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek a Bizottság általi folyamatos ellenőrzése és különösen a Bizottság ellenőrző jelentései alapján egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy Bulgáriában vagy Romániában a közösségi vívmányok átvételére és végrehajtására való felkészülés szintje alapján fennáll a komoly veszélye annak, hogy a két ország bármelyike a csatlakozás 2007. január 1-jei időpontjáig számos fontos területen nyilvánvalóan nem készül fel a tagsággal járó követelmények teljesítésére, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva úgy határozhat, hogy az érintett ország csatlakozásának időpontját egy évvel későbbre, 2008. január 1-jére halasztja.
2. Az 1. bekezdés ellenére a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha a IX. melléklet I. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
3. Az 1. bekezdés ellenére és a 37. cikk sérelme nélkül a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és Románia versenypolitika terén elért előrehaladásának 2005 őszén történő részletes értékelését követően, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha az Európa-megállapodás * alapján vállalt kötelezettségek, vagy a IX. melléklet II. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
4. Abban az esetben, ha a Tanács az 1., 2. vagy 3. bekezdés szerinti határozatot hoz, minősített többséggel haladéktalanul határoz a halasztásra vonatkozó határozat következtében ezen okmányban – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – nélkülözhetetlenné váló kiigazításokról.
A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Bulgária és Románia nemzeti jogszabályainak a VI. és VII. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben az okmányban meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet * 25. cikkének 2. bekezdésében említett eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek megfelelő cikkeivel, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Az e cikkben említett átmeneti intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, ezt az időszakot egyhangú határozattal meghosszabbíthatja.
A közös agrárpolitikára vonatkozó és az ezen okmányban nem szereplő jogi aktusok alkalmazására vonatkozó azon átmeneti intézkedéseket, amelyek a csatlakozás következtében válnak szükségessé, a csatlakozás időpontját megelőzően a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott jogi aktusokat érintő intézkedéseket a Bizottság fogadja el az adott jogi aktus elfogadására irányadó eljárással összhangban.
42. cikk
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közösségi állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet hozni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.
Az Európai Parlament a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A Tanács a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát a Bizottság tagjává kell kinevezni. A Bizottság új tagjait a Tanács minősített többséggel és a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki.
Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
1. Két bírót kell kinevezni a Bírósághoz, és két bírót kell kinevezni az Elsőfokú Bírósághoz.
2. Az 1. bekezdés szerint a Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2009. október 6-án jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2012. október 6-án jár le.
Az 1. bekezdés szerint az Elsőfokú Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2007. augusztus 31-én jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2010. augusztus 31-én jár le.
3. Az Európai Bíróság a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
Az Elsőfokú Bíróság, az Európai Bírósággal egyetértésben, a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A módosított eljárási szabályzatok elfogadásához a Tanács minősített többséggel hozott jóváhagyása szükséges.
4. A fent említett bíróságok előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a teljes ülés, illetve a tanácsok összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során e bíróságoknak a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.
A Számvevőszék két további tag kinevezésével bővül, akiknek a hivatali ideje 6 év.
A Gazdasági és Szociális Bizottság 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia szervezett civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
A Régiók Bizottsága 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia regionális és helyi testületeit képviselik, és akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
Az eredeti szerződések által létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
1. A szerződésekkel vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
2. A szerződések vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok vagy csoportok tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontját követő évben lejár.
A csatlakozás időpontjától Bulgáriát és Romániát az EK-Szerződés 249. cikke és az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Bulgáriát és Romániát úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról.
1. Amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, Bulgária és Románia hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke és az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről legkésőbb a csatlakozás időpontjáig, vagy adott esetben az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
2. Annyiban, amennyiben az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelveknek az ezen okmány által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a módosított irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
Bulgária és Románia a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a területükön a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
Bulgáriának vagy Romániának a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az intézmények által 2004. október 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben a kiigazításokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Eltérő rendelkezés hiányában a Tanács az ezen okmány rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel fogadja el.
Az intézmények és az Európai Központi Bank által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank által bolgár és román nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.
Az ehhez az okmányhoz csatolt I–IX. melléklet és ezek függelékei ezen okmány szerves részét képezik.
Az Olasz Köztársaság Kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azokat módosító vagy kiegészítő szerződések, köztük a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló szerződés, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződés, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.
A fenti szerződések bolgár és román nyelven megszövegezett szövegei ezen okmány mellékletét képezik. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a szerződések első bekezdésben említett, a jelenlegi nyelveken készült szövegei.
Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát a főtitkár juttatja el a Bolgár Köztársaság és Románia kormányai számára.
[a csatlakozási okmány 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint]
1. 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (1980. június 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (HL L 266., 1980.10.9., 1. o.)
– Egyezmény (1984. április 10.) a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 146., 1984.5.31., 1. o.)
– Első jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről (HL L 48., 1989.2.20., 1. o.)
– Második jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról (HL L 48., 1989.2.20., 17. o.)
– Egyezmény (1992. május 18.) a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 333., 1992.11.18., 1. o.)
– Egyezmény (1996. november 29.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az annak a Bíróság által történő értelmezésére vonatkozó első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL C 15., 1997.1.15., 10. o.)
2. Egyezmény (1990. július 23.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)
– Egyezmény (1995. december 21.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. május 25.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)
3. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. szeptember 27.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)
– Második jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)
4. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. július 24.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 299., 1996.10.9., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről (HL C 221., 1997.7.19., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2000. november 30.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az egyezmény 2. cikkének és mellékletének módosításáról (HL C 358., 2000.12.13., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2002. november 28.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv módosításáról (HL C 312., 2002.12.16., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. november 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az említett egyezmény módosításáról (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.)
5. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról (HL C 316., 1995.11.27., 34. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 16. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. március 12.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról (HL C 91., 1999.3.31., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. május 8.) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL C 139., 2003.6.13., 2. o.)
6. Egyezmény (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1995.6.25., 2. o.)
7. Egyezmény (1997. december 18.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)
8. Egyezmény (1998. június 17.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)
9. A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)
– A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott jegyzőkönyv (2001. október 16.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)
[a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint]
1. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én * .
2. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény * , az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
az 1. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; 3–7. cikk, kivéve az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontját; 13. cikk; 26. és 27. cikk; 39. cikk; 44–59. cikk; 61–63. cikk; 65–69. cikk; 71–73. cikk; 75. és 76. cikk; 82. cikk; 91. cikk; a 126–130. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; és a 136. cikk; a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.
3. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
(a) az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(b) a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(c) a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4., 5. és 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(d) a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás:
– a 3., 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(e) az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(f) a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk, az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat;
(g) a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat,
– a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;
(h) a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat.
4. A schengeni jegyzőkönyv 6. cikke alapján a Tanács által megkötött következő megállapodások:
– Az 1999/439/EK tanácsi határozattal * jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás * – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is.
– A 2000/29/EK tanácsi határozattal * jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás * .
– Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség által 2004. október 25-én aláírt, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás * ;
5. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól [SCH/Com-ex (93) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (93) 14]
A Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről [SCH/Com-ex (94) 16 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról [SCH/Com-ex (94) 28 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről [SCH/Com-ex (94) 29 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről [SCH/Com-ex (95) 21]
A Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről [SCH/Com-ex (98) 1 rev 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról [SCH/Com-ex (98) 26 def]
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról [SCH/Com-ex (98) 35 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/Com-ex (98) 37 def 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről [SCH/Com-ex (98) 51 rev 3]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről [SCH/Com-ex (98) 52] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről [SCH/Com-ex (98) 57]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybevételéről [SCH/Com-ex (98) 59 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról [SCH/Com-ex (99) 1 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról [SCH/Com-ex (99) 6]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről [SCH/Com-ex (99) 7 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/Com-ex (99) 8 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről [SCH/Com-ex (99) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról [SCH/Com-ex (99) 13]:
– a Közös Konzuli Utasítás 1–3., 7., 8. és 15. melléklete
– a Közös Kézikönyv annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, beleértve az 1., 5., 5A., 6., 10. és 13. mellékletet is
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (99) 18]
6. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról [SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről [SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2]
7. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/C (98) 117]
A Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/C (99) 25]
8. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:
A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.)
A Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.)
A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.)
A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.)
A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)
A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.)
A Tanács 2000. november 30-i 2000/751/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv egyes részei titkosításának megszüntetéséről (HL L 303., 2000.12.2., 29. o.)
A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.10.9., 24. o.)
A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelete a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 2. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 790/2001/EK rendelete a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 5. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös konzuli utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös kézikönyv 5. a), 6. a) és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.) annyiban, amennyiben a Közös konzuli utasítás 3. mellékletével és a Közös kézikönyv 5. a) mellékletével összefügg
A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.)
A Tanács 2001. december 7-i 2414/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 334/2002/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.)
A Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/353/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv II. része titkosításának megszüntetéséről (HL L 123., 2002.5.9., 49. o.)
A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.)
A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.)
A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.)
A Tanács 2003. március 6-i 453/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.)
A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.)
A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.)
A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérővel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.)
A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.)
A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2133/2004/EK rendelete a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az útiokmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról (HL L 369., 2004.12.16., 5. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.)
IPARJOGVÉDELEM
I. Közösségi védjegy
31994 R 0040: A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31994 R 3288: A Tanács 1994.12.22-i 3288/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.),
– 32003 R 0807: A Tanács 2003.4.14-i 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 R 1653: A Tanács 2003.6.18-i 1653/2003/EK rendelete (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.),
– 32003 R 1992: A Tanács 2003.10.27-i 1992/2003/EK rendelete (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.),
– 32004 R 0422: A Tanács 2004.2.19-i 422/2004/EK rendelete (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.).
A 159a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”
II. Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
1. 31992 R 1768: A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 182., 1992.7.2., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
„(k) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
2. 31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
„(k) minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
III. Közösségi formatervezési minták
32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
A 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
1. 31989 R 1576: A Tanács 1989. május 29-i 1576/89/EGK rendelete a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31992 R 3280: A Tanács 1992.11.9-i 3280/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13., 3. o.),
– 31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1. cikk (4) bekezdésének i) pontja a következővel egészül ki:
„5. A „gyümölcspárlat” elnevezést kizárólag a Romániában előállított szeszes italok esetében a „Pălincă” megjelölés helyettesítheti.”
(b) A II. melléklet a következő földrajzi megjelölésekkel egészül ki:
– a 4. pontban: „Vinars Târnave”, „Vinars Vaslui”, „Vinars Murfatlar”, „Vinars Vrancea”, „Vinars Segarcea”
– a 6. pontban: „Сунгурларска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сунгурларе / Sungurlarska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sungurlare”, „Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сливен) / Slivenska perla (Slivenska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sliven)”, „Стралджанска мускатова ракия / Мускатова ракия от Стралджа / Straldjanska Muscatova rakiya / Museatova rakiya from Straldja”, „Поморийска гроздова ракия / Гроздова ракия от Поморие / Pomoriyska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Pomorie”, „Русенска бисерна гроздова ракия / Бисерна гроздова ракия от Русе/ Rusenska biserna grozdova rakiya / Biserna grozdova rakiya from Ruse”, „Бурганска мускатова ракия / Mускатова ракия от Бургас / Bourgaska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Bourgas”, „Добруджанска мускатова ракия / Mускатова ракия от Добруджа / Dobrudjanska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Dobrudja”, „Сухидолска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сухидол / Suhindolska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Suhindol”, „Карловска гроздова ракия / Гроздова ракия от Карлово / Karlovska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Karlovo”
– a 7. pontban: „Tроянска сливова ракия / Cливова ракия от Tроян / Troyanska slivova rakiya / Slivova rakiya from Troyan”, „Cилистренска кайсиева ракия / Kайсиева ракия от Cилистрa / Silistrenska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Silistra”, „Tервелска кайсиева ракия / Kайсиева ракия от Tервел / Tervelska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Tervel”, „Ловешка сливова ракия / Cливова ракия от Ловеч / Loveshka slivova rakiya / Slivova rakiya from Lovech”, „Ţuică Zetea de Medieşu Aurit”, „Ţuică de Valea Milcovului”, „Ţuică de Buzău”, „Ţuică de Argeş”, „Ţuică de Zalău”, „Ţuică ardelenească de Bistrita”, „Horincă de Maramureş”, „Horincă de Cămârzan”, „Horincă de Seini”, „Horincă de Chioar”, „Horincă de Lăpuş”, „Turt de Oaş”, „Turt de Maramureş”.
2. 31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31992 R 3279: A Tanács 1992.11.9-i 3279/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13., 1. o.),
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),
– 31996 R 2061: Az Európai Parlament és a Tanács 1996.10.8-i 2061/96/EK rendelete (HL L 277., 1996.10.30., 1. o.),
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 2. cikk (3) bekezdése a h) pontot követően a következő ponttal egészül ki:
„i) Pelin: fehér vagy vörösborból, szőlőmust sűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövény-tinktúrából készített ízesített boralapú ital, amelynek alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék, cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma borkősavban kifejezve literenként legalább 3 gramm.”,
és a jelenlegi (i) pont jelölése (j) pontra változik.
3. 31992 R 2075: A Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 31994 R 3290: A Tanács 1994.12.22-i 3290/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.),
– 31995 R 0711: A Tanács 1995.3.27-i 711/95/EK rendelete (HL L 73., 1995.4.1., 13. o.),
– 31996 R 0415: A Tanács 1996.3.4-i 415/96/EK rendelete (HL L 59., 1996.3.8., 3. o.),
– 31996 R 2444: A Tanács 1996.12.17-i 2444/96/EK rendelete (HL L 333., 1996.12.21., 4. o.),
– 31997 R 2595: A Tanács 1997.12.18-i 2595/97/EK rendelete (HL L 351., 1997.12.23., 11. o.),
– 31998 R 1636: A Tanács 1998.7.20-i 1636/98/EK rendelete (HL L 210., 1998.7.28., 23. o.),
– 31999 R 0660: A Tanács 1999.3.22-i 660/1999/EK rendelete (HL L 83., 1999.3.27., 10. o.),
– 32000 R 1336: A Tanács 2000.6.19-i 1336/2000/EK rendelete (HL L 154., 2000.6.27., 2. o.),
– 32002 R 0546: A Tanács 2002.3.25-i 546/2002/EK rendelete (HL L 84., 2002.3.28., 4. o.),
– 32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),
– 32003 R 2319: A Tanács 2003.12.17-i 2319/2003/EK rendelete (HL L 345., 2003.12.31., 17. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A melléklet „Napon szárított” című V. pontja a következőkkel egészül ki:
„Molovata
Ghimpaţi
Bărăgan”
(b) A melléklet „Basmas” című VI. pontja a következőkkel egészül ki:
„Djebel
Nevrokop
Dupnitsa
Melnik
Ustina
Harmanli
Krumovgrad
Iztochen Balkan
Topolovgrad
Svilengrad
Srednogorska yaka”
(c) A melléklet „Kaba Koulak (klasszikus)” című VIII. pontja a következőkkel egészül ki:
„Severna Bulgaria
Tekne”.
4. 31996 R 2201: A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31997 R 2199: A Tanács 1997.10.30-i 2199/97/EK rendelete (HL L 303., 1997.11.6., 1. o.),
– 31999 R 2701: A Tanács 1999.12.14-i 2701/1999/EK rendelete (HL L 327., 1999.12.21., 5. o.),
– 32000 R 2699: A Tanács 2000.12.4-i 2699/2000/EK rendelete (HL L 311., 2000.12.12., 9. o.),
– 32001 R 1239: A Tanács 2001.6.19-i 1239/2001/EK rendelete (HL L 171., 2001.6.26., 1. o.),
– 32002 R 0453: A Bizottság 2002.3.13-i 453/2002/EK rendelete (HL L 72., 2002.3.14., 9. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32004 R 0386: A Bizottság 2004.3.1-jei 386/2004/EK rendelete (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.).
A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„III. melléklet
Az 5. cikkben említett feldolgozási küszöbök
A friss termék nettó tömege
| (tonnában) | |||||
| Paradicsom | Őszibarack | Körte | |||
| Közösségi küszöb | 8 860 061 | 560 428 | 105 659 | ||
| Bulgária | 156 343 | 17 843 | tt. | ||
| Cseh Köztársaság | 12 000 | 1 287 | 11 | ||
| Görögország | 1 211 241 | 300 000 | 5 155 | ||
| Spanyolország | 1 238 606 | 180 794 | 35 199 | ||
| Franciaország | 401 608 | 15 685 | 17 703 | ||
| Olaszország | 4 350 000 | 42 309 | 45 708 | ||
| Ciprus | 7 944 | 6 | tt. | ||
| Nemzeti küszöb | Lettország | tt. | tt. | tt. | |
| Magyarország | 130 790 | 1 616 | 1 031 | ||
| Málta | 27 000 | tt. | tt. | ||
| Hollandia | tt. | tt. | 243 | ||
| Ausztria | tt. | tt. | 9 | ||
| Lengyelország | 194 639 | tt. | tt. | ||
| Portugália | 1 050 000 | 218 | 600 | ||
| Románia | 50 390 | 523 | tt. | ||
| Szlovákia | 29 500 | 147 | tt. | ||
| tt. = tárgytalan | |||||
| ”. | |||||
5. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),
– 31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),
– 31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),
– 31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),
– 31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),
– 32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),
– 32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),
– 32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),
– 32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),
– 32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),
– 32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),
– 32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.),
– 32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),
– 32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),
– 32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).
Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„I. melléklet
A tagállamonkénti vagy külön régiónkénti garanciaküszöb százalékos arányai a termelői csoportok elismeréséhez
| A termelői csoport létesítése szerinti konkrét régió tagállama | Százalék | |
| Németország, Spanyolország (kivéve: Castilla-León, Navarra és a Campezo-térség Baszkföldön), Franciaország (kivéve: Nord-Pas-de-Calais és Picardie), Olaszország, Portugália (kivéve: az Azori Autonóm Régió), Belgium és Ausztria | 2% | |
| Görögország (kivéve: Epírosz), Azori Autonóm Régió (Portugália), Nord-Pas-de-Calais és Picardie (Franciaország), Bulgária (kivéve: Banite, Zlatograd, Madan és Dospat települések a Djebel- térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tosevo, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária–térségben) | 1% | |
| Castilla-León (Spanyolország), Navarra (Spanyolország), Campezo-térség Baszkföldön (Spanyolország), Epírosz (Görögország), Banite, Zlatograd, Madan és Dospat települések a Djebel- térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tosevo, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária–térségben (Bulgária) | 0,3% | |
| ” |
6. 31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32000 R 1622: A Bizottság 2000.7.24-i 1622/2000/EK rendelete (HL L 194., 2000.7.31., 1. o.),
– 32000 R 2826: A Tanács 2000.12.19-i 2826/2000/EK rendelete (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.),
– 32001 R 2585: A Tanács 2001.12.19-i 2585/2001/EK rendelete (HL L 345., 2001.12.29., 10. o.),
– 32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1795: A Bizottság 2003.10.13-i 1795/2003/EK rendelete (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.).
(a) A 6. cikk a következő szöveggel egészül ki:
„(5) Bulgária és Románia esetében az újonnan létrehozott telepítési jogokat a csatlakozás időpontjától a szőlőültetvények összterületének 1,5%-áról – Bulgária esetében összesen 2302,5 hektárról és Románia esetében összesen 2830,5 hektárról – származó m.t. minőségi borok termelésére osztják fel. Ezeket a jogokat az 5. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogtartalékba helyezik.”
(b) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 2. pontja a következőkkel egészül ki:
„(g) Romániában a Podisul Tranşilvaniei területet”
(c) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 3. pontjában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:
„(d) Szlovákiában a Tokaji régiót,
(e) Romániában azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak 2. pont g) alpontja és az 5. pont f) alpontja alá.”
(d) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 5. pontja a következőkkel egészül ki:
„(e) Bulgáriában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина)
(f) Romániában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket”
(e) A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 6. pontja a következő szöveggel egészül ki: „Bulgáriában a C III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak az 5. pont (e) alpontja alá”
(f) Az V. melléklet D. részének (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„és Romániában”.
7. 32000 R 1673: A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről (HL L 193., 2000.7.29., 16. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32002 R 0651: A Bizottság 2002.4.16-i 651/2002/EK rendelete (HL L 101., 2002.4.17., 3. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
– 32003 R 1782: A Tanács 2003.9.29-i 1782/2003/EK rendelete (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.),
– 32004 R 0393: A Tanács 2004.2.24-i 393/2004/EK rendelete (HL L 65., 2004.3.3., 4. o.).
(a) A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„(1) A hosszú lenszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna, amelyet az összes tagállam között nemzeti garantált mennyiségek formájában kell felosztani. Ennek a mennyiségnek a felosztása a következő:
– Belgium esetében 13 800 tonna,
– Bulgária esetében 13 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 1923 tonna,
– Németország esetében 300 tonna,
– Észtország esetében 30 tonna,
– Spanyolország esetében 50 tonna,
– Franciaország esetében 55 800 tonna,
– Lettország esetében 360 tonna,
– Litvánia esetében 2263 tonna,
– Hollandia esetében 4 800 tonna,
– Ausztria esetében 150 tonna,
– Lengyelország esetében 924 tonna,
– Portugália esetében 50 tonna,
– Románia esetében 42 tonna,
– Szlovákia esetében 73 tonna,
– Finnország esetében 200 tonna,
– Svédország esetében 50 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 50 tonna.”
(b) A 3. cikk (2) bekezdésében a bevezető bekezdés és az a) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. A támogatásban részesíthető rövid lenszál és kenderszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a következőképpen kell felosztani:
(a) nemzeti garantált mennyiségek formájában a következő tagállamok között:
– Belgium esetében 10 350 tonna,
– Bulgária esetében 48 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 2866 tonna,
– Németország esetében 12 800 tonna,
– Észtország esetében 42 tonna,
– Spanyolország esetében 20 000 tonna,
– Franciaország esetében 61 350 tonna,
– Lettország esetében 1313 tonna,
– Litvánia esetében 3463 tonna,
– Magyarország esetében 2061 tonna,
– Hollandia esetében 5550 tonna,
– Ausztria esetében 2500 tonna,
– Lengyelország esetében 462 tonna,
– Portugália esetében 1750 tonna,
– Románia esetében 921 tonna,
– Szlovákia esetében 189 tonna,
– Finnország esetében 2250 tonna,
– Svédország esetében 2250 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 12 100 tonna.
Magyarország esetében azonban a nemzeti garantált mennyiség kizárólag a kenderszálra vonatkozik.”
8. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.),
– 32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.),
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.),
– 32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.).
(a) A 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„(g) az „új tagállamok”: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.”
(b) Az 5. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:
„Bulgária és Románia biztosítja azonban, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.”
(c) Az 54. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban a területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpont 2005. június 30-a.”
(d) A 71g. cikk a következőkkel egészül ki:
„(9) Bulgária és Románia esetében:
(a) a (2) bekezdésben említett hároméves időszak 2002-től 2004-ig terjed;
(b) a (3) bekezdés a) pontjában említett év 2004;
(c) a (4) bekezdés első albekezdésében a 2004-re és/vagy 2005-re történő hivatkozások 2005-re és/vagy 2006-ra vonatkoznak, valamint a 2004-re történő hivatkozás 2005-re vonatkozik.”
(e) A 71h. cikk a következő szöveggel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban a 2003. június 30-ra történő hivatkozás 2005. június 30-ra vonatkozik.”
(f) A 74. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„(1) Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.
A bázisterületek a következők:
| Bulgária | 21 800 ha | |
| Görögország | 617 000 ha | |
| Spanyolország | 594 000 ha | |
| Franciaország | 208 000 ha | |
| Olaszország | 1 646 000 ha | |
| Ciprus | 6 183 ha | |
| Magyarország | 2 500 ha | |
| Ausztria | 7 000 ha | |
| Portugália | 118 000 ha” |
(g) A 78. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.”
(h) A 80. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„2. A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:
| a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén (EUR/ha) | a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően (EUR/ha) | ||
| Bulgária | – | 345,225 | |
| Görögország | 1 323,96 | 561,00 | |
| Spanyolország | 1 123,95 | 476,25 | |
| Franciaország: | |||
| – anyaországi terület | 971,73 | 411,75 | |
| – Francia Guyana | 1 329,27 | 563,25 | |
| Olaszország | 1 069,08 | 453,00 | |
| Magyarország | 548,70 | 232,50 | |
| Portugália | 1 070,85 | 453,75 | |
| Románia | – | 126,075 | |
| ” |
(i) A 81. cikk helyébe a következő lép:
„81. cikk
Terület
Minden egyes termelő tagállam tekintetében egy nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek a következők:
| Bulgária | 4 166 ha | |
| Görögország | 20 333 ha | |
| Spanyolország | 104 973 ha | |
| Franciaország: | ||
| – anyaországi terület | 19 050 ha | |
| – Francia Guyana | 4 190 ha | |
| Olaszország | 219 588 ha | |
| Magyarország | 3 222 ha | |
| Portugália | 24 667 ha | |
| Románia | 500 ha |
Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.”
(j) A 84. cikk helyébe a következő lép:
„84. cikk
Terület
1. Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást.
2. A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.
3. A 2. bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:
| Nemzeti garantált területek (NGT) | ||
| Belgium | 100 ha | |
| Bulgária | 11 984 ha | |
| Németország | 1 500 ha | |
| Görögország | 41 100 ha | |
| Spanyolország | 568 200 ha | |
| Franciaország | 17 300 ha | |
| Olaszország | 130 100 ha | |
| Ciprus | 5 100 ha | |
| Luxemburg | 100 ha | |
| Magyarország | 2 900 ha | |
| Hollandia | 100 ha | |
| Ausztria | 100 ha | |
| Lengyelország | 4 200 ha | |
| Portugália | 41 300 ha | |
| Románia | 1 645 ha | |
| Szlovénia | 300 ha | |
| Szlovákia | 3 100 ha | |
| Egyesült Királyság | 100 ha | |
4. Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.”
(k) A 95. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett összmennyiségeket az 1788/2003/EK tanácsi rendelet I. mellékletének f) táblázatában határozzák meg és az 1788/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének hatodik albekezdésével összhangban vizsgálják felül.
Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett 12 hónapos időszak a 2006/2007-es időszakot jelenti.”
(l) A 103. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
„Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében e bekezdés alkalmazásának feltétele az egységes területalapú támogatási rendszer 2007-ben történő alkalmazása, valamint a 66. cikk alkalmazása melletti döntés.”
(m) A 105. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre területalapú támogatásokat kiegészítő pótlékot fizetnek, amelynek összege:
– a 2005/2006. gazdasági évben 291 EUR/ha,
– a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően 285 EUR/ha,
a következő felső határokra figyelemmel:
| (hektár) | ||
| Bulgária | 21 800 | |
| Görögország | 617 000 | |
| Spanyolország | 594 000 | |
| Franciaország | 208 000 | |
| Olaszország | 1 646 000 | |
| Ciprus | 6 183 | |
| Magyarország | 2 500 | |
| Ausztria | 7 000 | |
| Portugália | 118 000 | |
| ” |
(n) A 108. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 2005. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták.”
(o) A 110c. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A nemzeti bázisterület:
– Bulgária esetében: 10 237 ha
– Görögország esetében: 370 000 ha
– Spanyolország esetében: 70 000 ha
– Portugália esetében: 360 ha.”
(p) A 110c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„2. A támogatás összege támogatható hektáronként a következő:
– Bulgária esetében: 263 EUR
– Görögország esetében: 594 EUR 300 000 hektárra és 342,85 EUR a fennmaradó 70 000 hektárra
– Spanyolország esetében: 1 039 EUR
– Portugália esetében: 556 EUR.”
(q) A 116. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép:
„4. A következő felső határokat kell alkalmazni:
| Tagállam | Támogatási jogok (x1000) | |
| Belgium | 70 | |
| Bulgária | 2 058,483 | |
| Cseh Köztársaság | 66,733 | |
| Dánia | 104 | |
| Németország | 2 432 | |
| Észtország | 48 | |
| Görögország | 11 023 | |
| Spanyolország | 19 580 | |
| Franciaország | 7 842 | |
| Írország | 4 956 | |
| Olaszország | 9 575 | |
| Ciprus | 472,401 | |
| Lettország | 18,437 | |
| Litvánia | 17,304 | |
| Luxemburg | 4 | |
| Magyarország | 1 146 | |
| Málta | 8,485 | |
| Hollandia | 930 | |
| Ausztria | 206 | |
| Lengyelország | 335,88 | |
| Portugália | 2 690 | |
| Románia | 5 880,620 | |
| Szlovénia | 84,909 | |
| Szlovákia | 305,756 | |
| Finnország | 80 | |
| Svédország | 180 | |
| Egyesült Királyság | 19 492 | |
| Összesen | 89 607,008 | |
| ” |
(r) A 123. cikk (8) bekezdése helyébe a következő lép:
„8. A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:
| Belgium | 235 149 | |
| Bulgária | 90 343 | |
| Cseh Köztársaság | 244 349 | |
| Dánia | 277 110 | |
| Németország | 1 782 700 | |
| Észtország | 18 800 | |
| Görögország | 143 134 | |
| Spanyolország | 713 999 * | |
| Franciaország | 1 754 732 * | |
| Írország | 1 077 458 | |
| Olaszország | 598 746 | |
| Ciprus | 12 000 | |
| Lettország | 70 200 | |
| Litvánia | 150 000 | |
| Luxemburg | 18 962 | |
| Magyarország | 94 620 | |
| Málta | 3 201 | |
| Hollandia | 157 932 | |
| Ausztria | 373 400 | |
| Lengyelország | 926 000 | |
| Portugália | 175 075 * | |
| Románia | 452 000 | |
| Szlovénia | 92 276 | |
| Szlovákia | 78 348 | |
| Finnország | 250 000 | |
| Svédország | 250 000 | |
| Egyesült Királyság | 1 419 811 * | |
| ” |
(s) A 126. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
„5. A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:
| Belgium | 394 253 | |
| Bulgária | 16 019 | |
| Cseh Köztársaság | 90 300 | |
| Dánia | 112 932 | |
| Németország | 639 535 | |
| Észtország | 13 416 | |
| Görögország | 138 005 | |
| Spanyolország * | 1 441 539 | |
| Franciaország * | 3 779 866 | |
| Írország | 1 102 620 | |
| Olaszország | 621 611 | |
| Ciprus | 500 | |
| Lettország | 19 368 | |
| Litvánia | 47 232 | |
| Luxemburg | 18 537 | |
| Magyarország | 117 000 | |
| Málta | 454 | |
| Hollandia | 63 236 | |
| Ausztria | 375 000 | |
| Lengyelország | 325 581 | |
| Portugália * | 416 539 | |
| Románia | 150 000 | |
| Szlovénia | 86 384 | |
| Szlovákia | 28 080 | |
| Finnország | 55 000 | |
| Svédország | 155 000 | |
| Egyesült Királyság | 1 699 511 | |
| ” |
(t) A 130. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az új tagállamok esetében a nemzeti felső határokat az alábbi táblázat határozza meg.
| Bikák, tinók, tehenek és üszők | 1 hónaposnál idősebb, de 8 hónaposnál fiatalabb borjak, ha a vágott test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg | ||
| Bulgária | 22 191 | 101 542 | |
| Cseh Köztársaság | 483 382 | 27 380 | |
| Észtország | 107 813 | 30 000 | |
| Ciprus | 21 000 | – | |
| Lettország | 124 320 | 53 280 | |
| Litvánia | 367 484 | 244 200 | |
| Magyarország | 141 559 | 94 439 | |
| Málta | 6 002 | 17 | |
| Lengyelország | 1 815 430 | 839 518 | |
| Románia | 1 148 000 | 85 000 | |
| Szlovénia | 161 137 | 35 852 | |
| Szlovákia | 204 062 | 62 841 | |
| ” |
(u) A 143a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban a közvetlen kifizetéseket a következő – a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:
– 2007-ben 25%,
– 2008-ban 30%,
– 2009-ben 35%,
– 2010-ben 40%,
– 2011-ben 50%,
– 2012-ben 60%,
– 2013-ban 70%,
– 2014-ben 80%,
– 2015-ben 90%,
– 2016-tól 100%.”
(v) A 143b. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket, adott esetben, Bulgária vagy Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.”
(w) A 143b. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(9) Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével minden új tagállam a 2006 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet az új tagállam kérésére kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével azonban Bulgária és Románia a 2009 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet kérésükre kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. A (11) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, bármelyik új tagállam úgy határozhat, hogy – az egységes támogatási rendszer alkalmazása céljából – az alkalmazási időszak első vagy második évének végén megszünteti a rendszer alkalmazását. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.”
(x) A 143b. cikk (11) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében az egységes területalapú támogatási rendszer ötéves alkalmazási időszakának végéig (vagyis 2011-ig) a 143a. cikk második bekezdésében meghatározott százalékarányt kell alkalmazni. Amennyiben az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakát a b) pont alapján hozott határozatnak megfelelően meghosszabbítják, az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának utolsó évéig az 143a. cikk második bekezdésében 2011-re meghatározott százalékarányt kell alkalmazni.”
(y) A 143c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„2. Az új tagállamok, a Bizottság engedélyével, kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:
(a) valamennyi közvetlen kifizetés vonatkozásában, 2004-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2005-ben a szint 60%-áig, 2006-ban pedig 65%-áig, és 2007-től kezdődően pedig a 143a. cikkben az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Bulgária és Románia esetében a következő kiegészítéseket kell alkalmazni: 2007-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2008-ban a szint 60%-áig, 2009-ben pedig 65%-áig, és 2010-től kezdődően pedig a 143a. cikk második bekezdésében az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 100%-áig egészítheti ki a kifizetéseket. E rendelet IV. címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetésekre azonban a következő felső határokat kell alkalmazni: 2004-re 85%, 2005-re 90%, 2006-ra 95% és 2007-től kezdődően 100%.
Bulgária és Románia esetében a következő felső határokat kell alkalmazni: 2007-re 85%, 2008-ra 90%, 2009-re 95% és 2010-től kezdődően 100%;
vagy
(b)(i) az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában a közvetlen támogatások teljes összegének azon 10 százalékponttal megnövelt összege, amelyekre a mezőgazdasági termelő, termékenkénti alapon, a 2003-as naptári évben az új tagállamban egy KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lenne. Ugyanakkor Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont.
(ii) az egységes kifizetési rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:
– a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének a 10 százalékponttal megnövelt azon összege, amely a 2003-as naptári évben az érintett új tagállamban, vagy Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont,
valamint
– az érintett új tagállamra vonatkozó, adott esetben a 64. cikk (2) bekezdésének és a 70. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított VIIIa. mellékletben meghatározott nemzeti felső határ.
A fenti első francia bekezdésben említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket és/vagy azok közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőit és/vagy azokat az összetevőket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 64. cikk (2) bekezdésének, a 70. cikk (2) bekezdésének és a 71e. cikknek megfelelően figyelembe vettek.
Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében választhatnak, hogy a fenti a) vagy b) lehetőség közül melyiket alkalmazzák.
Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.”
(z) A 154a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 2004. május 1-je és 2009. június 30-a közötti időszak alatt lehet elfogadni, és azokat ez utóbbi időponton túl nem lehet alkalmazni. Bulgária és Románia esetében azonban ez az időszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2011. december 31-én ér véget. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, ezt az időszakot meghosszabbíthatja.”;
(aa) A III. melléklet a következő lábjegyzetekkel egészül ki:
az A. pont címében:
„* Bulgária és Románia esetében a 2005-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozik.”;
a B. pont címében:
„* Bulgária és Románia esetében a 2006-ra vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának második évére vonatkozik.”;
a C. pont címében:
„* Bulgária és Románia esetében a 2007-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának harmadik évére vonatkozik.”;
(ab) A VIIIA. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„VIIIA. melléklet
A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok
A felső határokat a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütem figyelembevételével számították ki, ezért csökkentésük nem szükséges.
| (millió EUR) | |||||||||||||
| Naptári év | Bulgária | Cseh Köztár- saság | Észt- ország | Ciprus | Lett- ország | Litvánia | Magyar- ország | Málta | Len- gyel- ország | Romá- nia | Szlo- vénia | Szlo- vákia | |
| 2005 | – | 228,8 | 23,4 | 8,9 | 33,9 | 92,0 | 350,8 | 0,67 | 724,6 | – | 35,8 | 97,7 | |
| 2006 | – | 266,7 | 27,3 | 12,5 | 39,6 | 107,3 | 420,2 | 0,83 | 881,7 | – | 41,9 | 115,4 | |
| 2007 | 200,3 | 343,6 | 40,4 | 16,3 | 55,6 | 146,9 | 508,3 | 1,64 | 1 140,8 | 440,0 | 56,1 | 146,6 | |
| 2008 | 240,4 | 429,2 | 50,5 | 20,4 | 69,5 | 183,6 | 634,9 | 2,05 | 1 425,9 | 527,9 | 70,1 | 183,2 | |
| 2009 | 281,0 | 514,9 | 60,5 | 24,5 | 83,4 | 220,3 | 761,6 | 2,46 | 1 711,0 | 618,1 | 84,1 | 219,7 | |
| 2010 | 321,2 | 600,5 | 70,6 | 28,6 | 97,3 | 257,0 | 888,2 | 2,87 | 1 996,1 | 706,4 | 98,1 | 256,2 | |
| 2011 | 401,4 | 686,2 | 80,7 | 32,7 | 111,2 | 293,7 | 1 014,9 | 3,28 | 2281,1 | 883,0 | 112,1 | 292,8 | |
| 2012 | 481,7 | 771,8 | 90,8 | 36,8 | 125,1 | 330,4 | 1 141,5 | 3,69 | 2 566,2 | 1 059,6 | 126,1 | 329,3 | |
| 2013 | 562,0 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1 268,2 | 4,10 | 2851,3 | 1 236,2 | 140,2 | 365,9 | |
| 2014 | 642,3 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1 268,2 | 4,10 | 2 851,3 | 1 412,8 | 140,2 | 365,9 | |
| 2015 | 722,6 | 857,5 | 100,9 | 40,9 | 139,0 | 367,1 | 1 268,2 | 4,10 | 2 851,3 | 1 589,4 | 140,2 | 365,9 | |
| ”; | |||||||||||||
(ac) A X. melléklet a következőkkel egészül ki:
„BULGÁRIA
Sztarozagorszki
Haszkovszki
Szlivenszki
Jambolszki
Burgaszki
Dobricski
Plovdivszki”
(ad) A XIB. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„XIB. melléklet
Az új tagállamokban a 101. és 103. cikkben említett szántóföldi növények nemzeti bázisterülete és referenciahozama
| Bázisterület (hektár) | Referenciahozam (tonna/ha) | ||
| Bulgária | 2 625 258 | 2,90 | |
| Cseh Köztársaság | 2 253 598 | 4,20 | |
| Észtország | 362 827 | 2,40 | |
| Ciprus | 79 004 | 2,30 | |
| Lettország | 443 580 | 2,50 | |
| Litvánia | 1 146 633 | 2,70 | |
| Magyarország | 3 487 792 | 4,73 | |
| Málta | 4 565 | 2,02 | |
| Lengyelország | 9 454 671 | 3,00 | |
| Románia | 7 012 666 | 2,65 | |
| Szlovénia | 125 171 | 5,27 | |
| Szlovákia | 1 003 453 | 4,06 | |
| ” |
9. 32003 R 1788: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról (HL L 270., 2003.10.21., 123. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.).
(a) Az 1. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Szlovákia részére az I. melléklet g) táblázatában meghatározottak szerint különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell képezni. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági birtokon történő fogyasztása ezen országok esetében 2002 óta csökkent. A tartalék felszabadításáról, valamint a tartaléknak a szállítási és a közvetlen értékesítési kvóták közötti megoszlásáról szóló határozatot a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, és a Bulgária és Románia által a Bizottságnak 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján hozza meg. E jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az ország tejipari ágazata tényleges szerkezetátalakítási folyamatának eredményeiről és trendjeiről, valamint különösen a mezőgazdasági birtokon történő saját fogyasztásra való termelésről a piacra történő termelésre való átállásról.”
(b) Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
„(5) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti referenciamennyiségek tartalmazzák az összes, felvásárlóknak szállított vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesített tehéntejet az e rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, illetve tejjel egyenértékű terméket, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik.”;
(c) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) Bulgária és Románia esetében az illetéket 2007. április 1-jétől kell alkalmazni.”
(d) A 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az fent említett egyéni referenciamennyiség alapját az I. melléklet f) táblázata határozza meg. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az egyéni referenciamennyiség megállapításának tizenkét hónapos időszaka a következő időpontokban kezdődik: Magyarország esetében 2001. április 1-jén, Málta és Litvánia esetében 2002. április 1-jén, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2003. április 1-jén, Lengyelország és Szlovénia esetében 2004. április 1-jén, Bulgária és Románia esetében pedig 2006. április 1-jén.”
(e) A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében az I. melléklet f) táblázatában meghatározott teljes mennyiség szállítások és közvetlen értékesítések közötti megoszlását a szállításra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó, 2006. évi tényleges adatai alapján felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, ezeket a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.”
(f) A 9. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik a termelők részére az alábbi időpontokban kiosztott mennyiség referencia-zsírtartalmával: Magyarország esetében 2002. március 31., Litvánia esetében 2003. március 31., a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2004. március 31., Lengyelország és Szlovénia esetében 2005. március 31., Bulgária és Románia esetében pedig 2007. március 31.”
(g) A 9. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Románia esetében a II. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat a teljes 2004. év adatai alapján kell felülvizsgálni és, amennyiben szükséges, ezt a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.”
(h) Az I. melléklet d), e), f) és g) táblázatának helyébe a következő lép:
„(d) 2007/2008-as időszak
| Tagállam | Mennyiség, tonna | |
| Belgium | 3 343 535,000 | |
| Bulgária | 979 000,000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 682 143,000 | |
| Dánia | 4 499 900,000 | |
| Németország | 28 143 464,000 | |
| Észtország | 624 483,000 | |
| Görögország | 820 513,000 | |
| Spanyolország | 6 116 950,000 | |
| Franciaország | 24 478 156,000 | |
| Írország | 5 395 764,000 | |
| Olaszország | 10 530 060,000 | |
| Ciprus | 145 200,000 | |
| Lettország | 695 395,000 | |
| Litvánia | 1 646 939,000 | |
| Luxemburg | 271 739,000 | |
| Magyarország | 1 947 280,000 | |
| Málta | 48 698,000 | |
| Hollandia | 11 185 440,000 | |
| Ausztria | 2 776 895,000 | |
| Lengyelország | 8 964 017,000 | |
| Portugália | 1 939 187,000 | |
| Románia | 3 057 000,000 | |
| Szlovénia | 560 424,000 | |
| Szlovákia | 1 013 316,000 | |
| Finnország | 2 431 047,324 | |
| Svédország | 3 336 030,000 | |
| Egyesült Királyság | 14 755 647,000 |
(e) a 2008–2009-től a 2014–2015-ig tartó időszak
| Tagállam | Mennyiség, tonna | |
| Belgium | 3 360 087,000 | |
| Bulgária | 979 000,000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 682 143,000 | |
| Dánia | 4 522 176,000 | |
| Németország | 28 282 788,000 | |
| Észtország | 624 483,000 | |
| Görögország | 820 513,000 | |
| Spanyolország | 6 116 950,000 | |
| Franciaország | 24 599 335,000 | |
| Írország | 5 395 764,000 | |
| Olaszország | 10 530 060,000 | |
| Ciprus | 145 200,000 | |
| Lettország | 695 395,000 | |
| Litvánia | 1 646 939,000 | |
| Luxemburg | 273 084,000 | |
| Magyarország | 1 947 280,000 | |
| Málta | 48 698,000 | |
| Hollandia | 11 240 814,000 | |
| Ausztria | 2 790 642,000 | |
| Lengyelország | 8 964 017,000 | |
| Portugália | 1 948 550,000 | |
| Románia | 3 057 000,000 | |
| Szlovénia | 560 424,000 | |
| Szlovákia | 1 013 316,000 | |
| Finnország | 2 443 069,324 | |
| Svédország | 3 352 545,000 | |
| Egyesült Királyság | 14 828 597,000 |
(f) A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamennyiségek a szállításokra és közvetlen értékesítésekre
| Tagállam | Referenciamennyiségek szállításokra, tonna | Referenciamennyiségek közvetlen értékesítésekre, tonna | |
| Bulgária | 722 000 | 257 000 | |
| Cseh Köztársaság | 2 613 239 | 68 904 | |
| Észtország | 537 188 | 87 365 | |
| Ciprus | 141 337 | 3 863 | |
| Lettország | 468 943 | 226 452 | |
| Litvánia | 1 256 440 | 390 499 | |
| Magyarország | 1 782 650 | 164 630 | |
| Málta | 48 698 | – | |
| Lengyelország | 8 500 000 | 464 017 | |
| Románia | 1 093 000 | 1 964 000 | |
| Szlovénia | 467 063 | 93 361 | |
| Szlovákia | 990 810 | 22 506 |
(g) A 1. cikk (4) bekezdésében említett különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei
| Tagállam | Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei, tonna | |
| Bulgária | 39 180 | |
| Cseh Köztársaság | 55 788 | |
| Észtország | 21 885 | |
| Lettország | 33 253 | |
| Litvánia | 57 900 | |
| Magyarország | 42 780 | |
| Lengyelország | 416 126 | |
| Románia | 188 400 | |
| Szlovénia | 16 214 | |
| Szlovákia | 27 472 | |
| ” |
(i) A II. mellékletben a táblázat helyébe a következő lép:
„REFERENCIA-ZSÍRTARTALOM
| Tagállam | Referencia-zsírtartalom (g/kg) | |
| Belgium | 36,91 | |
| Bulgária | 39,10 | |
| Cseh Köztársaság | 42,10 | |
| Dánia | 43,68 | |
| Németország | 40,11 | |
| Észtország | 43,10 | |
| Görögország | 36,10 | |
| Spanyolország | 36,37 | |
| Franciaország | 39,48 | |
| Írország | 35,81 | |
| Olaszország | 36,88 | |
| Ciprus | 34,60 | |
| Lettország | 40,70 | |
| Litvánia | 39,90 | |
| Luxemburg | 39,17 | |
| Magyarország | 38,50 | |
| Hollandia | 42,36 | |
| Ausztria | 40,30 | |
| Lengyelország | 39,00 | |
| Portugália | 37,30 | |
| Románia | 35,93 | |
| Szlovénia | 41,30 | |
| Szlovákia | 37,10 | |
| Finnország | 43,40 | |
| Svédország | 43,40 | |
| Egyesült Királyság | 39,70 | |
| ” |
31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31998 L 0076: A Tanács 1998.10.1-i 98/76/EK irányelve (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35.o.).
(a) A 10. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(11) A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Bulgáriában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat az alábbiak részére adták ki:
– a nemzetközi közúti személyszállításról és a közúti árufuvarozásról szóló 11. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében nemzetközi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően;
– a 2002. október 30-án módosított, a Bulgária területén lévő közforgalmi személyszállításról és árufuvarozásról szóló, 1999. november 3-i 33. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében belföldi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően.
(12) A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Romániában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat a 761. számú, a közúti közlekedési tevékenységek állandó és hatékony összehangolását végző személyek kinevezéséről, képzéséről és szakmai tanúsítványáról szóló, 1999. december 21-i közlekedési miniszteri rendelet értelmében nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozást és közúti személyszállítást végzők részére adták ki, 2000. január 28-tól kezdődően.”
(b) A 10b. cikk második bekezdése helyébe a következő lép:
„A 10. cikk (4)–(12) bekezdésében említett szakmai alkalmassági bizonyítványt az érintett tagállamok az Ia. mellékletben szereplő bizonyítvány-mintának megfelelő formában adhatják ki újra.”
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11979 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása (HL L 291., 1979.11.19., 95. o.),
– 31980 L 0368: A Tanács 1980.3.26-i 80/368/EGK irányelve (HL L 90., 1980.4.3., 41. o.),
– 31984 L 0386: A Tanács 1984.7.31-i 84/386/EGK irányelve (HL L 208., 1984.8.3., 58. o.),
– 11985 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása (HL L 302., 1985.11.15., 167. o.),
– 31989 L 0465: A Tanács 1989.7.18-i 89/465/EGK irányelve (HL L 226., 1989.8.3., 21. o.),
– 31991 L 0680: A Tanács 1991.12.16-i 91/680/EGK irányelve (HL L 376., 1991.12.31., 1. o.),
– 31992 L 0077: A Tanács 1992.10.19-i 92/77/EGK irányelve (HL L 316., 1992.10.31., 1. o.),
– 31992 L 0111: A Tanács 1992.12.14-i 92/111/EGK irányelve (HL L 384., 1992.12.30., 47. o.),
– 31994 L 0004: A Tanács 1994.2.14-i 94/4/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 14. o.),
– 31994 L 0005: A Tanács 1994.2.14-i 94/5/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 16. o.),
– 31994 L 0076: A Tanács 1994.12.22-i 94/76/EK irányelve (HL L 365., 1994.12.31., 53. o.),
– 31995 L 0007: A Tanács 1995.4.10-i 95/7/EK irányelve (HL L 102., 1995.5.5., 18. o.),
– 31996 L 0042: A Tanács 1996.6.25.-i 96/42/EK irányelve (HL L 170., 1996.7.9., 34. o.),
– 31996 L 0095: A Tanács 1996.12.20-i 96/95/EK irányelve (HL L 338., 1996.12.28., 89. o.),
– 31998 L 0080: A Tanács 1998.10.12-i 98/80/EK irányelve (HL L 281., 1998.10.17., 31. o.),
– 31999 L 0049: A Tanács 1999.5.25-i 1999/49/EK irányelve (HL L 139., 1999.6.2., 27. o.),
– 31999 L 0059: A Tanács 1999.6.17-i 1999/59/EK irányelve (HL L 162., 1999.6.26., 63. o.),
– 31999 L 0085: A Tanács 1999.10.22-i 1999/85/EK irányelve (HL L 277., 1999.10.28., 34. o.),
– 32000 L 0017: A Tanács 2000.3.30-i 2000/17/EK irányelve (HL L 84., 2000.4.5., 24. o.),
– 32000 L 0065: A Tanács 2000.10.17-i 2000/65/EK irányelve (HL L 269., 2000.10.21., 44. o.),
– 32001 L 0004: A Tanács 2001.1.19-i 2001/4/EK irányelve (HL L 22., 2001.1.24., 17. o.),
– 32001 L 0115: A Tanács 2001.12.20.-i 2001/115/EK irányelve (HL L 15., 2002.1.17., 24. o.),
– 32002 L 0038: A Tanács 2002.5.7-i 2002/38/EK irányelve (HL L 128., 2002.5.15., 41. o.),
– 32002 L 0093: A Tanács 2002.12.3-i 2002/93/EK irányelve (HL L 331., 2002.12.7., 27. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 L 0092: A Tanács 2003.10.7-i 2003/92/EK irányelve (HL L 260., 2003.10.11., 8. o.),
– 32004 L 0007: A Tanács 2004.1.20-i 2004/7/EK irányelve (HL L 27., 2004.1.30., 44. o.),
– 32004 L 0015: A Tanács 2004.2.10-i 2004/15/EK irányelve (HL L 52., 2004.2.21., 61. o.),
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 24a. cikk a következőkkel egészül ki a: „– 35 000 EUR a Cseh Köztársaságban” francia bekezdés előtt:
„– 25 600 EUR Bulgáriában;”.
és a „– 10 000 euró Lengyelországban” francia bekezdést követően:
„– 35 000 euró Romániában;”.
2. 31992 L 0083: A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(6) Bulgária és a Cseh Köztársaság az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg a 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.”
(b) A 22. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.”
Mezőgazdaság
1. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: Harmadik rész, II. cím, Mezőgazdaság
A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva – a cukor piacának közös szervezését szabályozó rendeletet Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel módosítja, az alábbi táblázatban meghatározott módon kiigazítva a cukor- és izoglükóz-kvótákat, valamint a nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükségletet, amelyek a cukor piaca közös szervezése éppen hatályos elveinek és célkitűzéseinek való megfelelés érdekében ugyanúgy kiigazíthatók, mint a jelenlegi tagállamok kvótái.
Elfogadott mennyiségek
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| A cukor alapmennyisége * | 4 752 | 109 164 | |
| ebből: A | 4 320 | 99 240 | |
| B | 432 | 9 924 | |
| A nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükséglet (fehércukorban kifejezve) | 198 748 | 329 636 | |
| Az izoglükóz alapmennyisége * | 56 063 | 9 981 | |
| ebből: A | 56 063 | 9 790 | |
| B | 0 | 191 |
Amennyiben Bulgária 2006-ban erre vonatkozó kérelemmel él, a cukorra vonatkozó, fent említett A. és B. alapmennyiséget Bulgária izoglükózra vonatkozó A. és B. alapmennyiségére át kell váltani.
2. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),
– 31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),
– 31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),
– 31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),
– 31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),
– 32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),
– 32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),
– 32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.)
– 32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),
– 32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),
– 32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),
– 32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).
– 32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),
– 32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),
– 32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).
Adott esetben és a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet * 23. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel, a Bizottság a csatlakozás időpontjára elfogadja a 2848/98/EK rendelet II. mellékletében foglalt, elismert termőterületek közösségi listájára vonatkozó szükséges módosításokat, különösen e listának a kijelölt bolgár és román dohánytermő területekkel való kiegészítése céljából.
3. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.)
– 32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.)
(a) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a vetőmagokra vonatkozó támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
(i) E rendelkezések tartalmazni fogják az 583/2004/EK tanácsi rendelettel módosított 1782/2003/EK rendelet „A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban” című XI.A. mellékletének alábbi módosítását:
„XIA. melléklet
A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban
| (millió EUR) | |||||||||||||
| Naptári év | Bulgá- ria | Cseh Köztár- saság | Észt- ország | Ciprus | Lett- ország | Litvánia | Magyar- ország | Málta | Len- gyel- ország | Romá- nia | Szlo- vénia | Szlo- vákia | |
| 2005 | – | 0,87 | 0,04 | 0,03 | 0,10 | 0,10 | 0,78 | 0,03 | 0,56 | – | 0,08 | 0,04 | |
| 2006 | – | 1,02 | 0,04 | 0,03 | 0,12 | 0,12 | 0,90 | 0,03 | 0,65 | – | 0,10 | 0,04 | |
| 2007 | 0,11 | 1,17 | 0,05 | 0,04 | 0,14 | 0,14 | 1,03 | 0,04 | 0,74 | 0,19 | 0,11 | 0,05 | |
| 2008 | 0,13 | 1,46 | 0,06 | 0,05 | 0,17 | 0,17 | 1,29 | 0,05 | 0,93 | 0,23 | 0,14 | 0,06 | |
| 2009 | 0,15 | 1,75 | 0,07 | 0,06 | 0,21 | 0,21 | 1,55 | 0,06 | 1,11 | 0,26 | 0,17 | 0,07 | |
| 2010 | 0,17 | 2,04 | 0,08 | 0,07 | 0,24 | 0,24 | 1,81 | 0,07 | 1,30 | 0,30 | 0,19 | 0,08 | |
| 2011 | 0,22 | 2,33 | 0,10 | 0,08 | 0,28 | 0,28 | 2,07 | 0,08 | 1,48 | 0,38 | 0,22 | 0,09 | |
| 2012 | 0,26 | 2,62 | 0,11 | 0,09 | 0,31 | 0,31 | 2,33 | 0,09 | 1,67 | 0,45 | 0,25 | 0,11 | |
| 2013 | 0,30 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,53 | 0,28 | 0,12 | |
| 2014 | 0,34 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,60 | 0,28 | 0,12 | |
| 2015 | 0,39 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,68 | 0,28 | 0,12 | |
| 2016 | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| követ- kező évek | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| ” | |||||||||||||
(ii) A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének felosztása, amelyre a támogatás fizetendő a következő:
A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének megállapodás szerinti felosztása, amelyre a támogatás fizetendő
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Rizsvetőmag (Oryza sativa L.) | 883,2 | 100 | |
| Rizsvetőmagon kívüli vetőmag | 936 | 2 294 |
(b) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a dohányra irányuló támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöb-értékek megállapodás szerinti felosztása a következő:
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöbök megállapodás szerinti felosztása
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Összesen, ebből: | 47 137 | 12 312 | |
| I. Mesterséges hővel szárított | 9 023 | 4 647 | |
| II. Természetes úton szárított világos | 3 208 | 2 370 | |
| V. Napon szárított | 5 295 | ||
| VI. Basmas | 31 106 | ||
| VIII. Kaba Koulak | 3 800 |
31999 L 0105: A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).
Adott esetben, és az 1999/105/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság kiigazítja az említett irányelv I. mellékletét a Pinus peuce Griseb., Fagus orientalis Lipsky, Quercus frainetto Ten. és Tilia tomentosa Moench erdei fajok vonatkozásában.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: harmadik rész, I. cím, Az áruk szabad mozgása
KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS
Bulgária és Románia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.
Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés: harmadik rész, VI. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok
1. A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek:
(a) az 1994. december 10-e előtt hatályba léptetett támogatások;
(b) az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;
(c) azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.
Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.
A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.
A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, az okmányban foglalt átmeneti intézkedéseket és az okmány VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában megállapított intézkedéseket.
2. Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak:
(a) a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi vívmányokkal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és
(b) a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában.
Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.
Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.
3. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet * szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni.
Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
4. Az EK-Szerződés 88. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a közlekedési ágazatnak nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek, a következő feltétel mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
5. Románia vonatkozásában az (1) bekezdés c) pontját csak azokra a támogatásokra kell alkalmazni, amelyeket Románia állami támogatásokat ellenőrző hatósága az után az időpont után vizsgált meg, miután a Bizottság – Románia csatlakozási tárgyalások kapcsán vállalt kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzése alapján meghozott – határozata szerint Románia államitámogatás-végrehajtási nyilvántartása a csatlakozást megelőző időszakban kielégítő szintet ért el. A nyilvántartás akkor tekinthető kielégítő szintűnek, ha Románia bizonyítja az állami támogatások teljes körű és megfelelő ellenőrzésének következetes alkalmazását az országban nyújtott valamennyi támogatási intézkedés vonatkozásában, beleértve azt is, hogy az állami támogatásokat ellenőrző hatósága teljes mértékben és pontosan megindokolt határozatokat fogad el és hajt végre, valamennyi intézkedés állami támogatási jellegének alapos értékelésével és az összeegyeztethetőségi kritériumok helyes alkalmazásával.
A Bizottság – a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illető komoly kétség alapján – kifogást emelhet minden olyan támogatási intézkedéssel szemben, amelyet a 2004. szeptember 1-je és a Bizottságnak a támogatás-végrehajtási nyilvántartás kielégítő szintjét megállapító fenti határozatában rögzített időpont közötti előcsatlakozási időszakban nyújtanak. A Bizottság kifogást emelő határozatát a 659/1999/EK rendelet szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
Amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően elutasító határozatot fogad el, a Bizottság úgy határoz, hogy Romániának minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a támogatást a kedvezményezett ténylegesen visszafizesse. A visszafizetendő támogatás összege magában foglalja a 794/2004/EK rendelettel * összhangban megállapított mértékű és ugyanazon időponttól fizetendő kamatot.
(a) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, harmadik rész, II. cím, Mezőgazdaság
1. Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet * 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervencióra a Közösségben kerül sor, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.
2. Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, e tagállamoknak saját költségükön meg kell szüntetniük.
A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.
3. Az 1. bekezdésben említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.
4. A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet * 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 30-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet * 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza.
(b) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, harmadik rész, VI. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok
Az EK-Szerződés 88. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés: Harmadik rész, I. cím, Az áruk szabad mozgása, 1. fejezet, Vámunió
31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 2286: A Bizottság 2003.12.18-i 2286/2003/EK rendelete (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.).
A 2913/92/EGK rendeletet és a 2454/93/EGK rendeletet az új tagállamok vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
A közösségi helyzet igazolása (kereskedelem a kibővített közösségben)
1. A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének b) pontjában és (16) bekezdésének b)–g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Közösségben szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják:
(a) a kedvezményes származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozás időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak ki vagy adtak ki az alább felsorolt Európa-megállapodások valamelyike vagy az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásai alapján, amelyek a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmáról rendelkeznek az azon termékek előállításához felhasznált nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekre származási igazolást állítottak ki vagy adtak ki (vámvisszatérítés tilalma);
Az Európa-megállapodások:
– 21994 A 1231 (24) Bulgária: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * ;
– 21994 A 1231 (20) Románia: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Románia közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * .
(b) a közösségi helyzet igazolásának a 2454/93/EGK rendelet 314c. cikkében említett bármely eszköze;
(c) valamely jelenlegi tagállamban vagy egy új tagállamban a csatlakozás időpontja előtt kibocsátott ATA-igazolvány.
2. A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, a fenti (1) bekezdés b) pontjában említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”:
– a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében az új tagállamok bármelyikének területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; vagy
– az érintett országtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet az érintett országban szabad forgalomba bocsátottak; vagy
– az érintett országban a kizárólag az e bekezdés második francia bekezdésében említett árukból, vagy az e bekezdés első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.
3. A fenti (1) bekezdés a) pontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó Európa-megállapodásoknak, illetve az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásainak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
Kedvezményes származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, valamint szén- és acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében)
4. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által, az új tagállamok ezen országokkal kötött preferenciális megállapodásai alapján vagy az új tagállamok egyoldalú nemzeti jogszabályai alapján szabályszerűen kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni az érintett új tagállamban, feltéve, hogy
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot az új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a preferenciális megállapodások vagy az ezen új tagállamban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő szabályok alapján visszamenőleges hatállyal kibocsátott vagy kiadott származási igazolást az érintett új tagállamok szintén elfogadhatják, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
5. Bulgária és Románia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státust adó engedélyeket, feltéve, hogy
(a) az e harmadik országok és a Közösség között a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodások is tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint
(b) az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák.
Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az új tagállamok a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel ezeket az engedélyeket.
6. A 4. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
7. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a Közösség által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások keretén belül ezen országok által visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy az érintett új tagállamban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan annak az új tagállamnak, amelyben az árut szabad forgalomba bocsátják, a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
8. A fenti (7) bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az áruk helyzetének igazolása az ipari termékek EK–Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján
9. A Törökország vagy egy új tagállam által, a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiállított származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan az azonos származási szabályokon és a vámvisszatérítés vagy vámfelfüggesztés tilalmán alapuló származási kumulációt tesznek lehetővé a Közösséggel, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában * megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy:
(a) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(b) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy valamely új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően, a fent említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiadott származási igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
10. A 9. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
11. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1995. december 22-i 1/95 határozatában megállapított rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában a Közösségben vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdése b)–h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az érintett árukra semmilyen, a (9) bekezdésben említett származási igazolást nem nyújtottak be; valamint
(b) az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek; valamint
(c) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(d) az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
12. A fenti 11. bekezdésben említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK–Törökország Vámegyüttműködési Bizottság 1/2001 határozatának * az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Vámeljárások
13. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének b)–h) pontjában említett, a csatlakozást megelőzően elkezdődött átmeneti megőrzést és vámeljárásokat a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell befejezni, illetve lezárni.
Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni.
14. A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 98–113. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–535. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk vámraktározási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló jellege, vámértéke és mennyisége határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
15. Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 114–129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 536–550. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni;
– ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően azon új tagállam által és költségére kell visszatéríteni, amelyikben a csatlakozás időpontja előtt az a vámtartozás keletkezett, amelyre vámvisszatérítést igényelnek.
16. Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 137–144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 553–584. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.
17. A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 145–160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 585–592. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a 2454/93/EGK rendelet 591. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt kerültek ideiglenes kivitelre az új tagállamokból.
Egyéb rendelkezések
18. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének d), e) és g) pontjában említett vámeljárások céljára a csatlakozás időpontja előtt kiadott engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényesek.
19. A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 201–232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 859–876a. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vámbeszedést a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést az érintett új tagállam által és annak javára kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
20. A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 235–242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 877–912. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vám visszafizetését vagy elengedését a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését az érintett új tagállam által és annak költségére kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Megjegyzés: Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás céljára szolgáló létező támogatásnak, amennyiben az első bekezdés hatálya alá tartoznak.
| Szám | Jogcím (eredeti) | A nemzeti állami támogatásokat ellenőrző szerv általi jóváhagyás időpontja | Időtartam | |||
| TÁ | Sz. | Év | ||||
| BG | 1 | 2004 | Предоговаряне на задълженията към държавата, възникнали по реда на Закона за уреждане на необслужваните кредити, договорени до 31.12.1990 г. със „Силома” АД, гр. Силитсра, чрез удължаване срока на изплащане на главницата за срок от 15 години | 2004.07.29. | 2004–2018 | |
| BG | 2 | 2004 | Средства за компенсиране от държавния бюджет на доказания от „Български пощи” ЕАД дефицит от изпълнението на универсалната пощенска услуга | 2004.11.18. | 2010.12.31. | |
| BG | 3 | 2004 | Целево финансиране на дейността на Българската телеграфна агеция- направление „Информационно обслуживане” | 2003.12.16. | 2010.12.31. | |
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.4.29-i 2004/38/EK irányelve (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.);
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
1. A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK-Szerződés 39. cikkét és 49. cikkének első bekezdését egyrészről Bulgária, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között csak a (2)–(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a bolgár állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a bolgár állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a bolgár állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett bolgár állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló bolgár állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács a Bizottság jelentése alapján felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Bulgária kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a (3) bekezdést kell alkalmazni, és azt Bulgária kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a bolgár állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.
Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
8. Amíg a fenti 2–5. és 7. bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Bulgáriában a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a bolgár állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében az alábbi feltételekkel kell alkalmazni:
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv * rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Bulgária és a jelenlegi tagállamok a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Bulgária az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Románia tekintetében Bulgária a 7. bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Bulgária által a román állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és 7–9. bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a bolgár munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az EK-Szerződés 49. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Bulgáriában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
– Németországban:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 Ipari takarítás, tisztítás | |
| Egyéb szolgáltatások | 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
– Ausztriában:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Kertészeti szolgáltatások | 01.41 | |
| Kőmegmunkálás | 26.7 | |
| Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása | 28.11 | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Biztonsági tevékenységek | 74.60 | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 | |
| Házi betegápolás | 85.14 | |
| Szociális ellátás elhelyezés nélkül | 85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az EK-Szerződés 49. cikkének első bekezdésétől, Bulgária a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Bulgária között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a bolgár állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló bolgár migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Bulgáriában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként harmadik országokból származó, Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Bulgária állampolgárai.
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 12 000 EUR, 2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt.
Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy bolgár befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a bulgáriai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az Európai Unióról szóló szerződés,
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.
1. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Bulgáriában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Bulgáriában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Bulgária állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni és jogszerűen laknak Bulgáriában, nem tartoznak az előző fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Bulgária saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
31997 R 2597: A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól (HL L 351., 1997.12.23., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31999 R 1602: A Tanács 1999.7.19-i 1602/1999/EK rendelete (HL L 189., 1999.7.22., 43. o.).
A 2597/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, 2009. április 30-ig a zsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Bulgáriában termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy a 3% (m/m) zsírtartalmú tej a teljes tej kategóriájában, a 2% (m/m) zsírtartalmú tej pedig a félzsíros tej kategóriájában forgalmazható. A zsírtartalomra vonatkozó követelménynek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Bulgáriában forgalmazható, vagy harmadik országokba exportálható.
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(a) Az e melléklet függelékének I. és II. fejezetében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a bolgár hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik.
(b) Mindaddig, amíg az a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő bulgáriai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelöléstől.
(c) Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítmények 2009. december 31-ig külön gyártósoron EU-követelményeknek megfelelő és EU-követelményeknek nem megfelelő tejet is feldolgozhatnak. Ebben az összefüggésben az EU-követelményeknek nem megfelelő tej az a) pontban említett tejet jelenti. Ezeknek a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük a létesítményekre vonatkozó EU-követelményeknek, beleértve a 852/2004/EK rendelet * 5. cikkében említett Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok (HACCP) elveinek alkalmazását is, és bizonyítaniuk kell a következő feltételek teljes körű teljesítésére való képességüket, megjelölve megfelelő gyártósoraikat:
– megtesznek minden szükséges intézkedést azzal kapcsolatban, hogy megfelelően betartsák a tejnek a begyűjtéstől a végtermékszakaszig tartó szétválasztásával kapcsolatos gyáron belüli eljárásokat, beleértve a tejnek a begyűjtéstől a létesítménybe való szállításig tartó útját, az EU-követelményeknek megfelelő és az EU-követelményeknek nem megfelelő tej külön tárolását és kezelését, valamint az EU-követelményeknek nem megfelelő tejből készült termékek különleges csomagolását, címkézését és tárolását is,
– a nyersanyag nyomon követhetőségét biztosító eljárást hoznak létre, beleértve az árumozgatás szükséges iratokkal történő bizonyítását, és az árukkal történő elszámolást, valamint a követelményeknek megfelelő és a követelményeknek nem megfelelő nyersanyagoknak a gyártott termékek kategóriáival történő megfeleltetését is,
– valamennyi nyerstejet 15 másodpercen keresztül legalább 71,7 °C-os hőkezelésnek vetnek alá, és
– minden megfelelő intézkedést megtesznek az azonosító jelzés rosszhiszemű használata elkerülésének biztosítására.
A bolgár hatóságok:
– biztosítják, hogy minden egyes érintett létesítmény üzemeltetője vagy ügyvezetője megtesz minden szükséges intézkedést a tej szétválasztására vonatkozó üzemen belüli eljárások szabályszerű betartása érdekében;
– próbákat és előre nem bejelentett ellenőrzéseket végeznek a tej szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban; valamint
– jóváhagyott laboratóriumokban próbákat végeznek valamennyi nyers- és késztermék vonatkozásában a 853/2004/EGK rendelet III. melléklete IX. szakaszának II. fejezetében foglalt követelményeknek, illetve tejalapú termékek esetében a mikrobiológiai kritériumnak való megfelelés vizsgálatára.
Az EU által engedélyezett tejipari létesítmények EU-követelményeknek nem megfelelő nyerstejet feldolgozó külön gyártósoráról származó tej- és/vagy tejalapú termékek kizárólag a b) pontban megállapított feltételek mellett hozhatók piaci forgalomba. Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítményekben külön gyártósoron feldolgozott, EU-követelményeknek megfelelő nyerstej-alapú termékek EU-követelményeknek megfelelő termékként hozhatók forgalomba mindaddig, amíg a gyártósorok szétválasztására vonatkozó feltételek teljesülnek.
(d) A (c) pontban említett rendelkezéseknek megfelelően előállított tej vagy tejtermékek kizárólag abban az esetben részesülhetnek az 1255/1999/EK rendelet * I. címének II. és III. fejezetében (kivéve ennek 11. cikkét) és II. címében meghatározott támogatásokban, ha a 853/2004/EGK rendelet II. mellékletének I. szakaszában említett ovális azonosító jelöléssel vannak ellátva.
(e) Bulgária biztosítja az a) pontban említett követelményeknek való fokozatos megfelelést, valamint a tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Bulgária biztosítja az említett követelményeknek való megfelelés 2009. december 31-ig történő teljesülését.
(f) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet * 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet függelékét, és ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből.
A fenti átmeneti rendszer zökkenőmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-jei 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).
(a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Bulgáriában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Bulgáriában.
(b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk (4), (5) és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti a) és b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az a)–c) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
2010. december 31-ig a 96/26/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének c) pontját Bulgária esetében nem kell alkalmazni a kizárólag belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban részt vevő fuvarozási vállalkozásokra.
E vállalkozások rendelkezésre álló tőkéjének és tartalékának fokozatosan el kell érnie az említett cikkben meghatározott minimumszintet, a következő ütemezésnek megfelelően:
– 2007. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 5850 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre;
– 2008. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 6750 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2009. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 7650 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2010. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 8550 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
3. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.).
A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2013. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2. és 3.5.1. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a bolgár közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó bulgáriai határértékeknek.
A csatlakozás időpontjától kezdve a 96/53/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelő járművek vonatkozásában a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat * I. mellékletében meghatározott fő tranzitútvonalak esetében nem alkalmazhatók úthasználati korlátozások.
Bulgária főúthálózatát az alábbi táblázatokban foglalt ütemezés szerint korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a bulgáriai közúthálózatot – beleértve az 1692/96/EK határozat I. mellékletében meghatározott hálózatot is – fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát.
A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező, és a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre nem vethető ki semmilyen további átmeneti díj a bolgár közúti közlekedési hálózat egészén.
Az úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben résztvevő, légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetés nélkül kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetés nélkül, a Bulgáriában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
Útfejlesztési program (km)
1. Táblázat
| N | ÚT | SZAKASZ | HOSSZÚ- SÁG (KM) | KÖZFORGALOM SZÁMÁRA MEGNYÍLIK | INTÉZKEDÉS | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 1 | I-5/E-85/ | GABROVO – SIPKA | 18 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 2 | I-5/E-85/ | KARDSALI – PODKOVA (MAKAZA) | 18 | 2008 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| ÖSSZES | 36 | |||||
| 3 | I-6 | SZÓFIA – PIRDOP | 56 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 4 | I-7 | SZILISZTRA – SUMEN | 88 | 2011 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 5 | I-7 | PRESZLAV – E–773 | 48 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 136 | |||||
| 6 | I-9/E-87/ | ROMÁNIAI HATÁR – BALCSIK | 60 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 7 | II-12 | VIDIN – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 26 | 2008 | FELÚJÍTÁS | |
| 8 | II-14 | VIDIN – KULA – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 42 | 2009 | FELÚJÍTÁS | |
| 9 | II-18 | SZÓFIAI KÖRGYŰRŰ – ÉSZAKI ÍV | 24 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 10 | II-19 | SZIMITLI – GOCE DELCSEV – GÖRÖGORSZÁGI HATÁR | 91 | 2008 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 11 | II-29 | DOBRICS – VÁRNA | 21 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 12 | II-35 | LOVECS – KARNARE | 28 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 13 | II-53 | SZLIVEN – JAMBOL | 25 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 14 | II-55 | GURKOVO – NOVA ZAGORA | 26 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 15 | II-55 | NOVA ZAGORA – SZVILENGRAD | 81 | 2012 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| ÖSSZES | 107 | |||||
| 16 | II-57 | SZTARA ZAGORA – RADNEVO | 42 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 17 | II-62 | KJUSZTENDIL – DUPNICA | 26 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 18 | II-63 | PERNIK – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 20 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| 19 | II-73 | SUMEN – KARNOBAT | 44 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 20 | II-73 | SUMEN – KARNOBAT | 119 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 63 | |||||
| 21 | II-78 | RADNEVO – TOPOLOVGRAD | 40 | 2013 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 22 | II-86 | ASZENOVGRAD – SZMOLJAN | 72 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 23 | II-98 | BURGASZ – MALKO TARNOVO | 64 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 24 | III-197 | GOCE DELCSEV – SZMOLJAN | 87 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 25 | III-198 | GOCE DELCSEV – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 95 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 26 | III-534 | ELENA – NOVA ZAGORA | 52 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 27 | III-534 | N. ZAGORA – SZIMEONOVGRAD | 53 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 105 | |||||
| 28 | III-601 | KJUSZTENDIL – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 27 | 2011 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 29 | III-622 | KJUSZTENDIL – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 31 | 2013 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 30 | III-865 | SZMOLJAN – MADAN | 15 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 31 | III-867 | SZMOLIAN – KARDZSALI | 69 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 32 | III-868 | SZMOLJANI ELKERÜLŐ ÜT | 40 | 2012 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 33 | IV-410068 | SZIMITLI – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 28 | 2009 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 34 | PLOVDIVI ELKERÜLŐ ÚT | 4 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| A1 | „TRAKIA” AUTÓPÁLYA – SZTARA ZAGORA – KARNOBAT | |||||
| 35 | 2. SZAKASZ | 33 | 2010 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 36 | 3. SZAKASZ | 37 | 2011 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 37 | 4. SZAKASZ | 48 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| ÖSSZES | 118 | |||||
| ÖSSZESEN | 1598 |
2. Táblázat
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |||
| INTÉZKEDÉS | |||||||||
| HELYREÁLLÍTÁS | 91 | 116 | 114 | 88 | 81 | 40 | 0 | ||
| FELÚJÍTÁS | 26 | 42 | 68 | 88 | 96 | 182 | 258 | ||
| ÚJ ÉPÍTÉS | 18 | 28 | 33 | 64 | 40 | 31 | 94 | ||
| 135 | 186 | 215 | 240 | 217 | 253 | 352 | 1 598 km |
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében Bulgária fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig a 28. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve – ha az a korábbi – ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 L 0117: A Tanács 2003.12.5-i 2003/117/EK irányelve (HL L 333., 2003.12.20., 49. o.).
Az 1992. február 25-i 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2009. december 31-ig Bulgária elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz.
A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv * 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Bulgáriából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0076: A Tanács 2004.4.29-i 2004/76/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 106. o).
Bulgária 2014. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke 2010. december 31-ig nem haladhatja meg a 10%-ot, az azt követő években pedig 2014. december 31-ig az 5%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0075: A Tanács 2004.4.29-i 2004/75/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.).
(a) A 2003/96/EK irányelv 7. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1 000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1 000 liternél.
– 2010. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított nemzeti adómértéknek az új, 302 EUR/1 000 liter minimum mértékhez történő igazítására, és 2013. január 1-je a 330 EUR összeg elérésére. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1 000 liternél.
(b) A 2003/96/EK irányelv 9. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
– 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
Az érintett energiatermékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Bulgária átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adómértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
32001 L 0037: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).
A 2001/37/EK irányelv 3. cikkétől eltérve, a maximális kátránytartalom alkalmazásának időpontja a Bulgária területén gyártott és forgalmazott cigaretták tekintetében 2011. január 1. Az átmeneti időszak alatt:
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 10 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat más tagállamokban nem lehet forgalmazni;
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 13 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat harmadik országokba nem lehet exportálni; ez a határérték 2008. január 1-jétől 12 mg-ra, 2010. január 1-jétől pedig 11 mg-ra csökken.
– A csatlakozás időpontjától 2010. december 31-ig Bulgária rendszeresen naprakész információval látja el a Bizottságot az irányelv betartása érdekében hozott intézkedésekről és azok ütemtervéről.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31998 L 0093: A Tanács 1998.12.14-i 98/93/EK irányelve (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.).
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2012. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
– 2007. január 1-jéig 30 nap;
– 2007. december 31-ig 40 nap;
– 2008. december 31-ig 50 nap;
– 2009. december 31-ig 60 nap;
– 2010. december 31-ig 70 nap;
– 2011. december 31-ig 80 nap;
– 2012. december 31-ig 90 nap.
32002 L 0022: Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).
A 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Bulgária elhalaszthatja a számhordozhatóság bevezetését legkésőbb 2009. január 1-jéig.
A. Levegőminőség
1. 31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31, 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 6 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 19 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban legfeljebb 25 000 tonna/év.
(b) A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 12 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 29 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
(c) A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 50 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 466 közúti tartálykocsira.
(d) A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, a töltőállomásokon már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 355 töltőállomásra, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1000 m3/év;
– 2009. december 31-ig 653 töltőállomásra, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
2. 31999 L 0032: A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11, 13. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1999/32/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a nehéz fűtőolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 3,00 tömegszázalékot.
(b) Az 1999/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a gázolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 0,20 tömegszázalékot.
B. Hulladékgazdálkodás
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.).
(a) 2014. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Bulgáriába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni.
(b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes bolgár hatóságok kifogással élhetnek a Bulgáriába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
– AA 090 Arzéntartalmú hulladék és maradvány
– AA 100 Higanytartalmú hulladék és maradvány
– AA 130 Fémek maratásából származó páclevek
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
– AC 040 Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok
– AC 050 Hőátadó folyadékok
– AC 060 Hidraulikus folyadékok
– AC 070 Fékfolyadékok
– AC 080 Fagyásgátló folyadékok
– AC 110 Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klórfenolt
– AC 120 Poliklórozott naftalinok
– AC 150 Klór-fluor szénvegyületek
– AC 160 Halonok
– AC 190 Gépkocsik bezúzásából származó könnyű részecskék – pihék
– AC 200 Szerves foszforvegyületek
– AC 230 Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő, halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok
– AC 240 Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin)
– AC 260 Sertés hígtrágya; ürülék
AD. Hulladékok, amelyek szerves és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak:
– AD 010 Gyógyszerek gyártásából és készítéséből származó hulladékok
Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok:
= AD 040 – Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfém-tartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak
= AD 050 – Szerves cianidok
– AD 060 Fáradt olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók
– AD 070 Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AD 150 A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők)
– AD 160 Települési/háztartási hulladékok
Ez az időtartam a 91/156/EGK irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságok 2009. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Bulgáriába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján.
(d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságoknak a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az e mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítményekbe irányul, amelyek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv * vagy a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesülnek, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.2.11-i 2004/12/EK irányelve (HL L 47., 2004.2.18., 26. o.).
(a) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 35% 2006. december 31-ig, 39% 2007-re, 42% 2008-ra, 46% 2009-re és 48% 2010-re.
(b) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 50% 2011-re, 53% 2012-re és 56% 2013-ra.
(c) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, 2009. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 12% 2007-re és 14,5% 2008-ra.
(d) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes újrafeldolgozási célkitűzést:
– tömeg szerint mért 34% 2006. december 31-ig, 38% 2007-re, 42% 2008-ra, 45% 2009-re, 47% 2010-re, 49% 2011-re, 52% 2012-re és 54,9% 2013-ra.
(e) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának i) alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti az üveg újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 33% 2007-re, 40% 2008-ra, 46% 2009-re, 51% 2010-re, 55% 2011-re és 59,6% 2012-re.
(f) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának iv. alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok – kizárólag műanyag formájában történő – újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 17% 2009-re, 19% 2010-re, 20% 2011-re és 22% 2012-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjától és I. melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az irányelv 6. cikke c) pontja (ii) alpontja és a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EK tanácsi irányelv * sérelme nélkül, a folyékony, maró, illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket 2014. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi 14 meglévő létesítményre:
1. „Polimeri” iszapülepítő, Várna, Devnya;
2. „Solvay Sodi”, „Deven” és „Agropolichim” kombinált hamu- és iszapülepítő, Várna, ill. Devnya, Várna járásban;
3. „Varna” hőerőmű, hamuülepítő, Várna, Beloszlav;
4. „Sviloza” hamuülepítő, Veliko Tarnovo, Szvisztov;
5. Hőerőmű a „Zaharni zavodi” hamuülepítőnél, Veliko Tarnovo, Gorna Oriahovica;
6. „Vidachim v likvidatsya” hamuülepítő, Vidin, Vidin;
7. „Toplofikatsia-Ruse” hőerőmű, „Ruse-Kelet” hamuülepítő, Rusze, Rusze;
8. „Republika” hőerőmű, „COF-Pernik” és „Kremikovtsi-Rudodobiv” hamuülepítő, Pernik, Pernik;
9. „Toplofikatsia Pernik” és „Solidus”-Pernik hamuülepítő, Pernik, Pernik;
10. „Bobov dol” hőerőmű, hamuülepítő, Kjusztendil, Bobov dol;
11. „Brikel” hamuülepítő, Sztara Zagora, Galabovo;
12. „Toplofikatsia Sliven” hamuülepítő, Szliven, Szliven;
13. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad;
14. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad.
Bulgária biztosítja az ezen 14, az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő létesítményben elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 3 020 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 3 010 000 tonna;
– 2008. december 31-ig: 2 990 000 tonna;
– 2009. december 31-ig: 1 978 000 tonna;
– 2010. december 31-ig: 1 940 000 tonna;
– 2011. december 31-ig: 1 929 000 tonna;
– 2012. december 31-ig: 1 919 000 tonna;
– 2013. december 31-ig: 1 159 000 tonna;
– 2014. december 31-ig: 1 039 000 tonna.
4. 32002 L 0096: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 L 0108: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.12.8-i 2003/108/EK irányelve (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.).
A 2002/96/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, Bulgária 2008. december 31-ig teljesíti az évente és lakosonként átlagosan legalább négy kilogrammnyi, magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére, valamint a hasznosításra, illetve az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket.
C. Vízminőség
31991 L 0071: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 91/271/EGK irányelv 3. és 4. cikkétől, valamint 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2014. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Bulgáriában a következő közbenső célkitűzéssel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– Az irányelvben foglaltakat a 10000 lakosegyenértéket meghaladó szennyvíz-kibocsátású agglomerációkban 2010. december 31-ig kell teljesíteni.
D. Ipari szennyezés- és kockázatkezelés
1. 31996 L 0061: A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 96/61/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó engedélyekre vonatkozó követelményeket Bulgáriában a következő létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni, amennyiben ezek arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények üzemeltetésének a rendelkezésre álló legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kibocsátási határértékeknek, azokkal egyenértékű paramétereknek vagy műszaki intézkedéseknek:
2008. december 31-ig:
– „Yambolen” – Jambol (4.1., h) tevékenység)
– „Verila” – Ravno Pole (4.1. tevékenység)
– „Lakprom” – Szvetovracshane (4.1., b) tevékenység)
– „Orgachim” – Rusze (4.1., j) tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.1., b) tevékenység)
2009. december 31-ig:
– „Eliseyna” gara Eliszejna (2.5. a) tevékenység)
2011. december 31-ig:
– „Ruse-East” hőerőmű – Rusze (1.1. tevékenység)
– „Varna” hőerőmű – Várna (1.1. tevékenység)
– „Bobov Dol” hőerőmű – Szófia (1.1. tevékenység)
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál – Burgasz (1.1. tevékenység)
– „Lukoil Neftochim” – Burgasz (1.2. tevékenység)
– „Kremikovtsi” – Szófia (2.2. tevékenység)
– „Radomir-Metali” – Radomir (2.3. b) tevékenység)
– „Solidus” – Pernik (2.4. tevékenység)
– „Berg Montana Fitingi” – Montana (2.4. tevékenység)
– „Energoremont” – Kreszna (2.4. tevékenység)
– „Chugunoleene” – Ihtiman (2.4. tevékenység)
– „Alkomet” – Sumen (2.5. b) tevékenység)
– „Start” – Dobrics (2.5. b) tevékenység)
– „Alukom” – Pleven (2.5. b) tevékenység)
– „Energya” – Targoviste (2.5. b) tevékenység)
– „Uspeh” – Lukovit (3.5. tevékenység)
– „Keramika” – Burgasz (3.5. tevékenység)
– „Stroykeramika” – Mezdra (3.5. tevékenység)
– „Straldja Keramika” – Sztraldja (3.5. tevékenység)
– „Balkankeramiks” – Novi Iszkar (3.5. tevékenység)
– „Shamot” – Elin Pelin (3.5. tevékenység)
– Kerámiaüzem – Dragovistica (3.5. tevékenység)
– „Fayans” – Kaszpicsan (3.5. tevékenység)
– „Solvay Sodi” – Devnya (4.2. d) tevékenység)
– „Polimeri” – Devnya (4.2. c) tevékenység)
– „Agropolichim” – Devnya (4.3. tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.3. tevékenység)
– „Agriya” – Plovdiv (4.4. tevékenység)
– „Balkanpharma” – Razgrad (4.5. tevékenység)
– „Biovet” – Pestera (4.5. tevékenység)
– „Catchup-frukt” – Aitosz (6.4. b) tevékenység)
– „Bulgarikum” – Burgasz (6.4. c) tevékenység)
– „Serdika 90” – Dobrics (6.4. c) tevékenység)
– „Ekarisaj” – Várna (6.5. tevékenység)
– „Ekarisaj-Bert” – Burgasz (6.5. tevékenység)
2007. október 30-ig ezekre a létesítményekre teljességgel összehangolt engedélyek kerülnek kibocsátásra, amelyek az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelező jellegű határidőket szabnak az egyes létesítményekre vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek biztosítaniuk kell, hogy az irányelv 3. cikkében meghatározott, az üzemeltetők alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek 2007. október 30-ig megvalósuljanak.
2. 32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és III., IV. és VII. mellékletének A. részétől eltérve, a kén-dioxidra és a szilárd anyagra vonatkozó kibocsátási határértékeket Bulgáriában a következő létesítmények tekintetében az egyes létesítményegységekre meghatározott határidőig nem kell alkalmazni:
– „Varna” hőerőmű:
– 1. egység: 2009. december 31-ig
– 2. egység: 2010. december 31-ig
– 3. egység: 2011. december 31-ig
– 4. egység: 2012. december 31-ig
– 5. egység: 2013. december 31-ig
– 6. egység: 2014. december 31-ig
– „Bobov dol” hőerőmű:
– 2. egység: 2011. december 31-ig
– 3. egység: 2014. december 31-ig
– „Ruse-Kelet” hőerőmű:
– 3. és 4. egység: 2009. december 31-ig
– 1. és 2. egység: 2011. december 31-ig
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál, Burgasz:
– 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egység: 2011. december 31-ig.
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés kén-dioxid és szilárd anyag kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértéket:
– 2008-ig: 179 700 tonna SO2 / év; 8 900 tonna szilárd anyag / év;
– 2012-ig: 103 000 tonna SO2 / év; 6 000 tonna szilárd anyag / év.
(b) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. melléklete A. részétől eltérve, 2017. december 31-ig a nitrogén-oxidra vonatkozó kibocsátási határértéket a bulgáriai „Lukoil Neftochim”-nál (Burgasz) lévő hőerőmű tüzelőberendezésének 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egysége tekintetében nem kell alkalmazni:
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2008-ig: 42 900 tonna/év
– 2012-ig: 33 300 tonna/év
(c) Bulgária 2011. január 1-jéig a Bizottság elé terjeszt egy naprakész adatokat tartalmazó, a fennmaradó, a közösségi vívmányoknak nem megfelelő létesítmények fokozatos felzárkóztatására vonatkozó tervet, beleértve egy beruházási tervet is, amely tartalmazza a közösségi vívmányok alkalmazásának világosan meghatározott szakaszait. E tervek alapján – különösen a 2012–2014 közötti időszak kibocsátásai esetében – biztosítani kell a kibocsátásoknak lényegesen a fenti (a) és (b) bekezdésekben foglalt közbenső célkitűzésekben meghatározott szint alá történő további csökkenését. Ha a Bizottság, különösen a környezeti hatásokra és az átmeneti rendelkezések miatt a belső piacon bekövetkező versenytorzulások csökkentésének szükségességére tekintettel megállapítja, hogy ezek a tervek nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor erről tájékoztatja Bulgáriát. Az ezt követő három hónapon belül Bulgária közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések megvalósítása érdekében tett. Ha ezt követően a Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – megállapítja, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor az EK-Szerződés 226. cikke alapján a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez Bulgáriával szemben.
[a VI. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (a) bekezdésében említettek szerint]
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve és címe | Az érintett létesítmény helye | |
| Blagoevgrad régió – 1. sz. | ||||
| 1 | BG 0112004 | „Matand” EOOD gr. Pernik ul. „Lenin” 111 | s. Eleshnitsa | |
| Burgas régió – 2. sz. | ||||
| 2 | BG 0212013 | ET „Marsi-Mincho Bakalov” gr. Burgas j.k. „Vazrajdane” bl. 1 | Burgas j.k. „Pobeda” ul. „Baykal” 9 | |
| 3 | BG 0212027 | DZZD „Mlechen svyat” gr. Burgas j.k. „Izgrev” ul. „Malchika” 3 | s. Debelt ul. „Indje voyvoda” 5 obl. Burgaska | |
| 4 | BG 0212028 | „Vester” OOD gr. Burgas ul. „Fotinov” 36 | s. Sigmen | |
| 5 | BG 0212047 | „Complektstroy” EOOD gr. Burgas ul. „Aleksandar Stamboliiski” 17 | s. Veselie | |
| Vidin régió – 5. sz. | ||||
| 6 | BG 0512025 | „El Bi Bulgarikum” EAD gr. Vidin | gr. Vidin Yujna promishlena zona | |
| Vraca régió – 6. sz. | ||||
| 7 | BG 0612010 | „Hadjiiski i familiya” EOOD s. Gradeshnitsa | s. Gradeshnitsa | |
| 8 | BG 0612027 | „Mlechen ray 99” EOOD gr. Vratsa j.k. „Dabnika” bl. 48 ap. 3 | gr. Vratsa j.k. Bistrets Stopanski dvor | |
| 9 | BG 0612035 | ET „Nivego” s. Chiren | s. Chiren | |
| Gabrovo régió – 7. sz. | ||||
| 10 | BG 0712001 | „Ben Invest” OOD s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo | s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo | |
| 11 | BG 0712002 | „Shipka 97” AD gr. Gabrovo ul. „V. Levski” 2 | gr. Gabrovo ul. „V. Levski” 2 | |
| 12 | BG 0712003 | „Elvi” OOD s. Velkovtsi obsht. Gabrovo | s. Velkovtsi obsht. Gabrovo | |
| 13 | BG 0712008 | „Milkieks” OOD gr. Sevlievo j.k. „d-r Atanas Moskov” | gr. Sevlievo j.k. „Atanas Moskov | |
| Dobrič régió – 8. sz. | ||||
| 14 | BG 0812002 | „AVITA” OOD gr. Sofia ul. „20-ti April” 6 | s. Tsarichino | |
| 15 | BG 0812008 | „Roles 2000” OOD gr. Varna ul. „Tsar Ivan Shishman” 13 | s. Kardam | |
| 16 | BG 0812019 | „Filipopolis” OOD gr. Plovdiv ul. „Hristo Danov” 2 | s. Jeglartsi | |
| 17 | BG 0812029 | „AKURAT – MLECHNA PROMISHLENOST” OOD gr. Sofia ul. „Baba Vida 2” | gr. Dobrich j.k. „Riltsi | |
| 18 | BG 0812030 | „FAMA” AD gr. Varna ul. „Evlogi Georgiev” 23 | gr. Dobrich bul. „Dobrudja” 2 | |
| Kărdžali régió – 9. sz. | ||||
| 19 | BG 0912004 | ET „Rado” s. Byal izvor | s. Byal izvor obsht. Ardino | |
| Kjustendil régió – 10. sz. | ||||
| 20 | BG 1012012 | „Galkom” OOD gr. Dupnitsa | gr. Dupnitsa ul. „Venelin” 57 | |
| 21 | BG 1012008 | ET „Nikolay Kolev” s. Konyavo | s. Konyavo | |
| Loveč régió – 11. sz. | ||||
| 22 | BG 1112001 | „Prima Lakta” Ltd. gr. Lovech ul. „Troyansko shose” 1 | gr. Lovech ul. „Troyansko shose | |
| 23 | BG 1112004 | „Mlekoprodukt” OOD gr. Lovech | s. Goran | |
| 24 | BG 1112008 | „Plod” AD gr. Apriltsi | gr. Apriltsi | |
| 25 | BG 1112012 | „Stilos” OOD gr. Dupnitsa ul. „Batenberg” 64 | s. Lesidren | |
| Pazardžik régió – 13. sz. | ||||
| 26 | BG 1312011 | „Eko-F” EAD gr. Sofia ul. „Stara planina” 34 | s. Karabunar | |
| 27 | BG 1312015 | „Mevgal Bulgaria” EOOD gr. Velingrad | gr. Velingrad j.k. „Industrialen | |
| 28 | BG 1312022 | ET „Palmite-Vesela Popova” gr. Plovdiv ul. „Koprivkite” 23 | gr. Strelcha ul. „Osvobojdenie” 17 | |
| Pleven régió – 15. sz. | ||||
| 29 | BG 1512003 | „Mandra 1” EOOD gr. Obnova | s. Tranchovitsa | |
| 30 | BG 1512006 | „Mandra” OOD s. Obnova | s. Obnova | |
| 31 | BG 1512008 | ET „Viola” s. Koynare | gr. Koynare ul. „Hristo Botev” 16 | |
| 32 | BG 1512010 | ET „Militsa Lazarova – 90” gr. Slavyanovo | gr. Slavyanovo ul. „Asen Zlatarev” 2 | |
| Plovdiv régió – 16. sz. | ||||
| 33 | BG 1612009 | ET „D.Madjarov” gr. Plovdiv | gr. Stamboliiski-mandra | |
| 34 | BG 1612013 | ET „Polidey – El” gr. Karlovo | s. Domlyan | |
| 35 | BG 1612017 | „Snep” OOD gr. Rakovski | gr. Rakovski ul. „F.Stanislavov” 57 | |
| 36 | BG 1612020 | ET „Bor-Chvor” s. Dalbok izvor | s. Dalbok izvor | |
| 37 | BG 1612023 | „Vanela” OOD gr. Plovdiv bul. „Bulgaria” 170 | s. Tsarimir | |
| 38 | BG 1612024 | SD „Kostovi – EMK” gr. Saedinenie | gr. Saedinenie | |
| 39 | BG 1612039 | „Topolovo-Agrokomers” OOD gr. Sofia z.k. Dianabad, bl. 20 | s. Topolovo Stopanski dvor | |
| 40 | BG 1612040 | „Mlechni produkti” OOD gr. Plovdiv | s. Manole | |
| Razgrad régió – 17. sz. | ||||
| 41 | BG 1712002 | ET „Rosver” gr. Tsar Kaloyan ul. „Ivan Vazov” 4 | gr. Tsar Kaloyan ul. „Sofia” 41 | |
| 42 | BG 1712010 | „Bulagrotreyd” OOD gr. Ruse ul. „Elin Pelin” 15A | s. Juper | |
| 43 | BG 1712020 | ET „Prelest-Sevim Ahmed” s. Podayva ul. „Struma” 12 | s. Lavino Stopanski dvor | |
| 44 | BG 1712042 | ET „Madar” s. Madrevo ul. „Han Kubrat” 65 | s. Terter Stopanski dvor | |
| Ruse régió – 18. sz. | ||||
| 45 | BG 1812002 | „Laktis-Byala” AD gr. Byala | gr. Byala ul. „Stefan Stambolov” 75 | |
| 46 | BG 1812005 | ET „DAV” gr. Ruse ul. „6-ti Septemvri” 43 | gr. Vetovo | |
| 47 | BG 1812022 | ZKPU „Tetovo” s. Tetovo | s. Tetovo ul. „Tsar Osvoboditel” 5 | |
| 48 | BG 1812011 | ET „Georgi Bojinov-Gogo” s. Nikolovo | s. Nikolovo | |
| Silistra régió – 19. sz. | ||||
| 49 | BG 1912004 | ET „Merone-Hristo Kunev” gr. Silistra bul. „Makedonia” 150 | gr. Alfatar | |
| 50 | BG 1912013 | „JOSI” OOD gr. Sofia ul. „Hadji Dimitar” 142 vh.A | s. Chernolik | |
| 51 | BG 1912024 | „Buldeks” OOD gr. Silistra ul. „D.Donchev” 6 | s. Belitsa | |
| Sliven régió – 20. sz. | ||||
| 52 | BG 2012007 | „Delta lakt” OOD gr. Stara Zagora ul. „Tsar Kaloyan” 20 | s. Stoil Voyvoda | |
| 53 | BG 2012020 | „Yotovi” OOD gr. Sliven j.k. Rechitsa ul. „Kosharite” 12 | gr. Sliven j.k. Rechitsa | |
| 54 | BG 2012022 | „Bratya Zafirovi” OOD gr. Sliven ul. „Treti mart” 7 | gr. Sliven Industrialna zona Zapad | |
| 55 | BG 2012030 | „Agroprodukt” OOD gr. Sliven ul. „Oreshak” 24 | s. Dragodanovo | |
| 56 | BG 2012036 | „Minchevi” OOD s. Korten obl. Sliven | s. Korten obl. Sliven | |
| Smoljan régió – 21. sz. | ||||
| 57 | BG 2112001 | „Belev” EOOD gr. Smolyan | gr. Smolyan ul. „Trakiya” 15 | |
| 58 | BG 2112021 | „Rossi” EOOD gr. Dospat | gr. Dospat | |
| 59 | BG 2112018 | ET „Rosen Atanasov-Komers” s. Kutela | s. Kutela | |
| 60 | BG 2112023 | ET „Iliyan Isakov” s. Trigrad | s. Trigrad obsht. Devin | |
| Szófia város régiója – 22. sz. | ||||
| 61 | BG 2212001 | „Danon – Serdika” AD gr. Sofia ul. „Ohridsko ezero” 3 | ul. „Ohridsko ezero” 3 | |
| 62 | BG 2212002 | „Formalat” EOOD s. G.Lozen ul. „Saedinenie” 132 | s. G. Lozen ul. „Saedinenie” 132 | |
| 63 | BG 2212009 | „Serdika–94” OOD j.k. Jeleznitsa | j.k. Jeleznitsa | |
| 64 | BG 2212022 | „Megle – MJ” OOD ul. „Probuda” 14 | ul. „Probuda” 12–14 | |
| 65 | BG 2212023 | „EL BI BULGARIKUM” EAD gr. Sofia ul. „Saborna” 9 | ul. „Malashevska” 12A | |
| Szófia körzet régiója – 23. sz. | ||||
| 66 | BG 2312013 | ET „Dobrev” s. Dragushinovo | s. Dragushinovo | |
| 67 | BG 2312016 | AD „Bovis” s. Trudovets | s. Trudovets | |
| 68 | BG 2312026 | „Dyado Liben” OOD gr. Sofia ul. „Hubcha” 2 | gr. Koprivshtitsa bul. „H.Nencho Palaveev” 137 | |
| 69 | BG 2312033 | „Balkan Spetsial” OOD gr. Sofia | s. Gorna Malina | |
| 70 | BG 2312002 | ET „Danim” gr. Elin Pelin | gr. Elin Pelin bul. „Vitosha” 18A | |
| Stara Zagora régió – 24. sz. | ||||
| 71 | BG 2412019 | „Dekada” OOD gr. Stara Zagora bul. „Ruski” 41 et. 3 ap. 9 | s. Elhovo | |
| 72 | BG 2412023 | Agricultural Institute gr. Stara Zagora | gr. Stara Zagora | |
| 73 | BG 2412033 | „Gospodinovi” OOD gr. Stara Zagora pl. „Beroe” 1 ap. 21 | s. Julievo | |
| Tărgovište régió – 25. sz. | ||||
| 74 | BG 2512004 | „PIP Trade” OOD gr. Sofia ul. „Baba Vida” 2 | s. Davidovo | |
| 75 | BG 2512006 | „Hadad” OOD s. Makariopolsko | s. Makariopolsko | |
| 76 | BG 2512016 | „Milktreyd-BG” OOD gr. Sofia obsht. „Studentska” 58-A-115 | s. Saedinenie obl. Targovishte | |
| 77 | BG 2512017 | „YU E S – Komers” OOD gr. Opaka | s. Golyamo Gradishte ul. „Rakovski” 2 | |
| Jambol régió – 28. sz. | ||||
| 78 | BG 2812002 | „Arachievi” OOD gr. Elhovo ul. „Bakalov” 19 | s. Kirilovo | |
| 79 | BG 2812003 | „Balgarski jogurt” OOD s. Ravda | s. Veselinovo Kompleks „Ekaterina | |
| 80 | BG 2812025 | „Sakarela” OOD gr. Yambol ul. „Hr. Botev” 24-B–15 | gr. Yambol ul. „Preslav” 269 | |
[a VI. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (a) és (c) bekezdésében említettek szerint]
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve és címe | Az érintett létesítmény helye | |
| Veliko Tărnovo régió – 4. sz. | ||||
| 1 | BG 0412002 | „Sofbiolayf-BG” OOD gr. Svishtov | gr. Svishtov ul. „33-ti svishtovski polk.” 67 | |
| 2 | BG 0412009 | „Milki-luks” OOD gr. Plovdiv | s. Byala Cherkva | |
| 3 | BG 0412010 | „Bi Si Si Handel” OOD gr. Elena | gr. Elena ul. „Treti mart” 19 | |
| Vraca régió – 6. sz. | ||||
| 4 | BG 0612012 | ET „Zorov –97” gr. Vratsa j.k. Kulata ul. „Palkovitsa” 7 | Vrachanski balkan, mestnost „Parshevitsa | |
| Dobrič régió – 8. sz. | ||||
| 5 | BG 0812009 | „Serdika – 90” AD gr. Dobrich | gr. Dobrich ul. „25 septemvri” 100 | |
| Loveč régió – 11. sz. | ||||
| 6 | BG 1112006 | „Kondov Ekoproduktsiya” OOD gr. Sofia | s. Staro selo | |
| Plovdiv régió – 16. sz. | ||||
| 7 | BG 1612001 | „OMK” gr. Sofia | gr. Plovdiv bul. „Dunav” 3 | |
| 8 | BG 1612002 | „Shipka 99” OOD gr. Parvomay | gr. Parvomay | |
| 9 | BG 1612037 | „Filipopolis-RK” OOD gr. Plovdiv | gr. Plovdiv j.k. „Proslav” ul. „Prosveta” 2A | |
| 10 | BG 1612041 | „Elit–95” EOOD s. Dalbok izvor | s. Dalbok izvor | |
| Ruse régió – 18. sz. | ||||
| 11 | BG 1812003 | „Sirma Prista” AD gr. Ruse | gr. Ruse bul. „3-ti mart” 1 | |
| Sliven régió – 20. sz. | ||||
| 12 | BG 2012006 | „Mlechen pat” AD gr. Sofia ul. „Vasil Levski” 109 | gr. Nova Zagora j.k. Industrialen | |
| 13 | BG 2012009 | „Vangard” OOD gr. Sliven ul. „Al. Stamboliiski” 1 | s. Jelyo voyvoda obl. Sliven | |
| 14 | BG 2012019 | „Hemus milk komers” OOD gr. Sliven ul. „Neofit Rilski” 3a | gr. Sliven Industrialna zona Zapad j.k. 10 | |
| 15 | BG 2012042 | „Tirbul” EAD gr. Sliven | „Tirbul” EAD gr. Sliven | |
| Stara Zagora régió – 24. sz. | ||||
| 16 | BG 2412005 | „Markeli” AD gr. Stara Zagora ul. „Sv.Kn.Boris” 67 et. 3 ap. 6 | gr. Kazanlak j.k. Industrialen | |
| Tărgovište régió – 25. sz. | ||||
| 17 | BG 2512001 | „Mladost –2002” OOD gr. Targovishte | gr. Targovishte bul. „29-ti yanuari” 7 | |
| 18 | BG 2512020 | „Mizia-Milk” OOD gr. Targovishte ul. „Rodopi” 5 | gr. Targovishte Industrialna zona | |
| Haskovo régió – 26. sz. | ||||
| 19 | BG 2612047 | „Balgarsko sirene” OOD gr. Harmanli ul. „Gotse Delchev” 1 | gr. Haskovo bul. „Saedinenie” 94 | |
| Jambol régió – 28. sz. | ||||
| 20 | BG 2812022 | „Karil i Tanya” OOD gr. Yambol | gr. Yambol ul. „Graf Ignatiev” 189 | |
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.4.29-i 2004/38/EK irányelve (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.);
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).
1. A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK-Szerződés 39. cikkét és 49. cikkének első bekezdését egyrészről Románia, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között csak a (2)–(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a román állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a román állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a román állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett román állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló román állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése alapján, felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Románia kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a (3) bekezdést kell alkalmazni, és azt Románia kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a 2. bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a román állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a román állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4 és 5. bekezdés értelmében a román állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.
Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
8. Amíg a fenti 2–5 és 7. bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Romániában a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a román állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét az alábbi feltételekkel kell alkalmazni a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében:
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv * rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a (2)–(5), valamint a (7) és a (8) bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Románia és a jelenlegi tagállamok a (2)–(5), valamint a (7) és (8) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Románia az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Bulgária tekintetében Románia a 7. bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Románia által a bolgár állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és 7–9. bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a román munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az EK-Szerződés 49. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Romániában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
– Németországban:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 Ipari takarítás, tisztítás | |
| Egyéb szolgáltatások | 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
– Ausztriában:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Kertészeti szolgáltatások | 01.41 | |
| Kőmegmunkálás | 26.7 | |
| Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása | 28.11 | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Biztonsági tevékenységek | 74.60 | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 | |
| Házi betegápolás | 85.14 | |
| Szociális ellátás elhelyezés nélkül | 85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az EK-Szerződés 49. cikkének 1. bekezdésétől, Románia a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Románia között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a román állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló román migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Romániában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Romániában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Romániában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Románia állampolgárai.
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Románia esetében nem kell alkalmazni. Románia gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 4 500 EUR, 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig legalább 7 000 EUR, 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig legalább 9000 EUR, 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig legalább 11 000 EUR, 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt.
Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy román befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a romániai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az Európai Unióról szóló szerződés,
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés.
1. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Románia a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Romániában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott, és Románia területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaságok által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Romániában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Románia állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Románia a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek a tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Romániában nem letelepedettek, illetve nincsenek ott bejegyezve. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Romániában, nem tartoznak az előző fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Románia saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
A. Adókedvezmények formájában nyújtott támogatás
1. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, VI. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok
(a) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére Románia a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a továbbiakban is biztosíthat társaságiadó-mentességet az olyan vállalkozások számára, amelyek 2003. július 1-je előtt valamely hátrányos helyzetű térségben tartós befektetői tanúsítványt kaptak, az alábbi módosításokkal:
– 3 hátrányos helyzetű térségben (Brad, Valea Jiului, Bălan) 2008. december 31-ig,
– 22 hátrányos helyzetű térségben (Comăneşti, Bucovina, Altân Tepe, Filipeşti, Ceptura, Albeni, Schela, Motru Rovinari, Rusca Montană, Bocşa, Moldova Nouă-Anina, Baraolt, Apuseni, Ştei-Nucet, Borod Şuncuiuş-Dobreşti-Vadu Crişului, Popeşti-Derna-Aleşd, Ip, Hida-Surduc-Jibou-Bălan, Şărmăşag-Chiejd-Bobota, Baia Mare, Borşa Vişeu, Rodna) 2009. december 31-ig,
– 3 hátrányos helyzetű térségben (Cugir, Zimnicea, Copşa Mică) 2010. december 31-ig az alábbi feltételek mellett:
– az állami támogatások regionális beruházásokat céloznak:
– az ilyen regionális támogatások nettó támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 50%-át. A kis- és középvállalkozások számára ez a felső határ 15 százalékponttal megemelhető, feltéve, hogy a teljes nettó támogatási intenzitás nem haladja meg a 75%-ot,
– amennyiben a vállalkozás a gépjárműiparban tevékenykedik * , a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 30%-át,
– a fent említett maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom céljából a 2003. január 2-án kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és megítélt támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni,
– a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják,
– az elszámolható költségeket a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás * alapján kell meghatározni,
– kizárólag azok az elszámolható költségek vehetők figyelembe, amelyek 1998. október 2-a (vagyis a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet hatálybalépésének időpontja) és 2004. szeptember 15-e között keletkeztek.
(b) Románia megküldi a Bizottságnak:
– két hónappal a csatlakozás időpontját követően a fent megállapított feltételek teljesüléséről szóló tájékoztatót,
– 2010 decembere végéig a módosított, a hátrányos helyzetű térségekről szóló 24/1998. számú sürgősségi kormányrendelet alapján a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható beruházási költségekről, és a kedvezményezettnek nyújtott támogatás teljes összegéről szóló tájékoztatót, és
– félévente a gépjárműiparban tevékenykedő kedvezményezettnek nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentéseket.
2. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, VI. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok
(a) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére Románia 2011. december 31-ig továbbra is biztosíthat jogdíjmentességet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2002. július 1-je előtt kötöttek kereskedelmi szerződést a Szabadkereskedelmi Területek Igazgatóságával, a módosított, a szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény alapján, a következő feltételek mellett:
– az állami támogatások regionális beruházásokat céloznak:
– az ilyen regionális támogatások nettó támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 50%-át. A kis- és középvállalkozások számára ez a felső határ 15 százalékponttal megemelhető, feltéve, hogy a teljes nettó támogatási intenzitás nem haladja meg a 75%-ot,
– amennyiben a vállalkozás a gépjárműiparban tevékenykedik * , a teljes beruházási támogatás nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek 30%-át,
– a fent említett maximális támogatási intenzitásba beszámítandó támogatástartalom céljából a 2003. január 2-án kezdődő időszakot kell figyelembe venni; minden egyéb, az ezen időpontot megelőzően keletkezett nyereség alapján igényelt és megítélt támogatást a kiszámítás során figyelmen kívül kell hagyni,
– a teljes támogatás kiszámítása céljából az elszámolható költségekkel kapcsolatosan a kedvezményezettnek nyújtott összes támogatást figyelembe kell venni, beleértve az egyéb támogatási programok alapján folyósított támogatásokat is, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból nyújtják,
– az elszámolható költségeket a nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott feltételek * alapján kell meghatározni,
– kizárólag azok az elszámolható költségek vehetők figyelembe, amelyek 1992. július 30-a (vagyis a szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény hatálybalépésének időpontja) és 2004. november 1-je között keletkeztek.
(b) Románia megküldi a Bizottságnak:
– két hónappal a csatlakozás időpontját követően a fent megállapított feltételek teljesüléséről szóló tájékoztatót,
– 2011 decembere végéig a módosított, szabadkereskedelmi területekről szóló 84/1992. számú törvény alapján a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható beruházási költségekről, és a kedvezményezettnek nyújtott támogatás teljes összegéről szóló tájékoztatót, és
– félévente a gépjárműiparban tevékenykedő kedvezményezettnek nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentéseket.
B. Az acélipar szerkezetátalakítása
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, VI. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok
1. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére, a Románia által a román acélipar 1993–2004 közötti szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás abban az esetben egyeztethető össze a közös piaccal, amennyiben:
– az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak * az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2005. december 31-ig meghosszabbítják,
– a nemzeti szerkezetátalakítási tervben és az egyéni üzleti tervekben rögzített feltételeket, amelyek alapján a fenti jegyzőkönyv hatályát meghosszabbították, a 2002–2008 közötti időszak folyamán továbbra is alkalmazzák,
– az ezekben a rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek teljesülnek,
– a nemzeti szerkezetátalakítási programban részt vevő acélművek számára 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig, a szerkezetátalakítási időszak végéig semmilyen állami támogatást nem nyújtanak vagy nem fizetnek ki, és
– a romániai acélipari ágazat számára semmilyen szerkezetátalakítási célú állami támogatást nem nyújtanak vagy nem fizetnek ki 2004. december 31. után. E rendelkezések és az A. függelék alkalmazásában a szerkezetátalakítás céljára nyújtott állami támogatás azokat az acélipari vállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket jelenti, amelyek az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, és amelyek a Közösségben alkalmazott rendes szabályokkal összhangban nem tekinthetők a közös piaccal összeegyeztethetőnek.
2. Kizárólag az A. függelék I. részében felsorolt vállalkozások (a továbbiakban: kedvezményezett vállalkozások) jogosultak állami támogatásra a román acélipar szerkezetátalakítási programja keretében.
3. A román acélipar szerkezetátalakítását a kedvezményezett vállalkozások egyéni üzleti terve és a nemzeti szerkezetátalakítási program alapján, valamint az e rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek szerint 2008. december 31-ig (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási időszak vége) kell végrehajtani.
4. A kedvezményezett vállalkozás:
(a) amennyiben egy, az A. függelék I. részében nem szereplő vállalkozással egyesül, nem ruházhatja át a részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket;
(b) nem válhat az A. függelék I. részében nem szereplő vállalkozások vagyonának tulajdonosává, és nem ruházhatja át a 2008. december 31-ig tartó időszakban részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket.
5. A kedvezményezett vállalkozások bármelyikének a jövőben bekövetkező tulajdonosváltása során figyelembe kell venni az e rendelkezésekben és az A. függelékben meghatározott, a gazdasági életképességre, állami támogatásokra és a kapacitáscsökkentésre vonatkozó feltételeket és elveket.
6. Az A. függelék I. részében kedvezményezett vállalkozásként nem szereplő vállalkozások nem részesülhetnek szerkezetátalakításra nyújtott állami támogatásban vagy bármely egyéb, az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összeegyeztethetőnek nem tekinthető támogatásban, és ebben az összefüggésben nem kell kapacitást csökkenteniük. Az e vállalkozásokban végrehajtott bármely kapacitáscsökkentés nem számít bele a minimumcsökkentésbe.
7. A kedvezményezett vállalkozásoknak juttatott jóváhagyandó bruttó szerkezetátalakítási támogatás teljes összegét minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozóan a végleges nemzeti szerkezetátalakítási programban és az egyéni üzleti tervekben foglalt indokolás alapján kell meghatározni, amelyeket a román hatóságok hagynak jóvá, az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított kritériumok teljesítésének végső ellenőrzése és a Tanács jóváhagyása mellett. Az 1993–2004. év közötti időszakban nyújtott és kifizetett bruttó szerkezetátalakítási támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 49 985 milliárd ROL-t. Ezen általános felső határon belül az 1993–2004 közötti időszakban a következő részleges felső határokat vagy az egyes kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtott és kifizetett állami támogatási maximumösszegeket kell alkalmazni:
| Ispat Sidex Galaţi | 30 598 milliárd ROL | |
| Siderurgica Hunedoara | 9 975 milliárd ROL | |
| CS Reşiţa | 4 707 milliárd ROL | |
| IS Câmpia Turzii | 2 234 milliárd ROL | |
| COS Târgovişte | 2 399 milliárd ROL | |
| Donasid (Siderca) Călăraşi | 72 milliárd ROL |
Az állami támogatásnak a szerkezetátalakítási időszak végére a kedvezményezett vállalkozásokat – rendes piaci körülmények mellett – gazdaságilag életképessé kell tennie. E támogatás összege és intenzitása szigorúan a gazdasági életképesség helyreállítása érdekében feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik. A gazdasági életképességet az A. függelék III. részében foglalt értékelési kritériumok figyelembevételével kell meghatározni.
Szerkezetátalakítási célokra Románia nem nyújthat további állami támogatást a román acélipar számára.
8. Az 1993–2008. év közötti időszak folyamán a kedvezményezett vállalkozások által elérendő teljes nettó kapacitáscsökkentés a késztermékek vonatkozásában legalább 2,05 millió tonna.
E kapacitáscsökkentések a melegen hengerelt acéltermékek érintett termelési egységeinek állandó jellegű bezárásával mérhető, amelyre ezek tényleges megszüntetésével kerül sor úgy, hogy azok nem állíthatók ismételten üzembe. Egy kedvezményezett vállalkozás fizetésképtelenné nyilvánítása nem minősül kapacitáscsökkentésnek * .
A 2,05 millió tonnás minimum nettó kapacitáscsökkentést, valamint a termelés leállítását és az érintett termelési egységek állandó jellegű bezárását az A. függelék II. részében meghatározott ütemezés szerint kell megvalósítani.
9. Az egyéni üzleti terveknek tartalmazniuk kell a kedvezményezett vállalkozások írásos záradékát. A terveket végre kell hajtani, és azoknak tartalmazni kell különösen a következőket:
(a) Az Ispat Sidex Galaţi tekintetében:
(i) az üzemek modernizálására, a termelékenység javítására, a költségek (különösen az energiafogyasztás költségeinek) csökkentésére és a minőség javítására irányuló beruházási program végrehajtása
(ii) magasabb hozzáadott értékű síkhengerelt acéltermékek piaci szegmensei felé történő elmozdulás
(iii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iv) a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakításának megvalósítása
(v) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(b) A Siderurgica Hunedoara tekintetében:
(i) az üzemek modernizálása a tervezett értékesítési terv megvalósítása érdekében
(ii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(c) Az IS Câmpia Turzii tekintetében:
(i) a magasabb hozzáadott értékű és átalakított termékek előállításának növelése
(ii) a termelés minőségének javítása érdekében a beruházási program végrehajtása
(iii) az operatív hatékonyság és a szervezeti irányítás javítása
(iv) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(d) A CS Reşita tekintetében:
(i) specializálódás a félkész termékekre a helyi csőgyártók ellátása érdekében
(ii) a nem termelékeny kapacitások bezárása
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(e) A COS Târgovişte tekintetében:
(i) a magasabb hozzáadott értékű termékek részesedésének növelése
(ii) a beruházási program végrehajtása a költségcsökkentés, a jobb hatékonyság és a minőség javítása céljából
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
(f) A Donasid Călăraşi tekintetében:
(i) az üzemek modernizálása érdekében a beruházási program végrehajtása
(ii) a késztermékek részesedésének növelése
(iii) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges beruházások végrehajtása
10. A nemzeti szerkezetátalakítási tervben és az egyes üzleti tervekben bekövetkező bármely jövőbeni változást a Bizottságnak, és adott esetben a Tanácsnak is, jóvá kell hagynia.
11. A szerkezetátalakítási terv végrehajtása a teljes átláthatóság feltételeinek megfelelően és a szilárd piacgazdaság elvei szerint történik.
12. A Bizottság és a Tanács szorosan ellenőrzi a szerkezetátalakítási program és az egyéni üzleti tervek végrehajtását, valamint az e rendelkezésekben és az A. függelékben meghatározott feltételek teljesítését a csatlakozás előtt és után, 2009-ig. A Bizottság különösen ellenőrzi a (7) és (8) bekezdésben megállapított, az állami támogatásokra, a gazdasági életképességre és kapacitáscsökkentésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat és rendelkezéseket, különösen a (9) bekezdésben és az A. függelék III. részében megállapított szerkezetátalakítási értékelési kritériumok alkalmazásával. Ebből a célból a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak.
13. Az ellenőrzés magában foglalja a 2005-től 2009-ig évente elvégzendő független értékelést.
14. Románia minden ellenőrzési intézkedés tekintetében teljes mértékben együttműködik. Így különösen:
– Románia félévente, legkésőbb minden év március 15-én és szeptember 15-én jelentést nyújt be a Bizottságnak, kivéve, ha a Bizottság ettől eltérően határoz. Az első jelentést 2005. március 15-én, az utolsó jelentést 2009. március 15-én kell a Bizottság elé terjeszteni.
– Ezeknek a jelentéseknek a szerkezetátalakítási folyamat és a kapacitások csökkenése és kihasználása ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó minden szükséges információt tartalmazniuk kell, és azokban elegendő pénzügyi adatot kell szolgáltatni annak értékelésére, hogy ezeknek a rendelkezéseknek és az A. függeléknek a feltételei és a követelményei teljesültek-e. A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább az A. függelék IV. részében felsorolt adatokat, amelyekre nézve a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ellenőrzési folyamat során szerzett tapasztalatainak megfelelően ezeket módosítsa. A kedvezményezett vállalkozások egyéni üzleti jelentésein kívül jelentést kell készíteni a román acélipar általános helyzetéről is, amelynek ki kell térnie a legutóbbi makrogazdasági fejleményekre is.
– Románia kötelezi a kedvezményezett vállalkozásokat minden olyan lényeges adat közzétételére, amelyek egyéb körülmények között bizalmasnak minősülhetnek. A Tanácsnak készített beszámolójában a Bizottság gondoskodik arról, hogy a vállalkozásspecifikus bizalmas információk nem kerülnek nyilvánosságra.
15. A román hatóságok és a Bizottság képviselőiből álló tanácsadó bizottság félévente ülésezik. E tanácsadó bizottság üléseire ad hoc alapon is sor kerülhet, amennyiben azt a Bizottság szükségesnek ítéli.
16. Amennyiben az ellenőrzés alapján a Bizottság lényeges eltérést állapít meg a makrogazdasági fejlődésre vonatkozó előrejelzésekhez, a kedvezményezett vállalkozások pénzügyi helyzetéhez vagy a gazdasági életképesség értékeléséhez képest, felhívhatja Romániát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen az érintett kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakítási intézkedéseinek megerősítésére, illetve módosítására.
17. Ha az ellenőrzés kimutatja, hogy:
(a) az ezekben a rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
(b) nem teljesültek Románia azon kötelezettségvállalásai, amelyeket annak keretében tett, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amelynek folyamán az Európa-megállapodás alapján Románia kivételesen állami támogatást nyújthat az acélipara szerkezetátalakítására, vagy
(c) a szerkezetátalakítási időszak folyamán Románia további meg nem engedett állami támogatást juttatott a kedvezményezett vállalkozásoknak vagy bármely acélipari vállalkozásnak,
a Bizottság megtesz minden megfelelő lépést annak érvényesítésére, hogy az érintett vállalkozások visszatérítsék az e rendelkezésekben és az A. függelékben megállapított feltételek megsértésével nyújtott támogatásokat. Szükség esetén az okmány 37. cikkében megállapított vagy az okmány 39. cikkében foglalt védzáradékokat kell alkalmazni.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 1795: A Bizottság 2003.10.13-i 1795/2003/EK rendelete (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.).
Az 1493/1999/EK rendelet 19. cikkének (1)–(3) bekezdésétől eltérve, Románia elismerhet 30 000 hektárnyi területen termesztett, a szőlőfajták osztályozásába nem besorolható hibridfajták kivágásából szerzett újratelepítési jogokat. Ezekkel az újratelepítési jogokkal csak 2014. május 31-ig lehet élni és kizárólag a Vitis vinifera telepítésére.
E szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása nem részesülhet az 1493/1999/EK rendelet 13. cikkében meghatározott közösségi támogatásban. Állami támogatás mindazonáltal nyújtható ezek szerkezetátalakításának és átállásának költségeihez. Az ilyen támogatás szőlőültetvényenként nem haladhatja meg az összes költség 75%-át.
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
I. Állat-egészségügyi jogszabályok
32004 R 0852: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(a) A 852/2004/EK rendelet II. mellékletének II. fejezetében és a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának II. és III. fejezetében, II. szakaszának II. és III. fejezetében, valamint V. szakaszának I. fejezetében meghatározott strukturális követelményeket az e melléklet B. függelékében felsorolt romániai létesítmények esetében 2009. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi feltételekkel.
(b) Mindaddig, amíg az (a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az (a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő romániai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan egészségügyi vagy azonosító jelöléssel kell ellátni, amelyek eltérnek a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelölésektől.
Az előző albekezdést az integrált húsipari létesítményekből származó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben a létesítmény egy része az (a) pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
(c) Az e melléklet B. függelékében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek, vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a román hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik. Románia az e tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásáról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak.
(d) Románia biztosítja az (a) pontban említett strukturális követelményeknek való fokozatos megfelelést. A csatlakozás időpontját megelőzően Románia a Bizottsághoz beterjeszti az illetékes nemzeti állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott korszerűsítési tervet az (a) pont hatálya alá tartozó és a B. függelékben felsorolt valamennyi létesítményre vonatkozóan. A terv tartalmazza az (a) pontban említett követelmények vonatkozásában fennálló hiányosságok jegyzékét és azok kiküszöbölésének tervezett időpontját. Románia minden egyes létesítményben elért fejlődésről évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Románia biztosítja, hogy 2009. december 31-ét követően kizárólag azok a létesítmények üzemelhetnek, amelyek az említett követelményeknek a megjelölt időpontra teljes mértékben megfelelnek.
(e) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet * 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet B. függelékét; ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt korlátozott mértékben kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből.
A fenti átmeneti rendszer zökkenésmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
II. Növény-egészségügyi jogszabályok
31991 L 0414: A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0099: A Bizottság 2004.10.1-jei 2004/99/EK irányelve (HL L 309., 2004.10.6., 6. o.).
A 91/414/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Románia elhalaszthatja a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében említett adatok szolgáltatására előírt határidőt a Romániában jelenleg engedélyezett és kizárólag Románia területén forgalmazott, rézvegyületeket (szulfátot, oxikloridot vagy hidroxidot), ként, acetoklórt, dimetoátot és 2,4-D-t tartalmazó növényvédő szerek vonatkozásában, feltéve, hogy ebben az időpontban ezeket a hatóanyagokat a fenti irányelv I. melléklete felsorolja. A fent említett határidőket legkésőbb 2009. december 31-ig lehet elhalasztani a 2,4-D kivételével, amely vonatkozásában a határidő legkésőbb 2008. december 31-ig halasztható. A fenti rendelkezések csak azokra a kérelmező vállalatokra vonatkoznak, amelyek 2005. január 1-je előtt ténylegesen hozzákezdtek a szolgáltatandó adatok létrehozásához vagy megszerzéséhez.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-i 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).
(a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Romániában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Romániában.
(b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk (4), (5) és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti a) és b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az a)–c) pontok alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.).
A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2013. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2., és 3.5.1. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a román közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó romániai határértékeknek.
A csatlakozás időpontjától kezdve a 96/53/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelő járművek vonatkozásában az EK és Románia közötti áruszállítási megállapodás * 5. mellékletében és a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat * I. mellékletében meghatározott, az alábbiakban felsorolt fő tranzitútvonalak esetében nem alkalmazhatók úthasználati korlátozások:
1. Alba Iulia – Turda – Zalău – Satu Mare – Halmeu (E 81-es út)
2. Zalău – Oradea – Borş (1 H és E 60-as utak)
3. Mărăşeşti – Bacău – Suceava – Siret (E 85-ös út)
4. Tişiţa – Tecuci – Huşi – Albiţa (E581-es út)
5. Simeria – Haţeg – Rovinari – Craiova – Calafat (E 79-es út)
6. Lugoj – Caransebeş – Drobeta-Turnu Severin – Filiaşi – Craiova (E 70-es út)
7. Craiova – Alexandria – Bucureşti (6-os út)
8. Drobeta-Turnu Severin – Calafat (56 A út)
9. Bucureşti – Buzău (E60/E85-ös utak)
10. Bucureşti – Giurgiu (E70/E85-ös utak)
11. Braşov – Sibiu (E 68-as út)
12. Timişoara – Stamora Moraviţa
Románia az alábbi térképen ismertetett másodrendű közúthálózatát a táblázat szerinti ütemterv alapján korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a romániai másodrendű közúthálózatot fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát.
A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre csak akkor vethető ki bármilyen további átmeneti díj a másodrendű romániai közúti közlekedési hálózat egészén, amennyiben azok meghaladják a romániai tengelyterhelési határértékeket. E járművekre nem vethető ki ilyen további átmeneti díj a másodrendű romániai közúti közlekedési hálózat egészén, amennyiben azok a jármű méreteire vagy összsúlyára vonatkozó nemzeti határértékeket meghaladják. Ezen túlmenően a nemzetközi forgalomban részt vevő, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő és légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművekre legalább 25%-kal alacsonyabb díjat kell kivetni.
A másodrendű úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben részt vevő, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetésmentesen kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetésmentesen, a Romániában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
A légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre kivetett díjak nem haladhatják meg az alábbi táblázatban meghatározott (2002. évi adatokban kifejezett) díjak mértékét. A 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező járművekre legalább 25%-kal alacsonyabb díjat kell kivetni.
Légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre kivethető díjak maximális mértéke (2002. évi adatokban kifejezve)
| Jármű meghatározott egytengely-terhelése -tól -ig | A nem korszerűsített (maximálisan 10 tonna tengelyenkénti teherbírással rendelkező) út egy kilométerének használatáért kivetett kiegészítő díj összege euróban (2002. évi adatok) | |
| tengelyenként 10 tonnától 10,5 tonnáig | 0,11 | |
| tengelyenként 10,5 tonnától 11 tonnáig | 0,30 | |
| tengelyenként 11 tonnától 11,5 tonnáig | 0,44 |
A 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművek részére fokozatosan megnyitandó másodrendű közúthálózat korszerűsítésének ütemterve
| Időszak | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN | |
| Km korszerűsítés alatt * | 3 031 | 2 825 | 1 656 | 1 671 | 1 518 | 1 529 | 1 554 | ||
| Használatba helyezett km * | 960 | 1 674 | 528 | 624 | 504 | 543 | 471 | ||
| Munkák együttesen (km-ben) | 3 916 | 5 590 | 6 118 | 6 742 | 7 246 | 7 789 | 8 260 | 8 260 |
3. 31999 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1999. június 17-i 1999/62/EK irányelve a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról. (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
Az 1999/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2010. december 31-ig az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételeket Románia esetében a kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járművek vonatkozásában nem kell alkalmazni.
A fenti időszak alatt a Románia által e járművek vonatkozásában alkalmazott adótételek fokozatosan elérik az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek mértékét a következő ütemterv szerint:
– 2007. január 1-jén a Románia által alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek 60%-a;
– 2009. január 1-jén a Románia által alkalmazott adótételek nem lehetnek alacsonyabbak, mint az irányelv I. mellékletében meghatározott minimális adótételek 80%-a.
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében Románia fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig az irányelv 28. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve – ha az a korábbi – ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 L 0117: A Tanács 2003.12.5-i 2003/117/EK irányelve (HL L 333., 2003.12.20., 49. o).
A 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig Románia elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz.
A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv * 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Romániából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0076: A Tanács 2004.4.29-i 2004/76/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 106. o.).
Románia 2010. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0075: A Tanács 2004.4.29-i 2004/75/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.).
(a) A 2003/96/EK irányelv 7. cikkétől eltérve, Románia a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1000 liternél,
– 2013. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra megállapított nemzeti adómértéknek a 330 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1000 liternél, és 2011. január 1-jétől nem lehet kevesebb 302 EUR/1000 liternél.
(b) A 2003/96/EK irányelv 9. cikkétől eltérve, Románia a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2010. január 1-je a nem üzleti fűtési célokra felhasznált földgázra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékhez történő igazítására,
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált nehéz fűtőolajra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására,
– 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált nehéz fűtőolajra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
Az érintett nehéz fűtőolaj termékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint 13 EUR/1000 kg.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Románia átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adómértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31998 L 0093: A Tanács 1998.12.14-i 98/93/EK irányelve (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.).
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Románia esetében nem kell alkalmazni. Románia gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
– 2007. január 1-jéig 68,75 nap;
– 2007. december 31-ig 73 nap;
– 2008. december 31-ig 77,25 nap;
– 2009. december 31-ig 81,5 nap;
– 2010. december 31-ig 85,45 nap;
– 2011. december 31-ig 90 nap.
A. LEVEGŐMINŐSÉG
31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről üzemanyagtöltő állomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
1. A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 115 tárolóberendezés tekintetében 12 tárolótelepen és 2008. december 31-ig 4 tárolóberendezés tekintetében 1 tárolótelepen, amelynek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2007. december 31-ig 138 tárolóberendezés tekintetében 13 tárolótelepen, 2008. december 31-ig 57 tárolóberendezés tekintetében 10 tárolótelepen és 2009. december 31-ig 526 tárolóberendezés tekintetében 63 tárolótelepen, amelyeknek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
2. A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 36 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 12 tárolótelepen, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2007. december 31-ig 82 fejtöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 18 tárolótelepen, 2008. december 31-ig 14 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 11 tárolótelepen és 2009. december 31-ig 114 feltöltő- és lefejtő-berendezés tekintetében 58 tárolótelepen, amelyeknek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
3. A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 31 közúti tartálykocsira;
– 2008. december 31-ig további 101 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 432 közúti tartálykocsira.
4. A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, a töltőállomásokon már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Románia esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 116 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 19 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 106 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 1000 m3/év.
– 2007. december 31-ig 49 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 11 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 85 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1000 m3/év;
– 2007. december 31-ig 23 töltőállomás tekintetében, 2008. december 31-ig további 14 töltőállomás tekintetében és 2009. december 31-ig további 188 töltőállomás tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
B. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.).
(a) 2015. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Romániába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni.
(b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes hatóságok kifogással élhetnek a Romániába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
– AA 060 Vanádium-hamu és -maradvány
– AA 080 Thaliumtartalmú hulladék, forgács és maradvány
– AA 090 Arzéntartalmú hulladék és maradvány
– AA 100 Higanytartalmú hulladék és maradvány
– AA 130 Fémek maratásából származó páclevek
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
– AB 010 Máshol meg nem határozott, illetve máshová nem sorolható salak, hamu és maradvány
– AB 020 A települési/háztartási hulladékok eltüzeléséből származó maradványok
– AB 030 A fémek felületi kezeléséből származó nem cianid alapú hulladékok
– AB 040 A katód-sugár csövekből és egyéb aktivált üvegekből származó üveghulladék
– AB 050 Kalcium fluorid iszap
– AB 060 Egyéb folyékony vagy iszap formájú szervetlen flór-vegyületek
– AB 080 A zöld jegyzékben fel nem sorolt kimerült katalizátorok
– AB 090 Hulladékokból származó alumínium-hidrát
– AB 110 Alapoldatok
– AB 120 Máshol meg nem határozott, illetve más által nem tartalmazott szervetlen halogenid-vegyületek
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
– AC 040 Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok
– AC 050 Hőátadó folyadékok
– AC 060 Hidraulikus folyadékok
– AC 070 Fékfolyadékok
– AC 080 Fagyásgátló folyadékok
– AC 090 Gyanták, latex, lágyítók, enyvek és ragasztók gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AC 100 Nitrocellulóz
– AC 110 Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolt
– AC 120 Poliklórozott naftalinok
– AC 140 Az öntödei homok ülepítéséhez használt tritilamin katalizátor
– AC 150 Klór-fluor szénvegyületek
– AC 160 Halonok
– AC 190 Gépkocsik bezúzásából származó könnyű frakciók – pihék
– AC 200 Szerves foszforvegyületek
– AC 210 Nem-halogenizált oldószerek
– AC 220 Halogenizált oldószerek
– AC 230 Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok
– AC 240 Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin)
– AC 260 Sertés hígtrágya; ürülék
– AC 270 Szennyvíz-iszap
AD. Hulladékok, amelyek szervetlen és szerves alkotórészeket is tartalmazhatnak
– AD 010 Gyógyszerek gyártásából és formálásából származó hulladékok
– AD 020 Biocidok és növényvédő szerek gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AD 030 Fakonzerváló vegyszerek gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok:
= AD 040 – Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfém-tartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak
= AD 050 – Szerves cianidok
– AD 080 Robbanó tulajdonságú hulladékok, ha nem tartoznak más speciális jogszabályok hatálya alá
– AD 110 Savas oldatok
– AD 120 Ioncserélő gyanták
– AD 130 Elemes, eldobható fényképezőgépek
– AD 140 Ipari füstgázok tisztításánál alkalmazott, ipari környezetszennyezés mérésére szolgáló eszközökből származó, máshol meg nem határozott, máshová nem sorolható hulladékok
– AD 150 A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők)
– AD 160 Települési/háztartási hulladékok
– AD 170 Veszélyes tulajdonságokkal rendelkező, a szervetlen vegyiparban, a szerves vegyiparban és a gyógyszeriparban, illetve a szennyvíz kezelésben, a gáz-, víztisztítási eljárásokhoz és egyéb hasonló területekhez használt aktív szén
Ez az időtartam a 91/156/EGK tanácsi irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a román illetékes hatóságok 2011. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Romániába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján. Ez az időtartam a 91/156/EGK tanácsi irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2015. december 31-ig meghosszabbítható.
(d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, a román illetékes hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az ezen mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítménybe irányul, amely a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv * , a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * és a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesül, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.2.11-i 2004/12/EK irányelve (HL L 47., 2004.2.18., 26. o.)
(a) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 32% 2006. december 31-ig, 34% 2007-re, 40% 2008-ra, 45% 2009-re és 48% 2010-re.
(b) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 53% 2011-ig és 57% 2012-re.
(c) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 10% 2007-re, 11% 2008-ra, 12% 2009-re és 14% 2010-re.
(d) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes újrafeldolgozásra vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 28% 2007-re, 33% 2008-ra, 38% 2009-re, 42% 2010-re, 46% 2011-re, és 50% 2012-re.
(e) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti az üveg újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 21% 2006. december 31-ig, 22% 2007-re, 32% 2008-ra, 38% 2009-re, 44% 2010-re, 48% 2011-re, és 54% 2012-re.
(f) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának iv. alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok – kizárólag műanyag formájában történő – újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 16% 2011-ig és 18% 2012-re.
(g) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának v. alpontjától eltérve, 2011. december 31-ig Románia a következő közbenső célokkal teljesíti a fa újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 4% 2006. december 31-ig, 5% 2007-re, 7% 2008-ra, 9% 2009-re és 12% 2010-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1999/31/EK irányelv 14. cikkének c) pontjától és I. mellékletének 2., 3., 4. és 6. pontjától eltérve, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * , valamint a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv * sérelme nélkül, a víz ellenőrzésére, a csurgalékvíz kezelésére, a talaj és a víz védelmére, a gázellenőrzésre és -stabilitásra vonatkozó követelményeket Románia esetében 101 már meglévő települési hulladéklerakó vonatkozásában, 2017. július 16-ig nem kell alkalmazni.
Románia biztosítja az ezen 101 az előírásonak nem megfelelő már meglévő települési hulladéklerakóban elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
2006. december 31-ig: 3 470 000 tonna;
2007. december 31-ig: 3 240 000 tonna;
2008. december 31-ig: 2 920 000 tonna;
2009. december 31-ig: 2 920 000 tonna;
2010. december 31-ig: 2 900 000 tonna;
2011. december 31-ig: 2 740 000 tonna;
2012. december 31-ig: 2 460 000 tonna;
2013. december 31-ig: 2 200 000 tonna;
2014. december 31-ig: 1 580 000 tonna;
2015. december 31-ig: 1 420 000 tonna;
2016. december 31-ig: 1 210 000 tonna.
(b) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjától és I. melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az említett irányelv 6. cikke c) pontjának ii. alpontja és a 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a folyékony, maró, illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó és a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket Romániában az alábbi 23 meglévő létesítményre az egyes létesítmények előtt feltüntetett időpontig nem kell alkalmazni:
2007. december 31-ig:
1. S.C. BEGA UPSOM Ocna Mureş, Ocna Mureş, Alba megye
2008. december 31-ig:
2. S.C. TERMOELECTRICA SA – SE Doiceşti, Doiceşti, Dâmboviţa megye
3. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA, Cicani-Beterega, Gorj megye
4. RAAN Drobeta-Turnu Severin – Sucursala ROMAG – TERMO, Drobeta Turnu Severin, Mehedinţi megye
2009. december 31-ig:
5. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Craiova, Valea Mănăstirii, Dolj megye
6. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Işalniţa, Işalniţa II, Dolj megye
7. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA – SE Işalniţa, Işalniţa I, Dolj megye
8. S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA – SE Paroşeni, Căprişoara, Hunedoara megye
9. S.C. TERMICA S A Suceava, Suceava, Suceava megye
2010. december 31-ig:
10. S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA, Bejan, Hunedoara megye
11. S.C. ALUM Tulcea, Tulcea, Tulcea megye
2011. december 31-ig:
12. S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ GIURGIU SA, Giurgiu, Giurgiu megye
2012. december 31-ig:
13. CET Bacău, Furnicari – Bacău, Bacău
14. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI, Valea Ceplea, Gorj megye
15. S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI, Valea Ceplea, Gorj megye
16. S.C. UZINELE SODICE Govora, Govora, Vâlcea megye
17. S.C. CET Govora SA, Govora, Vâlcea megye
2013. december 31-ig:
18. S.C. CET Arad, Arad, Arad megye
19. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântul Mic, Bihor megye
20. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântaul Mic, Bihor megye
21. S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA, Sântaul Mic, Bihor megye
22. CET II Iaşi, Holboca, Iaşi megye
23. S.C. Uzina Electrică Zalău, Hereclean – Panic, Sălaj megye
Románia biztosítja az e 23, az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő létesítményben elhelyezett folyékony hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 11 286 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 11 286 000 tonna;
– 2008. december 31-ig: 11 120 000 tonna;
– 2009. december 31-ig: 7 753 000 tonna;
– 2010. december 31-ig: 4 803 000 tonna;
– 2011. december 31-ig: 3 492 000 tonna;
– 2012. december 31-ig: 3 478 000 tonna;
– 2013. december 31-ig: 520 000 tonna.
(c) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjától és I. melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az említett irányelv 6. cikke c) pontjának ii. alpontja és a 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a folyékony, maró, illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket Romániában az alábbi 5 meglévő derítő- vagy ülepítőmedencére az egyes derítő- vagy ülepítőmedencék előtt feltüntetett időpontig nem kell alkalmazni:
2009. december 31-ig:
1. BĂJŢA Ştei, Fănaţe, Bihor megye
2010. december 31-ig:
2. TRANSGOLD Baia Mare, Aurul-Recea, Maramureş megye
3. MINBUCOVINA Vatra Dornei, Ostra-Valea Straja, Suceava megye
2011. december 31-ig:
4. CUPRUMIN Abrud, Valea Şesei, Alba megye
5. CUPRUMIN Abrud, Valea Ştefancei, Alba megye.
Románia biztosítja az ezen 5 derítő- vagy ülepítőmedencében az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő módon elhelyezett folyékony hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:
– 2006. december 31-ig: 6 370 000 tonna;
– 2007. december 31-ig: 5 920 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 3 820 000 tonna nem veszélyes);
– 2008. december 31-ig: 4 720 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 620 000 tonna nem veszélyes);
– 2009. december 31-ig: 4 720 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 620 000 tonna nem veszélyes);
– 2010. december 31-ig: 4 640 000 tonna (amelyből 2 100 000 tonna veszélyes és 2 540 000 tonna nem veszélyes);
– 2011. december 31-ig: 2 470 000 tonna (az egész nem veszélyes).
(d) Az 1999/31/EK irányelv 2. cikke g) pontjának második francia bekezdésétől eltérve, és a 75/442/EGK irányelv, valamint a 91/689/EGK irányelv sérelme nélkül, 2009. december 31-ig a Romániából származó veszélyes hulladék ideiglenes tárolására használt állandó telephely Romániában nem minősül hulladéklerakónak.
Románia 2007. június 30-tól kezdődően minden év június 30-ig jelentést készít a Bizottság számára az irányelv fokozatos végrehajtásáról, és a fenti közbenső célkitűzések teljesítéséről.
4. 32002 L 0096: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 L 0108: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.12.8-i 2003/108/EK irányelve (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.).
A 2002/96/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésétől és 7. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, Románia 2008. december 31-ig teljesíti az évente és lakosonként átlagosan legalább négy kilogrammnyi, magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére, valamint a hasznosításra, illetve az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket.
C. VÍZMINŐSÉG
1. 31983 L 0513: A Tanács 1983. szeptember 26-i, 83/513/EGK tanácsi irányelve a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 291., 1983.10.24., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.);
31984 L 0156: A Tanács 1984. március 8-i 84/156/EGK irányelve a klóralkálielektrolízis-iparágon kívüli ágazatokból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 74., 1984.3.17., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 83/153/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől, valamint a 84/156/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a kadmium és a higany kibocsátására vonatkozó határértékeket Románia esetében 2009. december 31-ig az alábbi ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
ARIEŞMIN SA Baia de Arieş – Valea Sărtaş – Baia de Arieş – Alba megye
ARIEŞMIN SA Baia de Arieş – ape de mină – Baia de Arieş – Alba megye
EM TURT – Turt – Satu Mare megye
SM BAIA BORŞA – evacuare ape de mină Gura Băii – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA – evacuare ape de mină Burloaia – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA –evacuare Colbu-Toroioaga – Borşa – Maramureş megye
EM BAIA SPRIE – Baia Sprie – Maramureş megye
EM CAVNIC – Cavnic – Maramureş megye
EM BĂIUŢ – Băiuţ – Maramureş megye
S.C. Romplumb SA BAIA MARE-evacuare in canal de.transport – Baia Mare – Maramureş megye
SUCURSALA MINIERĂ BAIA MARE-flotaţie centrală – Baia Mare – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA- evacuare ape flotaţie – Borşa – Maramureş megye
Romarm Tohan Zărneşti – Zărneşti – Braşov megye
S.C. Viromet SA Victoria – Victoria – Braşov megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 1 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 2 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 3 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 4 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 5 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 6 – Slatina – Olt megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 7 – Slatina – Olt megye
S.C. GECSAT Târnăveni – Târnăveni – Mureş megye
SGDP BAIA BORŞA – Borşa – Maramureş megye
SPGC SEINI – Seini – Maramureş megye
S.C. VITAL BAIA MARE-evacuare staţie – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. IMI SA BAIA MARE-evacuare staţie mina Ilba – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. WEST CONSTRUCT MINA SOCEA – Valea Socea – Maramureş megye
2. 31984 L 0491: A Tanács 1984. október 9-i 84/491/EGK irányelve a hexaklór-ciklohexán-kibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 274., 1984.10.17., 11. o.), az alábbi módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 84/491/EGK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a lindán kibocsátására vonatkozó határértékeket Románia esetében 2009. december 31-ig az alábbi ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
S.C. Sinteza SA Oradea – Oradea – Bihor megye
S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea – Râmnicu Vâlcea – Vâlcea megye
S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti – Borzeşti – Bacău megye
3. 31986 L 0280: A Tanács 1986. június 12-i 86/280/EGK irányelve a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 181., 1986.7.4., 16. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31991 L 0692: A Tanács 1991.12.23-i 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).
A 86/280/EGK irányelv 3. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkében említett vizek tekintetében, a hexaklór-benzolnak, a hexaklór-butadinnak, az 1,2-diklór-etánnak (EDC), a triklór-etilénnek (TRI) és a triklór-benzolnak (TCB) a vizekbe történő kibocsátási határértékeit 2009. december 31-ig Románia esetében a következő ipari létesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni:
S.C. NUTRISAM SATU MARE – Ferma MOFTIN- Satu Mare – Satu Mare megye
S.C. MARLIN SA ULMENI – Ulmeni – Maramureş megye
S.C. PROMET – Satu Mare – Maramureş megye
ARDUDANA ARDUD – Ardud – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA – evacuare ape de mină Gura Băii – Borşa – Maramureş megye
SM BAIA BORŞA – evacuare Colbu-Toroioaga – Borşa – Maramureş megye
ERS CUG CLUJ – evacuare 3 – Cluj-Napoca – Cluj megye
S.C. ARMĂTURA CLUJ – 6 evacuări directe – Cluj-Napoca – Cluj megye
SUCURSALA MINIERĂ BAIA MARE-flotaţie centrală – Baia Mare – Maramureş megye
S.C. OLTCHIM SA – Râmnicu Vâlcea – Vâlcea megye
S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti-M 1 – Borzeşti – Bacău megye
S.C. Electrocarbon SA Slatina – R 2 – Slatina – Olt megye
S.C. TERAPIA CLUJ – evacuare staţie 3 + staţie 2 – Cluj-Napoca – Cluj megye
S.C. PHOENIX ROMANIA CAREI – Carei – Satu Mare megye
S.C. SILVANIA ZALĂU – Zalău – Sălaj megye
SNP PETROM SA – ARPECHIM Piteşti – Piteşti – Argeş megye
S.C. TEHNOFRIG CLUJ – evacuare 1 – Cluj-Napoca – Cluj megye
RBG ELCOND ZALĂU – Zalău – Sălaj megye
S.C. MUCART CLUJ – Cluj – Napoca – Cluj megye
S.C. CELHART DONARIS SA Brăila – Brăila – Brăila megye
STRATUS MOB SA Blaj – Blaj – Alba megye
4. 31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30, 40. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 91/271/EGK irányelv 3., 4. cikkétől és 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, a települési szennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat 2018. december 31-ig Romániában a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– 2013. december 31-ig kell az irányelv 3. cikkének előírásait a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban teljesíteni;
– 2015. december 31-ig kell az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének előírásait a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban teljesíteni.
Románia az átfogó lakosegyenérték arányok alábbi minimum értékeinek megfelelően biztosítja a 3. cikkben foglalt gyűjtőrendszerek fokozatos növelését:
– 2010. december 31-ig 61%,
– 2013. december 31-ig 69%,
– 2015. december 31-ig 80%.
Románia az átfogó lakosegyenérték arányok alábbi minimum értékeinek megfelelően biztosítja a 4. cikkben és az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt szennyvízkezelés fokozatos növelését:
– 2010. december 31-ig 51%,
– 2013. december 31-ig 61%,
– 2015. december 31-ig 77%.
5. 31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 98/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésétől, 8. cikkétől és I. mellékletének B. részétől és C. részétől eltérve, a következő paraméterekre vonatkozó értékeket az alábbi feltételekkel Románia esetében nem kell teljes mértékben alkalmazni:
– 2010. december 31-ig a kevesebb, mint 10 000 fő lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra vonatkozó értékeket;
– 2010. december 31-ig a 10 000 és a 100 000 fő közötti lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra és a zavarosságra vonatkozó értékeket;
– 2010. december 31-ig a több, mint 100 000 fő lakosú agglomerációkban az oxidálhatóságra, az ammóniumra, az alumíniumra, a peszticidekre, a vasra és a mangánra vonatkozó értékeket;
– 2015. december 31-ig a kevesebb, mint 10 000 fő lakosú agglomerációkban az ammóniumra, a nitrátokra, a zavarosságra, az alumíniumra, a vasra, az ólomra, a kadmiumra és a peszticidekre vonatkozó értékeket;
– 2015. december 31-ig a 10 000 és a 100 000 fő közötti lakosú agglomerációkban az ammóniumra, a nitrátokra, az alumíniumra, a vasra, az ólomra, a kadmiumra, a peszticidekre és a mangánra vonatkozó értékeket.
Románia az alábbi táblázatban meghatározott közbenső célkitűzésekkel összhangban biztosítja az irányelv követelményeinek való megfelelést:
A megfelelést 2006. december 31-ig teljesítő helyszínek
| Hálózatra kapcsolódó népesség | A helyszí- nek száma | Oxidál- hatóság % | Ammó- nium % | Nitrátok % | Zava- rosság % | Alumí- nium % | Vas % | Kadmium Ólom % | Pesz- ticidek % | Mangán % | |
| <10 000 | 1774 | 98,4 | 99 | 95,3 | 99,3 | 99,7 | 99,2 | 99,9 | 99,9 | 100 | |
| 10 000– 100 000 | 111 | 73 | 59,5 | 93,7 | 87 | 83,8 | 78,4 | 98,2 | 93,4 | 96,4 | |
| 100 001– 200 000 | 14 | 85,7 | 92,9 | 100 | 100 | 92,9 | 100 | 100 | 78,6 | 92,9 | |
| >200 000 | 9 | 77,8 | 100 | 100 | 100 | 88,9 | 88,9 | 100 | 88,9 | 88,9 | |
| Összesen | 1908 | 96,7 | 96,7 | 95,2 | 98,64 | 98,64 | 97,9 | 99,8 | 99,4 | 99,7 |
A megfelelést 2010 végéig teljesítő helyszínek
| Hálózatra kapcsolódó népesség | A helyszí- nek száma | Oxidál- hatóság % | Ammó- nium % | Nitrátok % | Zava- rosság % | Alumí- nium % | Vas % | Kadmium Ólom % | Pesz- ticidek % | Mangán % | |
| <10 000 | 1774 | 100 | 99,5 | 97,7 | 99,7 | 99,7 | 99,3 | 99,9 | 99,9 | 100 | |
| 10 000–100 000 | 111 | 100 | 80,2 | 97,3 | 100 | 94,6 | 90 | 98,2 | 96,4 | 96,4 | |
| 100 001–200 000 | 14 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| >200 000 | 9 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| Összesen | 1908 | 100 | 98,32 | 97,7 | 99,7 | 99,4 | 98,7 | 99,8 | 99,7 | 99,7 |
Ez az eltérés nem alkalmazható az élelmiszergyártáshoz használt ivóvízre.
D. IPARI SZENNYEZÉS- ÉS KOCKÁZATKEZELÉS
1. 31996 L 0061: A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
A 96/61/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó engedélyekre vonatkozó előírásokat Románia esetében a következőkben felsorolt létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni, amennyiben ezek arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények üzemeltetésének a rendelkezésre álló legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kibocsátási határértékeknek, azokkal egyenértékű műszaki paramétereknek és műszaki intézkedéseknek:
2008. december 31-ig:
1. S.C. CARBID FOX SA Târnăveni (fő tevékenység 4.2)
2. S.C. AVICOLA SA Ferma Gârleni-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
3. S.C. EXPERT 2001 IMPEX SRL Bistrita-NasaudEXPERT 2001 IMPEX SRL Bistriţa-Năsăud (fő tevékenység 6.6)
2009. december 31-ig:
4. S.C. UCM Reşita-Caraş-Severin (fő tevékenység 2.2)
5. S.C. SICERAM SA Mureş (fő tevékenység 3.5)
6. S.C. BEGA UPSOM SA Alba (fő tevékenység 4.2)
7. S.C. CELROM SA Mehedinţi (fő tevékenység 6.1)
8. S.C. COMCEH SA Călăraşi-Călăraşi (fő tevékenység 6.1 b)
9. S.C. ECOPAPER SA Zărneşti-Braşov (fő tevékenység 6.1 b)
10. S.C. RIFIL SA Neamţ (fő tevékenység 6.2)
11. S.C. AVICOLA SA Ferma Războieni-Iaşi (fő tevékenység 6.6 a)
12. S.C. AVIMAR SA Maramureş (fő tevékenység 6.6 a)
13. S.C. AVICOLA SA Iaşi-Ferma Leţcani-Iaşi (fő tevékenység 6.6 a)
14. COMBINATUL AGROINDUSTRIAL Curtici-Arad (fő tevékenység 6.6 b)
15. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Bora-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
16. S.C. SUINTEST Oarja SA – Argeş (fő tevékenység 6.6 b, c)
17. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Andrăşeşti-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
18. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Perieţi-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
19. S.C. AVICOLA SA Slobozia-Ferma Gheorghe Doja-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
2010. december 31-ig:
20. S.C. ROMPLUMB SA Maramureş (fő tevékenység 2.5)
21. S.C. ROMRADIATOARE SA Braşov (fő tevékenység 2.5 b)
22. S.C. ELECTROMONTAJ SA Bucureşti (fő tevékenység 2.6)
23. HOLCIM (Romania) – Ciment Cămpulung Argeş (fő tevékenység 3.1)
24. S.C. ETERMED SA Medgidia – Constanţa (fő tevékenység 3.2)
25. S.C. CONGIPS SA (Azbest) Bihor (fő tevékenység 3.2)
26. S.C. HELIOS SA Aştileu-Bihor (fő tevékenység 3.5)
27. S.C. SOFERT SA Bacău (fő tevékenység 4.3, 4.2 b)
28. S.C. CHIMOPAR SA Bucureşti (fő tevékenység 4.1)
29. S.C. ANTIBIOTICE SA Iaşi (fő tevékenység 4.5)
30. S.C. ROMPETROL PETROCHEMICALS SRL Constanţa (fő tevékenység 4.1)
31. S.C. LETEA SA Bacău (fő tevékenység 6.1 a)
32. S.C. ZAHĂR Corabia SA–Olt (fő tevékenység 6.4 b)
33. S.C. TARGO SRL Timiş (fő tevékenység 6.4)
34. S.C. SUINPROD Roman-Neamţ (fő tevékenység 6.6 b)
35. S.C. LUCA SUINPROD SA Codlea – Braşov (fő tevékenység 6.6 b)
36. S.C. AVICOLA Costeşti Argeş-Argeş (fő tevékenység 6.6 b)
37. S.C. AVICOLA SA Platou Avicol Brad – Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
38. S.C. AT GRUP PROD IMPEX SRL Olt (fő tevékenység 6.6 a)
39. S.C. AVICOLA SA Ferma Gherăieşti-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
40. S.C. CARNIPROD SRL Tulcea – Tulcea (fő tevékenység 6.6 b)
41. S.C. PIGCOM SA Satu Nou-Tulcea (fő tevékenység 6.6 b)
42. S.C. AGROPROD IANCU SRL Urziceni-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 b)
43. S.C. CRUCIANI IMPEX SRL Deduleşti-Brăila (fő tevékenység 6.6)
44. S.C. AGROFLIP Bonţida Cluj (fő tevékenység 6.6 b, c)
45. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Amara – Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
46. S.C. ISOVOLTA GROUP SA Bucureşti (fő tevékenység 6.7)
47. S.C. SAMOBIL SA Satu Mare (fő tevékenység 6.7)
48. S.C. ELECTROCARBON SA Slatina-Olt (fő tevékenység 6.8)
49. S.C. TRANSGOLD SA Baia Mare-Maramureş (fő tevékenység 2.5)
2011. december 31-ig:
50. S.C. ORGANE DE ASAMBLARE SA Braşov (fő tevékenység 2.6)
51. HEIDELBERG CEMENT – Fieni Cement Dâmboviţa (fő tevékenység 3.1)
52. CARMEUSE România SA Argeş (fő tevékenység 3.1)
53. S.C. RESIAL SA Alba (fő tevékenység 3.5)
54. SOCIETATEA NATIONALĂ A PETROLULUI PETROM SA Sucursala Craiova, Combinatul Doljchim-Dolj (fő tevékenység 4.2, 4.1)
55. S.C. USG SA Vâlcea (fő tevékenység 4.2 d)
56. S.C. ULTEX SA Ţăndărei-Ialomiţa (fő tevékenység 6.4 b)
57. S.C. CARMOLIMP SRL Viştea de Sus – Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
58. S.C. AVICOLA Buftea – Ilfov (fő tevékenység 6.6 a)
59. S.C. AVICOLA SA Ferma Hemeiuş-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
60. S.C. SUINPROD SA Zimnicea – Ferma Zimnicea-Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
61. S.C. SUINPROD SA Bilciureşti – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6)
62. S.C. COMPLEXUL DE PORCI Brăila SA Baldovinesţi – Brăila (fő tevékenység 6.6 b)
63. S.C. COMPLEXUL DE PORCI Brăila SA Tichileşti – Brăila (fő tevékenység 6.6 b)
64. S.C. AT GRUP PROD IMPEX SRL – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
65. S.C. KING HAUSE ROM Cornetu SRL Filiala Mavrodin – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
66. S.C. AVIKAF PROD IMPEX SRL Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
67. S.C. SUINPROD SA Zimnicea – Ferma Dracea – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
68. S.C. ROMCIP Salcia – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
69. S.C. AVIPUTNA SA Goleşti – Vrancea (fő tevékenység 6.6 a)
70. S.C. NUTRICOM SA Olteniţa – Călăraşi (fő tevékenység 6.6 b)
71. S.C. PIGALEX SA Alexandria – Teleorman (fő tevékenység 6.6 b)
72. S.C. PIC ROMÂNIA SRL Vasilaţi – Călăraşi (fő tevékenység 6.6 c)
73. S.C. SUINTEST SA Fierbinţi – Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 b)
74. S.C. AGRIVAS SRL Vaslui (fő tevékenység 6.6 a)
75. S.C. AVICOLA Buftea SA Punct de lucru Turnu Măgurele – Teleorman (fő tevékenység 6.6 a)
76. S.C. C+C SA Reşiţa (fő tevékenység 6.6 b)
2012. december 31-ig:
77. SNP PETROM SA Sucursala ARPECHIM Piteşti-Argeş (activities 1.2, 4.1)
78. S.C. ROMPETROL Rafinare SA Constanţa (tevékenység 1.2)
79. COMBINATUL DE OŢELURI SPECIALE Târgovişte-Dâmbovita (fő tevékenység 2.2, 2.3)
80. S.C. COMBINATUL DE UTILAJ GREU SA Cluj (fő tevékenység 2.2, 2.3 b)
81. S.C. IAIFO Zalău-Sălaj (fő tevékenység 2.3 b, 2.4)
82. S.C. ALTUR SA Olt (fő tevékenység 2.5)
83. CNCAF MINVEST SA DEVA Filiala DEVAMIN SA Deva, Exploatarea minieră Deva-Hunedoara (fő tevékenység 2.5)
84. S.C. MONDIAL SA Lugoj-Timiş (fő tevékenység 3.5)
85. S.C. MACOFIL SA Târgu Jiu-Gorj (fő tevékenység 3.5)
86. S.C. CERAMICA SA Iaşi (fő tevékenység 3.5)
87. S.C. FIBREXNYLON SA Neamţ (fő tevékenység 4.1 b, d; 4.2 b; 4.3)
88. S.C. CHIMCOMPLEX SA Borzeşti – Bacău (fő tevékenység 4.1 a, b, c, d, f; 4.2 b, c, d; 4.4)
89. S.C. PEHART SA Petreşti – Alba (fő tevékenység 6.1 b)
90. S.C. TABACO–CAMPOFRIO SA Tulcea (fő tevékenység 6.4 a)
91. S.C. AVICOLA SA Slobozia Ferma Ion Ghica-Ialomiţa (fő tevékenység 6.6 a)
92. S.C. AVICOLA SA Platou Avicol Aviasan – Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
93. S.C. ITAL TRUST Racoviţă SA- Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
94. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Parţa-Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
95. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Pădureni-Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
96. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Peciu Nou-Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
97. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Periam-Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
98. S.C. COMTIM GROUP SRL Ferma Ciacova-Timiş (fő tevékenység 6.6 b)
99. S.C. AVICOLA LUMINA SA – Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
2013. december 31-ig:
100. S.C. UNIO SA Satu Mare (fő tevékenység 2.3 b)
101. S.C. ARTROM SA Slatina – Olt (fő tevékenység 2.3 b, 2.6)
102. S.C. IAR SA Braşov (fő tevékenység 2.6)
103. S.C. ARIO SA Bistriţa Năsăud (fő tevékenység 2.4)
104. S.C. LAFARGE ROMCIM SA Medgidia – Constanţa (fő tevékenység 3.1)
105. S.C. CARS SA Târnăveni – Mureş (fő tevékenység 3.5)
106. S.C. CASIROM SA Cluj (fő tevékenység 3.5)
107. S.C. TURNU SA Turnu Măgurele – Teleorman (fő tevékenység 4.3, 4.2 b)
108. S.C. COMBINATUL DE ÎNGRĂŞĂMINTE CHIMICE SA Năvodari – Constanţa (fő tevékenység 4.3)
109. S.C. AMBRO Suceava SA – Suceava (fő tevékenység 6.1 a, b)
110. S.C. ROMSUIN TEST Periş SA – Ilfov (fő tevékenység 6.6 a)
111. S.C. NUTRICOD Codlea Sucursala Sfântu Gheorghe – Covasna (fő tevékenység 6.6 b)
112. S.C. HADITON GRUP SRL Argeş (fő tevékenység 6.6 a)
2014. december 31-ig:
113. S.C. PETROM SA Rafinăria PETROBRAZI – Prahova (tevékenység 1.2)
114. S.C. RAFINĂRIA ASTRA ROMÂNĂ SA Ploieşti – Prahova (tevékenység 1.2)
115. S.C. ROMPETROL Rafinăria VEGA – Prahova (tevékenység 1.2)
116. S.C. PETROTEL LUKOIL SA – Prahova (tevékenység 1.2)
117. S.C. ISPAT SIDEX SA Galaţi (fő tevékenység 2.2, 2.3)
118. S.C. SIDERURGICA SA Hunedoara (fő tevékenység 2.2, 2.3)
119. S.C. KVAERNER IMGB SA Bucureşti (fő tevékenység 2.4)
120. S.C. SOMETRA SA Copşa Mică – Sibiu (fő tevékenység 2.5 a, 2.5 b, 2.1, 2.4)
121. S.C. FERAL SRL Tulcea (fő tevékenység 2.5 a)
122. S.C. METALURGICA SA Aiud – Alba (fő tevékenység 2.4, 2.3 b)
123. S.C. NEFERAL SA Ilfov (fő tevékenység 2.5 b)
124. S.C. INDUSTRIA SÂRMEI SA Câmpia Turzii-Cluj (fő tevékenység 2.2, 2.3, 2.6)
125. S.C. METALURGICA SA Vlăhiţa-Harghita (fő tevékenység 2.5 b)
126. S.C. UPETROM 1 Mai SA Prahova (fő tevékenység 2.2)
127. S.C. LAMINORUL SA Brăila (fő tevékenység 2.3)
128. S.C. AVERSA SA Bucureşti (fő tevékenység 2.4)
129. S.C. FORMA SA Botoşani (fő tevékenység 2.3)
130. S.C. ISPAT TEPRO SA Iaşi (fő tevékenység 2.3 c)
131. S.C. URBIS Armături Sanitare SA–Bucureşti (fő tevékenység 2.6)
132. S.C. BALANŢA SA Sibiu (fő tevékenység 2.6)
133. S.C. COMMET SA Galaţi (fő tevékenység 2.6)
134. CNACF MINVEST SA Deva Filiala DEVAMIN Exploatarea minieră Veţel Hunedoara (fő tevékenység 2.5)
135. S.C. MOLDOMIN SA Moldova Nouă-Caraş-Severin (fő tevékenység 2.5)
136. S.C. FIROS SA Bucureşti (fő tevékenység 3.3)
137. S.C. SINTER–REF SA Azuga-Prahova (fő tevékenység 3.5)
138. S.C. PRESCOM Braşov SA–Braşov (fő tevékenység 3.1)
139. S.C. MELANA IV SA Neamţ (tevékenység 4.1)
140. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea-Vâlcea (fő tevékenység 4.1, 4.2, 4.3)
141. S.C. AMONIL SA Slobozia – Ialomiţa (fő tevékenység 4.3, 4.2)
142. CAROM SA Bacău (fő tevékenység 4.1 a, b, i)
143. AZOCHIM SA Săvineşti-Neamţ (fő tevékenység 4.2)
144. S.C. UZINA DE PRODUSE SPECIALE Făgăraş SA Braşov (fő tevékenység 4.6)
145. S.C. SINTEZA SA Oradea- Bihor (fő tevékenység 4.1 g; 4.2 d, e; 4.4)
146. S.C. CHIMPROD SA Bihor (fő tevékenység 4.1 b, 4.5)
147. S.C. AZUR SA Timişoara-Timiş (fő tevékenység 4.1)
148. S.C. PUROLITE SA Victoria – Braşov (fő tevékenység 4.1 d, h)
149. S.C. CELHART DONARIS SA Brăila (fő tevékenység 6.1)
150. S.C. VRANCART SA Adjud-Vrancea (fő tevékenység 6.1 b)
151. S.C. PIM SA Sibiu (fő tevékenység 6.3)
152. S.C. DANUBIANA Roman SA Neamţ (fő tevékenység 6.4 b)
153. S.C. ZAHĂRUL Românesc SA Ţăndărei – Ialomiţa (fő tevékenység 6.4 b)
154. S.C. VASCAR SA Vaslui (fő tevékenység 6.4 a)
155. S.C. MULTIVITA SA Negru Voda – Constanţa (fő tevékenység 6.5)
156. S.C. SUINPROD SA Prahova (fő tevékenység 6.6 a)
157. S.C. AVICOLA SA Ferma Şerbăneşti-Bacău (fő tevékenység 6.6 a)
158. S.C. AVICOLA BUCUREŞTI SA Punct de lucru CSHD Mihăileşti (fő tevékenység 6.6 a)
159. S.C. SUINPROD SA Bumbeşti Jiu – Gorj (fő tevékenység 6.6 a)
160. S.C. SIBAVIS SA Sibiu – Sibiu (fő tevékenység 6.6 a)
161. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma 1 Frănceşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
162. S.C. AVIA AGROBANAT SRL Bocşa – Reşiţa (fő tevékenység 6.6 a)
163. S.C. AVICOLA Găieşti SA – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6 a)
164. S.C. VENTURELLI PROD SRL Sibiu (fő tevékenység 6.6 b)
165. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Budeşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
166. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Băbeni Mihăieşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
167. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma 2 Frănceşti – Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
168. S.C. OLTCHIM SA Râmnicu Vâlcea Ferma Băbeni-Vâlcea (fő tevékenység 6.6 a)
169. S.C. AVICOLA Bucureşti SA Sucursala Cluj-Sălişte-Cluj (fő tevékenység 6.6 a)
170. S.C. AVICOLA Bucureşti SA Sucursala CSHD Codlea-Braşov (fő tevékenység 6.6 a)
171. S.C. Cereal Prod SA – Galaţi (fő tevékenység 6.6 a)
172. S.C. AVICOLA Mangalia SA Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
173. S.C. AVICOLA SA Constanţa-Constanţa (fő tevékenység 6.6 a)
174. S.C. AVICOLA BUCUREŞTI SA Punct de lucru Butimanu-Dâmboviţa (fő tevékenység 6.6 a)
175. S.C. EUROPIG SA Poiana Mărului – Braşov (fő tevékenység 6.6 b)
176. S.C. SUINPROD SA Leţ – Covasna (fő tevékenység 6.6 b)
177. S.C. AVICOLA Şiviţa SA Galaţi (fő tevékenység 6.6 a)
178. S.C. COLLINI SRL Bocşa – Reşiţa (fő tevékenység 6.6 b)
179. S.C. AGROSAS SRL Timişoara-Timiş (fő tevékenység 6.6 b, c)
180. S.C. FLAVOIA SRL Platforma Hereclean- Sălaj (fő tevékenység 6.6 a)
181. S.C. ELSID SA Titu – Dâmboviţa (fő tevékenység 6.8)
2015. december 31-ig:
182. S.C. RAFINĂRIA STEAUA ROMÂNĂ SA Câmpina – Prahova (tevékenység 1.2)
183. S.C. TRACTORUL UTB SA Braşov (fő tevékenység 2.3 b, 2.4, 2.6, 6.7)
184. S.C. ISPAT Petrotub SA Neamţ (fő tevékenység 2.3, 6.7)
185. S.C. ARO SA Argeş (fő tevékenység 2.3 b, 2.6)
186. S.C. STIMET SA Sighişoara – Mureş (fő tevékenység 3.3)
187. S.C. BEGA REAL SA Pleşa – Prahova (fő tevékenység 3.5)
188. S.C. AZOMUREŞ SA Târgu Mureş-Mureş (fő tevékenység 4.2, 4.3)
189. S.C. COLOROM SA Codlea-Braşov (fő tevékenység 4.1 j)
190. S.C. SOMEŞ SA Dej – Cluj (fő tevékenység 6.1 a, b)
191. S.C. OMNIMPEX Hărtia SA Buşteni – Prahova (fő tevékenység 6.1 b)
192. S.C. PERGODUR International SA Neamţ (fő tevékenység 6.1 b)
193. S.C. PROTAN SA – Popeşti Leordeni – Ilfov (fő tevékenység 6.5)
194. S.C. PROTAN SA Bucureşti Sucursala Codlea-Braşov (fő tevékenység 6.5)
195. S.C. PROTAN SA–Cluj (fő tevékenység 6.5)
2007. október 30-ig ezekre a létesítményekre teljességgel összehangolt engedélyek kerülnek kibocsátásra, amelyek az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelező jellegű határidőket szabnak az egyes létesítményekre vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek biztosítaniuk kell, hogy az irányelv 3. cikkében meghatározott, az üzemeltetők alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek 2007. október 30-ig megvalósuljanak.
2. 32000 L 0076: Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 4-i 2000/76/EK irányelve a hulladékok égetéséről (HL L 332., 2000.12.28., 91. o.).
A 2000/76/EK irányelv 6. cikkétől, 7. cikkének (1) bekezdésétől és 11. cikkétől eltérve, a kibocsátási határértékeket és a mérési követelményeket Románia esetében 2007. december 31-ig 52 egészségügyi hulladék égetőműre, és 2008. december 31-ig 58 egészségügyi hulladék égetőműre nem kell alkalmazni.
Románia 2007. március 30-tól kezdődően minden év első negyedévének végén jelenti a Bizottságnak a veszélyes hulladék hőkezelésére szolgáló nem megfelelő létesítmények bezárását és az azt megelőző évben kezelt egészségügyi hulladék mennyiségét.
3. 32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől, és a III. és IV. melléklet A. részétől eltérve, a kén-dioxidra vonatkozó kibocsátási határértékeket Románia esetében a következő létesítmények tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
2009. december 31-ig:
S.C. TERMOELECTRICA SE DOICEŞTI No 1, 1 db 470 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No1, 2 db 396,5 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No 2, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No 3, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE PAROŞENI No 2, 1 db Benson 467 MWth típusú gőzkazán + 1 db 120 MWth típusú melegvíz-kazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No 2, 3 db 330 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No 7, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
2011. december 31-ig:
CET ARAD No 2., 2 db 80 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No 2, 2 db 116 MWth típusú CAF kazán + 2 db CR 68 MWth típusú kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 2, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. PETROTEL-LUKOIL SA No 1, 2 db DAV3 + HPM 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL-LUKOIL SA No 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2012. december 31-ig:
CET BACAU No 1, 1 db 343 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI VEST No 1, 2 db 458 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. IŞALNIŢA, 4 db 473 MWth típusú kazán
2013. december 31-ig:
CET ARAD No 1, 1 db 403 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No2, 2 db 300 MWth + 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
S.C. TERMOELECTRICA SA, SUCURSALA ELECTROCENTRALE BRĂILA, 6 db 264 MWth típusú gőzkazán
S.C. CET BRAŞOV SA No 1, 2 db 337 MWth típusú kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No 1, 4 db 287 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No 2, 2 db 458 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI PROGRESUL No 1, 4 db 287 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No 1, 2 db 878 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. C.E.T. IAŞI II, 2 db 305 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No 1, 4 db 85,4 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C.TERMICA SA SUCEAVA No 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No 5, 1 db 116,3 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. COLTERM SA No 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. GOVORA No 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés kén-dioxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 540 000 tonna SO2/év;
– 2008-ig: 530 000 tonna SO2/év;
– 2010-ig: 336 000 tonna SO2/év;
– 2013-ig: 148 000 tonna SO2/év.
(b) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. melléklete A. részétől eltérve, a nitrogén-oxidra alkalmazandó kibocsátási határértéket Románia esetében a következő üzemek tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ARPECHIM PITEŞTI No 2, 1 db BW 81 MWth típusú kazán
S.C. ARPECHIM PITEŞTI No 3, 4 db 81 MWth típusú kazán
PRODITERM BISTRIŢA, 2 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán + 2 db 69 MWth típusú gőzkazán
S.C. C.E.T. BRAŞOV SA No1, 2 db 337 MWth típusú kazán
REGIA AUTONOMĂ DE TERMOFICARE CLUJ, 2 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No 2, 2 db 72 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. COLTERM SA No 2, 1 db 58,1 MWth típusú melegvíz-kazán
2009. december 31-ig:
CET ARAD No 1, 1 db 403 MWth típusú CR gőzkazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No 2, 1 db 58 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. TERMICA TÂRGOVIŞTE, 1 db 58,15 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA S.E. CRAIOVA II – No 1, 2 db 396,5 MWth típusú kazán
S.C.CET IAŞI I No 2, 2 db 283 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No 3, 2 db 72,3 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No 1, 2 db 127 MWth + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
S.C. C.E.T SA No 2 Brăila, 2 db 110 MWth típusú kazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No 1, 2 db 45,94 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No 2, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No 3, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. UZINA TERMOELECTRICĂ MIDIA No 4, 1 db 73 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE DOICEŞTI No 1, 1 db Benson 470 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE GALAŢI No 3, 3 db 293 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA SE PAROŞENI No 2, 1 db 467 MWth típusú gőzkazán + 1 db 120 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. CET IAŞI I No 1, 3 db 94 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMICA SA SUCEAVA No 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. TURNU SA TURNU MĂGURELE No 1, 1 db 58 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. TURNU SA TURNU MĂGURELE No 2, 1 db 58 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ENET SA No 1, 3 db 18,5 MWth típusú kazán
S.C. ENET SA No 2, 1 db 58 MWth típusú melegvíz-kazán
2011. december 31-ig:
CET ARAD No 2, 2 db ipari gőzkazán + 1 db 80 MWth típusú kazán
S.C. TERMON SA ONEŞTI, 3 db 380 MWth típusú kazán
S.C. CET SA No 1 BRĂILA, 2 db 110 MWth típusú kazán
S.C. TERMICA SA No 1 BOTOŞANI, 3 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No 12, 2 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No 16, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No 4, 1 db 58 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAS No 1, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC CRAIOVA SE IŞALNIŢA, 4 db 473 MWth típusú kazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 2, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C.CET IAŞI I No 3, 4 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No 1, 3 db 330 MWth típusú kazán
RAAN, BRANCH ROMAG TERMO No 2, 3 db 330 MWth típusú kazán
S.C. ROMPETROL SA BUCUREŞTI VEGA PLOIEŞTI, 3 db 24,75 MWth típusú gőzkazán
S.C. PETROTEL-LUKOIL SA No 1, 2 DAV3 + HPM 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL-LUKOIL SA No 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No 1, 4 db 85,4 MWth típusú ipari gőzkazán
S.C. COLTERM SA No 4, 1 db 116,1 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. C.E.T. GOVORA No 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2012. december 31-ig:
CET ENERGOTERM SA REŞIŢA No 3, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAS No 2, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No 5, 4 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA N.o 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
2013. december 31-ig:
S.C. TERMOELECTRICA SA, SUCURSALA ELECTROCENTRALE BRĂILA, 6 db 264 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SUD No 14, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE PALAS No 3, 1 db 116 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. ELECTROCENTRALE GALAŢI No 2, 2 db 293 MWth típusú kazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No 1, 1 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELCEN BUCUREŞTI SE MUREŞ No 4, 1 db 277 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA No 5, 1 db 116,3 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. COLTERM SA No 7, 2 db 116,3 MWth típusú melegvíz-kazán
S.C. C.E.T. GOVORA No 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
S.C. ENET SA VRANCEA No 3, 1 db 116,3 MWth típusú melegvíz-kazán
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 128 000 tonna/év
– 2008-ig: 125 000 tonna/év
– 2010-ig: 114 000 tonna/év
– 2013-ig: 112 000 tonna/év
(c) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VII. melléklete A. részétől eltérve, a szilárdanyagra alkalmazandó kibocsátási határértéket Románia esetében a következő üzemek tekintetében a megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni:
2008. december 31-ig:
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 1, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. C.E.T. IAŞI II, 2 db 305 MWth típusú gőzkazán
2009. december 31-ig:
CET BACĂU No 1, 1 db 345 MWth típusú gőzkazán
S.C. TERMOELECTRICA GIURGIU No 1, 3 db 285 MWth típusú gőzkazán
S.C. COLTERM SA No 6, 3 db 81,4 MWth típusú gőzkazán
2010. december 31-ig:
CET ARAD No 1, 1 db 403 MWth típusú gőzkazán
S.C. CET BRAŞOV SA No 1, 2 db 337 MWth típusú kazán
S.C. TERMOELECTRICA DOICEŞTI No 1, 1 db Benson 470 MWth típusú gőzkazán
S.C. COMPLEX ENERGETIC TURCENI SA No 2, 2 db 789 MWth típusú kazán
S.C. TERMICA SA SUCEAVA No 1, 2 db 296 MWth típusú kazán
S.C. CET GOVORA SA No 3, 1 db 285 MWth típusú kazán
2011. december 31-ig:
S.C. COMPLEX ENERGETIC CRAIOVA SE CRAIOVA II–No 2, 2 CAF x 116 + 2 CR x 68 MWth
S.C. COMPLEX ENERGETIC ROVINARI SA No 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 2, 4 db MWth típusú kazán
S.C. PETROTEL LUKOIL SA No 1, DAV3 + HPM, 1 x 45 MWth + 14,7 MWth + 11,4 MWth
S.C. PETROTEL LUKOIL SA No 2, 3 db 105,5 MWth típusú gőzkazán
S.C. ALUM SA TULCEA No 1, 3 db 84,8 MWth típusú kazán +1 db 72,6 MWth típusú kazán
S.C. CET GOVORA SA No 2, 2 db 285 MWth típusú kazán
2013. december 31-ig:
S.C. COMPLEX ENERGETIC Rovinari SA No 1, 2 db 878 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 3, 4 db 264 MWth típusú kazán
S.C. UZINA ELECTRICĂ ZALĂU No 1, 4 db 85,4 MWth típusú gőzkazán
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No 2, 2 db 300 MWth + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés szilárdanyag-kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2007-ig: 38 600 tonna/év;
– 2008-ig: 33 800 tonna/év;
– 2010-ig: 23 200 tonna/év;
– 2013-ig: 15 500 tonna/év.
(d) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. mellékletének A. részétől eltérve, a nitrogén-oxidra 2016. január 1-jétől alkalmazandó kibocsátási határértéket a következő, 500 MWth-t meghaladó névleges bemenő hőteljesítményű létesítmények vonatkozásában Románia esetében a következő üzemekre 2017. december 31-ig nem kell alkalmazni:
S.C. ELECTROCENTRALE ORADEA SA No 2, 2 db 300 MWth típusú + 1 db 269 MWth típusú gőzkazáncsoport;
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA No 2, 4 db 264 MWth típusú kazán;
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC ROVINARI SA No 2, 2 db 879 MWth típusú gőzkazán;
S.C. COMPLEXUL ENERGETIC TURCENI SA No 3, 2 db 789 MWth típusú kazán;
S.C. ELECTROCENTRALE DEVA SA N.o 1, 4 db 264 MWth típusú kazán;
S.C.TERMICA SA SUCEAVA, No 1, 2 db 296 MWth típusú kazán.
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket:
– 2016-ig: 80 000 tonna/év;
– 2017-ig: 74 000 tonna/év.
(e) 2011. január 1-jéig Románia a Bizottság elé terjeszt egy naprakész adatokat tartalmazó, a fennmaradó, a közösségi vívmányoknak nem megfelelő létesítmények fokozatos felzárkóztatására vonatkozó tervet, beleértve egy beruházási tervet is, amely tartalmazza a közösségi vívmányok alkalmazásának világosan meghatározott szakaszait. E tervek alapján – különösen a 2012-es kibocsátások esetében – biztosítani kell a kibocsátásoknak lényegesen a fenti a)–d) bekezdésekben foglalt közbenső célkitűzésekben meghatározott szint alá történő további csökkenését. Ha a Bizottság, különösen a környezeti hatásokra és az átmeneti rendelkezések miatt a belső piacon bekövetkező versenytorzulások csökkentésének szükségességére tekintettel megállapítja, hogy ezek a tervek nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor erről tájékoztatja Romániát. Az ezt követő három hónapon belül Románia közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések megvalósítása érdekében tett. Ha ezt követően a Bizottság, a tagállamokkal konzultálva, megállapítja, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor az EK–Szerződés 226. cikke alapján a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez Romániával szemben.
(a VII. melléklet 4. fejezetének B. szakaszában említettek szerint)
Románia acéliparát érintő szerkezetátalakítási program alapján állami támogatásban részesülő vállalkozások
– Ispat Sidex Galaţi
– Siderurgica Hunedoara
– COS Târgovişte
– CS Reşiţa
– IS Câmpia Turzii
– Donasid (Siderca) Călăraşi
A kapacitásváltozás ütemezése és leírása *
| ÜZEM | Kapacitásváltozás (tonna) | A termelés megszüntetésének időpontja | A végleges bezárás időpontja | ||
| Siderurgica Hunedoara | Dróthuzal 1. sz. | –400 000 | 1995 | 1997 | |
| Dróthuzal 3. sz. | –280 000 | 1998 | 2000 | ||
| Középhengermű | –480 000 | 2008. első negyedéve | 2008. második negyedéve 2008 | ||
| IS Câmpia Turzii | Dróthuzal 1. sz. | – 80 000 | 1995 | 1996 | |
| CS Reşiţa | Finomhengermű | –80 000 | 2000 | 2001 | |
| Vasúti kerék | –40 000 | 1999 | 2000 | ||
| Durvahengermű | –220 000 | 2007. negyedik negyedéve | 2008. második negyedéve 2008 | ||
| Közép- és különleges hengermű | –120 000 | 2006. negyedik negyedéve | 2007. negyedik negyedéve 2007 | ||
| Donasid (Siderca) Călăraşi | Középhengermű | –350 000 | 1997 | 1999 | |
| Nettó kapacitásváltozás | –2 050 000 |
A szerkezetátalakítás értékelési kritériumai
1. Gazdasági életképesség
A Bizottság által alkalmazott külön számviteli szabályok figyelembevételével, minden egyes kedvezményezett vállalkozásnak 2008. december 31-ig el kell érnie a forgalom minimális éves bruttó üzemi eredményét (10% a nem integrált acélipari vállalkozások, 13,5% az integrált acélművek esetében), és a saját tőkén elért, a forgalom legalább 1,5%-át kitevő nyereséget. Ezt 2005 és 2009 között a VII. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (13) bekezdésében meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.
2. Termelékenység
A teljes termelékenységnek 2008. december 31-ig fokozatosan az EU acéliparához hasonló szintet kell elérnie. Ezt 2005 és 2009 között a VII. melléklet 4. fejezete B. szakaszának (13) bekezdésében meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.
3. Költségcsökkentés
A költségek csökkentése a gazdasági életképesség egyik fő tényezőjeként különösen lényeges. Ezeket a kedvezményezett vállalkozások üzleti tervének megfelelően teljes mértékben végre kell hajtani.
A szolgáltatandó adatok indikatív jegyzéke
1. Termelés és piaci hatások
– a nyers acél, a félkész és a késztermékek előállítása havi szinten, kategóriák és termékfajták szerint,
– az értékesített termékek, ideértve a mennyiséget, árat és piacot is, termékfajtákra lebontva.
2. Beruházások
– a végrehajtott beruházások részletei,
– a befejezés időpontja,
– a beruházás költségei, a finanszírozás forrásai és bármely kapcsolódó támogatás összege,
– adott esetben a támogatás kifizetésének időpontja.
3. Foglalkoztatáscsökkentés
– az elbocsátások száma és ütemezése,
– a kedvezményezett vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alakulása (a közvetlen és a közvetett foglalkoztatás megkülönböztetése),
– a nemzeti acélipari ágazat foglalkoztatási helyzetének alakulása.
4. Kapacitás (tekintettel a teljes acélipari ágazatra Romániában)
– a kapacitások megszüntetésének időpontja (vagy várható időpontja) LTK-ben kifejezve (LTK a lehetséges legnagyobb éves termelés, amely rendes munkafeltételek között elérhető), és ezek ismertetése,
– az érintett berendezések leszerelésének az időpontja vagy várható időpontja, és a leszerelésre vonatkozó részletek, az acélipari vállalkozások által a beruházásaikra vonatkozóan szolgáltatandó adatokról szóló 3010/91/ESZAK bizottsági határozatban * meghatározottak szerint,
– új kapacitások bevezetésének időpontja (vagy várható időpontja) és ezek ismertetése,
– a nyers acél és a késztermékek teljes kapacitásának alakulása Romániában, kategóriánként.
5. Költségek
– a költségek megoszlása és alakulása a múltban és a jövőben, különös tekintettel a munkaerőköltség-megtakarításra, az energiafogyasztásra, nyersanyagköltség-megtakarításra, a tartozékok és a külső szolgáltatások csökkentésére.
6. Pénzügyi teljesítmény
– a kiválasztott kulcsfontosságú pénzügyi arányszámok alakulása a gazdasági életképességben elért haladás biztosítására (a pénzügyi eredményeket és arányszámokat úgy kell szolgáltatni, hogy az a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakítási tervével összehasonlítható legyen, és tartalmazniuk kell a Bizottság „gazdasági életképesség”-tesztjét),
– a megfizetett adók és vámok részletei, beleértve az általában alkalmazandó fiskális és vámszabályoktól való eltérésre vonatkozó információt,
– a pénzügyi terhek szintje,
– a már nyújtott támogatások kifizetésének részletei és nyújtásuk ütemezése, a jegyzőkönyv feltételeinek megfelelően,
– az új kölcsönökre vonatkozó feltételek (a forrástól függetlenül).
7. Új vállalkozás alapítása vagy új üzemek építése, ami a kapacitás bővüléséhez vezet
– minden magán- és a közszférabeli résztvevő meghatározása,
– az új vállalkozások alapításának vagy új üzemek építésének pénzügyi forrásai,
– a magán- és a közszférabeli részvényesek részesedésének a feltételei,
– az új vállalkozás irányítási szerkezete.
8. Tulajdonosi változások
(a VII. melléklet 5. fejezete b. szakaszának I. alszakaszában említettek szerint)
Húsipari létesítmények
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 5806/2000 | Comb Agroind Curtici | Str. Revoluţiei, nr. 33, Curtici, jud. Arad | |
| 2 | 5065/2000 | S.C. RB Prod S.R.L. | Str. Constitutiei, Arad, jud. Arad | |
| 3 | 101/2000 | S.C. Cominca S.A. | Str. Octavian Goga, nr. 4, Oradea, jud. Bihor | |
| 4 | 102/1999 | S.C. Prodaliment S.A. | Str. Republicii, nr. 101, Salonta, jud. Bihor | |
| 5 | 115/1996 | S.C. Ferm Com Prod S.R.L. | Căldărăşti, jud. Buzău | |
| 6 | 1446/2002 | S.C. Izocon MC S.A. | Cuza Vodă, jud. Călăraşi | |
| 7 | 19/2002 | S.C. Carnob S.R.L. | Str. Lebedelor, nr. 1, Lumina, jud. Constanţa | |
| 8 | 154/1999 | S.C. Casalco S.A. | Str. Jókai Mór, nr. 9–11, Sf. Gheorghe, jud. Covasna | |
| 9 | 312/1999 | S.C. Olas Prod S.R.L. | Str. N. Romanescu, nr. 28, Craiova, jud. Dolj | |
| 10 | 58/2001 | S.C. Elan Trident S.R.L. | Str. Rákóczi, Miercurea Ciuc, jud. Harghita | |
| 11 | 143/1999 | S.C. Lorialba Prest S.R.L. | Str. Crişul Alb, nr. 1, Brad, jud. Hunedoara | |
| 12 | 4585/2002 | S.C. Agro Prod Com Dosa S.R.L. | Str. Principală, nr. 79, Chibed, jud. Mureş | |
| 13 | 2585/2000 | S.C. Cazadela S.R.L. | Str. Oltului, nr. 34, Reghin, jud. Mureş | |
| 14 | 4048/2000 | S.C. Coniflor S.R.L. | Str. Petru Maior, Gurghiu, jud. Mureş | |
| 15 | 422/1999 | S.C. Prodprosper S.R.L. | Str. Dumbravei, nr. 18, Dumbrava Roşie, jud. Neamţ | |
| 16 | 549/1999 | S.C. Tce 3 Brazi S.R.L. | Zăneşti, jud. Neamţ | |
| 17 | 24/2000 | S.C. Spar S.R.L. | Str. Gării, nr. 10, Potcoava, jud. Olt | |
| 18 | 2076/2002 | S.C. Simona S.R.L. | Str. Popa Şapcă, nr. 105, Balş, jud. Olt | |
| 19 | 86/2002 | S.C. Universal S.R.L. | Crişeni, jud. Sălaj | |
| 20 | 5661/2002 | S.C. Harald S.R.L. | Str. Mănăstirea Humorului, nr. 76A, jud. Suceava | |
| 21 | 6066/2002 | S.C. Raitar S.R.L. | Cornu Luncii, jud. Suceava | |
| 22 | 5819/2002 | S.C. Mara Alex S.R.L. | Milişăuţi, jud. Suceava | |
| 23 | 93/2003 | S.C. Mara Prod Com S.R.L. | Str. Abatorului, nr. 1 bis, Alexandria, jud. Teleorman | |
| 24 | 1/2000 | S.C. Diana S.R.L. | Bujoreni, jud. Vâlcea | |
| 25 | 6/1999 | S.C. Diana Prod S.R.L. | Vlădeşti, jud. Vâlcea |
Baromfihús-ipari létesítmények
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 2951/2000 | S.C. Agronutrisco Impex S.R.L. | Str. Abatorului, nr. 2A, Mihăileşti, jud. Giurgiu | |
| 2 | 3896/2002 | S.C. Oprea Avicom S.R.L. | Str. Dealul Viilor, nr. 5, Crăieşti, jud. Mureş |
Tej- és tejtermékipari létesítmények
| Szám | Állat-eü.-i szám | A létesítmény neve | Az érintett létesítmények helye | |
| 1 | 999/2000 | S.C. Alba Lact S.A. | Str. Muncii, nr. 4, Alba Iulia, jud. Alba | |
| 2 | 5158/8.11.2002 | S.C. Biolact Bihor S.R.L. | Paleu, jud. Bihor | |
| 3 | 2100/8.11.2001 | S.C. Bendearcris S.R.L. | Miceştii de Câmpie, nr. 202A, jud. Bistriţa-Năsăud | |
| 4 | 2145/5.3.2002 | S.C. Lech Lacto S.R.L. | Lechinţa, nr. 387, jud. Bistriţa-Năsăud | |
| 5 | 395/18.6.2001 | S.C. Lacto Solomonescu S.R.L. | Miron Costin, Vlăsineşti, jud. Botoşani | |
| 6 | 115/1.2.2002 | S.C. Comintex S.R.L. Darabani | Darabani, jud. Botoşani | |
| 7 | A343827/30.8.2002 | S.C. Prodlacta S.A. | Str. Gării, nr. 403, Homorod, jud. Braşov | |
| 8 | 258/10.4.2000 | S.C. Binco Lact S.R.L. | Săcele, jud. Constanţa | |
| 9 | 12203/25.9.2003 | S.C. Lacto Genimico S.R.L. | Str. Căşăriei nr. 2A, Hârşova, jud. Constanţa | |
| 10 | 2721/28.8.2001 | S.C. Industrializarea Laptelui S.A. | B-dul Independenţei, nr. 23, Târgovişte, jud. Dâmboviţa | |
| 11 | 4136/10.6.2002 | S.C. Galmopan S.A. | B-dul G. Coşbuc, nr. 257, Galaţi, jud. Galaţi | |
| 12 | 5/7.5.1999 | S.C. Sandralact S.R.L. | Şos. Bucureşti-Giurgiu, km. 23, jud. Giurgiu | |
| 13 | 213/1996 | S.C. Paulact S.R.L. | Str. Principală, nr. 28, Sânpaul, jud. Harghita | |
| 14 | 625/21.11.1996 | S.C. Lactis S.R.L. | Str. Beclean, nr. 31, Odorheiu Secuiesc, jud. Harghita | |
| 15 | 913/17.3.2000 | S.C. Lactex – Reghin S.R.L. | Jabeniţa, nr. 33, jud. Mureş | |
| 16 | 207/21.4.1999 | S.C. Midatod S.R.L. | Ibăneşti, nr. 273, jud. Mureş | |
| 17 | 391/23.4.1999 | S.C. Kubo Ice Cream Company S.R.L. | Str. Dumbravei, nr. 5, Piatra Neamţ, jud. Neamţ | |
| 18 | 1055/10.7.2000 | S.C. Oltina S.A. | Str. A. I. Cuza, nr. 152, Slatina, jud. Olt | |
| 19 | 282/1999 | S.C. Calion S.R.L. | Str. Gheorghe Doja, nr. 39, Jibou, jud. Sălaj | |
| 20 | 1562/27.12.1999 5750/23.5.2002 | S.C. Bucovina S.A. Suceava | Str. Humorului, nr. 4, Suceava, jud. Suceava | |
| 21 | 1085/26.5.1999 | S.C. Bucovina S.A. Falticeni | Str. Izvor, nr. 5, Falticeni, jud. Suceava | |
| 22 | 5614/20.4.2002 | S.C. Coza Rux S.R.L. | Str. Burdujeni, nr. 11 A, Suceava, jud. Suceava | |
| 23 | 1659/27.3.2003 | S.C. Ecolact S.R.L. | Milisauti, jud. Suceava | |
| 24 | 1205/5.10.1999 | S.C. Pro Putna S.R.L. | Putna, jud. Suceava | |
| 25 | 5325/13.2.2002 | S.C. Cetina Prod Lact S.R.L. | Neagra Sarului, Saru Dornei, jud. Suceava | |
| 26 | 5245/6.11.2001 | S.C. Simultan S.R.L. | Ortisoara, jud. Timis | |
| 27 | 2459/21.8.2002 | S.C. Zan S.R.L. | Str. Celulozei, nr. 5, Zarnesti, jud. Brasov |
(a csatlakozási okmány 34. cikkében említettek szerint)
A. Szerkezetátalakítás alatt álló, részben önellátó mezőgazdasági üzemek részére nyújtott támogatás
(1) A szerkezetátalakítás alatt álló, részben önellátó mezőgazdasági üzemek részére nyújtott támogatás a következő célkitűzésekhez járul hozzá:
(a) segíti a vidék azon átmeneti problémáinak mérséklését, amelyek Bulgária és Románia agrárágazatában és vidéki gazdaságában az egységes piac által támasztott versenykényszer nyomán merülnek fel;
(b) megkönnyíti és ösztönzi a gazdaságilag még nem életképes üzemek szerkezetátalakítását.
E melléklet alkalmazásában „részben önellátó mezőgazdasági üzemek” azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek elsősorban saját fogyasztásukra termelnek, de megtermelt termékeik egy részét értékesítik.
(2) A mezőgazdasági termelő abban az esetben részesülhet a támogatásból, ha olyan üzleti tervet nyújt be, amely:
(a) bizonyítja az üzem jövőbeni gazdasági életképességét;
(b) részletezi a szükséges beruházásokat;
(c) határozott szakaszokat és célokat jelöl meg.
(3) A (2) bekezdésben említett üzleti tervnek való megfelelést három év elteltével felül kell vizsgálni. Ha az üzleti tervben meghatározott időközi célkitűzések a három év elteltével tartott felülvizsgálat idejére nem teljesülnek, további támogatás nem nyújtható, de a korábban kifizetett pénzeket nem kell visszafizetni.
(4) A támogatásokat évente átalánytámogatás formájában fizetik ki, legfeljebb az I. szakasz G. pontjában meghatározott felső összeghatárig és legfeljebb öt évig.
B. Termelői csoportok
(1) A létrehozatal és az adminisztratív működés megkönnyítése érdekében átalánytámogatásban részesülnek azok a termelői csoportok, amelyek célja, hogy:
(a) a csoport tagjainak a termelését a piaci követelményekhez igazítsák;
(b) a termékeket közösen hozzák forgalomba, beleértve az értékesítés előkészítését, az értékesítés központosítását és a nagykereskedők ellátását; valamint
(c) közös szabályokat állapítsanak meg a termeléssel kapcsolatos tájékoztatásra, különös tekintettel a betakarításra és a készletezésre.
(2) A támogatásban kizárólag azok a termelői csoportok részesülnek, amelyeket Bulgária vagy Románia illetékes hatóságai a csatlakozás időpontja és 2009. december 31-e között a nemzeti vagy a közösségi jog alapján hivatalosan elismertek.
(3) A támogatást éves részletekben kell nyújtani a termelői csoport elismerésének időpontját követő első öt éven keresztül. A támogatást a csoport éves forgalmazott termelése alapján kell kiszámítani, és az nem haladhatja meg:
(a) a legfeljebb 1 000 000 EUR-t kitevő forgalmazott termelési érték 5%-át az első, 5%-át a második, 4%-át a harmadik, 3%-át a negyedik és 2%-át az ötödik évben, illetve
(b) az 1 000 000 EUR-t meghaladó forgalmazott termelési érték 2,5%-át az első, 2,5%-át a második, 2,0%-át a harmadik, 1,5%-át a negyedik és 1,5%-át az ötödik évben.
A támogatás semmilyen esetben sem haladhatja meg az I. szakasz G. pontjában megállapított maximális összegeket.
C. Leader+-típusú intézkedések
(1) Támogatás nyújtható azokra az intézkedésekre, amelyek a vidéki közösségek helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozására és végrehajtására történő felkészítéséhez szükséges képességek megszerzését segítik elő.
Ezek az intézkedések különösen a következőkre terjedhetnek ki:
(a) a térségről szóló tanulmányokhoz nyújtott technikai segítségnyújtás, és az érintett lakosság részéről megfogalmazott kívánságokat figyelembe vevő területi helyzetleírás;
(b) a fejlesztési folyamatban való aktív részvételt ösztönző lakossági felvilágosítás és képzés;
(c) a helyi fejlesztést célzó reprezentatív partnerségek kialakítása;
(d) integrált fejlesztési stratégiák kidolgozása;
(e) kutatás finanszírozása és támogatási kérelmek előkészítése.
(2) Támogatásban részesíthető – a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (Leader +) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról szóló, 2000. április 14-i, a tagállamoknak címzett bizottsági közlemény * 12., 14. és 36. pontjában meghatározott elvekkel összhangban – a helyi intézőcsoportok által készített, kísérleti jellegű integrált területi vidékfejlesztési stratégiák elfogadása. Ez a támogatás a már elegendő adminisztratív kapacitással és a helyi vidékfejlesztési típusú megközelítés terén gyakorlattal rendelkező régiókra korlátozódik.
(3) A (2) bekezdésben említett helyi intézőcsoportok jogosultak a (2) bekezdésben említett bizottsági közlemény 15–18. pontjában meghatározott elvekkel összhangban lévő, térségek közötti és transznacionális együttműködési akciókban való részvételre.
(4) Bulgária és Románia és a helyi intézőcsoportok hozzáférhetnek a (2) bekezdésben említett bizottsági közlemény 23. pontjában meghatározott vidékitérség-figyelőhöz.
D. A mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatások
Támogatásban részesül a mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatásnyújtás.
E. A közvetlen kifizetések kiegészítései
(1) Támogatásban részesíthetők az 1782/2003/EK rendelet * 143c. cikke értelmében nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetésekre vagy támogatásokra jogosult mezőgazdasági termelők.
(2) A mezőgazdasági termelő számára a 2007., a 2008. és a 2009. évek vonatkozásában nyújtott támogatás nem haladhatja meg a következők közötti különbséget:
(a) a Bulgáriában vagy Romániában az adott évre az 1782/2003/EK rendelet 143a. cikkével összhangban alkalmazandó közvetlen kifizetés szintje; és
(b) a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az adott évben alkalmazandó közvetlen kifizetések szintjének 40%-a.
(3) A Bulgáriában vagy Romániában az ezen E. alszakasz alapján nyújtott támogatáshoz a Közösség hozzájárulása a 2007., a 2008., illetve a 2009. évek egyikében sem haladhatja meg a Bulgáriának vagy Romániának nyújtott éves támogatás mértékének 20%-át. Ugyanakkor Bulgária vagy Románia határozhat arról, hogy ezt a 20%-os éves kulcsot az alábbi kulcsokkal váltja fel: 2007-re 25%, 2008-ra 20% és 2009-re 15%.
(4) A mezőgazdasági termelő számára az ezen E. alszakasz értelmében nyújtott támogatást az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikkének (2a) bekezdésében meghatározott legmagasabb szintek alkalmazásának céljából nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetésnek, illetve támogatásnak kell tekinteni.
F. Technikai segítségnyújtás
(1) Támogatás nyújtható a vidékfejlesztési programozási dokumentumok végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyeleti, értékelő és ellenőrző intézkedésekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések körébe tartoznak különösen:
(a) a tanulmányok;
(b) a technikai segítségnyújtás, tapasztalatcsere, valamint a partnereknek, a kedvezményezetteknek és a nyilvánosságnak szánt információk;
(c) az irányítást, felügyeletet és értékelést segítő informatikai rendszerek üzembe helyezése, működtetése és összekapcsolása;
(d) az értékelési módszerek javítása és az e téren kialakult legjobb gyakorlattal kapcsolatos információcsere.
G. Az ideiglenes kiegészítő vidékfejlesztési intézkedésekre szánt összegek táblázata Bulgária és Románia tekintetében
| Intézkedés | EUR | ||
| részben önellátó mezőgazdasági üzemek | 1 000 | mezőgazdasági üzemenként / évente | |
| termelői csoportok | 100 000 | az első évre | |
| 100 000 | a második évre | ||
| 80 000 | a harmadik évre | ||
| 60 000 | a negyedik évre | ||
| 50 000 | az ötödik évre |
(1) A csatlakozás napján hatályos vidékfejlesztési rendeletek értelmében mezőgazdasági üzemeknek nyújtható beruházási támogatásban olyan mezőgazdasági üzemek részesülnek, amelyek gazdasági életképessége a beruházás megvalósításának végén bizonyítható.
(2) A mezőgazdasági üzemek részére nyújtott beruházási támogatás teljes összege, a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezve vagy legfeljebb 50%, illetve a kedvezőtlen helyzetű térségekben pedig legfeljebb 60%, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott százalék. Amennyiben a beruházásokat, a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározottak szerint, fiatal mezőgazdasági termelők hajtják végre, ez az arány elérheti a legfeljebb 55%-ot, illetve a kedvezőtlen helyzetű térségekben 65%-ot, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott százalék.
(3) A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztésére irányuló beruházási támogatásban a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendelet értelmében olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyeknek a csatlakozást követően átmeneti időszak áll rendelkezésükre a környezetvédelemre, a higiéniára és az állatok kíméletére vonatkozó minimum-előírásoknak való megfelelés elérésére. Ebben az esetben a vállalkozásnak a meghatározott átmeneti időszak végéig vagy, amennyiben ez korábban véget ér, a beruházási időszak végéig meg kell felelnie az adott előírásoknak.
(1) Bulgáriában azok a mezőgazdasági termelők, akik számára tejkvótát osztottak ki, abban az esetben jogosultak korengedményes nyugdíjra, ha az átruházás időpontjában nem érik el a 70 éves kort.
(2) A támogatás összege a csatlakozás napján hatályos vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben meghatározott maximális összegektől függ, és azt a tejkvóta nagysága, valamint az üzemben folytatott mezőgazdasági tevékenységek összessége alapján kell kiszámítani.
(3) Az átruházó számára kiosztott tejkvótákat kiegészítő kompenzációs kifizetés nélkül kell a nemzeti tejkvótatartalékba visszajuttatni.
(1) A 2007–2013-as programozási időszakra Bulgáriában és Romániában valamennyi vidékfejlesztési intézkedésre nyújtott közösségi támogatást a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet * 31. és 32. cikkében meghatározott elvek szerint kell végrehajtani.
(2) Az 1. célkitűzés alá tartozó területeken a Közösség pénzügyi hozzájárulása elérheti vagy a mezőgazdasági környezetre és az állatok kíméletére irányuló intézkedések 85%-át, és egyéb intézkedések 80%-át, vagy – ha ez magasabb – a csatlakozás napján hatályos, a vidékfejlesztésre vonatkozó jogszabályokban megállapított százalékot.
(a csatlakozási okmány 39. cikkében említettek szerint)
I. A 39. cikk (2) bekezdésével összefüggésben
(1) A 2005.II.10-i 129bis. számú M.Of. I. részében közzétett, a közösségi vívmányoknak és az elfogadott határidőknek megfelelően módosított schengeni cselekvési terv késedelem nélküli végrehajtása.
(2) Az Unió jövőbeni külső határainál a magas szintű ellenőrzés és felügyelet biztosítása érdekében a zöld határokon, kék határokon és határátkelőhelyeken használt felszerelés és az infrastruktúra modernizálására vonatkozó intézkedések jelentős mértékű felgyorsítása, valamint az operatív kockázatelemzési kapacitás tovább erősítése. Ezt egy legkésőbb 2005 márciusáig előterjesztett egyetlen, többéves beruházási tervnek kell tükröznie, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy az okmány 4. cikkének (2) bekezdésében említett, Romániára vonatkozó határozat meghozataláig évente felmérje az előrehaladást. Romániának továbbá számottevően fel kell gyorsítania a 4438 határőr és tiszt felvételére vonatkozó tervének végrehajtását, és főként azt kell biztosítania, hogy a csatlakozás pillanatában az Ukrajnával, Moldovával és a Feketetengerrel szomszédos határok mentén az állomány feltöltöttsége megközelíti a 100%-ot. Romániának ezen túlmenően végre kell hajtania minden, az illegális bevándorlás eredményes leküzdéséhez szükséges intézkedést, beleértve a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését.
(3) Az igazságszolgáltatás reformjáról szóló naprakész és integrált cselekvési terv és stratégia kidolgozása és végrehajtása, beleértve a 2004. szeptember 30-án hatályba lépett, az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanácsról szóló törvény végrehajtásához szükséges főbb intézkedéseket. Mindkét, naprakésszé tett dokumentumot legkésőbb 2005 márciusáig be kell nyújtani az Uniónak; a cselekvési terv végrehajtásához megfelelő anyagi és humán erőforrást kell biztosítani, és a tervet késedelem nélkül, a megállapított ütemtervnek megfelelően végre kell hajtani. Romániának továbbá 2005 márciusáig bizonyítania kell, hogy az új, véletlenszerű ügyelosztási rendszer teljes mértékben érvényesül.
(4) A korrupció elleni – különösen a magas szinten elkövetett korrupció elleni – küzdelem jelentős mértékű megerősítése, a korrupcióellenes jogszabályok szigorú érvényesítésének és a nemzeti korrupcióellenes ügyészség (NAPO) tényleges függetlenségének biztosítása, valamint 2005 novemberétől évente a NAPO-nak a magas szinten elkövetett korrupció elleni harc területén végrehajtott tevékenységeiről készített, hiteles nyilvántartó jelentés benyújtása által. A NAPO rendelkezésére kell bocsátani az alapvető fontosságú feladatának ellátásához szükséges személyzetet, pénzügyi és képzési forrást, valamint felszerelést.
(5) A jelenlegi nemzeti korrupcióellenes stratégia révén elért eredmények és hatás független felülvizsgálatának elvégzése; ezen felülvizsgálat következtetéseinek és ajánlásainak felvétele az új, egyetlen átfogó dokumentumot alkotó, többéves, legkésőbb 2005 márciusáig elkészítendő korrupcióellenes stratégiába, amelyet ki kell egészíteni egy világosan meghatározott részcélokat és elérendő eredményeket, valamint megfelelő pénzügyi rendelkezéseket tartalmazó cselekvési tervvel; a stratégia és cselekvési terv végrehajtását egy már működő, világosan meghatározott, független szervnek kell felügyelnie; a stratégiának magában kell foglalnia az elhúzódó büntetőeljárások 2005 végéig történő felülvizsgálatára irányuló kötelezettségvállalást, annak biztosítása érdekében, hogy a korrupciós ügyeket gyorsan és átláthatóan kezelik, garantálva ezáltal a megfelelő és elrettentő hatású szankciókat; végezetül a stratégiának tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek 2005 végéig jelentősen csökkentik a korrupciós ügyek megelőzésére illetve az ilyen ügyekben a nyomozás folytatására hatáskörrel rendelkező szervek számát, hogy így az egymást átfedő feladat- és hatáskörök elkerülhetők legyenek.
(6) A csendőrség és rendőrség feladataira, valamint a közöttük levő együttműködésre vonatkozó világos jogi keretek kialakítása 2005 márciusáig, beleértve a jogszabályok végrehajtására vonatkozókat, továbbá 2005 közepéig mindkét intézmény számára világos állománybővítési terv kialakítása és végrehajtása abból a célból, hogy a rendőrségnél meglevő 7000 és a csendőrségnél meglevő 18 000 állás betöltése terén jelentős előrehaladás legyen kimutatható a csatlakozás napjáig.
(7) Konkrét intézkedéseket tartalmazó, koherens, többéves bűnüldözési stratégia kialakítása és végrehajtása, beleértve konkrét intézkedések megtételét annak érdekében, hogy Románia ne váljon az emberkereskedelem áldozatainak származási, átutazási vagy célországává, továbbá 2005 márciusától kezdődően évente megbízható statisztikai adatok szolgáltatása az e bűnözési jelenség kezelésének módjáról.
II. A 39. cikk (3) bekezdésével összefüggésben
(8) Annak biztosítása, hogy a Versenytanács ténylegesen ellenőrizzen minden lehetséges állami támogatást, ideértve az adó- vagy társadalombiztosítási tartozások, illetve az energiaellátással kapcsolatos tartozások az állami költségvetésbe történő befizetésének halasztásában megnyilvánuló állami támogatásokkal kapcsolatosakat is.
(9) Az államitámogatás-végrehajtási nyilvántartás haladéktalan megerősítése, és azt követően kielégítő végrehajtási nyilvántartás biztosítása mind a versenykorlátozó magatartások mind az állami támogatások területén.
(10) Legkésőbb 2004. december közepéig az acélipar szerkezetátalakítására vonatkozó terv benyújtása a Bizottságnak (beleértve a nemzeti szerkezetátalakítási tervet és az egyéni üzleti terveket) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyvében * megállapított követelményeknek, valamint az okmány VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában meghatározott feltételeknek megfelelően.
Teljes körűen tiszteletben kell tartani azt a kötelezettségvállalást, amely szerint 2005. január 1. és 2008. december 31. között semmilyen állami támogatás nem juttatható a nemzeti szerkezetátalakítási stratégia által lefedett acélműveknek, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve körében meghatározandó állami támogatási összegeket, és kapacitáscsökkentési feltételeket.
(11) A Versenytanács továbbra is megfelelő pénzeszközökkel való ellátása és számára megfelelően szakképzett személyzet biztosítása.
ЗАКЛЮЧИТЕЛЕН АКТ НА ДОГОВОРА ЗА ПРИСЪЕДИНЯВАНЕ КЪМ ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ 2005 г.
ACTA FINAL DEL TRATADO RELATIVO A LA ADHESIÓN A LA UNIÓN EUROPEA 2005
ZÁVĚREČNÝ AKT SMLOUVY O PŘISTOUPENÍ K EVROPSKÉ UNII 2005
SLUTAKT TIL TRAKTATEN OM TILTRÆDELSE AF DEN EUROPÆISKE UNION 2005
SCHLUSSAKTE ZUM VERTRAG ÜBER DEN BEITRITT ZUR EUROPÄISCHEN UNION 2005
2005. AASTA EUROOPA LIIDUGA ÜHINEMISE LEPINGU LÕPPAKT
TEΛIKH ΠΡΑΞH THΣ ΣΥΝΘHKHΣ ΠΡΟΣΧΩΡHΣΩΣ ΣTHΝ EΥΡΩΠΑΪKH EΝΩΣH 2005
FINAL ACT TO THE TREATY OF ACCESSION TO THE EUROPEAN UNION 2005
ACTE FINAL DU TRAITE RELATIF A L’ADHESION A L’UNION EUROPEENNE DE 2005
IONSTRAIM CHRÍOCHNAITHEACH AN CHONARTHA AONTACHAIS LEIS AN AONTAS EORPACH 2005
ATTO FINALE DEL TRATTATO DI ADESIONE ALL’UNIONE EUROPEA 2005
NOBEIGUMA AKTS LĪGUMAM PAR PIEVIENOŠANOS EIROPAS SAVIENĪBAI, 2005
2005 M. STOJIMO Į EUROPOS SĄJUNGĄ SUTARTIES BAIGIAMASIS AKTAS
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ZÁRÓOKMÁNYA 2005
L-ATT FINALI GHAT-TRATTAT TA'L-ADEŻJONI MA'L-UNJONI EWROPEA 2005
SLOTAKTE BIJ HET VERDRAG BETREFFENDE DE TOETREDING TOT DE EUROPESE UNIE 2005
AKT KOŃCOWY DO TRAKTATU O PRZYSTĄPIENIU DO UNII EUROPEJSKIEJ 2005
ACTA FINAL DO TRATADO DE ADESÃO À UNIÃO EUROPEIA DE 2005
ACT FINAL AL TRATATULUI DE ADERARE LA UNIUNEA EUROPEANĂ DIN 2005
ZÁVEREČNÝ AKT K ZMLUVE O PRISTÚPENÍ K EURÓPSKEJ ÚNII 2005
SKLEPNA LISTINA POGODBE O PRISTOPU K EVROPSKI UNUI 2005
EUROOPAN UNIONIIN LIITTYMISESTÄ 2005 TEHDYN SOPIMUKSEN PÄÄTÖSASIAKIRJA
SLUTAKT TILL FÖRDRAGET OM ANSLUTNING TILL EUROPEISKA UNIONEN 2005
1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ÍRORSZÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
MÁLTA ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ROMÁNIA ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,
meghatalmazottjai,
akik a kettőezer ötödik év április huszonötödik napján Luxemburgban abból a célból gyűltek össze, hogy a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést aláírják.
Megállapították, hogy az Európai Unió tagállamai, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia közötti konferencián a következő szövegeket dolgozták ki és fogadták el a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról:
I. Szerződés a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (a továbbiakban „a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló szerződés”);
II. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés bolgár és román nyelvű szövege;
III. Jegyzőkönyv a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól (a továbbiakban „a csatlakozási jegyzőkönyv”);
IV. Az alább felsorolt szövegek, amelyeket a csatlakozási jegyzőkönyvhöz csatoltak:
A. I. melléklet: Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik [a jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint]
II. melléklet: Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell [a jegyzőkönyv 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint]
III. melléklet: A jegyzőkönyv 16. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
IV. melléklet: A jegyzőkönyv 17. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása
V. melléklet: A jegyzőkönyv 18. cikkében hivatkozott lista: egyéb állandó rendelkezések
VI. melléklet: A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Bulgária
VII. melléklet: A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Románia
VIII. melléklet: Vidékfejlesztés (a jegyzőkönyv 34. cikkében említettek szerint)
IX. melléklet: Egyedi kötelezettségek és követelmények, amelyeket Románia 2004. december 14-én, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor vállalt és elfogadott (a jegyzőkönyv 39. cikkében említettek szerint)
B. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés bolgár és román nyelvű szövege, a kiegészítő vagy módosító szerződésekkel együtt.
V. A Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (a továbbiakban „a csatlakozási okmány”);
VI. Az alább felsorolt szövegek, amelyeket a csatlakozási okmányhoz csatoltak:
A. I. melléklet: Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik [a csatlakozási okmány 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint]
II. melléklet: Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell [a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint]
III. melléklet: A csatlakozási okmány 19. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
IV. melléklet: A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása
V. melléklet: A csatlakozási okmány 21. cikkében hivatkozott lista: egyéb állandó rendelkezések
VI. melléklet: A csatlakozási okmány 23. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Bulgária
VII. melléklet: A csatlakozási okmány 23. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Románia
VIII. melléklet: Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 34. cikkében említettek szerint)
IX. melléklet: Egyedi kötelezettségek és követelmények, amelyeket Románia 2004. december 14-én, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor vállalt és elfogadott (a csatlakozási okmány 39. cikkében említettek szerint);
B. Az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés bolgár és román nyelvű szövege, a kiegészítő vagy módosító szerződésekkel együtt, ideértve a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló szerződést, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződést, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződést, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződést, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződést.
2. A Magas Szerződő Felek politikai megegyezésre jutottak egy sor, az intézmények által elfogadott jogi aktusoknak a csatlakozás miatt szükségessé váló kiigazítását illetően, és felkérik a Tanácsot és a Bizottságot, hogy e kiigazításokat a csatlakozást megelőzően fogadják el a csatlakozási jegyzőkönyv 56. cikkével, illetve adott esetben a csatlakozási okmány 56. cikkével összhangban, a csatlakozási szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, és – amennyiben szükséges – az uniós jog fejlődésének figyelembevételével kiegészítve és naprakésszé téve azokat.
3. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv, illetve adott esetben a csatlakozási okmány végrehajtásához szükséges valamennyi információt közlik a Bizottsággal és egymással. Amennyiben szükséges, az ilyen információkat a csatlakozás időpontját megelőző olyan megfelelő időben kell közölni, amely elegendő ahhoz, hogy a csatlakozási jegyzőkönyvet, illetve adott esetben a csatlakozási okmányt – különös tekintettel a belső piac működésére – a csatlakozás időpontjától kezdődően teljes mértékben alkalmazni lehessen. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy Bulgária és Románia a csatlakozási jegyzőkönyv 53. cikke alapján, illetve adott esetben a csatlakozási okmány 53. cikke alapján időben tájékoztatást adjon az általa elfogadott intézkedésekről. A Bizottság a Bolgár Köztársaságot és Romániát tájékoztathatja arról, hogy melyik az az időpont, amelyet az adott információ kézhezvételére vagy továbbítására megfelelőnek tart. Az aláírás mai napjáig a Szerződő Felek egy, az állat-egészségügyi területtel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket tartalmazó listát kaptak kézhez.
4. A meghatalmazottak elfogadták az alább felsorolt nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:
A. A jelenlegi tagállamok együttes nyilatkozatai
1. Együttes nyilatkozat a munkavállalók szabad mozgásáról: Bulgária
2. Együttes nyilatkozat a nagymagvú hüvelyesekről: Bulgária
3. Együttes nyilatkozat a munkavállalók szabad mozgásáról: Románia
4. Együttes nyilatkozat a vidékfejlesztésről: Bulgária és Románia
B. A jelenlegi tagállamok és a Bizottság együttes nyilatkozata
5. Együttes nyilatkozat Bulgária és Románia csatlakozásra való felkészüléséről
C. Több jelenlegi tagállam közös nyilatkozata
6. A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság együttes nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról: Bulgária és Románia
D. A Bolgár Köztársaság nyilatkozata
7. A Bolgár Köztársaság nyilatkozata a cirillbetűs írásmód használatáról az Európai Unióban
5. A meghatalmazottak tudomásul vették az Európai Unió, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia között a csatlakozást megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó információs és konzultációs eljárásokról szóló levélváltást, amelyet e záróokmányhoz csatoltak.
Съставено в Люксембург на двадесет и пети април две хиляди и пета година.
Hecho en Luxemburgo, el veinticinco de abril del dos mil cinco.
V Lucemburku dne dvacátého pátého dubna dva tisíce pět.
Udfærdiget i Luxembourg den femogtyvende april to tusind og fire.
Geschehen zu Luxemburg am fünftmdzwanzigsten April zweitausendfünf.
Kahe tuhande viienda aasta aprillikuu kahekümne viiendal päeval Luxembourgis.
Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι πέντε Απριλίου δύο χιλιάδες πέντε.
Done at Luxembourg on the twenty-fifth day of April in the year two thousand and five.
Fait à Luxembourg, le vingt-cinq avril deux mille cinq.
Fatto a Lussembourgo, addi’ venticinque aprile duemilacinque.
Luksemburgā, divtūkstoš piektā gada divdesmit piektajā aprīlī.
Priimta du tūkstančiai penktų metų balandžio dvidešimt penktą dieną Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kettőezer ötödik év április huszonötödik napján.
Magħmul fil-Lussemburgu, fil-ħamsa u għoxrin jum ta’ April tas-sena elfejn u ħamsa.
Gedaan te Luxemburg, de vijfentwintigste april tweeduizend vijf.
Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego piątego kwietnia roku dwutysięcznego piątego.
Feito em Luxemburgo, em vinte e cinco de Abril de dois mil e cinco.
Întocmit la Luxemburg la douăzecişicinci aprilie anul două mii cinci.
V Luxembourgu, petindvajsetega aprila leta dva tisoč pet.
V Luxemburgu dňa dvadsiateho piateho apríla dvetisícpäť.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisi.
Som skedde i Luxemburg den tjugofemte april tjugohundrafem.
Предходният текст е заверен препис от оригинала на Договора за присъедияване на Република България и Румъния към Европейския съюз съставен в Люксембург на двадесет и петия ден от месец април на две хиляди и пета година и депозиран в архивите на Правителството на Италианската република.
El texto que precede es copia autenticada del original del Tratado de Adhesión de la Repúblíca de Bulgaría y Rumanía a la Unión Eurapea, hecho en Luxemburgo el 25 de abril de 2005 y depositado en los archivos del Gobierno de la República Italiana.
Výše uvedený text je ovĕřeným opisem prvopisu Smlouvy o přistoupeni Bulharské republiky a Rumunska k Evropské unii podepsané v Lucemburku dne 25. dubna roku dva tisíce pĕt a uložené v archivu vlády Italské republiky.
Ovenstăende tekst er en bekræftet genpart af originalteksten til traktaten om Republikken Bulgariens ođ Rumæniens tiltrædeise af Den Europæiske Union, udfærdíget i Luxembourg den 25. april 2005 og deponeret i Den Italienske Republiks regerings arkiver.
Der vorstehende Text ist eine beglaubigte Abschrift der Urschrift des am fünfundzwanzigsten April zweitausendfünf in Luxemburg unterzeichenten und im Archiv der Regierung der Italienschen Republik hinterlegten æertrags über den Beitritt der Republik Bulgarien und Rumäniens zur Europäischen Union.
Eespool toodud tekst on kahekümne viiendal aprillil kahe tuhande viiendal aastal Luxembourgis sŏlmitud ja Itaalia Varbariigi valitsuse arhiivi hoiule antud Bulgaaria Vabariigi ja Rumeenia Euroopa Liiduga ühinemise lepingu originaali kinnitatud koopia.
Το προηγούμενο κείμενο αποτελεί επικυρωμένο ακοριβές αντίγραφο τον πρωτοτύπου της Συνθήκης Προσχώρηοης της Δημοκρατίας της Βουλγαρίας και της Ρουμανίας οτην Ευρωαίκή Ενωση που έγινε οτο Λουξεμβούργο οτις εικοσιπέντε Απριλίου δύο χιλιάδες πέντε και κατατέθηκε οτο αρχείο της κυβερνήσεως της Ιταλικής Δημοκρατίας.
The preceding text is a certified true copy of the original of the Treaty of Accession of the Republic of Bulgaria and Romania to the European Union, done at Luxembourg on the twenty-fifth day of April in the year two thousand and five and deposited in the archives of the Government of the Italian Republic.
Le texte précédent est une copie certifiée conforme à l’original du traité d’adhésion de la République de Bulgarie et de la Roumanie à l’Union européenne, signé à Luxembourg le vingt-cinq avril deux mille cinq et déposé dans les archives du gouvermement de la République italienne.
Is cóip dhílis dheimhnithe é an téacs thuas de scribhinn bhunaidh Chonradh Aontachais Phoblacht na Bulgaire agus na Rómáine leis an Aontas Eorpach, arna dhéanamh í Lucsamburg ar an gcúigiú lá fichead d’Aibreán sa bhliain dhá mhíle a cúig agus arna thaisceadh i gcartlann Rialtas Phoblacht na hlodáile.
Il testo precedente è una copia autenticata dell’originale del trattato di adesione della Repubblica di Bulgaria e della Romania all’Unione europea, fatto a Lussemburgo il venticinque aprile duemilacinque e depositato negli archivi del Governo della Repubblica italiana.
Šis teksts ir oríginăla – Bulgărijas Republikas un Rumănijas Pievienošanăs liguma Eiropas Savienībai – apliecinăta kopija, kas sastădīta Luksemburgă divi tūkstoši piektă gada divdesmit piektajă aprīlī un deponēta Itălijas Republikas valdības archīvă.
Pirmiau pateiktas tekstas yra Bulgarijos Respublikos ir Rumunijos stojimo į Europas Sąjungą sutarties, pasirašytos du tükstančiai penktų metų balandžio dvidešimt penktąją dieną Luksemburge ir deponuotos Italijos Respublikos Vyriausybes archyvuose, patvirtinta kopija.
A fenti szöveg a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, a kétezer ötödik év április havának huszonötödik napján Luxembourgban kelt és az Olasz Köztársaság kormányának irattárában letétbe helyezett szerződés eredeti szövegének hitelesített másolata.
It-test prečedenti huwa kopja awtentika čertifikata ta l-original tat-Trattat ta’ l-Adezjoni tar-Repubblika tal-Bulgarija u tar-Rumanija ma’ l-Unjoni Ewropea, maghmul fil-Lussemburgu fil-hamsa u ghoxrin jum ta’ April fis-sena elfejn u hamsa u ddepozitat fl-arkivji tal-Gvern tar-Repubblika Taljana.
De bovenstaande tekst is een voor eensluidend gewaarmerkt afschrift van het oorspronkelijke exemplaar van het op vijfentwintig april tweeduizenenvijf te Luxemburg ondertekende en in het archief van de regering van de Italiaanse Republiek nedergelegde Verdrag betreffende de toetreding van de Republiek Bulgarije en Roemnië tot de Europese Unie.
Powyższy tekst jest uwierzytelnionym adpisem oryginału Traktatu o Przystąpieniu Republiki Bułgarii i Rumunii do Unií Europejskiej, sporzadzonego w Luksemburgu w dniu dwudziestym piątym kwietnia dwutysięcznego piątego roku i złozonego do depozytu w archiwum Rządu Republiki Włoskiej.
Powyższy tekst jest uwierzytelnionym odpisem oryginału Traktatu o Przystąpieniu Republilki Bulgarii i Rumunii do Unil Europejskiej, sporządzonego w Luksemburgu w dniu dwudziestym piątym kwietnia dwutysięcznego piątego roku i zołożnego do depozytu w archiwum Rządu Republiki Włoskiej.
O texto anterior é uma cópia autenticada do original do Tratado de Adesão da República da Bulgária e da Roménia à União Europeia, feito no Luxemburgo aos vinte e cinco de Abril de dois mil e cinco e depositado nos arquivos do Governo da República Italiana.
Textul de mai sus este o copie certificată drept conformă a originalului Tratalului privind aderarea Republicii Bulgaria şi a Romăniei la Uniunea Europeanã, încheiat la Luxemburg în a douăzci şi cincea zi a lunilĭ aprilie a anului două mii cinci şi depus în arhivele Guvernului Republicii Italiene.
Predchádzajúci text je overenou vernou kópiou originálu Zmluvy o pristúpeni Bulharskej republiky a Rumunska k Európskej únii, ktorá bola podpisaná v Luxemburgu dvadsiateho piateho aprila dvetisíc pät’ a uložená v archívoch vlády Talianskej republiky.
Zgornje besedilo je overjen verodostojen izvod izvirnika Pogodbe o pristopu Republike Bolgarije in Romunije k Evropski uniji, sestavljene v Luxembourgu petindvajsetega aprila dva tisoč pet in deponirane v arhivu Vlade Italijanske republike.
Edellä oleva teksti on oikeaksi todistettu jäljennös alkuperäisestä Bulgarian tasavallan ja Rumanian tasavallan Euroopan unioniin littymistä koskevasta sopimuksesta, joka on tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisi ja talletettu Italian tasavallan hallituksen arkistoon.
Den föregående texten är en bestyrkt kopia av originalet till fördraget om Republiken Bulgariens och Republiken Rumäniens anslutming till Europeiska unionen, utfärdat i Luxemburg den 25 april 2005 och deponerat i arkiven hos Republiken Italiens regering.
Il Capo del Servizio del Contenzioso Diplomatica e dei Trattati.
Az Európai Unió hangsúlyozza a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályozásban érvényesített differenciálás és rugalmasság elemeinek fontosságát. A tagállamok törekednek arra, hogy a vívmányokhoz való közelítés felgyorsítása érdekében, nemzeti joguk alapján nagyobb mértékben biztosítsanak munkavállalási jogosultságot a bolgár állampolgárok számára. Ennek eredményeképpen Bulgária csatlakozásával a bolgár állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek az Európai Unióban lényegesen javulniuk kell. Ezen túlmenően az EU-tagállamok a javasolt szabályokat a lehető legjobban használják fel annak érdekében, hogy a munkavállalók szabad mozgása terén a lehető leghamarabb eljussanak a vívmányok teljes körű alkalmazásához.
A 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) VIIIA. mellékletében meghatározott, Bulgáriára vonatkozó nemzeti felső határok kiszámításakor a nagymagvú hüvelyesek vonatkozásában figyelembe vett terület 18 047 ha.
Az Európai Unió hangsúlyozza a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályozásban érvényesített differenciálás és rugalmasság elemeinek fontosságát. A tagállamok törekednek arra, hogy a vívmányokhoz való közelítés felgyorsítása érdekében, nemzeti joguk alapján nagyobb mértékben biztosítsanak munkavállalási jogosultságot a bolgár állampolgárok számára. Ennek eredményeképpen Bulgária csatlakozásával a bolgár állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek az Európai Unióban lényegesen javulniuk kell. Ezen túlmenően az EU-tagállamok a javasolt szabályokat a lehető legjobban használják fel annak érdekében, hogy a munkavállalók szabad mozgása terén a lehető leghamarabb eljussanak a vívmányok teljes körű alkalmazásához.
A 2007–2009 közötti hároméves időszak alatt az EMOGA Garanciarészlegéből származó, vidékfejlesztésre irányuló – a csatlakozási jegyzőkönyv 34. cikke (2) bekezdésében és a csatlakozási okmány 34. cikke (2) bekezdésében említett –, Bulgáriára és Romániára vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokra tekintettel az Unió megállapítja, hogy az említett államok a következő juttatásokra számíthatnak:
| (millió EUR, 2004-es árakon) | |||||
| 2007 | 2008 | 2009 | 2007–2009 | ||
| Bulgária | 183 | 244 | 306 | 733 | |
| Románia | 577 | 770 | 961 | 2 308 | |
| Összesen | 760 | 1 014 | 1 267 | 3 041 | |
A 2007–2009 közötti hároméves időszakot követően a Bulgária és Románia számára nyújtott vidékfejlesztési célú pénzeszközök a már létező, illetve az időközben végbemenő politikai reformokból eredő szabályok alkalmazásán alapul.
Az Európai Unió továbbra is szigorúan ellenőrzi Bulgária és Románia felkészülését és eredményeit, ideértve a vívmányok minden területén vállalt kötelezettségeik hatékony végrehajtását.
Az Európai Unió emlékeztet az Európai Tanács 2004. december 16–17-i ülésének elnökségi következtetéseire és különösen annak 8. és 12. pontjára, hangsúlyozva, hogy Románia esetében kiemelt figyelmet fognak fordítani a bel- és igazságügy, a verseny és a környezetvédelem területén történő felkészülésre, valamint, hogy Bulgária esetében különös figyelmet fordítanak majd a bel- és igazságügy területén való felkészülésre. A Bizottság továbbra is éves jelentést terjeszt be Bulgária és Románia csatlakozás irányába tett előrelépéseiről, adott esetben ajánlásokkal együtt. Az Európai Unió emlékeztet arra, hogy védzáradékok rendelkeznek azokról az intézkedésekről, amelyek – az adott esettől függően – a csatlakozást megelőzően vagy az azt követő három évben esetlegesen felmerülő súlyos problémák kezelésére szolgálnak.
A csatlakozási jegyzőkönyv, illetve a csatlakozási okmány VI. és VII. mellékletében a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedéseknek a 96/71/EK irányelvvel kapcsolatos 13. pontja szövegét a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság a Bizottsággal egyetértésben úgy értelmezi, hogy az „egy adott régióban” kifejezés adott esetben magában foglalhatja az ország egész területét is.
A bolgár nyelvnek a szerződések hiteles nyelveként, valamint az Unió intézményei hivatalos és munkanyelveként történő elismerése által a cirillbetűs írásmód egyike lesz az Európai Unióban hivatalosan használt három ábécének. Európa kulturális örökségének e jelentős része egyedi bolgár hozzájárulás az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségéhez.
Uram!
Van szerencsém az Ön országának az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó információs és konzultációs eljárások tárgyára hivatkozni, amely a csatlakozási tárgyalások keretén belül merült fel.
Megerősítem, hogy az Európai Unió számára az e levél mellékletében felvázolt feltételek mellett elfogadható egy ilyen eljárás, amely 2004. október 1-jétől alkalmazható.
Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért e levél tartalmával.
Tisztelettel:
Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:
Van szerencsém az Ön országának az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó információs és konzultációs eljárások tárgyára hivatkozni, amely a csatlakozási tárgyalások keretén belül merült fel.
Megerősítem, hogy az Európai Unió számára az e levél mellékletében felvázolt feltételek mellett elfogadható egy ilyen eljárás, amely 2004. október 1-jétől alkalmazható.
Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért e levél tartalmával.
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: a fentiek elfogadhatók Kormányom számára.
Tisztelettel:
1. Annak biztosítására, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia (a továbbiakban: a csatlakozó államok) megkapják a megfelelő tájékoztatást bármely olyan javaslatról, közleményről, ajánlásról vagy kezdeményezésről, amely az Európai Unió intézményeinek vagy szerveinek határozatához vezethet, tájékoztatni kell a csatlakozó államokat azt követően, hogy azokat továbbították a Tanácshoz.
2. Valamely csatlakozó állam indokolt kérésére, amelyben az Unió jövőbeli tagjaként világosan kifejti érdekeit és észrevételeit, konzultációt kell tartani.
3. Az igazgatási határozatok általános szabályként nem adnak alapot konzultációra.
4. A konzultációkra egy, az Unió és a csatlakozó államok képviselőiből álló ideiglenes bizottságon belül kerül sor. Konzultációk elektronikus módon történő üzenetváltás formájában is tarthatók, különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén, kivéve ha valamely csatlakozó állam ez ellen indokolt kifogást emel.
5. Az Uniót az ideiglenes bizottságban az Állandó Képviselők Bizottságának tagjai vagy az általuk erre a célra kijelölt személyek képviselik. Adott esetben az Uniót a Politikai és Biztonsági Bizottság tagjai is képviselhetik. A Bizottság felkérést kap, hogy képviseltesse magát ebben a munkában.
6. Az ideiglenes bizottság munkáját a konferencia e célból továbbra is fenntartott titkársága segíti.
7. A konzultációkra rendszerint rögtön azt követően kerül sor, hogy a tanácsi határozatok, illetve közös álláspontok elfogadására irányuló uniós szintű előkészítő munka során kidolgozásra kerülnek az ilyen konzultációk eredményes lebonyolítására alkalmas közös iránymutatások.
8. Ha a konzultációkat követően még komoly nehézségek maradnak fenn, az ügyet a csatlakozó állam kérésére miniszteri szintre lehet emelni.
9. A fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsának határozataira.
10. A fenti bekezdésekben előírt eljárást minden olyan, a csatlakozó államok által hozandó határozatra is alkalmazni kell, amely hatással lehet az Unió jövőbeli tagjaként helyzetükből adódó kötelezettségvállalásokra.
11. Az Unió, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv 3. cikke (3) bekezdésében, valamint 6. cikke (2) és (6) bekezdésében, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 3. cikke (3) bekezdésében, valamint 6. cikke (2) és (6) bekezdésében említett megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásuk, a lehető legnagyobb mértékig és az említett jegyzőkönyvben, illetve okmányban megállapított feltételekkel összhangban, időben egybeessen a csatlakozási szerződés hatálybalépésével.
12. Amennyiben a tagállamok közötti megállapodások vagy egyezmények csak tervezet formájában léteznek, és a csatlakozást megelőző időszakban valószínűleg már nem is írhatók alá, a csatlakozó államokat meghívják, hogy – a csatlakozási szerződés aláírását követően és a megfelelő eljárásokkal összhangban – pozitív szellemben és a szerződések megkötését elősegítő módon vegyenek részt az említett tervezetek elkészítésében.
13. A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett jegyzőkönyvek társszerződő feleivel való tárgyalásokkal összefüggésben, a csatlakozó államok képviselői megfigyelőként vesznek részt a munkában a jelenlegi tagállamok képviselői mellett.
14. Egyes, a Közösség által kötött és a csatlakozás időpontja után is hatályban maradó nem preferenciális megállapodások, annak érdekében, hogy az Unió bővítését figyelembe vegyék, módosításra vagy kiigazításra szorulhatnak. Ezekről a módosításokról és kiigazításokról a Közösség a csatlakozó államok képviselőivel együttesen tárgyal az előző bekezdésben említett eljárásnak megfelelően.
15. Az intézmények kellő időben elkészítik a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv 58. és 60. cikkében, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 58. és 60. cikkében említett szövegeket. E célból a Bolgár Köztársaság és Románia kormánya időben biztosítja az intézmények számára e szövegek fordításait.
