1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Románia közötti, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban, mint Szerződő Felek)
azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és fejlesszék kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:
(1) A jelen Egyezmény alkalmazása érdekében:
1. „felségterület”
A Magyar Köztársaság vonatkozásában
a Magyar Köztársaság felségterülete;
Románia vonatkozásában
Románia államának teljes felségterülete.
2. „állampolgár”
A Magyar Köztársaság vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek.
Románia vonatkozásában azok a természetes személyek, akiket a román törvények román állampolgárnak tekintenek.
3. „jogszabályok”
A jelen Egyezmény 2. Cikke által érintett, a szociális biztonság ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek.
4. „illetékes hatóság”
A Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2. Cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági rendszerekért felelős minisztériumok, illetve egyéb illetékes hatóságok.
Románia vonatkozásában a Munkaügyi, Társadalmi Szolidaritási és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium vagy azon egyéb hatóságok, amelyek a 2. Cikkben megnevezett szociális biztonsági ágazatokért felelősek.
5. „intézmény”
Az a szervezet vagy az a hatóság, amelynek feladata a tárgyi hatály (2. Cikk) által érintett jogszabályok alkalmazása.
6. „illetékes intézmény”
Az az intézmény, amelynél a személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában biztosított, vagy amelynél ellátási igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne, ha még annak a Szerződő Félnek a területén tartózkodna.
7. „összekötő szervek”
Azok a szervek, amelyeket az illetékes hatóságok megbíznak a közvetlen kapcsolatok fenntartásával az Egyezmény végrehajtása érdekében.
8. „lakóhely”
A szokásos tartózkodás helye.
9. „tartózkodási hely”
Az ideiglenes tartózkodás helye.
10. „biztosítási idők”
A járulékfizetés és az ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek.
11. „pénzbeli ellátás”
Az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli juttatás, továbbá ezek valamennyi pótléka, emelése, kiegészítése és korrekciója.
12. „természetbeni ellátás”
Pénzbeli ellátásnak nem minősülő egészségügyi ellátások vagy szolgáltatások, amelyeket a 2. Cikk szerinti jogszabályok alapján nyújtanak a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében.
(2) Az Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak az egyes Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.
(1) A jelen Egyezmény
a Magyar Köztársaság jogszabályai tekintetében
a társadalombiztosítási ellátások keretén belül:
a) a természetbeni ellátásokról,
b) a pénzbeli betegségi és anyasági ellátásról,
c) a nyugellátásról,
d) a baleseti ellátásról,
e) a munkanélküli járadékról
és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik.
Románia részéről a köznyugdíjakra, a munkahelyi balesetekre és foglalkozási betegségekre, a társadalom- és egészségbiztosításra, valamint a munkanélküli biztosításra vonatkozó jogszabályok tekintetében:
a) az időleges munkaképtelenségért járó segélyről,
b) az anyasági segélyről,
c) a nyugdíjakról,
d) a betegség és anyaság esetén járó természetbeni juttatásokról,
e) a munkahelyi baleset és foglalkozási betegségek esetén járó természetbeni juttatásokról,
f) a munkanélküli járadékról
szóló jogszabályokra vonatkozik.
(2) Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(3) Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről a Szerződő Fél illetékes hatósága hivatalosan értesíti a másik Fél illetékes hatóságát, amely az Egyezmény tárgyi hatályának kiterjesztésére vonatkozó beleegyezéséről hat hónapon belül tájékoztatást ad.
(4) Egy harmadik országban elismert biztosítási időszakot, amelyet az egyik Szerződő Félnél a harmadik országgal kötött kétoldalú egyezmény alapján figyelembe vesznek, nem veszik figyelembe a jelen Egyezmény alkalmazása során.
A jelen Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Fél 2. Cikkben meghatározott jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy hatálya alá tartoztak, továbbá más olyan személyekre, akik a jogaikat ezektől a személyektől származtatják.
Ha jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az alábbi személyekre bármely Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint saját állampolgáraikra:
a) a másik Szerződő Fél állampolgárai;
b) a munkavállalási céllal a szabad mozgás jogát gyakoroló, európai uniós állampolgársággal rendelkező személyek;
c) menekültek és hontalanok;
d) az a), b) és c) pontokban említett személyek családtagjai, illetve hátramaradott családtagjai, mivel az utóbbiak jogai az előbbi személyektől származnak.
(1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a pénzbeli ellátások – amelyek tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn – nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg sem részben, sem egészben akkor, ha a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
(2) A másik Szerződő Fél harmadik országban tartózkodó állampolgárainak az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátásokat az első Szerződő Fél azonos feltételek szerint fizeti ki, mint ott tartózkodó saját állampolgárainak.
(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az ellátásban részesülő jövedelmétől, jövedelmi helyzetétől függenek.
(4) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az egyik Szerződő Félnek egy harmadik országgal kötött olyan egyezménye szerint folyósítandók, amely az ellátások nyújtását az igénybe vevőnek az ellátást nyújtó ország területén való tartózkodásától teszik függővé.
(1) Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok, ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók.
(2) Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet. Ez azonban nem érvényes a rokkantság, az öregség vagy a halál esetén járó ellátásokra.
Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen Egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik Szerződő Fél területén található.
(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik Szerződő Fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél felségterületén biztosított, és a másik Szerződő Fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a Félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét.
(2) A légi, a közúti és a vasúti közlekedést, szállítást, szállítmányozást és fuvarozást végző foglalkoztató utazó személyzetére kizárólag annak a Szerződő Félnek a jogszabályai alkalmazandók, amelynek felségterületén a foglalkoztató székhelye van, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a foglalkoztatott személy lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van. Ez utóbbi esetben ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai alkalmazandók.
(3) Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében az egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
(4) Ha a foglalkoztatottakat olyan foglalkoztató foglalkoztatja, amelynek a foglalkoztatás helyéül szolgáló telephelye az egyik Szerződő Fél felségterületéről átnyúlik a másik Szerződő Fél felségterületére, úgy ezek a foglalkoztatottak úgy minősülnek, mint akiket annak a Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnak, mint amelyen az érintett foglalkoztató székhelye van.
(5) Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó hajón szolgálatot teljesítő személyzetre azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik. Ez a szabály megfelelően irányadó az egyéb vízi járműveken alkalmazott személyekre is.
(6) Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó hajó áru rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbízott – az (5) bekezdésben nem említett – személyekre abban az időben, amíg a hajó a másik Szerződő Fél felségvizein vagy kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely Szerződő Fél felségvizein vagy kikötőjében a hajó tartózkodik.
A diplomáciai és konzuli képviselet tagjaira, illetve kizárólag e személyek alkalmazásában álló magánszemélyzetre az 1961. április 18-án megkötött a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény és az 1963. április 24-én megkötött a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett intézmények és szervek a foglalkoztató és a foglalkoztatott közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére közös megegyezés alapján a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg a 7–9. Cikkek alól, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad vagy hatálya alá kerül. Az eltéréssel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.
A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és visszaállításához a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket egybe kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek.
(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél természetbeni szolgáltatásra jogosult és a másik Szerződő Fél területén lakik, valamint az a személy, akinek az ellátáshoz való joga a biztosított személy jogából ered, az illetékes intézmény terhére jogosult a lakóhelye szerinti intézménytől természetbeni ellátásokra, az erre az intézményre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél volna jogosult.
(2) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél természetbeni szolgáltatásra jogosult és a másik Szerződő Fél területén való tartózkodása során sürgősségi ellátásra szorul, valamint az a személy, akinek az ellátáshoz való joga a biztosított személy jogából ered, az illetékes intézmény terhére jogosult tartózkodásának helye szerinti intézménytől természetbeni ellátásokra, az erre az intézményre érvényes jogszabályok szerint, ha az érintett személy nem orvosi gyógykezelés igénybevétele céljából utazott a másik Szerződő Fél területére. Sürgősségi ellátás az az ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre való visszatérés időpontjáig.
(3) Az (1)–(2) bekezdés esetében a nagyobb értékű gyógyászati segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások nyújtása az illetékes intézmény előzetes hozzájárulásától függ, erre a hozzájárulásra nincs szükség, ha az ellátás nyújtása nem halasztható az érintett személy életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül, vagy ha a 16. Cikk (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányösszegben való fizetés útján megtérítik.
(4) Ha a sürgősségi egészségügyi ellátás nyújtása után az érintett személyt, valamint azt a személyt, akinek az ellátáshoz való joga a biztosított személy jogából ered, csak betegszállításra alkalmas gépjárművön lehet az illetékes intézmény szerinti Szerződő Fél területére szállítani, a természetbeni ellátások nyújtása szerinti Szerződő Fél területén a határig történő betegszállítás költségeit az illetékes intézmény téríti. Különös esetekben, amikor beteg szállítása csak légi úton lehetséges, a betegszállítást az illetékes intézmény terhére az a Szerződő Fél végzi, amelynek területén a természetbeni ellátást nyújtották. Az illetékes intézmény dönt a költségek függvényében és a beteg egészségügyi állapotára tekintettel arról, hogy az érintett személy további gyógykezelésére, avagy hazaszállítására kerül sor.
(5) Az a személy, aki az illetékes magyar intézménynél természetbeni szolgáltatásra jogosult és megszerezte, vagy megszerzi ennek az intézménynek a hozzájárulását ahhoz, hogy az állapotának megfelelő természetbeni ellátás igénybevétele céljából utazzon Romániába, az illetékes magyar intézmény terhére jogosult természetbeni ellátásokra, a román intézményre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél volna biztosított.
A pénzbeli ellátások az illetékes intézmény által, a rá nézve hatályos jogszabályok szerint folyósítandók.
(1) Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján nyugdíjat kap, a természetbeni ellátásokra a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény terhére.
(2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján kap nyugdíjat, és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, a természetbeni ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az illetékes intézmény terhére.
(3) A (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó arra a személyre is, aki a nyugdíjas jogosultságából eredően jogosult természetbeni ellátásra.
(4) Az (1)–(3) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján a természetbeni ellátásokra lakóhelyén – a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint – biztosítva van.
A jelen Egyezmény 12. és 14. Cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat nyújtó intézményekről az Igazgatási Megállapodás rendelkezik.
(1) Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült költségeket.
(2) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket valamennyi jogosult vagy a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.
(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosított személy, aki a másik Szerződő Fél területén munkahelyi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredően ellátást kap, az Egyezmény 12. Cikk (1) bekezdése szerint jogosult a természetbeni ellátásokra. A biztosított személy az illetékes intézménytől igényelheti a természetbeni ellátásával kapcsolatos, igazolt és máshonnan meg nem térülő költségeinek visszatérítését, amelyek azért keletkeztek, mert az ellátások nyújtására nem annak a Szerződő Félnek a területén került sor, ahol az érintett személy biztosított, vagy az ellátást szükségessé tevő baleset vagy megbetegedés idején biztosított volt.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt keresőképesség-csökkenés fokának vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál ezen jogszabályok értelmében a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási betegséget is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni.
(3) Az illetékes intézmény – a rá vonatkozó jogszabályok szerint – a keresőképességnek a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt csökkenése mértéke szerint állapítja meg a pénzbeli ellátást.
(4) Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a másik Szerződő Fél felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a felségterületén történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.
(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint pénzbeli ellátást kellene nyújtani, akkor az ellátás csak azon Szerződő Fél illetékes intézményét terheli, amelynek a területén utoljára folytatták azt a tevékenységet, amely a foglalkozási betegséget feltehetően okozta.
(2) Állapotrosszabbodás esetén az ellátás újbóli megállapítására az (1) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni. Amennyiben ez az állapotrosszabbodás újabb egészséget veszélyeztető foglalkoztatás miatt következik be, akkor az állapotrosszabbodás miatti ellátásra való igényjogosultság azon Szerződő Fél jogszabályai szerint áll fenn, amelyek szerint ezt az állapotrosszabbodást feltehetően előidéző foglalkozást gyakorolták. Az első Szerződő Fél intézménye ilyen esetekben is köteles nyújtani a foglalkozási betegségre vonatkozó korábban megállapított ellátást, a második Szerződő Fél intézménye pedig azt a többlet ellátást nyújtja, amely a már kialakult betegség rosszabbodása és a rosszabbodás előtti állapotnak megfelelő ellátás között megállapítható.
Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeit.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye – ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra – figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.
(3) A beszámítandó biztosítási idők mértékére egyebekben a másik Szerződő Fél azon jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(4) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar intézmény kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja az intézmény, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
Ha a román törvényekkel összhangban az ellátási jogosultság kizárólag a 20. Cikk (1) bekezdése alapján áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás tényleges összegét a román törvények szerint megvalósult időszakkal arányosan állapítja meg.
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.
(1) A 20. Cikket figyelmen kívül hagyva, ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megállapított teljes biztosítási időtartam rövidebb mint egy év, és kizárólag ezt az időtartamot véve számításba ezen jogszabályok alapján egyetlen jogosultság sem nyerhető, ezen Szerződő Fél intézménye nem köteles ellátás nyújtására az említett időszakra vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdésben említett biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél úgy veszi számításba, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam teljesítésétől teszik függővé a járadék folyósítását, vagy a járadék folyósításának időtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes intézménye – amennyiben szükséges – úgy tekinti a másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időtartamokat, mintha azok a saját jogszabályai értelmében teljesültek volna, ha a Szerződő Fél jogszabályai szerint is biztosítási időszaknak minősülnek és nem fedik le egymást.
(2) A Szerződő Felek állampolgárai – feltéve, ha a Szerződő Felek jogszabályai ettől eltérően nem rendelkeznek – azon államban jogosultak munkanélküli járadékra, amely Szerződő Fél állampolgárai, függetlenül attól, hogy melyik állam területén voltak biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt.
(3) A romániai munkanélküli járadék igényjogosultság megállapításához az (1) bekezdésben előírtakat kell figyelembe venni a biztosítási idők összegzésére vonatkozóan, de szükséges a romániai törvények szerinti biztosítási idők megléte, amelyből az utolsó tizenkét hónapból legalább hat hónapot a szolgáltatási igény benyújtása előtti időszakban Romániában kell megvalósítani.
(4) A munkanélküli járadék összegének a magyar jogszabályok szerint történő megállapításánál a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megvalósult biztosítási időszak idején realizált jövedelmeket úgy veszik figyelembe, hogy a magyarországi azonos vagy hasonló beosztásban érvényes átlagkeresetet veszik figyelembe.
(5) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján megállapított munkanélküli járadék folyósításának időtartamát csökkenteni kell azzal az idővel, amely alatt a munkanélküli a másik Szerződő Fél felségterületén a kérelem benyújtásának napját megelőző tizenkét hónapon belül valamilyen munkanélküli járadékban részesült.
(1) Az Egyezmény végrehajtása céljából a Szerződő Felek hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott hivatali segítségnyújtás díjmentes.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az orvosi vizsgálatokra is megfelelően alkalmazni kell. A vizsgálatok költségeit, az utazási költségeket, a jövedelemkiesést, a megfigyelés céljából történő beutalás költségeit és az egyéb készpénzes kiadásokat – a postai költségek kivételével – az azt kérő szervnek meg kell térítenie, ha azt mindkét Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél jogszabályainak végrehajtása, illetve illetékes intézményének érdekében áll, úgy a költségeket egymás számára nem kell megtéríteni.
(3) A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos valamennyi intézkedésről, továbbá a jelen Egyezményt érintő valamennyi jogszabályi változásról és az Egyezmény alkalmazása során felmerült gyakorlati nehézségekről.
(1) Az egyik Szerződő Fél igazságszolgáltatási szerveinek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatait, valamint intézményeinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél igazságszolgáltatási szervei, hatóságai és más intézményei elismerik.
(2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogi rendelkezéseivel, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, illetve okiratot el kellene ismerni.
(3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket, illetve okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóban forgó határozatok, illetve okiratok végrehajtására sor kerül.
(4) Az intézményeknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik Szerződő Fél felségterületén támasztott követeléseit a másik Szerződő Fél felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az érintett Szerződő Fél felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon kell figyelembe venni.
(1) Ha egy személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél területén bekövetkezett esemény következtében keletkezett kár tekintetében ellátásban részesül, az ellátások nyújtására kötelezett intézmény a kártérítésre kötelezett harmadik féllel szemben közvetlen jogokkal rendelkezik, és e jogát a másik Szerződő Fél elismeri.
(2) Ha az egyazon káreset kapcsán nyújtott, hasonló jellegű ellátásokból mind az egyik Szerződő Fél intézménye, mind a másik Szerződő Fél intézménye jogosult a térítésre, úgy az egyik Szerződő Fél intézménye a másik Szerződő Fél intézményének kérésére annak térítési igényét is érvényesíti. A harmadik fél mentesítő hatállyal az egyik vagy a másik intézmény javára történő fizetés útján mindkét intézmény térítési igényét kielégítheti. Az intézmények az általuk nyújtott ellátások arányában tartóznak elszámolni egymással.
(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó dokumentumokra vonatkozó illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél hatóságainak és szerveinek bemutatandó megfelelő dokumentumokra is kiterjed.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatóságai és szervei által a másik Szerződő Fél hatóságai és szervei számára felhasználás céljából megküldött dokumentumokat nem szükséges közjegyző által hitelesíteni vagy más hasonló formaságoknak alávetni.
(1) A Szerződő Felek intézményei, hatóságai és más szervei a jelen Egyezmény alkalmazása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással.
(2) A Szerződő Felek intézményei, hatóságai és más szervei dokumentumokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes intézményénél nyújtották volna be. Ez a rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.
(2) Az egyik Szerződő Fél azon intézményei, hatóságai vagy egyéb szervei, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat benyújtották, kötelesek haladéktalanul továbbítani azt a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez, hatóságához vagy egyéb szervéhez.
(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.
(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján személyes adatok közlésére kerül sor, úgy az érintett Szerződő Fél illetékes intézménye, hatósága vagy egyéb szerve – figyelemmel az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény rendelkezéseire is – a hatályos belső jog szabályai alapján jár el.
(2) A belső jog szabályai alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.
(1) A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges megállapodásokat köthetnek.
(2) A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit a jelen Egyezmény „Igazgatási Megállapodás”-a rögzíti.
(3) Az összekötő szervek és az illetékes intézmények – az (1) bekezdés érintetlenül hagyásával – jogosultak, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak az Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekben, beleértve a pénzbeli ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást is.
(1) Ezen Egyezmény értelmében kifizetésre kerülő ellátásokat azon Szerződő Fél pénznemében teljesítik, amelynek illetékes intézménye az ellátásokat nyújtja.
(2) Ezen Egyezmény alkalmazásából származó, a másik Szerződő Fél által teljesített kifizetések pénzneme: euró.
Ha az egyik Szerződő Fél intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított ellátásból az érintett intézmény javára levonható.
(1) Bármely nézeteltérést, amely a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül, a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti konzultációval kell rendezni.
(2) Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor a Szerződő Felek diplomáciai úton egyeztetnek.
(1) Ezen Egyezményből jogok nem keletkeznek a hatálybalépését megelőző időszakra.
(2) Ezen Egyezmény hatálybalépése előtt a Szerződő Felek jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat figyelembe veszik ezen Egyezményből származó jogok érvényesítésének céljából.
(3) Jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem számolják újra, hanem a Szerződő Felek illetékes intézményei jelen Egyezmény hatálybalépése után változatlanul folyósítják, amíg az érintett személy a lakóhelyét egy másik állam területére nem helyezi át. Abban az esetben, ha másik államba költözik, az igény elbírálása jelen Egyezmény szabályai szerint történik.
(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a Szerződő Felek írásban diplomáciai úton kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.
(2) Jelen Egyezmény az utolsó értesítés megküldésének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba. *
(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése időpontjában a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről Budapesten, 1961. szeptember 7. napján kötött Egyezmény * hatályát veszti.
(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Bármely Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt – írásban, diplomáciai úton – bármely naptári év végére legalább három hónapos határidővel írásban felmondani. Ezen esetben az Egyezmény tárgyév utolsó napján hatályát veszti.
(2) A jelen Egyezmény felmondása esetén az Egyezmény rendelkezései szerint biztosított ellátások és igényjogosultságok továbbra is érvényben maradnak.
(3) Az Egyezmény hatálya alatt megszerzett biztosítási idők alapján járó jogokat jelen Egyezmény alapján kell elbírálni.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek kellő meghatalmazással rendelkező képviselői a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Bukarestben, 2005. október 20-án két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
| A Magyar Köztársaság | Románia | |
| nevében | nevében” |
4. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 38. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) * Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
(4) *
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást rendeletben hirdesse ki.
