A jogszabály mai napon ( 2024.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

5/2006. (II. 7.) EüM rendelet

a mentésről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában és g) pontjának ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § *  E rendelet hatálya a Magyarország területén mentést végző természetes személyre vagy jogi személyre terjed ki.

1/A. § *  A mentés személyi és tárgyi feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) *  mentés: az Eütv. 94. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében foglalt tevékenység;

b) *  mentési tevékenységet végző szervezet: az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult más jogi személy vagy természetes személy, ha megfelel az 1. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek, és rendelkezik országos tisztifőorvos által – külön jogszabály szerint – kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély);

c) *  mentési tevékenységet végző személy: a b) pont szerinti mentési tevékenységet végző szervezet(ek) keretében a mentésre szoruló beteg, illetve sérült (a továbbiakban: beteg) feltalálási helyén vagy szállítás közbeni sürgősségi ellátásában részt vevő, az 1. melléklet szerinti képesítéssel rendelkező személy;

d) *  mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás: az a szállítás, amelynek során – orvosi elrendelés alapján – a beteget orvosi, mentőtiszti vagy mentőápolói, illetve neonatológiai szállítás esetén neonatológiai szakorvosi, illetve gyermek intenzív terápiás szakápolói felügyelet mellett gyógyintézetből gyógyintézetbe szállítják;

e) mentésirányítást ellátó személy: az Irányító Csoport azon tagja, aki a 104-es, illetve más segélyhívószámon érkező és egyéb mentést kezdeményező bejelentések fogadását, értékelését végzi, továbbá a mentési feladatok végrehajtására a mentőegységeknek utasításokat ad;

f) *  mentési készenlét: a várható oxiológiai ellátás helyszínén az orvosi, a mentőtiszti, illetve a mentőápolói szintű ellátás biztosítása;

g) Irányító Csoport: segélyhívások fogadását, a sürgősségi igény meghatározását és a mentőegységek közvetlen irányítását végző OMSZ szervezeti egység;

h) Irányító Központ: az OMSZ keretében működő azon szervezeti egység, amely az irányító csoportokon keresztül a mentés és a betegszállítás országos irányítását látja el;

i) alternatív mentő szervezet: az OMSZ-on kívül és a Kormány által alapított közalapítvánnyal szerződést kötött szervezet(ek)en kívül mentési tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató;

j) *  mentőszállítás: az a mentőfeladat, amely során a beteget orvos megrendelésére legalább mentőápolói felügyelettel – azonnal, illetve legfeljebb 2 órán belül – feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják;

k) *  gyalogőrség: a rendezvény egészségügyi biztosításának azon formája, amelynél a rendezvény résztvevőinek egészségügyi biztosítása mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik.

3. § (1) *  A mentés a sürgősség igénye szerint lehet

a) azonnali,

b) 2 órán belüli,

c) a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén 2 órán túli

mentési feladat.

(2) *  A mentés az alkalmazott mentőegység típusa szerint lehet

a) mentőgépkocsival,

b) * 

c) esetkocsival,

d) rohamkocsival,

e) speciális rohamkocsival (Mobile Intensive Care Unit – MICU),

f) neonatológiai mentőgépkocsival,

g) neonatológiai rohamkocsival,

h) gyermekmentő-rohamkocsival,

i) légi mentőjárművel,

j) mentőorvosi gépkocsival,

k) mentőtiszti gépkocsival,

l) gyermek-mentőorvosi gépkocsival,

m) helyszínen történő mentési feladat ellátására alkalmas motorkerékpárral, illetve -mopeddel (a továbbiakban: mentő-motorkerékpár, illetve mentő-moped),

n) helyszínen történő mentési feladat ellátására, valamint a szárazföldi átadási pontig történő szállításra alkalmas sürgősségi mentőhajóval,

o) transzplantációs mentő-gépkocsival,

p) Tömeges Baleseti Egységgel

végrehajtandó mentési feladat.

(3) A mentés a végzett tevékenység típusa szerint lehet

a) általános mentés,

b) koraszülött mentés és koraszülött szállítás,

c) mozgóőrség,

d) *  mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás,

e) *  mentőszállítás,

f) *  rendezvény egészségügyi biztosítása,

g) *  szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat.

(4) Neonatológiai mentés vagy betegszállítás során intenzív szállító inkubátorban történő szállítást igényel minden koraszülött, újszülött, valamint az egészségügyi dolgozó által megállapított életveszélyben lévő 6 kg-ot, illetve 60 cm-t meg nem haladó csecsemő.

(5) *  A mentőjármű általános mentést, koraszülött mentést és koraszülött szállítást, mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítást, mozgóőrségi, rendezvénybiztosítási, továbbá transzplantációhoz kapcsolódó tevékenységet végző közúti mentőjármű, amely lehet a mentést végző szervezet tulajdonában vagy – erre irányuló külön megállapodás alapján – annak használatában. A mentőjárműre vonatkozó részletes feltételeket az 1. melléklet határozza meg.

3/A. § *  (1) Amennyiben a szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás alapján történik, a mentés keretében ezekre a feladatokra – külön megállapodás alapján – mentőjárműnek nem minősülő más légi jármű is igénybe vehető, ha a szerv szállításához szükséges megfelelő tárolás, a sérülésmentesség és a meghatározott határidőn belüli szállítási időtartam feltételei biztosítottak.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az (1) bekezdés szerinti légi járműnek az 1. mellékletben foglalt feltételeknek nem kell megfelelniük, és az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésének nem feltétele az országos tisztifőorvos által kiadott működési engedély.

4. § *  (1) Az Eütv. 94. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben az Irányító Csoport munkatársa a segélyhívás fogadásakor a bejelentőtől megkérdezi:

a) a mentést indokoló esemény jellegét és helyét, a betegek számát és az észlelt tüneteket,

b) a bejelentő nevét és – amennyiben a bejelentő telefonszáma az Irányító Csoport készülékén nem azonosítható – a bejelentéskor használt telefonszámát,

c) a mentésirányítás által szükségesnek tartott további információt.

(2) A mentésirányítást ellátó személy a bejelentés tartalma, és az összes körülmény értékelése alapján dönt a mentés szükségességéről és intézkedik

a) a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében, a sürgősségi igény meghatározásával a megfelelő szintű mentőegység, illetve mentőegységek riasztásáról,

b) szükség esetén az adott típusú feladatra szakosodott ellátó szervezet riasztásáról,

c) egyéb szolgálatok – ideértve a háziorvosi vagy orvosi ügyeleti szolgálatot, tűzoltóságot, rendőrséget – riasztásáról.

(3) A mentésirányítást ellátó személy a bejelentés alapján tett (2) bekezdés szerinti intézkedéséről a bejelentőt tájékoztatja.

(4) Amennyiben biztonsággal megállapítható, hogy nem szükséges a beteg mentése, a mentésirányítást ellátó személy a bejelentőt tájékoztatja az egyéb egészségügyi szolgáltató elérhetőségéről és ellátási rendjéről.

(5) Az Irányító Csoport munkatársa valamennyi intézkedését köteles dokumentálni.

5. § *  (1) A mentést kezdeményező orvos a megrendeléskor közli

a) a beteg nevét és tartózkodási helyét,

b) a mentés sürgősségét, illetve a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás időpontját, valamint – mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás kivételével – a szükséges mentőegység szintjét,

c) a mentést indokoló, illetve a szállítás közbeni ellátás szempontjából lényeges kórismét,

d) mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén az 5. melléklet szerinti adatokat.

(2) A mentést kezdeményező orvos a mentés általa meghatározott szintjének megfelelő felügyeletet köteles biztosítani a helyszínen a mentőegység megérkezéséig, és a helyszínre érkező mentőegységnek átadja a 4. melléklet szerinti – kitöltött – Mentési utalványt, mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén továbbá az 5. melléklet szerinti – kitöltött – Mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás adatlapját.

(3) A mentésirányítást ellátó személy – a megrendelő orvos egyidejű tájékoztatása mellett – jogosult az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezni, amennyiben az igényelt mentőjárművel a mentési feladat a szükséges időn belül nem teljesíthető.

(4) *  Ha a mentést kezdeményező orvos telemedicina keretében távkonzultáció útján méri fel a beteg állapotát, és az alapján, a 4. melléklet szerinti Mentési utalvány kitöltésével vagy az abban szereplő adatok mentésirányítás részére történő megadásával rendel mentőszállítást, köteles a mentőegység kiérkezéséig és a beteg helyszíni vizsgálatának befejezéséig a távkonzultáció lehetőségét biztosítani.

(5) *  Ha a helyszíni vizsgálat alapján a mentőegység a beteg távkonzultáció keretében meghatározott állapotával nem ért egyet, köteles konzultálni a beszállítás indokoltságával kapcsolatban a beszállítást megrendelő orvossal. Ha a beszállítást megrendelő orvos a beteg állapotáról szóló tájékoztatás követően a beszállítást már nem tartja indokoltnak, erről az adatai közlésével értesíti az Irányító Csoportot.

6. § Amennyiben a mentés kezdeményezését követően a beteg a helyszínen orvosi ellátásban részesült, és az ellátást végző orvos tud a mentés kezdeményezéséről, de azt már nem tartja indokoltnak, a személyazonosító adatainak közlésével értesíti az Irányító Csoportot.

7. § (1) *  Az egészségügyi intézmény

a) az életveszélyes állapotban lévő beteget haladéktalanul,

b) más beteget a mentőegység megérkezésétől számított 5 percen belül

az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabály szerinti fogadóhelyen átveszi a mentőegységtől, vagy a beteg sürgősségi ellátás informatikai rendszerében történő rögzítését követő 10 percen belül dönt a beteg továbbküldéséről.

(2) A sürgősségi betegellátó osztályra vagy fogadóhelyre kijelölt műszakvezető szakorvos (a továbbiakban: kijelölt szakorvos) dönt a betegfelvétel és a sürgősségi betegellátás során keletkező vitás ügyekben. A kijelölt szakorvos felelős a betegek felvételéért, ellátásuk intézményen belüli szervezéséért, illetve, ha az intézmény a beteg átvételére nem alkalmas, elvégzi a beteg továbbszállításához szükséges beavatkozásokat és egyeztet az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménnyel, és intézkedik a beteg továbbszállításáról.

(3) *  A mentőegység a beteget – a (2) bekezdés szerinti kijelölt szakorvos írásos utasításának megfelelően – a mentésirányítást végző személlyel történt egyeztetés után az ellátásra alkalmas és fogadóképes legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítja.

(4) Az egészségügyi intézmény haladéktalanul tájékoztatja a mentésirányítást a fogadóképességében felmerült akadályról, illetve ennek megszűntéről.

(5) A mentés során keletkezett veszélyes hulladékot a beteget fogadó egészségügyi intézmény térítésmentesen átveszi a mentőegységtől.

8. § (1) Ha a bejelentés alapján tömeges baleset vagy személyi sérüléssel járó katasztrófa valószínűsíthető, az Irányító Csoport a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási feladatokra a külön jogszabály szerint betegszállításra jogosult szervezetet is igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény helyszínén tartózkodók közül

a) az ellátásban részt vevő mentőegységek legmagasabb egészségügyi képzettséggel rendelkező dolgozója,

b) amennyiben az a) pont szerinti képzettséggel több személy is rendelkezik, akkor az Irányító Központ szolgálatvezető főorvosa által kijelölt OMSZ dolgozó

látja el az egészségügyi kárhelyparancsnoki feladatot, aki a helyszínen lévő valamennyi mentő- és betegszállító egység, illetve a mentésben részt vevő valamennyi személy felé utasítási joggal rendelkezik.

(3) Az Irányító Központ részt vesz a tömeges balesetek, katasztrófahelyzetek felszámolásának koordinációjában, szükség esetén a mentési tevékenységre működési engedéllyel rendelkező szolgáltató(k) bevonására jogosult.

9. § *  (1) *  A mentőellátással kapcsolatosan a mentőegység vezetője a (2) bekezdés szerinti tartalommal esetlapot köteles kitölteni. Az esetlap elektronikusan is kitölthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetlap tartalmazza:

a) a bejelentés, indulás, helyszínre érkezés időpontját,

b) a helyszínen szerzett információk alapján az esemény közvetlen előzményeit,

c) a helyszínen észlelt körülményeket,

d) a beteg állapotát és vizsgálatának eredményeit,

e) a beteg helyszíni és szállítás közbeni ellátását, állapotváltozását,

f) a beteg átadási állapotát, valamint

g) a beteg átadásának helyét és idejét.

(3) A mentőellátást végző mentőegység ápolója (ennek hiányában gépkocsivezetője) a mentés, valamint a mentés körébe tartozó feladatokat a (4) bekezdés szerinti mentési adatlapon és menetlevélen rögzíti.

(4) A mentési adatlap és menetlevél tartalmazza:

a) a bejelentő által közölt feltalálási helyet,

b) a bejelentés, az állomáshelyről történő kivonulás, a helyszínre érkezés, a helyszínről való indulás, az átadási helyre érkezés, az átvétel, valamint az állomáshelyre visszaérkezés időpontját az óra és a perc megadásával,

c) az állomáshelyről történő kivonuláskor, a helyszínre érkezéskor, a helyszínről való induláskor, az átadási helyre érkezéskor, valamint az állomáshelyre visszaérkezéskor a mentőgépjármű kilométeróra állását,

d) a beteg nevét, születési dátumát, társadalombiztosítási azonosító jelét vagy az egészségügyi ellátásra jogosító dokumentum azonosító számát, lakcímét, illetve tartózkodási helyét, anyja születési nevét,

e) a mentőgépjármű rendszámát,

f) a mentőegység tagjainak, a mentőegységgel kivonuló betanuló mentődolgozó, illetve szakmai gyakorlaton lévő egészségügyi dolgozó, valamint a beteg kísérőjének nevét,

g) a beteget átvevő egészségügyi intézmény nevét és egyedi azonosítóját,

h) az átvevő orvos nevét és pecsétszámát,

i) a beteg továbbszállítása esetén a továbbszállítást elrendelő orvos nevét, pecsétszámát, valamint

j) a továbbszállítás okát.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetlap és a (4) bekezdés szerinti mentési adatlap és menetlevél az egészségügyi dokumentáció részét képezi.

(6) *  Az OMSZ informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a megelőző 24 órában sürgősségi ellátás érdekében a mentés keretében történt olyan ellátási eseményekről, amelyek során nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézeti átvételre:

a) a beteg születésének éve,

b) az ellátás ideje (év, hó, nap, óra),

c) a beteg neme,

d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,

e) az ellátás diagnózisa a BNO10 alapján.

9/A. § *  (1) A bejelentés alapján a mentésvezető, illetve a mentésirányító, a helyszínen a mentőegység vezetője felelős a helyszín biztonságának értékeléséért. A helyszínen észleltek alapján a mentőegység vezetője dönt arról, hogy a mentőegység tagjai életének vagy testi épségének veszélyeztetése nélkül

a) a mentés megkezdhető-e, vagy

b) a megkezdett ellátás folytatható-e.

(2) Amennyiben a helyszínen észleltek alapján megállapítható, hogy a mentőegység tagjai élete vagy testi épsége veszélyben van, vagy a mentésen kívül más szerv segítsége is szükséges, a mentőegység vezetője dönt

a) az ellátás átmeneti felfüggesztéséről, illetve

b) a helyszín átmeneti elhagyásáról.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti okok már nem állnak fenn, a mentést haladéktalanul folytatni kell.

10. § (1) *  Mentési tevékenység(ek) végzésére – a külön jogszabályban foglaltak szerint – annak a természetes személynek jogi személynek adható működési engedély, aki/amely az általa végezni kívánt mentési tevékenység vonatkozásában az 1. mellékletben foglalt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel.

(2) A működési engedélyben rögzíteni kell, hogy a mentési tevékenységet végző szervezet a 3. §-ban foglalt mentési feladatok közül az alkalmazott mentőegység típusa szerint mely feladato(ka)t lát el, illetve a mentést milyen szolgálati időben végzi.

(3) Az OMSZ mentési feladata(i) ellátására az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatót közreműködőként igénybe veheti.

(4) *  Az OMSZ a sürgősségi betegellátás hatékonyságának javítása és a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az Eütv. 96. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, valamint 97. § (4) bekezdése alapján együttműködési megállapodást köt

a) a mentési és a betegszállítási tevékenységre működési engedéllyel rendelkező szervezettel, függetlenül attól, hogy a szervezet a működéshez igényel-e állami költségvetésből pénzügyi támogatást,

b) a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátást végző szervezettel.

10/A. § *  A speciális szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak a vérkészítmények felhasználása esetén a vértárolási, vérkiadási tevékenységre (vérszoba vagy depó) a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben, a transzfúziológia szakterület (6101 szakmakód) I/B progresszivitási szintjén meghatározott szakmai minimumfeltételeket kell biztosítani.

11. § *  (1) *  Rendezvénybiztosítást az országos tisztifőorvos által kiadott működési engedéllyel rendelkező szervezet láthat el.

(1a) *  A 3. § (3) bekezdés f) pontja szerinti, rendezvény egészségügyi biztosítása keretében végzett tevékenység ellátásáért, ideértve a mentési terv elkészítését és az abban való közreműködést – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a (4a) bekezdés, valamint a 11/A. § szerinti térítési díjat kell fizetni.

(2) *  Rendezvény egészségügyi biztosítását végző mentőszervezet ezen tevékenysége megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban írásban értesíti a tevékenység végzési helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet és az OMSZ illetékes mentőszervezetét, megjelölve a rendezvény pontos helyszínét, időpontját, típusát, valamint a rendezvény biztosítását ellátó egység vagy egységek rendezvény alatti elérhetőségét, továbbá nyilatkozik arról, hogy milyen háttér (szállítói kapacitás) áll rendelkezésre a biztosítás során.

(3) *  A (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a 11/A. §-ban foglalt mentési terv hiánya, valamint a rendezvény biztosítása során történő egyéb szabálytalanság esetén a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezetnek működési engedélyt kiadó hatóság az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.

(4) *  Az OMSZ látja el

a) az állami rendezvények,

b) az európai vagy nemzetközi sportrendezvények,

c) *  az autó-, motor-, illetve lovassport-rendezvények,

d) az egyidejűleg több helyszínen megvalósuló szabadtéri rendezvények,

e) a kiemelt védelemben részesülő diplomáciai személyek vagy csoportok belföldi látogatását kísérő rendezvények,

f) az előre láthatóan 10 000 fő egyidejű részvételét meghaladó szabadtéri rendezvények,

g) a 2. melléklet 1.6.8. pontja szerinti, mentőhelikopter készenlétét megkövetelő rendezvények,

h) a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormányhatározat szerinti rendezvények

egészségügyi biztosítását.

(4a) *  A rendezvény egészségügyi biztosításáért – ide nem értve a (4) bekezdés h) pontjában foglalt rendezvényt – a rendezvény szervezője az egészségügyi biztosítást ellátó mentési tevékenységet végző szervezet által meghatározott térítési díjat fizet. A térítési díj összegéről a rendezvény szervezőjét a szolgáltatás igénybevétele előtt írásban tájékoztatni kell.

(4b) *  A (4a) bekezdés szerinti térítési díj meghatározására

a) a rendelkezésre állási idő,

b) a szükséges mentőegység típusa és száma,

c) a szükséges személyzet képzettsége és száma,

d) a rendezvény helyszínei és a szolgáltató rendezvénybiztosítást ellátó telephelye közötti távolság,

e) a rendezvény helyszínei és az ellátó egészségügyi intézmény távolsága,

f) a rendezvény területének nagysága, a domborzat jellege,

g) a várható résztvevők száma,

h) a rendezvény jellege,

i) a rendezvény időtartama

figyelembevételével és a rendezvénybiztosítás részletes szabályait tartalmazó 2. melléklet szerinti feltételek alapján kerül sor.

(5) *  A rendezvény megfelelő egészségügyi biztosításáért a rendezvény szervezője felelős. Amennyiben a rendezvénybiztosítás során ellátott beteg egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása válik szükségessé, akkor erről a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezetnek – ide nem értve a gyalogőrséget – kell gondoskodnia. Ennek hiányában, vagy ha a tervezett oxiológiai ellátás a rendezvényen elégtelennek bizonyul, az OMSZ igazolt többletköltségét a rendezvény szervezője köteles az OMSZ számára megtéríteni. Ez alól kivételt képez a katasztrófa helyzet.

(6) A rendezvénybiztosítás részletes feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

11/A. § *  (1) *  A rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentési tevékenységet végző szervezetnek 5000 fő feletti létszámú rendezvény esetén – ha az OMSZ ilyet nem készített, akkor az OMSZ illetékes szervének bevonásával – mentési tervet kell készítenie, amelyet a rendezvény megkezdése előtt legalább 5 munkanappal a rendezvény szervezőivel és a biztosításba bevonásra kerülő más szakmai szervezetekkel egyeztetnie kell. Mentési terv készíthető 5000 fő alatti létszámú rendezvény esetén is.

(2) A mentési tervet az adott rendezvény jellegére, a résztvevői létszámra, a földrajzi körülményekre és a rendezvény időpontjában várható időjárásra figyelemmel kell elkészíteni.

(3) *  A mentési tervnek tartalmaznia kell

a) a tervezett rendezvény jellegét, helyét, időpontját,

b) a résztvevők becsült számát,

c) a rendezvénybiztosításhoz tervezett mentőegységek számát, típusát, típusok szerinti bontásban és darabszámmal,

d) a rendezvénybiztosításban résztvevők számát, egészségügyi képzettség szerinti bontásban,

e) a részletes helyszínrajzot, amely tartalmazza az oda- és elvezető, továbbá a menekülési és kiürítési útvonalakat,

f) a tervezett mentőegységek elhelyezését és kapcsolattartásuk módját,

g) a mentőhelikopter számára biztosított leszállási lehetőség helyét, amennyiben annak biztosítása szükséges,

h) a rendezvénybiztosítást vezető személy nevét, szakképzettségét, elérhetőségét,

i) a társszervekkel való kapcsolattartás rendjét.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti mentési terv elkészítéséért, illetve az OMSZ közreműködéséért az (5)–(7) bekezdés szerinti térítési díjat kell fizetni.

(5) *  Ha helyszíni szemlét kell tartani, akkor a mentési terv elkészítéséért a rendezvény szervezői által a mentési tervet készítő mentési tevékenységet végző szervezet részére fizetendő térítési díj összege

a) 1000–5000 fő egyidejű részvétele esetén 15 000 Ft,

b) 5001–10 000 fő egyidejű részvétele esetén 17 000 Ft,

c) 10 001–50 000 fő egyidejű részvétele esetén 22 000 Ft,

d) 50 001 fő egyidejű részvételétől 43 000 Ft.

(6) *  Ha a rendezvény helyszínén az adott évben már megtartott helyszíni szemle miatt új helyszíni szemlét nem kell tartani, akkor a mentési terv elkészítéséért fizetendő térítési díj összege

a) 1000–5000 fő egyidejű részvétele esetén 9000 Ft,

b) 5001–10 000 fő egyidejű részvétele esetén 10 000 Ft,

c) 10 001–50 000 fő egyidejű részvétele esetén 11 000 Ft,

d) 50 001 fő egyidejű részvételétől 16 000 Ft.

(7) *  Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges, az OMSZ mentési terv elkészítésében való közreműködéséért a rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentési tevékenységet végző szervezet által az OMSZ részére fizetendő térítési díj összege

a) 12 000 Ft, ha helyszíni szemlét kell tartani,

b) 7000 Ft, ha a rendezvény helyszínén az adott évben már megtartott helyszíni szemle miatt új helyszíni szemlét nem kell tartani.

11/B. § *  A 11. § (4) bekezdés h) pontja szerinti rendezvények egészségügyi biztosítását az OMSZ térítés nélkül végzi. A díjfizetés alóli mentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz, amely közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtható.

12. § (1) Ez a rendelet 2006. március 1-jén lép hatályba.

(2) *  A 11. § (4) bekezdés h) pontja szerinti rendezvények egészségügyi biztosításának 11. § (4a) bekezdése és 11/B. § szerinti díjmentessége az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) szabályaival összhangban nyújtható.

(3) E rendelet hatálybalépésekor mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató legkésőbb 2006. július 1-jétől köteles az 1. számú melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeket biztosítani.

12/A. § *  A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet és a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról szóló 37/2011. (VI. 28.) NEFMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. Mentőjárművek rész 1.1.8. alpontja szerinti eszközöket és II/B. Mentőjárművek rész 3.1.2. alpontjában szereplő hordozható lélegeztetőgépet 2012. január 1-jétől kell biztosítani.

12/B. § *  A Módr.-rel megállapított 1. melléklet II. Tárgyi feltételek II/B. Mentőjárművek rész 3.1.2. alpontjában szereplő kapnográfot 2013. január 1-jétől kell biztosítani.

1. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez * 

A mentés személyi és tárgyi feltételei

I. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1. Mentőgépkocsi-vezetőként az foglalkoztatható, aki

1.1. a megkülönböztető jelzésekkel ellátott gépjármű vezetéséhez jogszabályban előírt követelményeknek eleget tesz,

1.2. legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezik,

1.3. az alábbi ismeretekkel és készségekkel rendelkezik:

1.3.1. A mentőellátás szervezése Magyarországon.

1.3.2. Mentőegység típusok; A mentőgépjárművek felszerelése.

1.3.3. A beteg állapotának felmérése, ABCDE szemlélet alkalmazása, riasztó tünetek felismerése.

1.3.4. A keringésmegállás felismerése, az újraélesztés elméleti alapjai.

1.3.5. Az eszméletlenség fogalma, felismerése, veszélyei.

1.3.6. A vitális funkciók fogalma, vizsgálata.

1.3.7. A leggyakoribb életveszélyes mérgezések.

1.3.8. A sokk és ájulás fogalma, felismerése.

1.3.9. Életveszélyes belgyógyászati betegségek felismerése.

1.3.10. A legfontosabb heveny ideg- és elmegyógyászati betegségek felismerése.

1.3.11. A szülés megindulásának felismerése.

1.3.12. A tömeges baleset, katasztrófa [a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e) pontja], veszélyhelyzet [a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése] fogalma.

1.3.13. Eljárás tömeges kárhelyen.

1.3.14. A segélykocsi kérésének indikációi.

1.3.15. Munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési ismeretek.

1.3.16. Jogi és etikai kérdések.

1.3.17. Légútbiztosítás, lélegeztetés.

1.3.18. Újraélesztés egy és két segélynyújtóval, eszköz nélkül és eszközzel, félautomata defibrillátor alkalmazásával.

1.3.19. Vérnyomásmérés, pulzusszámolás, pulzoximetria, vércukorszint mérés.

1.3.20. Eszméletlen beteg ellátása.

1.3.21. Kimentés (Rautek-féle műfogás), beteg mozgatás, fektetési módok.

1.3.22. Vérzések, vérzéscsillapítás, kötözés.

1.3.23. Csontok és ízületek sérülései, rögzítések szakszerű alkalmazása, bukósisak levétele.

1.3.24. Koponya-agyi és gerincsérülések felismerése és ellátása.

1.3.25. Hasi és mellkasi sérülések felismerése és ellátása.

1.3.26. Termikus traumák és ellátásuk.

1.3.27. Tömeges baleset ellátása.

1.3.28. Mentéstechnikai alapismeretek.

1.3.29. Szülésvezetés.

1.4. a mentőszervezet által évenként szervezett szintentartó-, illetve továbbképző tanfolyamot elvégzi és a megszerzett ismeretekből sikeres vizsgát tesz.

2. Mentőhelikopter pilótaként az foglalkoztatható, aki a hatályos légügyi előírás szerint az adott légijármű kategóriára és típusra meghatározott légijármű-vezetői képesítéssel és érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, valamint szakszolgálati engedélyében a mentőpilóta jogosítás szerepel.

3. Oktató mentőhelikopter pilótaként az foglalkoztatható, aki a hatályos légügyi előírás szerint az adott légijármű kategóriára és típusra meghatározott oktató légijármű-vezetői képesítéssel, érvényes szakszolgálati engedéllyel, mentőpilóta jogosítással rendelkezik, és a megbízás kezdete előtti hat hónapban legalább harminc primer légimentő feladatot teljesített beosztott mentőpilótaként.

4. Sürgősségi mentőhajó-vezetőként az foglalkoztatható, aki

4.1. az adott hajótípushoz szükséges hivatásos hajóvezetői képesítéssel és vízterület ismerettel rendelkezik,

4.2. az adott hajókategóriában legalább kétéves vízijárművezetői gyakorlattal rendelkezik,

4.3. elméleti és gyakorlati képzésben részesül az alábbi tárgyakban és ezekből sikeres vizsgát tesz:

– életjelenségek vizsgálata,

– légútbiztosítás eszköz nélkül,

– lélegeztetés eszköz nélkül, illetve ballonnal,

– újraélesztés egyedül, illetve másik segélynyújtóval, félautomata defibrillátorral,

– vérzéscsillapítás, végtagrögzítés, kötözés,

– betegmozgatás, kimentés, pozicionálás, bukósisak eltávolítás,

– pulzus és vérnyomásmérés ismeretek, és

4.4. a mentőszervezet által évenként szervezett szintentartó-, illetve továbbképzést elvégzi, és a megszerzett ismeretekből sikeres vizsgát tesz.

5. Mentő-technikusként az foglalkoztatható, aki:

5.1. a megkülönböztető jelzésekkel ellátott gépjármű vezetéséhez jogszabályban előírt követelményeknek eleget tesz,

5.2. legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkezik,

5.3. a jogszabályban meghatározott mentőszakápolói, mentőápolói szakképesítéssel rendelkezik, vagy

5.4. a jogszabályban meghatározott ápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, klinikai szakápoló, intenzív betegellátó szakápoló, egészségügyi szakasszisztens, aneszteziológiai szakasszisztens vagy sürgősségi szakápoló szakképesítéssel rendelkezik, és a mentési tevékenységet végző szervezet által akkreditált tanfolyamot elvégezte,

5.5. a mentőszervezet által évenként szervezett szintentartó-, illetve továbbképző tanfolyamot elvégzi, és a megszerzett ismeretekből sikeres vizsgát tesz.

6. Mentőápoló

6.1. Mentőápolóként az foglalkoztatható, aki

6.1.1. a jogszabályban meghatározott mentőszakápolói, mentőápolói szakképesítéssel rendelkezik, vagy

6.1.2. a jogszabályban meghatározott ápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, klinikai szakápoló, intenzív betegellátó szakápoló, egészségügyi szakasszisztens, aneszteziológiai szakasszisztens vagy sürgősségi szakápoló szakképesítéssel rendelkezik, és a mentési tevékenységet végző szervezet által akkreditált tanfolyamot elvégezte,

6.1.3. a 6.1.1. és 6.1.2. pont szerinti szakképesítés hiányában – a munkavégzés megkezdésétől számítva legfeljebb 3 évig –, amennyiben az 1.3.1–1.3.29. pont szerinti ismeretekkel és készségekkel rendelkezik és a mentőszervezet által évenként szervezett szintentartó-, illetve továbbképző tanfolyamot elvégzi, és a megszerzett ismeretekből sikeres vizsgát tesz.

6.2. Mentőgépkocsin lehetőség szerint, kiemelt mentőgépkocsin, esetkocsin, rohamkocsin, speciális rohamkocsin, valamint légi és sürgősségi vízi mentőjárművön kizárólag szakképzett mentőápoló foglalkoztatható.

6.3. Neonatológiai mentő-, rohamkocsin az a gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló foglalkoztatható, aki gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápolói képesítéssel és legalább kétéves gyermek intenzív terápiás gyakorlattal rendelkezik.

7. Mentőtisztként az foglalkoztatható, aki:

7.1. az egészségügyi felsőoktatás alapképzésében vagy azzal egyenértékű képzésben mentőtiszti szakképzettséget szerzett,

7.2. VI. éves orvostanhallgató, és az OMSZ által szervezett oxiológiai tanfolyamot elvégezte, sikeres tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette.

8. Mentőorvosként esetkocsin az foglalkoztatható, aki:

8.1. törzsképzési idejét töltő rezidens, ha VI. éves orvostanhallgatóként legalább 720 órát dolgozott mentőtiszti beosztásban,

8.2. törzsképzési idejét töltő rezidens, ha a sürgősségi féléves gyakorlati időt letöltötte és az oxiológiai tanfolyamon előírt gyakorlatokat teljesítette,

8.3. a 9. pont szerinti végzettséggel rendelkezik.

9. Rohamkocsira orvosként az osztható be, aki:

9.1. oxiológus szakorvos, vagy,

9.2. sürgősségi vagy oxiológia és sürgősségi orvostani szakorvos, vagy

9.3. aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos, vagy

9.4. legalább 5 éves mentőgyakorlattal rendelkező, az OMSZ-nál részmunkaidőben foglalkoztatott szakorvos, vagy

9.5. oxiológus, sürgősségi, vagy oxiológia és sürgősségi orvostani vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosjelöltként a 2 éves törzsképzési időt teljesítette és szakmai felettese (a mentési tevékenységet végző szervezet szakmai vezetője) igazolja, hogy az alapvetően szükséges diagnosztikai, eszközhasználati, reanimációs, gyógyszerelési, illetve szervezési készségek birtokában van.

10. Oxiológus szakorvosként az foglalkoztatható, aki oxiológiából, illetve oxiológia és sürgősségi orvostanból szakorvosi bizonyítványt szerzett.

11. Speciális rohamkocsin orvosként az foglalkoztatható, aki oxiológiai vagy sürgősségi vagy oxiológia és sürgősségi orvostani, vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgával rendelkezik.

12. Neonatológiai rohamkocsin az az orvos foglalkoztatható, aki neonatológus szakorvos vagy legalább két évig teljes munkaidőben, önálló ügyeleti szolgálatban is, neonatológiai intenzívosztályon dolgozott és neonatológiai szakorvosi képzésben vesz részt vagy gyermekgyógyász szakorvos vagy a gyermekgyógyász szakorvosi képzésben legalább már három évet eltöltött, és elméleti-gyakorlati képzést kapott a neonatológiai feladatok oxiológiai specialitásairól, és ezt az adott neonatológiai központ szakmai vezetője igazolja.

13. Gyermekmentő-rohamkocsin és gyermek-mentőorvosi gépkocsin olyan orvos foglalkoztatható, aki legalább fél évig teljes munkaidőben gyermekintenzív osztályon dolgozott és gyermekgyógyász, vagy aneszteziológia és intenzív terápiás, vagy sürgősségi orvostani, vagy oxiológus, illetve oxiológia és sürgősségi orvostani szakképesítéssel rendelkezik, illetve az az orvos, aki ezen szakképesítési képzés valamelyikében részt vesz, elméleti-gyakorlati képzést kapott a gyermeksürgősségi ismeretekből, és kellő gyakorlatát az OMSZ által kijelölt szakmai vezetője igazolja.

14. Légi mentőjárművön a mentőegység vezetője orvos, a vízi mentőjárművön a mentőegység vezetője orvos vagy mentőtiszt.

14.1. Légi és vízi mentőjárművön orvosként az foglalkoztatható, aki:

14.1.1. oxiológus szakorvos, vagy

14.1.2. sürgősségi szakorvos, vagy

14.1.3. oxiológia és sürgősségi orvostani szakorvos, vagy

14.1.4. aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos, vagy

14.1.5. a munkavégzés megkezdése előtti nyolc évben legalább 5 éves, az OMSZ-nál szerzett mentőgyakorlattal rendelkező orvos, vagy

14.1.6. oxiológus, sürgősségi vagy oxiológia és sürgősségi orvostani vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosjelöltként a 2 éves törzsképzési időt teljesítette és

14.1.7. légi jármű esetén: kiképzést kapott a légi járművön történő speciális munkavégzésre is, azaz a hatályos rendelet által leírt tematikának megfelelő helikopteres sürgősségi mentőszolgálati tevékenységre (HEMS) jogosító tanfolyamon vett részt, melynek évenkénti megújítása szükséges;

14.1.8. vízi jármű esetén: úszástudásáról tanúbizonyságot tett az EMESE tanfolyam fizikai felmérő tesztje alapján, és kiképzést kapott a vízi járművön történő speciális munkavégzésre is, azaz a sürgősségi mentőhajó-szolgálati tevékenységre (EMESE) jogosító tanfolyamon vett részt, melynek évenkénti megújítása szükséges.

15. Mentőorvosi gépkocsin az az orvos foglalkoztatható, aki

15.1. oxiológus szakorvos, vagy

15.2. sürgősségi vagy oxiológia és sürgősségi orvostani szakorvos, vagy

15.3. aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvos, vagy

15.4. legalább 5 éves mentőgyakorlattal rendelkező, az OMSZ-nál részmunkaidőben foglalkoztatott szakorvos, vagy

15.5. oxiológus, sürgősségi, vagy oxiológia és sürgősségi orvostani vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosjelöltként a 2 éves törzsképzési időt teljesítette és szakmai felettese (a mentési tevékenységet végző szervezet szakmai vezetője) igazolja, hogy az alapvetően szükséges diagnosztikai, eszközhasználati, reanimációs, gyógyszerelési, illetve szervezési készségek birtokában van.

16. Mentőtiszti gépkocsin az a mentőtiszt foglalkoztatható, aki a 7.1. pontban foglaltaknak megfelel.

17. Mentő-motorkerékpáron a 7.1., 8.1., 9. és 10. pontban meghatározott olyan személy foglalkoztatható, aki a megkülönböztetett jelzéssel ellátott, mentésre alkalmas műszaki paraméterekkel rendelkező motorkerékpár vezetésére érvényes jogosítvánnyal rendelkezik.

18. Mentő-mopeden az a személy foglalkoztatható, aki legalább a jogszabályban meghatározott mentőápolói szakképesítéssel rendelkezik, továbbá speciális 40 órás képzésben részesült és abból vizsgát tett, és a jármű vezetéséhez szükséges érvényes engedéllyel rendelkezik.

19. Szolgálatvezető főorvosként az a személy foglalkoztatható, aki a 10. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és legalább 3 éves szakorvosi kivonuló gyakorlattal rendelkezik.

20. Mentésvezetőként az a személy foglalkoztatható, aki:

20.1. a 7.1. pont szerinti végzettségű mentőtiszt vagy

20.2. az 5.3. vagy 6.1.1. pont szerinti végzettségű mentőápoló

és legalább 3 év kivonuló és mentésirányítói gyakorlattal rendelkezik.

21. Mentésirányítóként az a személy foglalkoztatható, aki:

21.1. a 7.1. pont szerinti végzettségű mentőtiszt vagy

21.2. az 5.3. vagy 6.1.1. pont szerinti végzettségű mentőápoló.

22. A mentési tevékenységet végző szervezet szakmai vezetője oxiológus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos, illetve koraszülött- és újszülött mentés esetén neonatológus szakorvos lehet.

II. TÁRGYI FELTÉTELEK

II/A. Mentőállomás

1. Mentőállomás feltételei:

a) elhelyezésében és kialakításában biztosítja a személyzet haladéktalan riaszthatóságát és a mentőegység késedelem nélküli kivonulását;

b) a mentőfeladatok fel-, illetve átvételére és a mentőegységekhez továbbítására megfelelő hírközlő eszközökkel (telefon és rádió kapcsolat) ellátott;

c) alkalmas a következőkre:

ca) a szolgálatban lévő szakszemélyzet – a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka- és tűzvédelmi normák szerinti – elhelyezésére,

cb) a mentőjárművek és egészségügyi felszerelésük készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertőtlenítésére;

d) közvetlen betegellátásra nem szolgál.

2. Légimentő bázis feltételei:

a) elhelyezésében és kialakításában biztosítja a személyzet haladéktalan riaszthatóságát és a légi mentőegység késedelem nélküli kivonulását;

b) az OMSZ rendszerébe integrált, a mentőfeladatok fel-, illetve átvételére és a mentőegységekhez továbbítására megfelelő hírközlő eszközökkel ellátott;

c) alkalmas a következőkre:

ca) a szolgálatban lévő szakszemélyzet – a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka- és tűzvédelmi normák szerinti – elhelyezésére,

cb) a légimentőjármű és egészségügyi felszerelése készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertőtlenítésére,

cc) a légimentő jármű tankolására, üzemeltetéshez szükséges ellenőrzésére;

d) közvetlen betegellátásra nem szolgál.

3. Vízimentő bázis feltételei:

a) elhelyezésében és kialakításában biztosítja a személyzet haladéktalan riaszthatóságát és a vízi mentőegység késedelem nélküli kivonulását, vízről, illetve szárazföldről is jól megközelíthető;

b) az OMSZ rendszerébe integrált, a mentőfeladatok fel-, illetve átvételére és a mentőegységekhez továbbítására megfelelő hírközlő eszközökkel ellátott;

c) alkalmas a következőkre:

ca) a szolgálatban lévő szakszemélyzet – a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka- és tűzvédelmi normák szerinti – elhelyezésére,

cb) a vízimentőjármű és egészségügyi felszerelése, valamint a speciális vízi mentéshez szükséges eszközök készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertőtlenítésére,

cc) a vízimentő jármű tankolására, egyszerű karbantartására,

cd) légi mentőjármű, mentőhelikopter és szárazföldi mentőgépjármű fogadására, betegátadás céljára;

d) közvetlen betegellátásra nem szolgál.

II/B. *  Mentőjárművek

A mentőjármű a gyártást követő első forgalomba helyezés évétől számítva 13 évesnél idősebb nem lehet. Az adott állomásra szervezett mentőgépkocsik számával arányosan tartalék gépkocsit vagy gépkocsikat kell biztosítani.

A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által üzemeltetett mentőjárművek üzemeltetési idejét a hatósági vizsgálatok, illetve a mentőjárművek tényleges műszaki állapota alapján az üzemeltető határozza meg.

A Tömeges Baleseti Egység olyan megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjármű, amelynek feladata a logisztikai háttér biztosítása elsősorban nagyobb létszámú helyszíni ellátást igénylő eseményen, katasztrófa helyszínen. A Tömeges Baleseti Egység üzemeltetési idejét a hatósági vizsgálatok, illetve a mentőjárművek tényleges műszaki állapota alapján az OMSZ határozza meg.

1. Mentőgépkocsi feltételei:

– mentőápoló és mentőgépkocsi-vezető,

– egészségügyi alapfelszerelés,

– rádió vagy rádiótelefon,

– megkülönböztető jelzés,

– legalább egy fekvőbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelő fertőtlenítőszerekkel, mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpittal felszerelt gépkocsi, amely megfelel a B típusú közúti mentőjárműre [MSZ EN 1789:2007 szabvány] vonatkozó előírásoknak.

1.1. *  Egészségügyi minimum felszerelés (mentőhátizsákban, mentőtáskában) a beteg mellé juttatható formában:

1.1.1. Beteghordozó eszközök:

– Hordágy,

– Hordszék.

1.1.2. *  Rögzítők, a sebellátás eszközei:

– A kimentés eszköze: szétnyitható merev lapáthordágy, vagy merev gerinchordágy,

– A teljes test rögzítésének eszköze: legalább 80 cm széles vákuummatrac az ehhez szükséges leszívó-pumpával vagy szétnyitható merev lapáthordágy megfelelő betegrögzítő hevederekkel, lehetőleg műanyag (hőmérséklet semleges) és röntgenezhető kivitelben,

– Végtagok rögzítésére, illetve húzás alatti rögzítésére alkalmas sínek,

– Nyakrögzítő készlet,

– Steril és nem steril kötszerek,

– Lehűlés elleni izolációs eszköz.

1.1.3. Diagnosztikus és betegellenőrző eszközök:

– Vérnyomásmérő és fonendoszkóp,

– Lázmérő.

1.1.4. *  Légútbiztosítás, lélegeztetés eszközei:

– Legalább 7 1 oxigénpalack reduktorral,

– Oxigén orrszonda vagy arcmaszk,

– Lélegeztető ballon és maszk, oxigénvezeték és rezervoár a lélegeztető ballonhoz,

– Leszívópumpa (taposó vagy egyéb hordozható szívó),

– Leszívó katéterek,

– Száj-garat tubus, továbbá orr-garat tubus többféle méretben.

1.1.5. *  Betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem eszközei:

– Egyszer használatos fecskendők, tűk, perifériás vénás kanülök,

– Infúziós szerelék,

– Kézi műszerek: olló, csipesz, érfogó,

– Szülészeti csomag: nyákszívó, köldökcsat, bébi izolációs takaró,

– Steril és nem steril lepedők, takarók,

– Kéz- és bőrfertőtlenítő-szer,

– Védőkesztyűk, orr-száj maszkok, műanyag védőszemüveg,

– Hulladékgyűjtő veszélyes hulladéknak,

– Ágytál, hánytál, vizeletgyűjtő,

– Hullatakaró,

– Ampullatartó, zseblámpa,

– Injekciók: fájdalomcsillapító, simaizom görcsoldó, adrenalin, atropin hatóanyag,

– Infúzió: izotóniás elektrolit oldat,

– Szájon át adható készítmények: méreganyagokat megkötő szerek (orvosi szén), acetilszalicilsav tartalmú véralvadás gátló szer, rövid hatástartamú ACE-gátló hatóanyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő, nyelv alá vagy száj nyálkahártyára adható nitroglicerin, béta-2 receptor izgató spray,

– Végbélen át adható készítmények: diazepam hatóanyag tartalmú központi idegrendszeri görcsoldó, lázcsillapító kúp,

– Félautomata defibrillátor,

– Vércukorszint meghatározó készülék tesztcsíkkal,

– 20%-os cukoroldat.

1.1.6–1.1.8. * 

2. * 

3. Esetkocsi feltételei:

– mentőtiszt vagy mentőorvos,

– egészségügyi többletfelszereléssel ellátott mentőjármű, amely megfelel a C típusú közúti mentőjárműre [MSZ EN 1789:2007 szabvány] vonatkozó előírásoknak.

3.1. *  Egészségügyi minimum többletfelszerelése a mentőgépkocsira meghatározott felszerelésen felül:

3.1.1. *  Diagnosztikus és betegellenőrző eszköz:

– Defibrillátor-monitor egység a következő modulokkal: szinkron üzemmódban is működő defibrillátor, az EKG ritmus kijelzésére szolgáló őrző monitor, pulzoximéter, modul 12 elvezetéses EKG készítésére, nem invazív automata vérnyomásmérő, kapnográf, bőrön keresztül alkalmazható (transthoracalis) pacemaker.

3.1.2. *  Légútbiztosítás, lélegeztetés eszközei:

– hordozható lélegeztetőgép,

– kapnográf,

– intubációs felszerelés: laringoszkóp, tubusok – teljes sorozat – összekötővel, bougie,

– PEEP szelep, bordástömlő,

– Magill-fogó,

– motoros szívó.

3.1.3. *  Keringéstámogatás:

– Bébi táska: csecsemő- és gyermek ballon, laringoszkóp, tubus sorozat,

– Intraosszeális kanülálás eszközei,

– Perfúzor, hosszabbító csővel, infúziós csap, 50 ml-es fecskendő.

3.1.4. *  Betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem eszközei:

– Gyomormosó felszerelés,

– Mellkasi detenzionálás eszközei,

– Szike, csipesz, olló.

3.1.5. *  Gyógyszerek, infúziók:

– Kábító fájdalomcsillapító (morfin származék),

– Kábító fájdalomcsillapító ellenszere (naloxon),

– Elaltatószerek és izomrelaxánsok,

– Nem kábító hatású fájdalomcsillapító,

– Dobutamin, dopamin hatóanyag tartalmú szimpatikus idegrendszert izgató hatású szerek,

– Nyugtatók,

– Vízhajtók,

– Szívritmuszavarok gyógyszerei: adenosin, amiodaron, verapamil, lidocain, béta-blokkoló,

– Vazoaktív és inotróp keringéstámogató gyógyszerek,

– Infúzióban adható nitroglicerin,

– Szteroid hatású gyógyszerek,

– Antihisztamin,

– Nátrium-hidrogénkarbonát,

– Vérnyomáscsökkentő szerek,

– Hörgőtágítók,

– Görcsgátló szerek,

– Szorongás-, feszültségoldó szerek,

– Nagydózisú atropin (minimum 100 mg),

– Méhizomzat összehúzódást serkentő szerek,

– Véralvadásgátló szerek: Na-heparin és clopidogrel,

– Hányás és hányinger csillapító szerek,

– Végbélen át adható láz- és fájdalomcsillapító,

– Calcium, magnesium.

3.1.6. *  Gyomormosó táska:

– Bois szonda (vastag és vékony),

– Összekötő (átlátszó),

– Hosszabbító cső,

– Tölcsér,

– Adagoló edény.

4–5. * 

6. Neonatológiai mentőgépkocsi feltételei:

– az I. 6.3. pont szerinti gyermek intenzív terápiás szakápoló és mentőgépkocsi-vezető,

– egészségügyi alapfelszerelés,

– az OMSZ rádióhálózatában üzemelő rádió vagy rádiótelefon,

– megkülönböztető jelzés,

– legalább egy fekvőbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelő fertőtlenítőszerekkel, mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpittal felszerelt gépkocsi, amely megfelel a B típusú közúti mentőjárműre [MSZ EN 1789:2007 szabvány] vonatkozó előírásoknak.

6.1. A neonatológiai mentőgépkocsi felszerelése:

– Hűtő,

– Intenzív szállító inkubátor,

– Hidraulikus rezgéscsillapítóval ellátott hordtálca,

– Kétkörös – sűrített levegő és oxigén – gázellátó rendszer palackokkal,

– Álló helyzetben történő fűtésre is alkalmas fűtő radiátor,

– Tartalék áramforrás,

– Belső-külső áramfelvételi lehetőség álló helyzetben,

– Klímaberendezés,

– Megkülönböztető jelzések,

– Kommunikációs eszközök: mobiltelefon és URH,

– Újszülött reanimációs felszerelés,

– Artéria és véna umbilikálisz kanüláló szett,

– Gyógyszerek.

6.2. Az intenzív szállító inkubátor és tartozékai:

– Lélegeztetőgép és légzőkörök,

– Szívó,

– Többfunkciós betegőrző monitor: EKG, vérnyomásmérés, Sat02, NIBP, hőmérséklet, szenzorok, elektródák,

– Infúziós pumpa,

– Vércukorszint mérő,

– Oxigén palack, sűrített levegő palack,

– Vákummatrac.

6.3. Újszülött reanimációs felszerelés:

– Fonendoszkóp,

– Öntelődő ballon rezervoárral, PEEP szeleppel,

– Maszksorozat (koraszülött – újszülött 6 kg-ig),

– Száj-garat tubussorozat (Mayo pipa),

– Újszülött laringoszkóp (00, 0, 1-es lapocokkal),

– Magill-fogó, tubusvezető,

– Endotraheális tubussorozat (2,0–4,5 mm ID),

– Szívókatéterek (4–12 Fr),

– Mekónium adapter,

– Mellkasi drenáló szett,

– Gyomorszonda,

– Hólyag katéter,

– Egyszer használatos tűk, perifériás kanülök, fecskendők,

– Infúziós szerelékek,

– Köldök kanülök,

– Köldök kanüláló szett,

– Bőrfertőtlenítő,

– Steril kesztyű, vizsgáló kesztyű,

– Olló.

6.4. Az artéria és véna umbilikálisz kanüláló szett:

– Kanülök (3,5 és 5 Ch méretben),

– Csipeszek (4 db szokványos méretű, illetve 2 db finom csipesz, anatómiai és sebészi),

– Gombos szonda,

– Sebészi tűfogó,

– Ollók (egy finom, egy szokványos méretű),

– Érlefogók (2 db kisméretű),

– Egyszer használatos varrótűk (fel nem szívódó sebészi varrófonallal egybeszerelve a kanül rögzítéséhez),

– Kötszerek, törlők.

6.5. Gyógyszerek és infúziók az alábbi feladatok ellátásához:

– Felületaktív anyag (surfactant),

– Keringés támogatás (dopamin, dobutamin),

– Fájdalomcsillapítás (morfin származékok),

– Szedatív hatású szer (midazolam),

– Görcsgátló hatású szer (fenobarbital),

– Izomlazítás (kuráre származékok),

– Elektrolit-, glukóz- és folyadékpótlásra infúziók,

– Sav-bázis egyensúly biztosítása (nátrium-hidrogenkarbonát),

– Prosztaglandin (alprostadil),

– Desztillált víz, fiziológiás só,

– Kötszerek, törlők, tapaszok.

6.6. Felnőttellátás eszközei

– Rögzítőeszközök (pl. háromszögletű kendő, nyakrögzítő készlet),

– Steril és nem steril kötszerek,

– Vérnyomásmérő és fonendoszkóp,

– Oxigén orrszonda vagy arcmaszk,

– Felnőtt lélegeztető ballon és maszk rezervoárral, oxigénvezeték a lélegeztető ballonhoz,

– Leszívó katéterek,

– Száj-garat tubus,

– Hullatakaró,

– Nem kábító fájdalomcsillapító,

– Simaizom görcsoldó,

– Acetilszalicilsav tartalmú véralvadás gátló szer,

– Rövid hatástartamú ACE-gátló hatóanyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő,

– Nyelv alá vagy szájnyálkahártyára adható nitroglicerin,

– Béta–2 receptor agonista aeroszol,

– az 1.1.7. pont szerinti életmentő eszközöket és gyógyszereket tartalmazó táska.

7. Neonatológiai rohamkocsi feltételei:

– az I. 12. pont szerinti személyi feltétel,

– neonatológiai mentőgépkocsi.

7.1. Felnőttellátás plusz felszerelése:

– Vízhajtó,

– Szívritmuszavarok gyógyszerei: adenosin, amiodaron, béta-blokkoló,

– Infúzióban adható nitroglicerin,

– Szteroid hatású gyógyszerek,

– Antihisztamin,

– Vérnyomáscsökkentő szerek,

– Hörgtágítók,

– Görcsgátló szerek,

– Szorongás-, feszültségoldó szerek,

– Méhizomzat összehúzódását serkentő szerek,

– Véralvadás gátló szerek: Na-heparin, clopidogrel.

8. Gyermekmentő-rohamkocsi feltételei:

– az I. 13. pontban meghatározott személyi feltétel,

– többletfelszereléssel ellátott, gyermekellátásra alkalmas esetkocsi.

8.1. Gyermekmentő-rohamkocsi többletfelszerelése:

– Csecsemők, gyermekek és felnőttek lélegeztetésére alkalmas hordozható lélegeztetőgép, kis- és nagyméretű steril légzőkörrel,

– Pulzus, vérnyomás, szaturáció, légzésszám, kilégzésvégi szén-dioxid folyamatos monitorozására alkalmas monitor, gyermekbeteg ellátására alkalmas érzékelőkkel, minden méretben (defibrillátor részegysége is lehet),

– EKG-defibrillátor gyermeklapáttal, külső és belső gyermek pacemakerrel,

– Csecsemők és gyermekek lélegeztetésére alkalmas hordozható lélegeztetőgép,

– Ultrahangos párásító és gyógyszerporlasztó,

– Gyermek gerincágy, gyermek vákuummatrac,

– Csecsemők és gyermekek biztonságos szállításához szükséges eszköz,

– Perfúzor és volumetrikus pumpa vagy cseppszámláló,

– Kézi leszívó,

– Egyszer használatos eszközök minden méretben: leszívó katéter, gyomorszonda, perifériás vénás kanül, endotraheális tubus, laringeális maszk, mellkas drén,

– Laringoszkóp lapoc, minden csecsemő és gyermek méretben,

– Lélegeztető arcmaszkok, száj-garat tubusok,

– Öntelődő ballonok minden méretben,

– Fülbe helyezhető hőmérő,

– Melegítő takaró.

8.2. Többletgyógyszerek

– Rövid és hosszú hatástartamú nem depolarizáló izomlazító,

– Nalbuphin,

– Racem epinefrin aeroszolos bevitelhez,

– Vénás barbiturát származék,

– Clonazepam hatóanyagú injekció,

– Flumazenil hatóanyagú injekció,

– Noradrenalin hatóanyagú injekció,

– H2 receptor gátló injekció,

– Hemokultúrás mintavételi üvegek,

– Ceftriaxon hatóanyagú injekció.

9. Gyermek-mentőorvosi gépkocsi feltételei:

– az I. 13. pontban meghatározott személyi feltételek,

– a gyermekmentő-rohamkocsi felszereléssel – ide nem értve a hordágyat – ellátott mentőgépjármű.

10. Mentőhelikopter, mentőrepülőgép feltételei:

– érvényes légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légijármű,

– üzemeltetője üzemben tartási engedélyében az egészségügyi mentőrepülés (HEMS) szerepel,

– legalább rohamkocsi szintű egészségügyi felszerelés, kivéve:

= több, mint 7 liter összes térfogatú oxigénpalack

= ülőkocsi

= vákummatrac (helyette lapáthordágy használható)

= mellkascsövező szett (helyette mellkasi detenzionálás eszközei használhatók)

= reflexkalapács

= égési kötszer

= Sangstaken-Blakemore szonda

= rektális szteroid

= aktív szén.

11. *  Mentő-moped feltételei:

– az I. 18. pont szerinti személyi feltétel,

– megkülönböztető jelzés nélküli,

– mentőgépkocsi szintű egészségügyi felszereléssel felszerelt (kivéve hordágy, lapáthordágy, hordszék, rögzítő sínek, vákummatrac, oxigénpalack, lepedők, takarók, ágytál, hánytál, vizeletgyűjtő kacsa).

12. Mentő-motorkerékpár feltételei:

– megkülönböztetett jelzéssel ellátott,

– mentésre alkalmas műszaki paraméterek és esetkocsi szintű egészségügyi felszerelés (kivéve hordágy, lapáthordágy, ülőkocsi, vákummatrac, oxigénpalack, gyomormosó felszerelés, rögzítő).

13. Mentőorvosi gépkocsi feltételei:

– az I. 15. pont szerinti személyi feltételek,

– mentőápolói képesítésű mentőgépkocsi-vezető,

– legalább rohamkocsi szintű egészségügyi felszerelés (kivéve hordágy, ülőkocsi) és többletfelszerelés.

13.1. Mentőorvosi gépkocsi többletfelszerelése:

13.1.1. Többlet infúzió tömeges balesetek felszámolásához.

13.1.2. Egyéni védőfelszerelés:

– Sisak,

– Kesztyű.

14. Mentőtiszti gépkocsi feltételei:

– az I. 16. pont szerinti személyi feltételek,

– mentőápolói képesítésű mentőgépkocsi-vezető,

– legalább esetkocsi szintű egészségügyi felszerelés (kivéve hordágy, ülőkocsi) és többletfelszerelés.

15. Tömeges Baleseti Egység feltételei:

– legalább 5 fő ellátására alkalmas fektetősátor, és

– legalább 50 fő ellátására elegendő gyógyszer és kötszer szállítására alkalmas, informatikai és kommunikációs támogatással rendelkező mobil kárhelyparancsnoki munkahely.

16. Sürgősségi mentőhajó feltételei:

– merev alj,

– rugalmas oldalfal,

– legalább 9 m hosszúságú, fűthető kabin,

– legalább két hajtóműves motoroshajó, mely motorokkal legalább 60 km/h sebességgel képes haladni, továbbá amelynek típus specifikációiban, vagy hajólevelében és/vagy a hatóság által kiállított üzemeltetési engedélyében a „mentőhajó” jogosítás szerepel.

16.1. A sürgősségi mentőhajó befogadóképessége a Hajózási Hatóság által előírt kötelező személyzeten kívül legalább 5 fő.

16.2. A sürgősségi mentőhajónak rendelkeznie kell olyan navigációs berendezésekkel, melyek képessé teszik szélsőséges időjárási és látási viszonyok közötti közlekedésre is.

16.3. A sürgősségi mentőhajó utasterében minimum egy, speciálisan a vízimentéshez kialakított hordágynak kell lennie.

16.4. A sürgősségi mentőhajó orvosi felszerelése megegyezik a 3. pont szerinti esetkocsi felszerelésével, kiegészítve a vízből mentéshez szükséges speciális eszközökkel: speciális vízi hordágy (aquaboard), mentőheveder (rescue belt), speciális vízi kiemelő eszköz (Personnel Retrieval Strap), és a személyzet egyéni védőfelszerelései (kihűlés elleni védőeszköz, fejvédő, automata mentőmellény, egyéb).

17. Transzplantációs mentő-gépkocsi feltételei:

– megkülönböztető jelzés,

– alapvető életmentő felszerelés,

– az Eütv. 94. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti mentéshez a tevékenységet végző orvos, illetve munkacsoport szállítására, valamint az életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítására alkalmas gépjármű.

2. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez * 

Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja

1. Rendezvénybiztosítás:

1.1. A rendezvénybiztosítás az 1. melléklet II/B. pontja szerinti mentőegységekkel – a transzplantációs mentőgépkocsi kivételével – és oxiológiai ambulanciával látható el.

1.2. Az oxiológiai ambulancia a rendezvényen egészségügyi ellátásra szoruló, legalább 5 személy vizsgálatára és megfigyelésére alkalmas, szükség esetén halottak elkülönítésére szolgáló egészségügyi ellátó egység, ahol a folyamatos ivóvíz- és áramellátás, világítás, valamint vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközök biztosítottak.

1.2.1. Az oxiológiai ambulancia személyi és tárgyi feltételei:

1.2.1.1. Személyi feltétel:

– vezetője: oxiológus vagy oxiológus és sürgősségi orvostan szakorvos,

– személyi állománya: legalább 2 fő orvos vagy mentőtiszt, 2 fő mentőápoló.

1.2.1.2. Tárgyi feltételek:

Megegyezik a legalább 5 fő ellátásához szükséges mértékben kibővített gyógyszer- és kötszerkészletű rohamkocsi felszereléssel, a hordágy, hordszék, lapáthordágy, gyermek gerincágy (board), gyermek méretű végtagrögzítő sínkészlet, vakuummatrac kivételével, valamint többletfelszereléssel.

1.2.1.2.1. Többletfelszerelés:

– legalább 2 db vizsgálóágy,

– legalább 2 db vizsgálólámpa,

– legalább 3 db fektetőágy,

– legalább további 4 db, minimum 7 l oxigénpalack,

– legalább 4 db pulzoximéter,

– szinkron és aszinkron üzemmódban használható defibrillátor, őrző monitorral legalább további 1 db.

1.3. A rendezvénybiztosítást végző szolgáltató az 1.5. és 1.6. pontban foglaltak betartásán túl a rendezvénybiztosítás ellátására további mentőjárműveket is bevonhat.

1.4. A rendezvénybiztosítás vezetője rádió-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes OMSZ Irányító Csoporttal.

1.5. A rendezvény szervezője a helyszín biztosításában résztvevőkkel történő folyamatos kapcsolattartás érdekében – a szervezők közül – felelős vezetőt jelöl ki.

1.6. A rendezvény biztosításának szintjei:

1.6.1. *  Kisebb létszámú, 1000 fő alatti rendezvény esetén rendezvénybiztosítás akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve jogszabály az esemény, sportesemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja.

1.6.2. *  1000–5000 fő részvétele esetén egy esetkocsi és legalább annyi mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Vízi, vízen történő sport rendezvény esetén sürgősségi mentőhajó biztosítása is szükséges.

1.6.3. *  5001–10 000 fő részvétele esetén egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.

1.6.4. *  10 001–50 000 fő részvétele esetén egy rohamkocsi, egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.

1.6.5. *  50 001–200 000 fő közötti létszámú rendezvény esetén, minden megkezdett 50 000 főnként további egy-egy eset- és egy-egy mentőgépkocsi, valamint 100 000 főnként további egy rohamkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen.

1.6.6. *  200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy roham- és egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető.

1.6.7. 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxiológiai ambulancia biztosítása szükséges.

1.6.8. Szabadtéri autómotorsport-rendezvény esetén – a fokozott veszélyforrásra figyelemmel – egy mentőhelikopter is szükséges, ha a rendezvény nagy területen zajlik, mentőgépkocsival nehezen bejárható és a pálya legtávolabbi pontja 10 percen belül, illetve az ellátó egészségügyi intézmény 20 percen belül földi mentőjárművel nem érhető el.

1.6.9. 1000 fő feletti rendezvény biztosítása csak olyan mentőegységgel látható el, ahol a személyzet minden tagja 6 havi átlagban legalább havi 24 óra kivonuló szolgálatot teljesít, OMSZ által irányított mentőegység tagjaként.

2. Gyalogőrség

2.1. Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 1001 főnél kevesebb. Ezen létszám felett az 1. pontban foglaltak szerinti rendezvénybiztosítás szükséges.

2.1.1. *  Zárt térben tartott, 300–1000 fő közötti létszámú zenés táncos rendezvény esetében egy fő gyalogőrség biztosítása szükséges.

2.2. *  Az ellátást szakképzett szakképzett mentőápoló, mentőtiszt, orvos, mentőorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi.

2.3. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas állandó vagy ideiglenes helyiséget fektetési lehetőséggel.

Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről.

2.4. A gyalogőrségi szakelsősegély kötelező felszerelése:

2.4.1. Gyalogőrségi mentőtáska:

A felszereléseket a gyalogőrséget ellátó személy a beavatkozási jogkörétől függően használhatja.

2.4.1.1. A rögzítés és a sebellátás eszközei:

2.4.1.1.1. Steril kötszerek: 5-5 db

– 6x6 lap

– 1/2 x 80 lap

– 1/4 x 80 lap

– gyorskötöző pólya.

2.4.1.1.2. Nem steril kötszerek:

– 5, 10, 15-ös pólya 5-5 db.

2.4.1.1.3. Kéz- és bőrfertőtlenítő-szer.

2.4.1.1.4. Háromszögletű kendő 2 db.

2.4.1.2. Diagnosztikus és betegellenőrző eszközök:

2.4.1.2.1. Vérnyomásmérő és fonendoszkóp,

2.4.1.2.2. Lázmérő,

2.4.1.2.3. Vércukorszint meghatározó készülék tesztcsíkkal,

2.4.1.2.4. Reflex-kalapács,

2.4.1.2.5. Pupilla-lámpa.

2.4.1.3. Légútbiztosítás, lélegeztetés eszközei:

2.4.1.3.1. Lélegeztető ballon és maszk,

2.4.1.3.2. Leszívópumpa: taposó vagy egyéb hordozható szívó,

2.4.1.3.3. Leszívó katéterek,

2.4.1.3.4. Száj-garat tubus,

2.4.1.3.5. Magill-fogó.

2.4.1.4. Betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem eszközei:

2.4.1.4.1. Egyszer használatos fecskendők, tűk, perifériás vénás kanülök,

2.4.1.4.2. Infúziós szerelék,

2.4.1.4.3. Kézi műszerek: olló, csipesz, érfogó, szike,

2.4.1.4.4. Védőkesztyűk, orr-száj maszkok, műanyag védőszemüveg,

2.4.1.4.5. Hulladékgyűjtő veszélyes hulladéknak,

2.4.1.4.6. Hullatakaró.

2.4.1.5. Gyógyszerek:

2.4.1.5.1. *  Injekciók:

– Nem kábító fájdalomcsillapító,

– Simaizom görcsoldó,

– 20%-os glukóz,

– Inzulin antagonista: glucagon,

– Szimpatikus idegrendszeri izgatók: adrenalin.

2.4.1.5.2. Infúzió:

– Izotóniás elektrolit oldat.

2.4.1.5.3. *  Szájon át adható készítmények:

– Véralvadás gátló szerek: acetilszalicilsav,

– Rövid hatástartamú vérnyomáscsökkentő: ACE-gátló,

– Nyelv alá vagy szájnyálkahártyára adható nitroglicerin,

– Beta-2 receptor izgató spray.

2.4.1.5.4. Rektálisan adható készítmények:

– központi idegrendszeri görcsoldók: diazepam,

– lázcsillapító kúp,

– rektális szteroid.

2.4.1.6. Egyéb kiegészítő felszerelés:

– Ampullatartó, zseblámpa.

2.4.1.7. Dokumentáció:

– esetlap.

3. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez * 

4. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez * 

Mentési utalvány

Név: ................................................................................................................................................

Született: év: □□□□ hó: □□ nap: □□

Taj: □□□□□□□□□

Lakcím: □□□□ ................................... (település) ................................. (utca) .................... (hsz.)

Iránydiagnózis: ........................................................ BNO kód: □□□□

Alkalmazott terápia:

Távkonzultáción alapuló állapotfelmérés: igen/nem

Amennyiben távkonzultáción alapul a mentőrendelés, annak indoklása, kórelőzmény, rizikófaktor megadása: ....................................................................................................................

.........................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................

Szállítás alatti ellátási igény:

Honnan szállítandó: ........................................................................................................................

Hova szállítandó: ...........................................................................................................................

Helybiztosítás: nincs van: ..............................................................................................................

Sürgősség: Azonnal □ – 2 órán belül □ – őrzött szállítás □

Időre kért szállításnál a teljesítés időpontja: év □□□□ hó □□ nap □□ óra □□ perc □□

Teljesítés módja: mentőkocsi □ esetkocsi □ rohamkocsi □ neonatológiai kocsi □

Kíséret igénye: mentőápoló □ mentőtiszt □ mentőorvos □

Megrendelő orvos bélyegzőszáma: □□□□□

Szolgáltató neve, OEP kódja: ................................................................ □□□□□□□□□

Megrendelő orvos mobil telefonszáma: ........................................................................................

A megrendelés időpontja: év □□□□ hó □□ nap □□ óra □□ perc □□

.............................................................
megrendelő orvos aláírása és bélyegzője

5. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez * 

Mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás adatlapja

Beteg neve:

Beteg születési ideje:

Iránydiagnózisa:

Állapota: kritikus – instabil – potenciálisan instabil – stabil (aláhúzandó)

A szállítás alatt várható komplikáció:

légútbiztosítás módja
eszköz
légúti leszívás
Légzés
Spontán
oxigénadagolás módja, mennyisége
szaturáció körlevegőn/oxigénnel
Lélegeztetett
lélegeztetési mód
légzési/lélegeztetési frekvencia
légzési térfogat (TV), csúcsnyomás (PP)
lélegeztetési perctérfogat (MV)
drenált mellkasszívás/szívás igénye
kilégzés végi széndioxid
pH
Keringés
Ritmus
Pulzus
Vérnyomás
monitorozási igény
centralizált keringés, sokk
keringéstámogató gyógyszer, dózisa
kanülök, infúzió
IABP
Idegrendszer
eszmélet (AVPU)
koponyaűri nyomásfokozódás
Bénulás
veszélyeztető magatartás
konvulzió várható
szedáció, antikonvulzív kezelés gyógyszere, dózisa
fájdalomcsillapítás gyógyszere, dózisa
Vércukor
Egyéb
Hőmérséklet
sérülések, rögzítések
hányás, hasmenés
Fertőzésveszély
Egyéb

..........................................................................
orvos aláírása/pecsétszáma