Az Országgyűlés
felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat hatékonyan egyesíteni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, a közösségteremtésben és a közösségmegtartásban kiemelten értékes szerepet betölteni, továbbá felismerve, hogy a szövetkezet a tagjai javára, más társas vállalkozási formáktól eltérően működik és a működése során érvényre juttatja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által kinyilvánított nemzetközi szövetkezeti alapelveket, amelyek a következők:
1. önkéntes és nyitott tagság,
2. demokratikus tagi ellenőrzés,
3. tagok gazdasági részvétele,
4. autonómia és függetlenség,
5. oktatás, képzés, tájékoztatás,
6. szövetkezetek közötti együttműködés,
7. felelősség a közösségért,
elismerve, hogy a szövetkezetnek a fentiekre figyelemmel a gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóság elősegítésében meghatározó a jelentősége, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,
a következő törvényt alkotja: *
1. § * E fejezet rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni.
2. § * A szövetkezetek másodlagos szövetkezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A másodlagos szövetkezet olyan szövetkezet, amelyet kizárólag szövetkezetek alapíthatnak abból a célból, hogy tevékenységük előmozdítása érdekében egy másodlagos szerveződési szintet alakítsanak ki.
3. § * A szövetkezet és a tag között kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre.
4. § * Ha a tag a szövetkezet részére kölcsönt nyújt, a tagi kölcsönről szóló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
5. § * (1) A szövetkezetek – mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme érdekében – érdekképviseleti szervezeteket, szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre.
(2) Az érdekképviseleti szervezetek, szövetkezeti szövetségek feladata lehet különösen:
a) a szövetkezetek alapításának és működésének támogatása;
b) a szövetkezetek integrációs, területi vagy szakmai szempontok szerint történő együttműködésének előmozdítása;
c) a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elősegítése;
d) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére;
e) a feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján;
f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének támogatása;
g) kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása;
h) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása.
6. § * Az e törvényben szabályozott sajátos szövetkezetekre az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni.
7. § * (1) * Az iskolaszövetkezet
a) a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
b) a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
c) a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók
számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.
(2) Az iskolaszövetkezetnek a nevében viselnie kell az „iskolaszövetkezet” megnevezést.
(3) * Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat.
(4) * Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez.
(5) *
(6) * A gyakorlati képzéshez kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja.
(6a) * Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot az (1) bekezdés szerinti hallgató – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a 10/B. § (2) bekezdése szerinti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján is elláthatja.
(7) * Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.
(8) * Az iskolaszövetkezet a szolgáltatás fogadójával kötött megállapodást köteles a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szervnek, a szakképzési államigazgatási szervnek annak megkötésétől számított öt munkanapon belül megküldeni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (5) bekezdése szerinti szerv, a szakképzési államigazgatási szerv a szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények teljesülését a szolgáltatás fogadójánál is ellenőrizheti.
(9) * Az iskolaszövetkezet közhasznú jogállású lehet.
8. § * (1) * Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felsőoktatási intézménynek tagként részt kell vennie.
(2) * A nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a tagsághoz a nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény fenntartója hozzájárul. Felsőoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja, és a tagsághoz a felsőoktatási intézmény fenntartója hozzájárul.
(3) * Az iskolaszövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet.
(4) * Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll.
(5) * Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.
9. § * (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az iskolaszövetkezet alapításában részt vevő, a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény, továbbá az intézmény fenntartója által delegált személy.
(2) Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha jogszabályba ütközik vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az intézmény működését.
10. § * (1) Az iskolaszövetkezet közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képviselőjét. A törvényes képviselő távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.
(2) Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezése szükséges. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.
(3) Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és a felügyelő bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet
a) * az iskolaszövetkezet nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény tagjában működő iskolai szülői szervezet (közösség) és diákönkormányzat képviselője,
b) az iskolaszövetkezet felsőoktatási intézmény tagjában működő hallgatói önkormányzat képviselője.
10/A. § * (1) Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni.
(2) A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak.
10/B. § * (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
(4) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
(5) Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.
(7) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
10/C. § * A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
11. § * (1) * Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.
(2) * Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez.
(3) *
12. § * (1) * A nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény azt a vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha a nevelési-oktatási intézmény a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon – külön megállapodás keretében – az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapszabálya szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik.
(3) * A nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon nem minősíthető az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává.
(4) * Ha az iskolaszövetkezet jogutód nélkül megszűnik, az a vagyon, amelyet a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdés alapján bocsátott az iskolaszövetkezet rendelkezésére, a nevelési-oktatási intézményt, illetve a felsőoktatási intézményt illeti meg.
(5) Az iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosíthatja fel a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő.
13. § * (1) * Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói, a felnőttképzési vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követően a diákigazolványra való jogosultság lejártával.
(2) Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá. Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel egyesülhet.
(3) Az iskolaszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, nem iskolaszövetkezetként való továbbműködéséről, jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshez a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény hozzájárulása szükséges. A nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény az iskolaszövetkezet ezen döntéseihez akkor járulhat hozzá, ha a döntés következtében a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezetbe a 12. § szerint bevitt, illetve átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is iskolaszövetkezetet illet meg, vagy az visszakerül az azt szolgáltatóhoz.
(4) * Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve felsőoktatási intézmény megszűnésével vagy kilépésével az iskolaszövetkezetnek nem marad a 8. § (1) bekezdése szerinti tagja, és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem lép be tagként másik, a 8. § (1) bekezdése szerinti intézmény.
13/A. § * (1) Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
13/B. § * (1) * Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.
(2) * Az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését, rekreációját fedezi.
(3) * Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.
(4) * Az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
13/C. § * Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
14. § * (1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.
(2) * A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
(3) A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.
15. § * (1) * A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.
(2) Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.
(3) A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
(4) * Egy helyi önkormányzat legfeljebb hat, egy nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet legfeljebb három szociális szövetkezetben tarthat fenn egyidejűleg tagsági jogviszonyt.
16. § * (1) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának tagsági jogviszonya megszűnik, ha e tag közhasznú jogállása megszűnik.
(2) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagja a közhasznú jogállásának megszűnéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a szociális szövetkezet vezető tisztségviselőjét.
17. § *
18. § * (1) A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).
(2) A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat.
(2a) * A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.
(3) * Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy
b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
19. § * (1) * A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.
(2) A szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell
a) a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját, és
b) a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen
a) a tag teljesítményének figyelembevételére és
b) a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására.
20. § * (1) Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is.
(2) Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.
21. § * (1) A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési jogviszonyban állók számára előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül – az alapszabályban meghatározott időpontban és módon – köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.
(2) Ha a szociális szövetkezet alapítói között tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulásukat az (1) bekezdés szerint teljesítik, e személyeket a cégbejegyzéskor a vagyoni hozzájárulás megfizetése és a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.
21/A. § * (1) A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése – a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül – megfelel az ezen alcímben foglalt előírásoknak is.
(2) A start szociális szövetkezetnek a nevében – a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett – a „start szociális szövetkezet” megnevezést kell viselnie.
21/B. § * (1) A start szociális szövetkezet
a) alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és
b) alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).
(2) A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az e bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.
22. § * (1) Az agrárgazdasági szövetkezet a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként
a) tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára – azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához – szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat, amelynek során
aa) a termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termés közös értékesítését szervezi;
ab) a termés tárolását, feldolgozását végzi;
ac) a termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokat nyújt;
b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági földjét hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.
(2) Az agrárgazdasági szövetkezetnek a nevében – az elsődleges tevékenységének megfelelően – a „mezőgazdasági”, az „erdőgazdasági”, illetve az „élelmiszeripari” kifejezést fel kell tüntetnie.
(3) Az agrárgazdasági szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell a tevékenységének megkezdését szolgáló működési alap létrehozásáról és a működési alap felhasználásának szabályairól.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet a tagjával kötött szerződéses jogviszonyban nem törekedhet nyereség elérésére.
23. § * (1) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjai számának megállapításakor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi nyugdíjasnak minősülő tagokat figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az agrárgazdasági szövetkezet bejegyzésekor a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát a személyes közreműködést nem vállaló nyugdíjas tagok megjelöléséről.
24. § * (1) Az agrárgazdasági szövetkezet súlyos érdeksérelmének kell tekinteni, ha a tagnak a kizárása iránti kereset megindítására okot adó tevékenysége vagy mulasztása az Európai Unió vagy a költségvetés által finanszírozott támogatásnak az agrárgazdasági szövetkezet általi igénybevételét hiúsítja meg vagy az igénybe vételét veszélyezteti.
(2) A bíróság soron kívül határoz a tag tagsági jogainak felfüggesztéséről, ha az agrárgazdasági szövetkezet a kizárást az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezte.
25. § * A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.
26. § * (1) A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet.
(2) * A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.
(3) A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.
27. § * A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
b) * öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.
28. § * A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.
29. § * (1) * A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) * A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) * A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
(4) * A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
(5) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.
(6) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(7) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
(8) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(9) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
30. § * A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
31. § * A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
32. § * (1) A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. 3:334. §-a alapján közösségi alapot képez, amire a Ptk. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
(2) A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
33. § * (1) Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
(2) A nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) * A nyugdíjas szövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
34. § * A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.
35. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.
36. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a 35. §-ban meghatározott célkitűzésekkel.
37. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy tagjai lehetnek.
38. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
39. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.
40. § * (1) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
c) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
e) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,
f) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és
g) a tagsága létesítésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) A tagjelölt köteles az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat igazolni.
41. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
(2) A vagyoni hozzájárulás teljesítése feltételeinek részletszabályait az alapszabály tartalmazza.
(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
42. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez.
(2) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap célja, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, valamint tapasztalat bővítésére és megszerzésére, továbbá a tagok edukációjára.
(3) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap a tagok között nem osztható fel.
(4) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az ismeretfejlesztési és edukációs alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át.
(5) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap igénybevételére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat az alapszabályban kell meghatározni.
(6) Az ismeretfejlesztési és edukációs alapból nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. közösségi alapra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
43. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
44. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van.
(2) A döntéshozatalra egyebekben az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályai irányadóak.
45. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan.
(2) A tagsági megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést akként kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel a 43. § (2) bekezdésére.
46. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre.
(4) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
(5) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.
(7) A (3) bekezdés szerinti tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tagja közötti kapcsolattartás módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
47. § * A szolgáltatás fogadója együttműködik a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetével, így különösen biztosítja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
48. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közhasznú jogállású lehet.
49. § * (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezeteinek érdekképviselete e törvény érdekképviseletre irányadó szabályai szerint több szinten szerveződhet.
(2) Az érdekképviselet legfőbb feladata a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai érdekeinek védelme, képviselete, érvényre juttatása, különös tekintettel a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységét elősegítő jogalkotásban való közreműködésre.
(3) Az érdekképviseletnek kiemelt feladata az is, hogy a szövetkezetek közötti együttműködés nemzetközi szövetkezeti alapelvére is figyelemmel működjön közre más szövetkezeti érdekképviseletekkel a tagjai javára.
(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény érdekképviseletre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
50. § * A szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete” megnevezést.
51. § * (1) Az állam a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete működése során a céljai érvényre juttatásával közérdeket szolgál.
52. § * A gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.
53. § * A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetére a 35–52. §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései és az I. Fejezet rendelkezései az irányadóak.
54-106. § *
107. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően alapított szövetkezetekre, valamint a hatálybalépésekor már működő és a 106. § (1) bekezdésének megfelelően alapszabályukat módosító szövetkezetekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 104. §-a a kihirdetését követő 3. napon, 109. §-a és 113. § (2) bekezdése a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.
(3) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet, a nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő minimális szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg. *
(4) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait rendeletben állapítsa meg. *
108. § * E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.htv.) megállapított rendelkezéseinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben (a továbbiakban: Ptké.) foglaltak szerint kell megfelelni azzal, hogy a Ptk.htv.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a Ptké. szerint bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szociális szövetkezet tagsága nem változtatható meg úgy, hogy a tagok számának aránya a 15. § (3) bekezdésében foglaltaktól – a változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen el.
108/A. § * (1) Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezet és ezen iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodást a Módtv. rendelkezéseinek megfelelően 2016. december 31-ig módosítja.
(2) A 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos Mt. 223. §-ában szabályozott munkaviszony megszűnik.
(3) Amennyiben a felek az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a tagsági megállapodást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás, valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80–81. §-a megfelelően alkalmazandó.
(5) Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet alapszabályának az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges, valamint a Módtv.-vel módosított egyéb rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges módosítását 2016. december 31-ig köteles elvégezni. Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezetnek a Módtv.-vel módosított rendelkezéseknek az alapszabály-módosítás időpontjától, ennek hiányában 2017. január 1-jétől kell megfelelnie.
108/B. § * (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.
(2) A Módtv1. hatálybalépését megelőző napig a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony a Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a kölcsönbevevőnél ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezéseinek 2018. január 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.
(4) * E törvénynek az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény 11. §-ával megállapított 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak az iskolaszövetkezetek 2017. november 1-ig kötelesek eleget tenni.
108/C. § * (1) A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. §-ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az (1) bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.
108/D. § * A szociális szövetkezet az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényben megállapított rendelkezésnek 2023. július 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.
109. § * (1) E törvény 13/A. §-a és a 33. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 13/A. § és a 33. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
110–113. § *
