A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * (1) * E rendeletet kell alkalmazni a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § b), d) és e) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), valamint a Tv. 51. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozók (a továbbiakban együtt: hivatásos állományú) által elkövetett, a Tv. 181. § (1)–(3) bekezdése szerinti fegyelemsértések, a fegyelmi eljárás keretében elbírálandó szabálysértések és katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálására.
(2) E rendelet rendelkezéseit a szolgálati beosztást be nem töltő (rendelkezési állományban lévő) hivatásos állományra is megfelelően alkalmazni kell.
(3) * E rendelet I., II. és IV. Részét az V. Részben meghatározott eltérésekkel a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állományára is megfelelően alkalmazni kell.
1/A. § * A fegyelmi vagy méltatlansági ügyben hozott határozat, valamint a fegyelmi eljárás mellőzésével alkalmazott figyelmeztetésről szóló irat elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
2. § (1) * Az elévülést hivatalból kell vizsgálni az eljárás minden szakaszában. Ha az elévülés bekövetkezte a fegyelmi eljárás megindítása előtt kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi jogkör gyakorlója ezt a tényt elektronikus feljegyzésben rögzíti. Ha a fegyelmi eljárást elrendelték, az elévülés bekövetkeztét a fegyelmi eljárás megszüntetésről szóló határozatban kell megállapítani.
(2) * A Tv. 184. § (2) bekezdése szerinti elévülési időt attól a naptól kell számítani, amikor a fegyelmi jogkört gyakorló számára a fegyelemsértés vagy a szabálysértés megállapítására alkalmas cselekmény és az azzal megalapozottan gyanúsítható személy kiléte ismertté vált.
3. § * A fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni, és le kell folytatni, ha az elrendelésekor, illetve a vizsgálat közben már megállapítható, hogy a Tv. 183. §-a szerinti valamely fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn. A fenyíthetőséget kizáró ok fennállását az érdemi határozatban kell megállapítani.
4. § (1) * Az állományilletékes parancsnoki jogkörrel felruházott vezetők a közvetlen irányításuk alatt álló szervezeti egység valamennyi hivatásos állományú tagja, illetve a kinevezési jogkörükbe tartozó felett – a Tv.-ben meghatározott kivételekkel – a teljes fegyelmi jogkört gyakorolják.
(2) * A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv főigazgatói és az OKF főigazgató-helyettesi jogállású vezetői a közvetlen irányításuk alatt álló szervezeti egységekhez tartozó állomány felett fegyelmi jogkört gyakorolnak, de főtisztek és tisztek esetében szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő fenyítést nem szabhatnak ki.
(3) * A rendvédelmi szerv rendelkezési állományba tartozó, a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, a Tv. 51. § (2)–(4) bekezdése szerinti más szervnél szolgálatot teljesítő vezényelt hivatásos állományú esetében a fegyelmi jogkört gyakorló vezető
a) ha a miniszter kinevezési, illetve munkáltatói hatáskörébe tartozik, a miniszter;
b) ha a miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) teljesíti szolgálatát, akkor a miniszter;
c) az általa vezetett szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tekintetében
ca) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál (a továbbiakban: NVSZ) a főigazgató,
cb) a Terrorelhárítási Központnál (a továbbiakban: TEK) a főigazgató,
cc) a rendvédelmi oktatási intézmény igazgatója,
cd) *
ce) *
cf) * a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál a főigazgató,
cg) *
(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó más szervnél vagy katonai oktatási intézménynél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúval szemben a fegyelmi jogkört az országos parancsnok gyakorolja.
(5)–(6) *
5. § * Az országos parancsnok az országos parancsnokság szervezeti és működési szabályzatában a Tv. 194. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományban lévők feletti fegyelmi jogkör gyakorlását a szervezetszerű helyetteseire átruházhatja, a jogkör gyakorlásával megbízott vezető azonban az országos parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozó fenyítést nem szabhat ki.
6. § (1) * A vezénylés vagy átrendelés helye szerinti állományilletékes parancsnok (munkáltatói szerv vezetője) a kiszabott fenyítésről, annak jogerőre emelkedését követően, haladéktalanul tájékoztatja az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnokát.
(2) Ha olyan fenyítés kiszabása válik szükségessé, amely a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja, a fenyítés kiszabására hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz történő felterjesztés előtt ki kell kérnie az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnokának véleményét.
7. § (1) * Az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazására az állományilletékes parancsnok az irányítása alatt álló szervezet szervezeti és működési szabályzatban a legalább osztályvezetői besorolású vezetőt felhatalmazhatja. Az átruházott jogkörben eljáró vezető, ha a figyelmeztetés ellen nem nyújtottak be kifogást, a figyelmeztetésről szóló irat bemutatásával a fegyelmi jogkör gyakorlóját soron kívül tájékoztatja. Kifogás benyújtása esetén a keletkezett iratokat haladéktalanul felterjeszti a fegyelmi jogkör gyakorlójához.
(2) * Az állományilletékes parancsnok a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az ügyrendben felhatalmazhatja helyetteseit, hogy helyette és nevében a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogkört gyakorolják. Az átruházott jogkörben eljáró vezető legfeljebb a Tv. 185. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fenyítéseket szabhatja ki. Nem alkalmazható ez a szabály, ha fegyelmi eljárás során katonai vétséget kell elbírálni.
(3) Az átruházott jogkörben hozott fenyítést az átruházó nem vizsgálhatja felül, kivéve, ha a jogkör gyakorlója hatáskörét meghaladóan járt el. A hatáskört meghaladó fenyítést érvényteleníteni kell. Az átruházó az érvénytelen fenyítés kiszabását követő 5 napon belül az érvénytelenítés mellett új fenyítés kiszabására intézkedhet.
8. § (1) * A Tv. 193. § (2) bekezdése szerinti határidő-meghosszabbításnak akkor van helye, ha folyamatban levő fegyelmi eljárásban az áttételt megelőzően a vizsgálat határidejét a Tv. 195. § (3) (3) bekezdése alapján már meghosszabbították és a rendelkezésre álló idő nem elég az érdemi döntés megalapozásához szükséges bizonyítékok beszerzéséhez.
(2) * Nem kell a fegyelmi eljárást áttenni, ha a korábbi szolgálati hely szerint illetékes parancsnok a fegyelmi eljárást a Tv. 210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f)–g) pontja alapján megszünteti.
(3) * Ha az országos parancsnok, az NVSZ főigazgatója, a TEK főigazgatója, valamint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója vagy a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró egyedi ügyben a fegyelmi jogkört magához vonja vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező másik elöljárót bíz meg a fegyelmi eljárás lefolytatásával, a jogkör gyakorlója a fenyítés kiszabása előtt az ügyről és az eljárás alá vont személyéről kikéri az érintett állományilletékes parancsnokának véleményét.
(4) *
(5) A fegyelmi jogkör elvonásának, illetve más fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljáró megbízásának akkor van helye, ha a fegyelemsértés súlya, jellege, a fegyelemre gyakorolt hatása azt indokolttá teszi vagy az eredeti fegyelmi jogkör meghagyása esetén nem biztosított az ügy törvényes és elfogulatlan kivizsgálása, így különösen, ha
a) az ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlójának felelőssége is felvethető,
b) az eljárás alá vonttal vagy az ügy sértettjével hozzátartozói vagy a munkatársi kapcsolatot meghaladó személyes viszonyban áll,
c) az eljárás alá vonttal vagy annak hozzátartozójával bíróság vagy más hatóság előtt jogvitája van,
d) az eljárás alá vont kezdeményezésére vele szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult.
(6) A fegyelmi jogkör elvonását vagy más elöljáróra bízását az eredeti fegyelmi jogkör gyakorlója és az eljárás alá vont is kezdeményezheti.
(7) A fegyelmi eljárás áttételéről és a fegyelmi jogkör elvonásáról, illetve az erre irányuló kérelem elutasításáról indokolás nélküli határozatban kell rendelkezni. A határozat ellen panasznak nincs helye.
9. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést alkalmaz, azt a címzettnek szóló iratba kell foglalni. A figyelmeztetést tartalmazó iratban meg kell jelölni a vétkes kötelezettségszegést megvalósító cselekményt (tényállást) és a megszegett kötelezettséget.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban, szóban meghallgatja a hivatásos állományút vagy írásban kér tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló döntés meghozatalát, ha a hivatásos állományú a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt neki felróható okból elmulasztja.
(2a) * A (2) bekezdés szerinti szóbeli meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) * Az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni kifogást a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáróhoz címezve írásban kell benyújtani. A kifogást nem kell megindokolni.
10. § (1) Egy eljárásban kell elbírálni a hivatásos állományú által elkövetett és a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést.
(2) Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell.
(3) * A kiterjesztés, illetve az egyesítés mellőzhető, ha az utóbb tudomásra jutott fegyelemsértés kivizsgálása a már elrendelt fegyelmi eljárásban folyó vizsgálat határidejében – a meghosszabbítás lehetőségét is figyelembe véve – nem biztosítható vagy a fegyelmi eljárást felfüggesztették, illetve az újabb tudomásra jutott ügyben az eljárás felfüggesztése indokolt, és emiatt az ügyek egy eljárásban való elbírálása a Tv. 182. § (1) bekezdésében meghatározott célok érvényesülését akadályozná.
(4) * Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált ügy szabálysértés vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. § (1) bekezdése alapján fegyelmi elbírálásra utalt katonai vétség.
(5) * Az ügyeket el lehet különíteni, ha a különböző tényállást megvalósító fegyelemsértések önállóan elbírálhatók és együttes elbírálásuk a felelősségrevonást jelentősen késleltetné.
11. § (1) * Fegyelemsértés megalapozott gyanúja akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli.
(2) Minden elöljárónak kötelessége, hogy a tudomására jutott fegyelemsértésről vagy a fegyelemsértés gyanújáról haladéktalanul tájékoztassa a fegyelmi jogkör gyakorlóját és annak intézkedéséig gondoskodjon a vétkes kötelezettségszegés bizonyítékainak megőrzéséről, a tanúk adatainak rögzítéséről, szükség esetén a helyszín biztosításáról.
(3) Ha kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak parancsnoki (tényfeltáró) vizsgálattal vagy más módon (pl. belső ellenőrzés) kell a megalapozott gyanút alátámasztó vagy kizáró körülményeket tisztázni. A parancsnoki (tényfeltáró) vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás megkerülésére, a fegyelemsértéssel gyanúsítható hivatásos állományú jogainak csorbítására.
(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére (áttételére), a vizsgáló kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével figyelmeztetés alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának, de a mulasztó felelősségét meg kell vizsgálni.
(5) A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekről, valamint költségek biztosításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik.
(6) * A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatnak a Tv. 195. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmaznia kell az eljárás alá vont kioktatását a képviselő igénybevételére, és az eljárás iratainak megismerésére vonatkozó, a bizonyítással és a vizsgáló személyével kapcsolatos észrevételezési és indítványozási jogára.
12. § * Ha a folyamatban levő fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény egyben katonai vétséget is megvalósít és azt a Be. 710. § (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárásra utalták, a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot módosítani kell. A módosított határozatban rendelkezni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény vizsgálata a továbbiakban a katonai vétség miatt folytatódik, és tájékoztatni kell az eljárás alá vontat a megváltozott eljárási és jogorvoslati szabályokról.
13. § (1) * A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás alá vonti meghallgatásról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak kézbesíteni kell.
(2) * A fegyelmi vizsgálat meghosszabbításáról [Tv. 195. § (3) bekezdés] a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolás nélküli határozatban rendelkezik. A vizsgálat határidejének meghosszabbításáról a vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét írásban értesíti.
14. § (1) * Fegyelmi vizsgálat lefolytatásával a fegyelmi jogkört gyakorló irányítása alatt álló fegyelmi ügyek intézésére létrehozott szervezeti egység (fegyelmi szerv) hivatásos állományú munkatársát vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott hivatásos állományú személyt kell megbízni. Ilyen szervezeti egység vagy munkatárs hiányában a fegyelmi jogkör gyakorlója az alárendeltjei közül – a Tv. 196. § (1) bekezdése figyelembevételével – megfelelő jogi és szakmai ismeretekkel rendelkező, arra alkalmas hivatásos állományút bíz meg a vizsgálattal.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján arra alkalmas személy nincs a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró alárendeltségében, a fegyelmi jogkör gyakorlója az elöljáró parancsnoktól kéri vizsgáló kijelölését.
(3) * A vizsgáló személyével kapcsolatos, a Tv. 196. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot a vizsgálattal megbízott köteles haladéktalanul bejelenteni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A vizsgáló személyével kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítását az eljárás alá vont vagy képviselője is kérheti. Az összeférhetetlenségről, illetve az új vizsgáló kijelöléséről a fegyelmi jogkör gyakorlója három napon belül határozatban dönt. A döntés ellen panasznak nincs helye.
(4) Az összeférhetetlenség elbírálásáig, illetve az új vizsgáló személyének kijelöléséig a vizsgáló eljárási cselekményt halaszthatatlan esetben és csak a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával végezhet.
(5) *
(6) * A büntetés-végrehajtási szervezetnél az (1) bekezdésben meghatározott egyéb kizáró okok hiányában, az eljárás alá vont szolgálati elöljárója is lehet vizsgáló, amennyiben csatolt munkakörben, országos parancsnoki megbízás alapján folyamatosan lát el fegyelmi-, nyomozótiszti feladatokat.
15. § (1) * Az eljárás alá vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban képviselőként eljárhat az ügyvéd (jogi képviselő), a Tv. 197. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel a szolgálatteljesítés helye szerinti szerv állományába tartozó személy, továbbá az érdek-képviseleti szerv képviseletében eljáró személy (a továbbiakban: a képviselő).
(2) * A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta. A vizsgáló felterjesztésére a fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő részvételét elutasítja, ha a képviselő a Tv. 197. § (2) bekezdése alapján nem láthatja el a képviseletet.
(3) Ha az eljárás alá vont képviseletével a szerv állományába tartozó személyt bíz meg, a képviselőt az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása idejére a szolgálat alól mentesíteni kell.
(4) * Ha a fegyelmi eljárást a Tv. 210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f)–g) pontja alapján megszüntetik, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek visszatérítésének lehetőségére.
(5) Az eljárás alá vont jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.
16. § (1) A fegyelmi eljárás felfüggesztését a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el, melyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az ügyben bizonyításra irányuló eljárási cselekményt végezni nem lehet.
(2) Az eljárás folytatását a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolás nélküli határozatban rendeli el.
(3) * Az eljárás alá vontat és képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és a folytatásáról haladéktalanul az erről szóló határozattal értesíteni kell.
17. § (1) A szolgálati beosztásból (a továbbiakban: beosztásból) történő felfüggesztésről a vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelkezik akkor is, ha nem ő az eljárás alá vont állományilletékes parancsnoka.
(2) A fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag az ügyben a fegyelmi felelősség megállapítása esetén rendfokozatot, szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.
(3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye,
a) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása akadályozhatja a bizonyítékok beszerzését, a tényállás felderítését,
b) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása a cselekmény jellegére vagy az eljárás alá vont személyére tekintettel hátrányosan befolyásolná a személyi állomány munkavégzését, a fegyelem fenntartását.
(4) * A szolgálati beosztásból felfüggesztésnek a Tv. 199. § (3) bekezdése alapján történő meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt.
(5) * A beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a megszüntetésre a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A beosztásból történő felfüggesztésnek a Tv. 199. § (5) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, az eljárás alá vont – eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett – vezényléssel az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó szervnél, ennek hiányában a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél levő másik – a besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő, ha erre nincs lehetőség, alacsonyabb – szolgálati beosztásban foglalkoztatható az eljárás befejezéséig.
(6) * A beosztásból történő felfüggesztésről, annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, külön határozatban kell rendelkezni. A Tv. 199. § (6) bekezdése szerinti felfüggesztésről az érdemi határozatban kell rendelkezni. A határozatot intézkedésre haladéktalanul meg kell küldeni a felfüggesztett hivatásos állományú szolgálati elöljárójának, az illetékes személyügyi szervnek, a rendelkező részét a pénzügyi szervnek is.
(7) * A Tv. 201. § (1) bekezdése szerinti panasz elutasítása ellen további külön jogorvoslatnak nincs helye. Az érdemi határozat elleni jogorvoslat során azonban a beosztásból felfüggesztés elrendelésének vagy a felfüggesztés fenntartásának jogszerűségét az eljárás alá vont vitathatja. Nincs helye panasznak, ha felfüggesztésére vagy annak fenntartására a Tv. 199. § (6) bekezdése alapján került sor.
(8) *
18. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét, a tanút, a szakértőt, a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti. Az írásbeli értesítés, illetve megkeresés teljesíthető elektronikus levélben is. Teljesítettnek azonban csak akkor tekinthető, ha a vételét a címzettje – vagy a címzettel való közlését annak szolgálati elöljárója – elektronikus úton visszaigazolja.
(2) * Az értesítés szóbeli közlésére csak akkor van lehetőség, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt – a Tv. 203. § (1) bekezdésére figyelemmel – már nem biztosítható és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, melyet az értesítettel az eljárási cselekmény megkezdése előtt alá kell íratni vagy annak elfogadásáról a meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. Ennek hiányában a szóbeli értesítést hatálytalannak kell tekinteni és új határnap kitűzésére kell intézkedni.
(3) Az eljárás alá vontat az értesítésében tájékoztatni kell arról, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételt megtagadhatja, illetve védekezését a meghallgatására kitűzött időpontig írásban is előterjesztheti. Az eljárás alá vont kérésére a vizsgáló – méltányolható okból – az írásbeli védekezés előterjesztésére biztosított határidőt legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.
(4) Hivatásos állományú értesítését a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. Ha erre az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, a meghallgatásának tervezett időpontjáról az értesített szolgálati elöljáróját az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.
(5) * Nem rendvédelmi szerv, illetve a nem a miniszter irányítása alatt álló szerv állományába tartozó tanút a tervezett meghallgatása érdekében a vizsgáló személyesen megkeresi. A tanút tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánják meghallgatni, valamint arról, hogy a fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni. A tanúnak fel kell ajánlani, hogy tanúvallomása felvételére – választása szerint – lakhelyén vagy a rendvédelmi szerv hivatali helyiségében is sor kerülhet. A tanú nyilatkozatának megfelelően az írásbeli értesítést részére kézbesíteni kell.
(6) * Az eljárás alá vont és a tanú (sértett) írásos vagy jegyzőkönyvbe vett kérelme vagy egyetértő nyilatkozata esetén a Tv. 203. § (1) bekezdésében meghatározott időpontnál hamarabb is megtartható a meghallgatása (folytatólagos meghallgatása), illetve a szembesítés.
19. § (1) * A vizsgálat megkezdésekor iratjegyzéket kell felfektetni, amelyet az eljárás jogerős befejezéséig folyamatosan vezetni kell. Ha a tárgyi bizonyíték anyagánál vagy méreténél fogva az iratokhoz nem csatolható, akkor azt sorszámmal kell ellátni és az iratjegyzéken fel kell tüntetni. A fegyelmi eljárásra vonatkozó ügyészségi, szakfelügyeleti rendelkezéseket, intézkedéseket, továbbá a belső levelezés iratait keletkezésük sorrendjében, sorszámozva, összefűzötten, a fegyelmi iratoktól elkülönítetten kell kezelni (házi irat).
(2) * A fegyelmi eljárás során elvégzett eljárási cselekményekről a jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. Ha arról másolat kiadása szükséges, azt a vizsgáló hitelesíti.
(3) * A fegyelmi eljárás lefolytatásához a miniszter irányítása alá tartozó szervek vezetői és munkatársai kötelesek a szükséges információkat megadni, iratokat – a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok szerint – átadni, a kért vizsgálatokat elvégezni.
(4) Ha a bizonyításhoz más hatóságnál vagy bíróságnál keletkezett iratok beszerzése szükséges, az erről szóló megkeresésben a fegyelmi jogkör gyakorlójának meg kell jelölnie az eljárás alá vont személyt, a kért irat vagy bizonyíték összefüggését a fegyelmi eljárás tényállásával, illetve a vétkesség megállapításával.
20. § (1) A fegyelmi eljárás alá vontat a meghallgatása előtt ismételten ki kell oktatni a jogaira és röviden össze kell foglalni a terhére rótt kötelezettségszegést.
(2) Az eljárás alá vontat tájékoztatni kell arról, hogy
a) nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, azonban a nyilatkozat megtagadásával lemond a védekezés e módjáról és az ügyet a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján fogják elbírálni,
b) nyilatkozatát írásban is megteheti,
c) * nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,
d) * aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el.
(3) Ha az eljárás alá vont a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és írásos védekezését sem terjesztette elő vagy nem kívánt az ügy érdemére nyilatkozni, a vizsgáló írásban, illetve a jegyzőkönyvben tájékoztatja, hogy az ügyét a védekezése előterjesztése hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogják elbírálni.
(4) * A tanút és jogi képviselőjét a tanú meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy
a) milyen ügyben kívánják meghallgatni,
b) * nem terheli tanúzási kötelezettség, ha nem rendvédelmi szerv állományába tartozik,
c) * nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,
d) * aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el,
e) a fegyelmi ügyben elkövetett hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli,
f) * a tanú vagy jogi képviselője kérheti a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését.
(5) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához, illetve elérhetőségéhez feltétlen szükséges.
(6) * E rendelet alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.
(7) Ha a tanú adatainak zártan kezelését kérte, a – nevén kívüli – személyes adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni és az eljárás jogerős befejezésekor meg kell semmisíteni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló elöljáró és kivizsgálásában résztvevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.
(8) Az eljárás alá vont és a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az eljáró szerv és az ügyszám megjelölését,
b) a meghallgatás tárgyát (kinek, milyen ügyben történő meghallgatása),
c) a meghallgatás helyét, dátumát, kezdetének és befejezésének időpontját,
d) a jegyzőkönyv felvételének módját, ha az nem írásban történt,
e) a meghallgatáson jelen levő személyek nevét és az eljárásbeli jogállását,
f) az eljárás alá vont adatait [születési évét és helyét, anyja leánykori nevét, rendfokozatát (besorolását), munkakörét, szolgálati beosztását, lakcímét],
g) a tanú adatait (nevét, születési évét és helyét, anyja leánykori nevét, lakcímét, tartózkodási helyét – ha a szerv állományába tartozik lakcím helyett a munkakörét, szolgálati beosztását),
h) * a tanú vagy jogi képviselője nyilatkozatát a tanú adatainak zártan történő kezeléséről,
i) a meghallgatott tájékoztatását a vizsgálat tárgyáról,
j) a meghallgatott eljárási jogaira és kötelezettségeire történő tájékoztatását,
k) a meghallgatott nyilatkozatát a j) pont szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről,
l) a tanú nyilatkozatát az eljárás tárgyához, illetve az eljárás alá vonthoz való viszonyáról (az ügy jogait, kötelezettségeit érinti-e, az eljárás alá vonttal alá-fölérendeltségi viszonyban, rokoni kapcsolatban áll-e, illetve van-e közöttük elszámolási viszony, vitás ügy, szorosabb baráti vagy haragos kapcsolat),
m) az eljárás alá vont nyilatkozatát arról, hogy tesz-e nyilatkozatot, ha nem tesz, védekezését írásban kívánja-e előterjeszteni,
n) a meghallgatott érdemi nyilatkozatát,
o) a meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy a jegyzőkönyv a nyilatkozatát helyesen tartalmazza,
p) záradékot és a jelenlevők aláírásait.
(9) * A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a vizsgáló mely kérdésére a meghallgatott milyen választ adott, illetve mely nyilatkozatát adta saját elhatározásából. A jegyzőkönyvet az eljárás alá vont és a hivatásos állományba tartozó tanú a Tv. 6. § (7) bekezdés d) pontja szerinti elektronikus dokumentumban írja alá. Ha az eljárás alá vont az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét külön jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(9a) * A jegyzőkönyvet a meghallgatott tanú minden írott oldal alján, illetve a jogairól, kötelezettségeiről kapott tájékoztatásra vonatkozó nyilatkozata után aláírja, ha nem kötelezett a Tv. 6. § (7) bekezdés szerinti aláírásra. Ha az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(10) A meghallgatott nyilatkozatát egyes szám első személyben, lehetőség szerint szöveghűen, a lényegesebb részeket szó szerint kell lejegyezni. Az érintett előzetes hozzájárulásával a nyilatkozat video- vagy hangfelvétellel is rögzíthető, de a meghallgatásnak ez esetben is meg kell felelnie a (8) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek. A kizárólag video- vagy hangfelvétellel rögzített nyilatkozatot le kell jegyezni, és abban utalni kell arra, hogy a felvétel milyen módon történt. A video- vagy hangfelvételt az eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni.
(11) Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni a (8) bekezdés f)–l) pontjában meghatározottak írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni.
(12) Ha a tanú és az eljárás alá vont nyilatkozata között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Nincs helye szembesítésnek, ha a tanú vagy az eljárás alá vont a szembesítést nem vállalja. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni.
21. § (1) Szemlét kell tartani, ha a vizsgáló megítélése szerint a bizonyítás szempontjából fontos információk beszerzése csak valamely helyszín vagy tárgy (szemle tárgy) megtekintésével biztosítható.
(2) Helyszíni szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető.
(3) Szemléről, helyszíni szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amelyet az eljárási cselekményen rögzítettek, megállapítottak, és nyilatkoztak, azzal, hogy a jelenlevők nyilatkozatát egyes szám harmadik személyben, azok lényegének összefoglalásával kell lejegyezni és a jelentést csak a vizsgáló írja alá.
(4) A szemle és a helyszíni szemle folyamatát a jegyzőkönyv, illetve jelentés készítése mellett, lehetőség szerint fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez mellékelve kell az iratokhoz csatolni. Nyom, anyagmaradvány rögzítését és leírását a kriminalisztika szabályai szerint úgy kell elvégezni, hogy annak hitelessége utóbb ne legyen vitatható.
(5) Szemlét és helyszíni szemlét legalább két, lehetőség szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója irányítása alatt álló szerv állományába tartozó, az ügyben nem érintett személy (eljárási tanú) jelenlétében kell foganatosítani. Az eljárási cselekményen az eljárás alá vont és képviselője is jelen lehet. Annak időpontjáról a vizsgáló értesíti az érintetteket. Az értesítettek távolmaradása az eljárási cselekmény végrehajtását nem akadályozza. A jelenlévő eljárás alá vont és képviselője egyetértése esetén az eljárási tanú bevonása mellőzhető.
(6) Egyéb eljárási cselekményekről (pl. felvilágosítás kérésről) a vizsgáló feljegyzést készít.
(7) Az eljárási cselekményt, ha azon a vizsgálón kívül más részvétele is szükséges vagy más is jogosult a részvételre, az érintett ettől eltérő kérésének teljesítését kivéve, csak hivatali munkaidőben lehet elvégezni, illetve hivatali munkaidő alatti időpontra kitűzni.
22. § (1) A vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója szakértőt rendel ki, ha a vétkes kötelezettségszegés megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. Szakértőként elsősorban igazságügyi szakértőt kell kirendelni.
(2) A szakértő kirendeléséről és a szakvélemény beérkezéséről, illetve a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vontat és képviselőjét.
23. § (1) Az eljárás alá vont és képviselője részére – előzetes egyeztetés alapján – hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy a fegyelmi eljárás irataiba betekintsenek. A betekintés megtörténtéről feljegyzést kell készíteni.
(2) * A fegyelmi eljárás iratairól a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a zártan kezelt adatok kivételével – az eljárás alá vont vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni. A másolat, ha a feltételek biztosítottak és az eljárás alá vont vagy képviselője ezt elfogadja, elektronikus úton (elektronikus adathordozón vagy e-mailben) is átadható.
(3) A másolaton a kiadás előtt a kérelmezőn kívüli személy személyes adatait – ide nem számítva a nevét és az egyébként közérdekűnek minősülő adatait – olvashatatlanná kell tenni.
24. § (1) * A vizsgáló, ha a vizsgálatra nyitva álló határidő eltelt vagy a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat már beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. Erről a Tv. 203. § (1) bekezdése figyelembevételével értesíti az eljárás alá vontat és képviselőjét. Nem akadálya az összefoglaló jelentés elkészítésének és az iratok fegyelmi jogkör gyakorlójának történő átadásának, ha az eljárás alá vont, illetve képviselője az iratismertetésen nem jelent meg.
(2) Ha a vizsgáló az eljárás alá vont meghallgatása előtt a szükséges bizonyítékokat beszerezte, az iratismertetés az eljárás alá vont meghallgatását követően közvetlenül is megtartható, feltéve, hogy erről a körülményről a meghallgatásról szóló értesítésben előzetesen tájékoztatták az eljárás alá vontat és képviselőjét.
(3) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell jelölni az eljáró szervet, ügyszámot, az ügy tárgyát az eljárás alá vont megnevezésével, a jegyzőkönyv felvételének időpontját, helyszínét, a jelenlevők nevét és eljárásbeli jogállását, az ismertetésre felajánlott fegyelmi iratok terjedelmét (lapszámát), az eljárás alá vont és képviselője által tanulmányozott iratokat lapsorszám szerint megjelölve, az eljárás alá vont és képviselője nyilatkozatát, indítványát, a vizsgáló indokolt döntését az előterjesztett bizonyítási indítványról.
(4) * Ha az iratismertetésen előterjesztett bizonyítási indítványnak a vizsgáló helyt ad, a bizonyítás kiegészítését tíz munkanapon belül el kell végezni és ezt követően újabb iratismertetést kell tartani. További bizonyítás kiegészítésnek nincs helye.
25. § A vizsgáló az iratismertetést követően (összefoglaló) jelentést készít. A jelentésben meg kell jelölni az eljárásra okot adó kötelezettségszegést, a vizsgálat alapján megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont által megvalósított tényleges kötelezettségszegést, annak jogi alapját, az eljárás alá vont védekezését, a felelősségre vonás során figyelembe venni javasolt körülményeket és a vizsgáló javaslatát az érdemi elbírálásra vagy az eljárás megszüntetésére.
26. § (1) * A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi iratok kézhezvételét követően a személyes meghallgatás időpontját a Tv. 203. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával tűzi ki.
(2) * A személyes meghallgatásról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak meg kell küldeni – ha az nem tartalmaz minősített adatot – a vizsgáló érdemi döntésre vonatkozó javaslatát nem tartalmazó összefoglaló jelentést is. Ha az összefoglaló jelentés minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vontat és képviselőjét az értesítésben kell tájékoztatni, hogy a jelentést hol és mikor tekinthetik meg.
(3) A személyes meghallgatásról szóló értesítésben tájékoztatni kell, hogy a kitűzött időpontig az eljárás alá vont a védekezését írásban is előterjesztheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.
(4) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha pedig az eljárás alá vont azon nem jelent meg, e tényről feljegyzést kell készíteni, melyben rögzíteni kell a távolmaradás ismert okát és azt, hogy az eljárás alá vont előterjesztett-e írásbeli védekezést.
(5) * A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatás befejezésekor közli az eljárás alá vonttal, hogy az eljárást megszünteti, póteljárásra utalja vagy öt napon belül az ügyet érdemben elbírálja.
27. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok áttanulmányozása során, illetve az eljárás alá vont és képviselője személyes meghallgatáson tett nyilatkozata alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat a tényállást, illetve a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából fontos körülményeket az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben nem derítette fel, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges, de orvosolható eljárási hiba történt, póteljárást rendel el. Az erről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket el kell végezni.
(2) A póteljárás befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani és kiegészítő jelentést készíteni. Az újabb személyes meghallgatás tárgyában a 26. § szerint kell eljárni.
(3) *
28. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az egyszerűsített eljárás feltételei fennállnak és a fegyelemsértést a fegyelmi jogkör gyakorlója egyszerűsített eljárás keretében kívánja elbírálni, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban – a vizsgáló kijelölése helyett – erről az eljárás alá vontat tájékoztatni kell. Egyben fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben a terhére rótt fegyelemsértés elkövetését vitatja, arról írásban vagy a személyes meghallgatásakor szóban nyilatkozzon.
(2) * Az egyszerűsített eljárásban a személyes meghallgatás időpontját a Tv. 203. §-ának figyelembevételével kell kitűzni. Ha az eljárás alá vont személyes meghallgatáson való részvételében önhibáján kívül akadályoztatva van és védekezését írásban sem közölte, az eljárást a Tv. 198. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni.
(3) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből világosan ki kell derülnie, hogy az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelemsértés tekintetében, illetve az egyszerűsített eljárás alkalmazásáról milyen nyilatkozatot tett.
(4) Ha az eljárás alá vont a felelősségét nem ismeri el, vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazását nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója kiegészítő határozatban intézkedik a vizsgálat lefolytatásáról és a vizsgáló személyének kijelöléséről.
29. § (1) A személyes meghallgatást követő, ha pedig az eljárás alá vont és a képviselője előzetesen bejelentette, hogy a személyes meghallgatáson nem kíván megjelenni, az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított öt napon belül kell az érdemi határozatot meghozni és kiadmányozni.
(2) Fenyítést kiszabni csak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekménnyel elkövetett és kétséget kizáróan bizonyított tényeken alapuló vétkes kötelezettségszegés miatt, a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a vétkesség fokának, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeknek együttes értékelése alapján lehet.
(3) Általában enyhítő körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálat ellátása és/vagy szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogástalan volt, ha a terhére rótt vétkes kötelezettségszegés körülményeit önként és teljeskörűen feltárta, felelősségét elismerte.
(4) Általában súlyosító körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálat ellátása és/vagy szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogásolható volt, ha más fenyítés hatálya alatt áll, ha a cselekményével az őt foglalkoztató szervnek vagy másoknak kárt okozott, kivéve, ha azt a fenyítés kiszabásáig megtérítette.
30. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatnak valamennyi, az eljárás alá vont terhére rótt cselekményről rendelkezni kell.
(2) Ha egy eljárásban több eljárás alá vont fegyelmi felelősségéről kell dönteni, minden eljárás alá vonttal szemben külön-külön érdemi határozatot kell hozni. Az érintett részére csak a reá vonatkozó határozatot kell közölni.
(3) * A Tv. 208. §-a alapján felterjesztett és javasolt fenyítés kiszabására jogosult elöljáró, amennyiben nem ért egyet a javasolt fenyítés alkalmazásával, vagy az eljárás megalapozottságát, illetve törvényességét aggályosnak tartja, a fenyítés kiszabását elutasítja és az iratokat más fenyítés kiszabására, vagy eljárás megszüntetésére irányuló javaslatával haladéktalanul visszaküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.
31. § * A Tv. 210. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az erről rendelkező állományparancsban a szolgálati viszony megszüntetésére megjelölt nap eltelt.
32. § (1) * A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot annak keltétől számított öt munkanapon belül, a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy megbízása alapján a fegyelmi szerv vezetője vagy az eljárás alá vont legalább osztályvezető beosztású szolgálati elöljárója hirdeti ki. A kihirdetésen az eljárás alá vonton, a képviselőjén kívül jelen lehet a fegyelmi szerv vezetője (munkatársa) és az eljárás alá vont szolgálati elöljárója is. A kihirdetést követően az eljárás alá vonttal a határozatot a Tv. 6/A. §-ában foglaltak szerint közölni kell (kézbesítés). A kézbesítés megtörténtét az átvevőnek igazolnia kell.
(2) * Ha az eljárás alá vont a kihirdetésen nem jelenik meg, vele a határozatot az elektronikus kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint közölni kell.
(3) * Ha a kézbesítésre a Tv. 6/A. § (6) bekezdésének alkalmazásával kerül sor, a határozatot tértivevénnyel kell a hivatásos állomány tagja részére megküldeni. Ha ebben az esetben az újra megkísérelt kézbesítés is eredménytelen, az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.
(4) *
(5) * Ha a kézbesítés eredménytelensége nem róható az eljárás alá vont terhére, az akadály elhárulta, illetve a határozat eredménytelen kézbesítéséről való tudomásszerzést követő 8 napon belül tett bejelentése alapján a határozatot a részére újból kézbesíteni kell és a fenyítés végrehajtására tett intézkedéseket vissza kell vonni.
33. § (1) * Az eljárás alá vont vagy képviselője az érdemi határozattal szembeni panaszát az elöljáró parancsnokhoz címezve írásban elektronikus dokumentum formájában vagy szóban a fegyelmi jogkör gyakorlójánál terjesztheti elő. A szóban előadott panaszt írásba kell foglalni, amelynek az írásba foglalásáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik. A panaszt nem szükséges megindokolni.
(2) Ha az írásos panaszt nem a fegyelmi jogkör gyakorlójához nyújtották be, a panaszt kézhez kapó elöljáró (vezető) köteles haladéktalanul továbbítani a fegyelmi jogkör gyakorlójához.
(3) Az érdemi határozat ellen benyújtott panaszt a fegyelmi jogkör gyakorlója megvizsgálja, és ha az az ügy érdemét, illetve a rendelkezés tartalmát nem érintő hiba (elírás, számítási hiba, hibás jogszabályi hivatkozás stb.) kijavítására irányul, a határozat kijavítására intézkedik. A kijavító határozat közlésével az érdemi határozat jogerőre emelkedik.
(4) * Ha a panasz a határozat megalapozottságát vagy jogszerűségét, illetve a fenyítés mértékét vitatja vagy ha indokolást nem tartalmaz, továbbá ha a határozat kijavításának nem adott helyt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a panaszt, a fegyelmi eljárás iratait egy példányban, a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, az eljárás alá vontról készített parancsnoki jellemzést, rendfokozatot, beosztást, valamint szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása esetén a személyi anyagát 5 napon belül felterjeszti a panasz elbírálására jogosult elöljáróhoz. Az országos parancsnok, az NVSZ főigazgatója, a TEK főigazgatója, valamint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója által hozott érdemi határozat elleni panasz esetén az iratokat a miniszterhez címezve az országos parancsnokság, az NVSZ, a TEK vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság részére kell megküldeni.
(5) A panasz elbírálásában nem vehet részt, aki az elsőfokú határozat meghozatalában, illetve az azt megelőző vizsgálatban részt vett, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az ügyben eljárás alá vontként, tanúként vagy szakértőként vett részt.
(6) A felülvizsgálat során lefolytatott bizonyításkiegészítés nem irányulhat az eljárás megismétlésére. Az ügyben már meghallgatott tanút, szakértőt, illetve az eljárás alá vontat csak akkor lehet ismételten meghallgatni, ha azzal az ügyre vonatkozó lényeges új adat, bizonyíték szerezhető be, vagy meghallgatásuk az eljárási szabályok lényeges megsértésével történt. Az egyes eljárási cselekményekre a 20–24. § rendelkezései az irányadók.
(7) * Ha a felülvizsgálat során az elöljáró megállapítja, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a hatáskörét meghaladó fenyítést szabott ki, a Tv. 8. §-ában meghatározott semmisségi szabályokra hivatkozva új határozat hozatalára az iratokat visszaküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.
(8) A bizonyításkiegészítés során keletkezett iratok egy példányát a fegyelmi eljárás felterjesztett irataihoz csatolni kell.
(9) * A panasz elbírálásáról szóló érdemi határozatot és a felterjesztett iratokat a panasz elbírálója megküldi az elsőfokú határozatot hozó elöljárónak (vezetőnek), aki intézkedik a határozat panaszos részére történő kihirdetéséről, közléséről, illetve a képviselőjének történő megküldéséről.
34. § (1) * A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat jogerőre emelkedéséről a vizsgáló feljegyzést készít, amit a fegyelmi eljárás irataihoz csatol és a személyügyi szervnek megküld. A fenyítés végrehajtására az állományilletékes parancsnok intézkedik.
(2) * Fegyelmi felelősség megállapítása esetén a Tv. 185. § (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott fenyítés végrehajtásáról a fegyelmi felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül állományparancsban, a Tv. 62. § (1) bekezdése alapján vezényeltek esetében határozatban kell rendelkezni.
(3) * Fenyítés végrehajtására kiadott állományparancs (határozat) ellen benyújtott szolgálati panaszban a jogerőre emelkedett fegyelmi határozat rendelkezései nem vitathatók.
(4) * A Tv. 185. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott fenyítések végrehajtásának tartama alatt kiszabott újabb, azonos tartalmú fenyítéssel a már megállapított alacsonyabb fizetési fokozatban, illetve rendfokozatban eltöltött idő vagy a rendfokozati várakozási idő az újabb fenyítés tartamával meghosszabbodik.
(5) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés fenyítés időtartama az eredeti rendfokozat várakozási idejébe nem számít be.
(6) * Nem alkalmazható a Tv. 185. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fenyítés, ha azzal a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztáshoz rendelt rendfokozatba kerülne visszavetésre.
(7) * A Tv. 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés jogerőre emelkedését követően a hivatásos állományút a beosztásából fel kell menteni és a fegyveres szerv állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó szervezeti egységénél, ennek hiányában más szervezeti egységénél a besorolási osztályán belüli, képzettségének és rendfokozatának megfelelő alacsonyabb szolgálati beosztásba kell áthelyezni. Az eredeti vagy annál magasabb beosztásba ismételten csak akkor nevezhető ki, ha a fenyítés végrehajtásának megkezdésétől számított legalább egy év eltelt.
35. § *
36. § (1) * Szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértési hatóság áttétele vagy hozzá címzett feljelentés, illetve egyéb módon való tudomásszerzés alapján fegyelmi eljárás keretében bírálja el. Az elzárással is büntethető szabálysértések esetében az állományilletékes parancsnok az iratokat haladéktalanul megküldi az előkészítő eljárás lefolytatására illetékes rendőri szervnek.
(2) Ha a szabálysértésről nem a szabálysértési hatóság áttétele alapján szerez tudomást és az ügyben a fegyelmi jogkörébe nem tartozó személy felelőssége is felvethető, a fegyelmi eljárás elrendelése és felfüggesztése mellett, a rendelkezésre álló iratokat megküldi az illetékes szabálysértési hatóságnak. Az eljárást csak a szabálysértési hatóság felelősségi arányok tekintetében hozott jogerős határozatának kézhezvételét követően lehet folytatni. Ha a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont felelősségét nem látja megállapíthatónak, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
(3) Szabálysértés elbírálásánál elsősorban pénzbírság fenyítést kell kiszabni. A pénzbírság mértékének meghatározásakor a helyi szabálysértési hatóság hasonló cselekményekre irányadó gyakorlatát kell alapul venni. Ettől enyhébb fenyítést kiszabni csak akkor lehet, ha azt a szabálysértés csekély súlya vagy egyéb, a szabálysértéssel összefüggő méltányolható körülmény indokolja. Súlyosabbat pedig akkor, ha a szabálysértő magatartás egyben olyan szolgálati kötelezettségszegésnek is minősül, amely a súlyosabb fenyítés kiszabását indokolja vagy a 29. §-ban meghatározottak teszik szükségessé.
(3a) * Amennyiben a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértésre a Kormány által meghatározott kötelező mértékű pénzbírság alkalmazása van előírva, és a hivatásos állományú a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a szabálysértés elkövetését elismerte, a fegyelmi eljárásban vele szemben a helyszíni bírságnak megfelelő mértékű pénzbírság fenyítést kell kiszabni.
(4) Elkobzás vagy más intézkedés kezdeményezéséről az érdemi határozatban kell rendelkezni. Ugyancsak az érdemi határozatban kell rendelkezni a közlekedési büntetőpont rendszer alkalmazásáról is.
(5) * A fenyítettnek a fenyítés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére az állományilletékes parancsnok külön határozatban engedélyezheti a pénzbírság legfeljebb hathavi részletben történő befizetését vagy a befizetés legfeljebb hat hónappal történő elhalasztását. A kérelem elbírálásáról szóló határozat ellen panasz előterjesztésének nincs helye.
(6) * A pénzbírság befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni. Az illetékes szerv pénzügyi vezetőjét a jogerős határozat rendelkező részének, illetve a részletfizetést vagy halasztott befizetést engedélyező határozatának megküldésével kell tájékoztatni, amely alapján az illetékes pénzügyi szerv vezetője a pénzbírságból eredő követelést nyilvántartásba veszi.
(7) A szerv pénzügyi vezetője, ha a kötelezett a befizetést a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vagy az engedélyezett halasztás határnapjáig nem teljesítette, erről értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki elrendeli a meg nem fizetett pénzbírság levonását a hivatásos állományú illetményéből. Meg kell vonni a részletfizetést attól, aki a befizetési kötelezettségének a részlet esedékességétől számított 15 napon belül nem tesz eleget.
37. § (1) * Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény alkalmas katonai vétség megállapítására is, az elrendelt fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, amíg a katonai ügyész nem dönt arról, hogy a Be. 710. § (1) bekezdése szerint az iratokat fegyelmi eljárásra megküldi vagy a nyomozás folytatására intézkedik.
(2) * Amennyiben a katonai ügyész a feljelentést elutasítja vagy a nyomozást megszünteti és az ügyet a katonai vétség fegyelmi hatáskörben történő elbírálása céljából az illetékes parancsnoknak megküldi, a már ugyanazon ügyben elrendelt fegyelmi eljárást elrendelő határozatot módosítani kell. A módosító határozatban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló katonai ügyészi határozatot, a katonai vétség megnevezését és minősítését, valamint azt a tényt, hogy továbbiakban – a tényállás változatlanul hagyása mellett – a fegyelmi eljárás a Tv. 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés helyett katonai vétség miatt folyik.
(3) * A fegyelmi eljárást a Hszt. és e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni, azonban a vizsgálat során a katonai vétség Btk.-ban meghatározott törvényi tényállásának megvalósítását kell bizonyítani. Ha fegyelmi hatáskörbe utalás a nyomozás megszüntetésével történt, a nyomozás során lefolytatott bizonyítási cselekményeket nem kell megismételni.
(4) * A katonai vétség miatti pénzbírság kiszabásakor az illetékes törvényszék katonai tanácsánál kialakult gyakorlatot kell alapul venni. A pénzbírság befizetésére, a befizetés halasztására, illetve a részletfizetésre a 36. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
38–39. § *
40. § * (1) Ha a hivatásos állomány tagját szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel, az eljárást folytató szerv kezdeményezésére függesztették fel szolgálati beosztásából és a felfüggesztésből két hónap letelt, az állományilletékes parancsnok a felfüggesztést kezdeményező szervet írásban a felfüggesztés indokoltságának felülvizsgálatára kéri fel. Ha a beosztásból felfüggesztés a hat hónapot meghaladja, a fenntartás indokoltságáról az állományilletékes parancsnok írásban kikéri az eljárást folytató szerv felettes szerve vezetőjének a véleményét.
(2) * A szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel történő felfüggesztéssel szemben a felfüggesztett a Tv. 201. § (1) bekezdése szerint élhet panasszal.
41. § *
42. § * A méltatlansági eljárásban résztvevők jogállására, jogaira, az eljárás menetére, a bizonyítás szabályaira az I. Rész 2. §-át, 4. §-át, 11. §-át, 13–15. §-át, valamint 18–25. §-át – a III. Részben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
43. § * (1) * A méltatlansági eljárás elrendelésére jogosult állományilletékes parancsnok – tábornok esetében a miniszter – (a továbbiakban: elrendelésre jogosult vezető) a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartása alkalmas lehet-e a Tv. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott méltatlansági ok megállapítására.
(2) A méltatlansági eljárásban a vizsgálat lefolytatására az elrendelésre jogosult vezető a vizsgálót a méltatlansági eljárás elrendelésével egyidejűleg bízza meg a tényállás megállapítása és a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok felderítése érdekében.
(3) Az ügy vizsgálójának kijelölésére és az összeférhetetlenségi okokra a 14. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
43/A. § * (1) A Tv. 223. § (2a) bekezdése szerinti határidő-meghosszabbítást megelőzően vizsgálni kell, hogy a folyamatban levő fegyelmi eljárásban az áttételt megelőzően a vizsgálat határidejét a Tv. 223. § (2) bekezdése alapján már meghosszabbították-e és a rendelkezésre álló idő elég-e az érdemi döntés megalapozásához szükséges bizonyítékok beszerzéséhez.
(2) Nem kell a méltatlansági eljárást áttenni, ha a korábbi szolgálati hely szerint illetékes parancsnok a méltatlansági eljárást a Tv. 223. § (4) bekezdés a)–c) pontja alapján megszünteti.
44. § * (1) A vizsgálat során össze kell gyűjteni mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az elrendelésre jogosult vezető dönthet a méltatlanság kérdésében.
(2) * A vizsgáló a vizsgálat befejezésekor jelentést készít, amelyben összefoglalja megállapításait, a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Tv. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek fennállását bizonyító tényeket, következtetéseket és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. Jelentését a vizsgálat befejezését követő öt napon belül megküldi az elrendelésre jogosult vezetőnek.
45. § * Az elrendelésre jogosult vezető az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.
46. § * Az eljárásra jogosult vezető az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról szóló határozatát a személyes meghallgatást követő öt munkanapon belül hozza meg.
47. § * (1) A méltatlansági eljárás alá vont a vizsgáló személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot az elrendelésre jogosult vezető három napon belül elbírálja.
(2) Ha az elfogultságot az állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztették elő, azt az állományilletékes parancsnok elöljárója bírálja el, és szükség esetén az alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki eljárásra jogosult vezetőnek, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az állományilletékes parancsnokot megillető hatáskört.
47/A. § * A hivatásos állománynak a Becsületbíróság tagjaként eljárni jogosult tagjairól a nevet, a rendfokozatot, a szolgálati helyet és a szolgálati beosztást rögzítő névjegyzéket
a) az Országos Rendőr-főkapitányságon,
b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon,
c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán,
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál,
e) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál,
f) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál, valamint
g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál
oly módon kell vezetni, hogy a Tv. 227. § (1) bekezdésében rögzített feltételek az a)–g) pontban meghatározott szerveknél vezetett névjegyzékek mindegyikére önállóan teljesüljenek.
47/B. § * (1) A névjegyzékre vételre a hivatásos állomány tagjának
a) önkéntes jelentkezése, vagy
b) – a hivatásos állomány tagjának beleegyezése esetén – az állományilletékes parancsnok általi jelölése
alapján kerülhet sor.
(2) A hivatásos állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja annak a szervnek a névjegyzékére történő felvételre jelentkezhet vagy jelölhető, ahonnan őt szolgálatteljesítésre vezényelték vagy átrendelték.
(3) A névjegyzékre történő felvételre az állományilletékes parancsnoknál benyújtott jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az állományilletékes parancsnok a jelentkezési lapot az írásba foglalt indokolt véleményével kiegészítve – a kérelem beérkezését követő három napon belül – az országos parancsnokhoz terjeszti fel.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok tesz javaslatot a jelölésre, a jelentkezési laphoz és az írásba foglalt indokolt véleményéhez a javasolt személynek a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatát is csatolni kell.
(5) A Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanság miatt a névjegyzékre nem vehető fel az a személy, aki
a) ellen büntetőeljárás, fegyelmi eljárás vagy méltatlansági eljárás folyik, vagy
b) büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban jogerősen kiszabott büntetés, illetve fegyelmi eljárásban kiszabott fenyítés hatálya alatt áll.
47/C. § * (1) A névjegyzékre kerülőket az országos parancsnok választja ki. A névjegyzékre felvehető hivatásos állományúak számát – a Tv. 227. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az országos parancsnok határozza meg és teszi közzé.
(2) A névjegyzékre felvett tagok megbízatása – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – öt évre szól, amely megbízatásról az országos parancsnok megbízólevelet állít ki. A megbízatás lejártakor az adott év december havának harmincegyedik napjáig végre kell hajtani az új tagok kiválasztását.
(3) A hivatásos állomány tagját a névjegyzékből törölni kell
a) kérelmére,
b) megbízatásának lejártakor,
c) abban az esetben, ha személyét érintően a névjegyzékre vétel bármely feltétele megszűnt, vagy
d) abban az esetben, ha vele szemben a 47/B. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott, a Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanságot megalapozó körülmény merül fel.
(4) A névjegyzékből történő törlésre okot adó körülményről a névjegyzéket vezető országos parancsnokot a szolgálati út betartásával írásban tájékoztatni kell.
(5) Az országos parancsnok a névjegyzéket folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén a névjegyzékből törölt tagok helyett újabb tagokat vesz fel.
(6) A névjegyzéket vezető országos parancsnok
a) a névjegyzéket a rendvédelmi szervnél üzemeltetett intranetes portálon közzéteszi vagy egyéb módon gondoskodik az állomány részére történő nyilvánossá tételéről, valamint
b) a névjegyzékről, illetve az abban történt változásról tájékoztatja a Magyar Rendvédelmi Kar elnökét.
(7) * A névjegyzéket vezető országos parancsnok a Becsületbíróság működési feltételeit a Becsületbíróság összehívását kezdeményező személy (a 47/D–47/G. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) állományilletékes parancsnoka útján biztosítja.
47/D. § * (1) * A Becsületbíróság összehívását a kérelmező
a) a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével, vagy
b) – ha a szolgálati viszonya időközben megszűnt – a szolgálati viszony megszűnésekor volt állományilletékes parancsnokánál előterjesztett írásbeli kérelmével
[a 47/D–47/H. § alkalmazásában az a) és b) pont a továbbiakban együtt: kérelem] kezdeményezheti.
(1a) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelmet a volt állományilletékes parancsnok a sérelmezett döntéshozó elöljárónak a véleményével ellátva küldi meg.
(2) Szabályszerű kezdeményezés esetén a sérelmezett döntést hozó elöljáró köteles összehívni a Becsületbíróságot. A Becsületbíróság összeállítása során a Tv. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. A kezdeményezés nem szabályszerű volta esetén e körülményről a sérelmezett döntést hozó elöljáró a kérelmezőt haladéktalanul írásban tájékoztatja.
(3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai a tevékenységük időtartamára
a) mentesülnek a másirányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól, valamint
b) – a Tv. 169. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint – jogosultak az utazási és a szállásköltségeik megtérítésére.
47/E. § * (1) A sérelmezett döntést hozó elöljáró a szabályszerűen előterjesztett kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását, valamint a Becsületbíróság sérelmezett döntést hozó elöljáró által kijelölt két tagjának nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását.
(2) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége – a Tv. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon – a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét, és erről írásban tájékoztatja a megkeresőt, aki haladéktalanul felterjeszti az országos parancsnokhoz a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak nevét és szolgálati beosztását. A felterjesztés alapján az országos parancsnok az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki.
(3) Nem jelölhető ki a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának olyan személy, akivel szemben a 47/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.
(4) Ha az országos parancsnok az eseti megbízólevél kiadásának törvényi akadályát észleli, erre írásban felhívja a jelölő figyelmét, egyéb esetben az általa kiállított eseti megbízólevelet megküldi a Becsületbíróság elnökének és tagjainak. Az országos parancsnok ezzel egyidejűleg – írásban – a sérelmezett döntést hozó elöljáróval és a kérelmezővel is közli a döntését. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának új személyt jelölnek, az országos parancsnok a korábbi eseti megbízólevelet visszavonja, és helyette újat állít ki. A megbízatásról – írásban – a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.
(5) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást – az eseti megbízásról szóló értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül – a jelölő személynél kell előterjeszteni.
47/F. § * (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében az eseti megbízólevél kézhezvételét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival.
(2) Az alakuló ülést az ügy iratainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(3) Ha a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást terjesztettek elő, annak elbírálásáig az alakuló ülést nem lehet megtartani.
(4) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.
(5) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon – a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a meghallgatni kívánt személy és – a kérelmező meghallgatása során – a kérelmező jogi képviselője lehet jelen.
(6) A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Tv. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni.
(7) A Becsületbíróság a meghallgatásokat a kérelmező állományilletékes parancsnoka szervezeti egységének székhelyén folytatja le.
47/G. § * (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén helyette az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
(2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. A határozatot a kérelmezőnek és a képviseletében eljáró személynek, valamint a sérelmezett döntést hozó elöljárónak kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 32. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az iratokról – térítésmentesen – másolatot kérhet. Az eljárás során keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.
47/H. § * A 47/A–47/G. § alkalmazásában sérelmezett döntést hozó elöljáró az az elöljáró, aki a hivatásos állományú szolgálati panaszával, illetve a fegyelmi ügyben előterjesztett panaszával támadott érdemi határozatában vagy állományparancsában a Hszt. 225. § (1) bekezdésében meghatározott okból a szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkezett.
47/I. § * (1) * A Tv. 225/A. §-a szerinti, a közrehatás kérdésének vizsgálata során a Becsületbíróság eljárására a 47/D. § (1) és (1a) bekezdését és a 47/H. §-t nem kell, a 47/E–47/G. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az országos parancsnok az iratok kézhezvételét követő munkanapon kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait, és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a hivatásos állomány egészségileg alkalmatlan tagjának nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy közrehatás vizsgálatának ügyében kéri a Becsületbíróság összehívását, valamint az országos parancsnok által kijelölt két tag, a Becsületbíróság negyedik tagjaként közreműködő orvos, valamint a Becsületbíróság ötödik tagjaként közreműködő humánigazgatási feladatokat ellátó szakértő nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását.
(3) Az országos parancsnok a Becsületbíróság tagjainak kijelölésekor lehetőség szerint az egyik tagnak jogi végzettséggel rendelkező személyt jelöl. A Becsületbíróság kijelölt tagjának vagy elnökének akadályoztatása esetén soron kívül póttag jelöléséről kell gondoskodni.
(4) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége – a Tv. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon – a megkeresés megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét, és erről soron kívül írásban tájékoztatja az országos parancsnokot. A felterjesztés alapján az országos parancsnok az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki.
(5) Nem jelölhető ki a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának olyan személy, akivel szemben a 47/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.
(6) Ha az országos parancsnok az eseti megbízólevél kiadásának törvényi akadályát észleli, erre írásban felhívja a jelölő Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségének figyelmét, egyéb esetben az általa kiállított eseti megbízólevelet megküldi a Becsületbíróság elnökének és tagjainak. Az országos parancsnok ezzel egyidejűleg – írásban – a hivatásos állomány tagjával is közli a döntését.
(7) A hivatásos állomány tagja a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást soron kívül, a (6) bekezdés szerinti közlést követő munkanapon terjeszthet elő, amelyet soron kívül kell elbírálni.
(8) * Az országos parancsnok a Becsületbíróságnak a Tv. 82/D. § (1) bekezdése szerinti összehívásakor megjelöli az alakuló ülés időpontját, és megküldi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az elnök az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival. A Becsületbíróság munkáját ezt követően a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Az alakuló ülésen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(9) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mind az öt tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.
(10) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon – a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a meghallgatni kívánt személy és – a hivatásos állomány egészségileg alkalmatlan tagjának meghallgatása során – az érintett jogi képviselője lehet jelen. A hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel az e bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Tv. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni.
(11) A Becsületbíróság a meghallgatásokat a hivatásos állomány tagjának szolgálati helye szerinti szervezeti egységének székhelyén folytatja le. A hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel az e bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(12) A Becsületbíróság döntéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mind az öt tagja aláírja. A határozatot a hivatásos állomány egészségileg alkalmatlan tagjának és a képviseletében eljáró személynek, valamint az országos parancsnoknak kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 32. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
48. § (1) * A fegyelmi eljárások iratait a szerv irataitól elkülönítetten, külön iktatásban „Fe” jelöléssel ellátva kell kezelni. Az eljárás jogerős befejezését követően az iratot le kell zárni, és irattárba kell helyezni. A bizonyításhoz felhasznált eredeti iratot vagy tárgyat annak kell visszajuttatni, akitől az eljárás során beszerezték. A kép vagy hangrögzítésre felhasznált adathordozó tartalmát törölni kell vagy meg kell semmisíteni.
(2) * A fegyelmi eljárás irataiba csak a jogszabály által felhatalmazott személyek tekinthetnek be, illetve abból adatot szolgáltatni csak jogszabályban meghatározott személyek részére és okból lehet. A betekintésről vagy adatszolgáltatásról betekintő lapot kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő személyét, a betekintés jogcímét, idejét, a betekintő vagy az adattovábbító aláírását.
(2a) * A betekintésről vagy adatszolgáltatásról betekintő lapot kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő személyét, a betekintés jogcímét, idejét, valamint a betekintő vagy az adatot továbbító aláírását.
(3) Az állományilletékes parancsnok irányítása alatt álló fegyelmi szerv vezetője, annak hiányában az ügy vizsgálója köteles gondoskodni arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a SZENYOR for WINDOWS személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek, és a fegyelmi eljárás elrendeléséről, a beosztásból felfüggesztés elrendeléséről és megszüntetéséről, valamint az érdemi határozatról az illetékes személyügyi szerv tájékoztatást kapjon.
(4) * Az állományilletékes parancsnok minden év január 20-áig az előző évre vonatkozóan a SZENYOR for WINDOWS számítógépes nyilvántartási rendszerben meghatározottak alapján kimutatást (statisztikát) készít a folyamatban levő és befejezett eljárásokról. A miniszter irányítása alá tartozó szervek a rájuk vonatkozó összesített kimutatást minden év január 31-éig megküldik a minisztérium humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységének.
(5) *
48/A. § * (1) * E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állománya vonatkozásában hivatásos állomány tagján a rendvédelmi tisztjelöltet, az állományilletékes parancsnokon eltérő rendelkezés hiányában az országos parancsnokot kell érteni.
(1a) * Az V. Rész alkalmazásában országos parancsnokon az idegenrendészeti szerv főigazgatóját is érteni kell.
(2) * A rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelöltjeire nem alkalmazható a 2. § (2) bekezdése, az 5. és 6. §, a 7. § (2) és (3) bekezdése, a 12. §, a 34. § (2)–(7) bekezdése, a 36. § (5)–(7) bekezdése, valamint a 37. §.
48/B. § * (1) * A 4. §-tól eltérően a Tv. 287/A. § (1) bekezdésében meghatározott fegyelemsértés esetén a fegyelmi jogkört – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – első fokon a Tv. 286. § (3) bekezdése szerinti szolgálati hely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetője által erre kijelölt helyettese gyakorolja, másodfokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetője jár el, azzal, hogy a fenyítés kiszabásához az országos parancsnok egyetértése szükséges.
(2) * Ha a rendvédelmi tisztjelölt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi tisztjelöltjeiről és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelet 12. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint a rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot, fegyelemsértés esetén – a (2a) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a fegyelmi jogkört első fokon az országos parancsnok erre kijelölt szervezetszerű helyettese gyakorolja, másodfokon az országos parancsnok jár el, azzal, hogy a fenyítés kiszabásához a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetőjének egyetértése szükséges.
(2a) * Ha a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi tisztjelöltjeiről és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmai gyakorlatot a rendőrség rendvédelmi tisztjelöltje az adott rendőrségi szerven kívül más rendőrségi szervnél teljesíti, a fegyelmi jogkört első fokon a szakmai gyakorlatot biztosító rendőrségi szerv országos parancsnoka erre kijelölt szervezetszerű helyettese gyakorolja, másodfokon a szakmai gyakorlatot biztosító rendőrségi szerv országos parancsnoka jár el, azzal, hogy a fenyítés kiszabásához a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetőjének egyetértése szükséges.
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetést első fokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetője, másodfokon a dékán szabhat ki, azzal, hogy a kizárás fenyítés kiszabásához az országos parancsnok egyetértése szükséges.
48/C. § * (1) * A 15. § (1) bekezdésében meghatározott képviselő fogalmába az ott meghatározottakon túl az eljárás alá vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban a rendvédelmi tisztjelölt képviseletében eljáró kari hallgatói önkormányzatot is érteni kell.
(2) * A 17. § (2) bekezdésétől eltérően rendvédelmi tisztjelölt esetében a fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag a fegyelmi felelősség megállapítása esetén kizárás fenyítés kiszabása várható.
(3) * A 36. § (3) bekezdésétől eltérően szabálysértés fegyelmi jogkörben történő elbírálásánál a rendvédelmi tisztjelölt esetében nem alkalmazható pénzbírság helyett elsősorban az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fenyítést kell kiszabni. A 36. § (3a) bekezdését a rendvédelmi tisztjelöltek vonatkozásában akként kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott feltételek esetében az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fenyítés alapján történő csökkentés vagy megvonás együttes összege lehetőség szerint megegyezzen a helyszíni bírság összegével.
49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) *
50. § * A névjegyzékre vételre történő jelentkezés, illetve jelölés határideje első ízben 2015. december 20. napja. Az országos parancsnok a névjegyzéket 2015. december 30. napjáig összeállítja és a 47/C. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon közzéteszi.
