Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:
1. § (1) * E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak és ahhoz nem csatlakozhatnak. *
(1a) * Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre. *
(2) * Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Polgári Törvénykönyv alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) * A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással (Polgári Törvénykönyv 8:2. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
b) A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki.
c) * A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha
– azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és
– pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.
d) *
e) * A közalapítvány alapító okiratban megjelölt ügyvezető szerve a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles.
f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában – ennek hiányában a helyben szokásos módon – közzé kell tenni. *
(3) * Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesíti a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit.
(3a) * A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(4) * A közalapítványt – az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően – a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. *
(5) * A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják. *
(6) * Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként). *
(6a) * Ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak hatékonyabb megvalósítását, feladatainak további ellátását az állami alapító – az alapítvány (közalapítvány) megszüntetésére irányuló kérelemben – megjelölt költségvetési szerv útján kívánja ellátni, eltérő alapítói rendelkezés hiányában e költségvetési szerv az alapítvány (közalapítvány) mindazon vagyoni és személyes jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyeket költségvetési szerv megszerezhet, illetve amely költségvetési szervet terhelhet. A költségvetési szerv által meg nem szerezhető jogok és kötelezettségek jogutódja az állam. Az alapítvánnyal (közalapítvánnyal) szembeni követelések nem járnak le a folyamatban levő eljárásokban az alapítvány (közalapítvány) helyébe a költségvetési szerv lép. *
(6b) * A (6a) bekezdésben foglalt esetben a törvényszék az alapítvány (közalapítvány) megszüntetéséről szóló végzésével egyidejűleg az alapítványt (közalapítványt) a bírósági nyilvántartásból is törli. E tényt, valamint a (6a) bekezdés szerinti jogutód költségvetési szerv, illetve az állam képviseletét ellátó szerv megjelölését az állami alapító hivatalos közleményben köteles nyilvánosságra hozni.
(7) * A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványokra is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését – az érintett alapítvány hozzájárulásával – közösen kérik.
2. § * (1) * Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofít gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofít gazdasági társaság).
(2) * Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona – a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően – a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik (apport). Az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3) * A nonprofit gazdasági társaság megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére – a felek eltérő elhatározása hiányában – az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.
(4) Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál.
(5) * Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság (3) bekezdés szerinti megalapítására az alapítvány (közalapítvány) megszüntetésétől függetlenül kerül sor. Az (1) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaság alapításáról az állami alapító (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszüntetésének kezdeményezését megelőzően intézkedik. A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítása körében nem vizsgálja az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszűnését és annak jogkövetkezményeit.
(6) * Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítására és cégnyilvántartásba történő bejegyzésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti cégbejegyzési eljárás szabályainak megfelelően kerül sor. A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet kizárólag a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nonprofit közhasznú gazdasági társaságokra irányadó előírásai szerint bírálja el, aminek során az eljáró cégbíróság kizárólag cégbejegyzési kérelemben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1., illetve 2. számú mellékletében felsorolt, az adott cégformára vonatkozó, a gazdasági társaság megalapításakor szükséges mellékletekben foglaltak alapján dönt. A cégbejegyzési kérelemhez egyéb melléklet, nyilatkozat, vagy okirat csatolását az eljáró cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzésben sem írhatja elő. Az eljáró cégbíróság a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe a kérelemben foglalt adatokkal bejegyzi, amennyiben a kérelem, valamint annak az előbbiek szerinti mellékletei a törvényben foglaltaknak megfelelnek.
2/A. § * (1) Ha a Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az általa vagy államháztartáson kívüli más alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) megszüntetéséről dönt, az alapítvány (közalapítvány) nevében tett kötelezettséget vállaló vagy egyébként a vagyonát terhelő jognyilatkozatok érvényességéhez, ide értve a bankszámla feletti rendelkezést is, a Kormány erre vonatkozó – (3) bekezdés szerinti – döntése esetén a Kormány által kijelölt személy jóváhagyása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a megszüntetési döntéssel érintett alapítvány (közalapítvány) által alapított egyszemélyes gazdasági társaság jognyilatkozatai tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A Kormány nyilvános határozatában dönthet az (1) bekezdés szerinti személy kijelöléséről. A Kormány erre vonatkozó döntése esetén az (1) bekezdés szerinti személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogkörét a Kormány erre vonatkozó nyilvános határozatának közzétételét követően gyakorolja.
3. § * Jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendelkezni mindazon feltételekről, amelyek az alapítvány (közalapítvány) bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett nonprofit gazdasági társaság vagyonvesztés nélküli további működésének folyamatosságát és a megszűnt alapítvány céljait megvalósító tevékenység folytatását megfelelően biztosítják.
4. § * (1) * Az állami alapító kérelmére az 1. § (4) bekezdése, az 1. § (6) bekezdése, valamint a 2. § (1) bekezdése szerint megindított megszüntetési eljárást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell lefolytatni.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egy ízben hiánypótlást rendelhet el, ez esetben a bíróság a hiánypótlás bírósághoz érkezésének napjától számított 10 napon belül dönt a kérelemről.
(3) Ha a bíróság az (1)–(2) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő leteltét követően, legkésőbb a határidőt követő munkanapon intézkedik a megszüntetési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a kérelem elbírálására ez alapján sem került sor, a törlés a határidő leteltét követő második munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelemben szereplő adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
(4) * Az állami alapító kérelmére az általa alapított alapítvány (közalapítvány), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) 1. § (4) bekezdése, 1. § (6) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdése szerinti megszüntetése esetén az állami alapító felelőssége a megszűnt alapítvány (közalapítvány) vagyonáról e törvényben foglaltak szerint gondoskodni. A megszüntetési eljárás során az eljáró bíróság a megszüntetésre kerülő alapítvány (közalapítvány) vagyonát kizárólag az alapítvány (közalapítvány) utolsó éves beszámolója, közhasznúsági jelentése, valamint az állami alapító nyilatkozata alapján vizsgálhatja. Az állami alapító áll helyt, ha az általa tett nyilatkozatban foglaltak valótlansága miatt az alapítvány (közalapítvány) hitelezőjét kár éri.
(4) * A bíróság az alapítvány (közalapítvány) törléséről szóló végzését valamennyi alapító, és az alapítvány (közalapítvány) részére megküldi.
5. § * (1) * Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) ügyvezető szervébe tagként az állami alapító részéről jelölt személy megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más személyt jelölhet ki. *
(2) A kijelölés visszavonásával érintett helyére tagként jelölt személy bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban vagy annak az állami alapító által a (3) bekezdés szerint előterjesztett módosításában meghatározott mértéket meghaladja.
(3) Az állami alapító az (1) bekezdés szerinti jogát az alapítvány (közalapítvány) alapító okiratának a társalapítók egyetértése nélküli módosításával is gyakorolhatja.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az állami alapító részéről jelölt személy 2011. január 1-jén fennálló megbízatására is alkalmazni kell.
6. § * (1) * Az állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított alapítvány vagy közalapítvány tekintetében az állami alapító, az állami alapító által létrehozott szervezet vagy az alapító jogainak gyakorlására kijelölt személy halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, az alapítót megillető jogokat a Kormány által nyilvános határozatban kijelölt miniszter, az erről szóló döntés meghozataláig a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter) gyakorolja.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítvány vagy közalapítvány alapító okiratát az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter a társalapítók egyetértése nélkül is módosíthatja, az alapítvány vagy közalapítvány ügyvezető szervének kijelölését a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ok fennállása hiányában is visszavonhatja, továbbá az alapítvány vagy közalapítvány ügyvezető szerve helyett, ügyvezető szervként más szervet vagy szervezetet jelölhet ki vagy hozhat létre, ha e kérdések tekintetében az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter és a társalapító nem tudnak megegyezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alapítványra, közalapítványra a 2–4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az állami alapító jogait az alapító jogainak gyakorlására kijelölt miniszter gyakorolja.
7. § * E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított 1. § (6) bekezdését, 2. § (2), (5)–(6) bekezdését, 2/A. §-át, 4. § (4) bekezdését az 1. módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
8. § * E törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni. E törvény állami alapítóra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Kormány az 1. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint hoz létre alapítványt vagy külön törvény rendelkezése alapján csatlakozik az alapítványhoz, ideértve a vagyonkezelő alapítvány alapítását és ahhoz való csatlakozást is.
8/A. § * (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. *
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6) * A köztestület, illetve szervei és a köztestületi tagok, illetve az egyes köztestületi szervek, tisztségviselők közötti jogvitában, továbbá a köztestület, illetve szervei, tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvitában a közigazgatási ügyben eljáró bíróság dönt.
8/B. § * Az igazságügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozhat létre.
9. § * (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014. május 31. napján közhasznú jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015. május 15. napjáig, közhasznú szervezetnek kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a nyilvántartásba bejegyzi.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lévő – közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos – eljárásokat az (1) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni. A közhasznú jogállás megállapítása esetén egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályon kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzések módosításáról.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014. június 1. és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napja között megkötött szerződéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait, megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkező szervezet által kötött szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkező szervezet által megszerzett kedvezménynek kell tekinteni.
10–12. § *
13. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) *
(3) *
(4) A 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feotv.) – e törvény 9. §-ával megállapított – 121. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépést követően történő korlátolt felelősségű társaság alapításkor, illetve az abban történő részesedés szerzéskor kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 2. §-ával megállapított, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.
(6) *
(7) Az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdése a) pontjának – e törvény 10. §-ával megállapított – aa) alpontjában foglalt rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.
(8) A gyermekgondozási támogatás visszafizetésére 2005. augusztus 31-ét követően – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. §-a szerinti ápolási díjra tekintettel – kötelezett személy esetében a visszafizetést elrendelő határozatot vissza kell vonni és ezzel egyidejűleg intézkedni kell a már visszafizetett ellátás egy összegben történő kifizetéséről.
14–16. § *
17. § *
