A jogszabály mai napon ( 2018.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2006. évi CVIII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló, Brdoban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről

A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)

figyelemmel a két ország közötti baráti kapcsolatokra,

abból a célból, hogy biztonságuk érdekében megszilárdítsák és elmélyítsék a bűnüldöző szervek közötti együttműködést,

abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a határmenti területek kölcsönös együttműködését és a jelen Megállapodás végrehajtásában illetékes szerveik közötti együttműködést átfogóan továbbfejlesszék,

azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben,

tekintetbe véve nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és nemzeti jogszabályaikat,

értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az együttműködés tárgya

(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése területén (a továbbiakban: bűnüldözés), továbbá a határrendészeti és közlekedésrendészeti együttműködés területén. A Szerződő Felek közötti együttműködésre belső jogszabályaik és nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével, a jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.

(2) A Szerződő Felek bármelyike részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.

(3) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(4) Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre.

(5) A jelen Megállapodás keretében történő együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek hatóságainak az adó-, illeték- és vámigazgatási ügyekben történő közigazgatási együttműködésére.

2. cikk

Az együttműködésben résztvevő szervek és a határterület

(1) A jelen Megállapodás végrehajtásában együttműködő, a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnüldözési és egyéb, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó feladatok végzésére feljogosított rendőri és más bűnüldöző szervek (a továbbiakban: együttműködésre jogosult szervek) a következők:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság a belső szervezeti egységeivel, valamint a területi szervezeti egységekkel együtt.

(2) A jelen Megállapodás végrehajtása során a központi kapcsolattartó szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

(3) A jelen Megállapodás alkalmazásában határterület:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- Zala megye területe,

- Vas megye területe;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Murska Sobota-i (Muraszombati) Rendőrigazgatóság illetékességi területe.

(4) A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban, haladéktalanul tájékoztatják egymást a központi kapcsolattartó szervekben, illetve az együttműködésre jogosult szervekben és a határterületben bekövetkezett változásokról.

II. Fejezet

A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. cikk

Együttműködés megkeresés alapján

(1) A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.

(2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg, és fogadják. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(3) Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervei az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint a gazdasági titoknak (banktitoknak, üzleti titoknak, értékpapírtitoknak, a biztosítási titoknak, pénztártitoknak) minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével, a legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.

(4) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.

(5) A jelen Megállapodás alkalmazásában igazságügyi hatóságok:

a) a Magyar Köztársaság részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;

b) a Szlovén Köztársaság részéről: a bíróságok és az állami ügyészségek.

(6) Ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.

(7) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vagy központi kapcsolattartó szerve erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.

(8) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve eljárásának sikerességét, a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vagy központi kapcsolattartó szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.

(9) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a (7)-(8) bekezdésben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését. Ezt követően a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei megállapodnak a megkeresés teljesítésének folytatásáról.

(10) A megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervei, illetve a megkeresés teljesítésében résztvevő, és e szervekkel együttműködő más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok, illetve technikai eszközök alkalmazásával járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Fél jogával.

4. cikk

A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv

(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a megkereső együttműködésre jogosult szerv megnevezését;

b) a megkeresés tárgyát;

c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;

d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;

e) ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;

f) a megkeresés teljesítése során a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve tagjának részvételére irányuló kérelmet, ha ezt a megkereső Szerződő Fél kéri;

g) a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy azonosító adatait, amennyiben az ismert.

(2) A Szerződő Felek a jelen Megállapodás végrehajtása során a magyar és a szlovén nyelvet egyaránt használják. A együttműködésre jogosult szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is megállapodhatnak.

III. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYES FORMÁI

5. cikk

Intézkedések sürgős esetekben

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei - belső jogszabályaik szerint - megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, és a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.

6. cikk

Információcsere

A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a bűnüldözés hatékonysága érdekében, megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:

a) a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a tetteseknek a cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és a bűnöző csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a típusos tettes- és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnüldözéshez szükséges;

b) a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;

c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;

d) ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;

e) a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;

f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó információt.

7. cikk

Az információ átadása megkeresés nélkül

A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei egyedi esetekben, megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információkat, amelyek a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervei számára a bűnüldözéshez, illetve más, a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszély elhárításához szükségesek.

8. cikk

Közvetlen információcsere

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei között a megkeresések továbbítása és megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha

a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkező együttműködésre jogosult szervek kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy

b) a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné.

(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat

a) a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere különösen az alábbi területekre terjed ki:

a) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;

b) vezetési engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

c) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;

d) a közúti, valamint a vízi és a légi járművek tulajdonosa (üzemben tartója) vagy használója személyazonosságának megállapítása és felkutatása;

e) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

f) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapítása;

g) tárgyak, minták utáni tudakozódás;

h) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.

9. cikk

A közbiztonság közös elemzése

A Szerződő Felek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend, a közbiztonság helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Esetileg közösen elemzik a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.

10. cikk

Személyek és tárgyak körözése

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, megkeresésre, belső jogszabályaiknak megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.

(2) A megkereső Szerződő Fél kérelmére a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve körözést rendelhet el. Amennyiben a körözés elrendelésének feltételei bármely okból már nem állnak fenn, beleértve a (3) bekezdésben szereplő elfogást is, haladéktalanul intézkedni kell a körözés visszavonásáról.

(3) A megkereső Szerződő Fél kérelmére elrendelt körözés alapján az érintett személynek a megkeresett Szerződő Fél területén történő elfogásáról haladéktalanul értesíteni kell a megkereső Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.

11. cikk

A határon átnyúló megfigyelés

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő vagy a legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló, vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Fél területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve előzetes megkeresés alapján ehhez hozzájárult. A hozzájárulás feltételhez köthető.

(2) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.

(3) A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kérésére a megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének. A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a megfigyeléshez.

(4) A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek egész területére érvényes. A megfigyelés során a Szerződő Felek közös államhatárát a határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.

(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.

(6) A jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

(7) Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést követő öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.

(8) A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) a megfigyelést végző tisztviselőkre a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Fél belső joga vonatkozik, amelynek területén eljárnak; továbbá a megfigyelés helye szerint illetékes együttműködésre jogosult szerv utasításai szerint kötelesek eljárni;

b) az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató tisztviselőnek rendelkeznie kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;

c) a megfigyelést végző tisztviselőnek bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;

d) a megfigyelést végző tisztviselő magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

e) a megfigyelést végző tisztviselőnek jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve részére;

f) amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Az alkalmazásra kerülő technikai megfigyelő eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;

g) a megfigyeléshez igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél közlekedési szabályai alkalmazandók.

12. cikk

Határon átlépő üldözés (Forró nyomon üldözés)

(1) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a megkeresett Szerződő Fél területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki a megkereső Szerződő Fél területén az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg és

a) eközben tetten érték, vagy

b) őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés-büntetés végrehajtása elől megszökött és a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről, a határátlépés helyétől függően:

- a Zala megyei Rendőr-főkapitányság, vagy

- a Vas megyei Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Murska Sobota-i (Muraszombati) Rendőr-igazgatóság.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve azt kéri.

(5) Ha azt a megkereső Szerződő Fél üldözést végrehajtó tisztviselője kéri, a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében vagy őrizetbe vétele céljából elfogja.

(6) Ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az üldözés megszüntetését nem kéri, és az együttműködésre jogosult szerv megfelelő időben nem tud beavatkozni, az üldözött személyt a megkereső Szerződő Fél üldözést végrehajtó tisztviselője a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul értesíteni kell.

(7) Az üldözést a Szerződő Felek teljes területén, időbeli korlátozás nélkül szabad folytatni.

(8) Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) az üldözést végrehajtó tisztviselő a jelen Megállapodás rendelkezései, valamint azon Szerződő Fél joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést végzi;

b) az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;

c) az üldözést végrehajtó tisztviselő magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

d) az üldözést végrehajtó tisztviselőnek minden esetben igazolnia kell hivatalos minőségét;

e) az üldözéshez igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél közlekedési szabályai alkalmazandók. A járműveken azok felismeréséhez szükséges, megkülönböztető jelzést kell használni;

f) az üldözést végrehajtó tisztviselőnek egyenruhájáról, vagy a járművön elhelyezett kiegészítő jelzések révén egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;

g) az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes együttműködésre jogosult szervek megérkezéséig lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;

h) amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Az alkalmazásra kerülő technikai eszközöket a megkeresésben meg kell jelölni;

i) az üldözést végrehajtó tisztviselő az üldözés befejezését követően köteles tevékenységének eredményéről a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kérésére köteles személyesen jelen lenni, az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig. Ezt akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.

(9) Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szerve hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a megkeresett Szerződő Fél joga szerint korlátozható.

(10) Az üldözésről a Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét is értesíteni kell.

13. cikk

Ellenőrzött szállítás

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, megkeresés alapján, a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén. Az ellenőrzött szállítás az együttműködésre jogosult szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló személy által birtokolt dolognak a Szerződő Felek területére történő behozatalát, egy másik állam területére irányuló kivitelét, a Szerződő Felek területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmények felderítése, illetve a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek azonosítása a lehető legszélesebb körben megvalósulhasson.

(2) A központi kapcsolattartó szerveknek küldött, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és időtartamát, a szállítás módját, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokat;

b) a kísérés módját;

c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;

d) a kísérésben a megkereső Szerződő Fél részéről résztvevők számát;

e) az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;

g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;

h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.

(3) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresését a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervének. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.

(4) Az együttműködésre jogosult szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha a szállítmány nem vállalható mértékben veszélyeztetheti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.

(5) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve irányítja; az irányítást végző személyéről a megkereső Szerződő Felet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhat. Ennek során a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai és a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni.

(6) A jelen Megállapodásban foglaltak megvalósulása esetén a Szerződő Felek biztosítják egy harmadik országból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső Szerződő Fél gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet.

(7) Az ellenőrzött szállításban fedett nyomozó részvétele csak a fedett nyomozót alkalmazó Szerződő Fél igazságügyi hatóságának engedélyével lehetséges.

14. cikk

Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerződő Felek - a központi kapcsolattartó szerveknek küldött megkeresés alapján - hozzájárulnak saját államuk területén a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozóinak alkalmazásához, amennyiben ez a megkereső Szerződő Fél területén elkövetett vagy előkészületben lévő, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél területén a megkeresett Szerződő Fél fedett nyomozója is alkalmazható.

(2) A jelen Megállapodás alkalmazásában fedett nyomozó a bűnüldözési feladatot ellátó együttműködésre jogosult szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét leplező tagja.

(3) Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerződő Felek igazságügyi hatóságának engedélye szükséges, a fedett nyomozó alkalmazására csak ezen engedély beszerzését követően kerülhet sor. A hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek egész államterületére érvényes.

(4) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;

b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;

e) a fedett nyomozó büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(5) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb hat hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama legfeljebb két évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó az együttműködésre jogosult szervek eseti megállapodását és a (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a (4) és a (11) bekezdésben foglaltakat is.

(6) A fedett nyomozó irányítását a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél megbízásából végzi munkáját a másik Szerződő Fél területén. A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei abban is megállapodhatnak, hogy a megkeresett Szerződő Fél területén a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének megbízásából és irányítása szerint jár el. A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei - indokolt esetben - a fentiektől eltérően is megállapodhatnak.

(7) A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.

(8) A (6) bekezdés második mondatában meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk felhasználását a megkeresett Szerződő Fél kijelölt együttműködésre jogosult szerve határozza meg. Erről a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét tájékoztatni kell.

(9) A megkeresett Szerződő Fél a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozója biztonsága érdekében.

(10) A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(11) A fedett nyomozó cselekményére a megkeresett Szerződő Fél joga az irányadó, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkereső Szerződő Fél jogával.

15. cikk

Együttműködés a Védelmi Programban

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (e cikk alkalmazásában a továbbiakban: érintett személyek) az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Az intézkedés a Szerződő Felek területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatja.

(2) A védelem átadására vagy átvételére irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;

b) az érintett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;

c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;

d) az érintett személynek a megkeresett Szerződő Fél területére költöztetésének okát;

e) a védelem javasolt formáját, mértékét;

f) a megkeresett Szerződő Fél területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét.

(3) A megkeresés elfogadását követően a védelem átadásáról, illetve átvételéről, annak módjáról, a védelem idejéről, valamint a kapcsolattartás módjáról a Szerződő Feleknek a védelem ellátására kijelölt szervei közvetlenül állapodnak meg. E megállapodás mellékletét képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.

(4) Az érintett személyek átszállításával, társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső Szerződő Fél fedezi. A megkeresett Szerződő Fél viseli az érintett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársainak munkabérét.

(5) Az érintett személy csak a megkeresett Szerződő Félnek a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető.

(6) Ha a védelem az átadást követően nem vagy már nem biztosítható, a megkeresett Szerződő Félnek a védelem ellátására kijelölt szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szervét.

(7) Az érintett személy köteles a megkeresett Szerződő Fél jogszabályait betartani. Ha az érintett személy megsérti a megkeresett Szerződő Fél jogszabályait, vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a megkeresett Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szervét.

(8) Az érintett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett Szerződő Fél illetékes szervének védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén a megkeresett Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szerve haladéktalanul kezdeményezi az érintett személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szerve köteles teljesíteni.

(9) A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

16. cikk

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

(1) A Szerződő Felek a központi kapcsolattartó szerveik közreműködésével, belső jogszabályaik alapján, eseti megállapodással a jelen Megállapodás 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények eredményes felderítése érdekében közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre különösen, ha az Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult vagy a felderítő munka összehangolására van szükség.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területet;

c) a bűnfelderítő-csoport összetételét;

d) a bűnfelderítő-csoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

g) a működés feltételeit;

h) a szervezési intézkedéseket és a működés költségeinek viselését;

i) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(3) Ha a megkereső Szerződő Fél bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Fél belső joga szerinti engedély szükséges, a részvételre csak annak beszerzését követően kerülhet sor.

(4) A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve lehetőségei szerint biztosítja a bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges elhelyezési, szervezési, technikai és infrastrukturális feltételeket. A közös bűnfelderítő-csoportot a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kijelölt tagja vezeti.

(5) A megkereső Szerződő Félnek a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett Szerződő Fél területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.

(6) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat és információkat, ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett Szerződő Fél közös bűnfelderítő csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját együttműködésre jogosult szerveinek adhatná át.

(7) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket az együttműködésre jogosult szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Felek belső jogszabályaiban meghatározott engedélyt.

(8) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ kizárólag a következő célokra használható fel:

a) azon bűncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) az adatot vagy információt átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére, nyomozására;

c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmények megelőzése érdekében, illetve - az adatot vagy információt átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával - az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során.

(9) A megkereső Szerződő Félnek a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett Szerződő Fél területén működő közös bűnfelderítő-csoportban történő részvétele során a saját államának együttműködésre jogosult szervével együttműködő személyt vehet igénybe.

(10) A Szerződő Felek vállalják, hogy a (9) bekezdésben megjelölt együttműködő személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.

17. cikk

Titkos információgyűjtés

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a bűnfelderítés során, a központi kapcsolattartó szerveiken keresztül érkezett megkeresésnek megfelelően, államuk belső jogszabályai alapján, titkos információgyűjtést folytathatnak, és annak eredményéről tájékoztatják egymást.

(2) A titkos információgyűjtésre vonatkozó megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) az eszköz vagy módszer megnevezését;

b) a titkos intézkedés időtartamát;

c) a rögzítendő és átadandó adatok körét;

d) az adat átadásának módját;

e) a másik államban folytatott titkos információgyűjtéshez esetlegesen nyújtandó segítség módját;

f) a megkereső Szerződő Fél államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez szükséges, az illetékes szerv titkos információgyűjtésre vonatkozó engedélyének másolatát.

(3) Ha a titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés teljesítésének megkezdéséhez a Szerződő Felek jogszabályai szerinti igazságügyi hatóság engedélye szükséges, akkor az engedélyről szóló okirat másolatát a megkeresett Szerződő Fél számára meg kell küldeni. Ha a titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés teljesítéséhez nem szükséges a megkereső Szerződő Fél jogszabályai szerint az igazságügyi hatóság engedélye, akkor a megkereső Szerződő Fél a megkeresésében ennek tényéről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét. A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a megkeresés teljesítését belső jogszabályai alapján, szükség esetén igazságügyi hatósága engedélyének megszerzését követően kezdi meg.

(4) A Szerződő Felek vállalják, hogy együttműködő személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.

18. cikk

Összekötő tisztviselő küldése

(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult központi szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet annak rendőri vagy más bűnüldöző szerveihez.

(2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:

a) a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;

b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;

c) az Európai Unió külső határainak védelmével és a visszafogadási egyezmények végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;

d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával.

(3) Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.

(4) Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el. Az összekötő tisztviselő tevékenységéről rendszeres időközönként tájékoztatja az őt fogadó Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.

(5) A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Megállapodás végrehajtása érdekében - eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.

(6) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodnak.

19. cikk

Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken

(1) A Szerződő Felek a két állam közös államhatárának közelében, az együttműködésre jogosult szervek közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szerveinek tisztviselői saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli szomszédságában teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Megállapodás szerinti együttműködés összehangolását.

(3) Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban való közreműködésre is.

(4) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tisztségviselők a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre. A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken dolgozó tisztviselők nemzeti hatóságaik irányítási jogköre alá tartoznak.

(5) A Szerződő Felek a közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi szerződésben állapítják meg.

(6) A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tisztviselője is részt vehet.

20. cikk

Közös határmenti járőrszolgálat

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a közbiztonság és a közrend védelme, a bűncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete céljából a közös államhatártól számított tíz kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek. A határmenti térséghez tartozónak kell tekinteni a tíz kilométeren belül található települést annak közigazgatási határáig abban az esetben is, ha az meghaladja ezt a távolságot.

(2) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselői is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és őket, amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól, a belső jogszabályaik szerint feltartóztatni.

(3) Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására azon Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselői jogosultak, amelynek államterületén a közös járőrszolgálatot teljesítik.

(4) A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- a Határőrség Országos Parancsnoksága;

- az Országos Rendőr-főkapitányság;

- a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

21. cikk

Közbiztonsági együttműködés jelentősebb rendezvények során

(1) A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei az alábbi segítséget nyújthatják egymásnak olyan, várhatóan nagyobb létszámú és jelentőségű rendezvények rendőri biztosításához, amelyek veszélyeztethetik a másik Szerződő Fél közbiztonságát vagy közlekedésének rendjét, nevezetesen:

a) egymás gyors tájékoztatásával;

b) kölcsönösen összehangolt rendőri intézkedések végrehajtásával;

c) szakértők és felszerelések rendelkezésre bocsátásával.

(2) A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

22. cikk

Együttműködés a közúti közlekedés biztonságának biztosítása terén

(1) A közúti közlekedés biztonságának biztosítása érdekében folytatott együttműködés magában foglalja:

a) kölcsönös tájékoztatás a közúti közlekedés számára fontos körülményekről, így különösen a forgalom sűrűsége, közlekedési zavarok, a rendkívüli időjárási viszonyok hatásai, és intézkedések, így különösen a közlekedés irányítására és korlátozására irányuló intézkedések, amelyeket a forgalom zavartalan lefolyása és a gépjárművek határon át történő közlekedésének zavartalansága miatt alkalmaznak;

b) információcsere a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményekről, és a főbb elkövetési módokról;

c) kölcsönös tájékoztatás a közlekedésrendészetben szerzett tapasztalatokról;

d) tapasztalatcsere a közlekedés biztonságáról.

(2) A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovén Szerződő Fél részéről:

- a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.

23. cikk

Együttműködés a képzés, továbbképzés, valamint a bűnmegelőzés területén

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveinek a képzés, továbbképzés területén folytatandó együttműködése az alábbiakra terjed ki:

a) oktatási tervek és tananyagok cseréje;

b) közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok megrendezése;

c) a másik Szerződő Fél képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása;

d) a másik Szerződő Fél képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.

(2) A jelen Megállapodás végrehajtása során a bűnmegelőzési nemzeti kapcsolattartó központok (Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti kontaktpontja) együttműködnek a nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében.

(3) A Szerződő Felek képviselői, az oktatási képző intézmények vezetői szükség szerint munkatalálkozókat tartanak intézkedéseik összehangolása és végrehajtásuk elősegítése érdekében.

IV. Fejezet

JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN

24. cikk

A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai

(1) Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szerveinek tisztviselői a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél területére érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal léphetnek és ott a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.

(2) A jelen Megállapodás 14. cikkében szereplő fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Fél területére és ott a szükséges fedőokiratokkal, szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Megállapodás 14. cikkének (5) bekezdésében meghatározott időtartamban tartózkodhat és kiutazhat. A fedőiratok mintapéldányait a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik egymásnak.

25. cikk

Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának szabályai

(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselői a megkeresett Szerződő Fél területén:

a) jogosult egyenruhát viselni;

b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfoghatja, visszatarthatja, de haladéktalanul köteles őt a megkeresett Szerződő Fél területileg illetékes együttműködésre jogosult szervének átadni.

(2) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselője a megkeresett Szerződő Fél területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést.

(3) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselője a jelen Megállapodásból származó feladatai során a megkeresett Szerződő Fél területén, ezen állam jogszabályainak megfelelően, az arányosság követelményének megfelelően az alábbi kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.

(4) A tisztviselő a megkeresett Szerződő Fél területén szolgálati fegyvert csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhat.

(5) A Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vezetőjének az államának területén eljáró külföldi tisztviselőt a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről kioktatja.

26. cikk

Szolgálati viszonyok és a bűnüldöző szervek tagjainak védelme

(1) A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve tisztviselőjének szolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

(2) A megkeresett Szerződő Fél a területén szolgálatot teljesítő, a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve tagjának a jelen Megállapodásban foglalt feladatai végrehajtása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját együttműködésre jogosult szerve tagjának.

27. cikk

Büntetőjogi felelősségi szabályok

Az együttműködésre jogosult szerv tisztviselői, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek a tevékenységük helye szerinti Szerződő Fél tisztviselőivel.

28. cikk

Kártérítési felelősség

(1) Amikor az egyik Szerződő Fél tisztviselője a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel, ahol a károkozás történt.

(2) Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselője okozta volna.

(3) Az a Szerződő Fél, amelynek tisztviselője a másik Szerződő Fél területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyet a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

V. Fejezet

ADATVÉDELEM

29. cikk

Az átadható személyes adatok köre

A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság, illetve az úti okmányokra vonatkozó, vagy az egyéb jogszabályokban meghatározottakkal összhangban a biometrikus adatait;

b) az a) pontban szereplő személyek személyazonosságot igazoló okmány, útlevél vagy más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);

c) a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;

d) a jelen Megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes adatokat;

e) valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő Szerződő Felek a jelen Megállapodás alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.

30. cikk

Az adatkezelés szabályai

A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben, valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak figyelembevételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:

a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;

b) az adatokat átvevő Szerződő Fél (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Fél (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;

c) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;

d) az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közölt, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;

e) a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 2. cikkében megjelölt együttműködésre jogosult szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;

f) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás célját és tartalmát, az átvevő szervet és az átadás időpontját. Az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg. A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.

31. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és felhasználásuk céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.

32. cikk

Adatkezelés a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során

(1) A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

(2) Az együttműködésre jogosult szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású személyes adataihoz.

33. cikk

Minősített adatok védelme

(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett minősített adatok, információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:

a) a minősített adatot átadó Szerződő Fél (a továbbiakban: átadó Fél) jogszabályai szerint minősített adatokat a minősített adatokat átvevő Szerződő Félnek (a továbbiakban: átvevő Fél) ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;

b) a minősített adatok kezelése az a) pontban szereplő megfeleltetésben meghatározott minősített adatokra vonatkozó jogszabályok szerint történik mindkét Szerződő Félnél;

c) az átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja az átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok minősítési jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. Az átvevő Fél ennek az értesítésnek megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;

d) az átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;

e) a minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső jogszabályok előírásai szerint jogosultak az azokhoz történő hozzáféréshez;

f) az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli szerveknek csak az átadó Fél írásban adott hozzájárulása alapján lehet rendelkezésére bocsátani;

g) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak az átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell az átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint ezeknek a következményeknek a korlátozása érdekében foganatosított intézkedésekre és az előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;

h) a jelen Megállapodás értelmében átadott iratok, adatok, információk és műszaki berendezések harmadik ország részére történő továbbadása csak az átadó Fél illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;

i) a jelen Megállapodás 16. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tisztviselője részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott együttműködésben részt vevő együttműködésre jogosult szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.

(2) A jelen Megállapodás alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt szervekről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást a jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc napon belül.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Vegyes Bizottság

(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Szerződő Felek a Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

(2) A Vegyes Bizottság, szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban felváltva tartja üléseit.

(3) A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati szerveinek javaslatot tehet.

35. cikk

Költségviselés szabályai

A jelen Megállapodás végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját együttműködésre jogosult szervei eljárása során felmerülő költségeket.

36. cikk

Más nemzetközi szerződésekhez való viszony

A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek az egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait.

37. cikk

A viták rendezése

(1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 34. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.

(2) Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai úton kell rendezni.

38. cikk

A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések

(1) A jelen Megállapodást meg kell erősíteni. A Megállapodás azon későbbi jegyzék keltének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.

(2) A jelen Megállapodás 12. cikke az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) és az azon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a Szerződő Felek általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatainak kihirdetését követő naptól kerül alkalmazásra.

(3) A jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődően a határon átnyúló megfigyelések az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények gyanúja esetén alkalmazandók.

(4) A jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődően a jelen Megállapodásnak a közös államhatár felügyeletével összefüggő közös járőrszolgálatra vonatkozó rendelkezései csak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedés bevezetése esetén alkalmazhatók.

(5) A jelen Megállapodás 29. cikkének a) pontjában szereplő biometrikus adatok átadására akkor kerül sor, amikor a magyar Szerződő Fél diplomáciai úton arról értesíti a szlovén Szerződő Felet, hogy az ehhez szükséges belső jogi feltételeknek eleget tett.

(6) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő hatodik hónapot követő napon hatályát veszti.

(7) Bármelyik Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az a Szerződő Felek jogszabályaival ellentétes. Az ilyen intézkedések meghozataláról, vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítés kézhezvételének napján lép hatályba.

(8) A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1993. május 19-én aláírt Megállapodás hatályát veszti.

(9) A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a szlovén Szerződő Felet.

Készült Brdoban, 2006. október 25. napján, két eredeti példányban, magyar, szlovén és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

(Aláírások)

Melléklet a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás 33. cikk (1) bekezdéséhez

A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése

A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás 33. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:

A Magyar Köztársaságban
„Szigorúan Titkos!”
„Titkos!”
„Bizalmas!”
„Korlátozott terjesztésű!”
a Szlovén Köztársaságban
STROGO TAJNO
TAJNO
ZAUPNO
INTERNO
Angol megfelelője
TOP SECRET
SECRET
CONFIDENTIAL
RESTRICTED

4. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 38. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatában állapítja meg. * 

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére