A jogszabály mai napon ( 2018.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2006. évi CXXV. törvény

az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-ei megállapodás, valamint az ahhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-ei megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás).

2. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv). (A Jegyzőkönyv nemzetközi jogilag 2006. április 1-jén hatályba lépett.)

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

Megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról

Egyrészről

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

a továbbiakban; a Szerződő Felek,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a személyek szabad mozgása a Szerződő Felek felségterületén kulcsfontosságú tényező kapcsolataik harmonikus fejlődésében,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európai Közösségben alkalmazandó előírások alapján megteremtik egymás között a személyek szabad mozgását,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK E MEGÁLLAPODÁST:

I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

E megállapodás célja az Európai Közösség tagállamai és Svájc állampolgárai érdekében:

a) a belépés, a tartózkodás, a nem önálló munkavállalás, az önálló vállalkozóként való letelepedés és a Szerződő Felek felségterületén való tartózkodás jogának biztosítása;

b) a Szerződő Felek felségterületén a szolgáltatásnyújtás elősegítése, különösen a rövid időtartamú szolgáltatások nyújtásának liberalizálása;

c) a fogadó országban gazdasági tevékenységet nem végző személyeknek a Szerződő Felek felségterületére való belépés és tartózkodás jogának biztosítása;

d) a saját állampolgáraiknak nyújtottakkal azonos élet-, foglalkoztatási és munkavállalási feltételek biztosítása.

2. cikk

A diszkrimináció tilalma

Valamely Szerződő Félnek egy másik Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai, e megállapodás I., II. és III. melléklete rendelkezéseinek alkalmazása során és azoknak megfelelően, nem különböztethetők meg az állampolgárságuk szerint.

3. cikk

A belépéshez való jog

Valamely Szerződő Fél állampolgárának egy másik Szerződő Fél felségterületére történő belépéshez való jogát az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

4. cikk

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jog

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jogot az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell, amennyiben a 10. cikk másként nem rendelkezik.

5. cikk

Szolgáltatást nyújtó személyek

(1) A Szerződő Felek között fennálló, különösen a szolgáltatásnyújtásról rendelkező megállapodások sérelme nélkül (beleértve a közbeszerzésről szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására) a szolgáltatást nyújtó személyeknek, az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a társaságokat is beleértve, jogukban áll naptári évenként 90 munkanapot ténylegesen meg nem haladó időszakra a másik Szerződő Fél felségterületén szolgáltatást nyújtani.

(2) A szolgáltatást nyújtó személyek jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületére való belépésre és az ott tartózkodásra:

a) amennyiben az (1) bekezdés szerint, vagy az (1) bekezdésben említett megállapodás rendelkezései alapján jogosultak szolgáltatást nyújtani;

b) vagy, ha az a) pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, amennyiben az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságaitól szolgáltatás nyújtására engedélyt kaptak.

(3) A valamely Szerződő Fél felségterületére kizárólag szolgáltatás igénybevétele céljából belépő, Svájc vagy az Európai Közösség valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező természetes személyt megilleti a belépés és az ott tartózkodás joga.

(4) Az e cikkben említett jogokat az I., II. és III. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani. A 10. cikk szerinti mennyiségi korlátozások az e cikkben említett személyekkel szemben nem alkalmazhatóak.

6. cikk

A gazdasági tevékenységet nem folytató személyek tartózkodási joga

A valamely Szerződő Fél felségterületén való tartózkodás jogát a gazdasági tevékenységet nem folytató személyeknek az I. melléklet nem aktív személyekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani.

7. cikk

Egyéb jogok

A Szerződő Felek az I. mellékletnek megfelelően különösen a személyek szabad mozgásával kapcsolatos alábbi jogokról rendelkeznek:

a) az élet-, foglalkoztatási és munkafeltételek, a gazdasági tevékenységben való részvétel lehetőségére és annak folytatására vonatkozóan a saját állampolgárokkal való egyenlő bánásmód joga;

b) a foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás joga, amely lehetővé teszi a Szerződő Felek állampolgárainak szabad mozgását a fogadó állam felségterületén, valamint a választásuk szerinti foglakozás folytatását;

c) valamely Szerződő Fél felségterületén maradás joga a gazdasági tevékenység folytatásának befejezése után;

d) családtagok számára a tartózkodás joga, állampolgárságuktól függetlenül;

e) családtagok számára a gazdasági tevékenység folytatásának joga, állampolgárságuktól függetlenül;

f) az ingatlantulajdon szerzésének joga, amennyiben az kapcsolódik az e megállapodás által biztosított jogok gyakorlásához;

g) az átmeneti időszak alatt, az egyik Szerződő Fél területén végzett gazdasági tevékenység vagy tartózkodási időszak befejeződése után a gazdasági tevékenység folytatásának céljából való visszatérés joga, valamint az ideiglenes tartózkodási engedély állandóvá történő átminősíttetésének joga.

8. cikk

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása

A Szerződő Felek, a II. mellékletnek megfelelően, rendelkezéseket fogadnak el a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról, különösen az alábbiak érdekében:

a) az egyenlő bánásmód biztosítása;

b) az alkalmazandó jogi előírások meghatározása;

c) a különböző nemzeti jogi előírások által figyelembe vett összes jogosultsági idő összesítése a juttatásokra való jogosultság megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások kiszámítása végett;

d) juttatások folyósítása a Szerződő Felek felségterületén lakóhellyel rendelkező személyek részére;

e) a hatóságok és intézmények közötti kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás és az együttműködés elősegítése.

9. cikk

Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok

Az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai és Svájc állampolgárai számára a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetősége, valamint e tevékenységek folytatásának, illetve a szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket a III. melléklet szerint az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, a munkavállalás és önálló vállalkozás lehetőségére és e tevékenységek folytatására, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik összehangolásáról.

II. ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Átmeneti rendelkezések és a megállapodás továbbfejlesztése

(1) A megállapodás hatálybalépése után öt évig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a gazdasági tevékenységben való részvételi lehetőségek tekintetében a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú tartózkodásra, valamint az egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodásra. A négy hónapnál rövidebb tartózkodás nem korlátozható.

A hatodik évtől kezdve az Európai Közösség tagállamainak állampolgáraira vonatkozó összes mennyiségi korlátozás hatályát veszti.

(2) Legfeljebb kétéves időtartamra a Szerződő Felek fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbsége és a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását, az 5. cikkben említett szolgáltatásokat nyújtó személyeket is beleértve. Az első év vége előtt a vegyes bizottság megvizsgálja e korlátozások fenntartásának szükségességét. A vegyes bizottság e legfeljebb kétéves időtartamot lerövidítheti. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására).

(3) E megállapodás hatálybalépésétől az ötödik év végéig Svájc a teljes kvótáján belül az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára minden évben legalább 15 000, egy évre, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, és 115 500 négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélyt tart fenn.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Szerződő Felek a következő feltételekben állapodnak meg: amennyiben egy adott évben az Európai Közösség munkavállalói és önálló vállalkozói számára az (1) bekezdésben említett tartózkodási kategóriák bármelyikében kiadott új engedélyek száma öt év után, és a megállapodás hatálybalépését követően 12 évig több mint tíz százalékkal meghaladja az adott évet megelőző három év átlagát, akkor az azt követő évben Svájc egyoldalúan az előző három év átlagának öt százalékkal megnövelt mértékében korlátozhatja az említett kategóriában az Európai Közösség munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási engedélyek számát. A rákövetkező évben ez a szám hasonló módon korlátozható.

Az előző bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Európai Közösség munkavállalóinak és önálló vállalkozóinak kiadott új tartózkodási engedélyek száma nem korlátozható évi 15 000, egy évnek megfelelő vagy azt meghaladó időtartamra érvényes, valamint évi 115 500, négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamra érvényes új tartózkodási engedélynél kevesebbre.

(5) Az (1)-(4) bekezdésnek, és különösen a (2) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e megállapodás hatálybalépésekor a Szerződő Felek felségterületén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot. Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására, e megállapodás hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben, és különösen a 7. cikkében a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.

(6) Svájc rendszeresen és azonnal tájékoztatja a vegyes bizottságot minden hasznos statisztikáról és információról, beleértve a (2) bekezdés végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket is. A vegyes bizottságban bármelyik Szerződő Fél kérheti a helyzet felülvizsgálatát.

(7) A határmenti ingázókra nem lehet mennyiségi korlátozásokat alkalmazni.

(8) A szociális biztonságról és a munkanélküli-biztosítási hozzájárulás visszatérítéséről szóló átmeneti rendelkezéseket a II. melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza.

11. cikk

A fellebbezések elbírálása

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek jogosultak az illetékes hatóságoknál fellebbezni e megállapodás rendelkezéseinek az alkalmazását illetően.

(2) A fellebbezéseket ésszerű időn belül el kell bírálni.

(3) Az e megállapodás hatálya alá tartozó személyek az illetékes nemzeti bírósághoz fordulhatnak a fellebbezéseket elbíráló határozatok ellen, illetve ha ésszerű időtartamon belül nem születik határozat.

12. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

E megállapodás nem zárja ki a Szerződő Felek állampolgáraira és családtagjaikra vonatkozó kedvezőbb nemzeti rendelkezések alkalmazását.

13. cikk

Szünetelés

A Szerződő Felek vállalják, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken egymás állampolgáraival szemben nem fogadnak el további korlátozó intézkedéseket.

14. cikk

Vegyes bizottság

(1) A Szerződő Felek képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amely e megállapodás igazgatásáért és megfelelő alkalmazásáért felelős. Ennek érdekében a bizottság ajánlásokat dolgoz ki. Az e megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz. A vegyes bizottság kölcsönös egyetértéssel hozza meg határozatait.

(2) Súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségek esetén a vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére összeül, hogy megvizsgálja a helyzet orvoslására alkalmas intézkedéseket. A vegyes bizottság a bevezetendő intézkedésekről a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül határoz. E határidőt a vegyes bizottság meghosszabbíthatja. Az ilyen intézkedések terjedelme és időtartama nem haladhatja meg a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. Előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a megállapodás működését a legkevésbé zavarják.

(3) E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Szerződő Felek rendszeresen információt cserélnek, és bármelyikük kérésére konzultálnak egymással a vegyes bizottságban.

(4) A vegyes bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Bármelyik fél kérheti az ülés összehívását. A vegyes bizottság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 15 napon belül összeül.

(5) A vegyes bizottság megalkotja saját eljárási szabályait, amelyek tartalmazzák többek között az ülések összehívására, az elnök kinevezésére, valamint az elnök hivatali idejére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) A vegyes bizottság bármilyen munkacsoportot vagy szakértői csoportot létrehozhat, amely segíti a feladatai ellátásában.

15. cikk

Mellékletek és jegyzőkönyvek

E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei a megállapodás szerves részét képezik. A nyilatkozatokat a záróokmány tartalmazza.

16. cikk

Hivatkozás a közösségi jogra

(1) Az e megállapodás által kitűzött célok elérése érdekében a Szerződő Felek meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy az Európai Közösség e megállapodásban említett jogszabályaiban foglaltakkal egyenértékű jogokat és kötelezettségeket alkalmazzanak a közöttük fennálló kapcsolatban.

(2) Amennyiben e megállapodás alkalmazása a közösségi jog elveinek alkalmazását jelenti, figyelembe kell venni az Európai Közösségek Bíróságának a megállapodás aláírásának időpontját megelőzően keletkezett, vonatkozó esetjogát. Az aláírás utáni esetjogról Svájc tájékoztatást kap. A megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság bármely Szerződő Fél kérésére meghatározza ezen esetjog következményeit.

17. cikk

Jogfejlődés

(1) Amint az egyik Szerződő Fél az e megállapodás által szabályozott területeken hazai jogszabályai módosítását kezdeményezi, vagy amint változás áll be azoknak a hatóságoknak az esetjogában, amelyek határozataival szemben a hazai törvények szerint nincs jogorvoslat, erről az érintett Szerződő Fél a vegyes bizottság keretei között értesíti a másik Szerződő Felet.

(2) A vegyes bizottság a megállapodás megfelelő működése érdekében véleménycserét folytat az ilyen módosítások következményeiről.

18. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e megállapodást módosítani kívánja, erre vonatkozó javaslatát benyújtja a vegyes bizottságnak. E megállapodás módosításai a megfelelő nemzeti eljárások végrehajtása után lépnek hatályba, a II. és III. melléklet módosításai kivételével, amelyeket a vegyes bizottság határozattal fogad el, és amelyek e határozat elfogadását követően azonnal hatályba léphetnek.

19. cikk

A viták rendezése

(1) A Szerződő Felek a vegyes bizottság elé utalhatják az e megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érintő vitás ügyeket.

(2) A vegyes bizottság rendezheti a vitát. A vegyes bizottság részére minden hasznos, a helyzet részletes kivizsgáláshoz szükséges információt át kell adni az elfogadható megoldás megtalálása érdekében. E célból a vegyes bizottság minden lehetőséget megfontolás tárgyává tesz e megállapodás megfelelő működésének a fenntartása érdekében.

20. cikk

A szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1) Ha a II. melléklet másként nem rendelkezik, Svájc és az Európai Közösség tagállamai közötti szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás hatálybalépésekor felfüggesztik, amennyiben e megállapodás szabályozza ugyanazt a területet.

21. cikk

A kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1) A Svájc és az Európai Közösség tagállami közötti kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás rendelkezései nem érintik. E megállapodás rendelkezései különösen nem érintik a kettős adóztatásról szóló megállapodások „határmenti ingázók” fogalmának meghatározását.

(2) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztessenek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor.

(3) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy adók előírására, adófizetésre, valamint a hatékony adóbeszedés biztosítására vonatkozóan intézkedéseket fogadjanak el, illetve alkalmazzanak, valamint, hogy nemzeti adójogszabályaik, illetve Svájc és az Európai Közösség egy vagy több tagállama közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások, vagy bármilyen más, adózással kapcsolatos megállapodás révén megakadályozzák az adófizetési kötelezettség teljesítését.

22. cikk

A szociális biztonságon és a kettős adóztatáson kívüli egyéb tárgyú kétoldalú megállapodásokhoz való viszony

(1) E megállapodás 20. és 21. cikkének rendelkezéseitől függetlenül, e megállapodás nem érinti egyrészről Svájc, másrészről az Európai Közösség egy vagy több tagállama között létrejött, például a magánszemélyekre, a gazdasági szereplőkre, a határokon átnyúló együttműködésre, a kishatárforgalomra vonatkozó megállapodásokat, amennyiben azok összeegyeztethetőek e megállapodással.

(2) Amennyiben az említett megállapodások e megállapodással nem összeegyeztethetők, e megállapodás rendelkezései az irányadók.

23. cikk

Szerzett jogok

E megállapodás felmondása vagy meg nem újítása a magányszemélyek szerzett jogait nem érinti. A Szerződő Felek kölcsönös egyetértéssel határoznak a még csak részlegesen megszerzett jogokkal kapcsolatban szükséges teendőkről.

24. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételek szerint, és másrészről Svájc felségterületén.

25. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

(1) A Szerződő Felek e megállapodást saját eljárási rendjük szerint erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás az alábbi hét megállapodás mindegyikét megerősítő vagy jóváhagyó dokumentumok letétbe helyezéséről szóló végső értesítést követő második hónap utáni első napon lép hatályba:

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás,

A légiközlekedésről szóló megállapodás,

A közúti és vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás,

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás,

A megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás,

A közbeszerzés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodás,

A tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás.

(2) E megállapodás kezdetben hétéves időtartamra jön létre. A megállapodás határozatlan időre meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Közösség vagy Svájc a kezdeti időtartam lejárta előtt a másik Szerződő Felet ennek ellenkezőjéről értesíti. Ilyen értesítés esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(3) E megállapodást a Közösség vagy Svájc felmondhatja az e határozatról szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél számára történő megküldésével. Ezen értesítés esetében a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett hét megállapodás, a (2) bekezdésben említett meg nem újítási értesítés, vagy a (3) bekezdésben említett felmondás kézhezvételét követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve, en doble ejemplar en lenguas alemana, danesa, española, finesa, francesa, griega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa y sueca, siendo cada uno de estos textos igualmente auténtico.

Udfærdiget i Luxemburg, den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems, i to eksemplarer på dansk, engelsk, finsk, fransk, græsk, italiensk, nederlandsk, portugisisk, spansk, svensk og tysk, idet hver af disse tekster har samme gyldighed.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig in zweifacher Ausfertigung in dänischer, deutscher, englischer, finnischer, französischer, griechischer, italienischer, niederländischer, portugiesischer, spanischer und schwedischer Sprache, wobei Wortlaute gleichermaßen verbindlich ist.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα, σε δύο αντίγραφα στην αγγλική, γαλλική, γερμανική δανική ελληνική ισπανική ιταλική ολλανδική πορτογαλική σουηδική και φινλανδική γλώσσα καθένα από τα κείμενα είναι εξίσου αυθεντικό.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand and ninety-nine, in two copies in the Danish, English, Finnish, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish languages, each of those being equally authentic.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf, en deux exemplaires en langues allemande, anglaise, danoise, espagnole, finnoise, française, grecque, italienne, néerlandaise, portugaise et suédoise, chacun de ces textes faisant également foi.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove, in due copie, nelle lingue danese, finlandese, francese, greca, italiana, olandese, portoghese, spagnola, svedese e tedesca, ciascun testo facente ugualmente fede.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig, in tweevoud, in de Deense, de Duitse, de Engelse, de Finse, de Franse, de Griekse, de Italiaanse, de Portugese, de Spaanse en de Zweedse taal, zijnde alle teksten gelijkelijk authentiek.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove, em duplo exemplar nas línguas alemã, dinamarquesa, espanhola, finlandesa, francesa, grega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa e sueca, fazendo igualmente fé qualquer dos textos.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentäensimmäusenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeskänskymmentäyhdeksän kahtena kappaleena englannin, espanjan, hollannin, italian, kreikan, portugalin, ranskan, ruotsin, saksan, suomen ja tanskan kiellellä, ja jokainen teksti on yhtä todistusvoimainen.

Utfärdat i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio i två exemplar på det danska, engelska, finska, franska, grekiska, italienska, nederländska, portugisiska, spanska, svenska och tyska språket, vilka samtliga texter är lika giltiga.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewesten het Brussele Hoofdstedelijke Gewest.

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na héireann

For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

Pela República Portuguesa

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Faellesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

I. MELLÉKLET

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Be- és kilépés

(1) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél állampolgárai és azok családtagjai számára a felségterületükre való belépést e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet 17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják.

Nem követelhető belépésre jogosító vízum, és nem írható elő azzal egyenértékű követelmény e melléklet 17. cikke szerint, kivéve azokkal a családtagokkal és kiküldött munkavállalókkal szemben, akik egyik Szerződő Félnek sem állampolgárai. Az érintett Szerződő Fél minden lehetőséget biztosít e személyeknek a szükséges vízumok beszerzésére.

(2) A Szerződő Felek a többi Szerződő Fél állampolgárai és családtagjaik számára felségterületük elhagyásának jogát e melléklet 3. cikke szerint, valamint a kiküldött munkavállalók számára e melléklet 17. cikke szerint, az érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatásával biztosítják. Az érintett Szerződő Fél nem követelhet kilépési vízumot, és nem írhat elő azzal egyenértékű más követelményt a többi Szerződő Fél állampolgárai számára.

A Szerződő Felek, jogszabályaiknak megfelelően olyan személyazonosító igazolványt vagy útlevelet adnak ki vagy újítanak meg, amely különösen birtokosa állampolgárságát tanúsítja. Az útlevélnek érvényesnek kell lennie legalább az összes Szerződő Fél felségterületére és azon országokra, amelyeken keresztül az útlevél birtokosa a Szerződő Felek felségterületei között utazva áthalad. Ha az útlevél az egyetlen olyan okmány, amellyel az útlevél birtokosa jogszerűen elhagyhatja az országot, akkor az útlevél érvényességi ideje nem lehet öt évnél rövidebb.

2. cikk
Tartózkodás és gazdasági tevékenység

(1) Az átmeneti időszakra, az e megállapodás 10. cikkében és az e melléklet VII. fejezetében megállapított rendelkezések sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél állampolgárai a II-IV. fejezetben meghatározott eljárás szerint jogosultak a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodni és gazdasági tevékenységet folytatni. E jogot a tartózkodási engedély vagy a határmenti ingázók számára kiadott különleges engedély igazolja. Bármelyik Szerződő Fél állampolgárainak joguk van a másik Szerződő Fél felségterületére lépni, vagy egy évnél rövidebb ideig tartó munkaviszony után ott maradni munkakeresés céljából és ésszerű ideig, legfeljebb azonban hat hónapig ott tartózkodni, hogy a szakmai végzettségüknek megfelelő munkalehetőségeket felmérjék, és megtegyék a megfelelő lépéseket a munkába állás érdekében. Az álláskeresők ugyanarra a segítségre jogosultak az érintett Szerződő Fél felségterületén, mint amelyet ennek az államnak a munkaügyi hivatalai az állam saját állampolgárai számára biztosítanak. Az ilyen célú tartózkodás idejére az ilyen személyek kizárhatók a szociális segélyezési rendszerekből.

(2) A Szerződő Felek azon állampolgárai, akik a fogadó államban gazdasági tevékenységet nem folytatnak, és e megállapodás más rendelkezései szerint sem rendelkeznek tartózkodási joggal, jogosultak a tartózkodásra, ha megfelelnek az V. fejezetben megállapított feltételeknek. E jog igazolására tartózkodási engedélyt kell kiadni.

(3) A Szerződő Felek állampolgárainak biztosított tartózkodási vagy különleges engedélyt díjmentesen, vagy a saját állampolgárok által fizetendő díjakat, illetve illetékeket meg nem haladó összeg megfizetése ellenében kell kiállítani vagy megújítani. A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy amennyire csak lehetséges, egyszerűsítsék az ilyen okmányok beszerzésével kapcsolatos formaságokat és eljárásokat.

(4) A Szerződő Felek előírhatják a másik Szerződő Fél állampolgárai számára, hogy az ország felségterületén való tartózkodásukat jelentsék be.

3. cikk
Családtagok

(1) Az a személy, akinek tartózkodási joga van és valamely Szerződő Fél állampolgára, jogosult arra, hogy a családtagjai vele éljenek. A munkavállalónak a családja számára rendelkeznie kell az adott régióban a munkavállalóknál szokásosnak tekintett lakással, de ez a rendelkezés nem vezethet a hazai munkavállalók és a másik Szerződő Fél munkavállalói közötti megkülönböztetéshez.

(2) Állampolgárságtól függetlenül a következő személyeket kell családtagnak tekinteni:

a) a házastárs és a 21 évnél fiatalabb lemenő vagy eltartott;

b) a felmenő ági rokonok és a házastársnak a munkavállaló által eltartott felmenő ági rokonai;

c) diák esetében a házastárs és az eltartott gyermekei.

A Szerződő Felek elősegítik minden olyan családtag belépését, aki nem tartozik e bekezdés a), b) és c) pontja rendelkezéseinek hatálya alá, ha az ilyen személy a Szerződő Fél állampolgárának eltartottja vagy a származási országban vele közös háztartásban él.

(3) A tartózkodási engedélynek a Szerződő Fél állampolgára családtagjai számára történő kiállításához a Szerződő Felek csak az alább felsorolt okmányokat kérhetik:

a) az okmány, amelynek alapján a felségterületükre léptek;

b) az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott, a rokoni kapcsolatot igazoló okmány;

c) az eltartottak számára az eredeti vagy származási állam illetékes hatósága által kiadott okmány, amely igazolja, hogy ők az (1) bekezdésben említett személy eltartottjai, vagy a származási államban vele közös háztartásban élnek.

(4) A családtag részére kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik az azon személy számára kiállított tartózkodási engedély érvényességi idejével, akitől a tartózkodási jog származtatható.

(5) A tartózkodási joggal rendelkező személy házastársa, illetve eltartott vagy 21 évnél fiatalabb gyermekei, állampolgárságuktól függetlenül, jogosultak gazdasági tevékenység folytatására.

(6) Bármelyik Szerződő Fél állampolgárának gyermekei, függetlenül attól, hogy az állampolgár folytat-e gazdasági tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a fogadó ország állampolgáraival azonos feltételekkel vehetnek részt általános iskolai oktatásban, szakmunkás- és szakképzésben, ha e gyermekek a fogadó állam felségterületén élnek.

A Szerződő Felek támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik az ilyen gyermekeknek, hogy a legjobb feltételek között folytassák a fent említett tanulmányokat.

4. cikk
A további tartózkodás joga

(1) Bármelyik Szerződő Fél állampolgárai és családtagjai jogosultak a másik Szerződő Fél területén tovább tartózkodni a gazdasági tevékenységük befejezése után.

(2) E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni a 1251/70/EGK rendelet *  (HL L 142., 1970, 24. o.), valamint a 75/34/EGK irányelv *  (HL L 14., 1975, 10. o.) rendelkezéseit.

5. cikk
Közrend

(1) Az e megállapodás rendelkezései által biztosított jogokat csak a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy sérelmére hivatkozással lehet korlátozni.

(2) E megállapodás 16. cikke szerint figyelembe kell venni a 64/221/EGK *  (HL L 56., 1964.4.4., 850/64. o.), a 72/194/EGK *  (HL L 121., 1972.5.26., 32. o.), és a 75/35/EGK *  (HL L 14., 1975.1.20., 14. o.) irányelv rendelkezéseit.

II. MUNKAVÁLLALÓK
6. cikk
A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Az a munkavállaló, aki állampolgára valamely Szerződő Félnek (a továbbiakban: munkavállaló), és akit a fogadó ország munkáltatója egy évre vagy annál hosszabb időtartamra alkalmaz, a kiadás napjától számított legalább öt évig érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az engedélyt automatikusan meg kell hosszabbítani legalább öt évre. Az első alkalommal történő megújításkor az engedély érvényességi idejét egy évnél nem rövidebb időtartamra korlátozni lehet abban az esetben, ha birtokosa akaratán kívül több, mint 12 egymást követő hónapon keresztül folyamatosan munkanélküli volt.

(2) Az a munkavállaló, akit a fogadó ország valamely munkáltatója három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időre alkalmaz, a szerződése időtartamával megegyező időtartamra kap tartózkodási engedélyt.

Annak a munkavállalónak, akit legfeljebb három hónap időtartamra alkalmaznak, nincs szüksége tartózkodási engedélyre.

(3) A tartózkodási engedélyek kiadásakor a Szerződő Felek a munkavállalótól csak a következő okmányok bemutatását követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján a felségterületükre lépett;

b) szerződésszerű nyilatkozat a munkáltatótól vagy a foglalkoztatás írásos megerősítése.

(4) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész területére érvényes.

(5) A tartózkodás hat egymást követő hónapnál rövidebb megszakításai, valamint a hadkötelezettség teljesítése céljából történő távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6) Érvényes tartózkodási engedélyt nem lehet visszavonni a munkavállalótól kizárólag azért, mert baleset vagy betegség miatti átmeneti munkaképtelensége vagy az illetékes munkaügyi hivatal által igazolt, akaratán kívüli munkanélkülisége miatt nem végez munkát.

(7) A tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatos eljárások intézése nem akadályozhatja meg a kérelmezőt abban, hogy azonnal munkába álljon, az általa megkötött szerződés szerint.

7. cikk
Határmenti ingázó munkavállalók

(1) Határmenti ingázó munkavállaló az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki munkavállalóként folytat tevékenységet a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére rendszeresen minden nap vagy legalább hetente egyszer visszatérve.

(2) A határmenti ingázóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre.

A munkavállalás országának illetékes hatósága mindazonáltal különleges engedélyt adhat ki a határmenti ingázó számára legalább ötéves időtartamra vagy alkalmazása időtartamára, ha az három hónapnál hosszabb és egy évnél rövidebb. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határmenti ingázó bizonyítja, hogy ténylegesen gazdasági tevékenységet folytat.

(3) A különleges engedély a kibocsátó állam teljes felségterületére érvényes.

8. cikk
A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1) A munkavállalók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra.

(2) A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a munkáltató, a munkakör vagy a foglalkozás megváltoztatását, valamint a munkavállalóból önálló vállalkozóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munkahely és a lakóhely szabad megváltoztatását.

9. cikk
Egyenlő bánásmód

(1) Azt a munkavállalót, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, állampolgársága miatt nem lehet a másik Szerződő Fél felségterületén a hazai munkavállalóktól eltérő módon kezelni a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében, különösen pedig a díjazás, az elbocsátás vagy a visszahelyezés, illetve újraalkalmazás tekintetében, ha munkanélkülivé válik.

(2) A munkavállaló és az e melléklet 3. cikkében említett családtagjai ugyanazokat az adókedvezményeket és szociális juttatásokat élvezik, amelyek a hazai munkavállalókat és családtagjaikat megilletik.

(3) A munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos jogalapon és azonos feltételek mellett jogosult oktatásra a szakképző intézményekben, az átképző és foglalkoztatási rehabilitációs központokban.

(4) A munkához jutásról, a munkaviszonyról, a díjazásról, a foglalkoztatás egyéb feltételeiről és az elbocsátásról szóló kollektív vagy egyéni szerződés minden olyan rendelkezése, illetve minden olyan kollektív megállapodás, amely megkülönböztető feltételeket határoz meg, vagy arra lehetőséget ad olyan külföldi munkavállalókkal szemben, akik a Szerződő Felek állampolgárai, semmis.

(5) Az a munkavállaló, aki valamelyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, egyenlő bánásmódban részesül a szakszervezeti tagság és a szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából, beleértve a szavazati jogot és a szakszervezeten belül az ügyvezetői, illetve más vezető pozíció betöltésének jogát; az ilyen munkavállalót azonban ki lehet zárni a közjogi testületek vezetőségében való részvételből és közjogi tisztség betöltéséből. Ugyanakkor az ilyen munkavállaló beválasztható valamely vállalatnál a munkavállalókat képviselő testületekbe.

Ezek a rendelkezések nem érintik a fogadó állam azon jogszabályait vagy rendelkezéseit, amelyek szélesebb körű jogokat biztosítanak a másik Szerződő Fél munkavállalóinak.

(6) E melléklet 26. cikkének sérelme nélkül, az a munkavállaló, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, a lakhatás tekintetében, beleértve a számára szükséges lakás tulajdonjogát is, ugyanazon jogokat és előnyöket élvezi, mint a hazai munkavállalók.

Az ilyen munkavállaló a fogadó ország állampolgáraival megegyező módon jogosult feliratkozni a lakásra várók listájára abban a körzetben, ahol alkalmazzák, ha ilyen lista létezik, és élvezi az ebből eredő előnyöket és elsőbbségi jogokat.

Amennyiben az ilyen munkavállaló családja a származási államban maradt, a családját e szempontból vele azonos régióban tartózkodónak kell tekinteni, ha a hazai munkavállalók hasonló vélelem előnyeit élvezik.

10. cikk
Közszolgálati alkalmazás

Bármely Szerződő Fél munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytató állampolgárától megtagadható az a jog, hogy a közhatalom gyakorlásával járó, az állam vagy más közérdekű testület általános érdekei védelmére hivatott közszolgálati jogviszonyt létesítsen.

11. cikk
A foglalkoztatási szolgálatokkal kapcsolatos együttműködés

A Szerződő Felek együttműködnek az Európai Foglalkoztatási Szolgálat hálózatában, különösen a kapcsolatfelvétel, a betöltendő állások és a pályázatok összehangolása terén, valamint a munkaerőpiac helyzetére, illetve az élet- és munkafeltételekre vonatkozó információk cseréjében.

III. ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK
12. cikk
A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Bármelyik Szerződő Fél állampolgára, aki önálló vállalkozói tevékenység végzése céljából le kíván telepedni egy másik Szerződő Fél területén (a továbbiakban: önálló vállalkozó), a kiadás idejétől számított legalább öt év időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy e célból telepedett le vagy kíván letelepedni.

(2) A tartózkodási engedélyt legalább ötéves időtartamra automatikusan meghosszabbítják, ha az önálló vállalkozó az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói gazdasági tevékenységet végez.

(3) A tartózkodási engedélyek kiállításához a Szerződő Felek az önálló vállalkozótól csak a következő okmányok bemutatását követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) az (1) és (2) bekezdésben említett igazolás.

(4) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

(5) A tartózkodás hat egymást követő hónapnál rövidebb megszakításai, valamint a hadkötelezettség teljesítése céljából történő távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(6) Az érvényes tartózkodási engedély nem vonható vissza az (1) bekezdésben említett személyektől kizárólag azért, mert betegség vagy baleset miatti átmeneti munkaképtelenség következtében nem folytatnak gazdasági tevékenységet.

13. cikk
Határmenti ingázó önálló vállalkozók

(1) A határmenti ingázó önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet végez a másik Szerződő Fél felségterületén, a lakóhelyére naponta vagy hetente legalább egyszer rendszeresen visszatérve.

(2) A határmenti ingázó önálló vállalkozóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Az érintett állam illetékes hatósága mindazonáltal kiadhat a határmenti ingázó önálló vállalkozó számára legalább öt évre érvényes különleges engedélyt, ha az illetékes nemzeti hatóságoknál igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat, vagy kíván folytatni. Az engedélyt legalább öt évre meg kell hosszabbítani, ha a határmenti ingázó igazolja, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat.

(3) A különleges engedély a fogadó állam teljes felségterületére érvényes.

14. cikk
A foglalkozás szabad megválasztása és a földrajzi mobilitás

(1) Az önálló vállalkozók a fogadó állam teljes felségterületén jogosultak a foglalkozás szabad megválasztására és földrajzi mobilitásra.

(2) A foglalkozás szabad megválasztása magában foglalja a foglalkozás megváltoztatását, valamint az önálló vállalkozóból munkavállalóvá válást. A földrajzi mobilitás magában foglalja a munka- és a lakóhely szabad megváltoztatását.

15. cikk
Egyenlő bánásmód

(1) Az önálló vállalkozói tevékenység lehetősége és annak folytatása tekintetében az önálló vállalkozót nem lehet a fogadó országban a saját állampolgároknak biztosítotthoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni.

(2) E melléklet 9. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e fejezetben említett önálló vállalkozókra.

16. cikk
Közhatalom gyakorlása

Az önálló vállalkozótól megtagadható az a jog, hogy a közhatalom állandó vagy időleges gyakorlásával járó tevékenységet folytasson.

IV. SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
17. cikk
Szolgáltatást nyújtó személyek

A szolgáltatásnyújtásra tekintettel, e megállapodás 5. cikke szerint tilos:

a) a naptári évenként 90 tényleges munkanapot meg nem haladó időtartamú, a határon átnyúló szolgáltatások Szerződő Fél felségterületén történő nyújtásának mindenfajta korlátozása;

b) a belépés és a tartózkodás jogának mindenfajta korlátozása e megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alábbi személyek esetében:

i. olyan szolgáltatást nyújtó személyek, akik az Európai Közösség bármely tagállama vagy Svájc állampolgárai, és nem annak a Szerződő Félnek a felségterületén telepedtek le, mint ahol a szolgáltatást igénybe vevők,

ii. szolgáltatást nyújtó személyek munkavállalói, állampolgárságuktól függetlenül, akik az egyik Szerződő Fél szervezett munkaerőpiacán vannak jelen, és szolgáltatás nyújtása céljából a másik Szerződő Fél területére küldték ki őket, az 1. cikk sérelme nélkül.

18. cikk

E melléklet 17. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Közösség bármely tagállamának jogszabályai szerint vagy Svájc jogszabályainak megfelelően alapított társaságokra, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, a központi ügyvezetés helye vagy központi üzleti telephelye valamely Szerződő Fél felségterületén van.

19. cikk

Az a szolgáltatást nyújtó személy, aki szolgáltatás nyújtására jogosult, vagy akit arra felhatalmaztak, átmenetileg folytathatja tevékenységét a szolgáltatásnyújtás államában, az ilyen állam által a saját állampolgárai számára előírt feltételekkel azonos feltételek mellett, e melléklet, valamint a II. és III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

20. cikk

(1) Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyeknek, akiknek joguk van szolgáltatás nyújtására, 90 napos vagy annál rövidebb tartózkodási időre nincs szükségük tartózkodási engedélyre. Az ilyen tartózkodásra az 1. cikkben említett okmányok jogosítanak, amelyek alapján az érintett állam felségterületére beléptek.

(2) Az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett olyan személyek, akik szolgáltatás nyújtására 90 napnál hosszabb időszakra jogosultak, vagy akiket erre felhatalmaztak, e jog igazolására a szolgáltatásnyújtással megegyező időtartamra tartózkodási engedélyt kapnak.

(3) A tartózkodás joga Svájc és az Európai Közösség érintett tagállamának egész felségterületére érvényes.

(4) A tartózkodási engedélyek kiállításakor a Szerződő Felek az e melléklet 17. cikkének b) pontjában említett személyektől csak az alábbiakat követelhetik:

a) az okmány, amelynek alapján felségterületükre lépett;

b) annak igazolása, hogy szolgáltatást nyújtanak, vagy kívánnak nyújtani.

21. cikk

(1) Az e melléklet 17. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának teljes időtartama, függetlenül attól, hogy a teljesítés folyamatos-e, vagy egymást követő időszakokból áll, nem haladhatja meg a naptári évenkénti 90 tényleges munkanapot.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatást nyújtó személynek a szolgáltatás igénybevevőjével szemben fennálló garanciális, illetve vis maior esetére vonatkozó kötelezettségei teljesítését.

22. cikk

(1) E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Fél felségterületén közhatalom gyakorlását magában foglaló tevékenység még alkalmankénti folytatására sem.

(2) E melléklet 17. és 19. cikkének rendelkezései, és az azok alapján elfogadott intézkedések nem zárják ki a szolgáltatás nyújtása érdekében kiküldött munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeit meghatározó jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazhatóságát. E megállapodás 16. cikke szerint, figyelembe kell venni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv *  (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.) rendelkezéseit.

(3) E melléklet 17. cikkének a) pontjának és 19. cikkének rendelkezései nem érintik az e megállapodás hatálybalépésekor bármely Szerződő Fél jogában hatályos, az alábbi területekre vonatkozó jogi és közigazgatási előírásokat:

i. a munkaközvetítő és -kölcsönző irodák tevékenysége;

ii. az olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyeknél a Szerződő Fél területén a szolgáltatás nyújtása előzetes engedélyhez kötött, és a szolgáltató felett a Szerződő Fél illetékes hatóságai prudenciális felügyeletet gyakorolnak.

(4) E melléklet 17. cikke a) pontjának és 19. cikkének rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek legfeljebb 90 tényleges munkanapra, feltétlen közérdekből igényelt szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogi és közigazgatási előírásait.

23. cikk
Szolgáltatást igénybe vevő személyek

(1) A szolgáltatást igénybe vevő személynek e megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése értelmében nincs szüksége tartózkodási engedélyre a három hónapot meg nem haladó tartózkodáshoz. Három hónapot meghaladó időtartam esetén a szolgáltatást igénybe vevő személy számára a szolgáltatás időtartamával megegyező időtartamú tartózkodási engedélyt kell kiállítani. E tartózkodás ideje alatt az ilyen személy a szociális segélyezési rendszerekből kizárható.

(2) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületére érvényes.

V. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTATÓ SZEMÉLYEK
24. cikk
A tartózkodásra vonatkozó szabályok

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, nem folytat gazdasági tevékenységet a tartózkodási helye szerinti államban, és e megállapodás egyéb rendelkezései szerint nincs tartózkodási joga, legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha az illetékes nemzeti hatóságok számára igazolja, hogy rendelkezik saját maga és a családtagjai számára az alábbiakkal:

a) elegendő pénzeszköz ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne kelljen szociális segélyt igényelnie;

b) minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezet * .

A Szerződő Felek, amennyiben szükségesnek tartják, a tartózkodás második évének végén előírhatják a tartózkodási engedély újraérvényesíttetését.

(2) A pénzeszközöket akkor kell elegendőnek tekinteni, ha meghaladják azt az összeget, amely alatt a fogadó állam állampolgárai, tekintettel saját, illetve családjuk helyzetére, szociális juttatásokat igényelhetnek. Ha ez a feltétel nem alkalmazható, a kérelmező pénzeszközeit akkor kell elegendőnek tekinteni, ha azok meghaladják a fogadó állam által folyósított minimális társadalombiztosítási nyugdíj szintjét.

(3) A valamelyik Szerződő Fél területén egy évnél rövidebb ideig munkát vállaló személyek ott tartózkodhatnak, ha az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tesznek. A munkanélküli-segélyt, amelyre a nemzeti jogszabályok szerint, szükség esetén a II. melléklet rendelkezéseivel kiegészítve, jogosultak, pénzeszköznek kell tekinteni e cikk (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alkalmazásában.

(4) Az e megállapodás bármely rendelkezése alapján a másik Szerződő Fél területén tartózkodási engedéllyel nem rendelkező diák számára egy év időtartamra vagy amennyiben a képzés tovább tart, annak időtartamára tartózkodási engedélyt kell kibocsátani, feltéve, hogy az illetékes hatóság előtt nyilatkozattal vagy saját választása szerint legalább azzal egyenértékű módon igazolja, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkezik annak biztosítására, hogy sem ő, sem házastársa, sem eltartott gyermekei a tartózkodásuk alatt nem igényelnek semmilyen szociális segélyt a fogadó államban; ez azonban csak akkor érvényes, ha fő tevékenységeként egy jóváhagyott intézmény szakképzési programjára beiratkozott, valamint rendelkezik minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítási fedezettel. E megállapodás nem szabályozza az e cikk tárgykörébe tartozó, diákoknak nyújtott szakképzési vagy megélhetési támogatás igénybevételének lehetőségét.

(5) A tartózkodási engedélyt automatikusan legalább öt évre meghosszabbítják, ha a diák a jogosultság feltételeinek továbbra is megfelel. A tartózkodási engedélyeket évente hosszabbítják meg a hátralevő képzési idővel megegyező időtartamra.

(6) A tartózkodás folyamatos, hat hónapnál rövidebb ideig tartó megszakítása, és a hadkötelezettség teljesítése miatti távollét nem érinti a tartózkodási engedély érvényességét.

(7) A tartózkodási engedély a kibocsátó állam egész felségterületén érvényes.

(8) A tartózkodás joga addig áll fenn, amíg annak kedvezményezettje megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

VI. INGATLAN VÁSÁRLÁSA
25. cikk

(1) Bármely Szerződő Fél tartózkodásra jogosult állampolgárai, akiknek állandó lakhelyük a fogadó államban van, ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A nemzeti előírásoknak megfelelően, bármikor állandó lakóhelyet létesíthetnek a fogadó államban, foglalkoztatásuk időtartamára való tekintet nélkül. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét.

(2) Bármelyik Szerződő Fél tartózkodásra jogosult, a fogadó államban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárai a gazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. Az ilyen személy második lakás vagy nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

(3) A gazdasági tevékenységükhöz szükséges és második lakás céljára szolgáló ingatlan vásárlása tekintetében a határmenti ingázók ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. A határmenti ingázó nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. E megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

VII. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A MEGÁLLAPODÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
26. cikk
Általános rendelkezések

(1) Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, az e fejezetben foglalt rendelkezések értelemszerűen kiegészítik az e melléklet más rendelkezéseit, vagy azok helyébe lépnek.

(2) Amennyiben az e megállapodás 10. cikkében meghatározott mennyiségi korlátozásokat alkalmazzák, a gazdasági tevékenység folytatása a tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély kiadásának a függvénye.

27. cikk
A munkavállalók tartózkodására vonatkozó szabályok

(1) Az egy évnél rövidebb időtartamra szóló munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók tartózkodási engedélyét legfeljebb 12 hónapra hosszabbítják meg, ha a munkavállaló igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevékenységet folytathat. Új tartózkodási engedélyt állítanak ki, ha a munkavállaló igazolja, hogy gazdasági tevékenységet folytathat, és az e megállapodás 10. cikkében meghatározott kvóta még nem merült ki. E melléklet 24. cikkének megfelelően, a munkavállalót nem lehet két munkaszerződés megkötése között az ország elhagyására kötelezni.

(2) Az e megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében említett időtartam alatt a Szerződő Fél előírhatja írásos szerződés vagy szerződéstervezet bemutatását az első tartózkodási engedély kiadását megelőzően.

(3) a) Azok a személyek, akik korábban a fogadó állam területén legalább 30 hónapig határozott időtartamú munkaviszonyban álltak, automatikusan korlátlan időre jogosultak munkát vállalni * . Nem tagadható meg e jog azon az alapon, hogy a biztosítandó tartózkodási engedélyek száma kimerült.

b) Azok a személyek, akik korábban a fogadó állam területén a megelőző 15 évben összesen legalább 50 hónapig idénymunkát végeztek, és nem felelnek meg a tartózkodási engedélyre való jogosultság feltételeinek a fenti a) pont rendelkezéseinek megfelelően, automatikusan korlátlan időre jogosultak munkát vállalni.

28. cikk
Határmenti ingázó munkavállalók

(1) A határmenti ingázó munkavállaló valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki egy másik Szerződő Fél határövezetében munkavállalóként folytat tevékenységet, állandó lakóhelyére minden nap vagy legalább hetente egyszer rendszeresen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc és szomszédai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2) A különleges engedély a kibocsátó állam határövezetein belül érvényes.

29. cikk
A munkavállalók visszatérési joga

(1) Az a munkavállaló, aki e megállapodás hatálybalépésének napján legalább egy évre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és aki akkor elhagyta a befogadó országot, a kiutazásától számított hat éven belül jogosult arra, hogy az új tartózkodási engedélyek kvótájának felosztásakor kedvezményes elbírálásban részesüljön, ha igazolja, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(2) A határmenti ingázó előző, hároméves, megszakítás nélküli munkaviszonya végétől számított hat éven belül, fizetési és munkakörülményeire figyelemmel, jogosult új különleges engedélyre, amennyiben a megállapodás hatálybalépését követő két évben munkát vállal, ha igazolja az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(3) Azok a fiatalok, akik a 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

30. cikk
A munkavállalók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

(1) Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók a munka megkezdését követő tizenkét hónapig jogosultak foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra. A munkavállalóból önálló vállalkozóvá válás e megállapodás 10. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével lehetséges.

(2) A határmenti ingázó munkavállalóknak kiadott különleges engedélyek feljogosítják birtokosukat a foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra Svájc és annak szomszédos államai valamennyi határövezetében.

31. cikk
Az önálló vállalkozók tartózkodására vonatkozó szabályok

Valamely Szerződő Fél a másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából letelepedni kívánó állampolgára (a továbbiakban: önálló vállalkozó) hat hónap időtartamra érvényes tartózkodási engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább öt évre érvényes tartózkodási engedélyt kap, ha a hathónapos időszak vége előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hathónapos időtartamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, amennyiben reális esély van arra, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállalkozói tevékenységet igazolni tudja.

32. cikk
Határmenti ingázó önálló vállalkozók

(1) A határmenti ingázó önálló vállalkozó valamely Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a szokásos tartózkodási helye Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben van, és aki önálló vállalkozói tevékenységet folytat a másik Szerződő Fél határövezeteiben, állandó lakóhelyére minden nap, vagy legalább hetente egyszer rendszeresen visszatérve. E megállapodás alkalmazásában határövezetek a Svájc vagy az annak szomszédos államai között létrejött, a határövezetekben való mozgásról szóló megállapodásokban meghatározott övezetek.

(2) Valamely Szerződő Fél állampolgára, aki határmenti ingázó önálló vállalkozói minőségében Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben önálló vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, ideiglenes, hathónapos különleges engedélyt kap. Az önálló vállalkozó legalább ötéves időtartamra kap különleges engedélyt, ha a hathónapos időszak lejárta előtt igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy önálló vállalkozói tevékenységet folytat. Amennyiben szükséges, a hathónapos időtartamot legfeljebb további két hónappal meg lehet hosszabbítani, amennyiben reális esély van rá, hogy az önálló vállalkozó az önálló vállalkozói tevékenységet igazolni tudja.

(3) A különleges engedélyek a kibocsátó állam határövezetein belül érvényesek.

33. cikk
Az önálló vállalkozók visszatérési joga

(1) Az az önálló vállalkozó, aki legalább öt évre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezett, és elhagyta a fogadó országot, a kiutazásától számított hat éven belül új tartózkodási engedélyre jogosult, ha a befogadó országban megszakítás nélkül három évig dolgozott, továbbá igazolja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(2) A határmenti ingázó önálló vállalkozó az előző, megszakítás nélküli négyéves tevékenysége befejezésétől számított hat éven belül jogosult új különleges engedélyre, ha igazolja az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy gazdasági tevékenységet folytathat.

(3) Azok a fiatalok, akik 21. életévük betöltése előtt legalább öt évig valamely Szerződő Fél területén tartózkodtak, majd azt elhagyták, négy éven belül jogosultak oda visszatérni, és gazdasági tevékenységet folytatni.

34. cikk
Az önálló vállalkozók foglalkozásának szabad megválasztása és földrajzi mobilitása

A határmenti ingázó önálló vállalkozóknak kiadott különleges engedélyek feljogosítják birtokosukat a foglalkozásuk szabad megválasztására és a földrajzi mobilitásra Svájc vagy annak szomszédos államai határövezeteiben. Az ideiglenes hathónapos tartózkodási engedélyek (határmenti ingázó önálló vállalkozók esetében a különleges engedélyek) csak a földrajzi mobilitás jogát biztosítják.

II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÖSSZEHANGOLÁSA

1. cikk

(1) A szociális biztonsági rendszerek összehangolása területén, a Szerződő Felek megállapodnak az e megállapodás aláírásának időpontjában hatályos, és az e melléklet A. szakaszával módosított, e megállapodásban említett közösségi jogi aktusok vagy e jogi aktusokkal egyenértékű szabályok egymás közötti alkalmazásában.

(2) Az e melléklet A. szakaszában említett jogi aktusokban foglalt „tagállam(ok)” kifejezést a jogszabályok hatálya alá tartozó államokon kívül Svájcra is érteni kell.

2. cikk

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásakor a Szerződő Felek figyelembe veszik az említett közösségi jogi aktusokat e melléklet B. szakaszának módosítása szerint.

(2) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásakor a Szerződő Felek tudomásul veszik az e melléklet C. szakaszában említett közösségi jogi aktusokat.

3. cikk

(1) Az egy évnél rövidebb időre érvényes svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező közösségi munkavállalók munkanélküli-biztosításához kapcsolódó feltételeket e melléklet jegyzőkönyve állapítja meg.

(2) A jegyzőkönyv e melléklet szerves részét képezi.

A. SZAKASZ: EMLÍTETT JOGI AKTUSOK

(1) 371R1408*: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról,

* NB. A közösségi joganyag, ahogy az EK-tagállamok az Európai Közösségen belül a megállapodás aláírásakor alkalmazzák:
A munkanélküli-segélyre való jogosultságszerző időszakok összevonásának és a legutolsó munkaviszony államában a munkanélküli-segély folyósításának alapelveit a munkaviszony időtartamától függetlenül kell alkalmazni.
Azok a személyek, akiket egy tagállam területén egy évnél rövidebb ideig alkalmaztak, új állás keresése érdekében ésszerű ideig, legfeljebb azonban hat hónapig ott tartózkodhatnak a foglalkoztatásuk befejeződése után is, a szakmai végzettségüknek megfelelő állásajánlatok megismerése, valamint, ha szükséges, az állásszerzéshez szükséges lépések megtétele végett. Ezek a személyek ott tartózkodhatnak a munkaviszony befejeződése után is, ha rendelkeznek saját maguk és a családtagjaik ellátására elégséges pénzeszközzel anélkül, hogy szociális juttatásokra szorulnának a tartózkodásuk alatt, valamint rendelkeznek minden kockázat esetére szóló betegségbiztosítással. Azt a munkanélküli-segélyt, amelyre a hazai törvények szerint jogosultak, és amely szükség esetén kiegészíthető az összevonási szabály alapján, ilyen pénzeszköznek kell tekinteni. A pénzeszközök akkor tekinthetők elégségesnek, ha meghaladják azt az összeget, amely alatt az érintett állam állampolgárai személyes körülményeiket és lehetőség szerint családjuk körülményeit is figyelembe véve, szociális juttatásokat igényelhetnek. Ha ez a feltétel nem alkalmazható, az igénylő pénzeszközei elégségesnek tekinthetők, ha meghaladják a fogadó állam által nyújtott társadalombiztosítási nyugdíj minimumát.
Az idénymunkások élhetnek a munkanélküli-segélyhez való jogukkal a legutolsó foglalkoztatás államában, függetlenül attól, mikor ér véget a szóban forgó idény. Ott maradhatnak foglalkoztatásuk befejeződése után is, feltéve, hogy megfelelnek az előző bekezdésben említett feltételeknek. Ha a tartózkodási államban munkára jelentkeznek, akkor a 1408/71/EGK rendelet 71. cikke rendelkezéseinek megfelelően részesülhetnek munkanélküli-segélyben ebben az államban.
A határmenti ingázók a tartózkodási államban, vagy a legutolsó foglakoztatás államában jelentkezhetnek munkára, ha személyes és szakmai kapcsolatokat tartottak fenn, és ezért ott a munkavállalás jobb feltételeivel rendelkeznek. A munkanélküli-segélyt abban az államban vehetik igénybe, amelyben munkára jelentkeznek.

naprakésszé téve az alábbiakkal:

397R118: A Tanács 1996. december 2-i 118/97/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról és naprakésszé tételéről (HL L 28., 1997.1.30., 1. o.).

397R1290: A Tanács 1997. június 27-i 1290/97/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK módosításáról (HL L 176., 1997.7.4., 1. o.).

398R1223: A Tanács 1998. június 4-i 1223/98/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 168., 1998.6.13., 1. o.).

398R1606: A Tanács 1998. június 29-i 1606/98/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 209., 1998.7.25., 1. o.).

399R307: A Tanács 1999. február 8-i 307/1999/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletnek és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendeletnek a diákokra való kiterjesztése céljából végrehajtott módosításáról (HL L 38., 1999. 2.12., 1. o.).

E megállapodás alkalmazásában a rendeletet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a) a 95a. cikket nem kell alkalmazni;

b) a 95b. cikket nem kell alkalmazni;

c) az I. melléklet I. szakasza a következőkkel egészül ki:

Svájc

Ha svájci intézmény a rendelet 1. fejezete III. címének megfelelő egészségügyi ellátás nyújtására illetékes intézmény:

Munkavállaló a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében mindenki, aki az öregségi és hátramaradotti biztosításról szóló szövetségi törvény szerint munkavállalónak minősül.

Önálló vállalkozó a rendelet 1. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében mindenki, aki az öregségi és hátramaradotti biztosításról szóló szövetségi törvény szerint önálló vállalkozói tevékenységet folytat.

d) az I. melléklet II. szakasza a következőkkel egészül ki:

Svájc

A rendelet 1. fejezete III. címének rendelkezései szerinti természetbeni juttatásokra való jogosultság megállapítása szempontjából a „családtag” a házastársat, illetve a 18 év alatti gyermeket, valamint a 25 év alatti, iskolai oktatásban résztvevő, tanulmányokat folytató vagy szakmai képzésben résztvevő személyeket jelenti.

e) a II. melléklet I. szakasza a következőkkel egészül ki:

Svájc

Az Önálló vállalkozóknak nyújtott családi pótlék kantoni rendszere (Graubünden, Lucerne, St. Gallen).

f) a II. melléklet I. szakasza a következőkkel egészül ki:

Svájc

A családi juttatásokról szóló ide vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti szülési és örökbefogadási segély (Fribourg, Genf, Jura, Luzern, Neuchâtel, Schaffhausen, Schwyz, Solothurn, Uri, Valais, Vaud).

g) a II. melléklet III. szakasza a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nem kell alkalmazni.

h) a IIa. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

a) Kiegészítő (a kiegészítő juttatásokról szóló 1965. március 19-i szövetségi törvény) és a hasonló, kantoni jogszabályok szerint meghatározott juttatások.

b) A rokkantsági biztosítás szerint a súlyos rokkantság esetén folyósítandó nyugdíj [az 1994. október 7-én módosított, 1959. június 19-i szövetségi betegbiztosítási törvény 28. cikke (1) bekezdésének a) pontja].

c) A kantoni jogszabályok szerint meghatározott, munkanélküliség esetére szóló, nem járulékalapú vegyes ellátások.

i) a III. melléklet A. része a következőkkel egészül ki:

Németország - Svájc

a) Az 1989. március 2-i 2. számú, és az 1975. szeptember 9-i 1. számú kiegészítő egyezménnyel módosított, a társadalombiztosításról szóló 1964. február 25-i egyezmény:

i. a 4. cikk (2) bekezdése pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében

ii. a záró jegyzőkönyv 9b. cikke (1) bekezdésének 2-4. pontja

iii. a záró jegyzőkönyv 9e. cikke (1) bekezdése b) pontjának első, második és negyedik mondata.

b) Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló 1982. október 20-i egyezmény:

i. a 7. cikk (1) bekezdése

ii. a 8. cikk (5) bekezdése. Németország (Büsingen közigazgatási terület) az e rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókra, a munkahelyteremtő intézkedések által létrehozott tényleges munkahelyek költségéhez nyújtott svájci jogszabályok szerinti kantoni hozzájárulással megegyező összeggel járul hozzá.

Ausztria - Svájc

Az 1973. május 17-i 1. számú, az 1977. november 30-i 2. számú, az 1987. december 14-i 3. számú és az 1996. december 11-i 4. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a társadalombiztosításról szóló 1967. november 15-i egyezmény 4. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Belgium - Svájc

a) A társadalombiztosításról szóló 1975. szeptember 24-i egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény záró jegyzőkönyvének 4. pontja, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Dánia - Svájc

Az 1985. szeptember 18-i 1. számú és az 1996. április 11-i 2. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a társadalombiztosításról szóló 1983. január 5-i egyezmény 6. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Spanyolország - Svájc

a) Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezmény által módosított, a társadalombiztosításról szóló 1969. október 13-i egyezmény 2. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény záró jegyzőkönyvének 17. pontja; e rendelkezés alapján a spanyol rendszer szerint biztosított személyek mentesek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozás követelménye alól.

Finnország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1985. június 28-i egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

Franciaország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1975. július 3-i egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Görögország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1973. június 1-jei egyezmény 4. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Olaszország - Svájc

a) Az 1963. december 18-i 1. számú kiegészítő egyezmény, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodás, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyv és az 1980. április 2-i 2. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1962. december 14-i egyezmény 3. cikkének második mondata, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése.

Luxemburg - Svájc

Az 1976. március 26-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a szociális biztonságról szóló 1969. június 3-i egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése.

Hollandia - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1970. május 27-i egyezmény 4. cikkének második mondata.

Portugália - Svájc

Az 1994. május 11-i kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1975. szeptember 11-i egyezmény 3. cikkének második mondata, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Egyesült Királyság - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1968. február 21-i egyezmény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Svédország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1978. október 20-i egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

j) a III. melléklet B. része a következőkkel egészül ki:

Németország - Svájc

a) Az 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1964. február 25-i egyezmény 4. cikk (2) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyv által módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló 1982. október 20-i egyezmény:

i. a 7. cikk (1) bekezdése

ii. a 8. cikk (5) bekezdése. Németország (Büsingen közigazgatási terület) az e rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókra a munkahelyteremtő intézkedések által létrehozott tényleges munkahelyek költségéhez nyújtott svájci jogszabályok szerinti kantoni hozzájárulással megegyező összeggel járul hozzá.

Ausztria - Svájc

Az 1973. május 17-i 1. számú, az 1977. november 30-i 2. számú, az 1987. december 14-i 3. számú és az 1996. december 11-i 4. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1967. november 15-i egyezmény 4. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Belgium - Svájc

a) A szociális biztonságról szóló 1975. szeptember 24-i egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény záró jegyzőkönyvének 4. pontja, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Dánia - Svájc

Az 1985. szeptember 18-i 1. számú és az 1996. április 11-i 2. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1983. január 5-i egyezmény 6. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Spanyolország - Svájc

a) Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1969. október 13-i egyezmény 2. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény záró jegyzőkönyvének 17. pontja; e rendelkezés alapján a spanyol rendszer szerint biztosított személyek mentesek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozás követelménye alól.

Finnország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1985. június 28-i egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

Franciaország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1975. július 3-i egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Görögország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1973. június 1-jei egyezmény 4. cikke, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Olaszország - Svájc

a) Az 1963. december 18-i 1. számú kiegészítő egyezmény, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodás, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyv és az 1980. április 2-i 2. számú kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1962. december 14-i egyezmény 3. cikkének második mondata, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

b) A fenti egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése.

Luxemburg - Svájc

Az 1976. március 26-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a szociális biztonságról szóló 1967. június 3-i egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése.

Hollandia - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1970. május 27-i egyezmény 4. cikkének második mondata.

Portugália - Svájc

Az 1994. május 11-i kiegészítő egyezmény által módosított, a szociális biztonságról szóló 1975. szeptember 11-i egyezmény 3. cikkének második mondata, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Egyesült Királyság - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1968. február 21-i egyezmény 3. cikkének (1) és (2) bekezdése, a pénzbeni juttatások harmadik országban lakó személyeknek történő kifizetése tekintetében.

Svédország - Svájc

A szociális biztonságról szóló 1978. október 20-i egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

k) a IV. melléklet A. része a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

l) a IV. melléklet B. része a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

m) a IV. melléklet C. része a következőkkel egészül ki:

Svájc

Minden öregségi, hátramaradotti és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igény az alaprendszerben, valamint minden öregségi nyugdíj a munkavállalói biztosítási rendszerben.

n) a IV. melléklet D2. része a következőkkel egészül ki:

Az öregségi, a hátramaradotti és a rokkantsági biztosításokról szóló 1982. június 25-i szövetségi törvény hatálya alá tartozó hátramaradotti és rokkantsági nyugdíjak.

o) a VI. melléklet a következőkkel egészül ki:

1. A szövetségi öregségi és hátramaradotti biztosítási törvény 2. cikkét és a szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 1. cikkét, amely az önkéntes biztosítást szabályozza ezekben a biztosítási ágakban az e megállapodás hatálya alá nem tartozó államokban élő svájci állampolgárok számára, alkalmazandó olyan, Svájcon kívül élő személyekre vonatkozóan, akik az e megállapodásban részes államok állampolgárai, valamint az ilyen államok területén tartózkodó menekült és hontalan személyekre vonatkozóan, amennyiben az ilyen személyek legkésőbb egy évvel azután belépnek az önkéntes biztosítási rendszerbe, hogy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik az öregségi, hátramaradotti, illetve rokkantsági biztosításuk.

2. Amennyiben valamely személynek a svájci öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosítotti jogviszonya legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik, biztosítási jogosultságát munkáltatója hozzájárulásával fenntarthatja, amennyiben svájci munkáltatónál dolgozik olyan államban, amelyre e megállapodást nem kell alkalmazni, feltéve, hogy ezt a biztosítása megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül kérelmezi.

3. Biztosítási kötelezettség a svájci betegségbiztosítási rendszerben és a lehetséges mentességek:

a) A svájci betegségbiztosítás szerinti biztosítási kötelezettség a következő, Svájcban állandó lakóhellyel nem rendelkező személyekre terjed ki:

i. a rendelet II. címe szerint a svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személyek,

ii. azok a személyek, akik tekintetében a rendelet 28., 28a. cikke vagy 29. cikke szerint Svájc az illetékes állam,

iii. svájci munkanélküliségi biztosítási juttatásokban részesülő személyek,

iv. azoknak a Svájcban állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek, önálló vállalkozóknak vagy munkavállalóknak a családtagjai, akik a svájci betegbiztosítási rendszer szerint biztosítottak, kivéve, ha e családtagok állandó lakóhelye a következő államok valamelyikében van: Dánia, Spanyolország, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság.

b) Az a) pontban említett személyeket kérelmükre fel lehet menteni a kötelező biztosítás alól, ha állandó lakóhelyük a következő államok valamelyikében van, és bizonyítani tudják, hogy ott betegbiztosítási fedezettel rendelkeznek: Németország, Ausztria, Finnország, Olaszország és - az a) pont i.-iii. alpontjában említett személyek esetében - Portugália.

E kérelmet a Svájcban a biztosítás megkötésére vonatkozó kötelezettség hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani, amennyiben a kérelmet a határidő után nyújtják be, a biztosítás a belépés időpontjától lép érvénybe.

4. Németországi, ausztriai, belgiumi vagy hollandiai állandó lakóhellyel, de svájci betegségbiztosítási fedezettel rendelkező személyekre, ha Svájcban tartózkodnak, értelemszerűen alkalmazni kell a rendelet 20. cikkének első és második mondatát. Ezekben az esetekben minden számlázott költséget a svájci biztosító visel.

5. A rendelet 22., 22a., 22b., 22c., 25. és 31. cikkének alkalmazásában minden számlázott költséget a svájci biztosító visel.

6. A 4. pontban említett, az állandó lakóhely intézménye által fizetett betegbiztosítási juttatást az 574/72/EGK rendelet 93. cikkének megfelelően visszatérítik.

7. Valamely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó állam biztosítási rendszere szerint teljesített napi juttatást szolgáltató biztosítások időtartamát figyelembe kell venni az ilyen biztosítások esetleges tartalékának csökkentése vagy tartalékolása szempontjából anyaság vagy betegség esetén, ha a személy valamely másik országban kötött biztosításának megszűnésétől számított három hónapon belül svájci biztosítóval biztosítást köt.

8. Azt a munkavállalót vagy önálló vállalkozót, aki már nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, a rendelet 3. fejezete III. címének alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint aki az általános rokkantsági nyugdíj megítélése szempontjából ilyen biztosítással rendelkezik:

a) egy év időtartamig attól a naptól kezdődően, amikor a rokkantságot megelőző munkaviszony megszakadt, amennyiben baleset vagy betegség következtében kellett feladnia a kereső vagy önálló vállalkozói tevékenységét Svájcban, és amennyiben a rokkantságot ebben az országban állapították meg; az ilyen személy köteles öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosítási járulékot fizetni, mintha állandó svájci lakos lenne,

b) arra az időtartamra, amely alatt kereső vagy önálló vállalkozói tevékenységének megszűnése után a rokkantsági biztosítás alapján rehabilitációban vesz részt; továbbra is köteles az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosítási járulékot fizetni,

c) olyan esetekben, ahol az a) és a b) pont nem alkalmazható,

i. amennyiben azon a napon, amikor a rokkantsági biztosításokról szóló svájci jogszabályok értelmében biztosítási esemény következik be, valamely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó állam öregségi, hátramaradotti vagy rokkantsági biztosításával rendelkezik; vagy

ii. amennyiben valamely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó állam rokkantsági vagy öregségi biztosítása szerint nyugdíjjogosult vagy már ilyen nyugdíjban részesül; vagy

iii. amennyiben, mialatt valamely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó állam jogszabályai hatálya alá tartozik, munkaképtelen és az ilyen állam beteg- vagy balesetbiztosítási rendszere által fizetett juttatások igénylésére jogosult, vagy már részesül ilyen juttatásban; vagy

iv. amennyiben munkanélküliség miatt valamely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó állam munkanélküliségi biztosítási rendszere által fizetett juttatások igénylésére jogosult, vagy már részesül ilyen juttatásban; vagy

v. amennyiben Svájcban határmenti ingázóként tevékenykedett, és amennyiben a svájci jogszabályok értelmében bekövetkezett biztosítási eseményt közvetlenül megelőző három év alatt legalább tizenkét hónapig fizetett járulékot e jogszabályoknak megfelelően.

9. A 8. cikk a) pontját értelemszerűen kell alkalmazni a svájci rokkantsági biztosítás alapján nyújtott rehabilitációra.

p) A VII. melléklet a következőkkel egészül ki:

„Önálló vállalkozói tevékenység folytatása Svájcban és munkavállalás bármely másik, e megállapodás hatálya alá tartozó államban.”

(2) 372R0574: A Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok rögzítéséről,

naprakésszé téve az alábbiakkal:

397R118: A Tanács 1996. december 2-i 118/97/EK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról és naprakésszé tételéről (HL L 28., 1997.1.30., 1. o.).

397R1290: A Tanács 1997. június 27-i 1290/97/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK módosításáról (HL L 176., 1998.7.4., 1. o.).

398R1223: A Tanács 1998. június 4-i 1223/98/EK tanácsi rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 168., 1998.6.13., 1. o.).

398R1606: A Tanács 1998. június 29-i 1606/98/EK tanácsi rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletnek és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról (HL L 209., 1998.7.25., 1. o.).

399R307: A Tanács 1999. február 8-i 307/1999/EK tanácsi rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozó alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletnek és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 574/72/EGK rendeletnek a diákokra való kiterjesztése céljából végrehajtott módosításáról (HL L 38., 1999.2.12., 1. o.).

E megállapodás alkalmazásában a rendeletet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a) Az 1. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. Bundesamt für Sozialversicherung, Bern - Office fédéral des assurances sociales, Berne - Ufficio federale delle assicurazioni sociali, Berna (Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal, Bern).

2. Bundesamt für Wirtschaft und Arbeit, Bern - Office fédéral du développement économique et de l’emploi, Berne - Ufficio federale dello sviluppo economico e del lavoro, Berna (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Hivatal, Bern).

b) A 2. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. Betegség és anyaság

Az érintett személynek a szövetségi betegbiztosítási törvény alapján fedezetet nyújtó Versicherer - Assureur - Assicuratore (Biztosító).

2. Rokkantság

a) Rokkantsági biztosítás:

i. Svájci lakhelyű személyek:

IV Stelle - Office AI - Ufficio AI (rokkantsági biztosítási hivatal) a lakóhelyük szerinti kantonban.

ii. Nem svájci lakhelyű személyek:

IV-Stelle für Versicherte im Ausland, Genf - Office AI pour les assurés à l’étranger, Genève - Ufficio AI per gli assicurati all’estero, Ginevra (a külföldön biztosított személyek rokkantsági biztosítási hivatala, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Az a nyugdíjalap, amelynek a legutóbbi munkáltató a tagja.

3. Öregség és halál

a) Öregségi és hátramaradotti biztosítás:

i. Svájci lakhelyű személyek:

Ausgleichskasse - Caisse de compensation - Cassa di compensazione, à laquelle les contributions ont été payées en dernier lieu (az a kompenzációs alap, amelybe a legutóbbi időszakban járulékot fizettek).

ii. Nem svájci lakóhelyű személyek:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Az a nyugdíjalap, amelynek a legutóbbi munkáltató a tagja.

4. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

a) Munkavállalók:

Az a balesetbiztosítást nyújtó biztosító, amelynél a munkáltató biztosítást kötött.

b) Önálló vállalkozók:

Az a balesetbiztosítást nyújtó biztosító, amelynél az önfoglalkoztató önkéntes biztosítást kötött.

5. Munkanélküliség

a) Teljes munkanélküliség:

A munkavállaló által választott munkanélküliségi biztosítási alap.

b) Részleges munkanélküliség:

A munkáltató által választott munkanélküliségi biztosítási alap.

6. Családi juttatások

a) Szövetségi rendszer:

i. Munkavállalók:

Kantonale Ausgleichskasse - Caisse cantonale de compensation - Cassa cantonale di compensazione - Az a kantoni kártalanítási alap, amelynek a munkáltató a tagja.

ii. Önálló vállalkozók:

Kantonale Ausgleichskasse - Caisse cantonale de compensation - Cassa cantonale di compensazione - Kantoni kompenzációs alap a lakóhely szerinti kantonban.

b) Kantoni rendszerek:

i. Munkavállalók:

Familienausgleichskasse - Caisse se compensation familiale - Cassa di compensazione familiale - Az a családi kompenzációs alap, amelynek a munkavállaló vagy a munkáltató a tagja.

ii. Önálló vállalkozók:

A kanton által kijelölt intézmény.

c) A 3. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. Betegség és anyaság

Gemeinsame Einrichtung KVG, Solothurn - Institution commune La Mal, Soleure - Istituzione commune La Mal, Soletta (a szövetségi betegbiztosítási törvény hatálya alá tartozó közintézmény, Solothurn).

2. Rokkantság

a) Rokkantsági biztosítás:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Sicherheitsfonds - Fonds de garantie - Fondo di garanzia LPP (garanciaalap).

3. Öregség és halál

a) Öregségi és hátramaradotti biztosítás:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzerra di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Sicherheitsfonds - Fonds de garantie - Fondo di garanzia LPP (garanciaalap).

4. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

Schweizerische Unfallversicherungsanstalt, Lucern - Caisse nationale suisse d’assurance en cas d’accidents, Lucerne - Cassa nazionale svizzera di assicurazione contro gli incidenti, Lucerna (Svájci Nemzeti Balesetbiztosítási Hivatal, Lucern).

5. Munkanélküliség

a) Teljes munkanélküliség:

A munkavállaló által választott munkanélküliségi biztosítási alap.

b) Részleges munkanélküliség:

A munkáltató által választott munkanélküliségi biztosítási alap.

6. Családi juttatások

A lakóhely szerinti vagy a tartózkodási hely szerinti kanton által kijelölt intézmény.

d) A 4. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. Betegség és anyaság

Gemeinsame Einrichtung KVG, Solothurn - Institution commune La Mal, Soleure - Istituzione commune La Mal, Soletta (a szövetségi betegbiztosítási törvény hatálya alá tartozó közintézmény, Solothurn).

2. Rokkantság

a) Rokkantsági biztosítás:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Sicherheitsfonds - Fonds de garantie - Fondo di garanzia LPP (garanciaalap).

3. Öregség és halál

a) Öregségi és hátramaradotti biztosítás:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzerra di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Szakmai nyugdíjprogramok:

Sicherheitsfonds - Fonds de garantie - Fondo di garanzia LPP (garanciaalap).

4. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések

Schweizerische Unfallversicherungsanstalt, Lucern - Caisse nationale suisse d’assurance en cas d’accidents, Lucerne - Cassa nazionale svizzera di assicurazione contro gli incidenti, Lucerna (Svájci Nemzeti Balesetbiztosítási Hivatal, Lucern).

5. Munkanélküliség

Bundesamt für Wirtschaft und Arbeit, Bern - Office fédéral du développement économique et de l’emploi, Berne - Ufficio federale dello sviluppo economico e del lavoro, Berna (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Hivatal, Bern).

6. Családi juttatások

Bundesamt für Sozialversicherung, Bern - Office fédéral des assurances sociales, Berne - Ufficio federale delle assicurazioni sociali, Berna (Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal, Bern).

e) Az 5. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

f) A 6. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Közvetlen kifizetés.

g) A 7. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Schweizerische Nationalbank, Zürich - Banque nationale Suisse, Zurich - Banca nazionale svizzera, Zurigo (Svájci Nemzeti Bank, Zürich).

h) A 8. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

i) A 9. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

A természetbeni ellátások éves átlagos költségét a biztosítók által a betegbiztosításról szóló szövetségi jogszabályok szerint nyújtott ellátások figyelembevételével számítják ki.

j) A 10. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. A végrehajtási rendelet 11. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához:

a) a rendelet 14. cikkének (1) bekezdésére és 14b. cikkének (1) bekezdésére vonatkozóan:

Ausgleichskasse der Alters-, Hinterlassenen- und Invalidenversicherung - Caisse de compensation de l’assurance-vieillesse, survivants et invalidité - Cassa di compensazione dell’assicurazione vecchiaia, superstiti e invalidità (az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosításra illetékes kompenzációs alap).

b) a rendelet 17. cikkére vonatkozóan:

Bundesamt für Sozialversicherung, Bern - Office fédéral des assurances sociales, Berne - Ufficio federale delle assicurazioni sociali, Berna (Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal, Bern).

2. A végrehajtási rendelet 11a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához:

a) a rendelet 14. cikkének (1) bekezdésére és 14b. cikkének (2) bekezdésére vonatkozóan:

Ausgleichskasse der Alters-, Hinterlassenen- und Invalidenversicherung - Caisse de compensation de l’assurance-vieillesse, survivants et invalidité - Cassa di compensazione dell’assicurazione vecchiaia, superstiti e invalidità (az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosításra illetékes kompenzációs alap).

b) a rendelet 17. cikkére vonatkozóan:

Bundesamt für Sozialversicherung, Bern - Office fédéral des assurances sociales, Berne - Ufficio federale delle assicurazioni sociali, Berna (Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal, Bern).

3. A végrehajtási rendelet 12a. cikkének alkalmazásához:

Gemeindeverwaltung - Administration communale - Amministrazione communale Ausgleichskasse der Alters-, Hinterlassenen und Invalidenversicherung - Caisse de Compensation de l’assurance-vieillesse, survivants et invalidité - Cassa di compensazione dell’assicurazione vecchiaia, superstiti e invalidità (az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosításra illetékes kompenzációs alap).

4. A végrehajtási rendelet 13. cikke (2) és (3) bekezdésének és 14. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásához:

Eidgenössische Ausgleichskasse, Bern - Caisse fédérale de compensation, Berne - Cassa federale di compensazione, Berna (Svájci Kompenzációs Alap, Bern).

5. A végrehajtási rendelet 38. cikke (1) bekezdésének, 70. cikke (1) bekezdésének, 82. cikke (2) bekezdésének és 86. cikke (2) bekezdésének alkalmazásához:

(a lakóhely szerinti települési önkormányzat).

6. A végrehajtási rendelet 80. cikke (2) bekezdésének és 81. cikkének alkalmazásához:

Bundesamt für Wirtschaft und Arbeit, Bern - Office fédéral du développement économique et de l’emploi, Berne - Ufficio federale dello sviluppo economico e del lavoro, Berna (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Hivatal, Bern).

7. A végrehajtási rendelet 102. cikke (2) bekezdésének alkalmazásához:

a) a rendelet 36. cikkére vonatkozóan:

Gemeinsame Einrichtung KVG, Solothurn - Institution commune La Mal, Soleure - Istituzione commune La Mal, Solette (a szövetségi betegbiztosítási törvény hatálya alá tartozó közintézmény, Solothurn).

b) a rendelet 63. cikkére vonatkozóan:

Schweizerische Unfallversicherungsanstalt, Lucern - Caisse nationale suisse d’assurance en cas d’accidents, Lucerne - Cassa nazionale svizzera di assicurazione contro gli incidenti, Lucerna (Svájci Nemzeti Balesetbiztosítási Hivatal, Lucern).

c) a rendelet 70. cikkére vonatkozóan:

Bundesamt für Wirtschaft und Arbeit, Bern - Office fédéral du développement économique et de l’emploi, Berne - Ufficio federale dello sviluppo economico e del lavoro, Berna (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Hivatal, Bern).

8. A végrehajtási rendelet 113. cikke (2) bekezdésének alkalmazásához:

a) a rendelet 20. cikkének (1) bekezdésére vonatkozóan:

Gemeinsame Einrichtung KVG, Solothurn - Institution commune La Mal, Soleure - Istituzione commune La Mal, Solette (a szövetségi betegbiztosítási törvény hatálya alá tartozó közintézmény, Solothurn).

b) a rendelet 62. cikkének (1) bekezdésére vonatkozóan:

Schweizerische Unfallversicherungsanstalt, Lucern - Caisse nationale suisse d’assurance en cas d’accidents, Lucerne - Cassa nazionale svizzera di assicurazione contro gli incidenti, Lucerna (Svájci Nemzeti Balesetbiztosítási Hivatal, Lucern).

k) A 11. melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

(3) 398L49: A Tanács 1998. június 29-i 98/49/EK irányelve (HL L 209., 1998.7.25., 46. o.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről.

B. SZAKASZ: JOGI AKTUSOK, AMELYEKETA SZERZŐDŐ FELEKNEK KIFEJEZETTEN FIGYELEMBE KELL VENNIÜK

4.1. 373D0919(02): 1973. február 22-i 74. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 4. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és az 574/72/EGK tanácsi rendelet 21. cikke alapján az ideiglenes tartózkodás eseteire vonatkozó orvosi ellátás nyújtásáról.

4.2. 373D0919(03): 1973. február 22-i 75. határozat (HL C 75., 1973. 9.19., 5. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének (5) bekezdése alapján a rokkantsági nyugdíjra jogosultak által benyújtott felülvizsgálati kérelmek vizsgálatáról.

4.3. 373D0919(06): 1973. február 22-i 78. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 8. o.) a felfüggesztési és csökkentési rendelkezések végrehajtására vonatkozó eljárások tekintetében az 574/72/EGK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmezéséről.

4.4. 373D0919(07): 1973. február 22-i 79. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 9. o.) a rokkantsági, öregségi és halálozási biztosítás tekintetében biztosítási időszakként kezelt időszakok összesítése tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 48. cikke (2) bekezdésének értelmezéséről.

4.5. 373D0919(09): 1973. február 22-i 81. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 11. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 45. cikk (2) bekezdése szerint a valamely meghatározott munkaviszonyban teljesített biztosítási időszakok összesítéséről.

4.6. 373D0919(11): 1973. február 22-i 83. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 14. o.) a család eltartott tagjaira vonatkozó munkanélküli-segély emelése tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 68. cikke (2) bekezdésének és az 574/72/EGK tanácsi rendelet 82. cikkének értelmezéséről.

4.7. 373D0919(13): 1973. február 22-i 85. határozat (HL C 75., 1973.9.19., 17. o.) az alkalmazandó jog és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos juttatások odaítélésében illetékes intézmény meghatározása tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 57. cikke (1) bekezdésének és az 574/72/EGK tanácsi rendelet 67. cikke (3) bekezdésének értelmezéséről.

4.8. 373D1113(02): 1973. szeptember 24-i 86. határozat (HL C 96., 1973.11.13., 2. o.) az Európai Közösségek migráns munkavállalók társadalombiztosításával foglalkozó igazgatási bizottsága melletti számvizsgáló bizottság működési módszereiről és összetételéről, módosítva:

395D0512: 1995. október 3-i 159. határozattal (HL L 294., 1995.12.8., 38. o.).

4.9. 374D0720(06): 1973. március 20-i 89. határozat (HL C 86., 1974.7.20., 7. o.) a diplomáciai és konzuli képviseletek által alkalmazott személyek tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 16. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmezéséről.

4.10. 374D0720(07): 1973. július 12-i 91. határozat (HL C 86., 1974.7.20., 8. o.) a 46. cikk (1) bekezdése alapján járó juttatások odaítélése tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének értelmezéséről.

4.11. 374D0823(04): 1974. január 24-i 95. határozat (HL C 99., 1974.8.23., 5. o.) az időarányos nyugdíjak kiszámítása tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 46. cikke (2) bekezdésének értelmezéséről.

4.12. 374D1017(03): 1974. március 15-i 96. határozat (HL C 126., 1974.10.17., 23. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 49. cikk (2) bekezdése értelmében a juttatásokra való jogosultságok felülvizsgálatáról.

4.13. 375D0705(02): 1975. március 13-i 99. határozat (HL C 150., 1975.7.5., 2. o.) az érvényben lévő juttatások újraszámítási kötelezettsége tekintetében az 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről.

4.14. 375D0705(03): 1975. január 23-i 100. határozat (HL C 150., 1975.7.5., 3. o.) a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti illetékes intézmény által nyújtott pénzbeni juttatások visszatérítéséről, és az e juttatások visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokról.

4.15. 376D0526(03): 1975. december 19-i 105. határozat (HL C 117., 1976.5.26., 3. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 50. cikkének végrehajtásáról.

4.16. 378D0530(02): 1977. november 18-i 109. határozat (HL C 125., 1978.5.30., 2. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 22. cikkében, 25. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, 26. cikkében, 28. cikkének (1) bekezdésében és 28a., 29. és 31. cikkében említett betegségi és anyasági biztosítás természetbeni juttatásainak fogalommeghatározásáról, valamint az 574/72/EGK tanácsi rendelet 93., 94. és 95. cikke alapján visszatérítendő összegek és az ugyanezen rendelet 102. cikkének (4) bekezdése értelmében fizetendő előlegek meghatározásáról szóló 1973. november 22-i 92. határozat módosításáról.

4.17. 383D0115: 1982. december 15-i 115. határozat (HL C 193., 1983.7.20., 7. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében előírt protézisek, jelentős segédeszközök és más alapvető természetbeni ellátások nyújtásáról.

4.18. 383D0117: 1982. július 7-i 117. határozat (HL C 238., 1983.9.7., 3. o.) az 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontjának végrehajtására vonatkozó feltételekről, módosítva:

194N: a Finn Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről szóló okmánnyal, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződések kiigazításaival (HL L 1., 1995.1.1., 1. o. által módosított HL C 241., 1994.8.29., 21. o.).

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

A 2. cikk 2. pontja a következőkkel egészül ki:

Svájc

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

4.19. 83D1112(02): 1983. április 20-i 118. határozat (HL C 306., 1983.11.12., 2. o.) az 574/72/EGK tanácsi rendelet 50. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtására vonatkozó feltételekről, módosítva:

194N: a Finn Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről szóló okmánnyal, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződések kiigazításaival (HL L 1., 1995.1.1., 1. o. által módosított HL C 241., 1994.8.29., 21. o.).

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

A 2. cikk 4. pontja a következőkkel egészül ki:

Svájc

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

4.20. 383D1102(03): 1983. február 24-i 119. határozat (HL C 295., 1983.11.2., 3. o.) a családi ellátások és pótlékok halmozódása tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 76. cikkének és 79. cikke (3) bekezdésének, valamint az 574/72/EGK tanácsi rendelet 10. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről.

4.21. 383D012: 1983. április 21-i 121. határozat (HL C 193., 1983.7.20., 10. o.) a protézisek, jelentős segédeszközök és más alapvető természetbeni juttatások nyújtása tekintetében az 574/72/EGK tanácsi rendelet 17. cikke (7) bekezdésének értelmezéséről.

4.22. 386D0126: 1985. október 17-i 126. határozat (HL C 141., 1986.6.7., 3. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 14a. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint 14b. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásáról.

4.23. 387DXXX: 1987. április 23-i 132. határozat (HL C 271., 1987.10.9., 3. o.) az 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 40. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának értelmezéséről.

4.24. 387D284: 1987. július 2-i 133. határozat (HL C 284., 1987.10.22., 3. o., és HL C 64., 1988.3.9., 13. o.) az 574/72/EGK tanácsi rendelet 17. cikke (7) bekezdésének és 60. cikke (6) bekezdésének alkalmazásáról.

4.25. 388DXXX: 1987. július 1-jei 134. határozat (HL C 64., 1988.3.9., 4. o.) az egy vagy több tagállamban speciális nyugdíjbiztosítási rendszer tárgyát képező munkaviszonyban teljesített biztosítási időszakok összesítése tekintetében az 1408/71/EGK rendelet 45. cikke (2) bekezdésének értelmezéséről.

4.26. 388DXXX: 1987. július 1-jei 135. határozat (HL C 281., 1988.3.9., 7. o.) az 574/72/EGK rendelet 17. cikkének (7) bekezdésében és 60. cikkének (6) bekezdésében előírt természetbeni ellátások nyújtásáról, az 1408/71/EGK rendelet 20. cikkének értelmében vett sürgősség fogalommeghatározásáról, és az 574/72/EGK rendelet 17. cikke (7) bekezdésének és 60. cikke (6) bekezdésének értelmében vett rendkívüli sürgősségről, módosítva:

194N: a Finn Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről szóló okmánnyal, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződések kiigazításaival (HL L 1., 1995.1.1., 1. o. által módosított HL C 241., 1994.8.29., 21. o.).

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

A 2. cikk 2. pontja a következőkkel egészül ki:

„A svájci lakóhely szerinti intézménynek CHF 800”

4.27. 388D64: 1987. július 1-jei 136. határozat (HL C 64., 1988.3.9., 7. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendeletnek az ellátásokra való jogosultság megszerzése, megőrzése és visszaszerzése érdekében más tagállamok jogszabályai szerint teljesített biztosítási időszakok figyelembevételéről szóló 45. cikk (1)-(3) bekezdésének értelmezéséről, módosítva:

194N: a Finn Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről szóló okmánnyal, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződések kiigazításaival (HL L 1., 1995.1.1., 1. o. által módosított HL C 241., 1994.8.29., 21. o.).

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

A melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

Nincs kiegészítés.

4.28. 389D606: 1988. december 15-i 137. határozat (HL C 140., 1989.6.6., 3. o.) az 574/72/EGK tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról.

4.29. 389DXXX: 1989. február 17-i 138. határozat (HL C 287., 1989.11.15., 3. o.) az 1408/71/EGK rendelet 22. cikke (1) bekezdése c) pontja i. alpontjának értelmezéséről a szervátültetés vagy egyéb sebészeti beavatkozáshoz szükséges biológiai minták vonatkozásában akkor, ha az érintett személy tartózkodási helye nem abban a tagállamban van, ahol a vizsgálatokat végzik.

4.30. 390DXXX: 1989. június 30-i 139. határozat (HL C 94., 1990.4.12., 3. o.) az 574/72/EGK rendelet 107. cikkében említett, egyes juttatások és járulékok kiszámításához használt átváltási árfolyam meghatározásához alkalmazandó időpontról.

4.31. 390DXXX: 1989. október 17-i 140. határozat (HL C 94., 1990.4.12., 4. o.) a munkanélküli határmenti ingázó tartózkodási helye szerinti intézmény által e munkavállalónak az illetékes tagállamban kapott utolsó bérére vagy fizetésére alkalmazandó átváltási árfolyamról.

4.32. 390DXXX: 1989. október 17-i 141. határozat (HL C 94., 1990.4.12., 5. o.) az 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének (4) bekezdésében és 95. cikkének (4) bekezdésében előírt jegyzékek összeállításáról szóló 1985. október 17-i 127. határozat módosításáról.

4.33. 390DXXX: 1990. február 13-i 142. határozat (HL C 80., 1990.3.30., 7. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 73., 74. és 75. cikkének alkalmazásáról.

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

a) Az 1. pontot nem kell alkalmazni.

b) A 3. pontot nem kell alkalmazni.

4.34. 391D140: 1990. április 9-i 144. határozat (HL L 71., 1991.3.18., 1. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendeletek alkalmazásához szükséges formanyomtatványokról (E401-410F).

4.35. 391D425: 1990. október 11-i 147. határozat (HL L 235., 1991.8.23., 21. o.) az 1408/71/EGK rendelet 76. cikkének alkalmazásáról, módosítva:

395D2353: 1994. július 6-i 155. határozattal (HL L 209., 1995.9.5., 1. o.) (E401-E411).

4.36. 393D22: 1992. június 25-i 148. határozat (HL L 22., 1993.1.30., 124. o.) a három hónapot meg nem haladó kiküldetések esetén alkalmazandó jogra vonatkozó tanúsítvány (E101 nyomtatvány) használatáról.

4.37. 393D825: 1992. június 26-i 150. határozat (HL C 229., 1993.8.25., 5. o.) az 1408/71/EGK rendelet 77., 78. cikkének és 79. cikke (3) bekezdésének, valamint az 574/72/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának alkalmazásáról, módosítva:

194N: a Finn Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről szóló okmánnyal, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződések kiigazításaival (HL L 1., 1995.1.1., 1. o. által módosított HL C 241., 1994.8.29., 21. o.).

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

Svájc

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

4.38. 394D602: 1993. április 22-i 151. határozat (HL L 244., 1994. 9. 19., 1. o.) az 1408/71/EGK rendelet 10a. cikkének és az 1247/92/EGK rendelet 2. cikkének alkalmazásáról.

E határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiegészítésekkel együtt kell értelmezni:

A melléklet a következőkkel egészül ki:

Svájc

1. Rokkantság, öregség és halál

a) Rokkantsági biztosítás:

Schweizerische Ausgleichskasse, Genf - Caisse suisse de compensation, Genève - Cassa svizzera di compensazione, Ginevra (Svájci Kompenzációs Alap, Genf).

b) Ágazati jóléti juttatás:

Sicherheitsfonds - Fonds de garantie - Fondo di garanzia LPP. Az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági biztosításra vonatkozó szakmai nyugdíjprogramokról szóló szövetségi törvény hatálya alá tartozó segélyintézmény.

2. Munkanélküliség

Bundesamt für Wirtschaft und Arbeit, Bern - Office fédéral du développement économique et de l’emploi, Berne - Ufficio federale dello sviluppo economico e del lavoro, Berna (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Hivatal, Bern).

3. Családi juttatások

Bundesamt für Sozialversicherung, Bern - Office fédéral des assurances sociales, Berne - Ufficio federale delle assicurazioni sociali, Berna (Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal, Bern).

4.39. 394D604: 1993. október 7-i 153. határozat (HL L 244., 1994.9.19., 22. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges (E001, E103-E127) formanyomtatványokról.

4.40. 394D605: 1994. február 8-i 154. határozat (HL L 244., 1994.9.19., 123. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges (E301, E302, E303) formanyomtatványokról.

4.41. 395D353: 1994. július 6-i 155. határozat (HL L 244., 1995.9.5., 1. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges (E401-E411) formanyomtatványokról.

4.42. 395D0419: 1995. április 7-i 156. határozat (HL L 249., 1995.10.17., 41. o.) a betegségi és anyasági biztosítással kapcsolatos elsődleges fontosságú szabályokról.

4.43. 396D732: 1995. november 27-i 158. határozat (HL L 336., 1996.12.27., 1. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK rendelet alkalmazásához szükséges (E201-E215) formanyomtatványokról.

4.44. 395D512: az Európai Közösségek migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsága melletti könyvvizsgáló bizottság működési rendjéről és összetételéről szóló 1973. szeptember 24-i 86. határozat módosításáról szóló 1995. október 3-i 159. határozat (HL L 294., 1995.12.8., 38. o.).

4.45. 396D172: 1995. november 28-i 160. határozat (HL L 49., 1996.2.28., 31. o.) a határmenti ingázó munkavállalókon kívüli, az utolsó munkaviszonyuk ideje alatt nem a hatáskörrel rendelkező tagállam területén tartózkodó munkavállalók munkanélküli-segélyekre vonatkozó jogosultsága tekintetében az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 71. cikke (1) (b) (ii) bekezdésének hatályáról.

4.46. 396D249: 1996. február 15-i 161. határozat (HL L 83., 1996.4.2., 19. o.) az 574/72/EGK rendelet 34. cikke (4) bekezdésében említett eljárás szerint az egyik tagállamban való tartózkodás ideje alatt felmerülő költségeknek egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező intézménye által történő visszatérítéséről.

4.47. 396D554: 1996. május 31-i 162. határozat (HL L 241., 1996.9.21., 28. o.) a kiküldött munkavállalókra alkalmazandó jogról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (1) bekezdésének és 14b. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről.

4.48. 396D555: 1996. május 31-i 163. határozat (HL L 241., 1996.9.21., 31. o.) a dialízissel vagy oxigénterápiával kezelt személyek tekintetében az 1408/71/EGK rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezéséről.

4.49. 397D533: 1996. november 27-i 164. határozat (HL L 216., 1997.8.8., 85. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendeletek alkalmazásához szükséges (E 101 és E 102) formanyomtatványokról.

4.50. 397D0823: 1997. június 30-i 165. határozat (HL L 341., 1997.12.12., 61. o.) az 1408/71/EGK és 574/72/EGK tanácsi rendeletek alkalmazásához szükséges (E128 és E128B) formanyomtatványokról.

4.51. 398D0441: 1997. október 2-i 166. határozat (HL L 195., 1998.7.11., 25. o.) az E106 és E109 formanyomtatványok módosításáról.

4.52. 398D0442: 1997. december 2-i 167. határozat (HL L 195., 1998.7.11., 35. o.) az 1408/71/EGK rendelet 94. cikke (9) bekezdésének értelmezéséről szóló 1990. október 10-i 146. határozat módosításáról.

4.53. 398D0443: 1998. június 11-i 168. határozat (HL L 195., 1998.7.11., 37. o.) az E121 és E127 formanyomtatványok módosításáról, valamint az E122 formanyomtatvány megszüntetéséről.

4.54. 398D0444: 1998. június 11-i 169. határozat (HL L 195., 1998.7.11., 46. o.) a migráns munkavállalók társadalombiztosításával foglalkozó igazgatási bizottság adatfeldolgozással foglalkozó műszaki bizottsága működési rendjéről és összetételéről.

4.55. 398D565: 1998. június 11-i 170. határozat (HL L 275., 1998.10.10., 40. o.) az 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének (4) bekezdésében és 95. cikkének (4) bekezdésében meghatározott listák összeállításával kapcsolatosan az 1989. október 17-i 141. határozat módosításáról.

C. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL TUDOMÁSUL VETT JOGI AKTUSOK

A Szerződő Felek tudomásul veszik az alábbi jogi aktusokban foglaltakat:

5.1. 1975. január 23-i 14. ajánlás az E111 formanyomtatvány külföldre áthelyezett munkavállalóknak történő kiadásáról (az igazgatási bizottság elfogadta az 1975. január 23-i 139. ülésén).

5.2. 1980. december 19-i 15. ajánlás a 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendeletek alkalmazásában szükséges formanyomtatványok nyelvének meghatározásáról (az igazgatási bizottság elfogadta az 1980. december 19-i 176. ülésén).

5.3. 385Y0016: 1984. december 12-i 17. ajánlás (HL C 273., 1985.10.24., 3. o.) az igazgatási bizottság jelentéseinek összeállításához évente szolgáltatandó statisztikai adatokról.

5.4. 385Y0017: 1984. december 12-i 16. ajánlás (HL C 273., 1985.10.24., 3. o.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 17. cikke értelmében a megállapodások megkötéséről.

5.5. 386Y0018: 1986. február 28-i 18. ajánlás (HL C 284., 1986.11.11., 4. o.) a lakóhelyük államán kívüli tagállamban részmunkaidőben foglalkoztatott munkanélküliekre alkalmazandó jogról.

5.6. 392Y19: 1992. november 24-i 19. ajánlás (HL C 199., 1993.7.23., 11. o.) a közösségi rendeletek végrehajtásában a tagállamok közötti együttműködés fejlesztéséről.

5.7. 396Y592: 1996. május 31-i 20-i ajánlás (HL L 259., 1996.10.12., 19. o.) a kölcsönös követelések kezelésének és rendezésének továbbfejlesztéséről.

5.8. 397Y0304(01): 1996. november 28-i 21. ajánlás (HL C 67., 1997.3.4., 3. o.) az 1408/71/EGK rendeletnek az illetékes tagállamon kívüli tagállamban munkavállaló házastársukkal együtt élő munkanélküli személyekre vonatkozó 69. cikk (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásáról.

5.9. 380Y0609(03): A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott tagállami nyilatkozatok frissítéséről (HL C 139., 1980.6.9., 1. o.).

6.0. 381Y0613(01): Görögországnak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében előírt nyilatkozatai (HL C 143., 1981.6.13., 1. o.).

6.1. 386Y0338(01): A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott tagállami nyilatkozatok frissítéséről (HL C 338., 1986.12.31., 1. o.).

6.2. C/107/87/1. o.: A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 5. cikke szerint tett tagállami nyilatkozatok (HL C 107., 1987.4.22., 1. o.).

6.3. C/323/80/1. o.: A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség kormányainak értesítése a Tanácsnak az általuk a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 96. cikke szerint a különféle szociális biztonsággal kapcsolatos kérdésekről kötött megállapodásról (HL C 323., 1980.12.11., 1. o.).

6.4. L/90/87/39. o.: A Francia Köztársaságnak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikkének j) pontja szerint tett nyilatkozata (HL L 90., 1987.4.2., 39. o.).

JEGYZŐKÖNYV
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS II. MELLÉKLETÉHEZ

Munkanélküli-biztosítás

1. Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküli-biztosítására a következő előírásokat kell alkalmazni:

1.1. Kizárólag azok a munkavállalók, akik Svájcban, a munkanélküliség esetére szóló biztosításról és a fizetésképtelenség esetén folyósított pénzsegélyről szóló szövetségi törvény (loi fédérale sur l’assurance-chőmage obligatoire et l’indemnité en cas d’insolvabilité - LACI) szerinti minimális időtartamra *  járulékot fizetnek, és a munkanélküli-segélyre való jogosultság egyéb feltételeit teljesítik, jogosultak a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a munkanélküli-biztosítás alapján folyósított juttatásokra.

1.2. Azon munkavállalóktól beszedett járulékok egy részét, akiknek a járulékfizetési időtartama nem elégséges Svájcban az 1.1. pont szerinti munkanélküli-segélyre való jogosultság megszerzéséhez, az 1.3. pont rendelkezéseinek megfelelően vissza kell téríteni a származási államuk számára az e munkavállalóknak teljes munkanélküliség esetén folyósított segélyek költségéhez való hozzájárulás érdekében; e munkavállalók teljes munkanélküliségük esetén ekkor nem jogosultak segélyre Svájcban. Mindazonáltal e munkavállalók jogosultak kártalanításra rossz időjárás, valamint a munkáltató fizetésképtelenné válása esetén. A teljes munkanélküliség esetén nyújtott segélyeket a származási állam folyósítja, ha az érintett munkavállalók ott munkavállalásra rendelkezésre állnak. A Svájcban teljesített biztosítási időszakokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a származási országban teljesítették volna.

1.3. A munkavállalóktól beszedett járulékoknak az 1.2. pontban említett részét évente kell visszatéríteni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

a) E munkavállalók által befizetett összes járulékot a munkaviszonyban álló munkavállalók éves száma és az egy munkavállaló után (a munkáltató és a munkavállaló által) befizetett járulék éves átlaga alapján, országonként kell kiszámítani.

b) Az így kiszámított összegnek azt a részét, amely megfelel a munkanélküli-segélyre fordított összeg 1.2. pontban említett összes juttatás százalékában kifejezett részarányának, meg kell téríteni a munkavállaló származási állama számára, míg Svájc megtartja a fenti összeg fennmaradó részét, a későbbi juttatások tartalékalapjaként. * 

c) Svájc évente kimutatást készít a visszatérített járulékokról. Amennyiben a származási államok ezt kérik, közli a számítás alapját és a visszafizetett összeget. A származási állam minden évben értesíti Svájcot az 1.2. pontban említett munkanélküli-segélyt igénybe vevők számáról.

2. A határmenti ingázók munkanélküli-biztosítási járulékát Svájc a megfelelő kétoldalú egyezményekben meghatározott módon továbbra is visszatéríti.

3. Az 1. és 2. pont rendelkezései a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hét évig érvényesek. Ha a hétéves időszak végén valamely tagállam számára nehézségekbe ütközik a járulékok visszatérítéséről szóló rendelkezések megszűnése, vagy Svájc számára az összesítési rendelkezések jelentenek nehézséget, az ügyet bármely Szerződő Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

Juttatások a támasz nélküli személyeknek

Az öregségi és hátramaradotti biztosításról szóló szövetségi törvény (loi fédérale sur l’assurance-vieillesse et survivants) és a rokkantsági biztosításról szóló szövetségi törvény (loi fédérale sur l’assurance-invalidité) alapján a támasz nélküli személyeknek nyújtott juttatásokat a vegyes bizottság határozatával állapítja meg az 1408/71. rendelet IIa. mellékletében, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás II. mellékletének szövegében, amint azok a törvénymódosítások hatályba lépnek, amelyek szerint e juttatásokat kizárólagosan az állami hatóságok finanszírozhatják.

Az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági ágazati nyugdíjrendszerek

A 1408/71/EGK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, az öregségi, hátramaradotti és rokkantsági ágazati nyugdíjrendszerek közötti átjárhatóságról szóló 1993. december 17-i szövetségi törvény szerint meghatározott szerzett juttatásokat kérésre ki kell fizetni azon munkavállaló és önálló vállalkozó személyek részére, akik véglegesen el kívánják hagyni Svájcot, és akik a rendelet II. címe szerint nem tartoznak majd a svájci törvények hatálya alá, feltéve, hogy Svájcot e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül elhagyják.

III. MELLÉKLET

A SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

(Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok)

1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a szakképesítések kölcsönös elismerése terén egymás között az említett, e megállapodás aláírásának napján hatályban lévő, és az e melléklet A. szakasza által módosított közösségi jogi aktusokat vagy az azokkal egyenértékű szabályokat alkalmazzák.

2. E melléklet alkalmazásában a Szerződő Felek tudomásul veszik az e melléklet B. szakaszában említett közösségi jogi aktusokat.

3. A „tagállam(ok)” kifejezést az e melléklet A. szakaszában említett jogi aktusokban az érintett közösségi jogi aktusok hatálya alá tartozó államok mellett Svájcra is alkalmazandónak kell tekinteni.

A. SZAKASZ: EMLÍTETT JOGI AKTUSOK

A. Általános szabályozás

1. 389L0048: A Tanács 1988. december 21-i 89/48/EGK irányelve (HL L 19., 1989.1.24., 16. o.) a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről.

2. 392L0051: A Tanács 1992. június 18-i 92/51/EGK irányelve (HL L 209., 1992.7.24., 25. o.) a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről, módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 394L0038: A Bizottság 1994. július 26-i 94/38/EK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről szóló 92/51/EGK tanácsi irányelv C. és D. mellékletének módosításáról (HL L 217., 1994.8.23., 8. o.).

- 395L0043: A Bizottság 1995. július 20-i 95/43/EK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről szóló 92/51/EGK tanácsi irányelv C. és D. mellékletének módosításáról (HL L 184., 1995.8.3., 21. o.).

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

- 397L0038: A Bizottság 1997. június 20-i 97/38/EK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről szóló 92/51/EGK tanácsi irányelv C. mellékletének módosításáról (HL L 184., 1997.8.3., 31. o.).

A 92/51/EGK irányelv C. és D. mellékletéhez kapcsolódó svájci jegyzékeket e megállapodás alkalmazásának keretei között határozzák meg.

B. Jogi szakmák

3. 377L0249: A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlása elősegítéséről, módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 91.0.).

- 1851: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.).

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

E megállapodás alkalmazásában az irányelvet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Az 1. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc: Avocat/Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech Avvocato.”

4. 398L0005: Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.).

E megállapodás alkalmazásában az irányelvet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc: Avocat/Advokat, Rechtsanwalt, Anwalt, Fürsprecher, Fürsprech Avvocato.”

C. Orvosi és paramedicinális tevékenységek

5. 381L1057: A Tanács 1981. december 14-i 81/1057/EGK irányelve a szerzett jogok tekintetében az orvosi, általános ápolói, fogorvosi és állatorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelv kiegészítéséről (HL L 385., 1981.12.31., 25. o.).

Orvosok

6. 393L0016: A Tanács 1993. április 5-i 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 165., 1993.7.7., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

- 398L0021: A Bizottság 1998. április 8-i 98/21/EK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 119., 1998.4.22., 15. o.).

- 398L0063: A Bizottság 1998. szeptember 3-i 98/63/EK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 253., 1998.9.15., 24. o.).

a) A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

titulaire du diplőme fédéral de médecin

Eidgenössisch diplomierter Arzt

titolare di diploma federale di medico

a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

b) Az 5. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

spécialiste/Fachartzt/specialista

a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

c) Az 5. cikk (3) bekezdése a következő felsorolással egészül ki:

aneszteziológia:

„Svájc: anesthésiologie
Anästhesiologie
anestesiologia”

általános sebészet:

„Svájc: chirurgie
Chirurgie
chirurgia”

idegsebészet:

„Svájc: neurochirurgie
Neurochirurgie
neurochirurgia”

szülészet és nőgyógyászat:

„Svájc: gynécologie et obstétrique
Gynäkologie und Geburtshilfe
ginecologia e ostetricia”

belgyógyászat:

„Svájc: médecine interne
Innere Medizin
medicina interna”

szemészet:

„Svájc: ophtalmologie
Ophthalmologie
oftalmologia”

fül-orr-gégészet:

„Svájc: oto-rhino-laryngologie
Oto-Rhino-Laryngologie
otorinolaringoiatria”

gyermekgyógyászat:

„Svájc: pédiatrie
Kinder- und Jugendmedizin
pediatria”

tüdő- és hörgőgyógyászat:

„Svájc: pneumologie
Pneumologie
pneumologia”

urológia:

„Svájc: urologie
Urologie
urologia”

ortopédia:

„Svájc: chirurgie orthopédique
Ortopädische Chirurgie
chirurgia ortopedica”

patológia:

„Svájc: pathologie
Pathologie
patologia”

neurológia:

„Svájc: neurologie
Neurologie
neurologia”

pszichiátria:

„Svájc: psychiatrie et psychothérapie
Psychiatrie und Psychotherapie
psichiatria e psicoterapia”

d) A 7. cikk (2) bekezdése a következő felsorolással egészül ki:

plasztikai sebészet:

„Svájc: chirurgie plastique et reconstructive
Plastische und Wiederherstellungschirurgie
chirurgia plastica e ricostruttiva”

szív- és mellkasi sebészet:

„Svájc: chirurgie cardiaque et vasculaire thoracique
Herz- und thorakale Gefässchirurgie
chirurgia del cuore e dei vasi toracici”

gyermeksebészet:

„Svájc: chirurgie pédiatrique
Kinderchirurgie
chirurgia pediatrica”

kardiológia:

„Svájc: cardiologie
Kardiologie
cardiologia”

gasztro-enterológia:

„Svájc: gastro-entérologie
Gastroenterologie
gastroenterologia”

reumatológia:

„Svájc: rhumatologie
Rheumatologie
reumatologia”

általános hematológia:

„Svájc: hématologie
Hämatologie
ematologia”

endokrinológia:

„Svájc: endocrinologie-diabétologie
Endokrinologie-Diabetologie
endocrinologia-diabetologia”

fizioterápia:

„Svájc: médecine physique et réadaption
Physikalische Medizin und Rehabilitation
medicina fisica e riabilitazione”

bőrgyógyászat és nemibeteg-gondozás:

„Svájc: dermatologie et vénéréologie
Dermatologie und Venerologie
dermatologia e venerologia”

diagnosztikai radiológia:

„Svájc: radiologie médicale/radio-diagnostic
Medizinische Radiologie/Radiodiagnostik
radiologia medica/radiodiagnostica”

sugárterápia:

„Svájc: radiologie médicale/radio-oncologie
Medizinische Radiologie/Radio-Onkologie
radiologia medica/radio oncologia”

trópusi gyógyászat:

„Svájc: médecine tropicale
Tropenmedizin
medicina tropicale”

gyermekpszichiátria:

„Svájc: psychiatrie et psychothérapie d’enfants et d’adolescents
Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie
psichiatria e psicoterapia infantile e dell’adolescenza”

nefrológia:

„Svájc: néphrologie
Nephrologie
nefralogia”

közegészségügy:

„Svájc: prévention et santé publique
Prävention und Gesundheitswesen
prevenzione e salute pubblica”

foglalkozás-egészségügy:

„Svájc: médecine du travail
Arbeitsmedizin
medicina del lavoro”

allergológia:

„Svájc: allergologie et immunologie clinique
Allergologie und klinische Immunologie
allergologia e immunologia clinica”

nukleáris gyógyászat:

„Svájc: radiologie médicale/médecine nucléaire
Medizinische Radiologie/Nuklearmedizin
radiologia medica/medicina nucleare”

fogászat és szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés):

„Svájc: chirurgie maxillo-faciale
Kiefer- und Gesichtschirurgie
chirurgia mascello-facciale”

6. a) 96/C/216/03: a 93/16/EGK irányelv (HL L 216., 1996.7.25.) 41. cikkének megfelelően közzétett, általános orvosként szerzett oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megnevezésének jegyzéke.

Ápolók

7. 377L0452: A Tanács 1977. június 27-i 77/452/EGK irányelve az általános ápolói oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 176., 1977.7.15., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 91.0.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19.0.),

- 389L0595: A Tanács 1989. október 30-i 89/595/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 30. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

a) Az 1. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

infirmière, infirmier, Krankenschwester, Krankenpfleger, infermiera, infermiere”

b) A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

p) Svájcban:

infirmière diplőmée en soins généraux, infirmier diplőmé en soins généraux, diplomierte Krankenschwester in allgemeiner Krankenpflege, diplomierter Krankenpfleger in allgemeiner Krankenpflege, infermiera diplomata in cure generali, infermiere diplomato in cure generali, a Conférence des directeurs cantonaux des affaires sanitaires által kiadva.”

8. 377L0453: A Tanács 1977. június 27-i 77/453/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, az általános ápolók tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 176., 1977.7.15., 8. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 389L0595: A Tanács 1989. október 30-i 98/595/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 30. o.).

Fogorvosok

9. 378L0686: A Tanács 1978. július 25-i 78/686/EGK irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a letelepedés jogának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 233., 1978.8.24., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 91. o.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73.0.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

a) Az 1. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

médecin dentiste, Zahnarzt, medico-dentista;”

b) A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

p) Svájcban:

titulaire du diplőme fédéral de médecin-dentiste, eidgenössisch diplomierter Zahnarzt, titolare di diploma federale di medico-dentista, a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

c) Az 5. cikk 1. pontja a következő felsorolással egészül ki:

1. Fogszabályozástan

„Svájcban:

diplőme fédéral d’orthodontiste, Diplom als Kieferorthopäde, diploma di orthodontista, a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

10. 378L0687: A Tanács 1978. július 25-i 78/687/EGK irányelve a jogi és közigazgatási előírásokban megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 233., 1978.8.24., 10. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Állatorvosok

11. 378L1026: A Tanács 1978. december 18-i 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 362., 1978.12.23., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 91.0.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

p) Svájcban:

titulaire du diplőme fédéral de vétérinaire, eidgenössisch diplomierter Tierarzt, titolare di diploma federale di veterinario, a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

12. 378L1027: A Tanács 1978. december 18-i 78/1027/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megállapított, az állatorvosok tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 362., 1978.12.23., 7. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19.0.).

Szülésznők

13. 380L0154: A Tanács 1980. január 21-i 80/154/EGK irányelve a szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 33., 1980.2.11., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 380L1273: A Tanács 1980. december 22-i 80/1273/EGK irányelve (HL L 375., 1980.12.31., 74. o.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről (HL L 302., 1985.11.15., 160. o.),

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

a) Az 1. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

sage-femme, Hebamme, levatrice;”

b) A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

p) Svájcban:

sage-femme diplőmée, diplomierte Hebamm, levatrice diplomata, a Conférence des directeurs cantonaux des affaires sanitaires által kiadott diplomák.”

14. 380L0155: A Tanács 1980. január 21-i 80/155/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 33., 1980.2.11., 8. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 389L0594: A Tanács 1989. október 30-i 89/594/EGK irányelve (HL L 341., 1989.11.23., 19. o.).

Gyógyszerészet

15. 385L0432: A Tanács 1985. szeptember 16-i 85/432/EGK irányelve a törvényi rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megállapított, a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekre vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 253., 1985.9.24., 34. o.).

16. 385L0433: A Tanács 1985. szeptember 16-i 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 253., 1985.9.24., 37. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 385L0584: A Tanács 1985. december 20-i 85/584/EGK irányelve (HL L 372., 1985.12.31., 42. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73.0.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:

p) Svájcban:

titulaire du diplőme fédéral de pharmacien, eidgenössisch diplomierter Apotheker, titolare di diploma federale di farmacista, a Département fédéral de l’intérieur által kiadva.”

D. Építészet

17. 385L0384: A Tanács 1985. június 10-i 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának hatékony gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 223., 1985.8.21., 15. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 385L0614: A Tanács 1985. december 20-i 85/614/EGK irányelve (HL L 376., 1985.12.31., 1. o.),

- 386L0017: A Tanács 1986. január 27-i 86/17/EGK irányelve (HL L 27., 1986.2.1., 71. o.),

- 390L0658: A Tanács 1990. december 4-i 90/658/EGK irányelve (HL L 353., 1990.12.17., 73. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

a) A 11. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

- a következő intézmények által kiadva: Ecoles polytechniques fédérales/Eidgenössische Technische Hochschulen/Politecnici Federal: arch.dipl.EPF/dipl.Arch.ETH/arch.dipl.PF

- Az Ecole d’architecture de l’Université de Genève: architecte diplőmé EAUG, a következő intézmények bizonyítványai: Fondation des registres suisse des ingénieurs, des architectes et des techniciens/Stiftung der Schweizerischen Register der Ingenieure, Der Architekten und der Techniker/Fondazione dei Registri svizzeri degli ingegneri, degli architetti e dei tecnici (REG): architecte REG A/Architekt REG A/architetto REG A”.

b) A 15. cikket nem kell alkalmazni.

18. 98/C/217: az építészek azon okleveleire, bizonyítványaira és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványaira, amelyek a tagállamok általi kölcsönös elismerés tárgyát képezik (az 1996.7.16-i 96/C 205 közlemény frissítése) (HL L 217., 1998.7.11.).

E. Kereskedelem és közvetítő tevékenységek

Nagykereskedelem

19. 364L0222: A Tanács 1964. február 25-i 64/222/EGK irányelve a nagykereskedelmi tevékenységekkel és a kereskedelmi, ipari és kis kézművesipari közvetítő tevékenységekkel kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 56., 1964.4.4., 857/64. o.).

20. 364L0223: A Tanács 1964. február 25-i 64/223/EGK irányelve a nagykereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL 56., 1964.4.4., 863/64. o.)

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 84. o.).

Közvetítő tevékenységek a kereskedelemben, az iparban és a kézművesiparban

21. 364L0224: A Tanács 1964. február 25-i 64/224/EGK irányelve a kereskedelmi, ipari és kézművesipari közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL 56., 1964.4.4., 869/64. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 85. o.),

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 89. o.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 155. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

Az 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

Önálló vállalkozókra Munkavállalókra
„Svájcban Agent Représentant de commerce
Agent Handelsreisender
Agente Rappresentante”

Önálló vállalkozók a kiskereskedelemben

22. 368L0363: A Tanács 1968. október 15-i 68/363/EGK irányelve a kiskereskedelemben (korábbi ISIC 612 csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 260., 1968.10.22., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: A Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló tanácsi okmány (HL L 73., 1972.3.27., 86. o.).

23. 368L0364: A Tanács 1968. október 15-i 68/364/EGK irányelve a kiskereskedelemben (korábbi ISIC 612 csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 260., 1968.10.22., 6. o.).

A nagybani szénkereskedelemmel foglalkozó önálló vállalkozók és a szénkereskedelemmel kapcsolatos közvetítő tevékenységek

24. 370L0522: A Tanács 1970. november 30-i 70/522/EGK irányelve a nagybani szénkereskedelemmel és a szénkereskedelem közvetítő tevékenységeivel foglalkozó önálló vállalkozók (korábbi ISIC 6112 csoport) tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 267., 1970.12.10., 14. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 86. o.).

25. 370L0523: A Tanács 1970. november 30-i 70/523/EGK irányelve a nagybani szénkereskedelemmel és a szénkereskedelem közvetítő tevékenységeivel (korábbi ISIC 6112 csoport) foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 267., 1970.12.10., 18. o.).

Toxikus termékek kereskedelme és forgalmazása

26. 374L0556: A Tanács 1974. június 4-i 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatára, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 307., 1974.11.18., 1. o.).

26a. 374L0557: A Tanács 1974. június 4-i 74/557/EGK irányelve a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

- A toxikus anyagokról szóló törvény (RS 814.80) 2. cikkében meghatározott minden termék és toxikus anyag, és különösen a toxikus anyagok és termékek jegyzékében az 1., 2. és 3. osztályba tartozók, a toxikus anyagokról szóló rendelet (RS 814.801) 3. cikkének megfelelően.”

Vándortevékenységek

27. 375L0369: A Tanács 1975. június 16-i 75/369/EGK irányelve a vándorló tevékenységekkel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és különösen az e tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről (HL L 167., 1975.6.30., 29. o.).

Önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökök

28. 386L0653: A Tanács 1986. december 18-i 86/653/EGK irányelve a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (HL L 382., 1986.12.31., 17. o.).

F. Ipar és kézművesipar

Feldolgozóipar

29. 364L0427: A Tanács 1964. július 7-i 64/427/EGK irányelve az ISIC 23 - 40 főcsoport (ipar és kézművesipar) alá sorolt gyár- és feldolgozóiparban tevékenykedő önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 117., 1964.7.23., 1863/64. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 369L0077: A Tanács 1969. március 4-i 69/77/EGK rendelete (HL L 59., 1969.3.10., 8. o.).

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

Az 5. cikk (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

30. 364L0429: A Tanács 1964. július 7-i 64/429/EGK irányelve az ISIC 23-40. főcsoport (ipar és kézművesipar) alá sorolt gyár- és feldolgozóiparban dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL 117., 1964.7.23., 1880/64. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73. m, 1972.3.27., 83. o.).

Bányászat és kőfejtés

31. 364L0428: A Tanács 1964. július 7-i 64/428/EGK irányelve (HL 117., 1964. 7. 23., 1871/64. o.) a bányászatban és a kőfejtőiparban (ISIC 11-19. főcsoport) tevékenykedő önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról, módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 81. o.).

Villamosenergia-, gáz-, víz- és közegészségügyi szolgáltatások

32. 366L0162: A Tanács 1966. február 28-i 66/162/EGK irányelve a villamosenergia-, gáz-, víz- és közegészségügyi szolgáltatások (ISIC 5. fejezet) ellátásával foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL 42., 1966.3.8., 584/66. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 82. o.).

Élelmiszeripar és italgyártás

33. 368L0365: A Tanács 1968. október 15-i 68/365/EGK irányelve az élelmiszeriparban és italgyártásban (ISIC 20. és 21. főcsoportok) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 260., 1968.10.22., 9. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 85. o.).

34. 368L0366: A Tanács 1968. október 15-i 68/366/EGK irányelve az élelmiszeriparban és italgyártásban (ISIC 20. és 21. főcsoportok) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 260., 1968.10.22., 12. o.).

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

„A 6. cikk (3) bekezdését nem kell alkalmazni.”

Kőolaj és földgáz feltárása (kutatás és fúrás)

35. 369L0082: A Tanács 1969. március 13-i 69/82/EGK irányelve a kőolaj és földgáz feltárásában (kutatás és fúrás) (ISIC 13. főcsoport) foglalkoztatott önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 68., 1969.3.19., 4. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 82. o.).

G. Közlekedést kiegészítő tevékenységek

36. 382L0470: A Tanács 1982. június 29-i 82/470/EGK irányelve a közlekedési és utazásközvetítési szolgáltatásokkal (ISIC 718. csoport), valamint a tárolással és raktározással (ISIC 720. csoport) összefüggő egyes szolgáltatásokkal foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési szabadság és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 213., 1982.7.21., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről (HL L 302., 1985.11.15., 156.0.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A 3. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A. Expéditeur

Spediteur

Spedizioniere

Déclarant de douane

Zolldeklarant

Dichiarante di dogana

B. Agent de voyage

Reisebürounternehmer

Agente di viaggio

C. Enterpositaire

Lagerhalter

Agente di deposito

D. Expert en automobiles

Aoutomobilexperte

Perito in automobili

Vérificateur des poits et mesures

Eichmeister

Verificatore dei pesi e delle misure”

H. Filmipar

37. 363L0607: A Tanács 1963. október 15-i 63/607/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtási szabadság korlátainak megszüntetésére irányuló általános program rendelkezéseinek filmiparral kapcsolatos végrehajtásáról (HL 159., 1963.11.02.).

38. 365L0264: A Tanács 1965. május 13-i 65/264/EGK második irányelve a letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság korlátainak megszüntetésére vonatkozó általános program rendelkezéseinek filmiparral kapcsolatos végrehajtásáról (HL 85., 1965.5.19., 1437/65. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 14. o.).

39. 368L0369: A Tanács 1968. október 15-i 68/369/EGK irányelve a filmforgalmazással foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési szabadság megvalósításáról (HL L 260., 1968.10.22., 22. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 82. o.).

40. 370L0451: A Tanács 1970. szeptember 29-i 70/451/EGK irányelve a filmgyártással foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 218., 1970.10.03., 37. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 88. o.).

I. Egyéb ágazatok

Üzleti szolgáltatások az ingatlanszektorban és más ágazatokban

41. 367L0043: A Tanács 1967. január 12-i 67/43/EGK irányelve (HL 10., 1967.1.19.) az

1. ingatlanügyekkel (kivéve 6401) (korábbi ISIC 640. csoport),

2. egyes „máshová be nem sorolt üzleti szolgáltatások” ellátásával (ISIC 839. csoport) foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról, módosítva az alábbi jogi aktusokkal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 82. o.),

- 179H: Okmány a Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 291., 1979.11.19., 89. o.),

- 185I: Okmány a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 302., 1985.11.15., 156. o.),

- 95/1/EK, Euratom, ESZAK: az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásával kapcsolatos eszközök kiigazításáról.

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A 2. cikk (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Svájcban:

- courtier en immeubles

Liegenschaftenmakler

agente immobiliare

- gestionnaire en immeubles

Hausverwalter

amministratore di stabili

- régisseur et courtier en immeubles

Immobilien-Treuhänder

fiduciario immobiliare”

Személyi szolgáltatások

42. 368L0367: A Tanács 1968. október 15-i 68/367/EGK irányelve a személyi szolgáltatói ágazatokban (korábbi ISIC 85. főcsoport), 1. Éttermekben, kávéházakban, kisvendéglőkben és egyéb vendéglátóipari helyeken (ISIC 852. csoport), 2. Szállodákban, panziókban, táborhelyeken és egyéb szállásadó helyeken (853. ISIC csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 260., 1968.10.29., 16. o.):

1. éttermek, kávéházak, kisvendéglők, valamint egyéb ital- és ételfelszolgáló helyek (ISIC 852. csoport)

2. szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 86. o.).

43. 368L0368: A Tanács 1968. október 15-i 68/368/EGK a személyi szolgáltatói ágazatokban, 1. Éttermekben, kávéházakban, kisvendéglőkben és egyéb vendéglátóipari helyeken (ISIC 852. csoport), 2. Szállodákban, panziókban, táborhelyeken és egyéb szállásadó helyeken (ISIC 853. csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 260., 1968.10.29., 19. o.):

1. éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb ital- és ételfelszolgáló helyek (ISIC 852. csoport),

2. szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport).

Különböző tevékenységek

44. 375L0368: A Tanács 1975. június 16-i 75/368/EGK irányelve a különböző tevékenységekkel (korábbi ISIC 01-85. főcsoport) kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és különösen az e tevékenységekkel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről (HL L 167., 1975.6.30., 22. o.).

Fodrászmesterség

45. 382L0489: A Tanács 1982. július 19-i 82/489/EGK irányelve a fodrászmesterséggel kapcsolatos letelepedési jog és szolgáltatásnyújtási szabadság hatékony gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 218., 1982.7.27., 24. o.).

J. Mezőgazdaság

46. 363L0261: A Tanács 1963. április 2-i 63/261/EGK irányelve az adott tagállamban két évig folyamatosan foglalkoztatott, másik tagállam állampolgárságával rendelkező mezőgazdasági munkavállalónak az adott tagállam területén a mezőgazdaságban történő letelepedési szabadságának megvalósítására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 62., 1963.4.20., 1323/63. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 14. o.).

47. 363L0262: A Tanács 1963. április 2-i 63/262/EGK irányelve a több mint két éven át elhagyott vagy parlagon hagyott mezőgazdasági birtokokon történő letelepedés szabadságának megvalósítására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 62., 1963.4.20., 1326/63. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 14. o.).

48. 365L0001: Tanács 1964. december 14-i 65/1/EGK irányelve a mezőgazdaságban és kertészetben a szolgáltatásnyújtás szabadságának megvalósítására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 1., 1965.1.8, 1/65. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 79. o.).

49. 367L0530: A Tanács 1967. július 25-i 67/530/EGK irányelve az egyik tagállam állampolgárságával rendelkező és másik tagállamban letelepedett gazdálkodóknak az egyik birtokról a másikra történő átköltözésre vonatkozó szabadságáról (HL 190., 1967.8.10., 1. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 79. o.).

50. 367L0531: A Tanács 1967. július 25-i 67/531/EGK irányelve a más tagállamok állampolgárságával rendelkező gazdálkodók mezőgazdasági bérleteivel kapcsolatos tagállami jogszabályok alkalmazásáról (HL 190., 1967.8.10., 3. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 80. o.).

51. 367L0532: A Tanács 1967. július 25-i 67/532/EGK irányelve a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező, és másik tagállamban letelepedett gazdálkodók szövetkezetekbe történő bejutásának szabadságról (HL 190., 1967.8.10., 5. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 80. o.).

52. 367L0654: A Tanács 1967. október 24-i 67/654/EGK irányelve az erdészettel és fakitermeléssel foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósítására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL 263., 1967.10.30, 6. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 80. o.).

53. 368L0192: A Tanács 1968. április 5-i 68/192/EGK irányelve a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező és másik tagállamban letelepedett gazdálkodók különböző hitelformákhoz való hozzáférési szabadságáról (HL L 93., 1968.4.17., 13. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172 B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 80. o.).

54. 368L0415: A Tanács 1968. december 20-i 68/415/EGK irányelve a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező és másik tagállamban letelepedett gazdálkodók különböző támogatási formákhoz való hozzáférési szabadságáról (HL L 308., 1968.12.23., 17. o.).

55. 371L0018: A Tanács 1970. december 16-i 71/18/EGK irányelve a mezőgazdasági és kertészeti szolgáltatásokat nyújtó önálló vállalkozókkal kapcsolatos letelepedési szabadság megvalósítására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 8., 1971.1.11., 24. o.), módosítva az alábbi jogi aktussal:

- 172B: Okmány a Dán Királyságnak, Írországnak, és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez való csatlakozása feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról (HL L 73., 1972.3.27., 80. o.).

K. Egyéb

56. 385D0368: A Tanács 1985. július 16-i 85/368/EGK határozata a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti megfeleltetéséről (HL L 199., 1985.7.31., 56. o.).

B. SZAKASZ: A FELEK ÁLTAL TUDOMÁSUL VETT JOGSZABÁLYOK

A Szerződő Felek tudomásul veszik a következő jogszabályokban foglaltakat:

Általános értelemben

57. C/81/74/1. o.: A Bizottság közleménye a letelepedés és szolgáltatásnyújtás területén 1973. június 1-je előtt elfogadott tanácsi irányelvekben meghatározott, a jó hírnévre, korábbi csődmentességre és a származási országban végzett tevékenység természetére és időtartamára vonatkozó bizonyítékokról, nyilatkozatokról és bizonyítványokról (HL C 81., 1974.7.13., 1. o.).

58. 374Y0820(01): A Tanács 1974. június 6-i állásfoglalása az oklevelek, bizonyítványok és a szakképesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL C 98., 1974.8.20., 1. o.).

Általános szabályozás

59. 389L0048: A Tanács és a Bizottság nyilatkozata a legalább három évig tartó szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1988. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelvről (HL L 19., 1989.1.24., 23. o.).

Orvosok

60. 375X0366: A Tanács 1975. június 16-i 75/366/EGK ajánlása a Luxemburgi Nagyhercegségnek egy harmadik országban kiadott orvosi oklevéllel rendelkező állampolgárairól (HL L 167., 1975.6.30., 20. o.).

61. 375X0367: A Tanács 1975. június 16-i 75/367/EGK ajánlása az orvosok klinikai képzéséről (HL L 167., 1975.6.30., 21. o.).

62. 375Y0701(01): A Tanács nyilatkozatai az orvosok közösségen belüli letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságáról szóló szövegek elfogadásáról (HL C 146., 1975.7.1., 1. o.).

63. 386X0458: A Tanács 1986. szeptember 15-i 86/458/EGK ajánlása a Luxemburgi Nagyhercegségnek egy harmadik államban kiadott orvosi oklevéllel rendelkező állampolgárairól (HL L 167., 1975.6.30., 30. o.).

64. 389X0601: A Bizottság 1989. november 8-i 89/601/EGK ajánlása az egészségügyi személyzet rákbetegség témakörében történő képzéséről (HL L 346., 1989.11.27., 1. o.).

Fogorvosok

65. 378Y0824(01): A Tanács nyilatkozatai a fogorvosok tevékenységével kapcsolatos tagállami törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megállapított rendelkezések koordinációjáról szóló irányelvről (HL C 202., 1978.8.24., 1. o.).

Állatorvosok

66. 378X1029: A Tanács 1978. december 18-i 78/1029/EGK ajánlása a Luxemburgi Nagyhercegségnek egy harmadik országban kiadott állatorvosi oklevéllel rendelkező állampolgárairól (HL L 362., 1978.12.23., 12. o.).

67. 378Y1223(01): A Tanács nyilatkozatai az állatorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről szóló irányelvről (HL C 308., 1978.12.23., 1. o.).

Gyógyszerészet

68. 385X0435: A Tanács 1985. szeptember 16-i 85/435/EGK ajánlása a Luxemburgi Nagyhercegségnek egy harmadik államban kiadott gyógyszerész oklevéllel rendelkező állampolgárairól (HL L 253., 1985.9.24., 45. o.).

Építészet

69. 385X0386: A Tanács 1985. június 10-i 85/386/EGK ajánlása a harmadik országban szerzett építész oklevéllel rendelkező személyekről (HL L 223., 1985.8.21., 28. o.).

Nagykereskedelem

70. 365X0077: A Bizottság 1965. január 12-i 65/77/EGK ajánlása tagállamok számára a nagykereskedelmi tevékenységekkel és a kereskedelmi, ipari és kézművesipari közvetítők tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1964. február 25-i 64/222/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (2) bekezdésében előírt, a származási országban folytatott foglalkozásra vonatkozó tanúsítványokról (HL 24, 1965.2.11., 413/65. o.).

Ipar és kis kézművesipar

71. 365X0076: A Bizottság 1965. január 12-i 65/76/EGK ajánlása a tagállamok számára az ISIC 23-40. csoportokba tartozó (kézművesiparok és iparok) önálló vállalkozói, feldolgozói tevékenységgel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1964. július 7-i 64/427/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (2) bekezdésében előírt, a származási országban folytatott foglalkozásra vonatkozó tanúsítványokról (HL 24, 1965.2.11., 410/65. o.).

72. 369X0174: A Bizottság 1969. május 22-i 69/174/EGK ajánlása a tagállamok számára a 68/366/EGK tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdésében előírt, a származási országban gyakorolt szakmákra vonatkozó tanúsítványokról (HL L 146., 1969.6.18, 4. o.).

JEGYZŐKÖNYV A DÁNIAI MÁSODIK LAKÁSINGATLANRÓL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek a Dániában történő ingatlanvagyon-szerzésről szóló 1. jegyzőkönyvét a svájci állampolgárok Dániában történő második lakásingatlan-szerzésére vonatkozóan e megállapodásra is alkalmazni kell.

AZ AALAND-SZIGETEKRE VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Finnország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló okmánynak az Aaland-szigetekre vonatkozó 2. jegyzőkönyvét e megállapodásra is alkalmazni kell.

ZÁRÓOKMÁNY

Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

meghatalmazottal, másrészről

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

meghatalmazottal,

ezerkilencszázkilencvenkilenc június huszonegyedik napján Luxemburgban, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás aláírása érdekében tartott ülésen az alábbi, e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatokat fogadták el:

- A szolgáltatások általános liberalizációjáról szóló együttes nyilatkozat,

- Az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi alkalmazottainak öregségi nyugdíjáról szóló együttes nyilatkozat,

- A megállapodás alkalmazásáról szóló együttes nyilatkozat,

- A további tárgyalásokról szóló együttes nyilatkozat.

Tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő nyilatkozatokat:

- Svájc nyilatkozata a megállapodás megújításáról,

- Svájc nyilatkozata a migrációs és menekültpolitikáról,

- Svájc nyilatkozata az építészoklevelek elismeréséről,

- Az Európai Közösség és tagállamai nyilatkozata az I. melléklet 1. és 17. cikkéről,

- Nyilatkozat a bizottságokban való svájci részvételről.

Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve.

Udfærdiget i Luxemburg den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig.

Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän.

Som skedde i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewesten het Brussele Hoofdstedelijke Gewest,

Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Per la Repubblica italiana

Pour le Grand-duché de Luxembourg

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

Pela República Portuguesa

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fasllesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für der schweizerischen Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

EGYÜTTES NYILATKOZAT
a szolgáltatások általános liberalizációjáról

A Szerződő Felek vállalják, hogy a közösségi vívmányok alapján a lehető leghamarabb tárgyalásokat kezdenek a szolgáltatások általános liberalizációjáról.

EGYÜTTES NYILATKOZAT
az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíjáról

Az Európai Közösségek Bizottsága és Svájc vállalják, hogy megfelelő megoldást keresnek az Európai Közösségek Svájcban honos intézményei korábbi munkavállalóinak öregségi nyugdíja kettős adóztatásának problémájára.

EGYÜTTES NYILATKOZAT
a megállapodás alkalmazásáról

A Szerződő Felek megteszik a közösségi vívmányoknak a másik Szerződő Fél állampolgáraira való alkalmazásához szükséges intézkedéseket a köztük megkötött megállapodásnak megfelelően.

EGYÜTTES NYILATKOZAT
a további tárgyalásokról

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek olyan közös érdekű területeken, mint az 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvének frissítése és Svájc részvétele egyes közösségi oktatási, ifjúsági, média, statisztikai és környezeti programokban. E tárgyalásokat elő kell készíteni, amint a folyamatban lévő kétoldalú tárgyalások befejeződnek.

SVÁJC NYILATKOZATA
a megállapodás megújításáról

Svájc kijelenti, hogy az alkalmazandó belső eljárásai alapján a megállapodás hetedik évében határoz annak megújításáról.

SVÁJC NYILATKOZATA
a migrációs és menekültpolitikáról

Svájc újólag megerősíti szándékát az Európai Unióval és tagállamaival való együttműködés megerősítésére a migrációs és menekültpolitika területén. Ezért Svájc részt kíván venni az Európai Unió menedékjog iránti kérelmeket koordináló rendszerében, és javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy egyezmény megkötésére, hasonlóan a dublini egyezményhez (az 1990. június 15-én Dublinban aláírt egyezmény az Európai Közösségek valamely tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról).

SVÁJC NYILATKOZATA
az építészoklevelek elismeréséről

Svájc javasolni fogja a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás vegyes bizottságának, amint az létrejön, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás III. mellékletébe vegye fel a svájci szakfőiskolák által kiadott építészokleveleket, az 1986. június 10-i 85/384/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA
az I. melléklet 1. és 17. cikkéről

Az Európai Közösség és tagállamai kijelentik, hogy a megállapodás I. mellékletének 1. és 17. cikke nem érinti a közösségi vívmányokat a határon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatban az olyan munkavállalók kiküldése feltételeinek tekintetében, akik harmadik ország állampolgárai.

NYILATKOZAT
a bizottságokban való svájci részvételről

A Tanács egyetért azzal, hogy Svájc képviselői megfigyelőként részt vegyenek az alábbi bizottságok és szakértői munkacsoportok ülésein, amennyiben az ülések tárgya Svájcot érinti:

- Kutatási programok bizottságai, beleértve a tudományos és műszaki kutatási bizottságot (CREST),

- migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottsága,

- a felsőfokú oklevelek kölcsönös elismerésével foglalkozó koordináló csoport,

- a légi útvonalakkal és a légiközlekedési versenyszabályok alkalmazásával foglalkozó tanácsadó bizottságok.

Svájc képviselői szavazáskor nem lehetnek jelen a bizottságok ülésein.

Amennyiben más bizottságok e megállapodások hatálya alá tartozó olyan területekkel foglalkoznak, melyek tekintetében Svájc elfogadta vagy a közösségi vívmányokat, vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket, a Bizottság az EGT Megállapodás 100. cikkében meghatározott módon svájci szakértőkkel konzultál.”

4. § A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Jegyzőkönyv
az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről

Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: „a tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, amelyet szintén az Európai Unió Tanácsa képvisel,

másrészről

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: „Svájc”,

a továbbiakban: „a Szerződő Felek”,

TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-i megállapodásra (a továbbiakban: „a megállapodás”), amely 2002. június 1-jén lépett hatályba;

TEKINTETTEL a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak (a továbbiakban: „az új tagállamok”) az Európai Unióhoz történt, 2004. május 1-jei csatlakozására;

MIVEL az új tagállamok a megállapodás szerződő feleivé válnak;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a csatlakozási okmány felhatalmazza az Európai Unió Tanácsát arra, hogy az Európai Unió tagállamai nevében megkösse a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet az új tagállamok csatlakozásáról;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) Az új tagállamok a megállapodás szerződő feleivé válnak.

(2) E jegyzőkönyv hatálybalépésétől kezdődően a megállapodás rendelkezései az új tagállamok tekintetében - az e jegyzőkönyvben megállapított feltételeknek megfelelően - a megállapodás jelenlegi szerződő feleivel azonos módon kötelezőek.

2. cikk

A megállapodás fő szövegét, valamint annak I. mellékletét a következőképpen kell kiigazítani:

a) A megállapodás szerződő felei felsorolásának helyébe a következő lép:

„Egyrészről

az Európai Közösség,

a Belga Királyság,

a Cseh Köztársaság,

a Dán Királyság,

a Németországi Szövetségi Köztársaság,

az Észt Köztársaság,

a Görög Köztársaság,

a Spanyol Királyság,

a Francia Köztársaság,

Írország,

az Olasz Köztársaság,

a Ciprusi Köztársaság,

a Lett Köztársaság,

a Litván Köztársaság,

a Luxemburgi Nagyhercegség,

a Magyar Köztársaság,

a Máltai Köztársaság,

a Holland Királyság,

az Osztrák Köztársaság,

a Lengyel Köztársaság,

a Portugál Köztársaság,

a Szlovén Köztársaság,

a Szlovák Köztársaság,

a Finn Köztársaság,

a Svéd Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,

és másrészről

a Svájci Államszövetség.”

b) A megállapodás 10. cikke a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) 2007. május 31-ig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú, valamint az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyes bizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatkozásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlátozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc 2009. május 31-ig alkalmazhat ilyen intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgáraira alkalmazott mennyiségi korlátozásokat meg kell szüntetni. E tagállamok ugyanilyen időtartamokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampolgárok vonatkozásában.”

„(2a) Svájc, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a valamely másik szerződő félnek a saját területükön foglalkoztatott munkavállalói vonatkozásában 2007. május 31-ig fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségére és a másik szerződő fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a következő, a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok *  01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (la), (2a), (3a) és (4a) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA-országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a végzettségi követelmények a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók * , csakúgy, mint a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában.

2007. május 31-e előtt a vegye bizottság felülvizsgálja az e bekezdésben található átmeneti intézkedések működését bármely, az átmeneti intézkedéseket végrehajtó szerződő fél jelentése alapján. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb 2007. május 31-én az a szerződő fél, amelyik végrehajtotta az e bekezdésben található átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat 2009. május 31-ig továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le. Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekezdésben említett valamennyi fenti korlátozást meg kell szüntetni.”

„(3a) Az alább felsorolt új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (la) bekezdésben említett időszak végéig Svájc - a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül - a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók, vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt tesz hozzáférhetővé *  (1) a következő ütemezésnek megfelelően:

Határidő Az egy évnek megfelelő,
vagy azt meghaladó időtartamra szóló
engedélyek száma
A négy hónapnál hosszabb,
de egy évnél rövidebb időtartamra szóló
engedélyek száma
2005. május 31. 900 9 000
2006. május 31. 1 300 12 400
2007. május 31. 1 700 15 800
2008. május 31. 2 200 19 200
2009. május 31. 2 600 22 600

„(4a) Az (1a) bekezdésben és az e bekezdésben meghatározott időszak végén és legfeljebb az egyezmény hatálybalépését követő tizenkét évig az egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről 2009. május 31-ig értesíti a vegyes bizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő ország a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában 2011. április 30-ig továbbra is alkalmazhatja az (1a), (2a) és (3a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ebben az esetben az (la) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:

Határidő Az egy évnek megfelelő,
vagy azt meghaladó időtartamra szóló
engedélyek száma
A négy hónapnál hosszabb,
de egy évnél rövidebb időtartamra szóló
engedélyek száma
2010. május 31. 2 800 26 000
2011. április 30. 3 000 29 000

(4b) Amennyiben Málta munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, és ezért úgy dönt, hogy a csatlakozási szerződés XI. mellékletének a »Személyek szabad mozgása« című 2. szakaszában foglalt rendelkezésekre hivatkozik, Málta az EU többi tagállamára vonatkozóan meghozott korlátozó intézkedéseit Svájcra is alkalmazhatja. Ebben az esetben Svájc azokkal egyenértékű kölcsönös intézkedéseket vezethet be Málta vonatkozásában.

Málta és Svájc ezt az eljárást 2011. április 30-ig veheti igénybe.”

„(5a) Az (la), (2a), (3a), (4a) és (4b) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2a) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben, és különösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.”

c) Az I. melléklet 27. cikkének (2) bekezdésében a 10. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás helyébe a 10. cikk (2), (2a), (4a) és (4b) lép.

3. cikk

A megállapodás I. mellékletének 25. cikkétől eltérve, az e jegyzőkönyv I. mellékletének átmeneti időszakait kell alkalmazni.

4. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

5. cikk

A megállapodás I., II. és III. melléklete e jegyzőkönyv L, II. és III. mellékletének megfelelően módosul, és e jegyzőkönyv szerves részét képezi.

6. cikk

(1) Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok és az Európai Közösség nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint a Svájci Államszövetség saját eljárásának megfelelően megerősíti vagy jóváhagyja.

(2) Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről.

7. cikk

Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő első hónap első napján lép hatályba.

8. cikk

Ez a jegyzőkönyv a megállapodással megegyező időtartamra, és ugyanazon részletes szabályoknak megfelelően marad hatályban.

9. cikk

(1) Ez a jegyzőkönyv, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozatok két eredeti példányban, angol, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készültek, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) E jegyzőkönyv máltai nyelvi változatát a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

(3) A megállapodás, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozatok cseh, észt, magyar, lett, litván, lengyel, szlovén és szlovák nyelven készült változatát a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. Ezek a nyelvi változatok a többi nyelven készült szövegekkel megegyezően hitelesek.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta’ Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizendvier.

Sporządzono w Luksemburgu, dnia dwudziestego szóstego pazdźiernika roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por los Estados miembros

Za členske státy

For medlemsstaterne

Für die Mitgliedstaaten

Liikmesriikide nimel

Για τα κράτη μέλη

For the Member States

Pour les Etats membres

Per gli Stati membri

Dalībvalstu vārdā

Valstybių narių vardu

A tagállamok részéről

Għall-Istati Membri

Voor de lidstaten

W imieniu Państw Członkowskich

Pelos Estados-Membros

Za členské štáty

Za države članice

Jäsenvaltioiden puolesta

På medlemsstaternas vägnar

Por Ia Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

I. MELLÉKLET

A TERMŐFÖLDVÁSÁRLÁSRA ÉS MÁSODLAGOS LAKÓHELYÜL SZOLGÁLÓ INGATLANOK SZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

1. Cseh Köztársaság

a) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított öt éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanoknak a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott, és a Cseh Köztársaság területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaság által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat.

b) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított hét éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben, a termőföld- és egyéb mezőgazdasági tulajdon tulajdonjogi viszonyairól szóló 229/1991 Sb. számú törvényben, és a mezőgazdasági földterületek és erdők állami tulajdonból magántulajdonba kerülésére vonatkozó feltételekről szóló 95/1999 Sb. számú törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek és erdőnek azon svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek a Cseh Köztársaságban nem letelepedettek, illetve ott nincsenek bejegyezve. E 1. pont más rendelkezéseinek sérelme nélkül a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni a Cseh Köztársaságban, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a Cseh Köztársaság saját állampolgáraira kell alkalmazni.

d) A Cseh Köztársaság EU-csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben a Cseh Köztársaság az átmeneti időszakban a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező személyek ingatlanszerzését feltételekhez köti, azoknak átlátható, objektív, állandó és nyilvános kritériumokon kell alapulniuk. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Cseh Köztársaság és Svájc állampolgárai között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával a Cseh Köztársaságban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság a Cseh Köztársaság kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

2. Észtország

a) Észtország az EU-csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Észtországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira. E jogszabályok szerint Észtország 2003. február 12-én elfogadta az ingatlanszerzés korlátozásáról szóló törvényt, és a termőföldreformról szóló törvény módosításait.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Észtországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Észtországban laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Észtország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Észtország EU-hoz történő csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság) jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Észtországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Észtország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

3. Ciprus

Ciprus az EU-csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, 2000. december 31-én hatályban lévő jogszabályait.

Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló törvény [CAP. 109], és az azt módosító 52/1969., 55/1972. és 50/1999. törvény szerint a nem ciprusiak ciprusi ingatlanszerzéséhez a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges. A Miniszterek Tanácsa felhatalmazta a kerületi tisztviselőket, hogy a nevében a jóváhagyást megadják. A 2 donumot (1 donum: 1 338m2) meghaladó ingatlanok esetén kizárólag a következő célokból adható jóváhagyás:

a) a 3 donum alapterületet meg nem haladó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok,

b) üzleti és kereskedelmi helyiségek,

c) Ciprus gazdasága számára hasznosnak ítélt iparágak.

A fenti törvényt „Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló 2003. évi törvény [módosítás, N. 54 (I)/2003]” módosította. Az új törvény az EU állampolgáraira és az EU-ban bejegyzett társaságokra nézve nem tartalmaz az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére és a külföldi közvetlen befektetésekre, vagy EU-s ingatlanügynökök és termőföldfejlesztők általi ingatlanszerzésre vonatkozó korlátozásokat. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy Ciprus EU-csatlakozását követő öt éven keresztül az EU nem letelepedett állampolgárai, valamint az EU-ban bejegyzett olyan társaságok, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye nem Cipruson van, nem szerezhetnek másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant a Miniszterek Tanácsa előzetes felhatalmazása nélkül, amely e hatáskörét a kerületi tisztviselőkre ruházta át.

4. Lettország

a) Lettország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a 2003. április 14-től hatályban lévő, a mezőgazdasági földterületek privatizációjáról szóló törvényt módosító törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat, amelyek Lettországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

b) A csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

c) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Lettországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Lettország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

5. Litvánia

a) Litvánia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek a svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Litvániában nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint harmadik országok állampolgáraira. E jogszabályok értelmében a svájci állampolgárok és jogi személyek, valamint a Svájcban létrehozott jogi személyiség nélküli, de a svájci jogszabályok értelmében jogképességgel rendelkező szervezetek nem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet a Litván Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben meghatározott hétéves átmeneti időszak vége előtt.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Litvániában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Litvániában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Litvánia állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Litvániában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Litvánia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

6. Magyarország

a) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt rendelkezéseket.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik legalább négy éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon tartózkodnak, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt Magyarország által a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében alkalmazott engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Magyarországon lakó svájci állampolgárok között.

c) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt tilalmat.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság a c) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

g) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

7. Málta

A máltai szigeteken történő ingatlanszerzést az ingatlantulajdonról (nem-honos személyek által történő szerzés) szóló törvény (Málta Törvényei 246. fejezet) szabályozza. E törvény értelmében:

a) (1) A svájci állampolgárok abban az esetben szerezhetnek (nem feltétlenül elsődleges) lakóhely céljára szolgáló ingatlantulajdont Máltán, ha Máltán más ingatlannal nem rendelkeznek. Az ingatlanszerzésnek nem feltétele, hogy a tulajdont szerző személy tartózkodási joggal rendelkezzen Máltán, az ingatlanszerzés ugyanakkor (a törvényben meghatározott korlátozott számú kivételtől eltekintve) engedélyhez kötött, amely engedélyt nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az ingatlan értéke meghaladja az évente, index segítségével megállapított értékhatárt (jelenleg 30 000 máltai líra lakások, és 50 000 máltai líra házak esetében).

(2) A svájci állampolgárok a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban bármikor elsődleges lakóhelyül is választhatják Máltát. Málta elhagyása nem eredményez az elsődleges lakóhelyként megszerzett ingatlan értékesítésére irányuló kötelezettséget.

b) Azoknak a svájci állampolgároknak, akik a törvénnyel létrehozott, külön kijelölt területeken (általában a városi regenerációs projektek részét képező területeken) szereznek ingatlantulajdont, nem kell engedéllyel rendelkezniük az ingatlanszerzésre, és nem esik korlátozás alá az ilyen ingatlanszerzés az ingatlanok száma, célja vagy értéke tekintetében sem.

8. Lengyelország

a) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik négy éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzése vonatkozásában nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Lengyelország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított tizenkét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik természetes vagy jogi személyként önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Lengyelországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak és bérelnek földet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és a mezőgazdasági termőföld és erdő szerzésével kapcsolatban rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a csatlakozás időpontjától kezdve a Lengyelországban honos személyekre kell alkalmazni. A Warmińsko-Mazurskie, Pomorskie, Kujawsko-Pomorskie, Zachodniopomorskie, Lubuskie, Dolnośląjskie, Opolskie és Wielkopolskie vajdaságokban a fenti bekezdésben megjelölt ottlakási és bérleti időszak hét év. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti időt minden egyes svájci állampolgár esetében az eredeti bérleti szerződés közjegyző által igazolt keltezése napjától kell számítani. Azok az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők, akik nem természetes, hanem jogi személyként bérelték a termőföldet, a bérleti szerződés alapján a jogi személyt megillető jogokat önmagukra, mint természetes személyekre ruházhatják át. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti idő számításához figyelembe kell venni a jogi személyként fenntartott bérleti viszonyt. A természetes személyek által kötött bérleti szerződés utólag is ellátható közjegyző által igazolt keltezéssel; ebben az esetben a bérleti szerződés teljes időtartamát figyelembe kell venni. Az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők jelenlegi bérleti szerződésüket határidő nélkül alakíthatják át természetes személyek által kötött szerződéssé vagy közjegyző által igazolt keltezésű írásbeli szerződéssé. A bérleti szerződés átalakítására alkalmazott eljárásnak átláthatónak kell lennie, és semmilyen körülmények között nem eredményezhet további akadályt.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Lengyelország az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

9. Szlovénia

a) Legfeljebb Szlovénia EU-hoz történő csatlakozásától számított hétéves átmeneti időszak végéig, amennyiben az ingatlanpiac súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség ingatlanpiacának komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Szlovénia felhatalmazást kérhet arra, hogy az ingatlanpiacon kialakult helyzet kiigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

b) Szlovénia kérésére a vegyes bizottság sürgősségi eljárásban meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.

c) Az ingatlanpiac súlyos nehézségei esetén és Szlovénia kifejezett kérelmére a vegyes bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók, és azoknak valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük.

d) A b) alpont alapján engedélyezett intézkedések csak az a) alpontban említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben térhetnek el e megállapodás szabályaitól.

10. Szlovákia

a) Szlovákia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának a nem honos személyek általi megszerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében egy nem honos személy megszerezheti a Szlovák Köztársaságban található ingatlan tulajdonjogát, kivéve a mezőgazdasági földterületet és erdőt. Nem honos személyek nem szerezhetik meg olyan ingatlan tulajdonjogát, amelyet a devizáról szóló, módosított 202/1995. Coll. számú törvény külön rendelkezései korlátoznak.

b) A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Szlovákiában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Szlovákiában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Szlovákia állampolgáraira kell alkalmazni.

d) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Szlovákia az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget szlovák és svájci állampolgárok között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Szlovákia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

II. MELLÉKLET

Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény II. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az „A. szakasz: Említett jogi aktusok, 1. pont, 1408/71/EGK rendelet” cím a „301 R 1386: 1386/2001/EK rendelet...” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki: „12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

2. Az „E megállapodás alkalmazásában a rendeletet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni” cím alatt a megállapodás II. melléklete, A. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul:

a) az i) alpont alatt, a III. melléklet A. része vonatkozásában a „Svédország - Svájc” alatti utolsó szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„Cseh Köztársaság - Svájc

Nincs.

Észtország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Ciprus - Svájc

Nincs.

Lettország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Litvánia - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Magyarország - Svájc

Nincs.

Málta - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Lengyelország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Szlovénia - Svájc

Nincs.

Szlovákia - Svájc

Nincs.”

b) a j) alpont alatt, a III. melléklet B. része vonatkozásában a „Svédország - Svájc” alatti utolsó szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„Cseh Köztársaság - Svájc

Nincs.

Észtország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Ciprus - Svájc

Nincs.

Lettország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Litvánia - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Magyarország - Svájc

Nincs.

Málta - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Lengyelország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Szlovénia - Svájc

Nincs.

Szlovákia - Svájc

Nincs.”

c) a VI. melléklet vonatkozásában az o) pont a következőképpen módosul:

aa) A 3. pont a) alpont iv. pont a „Spanyolország” szót követően a „Magyarország” szóval egészül ki.

bb) A 4. pont a „Németország” szót követően a „Magyarország” szóval egészül ki.

3. Az „A. szakasz: Említett jogi aktusok, 2. pont, 574/72/EGK rendelet” cím a „302 R410: 410/2002/EK bizottsági rendelet” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

4. A „B. szakasz: Jogi aktusok, amelyeket a Szerződő Feleknek kifejezetten figyelembe kell venniük” címben, a „4.18. 383 D 0117: ...”, „4.19. 83 D 1112(02): ...”, a „4.27. 388 D 64: ...”, valamint a „4.37. 393 D 825: ...” pontok alatt, az „1 94 N: ... feltételeiről szóló okmány” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

5. A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárai vonatkozásában a jegyzőkönyv II. mellékletének a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó szakasza (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2011. április 30-ig kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény III. melléklete a következőképpen módosul:

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság csatlakozási okmánya (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám) által módosított jogi aktusok:

A. ÁLTALÁNOS RENDSZER

1. 392 L 0051: A Tanács 1992. június 18-i 92/51/EGK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről (HL L 209., 1992.7.24., 25. o.),

B. JOGI SZAKMÁK

2. 377 L 0249: A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.),

3. 398 L 0005: Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.),

C. ORVOSI TEVÉKENYSÉGEK

Orvosok

4. 393 L 0016: A Tanács 1993. április 5-i 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 165., 1993.7.7., 1. o.),

Ápolók

5. 377 L 0452: A Tanács 1977. június 27-i irányelve az általános ápolói oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 176., 1977.7.15., 1. o.),

Fogorvosok

6. 378 L 0686: A Tanács 1978. július 25-i irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 233., 1978.8.24., 1. o.),

7. 378 L 0687: A Tanács 1978. július 25-i irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 233., 1978.8.24., 10. o.),

Állatorvosok

8. 378 L 1026: A Tanács 1978. december 18-i irányelve az állatorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 362., 1978.12.23., 1. o.),

Szülésznők

9. 380 L 0154: A Tanács 1980. január 21-i irányelve a szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 33., 1980.2.11., 1. o.),

Gyógyszerészet

10. 385 L 0433: A Tanács 1985. szeptember 16-i 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 253., 1985.9.24., 37. o.),

D. ÉPÍTÉSZET

11. 385 L 0384: A Tanács 1985. június 10-i irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 223., 1985.8.21., 15. o.),

E. MÉRGEZŐ TERMÉKEK KERESKEDELME ÉS FORGALMAZÁSA

12. 374 L 0557: A letelepedés szabadságának és a szabad szolgáltatásnyújtás mérgező termékek kereskedelmével és forgalmazásával összefüggő nem alkalmazotti tevékenységek és közvetítői tevékenységek tekintetében történő megvalósításáról szóló 1974. június 4-i, 74/557/EGK tanácsi irányelv (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.).

SVÁJC NYILATKOZATA
a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről

Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a szerzett jogokra vonatkozó, a 77/452/EGK irányelv 4b. és 4c, valamint a 80/154/EGK irányelv 5a. és 5b. cikkének hatálya alá eső, szülésznői és általános ápolói oklevéllel rendelkező személyeket kizárólag azután ismerje el, hogy megvizsgálta képesítésüknek a 77/435/EGK és a 80/155/EGK irányelvnek való megfelelőségét. Ennek érdekében Svájc szakmai alkalmassági vizsga letételét, vagy adaptációs időszak letöltését írhatja elő.

SVÁJC NYILATKOZATA
az aláírás időpontjától kezdődő autonóm intézkedésekről

Svájc - nemzeti jogszabályai alapján - munkaerőpiacán az új tagállamok állampolgárai számára az e jegyzőkönyvben található átmeneti szabályok hatálybalépését megelőzően ideiglenesen lehetővé teszi a munkavállalást. Ennek érdekében Svájc a jegyzőkönyv aláírásának időpontjában - a megállapodás 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint - külön kvótákat nyit meg mind a rövid-, mind a hosszútávú munkavállalási engedélyek tekintetében az új tagállamok állampolgárai javára. A kvóta évente 700 hosszútávú és 2 500 hosszútávú engedély. Ezen felül évente 5 000 rövidtávú munkavállaló négy hónapnál rövidebb tartózkodását engedélyezi.

LENGYELORSZÁG NYILATKOZATA
a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről

Lengyelország tudomásul veszi Svájcnak a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről szóló nyilatkozatát, ugyanakkor határozottan elvárja, hogy Svájc teljes mértékben tartsa magát a 77/452/EGK irányelv 4b., illetve a 80/154/EGK irányelv 5b. cikkének az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz az Európai Unió bővítésére tekintettel csatolt jegyzőkönyv hatálybalépésének napján irányadó szövegéhez.”

5. § E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére