A jogszabály mai napon ( 2019.08.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

184/2006. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, 1980. évi október hó 10. napján kelt Egyezmény mellékletét képező „A háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről” intézkedő, Genfben, 2003. november 28-án elfogadott V. kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, 1980. évi október hó 10. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) mellékletét képező „A háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről” intézkedő, Genfben, 2003. november 28-án elfogadott V. Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.

3. § A Jegyzőkönyv hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Protocol on Explosive Remnants of War

The High Contracting Parties,

recognising the serious post-conflict humanitarian problems caused by explosive remnants of war,

conscious of the need to conclude a Protocol on post-conflict remedial measures of a generic nature in order to minimise the risks and effects of explosive remnants of war,

and willing to address generic preventive measures, through voluntary best practices specified in a Technical Annex for improving the reliability of munitions, and therefore minimising the occurrence of explosive remnants of war,

have agreed as follows:

Article 1

General provision and scope of application

1. In conformity with the Charter of the United Nations and of the rules of the international law of armed conflict applicable to them, High Contracting Parties agree to comply with the obligations specified in this Protocol, both individually and in co-operation with other High Contracting Parties, to minimise the risks and effects of explosive remnants of war in post-conflict situations.

2. This Protocol shall apply to explosive remnants of war on the land territory including internal waters of High Contracting Parties.

3. This Protocol shall apply to situations resulting from conflicts referred to in Article 1, paragraphs 1 to 6, of the Convention, as amended on 21 December 2001.

4. Articles 3, 4, 5 and 8 of this Protocol apply to explosive remnants of war other than existing explosive remnants of war as defined in Article 2, paragraph 5 of this Protocol.

Article 2

Definitions

For the purpose of this Protocol,

1. Explosive ordnance means conventional munitions containing explosives, with the exception of mines, booby traps and other devices as defined in Protocol II of this Convention as amended on 3 May 1996.

2. Unexploded ordnance means explosive ordnance that has been primed, fused, armed, or otherwise prepared for use and used in an armed conflict. It may have been fired, dropped, launched or projected and should have exploded but failed to do so.

3. Abandoned explosive ordnance means explosive ordnance that has not been used during an armed conflict, that has been left behind or dumped by a party to an armed conflict, and which is no longer under control of the party that left it behind or dumped it. Abandoned explosive ordnance may or may not have been primed, fused, armed or otherwise prepared for use.

4. Explosive remnants of war means unexploded ordnance and abandoned explosive ordnance.

5. Existing explosive remnants of war means unexploded ordnance and abandoned explosive ordnance that existed prior to the entry into force of this Protocol for the High Contracting Party on whose territory it exists.

Article 3

Clearance, removal or destruction of explosive remnants of war

1. Each High Contracting Party and party to an armed conflict shall bear the responsibilities set out in this Article with respect to all explosive remnants of war in territory under its control. In cases where a user of explosive ordnance which has become explosive remnants of war, does not exercise control of the territory, the user shall, after the cessation of active hostilities, provide where feasible, inter alia technical, financial, material or human resources assistance, bilaterally or through a mutually agreed third party, including inter alia through the United Nations system or other relevant organisations, to facilitate the marking and clearance, removal or destruction of such explosive remnants of war.

2. After the cessation of active hostilities and as soon as feasible, each High Contracting Party and party to an armed conflict shall mark and clear, remove or destroy explosive remnants of war in affected territories under its control. Areas affected by explosive remnants of war which are assessed pursuant to paragraph 3 of this Article as posing a serious humanitarian risk shall be accorded priority status for clearance, removal or destruction.

3. After the cessation of active hostilities and as soon as feasible, each High Contracting Party and party to an armed conflict shall take the following measures in affected territories under its control, to reduce the risks posed by explosive remnants of war:

(a) survey and assess the threat posed by explosive remnants of war;

(b) assess and prioritise needs and practicability in terms of marking and clearance, removal or destruction;

(c) mark and clear, remove or destroy explosive remnants of war;

(d) take steps to mobilise resources to carry out these activities.

4. In conducting the above activities High Contracting Parties and parties to an armed conflict shall take into account international standards, including the International Mine Action Standards.

5. High Contracting Parties shall co-operate, where appropriate, both among themselves and with other states, relevant regional and international organisations and non-governmental organisations on the provision of inter alia technical, financial, material and human resources assistance including, in appropriate circumstances, the undertaking of joint operations necessary to fulfil the provisions of this Article.

Article 4

Recording, retaining and transmission of information

1. High Contracting Parties and parties to an armed conflict shall to the maximum extent possible and as far as practicable record and retain information on the use of explosive ordnance or abandonment of explosive ordnance, to facilitate the rapid marking and clearance, removal or destruction of explosive remnants of war, risk education and the provision of relevant information to the party in control of the territory and to civilian populations in that territory.

2. High Contracting Parties and parties to an armed conflict which have used or abandoned explosive ordnance which may have become explosive remnants of war shall, without delay after the cessation of active hostilities and as far as practicable, subject to these parties’ legitimate security interests, make available such information to the party or parties in control of the affected area, bilaterally or through a mutually agreed third party including inter alia the United Nations or, upon request, to other relevant organisations which the party providing the information is satisfied are or will be undertaking risk education and the marking and clearance, removal or destruction of explosive remnants of war in the affected area.

3. In recording, retaining and transmitting such information, the High Contracting Parties should have regard to Part 1 of the Technical Annex.

Article 5

Other precautions for the protection of the civilian population, individual civilians and civilian objects from the risks and effects of explosive remnants of war

1. High Contracting Parties and parties to an armed conflict shall take all feasible precautions in the territory under their control affected by explosive remnants of war to protect the civilian population, individual civilians and civilian objects from the risks and effects of explosive remnants of war. Feasible precautions are those precautions which are practicable or practicably possible, taking into account all circumstances ruling at the time, including humanitarian and military considerations. These precautions may include warnings, risk education to the civilian population, marking, fencing and monitoring of territory affected by explosive remnants of war, as set out in Part 2 of the Technical Annex.

Article 6

Provisions for the protection of humanitarian missions and organisations from the effects of explosive remnants of war

1. Each High Contracting Party and party to an armed conflict shall:

(a) Protect, as far as feasible, from the effects of explosive remnants of war, humanitarian missions and organisations that are or will be operating in the area under the control of the High Contracting Party or party to an armed conflict and with that party’s consent.

(b) Upon request by such a humanitarian mission or organisation, provide, as far as feasible, information on the location of all explosive remnants of war that it is aware of in territory where the requesting humanitarian mission or organisation will operate or is operating.

2. The provisions of this Article are without prejudice to existing International Humanitarian Law or other international instruments as applicable or decisions by the Security Council of the United Nations which provide for a higher level of protection.

Article 7

Assistance with respect to existing explosive remnants of war

1. Each High Contracting Party has the right to seek and receive assistance, where appropriate, from other High Contracting Parties, from states non-party and relevant international organisations and institutions in dealing with the problems posed by existing explosive remnants of war.

2. Each High Contracting Party in a position to do so shall provide assistance in dealing with the problems posed by existing explosive remnants of war, as necessary and feasible. In so doing, High Contracting Parties shall also take into account the humanitarian objectives of this Protocol, as well as international standards including the International Mine Action Standards.

Article 8

Co-operation and assistance

1. Each High Contracting Party in a position to do so shall provide assistance for the marking and clearance, removal or destruction of explosive remnants of war, and for risk education to civilian populations and related activities inter alia through the United Nations system, other relevant international, regional or national organisations or institutions, the International Committee of the Red Cross, national Red Cross and Red Crescent societies and their International Federation, non-governmental organisations, or on a bilateral basis.

2. Each High Contracting Party in a position to do so shall provide assistance for the care and rehabilitation and social and economic reintegration of victims of explosive remnants of war. Such assistance may be provided inter alia through the United Nations system, relevant international, regional or national organisations or institutions, the International Committee of the Red Cross, national Red Cross and Red Crescent societies and their International Federation, non-governmental organisations, or on a bilateral basis.

3. Each High Contracting Party in a position to do so shall contribute to trust funds within the United Nations system, as well as other relevant trust funds, to facilitate the provision of assistance under this Protocol.

4. Each High Contracting Party shall have the right to participate in the fullest possible exchange of equipment, material and scientific and technological information other than weapons related technology, necessary for the implementation of this Protocol. High Contracting Parties undertake to facilitate such exchanges in accordance with national legislation and shall not impose undue restrictions on the provision of clearance equipment and related technological information for humanitarian purposes.

5. Each High Contracting Party undertakes to provide information to the relevant databases on mine action established within the United Nations system, especially information concerning various means and technologies of clearance of explosive remnants of war, lists of experts, expert agencies or national points of contact on clearance of explosive remnants of war and, on a voluntary basis, technical information on relevant types of explosive ordnance.

6. High Contracting Parties may submit requests for assistance substantiated by relevant information to the United Nations, to other appropriate bodies or to other states. These requests may be submitted to the Secretary-General of the United Nations, who shall transmit them to all High Contracting Parties and to relevant international organisations and nongovernmental organisations.

7. In the case of requests to the United Nations, the Secretary-General of the United Nations, within the resources available to the Secretary-General of the United Nations, may take appropriate steps to assess the situation and in co-operation with the requesting High Contracting Party and other High Contracting Parties with responsibility as set out in Article 3 above, recommend the appropriate provision of assistance. The Secretary-General may also report to High Contracting Parties on any such assessment as well as on the type and scope of assistance required, including possible contributions from the trust funds established within the United Nations system.

Article 9

Generic preventive measures

1. Bearing in mind the different situations and capacities, each High Contracting Party is encouraged to take generic preventive measures aimed at minimising the occurrence of explosive remnants of war, including, but not limited to, those referred to in part 3 of the Technical Annex.

2. Each High Contracting Party may, on a voluntary basis, exchange information related to efforts to promote and establish best practices in respect of paragraph 1 of this Article.

Article 10

Consultations of High Contracting Parties

1. The High Contracting Parties undertake to consult and co-operate with each other on all issues related to the operation of this Protocol. For this purpose, a Conference of High Contracting Parties shall be held as agreed to by a majority, but no less than eighteen High Contracting Parties.

2. The work of the conferences of High Contracting Parties shall include:

(a) review of the status and operation of this Protocol;

(b) consideration of matters pertaining to national implementation of this Protocol, including national reporting or updating on an annual basis;

(c) preparation for review conferences.

3. The costs of the Conference of High Contracting Parties shall be borne by the High Contracting Parties and States not parties participating in the Conference, in accordance with the United Nations scale of assessment adjusted appropriately.

Article 11

Compliance

1. Each High Contracting Party shall require that its armed forces and relevant agencies or departments issue appropriate instructions and operating procedures and that its personnel receive training consistent with the relevant provisions of this Protocol.

2. The High Contracting Parties undertake to consult each other and to co-operate with each other bilaterally, through the Secretary-General of the United Nations or through other appropriate international procedures, to resolve any problems that may arise with regard to the interpretation and application of the provisions of this Protocol.

Technical Annex

This Technical Annex contains suggested best practice for achieving the objectives contained in Articles 4, 5 and 9 of this Protocol. This Technical Annex will be implemented by High Contracting Parties on a voluntary basis.

1. Recording, storage and release of information for Unexploded Ordnance (UXO) and Abandoned Explosive Ordnance (AXO)

(a) Recording of information: Regarding explosive ordnance which may have become UXO a State should endeavour to record the following information as accurately as possible:

(i) the location of areas targeted using explosive ordnance;

(ii) the approximate number of explosive ordnance used in the areas under (i);

(iii) the type and nature of explosive ordnance used in areas under (i);

(iv) the general location of known and probable UXO.

Where a State has been obliged to abandon explosive ordnance in the course of operations, it should endeavour to leave AXO in a safe and secure manner and record information on this ordnance as follows:

(v) the location of AXO;

(vi) the approximate amount of AXO at each specific site;

(vii) the types of AXO at each specific site.

(b) Storage of information: Where a State has recorded information in accordance with paragraph (a), it should be stored in such a manner as to allow for its retrieval and subsequent release in accordance with paragraph (c).

(c) Release of information: Information recorded and stored by a State in accordance with paragraphs (a) and (b) should, taking into account the security interests and other obligations of the State providing the information, be released in accordance with the following provisions:

(i) Content:

On UXO the released information should contain details on:

(1) the general location of known and probable UXO;

(2) the types and approximate number of explosive ordnance used in the targeted areas;

(3) the method of identifying the explosive ordnance including colour, size and shape and other relevant markings;

(4) the method for safe disposal of the explosive ordnance.

On AXO the released information should contain details on:

(5) the location of the AXO;

(6) the approximate number of AXO at each specific site;

(7) the types of AXO at each specific site;

(8) the method of identifying the AXO, including colour, size and shape;

(9) information on type and methods of packing for AXO;

(10) state of readiness;

(11) the location and nature of any booby traps known to be present in the area of AXO.

(ii) Recipient: The information should be released to the party or parties in control of the affected territory and to those persons or institutions that the releasing State is satisfied are, or will be, involved in UXO or AXO clearance in the affected area, in the education of the civilian population on the risks of UXO or AXO.

(iii) Mechanism: A State should, where feasible, make use of those mechanisms established internationally or locally for the release of information, such as through UNMAS, IMSMA, and other expert agencies, as considered appropriate by the releasing State.

(iv) Timing: The information should be released as soon as possible, taking into account such matters as any ongoing military and humanitarian operations in the affected areas, the availability and reliability of information and relevant security issues.

2. Warnings, risk education, marking, fencing and monitoring

Key terms

(a) Warnings are the punctual provision of cautionary information to the civilian population, intended to minimise risks caused by explosive remnants of war in affected territories.

(b) Risk education to the civilian population should consist of risk education programmes to facilitate information exchange between affected communities, government authorities and humanitarian organisations so that affected communities are informed about the threat from explosive remnants of war. Risk education programmes are usually a long term activity.

Best practice elements of warnings and risk education

(c) All programmes of warnings and risk education should, where possible, take into account prevailing national and international standards, including the International Mine Action Standards.

(d) Warnings and risk education should be provided to the affected civilian population which comprises civilians living in or around areas containing explosive remnants of war and civilians who transit such areas.

(e) Warnings should be given, as soon as possible, depending on the context and the information available. A risk education programme should replace a warnings programme as soon as possible. Warnings and risk education always should be provided to the affected communities at the earliest possible time.

(f) Parties to a conflict should employ third parties such as international organisations and non-governmental organisations when they do not have the resources and skills to deliver efficient risk education.

(g) Parties to a conflict should, if possible, provide additional resources for warnings and risk education. Such items might include: provision of logistical support, production of risk education materials, financial support and general cartographic information.

Marking, fencing, and monitoring of an explosive remnants of war affected area

(h) When possible, at any time during the course of a conflict and thereafter, where explosive remnants of war exist the parties to a conflict should, at the earliest possible time and to the maximum extent possible, ensure that areas containing explosive remnants of war are marked, fenced and monitored so as to ensure the effective exclusion of civilians, in accordance with the following provisions.

(i) Warning signs based on methods of marking recognised by the affected community should be utilised in the marking of suspected hazardous areas. Signs and other hazardous area boundary markers should as far as possible be visible, legible, durable and resistant to environmental effects and should clearly identify which side of the marked boundary is considered to be within the explosive remnants of war affected area and which side is considered to be safe.

(j) An appropriate structure should be put in place with responsibility for the monitoring and maintenance of permanent and temporary marking systems, integrated with national and local risk education programmes.

3. Generic preventive measures

States producing or procuring explosive ordnance should to the extent possible and as appropriate endeavour to ensure that the following measures are implemented and respected during the life-cycle of explosive ordnance.

(a) Munitions manufacturing management

(i) Production processes should be designed to achieve the greatest reliability of munitions.

(ii) Production processes should be subject to certified quality control measures.

(iii) During the production of explosive ordnance, certified quality assurance standards that are internationally recognised should be applied.

(iv) Acceptance testing should be conducted through live-fire testing over a range of conditions or through other validated procedures.

(v) High reliability standards should be required in the course of explosive ordnance transactions and transfers.

(b) Munitions management

In order to ensure the best possible long-term reliability of explosive ordnance, States are encouraged to apply best practice norms and operating procedures with respect to its storage, transport, field storage, and handling in accordance with the following guidance.

(i) Explosive ordnance, where necessary, should be stored in secure facilities or appropriate containers that protect the explosive ordnance and its components in a controlled atmosphere, if necessary.

(ii) A State should transport explosive ordnance to and from production facilities, storage facilities and the field in a manner that minimises damage to the explosive ordnance.

(iii) Appropriate containers and controlled environments, where necessary, should be used by a State when stockpiling and transporting explosive ordnance.

(iv) The risk of explosions in stockpiles should be minimised by the use of appropriate stockpile arrangements.

(v) States should apply appropriate explosive ordnance logging, tracking and testing procedures, which should include information on the date of manufacture of each number, lot or batch of explosive ordnance, and information on where the explosive ordnance has been, under what conditions it has been stored, and to what environmental factors it has been exposed.

(vi) Periodically, stockpiled explosive ordnance should undergo, where appropriate, live-firing testing to ensure that munitions function as desired.

(vii) Sub-assemblies of stockpiled explosive ordnance should, where appropriate, undergo laboratory testing to ensure that munitions function as desired.

(viii) Where necessary, appropriate action, including adjustment to the expected shelf-life of ordnance, should be taken as a result of information acquired by logging, tracking and testing procedures, in order to maintain the reliability of stockpiled explosive ordnance.

(c) Training

The proper training of all personnel involved in the handling, transporting and use of explosive ordnance is an important factor in seeking to ensure its reliable operation as intended. States should therefore adopt and maintain suitable training programmes to ensure that personnel are properly trained with regard to the munitions with which they will be required to deal.

(d) Transfer

A State planning to transfer explosive ordnance to another State that did not previously possess that type of explosive ordnance should endeavour to ensure that the receiving State has the capability to store, maintain and use that explosive ordnance correctly.

(e) Future production

A State should examine ways and means of improving the reliability of explosive ordnance that it intends to produce or procure, with a view to achieving the highest possible reliability.”

„Jegyzőkönyv a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről

A Magas Szerződő Felek,

elismerve a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek által az összeütközéseket követően okozott súlyos humanitárius problémákat,

tudatában annak, hogy a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek által jelentett kockázatok és az általuk okozott hatások lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében szükség van az összeütközéseket követő helyreállítást célzó, általános jellegű intézkedéseket tartalmazó Jegyzőkönyv elfogadására,

továbbá készen arra, hogy általános jellegű megelőző intézkedéseket fontoljanak meg a Technikai Függelékben meghatározott, a hadianyagok megbízhatóságának javítását célzó önkéntesen vállalt bevált eljárások segítségével, és ezáltal a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek előfordulásának valószínűségét,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Általános rendelkezés és alkalmazási kör

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával és a fegyveres összeütközésre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok rájuk alkalmazható rendelkezéseivel összhangban a Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy mind egyénileg, mind pedig a többi Magas Szerződő Féllel együttműködésben betartják a jelen Jegyzőkönyvben meghatározott kötelezettségeket, hogy a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek által az összeütközéseket követően jelentett kockázatokat és hatásokat a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék.

2. Jelen Jegyzőkönyvet a Magas Szerződő Felek szárazföldi területén, beleértve a belső vizekben található, háborúból visszamaradt robbanószerkezetekre kell alkalmazni.

3. Jelen Jegyzőkönyvet az Egyezmény 2001. december 21-én módosított 1. Cikkének 1-6. bekezdéseiben meghatározott összeütközésekből eredő helyzetekre kell alkalmazni.

4. Jelen Jegyzőkönyv 3., 4., 5. és 8. Cikkeit a jelen Jegyzőkönyv 2. Cikk 5. bekezdés szerint meghatározott már létező háborúból visszamaradt robbanószerkezetek fogalmi körén kívül eső robbanószerkezetekre kell alkalmazni.

2. Cikk

Meghatározások

A jelen Jegyzőkönyv céljából,

1. A robbanótest robbanóanyagot tartalmazó hagyományos hadianyagot jelent, a jelen Egyezmény 1996. május 3-án módosított II. Jegyzőkönyvében meghatározott aknák, meglepő aknák és más szerkezetek kivételével.

2. A fel nem robbant robbanótest olyan robbanótestet jelent, amelyet élesítettek, gyújtószerkezettel elláttak, kibiztosítottak, vagy másképpen használatra előkészítettek, és fegyveres konfliktusban felhasználtak. E robbanótesteknek az esetleges tüzelést, ledobást, kilövést, vagy célra irányítást követően fel kellett volna robbanniuk, de ez nem történt meg.

3. Elhagyott robbanótest alatt olyan robbanótest értendő, amelyet nem használtak fel a fegyveres összeütközés során, amelyet a fegyveres összeütközésben résztvevő egyik fél hátrahagyott vagy megszabadult tőle, és amely fölött az azt hátrahagyó vagy az attól megszabaduló fél többé már nem gyakorol ellenőrzést. Az elhagyott robbanótestet, nem kötelező feltételként, élesíthették, gyújtószerkezettel láthatták el, kibiztosíthatták, vagy használatra másképpen előkészíthették.

4. A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek a fel nem robbant és az elhagyott robbanótesteket jelentik.

5. A már létező, háborúból visszamaradt robbanószerkezetek alatt olyan fel nem robbant és elhagyott robbanótestek értendők, amelyek a jelen Jegyzőkönyvnek az adott Magas Szerződő Fél vonatkozásában való hatálybalépése előtt már megtalálhatók voltak ezen Magas Szerződő Fél területén.

3. Cikk

A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek eltávolítása vagy megsemmisítése, az azoktól szennyezett területek mentesítése

1. Minden Magas Szerződő Fél és fegyveres összeütközésben résztvevő fél viseli a jelen Cikkben meghatározott kötelezettségeket az ellenőrzése alá tartozó területen található valamennyi háborúból visszamaradt robbanószerkezet tekintetében. Abban az esetben, ha a háborúból visszamaradt robbanószerkezetté vált robbanótest felhasználója az adott terület felett nem gyakorol ellenőrzést, a harci cselekmények végeztével a felhasználó, kétoldalúan vagy egy közös megegyezéssel kijelölt harmadik félen, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerén vagy más érintett szervezeteken keresztül, ahol megvalósítható, többek között műszaki, pénzbeli, természetbeni vagy emberi erőforrásokra vonatkozó segítséget nyújt az ilyen háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megjelölésének és az azoktól szennyezett területek mentesítésének, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek eltávolításának vagy megsemmisítésének megkönnyítéséhez.

2. A harci cselekmények végeztével és amilyen hamar ez megvalósítható, minden Magas Szerződő Fél és fegyveres összeütközésben résztvevő fél az ellenőrzése alá tartozó szennyezett területeken található háborúból visszamaradt robbanószerkezeteket megjelöli és a szennyezett területet mentesíti, a háborúból visszamaradt robbanószerkezeteket eltávolítja vagy megsemmisíti. A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek által szennyezett olyan területek, amelyek a jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltak szerint a komoly humanitárius kockázatot jelentő területek közé sorolhatók be, a háborúból visszamaradt robbanószerkezet-mentesítés, eltávolítás vagy megsemmisítés tekintetében elsőbbséget élveznek.

3. A harci cselekmények végeztével és amilyen hamar ez megvalósítható, minden Magas Szerződő Fél és fegyveres összeütközésben résztvevő fél a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek jelentette kockázatok csökkentése céljából az alábbi intézkedéseket hozza meg az ellenőrzése alá tartozó szennyezett területeken:

a) a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek jelentette fenyegetés feltérképezése és felbecslése;

b) a megjelölés és a mentesítés, az eltávolítás vagy megsemmisítés tekintetében a szükségletek és a kivitelezhetőség megállapítása és az ezekre vonatkozó fontossági sorrend felállítása;

c) a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megjelölése és a szennyezett terület azoktól való mentesítése, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek eltávolítása vagy megsemmisítése;

d) megfelelő lépések megtétele a fenti tevékenységekhez szükséges források előteremtése céljából.

4. A fenti tevékenységek megvalósítása során a Magas Szerződő Felek és fegyveres összeütközésben résztvevő felek figyelembe veszik a nemzetközi szabványokat, beleértve az aknákkal kapcsolatos nemzetközi szabványokat is.

5. A Magas Szerződő Felek, ahol helyénvaló, együttműködnek mind egymással, mind más államokkal, az érintett regionális és nemzetközi szervezetekkel és nem kormányközi szervezetekkel, többek között a műszaki, pénzügyi, természetbeni és emberi erőforrásokra vonatkozó segítségnyújtás területén, megfelelő körülmények esetén együttműködnek a jelen Cikk rendelkezései teljesítéséhez szükséges közös műveletek kivitelezése terén is.

4. Cikk

Információ nyilvántartása, megőrzése és átadása

1. A Magas Szerződő Felek és fegyveres összeütközésben résztvevő felek, a lehető legteljesebb mértékben és amennyire kivitelezhető, nyilvántartják és megőrzik a robbanótestek használatára vagy azok elhagyására vonatkozó információkat a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek gyors megjelölésének és a szennyezett területek mentesítésének, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek eltávolításának vagy megsemmisítésének, a kockázatokkal foglalkozó felvilágosító tevékenység és a megfelelő információnak a terület felett ellenőrzést gyakorló fél, valamint e terület polgári lakossága rendelkezésére bocsátásának megkönnyítése céljából.

2. Azok a Magas Szerződő Felek és fegyveres összeütközésben résztvevő felek, amelyek használtak vagy elhagytak háborúból visszamaradt robbanószerkezetté válható robbanótestet, közvetlenül a harci cselekmények végeztével, amilyen mértékben kivitelezhető, e felek jogos biztonsági érdekeinek függvényében, kötelesek az ily módon rendelkezésre álló információt a szennyezett körzet felett ellenőrzést gyakorló fél vagy felek rendelkezésére bocsátani. Ez történhet kétoldalú alapon, vagy egy közös megegyezés alapján kijelölt harmadik félen, így többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetén, vagy kérés alapján más érintett szervezeteken keresztül, amelyekkel kapcsolatban az információt átadó fél megbizonyosodott arról, hogy azok végzik, vagy végezni fogják a szennyezett körzetben a kockázatokkal foglalkozó felvilágosító tevékenységet és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megjelölését és az azoktól való mentesítést.

3. Az információ fenti módon történő nyilvántartása, megőrzése és továbbítása során a Magas Szerződő Feleknek figyelemmel kell lenniük a Technikai Függelék 1. Részére.

5. Cikk

A polgári lakosságnak, egyes polgári személyeknek és polgári objektumoknak a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek kockázataitól és hatásaitól való védelmét célzó egyéb óvintézkedések

1. A Magas Szerződő Felek és fegyveres összeütközésben résztvevő felek a polgári lakosságnak, egyes polgári személyeknek és polgári objektumoknak a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatásaitól és kockázataitól való védelme érdekében az ellenőrzésük alá tartozó háborúból visszamaradt robbanószerkezetektől szennyezett területen az összes megvalósítható óvintézkedést meghozzák. Megvalósítható óvintézkedések mindazok az intézkedések, amelyek keresztülvihetők vagy kivitelezésük lehetséges, figyelembe véve az adott időpontban fennálló összes körülményt, ideértve a humanitárius és katonai megfontolásokat is. Ezek az óvintézkedések magukban foglalhatják a figyelmeztetéseket, a polgári lakosságnak címzett kockázatokról szóló felvilágosító tevékenységet, valamint a háborúból visszamaradt robbanószerkezetektől szennyezett terület megjelölését, körbekerítését és folyamatos felügyeletét, a Technikai Függelék 2. Részében foglaltak szerint.

6. Cikk

A humanitárius misszióknak és szervezeteknek a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatásaitól való védelmére vonatkozó rendelkezések

1. Minden Magas Szerződő Fél és fegyveres összeütközésben résztvevő fél:

a) A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek hatásaitól, a megvalósíthatóság függvényében, megvédi azokat a humanitárius missziókat és szervezeteket, amelyek a Magas Szerződő Fél vagy fegyveres összeütközésben résztvevő fél egyetértésével, az azok ellenőrzése alá tartozó bármely körzetben tevékenykednek, vagy tevékenykedni fognak.

b) A fenti humanitárius misszió vagy szervezet kérésére, a megvalósíthatóság függvényében, információt nyújt a tudomása szerinti valamennyi háborúból visszamaradt robbanószerkezet azon területen való elhelyezkedéséről, ahol az információt igénylő humanitárius misszió vagy szervezet tevékenykedni fog vagy tevékenykedik.

2. A jelen Cikk előírásai nem érintik a magasabb szintű védelmet biztosító hatályos Nemzetközi Humanitárius Jogot vagy más alkalmazható nemzetközi kötelezettségvállalásokat vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozatait.

7. Cikk

A már létező, háborúból visszamaradt robbanószerkezetekre vonatkozó segítségnyújtás

1. Minden Magas Szerződő Félnek joga van, ahol ez helyénvaló, a már létező, háborúból visszamaradt robbanószerkezetek okozta vitás kérdések kezeléséhez más Magas Szerződő Felektől, nem részes államoktól, valamint érintett nemzetközi szervezetektől és intézményektől segítséget kérni és kapni.

2. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, szükség és megvalósíthatóság szerint, segítséget nyújt a már létező, háborúból visszamaradt robbanószerkezetek okozta vitás kérdések kezeléséhez. E tevékenység során a Magas Szerződő Felek figyelembe veszik jelen Jegyzőkönyv humanitárius céljait és a nemzetközi szabványokat, beleértve az aknákkal kapcsolatos nemzetközi szabványokat.

8. Cikk

Együttműködés és segítségnyújtás

1. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, segítséget nyújt a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megjelöléséhez és az azoktól szennyezett területek mentesítéséhez, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek eltávolításához vagy megsemmisítéséhez, valamint a polgári lakosság kockázatokról való felvilágosításához és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekhez. E segítségnyújtás többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerén, más érintett nemzetközi, regionális vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán, a nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságokon és azok Nemzetközi Szövetségén, nem kormányközi szervezeteken keresztül, vagy kétoldalú alapon történhet.

2. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, segítséget nyújt a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek áldozatainak gondozásához és rehabilitálásához, valamint e személyek szociális és gazdasági reintegrálásához. A segítségnyújtás többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerén, érintett nemzetközi, regionális vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán, nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságokon és azok Nemzetközi Szövetségén, nem kormányközi szervezeteken keresztül, vagy kétoldalú alapon valósulhat meg.

3. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, a jelen Jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás megkönnyítése céljából anyagilag hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerének keretében működő pénzalapokhoz, valamint más szóba jöhető pénzalapokhoz.

4. Minden Magas Szerződő Félnek joga van a lehető legteljesebb mértékben részt venni a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges berendezések, anyagok és - a fegyvertechnológián kívül - valamennyi tudományos és technológiai jellegű információ lehető legteljesebb körű cseréjében. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nemzeti szabályozásukkal összhangban megkönnyítik a fenti csere lebonyolítását, és nem alkalmaznak szükségtelen korlátozásokat a háborúból visszamaradt robbanószerkezetektől való mentesítést szolgáló felszerelés és az azokhoz kapcsolódó technológiai információk humanitárius céllal történő átadásával szemben.

5. Minden Magas Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerének keretei között létrehozott, az aknákkal kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozó vonatkozó adatbázisok részére információt szolgáltat, különös tekintettel a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekkel szennyezett területek mentesítésével kapcsolatos különféle eljárási módokra és technológiákra vonatkozó információkra, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetektől szennyezett területek mentesítésével foglalkozó szakértőket, szakintézményeket vagy nemzeti koordinátorokat tartalmazó listákra, és önkéntes alapon a robbanótestek vonatkozó típusainak technikai adataira.

6. A Magas Szerződő Felek segítségnyújtásra vonatkozó kéréseit megfelelő indokokkal alátámasztva az Egyesült Nemzetek Szervezete, más érintett szervezetek vagy más államok részére lehet benyújtani. Ezek a kérések az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához is benyújthatók, aki továbbítja azokat minden Magas Szerződő Fél, valamint az érintett nemzetközi szervezetek és nem kormányközi szervezetek részére.

7. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kérés érkezik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a rendelkezésére álló források keretei között megfelelő lépéseket tehet a helyzet felmérésére, és a kérelmező Magas Szerződő Féllel, valamint a 3. Cikkben meghatározott felelősséggel bíró más Magas Szerződő Felekkel együttműködve ajánlást tehet a segítségnyújtás megfelelő módjára. A Főtitkár ezenkívül ismertetheti a Magas Szerződő Felekkel a helyzetről készített felmérést, valamint tájékoztatást adhat részükre a kívánatos segítség jellegéről és mértékéről, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezete intézményi rendszerében működő pénzalapok esetleges igénybevételét is.

9. Cikk

Általános jellegű megelőző intézkedések

1. Minden Magas Szerződő Félnek - eltérő helyzete és képességei figyelembevételével - törekednie kell a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek előfordulása valószínűségének a lehető legkisebb mértékű csökkentését célzó általános jellegű megelőző intézkedések meghozatalára, beleértve, de nem kizárólagosan a Technikai Függelék 3. Részében található intézkedéseket.

2. Minden Magas Szerződő Fél önkéntes alapon részt vehet jelen Cikk 1. bekezdéséhez kapcsolódó bevált eljárások előmozdítására és létrehozására vonatkozó erőfeszítésekkel kapcsolatos információcserében.

10. Cikk

A Magas Szerződő Felek konzultációi

1. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy konzultációt folytatnak és együttműködnek egymással minden, a jelen Jegyzőkönyv működését érintő témában. Ebből a célból a Magas Szerződő Felek Konferenciát rendeznek, többségük, de legalább tizennyolc Magas Szerződő Fél egyetértésével.

2. A Magas Szerződő Felek Konferenciáinak munkája az alábbiakat foglalja magába:

a) a jelen Jegyzőkönyv működésének és helyzetének áttekintése;

b) a jelen Jegyzőkönyv nemzeti végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása, beleértve az évente leadott nemzeti jelentéseket vagy azok évenkénti naprakész állapotba hozását;

c) a felülvizsgálati konferenciák előkészítése.

3. A Magas Szerződő Felek Konferenciáinak költségeit a Konferencián résztvevő Szerződő Felek és nem részes államok állják, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelően hozzáigazított hozzájárulási skálája szerint.

11. Cikk

A Jegyzőkönyv előírásainak betartása

1. Minden Magas Szerződő Fél előírja, hogy fegyveres erői és megfelelő ügynökségei vagy szervei bocsássák ki a megfelelő utasításokat és működési szabályokat, valamint, hogy azok személyi állománya a jelen Jegyzőkönyv vonatkozó előírásainak megfelelő felkészülésben részesüljenek.

2. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára vagy más alkalmazható nemzetközi eljárások igénybevételével együttműködnek és kétoldalú konzultációkat folytatnak egymással abból a célból, hogy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban jelentkező bármely vitás kérdést megoldják.

Technikai Függelék

Jelen Technikai Függelék tartalmazza a jelen Jegyzőkönyv 4., 5. és 9. Cikkeiben meghatározott célok megvalósításához javasolt bevált eljárásokat. Jelen Technikai Függeléket a Magas Szerződő Felek önkéntes alapon alkalmazhatják.

1. A fel nem robbant robbanótestekre (Unexploded Ordnance - UXO) és az elhagyott robbanótestekre (Abandoned Explosive Ordnance - AXO) vonatkozó információ nyilvántartása, tárolása és közzététele

a) Információ nyilvántartása: Az Államoknak a potenciálisan UXO-vá vált robbanótestekkel kapcsolatban az alábbi információk lehető legpontosabb rögzítésére kell törekedniük:

(i) a robbanótestekkel célba vett körzetek elhelyezkedése;

(ii) az (i)-es pontban meghatározott körzetekben használt robbanótestek megközelítő száma;

(iii) az (i)-es pontban meghatározott körzetekben használt robbanótestek típusa és fajtája;

(iv) az ismert és a valószínűsíthető UXO-k általános elhelyezkedése.

Amennyiben egy Állam arra kényszerült, hogy a hadműveletek során robbanótesteket hagyjon el, törekednie kell arra, hogy az AXO-t biztos és biztonságos módon hagyja hátra, és a robbanótestekről az alábbi információkat rögzítse:

(v) az AXO elhelyezkedése;

(vi) az egyes meghatározott helyszíneken az AXO-k megközelítő mennyisége;

(vii) az egyes meghatározott helyszíneken az AXO-k típusai.

b) Információ tárolása: Amennyiben egy Állam az a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően rögzítette az információt, a tárolás során arra kell törekednie, hogy az visszakereshető legyen, és a visszakeresést követően a c) bekezdésben foglaltak szerint közzé lehessen tenni.

c) Információ közzététele: Az Államoknak arra kell törekedniük, hogy az a) és b) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően rögzített és tárolt információt, az információt átadó Állam biztonsági érdekeit és más kötelezettségeit figyelembe véve, az alábbi rendelkezéseknek megfelelően tegyék közzé:

(i) Tartalom:

Törekedni kell arra, hogy az UXO-ról közzétett információ tartalmazza:

(1) az ismert és a valószínűsíthető UXO-k általános elhelyezkedését;

(2) a célba vett körzetekben használt robbanótestek típusait és megközelítő számát;

(3) a robbanótest azonosításának módját, beleértve a színét, méretét és alakját, valamint egyéb vonatkozó megjelöléseket;

(4) a robbanótest biztonságos megsemmisítésének módszerét.

Törekedni kell arra, hogy az AXO-ról közzétett információ tartalmazza:

(5) az AXO elhelyezkedését;

(6) az egyes meghatározott helyszíneken található AXO-k megközelítő számát;

(7) az egyes meghatározott helyszíneken található AXO-k típusait;

(8) az AXO azonosításának módját, beleértve színüket, méretüket és alakjukat;

(9) az AXO-k csomagolásának típusait és csomagolási módozatait;

(10) a készenléti állapotot;

(11) az AXO körzetében található valamennyi meglepő akna elhelyezkedését és jellegét.

(ii) Fogadó fél: Az információnak a szennyezett terület felett ellenőrzést gyakorló fél vagy felek, valamint azon személyek vagy intézmények részére történő rendelkezésére bocsátására kell törekedni, amelyekkel kapcsolatban a közrebocsátó Állam megbizonyosodott arról, hogy részt vesznek, vagy részt fognak venni a szennyezett körzet UXO- vagy AXO-mentesítésében, valamint a polgári lakosságnak az UXO-k vagy AXO-k jelentette kockázatokról való felvilágosításában.

(iii) Eljárási módok: Az Államoknak törekedniük kell, ahol megvalósítható, felhasználni az általuk megfelelően ítélt módon az információ közzététele során a nemzetközileg vagy regionálisan létrehozott eljárási módokat, beleértve az UNMAS, az IMSMA és egyéb szakértői ügynökségek igénybevételét.

(iv) Időzítés: Törekedni kell az információ minél hamarabbi közzétételére, figyelembe véve többek között a szennyezett körzetben folyamatban lévő bármely katonai és humanitárius műveletet, az információ elérhetőségét és megbízhatóságát, és a vonatkozó biztonsági szempontokat.

2. Figyelmeztetések, kockázati felvilágosítás, megjelölés, körbekerítés és folyamatos felügyelet

Kulcsfogalmak

a) A figyelmeztetések az óvatos magatartásra intő felhívásoknak a polgári lakosság részére történő pontos eljuttatását jelentik, abból a célból, hogy a szennyezett területeken a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek jelentette kockázatokat a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék.

b) A polgári lakosság kockázati felvilágosítása magába foglalhatja az érintett közösségek, a kormányzati hivatalok és a humanitárius szervezetek közti információcsere megkönnyítését célzó kockázati felvilágosító programokat, abból a célból, hogy az érintett közösségek tájékoztatást kapjanak a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek jelentette fenyegetésről. A kockázati felvilágosító programok általában hosszú távú tevékenységet jelentenek.

A figyelmeztetésekre és a kockázati felvilágosításra vonatkozó bevált eljárási elemek

c) Minden figyelmeztető és kockázati felvilágosítással foglalkozó program, ahol lehetséges, figyelembe veszi az érvényes és alkalmazandó nemzeti és nemzetközi szabványokat, beleértve az aknákra vonatkozó nemzetközi szabványokat is.

d) Törekedni kell arra, hogy a figyelmeztetések és a kockázati felvilágosítás eljusson az érintett polgári lakosság részére, amely a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekkel szennyezett körzetekben, vagy azok közvetlen környezetében élő és az ilyen körzeteken átkelő polgári személyeket foglalja magába.

e) Az aktuális állapotok és a rendelkezésre álló információk függvényében a figyelmeztetéseket a lehető leghamarabb ki kell bocsátani. Törekedni kell a figyelmeztetésekre vonatkozó programot minél hamarabb leváltani a kockázati felvilágosítással foglalkozó programmal. Törekedni kell továbbá arra, hogy az érintett közösségek számára a figyelmeztető jelzések és a kockázati felvilágosítás a lehető leghamarabb rendelkezésre álljon.

f) Az összeütközésben résztvevő feleknek törekedniük kell, amennyiben nem rendelkeznek a hatékony kockázati felvilágosítás célba juttatásához szükséges forrásokkal és képességekkel, harmadik fél igénybevételére, ez alatt értve például nemzetközi szervezeteket és nem kormányközi szervezeteket.

g) Az összeütközésben résztvevő feleknek törekedniük kell arra, hogy amennyiben lehetséges a figyelmeztető és a kockázati felvilágosítás számára további erőforrásokat bocsássanak rendelkezésre. Ebbe többek között beletartozhat: logisztikai támogatás nyújtása, kockázati felvilágosítással foglalkozó kiadványok előállítása, anyagi támogatás és általános térképészeti információ.

A háborúból visszamaradt robbanószerkezetektől szennyezett körzet megjelölése, körbekerítése és folyamatos felügyelete

h) Az összeütközés folyamán bármikor és azt követően, amint lehetséges, ahol háborúból visszamaradt robbanószerkezetek vannak, az összeütközésben résztvevő feleknek törekedniük kell a lehető leghamarabb és a lehető legteljesebb mértékben biztosítani a háborúból visszamaradt robbanószerkezeteket tartalmazó körzetek megjelölését, körbekerítését és folyamatos felügyeletét, hogy ezáltal megvalósuljon a polgári személyek hatékony kizárása a körzetből, összhangban az alábbi rendelkezésekkel.

i) Törekedni kell arra, hogy a feltételezett veszélyes körzetek megjelölése az érintett közösség által felismerhető jelölési módszerrel készült figyelmeztető jelzések igénybevételével történjen meg. Törekedni kell továbbá arra, hogy a jelzések és a veszélyes körzet határait kijelölő jelölések a lehető legteljesebb mértékben láthatóak, olvashatóak, tartósak és a környezeti hatásoknak ellenállóak legyenek, és egyértelműen határozzák meg, a megjelölt határvonal melyik oldala tekinthető a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek által szennyezett körzetnek és melyik biztonságosnak.

j) Törekedni kell arra, hogy az állandó és az ideiglenes jelölési rendszerek folyamatos felügyelete és karbantartása céljából, a központi és a helyi kockázati felvilágosító programokkal egységes szerkezetben megfelelő intézményi rendszer kerüljön létrehozásra.

3. Általános jellegű megelőző intézkedések

A robbanótesteket előállító vagy az azokat beszerző államoknak a lehető legteljesebb mértékben és a helyénvalóság függvényében az alábbi intézkedések végrehajtásának és tiszteletben tartásának biztosítására kell törekedniük, a robbanótest teljes életciklusán keresztül.

a) A hadianyagok gyártásának megszervezése és felügyelete

(i) Az előállítási folyamatok megtervezése során törekedni kell arra, hogy azok biztosítsák a harci eszközök legnagyobb fokú megbízhatóságát.

(ii) Törekedni kell arra, hogy az előállítási folyamatok bizonyítvánnyal elismert minőség-ellenőrzésnek kerüljenek alávetésre.

(iii) A robbanótestek előállítása során törekedni kell a nemzetközileg elismert minőségbiztosítási szabványok alkalmazására.

(iv) Törekedni kell arra, hogy az ellenőrző próbatesztek különböző körülmények között folyó éleslövészet vagy más kipróbált eljárásokon keresztül kerüljenek lefolytatásra.

(v) A robbanótestek átadása és továbbadása során törekedni kell a magas szintű megbízhatósági szabványok megkövetelésére.

b) A hadianyagok felügyelete

A robbanótestek lehető legnagyobb fokú, hosszú távú megbízhatóságának biztosítása érdekében az Államoknak törekedniük kell a tárolásra, szállításra, terepen való tárolásra és kezelésre vonatkozó bevált eljárási szabályok és műveleti eljárások alkalmazására az alábbi irányelvek szerint.

(i) Törekedni kell, ahol ez szükséges, olyan biztonságos létesítményekben vagy megfelelő tárolókban tárolni a robbanószerkezeteket, amelyek megfelelően szabályozott fizikai környezet között védik a robbanótesteket és azok alkotóelemeit.

(ii) Az Államoknak törekedniük kell arra, hogy a robbanótesteket a lehető legkisebb rongálódást biztosító módon szállítsák el a gyártó létesítményekbe, tároló helyiségekbe, a terepre, illetve azokat ilyen módon szállítsák el onnan.

(iii) Az Államoknak törekedniük kell, ahol szükséges, a robbanótestek raktárba gyűjtése és szállítása során megfelelő tárolók használatára és megfelelően szabályozott fizikai környezeti viszonyok biztosítására.

(iv) A raktározás során a felrobbanás kockázatának lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében törekedni kell a készletek megfelelő módon való elrendezésére.

(v) Az Államoknak törekedniük kell a robbanótestekre vonatkozó megfelelő nyilvántartási, nyomon követési és tesztelési eljárások alkalmazására, amelyek tartalmazzák a robbanótestek minden egysége, tétele vagy adagja gyártási időpontjára vonatkozó információt, és információt arról, hogy hol volt a robbanótest, milyen körülmények között volt elraktározva, és milyen környezeti tényezőknek volt kitéve.

(vi) A robbanótestek kívánatos működésének biztosítása céljából törekedni kell, amennyiben ez helyénvaló, arra, hogy a raktáron lévő robbanótesteket időszakosan éleslövészeti teszteknek vessék alá.

(vii) A robbanótestek kívánatos működésének biztosítása céljából törekedni kell arra, hogy a raktáron lévő robbanótestek málházási részegységeit, ahol helyénvaló, laboratóriumi teszteknek vessék alá.

(viii) A raktáron lévő robbanótestek megbízhatóságának biztosítása céljából, ahol szükséges, a nyilvántartási, nyomon követési és tesztelési eljárások során szerzett információk alapján törekedni kell megfelelő intézkedések meghozatalára, beleértve a robbanótest várható élettartamához való hozzáigazítást is.

c) Kiképzés

A robbanótestek kezelésében, szállításában és használatában résztvevő teljes személyi kör megfelelő kiképzése fontos eleme a harci eszközök megbízható működésének biztosítását célzó erőfeszítéseknek. Az Államoknak ebből a célból törekedniük kell megfelelő kiképzési programok elfogadására és alkalmazására, hogy a személyi kör a kezelendő hadianyagok vonatkozásában megfelelő kiképzésben részesüljön.

d) Szállítás

Azon Államoknak, amelyek egy másik Állam részére olyan típusú robbanótestet terveznek átadni, amellyel az korábban nem rendelkezett, törekedniük kell arról megbizonyosodni, hogy a fogadó Állam rendelkezik a robbanótest megfelelő tárolásához, karbantartásához és használatához szükséges képességekkel.

e) Jövőbeni termelés

Az Államoknak törekedniük kell megvizsgálni az általuk gyártani vagy beszerezni szándékozott robbanótestek megbízhatóságát javító módszereket és eljárásokat azzal a céllal, hogy elérjék a lehető legmagasabb fokú megbízhatósági szintet.”

4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. és 3. §-a a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Egyezmény 5. Cikk 3. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) A Jegyzőkönyv, illetve e rendelet 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére