A jogszabály mai napon ( 2021.06.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) *  E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz - önkormányzati rendeletben szabályozott - helyi tervtanácsi vélemény kialakítása során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdés a)-g) pontját, az 5. §-t, a 15-16. §-t kell alkalmazni.

(1a) * 

(2) *  Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

(3) *  A tervtanácsi eljárás - amennyiben lefolytatása a 9. § (2) és (5) bekezdése szerint kötelező - megelőzi az építésügyi hatósági engedélyezési, az örökségvédelmi hatósági engedélyezési és az örökségvédelmi bejelentési eljárást.

A tervtanács összetétele

2. § *  A tervtanács - a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben, valamint az örökségvédelem területén kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

2/A. § * 

3. § *  (1) A tervtanács elnöke

a) *  a központi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács) esetében az országos főépítész,

b) *  a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítész,

c) *  a helyi építészeti-műszaki tervtanács esetében a települési önkormányzat főépítésze, amennyiben a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője a települési önkormányzat főépítésze, abban az esetben a tervtanács elnöke a b) pontban kijelölt személy azzal, hogy a tervtanács összetételét is a b) pontban kijelölt személy határozza meg.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b) *  vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását,

c) *  e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f) * 

g) *  hitelesíti és kiadmányozza a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

3/A. § * 

4. § * 

A tervtanácsi tag

5. § *  (1) *  A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4)-(7) * 

5/A. § * 

A bíráló

6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.

(2) *  A tervtanács elnöke a kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálóként - a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által javasolt - a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértőket vagy egyéb szakértőt vonhat be.

(3) *  A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.

(4) *  A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

Összeférhetetlenségi szabályok

7. § (1) *  Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a) *  a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) *  a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(1a) * 

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3) *  Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

(5) *  A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

A településrendezési tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai

8. § *  (1) *  A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai

9. § *  (1) Az Országos Építészeti Tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2) Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

a) a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az e rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) *  a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezt nem zárja ki,

c) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációját,

d) *  a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, valamint - a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében - örökségvédelmi hatósági engedélyezési és - az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

e) *  a kiemelten védett műemlékkel és a kiemelten védett műemlék telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, valamint - az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében - örökségvédelmi hatósági engedélyezési és - az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - kivéve a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét - - örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

f) *  a védett műemlékkel és a védett műemlék telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt.

(3) Az Országos Építészeti Tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti a (2) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt településkép-védelmi környezet kivételével - megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(5) A területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi

a) *  az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a védett műemlékkel és a védett műemlék telkével kapcsolatos

aa) örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében,

ab) *  örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - kivéve a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét -,

b) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a műemléki jelentőségű területet érintő

ba) nem műemléket érintő építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően, vagy

bb) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (3) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja esetében,

c) a világörökségi területen

ca) az új épület építéséhez vagy a meglévő épület bővítéséhez, valamint a meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

cb) külfejtéses művelésű bányatelek bővítésének vagy rekultivációjának, tájkép-rehabilitációjának, napelempark vagy napelemes erőmű létesítésének, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés külterületen történő elhelyezésének tervdokumentációját.

(6) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elnök, vagy az országos főépítész által a tervtanácsba delegált személy javaslatára a véleményezésnek az Országos Építészeti Tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén az Országos Építészeti Tervtanács tagja az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács elnöke.

(6a) *  Az Országos Építészeti Tervtanács a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben az elnök javaslatára a véleményezésnek az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén a véleményezési eljárást a területi építészeti-műszaki tervtanács folytatja le.

(7) A területi építészeti-műszaki tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti az (5) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(8) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés c) pontja szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett települési önkormányzat polgármesterét - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletében fővárosi helyi védelem alá vont építmények esetében a főpolgármestert -, hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt érdemben vizsgálja.

(9) *  A területi építészeti-műszaki tervtanács tevékenységéről minden negyedévet követő hónap 20. napjáig - a tervtanácsi véleményeknek a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett felületre történő feltöltése mellett - beszámol az országos főépítésznek.

(10) Ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti bővítés, felújítás vagy átalakítás

a) kiemelten védett műemléket érint a (2) bekezdés e) és f) pontja,

b) védett műemléket vagy műemléki területet érint az (5) bekezdés a) és b) pontja

szerinti tervtanács jár el azzal, hogy eljárása során a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is be kell tartania.

(11) A (2) bekezdés szerinti eljárások világörökségi érintettsége esetén a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

10. § *  (1) *  Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként a világörökségi területeken világörökségi tervtanácsokat működtethet a 9. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok

11. § *  (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció - annak jellegétől függően - tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3) *  Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az építmény építészeti műszaki leírását, a tervezési helyszínt ismertető fotódokumentációval kiegészítve,

b) az építményt és a szomszédos ingatlanokat, valamint a jellemző terepviszonyokat bemutató helyszínrajzot,

c) az építmény építészeti minőségének és szakmai igényessége követelményének megítéléséhez szükséges tervlapokat,

d) a településképi követelményeknek való megfelelést bemutató tömegvázlatot, látványtervet, utcaképet és szükség szerint kilátási-rálátási tervet.

(3a) *  Az örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén a dokumentáció a (3) bekezdésben foglaltak mellett az Övr. 3. melléklete szerinti értékleltárt és tudományos dokumentációt is tartalmazza.

(3b) *  Világörökségi érintettség esetén a dokumentáció a (3) bekezdésben foglaltak mellett a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 3. § (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés bemutatását is tartalmazza.

(3c) *  Ha az építménnyel kapcsolatos további eljárásban kétség merül fel a (3)-(3b) bekezdés szerinti dokumentáció és a későbbi eljárásban vizsgált dokumentáció építészeti és településképi egyezőségével kapcsolatban, a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője nyilatkozatot ad ki arról, hogy a tervtanács által véleményezett - vagy a vélemény alapján átdolgozott - terv és a hatósági eljárásban vizsgált terv megegyezik. A nyilatkozat kiállítása előtt a felelős tervező újabb tervtanácsi eljárást egy alkalommal kezdeményezhet.

(4) *  Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációjának a (3) bekezdésben foglaltak mellett az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) a tervezéssel érintett teleknek vagy telkeknek a 2 km sugarú környezetéhez a településképi illeszkedését igazoló leírását a tömegalakításra, anyaghasználatra, színezésre, rálátás és látványvizsgálatra, településkarakterre vonatkozóan,

b) a tervezéssel érintett telekhez vagy telkekhez legközelebb eső világörökségi vagy világörökségi várományos helyszín látvány- és sziluett-érzékeny pontjairól, továbbá a tervtanács elnöke által javasolt pontokról készített látvány és sziluett vizsgálatot,

c) az épületnek a szomszédos építményekre gyakorolt benapozási és vetett árnyék vizsgálatát,

d) a közlekedési munkarészt, amely tartalmazza a közúti és a közösségi közlekedés hálózatkapacitásának, valamint a gépjármű-várakozóhelyek kapacitás vizsgálatát és a várható többletterhelés hatáselemzését,

e) világörökségi területet vagy annak látványát érintő esetben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megóvására irányuló követelményeknek való megfelelés bemutatását.

11/A. § * 

A tervtanácsi eljárás rendje

12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2) *  A 11. § (3)-(3b) bekezdése szerinti dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.

(3) *  Ha a benyújtott 11. § (3)-(3b) bekezdés szerinti dokumentáció véleményezése nem tartozik a tervtanács feladatkörébe, a tervtanács az eljárást 3 napon belül megszünteti, és ha a dokumentáció véleményezése más tervtanács feladatkörébe tartozik, erről tájékoztatja a benyújtót.

(4) *  Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 5 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.

(5) *  A benyújtott tervdokumentációt a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6) *  A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

(7) *  A (6) bekezdés alkalmazásában a tervtanács akadályoztatása különösen:

a) tagok - előírt határidőben történő - összehívásának akadálya,

b) *  tagok részvételének betegség, szabadság, elfoglaltság miatti akadályoztatása, vagy

c) *  hiánypótlás késedelmes kiírása,

d) * 

(8) *  Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

13. § (1) *  A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. A tervtanácsi tag jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével - így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással - is gyakorolhatja. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni.

(2) *  Tagként az Országos Építészeti Tervtanács ülésére meg kell hívni:

a) a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának akadémikusát vagy a nevében eljáró nem akadémikus köztestületi tagját,

b) a Magyar Építész Kamarát képviselő - érintettségtől függően építész, belsőépítész, műemlékvédelmi szakmérnök, tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező - tagot,

c) beépítésre nem szánt terület érintettsége esetén a Magyar Építész Kamarát képviselő tájépítész vagy ezzel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

d) érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

e) az illetékes önkormányzati főépítészt és

f) világörökségi érintettség esetén a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselőjét.

(3) *  Tagként a területi tervtanács ülésére meg kell hívni:

a) építészeti-műszaki tervtanácsnál a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának akadémikusát vagy a nevében eljáró nem akadémikus köztestületi tagját,

b) építészeti-műszaki tervtanácsnál az illetékes területi építész kamarát képviselő - amennyiben a területi kamara a Magyar Építész Kamara képviseletét tartja indokoltnak, a Magyar Építész Kamarát képviselő - érintettségtől függően építész, belsőépítész, műemlékvédelmi szakmérnök, tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

c) építészeti-műszaki tervtanácsnál, beépítésre nem szánt terület érintettsége esetén a Magyar Építész Kamarát képviselő tájépítész vagy ezzel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

d) településrendezési tervtanácsnál az illetékes területi építész kamarát képviselő - amennyiben a területi kamara a Magyar Építész Kamara képviseletét tartja indokoltnak, a Magyar Építész Kamarát képviselő - településmérnök és tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagokat,

e) érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

f) az illetékes önkormányzati főépítészt és

g) az országos főépítész által kijelölt személyt.

(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b) *  a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c) *  településrendezési tervtanács esetén - amennyiben nem ő a benyújtó -

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d) *  építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e) * 

f) *  kiemelten védett műemléket, védett műemléket, műemléki területet, nyilvántartott régészeti lelőhelyet vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő tervtanácsi eljárásban az illetékes örökségvédelmi hatóság képviselője,

g) *  a 9. § (2) bekezdés e) és f) pontja esetében az illetékes állami főépítész vagy annak képviselője,

h) *  a területi tervtanács 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti eljárásában a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselője.

(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki

a) *  bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(7) *  Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása esetén, amennyiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező beruházás hasznos beépített alapterülete nem haladja meg a bruttó 5000 m2-t, a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja. Ez az eljárás az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezése során nem alkalmazható.

(8) *  Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása esetén

a) amennyiben a dokumentációt a 9. § (3) bekezdése szerinti konzultációs eljárásban a tervtanács véleményezte,

b) a 9. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti örökségvédelmi hatósági engedélyezési vagy örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően, vagy

c) a 11. § (3c) bekezdésben foglalt esetben

a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke tervtanácsi tárgyalás nélkül is kiadhatja.

(9) *  A területi építészeti-műszaki tervtanács eljárása esetén

a) amennyiben a dokumentációt a 9. § (7) bekezdés szerinti konzultációs eljárásban a tervtanács véleményezte,

b) a 9. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti dokumentáció esetén, vagy

c) a 11. § (3c) bekezdésben foglalt esetben

a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke tervtanácsi tárgyalás nélkül is kiadhatja.

13/A. § *  A világörökségi tervtanács üléseit a 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben - ha a tervtanács ülésén az érintett polgármester is részt vesz - a világörökségi területen helyben kell megtartani.

14. § *  (1) Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel készül.

(2) A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról a tervező vagy a tervdokumentáció benyújtójának kérésére emlékeztető készül.

A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

15. § (1) A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az: * 

a) *  összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,

b) *  segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,

c) *  megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,

d) *  figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,

e) *  tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,

f) *  megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a) *  az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa) *  a telepítés településképbe való illeszkedés,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének,

c) *  a településképi rendeletben foglalt követelményeknek, és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,

d) *  műemlék vagy műemléki terület érintettsége esetén az örökségvédelmi szempontoknak,

e) *  a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a Vötv. 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

A tervtanácsi vélemény * 

16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(1a) *  A településrendezési tervtanács a tervet

a) elfogadásra - feltételek meghatározásával vagy feltétel nélkül - ajánlja, vagy

b) elfogadásra nem ajánlja.

(2) *  Az építészeti-műszaki tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet * 

a) megvalósításra - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - ajánlja, vagy

b) megvalósításra nem ajánlja.

(2a) *  A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.

(3) *  A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4) *  A tervtanács külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (2a) és (3) bekezdés szerinti indokolását.

(5) *  Kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban a tervtanács véleményében a beruházás kivitelezési részletterveinek - a kivitelezés megkezdését megelőzően - véleményezésre történő megküldését írhatja elő.

16/A. § *  Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét az eljáró hatóság az eljárása, döntése meghozatala során érdemben vizsgálja.

Finanszírozás

17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) *  A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg * 

a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,

b) *  a tervtanács tagját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazon véleményezési napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.

(3) *  A tiszteletdíjat az

a) Országos Építészeti Tervtanács esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a területi tervtanács esetén a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter

az általa vezetett minisztérium költségvetéséből biztosítja.

(4) *  Nem jár tiszteletdíj a tervtanács részéről

a) a 13. § (2) bekezdés a) és e) pontja szerinti tagnak,

b) a 13. § (3) bekezdés a), f) és g) pontja szerinti tagnak, továbbá

c) az olyan gazdasági társaság által delegált tagnak, amelynek tulajdonosi joggyakorlója minisztérium.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2) *  E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

19. § *  E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. § *  E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 3. § (1) bekezdés c) pontját és (2) bekezdés g) pontját, 5. § (5)-(7) bekezdését, 7. § (1a) bekezdését, 9. § (2) bekezdés c) pontját, 11. § (3) bekezdés g) pontját és (4) bekezdését, 13. § (2) bekezdés c)-f) pontját, 15. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és c) pontját, 16. § (4) bekezdését a Mód. Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

21. § *  E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.2.) megállapított 9. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés c) pontját, (5) és (6) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, valamint 13. § (7) bekezdését a Mód. Kr.2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. § *  E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.3.) megállapított 9. § (4) bekezdés c) pontját a Mód. Kr.3. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

23. § *  E rendeletnek az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.4.) megállapított 2. §-át, 3. § (1) bekezdés a) és c) pontját, 5. § (1), (4)-(7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 12. § (6) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdés a), c), d), f)-i) pontját, 13. § (4) bekezdés f)-h) pontját, 13. § (7) bekezdését, 13/A. §-át, 14. §-át, 15. § (2) bekezdés c)-e) pontját, 16. § (2), (4) és (5) bekezdését, 16/A. §-át, valamint 17. § (3) bekezdését a Mód. Kr.4. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére