A jogszabály mai napon ( 2022.05.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

6/2006. (BK 4.) BM utasítás

a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról

A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos kutatói, és tudományszervezői tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi

utasítást:

1. *  Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium hivatali egységeire, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás 4. függelék A) és B) pontja szerinti minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv) terjed ki.

A belügyi tudományos munka célja, alapelvei, területei, feladatai

2. *  A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely a belügyi szakterület gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.

3. A tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének és tanításának szabadságát biztosítani kell.

4. A nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni.

5. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. A szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, és a feltételeket biztosítani.

6. A tudományos munka végzése segítse elő:

a) az ágazati stratégiai elképzelések kialakítását és végrehajtását;

b) a belügyminiszter irányítási körébe tartozó szervek tevékenységének tervezését, munkájuk hatékonyságának növelését;

c) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartását, fejlesztését;

d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának, képzésének támogatását.

7. A tudományos munka fő területei, részei:

a) tudományos kutatás;

b) *  tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése, habilitációs eljárás;

c) *  tudományszervezői tevékenység, ezen belül:

ca) tudományos pályázati rendszer működtetése,

cb) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,

cc) a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,

cd) információellátás,

ce) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.

8. A tudományos munka fő feladatai:

a) *  a belügyi szakmai tevékenység elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása;

b) az emberierőforrás-gazdálkodás (humánpolitika, oktatás-képzés, egészségügyi ellátás), a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;

c) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása;

d) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében;

e) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben;

f) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése;

g) tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése;

h) tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele;

i) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.

A tudományos munka szervezete, irányítása, finanszírozása

9. *  A Belügyminisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács. A belügyi ágazat területi szinten a 10. pont szerinti önálló belügyi szerveknél működő tudományos tanácsokból (a továbbiakban együtt: tudományos tanácsok) áll.

10. *  Tudományos tanács működik

a) az Országos Rendőr-főkapitányságnál,

b) a Terrorelhárítási Központnál,

c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,

d) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál,

e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál,

f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál,

g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,

h) az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál,

i) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál, valamint

j) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.

11. * 

12. *  A tudományos tanácsok elnökei - a szakmai feladatokkal összhangban - tervezik, szervezik a tudományos munkát megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. A tudományos tanácsok, a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti.

13. * 

14. *  A tudományos munka végrehajtása érdekében:

a) a belügyminiszter - a Belügyi Tudományos Tanács javaslata alapján -: * 

aa) meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,

ab) intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,

ac) elismeri a tudományos munkában belügyminisztériumi szinten élenjárók munkáját,

ad) megrendeléseket ad belügyminisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,

ae) jóváhagyja a kutatási főirányokat,

b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára - általa átruházott jogkörben a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője - a Főosztály közreműködésével:

ba) előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,

bb) megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,

bc) működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,

bd) *  koordinálja a belügyi szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,

c) a Főosztály

ca) végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,

cb) figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és önkéntes hozzájárulás alapján nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,

cc) összegzi a Belügyi Tudományos Tanács javaslatait,

cd) tervezi és kezeli a Belügyminisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat,

ce) nyilvántartja a Belügyminisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,

cf) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,

cg) *  működteti a Kutatáskoordinációs Bizottságot,

ch) *  működteti a doktori kollégiumot.

15. * 

16. *  A belügyi tudományos tevékenység finanszírozása a Belügyminisztérium költségvetésének terhére, a tudományos tanácsok finanszírozása pedig az érintett szerv saját költségvetése terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a szervek évente tervezik, és elkülönítetten kezelik saját költségvetésükben. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozási forrásait különösen * 

a) a kutatási főirányokba tartozó kutatások kiadásaira, az ágazati stratégiai elképzelések végrehajtását elősegítő egyéb kutatások támogatására;

b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére;

c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására;

d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására;

e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására;

f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére;

g) a tudományos információs rendszer kiépítésére és működtetésére;

h) *  a tudományos tevékenység elismerésére a Kiváló tudományos munkáért, valamint Kiváló tudományszervezői munkáért érmek adományozására

kell fordítani.

A Belügyi Tudományos Tanács

17. *  A Belügyi Tudományos Tanács - a belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében - a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irányításával működik.

17/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács keretein belül működik a szakterületeken elméleti munkásságot folytató doktorjelöltek és tudományos fokozattal rendelkező kutatók közössége, a doktori kollégium. A doktori kollégium tudományos és kulturális programok szervezésével támogatja a doktorjelölteket és a kutatókat szakmai felkészültségükben, tudományos előmenetelükben.

18. *  A Belügyi Tudományos Tanács véleményező és a Belügyminisztérium egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. Alaprendeltetése a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos tevékenység tudományrendszertani helyének és szerepének erősítése, központi szintű összegzése.

19. *  A Belügyi Tudományos Tanács

a) állást foglal a belügyi tudományos tevékenységet érintő kérdésekben;

b) *  javaslatot tesz a belügyi tudományos kutatás irányainak kijelölésére;

c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására;

d) *  figyelemmel kíséri a belügyi szervek tudományos tanácsainak, tudományos bizottságainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit;

e) *  véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja a belügyi szervek tudományos pályázatainak meghirdetését;

f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét;

g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására;

h) *  kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos intézményekkel, valamint a társminisztériumok tudományos szerveivel;

i) javaslatot tesz a belügyi tudományos tevékenységet, és a belügyi tudományos tevékenység támogatását kiemelkedő szinten végzők elismerésére;

j) *  figyelemmel kíséri a doktori (PhD) képzésben résztvevők helyzetét és a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének működését.

19/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács szervezetét

a) az elnök,

b) az ügyvezető elnök,

c) az ügyvezető alelnök,

d) az elnök által felkért tagok (a továbbiakban: tagok),

e) a titkár, valamint

f) a tanácskozási jogú résztvevők

alkotják.

20. *  A Belügyi Tudományos Tanács elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, ügyvezető elnöke a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, ügyvezető alelnöke az elnök által felkért, a Belügyminisztérium állományába tartozó munkatárs, titkára az elnök által felkért, a Főosztály állományába tartozó munkatárs. Az elnök, az ügyvezető elnök, az ügyvezető alelnök és a titkár feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a Belügyi Tudományos Tanács ügyrendje határozza meg.

21. *  A Belügyi Tudományos Tanács tagjai a Belügyminisztérium hivatali egységeinek és a belügyi szerveknek a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsüléssel rendelkező képviselői.

21/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői a tudományos tanácsok elnökei.

21/B. *  A Belügyi Tudományos Tanács tagjainak javaslata alapján a Belügyi Tudományos Tanács elnöke tiszteletbeli elnöki címet adományozhat annak a személynek, aki munkájával a belügyi tudományos életben elévülhetetlen érdemeket ért el. A címmel feladat- és hatáskör nem jár.

22. *  A Belügyi Tudományos Tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.

23. *  A Belügyi Tudományos Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet a Főosztály támogatja munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.

23/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, ezen belül állandó vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.

24. *  A belügyi tudományos tevékenység tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyi szervek vezetői, tudományos tanácsai együttműködnek a Belügyi Tudományos Tanáccsal.

A Kutatáskoordinációs Bizottság * 

24/A. *  A Kutatáskoordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

a) koordinálja és egyezteti a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folytatott tudományos kutatási témákat,

b) vizsgálja a kutatási kérelmek (a továbbiakban: kérelem) módszertani megfelelőségét,

c) javaslatot tesz a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység vagy a belügyi szerv részére a kérelem befogadhatóságára.

24/B. *  A Bizottságot a Főosztály vezetője (a továbbiakban: vezető) vezeti.

24/C. *  A Bizottság 10 tagból áll, amelyből 1 fő a vezető. A Bizottság tagjait a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára kéri fel. A tagok megbízatása visszavonásig érvényes.

24/D. *  A Bizottság munkáját titkár segíti, aki nem a Bizottság tagja. A titkár a Főosztály munkatársa.

24/E. *  A Belügyminisztérium hivatali egységeinél, illetve a belügyi szerveknél a tudományos kutatás megkezdése - a 24/F. pont szerinti esetek kivételével - kérelemhez, engedélyhez kötött. A kérelem a Belügyi Tudományos Tanács weboldalán (www.bm-tt.hu), elektronikus formában érhető el.

24/F. *  Kérelemhez, engedélyhez nem kötött kutatások:

a) a Belügyminisztérium és a belügyi szerv vezetője által megrendelt kutatások;

b) a szervezeti felelősségi hatáskörbe tartozó, a szervezeti tevékenységhez, a szervezeti stratégiához és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések, innovációs folyamatok;

c) a hazai és nemzetközi pályázatok keretében folytatott kutatások;

d) a felsőoktatásban és a doktori képzésben tanulók, a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatottak kutatásai.

24/G. *  A Bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén kutatás-módszertani szempontok alapján megvizsgálja a kérelmet, és azt a kérelem befogadhatóságára vonatkozó javaslatával együtt megküldi a kutatásban érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv részére.

24/H. *  A kérelem szakterületi befogadhatóságáról és a kutatás engedélyezéséről az érintett belügyminisztériumi hivatali egység, illetve belügyi szerv dönt.

A tudományos pályázati rendszer

25. A belügyi tudományos pályázati (a továbbiakban: tudományos pályázat) rendszert a szakmai és tudományos tevékenység fejlesztése, színvonalának emelése érdekében kell működtetni.

26. A tudományos pályázat témától függően nyílt, illetve zártkörű lehet. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.

27. Pályázati felhívás a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írható ki.

28. *  Tudományos pályázatot hirdethet

a) a belügyminiszter,

b) a Belügyminisztérium államtitkárai és helyettes államtitkárai,

c) a belügyi szerv vezetője,

d) a Belügyi Tudományos Tanács,

e) a tudományos tanácsok.

29. A tudományos pályázati felhívás tartalmazza:

a) a pályáztató megnevezését;

b) a tudományos pályázat címét;

c) pályázati program céljait;

d) a pályázható témakörök megfogalmazását;

e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

f) a díjazás módját és mértékét;

g) pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;

h) pályázat benyújtásának módját;

i) a beküldés és elbírálás határidejét;

j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;

k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;

l) a pályázat eredménye kihirdetésének idejét, helyét;

m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;

n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.

30. *  A tudományos pályázaton a Belügyminisztérium hivatali egységeinek tagjai és a belügyi szervek tagjai vehetnek részt. Pályázni egyénileg vagy csoportként, illetve egy vagy több művel is lehet. Pályázati felhívás ettől eltérő feltételeket is megállapíthat.

31. Pályázni - figyelemmel a pályázati felhívásban rögzített feltételekre - az ajánlott témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik, újszerűek, továbbá elősegítik hazánk biztonságpolitikai, bel- és igazságügyi együttműködését.

32. *  A pályaműveket a meghirdető által felkért független, tudományos fokozattal rendelkező szakértők véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.

33. A pályaművek elbírálásánál lényeges szempont a belügyi ágazathoz való orientáció, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.

A tudományos munka elismerése

34. *  Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium előtt álló tudományos feladatok magas szintű megoldásának ösztönzése, a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamosan tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.

35. *  A Belügyi Tudományos Tanács a belügyi tudományos tevékenység elismerésére érmeket és okleveleket adományoz, melyek névadója Prof. Dr. Szabó András. A Belügyi Tudományos Tanács által alapított Szabó András-érmek: * 

a) *  Kiváló tudományos munkáért

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték, és jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését.

b) *  Kiváló tudományszervezői munkáért

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat huzamosan magas színvonalon látták el és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium tudományos eredményeihez.

35/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács által adományozott Szabó András-oklevél:

a) Kiváló tudományos munkáért

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát kiemelkedően, alkotó módon végezték. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány erősödését.

b) Kiváló tudományszervezői munkáért

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat magas színvonalon látták el.

36. *  Kivételesen - érdemeikre tekintettel - a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeknek is adományozható érem vagy oklevél elismerés.

37. *  Az érem egyik oldalán „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat és a névadó arcképe áll, a másik oldalán pedig az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje található.

37/A. *  Az oklevélen „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat, az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje és a névadó arcképének lenyomata található.

38. *  Évente kategóriánként egy-egy elismerés adományozható. Az érem és az oklevél - kategóriánként - ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.

39. *  Az utasítás hatálybalépése előtt a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által 2000-től adományozott „Rendvédelem Tudományért” és a „Tudományos Munkáért” emlékérmeket ezen utasításban meghatározott érmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.

40. *  Az érmek és az oklevelek odaítélése az utasítás hatálya alá tartozó szervek és szervezetek véleményének bekérése alapján, a Belügyi Tudományos Tanács javaslatára, a Belügyi Tudományos Tanács elnökének hatáskörében történik.

41. *  Az érmek és az oklevelek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett központi belügyi ünnepségen kerül sor.

A tudományos együttműködés

42. *  A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium hivatali egységeinél és a belügyi szerveknél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.

43. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell kialakítani és fenntartani:

a) *  a Belügyminisztérium és más minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, valamint a kormányhivatalok tudományos szervei, testületei között;

b) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek tudományos tanácsai között;

c) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a belföldi felsőoktatási intézmények, doktori iskolák, tudományos intézetek között;

d) *  a Belügyminisztérium és az annak tevékenységéhez kapcsolódó szervek, tudományos társaságok, alapítványok között;

e) *  a külföldi, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási, rendvédelmi és vízügyi szerveivel, oktatási, képzési intézményeivel;

a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.

43/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács titkára a 7. pont b) alpontjában megjelölt doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése érdekében, a gyakornoki rendszer működési rendje alapján:

a) a doktorandusz gyakornoki rendszerre vonatkozó pályázatokat előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti,

b) az instruktorok kijelölését előkészíti,

c) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyi szervek és a doktori iskolák közötti összekötők kijelölését előkészíti,

d) a doktorandusz gyakornokok által készített publikációknak a Belügyi Szemlében és a Belügyminisztérium egyéb szakmai folyóirataiban történő megjelentetését előkészíti.

A tudományos információellátás rendje

44. *  A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium hivatali egységei és a belügyi szervek részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium és a belügyi szervek előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.

45. *  A Főosztály a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert épít ki, valamint koordinálja a tudományos tájékoztatást és a kutatások nyilvántartását.

45/A. *  A tudományos kutatások átfedésének elkerülése és áttekinthetősége, valamint az ágazat előtt álló szakmai feladatok tudományos támogatása céljából, a Főosztály Belügyi Tudományos Adattárat (a továbbiakban: Adattár) működtet.

45/B. *  Az Adattár kiterjed

a) a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött és a szervezeti adminisztrátor által rögzített, valamint az intézményi adminisztrátor által ellenőrzött és jóváhagyott tudományos művekre és a kutatók a Magyar Tudományos Művek Tárában megjelenített tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;

b) a belügyi forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján díjazásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művekre és a kutatók szerződésben foglalt tudományos tevékenységével kapcsolatos adataira;

c) a nem belügyi forrásból készült, a kutató által önkéntesen átadott és közzétenni kívánt tudományos művekre és a kutatók által önkéntesen átadott adatokra.

45/C. *  A 45/B. pontban foglalt kutatások esetében a Belügyminisztérium, valamint a belügyi szervek képzésért és kutatásért felelős vezetői évente egyszer adatot szolgáltatnak az Adattár részére. Kivételt képeznek ez alól a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

45/D. *  Az Adattár a 2022. január 1-jét követően folytatott kutatások tekintetében, a kutatási megállapodás erre vonatkozó rendelkezése alapján tartja nyilván a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét, valamint a kutatókat.

45/E. *  Az Adattár a kutatásokat, rendelkezésre állás esetén a kutatási eredmények online elérhetőségét a 2022. január 1-jét megelőzően befejezett vagy folyamatban lévő kutatások tekintetében, továbbá a kutatók személyes adatait a kutató előzetes hozzájárulása esetén tarthatja nyilván.

45/F. *  Az Adattár a Belügyi Tudományos Tanács honlapján érhető el.

46. Ez az utasítás közzététele napján *  lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi tudományos munkáról szóló 31/2000. (BK 20.) BM utasítás hatályát veszíti.


  Vissza az oldal tetejére