A jogszabály mai napon ( 2021.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

6/2006. (BK 4.) BM utasítás

a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról

A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos kutatói, és tudományszervezői tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi

utasítást:

1. *  Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás 3. függeléke szerinti szervezeti egységekre (a továbbiakban: Belügyminisztérium szervezeti egységei), valamint 4. függelékének A) és B) pontja szerinti minisztériumi szervekre és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban: belügyminiszter által irányított szervek), terjed ki.

A belügyi tudományos munka célja, alapelvei, területei, feladatai

2. *  A belügyi tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely a belügyi szakterület gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.

3. A tudományos élet szabadságát, ezen belül a tudományos kutatás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének és tanításának szabadságát biztosítani kell.

4. A nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni.

5. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. A szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, és a feltételeket biztosítani.

6. A tudományos munka végzése segítse elő:

a) az ágazati stratégiai elképzelések kialakítását és végrehajtását;

b) a belügyminiszter irányítási körébe tartozó szervek tevékenységének tervezését, munkájuk hatékonyságának növelését;

c) a belügyi ágazat hazai és nemzetközi szakmai együttműködésének fenntartását, fejlesztését;

d) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak oktatásának, képzésének támogatását.

7. A tudományos munka fő területei, részei:

a) tudományos kutatás;

b) *  tudományos képzés, továbbképzés, doktori képzés, doktori fokozatszerzés, doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése, habilitációs eljárás;

c) *  tudományszervezői tevékenység, ezen belül:

ca) tudományos pályázati rendszer működtetése,

cb) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,

cc) a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,

cd) információellátás,

ce) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás.

8. A tudományos munka fő feladatai:

a) *  a belügyi szakmai tevékenység elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása;

b) az emberierőforrás-gazdálkodás (humánpolitika, oktatás-képzés, egészségügyi ellátás), a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi-technikai ellátás, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése;

c) a közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezeti működés hatékonyságának javítása;

d) a belügyi vezetés tájékoztatása, a tervezés, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése érdekében;

e) a tudományos eredmények kiemelt megjelenítése a belügyi oktatásban, képzésben;

f) a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, rendezvények szervezése;

g) tudományos információs rendszer kiépítése és működtetése;

h) tudományos közlemények, publikációk, periodikák közzététele;

i) a tudományterületek figyelemmel kísérése, és a belügyi ágazatot érintő eredmények hasznosítása.

A tudományos munka szervezete, irányítása, finanszírozása

9. *  A Belügyminisztérium központi tudományos szervezete a Belügyi Tudományos Tanács.

10. *  Tudományos tanács működik

a) az Országos Rendőr-főkapitányságnál,

b) a Terrorelhárítási Központnál,

c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál,

d) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál,

e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál,

f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál,

g) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,

h) az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál,

i) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál, valamint

j) a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.

11. * 

12. *  Az utasítás hatálya alá tartozó szerveknél működtetett tudományos szervezetek elnökei tervezik, szervezik a tudományos munkát megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. Az önálló belügyi szerveknél működtetett tudományos tanácsok, valamint a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeinél működtetett tudományos bizottságok a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben. A tudományos tanácsok, illetve bizottságok munkáját a Belügyi Tudományos Tanács segíti.

13. *  A Belügyi Tudományos Tanács szakterületeknek megfelelő kutatási szekciókat, ezen belül állandó, vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.

14. *  A tudományos munka végrehajtása érdekében:

a) a belügyminiszter:

aa) meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,

ab) intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére, rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról,

ac) elismeri a tudományos munkában belügyminisztériumi szinten élenjárók munkáját,

ad) megrendeléseket ad belügyminisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,

ae) jóváhagyja a kutatási főirányokat,

b) a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára - általa átruházott jogkörben a Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője - a Főosztály közreműködésével:

ba) előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,

bb) megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,

bc) működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,

bd) koordinálja a belügyminiszter által irányított szervek tudományos tanácsainak tevékenységét,

c) a Főosztály

ca) végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, szervezését és a kapcsolódó döntések előkészítését,

cb) figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és önkéntes hozzájárulás alapján nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,

cc) összegzi a Belügyi Tudományos Tanács javaslatait,

cd) tervezi és kezeli a Belügyminisztérium tudományos feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat,

ce) nyilvántartja a Belügyminisztériumot és az önálló belügyi szerveket érintő tudományos kutatói és tudományos pályázati tevékenységet,

cf) ellátja a Magyar Tudományos Művek Tárával kapcsolatos ágazati feladatokat,

cg) működteti az ágazat kutatáskoordinációs bizottságát,

ch) működteti az ágazat doktori kollégiumát.

15. *  A Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeinél, a belügyminiszter által irányított szerveknél folyó tudományos munka tervezését és szervezését a szakmai feladatokkal összhangban kell végezni.

16. *  A belügyi tudományos tevékenység finanszírozása a Belügyminisztérium költségvetésének terhére, a 10. pontban meghatározott önálló belügyi szerveknél működtetett tudományos tanácsok finanszírozása pedig e szervek saját költségvetése terhére történik. Az ehhez szükséges kiadásokat a szervek évente tervezik, és elkülönítetten kezelik saját költségvetésükben. A belügyi tudományos tevékenység finanszírozási forrásait különösen * 

a) a kutatási főirányokba tartozó kutatások kiadásaira, az ágazati stratégiai elképzelések végrehajtását elősegítő egyéb kutatások támogatására;

b) a tudományos pályázati rendszer működtetésére;

c) a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fenntartására;

d) tudományos konferenciák, rendezvények finanszírozására;

e) a belügyi ágazatban foglalkoztatottak tudományos képzésének támogatására;

f) a Belügyi Tudományos Tanács működtetésére;

g) a tudományos információs rendszer kiépítésére és működtetésére;

h) *  a tudományos tevékenység elismerésére a Kiváló tudományos munkáért, valamint Kiváló tudományszervezői munkáért érmek adományozására

kell fordítani.

A Belügyi Tudományos Tanács

17. *  A Belügyi Tudományos Tanács - a belügyi ágazat vezetői tevékenységének tudományos megalapozása érdekében - a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára irányításával működik.

18. *  A Belügyi Tudományos Tanács véleményező és a Belügyminisztérium egészét érintő tudományos kutatási célkitűzések meghatározása terén javaslattevő testület. Alaprendeltetése a belügyi tudományos értékek feltárásának elősegítése, a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szorgalmazása, valamint a belügyi tudományos tevékenység tudományrendszertani helyének és szerepének erősítése, belügyminisztériumi szintű összegzése.

19. *  A Belügyi Tudományos Tanács

a) állást foglal a belügyi tudományos tevékenységet érintő kérdésekben;

b) *  javaslatot tesz a belügyi tudományos kutatás irányainak kijelölésére;

c) összesíti a tudományos kutatások eredményeit, ajánlásokat tesz azok hasznosítására;

d) *  figyelemmel kíséri a belügyminiszter által irányított szervek tudományos tanácsainak, tudományos bizottságainak működését, kutatási és fejlesztési eredményeit;

e) *  véleményt nyilvánít a Belügyminisztérium által meghirdetésre kerülő tudományos kutatási pályázati témákról, valamint javaslatot tesz azokra, továbbá koordinálja a belügyminiszter által irányított szervek tudományos pályázatainak meghirdetését;

f) véleményezi a Belügyminisztérium hosszú és középtávú, valamint éves kutatási tervét, továbbá a Belügyminisztérium ágazati stratégiájának tervezetét;

g) javaslatot tesz a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználására;

h) *  kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudományos intézményekkel, valamint a társminisztériumok tudományos szerveivel;

i) javaslatot tesz a belügyi tudományos tevékenységet, és a belügyi tudományos tevékenység támogatását kiemelkedő szinten végzők elismerésére;

j) *  figyelemmel kíséri a doktori (PhD) képzésben résztvevők helyzetét és a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületének működését.

19/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács szervezetét

a) az elnök,

b) az ügyvezető elnök,

c) az ügyvezető alelnök,

d) az elnök által felkért tagok (a továbbiakban: tagok),

e) a titkár, valamint

f) a tanácskozási jogú résztvevők

alkotják.

20. *  A Belügyi Tudományos Tanács elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, ügyvezető elnöke a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, ügyvezető alelnöke az elnök által felkért, a Belügyminisztérium állományába tartozó munkatárs, titkára az elnök által felkért, a Főosztály állományába tartozó munkatárs. Az elnök, az ügyvezető elnök, az ügyvezető alelnök és a titkár feladat- és hatáskörét, jogkörét, valamint a tagok felkérésének rendjét a Belügyi Tudományos Tanács ügyrendje határozza meg.

21. *  A Belügyi Tudományos Tanács tagjai a Belügyminisztérium szervezeti egységeinek és a belügyminiszter által irányított szerveknek a belügyi tudományos életben jelentős eredményeket elért, szakmai megbecsüléssel rendelkező képviselői.

21/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács tanácskozási jogú résztvevői:

a) a tiszteletbeli elnök,

b) az utasítás hatálya alá tartozó szerveknél működtetett tudományos szervezetek elnökei.

22. *  A Belügyi Tudományos Tanács ügyrendjét és éves munkatervét maga állapítja meg.

23. *  A Belügyi Tudományos Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet a Főosztály támogatja munkaprogramjainak előkészítésével, az ezzel kapcsolatos szervezéssel és adminisztrációval.

24. *  A belügyi tudományos tevékenység tervezésével és szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása érdekében a belügyminiszter által irányított szervek vezetői, tudományos tanácsai és bizottságai - a titkáron keresztül - együttműködnek a Belügyi Tudományos Tanáccsal.

A tudományos pályázati rendszer

25. A belügyi tudományos pályázati (a továbbiakban: tudományos pályázat) rendszert a szakmai és tudományos tevékenység fejlesztése, színvonalának emelése érdekében kell működtetni.

26. A tudományos pályázat témától függően nyílt, illetve zártkörű lehet. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.

27. Pályázati felhívás a belügyi tudományos munka alapelveivel, céljaival, feladataival összhangban írható ki.

28. *  Tudományos pályázatot hirdethet:

a) a belügyminiszter,

b) a Belügyminisztérium államtitkárai és helyettes államtitkárai,

c) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek vezetői,

d) * 

e) *  a 9. pontban meghatározott bármely belügyi tudományos tanács, tudományos bizottság.

29. A tudományos pályázati felhívás tartalmazza:

a) a pályáztató megnevezését;

b) a tudományos pályázat címét;

c) pályázati program céljait;

d) a pályázható témakörök megfogalmazását;

e) a pályázói kör meghatározását, a pályázók pályázattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

f) a díjazás módját és mértékét;

g) pályamű formai és terjedelmi követelményeit, a pályázat érvényességének speciális feltételeit;

h) pályázat benyújtásának módját;

i) a beküldés és elbírálás határidejét;

j) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait;

k) a pályázatkezelő nevét, elérhetőségét;

l) a pályázat eredménye kihirdetésének idejét, helyét;

m) a pályázattal kapcsolatos további információk forrását;

n) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.

30. *  A tudományos pályázaton a belügyi ágazat minden kormánytisztviselője, közalkalmazottja, igazságügyi alkalmazottja, munkavállalója és hivatásos állományú tagja részt vehet. Pályázni egyénileg vagy kollektív munkával, illetve egy vagy több művel is lehet. Pályázati felhívás ettől eltérő feltételeket is megállapíthat.

31. Pályázni - figyelemmel a pályázati felhívásban rögzített feltételekre - az ajánlott témakörökben lehet, amelyek az ágazat színvonalasabb tevékenységét ösztönzik, újszerűek, továbbá elősegítik hazánk biztonságpolitikai, bel- és igazságügyi együttműködését.

32. *  A pályaműveket a meghirdető által felkért független, tudományos fokozattal rendelkező szakértők véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről, és javaslatot tesz további hasznosításukra.

33. A pályaművek elbírálásánál lényeges szempont a belügyi ágazathoz való orientáció, a gyakorlati alkalmazhatóság és tudományos igényű feldolgozás.

A tudományos munka elismerése

34. *  Az elismerések adományozásának célja a Belügyminisztérium előtt álló tudományos feladatok magas szintű megoldásának ösztönzése, a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló oktatók, kutatók és más dolgozók kiemelkedő, huzamosan tartó magas színvonalú tevékenységének elismerése.

35. *  A Belügyi Tudományos Tanács a belügyi tudományos tevékenység elismerésére érmeket és okleveleket adományoz, melyek névadója Prof. Dr. Szabó András. A Belügyi Tudományos Tanács által alapított Szabó András-érmek: * 

a) *  Kiváló tudományos munkáért

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát hosszú időn keresztül kiemelkedően, alkotó módon végezték, és jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium hazai, valamint nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány megteremtését.

b) *  Kiváló tudományszervezői munkáért

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat huzamosan magas színvonalon látták el és munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Belügyminisztérium tudományos eredményeihez.

35/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács által adományozott Szabó András-oklevél:

a) Kiváló tudományos munkáért

Azoknak az oktatóknak, kutatóknak és más dolgozóknak adományozható, akik a Belügyminisztérium különböző szerveiben folyó oktató, tudományos kutatómunkát kiemelkedően, alkotó módon végezték. Különös tekintettel azokra, akik segítették a rendvédelem és közigazgatás fejlesztését, az önálló rendészettudomány erősödését.

b) Kiváló tudományszervezői munkáért

Azoknak adományozható, akik a rájuk bízott tudományszervezői feladatokat magas színvonalon látták el.

36. *  Kivételesen - érdemeikre tekintettel - a Belügyminisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeknek is adományozható érem vagy oklevél elismerés.

37. *  Az érem egyik oldalán „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat és a névadó arcképe áll, a másik oldalán pedig az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje található.

37/A. *  Az oklevélen „Kiváló tudományos munkáért” vagy „Kiváló tudományszervezői munkáért” felirat, az elismerésben részesült neve, az adományozás ideje és a névadó arcképének lenyomata található.

38. *  Évente kategóriánként egy-egy elismerés adományozható. Az érem és az oklevél - kategóriánként - ugyanazon személynek csak egyszer adományozható.

39. *  Az utasítás hatálybalépése előtt a Belügyi Tudományos Tanács elnöke által 2000-től adományozott „Rendvédelem Tudományért” és a „Tudományos Munkáért” emlékérmeket ezen utasításban meghatározott érmekkel egyenértékűnek kell tekinteni.

40. *  Az érmek és az oklevelek odaítélése az utasítás hatálya alá tartozó szervek és szervezetek véleményének bekérése alapján, a Belügyi Tudományos Tanács javaslatára, a Belügyi Tudományos Tanács elnökének hatáskörében történik.

41. *  Az érmek és az oklevelek átadására a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett központi belügyi ünnepségen kerül sor.

A tudományos együttműködés

42. A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium szerveinél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.

43. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell kialakítani és fenntartani:

a) *  a Belügyminisztérium és más minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek, valamint a kormányhivatalok tudományos szervei, testületei között;

b) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter által irányított szervek és a rendvédelmi szervek tudományos szervezetei között;

c) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter által irányított szervek és a belföldi felsőoktatási intézmények, doktori iskolák, tudományos intézetek között;

d) *  a Belügyminisztérium és az annak tevékenységéhez kapcsolódó szervek, tudományos társaságok, alapítványok között;

e) *  a külföldi, elsősorban az EU-tagállamok, valamint a szomszédos országok belügyi tudományos szervezeteivel, közigazgatási, rendvédelmi és vízügyi szerveivel, oktatási, képzési intézményeivel;

a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.

43/A. *  A Belügyi Tudományos Tanács titkára a 7. pont b) alpontjában megjelölt doktorandusz hallgatók gyakornoki rendszer keretében történő tudományos kutatásainak elősegítése érdekében, a gyakornoki rendszer működési rendje alapján:

a) a doktorandusz gyakornoki rendszerre vonatkozó pályázatokat előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti,

b) az instruktorok kijelölését előkészíti,

c) *  a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter által irányított szervek és a doktori iskolák közötti összekötők kijelölését előkészíti,

d) a doktorandusz gyakornokok által készített publikációknak a Belügyi Szemlében és a Belügyminisztérium egyéb szakmai folyóirataiban történő megjelentetését előkészíti.

A tudományos információellátás rendje

44. A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium és szervei részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.

45. *  A Főosztály a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert épít ki, valamint koordinálja a tudományos tájékoztatást és a kutatások nyilvántartását.

46. Ez az utasítás közzététele napján *  lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi tudományos munkáról szóló 31/2000. (BK 20.) BM utasítás hatályát veszíti.


  Vissza az oldal tetejére