1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezmény és az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 2003. évi jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény (a továbbiakban együtt: szerződések) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a szerződéseket e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
For the purposes of this Convention:
1. 1992 Liability Convention means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992.
1bis 1971 Fund Convention means the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1971. For States Parties to the Protocol of 1976 to that Convention, the term shall be deemed to include the 1971 Fund Convention as amended by that Protocol.
2. Ship, Person, Owner, Oil, Pollution Damage, Preventive Measures, Incident, and Organisation have the same meaning as in article I of the 1992 Liability Convention.
3. Contributing oil means crude oil and fuel oil as defined in sub-paragraphs (a) and (b) below:
(a) Crude oil means any liquid hydrocarbon mixture occurring naturally in the earth whether or not treated to render it suitable for transportation. It also includes crude oils from which certain distillate fractions have been removed (sometimes referred to as „topped crude”) or to which certain distillate fractions have been added (sometimes referred to as „spiked” or „reconstituted” crude).
(b) Fuel oil means heavy distillates or residues from crude oil or blends of such materials intended for use as a fuel for the production of heat or power of a quality equivalent to the „American Society for Testing and Materials’ Specification for Number Four Fuel Oil (Designation D 396–69)”, or heavier.
4. Unit of account has the same meaning as in article V, paragraph 9, of the 1992 Liability Convention.
5. Ship’s tonnage has the same meaning as in article V, paragraph 10, of the 1992 Liability Convention.
6. Ton, in relation to oil, means a metric ton.
7. Guarantor means any person providing insurance or other financial security to cover an owner’s liability in pursuance of article VII, paragraph I, of the 1992 Liability Convention.
8. Terminal installation means any site for the storage of oil in bulk which is capable of receiving oil from waterborne transportation, including any facility situated off-shore and linked to such site.
9. Where an incident consists of a series of occurrences, it shall be treated as having occurred on the date of the first such occurrence.
1. An International Fund for compensation for pollution damage, to be named „The International Oil Pollution Compensation Fund 1992” and hereinafter referred to as „the Fund”, is hereby established with the following aims:
(a) to provide compensation for pollution damage to the extent that the protection afforded by the 1992 Liability Convention is inadequate;
(b) to give effect to the related purposes set out in this Convention.
2. The Fund shall in each Contracting State be recognised as a legal person capable under the laws of that State of assuming rights and obligations and of being a party in legal proceedings before the courts of that State. Each Contracting State shall recognise the Director of the Fund (hereinafter referred to as „The Director”) as the legal representative of the Fund.
This Convention shall apply exclusively:
(a) to pollution damage caused:
(i) in the territory, including the territorial sea, of a Contracting State, and
(ii) in the exclusive economic zone of a Contracting State, established in accordance with international law, or, if a Contracting State has not established such a zone, in an area beyond and adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from which the breadth of its territorial sea is measured;
(b) to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage.
1. For the purpose of fulfilling its function under article 2, paragraph I (a), the Fund shall pay compensation to any person suffering pollution damage if such person has been unable to obtain full and adequate compensation for the damage under the terms of the 1992 Liability Convention,
(a) because no liability for the damage arises under the 1992 Liability Convention;
(b) because the owner liable for the damage under the 1992 Liability Convention is financially incapable of meeting his obligations in full and any financial security that may be provided under article VII of that Convention does not cover or is insufficient to satisfy the claims for compensation for the damage; an owner being treated as financially incapable of meeting his obligations and a financial security being treated as insufficient if the person suffering the damage has been unable to obtain full satisfaction of the amount of compensation due under the 1992 Liability Convention after having taken all reasonable steps to pursue the legal remedies available to him;
(c) because the damage exceeds the owner’s liability under the 1992 Liability Convention as limited pursuant to article V, paragraph I, of that Convention or under the terms of any other international Convention in force or open for signature, ratification or accession at the date of this Convention.
Expenses reasonably incurred or sacrifices reasonably made by the owner voluntarily to prevent or minimise pollution damage shall be treated as pollution damage for the purposes of this article.
2. The Fund shall incur no obligation under the preceding paragraph if:
(a) it proves that the pollution damage resulted from an act of war, hostilities, civil war or insurrection or was caused by oil which has escaped or been discharged from a warship or other ship owned or operated by a State and used, at the time of the incident, only on Government non-commercial service; or
(b) the claimant cannot prove that the damage resulted from an incident involving one or more ships.
3. If the Fund proves that the pollution damage resulted wholly or partially either from an act or omission done with the intent to cause damage by the person who suffered the damage or from the negligence of that person, the Fund may be exonerated wholly or partially from its obligation to pay compensation to such person. The Fund shall in any event be exonerated to the extent that the shipowner may have been exonerated under article III, paragraph 3, of the 1992 Liability Convention. However, there shall be no such exoneration of the Fund with regard to preventive measures.
4. (a) Except as otherwise provided in subparagraphs (b) and (c) of this paragraph, the aggregate amount of compensation payable by the Fund under this article shall in respect of any one incident be limited, so that the total sum of that amount and the amount of compensation actually paid under the 1992 Liability Convention for pollution damage within the scope of application of this Convention as defined in article 3 shall not exceed 135 million units of account.
(b) Except as otherwise provided in subparagraph (c), the aggregate amount of compensation payable by the Fund under this article for pollution damage resulting from a natural phenomenon of an exceptional, inevitable and irresistible character shall not exceed 135 million units of account.
(c) The maximum amount of compensation referred to in subparagraphs (a) and (b) shall be 200 million units of account with respect to any incident occurring during any period when there are three Parties to this Convention in respect of which the combined relevant quantity of contributing oil received by persons in the territories of such Parties, during the preceding calendar year, equalled or exceeded 600 million tons.
(d) Interest accrued on a fund constituted in accordance with article V, paragraph 3, of the 1992 Liability Convention, if any, shall not be taken into account for the computation of the maximum compensation payable by the Fund under this article.
(e) The amounts mentioned in this article shall be converted into national currency on the basis of the value of that currency by reference to the Special Drawing Right on the date of the decision of the Assembly of the Fund as to the first date of payment of compensation.
5. Where the amount of established claims against the Fund exceeds the aggregate amount of compensation payable under paragraph 4, the amount available shall be distributed in such a manner that the proportion between any established claim and the amount of compensation actually recovered by the claimant under this Convention shall be the same for all claimants.
6. The Assembly of the Fund may decide that, in exceptional cases, compensation in accordance with this Convention can be paid even if the owner of the ship has not constituted a fund in accordance with article V, paragraph 3, of the 1992 Liability Convention. In such case paragraph 4(e) of this article applies accordingly.
7. The Fund shall, at the request of a Contracting State, use its good offices as necessary to assist that State to secure promptly such personnel, material and services as are necessary to enable the State to take measures to prevent or mitigate pollution damage arising from an incident in respect of which the Fund may be called upon to pay compensation under this Convention.
8. The Fund may on conditions to be laid down in the Internal Regulations provide credit facilities with a view to the taking of preventive measures against pollution damage arising from a particular incident in respect of which the Fund may be called upon to pay compensation under this Convention.
Rights to compensation under article 4 shall be extinguished unless an action is brought thereunder or a notification has been made pursuant to article 7, paragraph 6, within three years from the date when the damage occurred. However, in no case shall an action be brought after six years from the date of the incident which caused the damage.
1. Subject to the subsequent provisions of this article, any action against the Fund for compensation under article 4 of this Convention shall be brought only before a court competent under article IX of the 1992 Liability Convention in respect of actions against the owner who is or who would, but for the provisions of article III, paragraph 2, of that Convention, have been liable for pollution damage caused by the relevant incident.
2. Each Contracting State shall ensure that its courts possess the necessary jurisdiction to entertain such actions against the Fund as are referred to in paragraph I.
3. Where an action for compensation for pollution damage has been brought before a court competent under article IX of the 1992 Liability Convention against the owner of a ship or his guarantor, such court shall have exclusive jurisdictional competence over any action against the Fund for compensation under the provisions of article 4 of this Convention in respect of the same damage. However, where an action for compensation for pollution damage under the 1992 Liability Convention has been brought before a court in a State Party to the 1992 Liability Convention but not to this Convention, any action against the Fund under article 4 of this Convention shall at the option of the claimant be brought either before a court of the State where the Fund has its headquarters or before any court of a State Party to this Convention competent under article IX of the 1992 Liability Convention.
4. Each Contracting State shall ensure that the Fund shall have the right to intervene as a party to any legal proceedings instituted in accordance with article IX of the 1992 Liability Convention before a competent court of that State against the owner of a ship or his guarantor.
5. Except as otherwise provided in paragraph 6, the Fund shall not be bound by any judgement or decision in proceedings to which it has not been a party or by any settlement to which it is not a party.
6. Without prejudice to the provisions of paragraph 4, where an action under the 1992 Liability Convention for compensation for pollution damage has been brought against an owner or his guarantor before a competent court in a Contracting State, each party to the proceedings shall be entitled under the national law of that State to notify the Fund of the proceedings. Where such notification has been made in accordance with the formalities required by the law of the court seized and in such time and in such a manner that the Fund has in fact been in a position effectively to intervene as a party to the proceedings, any judgement rendered by the court in such proceedings shall, after it has become final and enforceable in the State where the judgement was given, become binding upon the Fund in the sense that the facts and findings in that judgement may not be disputed by the Fund even if the Fund has not actually intervened in the proceedings.
Subject to any decision concerning the distribution referred to in article 4, paragraph 5, any judgement given against the Fund by a court having jurisdiction in accordance with article 7, paragraphs I and 3, shall, when it has become enforceable in the State of origin and is in that State no longer subject to ordinary forms of review, be recognised and enforceable in each Contracting State on the same conditions as are prescribed in article X of the 1992 Liability Convention.
1. The Fund shall, in respect of any amount of compensation for pollution damage paid by the Fund in accordance with article 4, paragraph I, of this Convention, acquire by subrogation the rights that the person so compensated may enjoy under the 1992 Liability Convention against the owner or his guarantor.
2. Nothing in this Convention shall prejudice any right of recourse or subrogation of the Fund against persons other than those referred to in the preceding paragraph. In any event the right of the Fund to subrogation against such person shall not be less favourable that that of an insurer of the person to whom compensation has been paid.
3. Without prejudice to any other rights of subrogation or recourse against the Fund which may exist, a Contracting State or agency thereof which has paid compensation for pollution damage in accordance with provisions of national law shall acquire by subrogation the rights which the person so compensated would have enjoyed under this Convention.
1. Annual contributions to the Fund shall be made in respect of each Contracting State by any person who, in the calendar year referred to in article 12, paragraph 2(a) or (b), has received in total quantities exceeding 150,000 tons:
(a) in the ports or terminal installations in the territory of that State contributing oil carried by sea to such ports or terminal installations; and
(b) in any installations situated in the territory of that Contracting State contributing oil which has been carried by sea and discharged in a port or terminal installation of a non-contracting State, provided that contributing oil shall only be taken into account by virtue of this sub-paragraph on first receipt in a Contracting State after its discharge in that non-contracting State.
2. (a) For the purposes of paragraph I, where the quantity of contributing oil received in the territory of a Contracting State by any person in a calendar year when aggregated with the quantity of contributing oil received in the same Contracting State in that year by any associated person or persons exceeds 150,000 tons, such person shall pay contributions in respect of the actual quantity received by him, notwithstanding that that quantity did not exceed 150,000 tons.
(b) Associated person means any subsidiary or commonly controlled entity. The question whether a person comes within this definition shall be determined by the national law of the State concerned.
1. With a view to assessing the amount of annual contributions due, if any, and taking account of the necessity to maintain sufficient liquid funds, the Assembly shall for each calendar year make an estimate in the form of a budget of:
(i) Expenditure
(a) costs and expenses of the administration of the Fund in the relevant year and any deficit from operations in preceding years;
(b) payments to be made by the Fund in the relevant year for the satisfaction of claims against the Fund due under article 4, including repayment on loans previously taken by the Fund for the satisfaction of such claims, to the extent that the aggregate amount of such claims in respect of any one incident does not exceed four million units of account;
(c) payments to be made by the Fund in the relevant year for the satisfaction of claims against the Fund due under article 4, including repayments on loans previously taken by the Fund for the satisfaction of such claims, to the extent that the aggregate amount of such claims in respect of any one incident is in excess of four million units of account;
(ii) Income
(a) surplus funds from operations in preceding years, including any interest;
(b) annual contributions, if required to balance the budget;
(c) any other income,
2. The Assembly shall decide the total amount of contributions to be levied. On the basis of that decision, the Director shall, in respect of each Contracting State, calculate for each person referred to in article 10 the amount of his annual contribution:
(a) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph 1 (i) (a) and (b) on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received in the relevant State by such person during the preceding calendar year; and
(b) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph 1 (i) (c) of this article on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received by such person during the calendar year preceding that in which the incident in question occurred, provided that the State was a Party to this Convention at the date of the incident.
3. The sums referred to in paragraph 2 above shall be arrived at by dividing the relevant total amount of contributions required by the total amount of contributing oil received in all Contracting States in the relevant year.
4. The annual contribution shall be due on the date to be laid down in the Internal Regulations of the Fund. The Assembly may decide on a different date of payment.
5. The Assembly may decide, under conditions to be laid down in the Financial Regulations of the Fund, to make transfers between funds received in accordance with article 12.2(a) and funds received in accordance with article 12.2(b).
1. The amount of any contribution due under article 12 and which is in arrears shall bear interest at a rate which shall be determined in accordance with the Internal Regulations of the Fund, provided that different rates may be fixed for different circumstances.
2. Each Contracting State shall ensure that any obligation to contribute to the Fund arising under this Convention in respect of oil received within the territory of that State is fulfilled and shall take any appropriate measures under its law, including the imposing of such sanctions as it may deem necessary, with a view to the effective execution of any such obligation; provided, however, that such measures shall only be directed against those persons who are under an obligation to contribute to the Fund.
3. Where a person who is liable in accordance with the provisions of articles 10 and 12 to make contributions to the Fund does not fulfil his obligations in respect of any such contribution or any part thereof and is in arrears, the Director shall take all appropriate action against such person on behalf of the Fund with a view to the recovery of the amount due. However, where the defaulting contributor is manifestly insolvent or the circumstances otherwise so warrant, the Assembly may, upon recommendation of the Director, decide that no action shall be taken or continued against the contributor.
1. Each Contracting State may at the time when it deposits its instrument of ratification or accession or at any time thereafter declare that it assumes itself obligations that are incumbent under this Convention on any person who is liable to contribute to the Fund in accordance with article 10, paragraph I, in respect of oil received within the territory of that State, Such declaration shall be made in writing and shall specify which obligations are assumed.
2. Where a declaration under paragraph I is made prior to the entry into force of this Convention in accordance with article 40, it shall be deposited with the Secretary-General of the Organisation who shall after the entry into force of the Convention communicate the declaration to the Director.
3. A declaration under paragraph I which is made after the entry into force of this Convention shall be deposited with the Director.
4. A declaration made in accordance with this article may be withdrawn by the relevant State giving notice thereof in writing to the Director. Such notification shall take effect three months after the Director’s receipt thereof.
5. Any State which is bound by a declaration made under this article shall, in any proceedings brought against it before a competent court in respect of any obligation specified in the declaration, waive any immunity that it would otherwise be entitled to invoke.
1. Each Contracting State shall ensure that any person who receives contributing oil within its territory in such quantities that he is liable to contribute to the Fund appears on a list to be established and kept up to date by the Director in accordance with the subsequent provisions of this article.
2. For the purposes set out in paragraph I, each Contracting State shall communicate, at a time and in the manner to be prescribed in the Internal Regulations, to the Director the name and address of any person who in respect of that State is liable to contribute to the Fund pursuant to article 10, as well as data on the relevant quantities of contributing oil received by any such person during the preceding calendar year.
3. For the purposes of ascertaining who are, at any given time, the persons liable to contribute to the Fund in accordance with article 10, paragraph I, and of establishing, where applicable, the quantities of oil to be taken into account for any such person when determining the amount of his contribution, the list shall be prima facie evidence of the facts stated therein.
4. Where a Contracting State does not fulfil its obligations to submit to the Director the communication referred to in paragraph 2 and this results in a financial loss for the Fund, that Contracting State shall be liable to compensate the Fund for such loss. The Assembly shall, on the recommendation of the Director, decide whether such compensation shall be payable by that Contracting State.
The Fund shall have an Assembly and a Secretariat headed by a Director.
The Assembly shall consist of all Contracting States to this Convention.
The functions of the Assembly shall be:
1. to elect at each regular session its Chairman and two Vice-Chairmen who shall hold office until the next regular session;
2. to determine its own rules of procedure, subject to the provisions of this Convention;
3. to adopt Internal Regulations necessary for the proper functioning of the Fund;
4. to appoint the Director and make provisions for the appointment of such other personnel as may be necessary and determine the terms and conditions of service of the Director and other personnel;
5. to adopt the annual budget and fix the annual contributions;
6. to appoint auditors and approve the accounts of the Fund;
7. to approve settlements of claims against the Fund, to take decisions in respect of the distribution among claimants of the available amount of compensation in accordance with article 4, paragraphs, and to determine the terms and conditions according to which provisional payments in respect of claims shall be made with a view to ensuring that victims of pollution damage are compensated as promptly as possible;
8. [deleted]
9. to establish any temporary or permanent subsidiary body it may consider to be necessary, to define its terms of reference and to give it the authority needed to perform the functions entrusted to it; when appointing the members of such body, the Assembly shall endeavour to secure an equitable geographical distribution of members and to ensure that the Contracting States, in respect of which the largest quantities of contributing oil are being received, are appropriately represented; the Rules of Procedure of the Assembly may be applied, mutatis mutandis, for the work of such subsidiary body;
10. to determine which non-Contracting States and which inter-governmental and international non-governmental organisations shall be admitted to take part, without voting rights, in meetings of the Assembly and subsidiary bodies;
11. to give instructions concerning the administration of the Fund to the Director and subsidiary bodies;
12. [deleted]
13. to supervise the proper execution of the Convention and of its own decisions;
14. to perform such other functions as are allocated to it under the Convention or are otherwise necessary for the proper operation of the Fund.
1. Regular sessions of the Assembly shall take place once every calendar year upon convocation by the Director.
2. Extraordinary sessions of the Assembly shall be convened by the Director at the request of at least one-third of the members of the Assembly and may be convened on the Director’s own initiative after consultation with the Chairman of the Assembly. The Director shall give members at least thirty days’ notice of such sessions.
A majority of the members of the Assembly shall constitute a quorum for its meetings.
1. The Secretariat shall comprise the Director and such staff as the administration of the Fund may require.
2. The Director shall be the legal representative of the Fund.
1. The Director shall be the chief administrative officer of the Fund. Subject to the instructions given to him by the Assembly, he shall perform those functions which are assigned to him by this Convention, the Internal Regulations of the Fund and the Assembly.
2. The Director shall in particular
(a) appoint the personnel required for the administration of the Fund;
(b) take all appropriate measures with a view to the proper administration of the Fund’s assets;
(c) collect the contributions due under this Convention while observing in particular the provisions of article 13, paragraph 3;
(d) to the extent necessary to deal with claims against the Fund and carry out the other functions of the Fund, employ the services of legal, financial and other experts;
(e) take all appropriate measures for dealing with claims against the Fund within the limits and on conditions to be laid down in the Internal Regulations, including the final settlement of claims without the prior approval of the Assembly where these Regulations so provide;
(f) prepare and submit to the Assembly the financial statements and budget estimates for each calendar year;
(g) prepare, in consultation with the Chairman of the Assembly, and publish a report of the activities of the Fund during the previous calendar year;
(h) prepare, collect and circulate the papers, documents, agenda, minutes and information that may be required for the work of the Assembly and subsidiary bodies.
In the performance of their duties the Director and the staff and experts appointed by him shall not seek or receive instructions from any Government or from any authority external to the Fund. They shall refrain from any action which might reflect on their position as international officials. Each Contracting State on its part undertakes to respect the exclusively international character of the responsibilities of the Director and the staff and experts appointed by him, and not to seek to influence them in the discharge of their duties.
1. Each Contracting State shall bear the salary, travel and other expenses of its own delegation to the Assembly and of its representatives on subsidiary bodies.
2. Any other expenses incurred in the operation of the Fund shall be borne by the Fund.
The following provisions shall apply to voting in the Assembly:
(a) each member shall have one vote;
(b) except as otherwise provided in article 33, decisions of the Assembly shall be by a majority vote of the members present and voting;
(c) decisions where a three-fourths or a two-thirds majority is required shall be by a three-fourths or two-thirds majority vote, as the case may be, of those present;
(d) for the purpose of this article the phrase „members present” means „members present at the meeting at the time of the vote”, and the phrase „members present and voting” means „members present and casting an affirmative or negative vote”. Members who abstain from voting shall be considered as not voting.
The following decisions of the Assembly shall require a two-thirds majority:
(a) a decision under article 13, paragraph 3, not to take or continue action against a contributor;
(b) the appointment of the Director under article 18, paragraph 4;
(c) the establishment of subsidiary bodies, under article 18, paragraph 9, and matters relating to such establishment.
1. The Fund, its assets, income, including contributions, and other property shall enjoy in all Contracting States exemption from all direct taxation.
2. When the Fund makes substantial purchases of movable or immovable property, or has important work carried out which is necessary for the exercise of its official activities and the cost of which includes indirect taxes or sales taxes, the Governments of Member States shall take, whenever possible, appropriate measures for the remission or refund of the amount of such duties and taxes.
3. No exemption shall be accorded in the case of duties, taxes or dues which merely constitute payment for public utility services.
4. The Fund shall enjoy exemption from all customs duties, taxes and other related taxes on articles imported or exported by it or on its behalf for its official use. Articles thus imported shall not be transferred either for consideration or gratis on the territory of the country into which they have been imported except on conditions agreed by the Government of that country.
5. Persons contributing to the Fund and victims and owners of ships receiving compensation from. The Fund shall be subject to the fiscal legislation of the State where they are taxable, no special exemption or other benefit being conferred on them in this respect.
6. Information relating to individual contributors supplied for the purpose of this Convention shall not be divulged outside the Fund except in so far as it may be strictly necessary to enable the Fund to carry out its functions including the bringing and defending of legal proceedings.
7. Independently of existing or future regulations concerning currency or transfers, Contracting States shall authorise the transfer and payment of any contribution to the Fund and of any compensation paid by the Fund without any restriction.
Claims for compensation under article 4 arising from incidents occurring after the date of entry into force of this Convention may not be brought against the Fund earlier than the one hundred and twentieth day after that date.
The Secretary-General of the Organisation shall convene the first session of the Assembly. This session shall take place as soon as possible after entry into force of this Convention and, in any case, not more than thirty days after such entry into force.
The following transitional provisions shall apply in the period, hereinafter referred to as the transitional period, commencing with the date of entry into force of this Convention and ending with the date on which the denunciations provided for in article 31 of the 1992 Protocol to amend the 1971 Fund Convention take effect:
(a) In the application of paragraph I (a) of. article 2 of this Convention, the reference to the 1992 Liability Convention shall include reference to the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1969, either in its original version or as amended by the Protocol thereto of 1976 (referred to in this article as „the 1969 Liability Convention”), and also the 1971 Fund Convention.
(b) Where an incident has caused pollution damage within the scope of this Convention, the Fund shall pay compensation to any person suffering pollution damage only if, and to the extent that, such person has been unable to obtain full and adequate compensation for the damage under the terms of the 1969 Liability Convention, the 1971 Fund Convention and the 1992 Liability Convention, provided that, in respect of pollution damage within the scope of this Convention in respect of a Party to this Convention but not a Party to the 1971 Fund Convention, the Fund shall pay compensation to any person suffering pollution damage only if, and to the extent that, such person would have been unable to obtain full and adequate compensation had that State been party to each of the above-mentioned Conventions.
(c) In the application of article 4 of this Convention, the amount to be taken into account in determining the aggregate amount of compensation payable by the Fund shall also include the amount of compensation actually paid under the 1969 Liability Convention, if any, and the amount of compensation actually paid or deemed to have been paid under the 1971 Fund Convention.
(d) Paragraph I of article 9 of this Convention shall also apply to the rights enjoyed under the 1969 Liability Convention.
1. Subject to paragraph 4 of this article, the aggregate amount of the annual contributions payable in respect of contributing oil received in a single Contracting State during a calendar year shall not exceed 27.5% of the total amount of annual contributions pursuant to the 1992 Protocol to amend the 1971 Fund Convention, in respect of that calendar year.
2. If the application of the provisions in paragraphs 2 and 3 of article 12 would result in the aggregate amount of the contributions payable by contributors in a single Contracting State in respect of a given calendar year exceeding 27.5% of the total annual contributions, the contributions payable by all contributors in that State shall be reduced pro rata so that their aggregate contributions equal 27.5% of the total annual contributions to the Fund in respect of that year.
3. If the contributions payable by persons in a given Contracting State shall be reduced pursuant to paragraph 2 of this article, the contributions payable by persons in all other Contracting States shall be increased pm rata so as to ensure that the total amount of contributions payable by all persons liable to contnbute to the Fund in respect of the calendar year in question will reach the total amount of contributions decided by the Assembly.
4. The provisions in paragraphs I to 3 of this article shall operate until the total quantity of contributing oil received in all Contracting States in a calendar year has reached 750 million tons or until a period of 5 years after the date of entry into force of the said 1992 Protocol has elapsed, whichever occurs earlier.
Notwithstanding the provisions of this Convention, the following provisions shall apply to the administration of the Fund during the period in which both the 1971 Fund Convention and this Convention are in force:
(a) The Secretariat of the Fund, established by the 1971 Fund Convention (hereinafter referred to as „the 1971 Fund”), headed by the Director, may also function as the Secretariat and the Director of the Fund.
(b) If, in accordance with subparagraph (a), the Secretariat and the Director of the 1971 Fund also perform the function of Secretariat and Director of the Fund, the Fund shall be represented, in cases of conflict of interests between the 1971 Fund and the Fund, by the Chairman of the Assembly of the Fund.
(c) The Director and the staff and experts appointed by him, performing their duties under this Convention and the 1971 Fund Convention, shall not be regarded as contravening the provisions of article 30 of this Convention in so far as they discharge their duties in accordance with this article.
(d) The Assembly of the Fund shall endeavour not to take decisions which are incompatible with decisions taken by the Assembly of the 1971 Fund. If differences of opinion with respect to common administrative issues arise, the Assembly of the Fund shall try to reach a consensus with the Assembly of the 1971 Fund, in a spirit of mutual co-operation and with the common aims of both organisations in mind.
(e) The Fund may succeed to the rights, obligations and assets of the 1971 Fund if the Assembly of the 1971 Fund so decides, in accordance with article 44, paragraph 2, of the 1971 Fund Convention.
(f) The Fund shall reimburse to the 1971 Fund all costs and expenses arising from administrative services performed by the 1971 Fund on behalf of the Fund.
The final clauses of this Convention shall be articles 28 to 39 of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention. References in this Convention to Contracting States shall be taken to mean references to the Contracting States of that Protocol.
[articles 28 to 39 of the Protocol of 1992 to Amend the 1991 Fund Convention]
1. This Protocol shall be open for signature at London from 15 January 1993 to 14 January 1994 by any State which has signed the 1992 Liability Convention.
2. Subject to paragraph 4, this Protocol shall be ratified, accepted or approved by States which have signed it.
3. Subject to paragraph 4, this Protocol is open for accession by States which did not sign it.
4. This Protocol may be ratified, accepted, approved or acceded to only by States which have ratified, accepted, approved or acceded to the 1992 Liability Convention.
5. Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of a formal instrument to that effect With the Secretary-General of the Organisation.
6. A State which is a Party to this Protocol but is not a Party to the 1971 Fund Convention shall be bound by the provisions of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol in relation to other Parties hereto, but shall not be bound by the provisions of the 1971 Fund Convention in relation to Parties thereto.
7. Any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited after the entry into force of an amendment to the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol shall be deemed to apply to the Convention so amended, as modified by such amendment.
1. Before this Protocol comes into force for a State, that State shall, when depositing an instrument referred to in article 28, paragraph 5, and annually thereafter at a date to be determined by the Secretary-General of the Organisation, communicate to him the name and address of any person who in respect of that State would be liable to contribute to the Fund pursuant to article 10 of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol as well as data on the relevant quantities of contributing oil received by any such person in the territory of that State during the preceding calendar year.
2. During the transitional period, the Director shall, for Parties, communicate annually to the Secretary-General of the Organisation data on quantities of contributing oil received by persons liable to contribute to the Fund pursuant to article 10 of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol.
1. This Protocol shall enter into force 12 months following the date on which the following requirements are fulfilled:
(a) at least eight States have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General of the Organisation; and
(b) the Secretary-General of the Organisation has received information in accordance with article 29 that those persons who would be liable to contribute pursuant to article 10 of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol have received during the preceding calendar year a total quantity of at least 450 million tons of contributing oil.
2. However, this Protocol shall not enter into force before the 1992 Liability Convention has entered into force.
3. For each State which ratifies, accepts, approves or accedes to this Protocol after the conditions in paragraph I for entry into force have been met, the Protocol shall enter into force 12 months following the date of the deposit by such State of the appropriate instrument.
4. Any State may, at the time of the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of this Protocol declare that such instrument shall not take effect for the purpose of this article until the end of the six-month period in article 31.
5. Any State which has made a declaration in accordance with the preceding paragraph may withdraw it at any time by means of a notification addressed to the Secretary-General of the Organisation. Any such withdrawal shall take effect on the date the notification is received, and any State making such a withdrawal shall be deemed to have deposited its instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of this Protocol on that date.
6. Any State which has made a declaration under article 13, paragraph 2, of the Protocol of 1992 to amend the 1969 Liability Convention shall be deemed to have also made a declaration under paragraph 4 of this article. Withdrawal of a declaration under the said article 13, paragraph 2, shall be deemed to constitute withdrawal also under paragraph 5 of this article.
Subject to article 30, within six months following the date on which the following requirements are fulfilled:
(a) at least eight States have become Parties to this Protocol or have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General of the Organisation, whether or not subject to article 30, paragraph 4, and
(b) the Secretary-General of the Organisation has received information in accordance with article 29 that those persons who are or would be liable to contribute pursuant to article 10 of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol have received during the preceding calendar year a total quantity of at least 750 million tons of contributing oil;
each Party to this Protocol and each State which has deposited an instrument of ratification, acceptance, approval or accession, whether or not subject to article 30, paragraph 4, shall, if Party thereto, denounce the 1971 Fund Convention and the 1969 Liability Convention with effect 12 months after the expiry of the above-mentioned six-month period.
1. A conference for the purpose of revising or amending the 1992 Fund Convention may be convened by the Organisation.
2. The Organisation shall convene a Conference of Contracting States for the purpose of revising or amending the 1992 Fund Convention at the request of not less than one third of all Contracting States.
1. Upon the request of at least one quarter of the Contracting States, any proposal to amend the limits of amounts of compensation laid down in article 4, paragraph 4, of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol shall be circulated by the Secretary-General to all Members of the Organisation and to all Contracting States.
2. Any amendment proposed and circulated as above shall be submitted to the Legal Committee of the Organisation for consideration at a date at least six months after the date of its circulation.
3. All Contracting States to the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol, whether or not Members of the Organisation, shall be entitled to participate in the proceedings of the Legal Committee for the consideration and adoption of amendments.
4. Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of the Contracting States present and voting in the Legal Committee, expanded as provided for in paragraph 3, on condition that at least one half of the Contracting States shall be present at the time of voting.
5. When acting on a proposal to amend the limits, the Legal Committee shall take into account the experience of incidents and in particular the amount of damage resulting therefrom and changes in the monetary values. It shall also take into account the relationship between the limits in article 4, paragraph, 4, of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol and those in article V, paragraph I, of the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992.
6.(a) No amendment of the limits under this article may be considered before 15 January 1998 nor less than five years from the date of entry into force of a previous amendment under this article. No amendment under this article shall be considered before this Protocol has entered into force.
(b) No limit may be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol increased by 6% per year calculated on a compound basis from 15 January 1993.
(c) No limit may be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol multiplied by three.
7. Any amendment adopted in accordance with paragraph 4 shall be notified by the Organisation to all Contracting States. The amendment shall be deemed to have been accepted at the end of a period of 18 months after the date of notification unless within that period not less than one quarter of the States that were Contracting States at the time of the adoption of the amendment by the Legal Committee have communicated to the Organisation that they do not accept the amendment in which case the amendment is rejected and shall have no effect.
8. An amendment deemed to have been accepted in accordance with paragraph 7 shall enter into force 18 months after its acceptance.
9. All Contracting States shall be bound by the amendment, unless they denounce this Protocol in accordance with article 34, paragraphs I and 2, at least six months before the amendment enters into force. Such denunciation shall take effect when the amendment enters into force.
10. When an amendment has been adopted by the Legal Committee but the 18-month period for its acceptance has not yet expired, a State which becomes a Contracting State during that period shall be bound by the amendment if it enters into force. A State which becomes a Contracting State after that period shall be bound by an amendment which has been accepted in accordance with paragraph 7. In the cases referred to in this paragraph, a State becomes bound by an amendment when that amendment enters into force, or when this Protocol enters into force for that State, if later.
1. This Protocol may be denounced by any Party at any time after the date on which it enters into force for that Party.
2. Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General of the Organisation.
3. A denunciation shall take effect twelve months, or such longer period as may be specified in the instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General of the Organisation.
4. Denunciation of the 1992 Liability Convention shall be deemed to be a denunciation of this Protocol. Such denunciation shall take effect on the date on which denunciation of the Protocol of 1992 to amend the 1969 Liability Convention takes effect according to article 16 of that Protocol.
5. Any Contracting State to this Protocol which has not denounced the 1971 Fund Convention and the 1969 Liability Convention as required by article 31 shall be deemed to have denounced this Protocol with effect twelve months after the expiry of the six-month period mentioned in that article. As from the date on which the denunciations provided for in article 31 take effect, any Party to this Protocol which deposits an instrument of ratification, acceptance, approval or accession to the 1969 Liability Convention shall be deemed to have denounced this Protocol with effect from the date on which such instrument takes effect.
6. As between the Parties to this Protocol, denunciation by any of them of the 1971 Fund Convention in accordance with article 41 thereof shall not be construed in any way as a denunciation of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol.
7. Notwithstanding a denunciation of this Protocol by a Party pursuant to this Article, any provisions of this Protocol relating to the obligations to make contributions under article 10 of the 1971 Fund Convention as amended by this Protocol with respect to an incident referred to in article 12, paragraph 2(b), of that amended Convention and occurring before the denunciation takes effect shall continue to apply.
1. Any Contracting State may, within 90 days after the deposit of an instrument of denunciation the result of which it considers will significantly increase the level of contributions for the remaining Contracting States, request the Director to convene an extraordinary session of the Assembly. The Director shall convene the Assembly to meet not later than 60 days after receipt of the request.
2. The Director may convene, on his own initiative, an extraordinary session of the Assembly to meet within 60 days after the deposit of any instrument of denunciation, if he considers that such denunciation will result in a significant increase in the level of contributions of the remaining Contracting States.
3. If the Assembly at an extraordinary session convened in accordance with paragraph I or 2 decides that the denunciation will result in a significant increase in the level of contributions for the remaining Contracting States, any such State may, not later than 120 days before the date on which the denunciation takes effect, denounce this Protocol with effect from the same date.
1. This Protocol shall cease to be in force on the date when the number of Contracting States falls below three.
2. States which are bound by this Protocol on the day before the date it ceases to be in force shall enable the Fund to exercise its functions as described under article 37 of this Protocol and shall, for that purpose only, remain bound by this Protocol.
1. If this Protocol ceases to be in force, the Fund shall nevertheless:
(a) meet its obligations in respect of any incident occurring before the Protocol ceased to be in force;
(b) be entitled to exercise its rights to contributions to the extent that these contributions are necessary to meet the obligations under subparagraph (a), including expenses for the administration of the Fund necessary for this purpose.
2. The Assembly shall take all appropriate measures to complete the winding up of the Fund including the distribution in an equitable manner of any remaining assets among those persons who have contributed to the Fund.
3. For the purposes of this article the Fund shall remain a legal person.
1. This Protocol and any amendments accepted under article 33 shall be deposited with the Secretary-General of the Organisation.
2. The Secretary-General of the Organisation shall:
(a) inform all States which have signed or acceded to this Protocol of:
(i) each new signature or deposit of an instrument together with the date thereof;
(ii) each declaration and notification under article 30 including declarations and withdrawals deemed to have been made in accordance with that article;
(iii) the date of entry into force of this Protocol;
(iv) the date by which denunciations provided for in article 31 are required to be made;
(v) any proposal to amend limits of amounts of compensation which has been made in accordance with article 33, paragraph 1;
(vi) any amendment which has been adopted in accordance with article 33, paragraph 4;
(vii) any amendment deemed to have been accepted under article 33, paragraph 7, together with the date on which that amendment shall enter into force in accordance with paragraphs 8 and 9 of that article;
(viii) the deposit of an instrument of denunciation of this Protocol together with the date of the deposit and the date on which it takes effect;
(ix) any denunciation deemed to have been made under article 34, paragraph 5;
(x) any communication called for by any article in this Protocol;
(b) transmit certified true copies of this Protocol to all Signatory States and to all States which accede to the Protocol.
3. As soon as this Protocol enters into force, the text shall be transmitted by the Secretary-General of the Organisation to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with article 102 of the Charter of the United Nations.
This Protocol is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic.
DONE AT LONDON this twenty-seventh day of November one thousand nine hundred and ninety-two.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned being duly authorised for that purpose have signed this Protocol. * ”
Az egyezmény alkalmazásában:
1. Az 1992. évi Felelősségi Egyezmény az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény.
1.bis Az 1971. évi Alap Egyezmény az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1971. évi Nemzetközi Egyezmény. A nevezett egyezményhez tartozó 1976. évi jegyzőkönyv részes államaira nézve a fogalmat úgy kell tekinteni, hogy az magában foglalja a nevezett Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezményt.
2. Hajó, Személy, Tulajdonos, Olaj, Szennyezéssel okozott kár, Megelőző Intézkedések, Esemény és Szervezet jelentése ugyanaz, mint az 1992. évi Felelősségi Egyezmény 1. cikkében.
3. Hozzájárulási olaj jelent nyersolajat és tüzelőolajat az alábbi (a) és (b) alpontok meghatározása szerint:
(a) Nyersolaj a talajban természetesen előforduló minden cseppfolyós szénhidrogén keverék, legyen az kezelt vagy kezeletlen, hogy szállításra alkalmassá váljon. Ugyancsak magában foglal nyersolajakat, melyekből bizonyos desztillátum frakciókat kivontak (esetenként „redukált kőolajak” néven említve), vagy amelyekhez bizonyos desztillátum frakciókat hozzáadtak (esetenként „hegyes” vagy „rekonstruált” nyersolajak néven említve).
(b) Tüzelőolaj jelent nehéz desztillátumokat vagy nyersolajmaradványokat, vagy ilyen anyagok elegyeit, melyet hő vagy energia előállítása céljára használnak, az „American Society for Testing and Materials’ Specification for Number Four Fuel Oil (Designation D 396–69)” szerinti egyenértékű vagy nehezebb minőségben.
4. Az „elszámolási egység” jelentése ugyanaz, mint az 1992. évi Felelősségi Egyezmény V. cikkének 9. szakaszában.
5. Hajó tonnatartalma jelentése ugyanaz, mint az 1992. évi Felelősségi Egyezmény V. cikkének 10. szakaszában.
6. Tonna, amely olajra vonatkozóan 1000 kg-os tonnát jelent.
7. Kezes, a tulajdonos felelősségének fedezetére – az 1992. évi Felelősségi Egyezmény VII. cikke 1. szakaszának megfelelően –, biztosítást vagy más pénzügyi biztosítékot nyújtó személy.
8. Terminál berendezés jelent az ömlesztett olaj tárolására szolgáló minden telephelyet, amely vízi szállítás útján érkező olaj fogadására szolgál, ideértve a partok előtt elhelyezkedő és ilyen telephelyhez kapcsolt létesítményt.
9. Amennyiben baleseti esemény előfordulások sorozatából áll, úgy a baleseti esemény dátumául az első esemény napjának dátuma a baleseti esemény dátuma.
1. Az olajszennyezéssel okozott kár megtérítésére alap létesül, amelynek neve: Nemzetközi Olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló alap 1992 (a továbbiakban: Alap), a következő célkitűzések teljesítésére:
(a) kártérítés nyújtása a szennyezéssel okozott kárért, olyan mértékig, amennyire az 1992. évi Felelősségi Egyezmény által nyújtott védelem elégtelen;
(b) érvényesíteni az Alap Egyezményben rögzített szándékokat.
2. Szerződő Államban az Alapot jogi személyként kell elismerni, amely a Szerződő Állam jogszabályi rendelkezéseiben meghatározott mértékig jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető az Állam bíróságai előtt folyó jogi eljárásokban. Szerződő Állam elismeri az Alap Igazgatóját (a továbbiakban: „Az Igazgató”), mint az Alap jogi képviselőjét.
Ez az Egyezmény kizárólag a következőre vonatkozik:
(a) az alábbi helyeken szennyezéssel okozott kár:
(i) Szerződő Állam területén, beleértve a területi vizeket, és
(ii) Szerződő Állam nemzetközi jognak megfelelően létesített kizárólagos gazdasági övezetében, vagy, amennyiben a Szerződő Állam nem létesített ilyen övezetet, az Államnak az Állam által a nemzetközi jognak megfelelően meghatározott területi vizein túli és azzal szomszédos területen, ami legfeljebb 200 tengeri mérföldnyire terjed ki attól az alapvonaltól, melytől területi vizeinek szélességét mérik;
(b) a kár megelőzésére vagy csökkentésére tett megelőző intézkedésekre, bárhol is kerül sor azokra.
1. A 2. cikk 1 (a) szakasza szerinti feladata teljesítésének céljából az Alap kártérítést fizet a szennyezés miatt kárt szenvedett személynek, amennyiben az ilyen személy az 1992. évi Felelősségi Egyezményben foglaltak szerint nem kaphatott kielégítő kártalanítást,
(a) mivel az 1992. évi Felelősségi Egyezmény szerint nem merül fel kártérítési felelősség;
(b) mert az 1992. évi Felelősségi Egyezmény szerint a kárért felelős tulajdonos pénzügyileg képtelen teljes mértékben eleget tenni kötelezettségeinek, és a nevezett Egyezmény VII. cikkében rendelt pénzügyi biztosíték nem vagy nem kellő mértékben fedezi a kártalanítási követelések kielégítését; tulajdonos akkor tekinthető pénzügyi szempontból teljesítésre képtelennek, illetve pénzügyi biztosítékot akkor kell elégtelennek tekinteni, ha a kárt szenvedett személy nem kaphatta meg az 1992. évi Felelősségi Egyezmény szerint őt megillető kártérítési összeg egészét, jóllehet a jogorvoslat érdekében megtette a rendelkezésére álló ésszerű intézkedéseket;
(c) mert a kár meghaladja a tulajdonos 1992. évi Felelősségi Egyezmény szerinti felelősségét a nevezett Egyezmény V. cikkének 1. szakasza szerinti korlátozás alapján, vagy más hatályos, az ezen Egyezmény keltezése napján aláírásra, megerősítésre vagy csatlakozásra nyitva álló Nemzetközi Egyezmény fogalmai alapján.
E cikk céljára a tulajdonos részéről ésszerűen felmerült, vagy a szennyezés megelőzésére vagy csökkentésére önként hozott ésszerű áldozatainak költségeit úgy kell kezelni, mint szennyezéssel okozott kárt.
2. Az Alap nem vállal kötelezettséget az előző szakaszban foglaltak alapján, ha:
(a) bizonyítható, hogy a szennyezéssel okozott kár háborús cselekményből, ellenségeskedésekből, polgárháborúból vagy felkelésből ered, vagy olyan olaj okozta, ami egy hadihajóból, illetve állami tulajdonú vagy állam által üzemeltetett és az esemény idején kormányzati nem kereskedelmi szolgálatban használt hajóból származik; vagy
(b) a felperes nem tudja bizonyítani, hogy a kárt okozó szennyezés hajóból származik.
3. Amennyiben az Alap bebizonyítja, hogy a szennyezéssel okozott kár részben vagy egészében a kárt szenvedett személy károkozás szándékával elkövetett cselekményéből vagy mulasztásából vagy hanyagságából eredt, az Alap részben vagy teljesen mentesülhet az ilyen személynek történő kártalanítás fizetési kötelezettsége alól. Az Alap olyan mértékig mentesülhet, amennyire hajótulajdonos mentesülhetne az 1992. évi Felelősségi Egyezmény III. cikkének 3. szakasza szerint. Az Alap azonban nem kaphat felmentést a megelőző intézkedések tekintetében.
4. (a) Az e szakasz (b) és (c) alpontjaiban foglalt rendelkezések kivételével az Alap által e cikk alapján fizetendő kártérítés végösszegét egy esemény tekintetében úgy kell korlátozni, hogy a nevezett összeg és az 1992. évi Felelősségi Egyezmény alapján a szennyezéssel okozott kárért ténylegesen kifizetett összeg egyenlege az ezen Egyezmény 3. cikkében meghatározott alkalmazás körében ne haladja meg a 135 millió elszámolási egységet.
(b) A (c) alpontban foglalt rendelkezés kivételével az Alap által e cikk alapján a kivételes, elkerülhetetlen és ellenállhatatlan jellegű természeti jelenségből eredő szennyezéssel okozott kárért fizetendő kártérítés végösszege nem haladhatja meg a 135 millió elszámolási egységet.
(c) Az (a) és (b) alpontokban hivatkozott maximális kártérítési összeg 200 millió elszámolási egység bármilyen időszak alatt előforduló bármilyen esemény tekintetében, ahol az ezen Egyezmény három Részese érintett, akik tekintetében az ilyen Részesek területén, az előző naptári év folyamán, a személyek által átvett hozzájárulási olaj összegezett vonatkozó mennyisége 600 millió tonnával egyenlő volt, vagy azt meghaladta.
(d) Az 1992. évi Felelősségi Egyezmény V. cikke 3. szakaszának megfelelően képzett alapon felszaporodott kamatot, amennyiben van, nem lehet számításba venni az Alap által e cikk alapján fizetendő maximális kártérítés kiszámításánál.
(e) Az e cikkben említett összegeket nemzeti valutára kell átszámítani az adott valuta Speciális Lehívási Jogokhoz való viszonyítása alapján, azon a napon, amikor az Alap Közgyűlése határoz a kártérítés megfizetésének első időpontjáról.
5. Ahol az Alappal szemben megállapított követelések összege meghaladja a 4. szakasz alapján fizetendő kártérítési összeget, a rendelkezésre álló összeget olyan módon kell felosztani, hogy a megállapított követelés és az igénylő által az ezen Egyezmény alapján ténylegesen visszaszerzett kártérítési összeg közötti arány azonos legyen minden igénylő esetében.
6. Az Alap Közgyűlése úgy határozhat, hogy kivételes esetekben az ezen Egyezménynek megfelelő kártérítést lehet kifizetni akkor is, ha a hajó tulajdonosa nem képzett alapot az 1992. évi Felelősségi Egyezmény V. cikke 3. szakaszának megfelelően. Ilyen esetben az e cikk 4 (e) szakaszát kell megfelelően alkalmazni.
7. Az Alap, Szerződő Állam kérésére, szükség esetén közreműködésével segítheti a Szerződő Államot oly módon, hogy a Szerződő Állam a szennyezéssel okozott kár megelőzésére vagy csökkentésére személyzetet, anyagokat és szolgáltatásokat mozgósíthasson a lehető legrövidebb időn belül, melynek tekintetében az Alap kártérítés fizetésére kötelezhető az Egyezmény alapján.
8. Az Alap, a Belső Szabályzatában meghatározott feltételekkel, hitelt nyújthat az olyan szennyezési eseménnyel összefüggő kárral kapcsolatos megelőző intézkedésekre, melynek tekintetében az Alapot ezen Egyezmény alapján kártérítés fizetésére szólíthatják fel.
A 4. cikk szerinti kártérítési jogok hatályukat vesztik, kivéve, ha a kár bekövetkeztétől számított három éven belül a 7. cikk 6. szakasza alapján per indítására vagy bejelentés megtételére kerül sor. A károkozás eseményének napjától számított hat év elmúltával per már nem indítható.
1. E cikk rendelkezéseinek értelmében az Alappal szemben az Egyezmény 4. cikke szerinti kártérítésére irányuló keresetet csak az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke szerinti illetékes bíróság előtt lehet kezdeményezni az olyan tulajdonos ellen, aki – az Egyezmény III. cikke 2. szakasza rendelkezéseiben meghatározott esetek kivételével – felelős vagy felelős lehetne az adott esemény által okozott szennyezési kárért.
2. Szerződő Államoknak biztosítaniuk kell, hogy bíróságaik rendelkezzenek a kártérítési perek befogadásához szükséges hatáskörrel.
3. Szennyezéssel okozott kár miatt a hajó tulajdonosa vagy kezese ellen az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke szerint illetékes bíróság előtt történt keresetindítás esetén, a bíróság kizárólagos hatásköri illetékességgel rendelkezik lesz az Alap ellen az ezen Egyezmény 4. cikke rendelkezéseinek alapján ugyanazon kár tekintetében indított keresetet illetően. Amennyiben az 1992. évi Felelősségi Egyezmény olyan Részes Állama bíróságánál indítanak keresetet a szennyezéssel okozott kár megtérítésére, amelyik nem részese ennek az Egyezménynek, a felperes választása szerint az Alappal szembeni minden keresetet vagy azon Állam bíróságnál kell indítani, ahol az Alap székhelye van, vagy az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke szerint illetékes Részes Állam bírósága előtt.
4. Szerződő Államoknak biztosítaniuk kell, hogy az Alapnak jogában álljon félként belépni minden jogi eljárásba, amit az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikkének megfelelően azon Állam illetékes bíróságánál a hajó tulajdonosa, vagy annak kezese ellen indítanak.
5. A 6. szakaszban foglalt rendelkezések kivételével az Alapot nem kötelezi az olyan eljárásban hozott ítélet vagy döntés, melyekben nem vett részt félként, vagy az olyan megállapodás, amiben nem részes fél.
6. A 4. szakasz rendelkezéseire figyelemmel, tulajdonos vagy annak kezese ellen – szennyezéssel okozott kár megtérítésére – az 1992. évi Felelősségi Egyezmény szerint Szerződő Állam illetékes bírósága előtt történő keresetet indítás esetén, az eljárásban résztvevő felek jogosultak a Szerződő Állam jogszabályai szerint értesíteni az Alapot. Az értesítésnek az eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezésekben meghatározott alakiságok szerinti végrehajtása, valamint az Alapnak az eljárásba való belépését biztosító módon és időben történő átadása esetén, a bíróság által hozott ítélet, annak jogerőssé és végrehajthatóvá válása után az Alapra vonatkozóan kötelező erejűvé válik abban az értelemben, hogy az Alap nem vitathatja az ítéletben foglalt tényeket és megállapításokat, még akkor sem, ha az Alap ténylegesen nem lépett be az eljárásokba.
A 7. cikk 1. és 3. szakaszában meghatározott hatáskörrel rendelkező bíróság által az Alap ellen a 4. cikk 5. szakaszában szereplő felosztásra vonatkozóan hozott ítéletnek a Szerződő Államban való jogerőssé és végrehajthatóvá válásakor, az ítélet a Szerződő Államok mindegyikében a 1992. évi Felelősségi Egyezmény X. cikkében meghatározott azonos feltételekkel elismerendő és végrehajtandó, továbbá a szokásos módon nem fellebbezhető.
1. Szennyezéssel okozott kárért, az Alap által kifizetett bármilyen összeg tekintetében, az Alap az Egyezmény 4. cikke 1. szakaszának megfelelően engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, melyeket az 1992. évi Felelősségi Egyezmény alapján a kártalanított személy élvezhet a tulajdonossal vagy annak kezesével szemben.
2. Az Egyezmény rendelkezései nem érintik az Alap jogát, hogy viszontkeresettel vagy engedményezéssel éljen az előző szakaszban hivatkozottakon kívüli más személyekkel szemben. Az Alapnak az ilyen személyekkel szembeni engedményezési joga nem lehet kevésbé előnyös, mint az olyan személy biztosítójáé, akinek kártérítést fizettek.
3. Az Alappal szembeni viszontkereseti vagy engedményezési jog tiszteletben tartása mellett, amennyiben Szerződő Állam vagy annak képviselője a vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a szennyezéssel okozott kárért a kártalanítás megfizetésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett, engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket a kártalanított személy az Egyezmény alapján élvezhet.
1. A Szerződő államok részéről mindazon személyeknek éves hozzájárulást kell fizetniük az Alap javára akik, a 12. cikk 2. (a) vagy (b) szakaszában foglaltak szerinti naptári évben 150.000 tonnát meghaladó mennyiségben vettek át:
(a) Szerződő Állam területén lévő kikötőben vagy terminál berendezésben a kikötőkbe vagy terminál berendezésbe tengeri úton szállított hozzájárulási olajból; és
(b) tengeri úton szállított hozzájárulási olajat a Szerződő Állam területén lévő terminál berendezésben, amelyet azonban az Egyezményben nem részes Állam kikötőjében vagy terminál berendezésében rakodtak ki, azzal a feltétellel, hogy a hozzájárulási olajat ezen alpont alapján a Szerződő Államot érintő mennyiségként az Egyezményben nem részes államban történő kirakását követően kell figyelembe venni.
2. (a) Az 1. bekezdésben foglaltakra figyelemmel szerint, amennyiben Szerződő Állam területén az egy naptári évben egy személy által átvett hozzájárulási olaj mennyisége, továbbá az ugyanazon Szerződő Államban, ugyanabban az évben, a személlyel társult más személy, vagy személyek által átvett hozzájárulási olaj mennyisége együttesen meghaladja a 150.000 tonnát, az adott személy az átvett teljes mennyiség után fizet hozzájárulást, tekintet nélkül arra, hogy a közvetlenül általa átvett mennyiség nem haladta meg a 150.000 tonnát.
(b) Társult személy lehet leányvállalat vagy közös tulajdonú gazdálkodó szervezet. A kérdést, hogy a személyre vonatkozóan a társult viszony megállapítható vagy sem, az érintett Állam nemzeti joga szerint kell meghatározni.
1. Szem előtt tartva az esedékes éves hozzájárulás összegének meghatározását, és számításba véve a kellő összegű és késedelem nélkül felhasználható pénzeszközök fenntartásának szükségességét, a Közgyűlés minden egyes naptári évre költségvetési tervet készít a következők szerint:
(i) Kiadások
(a) az Alap adminisztrálásával kapcsolatos költségek és kiadások a folyó évben és az előző évről maradt esetleges működési hiányok;
(b) a 4. szakasz szerint az Alappal szemben támasztott esedékes követelések kielégítésére a tárgyévben folyósítandó kifizetések, beleértve az Alap által a követelések kielégítésére korábban felvett kölcsönök visszafizetését, s figyelemmel arra, hogy a követelések teljes összege egyetlen esemény tekintetében sem haladja meg a négymillió elszámolási egységet;
(c) a tárgyévben az Alappal szemben támasztott követeléseknek a 4. szakaszban foglaltak szerinti kielégítésére az Alap által folyósítandó kifizetéseket, ideértve az Alap által a követelések kielégítésére korábban felvett kölcsönök visszafizetését, amennyiben a követelések teljes összege bármelyik esemény tekintetében meghaladja a négymillió elszámolási egységet;
(ii) Bevételek
(a) az előző évek műveleteiből származó többletbevétel, ideértve minden kamatot;
(b) éves hozzájárulások, amennyiben a költségvetés egyensúlyához szükséges;
(c) minden egyéb bevétel.
2. A Közgyűlés határozza meg a hozzájárulások összegét. Az elfogadott döntés alapján, az Igazgató a Szerződő Államokra vonatkozóan kiszámítja a 10. cikkben szereplő személyekre esedékes éves hozzájárulás összegét:
(a) figyelemmel arra, hogy a hozzájárulás ezen cikk 1. bekezdése (i) (a) és (b) szakaszában nevezett kifizetések teljesítésére szolgál, s a hozzájárulás alapjául a személy által az előző naptári évben a Szerződő Államban átvett hozzájárulási olaj minden egyes tonnája után fizetett meghatározott összeg jöhet számításba, továbbá
(b) figyelemmel arra is, hogy a hozzájárulás ezen cikk 1. bekezdése (i) (c) szakaszában nevezett kifizetések teljesítésére is szolgál, a hozzájárulás alapjául a személy által a szennyezést okozó esemény bekövetkeztét megelőző naptári évben a Szerződő Államban átvett hozzájárulási olaj minden egyes tonnája után fizetett meghatározott összeg jöhet számításba, amennyiben a Szerződő Állam az esemény napján az Egyezmény részese volt.
3. A 2. szakaszban nevezett összegek kiszámításához, a szükséges hozzájárulás teljes összegét el kell osztani a Szerződő Államokban a tárgyévben átvett hozzájárulási olaj teljes mennyiségével.
4. Az éves hozzájárulás az Alap Belső Szabályzatában meghatározott napon esedékes. Szükség esetén a Közgyűlés más befizetési dátumot határozhat meg.
5. A Közgyűlés az Alap Pénzügyi Szabályzatában lefektetett feltételek teljesülése esetén úgy határozhat, hogy átutalásokat végez a 12. cikk 2. (a) pontjának megfelelően kapott pénzeszközök és a 12. cikk 2. (b) pontjának megfelelően kapott pénzeszközök között.
1. A 12. cikk alapján esedékes, de késedelmesen átutalt hozzájárulási összeget késedelmi kamat terheli, amelyet az Alap Belső Szabályzatának megfelelően kell meghatározni figyelemmel arra, hogy különböző körülményekre eltérő kamatlábakat lehet meghatározni.
2. A Szerződő Államoknak biztosítaniuk kell, hogy az Egyezmény alapján az Alaphoz való hozzájárulási kötelezettség teljesüljön a Szerződő Állam területén átvett olaj tekintetében, és tegyenek meg minden a jogszabályaik szerint szükséges intézkedést, ideértve a szükségesnek mutatkozó szankciók alkalmazását a kötelezettségek hatékony teljesítése érdekében, azonban azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések csak azon személyekre irányulhatnak, akik az Alapnak fizetendő hozzájárulási kötelezettség alatt állnak.
3. Amennyiben egy személy, aki a 10. és 12. cikkeknek megfelelően köteles hozzájárulást fizetni az Alap részére, nem teljesíti e kötelezettségét a hozzájárulás egészének vagy részének tekintetében, és hátralékban van, az Alap Igazgatójának meg kell tennie minden szükséges intézkedést az ilyen személy ellen, az esedékes összeg behajtása érdekében. Amennyiben a kötelezettségét nem teljesítő személy fizetésképtelennek bizonyul, vagy a körülmények indokolttá teszik, az Igazgató javaslatára a Közgyűlés határozhat az adós személy elleni intézkedés mellőzéséről.
1. A Szerződő Államok megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratuk letétbe helyezésekor, vagy az után bármikor nyilatkozatot tehetnek, hogy vállalják mindazon kötelezettségek teljesítését, amelyek az Egyezmény 10. cikk 1. szakasza szerint, az Alap javára a hozzájárulásra kötelezett személyeket a Szerződő Állam területén átvett olajjal összefüggésben terhelik. A nyilatkozatot írásban kell megtenni, és abban meg kell meghatározni, hogy mely kötelezettségek átvállalására vonatkozik.
2. Amennyiben az 1. szakasz szerinti nyilatkozat tételére az Egyezmény 40. cikkében meghatározott hatálybalépés előtt kerül sor, a nyilatkozatot a Szervezet Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki az Egyezmény hatálybalépése után közli a nyilatkozatot az Igazgatóval.
3. Az 1. szakasz szerinti nyilatkozatot, melyet ezen Egyezmény hatálybalépése után tesznek, az Igazgatónál kell letétbe helyezni.
4. Az e cikknek megfelelően tett nyilatkozatot a Szerződő Állam az Igazgatónak átadott írásbeli értesítéssel visszavonhatja. Az Igazgatónak átadott értesítés három hónappal az után lép hatályba, hogy az Igazgató azt kézhez vette.
5. Szerződő Állam, amelyet az e cikk alapján tett nyilatkozat köt, az ellene illetékes bíróság előtt a nyilatkozatban meghatározott kötelezettség tekintetében indított eljárásban, lemond minden mentességről, amelynek igénybevételére egyébként jogosult lenne.
1. Szerződő Államnak biztosítania kell, hogy azon személyek, akik a területén olyan mennyiségben vesznek át hozzájárulási olajat, ami után az Alaphoz való hozzájárulási kötelezettség keletkezik, az Igazgató által készített jegyzékben feltüntetésre kerüljenek, s a hozzájárulásra kötelezett személyeket tartalmazó jegyzék – a következő szakaszban meghatározott feltételnek megfelelően –, folyamatosan naprakész állapotú lehessen.
2. Az 1. cikk alkalmazásában, a Belső Szabályzatban meghatározásra kerülő időben és módon a Szerződő Államoknak közölniük kell az Igazgatóval mindazon személyek nevét és címét, akik a Szerződő Államból a 10. cikk rendelkezése szerint a hozzájárulás megfizetésére kötelezettek, valamint az ilyen személyek által az előző naptári évben átvett hozzájárulási olaj mennyiségére vonatkozó adatokat.
3. Annak megállapítása céljára, hogy a 10. cikk 1. szakaszában foglalt rendelkezés szerint kik az Alaphoz való hozzájárulás befizetésének végrehajtására köteles személyek, és szükség esetén, az ilyen személy vonatkozásában a hozzájárulási olaj mennyiségétől függő befizetési kötelezettség mértékének megállapításához, maga a jegyzék lesz a benne közölt tények meggyőző bizonyítéka.
4. Amennyiben a Szerződő Állam nem tesz eleget a kötelezettségének, hogy benyújtsa az Igazgatóhoz a 2. szakaszban meghatározott tájékoztatást, és ez az Alapnak pénzügyi veszteséget okoz, az a Szerződő Állam köteles kártérítést fizetni az Alapnak az ebből származó veszteségekért. A Közgyűlés az Igazgató ajánlására dönthet, hogy az ilyen kártérítést meg kell-e fizetnie annak a Szerződő Államnak.
Az Alapnak Közgyűlése és az Igazgató által vezetett Titkársága van.
A Közgyűlés az Egyezmény Szerződő Államaiból áll.
A Közgyűlés feladatai a következők:
1. mindegyik rendes ülésén megválasztani Elnökét és két Alelnökét, akik a következő ülésig lesznek hivatalban;
2. meghatározni saját eljárási szabályzatát az Egyezmény rendelkezéseire figyelemmel;
3. elfogadni az Alap megfelelő működéséhez szükséges Belső Szabályzatot;
4. kinevezni az Igazgatót, szükség esetén intézkedni további tisztségviselő személyek kinevezéséről, és meghatározni az Igazgató és más tisztségviselő személyek szolgálatának feltételeit;
5. elfogadni az éves költségvetést és meghatározni az éves hozzájárulásokat;
6. kinevezni a könyvvizsgálókat és jóváhagyni az Alap könyvelését;
7. jóváhagyni az alappal szembeni követelések rendezését, határozatokat hozni a 4. cikk 5. szakaszának megfelelően rendelkezésre álló kártérítési összegnek a térítést igénylők közötti felosztásáról, és meghatározni azokat a feltételeket, melyeknek megfelelően ideiglenes kifizetéseket kell eszközölni a követelések tekintetében, figyelemmel arra, hogy a szennyezéssel okozott kár áldozatai a mielőbbi kártalanításban részesüljenek;
8. [törölve]
9. ideiglenes vagy állandó alárendelt testület szükség szerinti létrehozása, s tevékenységének meghatározása, valamint a rábízott feladatok ellátásához szükséges felhatalmazás megadása, továbbá gondoskodás arról, hogy a testület tagjai, a tagoknak a Közgyűlés által történő kiválasztásánál és kinevezésekor a tagokat delegáló országok földrajzi, valamint az átvett hozzájárulási olaj Részes Államok szerinti eloszlására tekintettel, megfelelően legyenek képviselve, valamint annak biztosítása, hogy a Közgyűlés eljárási szabályzata – a szükséges változásokkal –, figyelemmel az alárendelt testületek munkájára, alkalmazható legyen;
10. annak meghatározása, hogy mely nem Szerződő Államok és mely kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek vehessenek – szavazati jog nélkül – részt a Közgyűlés, illetve az alárendelt testületek ülésein;
11. utasításokat adni az Igazgatónak és alárendelt testületeknek az Alap adminisztrálására vonatkozóan;
12. [törölve]
13. felügyelni az ezen Egyezmény és saját döntései megfelelő végrehajtását;
14. elvégezni minden egyéb feladatot, amelyek ezen Egyezmény alapján a Közgyűlésre hárulnak, vagy más okból szükségesek az Alap megfelelő működéséhez.
1. A Közgyűlés rendes üléseire naptári évenként egyszer kerül sor, amit az Igazgató hív össze.
2. A Közgyűlés rendkívüli üléseit az Igazgató hívja össze a Közgyűlés tagjai legalább egyharmadának kérésére, és összehívható az Igazgató saját kezdeményezésére, a Közgyűlés Elnökével folytatott konzultáció után. Az Igazgató legalább harmincnapos értesítést ad a tagoknak az ilyen ülésekről.
A Közgyűlés határozatképességéhez szükséges legkisebb létszám a tagjainak többsége.
1. A Titkárság az Igazgatóból és olyan személyzetből áll, amit az Alap adminisztrálása megkíván.
2. Az Igazgató az Alap jogi képviselője.
1. Az Igazgató az Alap vezető adminisztratív tisztségviselője. A Közgyűlés által neki adott utasítások függvényében végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket ez az Egyezmény, az Alap Belső Szabályzata és a Közgyűlés jelöl ki számára.
2. Az Igazgató elsősorban
(a) kinevezi az Alap adminisztrálásához szükséges személyzetet;
(b) megteszi a szükséges intézkedéseket, szem előtt tartva az Alap eszközeinek megfelelő adminisztrálását;
(c) beszedi az ezen Egyezmény alapján esedékes hozzájárulásokat, ugyanakkor betartja különösen a 13. cikk 3. szakaszának rendelkezéseit;
(d) a szükséges mértékig foglalkozik az Alappal szemben támasztott követelésekkel, és végrehajtja az Alap egyéb feladatait, igénybe veszi jogi, pénzügyi és egyéb szakértők szolgálatait;
(e) megtesz minden szükséges intézkedést az Alappal szemben támasztott követelések kezelésére az Eljárási Szabályzatban lefektetendő határokon belül és feltételekkel, beleértve a követelések végleges rendezését, ahol a Szabályzat úgy rendelkezik, a Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül;
(f) elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti minden naptári évben a mérlegeket és költségvetési előirányzatokat;
(g) a Közgyűlés elnökével konzultálva elkészít, és közread egy jelentést az Alap előző naptári évben folytatott tevékenységeiről;
(h) elkészíti, összegyűjti és körözteti az iratokat, dokumentumokat, napirendet, jegyzőkönyveket és információkat, amelyek szükségesek lehetnek a Közgyűlés és az alárendelt testületek munkájához.
Feladataik végzése során az Igazgató és az általa kinevezett személyzet és szakértők nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat semmilyen Kormánytól vagy az Alapon kívüli bármilyen hatóságtól. Tartózkodnak minden cselekménytől, ami rossz fényt vethet helyzetükre, mint nemzetközi tisztségviselőkre. A maga részéről minden Szerződő Állam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Igazgató és az általa kinevezett személyzet és szakértők feladatainak kizárólagos nemzetközi jellegét, és nem törekszik befolyásolni őket a feladatai végzése során.
1. Mindegyik Szerződő Állam viseli a Közgyűlésen és az alárendelt testületekben részt vevő saját küldöttségének és képviselőinek fizetését, utazási és egyéb kiadásait.
2. Az Alap működésével kapcsolatban felmerült minden egyéb költséget az Alap fog viselni.
A következő rendelkezések vonatkoznak a Közgyűlésben történő szavazásra:
(a) minden tagnak egy szavazata van;
(b) a 33. cikk eltérő rendelkezései kivételével a Közgyűlés a jelenlevő és szavazó tagjainak többségi szavazatával dönt,
(c) a háromnegyedes vagy kétharmados többséget igénylő döntések meghozatalához a jelenlevők háromnegyedes vagy kétharmados többségi szavazatával hozott döntés szükséges;
(d) e cikk alkalmazásában a „jelenlevő tagok” kifejezés jelentése „az ülésen a szavazás idején jelenlevő tagok”, és a „jelenlevő és szavazó tagok” kifejezés jelentése „jelenlevő és helybenhagyó vagy nemleges szavazatot leadó tagok”. A szavazástól tartózkodó tagok úgy tekintendők, mint nem szavazók.
A Közgyűlés következő döntései igényelnek kétharmados többséget:,
(a) a 13. cikk 3. szakasz szerinti döntés, per indítása, nem indítása vagy folytatása egy hozzájáruló ellen;
(b) az Igazgató 18. cikk 4. szakasz szerinti kinevezése;
(c) alárendelt testületek létrehozása a 18. cikk 9. szakasza alapján, és az ilyen létrehozással kapcsolatos ügyek.
1. Az Alap eszközei, bevételei, beleértve a hozzájárulásokat, és minden egyéb vagyona mentességet élvez minden közvetlen adózás alól minden Szerződő Államban.
2. Amikor az Alap jelentős ingó vagy ingatlan vásárlásokat végez, vagy olyan fontos munkát végzett, amely hivatalos tevékenységeinek gyakorlásához szükséges, és amelyek költsége közvetlen vagy értékesítési adókat foglal magában, a Tagállamok Kormányai, hacsak lehetséges, tegyenek megfelelő intézkedéseket az ilyen illetékek és adók összegének csökkentésére vagy visszatérítésére.
3. Nem kell felmentést adni olyan vámilletékek, adók vagy díjak esetében, melyek csupán közműszolgáltatásokért való fizetséget képeznek.
4. Az Alap mentességet élvez az általa vagy a nevében hivatalos felhasználására importált vagy exportált cikkekre kivetett minden vámilleték, adó és egyéb kapcsolódó adó alól. Az így importált cikkeket nem lehet átruházni sem térítés ellenében, sem ingyenesen azon ország területén, amelybe importálták, kivéve az azon ország Kormányával egyeztetett feltételekkel.
5. Az Alapba hozzájárulást adó személyek, és az Alapból kártérítésben részesülő áldozatok vagy hajótulajdonosok azon állam adózási jogszabályai alá tartoznak, ahol adóznak, ebben a tekintetben semmilyen különleges felmentés vagy kedvezmény nem adható részükre.
6. Az ezen Egyezmény céljára adott egyéni hozzájárulásokra vonatkozó információt nem lehet nyilvánosságra hozni az Alapon kívül, kivéve, amennyire az szigorúan véve szükséges lehet ahhoz, hogy az Alap végrehajtsa feladatait, beleértve jogi eljárások indítását és megvédését.
7. Függetlenül az átutalások pénznemére vonatkozó meglévő vagy jövőbeni szabályoktól, a Szerződő Államok korlátozás nélküli felhatalmazást adnak az Alap részére adott minden hozzájárulás és az Alap által kifizetett kártérítés átutalására és kifizetésére.
Az ezen Egyezmény hatálybalépésének napja után bekövetkező eseményekből felmerülő 4. cikk szerinti kártérítési követeléseket nem lehet hamarabb elindítani az Alap ellen, mint a hatályba lépést követő egyszázhuszadik nap elteltével.
A Szervezet Főtitkára hívja össze a Közgyűlés első ülését. Erre az Ülésre az ezen Egyezmény hatálybalépése után a lehető leghamarabb kerül sor, nem később, mint harminc nappal annak hatálybalépése után.
A következő átmeneti rendelkezések érvényesek a továbbiakban átmeneti időszaknak nevezett időszakban, amely a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjával kezdődik, és azon a napon végződik, amikor az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 31. cikkében a felmondásra vonatkozó rendelkezés hatályba lép:
(a) A jelen Egyezmény 2. cikke 1. (a) szakaszának alkalmazásakor az 1992. évi Felelősségi Egyezményre való hivatkozás magában foglalja az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1969. évi Nemzetközi Egyezményre való utalást annak eredeti változatában, vagy az ahhoz tartozó 1976. évi Jegyzőkönyv szerint módosítva (e cikkben, mint az 1969. évi Felelősségi Egyezményre hivatkozva), és az 1971. évi Alap Egyezményt is.
(b) Ahol egy esemény szennyezéssel okozott kárt idézett elő jelen Egyezmény hatáskörén belül, az Alap csak akkor és csak olyan mértékig fog kártérítést fizetni bármilyen szennyezéssel okozott kárt Szenvedett személynek, amennyire az ilyen személy nem kaphat teljes és megfelelő kártérítést a kárért az 1969. évi Felelősségi Egyezmény, az 1971. évi Alap Egyezmény és a 1992. évi Felelősségi Egyezmény rendelkezései alapján, azzal a feltétellel, hogy az ezen Egyezmény hatáskörébe tartozó szennyezéssel okozott kár tekintetében az ezen Egyezmény Részese vonatkozásában, aki azonban nem Részese az 1971. évi Alap Egyezménynek, az Alap csak akkor és olyan mértékig fog kártérítést fizetni bármilyen szennyezéssel okozott kárt szenvedett személynek, ha és amennyire az ilyen személy nem kaphat teljes kártérítést, amennyiben az az Állam Részese volna a fenti említett Egyezményeknek.
(c) Az ezen Egyezmény 4. cikkének alkalmazása során az Alap által fizetendő kártérítés végösszegének meghatározásánál figyelembe veendő összeg ugyancsak foglalja magában az 1969. évi Felelősségi Egyezmény alapján ténylegesen megfizetett kártérítési összeget, amennyiben volt, és az 1971. évi Alap Egyezmény alapján ténylegesen megfizetett, vagy megfizetettnek tartott kártérítés összegét is.
(d) A jelen Egyezmény 9. cikkének 1. szakasza ugyancsak vonatkozik az 1969. évi Felelősségi Egyezmény alapján élvezett jogokra.
1. E cikk 4. szakaszának függvényében egy adott Szerződő Államban egy naptári év alatt átvett hozzájárulási olaj után fizetendő éves hozzájárulás teljes összege nem haladhatja meg az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv szerinti éves hozzájárulások végösszegének 27,5%-át abban a naptári évben.
2. Amennyiben a 12. cikk 2. és 3. szakaszai rendelkezéseinek alkalmazása azt eredményezné, hogy egy adott Szerződő Államban a hozzájárulók által az adott naptári évben fizetendő hozzájárulások végösszege meghaladná az összes éves hozzájárulás 27,5%-át, azon Államban a hozzájárulók által fizetendő hozzájárulásokat arányosan úgy kell csökkenteni, hogy azok hozzájárulásainak végösszege az abban az évben az Alapnak fizetendő hozzájárulások 27,5%-ával legyen egyenlő.
3. Amennyiben egy adott Szerződő Államban a személyek által fizetendő hozzájárulásokat az e cikk 2. szakaszának megfelelően csökkentik, minden más Szerződő Államban a személyek által fizetendő hozzájárulásokat arányosan úgy kell megnövelni, hogy az biztosítsa, hogy az Alapnak fizetésre kötelezett összes személy által a szóban forgó naptári évben fizetendő hozzájárulások összege elérje a Közgyűlés által elhatározott hozzájárulások teljes összegét.
4. Az e cikk 1–3. szakaszainak rendelkezései addig érvényesek, amíg vagy az összes Szerződő Államban egy naptári évben átvett hozzájárulási olaj összes mennyisége elérte a 750 millió tonnát, vagy amíg a nevezett 1992. évi Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után egy 5 éves időszak telt el.
Ezen Egyezmény rendelkezései ellenére, a következő rendelkezések vonatkoznak az Alap adminisztrálására azon időszak alatt, amíg az 1971. évi Alap Egyezmény és ez az Egyezmény egyaránt hatályban van:
(a) Az 1971. évi Alap Egyezmény (a továbbiakban: „az Alap 1971”) által létrehozott Alap Titkársága, amit az Igazgató vezet, ugyancsak működhet, mint az Alap Titkársága és Igazgatója.
(b) Amennyiben, az (a) alpontnak megfelelően az Alap 1971 Titkársága és Igazgatója az Alap Titkárságának és Igazgatójának feladatait is ellátja, az Alap 1971 és az Alap közötti érdekellentétek esetén az Alapot az Alap Közgyűlésének Elnöke képviseli.
(c) Az Igazgató és az általa kinevezett személyzet és szakértők, amelyek feladataikat az ezen Egyezmény és az 1971. évi Alap Egyezmény szerint végezik, nem tekintendők úgy, mint az ezen Egyezmény 30. cikke rendelkezéseinek megszegői, amennyiben feladataikat e cikknek megfelelően végzik.
(d) Az Alap Közgyűlésének törekednie kell arra, hogy ne hozzon olyan döntéseket, melyek összeférhetetlenek az Alap 1971 Közgyűlése általa hozott döntésekkel. Amennyiben nézetkülönbségek merülnek fel közös adminisztratív ügyek tekintetében, az Alap Közgyűlése megpróbál közmegegyezést elérni az Alap 1971 Közgyűlésével, a kölcsönös együttműködés szellemében, és szem előtt tartva a két szervezet közös céljait.
(e) Amennyiben az Alap 1971 Közgyűlése úgy dönt, az Alap örökölheti az Alap 1971 jogait, kötelezettségeit és eszközeit, az 1971. évi Alap Egyezmény 44. cikke 2. szakaszának megfelelően.
(f) Az Alap megtérít az Alap 1971-nek az Alap nevében az Alap 1971 által végzett adminisztratív szolgáltatásokból felmerülő minden költséget és kiadást.
Ezen Egyezmény záró rendelkezései az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 28-tól 39-ig terjedő cikkei lesznek. Az ezen Egyezményben a Szerződő Államokra történő hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok a nevezett Jegyzőkönyv Szerződő Államaira való hivatkozást jelentenek.
[Az 1991. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 28-tól 39-ig terjedő cikkei]
1. E Jegyzőkönyv 1993. január 15-étől 1994. január 14-éig lesz nyitva Londonban bármelyik Állam által történő aláírásra, amelyek aláírták a 1992. évi Felelősségi Egyezményt.
2. A 4. szakasz értelmében e Jegyzőkönyvet azok az Államok fogják megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni, melyek aláírták azt.
3. A 4. szakasz értelmében e Jegyzőkönyv nyitva áll azon Államok általi csatlakozásra, amelyek nem írták alá azt.
4. E Jegyzőkönyvet csak azok az Államok erősíthetik meg, fogadhatják el, hagyhatják jóvá vagy csatlakozhatnak ahhoz, melyek megerősítették, elfogadták, jóváhagyták a 1992. évi Felelősségi Egyezményt vagy csatlakoztak ahhoz.
5. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett olyan értelmű hivatalos okirattal kell foganatosítani.
6. Az olyan Államot, amely Részese e Jegyzőkönyvnek, de nem Részese az 1971. évi Alap Egyezménynek, az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény rendelkezései fogják kötni annak más Részesei tekintetében, de nem lesznek kötve az 1971. évi Alap Egyezmény rendelkezései által annak más Részesei vonatkozásában.
7. Minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, melyet az után helyeznek letétbe, amikor az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény egy módosítása hatályba lépett, úgy kell tekinteni, hogy az az ilyen módosítással is módosított Egyezményre vonatkozik.
1. Mielőtt e Jegyzőkönyv hatályba lép egy Államra nézve, annak az Államnak, a 28. cikk 5. szakaszában hivatkozott okirat letétbe helyezésekor, és azután évente a Szervezet Főtitkára által meghatározandó időpontban közölnie kell minden olyan személy nevét és címét, aki azon Állam vonatkozásában az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke szerint hozzájárulást köteles fizetni az Alap részére, valamint aki az adott Állam területén a megelőző naptári évben átvett hozzájárulási mennyiségekre vonatkozó adatok közléséért felel.
2. Az átmeneti időszak alatt az Igazgató a Részesekre nézve évente közli a Szervezet Főtitkárával az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján az Alapnak hozzájárulás fizetésére kötelezett személyek által átvett hozzájárulási olajmennyiségeket.
1. E Jegyzőkönyv azt a napot követő 12 hónappal fog hatályba lépni, amelyen az alábbi követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát a Szervezet Főtitkáránál; és
(b) a Szervezet Főtitkára, a 29. cikknek megfelelően megkapta az információt, hogy azok a személyek, akik az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján kötelesek hozzájárulást fizetni, az előző naptári évben összesen legalább 450 millió tonna mennyiségű hozzájárulási olajat vettek át.
2. Mindazonáltal e Jegyzőkönyv nem lép hatályba korábban, mint ahogy az 1992. évi Felelősségi Egyezmény hatályba lép.
3. Azon államok, amelyek a Jegyzőkönyv hatálybalépésnek 1. szakasz szerinti feltételei teljesülését követően erősítik meg, fogadják el, hagyják jóvá azt vagy csatlakoznak hozzá, a Jegyzőkönyv az okiratnak az Állam által történt letétbe helyezése napját követően eltelt 12 hónap múlva fog hatályba lépni.
4. Megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyező Állam, okiratának letétbe helyezésekor nyilatkozatot tehet, hogy az okirat nem lép hatályba a 31. cikk szerinti hat hónapos időszak végéig.
5. Minden Állam, amely az előző szakasznak megfelelően nyilatkozatot tett, azt bármikor visszavonhatja a Szervezet Főtitkárához címzett értesítéssel. Minden ilyen visszavonás a kézbesítés napján lép hatályba, és az ilyen visszavonást foganatosító minden Államot úgy kell tekinteni, hogy az azon a napon helyezte letétbe a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát e Jegyzőkönyv vonatkozásában.
6. Minden Államot, amelyik az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1922. évi Jegyzőkönyv 13. cikkének 2. szakasza alapján nyilatkozatot tett, úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot tett e cikk 4. szakasza alapján is. A nyilatkozat visszavonását a nevezett 13. cikk 2. szakasza alapján úgy kell tekinteni, hogy az az e cikk 5. szakasza alapján tett visszavonást is képez.
A 30. cikk értelmében azt a napot követő hat hónapon belül, amikor a következő követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam Részese lett e Jegyzőkönyvnek, vagy a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat, akár vonatkozik rá a 30. cikk 4. szakasza, akár nem, és
(b) a Szervezet Főtitkárra a 29. cikknek megfelelően megkapta azt az információt, hogy azok a személyek, akik az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján hozzájárulást kötelesek fizetni, az előző naptári évben összesen legalább 750 millió tonna mennyiségű hozzájárulási olajat vettek át;
E Jegyzőkönyv Részes Államainak, illetve a megerősítési, elfogadási jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezett Államoknak, akár vonatkozik rájuk a 30. cikk 4. szakasza, akár nem, fel kell mondaniuk az 1971. évi Alap Egyezményt és az 1969. évi Felelősségi Egyezményt az e cikkben meghatározott hat hónapos időszak lejártával. A felmondásba felmondásról szóló okirat letétbe helyezésének napját követő 12 hónap elteltével lép hatályba.
1. Az 1992. évi Alap Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára a Szervezet konferenciát hívhat össze.
2. A Szervezet az összes Szerződő Állam legalább egyharmadának kérésére hív össze egy konferenciát az 1992. évi Alap Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára.
1. A Szerződő Államok legalább egynegyedének kérésére az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában lefektetett felelősségi határok bármilyen módosítására vonatkozó javaslatot a Főtitkár fog köröztetni a Szervezet összes Tagjához és minden Szerződő Államhoz.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást be kell terjeszteni megvizsgálásra a Szervezet Jogi Bizottságához, a köröztetésének napja után legalább hat hónappal.
3. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Alap Egyezmény minden Szerződő Állama, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a Szervezetnek vagy sem, jogosult részt venni a Jogi Bizottság munkájában a módosítások megvizsgálása és elfogadása során.
4. A módosításokat a 3. szakasz szerint kibővített Jogi Bizottságban jelenlévő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a szavazás idején a Szerződő Államok legalább fele jelen van.
5. A korlátozásokat módosító javaslat tárgyalása során a Jogi Bizottságnak figyelembe kell vennie az események tapasztalatait, különösen az azokból eredő kár összegét, és a monetáris értékek változásait. Ugyancsak figyelembe kell vennie az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában és az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény V. cikkének 1. szakaszában foglalt korlátozások közötti viszonyt.
6. (a) Az e cikk szerinti határok semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni sem 1998. január 15-e előtt, sem hamarabb, mint öt évvel az e cikk szerinti valamely előző módosítás hatálybalépése után. E cikk semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni, mielőtt e Jegyzőkönyv hatályba lépett.
(b) Semmilyen korlátozási összeget nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja azt az összeget, amely megfelel az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezményben lefektetett korlátozási összegnek, az 1993. január 1-jei összesített alapról számítva, és évi 6%-kal megnövelve.
(c) Semmilyen korlátozási összeget nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Alap Egyezményben lefektetett korlátozási összeg háromszorosát.
7. A Szervezet értesít minden Szerződő Államot a 4. szakasznak megfelelően elfogadott minden módosításról. A módosítást az értesítés napjától számított 18 hónapos időszak végén kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha a nevezett időn belül azon Államok legalább egynegyede, amelyek a módosítás Jogi Bizottság általi elfogadása idején Szerződő Államok voltak, közölte a Szervezettel, hogy nem fogadja el a módosítást, amely esetben a módosítás elvetett és hatálytalan lesz.
8. A 7. szakasznak megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás annak elfogadása után 18 hónappal lép hatályba.
9. A módosítás minden Szerződő Államra nézve kötelező, kivéve, ha azon módosítás hatálybalépése előtt legalább hat hónappal a 34. cikk 1. és 2. szakaszainak megfelelően felmondják e Jegyzőkönyvet. Az ilyen felmondás akkor lép hatályba, amikor a módosítás hatályba lép.
10. Amikor a Jogi Bizottság elfogadott egy módosítást, de az elfogadásának 18 hónapos ideje még nem járt le, az olyan Államra nézve, amely azon idő alatt válik Szerződő Állammá, kötelező lesz a módosítás, ha az hatályba lép. Az olyan Államra nézve, amely a nevezett idő után válik Szerződő Állammá, kötelező lesz az olyan módosítás, amelyet a 7. szakasznak megfelelően fogadtak el. Az e szakaszban hivatkozott esetekben egy Államra nézve akkor válik kötelezővé egy módosítás, amikor az hatályba lép, vagy – amennyiben az később történik – amikor e Jegyzőkönyv hatályba lép arra az Államra nézve.
1. E Jegyzőkönyvet bármelyik Fél bármikor felmondhatja az azt követő napon, amikor az hatályba lép arra a Félre nézve.
2. A felmondást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett okirattal kell foganatosítani.
3. A felmondás tizenkét hónappal, vagy a felmondási okiratban meghatározott hosszabb idővel, annak a Szervezet Főtitkáránál történt letétbe helyezése után lép hatályba.
4. Az 1992. évi Felelősségi Egyezmény felmondását e Jegyzőkönyv felmondásának kell tekinteni. Az ilyen felmondás azon a napon lép hatályba, amelyen az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv hatályba lép az azon Jegyzőkönyv 16. szakaszának megfelelően.
5. E Jegyzőkönyv minden Szerződő Államát, amely a 31. cikkben foglaltaknak megfelelően felmondta az 1971. évi Alap Egyezményt és az 1969. évi Felelősségi Egyezményt, úgy kell tekinteni, hogy felmondta e Jegyzőkönyvet a nevezett cikkben említett hat hónapos idő után tizenkét hónappal történő hatálybalépéssel. Attól a naptól, amikor a 31. cikkben írt felmondás hatályba lép, e Jegyzőkönyv minden Részesét, amely letétbe helyez az 1969. évi Felelősségi Egyezményhez egy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, úgy kell tekinteni, hogy felmondta e Jegyzőkönyvet attól a naptól kezdődő hatállyal, amelyen az ilyen okirat hatályba lép.
6. Az e Jegyzőkönyv Részesei között az 1971. évi Alap Egyezmény 41. cikkének megfelelően bármelyikük által történő felmondását semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mint az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény felmondását.
7. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikkében foglalt rendelkezés szerint, amennyiben a módosított Egyezmény 12. cikk 2. (b) szakaszában meghatározott esemény a Jegyzőkönyv felmondásának hatálybalépése előtt következik be, az esemény tekintetében előírt hozzájárulási kötelezettségek fennmaradnak abban az esetben is, ha a jegyzőkönyvben részes Fél a Jegyzőkönyvben való részes viszonyát felmondja.
1. Egy felmondási okirat letétbe helyezése után bármely Szerződő Állam, amely úgy gondolja, hogy annak eredménye jelentősen meg fogja növelni a megmaradó Szerződő Államok számára a hozzájárulások szintjét, 90 napon belül kérheti az Igazgatót, hogy hívja össze a Közgyűlés rendkívüli ülését. Az Igazgató a kérés kézhezvétele után legkésőbb 60 nappal hívja össze a Közgyűlést.
2. Az Igazgató saját kezdeményezésére összehívhatja a Közgyűlés rendkívüli ülését, hogy az egy felmondási okirat letétbe helyezése után 60 napon belül összeüljön, amennyiben úgy gondolja, hogy az ilyen felmondás jelentősen növelni fogja a megmaradó Szerződő Államok hozzájárulásainak szintjét.
3. Amennyiben a Közgyűlés az 1. vagy 2. szakasznak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen úgy dönt, hogy a felmondás a hozzájárulások szintjének jelentős megnövelését fogja eredményezni a fennmaradó Szerződő Államok számára, legkésőbb 120 nappal azon dátum előtt, amelyen az ilyen felmondás hatályba lép, bármely Állam felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet ugyanazon napi hatállyal.
1. E Jegyzőkönyv hatálya megszűnik azon a napon, amelyen a Szerződő Államok száma három alá csökken.
2. Azon Államok, amelyeket köt e Jegyzőkönyv, egy nappal azon dátum előtt, amelyen hatálya megszűnik, lehetővé kell, hogy tegyék az Alap számára az e Jegyzőkönyv 37. cikkében leírt feladatainak elvégzését, és csak erre a célra kötve maradnak e Jegyzőkönyv által.
1. Amennyiben megszűnik e Jegyzőkönyv hatálya, az Alap annak ellenére:
(a) eleget tesz kötelezettségeinek minden esemény tekintetében, amely az előtt következik be, hogy megszűnik a Jegyzőkönyv hatálya;
(b) jogosult lesz a hozzájárulásokhoz való jogainak gyakorlására olyan mértékig, amennyire ezek a hozzájárulások szükségesek az (a) alpont szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez, beleértve az Alap e célra történő adminisztrálásának költségeit.
2. A Közgyűlés megtesz az Alap teljes felszámolásához szükséges minden intézkedést, beleértve a megmaradó eszközök méltányos elosztását azon személyek között, akik hozzájárultak az Alaphoz.
3. E cikk céljára az Alap jogi személy marad.
1. E Jegyzőkönyv és annak a 33. cikk alapján elfogadott minden módosítása a Szervezet Főtitkáránál lesz letétbe helyezve.
2. A Szervezet Főtitkára
(a) értesít minden Államot, amelyek aláírták e Jegyzőkönyvet, vagy ahhoz csatlakoztak:
(i) minden egyes új aláírásról, vagy egy okirat letétbe helyezéséről, annak dátumával együtt;
(ii) a 30. cikk szerinti minden egyes nyilatkozatról vagy értesítésről, beleértve az azon cikknek megfelelően megtettnek tekintett nyilatkozatokat és visszavonásokat;
(iii) e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;
(iv) a dátumokról, amelyeken a 31. cikkben rendelt felmondásokat meg kell tenni;
(v) a kártérítési összegek korlátozásaira vonatkozó minden javaslatról, amelyet a 33. cikk 1. szakaszának megfelelően tettek;
(vi) minden módosításról, amelyet a 33. cikk 4. szakaszának megfelelően fogadtak el;
(vii) a 33. cikk 7. szakaszának megfelelően elfogadottnak tekintett minden módosításról, azzal a dátummal együtt, amelyen az a módosítást az azon cikk 8. és 9. szakaszának megfelelően hatályba lép;
(viii) az e Jegyzőkönyvet felmondó minden okirat letétbe helyezéséről, a letétbe helyezés napjával és azzal a dátummal együtt, amelyen hatályba lép;
(ix) a 34. cikk 5. szakaszának megfelelően megtettnek tekintett minden felmondásról;
(x) az e Jegyzőkönyv bármelyik cikke által előírt minden közlésről;
(b) továbbítja e Jegyzőkönyv hitelesített másolatait minden Szerződő Államhoz és minden Államhoz, amely csatlakozik e Jegyzőkönyvhöz.
3. Amint e Jegyzőkönyv hatályba lép, a Szervezet Főtitkára eljuttatja azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságához az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelően történő nyilvántartásba vétel és közzététel végett,
E Jegyzőkönyv egyetlen eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelveken, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
KÉSZÜLT LONDONBAN, ezerkilencszázkilencvenkettő november huszonhetedik napján.
ENNEK TANÚSÍTÁSÁRA alulírottak, kormányaik által erre a célra megfelelően felhatalmazva, aláírták a Jegyzőkönyvet.”
4. § Az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 2003. évi jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
THE CONTRACTING STATES TO THE PRESENT PROTOCOL,
BEARING IN MIND the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992 (hereinafter „the 1992 Liability Convention”),
HAVING CONSIDERED the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992 (hereinafter „the 1992 Fund Convention”),
AFFIRMING the importance of maintaining the viability of the international oil pollution liability and compensation system,
NOTING that the maximum compensation afforded by the 1992 Fund Convention might be insufficient to meet compensation needs in certain circumstances in some Contracting States to that Convention,
RECOGNIZING that a number of Contracting States to the 1992 Liability and 1992 F-und Conventions consider it necessary as a matter of urgency to make available additional funds for compensation through the creation of a supplementary scheme to which States may accede if they so wish,
BELIEVING that the supplementary scheme should seek: to ensure that victims of oil pollution damage are compensated in fall for their loss or damage and should also alleviate the difficulties faced by victims in cases where there is a risk that the amount of compensation available under the 1992 Liability and 1992 Fund Conventions will be insufficient to pay established claims in full and that as a consequence the International Oil Pollution Compensation Fund, 1992, has decided provisionally that it will pay only a proportion of any established claim,
CONSIDERING that accession to the supplementary scheme will be open only to Contracting States to the 1992 Fund Convention,
Have agreed as follows:
For the purposes of this Protocol:
1. „1992 Liability Convention” means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992;
2. „1992 Fund Convention” means the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992;
3. „1992 Fund” means the International Oil Pollution Compensation Fund, 1992, established under the 1992 Fund Convention;
4. „Contracting State” means a Contracting State to this Protocol, unless stated otherwise;
5. When provisions of the 1992 Fund Convention are incorporated by reference into this Protocol, „Fund” in that Convention means Supplementary Fund”, unless stated otherwise;
6. „Ship”, „Person”, „Owner”, „Oil”, „Pollution Damage”, „Preventive Measures” and „Incident” have the same meaning as in article 1 of the 1992 Liability Convention;
7. „Contributing Oil”, „Unit of Account”, „Ton”, „Guarantor” and „Terminal installation” have the same meaning as in article I of the 1992 Fund Convention, unless stated otherwise;
8. „Established claim” means a claim which has been recognised by the 1992 Fund or been accepted as admissible by decision of a competent court binding upon the 1992 Fund not subject to ordinary forms of review and which would have been fully compensated if the limit set out in article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention had not been applied lo that incident;
9. „Assembly „ means the Assembly of the International Oil Pollution Compensation Supplementary Fund, 2003, unless otherwise indicated;
10. „Organisation” means the International Maritime Organisation;
11. „Secretary-General” means the Secretary-General of the Organisation.
1. An International Supplementary Fund for compensation for pollution damage, to be named „The International Oil Pollution Compensation Supplementary Fund. 2003” (hereinafter „the Supplementary Fund”), is hereby established.
2. The Supplementary Fund shall in each Contracting State be recognised as a legal person capable under the laws of that State of assuming rights and obligations and of being a party in legal proceedings before the courts of that State. Each Contracting State shall recognise the Director of the Supplementary Fund as the legal representative of the Supplementary Fund.
This Protocol shall apply exclusively:
(a) to pollution damage caused:
(i) in the territory, including the territorial sea, of a Contracting State, and
(ii) the exclusive economic zone of a Contracting State, established in accordance with international law, or, if a Contracting State has not established such a zone, in an area beyond and adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from which the breadth of its territorial sea is measured;
(b) to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage.
1. The Supplementary Fund shall pay compensation to any person suffering pollution damage if such person has been unable to obtain full and adequate compensation for an established claim for such damage under the terms of the 1992 Fund Convention, because the total damage exceeds, or there is a risk that it will exceed, the applicable limit of compensation laid down in article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention in respect of any one incident.
(a) The aggregate amount of compensation payable by the Supplementary Fund under this article shall in respect of any one incident be limited, so that the total sum of that amount together with the amount of compensation actually paid under the 1992 Liability Convention and the 1992 Fund Convention within the scope of application of this Protocol shall not exceed 750 million units of account.
(b) The amount of 750 million units of account mentioned in paragraph 2(a) shall be converted into national currency on the basis of the value of that currency by reference to the Special Drawing Right on the date determined by the Assembly of the 1992 Fund for conversion of the maximum amount payable under the 1992 Liability and 1992 Fund Conventions.
3. Where the amount of established claims against the Supplementary Fund exceeds the aggregate amount of compensation payable under paragraph 2, the amount available shall be distributed in such a manner that the proportion between any established claim and the amount of compensation actually recovered by the claimant under this Protocol shall be the same for all claimants.
4. The Supplementary Fund shall pay compensation in respect of established claims as defined in article I, paragraph 8. and only in respect of such claims.
The Supplementary Fund shall pay compensation when the Assembly of the 1992 Fund has considered that the total amount of the established claims exceeds, or there is a risk that the total amount of established claims will exceed the aggregate amount of compensation available under article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention and that as a consequence the Assembly of the 1992 Fund has decided provisionally or finally that payments will only be made for a proportion of any established claim. The Assembly of the Supplementary Fund shall then decide whether and to what extent the Supplementary Fund shall pay the proportion of any established claim not paid under the 1992 Liability Convention and the 1992 Fund Convention.
1. Subject to article 15, paragraphs 2 and 3, rights to compensation against the Supplementary Fund shall be extinguished only if they are extinguished against the 1992 Fund under article 6 of the 1992 Fund Convention.
2. A claim made against the 1992 Fund shall be regarded as a claim made by the same claimant against the Supplementary Fund.
1. The provisions of article 7, paragraphs 1, 2, 4, 5 and 6, of the 1992 Fund Convention shall apply to actions for compensation brought against the Supplementary Fund in accordance with article 4, paragraph I, of this Protocol.
2. Where an action for compensation for pollution damage has been brought before a court competent under article IX of the 1992 Liability Convention against the owner of a ship or his guarantor, such court shall have exclusive jurisdictional competence over any action against the Supplementary Fund for compensation under the provisions of article 4 of this Protocol in respect of the same damage. However, where an action for compensation for pollution damage under the 1992 Liability Convention has been brought before a court in a Contracting State to the 1992 Liability Convention but not to this Protocol, any action against the Supplementary Fund under article 4 of this Protocol shall at the option of the claimant be brought either before a court of the State where the Supplementary Fund has its headquarters or before any court of a Contracting Slate to this Protocol competent under article IX of the 1992 Liability Convention.
3. Notwithstanding paragraph I, where an action for compensation for pollution damage against the 1992 Fund has been brought before a court in a Contracting State to the 1992 Fund Convention but not to this Protocol, any related action against the Supplementary Fund shall, at the option of the claimant, be brought either before a court of the Stale where the Supplementary’ Fund has its headquarters or before any court of a Contracting State competent under paragraph I.
1. Subject to any decision concerning the distribution referred to in article 4, paragraph 3 of this Protocol, any judgment given against the Supplementary Fund by a court having jurisdiction in accordance with article 7 of this Protocol, shall, when it has become enforceable in the State of origin and is in that State no longer subject to ordinary forms of review, be recognised and enforceable in each Contracting State on the same conditions as are prescribed in article X of the 1992 Liability Convention.
2. A Contracting State may apply other rules for the recognition and enforcement of judgments, provided that their effect is to ensure that judgments are recognised and enforced at least to the same extent as under paragraph I.
1. The Supplementary Fund shall, in respect of any amount of compensation for pollution damage paid by the Supplementary Fund in accordance with article 4, paragraph I, of this Protocol, acquire by subrogation the rights that the person so compensated may enjoy under the 1992 Liability Convention against the owner or his guarantor.
2. The Supplementary Fund shall acquire by subrogation the rights that the person compensated by it may enjoy under the 1992 Fund Convention against the 1992 Fund.
3. Nothing in this Protocol shall prejudice any right of recourse or subrogation of the Supplementary Fund against persons other than those referred to in the preceding paragraphs. In any event the right of the Supplementary Fund to subrogation against such person shall not be less favourable than that of an insurer of the person to whom compensation has been paid.
4. Without prejudice to any other rights of subrogation or recourse against the Supplementary Fund which may exist, a Contracting State or agency thereof which has paid compensation for pollution damage in accordance with provisions of national law shall acquire by subrogation the rights which the person so compensated would have enjoyed under this Protocol.
Annual contributions to the Supplementary Fund shall be made in respect of each Contracting State by any person who, in the calendar year referred to in article 11, paragraph 2(a) or (b), has received in total quantities exceeding 150,000 tons:
(a) in the ports or terminal installations in the territory of that State contributing oil carried by sea to such ports or terminal installations; and
(b) in any installations situated in the territory of that Contracting State contributing oil which has been carried by sea and discharged in a port or terminal installation of a non-Contracting State, provided that contributing oil shall only be taken into account by virtue of this sub-paragraph on first receipt in a Contracting State after its discharge in that non-Contracting State.
The provisions of article 10, paragraph 2. of the 1992 Fund Convention shall apply in respect of the obligation to pay contributions to the Supplementary Fund.
1. With a view to assessing the amount of annual contributions due if any, and taking account of the necessity to maintain sufficient liquid funds, the Assembly shall for each calendar year make an estimate in the form of a budget of:
(i) Expenditure
(a) costs and expenses of the administration of the Supplementary Fund in the relevant year and any deficit from operations in preceding years;
(b) payments to „be made by the Supplementary Fund in the relevant year for the satisfaction of claims against the Supplementary Fund due under article 4, including repayments on loans previously taken by the Supplementary Fund for the satisfaction of such claims;
(ii) Income
(a) surplus funds from operations in preceding years, including any interest;
(b) annual contributions, if required to balance the budget;
(c) any other income.
2. The Assembly shall decide the total amount of contributions to be levied. On the basis of that decision, the Director of the Supplementary Fund shall, in respect of each Contracting State, calculate for each person referred to in article 10, the amount of that person’s annual contribution;
(a) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph l(i)(a) on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received in the relevant State by such person during the preceding calendar year; and
(b) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph l(i)(b) on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received by such person during the calendar year preceding that in which the incident in question occurred, provided that State was a Contracting State to this Protocol at the date of the incident.
3. The sums referred to in paragraph 2 shall be arrived at by dividing the relevant total amount of contributions required by the total amount of contributing oil received in all Contracting States in the relevant year.
4. The annual contribution shall be due on the date to be laid down in the Internal Regulations of the Supplementary Fund. The Assembly may decide on a different date of payment.
5. The Assembly may decide, under conditions to be laid down in the Financial Regulations of the Supplementary Fund, to make transfers between funds received in accordance with paragraph 2(a) and funds received in accordance with paragraph 2(b).
1. The provisions of article 13 of the 1992 Fund Convention shall apply to contributions to the Supplementary Fund.
2. A Contracting State itself may assume the obligation to pay contributions to the Supplementary Fund in accordance with the procedure set out in article 1.4 of the 1992 Fund Convention.
1. Contracting States shall communicate to the Director of the Supplementary Fund information on oil receipts in accordance with article 15 of the 1992 Fund Convention provided, however, that communications made to the Director of the 1992 Fund under article 15, paragraph 2, of the 1992 Fund Convention shall be deemed to have been made also under this Protocol.
2. Where a Contracting State does not fulfil its obligations to submit the communication referred to in paragraph I and this results in a financial loss for the Supplementary Fund, that Contracting State shall be liable to compensate the Supplementary Fund for such loss. The Assembly shall, on the recommendation of the Director of the Supplementary Fund, decide whether such compensation shall be payable by that Contracting State.
1. Notwithstanding article .10, for the purposes of this Protocol there shall be deemed to be a minimum receipt of I million tons of contributing oil in each Contracting State.
2. When the aggregate quantity of contributing oil received in a Contracting State is less than I million tons, the Contracting State shall assume the obligations that would be incumbent under this Protocol on any person who would be liable to contribute to the Supplementary Fund in respect of oil received within the territory of that State in so far as no liable person exists for the aggregated quantity of oil received.
1. If in a Contracting State there is no person meeting the conditions of article 10, that Contracting State shall for the purposes of this Protocol inform the Director of the Supplementary Fund thereof.
2. No compensation shall be paid by the Supplementary Fund for pollution damage in the territory, territorial sea or exclusive economic zone or area determined in accordance with article 3(a)(ii), of this Protocol, of a Contracting State in respect of a given incident or for preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage, until the obligations lo communicate lo the Director of the Supplementary Fund according to article 13, paragraph 1 and paragraph 1 of this article have been complied with in respect of that Contracting State for all years prior to the occurrence of that incident. The Assembly shall determine in the Internal Regulations the circumstances under which a Contracting State shall be considered as having failed to comply with its obligations.
3. Where compensation has been denied temporarily in accordance with paragraph 2, compensation shall be denied permanently in respect of that incident if the obligations to communicate to the Director of the Supplementary Fund under article 13, paragraph I and paragraph I of this article, have not been complied with within one year after the Director of the Supplementary Fund has notified the Contracting State of its failure to report.
4. Any payments of contributions due to the Supplementary Fund shall be set off against compensation due to the debtor, or the debtor’s agents.
1. The Supplementary Fund shall have an Assembly and a Secretariat headed by a Director.
2. Articles 17 to 20 and 28 to 33 of the 1992 Fund Convention shall apply to the Assembly, Secretariat and Director of the Supplementary Fund.
3. Article 34 of the 1992 Fund Convention shall apply to the Supplementary Fund.
1. The Secretariat of the 1992 Fund, headed by the Director of the 1992 Fund, may also function as the Secretariat and the Director of the Supplementary Fund.
2. If, in accordance with paragraph 1, the Secretariat and the Director of the 1992 Fund also perform the function of Secretariat and Director of the Supplementary Fund, the Supplementary Fund shall be represented, in cases of conflict of interests between the 1992 Fund and the Supplementary Fund, by the Chairman of the Assembly.
3. The Director of the Supplementary Fund, and the staff and experts appointed by the Director of the Supplementary Fund, performing their duties under this Protocol and the 1992 Fund Convention, shall not be regarded as contravening the provisions of article 30 of the 1992 Fund Convention as applied by article 16, paragraph 2, of this Protocol in so far as they discharge their duties in accordance with this article.
4. The Assembly shall endeavour not to take decisions which are incompatible with decisions taken by the Assembly of the 1992 Fund. If differences of opinion with respect to common administrative issues arise, the Assembly shall try to reach a consensus with the Assembly of the 1992 Fund, in a spirit of mutual co-operation and with the common aims of both organisations in mind.
5. The Supplementary Fund shall reimburse the 1992 Fund all costs and expenses arising from administrative services performed by the 1992 Fund on behalf of the Supplementary Fund.
1. Subject to paragraph 4, the aggregate amount of the annual contributions payable in respect of contributing oil received in a single Contracting Slate during a calendar year shall nut exceed 20% of the total amount of annual contributions pursuant to this Protocol in respect of that calendar year,
2. If the application of the provisions in article 11, paragraphs 2 and 3, would result in the aggregate amount of the contributions payable by contributors in a single Contracting State in respect of a given calendar year exceeding 20% of the total annual contributions, the contributions payable by all contributors in that State shall be reduced pro rata so that their aggregate contributions equal 20% of the total annual contributions to the Supplementary Fund in respect of that year.
3. If the contributions payable by persons in a given Contracting State shall be reduced pursuant to paragraph 2, the contributions payable by persons in all other Contracting States shall be increased pro rata so as to ensure that the total amount of contributions payable by all persons liable to contribute to the Supplementary Fund in respect of the calendar year in question will reach the total amount of contributions decided by the Assembly.
4. The provisions in paragraphs I to 3 shall operate until the total quantity of contributing oil received in all Contracting States in a calendar year, including the quantities referred to in article 14, paragraph 1, has reached 1,000 million tons or until a period of 10 years after the date of entry into force of this Protocol has elapsed, whichever occurs earlier.
1. This Protocol shall be open for signature at London from 31 July 2003 to 30 July 2004.
2. States may express their consent to be bound by this Protocol by:
(a) signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
(b) signature subject to ratification, acceptance or approval followed by ratification, acceptance or approval; or
(c) accession.
3. Only Contracting States to the 1992 Fund Convention may become Contracting States to this Protocol.
4. Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of a formal instrument to that effect with the Secretary-General.
Before this Protocol comes into force for a State, that State shall, when signing this Protocol in accordance with article 19, paragraph 2(a), or when depositing an instrument referred to in article 19, paragraph 4 of this Protocol, and annually thereafter at a date to be determined by the Secretary-General, communicate to the Secretary-General the name and address of any person who in respect of that State would be liable to contribute to the Supplementary Fund pursuant to article 10 as well as data on the relevant quantities of contributing oil received by any such person in the territory of that State during the preceding calendar year.
1. This Protocol shall enter into force three months following the date on which the following requirements are fulfilled:
(a) at least eight States have signed the Protocol without reservation as to ratification, acceptance or approval, or have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General; and
(b) the Secretary-General has received information from the Director of the 1992 Fund that those persons who would be liable to contribute pursuant to article 10 have received during the preceding calendar year a total quantity of at least 450 million tons of contributing oil, including the quantities referred to in article 14, paragraph 1.
2. For each State which signs this Protocol without reservation as to ratification, acceptance or approval, or which ratifies, accepts, approves or accedes to this Protocol, after the conditions in paragraph I for entry into force have been met, the Protocol shall enter into force three months following the date of the deposit by such State of the appropriate instrument.
3. Notwithstanding paragraphs 1 and 2, this Protocol shall not enter into force in respect of any State until the 1992 Fund Convention enters into force for that State.
The Secretary-General shall convene the first session of the Assembly. This session shall take place as soon as possible after the entry into force of this Protocol and, in any case, not more than thirty days after such entry into force.
1. A conference for the purpose of revising or amending this Protocol may be convened by the Organisation.
2. The Organisation shall convene a Conference of Contracting Stales for the purpose of revising or amending this Protocol at the request of not less than one third of all Contracting States.
1. Upon the request of at least one quarter of the Contracting States, any proposal to amend the limit of the amount of compensation laid down in article 4, paragraph 2 (a), shall be circulated by the Secretary-General to all Members of the Organisation and to all Contracting States.
2. Any amendment proposed and circulated as above shall be submitted to the Legal Committee of the Organisation for consideration at a date at least six mouths after the date of its circulation.
3. All Contracting States to this Protocol, whether or not Members of the Organisation, shall be entitled to participate in the proceedings of the Legal Committee for the consideration and adoption of amendments.
4. Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of the Contracting States present and voting in the Legal Committee, expanded as provided for in paragraph 3, on condition that at least one half of the Contracting States shall be present at the time of voting.
5. When acting on a proposal to amend the limit, the Legal Committee shall take into account the experience of incidents and in particular the amount of damage resulting therefrom and changes in the monetary values.
6. (a) No amendments of the limit under this article may be considered before the date of entry into force of this Protocol nor less than three years from the date of entry into force of a previous amendment under this article.
(b) The limit may not be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in this Protocol increased by six per cent per year calculated on a compound basis from the date when this Protocol is opened for signature to the date on which the Legal Committee’s decision comes into force.
(c) The Limit may not be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in this Protocol multiplied by three.
7. Any amendment adopted in accordance with paragraph 4 shall be notified by the Organisation to all Contracting States. The amendment shall be deemed to have been accepted at the end of a period of twelve months after the date of notification, unless within that period not less than one quarter of the States that were Contracting States at the time of the adoption of the amendment by the Legal Committee have communicated to the Organisation that they do not accept the amendment, in which case the amendment is rejected and shall have no effect.
8. An amendment deemed to have been accepted in accordance with paragraph 7 shall enter into force twelve months after its acceptance.
9. All Contracting States shall be bound by the amendment, unless they denounce this Protocol in accordance with article 26, paragraphs I and 2, at least six months before the amendment enters into force. Such denunciation shall take effect when the amendment enters into force.
10. When an amendment has been adopted by the Legal Committee but the twelve-month period for its acceptance has not yet expired, a State which becomes a Contracting State during that period shall be bound by the amendment if it eaters into force. A State which becomes a Contracting State after that period shall be bound by an amendment which has been accepted in accordance with paragraph 7. In the cases referred to in this paragraph, a State becomes bound by an amendment when that amendment enters into force, or when this Protocol enters into force for that State, if later.
1. If the limits laid down in the 1992 Fund Convention have been increased by a Protocol thereto, the limit laid down in article 4, paragraph 2(a), may be increased by the same amount by means of the procedure set out in article 24. The provisions of article 24, paragraph 6, shall not apply in such cases.
2. If the procedure referred to m paragraph 1 has been applied, any subsequent amendment of the limit laid down in article 4, paragraph 2, by application of the procedure in article 24 shall, for the purpose of article 24, paragraphs 6(b) and (c), be calculated on the basis of the new limit as increased in accordance with paragraph 1.
1. This Protocol may be denounced by any Contracting State at any time after the date on which it enters into force for that Contracting State.
2. Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General.
3. A denunciation shall take effect twelve months, or such longer period as may be specified in the instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General.
4. Denunciation of the 1992 Fund Convention shall be deemed to be a denunciation of this Protocol. Such denunciation shall take effect on the date on which denunciation of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention takes effect according to article 34 of that Protocol.
5. Notwithstanding a denunciation of the present Protocol by a Contracting State pursuant lo this article, any provisions of this Protocol relating to the obligations lo make contributions to the Supplementary Fund with respect to an incident referred to in article 11, paragraph 2(b), and occurring before the denunciation takes effect, shall continue to apply.
1. Any Contracting State may, within ninety days after the deposit of an instrument of denunciation the result of which it considers will significantly increase the level of contributions for the remaining Contracting States, request the Director of the Supplementary Fund to convene an extraordinary session of the Assembly. The Director of the Supplementary Fund shall convene the Assembly to meet not later than sixty days after receipt of the request.
2. The Director of the Supplementary Fund may take the initiative to convene an extraordinary session of the Assembly to meet within sixty days after the deposit of any instrument of denunciation, if the Director of the Supplementary Fund considers that such denunciation will result in a significant increase in the level of contributions of the remaining Contracting States.
3. If the Assembly at an extraordinary session convened in accordance with paragraph I or 2 decides that the denunciation will result in a significant increase in the level of contributions for the remaining Contracting States, any such State may, not later than one hundred and twenty days before the date on which the denunciation takes effect, denounce this Protocol with effect from the same date.
1. This Protocol shall cease to be in force on the date when the number of Contracting States falls below seven or the total quantity of contributing oil received in the remaining Contracting States, including the quantities referred to in article 14, paragraph I, falls below 350 million tons, whichever occurs earlier.
2. States which are bound by this Protocol on the day before the date it ceases to be in force shall enable the Supplementary Fund to exercise its functions as described in article 29 and shall, for that purpose only, remain bound by this Protocol.
1. Winding up of the Supplementary Fund If this Protocol ceases to be in force, the Supplementary Fund shall nevertheless:
(a) meet its obligations in respect of any incident occurring before the Protocol ceased to be in force;
(b) be entitled to exercise its rights to contributions to the extent that these contributions are necessary to meet the obligations under paragraph I (a), including expenses for the administration of the Supplementary fund necessary for this purpose.
2. The Assembly shall take all appropriate measures to complete the winding up of the Supplementary Fund, including the distribution in an equitable manner of any remaining assets among those persons who have contributed to the Supplementary Fund.
3. For the purposes of this article the Supplementary Fund shall remain a legal person.
1. This Protocol and any amendments accepted under article 24 shall be deposited with the Secretary-General.
The Secretary-General shall:
(a) inform all States which have signed or acceded to this Protocol of:
(i) each new signature or deposit of an instrument together with the date thereof;
(ii) the date of entry into force of this Protocol;
(iii) any proposal to amend the limit of the amount of compensation which has been made in accordance with article 24, paragraph 1;
(iv) any amendment which has been adopted in accordance with article 24, paragraph 4;
(v) any amendment deemed to have been accepted under article 24, paragraph 7, together with the date on which that amendment shall enter into force in accordance with paragraphs 8 and 9 of that article;
(vi) the deposit of an instrument of denunciation of this Protocol together with the date of the deposit and the date on which it takes effect;
(vii) any communication called far by any article in this Protocol;
(b) transmit certified true copies of this Protocol to all Signatory States and to all States which accede to the Protocol.
3. As soon as this Protocol enters into force, the text shall be transmitted by the Secretary-General to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations.
This Protocol is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic.
DONE AT LONDON this sixteenth day of May, two thousand and three.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorised by their respective Governments for that purpose, have signed this Protocol.”
A JELEN JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ ÁLLAMAI,
SZEM ELŐTT TARTVA az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: „az 1992. évi Felelősségi Egyezmény”),
MEGVIZSGÁLVA az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: „az 1992. évi Alap Egyezmény”),
MEGERŐSÍTVE az olajszennyezés felelősségi és kártalanítási nemzetközi rendszer életképessége fenntartásának fontosságát,
MEGJEGYEZVE, hogy az 1992. évi Alap Egyezmény által nyújtott maximális kártérítés bizonyos körülmények között elégtelen lehet a nevezett Egyezmény bizonyos Szerződő Államaiban,
ELISMERVE, hogy az 1992. évi Felelősségi és az 1992. évi Alap Egyezmény számos Szerződő Állama sürgős ügyként szükségesnek tartja kiegészítő pénzalapnak a kártalanítás céljából történő rendelkezésre bocsátását kiegészítő rendszer létrehozása útján, amelyhez az Államok óhajuk szerint csatlakozhatnak,
ABBAN A HITBEN, hogy a kiegészítő rendszer segítségével az olajszennyezés áldozatai teljes kártalanítást kapnak veszteségeikért vagy káraikért, valamint enyhíthetők lesznek azon nehézségek, melyekkel az áldozatok olyan esetekben szembesülnek, amikor fennáll annak kockázata, hogy az 1992. évi Felelősségi és az 1992. évi Alap Egyezmények alapján rendelkezésre álló kártalanítás nem biztosít elégséges fedezetet a megállapított követelések teljes megfizetésére, továbbá figyelemmel az 1992. évi Alap Egyezményben meghatározott Közgyűlés ideiglenes határozatára, amely szerint a megállapított követeléseknek csak egy része kerül kiegyenlítésre,
FIGYELEMMEL ARRA, hogy a kiegészítő rendszerhez történő csatlakozás csak az 1992. évi alap Egyezmény Szerződő Államai számára lesz nyitva, a következők szerint állapodtak meg:
A jegyzőkönyv alkalmazásában:
1. „1992. évi Felelősségi Egyezmény” jelenti az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt;
2. „1992 Alap Egyezmény” jelenti az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt;
3. „1992. évi Alap” jelenti az 1992. évi Alap Egyezmény alapján létrehozott 1992. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Alapot;
4. „Szerződő Állam” jelenti e Jegyzőkönyv Szerződő Államát, eltérő rendelkezés hiányában;
5. Amikor az 1992. évi Alap Egyezmény rendelkezéseit e Jegyzőkönyv hivatkozásként tartalmazza, az „Alap” jelentése abban az Egyezményben – eltérő rendelkezés hiányában – „Kiegészítő Egyezmény”;
6. „Hajó”, „Személy”, „Tulajdonos”, „Olaj”, „Szennyezési kár”, „Megelőző intézkedések” és „Baleset” jelentése ugyanaz, mint az 1992. évi Felelősségi Egyezmény 1. cikkében;
7. A „hozzájárulási olaj”, „elszámolási egység”, „tonna”, „jótálló” és „fogadó létesítmény” jelentése – eltérő rendelkezés hiányában – ugyanaz, mint az 1992. évi Alap Egyezmény 1. cikkében;
8. „Megállapított követelés” jelenti az olyan követelést, amelyet az 1992. évi Alap elismert, vagy egy illetékes bíróságnak az 1992. évi Alapra nézve kötelező erejű végzésével elfogadhatóként elfogadtak, amely nem képezi a felülvizsgálat szokásos formáinak tárgyát, és amely teljesen kártalanításban részesült volna, ha az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. bekezdésében meghatározott határértéket nem alkalmazták volna arra a balesetre;
9. „Közgyűlés” jelenti a 2003. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Kiegészítő Alap Közgyűlését, eltérő rendelkezés hiányában;
10. „Szervezet” jelenti a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet;
11. „Főtitkár” jelenti a Szervezet Főtitkárát.
1. Ezennel létrejön egy Nemzetközi Kiegészítő Alap, amelynek neve „2003. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Kiegészítő Alap” (a továbbiakban: „Kiegészítő Alap”).
2. A Kiegészítő Alapot mindegyik Szerződő Államban el kell ismerni, mint az azon Állam törvényei alapján jogokat és kötelezettségeket vállalni képes jogi személyt, és mint felet az azon Állam bíróságai előtt folyó jogi eljárásokban. Mindegyik Szerződő Állam elismeri a Kiegészítő Alap Igazgatóját, mint a Kiegészítő Alap jogi képviselőjét.
E Jegyzőkönyv kizárólag a következőkre vonatkozik:
(a) szennyezéssel okozott károkra:
(i) az egy Szerződő Állam területén, beleértve a területi vizeket, és
(ii) egy Szerződő Állam kizárólagos gazdasági övezetében, amelyet a nemzetközi jognak megfelelően hoztak létre, vagy amennyiben egy Szerződő Állam nem hozott létre ilyen gazdasági övezetet, az azon Állam felségvizén túli és azzal szomszédos területen, amit azon Állam a nemzetközi jognak megfelelően meghatározott, és ami nem nyúlik 200 tengeri mérföldön túl attól az alapvonaltól, ahonnan a területi vizeinek szélességét mérik;
(b) a megelőző intézkedésekre, amelyeket az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére tettek.
1. A Kiegészítő Alap kártalanítást fizet minden személynek, aki szennyezési kárt szenved, ha az ilyen személy nem kaphatott teljes és megfelelő kártalanítást egy megállapított követelésre az 1992. évi Alap Egyezmény fogalmai szerinti ilyen kárért, mivel a kár meghaladja, vagy fennáll annak veszélye, hogy meg fogja haladni az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában lefektetett alkalmazandó kártalanítási határértéket a baleset tekintetében.
(a) A Kiegészítő Alap által e cikk alapján fizetendő kártalanítás teljes összege bármilyen baleset tekintetében korlátozott, úgy, hogy azon összeg az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján e Jegyzőkönyv alkalmazásának körében ténylegesen kifizetett kártalanítási összeg nem haladhatja meg a 750 millió elszámolási egységet.
(b) A 2. (a) szakaszban említett 750 millió elszámolási egységet nemzeti pénznemre kell átszámítani a nemzeti pénznemre meghatározott váltási arányra figyelemmel, s a különleges lehívási jogra való hivatkozással, az 1992. évi Alap Közgyűlése által az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján fizetendő legnagyobb összeg átváltására meghatározott napon.
3. Ahol a Kiegészítő Alappal szemben megállapított követelések összege meghaladja a 2. szakasz alapján fizetendő kártalanítás teljes összegét, a rendelkezésre álló összeget olyan módon kell felosztani, hogy a bármelyik megállapított követelés és az igényjogosult által ténylegesen visszakapott kártalanítás aránya valamennyi igényjogosultra nézve azonos legyen.
4. A Kiegészítő Alap kártalanítást fizet az 1. cikk 8. szakaszában meghatározott megállított követelés tekintetében, és csak az ilyen követelések tekintetében.
A Kiegészítő Alap akkor fog kártalanítást fizetni, ha az 1992. évi Alap Közgyűlése úgy találta, hogy a megállapított követelések teljes összege meghaladja, vagy fennáll annak veszélye, hogy a megállapított követelések teljes összege meg fogja haladni az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakasza alapján rendelkezésre álló kártalanítás teljes összegét, és hogy ennek következményeként az 1992. évi Alap Egyezményben meghatározott Közgyűlése ideiglenesen vagy véglegesen úgy határozott, hogy kifizetést a megállapított követelésnek csak egy részére fog teljesíteni. A Kiegészítő Alap Közgyűlése ilyenkor határoz, hogy a Kiegészítő Alap megfizet-e és milyen mértékben fizeti meg az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján megállapított és meg nem fizetett követelést.
1. A 15. cikk 2. és 3. szakaszában foglaltakon túl csak akkor szűnnek meg a Kiegészítő Alappal szembeni kártalanítási jogok, ha azok megszűnnek 1992. évi Alappal szemben az 1992. évi Alap Egyezmény 6. cikke alapján.
2. Az 1992. évi Alappal szemben támasztott követelést úgy kell tekinteni, mint ugyanazon igényjogosult által a Kiegészítő Alappal szemben támasztott követelést.
1. Az 1992. évi Alap Egyezmény 7. cikke 1., 2., 4., 5. és 6. szakaszai vonatkoznak a Kiegészítő Alap ellen e Jegyzőkönyv 4. cikke 1. szakaszának megfelelően indított kártalanítási perekre.
2. Szennyezési kár miatt hajó vagy jótállója ellen az illetékes bíróságnál az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke alapján indított kereset esetén, a bíróságnak kizárólagos illetékessége lesz az ugyanazon kár tekintetében a Kiegészítő Alap ellen e Jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései alapján indított bármelyik eljárásban. Amennyiben a 1992. évi Felelősségi Egyezmény, de nem e Jegyzőkönyv alapján kártalanítási eljárást indítottak egy bíróság előtt egy Szerződő Államban, az e Jegyzőkönyv 4. cikke alapján a Kiegészítő Alap ellen indított minden eljárást az igényjogosult választása szerint vagy azon Állam bírósága előtt kell lefolytatni, ahol a Kiegészítő Alap központja van, vagy e Jegyzőkönyv Szerződő Államának az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke alapján illetékes bármelyik bíróság előtt.
3. Az 1. szakaszban foglaltak ellenére, ahol szennyezési kárért eljárást indítottak az 1992. évi Alap ellen az 1992. évi Alap Egyezmény, de nem e Jegyzőkönyv Szerződő Államának egy bírósága előtt, a Kiegészítő Alap ellen indított minden kapcsolatos eljárást, az igényjogosult választása szerint, vagy egy olyan Állam bírósága előtt kell indítani, ahol a Kiegészítő Alap központja van, vagy az 1. szakasz szerint egy Szerződő Állam bármelyik bírósága előtt.
1. Az e Jegyzőkönyv 4. cikkének 3. szakaszában hivatkozott felosztásra vonatkozó döntéstől függően, az e Jegyzőkönyv 7. cikkében foglaltak szerinti illetékességgel rendelkező bíróság által a Kiegészítő Alap ellen hozott ítéletet, a származási Államban való jogerőssé és a felülvizsgálat szokásos formáinak alá nem vethetővé válásakor, a Szerződő Államokban az 1992. évi Felelősségi Egyezmény X. cikkében meghatározott feltételekkel kell elismerni és végrehajtani.
2. Egy Szerződő Állam az ítéletek elismerésére és végrehajtására más előírásokat is alkalmazhat, feltéve, hogy azok hatása azt biztosítja, hogy az ítéleteket legalább az 1. szakaszban foglaltakkal azonos mértékben ismerik el és hajtják végre.
1. A Kiegészítő Alap, az e Jegyzőkönyv 4. cikke 1. szakaszának megfelelően a Kiegészítő Alap által, szennyezési kárért fizetett bármilyen kártalanítási összeg tekintetében engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket az így kártalanított személy élvezhet a 1992. évi Felelősségi Egyezmény alapján a tulajdonossal vagy jótállójával szemben.
2. A Kiegészítő Alap engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket az általa kártalanított személy élvezhet az 1992. évi Alap Egyezmény alapján a 1992. évi Alappal szemben.
3. Az e Jegyzőkönyvben foglaltak semmiképpen sem befolyásolják hátrányosan a Kiegészítő Alap viszontkereseti vagy engedményezési jogát az előző szakaszokban hivatkozottakon kívül más személyekkel szemben. A Kiegészítő Alap engedményezési joga az ilyen személyekkel szemben semmilyen esetben sem lehet kevésbé kedvező, mint egy olyan személy biztosítójáé, akinek a kártalanítást kifizették.
4. A Kiegészítő Alappal szembeni bármilyen egyéb engedményezési vagy viszontkereseti jog érintetlenül hagyásával, egy Szerződő Állam vagy annak képviselete, amelyik a nemzeti jognak megfelelően kártalanítást fizetett szennyezési kárért, engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, melyeket az így kártalanított személy élvezett volna e Jegyzőkönyv alapján.
Éves hozzájárulást kell teljesíteni a Kiegészítő Alap javára minden egyes Szerződő Állam tekintetében minden személy által, aki a 11. cikk 2. (a) vagy (b) szakaszában hivatkozott naptári évben 150.000 tonnát meghaladó összes mennyiséget vett át:
(a) azon Állam területén lévő kikötőkben vagy terminál létesítményekben az ilyen kikötőkbe vagy terminál létesítményekbe tengeren szállított, a hozzájárulási olaj számításának alapját képező olajból, és
(b) azon Szerződő Állam területén lévő bármilyen létesítményben a hozzájárulás számításának alapját képező olajból, amit tengeren szállítottak és egy nem Szerződő Állam kikötőjében vagy terminál létesítményében rakodtak ki, azzal a feltétellel, hogy a hozzájárulás számításának alapját képező olajat ezen alpont alapján egy Szerződő Államban csak az első átvétel alkalmával kell számításba venni, miután azt kirakodták abban a nem Szerződő Államban.
Az 1992. évi Alap Egyezmény 10. cikke 2. szakaszának rendelkezései vonatkoznak a Kiegészítő Alapba történő hozzájárulás-fizetési kötelezettség tekintetében.
1. Figyelemmel az esedékes éves hozzájárulások összegére, valamint a kifizetések forrásául szolgáló pénzalap fenntartásának szükségességére, a Közgyűlés minden naptári évre költségvetést készít a következő bontásban:
(i) Kiadás
(a) a Kiegészítő Alap igazgatási költségei és kiadásai a tárgyévben és az előző évek működéséből fennmaradt minden hiány;
(b) a 4. cikkben foglaltak szerint a Kiegészítő Alappal szembeni követelések kielégítése céljából a folyó évben a Kiegészítő Alap részéről történt kifizetések, beleértve a Kiegészítő Alap által az ilyen követelések kielégítésére korábban felvett kölcsönök visszafizetéseit.
(ii) Bevétel
(a) korábbi évek működéséből származó összegek, beleértve minden kamatot;
(b) éves hozzájárulások, amennyiben a költségvetés egyensúlyához szükséges;
(c) minden egyéb bevétel.
2. A Közgyűlés dönti el a kivetendő hozzájárulások teljes összegét. E döntés alapján, a Kiegészítő Alap Igazgatója, minden Szerződő Állam tekintetében kiszámítja a 10. cikkben hivatkozott személyekre nézve az éves hozzájárulásának összegét;
(a) amennyiben a hozzájárulás az 1. (i) (a) szakaszban hivatkozott kifizetések kielégítésére szolgál, a hozzájárulás alapja egy meghatározott összeg minden tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj után, amelyet az érintett Államban az ilyen személy vett át a megelőző naptári év folyamán; és
(b) amennyiben a hozzájárulás az 1. (i) (b) szakaszban hivatkozott kifizetések kielégítésére szolgál, a hozzájárulás alapja egy meghatározott összeg minden egyes tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj után, amelyet az ilyen személy vett át az azt megelőző naptári év folyamán, amelyben a szóban forgó baleset történt, feltéve, hogy az Állam e Jegyzőkönyv Szerződő Állama volt a baleset napján.
3. A 2. szakaszban hivatkozott összegeket a Szerződő Államokban a tárgyévben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj teljes mennyisége szerint esedékes hozzájárulás teljes összegének felosztásával kell kiszámítani.
4. Az éves hozzájárulás a Kiegészítő Alap Belső Szabályzatában lefektetett napon válnak esedékessé. A Közgyűlés határozatot hozhat ettől eltérő fizetési napról.
5. A Közgyűlés, a Kiegészítő Alap Pénzügyi Szabályzatában lefektetett feltételek alapján, határozhat úgy, hogy áthelyezéseket tesz a 2. (a) szakasznak megfelelően kapott pénzalapok és a 2. (b) szakasznak megfelelően kapott pénzalapok között.
1. A 1992. évi Alap Egyezmény 13. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni a Kiegészítő Alapba fizetett hozzájárulásokra.
2. Egy Szerződő Állam magára vállalhatja a Kiegészítő Alapba történő hozzájárulás-fizetés kötelezettségét a 1992. évi Alap Egyezmény 14. cikkében kifejtett eljárásnak megfelelően.
1. A Szerződő Államoknak az 1992. évi Alap Egyezmény 15. cikkének megfelelően az átvett olaj mennyiségéről tájékoztatást kell adniuk a Kiegészítő Alap Igazgatójának, azzal a feltétellel, hogy az 1992. évi Alap Egyezmény 15. cikke 2. szakaszának megfelelően adott tájékoztatás ugyancsak az e Jegyzőkönyv szerint adottnak tekintik.
2. Ahol egy Szerződő Állam nem teljesíti az 1. szakaszban hivatkozott tájékoztatási kötelezettségét, és ez a Kiegészítő Alapnak veszteséget okoz, az a Szerződő Állam köteles lesz kártérítést fizetni a Kiegészítő Alapnak az ilyen veszteségért. A Közgyűlés a Kiegészítő Alap Igazgatójának javaslatára eldönti, hogy az ilyen kártérítést meg kell-e fizetnie a Szerződő Államnak.
1. A 10. cikk ellenére, e Jegyzőkönyv céljára 1 millió tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj átvételét kell minimumnak tekinteni minden egyes Szerződő Államban.
2. Amennyiben Szerződő Állam esetében a hozzájárulási olaj teljes mennyisége nem haladja meg az 1 millió tonnát, akkor az átvett olaj teljes mennyisége tekintetében terhelhető személy hiányában a Szerződő Államnak azon kötelezettségeket kell magára vállalnia, amelyek e Jegyzőkönyv alapján arra a személyre hárulnának, aki köteles lenne hozzájárulni a Kiegészítő Alaphoz az Állam területén átvett olaj tekintetében.
1. Amennyiben egy Szerződő Államban nincs a 10. cikk feltételeinek megfelelő személy, az a Szerződő Állam tájékoztatja erről a Kiegészítő Alap Igazgatóját.
2. A Kiegészítő Alapnak nem kell kártalanítást fizetnie egy Szerződő Állam területén, területi vizein vagy az e Jegyzőkönyv 3. cikke (a) (ii) pontjainak megfelelően meghatározott kizárólagos gazdasági övezetében bekövetkezett szennyezési kárért egy baleset, vagy megelőző intézkedés tekintetében, az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére, amíg a 13. cikk 1. szakaszának és e cikk 1. szakaszának megfelelően a Kiegészítő Alap Igazgatójának adandó közlésnek nem tettek eleget azon Szerződő Állam tekintetében az adott baleset bekövetkezését megelőző minden évre. A Közgyűlés a belső Szabályzatban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek alapján egy Szerződő Államot úgy kell tekinteni, mint amelyik elmulasztott eleget tenni kötelezettségének.
3. Ahol a kártalanítást a 2. szakasznak megfelelően ideiglenesen megtagadták, a kártalanítást tartósan megtagadottnak kell tekinteni azon baleset tekintetében, amennyiben nem tettek eleget a 13. cikk 1. szakasza és e cikk 1. szakasza alapján a Kiegészítő Alap Igazgatójának történő tájékoztatásadási kötelezettségnek egy éven belül azt követően, hogy a Kiegészítő Alap Igazgatója értesített a Szerződő Államot a jelentéstételének elmulasztásáról.
4. A Kiegészítő Alapnak esedékes minden fizetséget az adós, vagy az adós képviselője számára esedékes fizetségekkel szemben kell érvényesíteni.
1. A Kiegészítő Alapnak Közgyűlése és az Igazgató által vezetett egy Titkársága van.
2. Az 1992. évi Alap Egyezmény 17–20. és 28–33. cikkei vonatkoznak a Kiegészítő Alap Közgyűlésére, Titkárságára és Igazgatójára.
3. Az 1992. évi Alap Egyezmény 34. cikke vonatkozik a Kiegészítő Alapra.
1. Az 1992. évi Alap Titkársága – amelyet az 1992. évi Alap Igazgatója által vezet – úgy is működhet, mint a Kiegészítő Alap Titkársága és Igazgatója.
2. Amennyiben az 1. szakasznak megfelelően az 1992. évi Alap Titkársága és Igazgatója a Kiegészítő Alap Titkárságának és Igazgatójának funkcióját is ellátja, az 1992. évi Alap és a Kiegészítő Alap közötti érdekellentétek esetében a Közgyűlés Elnöke képviseli az 1992. évi Alapot.
3. A Kiegészítő Alap Igazgatója és a Kiegészítő Alap igazgatója által kinevezett személyi állományt és szakértőket, az e Jegyzőkönyv és az 1992. évi Alap Egyezmény szerinti feladataik ellátása során nem lehet úgy tekinteni, mint akik az e Jegyzőkönyv 16. cikkének 2. szakaszát alkalmazva áthágják az 1992. évi Alap Egyezmény 30. cikkében foglalt rendelkezéseket, amennyiben feladataikat e cikknek megfelelően látják el.
4. A Közgyűlés törekedni fog arra, hogy ne hozzon olyan határozatokat, melyek összeférhetetlenek az 1992. évi Alap Egyezmény Közgyűlése által hozott határozatokkal. Amennyiben véleménykülönbségek merülnek fel a közös adminisztratív ügyekkel kapcsolatban, a Közgyűlés a kölcsönös együttműködés szellemében és a két szervezet közös céljait szem előtt tartva megpróbál megegyezést elérni az 1992. évi Alap Közgyűlésével.
5. A Kiegészítő Alap visszatérít a 1992. évi Alapnak minden költséget és kiadást, ami az 1992. évi Alap által a Kiegészítő Alap nevében teljesített adminisztratív szolgáltatásaiból merül fel.
1. A 4. szakasz értelmében egy Szerződő Államban átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj tekintetében fizetendő éves hozzájárulás teljes összege egy naptári év alatt nem haladhatja meg az e Jegyzőkönyvnek megfelelően azon naptári év vonatkozásában az összes éves hozzájárulás 20%-át,
2. Amennyiben a 11. cikk 2. és 3. szakaszai rendelkezéseinek alkalmazása azt eredményezné, hogy a hozzájárulás fizetésére kötelezettek által egy Szerződő Állam részéről fizetendő hozzájárulások összege az adott naptári év tekintetében meghaladná az összes éves hozzájárulás 20%-át, akkor abban az Államban a hozzájárulók által fizetendő hozzájárulásokat arányosan úgy kell csökkenteni, hogy azok összes hozzájárulása az adott év vonatkozásában a Kiegészítő Alapba adott összes éves hozzájárulás 20%-ával legyen egyenlő.
3. Amennyiben egy adott Szerződő Államban a személyek által fizetendő hozzájárulásokat a 2. szakasz szerint csökkentik, a személyek által minden más Szerződő Államban fizetendő hozzájárulásokat arányosan növelni kell annak biztosítására, hogy a hozzájárulás-köteles minden személy által a Kiegészítő Alapba fizetendő hozzájárulások teljes összege a szóban forgó naptári év tekintetében elérje a hozzájárulásoknak a Közgyűlés által meghatározott teljes összegét.
4. Az 1–3. szakaszok rendelkezéseit mindaddig alkalmazni kell, amíg a Szerződő Államokban az egy naptári évben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj mennyisége – ideértve a 14. cikk 1. szakaszában meghatározott mennyiségeket – eléri az 1,000 millió tonnát, vagy e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után számított 10 éves időtartam elteltéig, vagyis aszerint amelyik előbb következik be.
1. E Jegyzőkönyv 2003. július 31-étől 2004. július 30-áig áll nyitva aláírásra Londonban.
2. Az Államok kifejezhetik hozzájárulásukat, hogy kötve legyenek e Jegyzőkönyv által:
(a) aláírással, megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartása nélkül; vagy
(b) aláírással megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amit megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy
(c) csatlakozással.
3. Csak a 1992. évi Alap Egyezmény Szerződő Államai válhatnak e Jegyzőkönyv Szerződő Államaivá.
4. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást hivatalos okmánynak a Főtitkárnál történő letétbehelyezésével kell eszközölni.
E Jegyzőkönyvnek valamely Államra nézve való hatályba lépését megelőzően, a Jegyzőkönyvet a 19. cikk 2. (a) szakaszának megfelelően aláíró Államnak, illetve a Jegyzőkönyv 19. cikke 4. szakaszának megfelelően okmányt letétbe helyező államnak a Főtitkárral közölnie kell azon személy nevét és címét, aki az Állam vonatkozásában a 10. cikk rendelkezése szerint köteles gondoskodni a hozzájárulásnak a Kiegészítő Alaphoz való befizetéséről, valamint az ilyen személy által az Állam területén az előző naptári évben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj idevágó mennyiségeire vonatkozó adatokat, s ezen közlését az Államnak a későbbiekben a Főtitkár által meghatározott napon évente meg kell ismételnie.
1. E Jegyzőkönyv három hónappal azon nap után lép hatályba, amelyen a következő követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam aláírta a Jegyzőkönyvet megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül, vagy letétbe helyezett megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál; és
(b) a Főtitkár tájékoztatást kapott a 1992. évi Alap Igazgatójától, hogy azok a személyek, akik a 10. cikk alapján kötelesek hozzájárulni, az előző naptári évben legalább 450 tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj összes mennyiséget vettek át, beleértve a 14. cikk 1. szakaszában hivatkozott mennyiségeket.
2. Minden egyes Államra nézve, amelyik megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírja e Jegyzőkönyvet, vagy amelyik megerősíti, elfogadja e Jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, miután az 1. szakaszban a hatálybalépésre vonatkozó feltételek teljesültek, a Jegyzőkönyv három hónappal azon nap után fog hatályba lépni, amelyen a megfelelő okmány letétbe helyezése megtörtént.
3. Az 1. és 2. szakasz ellenére, e Jegyzőkönyv nem lép hatályba semmilyen Államra nézve mindaddig, amíg az 1992. évi Alap Egyezmény hatályba nem lép arra az Államra nézve.
A Főtitkár hívja össze a Közgyűlés első ülését. Erre az ülésre az e Jegyzőkönyv hatálybalépése után a lehető leghamarabb – legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés után – sor kell, hogy kerüljön.
1. Az e Jegyzőkönyv felülvizsgálatának vagy módosításának céljára a Szervezet konferenciát hívhat össze.
2. A Szervezet az összes Szerződő Állam legalább egyharmadának kérésére konferenciát hív össze e Jegyzőkönyv felülvizsgálatának vagy módosításának céljából.
1. A Szerződő Államok legalább egynegyedének kérésére a 4. cikk 2. (a) szakaszában lefektetett kártalanítási összeg határértékének módosítására vonatkozó minden javaslatot a Főtitkár köröztet a Szervezet minden Tagjához és minden Szerződő Államhoz.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást – a köröztetésének napja után legalább hat hónappal – be kell terjeszteni megvizsgálásra a Szervezet Jogi Bizottságához.
3. E Jegyzőkönyv minden Szerződő Állama, akár tagja a Szervezetnek, akár nem, jogosult részt venni a Jogi Bizottság módosítások megvizsgálását és elfogadását célzó eljárásában.
4. A módosításokat a 3. szakasz rendelkezése szerint kibővített Jogi Bizottságban jelenlevő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a szavazás idején a Szerződő Államok legalább fele jelen van.
5. A Jogi Bizottság a határértéket módosító javaslat vizsgálata során figyelembe kell, hogy vegye a balesetek tapasztalatait, és különösen az azokból eredő kár összegét, valamint a monetáris értékek változásait.
6. (a) A határérték módosításait nem lehet megvizsgálni e cikk alapján e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja előtt, valamint legalább három évig az e cikk szerinti korábbi módosítás hatálybalépésének napjától számítva.
(b) E Jegyzőkönyv aláírásra megnyílásától számítva – a Jogi Bizottság határozatának hatályba lépéséig –, a határértéket nem növelhető meg úgy, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvben rögzített és évi hat százalékkal megnövelt határértéknek megfelelő összeget.
(c) A határértéket nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvben lefektetett határérték háromszorosát.
7. A 4. szakasznak megfelelően elfogadott minden módosításról a Szervezetnek tájékoztatnia kell minden Szerződő Államot. A módosítást az értesítés keltétől számított tizenkét hónapos időszak végén kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha azon az időn belül az Államok legalább egynegyede, amelyek a módosításnak a Jogi Bizottság által történő elfogadása idején Szerződő Államok voltak, közölték a Szervezettel, hogy nem fogadják el a módosítást, ez esetben a módosítást elvetettnek kell tekinteni,
8. A 7. szakasznak megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás az elfogadása után tizenkét hónappal lép hatályba.
9. A módosítás minden Szerződő Államot kötni, kivéve, ha azok a 26. cikk 1. és 2. szakaszának megfelelően – legalább hat hónappal az előtt, hogy a módosítás hatályba lép – felmondják e Jegyzőkönyvet. Az ilyen felmondás akkor lép hatályba, amikor a módosítás hatályba lép.
10. Amikor a Jogi Bizottság elfogadott egy módosítást, de elfogadása óta még nem járt le a tizenkét hónapos határidő, egy Államot, amely ezen idő alatt válik Szerződő Állammá, akkor köt a módosítás, amikor az hatályba lép. Azt az Államot, amely a tizenkét hónapos határidő után válik Szerződő Állammá, köti a 7. szakasznak megfelelően elfogadott módosítás. Az e szakaszban hivatkozott esetekben egy Államot akkor köt egy módosítás, amikor az a módosítás hatályba lép, vagy amikor e Jegyzőkönyv hatályba lép arra az Államra nézve.
1. Amennyiben az 1992. évi Alap Egyezményben lefektetett határértékeket az ahhoz tartozó Jegyzőkönyvvel megnövelték, a 4. cikk 2. (a) szakaszban lefektetett határérték ugyanolyan összeggel megnövelhető a 24. cikkben kifejtett eljárással. A 24. cikk 5. szakaszának rendelkezései nem vonatkoznak az ilyen esetekre.
2. Amennyiben az 1. szakaszban hivatkozott eljárást alkalmazták, a – 24. cikkben foglalt eljárás alkalmazásával – a 4. cikk 2. szakaszában lefektetett határérték minden azt követő módosítását – figyelembe véve a 24. cikk 6., (b) és (c) szakaszában foglaltakat – az 1. szakasznak megfelelően megnövelt új határérték alapján kell kiszámítani.
1. E Jegyzőkönyv bármelyik Szerződő Állam által bármikor felmondható azon nap után, amelyen az hatályba lép arra a Szerződő Államra nézve.
2. A felmondást az erről szóló okmány a Főtitkárnál történő letétbehelyezésével kell eszközölni.
3. A felmondás a Főtitkárnál történő letétbehelyezést követő tizenkét hónappal, vagy a felmondó okmányban meghatározott ennél hosszabb határidővel lép hatályba.
4. Az 1992. évi Alap Egyezmény felmondását az e Jegyzőkönyv felmondásának kell tekinteni. Az ilyen felmondás azon a napon lép hatályba, amelyen az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv felmondása hatályba lép azon Jegyzőkönyv 34. szakaszának megfelelően.
5. E Jegyzőkönyv egy Szerződő Állam által az e cikknek megfelelően történt felmondása ellenére, e Jegyzőkönyv Kiegészítő Alapba történő hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései a 11. cikk 2. (b) szakaszban hivatkozott és a felmondás hatálybalépése előtt bekövetkezett baleset vonatkozásában továbbra is alkalmazandók.
1. A felmondási okmány letétbehelyezése után kilencven napon belül bármely Szerződő Állam, amelynek véleménye szerint a felmondás jelentősen növelni fogja a megmaradt Szerződő Államok hozzájárulásainak szintjét, kérheti a Kiegészítő Alap Igazgatóját, hogy hívja össze a Közgyűlés rendkívüli ülését. A Kiegészítő Alap Igazgatója a kérés kézhezvétele után legkésőbb hatvan napon belüli időpontra összehívja a Közgyűlést.
2. A Kiegészítő Alap Igazgatója kezdeményezheti a Közgyűlés rendkívüli ülésének – a felmondó okmány letétbehelyezését követő hatvan napon belüli időpontra történő – összehívását, mennyiben a Kiegészítő Alap Igazgatója úgy véli, hogy az ilyen felmondás a megmaradt Szerződő Államok hozzájárulási szintjének jelentős növekedését eredményezi.
3. Amennyiben az 1. vagy 2. szakasznak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen a Közgyűlés úgy határoz, hogy a felmondás a hozzájárulások szintjének jelentős emelkedését eredményezi a megmaradt Szerződő Államok számára, bármelyik ilyen Állam, legkésőbb százhúsz nappal azon nap előtt, amelyen a felmondás hatályba lép, ugyanazon nappal felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet.
1. E Jegyzőkönyv hatálya megszűnik azon a napon, amelyen a Szerződő Államok száma hét alá csökken, vagy a megmaradt Szerződő Államokban átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj összes mennyisége, beleértve a 14. cikkben hivatkozott mennyiségeket, 350 millió tonna alá csökken.
2. Azok az Államok, amelyeket köt e Jegyzőkönyv az azt megelőző napon, amelyiken annak hatálya megszűnik, lehetővé teszik a Kiegészítő Alap számára, hogy gyakorolja a 29. cikkben meghatározott feladatait.
1. Amennyiben megszűnik e Jegyzőkönyv hatálya, a Kiegészítő Alap
(a) eleget tesz kötelezettségeinek minden baleset tekintetében, amely a Jegyzőkönyv hatályának megszűnése előtt következett be;
(b) jogosult a hozzájárulásokkal kapcsolatos jogait gyakorolni olyan mértékig, amennyire ezek a hozzájárulások szükségesek az 1. (a) szakasz szerinti kötelezettségek teljesítéséhez, beleértve a Kiegészítő Alap e célra szükséges igazgatási kiadásait.
2. A Közgyűlés megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy befejeződjön a Kiegészítő Alap felszámolása, beleértve minden megmaradt vagyon igazságos felosztását azon személyek között, akik hozzájárultak a Kiegészítő Alaphoz.
3. E cikk céljára a Kiegészítő Alap jogi személy marad.
1. E Jegyzőkönyvet és a 24. cikk alapján elfogadott minden módosítást a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.
A főtitkár:
(a) tájékoztat minden Államot, amely aláírta e Jegyzőkönyvet vagy ahhoz csatlakozott:
(i) minden egyes új aláírásról vagy egy okmány letétbehelyezéséről, annak napjával együtt;
(ii) e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;
(iii) a kártalanítási összeg határértékének módosítására tett minden javaslatról, amelyet a 24. cikk 1. szakaszának megfelelően tettek;
(iv) minden módosításról, amelyet a 24. cikk 4. szakaszának megfelelően fogadtak el;
(v) minden módosításról, amelyet a 24. cikk 7. szakaszának megfelelően elfogadottnak tekintendő, azzal a nappal együtt, amelyen a módosítás hatályba lép azon cikk 8. és 9. szakaszának megfelelően;
(vi) az e Jegyzőkönyv felmondó okmányának letétbehelyezéséről, a letétbehelyezés napjával, azzal a nappal együtt, amelyen az hatályba lép;
(vii) az e Jegyzőkönyv bármelyik cikke által előírt minden közlésről;
(b) eljuttatja e Jegyzőkönyv hiteles másolatait minden Szerződő Államhoz és minden Államhoz, amely csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz.
3. Amint e Jegyzőkönyv hatályba lép, a Főtitkár eljuttatja annak szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkárságához nyilvántartásba vétel végett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.
E Jegyzőkönyv egyetlen eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
KÉSZÜLT LONDONBAN, kettőezer-három május tizenhatodik napján.
AMINEK BIZONYSÁGÁUL alulírottak, Kormányaik által erre a célra megfelelően felhatalmazva, aláírták e Jegyzőkönyvet.”
5. § Az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
For the purposes of this Convention:
1. Ship means any seagoing vessel and seaborne craft of any type whatsoever constructed or adapted for the carriage of oil in bulk as cargo, provided that a ship capable of carrying oil and other cargoes shall be regarded as a ship only when it is actually carrying oil in bulk as cargo and during any voyage following such carriage unless it is proved that it has no residues of such carriage of oil in bulk aboard.
2. Person means any individual or partnership or any public or private body, whether corporate or not, including a State or any of its constituent subdivisions.
3. Owner means the person or persons registered as the owner of the ship or, in the absence of registration, the person or persons owning the ship. However in the case of a ship owned by a State and operated by a company which in that State is registered as the ship’s operator, owner shall mean such company.
4. State of the ship’s registry means in relation to registered ships the State of registration of the ship, and in relation to unregistered ships the State whose flag the ship is flying.
5. Oil means any persistent hydrocarbon mineral oil such as crude oil, fuel oil, heavy diesel oil and lubricating oil, whether carried on board a ship as cargo or in the bunkers of such a ship.
6. Pollution damage means:
(a) loss or damage caused outside the ship by contamination resulting from the escape or discharge of oil from the ship, wherever such escape or discharge may occur, provided that compensation for impairment of the environment other than losses of profit from such impairment shall be limited to costs of reasonable measures of reinstatement actually undertaken or to be undertaken;
(b) the costs of preventive measures and further loss or damage caused by preventive measures.
7. Preventive measures means any reasonable measures taken by any person after an incident has occurred to prevent or minimise pollution damage.
8. Incident means any occurrence, or series of occurrences having the same origin, which causes pollution damage or creates a grave and imminent threat of causing such damage.
9. Organisation means the International Maritime Organisation.
10. 1969 Liability Convention means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1969. For States Parties to the Protocol of 1976 to that Convention, the term shall be deemed to include the 1969 Liability Convention as amended by that Protocol.
This Convention shall apply exclusively:
(a) to pollution damage caused:
(i) in the territory, including the territorial sea, of a Contracting State, and
(ii) in the exclusive economic zone of a Contracting State, established in accordance with international law, or, if a Contracting State has not established such a zone, in an area beyond and adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from which the breadth of its territorial sea is measured;
(b) to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage.
1. Except as provided in paragraphs 2 and 3 of this article, the owner of a ship at the time of an incident, or, where the incident consists of a series of occurrences, at the time of the first such occurrence, shall be liable for any pollution damage caused by the ship as a result of the incident.
2. No liability for pollution damage shall attach to the owner if he proves that the damage:
(a) resulted from an act of war, hostilities, civil war, insurrection or a natural phenomenon of an exceptional, inevitable and irresistible character, or
(b) was wholly caused by an act or omission done with intent to cause damage by a third party, or
(c) was wholly caused by the negligence or other wrongful act of any Government or other authority responsible for the maintenance of lights or other navigational aids in the exercise of that function.
3. If the owner proves that the pollution damage resulted wholly or partially either from an act or omission done with intent to cause damage by the person who suffered the damage or from the negligence of that person, the owner may be exonerated wholly or partially from his liability to such person.
4. No claim for compensation for pollution damage may be made against the owner otherwise than in accordance with this Convention. Subject to paragraph 5 of this article, no claim for compensation for pollution damage under this Convention or otherwise may be made against:
(a) the servants or agents of the owner or the members of the crew;
(b) the pilot or any other person who, without being a member of the crew, performs services for the ship;
(c) any charterer (howsoever described, including a bareboat charterer), manager or operator of the ship;
(d) any person performing salvage operations with the consent of the owner or on the instructions of a competent public authority;
(e) any person taking preventive measures;
(f) all servants or agents of persons mentioned in subparagraphs (c), (d) and (e);
unless the damage resulted from their personal act or omission, committed with the intent to cause such damage, or recklessly and with knowledge that such damage would probably result.
5. Nothing in this Convention shall prejudice any right of recourse of the owner against third parties.
When an incident involving two or more ships occurs and pollution damage results therefrom, the owners of all the ships concerned, unless exonerated under article III, shall be jointly and severally liable for all such damage which is not reasonably separable.
1. The owner of a ship shall be entitled to limit his liability under this Convention in respect of any one incident to an aggregate amount calculated as follows:
(a) 3 million units of account for a ship not exceeding 5,000 units of tonnage;
(b) for a ship with a tonnage in excess thereof, for each additional unit of tonnage, 420 units of account in addition to the amount mentioned in subparagraph (a); provided, however, that this aggregate amount shall not in any event exceed 59.7 million units of account.
2. The owner shall not be entitled to limit his liability under this Convention if it is proved that the pollution damage resulted from his personal act or omission, committed with the intent to cause such damage, or recklessly and with knowledge that such damage would probably result.
3. For the purpose of availing himself of the benefit of limitation provided for in paragraph I of this article the owner shall constitute a fund for the total sum representing the limit of his liability with the Court or other competent authority of any one of the Contracting States in which action is brought under article IX or, if no action is brought, with any Court or other competent authority in any one of the Contracting States in which an action can be brought under article IX. The fund can be constituted either by depositing the sum or by producing a bank guarantee or other guarantee, acceptable under the legislation of the Contracting State where the fund is constituted, and considered to be adequate by the Court or other competent authority.
4. The fund shall be distributed among the claimants in proportion to the amounts of their established claims.
5. If before the fund is distributed the owner of any of his servants or agents or any person providing him insurance or other financial security has, as a result of the incident in question, paid compensation for pollution damage, such person shall, up to the amount he has paid, acquire by subrogation the rights which the person so compensated would have enjoyed under this Convention.
6. The right of subrogation provided for in paragraph 5 of this article may also be exercised by a person other than those mentioned therein in respect of any amount of compensation for pollution damage which he may have paid but only to the extent that such subrogation is permitted under the applicable national law.
7. Where the owner or any other person establishes that he may be compelled to pay at a later date in whole or in part any such amount of compensation, with regard to which such person would have enjoyed a right of subrogation under paragraphs 5 or 6 of this article, had the compensation been paid before the fund was distributed, the Court or other competent authority of the State where the fund has been constituted may order that a sufficient sum shall be provisionally set aside to enable such person at such later date to enforce his claim against the fund.
8. Claims in respect of expenses reasonably incurred or sacrifices reasonably made by the owner voluntarily to prevent or minimise pollution damage shall rank equally with other claims against the fund.
9. (a) The unit of account referred to in paragraph I of this article is the Special Drawing Right as defined by the International Monetary Fund. The amounts mentioned in paragraph I shall be converted into national currency on the basis of the value of that currency by reference to the Special Drawing Right on the date of the constitution of the fund referred to in paragraph 3. The value of the national currency, in terms of the Special Drawing Right, of a Contracting State which is a member of the International Monetary Fund shall be calculated in accordance with the method of valuation applied by the International Monetary Fund in effect on the date in question for its operations and transactions. The value of the national currency, in terms of the Special Drawing Right, of a Contracting State which is not a member of the International Monetary Fund shall be calculated in a manner determined by that State.
9. (b) Nevertheless, a Contracting State which is not a member of the International Monetary Fund and whose law does not permit the application of the provisions of paragraph 9(a) may, at the time of ratification, acceptance, approval of or accession to this Convention or at any time thereafter, declare that the unit of account referred to in paragraph 9(a) shall be equal to 15 gold francs. The gold franc referred to in this paragraph corresponds to sixty-five and a half milligrams of gold of millesimal fineness nine hundred. The conversion of the gold franc into the national currency shall be made according to the law of the State concerned.
9. (c) The calculation mentioned in the last sentence of paragraph 9(a) and the conversion mentioned in paragraph 9(b) shall be made in such manner as to express in the national currency of the Contracting State as far as possible the same real value for the amounts in paragraph I as would result from the application of the first three sentences of paragraph 9(a). Contracting States shall communicate to the depositary the manner of calculation pursuant to paragraph 9(a), or the result of the conversion in paragraph 9(b) as the case may be, when depositing an instrument of ratification, acceptance, approval of or accession to this Convention and whenever there is a change in either.
10. For the purpose of this article the ship’s tonnage shall be the gross tonnage calculated in accordance with the tonnage measurement regulations contained in annex I of the International Convention on Tonnage Measurement of Ships, 1969.
11. The insurer or other person providing financial security shall be entitled to constitute a fund in accordance with this article on the same conditions and having the same effect as if it were constituted by the owner. Such a fund may be constituted even if, under the provisions of paragraph 2, the owner is not entitled to limit his liability, but its constitution shall in that case not prejudice the rights of any claimant against the owner.
1. Where the owner, after an incident, has constituted a fund in accordance with article V, and is entitled to limit his liability,
(a) no person having a claim for pollution damage arising out of that incident shall be entitled to exercise any right against any other assets of the owner in respect of such claim;
(b) the Court or other competent authority of any Contracting State shall order the release of any ship or other property belonging to the owner which has been arrested in respect of a claim for pollution damage arising out of that incident, and shall similarly release any bail or other security furnished to avoid such arrest.
2. The foregoing shall, however, only apply if the claimant has access to the Court administering the fund and the fund is actually available in respect of his claim.
1. The owner of a ship registered in a Contracting State and carrying more than 2,000 tons of oil in bulk as cargo shall be required to maintain insurance or other financial security, such as the guarantee of a bank or a certificate delivered by an international compensation fund, in the sums fixed by applying the limits of liability prescribed in article V, paragraph I to cover his liability for pollution damage under this Convention.
2. A certificate attesting that insurance or other financial security is in force in accordance with the provisions of this Convention shall be issued to each ship after the appropriate authority of a Contracting State has determined that the requirements of paragraph I have been complied with. With respect to a ship registered in a Contracting State such certificate shall be issued or certified by the appropriate authority of the State of the ship’s registry; with respect to a ship not registered in a Contracting State it may be issued or certified by the appropriate authority of any Contracting State. This certificate shall be in the form of the annexed model and shall contain the following particulars:
(a) name of ship and port of registration;
(b) name and principal place of business of owner;
(c) type of security;
(d) name and principal place of business of insurer or other person giving security and, where appropriate, place of business where the insurance or security is established;
(e) period of validity of certificate, which shall not be longer than the period of validity of the insurance or other security.
3. The certificate shall be in the official language or languages of the issuing State. If the language used is neither English nor French, the text shall include a translation into one of these languages.
4. The certificate shall be carried on board the ship and a copy shall be deposited with the authorities who keep the record of the ship’s registry or, if the ship is not registered in a Contracting State, with the authorities of the State issuing or certifying the certificate.
5. An insurance or other financial security shall not satisfy the requirements of this article if it can cease, for reasons other than the expiry of the period of validity of the insurance or security specified in the certificate under paragraph 2 of this article, before three months have elapsed from the date on which notice of its termination is given to the authorities referred to in paragraph 4 of this article, unless the certificate has been surrendered to these authorities or a new certificate has been issued within the said period. The foregoing provisions shall similarly apply to any modification which results in the insurance or security no longer satisfying the requirements of this article.
6. The State of registry shall, subject to the provisions of this article, determine the conditions of issue and validity of the certificate.
7. Certificates issued or certified under the authority of a Contracting State in accordance with paragraph 2 shall be accepted by other Contracting States for the purposes of this Convention and shall be regarded by other Contracting States as having the same force as certificates issued or certified by them even if issued or certified in respect of a ship not registered in a Contracting State. A Contracting State may at any time request consultation with the issuing or certifying State should it believe that the insurer or guarantor named in the certificate is not financially capable of meeting the obligations imposed by this Convention.
8. Any claim for compensation for pollution damage may be brought directly against the insurer or other person providing financial security for the owner’s liability for pollution damage. In such case the defendant may, even if the owner is not entitled to limit his liability according to article V, paragraph 2, avail himself of the limits of liability prescribed in article V, paragraph I. He may further avail himself of the defences (other than the bankruptcy or winding up of the owner) which the owner himself would have been entitled to invoke. Furthermore, the defendant may avail himself of the defence that the pollution damage resulted from the wilful misconduct of the owner himself, but the defendant shall not avail himself of any other defence which he might have been entitled to invoke in proceedings brought by the owner against him. The defendant shall in any event have the right to require the owner to be joined in the proceedings.
9. Any sums provided by insurance or by other financial security maintained in accordance with paragraph I of this article shall be available exclusively for the satisfaction of claims under this Convention.
10. A Contracting State shall not permit a ship under its flag to which this article applies to trade unless a certificate has been issued under paragraph 2 or 12 of this article.
11. Subject to the provisions of this article, each Contracting State shall ensure, under its national legislation, that insurance or other security to the extent specified in paragraph I of this article is in force in respect of any ship, wherever registered, entering or leaving a port in its territory, or arriving at or leaving an off-shore terminal in its territorial sea, if the ship actually carries more than 2,000 tons of oil in bulk as cargo.
12. If insurance or other financial security is not maintained in respect of a ship owned by a Contracting State, the provisions of this article relating thereto shall not be applicable to such ship, but the ship shall carry a certificate issued by the appropriate authorities of the State of the ship’s registry staring that the ship is owned by that State and that the ship’s liability is covered within the limits prescribed by article V, paragraph 1. Such a certificate shall follow as closely as practicable the model prescribed by paragraph 2 of this article.
Rights of compensation under this Convention shall be extinguished unless an action is brought thereunder within three years from the date when the damage occurred. However, in no case shall an action be brought after six years from the date of the incident which caused the damage. Where this incident consists of a series of occurrences, the six years’ period shall run from the date of the first such occurrence.
1. Where an incident has caused pollution damage in the territory, including the territorial sea or an area referred to in article II, of one or more Contracting States or preventive measures have been taken to prevent or minimise pollution damage in such territory including the territorial sea or area, actions for compensation may only be brought in the Courts of any such Contracting State or States. Reasonable notice of any such action shall be given to the defendant.
2. Each Contracting State shall ensure that its Courts possess the necessary jurisdiction to entertain such actions for compensation.
3. After the fund has been constituted in accordance with article V the Courts of the State in which the fund is constituted shall be exclusively competent to determine all matters relating to the apportionment and distribution of the fund.
1. Any judgement given by a Court with jurisdiction in accordance with article IX which is enforceable in the State of origin where it is no longer subject to ordinary forms of review, shall be recognised in any Contracting State, except:
(a) where the judgement was obtained by fraud; or
(b) where the defendant was not given reasonable notice and a fair opportunity to present his case.
2. A judgement recognised under paragraph I of this article shall be enforceable in each Contracting State as soon as the formalities required in that State have been complied with. The formalities shall not permit the merits of the case to be re-opened.
1. The provisions of this Convention shall not apply to warships or other ships owned or operated by a State and used, for the time being, only on government non-commercial service.
2. With respect to ships owned by a Contracting State and used for commercial purposes, each State shall be subject to suit in the jurisdictions set forth in article IX and shall waive all defences based on its status as a sovereign State.
This Convention shall supersede any International Conventions in force or open for signature, ratification or accession at the date on which the Convention is opened for signature, but only to the extent that such Conventions would be in conflict with it; however, nothing in this article shall affect the obligations of Contracting States to non-Contracting States arising under such International Conventions.
The following transitional provisions shall apply in the case of a State which at the time of an incident is a Party both to this Convention and to the 1969 Liability Convention:
(a) where an incident has caused pollution damage within the scope of this Convention, liability under this Convention shall be deemed to be discharged if, and to the extent that, it also arises under the 1969 Liability Convention;
(b) where an incident has caused pollution damage within the scope of this Convention, and the State is a Party both to this Convention and to the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1971, liability remaining to be discharged after the application of subparagraph (a) of this article shall arise under this Convention only to the extent that pollution damage remains uncompensated after application of the said 1971 Convention;
(c) in the application of article III, paragraph 4, of this Convention the expression „this Convention” shall be interpreted as referring to this Convention or the 1969 Liability Convention, as appropriate;
(d) in the application of article V, paragraph 3, of this Convention the total sum of the fund to be constituted shall be reduced by the amount by which liability has been deemed to be discharged in accordance with subparagraph (a) of this article.
The final clauses of this Convention shall be articles 12 to 18 of the Protocol of 1992 to Amend the 1969 Liability Convention. References in this Convention to Contracting States shall be taken to mean references to the Contracting States of that Protocol.
(articles 12 to 18 of the Protocol of 1992 to Amend the 1969 Liability Convention)
1. This Protocol shall be open for signature at London from 15 January 1993 to 14 January 1994 by all States.
2. Subject to paragraph 4, any State may become a Party to this Protocol by:
(a) signature subject to ratification, acceptance or approval followed by ratification, acceptance or approval; or
(b) accession.
3. Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of a formal instrument to that effect with the Secretary-General of the Organisation.
4. Any Contracting State to the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1971, hereinafter referred to as the 1971 Fund Convention, may ratify, accept, approve or accede to this Protocol only if it ratifies, accepts, approves or accedes to the Protocol of 1992 to amend that Convention at the same time, unless it denounces the 1971 Fund Convention to take effect on the date when this Protocol enters into force for that State.
5. A State which is a Party to this Protocol but not a Party to the 1969 Liability Convention shall be bound by the provisions of the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol in relation to other States Parties hereto, but shall not be bound by the provisions of the 1969 Liability Convention in relation to States Parties thereto.
6. Any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited after the entry into force of an amendment to the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol shall be deemed to apply to the Convention so amended, as modified by such amendment.
1. This Protocol shall enter into force 12 months following the date on which 10 States including four States each with not less than one million units of gross tanker tonnage have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General of the Organisation.
2. However, any Contracting State to the 1971 Fund Convention may, at the time of the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of this Protocol, declare that such instrument shall be deemed not to be effective for the purposes of this article until the end of the six-month period in article 31 of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention. A State which is not a Contracting State to the 1971 Fund Convention but which deposits an instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention may also make a declaration in accordance with this paragraph at the same time.
3. Any State which has made a declaration in accordance with the preceding paragraph may withdraw it at any time by means of a notification addressed to the Secretary-General of the Organisation. Any such withdrawal shall take effect on the date the notification is received, provided that such State shall be deemed to have deposited its instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of this Protocol on that date.
4. For any State which ratifies, accepts, approves or accedes to it after the conditions in paragraph I for entry into force have been met, this Protocol shall enter into force 12 months following the date of deposit by such State of the appropriate instrument.
1. A Conference for the purpose of revising or amending the 1992 Liability Convention may be convened by the Organisation.
2. The Organisation shall convene a Conference of Contracting States for the purpose of revising or amending the 1992 Liability Convention at the request of not less than one third of the Contracting States.
1. Upon the request of at least one quarter of the Contracting States any proposal to amend the limits of liability laid down in article V, paragraph I, of the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol shall be circulated by the Secretary-General to all Members of the Organisation and to all Contracting States.
2. Any amendment proposed and circulated as above shall be submitted to the Legal Committee of the Organisation for consideration at a date at least six months after the date of its circulation.
3. All Contracting States to the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol, whether or not Members of the Organisation, shall be entitled to participate in the proceedings of the Legal Committee for the consideration and adoption of amendments.
4. Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of the Contracting States present and voting in the Legal Committee, expanded as provided for in paragraph 3, on condition that at least one half of the Contracting States shall be present at the time of voting.
5. When acting on a proposal to amend the limits, the Legal Committee shall take into account the experience of incidents and in particular the amount of damage resulting therefrom, changes in the monetary values and the effect of the proposed amendment on the cost of insurance. It shall also take into account the relationship between the limits in article V, paragraph I, of the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol and those in article 4, paragraph 4, of the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992.
6. (a) No amendment of the limits of liability under this article may be considered before 15 January 1998 nor less than five years from the date of entry into force of a previous amendment under this article. No amendment under this article shall be considered before this Protocol has entered into force.
(b) No limit may be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol increased by 6% per year calculated on a compound basis from 15 January 1993.
(c) No limit may be increased so as to exceed an amount – which corresponds to the limit laid down in the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol multiplied by three.
7. Any amendment adopted in accordance with paragraph 4 shall be notified by the Organisation to all Contracting States. The amendment shall be deemed to have been accepted at the end of a period of 18 months after the date of notification, unless within that period not less than one quarter of the States that were Contracting States at the time of the adoption of the amendment by the Legal Committee have communicated to the Organisation that they do not accept the amendment in which case the amendment is rejected and shall have no effect.
8. An amendment deemed to have been accepted in accordance with paragraph 7 shall enter into force 18 months after its acceptance.
9. All Contracting States shall be bound by the amendment, unless they denounce this Protocol in accordance with article 16, paragraphs I and 2, at least six months before the amendment enters into force. Such denunciation shall take effect when the amendment enters into force.
10. When an amendment has been adopted by the Legal Committee but the 18-month penod for its acceptance has not yet expired, a State which becomes a Contracting State during that period shall be bound by the amendment if it enters into force. A State which becomes a Contracting State after that period shall be bound by an amendment which has been accepted in accordance with paragraph 7. In the cases referred to in this paragraph, a State becomes bound by an amendment when that amendment enters into force, or when this Protocol enters into force for that State, if later.
1. This Protocol may be denounced by any Party at any time after the date on which it enters into force for that Party.
2. Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General of the Organisation.
3. A denunciation shall take effect 12 months, or such longer period as may be specified in the instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General of the Organisation.
4. As between the Parties to this Protocol, denunciation by any of them of the 1969 Liability Convention in accordance with article XVI thereof shall not be construed in any way as a denunciation of the 1969 Liability Convention as amended by this Protocol.
5. Denunciation of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention by a State which remains a Party to the 1971 Fund Convention shall be deemed to be a denunciation of this Protocol. Such denunciation shall take effect on the date on which denunciation of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention takes effect according to article 34 of that Protocol.
1. This Protocol and any amendments accepted under article 15 shall be deposited with the Secretary-General of the Organisation.
2. The Secretary-General of the Organisation shall:
(a) inform all States which have signed or acceded to this Protocol of:
(i) each new signature or deposit of an instrument together with the date thereof;
(ii) each declaration and notification under article 13 and each declaration and communication under article V, paragraph 9, of the 1992 Liability Convention;
(iii) the date of entry into force of this Protocol;
(iv) any proposal to amend limits of liability which has been made in accordance with article 15, paragraph 1;
(v) any amendment which has been adopted in accordance with article 15, paragraph 4; (vi) any amendment deemed to have been accepted under article 15, paragraph 7, together with the date on which that amendment shall enter into force in accordance with paragraphs 8 and 9 of that article;
(vii) the deposit of any instrument of denunciation of this Protocol together with the date of the deposit and the date on which it takes effect:
(viii) any denunciation deemed to have been made under article 16, paragraph 5;
(ix) any communication called for by any article of this Protocol;
(b) transmit certified true copies of this Protocol to all Signatory States and to all States which accede to this Protocol.
3. As soon as this Protocol enters into force, the text shall be transmitted by the Secretary-General of the Organisation to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations.
This Protocol is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic.
DONE AT LONDON, this twenty-seventh day of November one thousand nine hundred and ninety-two.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorised by their respective Governments for that purpose, have signed this Protocol.2
Issued in accordance with the provisions of article VII of the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992.
| Name of ship | Distinctive number or letters | Port of registry | Name and address of owner | |
This is to certify that there is in force in respect of the above-named ship a policy of insurance or other financial security satisfying the requirements of article VII of the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage. 1992.
Type of Security ...........................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Duration of Security .....................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
Name and Address of the lnsurer(s) and/or Guarantors ...............................................................
Name ............................................................................................................................................
Address .........................................................................................................................................
This certificate is valid until .........................................................................................................
Issued or certified by the Minister of Transport for the Government of Republic of Hungary.
| At ................................... | On ................................... | |
| (Place) | (Date) |
................................................
Signature of the the Minister of Transport
Explanatory Notes:
1. If desired, the designation of the State may include a reference to the competent public authority of the country where the certificate is issued.
2. If the total amount of security has been furnished by more than one source, the amount of each of them should be indicated.
3. If security is furnished in several forms, these should be enumerated.
4. The entry „Duration of Security” must stipulate the date on which such security takes effect.”
Ezen Egyezmény alkalmazásában:
1. Hajó jelent bármilyen típusú minden tengerjáró hajót és tengeri járművet, amelyet ömlesztett állapotú olaj rakományként történő szállítására építettek vagy alakítottak át, azzal a feltétellel, hogy az olaj és egyéb rakományok szállítására képes hajót csak a tényleges ömlesztett állapotú olaj szállítása alkalmával, és az ilyen szállítást követő bármilyen úton kell hajónak tekinteni, kivéve, ha bizonyított, hogy a hajón nincsenek maradványok az ilyen ömlesztve szállított olajból.
2. Személy jelent minden egyént vagy társas viszonyt vagy bármilyen köz- vagy magán testületet, legyen az vállalat vagy sem, beleértve az Államot vagy annak bármilyen alkotmányos szervét.
3. Tulajdonos jelenti a hajó tulajdonosaként lajstromozott személyt vagy személyeket, vagy lajstromozás hiányában azon személyt vagy személyeket, akik tulajdonában van a hajó. Az Állam tulajdonában lévő és abban az Államban a hajó tulajdonosaként lajstromozott vállalat által üzemeltetett hajó esetében a tulajdonos az ilyen vállalatot jelenti.
4. A hajó lajstromozás szerinti Állama jelenti a lajstromozott hajók vonatkozásában a hajó lajstromozási Államát, és lajstromozatlan hajók esetében az Államot, amelynek lobogóját a hajó viseli.
5. Olaj jelent minden állandó szénhidrogén ásványolajat, mint nyersolaj, tüzelőolaj, nehéz dízelolaj és kenőolaj, melyet az ilyen hajón akár rakományként, vagy az ilyen hajó üzemanyagtartályaiban szállítanak.
6. Szennyezéssel okozott kár jelenti:
(a) a hajón kívül okozott veszteséget vagy kárt, amelyet a hajóból kiszökött vagy kihajózott olajból eredő szennyezés okozott, bárhol, ahol ilyen kiszökés vagy kihajózás előfordulhat, azzal a feltétellel, hogy a környezet károsításáért a kártérítést az ilyen károsításból eredő elmaradt haszon kivételével, a helyreállítás ténylegesen elvégzett vagy elvégzendő költségeire kell korlátozni;
(b) a megelőző intézkedések és a megelőző intézkedések által okozott további veszteség vagy kár költségeit.
7. Megelőző intézkedések jelentik az esemény bekövetkezése után bármely személy által tett minden ésszerű intézkedést a szennyezéssel okozott kár megelőzésére vagy csökkentésére.
8. Esemény jelent minden történést, vagy azonos eredetű történések sorozatát, amely szennyezéssel okozott kárt idéz elő, vagy ilyen kár okozásának súlyos és azonnali fenyegetését okozza.
9. Szervezet jelenti a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet.
10. Az 1969. évi Felelősségi Egyezmény jelenti az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1969. évi Nemzetközi Egyezményt. Az 1969. évi Felelősségi Egyezményhez tartozó 1976. évi Jegyzőkönyv Részes Államaira nézve az ilyen hivatkozást úgy kell tekinteni, hogy a fogalom magában foglalja a nevezett Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezményt is.
Ez az Egyezmény kizárólag a következőkre vonatkozik:
(a) az alábbi helyeken szennyezéssel okozott kárra:
(i) egy Szerződő Állam területén, beleértve a területi vizeket, és
(ii) egy Szerződő Állam nemzetközi jognak megfelelően létesített kizárólagos gazdasági övezetében, vagy amennyiben egy Szerződő Állam nem létesített ilyen övezetet, azon Államnak az azon Állam által a nemzetközi jognak megfelelően meghatározott területi vizein túli és azzal szomszédos területen, amely legfeljebb 200 tengeri mérföldnyire terjed ki azoktól az alapvonalaktól, melyektől területi vizeinek szélességét mérik;
(b) az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére tett megelőző intézkedésekre, bárhol is teszik azokat.
1. Az e cikk 2. és 3. szakaszában foglalt rendelkezések kivételével, aki a hajó tulajdonosa az esemény idején, vagy ahol az esemény történések sorozatából áll, az első ilyen történés idején, az lesz felelős a hajó által az esemény eredményeként okozott minden szennyezéssel okozott kárért.
2. Nem hárul felelősség a tulajdonosra a szennyezéssel okozott kárért, amennyiben bizonyítja, hogy a kár:
(a) háborús cselekményből, ellenségeskedésekből, polgárháborúból vagy kivételes, elkerülhetetlen és ellenállhatatlan jellegű természeti jelenségből származott, vagy
(b) teljes mértékben egy harmadik fél károkozás szándékával végrehajtott cselekményéből vagy mulasztásából származott, vagy
(c) teljes mértékben a jelzőfények vagy más navigációs segédeszközök fenntartásáért felelős bármelyik Kormányzat vagy egyéb hatóság azon funkció gyakorlása során elkövetett mulasztásából vagy egyéb káros cselekményéből eredt.
3. Amennyiben a tulajdonos bizonyítja, hogy a szennyezéssel okozott kár teljesen vagy részben azon személy károkozás szándékával elkövetett cselekményéből vagy mulasztásából eredt, aki a kárt elszenvedte, vagy azon személy mulasztásából kifolyólag, a tulajdonos teljesen vagy részben mentesíthető az ilyen személy iránti felelőssége alól.
4. A szennyezéssel okozott kár megtérítésére nem lehet másként követelést támasztani a tulajdonossal szemben, mint ezen Egyezménynek megfelelően. E cikk 5. szakaszában foglaltak szerint, ezen Egyezmény alapján vagy másként nem lehet kártérítési követelést támasztani a szennyezéssel okozott kár megtérítésére a következőkkel szemben:
(a) a tulajdonos alkalmazottai vagy képviselői, vagy a személyzet tagjai;
(b) a révkalauz, vagy bármilyen más személy, aki anélkül, hogy a személyzet tagja lenne, szolgáltatást végez a hajó részére;
(c) minden hajóbérlő (bárhogy is legyen megjelölve, beleértve a személyzet nélküli hajóbérlőt), a hajó ügyintézője vagy üzemeltetője;
(d) a tulajdonos hozzájárulásával vagy egy illetékes közhatóság utasításai alapján mentési műveleteket végző bármilyen személy;
(e) megelőző intézkedéseket tevő bármilyen személy;
(f) a (c), (d) és (e) alpontokban említett személyek bármilyen alkalmazottja vagy képviselője;
kivéve, a kár a felsorolt személyek személyes cselekményéből vagy mulasztásából eredt, amit ilyen kár szándékos előidézésével, vagy meggondolatlanul, és annak tudatában követtek el, hogy az valószínűleg ilyen kárt eredményezhet.
5. Az Egyezményben foglaltak nem érintik a tulajdonosnak a jogát, hogy viszontkeresettel éljen harmadik felekkel szemben.
Amikor két vagy több hajót érintő esemény következik be, és az szennyezéssel okozott kárt eredményez, az összes érintett hajó tulajdonosa, kivéve, ha a III. cikk alapján mentesülnek, egyetemlegesen felelősek minden ésszerűen szét nem választható kárért.
1. A hajó tulajdonosa jogosult az ezen Egyezmény alapján fennálló felelősségét bármilyen esemény tekintetében az alábbiak szerint számított teljes összegre korlátozni:
(a) 3 millió elszámolási egység az 5000 tonnatartalom egységet nem meghaladó hajónál;
(b) az ezt meghaladó tonnatartalmú hajónál minden többlet tonnatartalom egységre 420 elszámolási egység az (a) alpontban említett összegen felül;
azzal a feltétellel, hogy ez a teljes összeg semmilyen esetben sem haladhatja meg az 59,7 millió elszámolási egységet.
2. A tulajdonos nem jogosult felelőssége ezen Egyezmény alapján történő korlátozására, amennyiben bebizonyosodik, hogy a szennyezéssel okozott kár személyes cselekményéből vagy mulasztásából eredt, amit ilyen kár szándékos előidézésével, vagy meggondolatlanul, és annak tudatában követett el, hogy az valószínűleg ilyen kárt fog eredményezni.
3. Abból a célból, hogy igénybe vehesse az e cikk 1. szakaszában rendelt korlátozás előnyét, a tulajdonosnak létesítenie kell a felelőssége határát elérő teljes összegre egy alapot a Szerződő Államok egyikének bíróságánál vagy más illetékes hatóságánál, ahol a IX. cikk alapján keresetet indítanak, vagy ha nem indítanak keresetet, a Szerződő Államok bármelyikének bíróságánál vagy más illetékes hatóságánál, ahol a IX. cikk alapján keresetet lehet indítani. Az alap létesíthető az összeg letétbe helyezésével, vagy egy bankgarancia vagy egyéb garancia bemutatásával, amely elfogadható azon Szerződő Állam jogszabályai szerint, ahol az alapot létesítik, és amelyet a bíróság vagy más illetékes hatóság megfelelőnek tart.
4. Az alapot a megállapított követelések arányában kell felosztani az igénylők között.
5. Amennyiben az alapot az előtt osztják fel, hogy a tulajdonos, vagy annak bármelyik alkalmazottja vagy ügynöke, vagy a részére biztosítást vagy más pénzügyi biztosítékot nyújtó személy a szóban forgó esemény eredményeként kártérítést fizet szennyezéssel okozott kárért, a kártérítést megfizető személy az általa fizetett összeg erejéig, engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket a kártalanított személy élvezne ezen Egyezmény alapján.
6. Az e cikk 5. szakaszában meghatározott engedményezési jogot az 5. szakaszban más személy is érvényesítheti a szennyezési kárért kifizetett bármilyen kártérítési összeg tekintetében, de csak olyan mértékig, amennyire az alkalmazandó nemzeti jog megengedi az ilyen engedményezést.
7. Amennyiben a tulajdonos vagy más személy megállapítja, hogy egy későbbi időpontban kötelezhető lesz kártérítési összeg teljes vagy részbeni megfizetésére, amelynek tekintetében az alap felosztása előtt történő kártérítés-fizetés esetén az e cikk 5. vagy 6. bekezdése szerinti engedményezési jogát élvezhette volna, az alap létesítésének helye szerinti Állam bírósága vagy az Állam más illetékes hatósága elrendelheti, hogy ideiglenesen elegendő összeg legyen félretéve, amely lehetővé teszi, hogy az alappal szembeni követelése érvényesíthető legyen.
8. A tulajdonos részéről önkéntesen a szennyezéssel okozott kár megelőzésével vagy csökkentésével kapcsolatban ésszerűen felmerült költségekre, vagy általa hozott ésszerű áldozatokra vonatkozó követelések egyenrangúak az alappal szemben támasztott egyéb követelésekkel.
9. (a) Az e cikk 1. szakaszában hivatkozott elszámolási egység a Nemzetközi Valutaalap meghatározása szerinti különleges lehívási jog. Az I. szakaszban említett összegeket nemzeti valutára kell átszámítani azon valutának a 3. szakaszban hivatkozott alap létesítése napján a különleges lehívási jogra vonatkoztatott értéke alapján. Az olyan Szerződő Állam nemzeti valutájának különleges lehívási jog szerinti értékét, amely tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, a Nemzetközi Valutaalap által annak műveleteire és ügyleteire alkalmazott és a szóban forgó napon hatályos értékelési módszerrel kell kiszámítani. Az olyan Szerződő Állam nemzeti valutájának különleges lehívási jogban kifejezett értékét, amely nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, az azon Állam által meghatározott módszerrel kell kiszámítani.
9. (b) Szerződő Állam, amely nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, és amelynek jogszabályai nem engedik meg a 9. (a) szakasz rendelkezéseinek alkalmazását, az ezen Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, vagy ahhoz való csatlakozáskor, vagy az után bármikor bejelentheti, hogy a 9. (a) szakaszban hivatkozott elszámolási egység 15 arany frankkal egyenlő. Az e szakaszban hivatkozott arany frank hatvanöt és fél milligramm kilencszáz ezredrész finomságú aranynak felel meg. Az arany frank nemzeti valutára történő átszámítását az érintett Állam jogszabályainak megfelelően kell végezni.
9. (c) A 9. (a) szakasz utolsó mondatában említett számítást és a 9. (b) szakaszban említett átszámítást oly módon kell végezni, hogy az, amennyire csak lehetséges, a Szerződő Állam nemzeti valutájában az I. szakasz szerinti összegnek ugyanazt a dologi értékét fejezze ki, mint amelyet a 9. (a) szakasz első három mondatának alkalmazása eredményezne. A Szerződő Államoknak közölniük kell a Letéteményessel a 9. (a) szakasz szerinti számítási módot, vagy a 9. (b) szakasz szerinti átszámítás eredményét, az esettől/körülményektől függően, amikor letétbe helyezik az Egyezmény megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát, és minden esetben, amikor bármelyikben változás történik.
10. A hajó tonnatartalmát a Nemzetközi Egyezmény a hajók köbözéséről, 1969. I. Mellékletében foglalt köbözési szabályoknak megfelelően kell kiszámítani.
11. A biztosító vagy a pénzügyi biztosítékot nyújtó más személy jogosult az e cikknek megfelelő alapot képezni, ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan hatállyal, mintha azt a tulajdonos hozta volna létre. Ilyen alap létesíthető, jóllehet a tulajdonos a 2. szakasz rendelkezései szerint nem jogosult felelősségének korlátozására, de az alap létesítése által a tulajdonossal szemben felmerülő követelések érvényesítésének joga nem sérül.
1. Ahol a tulajdonos egy esemény után az V. cikknek megfelelően létrehozott egy alapot, és jogosult felelőssége korlátozására,
(a) az adott eseményből felmerülő szennyezéssel okozott kár miatt követeléssel bíró semmilyen személy sem jogosult bármilyen jogot érvényesíteni a tulajdonos bármilyen más vagyonával szemben az ilyen követelés tekintetében;
(b) minden Szerződő Állam bírósága vagy más illetékes hatósága elrendeli minden hajó vagy a tulajdonos birtokában lévő más tulajdon felszabadítását, amelyet az adott eseményből felmerült szennyezéssel okozott kár miatti követelés vonatkozásában foglaltak le, és hasonlóképpen felszabadít az ilyen lefoglalás elkerülésére létesített minden óvadékot vagy egyéb biztosítékot.
2. Az előbb említettek csak akkor alkalmazandóak, ha az igénylőnek van hozzáférése az alapot adminisztráló bírósághoz, és az alap ténylegesen rendelkezésre áll a követelése vonatkozásában.
1. Egy Szerződő Államban lajstromozott és rakományként 2000 tonnánál több olajat ömlesztve szállító hajó tulajdonosa az V. cikk 1. szakaszában előírt felelősségi korlátozás alkalmazásával meghatározott összegben köteles olyan biztosítást vagy más pénzügyi biztosítékot fenntartani, mint egy bank garanciája, vagy egy nemzetközi kártérítési alap által kiadott bizonyítvány, hogy az fedezze a szennyezéssel okozott kárért ezen Egyezmény alapján fennálló felelősségét.
2. Miután egy Szerződő Állam megfelelő hatósága megállapította, hogy az 1. szakasz követelményei teljesültek, minden hajóra egy bizonyítványt kell kiállítani, amely tanúsítja, hogy van az ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő, érvényes biztosítása vagy más pénzügyi biztosítéka. Egy Szerződő Államban lajstromozott hajó tekintetében az ilyen bizonyítványt a hajó lajstromozása szerinti Állam megfelelő hatóságának kell kiállítani, vagy azt hitelesíteni; a nem Szerződő Államban lajstromozott hajó tekintetében bármely állam megfelelő hatósága állíthatja ki, vagy hitelesítheti. E bizonyítvány alakja meg kell, hogy feleljen a mellékelt mintának, és a következő adatokat tartalmazza:
(a) a hajó neve és lajstromozási kikötője;
(b) a tulajdonos neve és üzleti székhelye;
(c) a biztosíték típusa;
(d) a biztosító vagy a biztosítékot nyújtó más személy neve és székhelye, és gazdálkodó tevékenységének helye, ahol a biztosítást vagy más biztosítékot létesítették;
(e) a bizonyítvány érvényességi ideje, amely nem lehet hosszabb, mint a biztosítás vagy más biztosíték érvényességi ideje.
3. A bizonyítványt a kiállító Állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani. Amennyiben a használt nyelv nem angol vagy francia, a szövegnek tartalmaznia kell egy fordítást e nyelvek egyikére.
4. A bizonyítványt a hajón kell tartani és annak egy másolatát azoknál a hatóságoknál kell letétbe helyezni, amelyeknél a hajó lajstromozását nyilvántartják, vagy amennyiben a hajó nem egy Szerződő Államban van lajstromozva, a bizonyítványt kiállító vagy azt hitelesítő Állam hatóságainál.
5. Az a biztosítás vagy más pénzügyi biztosíték nem elégíti ki e cikk követelményeit, amely az érvényességének lejáratán kívüli okból is megszűnhet, illetve, ha – a biztosítás vagy más biztosíték megszűnésekor az e cikk 4. szakaszában nevezett hatóságoknak az érvényesség lejártát érintően adott értesítés napjától számított három hónapnál kevesebb idő telik el, mint az e cikk 2. szakasza szerinti bizonyítványban előírt biztosítás vagy más biztosíték érvényességi idejének lejárta, kivéve azt az esetet, ha a bizonyítványt átadták e hatóságoknak, vagy új bizonyítványt állítottak ki a nevezett időn belül. Ezek a rendelkezések vonatkoznak minden módosításra, ami azt eredményezi, hogy a biztosítás vagy más biztosíték többé már nem elégíti ki e cikk követelményeit.
6. A lajstromozás szerinti állam e cikk rendelkezéseinek értelmében határozza meg a bizonyítvány kiállításának feltételeit és érvényességét.
7. Az egyik Szerződő Állam fennhatósága alatt a 2. szakasznak megfelelően kiállított vagy hitelesített bizonyítványt más Szerződő Államoknak el kell fogadnia ezen Egyezmény céljára, és azt más Szerződő Államoknak úgy kell tekinteni, mint amelyek ugyanolyan erővel bírnak, mint az általuk kiállított vagy hitelesített bizonyítványok, még akkor is, ha azokat egy nem Szerződő Államban lajstromozott hajóra állították ki vagy hitelesítették. Egy Szerződő Állam bármikor kérhet konzultációt a kiállító vagy hitelesítő Államtól, amennyiben azt véli, hogy a bizonyítványban megnevezett biztosító vagy kezességet vállaló pénzügyileg nem képes eleget tenni az ezen Egyezmény által előírt kötelezettségeinek.
8. A szennyezéssel okozott kár miatti kártérítési követelést közvetlenül a biztosító, vagy a tulajdonos szennyezéssel okozott kárért viselt felelősségére pénzügyi bizonyítékot nyújtó más személy ellen lehet indítani. Ilyen esetben az alperes igénybe veheti az V. cikk 1. szakaszában előírt felelősségkorlátozást, még akkor is, ha a tulajdonos nem jogosult felelősségének az V. cikk 2. szakasza szerinti korlátozására. Igénybe veheti továbbá azokat a védekezéseket (a tulajdonos csődje vagy felszámolása kivételével), amit maga a tulajdonos lenne jogosult segítségül hívni. Az alperes védekezhet azzal, hogy a szennyezéssel okozott kár a tulajdonos szándékos kötelességmulasztásából származott, azonban az alperes nem élhet a védekezés azon lehetőségeivel, amelyekre a tulajdonos által az alperes ellen kezdeményezett eljárásokban volna jogosultsága, megalapozná igényét a tulajdonosnak a vele szemben indított eljárásokba történő bevonására. Az alperesnek jogában áll kérni, hogy a tulajdonos kapcsolódjon be a bírósági eljárásokba.
9. Az e cikk 1. szakaszának megfelelően fenntartott biztosítás vagy más pénzügyi bizonyíték által nyújtott minden összeg kizárólag az ezen Egyezmény szerinti követelések kielégítésére kell, hogy rendelkezésre álljon.
10. Egy Szerződő Állam nem engedheti meg a lobogóját viselő, és e cikk hatálya alá tartozó hajónak, hogy kereskedjen, kivéve, ha annak részére az e cikk 2–12. szakaszai szerinti bizonyítványt állítottak ki.
11. E cikk rendelkezéseinek értelmében mindegyik Szerződő Államnak biztosítania kell nemzeti jogszabályaiban, hogy az e cikk 1. szakaszában előírt mértékű biztosítás vagy más pénzügyi biztosíték legyen érvényben minden hajóra nézve, bárhol is legyen az lajstromozva, amelyik a területén lévő kikötőbe belép vagy azt elhagyja, vagy a területi vizeken lévő part menti terminálra érkezik vagy onnan távozik, amennyiben a hajó rakományként ténylegesen 2000 tonnánál több olajat szállít ömlesztve.
12. Amennyiben egy Szerződő Állam tulajdonában lévő hajónak nincs biztosítása vagy más pénzügyi biztosítéka, e cikk erre vonatkozó rendelkezéseit e hajóra nem kell alkalmazni, azonban a hajón lennie kell a lobogója szerinti Államának megfelelő hatóságai által kiállított bizonyítványnak, amely tanúsítja, hogy a hajó azon Állam tulajdonában van, és hogy a hajó felelősségének fedezete az V. cikk 1. szakaszában előírt határokon belül biztosított. Az ilyen bizonyítvány, amennyire gyakorlatilag lehetséges, kövesse az e cikk 2. mellékletében előírt mintát.
Az ezen Egyezmény szerinti kártérítési jog a kár bekövetkezésének napjától számított három éven belül elenyészik, kivéve, ha pert indítanak. Semmilyen esetben sem lehet pert indítani azonban a kárt okozó esemény napjától számított hat év után. Ahol ez az esemény előfordulások sorozatából áll, a hat éves időtartamot az első ilyen előfordulás napjától kell számítani.
1. Ahol egy esemény szennyezéssel okozott kárt idézett elő egy vagy több Szerződő Állam területén, beleértve a területi vizeket vagy a II. cikkben hivatkozott területet, vagy megelőző intézkedések történtek a szennyezési kár megelőzésére vagy csökkentésére, az ilyen területen, beleértve a területi vizeket vagy területet, kártérítési pert csak az ilyen Állam vagy Államok bíróságainál lehet indítani. Az eljárásról értesítést kell adni az alperes számára.
2. Mindegyik Szerződő Államnak biztosítania kell, hogy bíróságai rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel az ilyen kártérítési perek befogadásához.
3. Miután az alap az V. cikknek megfelelően létrejött, azon Állam bíróságai, ahol az alap létesült, kizárólagos illetékességgel bírnak az alap felosztásával és szétosztásával kapcsolatos minden ügyben.
1. A IX. cikknek megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróság által hozott minden ítéletet, amely jogerős és végrehajtható a keletkezési Államban, és a továbbiakban: már nem képezi felülvizsgálat szokásos formáinak tárgyát, el kell ismerni minden Szerződő Államban, kivéve:
(a) ahol az ítéletet megtévesztéssel érték el, vagy
(b) ahol az alperes nem kapott indokolt értesítést és méltányos lehetőséget ügyének előadására.
2. Az e cikk 1. szakasza alapján elismert ítélet végrehajtható mindegyik Szerződő Államban, amint az abban az Államban előírt formai követelményeknek teljesülnek. Formai okokból az eljárás érdemben történő újra megnyitása nem lehetséges.
1. Ezen Egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak hadihajókra, vagy az Állam tulajdonában lévő vagy az által üzemeltetett egyéb hajókra, és amelyeket pillanatnyilag csak kormányzati nem-kereskedelmi szolgálatban használnak.
2. Szerződő Állam tulajdonában lévő és kereskedelmi célokra használt hajók tekintetében minden Állam perelhető a IX. cikkben meghatározott mértékben, és lemond a szuverén Állam státuszán alapuló védekezés érvényesítéséről.
Ez az Egyezmény felvált minden hatályos, vagy megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra nyitva álló Nemzetközi Egyezményt azon a napon, amikor ez az Egyezmény megnyílik aláírásra, de csak olyan mértékig, amennyiben az ilyen Egyezmények nincsenek ellentmondásban azzal, mindazonáltal e cikk semmiképpen sem érinti a Szerződő Államok kötelezettségeit a nem Szerződő Államokkal szemben, amelyek az ilyen Nemzetközi Egyezményekből merülnek fel.
A következő átmeneti rendelkezések vonatkoznak azon Államokra, amelyek az esemény idején Részesei az Egyezménynek és az 1969. évi Felelősségi Egyezménynek is:
(a) amennyiben az esemény az Egyezmény hatáskörébe tartozó szennyezéssel okozott kárt idézett elő, az Egyezmény szerint felelősség fennáll, amennyiben, illetve olyan mértékig, amennyire az 1969. évi Felelősségi Egyezmény alapján megalapozható;
(b) amennyiben az esemény az Egyezmény hatáskörébe tartozó szennyezéssel okozott kárt idézett elő, és az Állam Részese ezen Egyezménynek és az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1971. évi Nemzetközi Egyezménynek is, az e cikk (a) alpontjának alkalmazása után fennmaradt teljesítendő felelősség csak olyan mértékig merül fel ezen Egyezmény alapján, amennyire a szennyezéssel okozott kár kiegyenlítetlen marad a nevezett 1971. évi Egyezmény alkalmazása után;
(c) az Egyezmény III. cikke 4. szakaszának alkalmazásánál az „Egyezmény” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az az Egyezményre vagy a 1969. évi Felelősségi Egyezményre vonatkozik, az eset körülményeinek függvényében;
(d) az Egyezmény V. cikke 3. szakaszának alkalmazásánál a létesítendő alap teljes összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a felelősséget teljesítettnek tekintették e cikk (a) alpontjának megfelelően.
Ezen Egyezmény záró rendelkezései az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 12–18. cikkei. Az ezen Egyezményben a Szerződő Államokra történő utalásokat úgy kell értelmezni, hogy azok az azon Jegyzőkönyv Szerződő Államaira való utalások.
(az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 12-től 18-ig terjedő cikkei)
1. Ez a Jegyzőkönyv Londonban áll nyitva minden Állam által történő aláírásra 1993. január 15-étől 1994. január 14-éig.
2. A 4. szakasz értelmében bármelyik Állam ezen Egyezmény Részes Felévé válhat:
(a) aláírással, megerősítéssel, elfogadással vagy jóváhagyással követett elfogadással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy
(b) csatlakozással.
3. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett hivatalos okirattal kell foganatosítani.
4. Az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1971. évi Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: 1971. évi Alap Egyezmény) Szerződő Állama abban az esetben erősítheti meg, fogadhatja el, hagyatja jóvá a Jegyzőkönyvet, vagy csatlakozhat ehhez a Jegyzőkönyvhöz, ha egyidejűleg megerősíti, elfogadja, jóváhagyja az 1971. évi Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, illetve, ha felmondja az 1971. évi Egyezményt azon a napon, amikor ez a Jegyzőkönyv hatályba lép a Szerződő Államra vonatkozásában.
5. Az olyan Államot, amely Részese ennek a Jegyzőkönyvnek, de nem Részese az 1969. évi Felelősségi Egyezménynek, kötik az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény rendelkezései más Részes Fél Államai vonatkozásában, de nem kötik az 1969. évi Felelősségi Egyezmény rendelkezései az 1969. évi Felelősségi Egyezmény Részes Feleinek vonatkozásában.
6. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény valamely módosítása után letétbe helyezett minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot úgy kell tekinteni, hogy az a jelen Jegyzőkönyvvel módosított Egyezményre vonatkozik.
1. Ez a Jegyzőkönyv 12 hónappal azon nap után lép hatályba, amelyen 10 Állam, beleértve négy Államot, amelyek mindegyike legalább egymillió tartályható vegyes térfogattal rendelkezik, letétbe helyezett a szervezet Főtitkáránál megerősítési, elfogadási jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot.
2. Az 1971. évi Alap Egyezmény bármelyik Szerződő Állama az e Jegyzőkönyvre vonatkozó megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor bejelentheti, hogy az okirata nem tekintendő hatályosnak az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv 31. cikkében megnevezett hat hónapos időszak végéig. Az az Állam, amely nem Szerződő Állama az 1971. évi Alap Egyezménynek, de amely letétbe helyez egy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv tekintetében, egyidejűleg ugyancsak tehet az e szakasznak megfelelő nyilatkozatot is.
3. Minden Állam, amely az előző szakasznak megfelelően nyilatkozatot tett, azt bármikor visszavonhatja a Szervezet Főtitkárához intézett értesítéssel. Minden ilyen visszavonás az értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, azzal, hogy az ilyen Államot úgy kell tekinteni, hogy azon a napon helyezte letétbe a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát e Jegyzőkönyv vonatkozásában.
4. Minden olyan Államra nézve, amely az után foganatosítja a megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást, hogy a hatálybalépés 1. szakaszban írt feltételei teljesültek, ez a Jegyzőkönyv az ilyen Állam által történő megfelelő okirat letétbe helyezését követő 12 hónapot követően lép hatályba.
1. Az 1992. évi Felelősségi Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára a Szervezet konferenciát hívhat össze.
2. A Szervezet a Szerződő Államok legalább egyharmadának kérésére hív össze egy Konferenciát az 1992. évi Felelősségi Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára.
1. A Szerződő Államok legalább egynegyedének kérésére az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény V. cikke 1. szakaszában lefektetett felelősségi határok bármilyen módosítására vonatkozó javaslatot a Főtitkár köröztetni a Szervezet összes Tagjához és minden Szerződő Államhoz.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást be kell terjeszteni megvizsgálásra a Szervezet Jogi Bizottságához legalább hat hónappal a köröztetésének napja után.
3. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény minden Szerződő Állama, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a Szervezetnek vagy sem jogosult részt venni a Jogi Bizottság munkájában a módosítások megvizsgálása és elfogadása során.
4. A módosításokat a 3. szakasz szerint kibővített Jogi Bizottságban jelenlévő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a szavazás idején a Szerződő Államok legalább fele jelen van.
5. A korlátozásokat módosító javaslat tárgyalása során a Jogi Bizottságnak figyelembe kell vennie az események tapasztalatait, különösen az azokból eredő kár összegét, a monetáris értékek változásait, és a javasolt módosítás hatását a biztosítás költségeire. Ugyancsak figyelembe kell vennie az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény V. cikke 1. szakaszában és az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény 4. cikke 4. szakaszában foglalt korlátozási összegek közötti viszonyt.
6. (a) Az e cikk szerinti felelősségi határok semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni sem 1998. január 15-e előtt, sem hamarabb, mint öt évvel az e cikk szerinti valamely előző módosítás hatálybalépése után. E cikk semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni mielőtt e Jegyzőkönyv hatályba lépett.
(b) A korlátozási összeg nem növelhető meg úgy, hogy nagyobbnak adódjon az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezményben az 1993. január 1-jei összesített alapról számítva meghatározott és évi 6%-kal megnövelt korlátozási összegnél.
(c) A korlátozási összeg nem növelhető meg úgy, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezményben meghatározott korlátozási összeg háromszorosát.
7. A Szervezet értesíti a Szerződő Államot a 4. szakasznak megfelelően elfogadott minden módosításról. Módosítást az értesítés napjától számított 18 hónapos időszak végén kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha a nevezett időn belül azon Államok egynegyede, amelyek a módosítás Jogi Bizottság általi elfogadása idején Szerződő Államok voltak, közölte a Szervezettel, hogy nem fogadja el a módosítást, amely esetben a módosítást elvetettnek kell tekinteni.
8. A 7. szakasznak megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás annak elfogadása után 18 hónappal lép hatályba.
9. A módosítás minden Szerződő Államra nézve kötelező, kivéve, ha a Szerződő Állam a módosítás hatálybalépése előtt legalább hat hónappal a 16. cikk 1. és 2. szakaszainak megfelelően felmondja a Jegyzőkönyvet. Az ilyen felmondás a módosítás hatályba lépésekor lép hatályba.
10. Amennyiben egy Állam azon idő alatt válik Szerződő Állammá, amikor egy a Jogi Bizottság által elfogadott módosítás Szerződő Államok általi elfogadásának 18 hónapos ideje még nem járt le, a módosítás hatályba lépésekor a módosítás reá nézve is kötelezővé válik. Az olyan Államra nézve, amely a nevezett idő után válik Szerződő Állammá, kötelező az olyan módosítás, amelyet a 7. szakasznak megfelelően fogadtak el. Az e Szakaszban hivatkozott esetekben valamely Államra nézve akkor válik kötelezővé egy módosítás, amikor az hatályba lép, vagy a módosítás hatályba lépése később történik, mint amikor e Jegyzőkönyv az Államra nézve hatályba lép.
1. E Jegyzőkönyvet bármelyik Fél bármikor felmondhatja azon nap után, amikor az hatályba lép arra a Félre nézve.
2. A felmondást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett okirattal kell foganatosítani.
3. A felmondás 12 hónappal, vagy a felmondási okiratban meghatározott hosszabb idővel, annak a Szervezet Főtitkáránál történt letétbe helyezése után lép hatályba.
4. Az e Jegyzőkönyv Részesei között az 1969. évi Felelősségi Egyezmény XVI. cikkének megfelelően bármelyikük által történő felmondását semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mint az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Felelősségi Egyezmény felmondását.
5. Az 1971. évi Alap Egyezményt módosító Jegyzőkönyv olyan Állam által történő felmondását, amely Részese marad az 1971. évi Alap Egyezménynek, úgy kell tekinteni, mint az e Jegyzőkönyv felmondását. Az ilyen felmondás azon a napon lép hatályba, amelyen az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv felmondása a nevezett Jegyzőkönyv 34. cikkének megfelelően hatályba lép.
1. E Jegyzőkönyv és annak a 15. cikk szerint elfogadott minden módosítása a Szervezet Főtitkáránál lesz letétbe helyezve.
2. A Szervezet Főtitkára:
(a) értesít minden Államot, melyek aláírták e Jegyzőkönyvet, vagy ahhoz csatlakoztak:
(i) minden egyes új aláírásról, vagy egy okirat letétbe helyezéséről, annak dátumával együtt;
(ii) a 13. cikk szerinti minden egyes nyilatkozatról vagy értesítésről, és a 1992. évi Felelősségi. Egyezmény V. cikkének 9. szakasza szerinti minden egyes nyilatkozatról és értesítésről;
(iii) e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;
(iv) a korlátozási határok módosítására vonatkozó minden javaslatról, amelyet a 15. cikk 1. szakaszának megfelelően tettek;
(v) minden módosításról, amelyet a 15. cikk 4. szakaszának megfelelően fogadtak el;
(vi) a 15. cikk 7. szakaszának megfelelően elfogadottnak tekintett minden módosításról, azokkal a dátumokkal együtt, amelyen az adott módosítás a nevezett cikk 8. és 9. szakaszának megfelelően hatályba lép;
(vii) az e Jegyzőkönyvet felmondó minden okirat letétbe helyezéséről, a letétbe helyezés napjával, és azzal a dátummal együtt, amelyen az hatályba lép;
(viii) a 16. cikk 5. szakaszának megfelelően foganatosítottnak tekintett minden felmondásról;
(ix) az e jegyzőkönyv bármely cikke által előírt minden értesítésről;
(b) továbbítja e Jegyzőkönyv hitelesített másolatait minden Szerződő Államhoz és minden Államhoz, amely csatlakozik e Jegyzőkönyvhöz.
3. Amint e Jegyzőkönyv hatályba lép, a Szervezet Főtitkára eljuttatja azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságához az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelően történő nyilvántartásba vétel és közzététel végett.
E Jegyzőkönyv egyetlen eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelveken, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
KÉSZÜLT LONDONBAN, ezerkilencszázkilencvenkettő november huszonhetedik napján.
ENNEK TANÚSÍTÁSÁRA alulírottak, kormányaik által erre a célra megfelelően felhatalmazva, aláírták a Jegyzőkönyvet. *
Kiállítva az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény VII. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
| Hajó neve | Megkülönböztető szám vagy betűk | Lajstromozási kikötő | Tulajdonos neve és címe | |
Ezennel igazolom, hogy a fent nevezett hajó vonatkozásában rendelkezésre áll olyan érvényes biztosítási kötvény vagy más pénzügyi biztosíték, amely kielégíti az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény VII. cikkének követelményeit.
Biztosíték típusa ...........................................................................................................................
Biztosíték érvényességi ideje .......................................................................................................
Biztosító(k) és/vagy kezességet vállaló(k) neve és címe .............................................................
Név ...............................................................................................................................................
Cím ..............................................................................................................................................
E Bizonyítvány ...............................................................-ig érvényes
Kiállítva vagy hitelesítve a Magyar Köztársaság Kormányának megbízásából a közlekedésért felelős miniszter által.
Kelt Budapesten,................................................-án
................................................
a közlekedésért felelős miniszter
Magyarázó jegyzetek:
1. Az Állam megnevezése – külön kérésre – utalást tartalmazhat azon ország illetékes közigazgatási hatóságára, ahol a bizonyítványt kiállították.
2. Amennyiben a biztosíték összegét több forrásból szolgáltatták, a külön forrásokból származó összegek mindegyikét fel kell tüntetni.
3. Amennyiben a biztosítékot többféle formában nyújtják, azokat fel kell sorolni.
4. A „Biztosíték érvényességi ideje” bejegyzésben meg kell határozni a dátumot, amelyen az ilyen biztosíték hatályba lép.”
6. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A(z)
a) 3. § az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény 30. cikkének 3. pontjában, *
b) 4. § az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 2003. évi jegyzőkönyv 21. cikkének 2. pontjában, *
c) 5. § az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény 13. cikkének 4. pontjában *
meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) * A 3–5. § hatálybalépésének naptári napját annak ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
(5) *
