A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

60/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

a Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 13/1978. OKTH számú határozatával védetté nyilvánított Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségét fenntartom.

2. § A Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület kiterjedése 4,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma Pusztavacs 029/2.

3. § A védettség indoka és célja a Magyarország földrajzi középpontjához méltó természeti környezet fenntartása, a tájképi adottságok megőrzése.

4. § *  (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) A Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 60/2007. (X. 18.) KvVM rendelethez * 

A Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. Magyarország földrajzi középpontjának maradandó és színvonalas megjelölése, közvetlen környezetének rendezett állapotban tartása.

1.2. A táj természetes állapotára jellemző homoki gyepek és ligetek együttese alkotta tájképi értékek fenntartása és természetvédelmi célú bemutatása.

1.3. A területen található védett és lokálisan értékes növény- és állatfajok, különösen az ürge (Spermophilus citellus) állományának megőrzése.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A Magyarország földrajzi középpontját jelző jeltorony állagának és berendezéseinek megőrzése, fenntartása, a jeltorony és környezetének fejlesztése.

2.2. A terület látogathatóságának, kultúrtörténeti és természeti értékei megismerésének, valamint a természetvédelmi célú oktatáshoz és bemutatáshoz szükséges létesítmények kialakítása, fenntartása, fejlesztése.

2.3. A nem őshonos, agresszíven terjeszkedő fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.4. A védett állat- és növényfajok ökológiai igényeihez igazodó aktív, rendszeres természetvédelmi kezelés a gyepterületeken.

2.5. A helyi közösség bevonása a terület és létesítményei fenntartásába.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A gyepek közé ékelődő, erdőnek nem minősülő, őshonos fafajokból álló facsoportokat fenn kell tartani. A nem őshonos fafajok egyedeit mechanikus módszerekkel vagy kíméletes vegyszeres kezeléssel el kell távolítani, helyükön őshonos fafajokból - elsősorban kocsányos tölgy (Quercus robur), szürke nyár (Populus canescens), mezei szil (Ulmus minor), vadkörte (Pyrus pyraster) felhasználásával - kell facsoportokat kialakítani.

3.1.1.2. A területen megjelenő idegenhonos, agresszíven terjeszkedő lágyszárú növényfajokat mechanikus módszerekkel vagy csepegésmentes növényvédőszer-kijuttatásos technológia alkalmazásával kell visszaszorítani.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. Az ürge populáció védelme érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell és a kóbor kutyákat a területtől távol kell tartani.

3.1.2.2. A területen előforduló védett vagy lokálisan ritka növény- és állatfajok és életközösségeik megőrzését, életfeltételeik biztosítását a terület élőhelyeinek (gyepterületek és facsoportok) fenntartására irányuló természetvédelmi kezeléssel kell biztosítani.

3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

3.1.3.1. Gondoskodni kell a Magyarország földrajzi középpontját jelölő torony rendszeres karbantartásáról és az állagmegóvási munkák elvégzéséről.

3.1.3.2. A rendelkezésre álló források függvényében fel kell újítani a csillagászati földrajzi megfigyeléseket szolgáló létesítményeket és a napórát.

3.1.3.3. Építmény létesítésekor csak természetes anyagok használhatók fel, kivéve a 3.1.6.6. pontban szereplő feladatok végrehajtásához szükséges építményt. A létesíteni kívánt építményről és elhelyezéséről előzetes egyeztetést kell folytatni a természetvédelmi kezelésért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság).

3.1.4. Oktatás és bemutatás

3.1.4.1. Helyi intézményekkel, szervezetekkel együttműködve rendszeres lehetőséget kell teremteni a terület táji-, természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismerésére.

3.1.4.2. A bemutatást, oktatást szolgáló új infrastrukturális elemek létesítésekor vagy a meglévők felújításakor gondoskodni kell azok tájba illesztéséről.

3.1.4.3. A területen csak a táji és természeti értékeket nem károsító rendezvény engedélyezhető.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

3.1.5.1. Az igazgatóság évente felméri és dokumentálja a területen élő ürge populáció nagyságát.

3.1.5.2. Az igazgatóság rendszeresen vizsgálja és dokumentálja a terület növényzetének változását.

3.1.6. Terület és földhasználat

3.1.6.1. A területen csak őshonos vadfajok állományai tarthatók fenn.

3.1.6.2. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás tilos.

3.1.6.3. Sózó, etető, szóró, vadföld nem létesíthető. Magasles természetes anyagból, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyen és módon helyezhető el.

3.1.6.4. A területen ipari és bányászati tevékenység nem folytatható.

3.1.6.5. Építmény csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósításának céljából, vagy azokkal összhangban létesíthető és tartható fenn a területen a 3.1.6.6. pontban meghatározott kivétellel.

3.1.6.6. A 4601 jelű országos közút a területen lévő mintegy 130 méter hosszú szakaszának üzemeltetése, fenntartása vagy fejlesztése érdekében csak akkor vehető igénybe a terület közúton kívüli része, ha az üzemeltetési, fenntartási vagy fejlesztési feladat végrehajtására műszakilag nincsen más lehetőség.

3.1.6.7. Gépjárművel közlekedni csak emberi életveszély és anyagi kár elhárítása érdekében, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok megvalósítása - ide értve a legeltetéshez, kaszáláshoz szükséges gépjármű használatot -, a 4601 jelű országos közút rendeltetésszerű használata, továbbá a 3.1.6.6. pontban meghatározott esetben lehetséges a területen.

3.1.6.8. Meg kell akadályozni a területen történő hulladék-elhelyezést, az esetlegesen felhalmozódott hulladékot el kell távolítani.

3.1.6.9. A területen tápanyag utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott trágyájával történhet.

3.1.6.10. Növényvédőszer csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, az idegenhonos, agresszívan terjeszkedő növényfajok visszaszorítása, valamint a 4601 jelű országos közút a területen lévő mintegy 130 méter hosszú szakaszának fenntartása céljából használható esetileg, a 3.1.6.6. pontban meghatározott feltétellel. Az utóbbi célból történő vegyszerhasználatot annak tervezett időpontja előtt legalább három nappal be kell jelenteni az igazgatóságnak.

3.1.6.11. Tüzet gyújtani a kijelölt tűzrakó hely kivételével tilos.

3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.7.1. Gépjárművel történő behajtást akadályozó cölöpsort vagy árkot kell kialakítani a terület határán. Annak érdekében, hogy a kialakítandó cölöpsor vagy árok ne akadályozza a 4601 jelű országos közút rendeltetésszerű használatát vagy fenntartását, az igazgatóság előzetes egyeztetést folytat a közút kezelőjével.

3.1.7.2. A területen kitaposott földutat talajba ásott fa cölöpökkel le kell zárni.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.1.1. A gyepterületet az igazgatósággal egyeztetett időpontban történő kaszálással kell kezelni a 3.1.6.10. pontban szereplő kivétellel. A lekaszált szénát és egyéb növényi anyagot a kaszálást követő 30 napon belül le kell hordani a területről.

3.2.1.2. A gyepek legeltetéssel történő hasznosítása juhval, legfeljebb 0,5 állategység/ha állatlétszámmal történhet.

3.2.1.3. Az elgyomosodott területrészeken szükség szerint tisztító kaszálást kell végezni az őszi időszakban.

3.2.1.4. Cserjefajok gyepbe betelepülő egyedeit el kell távolítani, cserjék gyep rovására történő terjeszkedését meg kell akadályozni.


  Vissza az oldal tetejére