A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízimunkákra, különösen azok tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, továbbá a tervezőt, kivitelezőt, az építtetőt és a műszaki ellenőrt a tárgyi tevékenységgel összefüggésben érintő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) vízföldtani napló: a kút kivitelezésével összefüggő, különösen annak földtani, vízföldtani, vízadóképességi, vízminőségi és a kivitelezésre vonatkozó egyedi műszaki adatait és vízföldtani értékelést tartalmazó építési, földtani dokumentum;
b) megfigyelő kút: a jogszabályban, illetve a hatósági engedélyben meghatározott célt szolgáló olyan vízilétesítmény, amely főleg vízföldtani, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, valamint közegészségügyi feladatok ellátásához szükséges mintavételezést, méréseket szolgál;
c) visszatápláló kút: dúsítás vagy visszatáplálás (visszasajtolás) céljából víznek felszín alatti vízbe történő bejuttatását szolgáló vízilétesítmény;
d) kút javítása: a kút fenntartásával összefüggésben annak rendeltetésszerű és biztonságos működését szolgáló olyan beavatkozás, amelynek következtében a vízjogi engedélyben meghatározott műszaki adatok nem változnak;
e) hévíz: felszín alatti víztartókban található vagy onnan származó, a kútfejen – a kút maximális vízhozama esetén –, forrás esetében a kifolyásnál mért 30 °C fokos vagy annál melegebb víz;
f) hévízmű: a hévíz felszínre hozatalát, kezelését és a fogyasztás (felhasználás) helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összessége;
g) hévízmű üzemeltetési szabályzat: a hévízmű biztonságos és szakszerű üzemeltetésének szabályait tartalmazó előírás;
h) geotermikus energia hasznosítását szolgáló vízilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút;
i) kútkataszter: a vízföldtani napló köteles kutakra vonatkozó országos nyilvántartás.
3. § (1) A tervezett kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat alapján köteles meghatározni.
(2) Melléfúrásos felújítás esetén a kút megszüntetésére, valamint a megvalósítandó kút létesítésére is a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti vízjogi engedélyt kell kérni.
(3) Minden olyan esetben, amikor a környezet földtani kora, a képződmény mélységbeli határa bizonytalan vagy ismeretlen, magmintavétel tervezése is szükséges.
(4) * A tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút különböző víztesteket, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon össze egymással. Kivételes esetben, amennyiben a szennyeződés veszélye nem áll fenn, a vízügyi hatóság ez alól felmentést adhat.
(5) Öntözővíz beszerzésére irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni.
4. § (1) * A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.
(2) * Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy – ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá – a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni.
(3) *
5. § (1) * A helyi önkormányzat jegyzőjének vízjogi engedélyéhez kötött kutak kivételével a vízjogi engedélyes az 1. melléklet szerinti mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati méréseket köteles elvégezni.
(2) *
(3) *
(4) * A termelt víz gáztartalmának vizsgálatát a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) gázmintavételre és annak vizsgálatára vonatkozó rendelkezései szerint kell elvégezni a Rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények esetében, továbbá akkor, ha a víz kezelése, tárolása, szállítása, elosztása olyan berendezésen keresztül valósul meg, amely a gázveszélyes víz gáztartalmának felgyűléséből adódóan robbanást eredményezhet.
(5) *
(6) * A felszín alatti vízilétesítmények helyét
a) a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak esetében vízszintes koordinátákkal – egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) EOV koordinátákkal vagy a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával –,
b) a vízügyi hatóság engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények esetében EOV-ban, az Y, X koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági érték megadásával a vízföldtani napló-készítési kötelezettség alá eső kutaknál, vagy ha azt a vízügyi hatóság a létesítmény helyzetétől, rendeltetésétől függően előírja, geodéziai mérésre jogosult szakember bevonásával
kell meghatározni.
5/A. § * (1) A hévízkutat a hévíz-készlettel való takarékos gazdálkodás érdekében olyan kútfej-szerelvénnyel kell ellátni, amely lehetővé teszi a vízkivétel mértékének igény szerinti szabályozását, a termálvíztestekre meghatározott vízkészleteket figyelembe vevő, fenntartható, dinamikus vízkészlet-gazdálkodást.
(2) A hévízkutak kialakításánál olyan vezetéket, berendezéseket és szerelvényeket kell alkalmazni, amelyek ellenállnak a hőmérséklet-ingadozásból és a külső-belső agresszív hatásokból származó igénybevételeknek.
(3) A hévízkutat, a vezetéket és a kezelőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a vízkő ne váljon ki, illetve a lerakódott vízkő eltávolítható legyen.
6. § *
7. § (1) A létesítményeket, beleértve a vízkutató feltáró fúrásokat a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék.
(2) * A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges adatát, körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak tartalmaznia kell a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. A dokumentációnak részét képezi továbbá – a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.
(2a) * A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését. A csövezéshez használt bélés- és szűrőcsövek típusát és műszaki paramétereit a fúrás során vezetett (2) bekezdés szerinti dokumentációban rögzíteni kell.
(3) A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani.
(4) A kutakra, a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével kúttáblát kell elhelyezni, amely tartalmazza legalább az üzemeltető megnevezését, a kivitelezés évét, és ha van, a kút kataszteri számát.
8. § (1) * A kutakról vízföldtani naplót kell készíteni,
a) amennyiben a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy ilyen vízkészlet típust megfigyelő kút esetén,
b) amennyiben a feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén,
c) amennyiben a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén, vagy
d) egyéb, különösen jelentős létesítmény esetén, amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben indokolással előírta.
(2) A vízföldtani napló tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A naplóhoz minden esetben a kutat és a kút környezetének területhasználatát mutató fényképet kell mellékelni. A csatolt helyszínrajzokon az EOV koordinátahálót fel kell tüntetni.
(3)–(8) *
(9) * A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente, a tárgyévet követő március 31-ig honlapján közzéteszi.
9. § (1) *
(2) Szezonális üzem esetén félévenként – a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott szezon kezdetekor és végén, időszakos üzem esetén az üzemeltetés kezdetekor és annak végén – mérni kell a nyugalmi kútfejnyomást a kútnak az üzemeltetési szabályzatban előírt, de legalább egy óra időtartamú lezárásával.
(3) Egy hónapot meghaladó üzemszünet esetén a nyugalmi kútfejnyomást a kútfej gáztalanítása után, illetve a nyugalmi vízszintet havonta kell mérni.
(4) * A vízkémiára és a gáztartalomra vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgálandó komponensek körét – a vízilétesítmény céljától függően – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, a víziközművek üzemeltetéséről, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, valamint a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló miniszteri rendeletekkel összhangban az üzemeltetési szabályzatban, amennyiben az (1) bekezdés alapján ez nem szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedélyben kell meghatározni, ideértve a mérések módját, eszközigényét és a minőség biztosítását is.
(5) Az ásvány-, gyógyvíz minősítésű kutaknál a vizsgálatoknak a minősítés megalapozásához meghatározott komponensekre és azok ellenőrzésének gyakoriságára kell kiterjedni.
(6) Az időszakos vizsgálatok keretében el kell végezni
a) a talpmélység ellenőrzését,
b) egyéb, a kútszerkezetre vonatkozó ellenőrző méréseket (így például lyukátmérő, szűrővizsgálat), amennyiben azok hiányosak, vagy a rendszeres üzemi mérések alapján feltételezhető a kútszerkezet változása (így pl. betétcsövezés, kúthiba, vízkőlerakódás),
c) kapacitásmérést (így pl. három hozamlépcső beállítása, vízhozam mérés, üzemi kútfejnyomás, vagy vízszintmérés, nyugalmi nyomás, illetve vízszintmérés a felszínen és a megnyitott szakasz felett),
d) a homokolás vizsgálatát hozamlépcsőnként a felszínen, vagy szükség esetén mélységi méréssel, homokolás esetén,
e) áramlásmérést,
f) folyamatos áramlásmérést a megnyitott szakaszokon és a tömszelencéknél,
g) folyamatos hőmérséklet-mérést,
h) nyomásemelkedés-mérést a felszínen és a megnyitott szakasz felett,
i) nyomásgradiens-mérést a gázos kutaknál,
j) a kifolyó víz hőmérsékletének mérését hozamlépcsőnként,
k) mélységi folyamatos hőmérséklet-mérést,
l) felszíni és mélységi vízmintavételt, valamint elemzést,
m) gázkapacitás mérést és gázmintavétel elemzést a gázos kutaknál.
(7) *
(8) *
10. § * (1) A hévízművek üzemeltetéséhez üzemeltetési szabályzat szükséges.
(2) A műszaki átadás-átvétel során jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell különösen:
a) a kút hozamára, kifolyó víz hőmérsékletére, a kútkörnyék állapotára,
b) a kút szerkezetére,
c) a dinamikus és termikus paraméterekre,
d) a termelt víz kémiai összetételére (vízkémiai összetétel, gáz-víz arány és gázösszetétel) és
e) a kútfej-kiképzés biztonsági követelményeinek betartására
vonatkozó adatokat és az átadással járó egyéb rendelkezéseket, követelményeket.
(3) A kitermelt víz mennyiségét összegző vízhozammérővel – vagy amennyiben azt a víz kémiai összetétele megkívánja, induktív vízhozammérővel – kell mérni. A termelt víz hőmérsékletének, a kút üzemi vízszintjének, illetve kútfejnyomásának mérését biztosítani kell.
(4) A mérőrendszert a termelő és a visszatápláló kútra telepíteni kell.
(5) A termelő és a visszatápláló kutak esetében a vízhozam, kútfejnyomás vagy az üzemi vízszint és hőmérséklet mérését és regisztrálását – lehetőleg digitális mérő-adatgyűjtő rendszerrel – az üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon, de legalább napi gyakorisággal kell végezni.
(6) A vízszint, illetve víznyomás észlelés célját szolgáló, valamint a tartósan üzemen kívül helyezett kutakon legalább hetente a hőmérsékletet, a vízszint, illetve a kútfejnyomást mérni és regisztrálni kell. Az üzemeltetési szabályzatban ennél gyakoribb mérés és regisztrálás is előírható, ha az értékelés megkívánja.
(7) A vízszint- és nyomásmérés esetén meg kell jelölni azok vonatkozási pontjait, és meg kell adni annak mBf szintjét.
(8) A hévízkutak rendszeres – az üzemeltető által végzett – ellenőrzése körében havonta kell vizsgálni, illetőleg el kell végezni:
a) az üzemelési napokat, ideértve az üzemmód rögzítését, külön megjelölve a változó üzemmódra jellemző adatokat,
b) a kitermelt vízmennyiség meghatározását,
c) az üzemeltetési időre vonatkozó jellemző kútfejnyomás, illetve üzemi vízszint meghatározását,
d) a kifolyó víz jellemző hőmérsékletét, illetőleg a hőmérséklet meghatározását és
e) a kútjavítási munkák időpontját, ideértve az üzemeltetéssel kapcsolatos feljegyzéseket, figyelemmel az üzemeltetési szabályzatra.
(9) * A termelő-, visszatápláló- és megfigyelő kutakon elvégzett rendszeres üzemi méréseket évente értékelni kell, és azt a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak, valamint a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.
(10) Amennyiben a termelési és visszatáplálási adatokban év közben nem várt változás következik be, az értékelést soron kívül el kell végezni. A változás mértékére vonatkozó szakmai megítélés körülményeit, illetve azok figyelembevételét az üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
11. § (1) A rendszeres vizsgálatok mellett az időszakos vizsgálatokat a javítások, átalakítások előtt és után, de legalább négyévenként, egyes vizsgálatok tekintetében (így például: gázvizsgálat) pedig külön jogszabályban rögzített gyakorisággal kell elvégezni.
(2) A javítási munkák során figyelembe kell venni a rendszeres és időszakos kútvizsgálatot, értékelésének eredményét, a kútszerkezet változását.
(3) Amennyiben a kút felújítása annak műszaki adatainak változásával jár, a változásokat új vízföldtani naplóban is rögzíteni kell.
(4) A visszatápláló kutak üzemeltetéséről, karbantartásáról és javításáról az üzemeltetési szabályzatban külön rendelkezni kell.
12. § (1) A hévizet adó forrásokra a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel a hévízkutakra vonatkozó előírásokat kell – az adott forrás sajátosságaira figyelemmel – megfelelően alkalmazni.
(2) Ahol jogszabály vízföldtani naplót említ, azon forrás esetében a műszaki, földtani dokumentációt kell érteni.
(3) A forrás üzemeltetési szabályzata a rendszeres és időszakos vizsgálatokra, valamint a fenntartására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az üzemeltetési szabályzatban meg kell adni a hévízforrásból szabadon túlfolyó víz mennyiségét akkor is, ha az hasznosítás nélkül elfolyik.
13. § * (1) * Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.
(2) * Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is –, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki *
a) * az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint
b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
(3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.
(4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
(5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.
(6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
13/A. § *
14. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és még érvényes vízkútfúrási igazolások a hatálybalépéstől számított egy évig érvényesek.
(3) A rendelet hatálybalépésétől számított 1 év elteltével csak az e rendeletnek megfelelő képesítési, illetőleg tárgyi és személyi feltételek fennállása esetén végezhető a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység.
(4)–(6) *
15. § * E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2014. (XII. 17.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított
a) 4. § (2) és (3) bekezdését, 5. § (1), (4) és (6) bekezdését, 7. § (2) és (2a) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 9. § (1) és (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben
b) 8. § (3)–(9) bekezdését, valamint 10. § (9) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.
| A | B | C | D | E | F | G | |||
| 1 | Mérések, vizsgálati módszerek | 30–500 | VN, <500 | >500 | 10–50 MF | ||||
| 2 | fajlagos ellenállás szelvényezés (két különböző behatolású szondával) | A | K | K | A | ||||
| 3 | természetes potenciál szelvényezés | A | K | K | A | ||||
| 4 | természetes gamma szelvényezés | A | K | K | K/5 | ||||
| 5 | fúrólyuk átmérő szelvényezés | – | K | K | – | ||||
| 6 | Mélyfúrás-geofizikai mérések | legalább egy porozitásra vonatkozó szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon. A kőzet típusától függően akusztikus hullámkép, sűrűség- vagy neutron-porozitás szelvényezés. | – | – | K | – | |||
| 7 | akusztikus hullámkép szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon kemény (mészkő, metamorf, magmás) kőzetekben | A | A | K | – | ||||
| 8 | hőmérséklet-szelvényezés | A | A | K | – | ||||
| 9 | fúrólyuk-elhajlás szelvényezés | – | – | K | – | ||||
| 10 | iszapellenállás szelvényezés | – | – | A | – | ||||
| 11 | oldalfal mintavétel | – | – | A | – | ||||
| 12 | gyűrűstér ellenőrző vizsgálat (a kút kialakításától függően, akusztikus cementpalást szelvényezés, sűrűség, mágneses vagy természetes gamma mérés) | K | K | K | K/5 | ||||
| 13 | lyukátmérő szelvényezés (talp és csőátmérő ellenőrzés) | K | K | K | K/5 | ||||
| 14 | Befejező kútvizsgálatok | szűrő(k) helyének ellenőrző vizsgálata (a szűrő anyagától függően elektromos vagy akusztikus szelvényezés) | K | K | K | K/5 | |||
| 15 | elkészült kút természetes gamma szelvényezése | K | – | – | – | ||||
| 16 | színes videokamerás felvétel a teljes kútszerkezetről | A | A | A | A | ||||
| 17 | Kútszerkezet vizsgálatok | sűrűség vagy akusztikus hullámkép szelvényezés kavicstető ellenőrzésére | A | A | A | – | |||
| 18 | hőmérséklet szelvényezés cementtető ellenőrzésre | A | A | A | – | ||||
| 19 | áramlás és hőmérséklet szelvényezés a szűrőknél és a tömszelencéknél, termelés mellett és a kút lezárt állapotában | K | K | K | – | ||||
| 20 | Hidro- | kútkapacitás mérés 80 / 60 / 40%-os termelési szinteknél (hévízkutaknál mélységi is) | K | K | K | K/5 | |||
| 21 | informatikai mérések | visszatöltődés vagy nyomásemelkedés mérés (max. hozam után, hévízkutaknál mélységi is) | K | K | K | K/5 | |||
| 22 | nyomásgradiens mérés | – | – | K | – | ||||
| A | B | C | ||
| 1 | K | = | A mérés elvégzése kötelező. | |
| 2 | A | = | A mérés elvégzése ajánlott. | |
| 3 | K/5 | = | 1–5 db kút esetén legalább 1 (a helyes szűrőzés megállapítása érdekében lehetőleg a területen először létesített) kútban, 5 db-ot meghaladó számú kút esetén 5 kutanként legalább 1 kútban az előírt méréseket el kell végezni. Ezen felül a vizsgálatba bevont kutak számát a tervező javaslata alapján úgy kell meghatározni, hogy reprezentálják a kutak geofizikai mérésekkel vizsgálható vízföldtani és műszaki paramétereit. | |
| 4 | – | = | A mérés elvégzése nem szükséges. | |
| 5 | 30–500 | = | 30 m és 500 m méter közötti talpmélységű, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá nem tartozó kutak esetében. | |
| 6 | VN, <500 | = | 500 méter talpmélységet meg nem haladó, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá tartozó kutak esetében. | |
| 7 | >500 | = | 500 méter talpmélységet meghaladó kutak esetében. | |
| 8 | 10–50 MF | = | 10 m és 50 m közötti talpmélységű parti szűrésű- vagy talajvíz megfigyelő kutak esetében, amennyiben a kút a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti kármentesítéshez kapcsolódik, vagy a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti megfigyelő hálózat részét képezi. | |
M1. A vízföldtani napló formája
M1.1. A vízföldtani napló előlapja
Kútkataszteri sorszám: _______
VÍZFÖLDTANI NAPLÓ
_________________________________________________
__________________________________________________
A vízföldtani napló készítőjének neve, címe: __________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
Nyilvántartási szám (a napló dokumentálójánál): ___________________________
M1.2. Az azonosító adatok és a létesítés technológiájára vonatkozó tájékoztatás megadásának formája
| Kútkataszteri sorszám: ............................ | ||
| Nyilvántartási szám: ............................... | ||
| ................................................................ | ||
| (megjegyzés) | Terepmagasság: ...................................... mBf. | |
| Csőperem: .............................................. mBf. |
Vízföldtani napló
Helység: ......................................................................... Megye: .........................................
Pontos cím: ..................................................................... Hrsz.: ............................................
Helyi neve: ............................................................................................................................
A vízkivétel célja: ..................................................................................................................
A vízjogi létesítési engedély száma: ........................................................................................
Vízkönyvi szám: ....................................................................................................................
| ............................................... | ||||||||
| Térképlapszám | ||||||||
| EOV-koordináták: | ||||||||
| A csövezett kút mélysége: ........................ m | X =................................... | |||||||
| Y = .................................. | ||||||||
| A fúrás közben elért mélység: .................. m | Földrajzi koordináták: | |||||||
| ................. fok | ....................... km | |||||||
| Száraz | m-től | m-ig | A fúróberendezés típusa és száma | |||||
| Fúrási eljárás | Jobb öblítéses | m-től | m-ig | |||||
| Bal öblítéses | m-től | m-ig | ||||||
| Egyéb | m-től | m-ig | ||||||
M1.3. A földtani rétegsor leírásának formája
| Sorszám | Rétegmélység | A réteg részletes leírása | ||
| m-től | m-ig | |||
M1.4. Az ideiglenesen és véglegesen kiképzett vízkút adatai
Véglegesen/ideiglenesen * kiképzett vízkút adatai
I. Csövezési és szűrőzési adatok
1. A beépített béléscső adatai összecsavart állapotban. (Itt kell feltüntetni a szűrőcső védelmére beépített és visszahúzott védőrakatokat és a szűrőcsövet is.)
| Átmérő | A szűrőcső pereme | Visszahúzva | |||||
| Anyag | külső | belső | felső él | alsó él | |||
| mm | mm | m | m | m-től | m-ig | ||
2. A beépített szűrőcső adatai a terepszinttől mérve (toldócső és iszapgyűjtő nélkül).
| Átmérő | A szűrőcső pereme | Szűrő | Szitaszövet | |||||||||
| Anyag | külső | belső | felső | alsó | méret | típus | ||||||
| mm | mm | m | m | mm | név | anyag | szám | |||||
| Toldócső a szűrőcső fölött: | ................. Ø | ......... m-től | ........ m-ig | |||||||||
| Az iszapgyűjtő hossza: | ................. Ø | ......... m-től | ........ m-ig | |||||||||
| Tömszelencék: ......................................................... | ||||||||||||
| A lezárt rakatok külső átmérője: | A tömítés anyaga: | |||||||||||
| ......................... Ø | és ......................... Ø | a csőrakatok között | ................... | m-ben | ||||||||
| ......................... Ø | és ......................... Ø | a csőrakatok között | ................... | m-ben | ||||||||
II. Vízszolgáltatási adatok ....................................................... (közlemény)
| Nyugalmi vízszint | A kifolyó víz | A szivattyúzással kitermelt víz | |||||
| a terepszint felett + alatt – | mBf. | magassága a terepszinttől | mennyisége | vízszíntsüllyedés a terepszinttől | mennyisége | Fajlagos vízhozam | |
| m | m | m | l/min | m | l/min | l/min/m | |
| Az állandó üzemben kitermelhető vízmennyiség: | |||||||
A kitermelt víz hőmérséklete: .......... °C
Talphőmérséklet: ....... m-ben ....... °C
Összes CH4: ......... l/m3
A legnagyobb vízhozamlépcső végén mért homoküledék: ......... g/m3
Az összes szivattyúzási órák száma a béléscső beépítése után:
a) Kézi szivattyúzás ........... óra .......... l/min
b) Gépi szivattyúzás .......... óra ........... l/min
c) Kompresszorozás ......... óra ........... l/min
d) Búvárszivattyúzás ......... óra ........... l/min
III. Mellékmunkák
| Kavics Ø: ................... mm; | Alábővítés Ø: ................... mm | ................. m-től | ............. m-ig | |||
| Kavicsolás a fúrólyuk és a végleges csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| Kavicsolás a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| Cementszigetelés a fúrólyuk és a végleges csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| Cementszigetelés a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| Egyéb szigetelés: | ||||||
| .................. a fúrólyuk és a végleges csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| .................. a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között | ................. m-től | ............. m-ig | ||||
| Saruzárás ...................................... m-ben | ||||||
| Talplezárás: ........................... m-ben | ||||||
| Feltöltés: ...................................... m-től ................ m-ig | ||||||
M1.5. A vízföldtani napló tartalomjegyzéke
| 1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25000 méretarányban | ..................... db | ||||
| 2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1: | méretarányban | ..................... db | |||
| 3. Vízhozamdiagram | ..................... db | ||||
| 4. Kútvizsgálatok | ..................... db | ||||
| 5. A gáz-víz viszony vizsgálata | ..................... db | ||||
| 6. Vízvizsgálati eredmény | ..................... db | ||||
| 7. Mélységi vízvizsgálati eredmény | ..................... db | ||||
| 8. A kút végleges földtani és műszaki szelvénye (a feltárt kőzetanyag vizsgálatára és a geofizikai mérések eredményeire alapozottan) | ..................... db | ||||
| 9. Geodéziai adatlap | |||||
| 10. A geofizikai mérések diagramjai | ................. m-től | ............. m-ig | ..................... db | ||
| ................. m-től | ............. m-ig | ..................... db | |||
| – a mérések eredményeinek összerajzolt szelvénye nyomtatott és digitális változatban | |||||
| – a mérések eredményeinek szöveges értékelése | |||||
| 11. Egyéb mérési adatok | |||||
II. Záróadatok:
..................................................................................................................................................
| A munka kezdete: | .......... év ...................... hó ......... nap | ||||
| A munka befejezése: | .......... év ...................... hó ......... nap | ||||
| Vezető fúrómester: | ........................................................... | ||||
| A kiállítás kelte: | .......... év ...................... hó ......... nap | ||||
| ........................................ | ....................................................... | ||||
| kivitelező neve | a vízföldtani adatokat összeállította | ||||
| .......................................... | ...................................................... | ||||
| a kivitelező telephelye | a naplót készítette | ||||
| ..................................... | ................................................ | ||||
| műszaki vezető | ellenőrizte | ||||
M1.6. A fúrt vízkút áttekinthető helyszínrajza
| Áttekintő helyszínrajz | |||||||||||
| Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................ | |||||||||||
| A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| .............................................................................................................................................................................................................. | |||||||||||
| É | |||||||||||
| x = | ↑ | ||||||||||
| y = | || | ||||||||||
| D | |||||||||||
| ● | |||||||||||
| 秮 | Régebben létesített fúrt kút helye | ||||||||||
| ● | Újonnan létesített fúrt kút helye | ||||||||||
| A térképlap méretaránya: ...................... | |||||||||||
| ...................................................... m.B.f. | |||||||||||
| A fúrás éve: ........................... | Nyilvántartási szám: ................................ | ||||||||||
| Szolgálati használatra minősítette: ..................................................................................................................................................... | |||||||||||
| Rajzolta: | |||||||||||
M1.7. A fúrt kút részletes helyszínrajza és fényképe
| Részletes helyszínrajz | |||||||||||
| Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................ | |||||||||||
| A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................ | |||||||||||
| .............................................................................................................................................................................................................. | |||||||||||
| É | |||||||||||
| ↑ | |||||||||||
| || | |||||||||||
| D | |||||||||||
| x = | |||||||||||
| y = | |||||||||||
| 秮 | Régebben létesített fúrt kút helye | ||||||||||
| ● | Újonnan létesített fúrt kút helye | ||||||||||
| A térképlap méretaránya: ...................... | |||||||||||
| ...................................................... m.B.f. | |||||||||||
| A fúrás éve: ........................... | Nyilvántartási szám: ................................ | ||||||||||
| Szolgálati használatra minősítette: ..................................................................................................................................................... | |||||||||||
| Rajzolta: | |||||||||||
M1.8. Vízhozamgörbe
| Vízhozamgörbe | |||||||||||||
| Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................ | |||||||||||||
| A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................ | |||||||||||||
| .............................................................................................................................................................................................................. | |||||||||||||
| Q | |||||||||||||
| 1/min | |||||||||||||
| H | |||||||||||||
| m | |||||||||||||
| Nyugalmi vízszínt (+ –):............................................................................................ m | |||||||||||||
| Fajlagos vízhozam: ............................................................................................ l/min/m | |||||||||||||
| A vízadó réteg helye: | ...................... m-től | ........................ m-ig | anyaga: .......................................................... | ||||||||||
| ...................... m-től | ........................ m-ig | anyaga: .......................................................... | |||||||||||
| ...................... m-től | ........................ m-ig | anyaga: .......................................................... | |||||||||||
| ...................... m-től | ........................ m-ig | anyaga: .......................................................... | |||||||||||
| ...................... m-től | ........................ m-ig | anyaga: .......................................................... | |||||||||||
| A fúrás éve: ........................... | Nyilvántartási szám: ................................ | ||||||||||||
M1.9. A visszatöltődés-mérés eredményei
M1.10. Vízföldtani szelvény
M2. A műszaki szelvény jelkulcsai
M3. Földtani rétegsor
M3.1. A földtani rétegsor leírásának szempontjai
A harántolt földtani rétegsor rétegszelvényében – a kőzetminták állapotától függően – a réteg részletes leírásakor a következőket kell megadni:
– a kőzet megnevezését;
– a kőzet színét;
– a rétegzettség jellemzőit:
– rétegzetlen,
– gyengén réteges,
– jól rétegzett,
– lemezes,
– réteges,
– pados,
– keresztrétegzett,
– gumós;
– a pórusok jellemzőit:
– tömör,
– mikroporózus (< 0,1 mm),
– porózus (0,1–2,0 mm),
– likacsos (........ mm),
– üreges (.......... mm);
– az osztályozottságot:
– nagyon jól osztályozott,
– jól osztályozott,
– közepesen osztályozott,
– rosszul osztályozott;
– a kötöttséget:
– laza,
– közepesen kötött,
– kötött;
– a kötőanyag jellemzését;
– az ősmaradványokat (ha vannak);
– a kőzetek meszességét,
– az egyéb jellemzőket,
– a szerkezetre utaló jellemzőket:
– dőlés (értéke 0–90°),
– vető (0–90° között),
– gyűrt,
– zúzott,
– kitöltött repedések,
– szabad repedések;
– homok, illetve kavics esetén:
– a szemcsék anyagát,
– a jellemző szemcseméreteket számszerűen (átmérő mm-ben).
A leírás elsősorban a fúrásból származó kőzetmintákra támaszkodjon. Minden képződményről részletes (legalább makroszkopikus) szöveges leírás készüljön. A rétegsort a mélyfúrás geofizikai méréseinek eredményeivel is összhangba kell hozni és a réteghatárokat ezek alapján kell pontosítani.
A rétegsor leírásakor fel kell tüntetni a rétegnehézségeket (duzzadó agyag, görgeteg, omlási hajlam stb.), valamint az előfordult műszaki baleseteket, mentéseket.
A magmintavételt és a mintával elvégzett vizsgálatokat a vízföldtani napló tartalomjegyzékében kell megadni az „egyéb mérési adatok” pont alatt van lehetőség a részletezésre (M1.6.).
M3.2. A földtani szelvény jelkulcsai
Megjegyzés: További kőzettípusok jelkulcsaival kiegészíthető.
