Hatály: 2020.I.1. - 2021.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízimunkákra, különösen azok tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, továbbá a tervezőt, kivitelezőt, az építtetőt és a műszaki ellenőrt a tárgyi tevékenységgel összefüggésben érintő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) vízföldtani napló: a kút kivitelezésével összefüggő, különösen annak földtani, vízföldtani, vízadóképességi, vízminőségi és a kivitelezésre vonatkozó egyedi műszaki adatait és vízföldtani értékelést tartalmazó építési, földtani dokumentum;

b) megfigyelő kút: a jogszabályban, illetve a hatósági engedélyben meghatározott célt szolgáló olyan vízilétesítmény, amely főleg vízföldtani, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, valamint közegészségügyi feladatok ellátásához szükséges mintavételezést, méréseket szolgál;

c) visszatápláló kút: dúsítás vagy visszatáplálás (visszasajtolás) céljából víznek felszín alatti vízbe történő bejuttatását szolgáló vízilétesítmény;

d) kút javítása: a kút fenntartásával összefüggésben annak rendeltetésszerű és biztonságos működését szolgáló olyan beavatkozás, amelynek következtében a vízjogi engedélyben meghatározott műszaki adatok nem változnak;

e) hévíz: felszín alatti víztartókban található vagy onnan származó, a kútfejen – a kút maximális vízhozama esetén –, forrás esetében a kifolyásnál mért 30 °C fokos vagy annál melegebb víz;

f) hévízmű: a hévíz felszínre hozatalát, kezelését és a fogyasztás (felhasználás) helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összessége;

g) hévízmű üzemeltetési szabályzat: a hévízmű biztonságos és szakszerű üzemeltetésének szabályait tartalmazó előírás;

h) geotermikus energia hasznosítását szolgáló vízilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút;

i) kútkataszter: a vízföldtani napló köteles kutakra vonatkozó országos nyilvántartás.

Tervezés

3. § (1) A tervezett kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat alapján köteles meghatározni.

(2) Melléfúrásos felújítás esetén a kút megszüntetésére, valamint a megvalósítandó kút létesítésére is a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti vízjogi engedélyt kell kérni.

(3) Minden olyan esetben, amikor a környezet földtani kora, a képződmény mélységbeli határa bizonytalan vagy ismeretlen, magmintavétel tervezése is szükséges.

(4) *  A tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút különböző víztesteket, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon össze egymással. Kivételes esetben, amennyiben a szennyeződés veszélye nem áll fenn, a vízügyi hatóság ez alól felmentést adhat.

(5) Öntözővíz beszerzésére irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni.

A kivitelezéssel (építéssel) és a használatbavétellel kapcsolatos egyes rendelkezések

4. § (1) *  A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek az engedélyező hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

(2) *  Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy – ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá – a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni.

(3) * 

5. § (1) *  A helyi önkormányzat jegyzőjének vízjogi engedélyéhez kötött kutak kivételével a vízjogi engedélyes az 1. melléklet szerinti mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati méréseket köteles elvégezni.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A termelt víz gáztartalmának vizsgálatát a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) gázmintavételre és annak vizsgálatára vonatkozó rendelkezései szerint kell elvégezni a Rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények esetében, továbbá akkor, ha a víz kezelése, tárolása, szállítása, elosztása olyan berendezésen keresztül valósul meg, amely a gázveszélyes víz gáztartalmának felgyűléséből adódóan robbanást eredményezhet.

(5) * 

(6) *  A felszín alatti vízilétesítmények helyét

a) a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak esetében vízszintes koordinátákkal – egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) EOV koordinátákkal vagy a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával –,

b) a vízügyi hatóság engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények esetében EOV-ban, az Y, X koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági érték megadásával a vízföldtani napló-készítési kötelezettség alá eső kutaknál, vagy ha azt a vízügyi hatóság a létesítmény helyzetétől, rendeltetésétől függően előírja, geodéziai mérésre jogosult szakember bevonásával

kell meghatározni.

5/A. § *  (1) A hévízkutat a hévíz-készlettel való takarékos gazdálkodás érdekében olyan kútfej-szerelvénnyel kell ellátni, amely lehetővé teszi a vízkivétel mértékének igény szerinti szabályozását, a termálvíztestekre meghatározott vízkészleteket figyelembe vevő, fenntartható, dinamikus vízkészlet-gazdálkodást.

(2) A hévízkutak kialakításánál olyan vezetéket, berendezéseket és szerelvényeket kell alkalmazni, amelyek ellenállnak a hőmérséklet-ingadozásból és a külső-belső agresszív hatásokból származó igénybevételeknek.

(3) A hévízkutat, a vezetéket és a kezelőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a vízkő ne váljon ki, illetve a lerakódott vízkő eltávolítható legyen.

6. § * 

7. § (1) A létesítményeket, beleértve a vízkutató feltáró fúrásokat a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék.

(2) *  A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges adatát, körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak tartalmaznia kell a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. A dokumentációnak részét képezi továbbá – a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.

(2a) *  A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését. A csövezéshez használt bélés- és szűrőcsövek típusát és műszaki paramétereit a fúrás során vezetett (2) bekezdés szerinti dokumentációban rögzíteni kell.

(3) A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani.

(4) A kutakra, a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével kúttáblát kell elhelyezni, amely tartalmazza legalább az üzemeltető megnevezését, a kivitelezés évét, és ha van, a kút kataszteri számát.

Az elkészült létesítményre vonatkozó dokumentálás és adatszolgáltatás

8. § (1) *  A kutakról vízföldtani naplót kell készíteni,

a) amennyiben a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy ilyen vízkészlet típust megfigyelő kút esetén,

b) amennyiben a feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén,

c) amennyiben a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén, vagy

d) egyéb, különösen jelentős létesítmény esetén, amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben indokolással előírta.

(2) A vízföldtani napló tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A naplóhoz minden esetben a kutat és a kút környezetének területhasználatát mutató fényképet kell mellékelni. A csatolt helyszínrajzokon az EOV koordinátahálót fel kell tüntetni.

(3)–(8) * 

(9) *  A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente, a tárgyévet követő március 31-ig honlapján közzéteszi.

Az üzemeltetésre vonatkozó egyes szabályok

9. § (1) * 

(2) Szezonális üzem esetén félévenként – a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott szezon kezdetekor és végén, időszakos üzem esetén az üzemeltetés kezdetekor és annak végén – mérni kell a nyugalmi kútfejnyomást a kútnak az üzemeltetési szabályzatban előírt, de legalább egy óra időtartamú lezárásával.

(3) Egy hónapot meghaladó üzemszünet esetén a nyugalmi kútfejnyomást a kútfej gáztalanítása után, illetve a nyugalmi vízszintet havonta kell mérni.

(4) *  A vízkémiára és a gáztartalomra vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgálandó komponensek körét – a vízilétesítmény céljától függően – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, a víziközművek üzemeltetéséről, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, valamint a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló miniszteri rendeletekkel összhangban az üzemeltetési szabályzatban, amennyiben az (1) bekezdés alapján ez nem szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedélyben kell meghatározni, ideértve a mérések módját, eszközigényét és a minőség biztosítását is.

(5) Az ásvány-, gyógyvíz minősítésű kutaknál a vizsgálatoknak a minősítés megalapozásához meghatározott komponensekre és azok ellenőrzésének gyakoriságára kell kiterjedni.

(6) Az időszakos vizsgálatok keretében el kell végezni

a) a talpmélység ellenőrzését,

b) egyéb, a kútszerkezetre vonatkozó ellenőrző méréseket (így például lyukátmérő, szűrővizsgálat), amennyiben azok hiányosak, vagy a rendszeres üzemi mérések alapján feltételezhető a kútszerkezet változása (így pl. betétcsövezés, kúthiba, vízkőlerakódás),

c) kapacitásmérést (így pl. három hozamlépcső beállítása, vízhozam mérés, üzemi kútfejnyomás, vagy vízszintmérés, nyugalmi nyomás, illetve vízszintmérés a felszínen és a megnyitott szakasz felett),

d) a homokolás vizsgálatát hozamlépcsőnként a felszínen, vagy szükség esetén mélységi méréssel, homokolás esetén,

e) áramlásmérést,

f) folyamatos áramlásmérést a megnyitott szakaszokon és a tömszelencéknél,

g) folyamatos hőmérséklet-mérést,

h) nyomásemelkedés-mérést a felszínen és a megnyitott szakasz felett,

i) nyomásgradiens-mérést a gázos kutaknál,

j) a kifolyó víz hőmérsékletének mérését hozamlépcsőnként,

k) mélységi folyamatos hőmérséklet-mérést,

l) felszíni és mélységi vízmintavételt, valamint elemzést,

m) gázkapacitás mérést és gázmintavétel elemzést a gázos kutaknál.

(7) * 

(8) * 

A hévíz- és geotermikus energiahasznosítást szolgáló vízilétesítményekkel kapcsolatos egyes rendelkezések

10. § *  (1) A hévízművek üzemeltetéséhez üzemeltetési szabályzat szükséges.

(2) A műszaki átadás-átvétel során jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell különösen:

a) a kút hozamára, kifolyó víz hőmérsékletére, a kútkörnyék állapotára,

b) a kút szerkezetére,

c) a dinamikus és termikus paraméterekre,

d) a termelt víz kémiai összetételére (vízkémiai összetétel, gáz-víz arány és gázösszetétel) és

e) a kútfej-kiképzés biztonsági követelményeinek betartására

vonatkozó adatokat és az átadással járó egyéb rendelkezéseket, követelményeket.

(3) A kitermelt víz mennyiségét összegző vízhozammérővel – vagy amennyiben azt a víz kémiai összetétele megkívánja, induktív vízhozammérővel – kell mérni. A termelt víz hőmérsékletének, a kút üzemi vízszintjének, illetve kútfejnyomásának mérését biztosítani kell.

(4) A mérőrendszert a termelő és a visszatápláló kútra telepíteni kell.

(5) A termelő és a visszatápláló kutak esetében a vízhozam, kútfejnyomás vagy az üzemi vízszint és hőmérséklet mérését és regisztrálását – lehetőleg digitális mérő-adatgyűjtő rendszerrel – az üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon, de legalább napi gyakorisággal kell végezni.

(6) A vízszint, illetve víznyomás észlelés célját szolgáló, valamint a tartósan üzemen kívül helyezett kutakon legalább hetente a hőmérsékletet, a vízszint, illetve a kútfejnyomást mérni és regisztrálni kell. Az üzemeltetési szabályzatban ennél gyakoribb mérés és regisztrálás is előírható, ha az értékelés megkívánja.

(7) A vízszint- és nyomásmérés esetén meg kell jelölni azok vonatkozási pontjait, és meg kell adni annak mBf szintjét.

(8) A hévízkutak rendszeres – az üzemeltető által végzett – ellenőrzése körében havonta kell vizsgálni, illetőleg el kell végezni:

a) az üzemelési napokat, ideértve az üzemmód rögzítését, külön megjelölve a változó üzemmódra jellemző adatokat,

b) a kitermelt vízmennyiség meghatározását,

c) az üzemeltetési időre vonatkozó jellemző kútfejnyomás, illetve üzemi vízszint meghatározását,

d) a kifolyó víz jellemző hőmérsékletét, illetőleg a hőmérséklet meghatározását és

e) a kútjavítási munkák időpontját, ideértve az üzemeltetéssel kapcsolatos feljegyzéseket, figyelemmel az üzemeltetési szabályzatra.

(9) *  A termelő-, visszatápláló- és megfigyelő kutakon elvégzett rendszeres üzemi méréseket évente értékelni kell, és azt a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak, valamint a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.

(10) Amennyiben a termelési és visszatáplálási adatokban év közben nem várt változás következik be, az értékelést soron kívül el kell végezni. A változás mértékére vonatkozó szakmai megítélés körülményeit, illetve azok figyelembevételét az üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.

11. § (1) A rendszeres vizsgálatok mellett az időszakos vizsgálatokat a javítások, átalakítások előtt és után, de legalább négyévenként, egyes vizsgálatok tekintetében (így például: gázvizsgálat) pedig külön jogszabályban rögzített gyakorisággal kell elvégezni.

(2) A javítási munkák során figyelembe kell venni a rendszeres és időszakos kútvizsgálatot, értékelésének eredményét, a kútszerkezet változását.

(3) Amennyiben a kút felújítása annak műszaki adatainak változásával jár, a változásokat új vízföldtani naplóban is rögzíteni kell.

(4) A visszatápláló kutak üzemeltetéséről, karbantartásáról és javításáról az üzemeltetési szabályzatban külön rendelkezni kell.

A hévízforrások

12. § (1) A hévizet adó forrásokra a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel a hévízkutakra vonatkozó előírásokat kell – az adott forrás sajátosságaira figyelemmel – megfelelően alkalmazni.

(2) Ahol jogszabály vízföldtani naplót említ, azon forrás esetében a műszaki, földtani dokumentációt kell érteni.

(3) A forrás üzemeltetési szabályzata a rendszeres és időszakos vizsgálatokra, valamint a fenntartására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az üzemeltetési szabályzatban meg kell adni a hévízforrásból szabadon túlfolyó víz mennyiségét akkor is, ha az hasznosítás nélkül elfolyik.

A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei

13. § *  (1) *  Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.

(2) *  Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is –, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki * 

a) *  az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint

b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

(3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető.

(4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.

(5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el.

(6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.

13/A. § * 

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és még érvényes vízkútfúrási igazolások a hatálybalépéstől számított egy évig érvényesek.

(3) A rendelet hatálybalépésétől számított 1 év elteltével csak az e rendeletnek megfelelő képesítési, illetőleg tárgyi és személyi feltételek fennállása esetén végezhető a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység.

(4)–(6) * 

15. § *  E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2014. (XII. 17.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított

a) 4. § (2) és (3) bekezdését, 5. § (1), (4) és (6) bekezdését, 7. § (2) és (2a) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 9. § (1) és (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben

b) 8. § (3)–(9) bekezdését, valamint 10. § (9) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

1. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez * 

1. Mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati mérések

A B C D E F G
1 Mérések, vizsgálati módszerek 30–500 VN, <500 >500 10–50 MF
2 fajlagos ellenállás szelvényezés (két különböző behatolású szondával) A K K A
3 természetes potenciál szelvényezés A K K A
4 természetes gamma szelvényezés A K K K/5
5 fúrólyuk átmérő szelvényezés K K
6 Mélyfúrás-geofizikai mérések legalább egy porozitásra vonatkozó szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon. A kőzet típusától függően akusztikus hullámkép, sűrűség- vagy neutron-porozitás szelvényezés. K
7 akusztikus hullámkép szelvényezés a szűrőzendő szakaszokon kemény (mészkő, metamorf, magmás) kőzetekben A A K
8 hőmérséklet-szelvényezés A A K
9 fúrólyuk-elhajlás szelvényezés K
10 iszapellenállás szelvényezés A
11 oldalfal mintavétel A
12 gyűrűstér ellenőrző vizsgálat (a kút kialakításától függően, akusztikus cementpalást szelvényezés, sűrűség, mágneses vagy természetes gamma mérés) K K K K/5
13 lyukátmérő szelvényezés (talp és csőátmérő ellenőrzés) K K K K/5
14 Befejező kútvizsgálatok szűrő(k) helyének ellenőrző vizsgálata (a szűrő anyagától függően elektromos vagy akusztikus szelvényezés) K K K K/5
15 elkészült kút természetes gamma szelvényezése K
16 színes videokamerás felvétel a teljes kútszerkezetről A A A A
17 Kútszerkezet vizsgálatok sűrűség vagy akusztikus hullámkép szelvényezés kavicstető ellenőrzésére A A A
18 hőmérséklet szelvényezés cementtető ellenőrzésre A A A
19 áramlás és hőmérséklet szelvényezés a szűrőknél és a tömszelencéknél, termelés mellett és a kút lezárt állapotában K K K
20
Hidro-
kútkapacitás mérés 80 / 60 / 40%-os termelési szinteknél
(hévízkutaknál mélységi is)
K K K K/5
21 informatikai mérések visszatöltődés vagy nyomásemelkedés mérés
(max. hozam után, hévízkutaknál mélységi is)
K K K K/5
22 nyomásgradiens mérés K

2. Jelmagyarázat

A B C
1 K = A mérés elvégzése kötelező.
2 A = A mérés elvégzése ajánlott.
3 K/5 = 1–5 db kút esetén legalább 1 (a helyes szűrőzés megállapítása érdekében lehetőleg a területen először létesített) kútban, 5 db-ot meghaladó számú kút esetén 5 kutanként legalább 1 kútban az előírt méréseket el kell végezni. Ezen felül a vizsgálatba bevont kutak számát a tervező javaslata alapján úgy kell meghatározni, hogy reprezentálják a kutak geofizikai mérésekkel vizsgálható vízföldtani és műszaki paramétereit.
4 = A mérés elvégzése nem szükséges.
5 30–500 = 30 m és 500 m méter közötti talpmélységű, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá nem tartozó kutak esetében.
6 VN, <500 = 500 méter talpmélységet meg nem haladó, vízföldtani napló készítési kötelezettség alá tartozó kutak esetében.
7 >500 = 500 méter talpmélységet meghaladó kutak esetében.
8 10–50 MF = 10 m és 50 m közötti talpmélységű parti szűrésű- vagy talajvíz megfigyelő kutak esetében, amennyiben a kút a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti kármentesítéshez kapcsolódik, vagy a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti megfigyelő hálózat részét képezi.

2. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez

M1. A vízföldtani napló formája

M1.1. A vízföldtani napló előlapja

Kútkataszteri sorszám: _______

VÍZFÖLDTANI NAPLÓ

_________________________________________________

__________________________________________________

A vízföldtani napló készítőjének neve, címe: __________________________________

_______________________________________________________________________

_______________________________________________________________________

Nyilvántartási szám (a napló dokumentálójánál): ___________________________

M1.2. Az azonosító adatok és a létesítés technológiájára vonatkozó tájékoztatás megadásának formája

Kútkataszteri sorszám: ............................
Nyilvántartási szám: ...............................
................................................................
(megjegyzés) Terepmagasság: ...................................... mBf.
Csőperem: .............................................. mBf.

Vízföldtani napló

Helység: ......................................................................... Megye: .........................................

Pontos cím: ..................................................................... Hrsz.: ............................................

Helyi neve: ............................................................................................................................

A vízkivétel célja: ..................................................................................................................

A vízjogi létesítési engedély száma: ........................................................................................

Vízkönyvi szám: ....................................................................................................................

...............................................
Térképlapszám
EOV-koordináták:
A csövezett kút mélysége: ........................ m X =...................................
Y = ..................................
A fúrás közben elért mélység: .................. m Földrajzi koordináták:
................. fok ....................... km

Száraz

m-től

m-ig
A fúróberendezés
típusa és száma
Fúrási eljárás Jobb
öblítéses

m-től

m-ig
Bal
öblítéses

m-től

m-ig

Egyéb

m-től

m-ig

M1.3. A földtani rétegsor leírásának formája

Sorszám Rétegmélység A réteg részletes leírása
m-től m-ig

M1.4. Az ideiglenesen és véglegesen kiképzett vízkút adatai

Véglegesen/ideiglenesen *  kiképzett vízkút adatai

I. Csövezési és szűrőzési adatok

1. A beépített béléscső adatai összecsavart állapotban. (Itt kell feltüntetni a szűrőcső védelmére beépített és visszahúzott védőrakatokat és a szűrőcsövet is.)

Átmérő A szűrőcső pereme Visszahúzva
Anyag külső belső felső él alsó él
mm mm m m m-től m-ig

2. A beépített szűrőcső adatai a terepszinttől mérve (toldócső és iszapgyűjtő nélkül).

Átmérő A szűrőcső pereme Szűrő Szitaszövet
Anyag külső belső felső alsó méret típus
mm mm m m mm név anyag szám
Toldócső a szűrőcső fölött: ................. Ø ......... m-től ........ m-ig
Az iszapgyűjtő hossza: ................. Ø ......... m-től ........ m-ig
Tömszelencék: .........................................................
A lezárt rakatok külső átmérője: A tömítés anyaga:
......................... Ø és ......................... Ø a csőrakatok között ................... m-ben
......................... Ø és ......................... Ø a csőrakatok között ................... m-ben

II. Vízszolgáltatási adatok ....................................................... (közlemény)

Nyugalmi vízszint A kifolyó víz A szivattyúzással kitermelt víz
a terepszint
felett +
alatt –
mBf. magassága a terepszinttől mennyisége vízszíntsüllyedés a terepszinttől mennyisége Fajlagos vízhozam
m m m l/min m l/min l/min/m
Az állandó üzemben kitermelhető vízmennyiség:

A kitermelt víz hőmérséklete: .......... °C

Talphőmérséklet: ....... m-ben ....... °C

Összes CH4: ......... l/m3

A legnagyobb vízhozamlépcső végén mért homoküledék: ......... g/m3

Az összes szivattyúzási órák száma a béléscső beépítése után:

a) Kézi szivattyúzás ........... óra .......... l/min

b) Gépi szivattyúzás .......... óra ........... l/min

c) Kompresszorozás ......... óra ........... l/min

d) Búvárszivattyúzás ......... óra ........... l/min

III. Mellékmunkák

Kavics Ø: ................... mm; Alábővítés Ø: ................... mm ................. m-től ............. m-ig
Kavicsolás a fúrólyuk és a végleges csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
Kavicsolás a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
Cementszigetelés a fúrólyuk és a végleges csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
Cementszigetelés a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
Egyéb szigetelés:
.................. a fúrólyuk és a végleges csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
.................. a .......... Ø és a ........... Ø csőrakat között ................. m-től ............. m-ig
Saruzárás ...................................... m-ben
Talplezárás: ........................... m-ben
Feltöltés: ...................................... m-től ................ m-ig

M1.5. A vízföldtani napló tartalomjegyzéke

1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25000 méretarányban ..................... db
2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1: méretarányban ..................... db
3. Vízhozamdiagram ..................... db
4. Kútvizsgálatok ..................... db
5. A gáz-víz viszony vizsgálata ..................... db
6. Vízvizsgálati eredmény ..................... db
7. Mélységi vízvizsgálati eredmény ..................... db
8. A kút végleges földtani és műszaki szelvénye
(a feltárt kőzetanyag vizsgálatára és a geofizikai mérések eredményeire alapozottan)

..................... db
9. Geodéziai adatlap
10. A geofizikai mérések diagramjai ................. m-től ............. m-ig ..................... db
................. m-től ............. m-ig ..................... db
– a mérések eredményeinek összerajzolt szelvénye nyomtatott és digitális változatban
– a mérések eredményeinek szöveges értékelése
11. Egyéb mérési adatok

II. Záróadatok:

..................................................................................................................................................

A munka kezdete: .......... év ...................... hó ......... nap
A munka befejezése: .......... év ...................... hó ......... nap
Vezető fúrómester: ...........................................................
A kiállítás kelte: .......... év ...................... hó ......... nap
........................................ .......................................................
kivitelező neve a vízföldtani adatokat összeállította
.......................................... ......................................................
a kivitelező telephelye a naplót készítette
..................................... ................................................
műszaki vezető ellenőrizte

M1.6. A fúrt vízkút áttekinthető helyszínrajza

Áttekintő helyszínrajz
Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................
A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................................................
É
x =
y = ||
D
Régebben létesített fúrt kút helye
Újonnan létesített fúrt kút helye
A térképlap méretaránya: ......................
...................................................... m.B.f.
A fúrás éve: ........................... Nyilvántartási szám: ................................
Szolgálati használatra minősítette: .....................................................................................................................................................
Rajzolta:

M1.7. A fúrt kút részletes helyszínrajza és fényképe

Részletes helyszínrajz
Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................
A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................................................
É
||
D
x =
y =
Régebben létesített fúrt kút helye
Újonnan létesített fúrt kút helye
A térképlap méretaránya: ......................
...................................................... m.B.f.
A fúrás éve: ........................... Nyilvántartási szám: ................................
Szolgálati használatra minősítette: .....................................................................................................................................................
Rajzolta:

M1.8. Vízhozamgörbe

Vízhozamgörbe
Helyiség: ......................................................................................................... Megye: ........................................................................
A kút helyének leírása: ........................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................................................
Q
1/min
H
m
Nyugalmi vízszínt (+ –):............................................................................................ m
Fajlagos vízhozam: ............................................................................................ l/min/m
A vízadó réteg helye: ...................... m-től ........................ m-ig anyaga: ..........................................................
...................... m-től ........................ m-ig anyaga: ..........................................................
...................... m-től ........................ m-ig anyaga: ..........................................................
...................... m-től ........................ m-ig anyaga: ..........................................................
...................... m-től ........................ m-ig anyaga: ..........................................................
A fúrás éve: ........................... Nyilvántartási szám: ................................

M1.9. A visszatöltődés-mérés eredményei

M1.10. Vízföldtani szelvény

M2. A műszaki szelvény jelkulcsai

M3. Földtani rétegsor

M3.1. A földtani rétegsor leírásának szempontjai

A harántolt földtani rétegsor rétegszelvényében – a kőzetminták állapotától függően – a réteg részletes leírásakor a következőket kell megadni:

– a kőzet megnevezését;

– a kőzet színét;

– a rétegzettség jellemzőit:

– rétegzetlen,

– gyengén réteges,

– jól rétegzett,

– lemezes,

– réteges,

– pados,

– keresztrétegzett,

– gumós;

– a pórusok jellemzőit:

– tömör,

– mikroporózus (< 0,1 mm),

– porózus (0,1–2,0 mm),

– likacsos (........ mm),

– üreges (.......... mm);

– az osztályozottságot:

– nagyon jól osztályozott,

– jól osztályozott,

– közepesen osztályozott,

– rosszul osztályozott;

– a kötöttséget:

– laza,

– közepesen kötött,

– kötött;

– a kötőanyag jellemzését;

– az ősmaradványokat (ha vannak);

– a kőzetek meszességét,

– az egyéb jellemzőket,

– a szerkezetre utaló jellemzőket:

– dőlés (értéke 0–90°),

– vető (0–90° között),

– gyűrt,

– zúzott,

– kitöltött repedések,

– szabad repedések;

– homok, illetve kavics esetén:

– a szemcsék anyagát,

– a jellemző szemcseméreteket számszerűen (átmérő mm-ben).

A leírás elsősorban a fúrásból származó kőzetmintákra támaszkodjon. Minden képződményről részletes (legalább makroszkopikus) szöveges leírás készüljön. A rétegsort a mélyfúrás geofizikai méréseinek eredményeivel is összhangba kell hozni és a réteghatárokat ezek alapján kell pontosítani.

A rétegsor leírásakor fel kell tüntetni a rétegnehézségeket (duzzadó agyag, görgeteg, omlási hajlam stb.), valamint az előfordult műszaki baleseteket, mentéseket.

A magmintavételt és a mintával elvégzett vizsgálatokat a vízföldtani napló tartalomjegyzékében kell megadni az „egyéb mérési adatok” pont alatt van lehetőség a részletezésre (M1.6.).

M3.2. A földtani szelvény jelkulcsai

Megjegyzés: További kőzettípusok jelkulcsaival kiegészíthető.

3. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez * 

4. melléklet a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelethez *