A jogszabály mai napon ( 2021.11.30. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.I.1. - 2022.V.31.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

2007. évi CVI. törvény

az állami vagyonról * 

Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § *  (1) *  E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.

(2) *  E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,

d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

(2a) *  A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.

(3) *  Külön törvény rendelkezik:

a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről,

c) *  a Nemzeti Földalapról.

(4) *  Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) *  Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.

(6a) *  E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(7) *  E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. § *  (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).

(2) *  A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg.

3. § *  (1) *  A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. gyakorolja.

(2) *  A tulajdonosi jogokat

a) *  a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett - ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b) *  azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint,

c) *  a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter,

d) *  a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

gyakorolja.

(2a) *  E törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.

(2b) * 

(3) *  Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és végrehajtási rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult.

(3a) *  Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(3b) *  Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.

(3c) *  Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy - a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel - az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat.

(4) *  Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(5) *  Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor.

4. § *  A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

5/A. § *  Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis.

5/B. § *  (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2) *  Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.

5/C. § *  (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról.

II. Fejezet * 

6-16. § * 

III. Fejezet

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása, szervezete

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása

17. § *  (1) Az MNV Zrt.:

a) *  előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,

b) *  a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonra vonatkozó nyilvántartás mellett nyilvántartja az egyéb tulajdonosi joggyakorlókra - ideértve a törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorlókat is - rábízott állami vagyont is (a továbbiakban együtt: egységes állami vagyonnyilvántartás), valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről;

c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,

d) *  a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelőbizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,

e) *  az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - képviseli az államot,

f) *  ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését,

g) *  elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési eljárást bonyolít le,

h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt,

i) *  elektronikus bérleti licit rendszert működtet, vezeti az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartását, elektronikus bérleti hirdetmény közzététele útján, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami ingatlanok tekintetében elektronikus bérleti licit eljárást bonyolít le, valamint gondoskodik az e célra létrehozott informatikai rendszernek az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti működtetéséről.

(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

(3) *  Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket.

18. § *  (1) *  Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapszabályának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2) *  Az MNV Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(3) *  Az MNV Zrt. alapszabályát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. § *  (1) *  Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2) *  Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelőbizottság látja el. A Felügyelőbizottságra a Ptk. 3:124.-3:127. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) *  A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

Az MNV Zrt. szervezete
Igazgatóság * 

20. § *  (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.

(2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére,

b) *  az állami vagyon elidegenítésével - ideértve a cserét is - kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot,

c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy - a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével - a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet,

d) *  döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha

da) *  a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy

db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak - a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján - a többletjogok vonatkozásában,

dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

e) - ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak - döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot,

f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot,

g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére,

h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

i) *  az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról,

j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról,

m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,

n) *  a Felügyelőbizottság részére beszámoló készítése,

o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett,

p) *  a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

q) *  döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

r) *  döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § szerinti esetekben.

(5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni.

(6) *  Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) *  Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.

(8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)-(10) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(9) *  Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.

(12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja.

(13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye.

(17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(18) *  Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelőbizottság tagja.

Felügyelőbizottság * 

20/A. § *  (1) *  Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelőbizottság végzi.

(2) *  A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Megszűnik a Felügyelőbizottság tagjának megbízatása: * 

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

20/B. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának - a kinevezését megelőzően az érintettnek - a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) *  Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelőbizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.

(3) *  A Felügyelőbizottság tagját - megbízatása időtartama alatt - a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(4) *  Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelőbizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.

(5) Ha a miniszter megállapítja, hogy

a) *  a Felügyelőbizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy

b) *  a Felügyelőbizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,

a Felügyelőbizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről. * 

(6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli

a) *  a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg

b) *  a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

20/C. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja.

(2) *  A Felügyelőbizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(3) *  A Felügyelőbizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4) *  A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) *  A Felügyelőbizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelőbizottság működése során nincs helye.

20/D. § *  (1) *  A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelőbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2) *  A Felügyelőbizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelőbizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót.

(3) *  A Felügyelőbizottság, illetve annak tagja a Felügyelőbizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapszabályában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelőbizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők bevonásával - megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5) *  Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.

(6) *  A Felügyelőbizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7) *  A Felügyelőbizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelőbizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség * 

20/E. § *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

20/F. § *  (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelőbizottság tagja nem lehet * 

a) *  országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester;

b) aki büntetett előéletű;

c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

(2) *  Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelőbizottságnak.

(3) *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5) *  Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett.

Az MNV Zrt. munkaszervezete * 

20/G. § *  (1) *  Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapszabálya, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.

(2) *  Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.

(2a) *  Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben.

(3) *  A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszűntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4) *  Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

(5) *  Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai.

21. § *  (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el.

(2) *  Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A 20/F. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(5) *  Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelőbizottsági tagot jelölni.

Az MNV Zrt. gazdálkodása

22. § *  (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.

(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezethet.

22/A. § *  (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat.

Az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok * 

22/B. § *  (1) Az MNV Zrt. által vezetett egységes állami vagyonnyilvántartás célja az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenység támogatásának biztosítása. Az egységes állami vagyonnyilvántartás biztosítja az állami vagyon értékének megállapítását, valamint az állami vagyon változásainak folyamatos nyomon követését. Az egységes állami vagyonnyilvántartás tartalmaz valamennyi állami tulajdonú vagyonelemet, a tulajdonosi joggyakorló személyétől függetlenül.

(2) Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon - jegyzéket vezet a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlókról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlók jegyzéke).

(3) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon

a) regisztrálnak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül,

b) teljesítik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a meghatározott adatszolgáltatási időszakban,

c) elvégzik az MNV Zrt. által a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásban feltárt hibák, hiányosságok javítását és

d) szerepeltetik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásukban az MNV Zrt. által a vagyonelemek nyilvántartására rendszeresített Országleltár-azonosítókat.

(4) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorlók következő adatait kezeli:

a) a tulajdonosi joggyakorló neve,

b) a tulajdonosi joggyakorló szervezet rövid neve,

c) a tulajdonosi joggyakorló székhelye,

d) a tulajdonosi joggyakorló szervezet adószáma,

e) a tulajdonosi joggyakorló telefonszáma,

f) a tulajdonosi joggyakorló értesítési e-mail-címe,

g) a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének kezdete,

h) a tulajdonosi joggyakorló szervezet képviselőjének és kapcsolattartójának

ha) neve,

hb) szervezeti egysége,

hc) szervezeti beosztása,

hd) telefonszáma és értesítési e-mail-címe.

(5) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, valamint képviselőjének és kapcsolattartójának személyes adatait a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - addig kezeli amíg

a) az adott tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölése fennáll vagy

b) a természetes személy az adott tulajdonosi joggyakorló képviselője vagy kapcsolattartója.

(6) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének és kapcsolattartójának a (4) bekezdés h) pontjában meghatározott adatait archiválja és addig őrzi, ameddig

a) a tulajdonosi joggyakorló által teljesített tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséhez, vagy

b) a tulajdonosi joggyakorló és az MNV Zrt. által kötött szerződésben foglalt kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges a tulajdonosi joggyakorló nevében a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást teljesítő képviselő vagy kapcsolattartó személyének megállapíthatósága.

(7) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorló képviselője és kapcsolattartója személyes adatait a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének vagy kapcsolattartójának halála esetén további 5 évig - a későbbi ellenőrzés céljából - kezelheti.

(8) A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során biztosítani kell az abban szereplő adatok megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során megismert adatok az e törvényben foglaltak szerint kezelhetőek.

22/C. § *  (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás teljessége, egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók az MNV Zrt.-vel együttműködnek és az adatszolgáltatást az adatszolgáltatási keretrendszer használatával teljesítik.

(2) Az Országleltár az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok, társasági részesedések és egyéb ingó vagyonelemek tekintetében - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - az egységes állami vagyonnyilvántartás adatait - egy adott időpontra vonatkoztatva, egységes szerkezetben, mennyiségben és értékben - teszi hozzáférhetővé, amely adatok az Országleltár honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhetőek.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl az Országleltár honlapján közzéteszi azon tulajdonosi joggyakorlók listáját, amelyek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségüknek az adatszolgáltatási keretrendszerben nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott határnapig. Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási kötelezettségének utólag eleget tesz, az MNV Zrt. - az érintett tulajdonosi joggyakorló törlésével - haladéktalanul intézkedik a közzétett lista aktualizálásáról.

(4) A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése érdekében köteles az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét az MNV Zrt.-vel - a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül - közölni. A tulajdonosi joggyakorló a tárhelyet vagy az elektronikus elérhetőséget érintő változásokról azok bekövetkezését követő öt napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(5) Ha valamely tulajdonosi joggyakorló megszűnésére vagy tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének megszüntetésére a tárgyévi adatszolgáltatási határnapot megelőzően kerül sor, az érintett tulajdonosi joggyakorló - az MNV Zrt. által meghatározott módon - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőben teljesíti a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást.

IV. Fejezet

Az állami vagyonnal való gazdálkodás

23. § (1) *  Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló

a) maga gazdálkodik,

b) szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás - alapján hasznosításra átengedi, vagy vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja,

c) egyoldalú nyilatkozatával - a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében - központi költségvetési szerv használatába adja.

(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

(3) *  A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

(4) *  Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, valamint a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

24. § (1) *  Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási - szerződés - a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül - nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.

(2) *  Mellőzhető a versenyeztetés:

a) *  az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg,

e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről. * 

(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - hasznosítása.

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad - bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.

(6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet.

24/A. § *  (1) Az MNV Zrt. az általa közvetlenül hasznosított állami ingatlanok bérbeadására irányuló versenyeztetési eljárást az ingatlanokra vonatkozóan elektronikus licitálási lehetőséget biztosító elektronikus bérleti licit rendszeren is lebonyolíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren lefolytatott elektronikus bérleti licit eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános versenyeztetés útján kötött szerződésnek minősül.

(3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban kizárólag olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, aki szerepel az MNV Zrt. által - a 17. § (1) bekezdés i) pontja szerint - vezetett elektronikus nyilvántartásban és nem áll az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kizárás hatálya alatt. Az elektronikus nyilvántartásba bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy ezek képviselője kérheti a felvételét, aki

a) megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, és

b) a bérleti licit rendszer használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban és az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadta.

25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) *  az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d) *  az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) *  gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;

f) *  állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

(2) *  Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

25/A. § *  (1) *  Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető.

(2) *  A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) *  A tulajdonosi joggyakorló

a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig,

b) *  a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megszűnéséig

kezeli.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki.

26. § *  (1) *  Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A vagyonkezelés szabályai

27. § (1) *  Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(2) *  A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a) *  A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével - köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b) *  A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.

(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) * 

(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) *  A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.

(7) *  A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).

(8) *  Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő - alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül - e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.

(9) *  A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy - ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges - az elszámolási szerződésben kell rögzíteni.

(10) *  Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont - a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén - nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

27/A. § *  (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon - ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is - vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve - az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével - köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően.

Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok

28. § (1) *  A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges - az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli - állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) *  Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá - az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - nem visszterhes vagyonkezelési szerződést, vagy - ha a hagyaték tárgya gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés - az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.

28/A. § *  (1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, üzemeltetéséről, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról az MNV Zrt. gondoskodik a központi költségvetés terhére. * 

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében - egyoldalú nyilatkozatával - állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4) *  Állami elhelyezési céllal az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

a) a kijelölő okiratban meghatározott idő lejár;

b) az MNV Zrt. a kijelölést részlegesen vagy teljesen visszavonja;

c) az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv megszűnik, ide nem értve a központi költségvetési szervek közötti jogutódlást;

d) a kijelölés tárgyát képező állami ingatlan az állami tulajdonból kikerül;

e) a kijelölés tárgyát képező ingatlan megsemmisül.

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - az MNV Zrt.

a) központi költségvetési szervet,

b) 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot,

c) 100%-os vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

d) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot

vonhat be.

(8a) *  Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő (8) bekezdés szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek jogosultak bontással járó munkálatok elvégzésére és az MNV Zrt. mindenkor hatályos selejtezési szabályzata alapján selejtezésre, a vissznyereményi anyag felújítás, beruházás során történő felhasználására, beépítésére. A (8) bekezdés szerint bevont szervezet a selejtezés műszaki és gazdasági megalapozottságáért, alátámasztottságáért teljes és kizárólagos felelősséggel tartozik, továbbá köteles a selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(9) E § alkalmazásában állami elhelyezési célú ingatlannak minősül:

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott, többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11-13. §-a szerinti önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve megállapítható, hogy azok - hasznos alapterületük összessége alapján számított - többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

b) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek

29. § (1) *  Az állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) * 

(3) *  Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására - ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.

(3a) * 

(4) *  A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e az állam képviseletére.

(5) *  Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6) * 

30. § (1) *  Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.

(2) *  Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közérdekből, kivételesen indokolt esetben a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan - követelésvásárlással összefüggő - jogügyletet is köthet, amelyben a jogügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi.

(3)-(4) * 

(5) *  A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.

(6) * 

(7) * 

31. § * 

32. § * 

V. Fejezet

Az állami vagyon elidegenítésének szabályai

Az elidegenítés általános szabályai

33. § (1) *  Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Az értékesítés lebonyolítására a tulajdonosi joggyakorló - a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek megbízást adhat. * 

(1a) *  Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében jogosultak az állami ingatlanokon végzett üzemeltetési feladatokkal, értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, állagmegóvási és karbantartási feladatokkal összefüggésben keletkezett, hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. Ha a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába központi költségvetési szerv kerül bevonásra, akkor a vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó nettó bevétel a központi költségvetési szervet illeti meg azzal, hogy az értékesítésből származó bevételt kizárólag a 28/A. § (8) bekezdése szerint az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben meghatározott feladat ellátására fordíthatja az államháztartási jogszabályoknak megfelelően.

(1b) *  Az állami vagyon változásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött megállapodásban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(2) *  Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket - amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34-35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően

a) közvetlenül vagy

b) közvetetten

lehet végezni.

(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,

b) *  nyilvános árverésen, ideértve az elektronikus árverést is [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: versenyeztetés],

c) kivételesen versenyeztetés nélkül.

(3) A vagyon közvetetten - figyelemmel a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is - az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,

b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy

c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.

(4) *  Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő állami ingatlan értékesítésére - kivéve a 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést - kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.

35. § (1) *  Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie. * 

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést: * 

a) *  az állam tulajdonában lévő társasági részesedés, ingatlan vagy ingóság cseréje esetén,

b) állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

c) nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,

d) kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,

e) állami vagyonra vonatkozó vételi jog - d) pont alá nem tartozó - gyakorlása esetén,

f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,

g) *  jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén,

h) helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,

i) kis értékű - az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő - vagyontárgy értékesítése esetén, * 

j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,

k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén a j) pont alá nem tartozó esetben is,

l) *  minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,

m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén,

n) *  ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről, * 

o) *  az országos közút melletti pihenő- és várakozóhelyeken 2011. december 31-ig megépült felépítményekre vonatkozó osztott tulajdon létesítése és földhasználati jog alapítása során lefolytatott értékesítési eljárás során,

p) *  zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzése esetén,

q) *  a 37. § (2) és (3) bekezdése alapján történő értékesítések esetén,

r) *  hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítése esetén.

(2a) *  Az állam tulajdonában álló pénzügyi eszköznek pénzügyi eszközre történő cseréje esetén az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(2b) *  Versenyeztetés mellőzésével kerül sor a (2) bekezdés i) pontja szerinti kis értékű ingó vagyontárgy értékesítésére, ha

a) a vagyontárgy huzamos tárolása, kezelése aránytalan költséggel járna a vagyontárgy piaci értékéhez képest,

b) a versenyeztetéssel történő értékesítés előnyei nem érvényesülnek, vagy

c) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános árverés során a harmadik árverés is eredménytelenül zárult.

(3) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

(4) Nyilvános a pályázat, ha

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(5) Ha a kiíró - megfelelő határidők kitűzésével - az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.

(6) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

(7) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) *  Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(9) *  Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, ha az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. * 

(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható * 

a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében, * 

b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében, * 

c) *  helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében, * 

d) *  kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagja által kötött nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok végrehajtása érdekében, amennyiben az érintett állami vagyon egyedi, könyv szerinti bruttó értéke a 25,0 millió forintot nem haladja meg,

e) *  külön törvény szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, * 

f) az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén,

g) *  egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében. * 

(3) *  A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a Kormány nyilvános határozattal dönt. * 

(4) *  A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget. * 

(5) Az MNV Zrt. az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára, ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat.

(6) *  Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 25 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni. * 

(7) *  Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 25 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8) *  Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

36/A. § *  A 36. § (2) és (5)-(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik és

b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással nem rendelkezik.

37. § (1) *  Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) *  Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az MNV Zrt. részére és

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható, és meghatározta ennek feltételeit.

(3) *  Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

38-42. § * 

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 47. §, a 48. § (4) bekezdése, az 56. § (1) bekezdésének e) pontja, az 56. § (1) bekezdés g) pontjának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés j) pontja módosítására irányuló rendelkezése, az 56. § (1) bekezdésének n) pontja, az 58. § (1) bekezdésének p) pontja és a 66. § 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) * 

Módosító rendelkezések

44. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

45. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

46. § * 

47. § * 

48. § * 

49. § * 

50. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

51. § * 

52. § * 

53. § * 

54. § * 

55. § * 

56. § (1) a) * 

b) * 

c) * 

d) * 

e) * 

f) * 

g) * 

h) * 

i) * 

j) * 

k) * 

l) * 

m) * 

n) * 

o) * 

p) * 

q) * 

r) * 

s) * 

(2) a) * 

b) * 

c) * 

d) * 

e) * 

f) * 

g) * 

57. § (1) a) * 

b) * 

c) * 

(2) * 

58. § * 

Átmeneti rendelkezések

59. § * 

60. § (1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni követelések a jogutódlás szempontjából biztosítékokkal ellátott követeléseknek minősülnek.

(2) * 

(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(4) *  Az ÁPV Zrt. saját vagyona - az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével - a társaság megszűnésével az államra száll. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

61. § (1) *  A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól - a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével - az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.

(2) A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél vagy a kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.

(3)-(4) * 

(5) * 

62. § * 

63. § * 

64. § * 

65. § (1) *  Ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni.

(2) *  Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem az állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az MNV Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009. december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás átvezetéséről.

66. § (1) *  Más személy tulajdonában lévő ingatlanon az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel és ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állam nevében a kincstár jogosult.

(1a) *  Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv jogosult.

(2) *  Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. jogosult.

(3) *  Amennyiben az állam valamely vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és a vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez - annak állam általi megszerzését megelőzően - központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításakor a vételárat csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből értéknövelő beruházás, felújítás esetén az értékelés fordulónapján fennálló könyv szerinti értékére jutó felhasznált központi költségvetési forrás összegét le kell vonni.

(4) *  Társasági részesedés állam által történő megszerzése esetén, ha a gazdasági társaság, amelyben a részesedés fennáll - a társasági részesedés állam általi megszerzését megelőzően - központi költségvetésből származó fejlesztési támogatásban részesült, akkor a társasági részesedés vételárát csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből a gazdasági társaság értékelésének fordulónapján a számviteli nyilvántartásában szereplő központi költségvetésből származó fejlesztési támogatás elhatárolt összegét le kell vonni.

(5) *  A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell.

67. § (1) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény, valamint az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény alapján fennálló ingyenes ingatlanhasználati jog e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik, azzal hogy az ingyenes ingatlanhasználati jog helyébe a (2)-(6) bekezdésekben, valamint a 68. §-ban szabályozott jogok lépnek. A megszűnt ingyenes ingatlanhasználati jog tárgyát képező ingatlanok hasznosításáról az MNV Zrt. - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - e törvény általános szabályai szerint gondoskodik.

(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a KVI és a párt közötti ingyenes ingatlanhasználati megállapodás alapján e törvény hatálybalépésekor valamely párt használatában álltak, az ingyenes használati jog az ingatlant használó párt kérelmére bérleti joggá alakul a (3) bekezdésben foglaltak szerint. A bérleti igényt a párt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelentheti be az MNV Zrt.-nek.

(3) A párttal a (2) bekezdés szerinti bérleti igényének bejelentésétől számított harminc napon belül köteles az MNV Zrt. a bérleti szerződést megkötni. A bérlet feltételeire az állami vagyon bérbeadására vonatkozó általános szabályok, valamint a helyiségek bérletére vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretein belül a felek megállapodása irányadó. A felek a bérleti díjat az adott településrész hasonló rendeltetésű iroda ingatlanjainak bérleti díja alapján kötelesek megállapítani.

(4) A párt mindazon ingatlanokat vagy ingatlanrészeket, melyekre nem kötött bérleti szerződést - és amelyek vonatkozásában a 68. § (4) bekezdés szerinti vételi jogával sem élt -, e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tehermentesen - köteles birtokba adni az MNV Zrt.-nek.

(5) A (2) bekezdés szerinti bérleti igény bejelentésére irányuló határidő eredménytelen eltelte, a (4) bekezdés szerinti birtokbaadási határidő elmulasztása, vagy a birtokbaadási feltételek nem teljesítése esetén a késedelembe esés időpontjától kezdődően a párt az adott ingatlanra havonta az MNV Zrt. által megállapított használati díjat köteles fizetni.

(6) A (3) bekezdés szerinti bérleti díj és az (5) bekezdés szerinti használati díj megfizetésének

a) késedelme esetén az MNV Zrt. késedelmi kamatot számít fel, egy hónapot meghaladó késedelem esetén írásban felszólítja a pártot a tartozás tíz napon belül történő rendezésére;

b) két hónapot meghaladó késedelme esetén az MNV Zrt. köteles a tartozás rendezéséhez és az ingatlan birtokbavételéhez szükséges jogi eljárásokat a párttal szemben megindítani.

68. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására is jogosultságot szerző párt részére, a párt működési feltételeinek biztosítása érdekében iroda rendeltetésű ingatlan vásárlásához a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a párt kezdeményezésére a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételekkel pénzkölcsönt nyújt. A kölcsönre minden párt - ideértve az e törvény hatálybalépésekor országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártokat is - egy alkalommal válik jogosulttá, és e jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a kölcsön igénybevételével vásárolt ingatlanok száma és alapterülete a (2) bekezdésben előírt mértéket el nem éri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzkölcsön az azt igénylő pártnak legfeljebb 30 db - ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 -, összesen 5000 m2-t nem meghaladó bruttó alapterületű ingatlan vásárlásához nyújtható.

(3) Az állami kezességvállalás mellett, három havi Bubor + 1%-os kamattal nyújtott pénzkölcsön nem haladhatja meg az érintett ingatlanok igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott becsült forgalmi értékét, de legfeljebb négyzetméterenként 2007-ben 200 000 Ft-ot, a további években 200 000 Ft-nak a Központi Statisztikai Hivatal által a törvény hatálybalépését követően eltelt időszakra számított, kumulált fogyasztói árindexszel korrigált értékét. A pénzkölcsön visszafizetésére tizenöt éves, negyedévi egyenlő részletekben történő részletfizetést kell engedni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ingatlanvásárlás során azon pártot, amelynek ingyenes ingatlanhasználati joga a 67. § (1) bekezdése alapján szűnt meg, az általa e törvény hatálybalépésekor használt ingatlanokra vagy ingatlanrészekre vételi jog illeti meg, az MNV Zrt. megbízásából eljáró igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított vételáron.

(5) Amennyiben a párt élni kíván vételi jogával, e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül írásos szándéknyilatkozatot tesz az MNV Zrt.-nél. Az MNV Zrt. a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a pártot az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított becsült forgalmi értékről és a megkötendő adásvételi szerződés egyéb lényeges tartalmi elemeiről, ideértve a fizetési feltételeket, törvényes kedvezményeket, szavatossági jogokat, korábbi értéknövelő beruházások elszámolását, birtokba adás szerződési feltételeit. Ezeket a feltételeket az MNV Zrt. minden párt számára azonos elvek szerint állapítja meg.

(6) A párt vételi jogát az MNV Zrt. tájékoztatásának kézhezvételét követően, legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül, az MNV Zrt.-hez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.

(7) Amennyiben a párt a (6) bekezdésben megállapított határidőben él vételi jogával, az MNV Zrt. köteles a bejelentéstől számított harminc napon belül megkötni a párttal az adásvételi szerződést.

69. § (1)-(2) * 

(3) * 

(4) E törvény hatálybalépésével a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szerv válik a kincstári vagyon részét képező, az e törvény hatálybalépése előtt az adott kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett, szellemi alkotáson fennálló jogok jogosultjává, valamint a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés tulajdonosává.

69/A. § *  (1) *  Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen vagy külön-külön: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs az ingatlan-nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság a szerződéskötéskor legalább többségi állami tulajdonban van.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében a felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát.

(4) *  Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni.

(5) *  A tulajdonosi joggyakorló - annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést - jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték-, díj-, valamint járulékmentesek és nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, a megállapodás esetleges egyéb költségei a tulajdonosi joggyakorló-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.

69/B. § *  (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök felett a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(2) Az MNV Zrt. az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(3) *  Az átadott vagy - a vagyongazdálkodási tevékenység eredményeként bármely típusú tranzakcióval - az azok helyébe lépő eszközök MNV Zrt. általi értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel felhasználásának célja az államadósság csökkentése vagy a Kormány határozata alapján az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítása.

(4) *  Az államadósság csökkentésére való felhasználás esetén a (3) bekezdés szerinti bevételt képező pénzeszközök költségvetési bevételként nem számolhatók el, azok az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási bevételnek minősülnek.

(5) *  Az MNV Zrt. az államadósság csökkentésére felhasználandó (3) bekezdés szerinti bevételek összegéről, azok beérkezését követő hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az Államadósság Kezelő Központ Zrt. részére, amely az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összegű államadósság-csökkentési műveletet hajt végre.

69/C. § *  (1) Az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó, az MNV Zrt. működéséhez szükséges számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek 2015. december 31-i nyilvántartási értéken e törvény erejénél fogva 2016. január 1-jén ingyenesen az MNV Zrt. tulajdonába kerülnek. Az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonmozgás nyilvántartásokon történő átvezetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonba adását a miniszter és az MNV Zrt. átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az MNV Zrt. működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek pontos meghatározását. Az átadás során az államot a miniszter képviseli.

69/D. § *  (1) A 22/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

(2) A 22/C. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

69/E. § *  (1) A 2021. december 31. napján az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek az azokhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, 2022. január 1. napjával a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

(2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges. Az MNV Zrt. 2021. december 31-ig gondoskodik az általa kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek, az azokhoz kapcsolódó jogok, terhek és követelések, valamint az MNV Zrt.-re öröklés útján átszállt vagy az 1. § (6a) bekezdése alapján az MNV Zrt. által 2022. január 1-je előtt átvett követelések adatainak átadási felületre történő feltöltéséről.

(3) A számviteli nyilvántartások rendezése céljából az MNV Zrt. legkésőbb 2022. június 30. napjáig számviteli szempontból átadja az MVH részére a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.

(4) Az MNV Zrt. és az MVH 2022. január 1. napjára visszamenőlegesen, a 2022. június 30. napjáig végrehajtott átadásról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. alcím szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek a 2022. szeptember hónapot és a 2022. harmadik negyedévet érintő adatszolgáltatás keretében köteles eleget tenni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.

(6) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe az (5) bekezdés alapján jogutódként belépett. (7) Az MVH egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

69/F. § *  (1) 2022. január 1. napján az MNV Zrt. az MVH részére átadja a kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemeket, ideértve a vagyonelemként átvett követeléseket is.

(2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges.

(3) Az (1) bekezdés szerint átvett vagyonelemek tekintetében a 69/E. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

70. § (1) *  E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek minősülnek.

(2) *  E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) *  az állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások, az állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások nyilvántartásának, valamint a vagyonnal való elszámolásnak a szabályait, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek könyvvezetésének és beszámoló készítésének sajátosságait, * 

b) az állami vagyonról vezetett nyilvántartás, és az állami vagyont használó személyek ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait, * 

c) *  a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre, valamint az állami vagyon visszterhes, továbbá ingyenes hasznosítására irányuló más szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat,

d) a 17. § d) pontja szerinti tulajdonosi ellenőrzés részletes szabályait, * 

e) *  az állami vagyon értékesítésére, az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására, továbbá a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére, valamint a tulajdonjog állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére vonatkozó szabályokat,

f) *  a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás tartalmát, módját és határidejét, az adatszolgáltatási keretrendszerrel, az Országleltár-azonosítóval és a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetésével kapcsolatos szabályokat, a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kijavításának szabályait, az adatszolgáltatási keretrendszer használóira vonatkozó szabályzat kötelező tartalmát, az egységes állami vagyonnyilvántartás azon adatait, amelyek közzétételére az Országleltár honlapján nem kerül sor,

g) *  a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus árverés szabályait, ezen belül az elektronikus árverési rendszer működtetésének, az árverezők elektronikus nyilvántartása vezetésének, az elektronikus árverés lebonyolításának részletes szabályait, az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus árverési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, az informatikai rendszer működtetése ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus árverési rendszerhez felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát,

h) a költségvetési szervek egyes típusai állami vagyonnal való gazdálkodásának speciális szabályait, * 

i) *  a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására, üzemeltetésére vonatkozó részletszabályokat,

j) *  a 24/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren keresztül folytatott elektronikus bérleti licit szabályait, ezen belül a bérleti licit rendszer működtetésének szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartása vezetésének szabályait, a bérleti licit rendszeren keresztül történő elektronikus bérleti licit eljárás lebonyolításának szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus bérleti licit rendszer szakmai követelményeit, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az elektronikus bérleti licit rendszerhez felhasználóként történő csatlakozás feltételeit és a bérleti licit rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát.

(2) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj megállapításának elveit, módszereit és mértékét, * 

b) *  a 3. § (2a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát. * 

(3) * 

(4) * 

Melléklet a 2007. évi CVI. törvényhez * 


  Vissza az oldal tetejére