A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

119/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet

a Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 85.350/1942. számú rendelkezésével védetté nyilvánított Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségét fenntartom.

2. § *  A Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület kiterjedése 2,5 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. melléklet tartalmazza.

3. § A védettség indoka és célja a tavasbarlang földtani, felszínalaktani és hidrológiai értékeinek megőrzése, valamint a barlang feletti jellegzetes kisvárosias településkép fenntartása.

4. § *  A Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.

5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 119/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez * 

A Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Tapolca

2836, 2842, 2846, 2847, 2850, 2851, 2852, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2858, 2860, 2863, 2866, 2869, 2872/1, 2872/2, 2923.

2. melléklet a 119/2007. (XII. 27.) KvVM rendelethez * 

A Tapolcai-tavasbarlang Felszíni Védőterülete Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A fokozottan védett barlangrendszer, annak karsztos vízrendszere, élővilága, gyógyhatású klímája, mint a világon egyedülálló természeti érték-együttes megőrzése.

1.2. A barlangrendszer további természetvédelmi célú kutatása.

1.3. A terület sajátos táji, településképi értékének megőrzése.

1.4. A területet látogatók természetvédelmi szemléletének erősítése, a természeti és táji értékek élményszerű, színvonalas bemutatása az értékmegőrzés elsődlegessége mellett.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A természeti értékekre veszélyes mértékű statikus vagy dinamikus terhelések megelőzése.

2.2. A terület gépjármű forgalmának (és ezáltal statikai és rezgésterhelésének) növekedésével járó funkciójú, rendeltetésű új építmények, létesítmények megvalósításának korlátozása vagy kizárása.

2.3. A terület alatt elhelyezkedő barlangrendszer karsztvizének megóvása a felszíni eredetű szennyezésektől.

2.4. A település hagyományos szerkezetének, arculatának, léptékének megfelelő, a tájpotenciált növelő és a tájvédelmi szempontokat előtérbe helyező fejlesztések, építési tevékenységek − településfejlesztéssel és településrendezéssel is összhangban történő - megvalósulásának elősegítése.

2.5. A területen található egyedi tájértékek és környezetük megőrzése, e tevékenységet támogató szakmai irányelvek és eszközrendszer kidolgozása, alkalmazása.

2.6. A kondicionáló, esztétikai és történeti jelentőségű zöldfelületek fenntartása, kiegészítése a tájkaraktert reprezentáló honos fákkal, cserjékkel.

2.7. A terület táji és természeti értékeinek élményszerű, színvonalas bemutatásához szükséges feltételek biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Terület- és földhasználat

3.1.1.1. A felszín alatti karsztvízrendszert szennyező, vagy azt bármilyen módon veszélyeztető tevékenység nem végezhető, és ilyen építmény, telephely nem létesíthető.

3.1.1.2. Szennyvíz csak a csatornahálózatba vezethető, a szennyvíz szikkasztása tilos. A csapadékvíz szikkasztása - a nem burkolt talajfelszínre hulló csapadék természetes úton történő beszivárgása, szikkasztása kivételével − tilos. A vízzáróan burkolt felületekről elfolyó csapadékvizet vízzáró burkolatú vízelvezetőkkel kell a területen kívülre juttatni, ennek műszaki feltételeiről a természetvédelmi kezelési terv kötelező felülvizsgálatáig terjedő 10 éves időszakon belül kell gondoskodni.

3.1.1.3. A természetvédelmi kezelési terv kötelező felülvizsgálatáig terjedő 10 éves időszakon belül biztosítani kell a terület teljes közművesítését, a szennyvíz és a csapadékvíz összegyűjtéséhez és elvezetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését. A kiépítést követően biztosítani kell a folyamatos karbantartást.

3.1.1.4. Hulladék gyűjtőedényen kívül történő gyűjtése vagy elhelyezése tilos.

3.1.1.5. Karsztvíz kiemelését, kitermelését célzó kút nem létesíthető.

3.1.1.6. A területen építményt, terepszint alatti építményt létesíteni, bővíteni, a terhelési viszonyokat megváltoztató módon átalakítani vagy megszüntetni csak részletes geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény megállapításainak figyelembevételével és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad. A szakvéleménynek ki kell terjednie a talaj- és kőzetviszonyokra, a talajvíz állapotára és mozgására továbbá az építési tevékenységgel (kivitelezéssel) összefüggő állapotváltozásokra.

3.1.1.7. A barlangrendszer szempontjából veszélyes mértékű terhelést jelentő, vagy ilyen mértékű alapozást igénylő építmény, továbbá mélygarázs, pince nem létesíthető. Meglévő pince mélyítése tilos.

3.1.1.8. A területen kialakítandó építmények, létesítmények tervezése során - a 3.1.1.6. pont szerinti geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével − a statikus és dinamikus terhelések mértékét olyan módon kell meghatározni, hogy ne léphessenek fel a barlangrendszert a terhelés miatt károsító hatások.

3.1.1.9. Új épület létesítése, meglevő épületet érintő építési tevékenység a térség építészeti hagyományainak megfelelően, a kisvárosi jellegű hagyományos településképpel harmonizáló épülettömeggel, anyaghasználattal, szín- és formavilággal történhet.

3.1.1.10. Amennyiben a területen új építmény létesítése, meglévő építmény bővítése, illetve átalakítása során ismeretlen kőzetüreg kerül elő, vagy erre utaló esemény következik be (meglévő építmény károsodása, földtömeg váratlan megcsúszása, horpa vagy lokális földsüllyedés kialakulása, ismeretlen pincelejárat előkerülése stb.) az építési munkát azonnal le kell állítani és értesíteni kell az építésügyi hatóságot, egyidejűleg gondoskodni kell a terület lezárásáról és arról, hogy azt idegenek ne közelíthessék meg.

3.1.1.11. A barlang szempontjából jelentőséggel bíró (a terepfelszín alatti, továbbá a terep szintjének - akár ideiglenes - csökkenésével, vagy az alapkőzet bolygatásával járó) építési munkálatok, munkafázisok az igazgatóság természetvédelmi szakmai felügyelete mellett végezhetők.

3.1.1.12. A közlekedési felületek (út, parkoló) csapadékvizeinek elvezetését a 3.1.1.2. pontban foglaltak szerint kell biztosítani. A parkolókat folyadékzáró burkolattal kell kialakítani, olajszármazékok talajba szivárgását meg kell akadályozni.

3.1.1.13. A területen a téli síkosság-mentesítés során tilos a növényzetet károsító ipari só használata.

3.1.1.14. A fasorokat, faegyedeket és cserjéket meg kell őrizni, a hiányokat pótolni kell. A közterületek kialakítása a lehető legnagyobb aktív zöldfelülettel, honos fajok alkalmazásával történhet.

3.1.1.15. A terület nem közterületi zöldfelületein (pl. udvarok, kertek) agresszíven terjeszkedő idegenhonos növényfajok nem telepíthetők. A gyom- és allergén növényfajok terjedését meg kell akadályozni, ennek érdekében - a terjedés megakadályozásához szükséges legkisebb területen és mennyiségben történő − vegyszerhasználat is lehetséges.

3.1.1.16. A területen utcabútorok, tájékoztató táblák egységes rendszerben, esztétikus, a kisvárosi környezettel harmonizáló megjelenéssel telepíthetők.


  Vissza az oldal tetejére