A jogszabály mai napon ( 2018.11.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2007. évi CXXXII. törvény

az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

Az Európai Unió,

az Európai Közösség

és

a Svájci Államszövetség,

a továbbiakban: a Szerződő Felek,

mivel az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével az Európai Unió célul tűzte ki az Unió fenntartását és fejlesztését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul;

tekintettel arra, hogy az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok részét képezik azon rendelkezéseknek, amelyek célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség megvalósítása, amely mentes a belső határokon való ellenőrzésektől, és amely magas szintű biztonságot garantáló kompenzációs intézkedésekről rendelkezik;

tekintettel a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetére;

tekintettel arra, hogy a Svájci Államszövetség részvétele a schengeni vívmányokban és fejlesztésükben lehetővé fogja tenni egyrészről egyes, - a Svájci Államszövetség földrajzi helyzetéből fakadó - a személyek szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetését, másrészről az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megerősítését a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken;

mivel az Európai Unió Tanácsának az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal 1999. május 18-án megkötött megállapodása révén, ezek az államok társultak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

mivel kívánatos, hogy a Svájci Államszövetség Izlanddal és Norvégiával egyenlő feltételekkel társuljon a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez;

mivel az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között egy olyan megállapodás megkötése megfelelő, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről Izland és Norvégia között létrejött megállapodásban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel megegyező jogokról és kötelezettségekről rendelkezik;

abban a meggyőződésben, hogy a schengeni vívmányok végrehajtása, gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése tekintetében szükség van az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti együttműködés megszervezésére;

mivel szükséges egy bizottság létrehozása az Izland és Norvégia csatlakozására tekintettel kialakított intézményi modellnek megfelelően annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a Svájci Államszövetség bekapcsolódjon az Európai Közösség tevékenységeibe, valamint hogy lehetővé váljon a részvétele a szóban forgó tevékenységekben;

mivel a schengeni együttműködés különösen az 1950. november 4-én megkötött, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált módon a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul;

tekintettel arra, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok nem alkalmazhatók a Dán Királyságra, valamint arra, hogy az említett cím alkalmazásában a schengeni vívmányok fejlesztésére irányuló azon határozatok, amelyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, csak a nemzetközi jogon alapuló kötelezettségeket keletkeztethetnek Dánia és a többi tagállam között;

tekintettel arra, hogy az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv alapján meghozott határozatokkal összhangban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Írország csak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseiben vesznek részt;

mivel szükséges gondoskodni arról, hogy azon államok, amelyekkel az Európai Unió a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében társulást hozott létre, e vívmányokat egymás közötti kapcsolataikban is kölcsönösen alkalmazzák;

tekintettel arra, hogy a schengeni vívmányok érvényesülése megkívánja e megállapodás egyidejű alkalmazását azon megállapodásokkal, amelyek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult vagy abban részt vevő különböző felek között kapcsolataik kölcsönös szabályozása céljából - fennállnak;

figyelemmel a Svájci Államszövetségnek a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító közösségi vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, valamint az „Eurodac” rendszer létrehozásához történő társulásáról szóló megállapodásra;

tekintettel a schengeni vívmányok és a közösségi vívmányok között fennálló kapcsolatra;

tekintettel arra, hogy ez a kapcsolat a schengeni vívmányoknak a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat megállapító, valamint az „Eurodac” rendszert létrehozó közösségi vívmányokkal történő egyidejű alkalmazását igényli,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

(1) A Svájci Államszövetség - a továbbiakban: Svájc - társul az Európai Közösség és az Európai Unió tevékenységeihez az e megállapodás A. és B. mellékletében említett rendelkezések hatálya alá tartozó területeken és ezek további fejlesztéséhez.

(2) Ez a megállapodás - az itt meghatározott eljárásokkal összhangban - kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt.

2. cikk

(1) Svájc végrehajtja és alkalmazza a schengeni vívmányoknak az Európai Unió tagállamaira - a továbbiakban: tagállamok - vonatkozó, az e megállapodás A. mellékletében felsorolt rendelkezéseit.

(2) Svájc végrehajtja és alkalmazza az Európai Közösség jogi aktusainak az e megállapodás B. mellékletében felsorolt rendelkezéseit, olyan mértékben, amennyiben ezek a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény vonatkozó rendelkezései helyébe léptek, vagy ezeket annak értelmében fogadták el.

(3) Svájc - a 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - elfogadja, végrehajtja és alkalmazza azokat az Európai Unió által megtett - az A. és B. mellékletekben említett rendelkezéseket módosító vagy az azokra támaszkodó - jogi aktusokat és intézkedéseket, amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták.

3. cikk

(1) Létrejön egy Svájc kormányának képviselőiből, az Európai Unió Tanácsának - a továbbiakban: Tanács - tagjaiból, és az Európai Közösségek Bizottsága - a továbbiakban: Bizottság - tagjaiból álló vegyesbizottság.

(2) A vegyesbizottság saját eljárási szabályzatát konszenzussal fogadja el.

(3) A vegyesbizottság az elnök kezdeményezésére, vagy bármely tagja kérésére ülésezik.

(4) A vegyesbizottság - a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében - a körülményektől függően, miniszteri, magas rangú tisztviselői vagy szakértői szinten ülésezik.

(5) A vegyesbizottság elnökségét az alábbiak szerint látják el:

- szakértői szinten: az Európai Unió képviselője;

- magas rangú tisztviselői és miniszteri szinten: felváltva, hat-hat hónapos időszakra az Európai Unió képviselője, illetve Svájc kormányának képviselője.

4. cikk

(1) A vegyesbizottság - e megállapodással összhangban - foglalkozik a 2. cikk hatálya alá tartozó összes üggyel és biztosítja, hogy a Svájc által előadott minden ügyet megfelelően figyelembe vesznek.

(2) A miniszteri szintű vegyesbizottságban Svájc képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy:

- kifejtsék egy bizonyos jogi aktus vagy intézkedés tekintetében észlelt problémákat, vagy válaszoljanak a más küldöttségek által észlelt problémákra;

- kifejtsék véleményüket az őket érintő rendelkezések kidolgozásáról, illetve azok végrehajtásáról.

(3) A vegyesbizottság miniszteri szintű üléseit a magas rangú tisztviselői szinten ülésező vegyesbizottság készíti elő.

(4) Svájc kormányának képviselője jogosult arra, hogy az 1. cikkben említett ügyekkel kapcsolatban javaslatokat tegyen a vegyesbizottságban. Azok megtárgyalását követően a Bizottság vagy bármely tagállam figyelembe veheti az ilyen javaslatokat az Európai Közösség vagy az Európai Unió jogi aktusának vagy intézkedésének elfogadására vonatkozó javaslat vagy kezdeményezés - az Európai Unió szabályaival összhangban történő - megtétele céljából.

5. cikk

A 4. cikk sérelme nélkül, a vegyesbizottságot tájékoztatni kell az e megállapodást esetlegesen érintő jogi aktusok és intézkedések Tanácson belüli előkészítéséről.

6. cikk

Az e megállapodás hatálya alá tartozó területen új jogszabály tervezetének elkészítése során a Bizottság nem hivatalos úton ugyanúgy konzultál Svájc szakértőivel, mint ahogyan saját javaslatainak kidolgozásakor a tagállamok szakértőivel konzultál.

7. cikk

(1) A 2. cikkben említett ügyekkel kapcsolatos új jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását az Európai Unió illetékes intézményeinek kell fenntartani. A (2) bekezdésre is figyelemmel, az ilyen jogi aktusok vagy intézkedések az Európai Unió és érintett tagállamai, illetve Svájc vonatkozásában egyidejűleg lépnek hatályba, kivéve, ha e jogi aktusok vagy intézkedések kifejezetten ettől eltérő módon rendelkeznek. Ezzel összefüggésben, megfelelően figyelembe kell venni a Svájc által a vegyesbizottságban megjelölt azon időt, amely szükséges a saját alkotmányos követelményei teljesítéséhez.

(2) a) Az (1) bekezdésben említett olyan jogi aktusok vagy intézkedések elfogadásáról, amelyekre az e megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták, a Tanács haladéktalanul értesíti Svájcot. Svájc önállóan dönt azok tartalmának elfogadásáról és belső jogrendjébe történő átültetésükről. E határozatokról - a jogi aktusok vagy intézkedések elfogadását követő harminc napon belül - értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

b) Amennyiben egy ilyen jogi aktus vagy intézkedés tartalma Svájc számára csak az alkotmányos követelmények teljesítését követően válhat kötelezővé, Svájc, az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja erről a Tanácsot és a Bizottságot. Svájc haladéktalanul írásban tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az alkotmányos követelmények teljesítéséről.

Amennyiben nem kötelező népszavazást tartani, az értesítést a népszavazásra megállapított haráridő elteltét követően haladéktalanul meg kell tenni. Népszavazás tartása esetén, Svájc két éven belül teheti meg az értesítést, amely határidő a Tanács értesítésének időpontjában kezdődik. A jogi aktus vagy intézkedés Svájc számára megállapított hatálybalépésének időpontjától, az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló értesítésig, Svájc - amennyiben lehetséges - ideiglenesen alkalmazza az ilyen jogi aktust vagy intézkedést.

Amennyiben Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a szóban forgó jogi aktust vagy intézkedést, és ez zavart okoz a schengeni együttműködés megvalósításában, a vegyesbizottság megvizsgálja a kialakult helyzetet. Az Európai Unió és az Európai Közösség meghozhatja a Svájcra vonatkozó arányos és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a schengeni együttműködés megvalósítását.

(3) A (2) bekezdésben említett jogi aktusok és intézkedések tartalmának Svájc általi elfogadása jogokat és kötelességeket keletkeztet egyrészről Svájc, másrészről - az adott esettől függően - az Európai Unió vagy az Európai Közösség, illetve a jogi aktusokkal és intézkedésekkel kötelezett tagállamok között.

(4) Abban az esetben, ha:

a) Svájc olyan határozatról értesít, amelynek értelmében nem fogadja el a (2) bekezdésben említett olyan jogi aktust vagy intézkedést, amelyre az e megállapodásban megállapított eljárást alkalmazták, vagy

b) Svájc a (2) bekezdés a) pontjában vagy az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott harminc napos időtartamon belül nem küld értesítést, vagy

c) Svájc a népszavazásra megállapított határidő elteltét követően vagy népszavazás esetén a (2) bekezdés b) pontjában megállapított kétéves határidőn belül nem tesz értesítést, vagy ugyanezen pontnak megfelelően az érintett jogi aktus vagy intézkedések hatálybalépésére meghatározott időponttól kezdődően nem ír elő ideiglenes alkalmazást, e megállapodást Svájc vonatkozásában megszűntnek kell tekinteni, kivéve, ha a vegyesbizottság - a megállapodás fenntartása módjainak gondos vizsgálatát követően, kilencven napon belül másképp határoz. E megállapodás megszüntetése a kilencven napos időtartam lejártától számított három hónap elteltével lép hatályba.

(5) a) Amennyiben egy új jogi aktus vagy intézkedés rendelkezései értelmében a tagállamok nem köthetik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 51. cikkében meghatározott feltételekhez a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket vagy a házkutatásra és/vagy bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló határozatok elismerését, Svájc értesítheti a Tanácsot és a Bizottságot a (2) bekezdés a) pontjában említett harminc napos határidőn belül, hogy nem fogadja el és nem ülteti át ezeket a rendelkezések a saját belső jogrendjébe, amennyiben azok a közvetlen adózás területén elkövetett bűncselekmények felderítésére irányuló nyomozással és büntetőeljárással kapcsolatos házkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresésekre, illetve határozatokra vonatkoznak, amennyiben ezeket Svájcban követték el, mivel ezek a cselekmények a svájci jog szerint nem sújthatók szabadságvesztéssel. Ebben az esetben a megállapodás - a (4) bekezdés rendelkezéseivel ellentétben - nem szűnik meg.

b) Valamelyik tagja kérésére, a vegyesbizottság legkésőbb a kérést követő két hónapon belül összeül és - figyelembe véve a nemzetközi szinten bekövetkezett fejleményeket - megvitatja az a) pontnak megfelelő értesítés után előállt helyzetet.

Amint a vegyesbizottság egyhangúlag megállapodott, hogy az új jogi aktus vagy intézkedés érintett rendelkezéseit Svájc teljeskörűen elfogadja és átülteti, a (2) bekezdés b) pontját, valamint a (3) és (4) bekezdést alkalmazni kell. A (2) bekezdés b) pontjának második mondatában említett tájékoztatást a vegyesbizottság keretében létrehozott megállapodás megkötését követő harminc napon belül kell megtenni.

8. cikk

(1) A Szerződő Felek azon célja elérésének érdekében, hogy a 2. cikkben említett rendelkezések alkalmazása és értelmezése a lehető legegységesebb legyen, a vegyesbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Közösségek Bírósága - a továbbiakban: Bíróság - ítélkezési gyakorlatának az alakulását, valamint Svájc illetékes bíróságainak az ilyen rendelkezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. E célból egy olyan eljárást hoznak létre, amely biztosítja az ilyen ítélkezési gyakorlat rendszeres kölcsönös továbbítását.

(2) Svájc jogosult arra, hogy írásbeli beadványokat vagy észrevételeket nyújtson be a Bíróságnak, amennyiben egy tagállam bírósága a 2. cikkben említett bármely rendelkezés értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra terjesztett elő kérdést a Bíróságnak.

9. cikk

(1) Svájc éves jelentést nyújt be a vegyesbizottságnak arról, hogy közigazgatási hatóságai és bíróságai - az esettől függően - hogyan alkalmazzák és értelmezik a 2. cikkben említett, a Bíróság által értelmezett rendelkezéseket.

(2) Ha a vegyesbizottság - a Bíróság és Svájc bíróságainak ítélkezési gyakorlata közötti jelentős különbség, illetve az érintett tagállamok hatóságai és Svájc hatóságai között a 2. cikkben említett rendelkezések alkalmazása közötti jelentős különbség esetén - az erről történt értesítést követő két hónapon belül nem képes biztosítani az egységes alkalmazás vagy értelmezés megőrzését, a 10. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

10. cikk

(1) Az e megállapodás alkalmazásából eredő jogvita esetén, vagy a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott helyzet bekövetkezte esetén, az ügy vitatott kérdésként hivatalosan felkerül a miniszteri szintű vegyesbizottság napirendjére.

(2) A vegyesbizottságnak attól a naptól számított kilencven nap áll rendelkezésére a jogvita rendezésére, amelyen a jogvitát napirendre tűzték.

(3) Amennyiben a vegyesbizottság a (2) bekezdésben megállapított kilencven napon belül nem képes a jogvitát rendezni, további harminc nap áll rendelkezésére a vita végleges rendezésére. Ha a jogvitát nem sikerül véglegesen rendezni, e megállapodás a harmincnapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével megszűnik.

11. cikk

(1) A megállapodás alkalmazása során felmerülő működési költségek tekintetében, Svájc az Európai Unión belüli inflációs rátára tekintettel évente kiigazított 8 100 000 euró 7,286%-ának megfelelő összeggel járul hozzá az Európai Közösségek éves költségvetéséhez.

(2) A II. Schengeni Információs Rendszer fejlesztési költségei tekintetében, Svájc az Európai Közösségek költségvetésébe - a részt vevő országok együttes bruttó hazai termékéhez viszonyított bruttó hazai termékének megfelelően, a 2002. költségvetési évtől kezdődően az adott évre vonatkozóan - éves hozzájárulást fizet. Az e megállapodás hatálybalépését megelőző évekre vonatkozó költségvetési hozzájárulásokat a megállapodás hatálybalépésének időpontjában kell teljesíteni.

(3) Azokban az esetekben, ahol az e megállapodás alkalmazása során felmerült működési költségeket nem az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelik, hanem azokat közvetlenül a részt vevő tagállamokra hárítják, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban járul hozzá e költségekhez.

Azokban az esetekben, ahol a működési költségeket az Európai Közösségek általános költségvetésére terhelik, Svájc bruttó hazai termékének a többi részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított arányával összhangban, az említett költségvetéshez történő évenkénti hozzájárulással osztozik e költségekben.

(4) Svájc jogosult megkapni a Bizottság által vagy a Tanácson belül a megállapodás vonatkozásában elkészített okmányokat, valamint a vegyesbizottság ülésein az Európai Közösségek intézményeinek valamelyik - általa választott - hivatalos nyelvére történő tolmácsolást kérni.

12. cikk

(1) Ez a megállapodás nem érinti az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodásokat, valamint az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről Svájc között létrejött megállapodásokat.

(2) Ez a megállapodás nem érinti az egyrészről Svájc, másrészről egy vagy több tagállam közötti megállapodásokat, amennyiben azok összhangban állnak e megállapodással. Amennyiben ezek a megállapodások nem állnak összhangban ezzel a megállapodással, akkor az utóbbit kell irányadónak tekinteni.

(3) Ez a megállapodás semmilyen tekintetben nem érinti az Európai Közösség által Svájccal a jövőben megkötendő megállapodásokat, és az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Svájc között a jövőben megkötendő megállapodásokat, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján megkötendő megállapodásokat.

13. cikk

(1) Svájc az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe alá tartozó 2. cikk rendelkezéseire vonatkozó jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni a Dán Királysággal; e rendelkezések tekintetében ezért alkalmazni kell az Amszterdami Szerződés által az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvet.

(2) Svájc kölcsönös jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást fog kötni az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásuk tekintetében.

14. cikk

(1) Ez a megállapodás egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a Tanács Főtitkára letéteményesi minőségben megállapította, hogy a megállapodás felei által vagy nevében a megállapodás megerősítésére vagy jóváhagyására vonatkozó minden formális követelmény teljesült.

(2) Az 1., 3., 4., 5., 6. cikket és a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatát a megállapodás aláírásának időpontjától ideiglenesen alkalmazni kell.

(3) A megállapodás aláírása után, de annak hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok vagy intézkedések vonatkozásában, a 7. cikk (2) bekezdése a) pontjának első mondatában említett harminc napos időtartam e megállapodás hatálybalépésének napjától veszi kezdetét.

15. cikk

(1) Az A. és B. mellékletben említett, valamint a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően már elfogadott rendelkezéseket Svájcra vonatkozóan a Tanács által - az A. és B. mellékletek rendelkezéseit teljeskörűen alkalmazó tagállamok kormányait képviselő tagjai egyhangú eljárásával, a vegyesbizottsággal folytatott konzultációt követően - meghatározott időpontban kell alkalmazni, miután a Tanács meggyőződött arról, hogy Svájc eleget tett a vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló előfeltételeknek, és hatékony az ellenőrzés a külső határain.

A Tanácsnak az Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányát képviselő tagjai részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyekben ezek a tagállamok részt vesznek.

A Tanácsnak azon tagállamok kormányait képviselő tagjai, akik a csatlakozási szerződéssel összhangban az A. és B. mellékletben említett rendelkezések csak egy részét alkalmazzák, részt vesznek e határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok rájuk nézve már alkalmazandó rendelkezéseivel kapcsolatos.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtása jogokat és kötelezettségeket keletkeztet egyrészről Svájc, és másrészről, adott esetben, az Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben azok tekintetében ezek a rendelkezések kötelezők.

(3) Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a 13. cikkben említett megállapodásokat szintén végrehajtják.

(4) Ez a megállapodás csak attól kezdődően alkalmazandó, hogy a Svájc és az Európai Közösség közötti, a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételekre és eljárási szabályokra vonatkozó megállapodást szintén végrehajtják.

16. cikk

(1) Liechtenstein csatlakozhat a megállapodáshoz.

(2) Liechtenstein csatlakozásáról e megállapodás egyik jegyzőkönyve rendelkezik, amely megállapítja egy ilyen csatlakozás összes következményét, beleértve jogok és kötelezettségek keletkezését Liechtenstein és Svájc, valamint egyrészről Liechtenstein, másrészről az Európai Unió, az Európai Közösség és a tagállamok között, amennyiben rájuk nézve a schengeni vívmányok rendelkezései kötelezők.

17. cikk

(1) Ezt a megállapodást Svájc mondhatja fel vagy azt a Tanács tagjainak egyhangú határozatával lehet felmondani. Erről a felmondásról értesíteni kell a letéteményest, és az hat hónappal az értesítést követően válik hatályossá.

(2) Ezt a megállapodást akkor lehet megszűntnek tekinteni, ha Svájc felmondja a 13. cikkben említett megállapodások egyikét, vagy a 15. cikk (4) bekezdésben említett megállapodást.

18. cikk

(1) E megállapodás két-két példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. Ez a szöveg az (1) bekezdésben említett nyelveken készült szövegekkel megegyezően hiteles.

A fentiek hiteléül az alulírt meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel látták el.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 26.

(Aláírások)

A. MELLÉKLET

[2. cikk (1) bekezdése]

E melléklet 1. része az 1985. évi Schengeni Megállapodásra és az 1985. évi Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én aláírt Schengeni Egyezményre vonatkozik. A 2. rész a csatlakozási okmányokra, a 3. rész pedig a vonatkozó másodlagos schengeni jogi aktusokra vonatkozik.

1. Rész

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, a Benelux Gazdasági Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság között 1985. június 14-én Schengenben aláírt egyezmény rendelkezései.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 15-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság által, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezmény összes rendelkezése, kivéve a következőket:

2. cikk (4) bekezdése az áruellenőrzésekről

4. cikk a poggyászellenőrzés tekintetében

10. cikk (2) bekezdése

19. cikk (2) bekezdése

28-38. cikk és a kapcsolódó fogalommeghatározások

60. cikk

70. cikk

74. cikk

77-91. cikk a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó területeken

120-125. cikk az áruforgalomra vonatkozóan

131-133. cikk

134. cikk

139-142. cikk

a záróokmányban található 2. nyilatkozat

a záróokmányban található 4., 5. és 6. nyilatkozat

a jegyzőkönyv

a közös nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

2. Rész

Az Olasz Köztársasággal (1990. november 27-én Párizsban aláírt), a Spanyol Királysággal és a Portugál Köztársasággal (1991. június 25-én Bonnban aláírt), a Görög Köztársasággal (1992. november 6-án Madridban aláírt), az Osztrák Köztársasággal (1995. április 28-án Brüsszelben aláírt) és a Dán Királysággal, a Finn Köztársasággal és a Svéd Királysággal (1996. december 19-én Luxemburgban aláírt) Csatlakozási Szerződések és a Schengeni Megállapodás és a Schengeni Egyezmény jegyzőkönyveinek rendelkezései, az alábbiak kivételével:

1. Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyv.

2. Az Olasz Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között 1985. június 14-én létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok alábbi rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. és 3. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

3. A Spanyol Királyság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyv, és a kísérő nyilatkozatok.

4. A Spanyol Királyság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat

a III. részben található 3. és 4. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

5. A Portugál Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

6. A Portugál Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt megállapodás, amihez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

7. és 8. cikk

a záróokmány I. része

a II. részben található 2. és 3. nyilatkozat

a III. részben található 2., 3., 4. és 5. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

7. A Görög Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én Párizsban aláírt, valamint a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én Bonnban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

8. A Görög Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án Madridban aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaság a Párizsban 1990. november 27-én aláírt megállapodás értelmében, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság pedig a Bonnban 1991. június 25-én aláírt megállapodás értelmében csatlakozott, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2., 3. és 4. nyilatkozat

a záróokmány III. részében található 1. és 3. nyilatkozat

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

9. Az Osztrák Köztársaság kormányának, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság kormányának csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én, 1991. június 25-én, illetve 1992. november 6-án aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai közötti, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv és a kísérő nyilatkozatok.

10. Az Osztrák Köztársaság kormányának a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben 1985. június 19-én aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án Brüsszelben aláírt megállapodás, amelyhez az Olasz Köztársaságba Spanyol Királyság, a Portugál Köztársaság és a Görög Köztársaság 1990. november 27-én, 1991. június 25-én, illetve 1992. november 6-án csatlakozott, és annak záróokmányának következő rendelkezései:

1. cikk

5. és 6. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

11. A Dán Királyság kormányának, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

12. A Dán Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt egyezményhez történő csatlakozásáról szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

7. és 8. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

13. A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

14. A Finn Köztársaság kormányának a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-ei Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része, kivéve az Aland-szigetekre

vonatkozó nyilatkozatot

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

15. A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én Schengenben aláírt Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt jegyzőkönyv és annak kapcsolódó nyilatkozata.

16. A Svéd Királyság kormányának a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-ei Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás, annak záróokmánya és a kapcsolódó nyilatkozatok következő rendelkezései:

1. cikk

6. és 7. cikk

a záróokmány I. része

a záróokmány II. részében található 2. nyilatkozat

a záróokmány III. része

a miniszterek és államtitkárok nyilatkozata

3. Rész

A. A Végrehajtó Bizottság határozatai:

SCH/Com-ex (93) 10
1993. 12. 14.
A miniszterek és államtitkárok 1992. június 19-i és l993. június 30-i, a hatálybalépésről szóló nyilatkozatainak megerősítéséről
SCH/Com-ex (93) 14
1993. 12. 14.
A kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról
SCH/Com-ex (93) 21
1993. 12. 14.
Az egységes vízumok meghosszabbításáról
SCH/Com-ex (93) 24
1993. 12. 14.
Az egységes vízum megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó közös elvekről
SCH/Com-ex (94) 1 Rev. 2
1994. 04. 26.
A belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló forgalom akadályainak és korlátainak megszüntetését célzó kiigazító intézkedésekről
SCH/Com-ex (94) 15 Rev.
1994. 11. 21.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében említett, a központi hatóságokkal történő konzultációt szolgáló számítógépes eljárás bevezetéséről
SCH/Com-ex (94) 16 Rev.
1994. 11. 21.
A közös beléptetési és kiléptetési bélyegzők beszerzéséről
SCH/Com-ex (94) 17 Rev. 4
1994. 12. 22.
A schengeni rendszer repülőtereken és kisrepülőtereken történő bevezetéséről és alkalmazásáról
SCH/Com-ex (94) 25
1994. 12. 22.
Az egységes vízumok kiadására vonatkozó statisztikai információk cseréjéről
SCH/Com-ex (94) 28 Rev.
1994. 12. 22.
A 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról
SCH/Com-ex (94) 29 Rev. 2
1994. 12. 22.
Az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről
SCH/Com-ex (95) PV 1 Rev. 8. pont A közös vízumpolitikáról
SCH/Com-ex (95) 20 Rev. 2
1995. 12. 20.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárással kapcsolatos SCH/I (95) 40 Rev. 6 okmány jóváhagyásáról Rev.
SCH/Com-ex (95) 21
1995. 12. 20.
A schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről
SCH/Com-ex (96) 13 Rev.
1996. 06. 27.
A schengeni vízumoknak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdése a) pontja szerint történő kiadására vonatkozó elvekről
SCH/Com-ex (97) 39 Rev.
1997. 12. 15.
A schengeni államok közötti visszafogadási megállapodások keretében alkalmazott bizonyítási eszközökre és valószínűsítő körülményekre vonatkozó irányadó elvekről
SCH/Com-ex (98) 1 Rev. 2
1998. 04. 21.
A munkacsoport tevékenységéről szóló jelentésről
SCH/Com-ex (98) 12
1998. 04. 21.
A kiadott vízumokra vonatkozó statisztikák helyi szintű cseréjéről
SCH/Com-ex (98) 18 Rev.
1998. 06. 23.
A schengeni területről történő kitoloncoláshoz szükséges okmányok kiállítása kapcsán problémákat felvető országok vonatkozásában meghozandó intézkedésekről
VISSZAFOGADÁS - VÍZUMOK
SCH/Com-ex (98) 19
1998. 06. 23.
A monacói tartózkodási engedélyekről
VÍZUMOK - KÜLSŐ
HATÁROK - SIS
SCH/Com-ex (98) 21
1998. 06. 23.
A vízum iránti kérelmet benyújtó személyek útlevelének lebélyegzéséről
VÍZUMOK
SCH/Com-ex (98) 26 def
1998. 09. 16.
A Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról
SCH/Com-ex (98) 29 Rev.
1998. 6. 23.
A technikai schengeni vívmányok egészét átfogó záradékról
SCH/Com-ex (98) 35 Rev. 2
1998. 9. 16.
A Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról
SCH/Com-ex (98) 37 def 2
1998. 10. 27.
Az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról
SCH/Com-ex (98) 51 Rev. 3
1998. 12. 16.
A bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről
SCH/Com-ex (98) 52
1998. 12. 16.
A határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről
SCH/Com-ex (98) 56
1998. 12. 16.
A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról
SCH/Com-ex (98) 57
1998. 12. 16.
A meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált nyomtatvány bevezetéséről
SCH/Com-ex (98) 59 Rev.
1998. 12. 16.
Az okmányszakértők összehangolt igénybevételéről
SCH/Com-ex (99) 1 Rev. 2
1999. 04. 28.
A kábítószerek terén a schengeni normákról
SCH/Com-ex (99) 5
1999. 04. 28.
A SIRENE Kézikönyvről
SCH/Com-ex (99) 6
1999. 04. 28.
A távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról
SCH/Com-ex (99) 7 Rev. 2
1999. 04. 28.
Kapcsolattartó tisztviselőkről
SCH/Com-ex (99) 8 Rev. 2
1999. 04. 28.
Az összekötő tisztviselőkről
SCH/Com-ex (99) 10
1999. 04. 28.
A tiltott fegyverkereskedelemről
SCH/Com-ex (99) 13
1999. 04. 28.
A Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról
SCH/Com-ex (99) 14
1999. 04. 28.
A vízummal ellátható okmányok kézikönyvének összeállításáról
SCH/Com-ex (99) 18
1999. 04. 28.
A bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról

B. A Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai

Nyilatkozat Tárgy
SCH/Com-ex (96) Decl. 5
1996. 04. 18.
A „külföldi” fogalmának meghatározásáról
SCH/Com-ex (96) Decl. 6 Rev. 2
1996. 06. 26.
A kiadatásról
SCH/Com-ex (97) Decl. 13 Rev. 2.
1998. 02. 09.
A kiskorúak jogellenes elviteléről

C. A Központi Csoport következő határozatai

Határozat Tárgy
SCH/C (98) 117
1998. 10. 27.
Az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról
SCH/C (99) 25
1999. 03. 22.
Az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről

B. MELLÉKLET

[2. cikk (2) bekezdése]

Svájc a következő jogi aktusokat a Tanács által a 15. cikkel összhangban megállapított időponttól kezdődően fogja alkalmazni.

Ha erre az időpontra a (*)-gal jelzett jogi aktusokban említett megállapodás vagy jegyzőkönyv nem lépett még hatályba az Európai Unió valamennyi tagállamban az érintett jogi aktus elfogadásának időpontjában, Svájc ezen jogi aktusoknak a rendelkezéseit attól az időponttól kezdődően fogja alkalmazni, amikor a szóban forgó egyezmény vagy jegyzőkönyv valamennyi tagállamban hatályba lép.

A Tanács 1991. június 18-i 91/477/EK irányelve a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991. 9. 13., 51. o.) és az 1996. január 12-i 96/129/EK bizottsági ajánlással (HL L 30., 1996. 2. 8., 47. o.) módosított, a lőfegyverokmányokról szóló, 1993. február 25-i 93/216/EGK bizottsági ajánlás (HL L 93., 1993. 04. 17., 39. o.);

A 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 53., 2002. 2. 23., 7. o.) módosított, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet (HL L 164., 1995. 7. 14., 1. o.); a Bizottság 1996. február 7-i és 2002. június 3-i határozata az egységes vízumforma további technikai követelményeiről (melyet nem hirdettek ki);

Az Európai Parlament és az Európai Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995. 11. 23., 31. o.);

A Tanács 2000. május 29-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról [az egyezmény 2. cikkének 1. bekezdésében hivatkozott rendelkezések] (HL C 197., 2000. 7. 12., 1.o.)*;

A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000. 10. 03., 1. o.);

A Tanács 2000. október 17-i 2000/645/EK határozata a Schengeni Végrehajtó Bizottság SCH/Comex (94) 15 rev. határozatában foglalt schengeni vívmányok helyesbítéséről (HL L 272., 2000. 10. 25., 24. o.);

A 2001. december 7-i 2414/2001/EK tanácsi rendelettel (HL L 327., 2001. 12. 12., 1. o.) és a 2003. március 6-i 453/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 69., 2003. 3. 13., 10. o.) módosított, a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 2001. 3. 21., 1. o.);

A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 5a., 6a. és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001. 4. 26., 32. o.);

A Tanács 2001. május 28-i 1091/2001/EK rendelete a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról (HL L 150, 2001. 6. 6., 4. o.);

A Tanács 2001. május 28-i 2001/420/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 13. melléklete V. és VI. részének és a Közös Kézikönyv 6a. mellékletének az egyidejűleg rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében történő kiigazításáról (HL L 150., 2001. 6. 06., 47. o.);

A Tanács 2001. május 28-i 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001. 6. 02., 34. o.) és a Tanács 2004. február 23-i 2004/191/EK határozata a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/140/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004. 2. 27., 55. o.);

A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről (HL L 187., 2001. 7. 10., 45. o.);

A Tanács 2001. október 16-i jogi aktusa az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyvnek az Európai Unióról szóló Szerződés 34. cikkének megfelelően történő létrehozásáról [a jegyzőkönyv 15. cikkében hivatkozott rendelkezés] (HL C 326., 2001. 11. 21., 1. o.);*

A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001. 12. 13., 4. o.);

A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II.) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001. 12. 13., 1. o.);

A Tanács 2001. december 20-i 2002/44/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VII. részének és 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének módosításáról (HL L 20., 2002. 1. 23., 5. o.);

A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002. 2. 23., 4. o.) és a Bizottság 2002. augusztus 12-i határozata az érintett tagállam részéről el nem ismert útiokmány birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumának műszaki előírásairól (melyet nem hirdettek ki);

A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002. 5. 09., 47. o.);

A Tanács 2002. április 25-i 2002/354/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. részének kiigazításáról és 16. mellékletének létrehozásáról (HL L 123., 2002. 5. 9., 50. o.);

A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002. 6. 15., 1. o.) és a Bizottság 2002. augusztus 14-i határozata a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának tekintetében a műszaki előírások megállapításáról (melyet nem hirdettek ki);

A Tanács 2002. július 12-i 2002/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás III. és VIII. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002/7. 16., 44. o.);

A Tanács 2002. július 12-i 2002/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás VI. részének kiigazításáról (HL L 187., 2002. 7. 16., 48.o.);

A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös Kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002. 7. 16., 50. o.);

A Tanács 2002. november 28-i kerethatározata a jogellenes be-és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328, 2002. 12. 5., 1. o.);

A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002. 12. 5., 17. o.);

A Tanács 2003. február 27-i 415/2003/EK rendelete a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról (HL L 64., 2003. 3. 7., 1. o.);

Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak megfelelően az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló 1995. évi egyezmény, illetve az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi egyezmény schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősülő rendelkezéseinek meghatározásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/169/IB tanácsi határozatban (HL L 67., 2003. 3. 12., 25. o.) említett, az Európai Unió tagállamai közötti egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló 1995. évi egyezmény (HL C 78., 1995. 3. 30., 2. o.), valamint az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. évi egyezmény (HL C 313., 1996. 10. 23., 12. o.) rendelkezései;*

A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003. 3. 12., 27. o.);

A Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003. 4. 17., 8. o.);

A Tanács 2003. április 14-i 694/2003/EK rendelete a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003. 4. 17., 15. o.);

A Tanács 2003. június 13-i 2003/454/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 12. mellékletének, valamint a Közös Kézikönyv 14a. mellékletének a vízumdíjak tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2003. 6. 20., 82. o.);

A Tanács 2003. július 15-i 1295/2003/EK rendelete a 2004. évi athéni olimpiai vagy paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló vízumok kérelmezésére és kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését szolgáló intézkedésekről (HL L 183., 2003. 7. 22., 1. o.);

A Tanács 2003. július 28-i 2003/585/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 2. melléklete A. listájának, valamint a Közös Kézikönyv 5. melléklete A. listájának a pakisztáni diplomataútlevelek birtokosaira vonatkozó vízumkötelezettség tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003. 8. 6., 13. o.);

A Tanács 2003. július 28-i 2003/586/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás 3. melléklete I. részének, valamint a Közös Kézikönyv 5a. melléklete I. részének a harmadik országok repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá tartozó állampolgárai tekintetében történő módosításáról (HL L 198., 2003. 8. 6., 15. o.);

A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003. 10. 11., 37. o.);

A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003. 12. 6., 26. o.);

A Tanács 2003. december 22-i 2004/14/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás V. része (A kérelmek vizsgálatának alapvető kritériumai) harmadik albekezdésének módosításáról (HL L 5., 2004. 1. 9., 74. o.);

A Tanács 2003. december 22-i 2004/15/EK határozata a Közös Konzuli Utasítás II. része 1.2. pontjának módosításáról és új mellékletének kidolgozásáról (HL L 5., 2004. 1. 9., 76. o.);

A Tanács 2003. december 22-i 2004/17/EK határozata az utazási betegségbiztosításnak az egységes beutazóvízum megszerzéséhez szükséges alátámasztó dokumentumok listájára történő felvétele tekintetében a Közös Konzuli Utasítás V. része 1.4. pontjának, illetve a Közös Kézikönyv I. része 4.1.2. pontjának módosításáról (HL L 5., 2004. 1. 9., 79. o.);

A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004. 3. 2., 1. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérettel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004. 4. 30., 136. o.);

A kísérettel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvétele tekintetében a Közös Kézikönyv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/466/EK tanácsi határozat helyesbítése (HL L 195., 2004. 6. 2., 44. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 871/2004/EK rendelete a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről (HL L 162., 2004. 4. 30., 29. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004. 8.6., 24. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok két vagy több tagállam területéről kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légi járatok szervezéséről (HL L 261., 2004. 8. 6., 28. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004. 8. 6., 36. o.);

A Tanács 2004. április 29-i 2004/581/EK határozata a külső határátkelőhelyeken elhelyezett táblákon feltüntetendő jelzések minimumának megállapításáról (HL L 261., 2004. 8. 6., 119. o.);

A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004. 6. 15., 5. o.).

ZÁRÓOKMÁNY

A meghatalmazottak elfogadták az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös nyilatkozatokat:

1. A Szerződő Felek közös nyilatkozata a parlamenti konzultációról;

2. A Szerződő Felek közös nyilatkozata a külkapcsolatokról;

3. A Szerződő Felek közös nyilatkozata az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 23. cikkének (7) bekezdéséről.

A meghatalmazottak tudomásul vették az ehhez a záróokmányhoz csatolt következő közös nyilatkozatokat:

1. Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről;

2. Svájc nyilatkozata a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének elfogadására vonatkozó időtartamról;

3. Svájc nyilatkozata a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és a kiadatásról szóló európai egyezmény alkalmazásáról;

4. Az Európai Bizottság nyilatkozata a javaslatok továbbításáról;

5. Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 26-án.

(Aláírások)

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATAI

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A PARLAMENTI KONZULTÁCIÓRÓL

Az Európai Unió és Svájc helyénvalónak véli, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyeket az Európai Parlament-Svájc interparlamentáris ülések keretében tárgyalják.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A KÜLKAPCSOLATOKRÓL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösség vállalja a Schengeni együttműködéssel összefüggő területeken vele megállapodást kötött harmadik államok és nemzetközi szervezetek arra való ösztönzését, hogy azok - Svájc ilyen megállapodások megkötésére való jogkörének sérelme nélkül - hasonló megállapodásokat kössenek a Svájci Államszövetséggel.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ, 2000. MÁJUS 29-I EGYEZMÉNY 23. CIKKÉNEK (7) BEKEZDÉSÉRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Svájc az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 23. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, egyes egyedi esetek körülményeire való tekintettel megkövetelheti, hogy személyes adatokat - amennyiben az érintett tagállam nem szerezte meg az érintett személy hozzájárulását - az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett célokra csak Svájc előzetes hozzájárulásával használhat fel olyan eljárások vonatkozásában, amelyek tekintetében Svájc a személyes adatok továbbítását vagy felhasználását ezen egyezmény rendelkezései szerint, illetve az 1. cikkben említett nemzetközi szerződések szerint megtagadhatta vagy korlátozhatta volna.

Ha egy egyedi esetben Svájc megtagadja a hozzájárulását egy tagállam a fenti bekezdés rendelkezései szerinti megkeresése teljesítéséhez, határozatát írásban köteles megindokolni.

EGYÉB NYILATKOZATOK

SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL

Svájc kinyilvánítja, hogy a közvetlen adózás területén elkövetett adózási bűncselekmények, amelyek tekintetében e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a svájci hatóságok eljárást folytatnak, nem jogosítanak fel a büntető eljárásokra hatáskörrel rendelkező bíróságok előtti jogorvoslatra.

SVÁJC NYILATKOZATA A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA TEKINTETÉBEN A SCHENGENI VÍVMÁNYOK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ IDŐTARTAMRÓL

Egy jogi aktus vagy intézkedés elfogadására és végrehajtására a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított, legfeljebb kétéves időtartam a következő szakaszokat foglalja magában:

előkészítő szakasz,

parlamenti eljárás,

a népszavazási eljárás időtartama (100 nap, amely a jogszabály hivatalos kihirdetésével kezdődik) és, adott esetben

a népszavazás (szervezés és szavazás).

A Szövetségi Tanács haladéktalanul értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az egyes szakaszok lezárulásáról.

A Szövetségi Tanács kötelezettséget vállal a rendelkezésére álló összes eszköz alkalmazására annak érdekében, hogy a fent említett szakaszok a lehető legkorábban befejeződjenek.

SVÁJC NYILATKOZATA A BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY ÉS A KIADATÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁRÓL

Svájc kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény, valamint az bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i egyezmény ratifikálása alkalmával tett fenntartások és nyilatkozatok alkalmazásától, amennyiben azok nem állnak összhangban e megállapodással.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A JAVASLATOK TOVÁBBÍTÁSÁRÓL

A megállapodást érintő javaslatoknak az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére történő megküldésekor, az Európai Bizottság továbbítja a másolatokat Svájc részére is.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOKRÓL

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv *  31. cikke által létrehozott bizottság mellett az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében - segítő bizottságok a következők:

- vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet *  6. cikke által létrehozott bizottság („vízumbizottság”)

és

- A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat 5. cikke és a 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet *  5. cikke által létrehozott bizottság („II. SIS-bizottság”).

MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSÁBAN SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOKRÓL

A. A Közösség levele

Excellenciás Uram!

A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy - a megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében - teljeskörűen bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő bizottságok munkájába.

A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség bekapcsolódjék e bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.

Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek e bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról.

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében:

- Az Európai Bizottság - amennyiben az adott kérdés érinti a schengeni vívmányok alkalmazását, és kizárólag e kérdés tekintetében - a lehető legszélesebb körű részvételt biztosítja a Svájci Államszövetség szakértői számára azon intézkedéstervezetek előkészítésében, amelyeket ezt követően az ezen irányelv 31. cikke értelmében létrehozott, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottsághoz kell benyújtani. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása során ugyanúgy konzultál a Svájci Államszövetség szakértőivel, mint ahogy a tagállamok szakértőivel.

Az említett 29. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban a Svájci Államszövetség kijelölhet egy felügyelő hatóságot vagy a Svájci Államszövetség által kijelölt hatóságot képviselő olyan személyt, aki megfigyelői minőségben, szavazati jog nélkül vesz részt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport ülésein. E részvételre eseti meghívás alapján kerül sor, kizárólagosan a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó kérdések tekintetében.

Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

B. A Svájci Államszövetség válasza

Excellenciás Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom Excellenciád levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„A Tanács hivatkozik a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokra, és kedvezően fogadta a Svájci Államszövetség azon kérését, hogy - a megállapodás hatálya alá tartozó területeken a döntéshozatali eljárásban való részvétele szellemében és a megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében - teljeskörűen bekapcsolódjon az Európai Bizottságot végrehajtási jogainak gyakorlásában segítő bizottságok munkájába.

A Tanács megjegyzi, hogy amikor a megállapodás hatálya alá tartozó területeken alkalmazni fogják ezeket az eljárásokat, valóban szükség lesz arra, hogy a Svájci Államszövetség bekapcsolódjék e bizottságok munkájába, annak érdekében, hogy garantálják a megállapodás eljárásainak az érintett jogi aktusokra és intézkedésekre való alkalmazását, és ezek ily módon a Svájci Államszövetség számára is kötelezővé váljanak.

Az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy tárgyaljon a Svájci Államszövetségnek e bizottságok munkájába való bekapcsolódására vonatkozó megfelelő szabályokról. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében:

- Az Európai Bizottság - amennyiben az adott kérdés érinti a schengeni vívmányok alkalmazását, és kizárólag e kérdés tekintetében - a lehető legszélesebb körű részvételt biztosítja a Svájci Államszövetség szakértői számára azon intézkedéstervezetek előkészítésében, amelyeket ezt követően az ezen irányelv 31. cikke értelmében létrehozott, az Európai Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottsághoz kell benyújtani. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása során ugyanúgy konzultál a Svájci Államszövetség szakértőivel, mint ahogy a tagállamok szakértőivel.

- Az említett 29. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésével összhangban a Svájci Államszövetség kijelölhet egy felügyelő hatóságot vagy a Svájci Államszövetség által kijelölt hatóságot képviselő olyan személyt, aki megfigyelői minőségben, szavazati jog nélkül vesz részt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport ülésein. E részvételre eseti meghívás alapján kerül sor, kizárólagosan a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó kérdések tekintetében.

Lekötelezne, ha tájékoztatna arról, hogy Kormánya egyetért-e a fentiekkel.”

Megtiszteltetés számomra, hogy tájékoztathatom Excellenciádat: a fentiek elfogadhatók a Svájci Szövetségi Tanács számára.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

KÖZÖS NYILATKOZATA VEGYESBIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSEIRŐL

Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő küldöttségek,

Az Európai Bizottság küldöttsége,

Az Izlandi Köztársaság kormányát és a Norvég Királyság kormányát képviselő küldöttségek,

A Svájci Államszövetség kormányát képviselő küldöttség,

- arról határoztak, hogy megszervezik az egyrészről Izlandnak és Norvégiának a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásában, másrészről a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásában létrehozott vegyesbizottságok együttes üléseit, függetlenül az ülésezés szintjétől,

- megjegyzik, hogy ezen együttes ülésezés az ezen ülések elnöki tisztjére vonatkozó gyakorlati szabályozást kíván, tekintettel arra, hogy az elnöki tisztet a társult államok egyike tölti be, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásával, valamint az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, Izlandnak és Norvégiának a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodásával összhangban,

- figyelembe veszik a társult államok azon óhaját, amelynek értelmében azok az elnöki tiszt betöltését - az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulási megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően - szükség szerint átadják egymásnak, és azt alfabetikus sorrendben, felváltva gyakorolják.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 26.”

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-a a Megállapodás 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) A Megállapodás, illetve e törvény 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(4) A Megállapodás végrehajtása során az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény III. Fejezetét értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért és a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére