A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ának (1) bekezdésében és a 85. §-ának a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet előírásait az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának a)–d) pontja szerinti területek közül a gyep (rét, legelő) hasznosítású területekre (a továbbiakban: Natura 2000 gyepterületek), valamint földhasználóikra kell alkalmazni.
(2) * E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú Natura 2000 gyepterületekre, valamint azok földhasználóira.
(3) Amennyiben a Natura 2000 gyepterület egyben védett természeti terület is, úgy az e rendeletben foglaltakat a védett természeti területekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. földhasználó: az, aki a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli;
2. túllegeltetés: a gyep magas állatsűrűséggel történő legeltetésből eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik;
3. zárványterület: olyan, a kaszálás során fennmaradó kaszálatlan terület, amely a kaszálás elől elrejtőző élőlények menekülési lehetőségét biztosító vegetációval nem érintkezik;
4. inváziós és termőhely-idegen növényfajok: a Natura 2000 gyepterületeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat, valamint közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusokat veszélyeztető, az adott Natura 2000 élőhely természetes társulásának részét nem képező, a melléklet szerinti lágy- és fásszárú növényfajok;
5. speciális növényvédőszer-kijuttatás: valamely inváziós vagy termőhely-idegen növényfaj ellen pontos, cseppmentes és célirányos vegyszer-kijuttatással – így különösen a tuskó-, sarj- vagy levélkenés, a pontpermetezés, a tőinjektálás technológia alkalmazásával – történő védekezés.
3. § (1) A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani.
(2) Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
(3) A gyepterület túllegeltetése tilos.
(4) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
(5) Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.
4. § (1) A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.
(2) A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
(3) Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.
(4) * A Natura 2000 gyepterületeken területi természetvédelmi hatóságnak, helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki:
a) a nád irtásához, valamint
b) az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez.
(5) * Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatósághoz a kérelem elektronikus űrlap útján is benyújtható.
5. § (1) A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező.
(2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
(3) A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. § (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak.
(4) Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
| Magyar név | Tudományos név | |
| akác | Robinia pseudo-acacia | |
| amerikai kőris | Fraxinus americana | |
| bálványfa | Ailanthus altissima | |
| keskenylevelű ezüstfa | Elaeagnus angustifolia | |
| fekete fenyő | Pinus nigra | |
| erdei fenyő | Pinus silvestris | |
| gyalogakác | Amorpha fruticosa | |
| kései meggy | Prunus serotina | |
| zöld juhar | Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
| Magyar név | Tudományos név | |
| alkörmös | Phytolacca americana | |
| japánkeserűfű fajok | Fallopia spp. | |
| kanadai aranyvessző | Solidago canadensis | |
| magas aranyvessző | Solidago gigantea | |
| parlagfű | Ambrosia artemisifolia | |
| selyemkóró | Asclepias syriaca | |
| süntök | Echinocystis lobata |
