A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1–8., 10–18., 20–21., 25–29., 31–34., 36–37., valamint 39–40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. * elszámoló számla: olyan a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés időtartama alatt kiállított, az adott elszámolási időszakra vonatkozó számla, amely az elszámolást az elszámolási időszak kezdő és záró mérőállása közötti tényleges fogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzataként tartalmazza;
2. * erőműegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkező, elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hővel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képező, műszakilag független berendezés (kazán, erőgép és generátor, illetve erőgép és generátor a továbbiakban együtt: főberendezés) vagy berendezéscsoport;
2a. * fizető: aki fizetési megállapodásban vállalja a felhasználási helyen felhasznált villamos energia ellenértékének, valamint a rendszerhasználati díjnak és a járulékos költségeknek a megfizetését;
2b. * fogyasztásmérő-berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel együtt;
2c. * kiindulási pont: a meglévő közcélú hálózat azon pontja, amelytől a csatlakozást igénylő kijelölt leágazási pontjáig új közcélú villamos hálózatot kell kiépíteni;
3. * középfeszültség: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültség;
4–5. *
6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került;
7–8. *
9. * mérlegkör felelős: olyan engedélyes, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;
10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;
10a. * nagyfeszültség: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség;
11. * próbaüzem: az üzembe helyezés utolsó szakasza, amelynek célja annak igazolása, hogy az erőműegység a jogszabályokban, a hatósági határozatokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt, folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek üzemelés közben megfelel;
12. * profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas, indirekt mérésre szolgáló távlehívható fogyasztásmérővel vagy a 14/B. §-ban meghatározott felszerelési feltételeknek megfelelő okosmérővel,
13. *
14. * rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezett látszólagos teljesítőképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra biztosítja;
14a. * részszámla: a felhasználó részére az elszámolási időszakon belül rendszeres időközönként kiállított, statisztikai elemzés vagy adatszolgáltatás alapján megállapított villamosenergia-mennyiségen alapuló számla;
15. termelői engedély: a villamosenergia-termelői működési engedély és a kiserőművi összevont engedély;
16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;
16a. * végszámla: a felhasználó részére a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követően kiállított, az adott időszak alatti mérőállás szerinti fogyasztáson és a zónaidőkhöz rendelt tarifák szorzatán alapuló számla;
17. *
18. * energetikai auditálás: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit;
19. * energiahatékonyság: az energia kihozatal és a bevitt energia hányadosa;
20. * energiahatékonyságot javító intézkedések: minden olyan intézkedés, amely az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy megbecsülhető növekedéséhez vezet;
21. * energiahatékonyságot javító programok: a felhasználók egyes csoportjaira vonatkozó energiahatékonyságot javító intézkedések összessége;
22. * elérhető legjobb technológiák: okosméréssel történő mérés adatvédelemére és adatbiztonságára vonatkozó leghatékonyabb, legelőrehaladottabb, gyakorlatban alkalmazható technikák;
23. * interoperabilitás: az okosmérővel történő mérés tekintetében két vagy több energia- vagy kommunikációs hálózat, rendszer, eszköz, alkalmazás vagy alkotóelem együttműködése, információcseréje és -felhasználása;
24. * közel valós idő: a kiegyenlítő energia elszámolási időszakkal megegyező vagy annál kisebb időtartam;
25. * független gazdasági szakértő: felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező szakértő, akinek személyes vagy vagyoni érdeke nem fűződik a kérelmezőhöz vagy a beruházáshoz;
26. * független műszaki szakértő: felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakértő, akinek személyes vagy vagyoni érdeke nem fűződik a kérelmezőhöz vagy a beruházáshoz;
27. * indirekt mérés: kiegészítő készülékként mérőváltót tartalmazó fogyasztásmérő berendezéssel megvalósított mérés.
29. * erőművi telephely: olyan ingatlan, vagy – ha az erőműegység legalább egy berendezése más ingatlanon helyezkedik el – összefüggő, egymással határos ingatlanokat magába foglaló földrajzi terület, ahol a termelő egy vagy több erőműegységben villamosenergiát termel. Az erőművi telephely kiterjed valamennyi olyan ingatlanra, ingatlanrészre, amely az erőműegység berendezéseinek elhelyezésére szolgál;
30. * szaldó elszámolás: olyan elszámolás, amely alapján a háztartási méretű kiserőmű által termelt, a közcélú hálózatba összesen betáplált és a közcélú hálózatból vételezett villamos energiát havi vagy éves elszámolási időszakonként a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján számolják el.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.
1/A. § * (1) Az 50 MW, és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyes az átviteli rendszerirányító álláspontját is tartalmazó kérelmére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke engedélyezheti a miniszteri rendelet szerinti biztonsági energiaforrás-készlet felhasználását, ha a termelői működési engedélyes egy vagy több erőművének normatív energiahordozó-készlete olyan mértékben csökken, hogy az a villamos energia folyamatos termelését veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés szerint felhasznált biztonsági energiaforrás-készlet visszapótlásának határidejéről a Hivatal elnöke határoz.
(3) A Hivatal elnöke az e § szerint hozott határozatait az átviteli rendszerirányítónak is megküldi.
2. § * A VET 10. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Hivatal bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minősül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedély iránti kérelem benyújtásának éve.
3. § * Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából a villamosenergia-kereskedő által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó többletszolgáltatásokat a 26. számú melléklet tartalmazza.
4. § * A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát az üzemeltető mint felhasználó részére az adott elszámolási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató átveszi azzal, hogy az 5. § (5c) bekezdése szerinti, idősoros elszámolással rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek értékesítheti.
5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni. *
(2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.
(3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.
(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. *
(5) * A csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betápláló háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10 éves időszak végével érintett naptári hónap utolsó napjáig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldó elszámolást alkalmaz *
a) a háztartási méretű kiserőmű esetén, amely 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyezésre kerül, valamint
b) a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik.
(5a) * Az (5) bekezdéstől eltérően azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31. napjáig tartó időszakra szaldó elszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában.
(5b) * A háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7. napján nem éves szaldó elszámolást alkalmaz vagy fennálló jogviszony hiányában nem éves szaldó elszámolást kellett volna alkalmaznia az (5) bekezdéstől eltérően a villamosenergia-kereskedő az (5) bekezdés szerinti időszak végével érintett naptári hónap utolsó napjáig havi szaldó elszámolást alkalmaz.
(5c) * Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége irányonként külön-külön kerül megállapításra, *
a) ha a háztartási méretű kiserőmű 2023. szeptember 7. napját követően benyújtott csatlakozási igénybejelentés alapján kerül üzembe helyezésre, az üzembe helyezés időpontjától,
b) ha a 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott csatlakozási igénybejelentés alapján a háztartási méretű kiserőmű csak 2026. január 1. napját követően kerül üzembe helyezésre, az üzembe helyezés időpontjától,
c) üzembe helyezett háztartási méretű kiserőmű esetén bővítés céljából 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján a bővített rész csak 2026. január 1. napját követően kerül üzembe helyezésre, a teljes háztartási méretű kiserőmű vonatkozásában legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésének időpontjától,
d) * az (5) bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű esetén az (5) bekezdés szerinti időszak végét követően, az időszak végét követő naptári hónap első napjától,
e) az (5a) bekezdés szerinti esetben 2024. január 1. napjától,
f) * az (5b) bekezdés szerinti felhasználó esetén a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezését – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végét követő naptári hónap első napjától, de leghamarabb 2024. január 1. napjától, vagy ha a felek már 2023. szeptember 7. napján is így számoltak el,
g) * ha a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője ezt kéri, valamint
h) * a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 7. napját követően benyújtott igénybejelentés alapján valósul meg legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésének időpontját követő naptári hónap első napjától.
(5d) * Nem minősül a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője mint felhasználó és az őt ellátó villamosenergia-kereskedő között fennálló szerződés olyan módosításának, amely az (5c) bekezdés szerinti elszámolás alkalmazását alapozná meg az (5) bekezdésben meghatározott időszak letelte előtt, ha
a) a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője a felhasználási helyén villamosenergia-tárolót helyez üzembe a csatlakozási ponton lekötött vételezési és betáplálási teljesítmény növelése nélkül,
b) a háztartási méretű kiserőműhöz kapcsolódó inverter meghibásodás okán történő helyettesítése névleges teljesítményében azonos vagy kisebb teljesítményű, és a helyettesített berendezéssel azonos vagy magasabb fázisszámú berendezés alkalmazásával történik, valamint
c) az (5) bekezdés a) és b) pontja esetén a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője mint felhasználó az igénybejelentésben meghatározott névleges teljesítőképességű erőműnél kisebb névleges teljesítőképességű erőművet helyez üzembe.
(5e) * A (6) bekezdéstől eltérően a betáplált villamos energiát a háztartási méretű kiserőmű lakossági felhasználó üzemeltetőjével jogviszonyban álló egyetemes szolgáltató a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 4. sorában meghatározott árszabás szerint számolja el
a) az (5) és (5a) bekezdés szerinti esetben és határidőig, ha az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamosenergia-betáplálás áll fenn, és
b) az (5c) bekezdés szerinti esetben.
(5f) * Az (5c) bekezdés szerinti profil elszámolásban vételező rendszerhasználó bruttó elszámolással érintett elszámolási pontja tekintetében – a hálózati engedélyes által biztosított mérési adatok alapján – havi elszámolást kell alkalmazni.
(6) * Amennyiben az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni. *
(7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.
(9) * Az egyetemes szolgáltató fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalanynak (a továbbiakban: áfaalany) minősülő rendszerhasználó esetében az adó- és számviteli jogszabályoknak megfelelő módon kiállított számla benyújtását követő első alkalommal 45 napon belül teljesíti.
(10) * Az egyetemes szolgáltató fizetési kötelezettségét áfaalanynak nem minősülő rendszerhasználó esetében első alkalommal a rendszerhasználó által megtett fizetési kérelem benyújtását, általános érvényű fizetési kérelem alkalmazása esetén az általános érvényű fizetési kérelem benyújtását követő 45 napon belül teljesíti. Az egyetemes szolgáltató a fizetési kérelem formanyomtatványt a honlapján és ügyfélszolgálati irodáiban elérhetővé teszi. A közzétett formanyomtatványtól eltérő formában megtett fizetési kérelem érvénytelen.
(11) * Az egyetemes szolgáltató jogosult a (9) és (10) bekezdés alapján felmerült fizetési kötelezettségét a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője mint felhasználó lejárt tartozásába beszámítani, valamint a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjének tárgyhavi és következő számlájában elszámolni.
5/A. § * Az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (9) bekezdésében előírt konzultációs kötelezettséget az átviteli rendszerirányító a honlapján való közzététel útján teljesíti.
6. § (1) * A mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkör-felelősök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi – hitelezési és ár – kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert működtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelős pénzügyi pozícióinak – teljesítési – kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt.
(1a) * Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése, valamint a VET 13. § (1) bekezdése szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia finanszírozására kötelezett és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi – hitelezési és ár – kockázatainak csökkentése érdekében olyan pénzügyi biztosíték rendszert működtet, amely kezeli a finanszírozásra kötelezett, illetve az értékesítési jogosultsággal rendelkező termelő pénzügyi pozícióinak teljesítési kockázatát jogszabályban meghatározott elszámolási ciklus alatt.
(2) * Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelő rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elősegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezett ez irányú költségeit, valamint a pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezett nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségből adódó pénzügyi kockázatot.
(3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg.
7. § (1) * Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére.
(2) * Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján közzéteszi, és az érintett rendszerhasználónak, a szabályozási képesség lekötésére irányuló megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedőnek (a továbbiakban e §-ban: megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő), valamint az érintett aggregátornak elektronikusan közvetlenül is megküldi.
(2a) * Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján közzéteszi, továbbá az érintett termelői és kereskedői engedélyeseknek elektronikusan közvetlenül is megküldi.
(3) * Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített időtávra vonatkozhat.
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.
(5) * Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidő lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének időpontját a felhívással érintett időszak kezdő időpontjának figyelembevételével határozza meg.
(6) * Ha a rendszerhasználó, az aggregátor, illetve a megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni.
(6a) *
(7) * Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tesz. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
(8) * Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes – hazai vagy külföldi – ajánlattevőkkel az üzletszabályzatában meghatározott szerződésminta alapján szerződést köt.
8. § (1) * A hálózati engedélyes a működési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a működési engedélye hatálya alá tartozó a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a működési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.
(2) * Az átviteli rendszerüzemeltető és az elosztó a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelező tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.
(3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekről az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelői engedélyessel egyeztet.
(4) * Az elosztó évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserőművek számáról (a háztartási méretű kiserőműveket elkülönítve), fajtájáról, beépített névleges teljesítőképességéről, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségéről.
9. § * (1) Az átviteli rendszerirányító a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv (a továbbiakban: hálózatfejlesztési terv) megalapozása érdekében a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről külön-külön elemzést készít.
(2) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti elemzésekben dokumentálja
a) az előző elemzési ciklusban készített változatok értékelését,
b) az adott elemzési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és az ezek alapján kidolgozandó elemzések változatait, és
c) a kidolgozott változatokat.
(3) Az átviteli rendszerirányító a hálózatfejlesztési tervben dokumentálja
a) az előző tervezési ciklusban készített változatok értékelését,
b) az adott tervezési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és a hálózatfejlesztési terv ezek alapján kidolgozandó változatait, és
c) az egyes, részletesen kidolgozott – műszakilag egyenértékű – hálózatfejlesztési változatokat, ennek keretében a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózat állapotát, továbbá a megvalósítandó változatra vonatkozó javaslatot.
9/A. § * (1) A csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot a hálózati engedélyes a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a felhasználók villamosenergia-ellátásának és a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont megváltoztatásával érintett egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, a rendszerhasználó beleegyezése esetén, saját költségén jogosult megváltoztatni.
(2) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont áthelyezése, átalakítása jogát vagy jogos érdekét érinti (a továbbiakban e §-ban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezheti, vagy átalakíthatja, ha az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti, annak műszaki feltételei adottak és a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.
9/B. § * Ha a csatlakozási igény teljesítése során a közcélú hálózat rendelkezésre állásához a hálózati engedélyes más szerv nyilatkozatának beszerzését vagy eljárása lefolytatását kezdeményezte, a megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni, illetve az eljárását lefolytatni és annak eredményéről a hálózati engedélyest tájékoztatni, azzal, hogy amennyiben a szerv nyilatkozatát, illetve eljárását a megadott időtartamban nem teljesíti az engedélyes felé, úgy nyilatkozatát megadottnak, illetve eljárását lefolytatottnak és azt lezáró döntését hozzájáruló döntésnek kell tekinteni.
9/C. § * (1) A nem engedélyköteles kiserőművek csatlakozására vonatkozó igényekre tekintettel az elosztó köteles évente felülvizsgálni a fejlesztési tervét, és a benyújtott igényeket a fejlesztési tervben köteles megjeleníteni.
(2) A nem engedélyköteles kiserőművek csatlakozását a csatlakozási igény beérkezésétől számított legfeljebb 3 éven belül meg kell valósítani.
9/D. § * (1) Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzatban meghatározott objektív és transzparens feltételek szerint a VET 16. § n) pontjában és a VET 35. § (8) bekezdésében foglaltakkal összhangban hathavi rendszerességgel meghatározza a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága – így különösen a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága – szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség korlátját.
(2) A befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség hálózati engedélyesek közötti felosztásának módját az üzemi szabályzat határozza meg.
(3) * A hálózati engedélyes a nagy- és középfeszültségű hálózatra vonatkozó, a befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség-korlátot meghaladó nap- és szélerőművi csatlakozási igényt – a megkötött csatlakozási szerződésnek a csatlakozási pont módosításával, a betáplálási teljesítmény növekedésével vagy csatlakozási pont mögötti nap- és szélerőművi névleges teljesítőképesség növekedésével nem járó módosítását ide nem értve – elutasítja, kivéve, ha *
a) a rendszerhasználó a csatlakozás során vállalja azokat az üzemi szabályzatban meghatározott műszaki feltételeket, amelyek a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosítják, vagy
b) a csatlakozási igény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti, nap- és szélerőművi termelői csatlakozás korlátját figyelembe vevő pályázati eljárástól függő erőművi beruházáshoz kapcsolódik, amelynek keretében rendszerhasználó vállalja azokat a műszaki feltételeket, amely a villamosenergia-rendszer teljesítmény egyensúlyának fenntartását biztosítják.
(4) A hálózati engedélyes a pályázati eljárásban érintett csatlakozási igényre a pályázat eredményétől függő feltételes műszaki-gazdasági tájékoztatást ad.
(5) A befogadható nap- és szélerőművi kapacitást meghaladó mértékű összesített nap- és szélerőművi csatlakozási igény beérkezése esetén a nap- és szélerőművi igényeket az üzemi szabályzatban meghatározott módon kell rangsorolni.
(6) A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló kormányrendelet szerinti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapján megvalósuló, a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának hatékony megvalósítása érdekében szükséges és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozást megvalósító beruházás csatlakozási igénybejelentése esetén a VET 35. § (8) bekezdése szerinti egyedi eljárás alkalmazásának van helye. Az egyedi eljárás az igénybejelentő kérésére a szabad hálózati kapacitás kiosztási eljárástól függetlenül is lefolytatható, és a csatlakozási szerződés a szabad hálózati kapacitás kiosztási eljárástól függetlenül megköthető, ha az igénybejelentő vállalja a (3) bekezdés a) pontja szerinti és az egyedi eljárásban meghatározott műszaki feltételek teljesítését.
(7) Ha a hálózati engedélyes a (6) bekezdésben meghatározott eljárás esetén új csatlakozási pontot jelöl ki, az eljárás során megvizsgálja, hogy az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelése milyen elosztói rugalmassági szolgáltatás beszerzésével valósítható meg. Invertert tartalmazó erőmű esetén az elosztói rugalmassági szolgáltatás lehetőségének vizsgálata során a hálózati engedélyes figyelembe veszi az inverter meddőteljesítmény szabályozó képességét is. A hálózati engedélyes a (6) bekezdés szerinti műszaki feltételek meghatározása során figyelembe veszi az elvégzett vizsgálat eredményét.
9/E. § * (1) Az igénybejelentő a VET 27. § (3c) bekezdése alapján megkezdett kivitelezésről haladéktalanul tájékoztatja a hálózati engedélyest.
(2) A VET 27/A. § (1) bekezdése szerinti megtérítés során – a legkisebb költség elve figyelembevételével – a költségek igazolt mértéke legfeljebb a Hivatal által megállapított csatlakozási vezetékdíjak kétszereséig terjedhet.
10. § (1) * Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi.
(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.
11. § * (1) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező szerződés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerződés) kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Ha az elosztó üzletszabályzata alapján a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolása kizárólag a mért fogyasztás alapján történhet, a 14. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően a mérőhely kialakításának költségét az elosztó viseli.
11/A. § * A Hivatal által a VET 37. § (1) bekezdése szerinti hatáskörben folytatott eljárás során – a rendszerösszekötő vezetékre vonatkozó mentesítési kérelem elbírálásának elősegítése céljából – az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatal részére a közcélú hálózattal kapcsolatosan véleményt adni. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.
11/B. § * A hálózati engedélyesek a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére a VET 35. § (8) bekezdése szerint kiosztható szabad kapacitásokat a szabad kapacitások közzétételéhez igazodóan, közös országos szintű előkészítő eljárásban
a) a hálózat műszaki jellemzői és
b) a nap- és szélerőművi csatlakozási igények tekintetében az átviteli rendszerirányító által a 9/D. §-ban meghatározott korlát
szerint határozzák meg.
11/C. § * (1) Az elosztó hálózati engedélyes hálózathasználati szerződésekben foglalt ügyletek biztosítása érdekében jogosult a rendszerhasználóktól előzetesen szerződéses biztosítékot kérni. A szerződéses biztosítékra vonatkozó részletes rendelkezéseket – különösen a különböző biztosítékok közötti választás szabályait, a biztosíték igénybevételeinek eseteit, feltételeit, elszámolását – az elosztó hálózati engedélyes üzletszabályzata tartalmazza, és azokat az elosztó hálózati engedélyes honlapján az üzletszabályzat ezt megállapító módosításának hatálybalépése előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra hozza.
(2) Az elosztó hálózati engedélyes szerződéses biztosítékként az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban letelepedett pénzintézet által nyújtott biztosítékot köteles elfogadni.
(3) A rendszerhasználó a szerződéses biztosíték értékét az elosztó hálózati engedélyes VET-ben, az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szerződésében foglalt határidőig tartja fenn, valamint az üzletszabályzatban foglaltak szerint feltölti.
(4) Ha a rendszerhasználó nem vállalja a hálózathasználati szerződésben foglalt feltételeket, szerződéses biztosítékokat, az elosztó hálózathoz való hozzáférése megtagadható.
(5) Ha az elosztó hálózati engedélyes az üzletszabályzatában vevőminősítési rendszert alkalmaz, annak alapján a rendszerhasználó a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentesülhet.
(6) Az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő közötti ügylet biztosítása érdekében az elosztó hálózati engedélyes – az egyetemes szolgáltatót kivéve – jogosult szerződéses biztosítékot kérni. A szerződéses biztosítékra vonatkozó részletes rendelkezéseket – különösen a különböző biztosítékok közötti választás szabályait, a biztosíték igénybevételeinek eseteit, feltételeit, elszámolását – az elosztói szabályzat tartalmazza.
12. § * (1) A közvetlen vezeték üzemeltetője felelős a közvetlen vezeték zavartalan és biztonságos működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért és a villamos energia vételezőhöz történő továbbításáért.
(2) A közvetlen vezeték üzemeltetője az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára vonatkozóan a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köthet, amely alapján a hálózati engedélyes az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontján a közvetlen vezeték üzemeltetője rendelkezésére áll.
(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közcélú hálózat használatáért a (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyesnek rendszerhasználati díjat fizet. A közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti elszámolás az erőművi vételezést mérő fogyasztásmérő berendezés, továbbá az erőmű és a közvetlen vezeték csatlakozási pontján felszerelt mérőberendezés adatai alapján történik.
(4) A termelő, a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték üzemeltetője a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása és a közvetlen vezetékről ellátott vételezők ellátása céljából.
(5) Az erőmű üzemszünete esetén követendő szabályokról és eljárásrendről rendelkezni kell
a) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződésében,
b) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a termelő közötti szerződésben, valamint
c) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezetékről ellátott vételező közötti, a közvetlen vezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződésben (a továbbiakban: közvetlen vezeték használati szerződés).
12/A. § * (1) A közvetlen vezeték használati szerződésnek a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező vonatkozásában tartalmaznia kell a 13/D. §-ban meghatározott rendelkezéseket azzal, hogy a magánvezeték alatt közvetlen vezeték értendő, valamint a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A vételező, a hálózati engedélyes, a termelő és a közvetlen vezeték üzemeltetője megállapodik a VET 38. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak betartását biztosító eljárásrendről, amelyet a VET 38. § (3) bekezdésében foglalt megállapodáshoz csatolni kell.
(2) A közvetlen vezeték üzemeltetőjének felelőssége a vételezővel szemben – figyelemmel a 12. § (5) bekezdésének erőmű üzemszünetére vonatkozó rendelkezésére is – a villamos energiának az erőmű csatlakozási pontjától a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező kapcsolódási pontjáig történő szállítására terjed ki.
(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közvetlen vezeték használati szerződés szerinti ütemezésben gondoskodik a vételező villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, a számlázás alapjául szolgáló hiteles mérési adatok gyűjtéséről és számításáról.
(4) A közvetlen vezetékhez való hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik a közvetlen vezeték használati szerződésben rögzített ellátásbiztonságot és a szolgáltatásminőséget, továbbá biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot.
(5) A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemviteli naplót vezet a 13. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint, valamint köteles a vezetékes szolgáltatás díját illetően a 13. § (5) bekezdésében – a felhasználóra vonatkozó rendelkezések kivételével – a magánvezetékes szolgáltatás díjára vonatkozó szabályokat alkalmazni.
(6) Ha a vételező a közcélú hálózathoz kizárólag közvetlenül kíván csatlakozni, a közvetlen vezeték engedélyese biztosítja a közcélú hálózatra csatlakozásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködik.
13. § * (1) A magánvezeték engedélyese köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan, a jogszabályokban, a hatósági előírásokban és a szabványokban rögzített minőségi és üzembiztonsági elvárásoknak megfelelő módon üzemeltetni.
(2) A magánvezeték engedélyese üzemviteli naplót vezet a magánvezetékről ellátott vételezőt és felhasználót érintő üzemszünetről, hálózati kiesésről, üzemzavarról és feszültségingadozásról, továbbá a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval a magánvezetékes szolgáltatással kapcsolatos levelezéséről.
(3) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, és arról számára – kérése esetén – másolatot vagy kivonatot kell biztosítani, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan tájékoztatást kell nyújtani. A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli naplóban észrevételeit feltüntetheti.
(4) A magánvezeték engedélyese az üzemviteli naplót és a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval folytatott levelezését két évre visszamenőleg megőrzi.
(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatást a vételező, a felhasználó és a termelő részére szerződéses megállapodásban foglalt, költségalapú díj ellenében nyújtja. A díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint – figyelemmel a Hivatal honlapján közzétett villamos energia rendszerhasználati módszertanra – az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget.
(6) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatási és a továbbadási tevékenységéről köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a tevékenységenkénti átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és – az egyéb tevékenységeivel szemben is – kizárja a keresztfinanszírozást.
13/A. § * (1) A magánvezeték engedélyese naptári évente, az adott üzleti évet követően kiértékeli az engedélyköteles tevékenységével kapcsolatos működését az üzemviteli naplóban foglaltak és a 13. § (6) bekezdés szerinti adatok alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiértékelésben éves összefoglaló adatokkal külön be kell mutatni, hogy
a) a továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára meghaladta-e az adott üzleti évre vonatkozóan beszerzett villamos energia átlagárát,
b) a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetett rendszerhasználati díjakat haszonszerzés nélkül hárította-e át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott vételezőkre, és
c) a magánvezetékes szolgáltatási tevékenysége során miként alkalmazta a 13. § (5) bekezdés igazolt költségalapú díjra vonatkozó meghatározását.
(3) A kiértékeléshez a vételezők és a (2) bekezdés c) pontja esetén felhasználók részére hozzáférési jogot kell biztosítani.
13/B. § * (1) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a VET 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a VET 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat. *
(2) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó felhasználónak magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kapcsolódási ponton a hálózati engedélyes által mért – a felhasználó által felhasznált – villamosenergia-mennyiség után a közcélú hálózatra csatlakozás feszültségszintjéhez igazodó rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes részére a felhasználó fizeti meg.
13/C. § * (1) Amennyiben a magánvezeték engedélyese villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, erről a vételezőt a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy a vételezőnek történő továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hálózati engedélyes nevét és ügyfélszolgálati irodájának címét, továbbá a magánvezeték használatára irányuló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződés (a továbbiakban: magánvezeték-használati szerződés) megkötésének vagy módosításának részletes feltételeit, valamint a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó ajánlatot.
(3) Amennyiben a vételező a továbbadás megszűnését követően felhasználóként a magánvezetéken keresztül kíván villamos energiát vételezni, a VET 39/B. §-a alapján legkésőbb a továbbadás megszűnéséig
a) a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést,
b) a magánvezeték engedélyesével magánvezeték-használati szerződést köt, vagy meglévő szerződését módosítja, valamint
c) villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.
(4) A hálózathasználati szerződés megkötéséhez az új vagy módosított magánvezeték-használati szerződésben a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjának a felhasználóra vonatkoztatott rendelkezésre állás feltételeiről a felek megállapodnak.
(5) Amennyiben a vételező a közcélú hálózatra közvetlenül kíván csatlakozni, legkésőbb a továbbadás megszűnéséig a hálózati engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést, továbbá villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.
(6) A magánvezeték engedélyese 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergia-kereskedelmi engedély részére kiadásra került. A magánvezeték engedélyese a felhasználóvá vált vételező folyamatos ellátásának megvalósulásáig, de legfeljebb a villamosenergia-kereskedelmi engedélyének megszerzését követő 60 napig köteles a továbbadást változatlan feltételek mellett folytatni.
(7) A hálózati engedélyes, a magánvezeték engedélyese és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása céljából.
13/D. § * (1) A vételezővel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történő kapcsolódásra, a magánvezetékes hálózati szolgáltatásra, valamint a vételező esetében a továbbadásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell
a) a kapcsolódási pont helyét;
b) a kapcsolódási pont kapacitását (kVA) és műszaki jellemzőit;
c) vételező esetében a kapcsolódási ponton használt teljesítményt (kVA), annak megjelölésével, hogy a használt vagy a rendelkezésre álló teljesítmény ideiglenesen vagy véglegesen kerül-e a vételezőnek átadásra, felhasználó esetében a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményt (kVA);
d) a vételezői vagy felhasználói berendezés műszaki jellemzőit;
e) szükség esetén a vételezői vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékét és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokat;
f) a magánvezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait;
g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;
h) az üzembiztonság, a műszaki követelmények, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás, fejlesztés terén nyújtott szolgáltatásokat;
i) vételező esetében a villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezéseket, ennek keretében a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és vételezői kötelezettségeket, a mérési helyet, a mérőberendezések kiépítésének általános feltételeit, a mérési időszakok meghatározását, valamint a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának és cseréjének szabályait;
j) a számlázás és a számlakifogás szabályait;
k) a díjfizetés részletes szabályait, ideértve a magánvezeték használatához kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjak fizetésének szabályait is;
l) a vételezővel vagy a felhasználóval történő kapcsolattartás, a 13. § (2) bekezdés szerinti üzemviteli naplóhoz és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti kiértékeléshez történő hozzáférés módját, valamint a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyessel vagy a villamosenergia-kereskedővel szembeni fizetési késedelembe eséséről szóló tájékoztató közzétételének módját;
m) a vételezői, illetve felhasználói panaszok kezelésének és ügyintézésének rendjét, valamint helyét;
n) a vételezőből felhasználóvá válás általános feltételeit, kiterjedve
na) az eljárásrendre,
nb) a közvetett rendelkezésre állás feltételeire, valamint
nc) az elszámolás kialakítása céljából a hálózati engedélyessel történő együttműködés szabályozására;
o) az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokat, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontját és várható időtartamáról történő előzetes értesítés módját, továbbá eseti üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás és értesítés szabályait;
p) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a vételezőnek és a felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból fizetési késedelem miatt vagy egyéb okból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolásának eseteire és eljárásrendjére; és
q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az (1) bekezdés n) pont nb) alpontja szerinti közvetett rendelkezésre állás biztosítása, valamint az (1) bekezdés p) pontja szerinti kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet, és a hálózati engedélyes észrevételeit az (1) bekezdés szerinti szerződések tartalmának kialakításához figyelembe veszi. Az egyeztetésről a magánvezeték engedélyese írásos emlékeztetőt készít.
13/E. § * Arra a felhasználóra, aki a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 13–13/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni.
14. § (1) *
(2) * Nem profil alapú elszámolású rendszerhasználók esetén a hálózati engedélyes terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérővel biztosítja a mérést és legalább naponta elvégzi a mérési adatok távlehívását.
(3) * A villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni az átviteli rendszerirányító részére. Ezen túlmenően a hálózati engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat azok rendelkezésre állásától számított 3 napon belül köteles továbbítani az érintett felhasználóval jogviszonyban álló kereskedő és egyetemes szolgáltató részére, a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.
(4) * A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes – a magánvezeték engedélyese és a közvetlen vezeték engedélyese kivételével – az átviteli rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat, valamint a fogyasztásmérő berendezés hitelességére vonatkozó dokumentumokat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hálózathasználati szerződésből eredő igények elévüléséig megőrizni és az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.
(6) Az adatforgalom biztosításához szükséges modemről, a távlehívható fogyasztásmérőről, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.
(7) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.
(8) * Ha a felhasználási hely esetében indirekt mérés kerül kialakításra, a távlehívható fogyasztásmérő távleolvasását lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat felhasználási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és költsége, beleértve az előfizetési díjat is, a felhasználót terheli.
(9) * A hálózati engedélyes – ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást végeznek, és a felhasználó nem rendelkezik fogyasztásmérő-berendezéssel – a felújítást követően köteles gondoskodni fogyasztásmérő-berendezés felszereléséről.
14/A. § * (1) * A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén, a Hivatal javaslata alapján dönt az elektronikus fogyasztásmérési-rendszer bevezetéséről. A bevezetés időpontjának megállapításakor és a javaslat benyújtásakor figyelembe kell venni:
a) a kor technikai-technológiai lehetőségeihez mérten az energia rendszer hatékonyságát szolgáló, rendelkezésre álló, egységesen elfogadott és kiforrott műszaki megoldásokat,
b) a rendelkezésre álló technikai megoldások pénzügyileg ésszerű és a potenciális energia-megtakarításhoz képest arányos mértékű hazai bevezetési költségét,
c) a rendszer nemzetközi tapasztalatait.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a Hivatal évente tájékoztatja a Kormányt.
14/B. § * (1) Az elosztó okosmérőt szerel fel a kisfeszültségen a 3 x 80 A vagy az alatti csatlakozással rendelkező felhasználó részére, ha a felhasználási helyen indirekt mérés vagy előre fizetős mérés kialakítására nem került sor, és
a) a felhasználási helynek – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint külön mért berendezések áramköreinek teljesítménye nélkül – számított teljesítménye – új felhasználási hely csatlakozása vagy a felhasználási hely teljesítménybővítése esetén – eléri vagy meghaladja a 3 x 32 A-t, vagy
b) a felhasználási helyen háztartási méretű kiserőmű kerül a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatásra, vagy
c) a háztartási méretű kiserőmű esetében a fogyasztásmérő-berendezés hitelesítési ideje lejárt.
(2) Az elosztó egy éven belül a kisfeszültségű hálózatról ellátott, 3 x 80 A vagy az alatti csatlakozással rendelkező felhasználási helyen a fogyasztásmérőt okosmérőre cseréli, ha
a) a felhasználási hely – a Hivatal elnökének a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló rendelete szerint kisfeszültségű profilos elosztási díjjal elszámolt – villamos energia fogyasztása az előző éves elszámolási időszakban elérte vagy meghaladta az 5000 kWh/év mennyiséget, és
b) a felhasználási helyen nincs indirekt vagy előre fizetős mérő felszerelve.
(3) Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó igénybejelentő vagy felhasználó jogosult a Hivatal elnökének a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló határozatában meghatározott díj megfizetése mellett az elosztótól okosmérő felszerelését igényelni. A 16. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az elosztó a felhasználó igénybejelentésének kézhezvételétől számított 4 hónapon belül – amely időtartamba a mérőhely kialakítási munkálatok ideje nem számít bele – felszereli az okosmérőt.
(4) Az okos mérési rendszernek alkalmasnak kell lennie a fogyasztás kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal történő mérésére és elszámolására. Az okosmérő és az okosméréshez kapcsolódó rendszer biztosítja az adatkommunikációs és az adatfeldolgozó rendszer biztonsági és kiberbiztonságának elérhető legjobb technológiák melletti védelmét az arányosság figyelembevételével, az interoperabilitást, valamint azt, hogy a felhasználó a felhasználói energiagazdálkodás elősegítése érdekében közel valós idejű hozzáférést kapjon a nem hiteles fogyasztási adataihoz.
(5) Az okosmérő és az okosméréshez kapcsolódó rendszer minimális működési és műszaki követelményeit az elosztói szabályzat tartalmazza. A minimális működési és műszaki követelmények meghatározása során figyelembe kell venni az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló, 2012. március 9-i 2012/148/EU bizottsági ajánlásban foglaltakat, a vonatkozó európai szabványokat vagy azt teljesítő egyenértékű műszaki megoldásokat, a legjobb gyakorlatokat, valamint az okosmérővel való mérés és a villamosenergia-rendszer fejlesztési lehetőségeit.
(6) * Az elosztó – az okosmérővel rendelkező felhasználók profil alapú elszámolásból való kikerülésére való felkészülés céljából – a villamosenergia-kereskedő kérése esetén átadja a villamosenergia-kereskedővel jogviszonyban álló, okosmérővel rendelkező felhasználók tekintetében rendelkezésére álló, kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakoriságú mérési adatait.
14/C. § * (1) Az elosztó és a villamosenergia-kereskedő a honlapján, valamint – ha ügyfélszolgálatot működtet – ügyfélszolgálatán tájékoztatja a felhasználót az okosmérő és a hozzá kapcsolódó rendszer működéséről, különösen az okosmérő teljes körű funkcióiról, a felhasználó és az elosztó általi leolvasás menetéről, az energiafogyasztás figyelemmel kíséréséről, valamint a személyes adatok gyűjtéséről és kezeléséről.
(2) Az elosztó az elosztói szabályzatban és a villamosenergia-kereskedő a kereskedelmi szabályzatban külön fejezetben határozzák meg
a) az okosmérő által kezelt adatokat,
b) az adatkezelés célját és módját, valamint
c) azokat az előírásokat, amelyek biztosítják a felhasználó adatainak védelmét és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést.
(3) Az elosztó a felhasználó kérésére ingyenesen, korlátozástól mentesen és biztonságosan elérhetővé és megtekinthetővé teszi a felhasználó és a meghatalmazása alapján eljáró harmadik fél számára
a) az okosmérőből kinyert hitelesített fogyasztási adatokat, így a betáplált és a vételezett villamos energia mennyiségére és idejére vonatkozó adatokat,
b) energiahatékonysági programok, keresletoldali válaszintézkedés és további szolgáltatások igénybevételének elősegítése érdekében az okosmérőből kinyert nem hitelesített közel valós idejű fogyasztási adatokat.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatok biztosítása megkülönböztetés-mentesen, átlátható módon, kommunikációs interfész alkalmazásával vagy távolról történő hozzáférés biztosításával történik. Az elosztónak az adatokat olvasható, az összehasonlítást és az értelmezést lehetővé tevő formátumban kell biztosítani. A szolgáltatott adatok tájékoztató jellegűek.
15. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználó villamosenergia-felhasználása a VET 40. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, és tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.
(2) *
16. § (1) * Az elosztók a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel vagy okosmérővel nem rendelkező felhasználók villamosenergia-felhasználás mérése és számlázása érdekében – egymással együttműködésben kialakított egységes módszertan alapján – a különböző felhasználói csoportok felhasználási szokásairól profilokat készítenek.
(2) * Az elosztó – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a felhasználó kérésére a 14. § (6)–(8) bekezdés szerinti költségviselési rendelkezések alkalmazásával távlehívható fogyasztásmérőt szerel fel.
(3) * Nem kötelezhető terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő felszerelésére az elosztó azon, a kisfeszültségű hálózatról ellátott felhasználók tekintetében, akik (amelyek)
a) * profilon alapuló elszámolás alapján vételezik a villamos energiát,
b) közvilágítás vagy egyéb, a közvilágítási elosztó hálózatról ellátott vagy azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzőtábla, reklámvilágítás stb.) céljára vételeznek,
c) * okosmérővel rendelkeznek.
17. § * Az elosztó a profilokat köteles a Hivatal megkeresésére, de legalább kétévente külön megkeresés nélkül is felülvizsgálni, a vizsgálat lezárását követő 30 napon belül a vizsgálat eredményéről a Hivatalt írásban tájékoztatni és amennyiben szükséges, a profilok módosítását kérelmezni.
18. § (1) * A profil elszámolású felhasználót a felhasználási hely szerinti területen működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles a profilok alapján besorolni. Az elosztó a besorolást objektív módon, az elosztói szabályzatban és az üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles végrehajtani.
(2) * A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint vételező felhasználók profilját a fényforrásoknak az előtétekkel és egyéb tartozékokkal együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele, a közvilágítási naptár vagy a tényleges kapcsolások alapján meghatározott világítási időtartam szerint kell meghatározni.
19. § * A profil elszámolású felhasználó által fizetett rendszerhasználati díjak tartalmazzák a menetrend kiegyensúlyozásának költségeit is a Hivatal határozatában meghatározottak szerint.
20. § * A profil elszámolású felhasználóval az adott időszakra vonatkozó mért fogyasztás és az ugyanezen időszakra statisztikai elemzéssel előre megbecsült fogyasztás különbségét a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az elosztó és a kereskedő üzletszabályzatában, valamint a hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződésekben meghatározottak szerint kell – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal elszámolni.
20/A. § * (1) * Ha a VET 40. § (4b) bekezdése szerinti ismételt leolvasás és az időpont-egyeztetés is eredménytelen, a hálózati engedélyes a becsült mérőállást megállapítja, valamint 5 napos határidő megjelölésével tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható értesítési módon felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontot legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó idősávban kell meghatározni. Az értesítés tartalmazza a hálózati engedélyes időpont egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítést a hálózati engedélyes úgy teszi meg, hogy az legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére álljon.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítés ellenére a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a hálózati engedélyest a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.
(3) * Ha a VET 40. § (4b) bekezdésére figyelemmel becsült mérőállás a VET 40. § (4b) bekezdése vagy az (1) bekezdés szerinti ismételt leolvasáskor megállapított mérőállásnál
a) nagyobb, akkor az engedélyes a becsült mérőállással kiállított elszámoló számlát módosítja vagy érvényteleníti és új elszámoló számlát állít ki a leolvasott mérőállás alapján,
b) kisebb vagy azzal egyenlő, akkor az engedélyes a leolvasott és a becsült mérőállás különbözetéről elszámoló számlát állít ki.
21. § * (1) A felhasználói típuscsoportokra kidolgozott profilokat az elosztói szabályzat tartalmazza.
(2) A mérlegkörök elszámolásához szükséges elszámolási mérési adatok képzését és továbbítását a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
(3) A profilozási és felhasználói elszámolási eljárás, az engedélyesek egymás közötti elszámolásának részletes szabályait, valamint a mérés kialakításának követelményeit a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
21/A. § * (1) Az engedélyes biztosítja, hogy a számlázás és az elszámolás a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon, valamint a számla megjelenítése világos és érthető legyen.
(2) * Távlehívható fogyasztásmérővel végzett mérés esetén az elszámolás alapját képező mennyiség megállapítására vonatkozó módszertant az elosztói szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a kezdő és záró mérőállások különbségével való egyezést, valamint a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon.
(2a) * A távlehívható mérő kiolvasásának sikertelensége esetén az elosztó az elosztói szabályzatban rögzített módszertan alapján becsléssel állapítja meg az elszámoláshoz szükséges mérési adatokat. Sikeres kiolvasást követően a becsült és kiolvasott adatok alapján adódó különbözettel legkésőbb a soron következő számlában el kell számolni.
(2b) * A Hivatal a villamosenergia-kereskedő VET 45. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését ellenőrzi.
(3) * A számlán fel kell tüntetni a
a) villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott értékesítési árát,
b) a fogyasztási időszakra vonatkozó elszámolt energiafogyasztást,
c) a fizetési határidőt, valamint
d) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy minden energiaforrás részesülhet olyan ösztönzőkből, amelyeket nem a részletezett árban feltüntetett illetékeken keresztül finanszíroznak.
(3a) * Elszámoló számla vagy végszámla esetén a villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott – évközi árváltozás esetén az évközi időszakos – értékesítési árát, valamint a kezdő és a záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt az elszámolási időszakra vonatkozó tényleges energiafogyasztást kell feltüntetni.
(3b) * A számlán vagy az ahhoz csatolt dokumentumban – internetes vagy egyéb elektronikus elérési útvonal megjelölésével – az alábbi információk jól látható módon történő feltüntetésével tájékoztatni kell a felhasználót
a) határozott idejű szerződés esetén a szerződés lejártának időpontjáról,
b) a kereskedőváltás feltételeiről, előnyeiről,
c) a felhasználó bíróságon kívüli vitarendezéssel kapcsolatos jogairól és elérhetőségeiről,
d) az egyablakos kapcsolattartó pont elérhetőségéről,
e) a Hivatal által üzemeltetett Összehasonlító eszköz elérhetőségéről, valamint
f) az engedélyes ügyfélszolgálatának telefonszámáról, e-mail-címéről, valamint a felhasználó azonosításához szükséges egyedi azonosítójáról.
(4) * A profil alapú felhasználó esetén az elszámoló számla akkor alapulhat az elosztó általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított villamosenergia-mennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan a leolvasás meghiúsult.
(5) A villamosenergia-kereskedőnek és – a fogyasztási adatok, valamint a c) pont tekintetében – az elosztónak az elszámoló számlán vagy a számlához csatoltan tájékoztatásul fel kell tüntetni
a) * a felhasználó elszámolt energiafogyasztásának a megelőző elszámolási időszak azonos időszakában mért fogyasztással grafikus formában történő összehasonlítását, ha ez az adat ugyanazon szerződés alapján rendelkezésre áll,
b) a lakossági fogyasztók részére az átlagos villamosenergia-fogyasztással történő összehasonlítást vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét, és
c) a 23/A. § (6) és (7) bekezdésében megjelölt elérhetőségeket.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat és információkat
a) az elszámoló számla mellett legalább egy részszámlán vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, vagy
b) legalább negyedévente – az elszámoló számlán, valamint a részszámlákon vagy azokhoz csatoltan – fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, és ezt kéri vagy elektronikus számlázást választott.
(6a) * Ha a villamosenergia-vásárlási szerződés rendelkezik a villamos energia árára, vagy a villamosenergia-fogyasztással összefüggő valamely kedvezmény villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépését követő változásáról a változást, annak hatálybalépésével együtt a villamosenergia-kereskedő a szerződés alapján kiállított számlán feltünteti.
(7) Az engedélyes a felhasználó számára a távleolvasott adatokhoz honlapján hozzáférést biztosít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően és az üzletszabályzatában meghatározott módon.
(8) * A villamosenergia-kereskedő jogosult a felhasználó lejárt tartozásába beszámítani az elszámolás vagy a számlakifogás eredményeképpen jelentkező túlfizetés (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: túlfizetés) összegét. A túlfizetés összegét a villamosenergia-kereskedő a felhasználó következő számláiban akkor számolhatja el, ha a felhasználó eltérően nem rendelkezik. A villamosenergia-kereskedő szerződésszegés miatt felmerülő fizetési kötelezettségét a felhasználó lejárt tartozásába beszámíthatja, valamint a felhasználó következő számláiban elszámolhatja.
21/B. § * (1) * A villamosenergia-kereskedő és az elosztó az elektronikus számlázást a felhasználó részére térítésmentesen biztosítja.
(1a) * A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a nem lakossági felhasználó részére kizárólag elektronikus számlát bocsát ki.
(2) Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség – jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.
21/C. § * (1) * A villamosenergia-kereskedő a honlapján, valamint – ha ügyfélszolgálatot működtet – az ügyfélszolgálatán tájékoztatja a felhasználót a több zónaidős és rugalmas árszabást tartalmazó szerződés lehetőségéről, költségéről, kockázatáról, szükség esetén távlehívható fogyasztásmérő felszerelésének kötelezettségéről.
(2) A több zónaidős és rugalmas árszabást tartalmazó szerződésre történő áttérés csak a felhasználó hozzájárulásával történhet.
22. § * (1) A villamosenergia-kereskedő a működési engedélye alapján jogosuIt a villamos energia határon keresztül történő be- és kiszállítására is.
(2) Villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő is kezdeményezheti. Ha a villamosenergia-kereskedő ajánlatot tesz a felhasználó részére, annak minden lényeges körülményt, de legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
a) az ajánlat hivatkozásra alkalmas azonosító számát,
b) a villamosenergia-kereskedő főbb adatait (társaság neve, székhelye, a villamosenergia-kereskedelmi engedély száma, honlapjának címe, ügyfélszolgálatának címe és nyitvatartási ideje és üzletszabályzatának internetes elérési útvonala),
c) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás nyújtása megkezdhető,
d) a villamos energia árát vagy az ár meghatározására vonatkozó módszertant,
e) az ajánlati kötöttség időtartamát,
f) a létrejövő jogviszony minden lényeges elemére kiterjedő tájékoztatást,
g) a villamosenergia-vásárlási szerződés tervezetét, és
h) a szerződés megszüntetésének vagy felbontásának egyes eseteit és feltételeit.
(3) * A villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-vásárlási szerződés bármelyik fél általi felmondása esetén – ide nem értve a 22/A. § (1a) bekezdése szerinti felmondást – legkésőbb a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése előtt 21 nappal, azonnali hatályú felmondás esetén a szerződés megszűnését követően haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti tartalommal.
22/A. § * (1) * Ha a villamosenergia-kereskedő vagy a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a felek a változást legkésőbb – az (1e) bekezdésben foglalt kivétellel – a változástól számított 15 napon belül kötelesek a másik szerződő félnek az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni.
(1a) * A felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a villamosenergia-vásárlási szerződését is felmondja.
(1b) * A felhasználó (1) bekezdés szerinti bejelentésének kizárólag a következőket kell tartalmaznia:
a) a felhasználási helyre vonatkozóan
aa) a felhasználási hely címe és egyedi azonosítója,
ab) a fogyasztásmérő berendezés gyári száma és
ac) a fogyasztásmérő berendezés mérőállása, valamint a mérőállás megállapításának dátuma,
b) a felhasználó
ba) * neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje természetes személy esetében, neve, cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű azonosítója és adószáma jogi személy vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében,
bb) új lakóhelyének vagy székhelyének címe, tartózkodási helyének címe vagy értesítési címe,
bc) telefonos elérhetősége és
bd) villamosenergia-kereskedőnél nyilvántartott felhasználói azonosító száma,
c) a felhasználó nyilatkozata, hogy a villamosenergia-vásárlási szerződését felmondja,
d) a felhasználó személyében bekövetkezett változás jogcíme,
e) az új felhasználó esetében az új felhasználó
ea) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje természetes személy esetében, neve, székhelye, cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű azonosítója és adószáma jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében,
eb) lakóhelyének címe, tartózkodási helyének címe vagy értesítési címe és
ec) telefonos elérhetősége,
f) a bejelentés kelte és
g) a felhasználó vagy az (1e) bekezdés esetében a bejelentő – és új felhasználó esetében az új felhasználó – aláírása.
(1c) * Az új felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolhatja a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére – valamint ha az új felhasználó a hálózathasználati szerződés villamosenergia-kereskedő által történő kezelését kéri, az arra vonatkozó nyilatkozatot és a hálózathasználati szerződés megkötésére – vonatkozó felhasználói igénybejelentést.
(1d) * Az (1) bekezdés szerinti bejelentés formanyomtatványon is megtehető. A villamosenergia-kereskedő az ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé az (1b) bekezdés szerinti adattartalommal, honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, valamint azt kérés esetén a felhasználó és az új felhasználó számára postai úton is megküldi. A formanyomtatványt a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(1e) * A felhasználó elhalálozása esetén az elhalálozás tényét legkésőbb annak napjától számított hat hónapon belül kell a villamosenergia-kereskedő számára bejelenteni. A bejelentésnek legalább az (1b) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)–g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia, figyelemmel az (1g) bekezdésben előírtakra.
(1f) * Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő kezeli megbízottként, a felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a hálózathasználati szerződésének felmondásáról is nyilatkozik.
(1g) * A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti bejelentés során a villamosenergia-kereskedővel létrehozandó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötéséhez szükséges jogcímmel rendelkeznie, és erről a bejelentés során nyilatkoznia kell.
(2) * A 2. számú melléklet 13.1. pontjától eltérően, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli,
a) a felhasználó (1) bekezdés szerinti bejelentésének tartalmaznia kell a 2. számú melléklet 13.1. pontja szerinti nyilatkozatot, és
b) * a villamosenergia-kereskedő köteles a bejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül a hálózati engedélyest a változásról – amennyiben a felhasználó kérte a felhasználási hely helyszíni ellenőrzését – értesíteni, a mérőhely-ellenőrzést megrendelni, továbbá a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének napjára a hálózathasználati szerződés hálózati engedélyesnél történő felmondásáról intézkedni.
(3) Ha a felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentést
a) elmulasztja, vagy
b) a hálózati engedélyes helyszíni ellenőrzését megakadályozza,
és a felhasználó a felhasználási helyen a villamos energia felhasználásával felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig a felhasználó felel a villamosenergia-kereskedővel szemben a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltak alapján fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint a szerződésszegő vételezés jogkövetkezményeiért, amíg a hálózati engedélyes a felhasználási hely ellenőrzését a felhasználó bevonásával nem végezte el. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót terheli.
(4) Ha a villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a hálózati engedélyes értesítése és a mérőhely-ellenőrzés megrendelése elmulasztásának jogkövetkezményeiért a villamosenergia-kereskedő felel.
(5) * Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést az új felhasználó teszi meg, és nem tud olyan mérőállást megadni, amelyet a felhasználó az aláírásával elfogadott, valamint nem kezdeményezi a 2. számú melléklet 13.2. pontja szerinti helyszíni ellenőrzést, az (1b) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti mérőállásnak a villamosenergia-kereskedő számlázási rendszere alapján utolsó – a felhasználóváltás időpontjához képest 30 napnál nem régebben kiállított – kiegyenlített számlának megfelelő mérőállást kell tekinteni.
22/B. § * (1) A villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, valamint a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámol, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is. Az elszámolás részletes szabályait a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(2) Amennyiben a felhasználó külön hálózathasználati szerződéssel nem rendelkezik vagy azt megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli, az elszámolást a felek a hálózathasználati jogviszony tekintetében is elvégzik. Az elszámolás eredményeként esetlegesen megállapított visszafizetendő összeget a villamosenergia-kereskedő az elszámolást követő 8 napon belül visszafizeti a felhasználónak az üzletszabályzatában foglaltak szerint.
22/C. § * (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, de valamennyi lejárt tartozását, valamint a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizető fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolásának elosztó felé történő kezdeményezési kötelezettségének a fizetés tudomására jutását követő 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a fogyasztónak kötbért fizetni.
(2) A kötbér mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott, a fogyasztónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kikapcsolása utáni visszakapcsolásáért kért külön díj
a) 50%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,
b) 100%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.
22/D. § * A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött villamosenergia-vásárlási szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.
22/E. § * A fizetési móddal vagy az előre fizetési rendszerrel kapcsolatos díjakban mutatkozó bármely különbség objektív, megkülönböztetésmentes és arányos lehet és az nem lépheti túl a fizetési móddal összefüggésben a kereskedőnél felmerült és a felhasználó által viselt költséget.
22/F. § * A villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-vásárlási szerződés fennállása alatt a jogcímet alátámasztó okiratokat jogosult a felhasználótól bekérni. Ha a villamosenergia-kereskedő tudomására jut, hogy a felhasználó a szerződéskötéshez szükséges jogcímmel nem rendelkezik, jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
23. § * (1) * Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább 6 óra, és – 5 munkanap esetén – legalább heti 36 óra nyitvatartással üzemel. Az állandó ügyfélszolgálati irodán kötelező
a) az elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazása,
b) a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása,
c) a készpénz-átutalási megbízás vagy postai számlabefizetési megbízás rendelkezésre tartása, valamint
d) a személyes, telefonos és online úton is elérhető időpontfoglalási rendszer alkalmazása, azzal, hogy az időpont foglalás nélkül érkező ügyfelek részére is biztosítani kell az ügyintézés lehetőségét.
(2) * Az ügyfélszolgálati fiókirodát
a) legalább négy munkanapból álló hét esetén legalább heti két munkanapon, összesen legalább heti 8 órás nyitvatartással,
b) négynél kevesebb munkanapból álló hét esetén a hét egy munkanapján legalább 6 órás nyitvatartással kell üzemeltetni.
(2a) * Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles a helyben rendelkezésre álló információk alapján az üzletszabályzatban meghatározott ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni, az e körbe nem tartozó ügy nyilvántartásba vételéről igazolást kiállítani, bankkártya használatával történő fizetési lehetőséget biztosítani, készpénzátutalási megbízást rendelkezésre tartani. Az ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazására nem köteles.
(2b) * A munkaszüneti napok miatti eltérő nyitvatartást az engedélyes legalább 30 nappal az adott munkahét kezdete előtt a Hivatal számára bejelenti, továbbá honlapján és ügyfélszolgálatán közzéteszi.
(2c) * Az engedélyes évente legfeljebb három személyes ügyfélszolgálati szünnapot tarthat, amely napokon az ügyfélszolgálati tevékenységét részben vagy egészben szünetelteti. Az ügyfélszolgálati szünnap az (1) és (2) bekezdés szempontjából nem minősül munkanapnak.
(2d) * Az ügyfélszolgálati szünnapot és az azzal érintett ügyfélszolgálati tevékenységet az engedélyes legalább 30 nappal az adott munkahét kezdete előtt a Hivatal számára bejelenti, továbbá honlapján és ügyfélszolgálatán közzéteszi.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő
a) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et, állandó ügyfélszolgálati irodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el, és
b) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et – az a) pont szerinti állandó ügyfélszolgálati iroda mellett – ügyfélszolgálati fiókirodát működtet azon a településen, ahol a második legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el.
(4) * Az egyetemes szolgáltató a VET 50/A. § (2) bekezdése szerint az olyan járásban, ahol megyei jogú város – ide nem értve a törvény erejénél fogva megyei jogú várost – található, a megyei jogú városban, valamint a fővárosban állandó ügyfélszolgálati irodát működtet. Minden más járásban az egyetemes szolgáltató fiókirodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosultat látja el. Ha az egyetemes szolgáltatói tevékenységet végző villamosenergia-ipari vállalkozás a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatást is végez, a fiókirodát olyan településen is működtetheti, ahol a legtöbb egyetemes földgázszolgáltatásra jogosultat látja el.
(4a) * Az ügyfélszolgálatok VET 50/A. § (2) bekezdése szerinti összevont kezelése akkor lehetséges, ha az adott járás területén az egyetemes szolgáltató által ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 2500-at.
(5) Ha a településen – a főváros kivételével – jogszabály állandó ügyfélszolgálati iroda és ügyfélszolgálati fiókiroda működtetését is előírja, az egyetemes szolgáltató kizárólag az állandó ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni.
(6) A fővárosban egy állandó ügyfélszolgálati irodára legfeljebb 100 000 egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó juthat.
(7) Az ügyfélszolgálati fiókiroda működési területén lévő felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó jogosult az állandó ügyfélszolgálati irodában történő ügyintézésre is.
(8) * Ha az egyetemes szolgáltató új szolgáltatási területre kap engedélyt, ügyfélszolgálatot akkor kell létesítenie, ha az általa ellátott felhasználók száma az új szolgáltatási területen a 2500-at meghaladja.
23/A. § * (1) Az ügyfélszolgálatokon kötelezően végzendő tevékenységek körét, a nyitvatartási időre és a tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal – az üzletszabályzatok keretei között – állapítja meg.
(2) * A Hivatal az árszabályozás során kizárólag a kötelezően létesítendő ügyfélszolgálati iroda, továbbá ügyfélszolgálati fiókiroda költségeit ismeri el.
(3) Az ügyfélforgalmi adatokat az egyetemes szolgáltató köteles rögzíteni.
(4) A felek megállapodása esetén az elosztó hálózati, a villamosenergia-kereskedelmi ügyfélszolgálat az egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálattal egy közös helyiségben is működtethető.
(5) Közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét külön-külön biztosítani kell.
(6) * A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végző energetikai tanúsítók, valamint az energetikai auditálást végző személyek és szervezetek elérhetőségéről, továbbá az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések, programok hozzáférhetőségéről, valamint ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
(7) * A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, energetikai fogyasztói tanácsadó vagy érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről (beleértve internetes honlapjuk elérhetőségét), amelyek tájékoztatást nyújthatnak energiahatékonyságot javító intézkedésekről és programokról, az energiafogyasztásra vonatkozó referenciaértékekről, valamint a villamos energiával működő berendezések fogyasztáscsökkentésével kapcsolatos leírásokról. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles továbbá ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
(8) * Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő megbízottként kezeli, a (6) és a (7) bekezdés szerinti szerződéskötéshez és szerződésmódosításhoz kötődő tájékoztatási kötelezettségnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó együttesen is eleget tehet.
23/B. § *
23/C. § * A VET. 47. §-a alapján ügyfélszolgálat működtetésére nem kötelezett engedélyesre az ügyfélszolgálaton történő tájékoztatási kötelezettségekkel összefüggő rendelkezések nem alkalmazandók.
24. § * (1) * A VET 47. § (7)–(7b) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a villamosenergia-kereskedő köteles bizonyítani.
(2) * Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a villamosenergia-kereskedő a kikapcsolást megelőző, a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági fogyasztót a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.
(3) * Ha a lakossági fogyasztó kezdeményezte az elosztónál a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot az elosztó felfüggeszti. Kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor.
(3a) * A VET 47. § (7) bekezdése szerinti kezdeményezést a villamosenergia-kereskedő legkorábban a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő 63. napon teheti meg az elosztó felé. A kezdeményezés tartalmazza, hogy a lakossági fogyasztó nem rendezte a tartozását és a kikapcsolás végrehajtható.
(4)–(8) *
(9) * Ha a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítés az érintett engedélyeshez nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(10) A villamosenergia-értékesítési szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosenergia-kereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.
(11) *
(12) * A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a villamosenergia-kereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően – kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak – a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a villamosenergia-kereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.
24/B. § * A VET 47. § (7b) bekezdése esetén a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről szóló tájékoztatást.
24/C. § * A VET. 47. § (7a) bekezdése és a VET. 47/A. § (2) bekezdése szerinti, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó tértivevényes levélnek vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon történő értesítésnek tartalmaznia kell a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, a lejárt tartozással érintett számla sorszámát és esedékességét, a lejárt esedékességű tartozás összegét.
25. § (1) * A lakossági fogyasztónak a villamosenergia-kereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről az elosztó a lakossági fogyasztót – legkorábban a VET 47. § (7a) bekezdése szerinti második értesítéssel egyidejűleg – előre értesítette. Az értesítésben az elosztó köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő 24. § (3a) bekezdése szerinti kezdeményezése esetén végre kívánja hajtani. Az értesítésnek – a villamosenergia-kereskedő által szolgáltatott adatok alapján – tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt, továbbá – nem vagy nem kizárólag számlatartozásból eredő követelés esetében – a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának időpontját. Az értesítést az elosztó a villamosenergia-kereskedővel együttműködve is teljesítheti.
(1a) * A lakossági fogyasztó elosztó általi (1) bekezdés szerinti értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik. Ha az értesítés nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot – ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(1b) * Ha a felhasználóval szemben az elosztónak van követelése, a VET 47. § (7)–(9) bekezdése, 47/A. §-a, valamint az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az elosztó eljárására megfelelően alkalmazandók.
(2) Amennyiben az elosztó a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles erről a villamosenergia-kereskedőt értesíteni. A villamosenergia-kereskedő a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követően az elosztó egyidejű tájékoztatása mellett a villamosenergia-értékesítési szerződést felmondhatja.
(3) *
(4) A lakossági fogyasztó – amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart – tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles.
(5) *
26. § * (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a VET 47/B. § (6) bekezdés b) pontja szerinti értesítést küld a felhasználónak, a villamosenergia-kereskedő részletes tájékoztatást ad a felhasználónak a nem teljesített szerződéses feltételekről – így különösen a lejárt tartozásról –, és azok teljesítésének módjáról.
(2) Ha a felhasználó a felmondáshoz szükséges szerződési feltételeket teljesítette, a villamosenergia-kereskedő a teljesítésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban visszaigazolást küld a VET 47/B. § (6) bekezdés a) pontja szerint, és ezzel egyidejűleg teljesíti a VET 47/B. § (9) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét.
(3) A VET 47/B. § (9) bekezdése szerinti bejelentéseket írásban az elosztói szabályzat szerinti részletes adattartalommal és formátumban kell teljesíteni a hálózati engedélyes felé.
(4) * Távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező végfelhasználó esetében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjában a hálózati engedélyes köteles gondoskodni a záró mérőállás távleolvasással történő meghatározásáról. A korábbi villamosenergia-kereskedő, az új villamosenergia-kereskedő és – a távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező felhasználó kivételével – a felhasználó megegyezhetnek a záró mérőállásról. Megegyezés esetében a korábbi villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest a megegyezés tényéről és a záró mérőállásról a kereskedőváltás hálózati engedélyesnél történő bejelentésével egyidejűleg értesíti. Ennek hiányában a hálózati engedélyes kereskedőváltással kapcsolatos feladatai körében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnéséig gondoskodik a mérőállás leolvasásáról. A hálózati engedélyes az elszámoláshoz szükséges adatokat a leolvasást követő 3 napon belül a korábbi és az új villamosenergia-kereskedővel is közli. A hálózati engedélyes a távlehívásra nem alkalmas fogyasztásmérővel rendelkező felhasználó esetében a záró mérőállást a leolvasás alapján arányosítással határozza meg.
(5) A korábbi villamosenergia-kereskedő által kiállított végszámlán szereplő záró mérőállásnak az új villamosenergia-kereskedő által kiállított első számla kezdő mérőállásával azonosnak kell lennie.
(6) A VET 62. § (4c) bekezdésében meghatározott pénzügyi biztosíték összege a felhasználó előző évi fogyasztási adatai alapján kiszámított egyhavi átlagfogyasztásának a szerződés megkötésekor érvényes, az egyetemes szolgáltató által alkalmazott áron számított ellenértéke. A fogyasztási adatokat a hálózati engedélyes a felhasználó felhatalmazása alapján köteles a villamosenergia-kereskedőnek átadni.
(7) Ha a felhasználó kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit – így különösen a VET 47/B. § (6) bekezdése b) pontja szerinti szerződési feltételeket – teljesítette, de valamely érintett villamosenergia-kereskedő vagy a hálózati engedélyes nem teljesíti a kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit a VET 47/B. § (10) bekezdés szerinti határidő betartásával, a felhasználó korábbi villamosenergia-vásárlási szerződése,
a) ha az új szerződés hatálybalépésének időpontja és a tényleges szolgáltatásnyújtás kezdete azonos, az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontjában, vagy
b) ha az új szerződés hatálybalépésének időpontja és a tényleges szolgáltatásnyújtás kezdete nem azonos, a tényleges szolgáltatásnyújtás kezdetének időpontjában
megszűnik.
(8) A kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesítő villamosenergia-kereskedő vagy hálózati engedélyes a kereskedőváltás késedelme miatt köteles az érintettek kárát és költségét kamatokkal együtt megtéríteni.
26/A. § * (1) Az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentés esetén közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó VET 48. §-a, valamint a VET 50. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron a következő szervezetek jogosultak az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, ha a VET 50. § (3) bekezdése alapján egyébként nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra:
a) * a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok társulásai, a települési önkormányzatok társulása,;
b) a (2) bekezdés szerinti fenntartó által működtetett alábbi közfeladatot ellátó intézmények:
ba) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint ágazati azonosítóval rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények,
bb) * a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében és a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott köznevelési intézmények, szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények,
bc) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények és a Magyar Országos Levéltár által nyilvántartott közlevéltárak,
bd) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartónak minősül:
a) * a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok intézményi társulása,, az országos kisebbségi önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó);
b) * az egyházi jogi személy;
c) az alapítvány, a közalapítvány és annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek – az egyetemes szolgáltatóhoz tett, egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő árat tartalmazó szerződés megkötésére irányuló igénybejelentésük esetén kötelesek az egyetemes szolgáltató felé nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e rendeletnek megfelelően jogosultak villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére, továbbá kötelesek megjelölni a jogosultságot igazoló nyilvántartási számot (például: törzskönyvi nyilvántartási szám, ágazati azonosító, OM azonosító, OEP szerződésszám). Ha jogszabály alapján ilyen nyilvántartás nem létezik, vagy a fenntartó személye abból nem állapítható meg, az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a létesítő okirat, vagy egyéb, a jogosultságot igazoló dokumentum másolatát.
(4) Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandóak azzal, hogy az e §-ban meghatározott jogosultakat az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen, az áralkalmazáson, és a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátási jogosultságon kívül egyéb kedvezmény nem illeti meg.
27. § * A szervezett villamosenergia-piacon azonnali és határidős ügylet, illetve ezek kombinációja köthető.
27/A. § * (1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó villamosenergia-fogyasztásával összefüggő, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblát vagy kalkulátort tesz közzé honlapján.
(2) Az elosztó az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves villamosenergia-elosztási költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblát vagy kalkulátort tesz közzé honlapján.
27/B. § * (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat a felhasználói tájékoztatás keretében, a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni.
(2) Az elosztó a felhasználó múltbeli fogyasztásával kapcsolatos (3) bekezdésben megjelölt információkat – azok rendelkezésre állása esetén – a felhasználó számára internetes elérési úton, vagy más könnyen hozzáférhető formában elérhetővé teszi, valamint kérésére hozzáférhetővé teszi a felhasználó által kijelölt villamosenergia-kereskedő számára.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt múltbeli fogyasztásra vonatkozó információ tartalmazza
a) legalább az elmúlt három évre vagy – amennyiben ez az időtartam rövidebb – a villamosenergia-ellátási szerződés kezdete óta eltelt időtartamra vonatkozó összesített adatokat olyan időszakok szerinti bontásban, amelyekre vonatkozóan rendszeres számlázási információk keletkeztek és
b) legalább a megelőző 24 hónap vagy – amennyiben ez az időtartam rövidebb – a villamosenergia-ellátási szerződés kezdete óta eltelt időtartamon belül bármely nap, hét, hónap vagy év vonatkozásában a használat idejére vonatkozó részletes adatokat.
27/C. § * (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő és az elosztó a honlapján, valamint az ügyfélszolgálatán a felhasználókat tájékoztatja
a) a működésére vonatkozó – felhasználókat érintő – jogszabályok számáról és címéről,
b) a társaság szervezeti felépítéséről,
c) az érdekképviseleti szervezetekről,
d) az ügyfélszolgálatok elérhetőségéről és nyitvatartási idejéről,
e) az engedélyes által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető, alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások köréről és díjáról.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő és az elosztó az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztató adatokat érintő változásról – legalább a tervezett változást megelőző 30 nappal korábban – tájékoztatja a felhasználókat, valamint a Hivatalt.
27/D. § * A villamosenergia-kereskedő a honlapján tájékoztatja az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos jogairól, különösen a kereskedőváltás, a szerződésfelmondás és a kikapcsolás szabályairól, valamint a szolgáltatási egységárról és a fizetési feltételekről és módokról.
27/E. § * (1) A VET 60. § (4) bekezdésében és 63. § (4) bekezdésében meghatározott elektronikus kapcsolattartás – a felhasználó eltérő rendelkezése hiányában – magában foglalja
a) a jogszabályi előíráson alapuló,
b) a szerződéshez kapcsolódó szolgáltatásról szóló,
c) az ügyfélkiszolgálással kapcsolatos és
d) az adatkezeléssel kapcsolatos
értesítést, tájékoztatást, valamint megkeresést.
(2) Ha az értesítés, tájékoztatás, megkeresés személyes adatot is tartalmaz, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó technikai intézkedést tesz az elektronikus küldemény adatbiztonságának biztosítása érdekében.
28. § (1) Az engedélyes a felhasználói beadványok kezelése során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi rendelkezések szerint jár el.
(2) * Az engedélyes az ügyfélszolgálaton írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. Az érintett engedélyes a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.
(3) * Ha a beadványban foglaltak alapján több engedélyes érintett, az érintett engedélyesek a beadvány beérkezésétől számított 8 napon belül egyeztetik, hogy a beadványban foglaltak vonatkozásában melyik engedélyes jár el. A beadványt az eljáró engedélyesnek kell átadni, azzal, hogy az eljáró engedélyes az egyeztetés megtörténtéről és eredményéről a felhasználót haladéktalanul, írásban tájékoztatja.
(4) Ha a beadvány a villamosenergia-értékesítéssel és a hálózati szolgáltatással egyaránt összefügg és ennek következtében több engedélyest érint, az engedélyesek kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 15 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni.
(5) * A felhasználói beadványok intézése során az engedélyesnek 15 napos határidőn belül érdemben írásban választ kell adnia a felhasználó részére. A felhasználói beadványra adott válasz formátuma – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felhasználói beadvány formátumától eltérhet, ha az megfelel az ellenőrizhetőség és visszakereshetőség kritériumának, és ez ellen a felhasználó nem tiltakozik. A 15 napos válaszadási határidő a (3) bekezdés szerinti eljárási illetékesség megállapításának, illetve a (4) bekezdés szerinti egyeztetéseknek az időtartamával meghosszabbodhat, ha ezen eljárások lefolytatásának helye van. A válaszadási határidőbe nem számít bele a felhasználóval történő időpont-egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő.
(5a) * Ha a felhasználói beadvány olyan adat, adatváltozás bejelentésére irányul, amely a számlán megtalálható, az engedélyes a válaszát az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bejelentés feldolgozását követően kiállított számlában szereplő adatok útján adja meg.
(6) * Az engedélyes a telefonon történő ügyintézés esetében egyedi ügyszámmal biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát. Az engedélyes az egyedi ügyszámot a telefonon történő ügyintézés során ismerteti a felhasználóval. A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását az engedélyes mellőzheti.
(7) * Üzletszabályzat a védendő fogyasztókra kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.
(8) * Az engedélyesnek a felhasználó részéről nem elfogadható minőségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a felhasználó által a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy a Hivatal részére benyújtott kérelemnek (a továbbiakban: panasz) a következőket kell tartalmaznia:
a) * a kérelmező elérhetősége, az érintett felhasználási hely,
b) * a kérelem tárgyának rövid leírása a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen az engedélyesnek a felhasználó megkeresésére adott válaszlevelét, a felhasználói megkeresést igazoló dokumentumot, így a (2) bekezdés szerinti igazolást, a (6) bekezdés szerinti egyedi ügyszámot vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, valamint a kérelmező aláírását,
c) a kért intézkedés megjelölése.
29. § * (1) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles a felhasználói beadványok kezelésére, valamint a felhasználók panaszai benyújtására vonatkozó részletes szabályokat feltüntetni.
(2) A 28. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az elosztó és a kereskedő ügyfélszolgálati tevékenységét azonos szervezeti egység vagy szervezet látja el.
29/A. § * A VET és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó
a) * az óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda, iskola vagy szakképző intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) * állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással rendelkezik,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
c) * a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha
da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.
29/B. § * (1) A közintézményi felhasználó a VET 63/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál.
(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a VET 63/A. §-ában és e rendelet 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) a 29/A. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
b) * a 29/A. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással,
c) a 29/A. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
d) a 29/A. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
e) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
f) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
g) a javítóintézet alapító okirattal, és
h) a 29/A. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.
29/C. § * (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó – az egymással történő egyeztetést követően – a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a közintézményi felhasználót, hogy a 29/B. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy
b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.
29/D. § * (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.
(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.
29/E. § * (1) A VET 63/B. §-a, valamint e rendelet 29/E–29/H. §-a és 128/B. §-a alkalmazásában minimális szolgáltatás:
a) a társasház személyfelvonóinak működőképességéhez szükséges villamosenergia-ellátás és
b) a társasházi lépcsőházak, valamint az azokhoz tartozó közlekedők világításához szükséges villamosenergia-ellátás biztosítása.
(2) A minimális szolgáltatás biztosítása a társasház kezdeményezése szerinti egybefüggő időszakra, de legfeljebb a kikapcsolás tervezett időpontjától számított 6 hónapos időtartamra terjed ki.
(3) A VET 63/B. § (2) bekezdése szerinti társasház a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a minimális szolgáltatás biztosítását a társasház közös tulajdonában lévő helyiségei villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó VET 47/A. §-a szerinti közlés kézhezvételétől számított 10. napig kezdeményezheti.
(4) A társasház a minimális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kezdeményezésével egyidejűleg igazolja, hogy a VET 63/B. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel:
a) a VET 63/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti társasház esetében
aa) a társasházban lakó fogyatékkal élő fogyasztó arra vonatkozó nyilatkozatával, amely szerint a védendő fogyasztók nyilvántartásában szerepel, vagy
ab) a társasházban lakó fogyatékkal élő fogyasztó a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, bb) alpontja vagy bc) alpontja szerinti határozattal vagy igazolással,
b) a VET 63/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti társasház esetében a fizetési meghagyásos eljárás megindítását tanúsító dokumentummal.
(5) A VET 63/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minimális szolgáltatást egyidejűleg csak egy társasház veheti igénybe ugyanarra a fogyatékkal élő fogyasztóra tekintettel.
29/F. § * (1) Ha a társasház a VET 63/B. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a minimális szolgáltatást a társasház kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(2) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó – az egymással történő egyeztetést követően – a minimális szolgáltatás igénybevételére irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a társasházat, hogy a VET 63/B. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a VET 63/B. § (1) bekezdése szerinti minimális szolgáltatást a társasház közös képviselőjének kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy
b) nem felel meg és tájékoztatást ad ennek indokáról.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a minimális szolgáltatás igénybevétele ismételt kezdeményezésének.
29/G. § * (1) A társasház az elosztóval és a villamosenergia-kereskedővel a minimális szolgáltatás biztosítására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodásban a társasház vállalja, hogy a társasház közös tulajdonban lévő helyiségei villamosenergia-ellátásával kapcsolatos – a minimális szolgáltatás igénybevételének kezdeményezésékor – lejárt tartozását a minimális szolgáltatás kezdő napjától egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig a minimális szolgáltatási időszakot követő legfeljebb 6. hónap végéig teljesíti.
(2) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a társasházzal az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhat, azonban a minimális szolgáltatás biztosítását nem teheti függővé ezen eltérő megállapodás megkötésétől.
(3) A társasház akkor kezdeményezheti ismételten a minimális szolgáltatás biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi minimális szolgáltatásból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
29/H. § * (1) A minimális szolgáltatást biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a minimális szolgáltatás következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználóra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a társasház számára teljesített, a társasház által fizetendő termékértékesítés, villamosenergia-szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.
(2) Ha a társasház a minimális szolgáltatás biztosítását a VET-ben és az e rendeletben meghatározottnak megfelelően eredményesen kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a társasházzal kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
30. § * (1) A VET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,
b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,
c) * a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,
d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy
g) * a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett gyermeket,
h) * a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) szerinti Lebonyolítóval a 2018. évi CIII. törvény szerinti bérleti jogviszonyban áll,
i) * a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.
(2) E cím alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.
(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, e személy sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni.
(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztó felé
a) a 23/a. számú melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy
b) * a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátást, tényt megállapító szerv által kiadott, a jogosultság, tény fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Az elosztó az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.
(5) * Az elosztó a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő nyolc napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedőt a fogyasztóval, valamint a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervvel egyidejűleg értesíti. Az elosztó az értesítésben tájékoztatja a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet arról az elektronikus elérhetőségéről, ahova a védendő fogyasztó státuszáról a VET 65. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldhető.
(6) *
(7) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő fogyasztó – a véghatáridő lejártát 30 nappal megelőzően az elosztó által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére – nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett védendő fogyasztót törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból való törlésről az érintett védendő fogyasztót az elosztó értesíti. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.
(8) * Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a lakossági fogyasztót, aki a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv értesítése alapján már nem jogosult a védendő fogyasztói státuszra. Az elosztó a törlésről a lakossági fogyasztót, valamint a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet egyidejűleg értesíti.
(9) *
31. § (1) * A szociálisan rászoruló fogyasztó a második fizetési felszólítás kézhezvételét követő 5 napon belül kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. A fizetési felszólításban erre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét fel kell hívni. A villamosenergia-kereskedő a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.
(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót.
(3) * Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedő jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.
(4) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított
a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,
b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,
c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.
(5) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.
(6) * A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a szociálisan rászoruló fogyasztó javára lehet eltérni.
(7) * A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedőnek – az elosztóval történő egyeztetés mellett – figyelemfelkeltő módon fel kell ajánlania az előre fizetős mérő felszerelésének lehetőségét. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő a további fogyasztást előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti, amelyre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék megadásáról szóló értesítésben fel kell hívni.
(8) * Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követően kereskedőt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.
(9) * Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményre vagy fizetési haladékra vonatkozó kérelmét a villamosenergia-kereskedő elutasítja, vagy a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezésére az elosztó az előre fizetős mérő felszereléséről a szociálisan rászoruló fogyasztót értesíti.
32. § (1) *
(2) * Előre fizetős mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki ezt igényli.
(3) * A villamosenergia-kereskedő – az elosztóval együttműködve – gondoskodik az előre fizető mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.
(4) Az elosztó köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerződési feltételekről.
(5) *
(6) * Az előre fizetős mérő felszerelésével egyidejűleg a mérő felszereléséig felhalmozódott és fennálló tartozások kiegyenlítéséről a villamosenergia-kereskedő és a szociálisan rászoruló fogyasztó köteles megállapodni. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint a megállapodást megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított
a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 4 hónap,
b) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 10 hónap, vagy
c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 12 hónap.
A részletfizetés időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a szociálisan rászoruló fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.
(7) * Amennyiben a lakossági fogyasztó szociálisan rászorulóként a díjtartozás miatti kikapcsolás időtartama alatt vagy a díjtartozás miatti kikapcsolást követően kezdeményezi a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, akkor ezzel egyidejűleg – a nyilvántartásba történő felvételének esetére – kérheti az előre fizető mérő felszerelését a (6) bekezdésben foglalt feltételekkel.
(8) * Az előre fizető mérő felszerelése során minden esetben a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni.
(9) * A (6) bekezdés szerinti megállapodásban a felek kötelesek rögzíteni, hogy ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a teljesítéssel késedelembe esik, az előre fizető mérő feltöltésekor
a) 75 000 forintnál kisebb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 25%-át, vagy
b) 75 000 forint vagy annál nagyobb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 50%-át
a kereskedő a fennálló tartozás csökkentésére fordíthatja, feltéve, hogy az előre fizető mérő felszerelésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a VET-ben, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tett.
33. § * (1) A fogyatékkal élő lakossági fogyasztó a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát
a) a 23/b. számú melléklet A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és
b) amennyiben
ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;
bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B)–C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy
bc) a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a 23/b. számú melléklet C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával igazolhatja.
(2) A benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát az elosztó a jogosultság megszűnését követő 2 évig köteles megőrizni.
(3) * A fogyatékosság jellegét – amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére – vagy az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának való megfelelést a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével a jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti különleges bánásmód jellegének és tartalmának engedélyes általi azonosítása céljából. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki.
34. § (1) * A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt mint fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan nagykorú személy, aki nem fogyatékkal élő fogyasztó.
(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
(3) * A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó, a fogyasztóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét fogyatékkal élőnek nem minősülő fogyasztó is kérheti, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy fogyasztó egy fogyasztási helye szerepelhet a nyilvántartásban védelemre jogosultként.
(4) * A 33. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:
a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,
b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,
c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,
d) a számla értelmezéséhez az érintett engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, így például nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, és
e) az érintett engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.
(5) * A lakossági fogyasztó a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott vagy az érintett engedélyesek által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani. Nem vehető nyilvántartásba az, aki felhívás ellenére sem nyilatkozik az igénybe venni kívánt különleges bánásmód szerinti szolgáltatásról.
(6) * A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személy olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett engedélyes nem köteles teljesíteni.
35. § (1) * A 23/b. számú melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.
(2) * A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.
(3) * Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóval, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval, az értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.
(4) Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.
(5) * Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között – a legkisebb költség elvével összhangban – rendelkeznie kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.
(6) * Az elosztó a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én fogyatékkal élő fogyasztóként szereplő, a VET 65. § (4) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.
(7) * Jogosultságának a VET 65. § (4) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.
36. § * (1) A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó a 34. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(2) Az engedélyes által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.
37. § * (1) A védendő fogyasztó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az érintett engedélyesnél. Az elosztó köteles a jogosultságot megalapozó körülmény megváltozásának bejelentését követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a jogosultságot megalapozó körülmény megszűnése esetén a védendő fogyasztót a nyilvántartásból – a fogyasztó adatainak megállapíthatóságára vonatkozóan a VET 65. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség sérelme nélkül – törölni.
(2) Ha a védendő fogyasztó vagy a védelemre jogosító ellátásban részesülő, a fogyasztó háztartásában élő személy másik felhasználási helyre költözik, a változást a fogyasztó személyében beállt változásra vonatkozó szabályok szerint kell bejelenteni, és az új felhasználási helyen megkötött szerződés alapján új igénylés nyújtható be.
(3) Ha az új felhasználási hely a korábbi felhasználási hellyel azonos elosztó működési területén van, a változás-bejelentés alapján a védendő fogyasztót a nyilvántartásból nem kell törölni, hanem az érintett engedélyes a nyilvántartásban a bejelentés szerinti változásokat átvezeti.
(4) * A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a védendő fogyasztó villamosenergia-kereskedőt vált. Az elosztó a védelem fennállásáról és a védendő fogyasztók nyilvántartásában szereplő adatokról tájékoztatja az új villamosenergia-kereskedőt.
38. § * (1) A VET 66. § (7) bekezdésében a továbbadó felhasználó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó felhasználó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamos energia vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során.
(2) A továbbadó felhasználó és a vételező az adott üzleti év lezárása után a továbbadásra vonatkozó számlákban érvényesített villamos energia és rendszerhasználati díjösszegek, valamint az adott üzleti évre kiszámított tényleges villamos energia beszerzési átlagárral és átlag rendszerhasználati díjjal számított díjösszegek különbségével egymással 30 napon belül elszámol.
(3) A felhasználó a vásárolt villamos energiát a felhasználási helyen kívüli más személy részére nem adhatja tovább.
39. § * (1) A magánvezeték engedélyese a VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a villamosenergia-kereskedővel közli a továbbadás keretében ellátott vételezők számát, valamint vételezőnkénti bontásban a becsült éves villamos energia igényét.
(2) Amennyiben a magánvezeték engedélyese a vételezőt arról tájékoztatja, hogy villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz és ezzel a továbbadás megszűnik, a vételező folyamatos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében a 13/C. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint köteles eljárni.
(3) A vételező a VET 66. § (3) bekezdése szerinti döntése esetén a továbbadásra vonatkozó szerződést legalább 60 napos felmondási idővel mondhatja fel.
(4) A VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő a továbbadó magánvezeték engedélyesével szemben a VET 66/A. § (2) bekezdésében előírt szabályok helyett a felhasználók kikapcsolására vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja.
39/A. § * (1) Az aggregálási tevékenység folytatására irányuló szándékot a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 75 nappal be kell jelenteni a Hivatalnak.
(2) A Hivatal a kérelmezőt aggregátorként a nyilvántartásba bejegyzi, ha a kérelmező megfelel a VET szerinti feltételeknek.
(3) A nyilvántartásba bejegyzett adatokban történt változás esetén az aggregátor a változás bekövetkeztét követő 30 napon belül értesíti a Hivatalt.
(4) A Hivatal hivatalból törli az aggregátort a nyilvántartásból, ha megállapítja, hogy nem állnak fenn az aggregátor nyilvántartásba vételére vonatkozó VET szerinti feltételek.
(5) Ha egy piaci szereplő az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül végez aggregálási tevékenységet, a Hivatal a piaci szereplővel szemben a VET 97. és 98. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.
(6) A Hivatal a nyilvántartásba vett aggregátorok listáját a honlapján közzéteszi.
39/B. § * (1) A jogi személy a Hivataltól kérelmezi az energiaközösségként történő nyilvántartásba vételét a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 75 nappal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a kérelmező
a) alapító dokumentumát,
b) a végzett vagy végezni kívánt tevékenységek megnevezését, és
c) a jogi személy ügyvezetést ellátó tagjának és a jogi személy döntéshozó szervében az irányítási jog gyakorlásához szükséges mértékben részt vevő tagjának arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a VET 66/B. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(3) A VET 66/B. § (1a) bekezdése szerinti megújulóenergia-közösség nyilvántartásba vétele esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl a kérelem tartalmazza
a) a megújulóenergia-közösségként történő nyilvántartásba vételre irányuló nyilatkozatot,
b) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tényleges irányítást gyakorló tag megfelel a VET 66/B. § (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint
c) a megújulóenergia-közösség működésével érintett valamennyi transzformátorállomási körzet megjelölését.
(4) A Hivatal a kérelmezőt energiaközösségként nyilvántartásba veszi, amennyiben a kérelmező megfelel a VET szerinti feltételeknek.
(5) A nyilvántartásba bejegyzett adatokban történt változás esetén az energiaközösség a változás bekövetkeztét követő 30 napon belül értesíti a Hivatalt.
(6) Ha a Hivatal azt észleli, hogy nem állnak fenn az energiaközösség nyilvántartásba vételére vonatkozó VET szerinti feltételek, határidő tűzésével felhívja az energiaközösséget a törvényi feltételeknek történő megfelelés biztosítására. A Hivatal törli az energiaközösséget a nyilvántartásból, ha megállapítja, hogy nem állnak fenn az energiaközösség nyilvántartásba vételére vonatkozó VET szerinti feltételek és az energiaközösség a törvényi feltételeknek történő megfelelést a meghatározott határidőn belül nem biztosítja. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a megújulóenergia- közösség az energiaközösségre vonatkozó VET szerinti feltételeknek megfelel, csak a megújulóenergia-közösségek nyilvántartásából törli.
(7) A Hivatal a nyilvántartásba vett energiaközösségek listáját a honlapján közzéteszi.
40. § * (1) A Hivatal vezeték vagy berendezés (a 40–45. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hálózati elem) közcélúvá minősítésére vagy átminősítésére irányuló eljárás során a hálózati elem közcélúságát – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – egyedileg vizsgálja.
(2) A kis- és középfeszültségű hálózati elem, amely a VET 24. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn létesül, és amelyen az elosztó tulajdonjogot szerez, közcélú elosztó hálózati elemnek minősül.
(3) Kizárólag az átviteli rendszerirányító tulajdonát képező hálózati elem minősülhet az átviteli hálózat részének.
(4) Átviteli rendszerüzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.
41. § * (1) A közcélúvá minősítési, valamint az átminősítési kérelemhez mellékelni kell:
a) a hálózati elem üzemi vagy elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,
b) a hálózati elem névleges feszültségének megjelölését,
c) a hálózati elem villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,
d) a csatlakozó felhasználók számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, és
e) nagyfeszültségű hálózati elem esetében az átviteli rendszerirányító véleményét.
(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték esetében a kérelemhez – az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően – mellékelni kell:
a) a hálózati elem műszaki állapotának leírását,
b) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott vagy ellátni kívánt vételező, felhasználó ellátása céljából,
c) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,
d) a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,
e) a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyesének, a hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait, és
f) a közvetlen vezetékre vagy magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését.
42. § * (1) A közcélú hálózati elem átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő átminősítése iránti eljárás az érintett hálózati engedélyes kérelemére vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indul.
(2) A termelői vezeték vagy a közvetlen vezeték közcélúvá – ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé – minősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője kérelmére, valamint a VET 86. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.
(3) Hálózati elem közcélúvá minősítésére, valamint átminősítésére vonatkozó kérelem esetében a Hivatal megkeresheti véleményadás céljából a hálózati engedélyest. A hálózati engedélyes a kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.
(4) Nagyfeszültségű hálózati elem közcélúvá minősítése, valamint átminősítése vonatkozásában a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.
43. § * Közcélúnak nyilvánított hálózati elem átminősítésére csak a 41. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározottak és a hálózati elem átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.
44. § * (1) Hivatalból indult eljárás esetében a Hivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakról, a közcélúvá minősítésről, valamint átminősítésről beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték engedélyese, továbbá a hálózati engedélyes nyilatkozatát.
(2) A hálózati engedélyes a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték engedélyesével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködik.
(3) A Hivatal felhívja a feleket a 41. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyese közötti egyezség létrehozására. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal az (1) bekezdés szerint felhívja az érintett feleket nyilatkozattételre, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a hálózati elem engedélyese közötti elszámolásáról.
45. § * (1) A Hivatal a hálózati elem közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott hálózati elemhez csatlakozó felhasználók vagy kapcsolódó vételezők száma és azok felhasználásának vagy vételezésének mértéke, a VET 25. § szerinti hálózatfejlesztési terv, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények alapján dönt.
(2) * A Hivatal a közcélúvá minősítő határozatát visszavonja, ha a hálózati elem még nem valósult meg, de már nem szerepel a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben.
(3) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja a hálózati engedélyes működési engedélyét.
(4) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételezővel, annak kezdeményezése esetén hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt. Amennyiben a meglévő magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez való kapcsolódás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a magánvezetéken vagy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezőt külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilleti a csatlakozási jog azon a kapcsolódási ponton, amelyen a hálózati elem közcélúvá nyilvánítását megelőzően a magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez vételezőként kapcsolódott.
(5) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal határidő megállapítása mellett kötelezheti a hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételező vagy felhasználó villamos energia ellátása céljából.
(6) A közvetlen vezeték engedélyese a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítja, továbbá a közvetlen vezetéket a VET, az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint üzemelteti és fenntartja.
46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok – a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac működése, a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében – különösen az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozzák:
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és azok hatályát,
b) az alkalmazásra előírt szabványok esetén annak azonosítási adatait,
c) a szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározások felsorolását,
d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,
e) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az engedélyesek üzletszabályzatainak kell tartalmaznia,
f) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, az egyeztetési mechanizmust,
g) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,
h) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.
(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról:
a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserőművek üzemeltetőire – a rendszerhez csatlakozottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatlakozni szándékozókra – vonatkozó előírásokról,
b) az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményeiről,
c) a szervezeti, irányítási jogosultságokról és e kapcsolatoknak a bemutatásáról,
d) jogszabályban nem meghatározott fogalmakról és azok alkalmazásáról,
e) mérés-elszámolás keretében:
ea) elvégzendő mérésekről, a szerződések teljesítése hiteles számlázásának részleteiről, a mérési adatok összesítéséről, az átviteli rendszerirányítónak történő továbbításáról,
eb) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról,
f) hálózathoz való hozzáférés keretében:
fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályairól, a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjéről,
fb) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szabályainak alkalmazása során szükséges tevékenységek ütemezéséről,
fc) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályairól,
fd) a felhasználói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételeiről,
g) az engedélyköteles magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről,
h) átviteli és elosztó hálózatok üzeme, valamint azok fejlesztése keretében:
ha) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályairól,
hb) a hálózatfejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, de bejelentés kötelezett vezetékek létesítésének, közlésének rendjéről,
hc) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének az átviteli rendszerirányító részére történő bejelentése módjáról,
hd) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályairól,
he) azon tárgykörökről, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni,
i) adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében:
ia) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és az átviteli rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendjéről,
ib) a felhasználóknak és engedélyeseknek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról történő tájékoztatása módjáról,
ic) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjéről, továbbá az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módjáról a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,
id) * az átviteli rendszerirányító részére a VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók által kötelezően szolgáltatott következő adatokról:
1. a menetrendek bejelentése,
2. a napon belüli menetrend módosítások bejelentése,
3. a határmetszéki átviteli kapacitásra vonatkozó ajánlatok,
4. a határon keresztül történő szállítások és a magyar szabályozási zónán történő átszállításra vonatkozó megállapodások műszaki adatai,
5. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységekre vonatkozó ajánlatok bejelentése,
6. az elosztó hálózati mérési adatok eljuttatása,
7. a karbantartások ütemezése,
8. a VET 16. §-ában meghatározott átviteli rendszerirányítói feladatok teljesítéséhez szükséges adatok,
9. a VET 40. §-ának (3) bekezdése szerinti leolvasások alapján meghatározott mérési és hitelesítési adatok,
10. a hálózatfejlesztési, hálózattervezési alapadatok,
ie) * az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:
1. az id) alpont szerinti adatok beérkezésének visszaigazolása,
2. a naplózott rendelkezésre állási adatok,
3. a megszerzett átviteli kapacitás jogosultság korlátozásáról, vagy visszavonásáról szóló értesítés,
4. a VET 40. §-a alapján az átviteli rendszerirányító és az elosztók által elvégzett mérések, és a VET 41. §-a alapján elvégzett mennyiségi elszámolások adatai, a számlák kiállításához szükséges formában,
5. az import, az export és a magyar szabályozási zónán történő átszállítás végrehajtására vonatkozó tételes visszaigazolás,
6. a menetrend módosításra, vagy az eltérésre vonatkozó engedélyek,
7. a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén az üzemzavarra vonatkozó mennyiségi és időbeli adatok, valamint az üzemzavar helyreállítására vonatkozó utasítás,
8. az adatok a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységek piacára beérkezett ajánlatokból kiválasztott ajánlatokra vonatkozóan,
if) * az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban nem álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:
1. a határmetszéken rendelkezésre álló átviteli kapacitási adatok megadása,
2. a határmetszéki átviteli kapacitásaukcióra beérkezett ajánlatok és a kialakult elszámoló árak közzététele,
3. a lekötni kívánt tartalékok mértéke,
4. az előzetes, összesített adatok a tervezett üzemszünetekről és az utólagos, összesített adatok a 100 MW-nál nagyobb termelőegységek előző napi tervezett, vagy nem tervezett üzemszünetéről,
5. a rendszerszinten biztosított kiegyenlítő energia mennyiségére és elszámoló áraira vonatkozó adatok,
j) üzemzavarok és korlátozások keretében:
ja) a villamosenergia-rendszer üzemzavara, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezésekről,
jb) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar során szükséges teendőkről,
k) * a termelő berendezés – átviteli rendszerirányító által a VET 5. § (3) bekezdés szerinti – igénybevétele esetén felmerülő indítási és üzemeltetési költségek meghatározásának módjáról, valamint szabályairól, és
l) * a keresletoldali szabályozási intézkedések összehangolására vonatkozó eljárásrendről, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatairól.
(3) *
(4) * Az üzemi szabályzatot, a kereskedelmi szabályzatot és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatot az átviteli rendszerirányító, az elosztói szabályzatot és az adatcsere szabályzatot az elosztó hálózati engedélyesek 5 évre visszamenőleg, továbbá a mindenkor hatályos változatot – egységes szerkezetbe foglalt szöveggel, az érvényességi időszakok megjelölésével – a Hivatal jóváhagyó határozataival együtt, közvetlenül elérhető, tárolható, nyomtatható és kereshető formában teszik közzé saját honlapjukon. Az elosztó hálózati engedélyesek a Hivatal által jóváhagyott elosztói szabályzatot ügyfélszolgálataikon a felhasználók részére hozzáférhetővé teszik.
(5) * Az ie) és if) alpontokban meghatározott adatok az i) pont alkalmazásában nem képeznek üzleti titkot.
47. § (1) Az Üzemi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) * a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő rendszerhasználók és aggregátorok valamint az átviteli rendszerirányító technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére,
b) * a rendszerszintű szolgáltatások körének és műszaki követelményeinek – ideértve a szolgáltatások nyújtására való alkalmasság akkreditálásának folyamatára és feltételeire vonatkozó szabályok – meghatározására,
c) az átviteli hálózat üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére,
d) az üzemi események nyilvántartására,
e) az üzemzavarokkal, üzemi eseményekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére,
f) a villamosenergia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is,
g) * az átviteli rendszerirányító által készítendő, a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről szóló dokumentumok, valamint a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, vizsgálati szempontjaira, valamint
h) a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira,
i) * az átviteli hálózathoz csatlakozó rendszerhasználó csatlakozási feltételeire, beleértve a megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv szükségességének eseteit, valamint ezek általános tartalmi elemeit.
(2) A Kereskedelmi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) * a villamosenergia-kereskedelemhez kapcsolódó szabályokra,
b) *
c) a mérlegköri elszámolás részletes szabályaira,
d) * a rendszerszintű szolgáltatások – a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás – biztosításához szükséges kapacitások beszerzési rendjére és igénybevételének feltételeire,
e) * az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetésének, valamint a prémium típusú támogatási rendszer működtetésének feltételeire,
f) *
g) * a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító kapcsolatára, és
h) a villamos energia határt keresztező be- vagy kiszállítására vonatkozó szabályokra, beleértve a határt keresztező szállításokkal kapcsolatos – egyes határokat érintő – megállapodásokat.
(3) Az Elosztói Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) az elosztó technikai és műszaki működésére,
b) * az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművek csatlakozási feltételeire, beleértve a megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv szükségességének eseteit, valamint ezek általános tartalmi elemeit, és
c) a profilos fogyasztás és elszámolás szabályaira,
d) * az elosztói rugalmassági szolgáltatások beszerzésének rendjére, igénybevételére és elszámolására, valamint
e) * a teher-újraelosztás elosztó általi alkalmazására és elszámolására
vonatkozó szabályaira.
(3a) * Az adatcsere szabályzat tartalmazza
a) az adatcsere bizottság feladatait és ügyrendjét,
b) az adatcsere-ellenőrzési testület feladatait és ügyrendjét,
c) az adatcsere folyamatok kialakításának alapelveit,
d) személyes adatok továbbítására vonatkozó szabályokat, valamint
e) az érintett engedélyesek által végzett folyamatok meghatározását és a végrehajtásukhoz szükséges adatcserék leírását.
(4) A villamosenergia ellátási szabályzatokat egymással összhangban kell elkészíteni.
48. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 49–50. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat, az elosztók az Elosztói Szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.
(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.
(4) * Az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a szabályzati bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, tagjaikkal igény szerint konzultálni.
(5) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti – a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.
49. § * (1) Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat és a kereskedelmi szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából külön-külön szabályzati bizottságot hoz létre és működtet.
(2) Az átviteli rendszerirányító – a szabályzati bizottság bevonásával – köteles olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az üzemi szabályzatba, valamint a kereskedelmi szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.
(3) A szabályzati bizottságban az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározottak szerint az átviteli rendszerirányítón kívül *
a) az érintett engedélyesi körök az általuk választott képviselőik és
b) a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei az általuk választott képviselőjük
útján vesznek részt szavazati joggal.
(4) Az egyes engedélyesi körök és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek és felhasználók az átviteli rendszerirányítónak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.
(5) Az átviteli rendszerirányító a honlapján a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az üzemi szabályzat vagy a kereskedelmi szabályzat módosítását érintik.
(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az átviteli rendszerirányító részére az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.
(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.
(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az átviteli rendszerirányító felel. Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat tervezetét és a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül megküldi a Hivatal részére.
(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett – képviselőjén keresztül – kezdeményezheti az átviteli rendszerirányítónál.
50. § * (1) Az elosztók az elosztói szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából szabályzati bizottságot hoznak létre és működtetnek.
(2) Az elosztók – a szabályzati bizottság bevonásával – kötelesek olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az elosztói szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.
(3) A szabályzati bizottságban az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint az elosztókon kívül *
a) az érintett engedélyesi körök, és
b) a nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői, valamint a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei
az általuk kijelölt képviselőik útján vesznek részt szavazati joggal.
(4) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetői és felhasználók az elosztóknak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.
(5) Az elosztók a honlapjukon a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az elosztói szabályzat módosítását érintik.
(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az elosztók részére az elosztói szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.
(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.
(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az elosztók felelnek. Az elosztók az elosztói szabályzat tervezetét, a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül közösen küldik meg a Hivatal részére.
(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett – képviselőjén keresztül – kezdeményezheti az elosztóknál.
50/A. § * (1) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat célja a szervezett villamosenergia-piac hátrányos megkülönböztetéstől mentes működésének biztosítása, és legalább az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozza:
a) a szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termékek körét,
b) a végrehajtható ügyletek körét, az ajánlattétel részletes szabályait, így az ajánlattétel és ajánlat visszavonás tartalmi és formai követelményeit és az ajánlati kötöttség szabályait,
c) a kereskedési módszert és a kereskedési időszakot,
d) az a)–c) pontban foglaltak bevezetésének, kivezetésének és megváltoztatásának szabályait,
e) a szervezett villamosenergia-piaci tagság tartalmát, feltételeit, így a tagság keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,
f) a kereskedési jog tartalmát, feltételeit, így a kereskedési jog keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,
g) a kereskedés, az ügyletek végrehajtása és a pénzügyi elszámolás részletes szabályait,
h) a kereskedés felfüggesztésének szabályait,
i) a tag és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes közötti tájékoztatási, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek tartalmát, helyét, rendjét, idejét és részletes szabályait,
j) az adatkezelés részletes szabályait,
k) az általános szerződési feltételeket, beleértve a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,
l) a szervezett villamosenergia-piacon történő kapcsolattartás részletes szabályait, és
m) a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges nyilvántartás legfontosabb tartalmi és formai követelményeit.
(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes gondoskodik a szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság felállításáról. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság a szervezett villamosenergia-piac tagjainak képviselőiből áll, és véleményező valamint tanácsadó feladatot lát el a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései módosítása tekintetében. *
(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtott szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tervezetét, továbbá a Hivatal által jóváhagyott szervezett villamosenergia-piaci szabályzatát a honlapján közzéteszi.
(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és az üzletszabályzatát egy dokumentumban összevontan is elkészítheti, amelynek esetén köteles gondoskodni azok megfelelő tagolásáról és az egyes tárgykörök világos elkülönítéséről.
50/B. § * (1) Az elosztó hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedők az adatcsere szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából létrehozzák és működtetik az adatcsere operatív kidolgozását végző adatcsere bizottságot és az adatcsere bizottság működésére vonatkozóan döntést hozó, az adatcsere bizottság ügyrend szerinti működését ellenőrző adatcsere-ellenőrzési testületet.
(2) Az elosztó hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedők az adatcsere bizottságon és adatcsere-ellenőrzési testületen keresztül olyan előkészítő munkát végeznek, amely lehetővé teszi, hogy jogszabály vagy villamosenergia-ellátási szabályzat változásának kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az adatcsere szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.
(3) Az adatcsere bizottságban az elosztó hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedők vesznek részt delegált képviselők útján.
(4) Az adatcsere-ellenőrzési testületben az elosztó hálózati engedélyesek és villamosenergia-kereskedők vesznek részt szavazati joggal az (5) bekezdés szerinti elvek mentén meghatározott arányban, delegált képviselőik útján. A Hivatal az adatcsere-ellenőrzési testületben tanácskozási joggal vesz részt.
(5) Az elosztó hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedők azonos szavazati joggal rendelkeznek azzal, hogy a villamosenergia-kereskedőkön belül a villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkező engedélyesek és az egyetemes szolgáltatók között a szavazati arányokat az adatcsere alkalmazásában betöltött szerepük figyelembevételével kell megosztani.
(6) Az adatcsere bizottság által kidolgozott vagy módosított, az adatcsere-ellenőrzési testület által elfogadott adatcsere szabályzatot az elosztó hálózati engedélyesek nyújtják be jóváhagyásra a Hivatalhoz.
(7) A Hivatal az adatcsere-ellenőrzési testületet az adatcserét érintő javaslatok előkészítésébe, a Hivatal elnöke rendeleteinek egyeztetési folyamataiba bevonja.
51. § * (1) Az engedélyes üzletszabályzata tervezetét honlapján közzéteszi. Az átviteli rendszerirányító az üzletszabályzat tervezetének közzétételéről az érintett engedélyeseket tájékoztatja.
(2) * Az üzletszabályzat tervezetének a VET. 72. § (3) bekezdése szerinti egyeztetése során az engedélyes – az átviteli rendszerirányító kivételével – a tervezetet az érintett energetikai felhasználói érdekképviseletekkel – ideértve az energiaközösségek érdekképviseletét ellátó szervezetet is – közvetlenül egyezteti, és a beérkezett észrevételekkel együtt nyújtja be a Hivatal részére jóváhagyásra.
(3) Az engedélyesek az észrevételek megtételére legalább 20 napos határidőt biztosítanak. A beérkezett véleményeket és az egyeztetés eredményét rögzíteni kell. Amennyiben az érdekképviselet vagy az engedélyes véleménye az üzletszabályzatba nem kerül beépítésre és a felek közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevételt tevő ezt kéri, a Hivatalhoz az üzletszabályzat jóváhagyására irányuló kérelem mellékleteként be kell nyújtani az észrevételt tevő véleményét is.
(4) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében a (3) bekezdés szerinti, fennmaradt vitás kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti vagy a jóváhagyást megtagadja.
(5) Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5) bekezdése alapján történő felmentésre vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az engedélyes által alkalmazandó szerződésmintát.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat az átviteli kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörben és a kapcsolt mérlegkörben történő értékesítés esetében nem kell alkalmazni.
(7) * Az engedélyes az üzletszabályzatát – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal jóváhagyó határozatának keltétől számítva legalább évente felülvizsgálja.
(7a) * Az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatát a Hivatal jóváhagyó határozatának közlésétől számítva legalább félévente felülvizsgálja.
(7b) * Az üzletszabályzat felülvizsgálatának ki kell terjednie a jogszabályok és a kapcsolódó szabályzatok változására és az engedélyes által alkalmazott működési gyakorlatból eredő változásokra és szerződéses jogviszonyokra. Ha a felülvizsgálat során az engedélyes megállapítja, hogy a változás a jóváhagyott üzletszabályzat tartalmát lényegesen érinti, a módosítást átvezeti, és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt, alkalmazni kíván üzletszabályzat tervezetét a (2) bekezdés szerinti egyeztetést követően haladéktalanul benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyásra. Ha a felülvizsgálat alapján nem indokolt az üzletszabályzat módosítása, az engedélyes erről írásbeli bejelentést tesz a Hivatalhoz.
(8) * Az egyetemes szolgáltató és az elosztó az üzletszabályzatának jóváhagyott módosításáról 30 napon belül a honlapján és az ügyfélszolgálatán közzétett, továbbá – ha az engedélyes a felhasználóval történő kapcsolattartás keretében azzal rendelkezik – a felhasználó elektronikus levélcímére, valamint az engedélyes által működtetett mobil alkalmazásban megküldött rövid tartalmi összefoglalóban tájékoztatja felhasználót a jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül érintő módosítások lényegi elemeiről. A honlapon és ügyfélszolgálaton történő tájékoztatás közzétételének időtartama legalább 3 hónap.
52. § (1) * A Hivatal a VET 74. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit – a 84. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – az engedélyben állapítja meg, a feltételek nem teljesülése esetén a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.
(2) *
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át.
53. § (1) * Az engedély, illetve jóváhagyás iránti kérelmet az e rendeletben előírt tartalommal és a Hivatal által honlapján meghatározott formában elektronikusan kell benyújtani.
(2) * Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek kérelmében az e rendeletnek az adott kérelemre vonatkozó melléklete szerinti dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyköteles tevékenység végzésére való alkalmasságát.
(3) * A kérelmező a VET 74. §-ában meghatározott engedély iránti kérelemben megjelöli a VET 3. § 81. pontjában meghatározott tényleges tulajdonost.
(4) *
54. § * (1) * Külföldi székhelyű gazdasági társaság a VET 74. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelme esetében az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül igazolja
a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződése, alapító okirata vagy alapszabálya (a továbbiakban: társasági szerződés), továbbá
b) abban az esetben, ha cégjogi változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okirat
meglétét, valamint részletesen bemutatja annak tartalmát.
(2) * A VET 74. § (1) bekezdés b)–d) és f)–j) pontjában meghatározott (kivéve a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó) engedély iránti kérelemhez – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csatolni kell a megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket is.
(3) * A VET 74. § (1) bekezdés a) és b), h)–j) és l) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez csatolni kell az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Ha az engedély kérelem benyújtását követően nyilvánítják a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá, akkor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás hatálybalépését követő 3 munkanapon belül ki kell egészíteni a kérelmet az erre vonatkozó tájékoztatással.
55. § * A VET 74. § (1) bekezdés a) és h)–j) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, a VET 74. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
56. § * (1) * Az átviteli rendszerüzemeltető, valamint – az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása esetén – az átviteli rendszerirányító a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásában köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni legalább az alábbi kötelezettségeinek az engedélyében meghatározottak szerint:
a) a villamosenergia-rendszer üzemelőkészítése, operatív üzemirányítása, üzemeltetése és üzemértékelése,
b) a rendszerszintű mérleg elkészítése,
c) a villamosenergia-értékesítések végrehajtásának összehangolása,
d) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, valamint az igénybevételükhöz kapcsolódó elszámolás,
e) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés és
f) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések elrendelése.
(2) A VET 102–102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásban köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni a VET 102/B. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
57. § * A határozott időre szóló engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.
58. § * Az erőművi engedélyezés szempontjából – kivéve a szélerőmű parkok esetét – a 0,5 MW és az 50 MW erőművi teljesítményhatárt az erőművi névleges teljesítőképesség mértékének megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy erőművi telephelyen üzemeltetett valamennyi villamos energia előállítására alkalmas erőműegységet, együttesen kell figyelembe venni. A szélerőmű-park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.
59. § (1) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energetikai szempontokat kell érvényesítenie:
a) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében a legjobb elérhető technológiának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesüljenek,
b) a decentralizált villamosenergia-termelés elősegítése,
c) a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac működését, egyes területek villamosenergia-ellátását,
d) a VET 79. §-a alapján kiadott miniszteri rendelet előírásait,
e) az elsődleges energiaforrás összetételére kitűzött energiapolitikai célokat,
f) * a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben meghatározott célértékeket.
(2) * Az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély, vagy 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre bővítési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld)gáz stb.] tüzeléssel a VET 170. § (2) bekezdésének 4. pontja alapján kiadott, az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani.
60. § * A kiserőművi összevont engedély, vagy az 50 MW vagy az azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítési engedélyének kiadása tárgyában, továbbá termelői engedélyesek közigazgatási hatósági ügyeiben folytatott eljárás során a Hivatal a rendszerirányítással összefüggő kérdésekre vonatkozóan jogosult kikérni az átviteli rendszerirányító véleményét, amelyet az 30 napon belül köteles megadni.
61. § * A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeket az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben (a továbbiakban: Atv.) előírt, az 5. és 6. számú mellékletben megjelölt engedélyek megléte esetén adja ki.
62. § * (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben előírtakat.
(2) A kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha a kiserőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott energetikai hatásfokra vonatkozó minimális követelményeknek, valamint a kérelmező rendelkezik vagy igazolja, hogy rendelkezni fog az engedélyezett tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközökkel.
(3) A Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez szükségesek.
62/A. § * Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4/A. számú mellékletben előírt dokumentumokat.
63. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. számú mellékletben előírtakat.
(2) A Hivatal a létesítési engedélyben meghatározza az erőmű elsődleges energiaforrását a 7. számú mellékletnek megfelelően.
(3) * Az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó működési engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha az erőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.
(4) * A létesítési engedély jogosultja a VET 81. § (7) bekezdése alapján
a) az üzembe helyezés és a próbaüzem során a mérlegköri rendszerre irányadó szabályok, valamint a menetrend kialakítására vonatkozó,
b) a próbaüzem lezárása és a működési engedély kiadása közötti átmeneti időszakban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt
előírások betartásával termelhet és értékesíthet villamos energiát.
(5) * A létesítési engedély jogosultja köteles
a) a próbaüzem lezárását követő 15 napon belül vagy
b) az Atv. szerinti üzembe helyezési engedély alapján az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását igazoló jegyzőkönyv keltét követő 60 napon belül
a működési engedély iránti kérelmét a Hivatalhoz benyújtani.
64. § (1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű névleges teljesítőképességének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű névleges teljesítőképessége a bővítéssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-t.
(2) A bővítendő erőmű meg kell feleljen a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.
(3) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(4) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.
65. § * (1) Erőmű névleges teljesítőképessége növelésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség vagy a kiserőmű névleges teljesítőképességének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (erőműegység vagy turbógépcsoport) vagy azok együttes névleges teljesítőképességének növekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott névleges teljesítőképesség 10%-át, vagy kiserőmű esetében annak névleges teljesítőképessége a növeléssel együtt eléri vagy meghaladja az 50 MW-ot.
(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) A névleges teljesítőképesség növelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.
66. § * (1) Az erőmű névleges teljesítőképessége csökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár egy alkalommal, akár több csökkentés eredményeként összességében, amennyiben a csökkentés időtartama az 1 évet meghaladja.
(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) Névleges teljesítőképesség csökkentésnek kell tekinteni az erőmű működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő, nem tervezett, 1 évet meghaladó csökkentését is.
(4) A névleges teljesítőképesség csökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a kiserőművi összevont engedély kiadását.
67. § (1) * A Hivatal 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: termelői működési engedély) ad ki erőműlétesítési, illetve kiserőmű esetén teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha
a) az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak,
b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel, valamint
c) megfelel a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(2) A kérelmezőnek a termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) * A működési engedély időbeli hatályának meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedély iránti kérelemmel együtt az e rendelet 6. számú mellékletében előírt iratokat és adatokat kell benyújtania.
(4) A Hivatal a termelői működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
(5) *
68. § * Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.
69. § (1) Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(2) A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három évet.
70. § * Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyását kérni és kérelméhez a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.
71. § Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély alapján a termelői engedélyes köteles a villamosenergia-termelést a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.
72. § (1) A termelői engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés megszüntetésére engedélyt kérnie:
a) * a termelői engedély hatálya lejártáig 180 nap van hátra, és nem kérelmezte az engedély meghosszabbítását,
b) az engedélyezett tevékenység folytatására a termelői engedélyével összhangban nem képes,
c) * a termelői engedélyes az engedély időbeli hatálya alatt a termelést meg kívánja szüntetni,
d) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását, vagy a szünetelés maximális jóváhagyható időtartamát elérte.
(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(3) Ha a termelői engedélyes a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 96. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
73. § (1) Az elosztó működési területét a Hivatal a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedélyben (a továbbiakban: elosztói engedély) állapítja meg úgy, hogy az ország területének elosztó hálózattal való lefedettsége biztosított legyen.
(2) A Hivatal a működési területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti az átviteli rendszerirányító véleményét.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) a működési területen a felhasználók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztó hálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;
b) az elosztó hálózatról ellátandó felhasználók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel.
(4) A nagyfeszültségű elosztó vezeték létesítését, átalakítását, megszüntetését megelőzően az engedélyes köteles a Hivatalnál kérelmezni működési engedélye módosítását.
(5) Az elosztói engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
73/A. § * (1) A közvilágítási üzemeltetési engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a tervezett működési területen a közvilágítási berendezések üzemeltetéséhez és közvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel.
(2) A közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a 25. számú mellékletben meghatározott iratokat kell benyújtani.
74. § * (1) A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedély iránti kérelmet a felhasználó nyújthatja be.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 13. számú mellékletben előírtakat.
75. § * A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyezés szempontjából bővítésnek minősül a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növelése.
76. § * (1) A 2011. október 1-je előtt létesített és a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti magánvezeték megszüntetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha
a) a magánvezetékre vételező vagy felhasználó nem kapcsolódik,
b) a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy felhasználó közcélú hálózatról történő közvetlen ellátása a megszüntetés után biztosított, vagy
c) a felhasználási hely vagy a magánvezeték átruházásra került, és az új felhasználó a VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyt megkapta.
(2) Ha a magánvezeték megszüntetésére irányuló kérelem esetében az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben a VET 39/E. §-ában foglaltak szerint járhat el.
77. § * (1) Ha a termelő szüneteltetni kívánja vagy meg kívánja szüntetni azon erőműve termelését, amely közvetlen vezetéken keresztül vételező részére villamosenergia-ellátást biztosít, valamint a közvetlen vezeték engedélyesével és a vételezőkkel megállapodott abban, hogy a közvetlen vezetékes ellátást magánvezetékes ellátási formává alakítják, akkor a villamosenergia-termelés szüneteltetésére vagy megszüntetésére irányuló kérelemmel egyidejűleg a közvetlen vezeték megszüntetése iránti kérelmet és magánvezeték létesítése iránti kérelmet is be kell nyújtani.
(2) A közvetlen vezeték létesítésére vagy megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 14. számú mellékletben előírtakat.
78. § * (1) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelem a tanúsításról rendelkező határozat közlését követő naptól számított 30 napon belül nyújtható be.
(2) A VET 104. §-a szerinti szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított kérelmezőnek legalább használati joggal kell rendelkeznie:
a) * a VET-ben, az e rendeletben és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt, az átviteli rendszerirányítási tevékenység folytatásához szükséges eszközökre, ideértve a hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai rendszereket, és
b) a jogszabályokban, valamint szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia továbbítására alkalmas átviteli hálózatra és hálózati elemekre.
78/A. § * (1) Átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedélyt közvetlen vagy közvetett állami irányítás alatt álló részvénytársaság kaphat, ha
a) megfelel a VET-ben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és
b) a jegyzett tőkéje legalább 100 milliárd – a VET 104. §-ában foglalt szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított átviteli rendszerüzemeltető esetén legalább 10 milliárd – forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.
(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a 12/a. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
78/B. § * Az átviteli rendszerüzemeltetőre e rendeletnek az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átviteli rendszerirányító alatt – a 99–99/B. § rendelkezéseit kivéve – az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni.
79. § (1) * A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a 15. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.
(1a) * A VET 88. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.
(2) * A VET 88. § (3) bekezdésében előírt, iroda fenntartására és elérhetőségére vonatkozó feltételeknek a külföldi gazdálkodó szervezet bármely magyarországi irodája vagy jogi képviselője útján is eleget tehet. A kérelmező és a magyarországi iroda, illetve jogi képviselő közötti jogviszonyt, valamint a jogszerű irodahasználatot a kérelem benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell.
(3) * Az 54. § (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a kérelemhez a kérelmező külföldi vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról kiállított igazolását kell csatolni.
(4) * Ha a kérelmező nem csatolja a (3) bekezdés szerinti igazolást, vagy nem igazolja, hogy a letelepedésének helye szerinti államban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet jogszabályoknak megfelelően végzi, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóságot, illetve a vállalkozás letelepedésének helye szerinti állam villamosenergia-kereskedelmet felügyelő hatóságát.
80. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó kérelemhez a 16. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.
(2) * A VET 89. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.
(3) * Fióktelepként működő szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a VET 54. § (1) bekezdés szerinti korlátozást a fióktelepet létrehozó külföldi vállalkozásra kell alkalmazni.
81. § (1) * Az egyetemes szolgáltató engedély iránti kérelmében feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület a vármegye, az adott vármegyébe beleértve a területén fekvő megyei jogú várost is.
(2) Az egyetemes szolgáltató a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be-, illetve kiszállítására is.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 17. számú mellékletben előírtakat.
81/A. § *
82. § (1) Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények – különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások – bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni és az engedély módosítását kérelmezni.
(1a) * Az (1) bekezdéstől eltérően az engedélyes köteles az engedélyében is feltüntetett, cégnyilvántartásban szereplő adatainak változását azok cégjegyzékbe történt bejegyzését követő 8 munkanapon belül a Hivatalnak írásban bejelenteni. A Hivatal a változás átvezetéséről szóló cégbírósági határozat alapján az engedélyes működési engedélyét hivatalból módosítja.
(2) Az engedély módosítására az engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) * Az erőművi engedély hatályának módosításakor a kiserőművi összevont engedély és az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű működési engedély módosítás iránti kérelemhez a 4. és 6. számú mellékletekben előírtakon kívül mellékelni kell a független műszaki szakértő véleményét arra vonatkozóan, hogy az erőmű főberendezései az erőmű meghosszabbított élettartama alatti működésére alkalmasak.
83. § * (1) A kérelmet
a) a VET 92. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi események esetén a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes, több érintett engedélyes esetén valamennyi érintett engedélyes egyenként vagy közösen,
b) a VET 93. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a befolyásszerző,
c) a VET 94. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ügyletek esetén az érintett engedélyes, átviteli rendszerirányító esetén az átviteli hálózat vagy az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök tulajdonosa
nyújtja be a Hivatalhoz.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kérelemhez a 17a. számú mellékletben meghatározott igazoló iratokat kell benyújtani és adatokról kell tájékoztatást adni.
(3) A VET 95. § (4) bekezdése szerinti kérelemhez a 17a. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakon kívül a kérelmező mellékeli az előzetes hozzájárulásban foglaltaknak való megfelelést alátámasztó nyilatkozatokat és az ehhez rendelkezésre álló dokumentumokat.
83/A. § * A VET 93. §-a szerinti szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzés részletszabályaira, azok mértékének kiszámítására, valamint az összehangoltan eljáró személyekre a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
83/B. § * A VET 93. § (4a) bekezdése szerinti tájékoztatást a befolyásszerző a 17a. számú melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint teszi meg.
84. § * (1) * A VET 102–102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító a napi átviteli rendszerirányítási tevékenységek teljes körébe, a VET 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító, az átviteli rendszerüzemeltető az 56. § alá tartozó tevékenységek tekintetében kiszervezésre nem jogosult.
(2) Az engedélyköteles tevékenység jelentős részének minősülnek az engedélyben felsoroltakon kívül azok a tevékenységek, amelyek nélkül az engedélyes nem lenne képes biztonságos, zavartalan és megfelelő színvonalú engedélyköteles tevékenységet végezni, függetlenül attól, hogy a tevékenységről egy vagy több jogügylettel rendelkezik vagy kíván rendelkezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes
a) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének kiszervezésére a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján,
b) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének nem minősülő részének kiszervezésére a Hivatal előzetes tájékoztatását követően jogosult.
(4) Ha a Hivatal a (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban a tevékenység kiszervezéséhez hozzájárul, és a tevékenységet a működési engedély nem tartalmazza, az engedélyes köteles a Hivataltól a jóváhagyó határozat közlésétől számított 30 napon belül működési engedélye módosítását kérni.
(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, a 83. § (3)–(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló eljárás során a Hivatal a VET 95. § (1) bekezdése alapján részletesen vizsgálja a legkisebb költség elvének való megfelelést. A jóváhagyáshoz az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a pénzügyi feltételek mellett, annak időtartamán belül inkább megfelel a legkisebb költség elvének, valamint a felhasználók érdekének, mint ha azt saját maga végezné.
84/A. § * (1) Az elosztó a VET 178/L. §-a alapján a Hivatal előzetes jóváhagyásával az alábbi tevékenységeket szervezheti ki:
a) elosztóhálózat építése,
b) ügyfélszolgálati tevékenység, ideértve a rendszerhasználókkal való kapcsolattartással, a számlakibocsátással és a számla ellenértékének beszedésével kapcsolatos tevékenységeket,
c) elosztóhálózat tervezése és azon tevékenységek, amelyek költségei a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint a beruházás értékében aktiválandók,
d) építészeti műszaki ellenőri tevékenység, ide nem értve a villamos műszaki ellenőri tevékenységet,
e) környezetvédelmi szakértői szolgáltatások,
f) gallyazás és nyiladéktisztítás,
g) műszaki és térképi nyilvántartási rendszer üzemeltetése,
h) korrózióvédelemmel összefüggő karbantartási feladatok,
i) a hálózati, távfelügyeleti, üzemi célú távközlési és alállomási eszközökkel kapcsolatos diagnosztikai és karbantartási szolgáltatás,
j) üzemeltetés és üzemzavar elhárítása céljából gépek, berendezések, járművek és szaktudás igénybevétele,
k) csatlakozó berendezés és fogyasztásmérő-berendezés létesítése, ellenőrzése, cseréje, leszerelése és javítása, ki- és visszakapcsolása, valamint
l) rendszeres és rendkívüli mérőleolvasás.
(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek mellett más elosztótól vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztótól, a Hivatal által előzetesen jóváhagyott szerződés alapján, engedélyköteles tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat igénybe vehet.
84/B. § * (1) A VET 178/L. §-a alapján az egyetemes szolgáltató a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján kiszervezheti az ügyfélszolgálati tevékenységét, ideértve a rendszerhasználókkal való kapcsolattartással, a számlakibocsátással és a számla ellenértékének beszedésével kapcsolatos tevékenységeket. *
(2) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt tevékenység mellett a Hivatal előzetes jóváhagyásával más egyetemes szolgáltatótól, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatótól szerződés alapján, engedélyköteles tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat igénybe vehet.
84/C. § * (1) Ha a Hivatal a 84/A. § és a 84/B. § szerinti eljárásban a tevékenység kiszervezéséhez hozzájárul, és a tevékenységet a működési engedély nem tartalmazza, az engedélyes köteles a Hivataltól a jóváhagyó határozat közlésétől számított 30 napon belül működési engedélye módosítását kérni.
(2) A 84/A. § és a 84/B. § szerinti – a 83. § (3)–(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló – eljárás során a Hivatal a VET 95. § (1) bekezdése alapján részletesen vizsgálja a legkisebb költség elvének való megfelelést. A jóváhagyáshoz az engedélyes igazolja, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a pénzügyi feltételek mellett, annak időtartamán belül inkább megfelel a legkisebb költség elvének és a felhasználók érdekének, mintha azt saját maga végezné.
84/D. § * Az elosztó és az egyetemes szolgáltató a 84/A. §-ban és a 84/B. §-ban felsorolt tevékenységeken túlmenően további tevékenységet nem szervezhet ki.
85. § * (1) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a kiszervezés a VET és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, az engedélye, a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai, az üzletszabályzata, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezéseivel összhangban történjen.
(2) * Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy (a továbbiakban: közreműködő) köteles az (1) bekezdésben foglaltak betartására. A közreműködő köteles a Hivatal részére a felügyeleti és az árszabályozási feladatai ellátásához szükséges, a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő adatszolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatokat megadni. Ha a közreműködő az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Hivatal
a) az engedélyessel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, és
b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja a kiszervezést jóváhagyó határozatát, és kötelezi az engedélyest
ba) a határozattal érintett tevékenység vagy annak egy részének saját személyzettel vagy eszközökkel történő végzésére, vagy
bb) a közreműködő személyének újrapályáztatására.
86. § * A 84. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 84/A. § és a 84/B. § szerinti előzetes jóváhagyáshoz az engedélyes köteles benyújtani a kiszervezésre vonatkozó szerződést vagy annak tervezetét, amelynek minden kiszervezett tevékenység esetében tartalmaznia kell legalább a következőket:
a) a tevékenység tartalmát, ideértve annak végzésének helyét és idejét,
b) a szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló paramétereket,
c) a paraméterek elvárt értékeit,
d) a szolgáltatási színvonal be nem tartásának következményeit,
e) a költségelszámolás módját,
f) az üzemzavarok elhárítása, mint kiemelt fontosságú szolgáltatás vonatkozásában az adatáramlást tartalmazó előírásokat, az üzemzavar-elhárítás időtartamára megállapított normatívák és a tényadatok archiválásának rendszerét valamint
g) a szerződés felmondásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit.
87. § * (1) Ha a közreműködő az engedélyes kapcsolt vállalkozása, a kiszervezett tevékenység végzésére – sem részben, sem egészben – nem jogosíthat fel más vállalkozást. *
(2) A közreműködő a tevékenység végzéséhez az engedélyes kapcsolt vállalkozását alvállalkozóként nem vonhatja be. *
(3) * Az (1) bekezdéstől eltérően az engedélyes kapcsolt vállalkozása a 84/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység nem villamosipari építési-szerelési részének elvégzésébe más vállalkozást is bevonhat.
88. § * (1) * A hálózati engedélyes a közreműködő kiválasztása és megbízása során
a) ha az nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá, a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint jár el, vagy
b) ha az a Kbt. hatálya alá tartozik és a Kbt. alapján nem kell pályázatot alkalmazni, akkor a 84/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak beszerzése esetén a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint nyilvános pályázatot folytat le.
(2) A hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti belső kiválasztási szabályzatban szabályozza a kiválasztással és megbízással történő szolgáltatás beszerzésére – és a Hivatal hozzájáruló határozata alapján kiszervezett formában ellátott tevékenységekre – vonatkozó pályáztatási vagy versenyeztetési feltételeket. A kiválasztási szabályzat legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a Kbt. előírásait tartja irányadónak, vagy ha az engedélyesnek ilyen beszerzései nem lesznek, akkor ennek a rögzítését;
b) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a saját belső kiválasztási szabályzatában meghatározott feltételeit és eljárásait tartja irányadónak;
c) a pályáztatási vagy versenyeztetési eljárásrendet, valamint az ezek során alkalmazott szabályrendszer ismertetését;
d) azon eljárásrendet és a feltételeket, amelyek szerint természetes személy vagy gazdálkodó szervezet a kiválasztásra és megbízásra vonatkozó pályázatot nyújthat be.
(3) A belső kiválasztási szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A belső kiválasztási szabályzat módosításainak jóváhagyását az engedélyes a módosítás bevezetését megelőzően, a VET 168. §-ában meghatározott eljárási határidőben köteles kérelmezni.
(4) A hálózati engedélyes köteles a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, számozással ellátott belső kiválasztási szabályzatot időrendi sorrendben honlapján közzétenni.
(5) * A hálózati engedélyes a 84. § (3) bekezdés a) pontja és a 84/A. § szerint kiszervezett tevékenységek vonatkozásában köteles a VET 24. § (2) bekezdésben meghatározott kiválasztási eljárást legalább három évenként megismételni.
89. § * (1) Ha a hálózati engedélyes a kiválasztási eljárásban történő részvételt a kiszervezendő tevékenység végzésére való alkalmasság szempontjából előzetes minősítéshez köti (a továbbiakban: minősítési eljárás), belső minősítési szabályzatban köteles rögzíteni a jelentkezés feltételeit, az eljárási szabályokat és a jelentkezők elbírálásának szempontjait. A belső minősítési szabályzatot és ennek módosításait a hálózati engedélyes honlapján közzéteszi.
(2) Az (1) bekezdés esetén a minősítési eljárást a hálózati engedélyes legalább évente egy alkalommal lefolytatja, és annak kezdő időpontját – legalább három hónappal a minősítési eljárás megkezdését megelőzően – honlapján közzéteszi.
90. § * (1) A Hivatal – a VET szerinti engedélyköteles tevékenység al- és résztevékenységeinek figyelembevételével – az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározza az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok azon körét, amelyekkel való rendelkezéshez a Hivatal hozzájárulása szükséges, valamint meghatározza az ezekkel az eszközökkel való rendelkezés feltételeit.
(2) Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató köteles saját tulajdonban lévő eszközökkel végezni engedélyköteles tevékenysége engedélyben meghatározott elemeit. Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató tulajdonában kell állnia legalább az alábbi eszközöknek:
a) * átviteli rendszerüzemeltető esetén a rendszer- és üzemirányítási, üzemeltetési valamint a rendszerirányításhoz, a méréshez és az elszámoláshoz szükséges informatikai berendezések,
b) * elosztó esetében
ba) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű elosztóhálózat,
bb) a fogyasztásmérő-berendezések és az elszámoláshoz szükséges mérési adatgyűjtő rendszerek,
bc) az üzemirányítási eszközök, ideértve az üzemirányításhoz szükséges távközlési eszközöket, valamint a teljesítményszabályozó eszközöket és
bd) * az üzemirányításhoz szükséges informatikai rendszerek,
be) * a felhasználók azonosításához szükséges adatok, a felhasználási helyre vonatkozó adatok, valamint a mérés és a fogyasztásmérő-berendezések adatainak tárolására, védelmére vonatkozó információtechnológia és egyéb kapcsolódó tárgyi eszközök, valamint
bf) * a bb) alpont szerinti rendszerek adatfeldolgozásához és számlázásához szükséges informatikai rendszerek,
c) * egyetemes szolgáltató esetében
ca) az elszámoláshoz szükséges eszközök és
cb) a felhasználók azonosításához szükséges adatok, a felhasználási helyre vonatkozó adatok, valamint a mérés és a fogyasztásmérők adatainak tárolására, védelmére vonatkozó információtechnológia és egyéb kapcsolódó tárgyi eszközök.
(3) A VET 102–102/E. §-a vagy 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító esetén az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez való hozzájárulás feltétele a VET 160. § (4) bekezdésére tekintettel indított eljárás eredményeképpen hozott tanúsításról rendelkező határozat.
(4) * Kapcsolt vállalkozások esetében a (2) bekezdés b) pont be) alpontja és (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti tulajdonjoggal elegendő egy engedélyesnek rendelkeznie.
(5) * A (2) bekezdés b) pont be) és bf) alpontjában és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a tulajdonjoggal rendelkezni, ha a tevékenység végzését vagy az adat tárolását vagy védelmét a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény szerinti felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás biztosítja. E körben a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás igénybevétele kiszervezésnek minősül, és ahhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
91. § (1) A Hivatal a VET 96. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(2) * A VET 96–97. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb:
a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a,
b) százmillió forint,
c) átviteli rendszerirányító esetén a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző éves forgalmának 10%-a vagy
d) vertikálisan integrált vállalkozás esetén a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző éves forgalmának 10%-a.
(2a) * A VET 95. § (6) bekezdése szerinti bírság
a) alsó határa az adott eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj másfélszerese, de legalább ötvenezer forint;
b) felső határa
ba) az engedélyes esetén a (2) bekezdés szerinti összeg,
bb) a befolyásszerző esetén százmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) * A bírságot készpénzátutalási megbízással vagy a Hivatal – a bírságot kiszabó határozatban megjelölt – pénzforgalmi számlájára történő átutalással lehet megfizetni.
92. § * A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, cégvezetője, vezető állású munkavállalója és engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követően köteles üzleti titokként kezelni a hálózati engedélyesnél tudomására jutott mindazon információkat, amelyek a piaci szereplők számára nyilvánosan nem hozzáférhetők.
93. § * (1) A hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységről és ahhoz tartozó személyzetről gondoskodni, amely képes meghozni a 84. § (3) bekezdése szerint kiszervezett tevékenységre vonatkozó önálló döntéseket a 84–89. § rendelkezéseivel összhangban.
(2) A Hivatal által a kiszervezett tevékenység tárgyában küldött irat kézbesítése a hálózati engedélyes engedélyében meghatározott elérhetőségekre történik.
94. § * (1) A megfelelési programot a hálózati engedélyes legalább négyévenként aktualizálja, és az aktualizált megfelelési programmal érintett időszakot megelőző év szeptember 30-áig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.
(2) A jóváhagyott megfelelési programot, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát a hálózati engedélyes a honlapján közzéteszi.
(3) A megfelelési program kötelező tartalmi elemei:
1. a hálózati engedélyes belső és külső üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely biztosítja az engedélyes önálló, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától független működését és önálló döntéshozatali lehetőségeit, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjának a hálózati engedélyes működését érintő hatáskörének bemutatásával;
2. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás szervezeti felépítéséből, valamint a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagvállalatainak alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalak;
3. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás valamennyi tagja fő döntéshozó szerveinek összetétele;
4. a VET szerinti engedélyköteles tevékenység független végzéséhez szükséges erőforrások – személyi, tárgyi és pénzügyi – biztosítottsága;
5. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági – elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető munkaviszonya megszüntetésének lehetséges indokai;
6. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági – elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető díjazásának elemei, továbbá premizálásuk és jutalmazásuk rendje;
7. az ügyfélkapcsolat-kezelés folyamatainak ismertetése;
8. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, az egyenlő bánásmódot biztosító részletes magatartási szabályok;
9. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyek kötelezettségei a megfelelési program végrehajtása érdekében;
10. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája;
11. adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, ideértve a különböző adattípusok kategorizálását és a bizalmas információk kezelését;
12. a kiszervezés esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások;
13. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése;
14. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere;
15. az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett tevékenységek végzésének körülményei, szerződéses feltételei, részletezve az árazásra és a szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;
16. a támogató tevékenységek végzésének körülményei, szerződési feltételei, részletezve az árazásra és szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;
17. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül a hálózati tevékenység fizikai elkülönítésére, valamint az önálló arculat kialakítására vonatkozó intézkedések, továbbá annak bemutatása, hogy a hálózati engedélyes hogyan és milyen eszközökkel különbözteti meg magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától kommunikációjában és márkajelzésében;
18. a megfelelési programban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése, az elért eredmények és állapot mellett a jövőbeli elvárások bemutatása és
19. a megfelelési program összeállításáért felelős, a hálózati engedélyesnél található szervezeti egység kijelölése.
95. § * (1) A megfelelési ellenőr a megfelelési jelentést naptári évenként készíti el, és azt az adott naptári évet követő év március 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.
(2) A megfelelési jelentés a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül nem képezheti jóváhagyás tárgyát.
(3) A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei:
a) a tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési program végrehajtásának éves tapasztalatai és értékelése a megfelelési program kötelezően előírt és egyéb tartalmi elemeit követve;
b) a jóváhagyott megfelelési programhoz képest bekövetkezett változások leírása és indokolása, kiemelve az üzleti folyamatokat, a szervezeti felépítést, a hatásköröket, valamint az információáramlási és beszámolási útvonalakat;
c) a hálózati engedélyes vezetésében bekövetkezett változások és azok indoklása;
d) a megfelelési program alapján végrehajtott oktatások;
e) a megfelelési program alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások;
f) a következő naptári évre tervezett, a tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos intézkedések;
g) a megfelelési programtól való eltérés és annak indokolása;
h) a tevékenységek szétválasztásához kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása, részletezve a hálózathoz való hozzáférés és az információkezelés vitás eseteit;
i) a támogató és a kiszervezett tevékenységek végzésének részletes értékelése, kiemelve a piaci alapú árazás kialakítását, valamint a minőségi követelmények felügyeletét és
j) az önálló vállalati arculat, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól független kommunikáció és márkajelzések, valamint a függetlenség folyamatos biztosítására tett intézkedések.
(4) Megtévesztő vagy valótlan információk közlése esetén a Hivatal a megfelelési jelentés jóváhagyását elutasítja és a hálózati engedélyessel szemben a VET 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
96. § * Bizalmas információk esetén a megfelelési program és a megfelelési jelentés Hivatalhoz történő benyújtása során a hálózati engedélyes vagy a megfelelési ellenőr kérheti a megfelelési program és a megfelelési jelentés egyes részeinek bizalmas kezelését. A Hivatal egyetértése esetén a jóváhagyó határozatban bizalmasnak minősített részeket nem kell a hálózati engedélyes honlapján közzétenni.
97. § * (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó az éves megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy nincs tulajdonosi részesedése más engedélyesben, ide nem értve más hálózati engedélyest és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest.
(2) A hálózati engedélyes évente egyszer, a megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt, hogy a VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy szerzett-e részesedést a hálózati engedélyesen kívül más, VET szerinti engedélyesben vagy annak kapcsolt vállalkozásában, vezető tisztségviselője-e ilyen engedélyesnek, vagy létesített-e munkaviszonyt ilyen engedélyessel.
(3) A VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy köteles minden szükséges információt a vele munkaviszonyban álló hálózati engedélyes rendelkezésére bocsátani a hálózati engedélyes (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében.
98. § * (1) A munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (a továbbiakban együtt: munkaszerződés) rögzíteni kell az elosztó vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, ügydöntő felügyelőbizottsági tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint szervezeti egység vezetőjének a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, valamint a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat. E személyek vonatkozásában a felmondásról, a felmondás indokairól és körülményeiről az elosztó a felmondást követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.
(2) Az elosztó saját éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz az anyavállalatnak. Ha az anyavállalat az elosztó javaslatát nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről az elosztó tájékoztatja a Hivatalt.
(3) Ha az elosztó tulajdonrésszel rendelkezik a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesben, a 97. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig köteles nyilatkozni a VET 54. §-ában meghatározott tulajdoni korlátok betartásáról.
99. § * (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy munkaszerződésében rögzíteni kell a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat, valamint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy munkaviszonyának idő előtti megszüntetése esetén a Hivatalnál jogorvoslati jogosultságát nem érintő hatósági ellenőrzést kezdeményezhet.
(2) Az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz a felügyelőbizottság részére. Ha a felügyelőbizottság az éves üzleti tervre és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről a megfelelési ellenőr tájékoztatja a Hivatalt.
99/A. § * (1) A 94. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az átviteli rendszerirányító megfelelési programjának tartalmaznia kell:
a) az operatív irányítást ellátó személyek és az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek függetlenségét biztosító intézkedéseket;
b) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja közötti szolgáltatásnyújtás, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok eljárásrendjét;
c) * az informatikai eszközök, az informatikai szolgáltatások, valamint az informatikai támogatási szolgáltatások beszerzésére vonatkozó eljárásrendet, amely biztosítja, hogy az átviteli rendszerirányító nem köt szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjával azonos tanácsadókkal és szállítókkal;
d) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától eltérő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozó előírásokat, valamint
e) a felügyelőbizottsági tagja díjazásának elemeit és módját, továbbá a felügyelőbizottságból történő visszahívásának lehetséges indokait.
(2) Az átviteli rendszerirányító esetén a megfelelési jelentésben ki kell térni a 95. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az (1) bekezdésben előírtak teljesítésére.
(3) A 97. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az átviteli rendszerirányítónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
99/B. § * (1) A megfelelési ellenőr
a) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a megfelelési program végrehajtását;
b) beszámol tevékenységéről a felügyelőbizottságnak, valamint ajánlást készít a következő naptári évre vonatkozó megfelelési programról és annak végrehajtásáról;
c) a 99. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja a Hivatalt, ha a felügyelőbizottság az átviteli rendszerirányító éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről;
d) tájékoztatja a Hivatalt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja és az átviteli rendszerirányító közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról;
e) benyújtja a Hivatalnak az átviteli rendszerirányító átviteli hálózatra vonatkozó beruházási tervre vagy egyedi beruházásra vonatkozó határozati javaslatát, legkésőbb annak az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve által a felügyelőbizottsághoz történő benyújtásakor;
f) tájékoztatja a Hivatalt, ha a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás a legfőbb szervén vagy az általa a felügyelőbizottságba jelölt tagok szavazatán keresztül olyan határozat meghozatalát akadályozza, amely a hálózatfejlesztési terv alapján három éven belül végrehajtandó beruházás akadályozását vagy késleltetését eredményezi;
g) a feladatai ellátása során a megfelelési program végrehajtását érintő tapasztaltakról negyedévente, írásban tájékoztatja a Hivatalt, valamint a b) pontban foglaltakon túl további tájékoztatást nyújthat a felügyelőbizottságnak;
h) * az átviteli rendszerirányító ügyvezető testülete, legfőbb szerve és felügyelőbizottsága valamennyi ülésén jogosult részt venni; részvétele pedig kötelező
ha) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerinti hálózathoz való hozzáférés feltételeit tárgyaló ülésen,
hb) az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével összefüggő projektekkel kapcsolatos ülésen, ideértve a csatlakozással összefüggő beruházásokkal kapcsolatos ülést is és
hc) a VET 20. § (2) bekezdésében meghatározottak beszerzésével kapcsolatos ülésen;
i) a 95. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik a megfelelési jelentés Hivatalnak történő benyújtásáról; valamint
j) figyelemmel kíséri, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel-e a VET-ben és az e rendeletben foglalt titoktartásra vonatkozó rendelkezéseknek.
(2) Megfelelési ellenőr az lehet, aki
a) mesterképzésben szerzett vagy egyetemi szintű
aa) közgazdász,
ab) villamosmérnök vagy
ac) jogi
végzettséggel – és jogi végzettség esetén jogi szakvizsgával – rendelkezik,
b) legalább 5 éves szakmai gyakorlatot szerzett
ba) a VET hatálya alá tartozó tevékenységet vagy földgázipari tevékenységet végző társaságnál vagy
bb) az államigazgatás energetikai, pénzügyi vagy gazdasági területén,
c) nem volt olyan villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy jogelődjének vezető tisztségviselője, amelynek a VET 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták, és
d) a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül megbízatása másik fél általi azonnali hatállyal történő megszüntetésére nem került sor.
(3) A megfelelési ellenőr megbízatása alatt nem állhat olyan munkaviszonyban, amelynek ellátása korlátozhatja feladatainak ellátását.
(4) A jogi személy megfelelési ellenőr legalább egy vezető tisztségviselőjének, továbbá az ellenőrzési tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy az ellenőrzési tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek meg kell felelnie a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(5) * A Hivatal a megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg, ha a megfelelési ellenőr feladatainak ellátása körében a megfelelési program végrehajtása és ellenőrzése szempontjából megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, vagy a VET-ben vagy az e rendeletben előírt kötelezettségének megsértését végleges hatósági határozat megállapította.
100. § * (1) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programra és megfelelési jelentésre – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagjaira vonatkozó rendelkezések kivételével – a 94. § (1)–(2) bekezdését és a 95–97. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.
(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programnak tartalmaznia kell a 94. § (3) bekezdés 1–3., 5–6., 8–16. és 18–19. pontjában foglaltakat azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.
(3) A VET 104. § (5) bekezdés c) pontja szerinti megfelelési jelentés kötelező tartalmi eleme:
a) a szétválasztáshoz kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása és
b) a 95. § (3) bekezdés a)–g) pontjában foglaltak azzal, hogy hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.
(4) * Átviteli rendszerüzemeltető esetén a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosa köteles a VET 153. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelni.
100/A. § * (1) Az átviteli rendszeri rá nyitó és az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa közötti, az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozó, a VET 102/B. § (4) bekezdése, a VET 103. § (4a) bekezdése és a VET 104. § (1a) bekezdése szerinti szerződéshez (a 100/A–100/C. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés), annak módosításához vagy megszüntetéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás során vizsgálja, hogy a szerződésben foglaltak, a szerződés módosítása vagy megszüntetése megfelel-e a villamosenergia-rendszer folyamatos és biztonságos működésére, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(3) A szerződés legalább a következőket tartalmazza:
a) az átviteli rendszerirányítási tevékenységhez szükséges, az átviteli rendszerirányító kizárólagos használatába adott elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását, valamint a használatba adás feltételeit és határidejét;
b) az elektronikus hírközlő hálózati elemek minőségi jellemzőit az üzemi szabályzatban foglaltakkal összhangban;
c) az a) pont szerinti eszközök használatáért fizetendő díj mértékét, fizetésének feltételeit és felülvizsgálatának módjára, gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket;
d) a szerződés időbeli hatályát és megszűnésének eseteit;
e) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosának
ea) az elektronikus hírközlő hálózati elemek átviteli rendszerirányításhoz szükséges állapotának az üzemi szabályzatban foglaltak szerinti fenntartására,
eb) az elektronikus hírközlési kapcsolat rendelkezésre állásának ellenőrzésére,
ec) az elektronikus hírközlő hálózati elemek üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére
vonatkozó kötelezettsége részletszabályait;
f) az átviteli rendszerirányító kötelezettségeit
fa) az elektronikus hírközlő hálózati elemekre csatlakoztatható végberendezésekkel,
fb) a folyamatos és biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges elektronikus hírközlő hálózati elemek kapacitásfejlesztésének kezdeményezésével, és
fc) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával való együttműködéssel
kapcsolatban;
g) kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettségeket az üzemeltetési, a karbantartási és a fejlesztési kérdésekben;
h) az átviteli rendszerirányító részére elővásárlási jog kikötését az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan;
i) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa jogutód nélküli megszűnése esetére vételi jog kikötését az átviteli rendszerirányító részére az elektronikus hírközlő hálózati elemek vonatkozásában;
j) adatvédelmi rendelkezéseket; és
k) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit.
(4) Az átviteli rendszerirányító a használati díj összegének módosítása nélkül jogosult
a) az elektronikus hírközlési hálózati elemek kizárólagos használatára,
b) az elektronikus hálózati elemeken belül a ténylegesen használt áramkörök meghatározására,
c) az átviteli rendszerirányítás mindenkori igénye szerint az elektronikus hálózati elemeken belül általa használt áramkörök számának bővítésére és csökkentésére, valamint
d) az elektronikus hálózati elemek átkonfigurálásáról, lebontásáról és hálózatmenedzseléséről az átviteli rendszerirányítás igényeinek kielégítése céljából intézkedni.
100/B. § * Az átviteli rendszerirányító és az elektronikus hírközlési hálózati elem tulajdonosa a szerződést legalább 12 hónapos felmondási idővel mondhatja fel.
100/C. § * Az átviteli rendszerirányító szerződésszegése esetén az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa által a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások kizárólag a biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges mértéket meghaladó részükben és kizárólag a Hivatal jóváhagyása esetén szüneteltethetők az átviteli rendszerirányító szerződésszegő magatartásának megszűnéséig.
101. § * A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a származik a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből, e tevékenységekre nem köteles önálló mérleget és eredménykimutatást készíteni. 1% felett a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket a számviteli éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletezni kell.
102. § * (1) Az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vertikálisan integrált vállalkozás az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás keretében végzett, VET szerinti engedélyköteles tevékenység elkülönített bemutatására.
(2) Az elkülönített bemutatás legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
103. § * (1) Ha az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel is rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatóként és villamosenergia-kereskedőként vásárolni kívánt villamos energia elkülönített elszámolására és nyilvántartására általa kidolgozott részletes szabályokat előzetes jóváhagyásra be kell nyújtania a Hivatalhoz.
(2) Az engedélyes tevékenységek önálló bemutatására kötelezett horizontálisan és vertikálisan integrált vállalkozás a tevékenységek önálló bemutatása során köteles az önálló mérleg és eredménykimutatásban feltüntetett adatok hátterére vonatkozó írásbeli szöveges magyarázatot adni.
(3) A Hivatal feladatainak ellátásához az engedélyes köteles információt beszerezni és szolgáltatni a nem általa végzett támogató és kiszervezett tevékenységek ráfordításairól és költségeiről.
103/A. § * A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat a 20. számú melléklet tartalmazza.
103/B. § * (1) Könnyített térség azon járás közigazgatási területén jelölhető ki, ahol
a) naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege a járásra vetítve meghaladja a 4900 MJ/m2-t,
b) szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén a szél energiasűrűsége járásra vetítve 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/m2-t, vagy
c) a szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezik hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel.
(2) A miniszter a könnyített térség kijelölésére irányuló javaslatot tájékoztatásul megküldi a kijelöléssel érintett helyi és vármegyei önkormányzatnak.
(3) A könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
104. § * (1) A jelentős piaci erő eljárásban a Hivatal az általa meghatározott érintett piacokon a piaci erő vizsgálatakor az alábbiakat mérlegeli:
a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, valamint esetlegesen a kapcsolódó piacokon való jelenlétét,
b) az engedélyes méretét és piaci részesedését a vizsgált piacon,
c) az engedélyes kapcsolatát más vállalkozásokkal, különös tekintettel az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra,
d) a piacralépési korlátokat, valamint a növekedési és terjeszkedési korlátokat,
e) az áruk és szolgáltatások gyors és alacsony költségek melletti beszerezhetőségét és értékesíthetőségét,
f) a kereslet és kínálat viszonyát,
g) a hálózati szűk keresztmetszeteket, valamint az egyes földrajzi területeken érvényesülő szabályozási gyakorlatban megnyilvánuló különbségeket, továbbá
h) az esetleges verseny hiányát.
(2) A Hivatal az eljárásával érintett piacon belül további termék- vagy szolgáltatási részpiacokat azonosíthat.
(3) Ha a jelentős piaci erő eljárásban a Hivatal az érintett piac valamennyi engedélyesére kötelezettséget szab ki, a Hivatal kötelezheti a piacműködtetőt, hogy a kötelezettség teljesítésére a piac működésére vonatkozó szabályok módosításával kerüljön sor.
(4) *
105. § * A jelentős piaci erő eljárásban a Hivatal a kötelezettség előírása során figyelemmel van arra, hogy az előírt kötelezettség
a) a versenyhiány következményeinek kiküszöbölésére irányuljon,
b) hozzájáruljon a kellően hatékony és fenntartható piaci verseny elősegítéséhez,
c) hozzájáruljon a felhasználói érdekek védelméhez,
d) a versenyt korlátozó akadályokkal arányos legyen, valamint
e) figyelembe vegye az érintett piac sajátosságait.
106. § * (1) Nyilvános és átlátható módon történő értékesítés előírása esetén az engedélyes a kötelezettségét nyilvános aukción, a szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a Tpt. szerinti szabályozott piacon keresztül történő értékesítés keretében teljesítheti.
(2) A nyilvános és átlátható módon történő értékesítés előírása esetén a kötelezett engedélyes által a Hivatal határozata alapján értékesítésre kerülő villamos energia mennyisége naptári évekre vonatkoztatva nem lehet alacsonyabb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az engedélyes értékesítési kötelezettség keretében értékesített villamos energia nélkül számított piaci részesedése a Hivatal által meghatározott mérték, de legalább 40% alá csökkenjen.
(3) Az engedélyes az értékesítési kötelezettségét az általa kidolgozott értékesítési irányelvek alapján valósítja meg, amelyekre vonatkozóan a Hivatal ajánlásként módszertani útmutatót ad ki, és azt a honlapján közzéteszi.
(4) Az engedélyes a tárgyévre vonatkozó értékesítési irányelveket minden év január 31. napjáig benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyásra. Az értékesítési irányelveket a Hivatal jóváhagyja, ha azok a tartalmuk alapján
a) alkalmasak a villamosenergia-piaci verseny erősítésére,
b) elősegítik a hazai villamosenergia-kereskedők forráshoz jutását,
c) elősegítik a villamosenergia-piac fejlődését, és
d) hozzájárulnak megbízható referenciaárak kialakulásához.
(5) Az engedélyes a szervezett villamosenergia-piacon, illetve a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a Tpt. szerinti szabályozott piacon történő értékesítés tényét és formáját, valamint az értékesített villamos energia mennyiségét a tárgyévet követő év március 31-ig bejelenti a Hivatal számára.
(6) Az engedélyes által szervezett nyilvános aukción történő értékesítésre kizárólag az engedélyes által jóváhagyásra benyújtott és a Hivatal által a (8) bekezdés szerinti szempontok alapján jóváhagyott, az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzat alapján kerülhet sor.
(7) Az engedélyes az aukció időpontját, valamint az értékesíteni tervezett villamos energia mennyiségét az értékesítés előtt 10 munkanappal bejelenti a Hivatal számára.
(8) Az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzat rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy az aukció feltételei és lebonyolítása minden szereplő számára átlátható legyen, a nyertes ajánlat megállapítása egyértelmű feltételek alapján történjen, továbbá biztosítani kell az indulás során az esélyegyenlőséget. Az aukción értékesített termékek mennyiségét és az aukción kialakuló termékenkénti átlagárat az engedélyes az aukció lezárását követő 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza.
(9) Az engedélyes már megállapított értékesítési kötelezettsége addig áll fenn, amíg a Hivatal a jelentős piaci erő eljárásban új határozatot nem hoz.
(10) Az értékesítési kötelezettség alapján történő villamosenergia-értékesítés nem biztosít jogalapot állami támogatás vagy kompenzáció igénybevételére.
107. § * (1) Az árkorlát alkalmazásának vagy a költségalapú árképzésnek az előírása esetén a Hivatal megvizsgálja az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek indokoltságát az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján, és megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek.
(2) A méltányos megtérülés az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült indokolt költségek, valamint befektetések alapján határozható meg. Árkorlát az indokolt költségek, valamint az indokolt költségek és befektetések méltányos megtérülése, továbbá az érintett piacon várható piaci árak figyelembevételével alkalmazható.
108. § * (1) A Hivatal megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának előírása esetén az engedélyes a kötelezettséggel érintett villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül benyújtja a Hivatal részére.
(2) A Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott szerződések megfelelnek-e az egyenlő bánásmód elvének. Ha az érintett – teljesedésbe még nem ment – szerződéseket a Hivatal az egyes szerződő feleket indokolatlanul megkülönböztetőnek ítéli, az engedélyest kötelezi a szerződések olyan irányú módosítására, hogy azok megfeleljenek az egyenlő bánásmód elvének.
(3) A Hivatal az engedélyes részére előírhat továbbá olyan, egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket az engedélyes villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerződéseinek megkötésekor köteles alkalmazni.
109. § * (1) A VET 106. § (2) bekezdésében megfogalmazott együttműködési kötelezettség megszegése esetén a VET 106. § (3) bekezdése alapján kiszabható bírság összege tízezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(2) A jelentős piaci erő eljárásban a VET 107. § (2) bekezdése alapján kiszabott kötelezettség megszegése esetén a VET 108. § (1)–(2) bekezdése alapján, továbbá a 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a piacműködtető számára előírt kötelezettség megszegése esetén a piacműködtetőre kiszabható bírság összege egymillió forinttól százmillió forintig terjedhet.
(3) A kiszabott bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.
110-112. § *
112/A. § * A VET 119/A. § (2) bekezdése szerinti műszaki állapotot ötfokozatú skálán kell megadni.
112/B. § * (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti műemlék tulajdonosa a VET 119/B. §-a szerinti, a műemlék felújítása esetén kezdeményezhető kábelcserét a kábelcsere tervezett időpontját legalább 12 hónappal megelőzően írásban bejelenti az elosztó számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a kábelcserével érintett szabadvezetékek, csatlakozó-, kapcsoló- és átalakító-berendezések, valamint a létesítendő kábel műszaki rajzát és terveit, valamint
b) a műemlék felújítási ütemtervét, és ezzel összefüggésben
a kábelcsere tervezett időpontját.
(3) A VET 119/B. § (1) bekezdése szerinti közintézmény vagy sportlétesítmény esetében az elosztó részére történő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak a közintézménynek vagy sportlétesítménynek a megnevezését, címét és helyrajzi számát, amelyre tekintettel a kábelcserét kezdeményezik.
112/C. § * (1) A VET 119/B. §-a szerinti kábelcsere az érintett épületet magában foglaló telek homlokvonalától számított legfeljebb 15 méterig elhelyezkedő VET 3. § 9. pontja szerinti – 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű – elosztó hálózatra terjedhet ki.
(2) Az elosztót és a kábelcserét kezdeményező
a) helyi önkormányzatot vagy
b) műemlék tulajdonosát
a kábelcserével összefüggésben együttműködési kötelezettség terheli.
112/D. § * (1) Az elosztó a VET 119/B. § (2) bekezdése szerinti kábelcsere-ütemezési tervet az alábbi szempontok alapján állítja össze:
a) a kábelcserével érintett szabadvezetékek műszaki állapota, beleértve az azon keletkezett, nem tervezett üzemi események számát a kábelcsere-ütemezési terv benyújtása előtti három évben,
b) az egyes kábelcserékkel érintett területek műszaki vagy földrajzi összefüggősége, beleértve az áramkörök, teljes transzformátorkörzetek összefüggőségét,
c) a kábelcsere-beruházásoknak értékcsökkenéshez viszonyított aránya, és
d) a kábelcserétől az ellátás-minőségi mutatóknak a várható javulása.
(2) A kábelcsere-ütemezési tervet az elosztó az adott naptári év március 31-éig a VET 119/B. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás és felülvizsgálat céljából benyújtja a Hivatalhoz.
(3) A Hivatal a kábelcsere-ütemezési tervet az (1) bekezdés szerinti, valamint ellátás-biztonsági szempontok figyelembevételével vizsgálja. A Hivatal a kábelcsere-ütemezési tervet
a) jóváhagyja
b) átrangsorolja vagy
c) elutasítja.
112/E. § * (1) Az ellenőrzési eljárás során a VET 98. § (1) bekezdésében megállapított szempontok mérlegelésével kiszabható bírság összege egyedi jogsértésenként százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyedi jogsértésnek az adott kötelezettségre vonatkozó egyedi határidő elmulasztása vagy az egyedi kötelezettség nem teljes körű teljesítése minősül.
112/F. § * (1) A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során kiszabható bírság mértéke
a) * a bennfentes kereskedelemre, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom megsértése esetén százezer forinttól kettőmilliárd forintig,
b) a bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén százezer forinttól tízmillió forintig
terjedhet.
(2) * A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
(3) * A nem természetes személynek az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben a VET 98. § (1) bekezdésében megállapított szempontok mérlegelésével kiszabható bírság összege – a piaci szereplővel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírság alkalmazásán felül – százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.
112/G. § * A kiszabott bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.
113. § * Az egyetemes szolgáltatónak a VET 145. § (4) bekezdése szerinti árszabás áraira vonatkozó javaslatához – az ár átlagára vonatkozó számításokon kívül – árszabásonként is be kell mutatnia az alkalmazni kívánt díjtételeket, valamint az azokat megalapozó számításokat.
113/A. § * (1) A Hivatal az árakra vonatkozó rendelkezések betartását – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – kérelemre vagy hivatalból megvizsgálja, és szükség esetén hatósági ellenőrzést tart.
(2) * Amennyiben a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként jogsértést állapít meg, a VET 96–98. §-ában, valamint a 141. § (12) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
(3) * Az egyetemes szolgáltatás ára tekintetében a Hivatal évente április 30-ig megvizsgálja az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek a vizsgálatot megelőző naptári év (a továbbiakban: tárgyév) egészére vonatkozó teljesülését.
(4) *
114. § (1) * A rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint a közvetlenül szervezett piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó köteles havonta, a tárgyhónap 7. munkanapjáig az átviteli rendszerirányító részére közvetlenül átadni a tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozóan a VET 147. § (2) bekezdés a) pontja szerint értékesített vagy a VET 147. § (2) bekezdés b) pontja alapján vásárolt villamos energia mennyiségre vonatkozó adatokat a VET 147. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező befizetések számlázása céljából.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség mérlegkör felelős útján is teljesíthető, ha a kötelezett arra vonatkozóan a mérlegkör felelőssel megállapodott és a megállapodásról az átviteli rendszerirányítót tájékoztatta.
(1b) * Ha a villamos energia mennyiségre vonatkozó adatokat a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint a közvetlenül szervezett piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó és a mérlegkör felelős is bejelenti, akkor az átviteli rendszerirányító a VET 147. § (2) bekezdése szerinti fizetésre közvetlenül kötelezettek által bejelentett mennyiség alapján állítja ki a (2) bekezdés szerinti számlát.
(2) * Az átviteli rendszerirányító havonta számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.
(3) *
(4) * A számla a tárgyhónapra vonatkozó hiteles adatokon alapul. A számla tartalmazza a kötelezett teljes tárgyhavi fizetési kötelezettségét, a VET 147. § (1) bekezdésében előírt jogcímek szerinti részletezésben.
(4a) * A szervezett villamosenergia-piac tagja köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban meghatározott módon és határidőig – nyilatkozni arról, hogy nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó-e.
(4b) * A hiteles adatokon alapuló számlázás érdekében az átviteli rendszerirányító kérése esetén a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles részére átadni a (4a) bekezdés szerinti nyilatkozatok alapján nem lakossági fogyasztónak minősülő tagok névsorát és havi összegzésben a VET 147. § (2) bekezdés b) pontja alapján általuk a szervezett villamosenergia-piacról vásárolt villamos energia mennyiségekre vonatkozó adatokat.
(4c) * Ha a szervezett villamosenergia-piacról vásárló, nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által bejelentett mennyiségi adatok egymástól eltérnek, akkor az átviteli rendszerirányító a szervezett villamosenergia-piacról vásárló, nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó által bejelentett villamos energia mennyiség alapján állítja ki a (2) bekezdés szerinti számlát.
(5) * Az átviteli rendszerirányító a számlát úgy állítja ki, hogy a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt munkanappal megelőzően kézhez vehesse. A fizetés esedékessége a számla kézhezvételétől számított 5. munkanap.
(5a) * A (2) bekezdés szerinti számla kötelezettje – az (5b) bekezdésben foglalt kivétellel – közvetlenül köteles teljesíteni fizetési kötelezettségét.
(5b) * Az (5a) bekezdés szerinti kötelezettség mérlegkör felelős útján is teljesíthető, ha a kötelezett arra vonatkozóan a mérlegkör felelőssel megállapodott és a megállapodásról az átviteli rendszerirányítót tájékoztatta.
(5c) * A mérlegkör felelős köteles havonta, a tárgyhónap 7. munkanapjáig az átviteli rendszerirányító részére a tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozóan tájékoztatást adni azon tagokról, amelyek nevében az átviteli rendszerirányító felé a VET 147. § (1) bekezdésén alapuló fizetési kötelezettséget teljesített. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell tagonkénti bontásban a fizetési kötelezettség jogcímét és a kötelezettség alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiséget.
(6) * A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlára vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
115. § (1) A VET 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag a szénipari szerkezetátalakítási támogatásról szóló kormányrendelet alapján kiadott határozat alapján lehetséges.
(2) A VET 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni az egyetemes szolgáltató által a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes villamos energia ellátásról szóló külön jogszabály szerint nyújtott kedvezmény összegének megfelelő mértékben, havi rendszerességgel az egyetemes szolgáltató által kiállított, bizonylatolt számla alapján lehet. Ezen kifizetésekről az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatalt tájékoztatni.
(3) * A VET 147. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjból az átviteli rendszerirányító kizárólag a távhőszolgáltatási támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint teljesíthet kifizetést. *
116. § (1) * A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetsége tagjainak a nemzetközi együttműködés keretében feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatot adhat át, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.
(2) * A villamos energia piac regionális és európai szintű harmonizációja érdekében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a Hivatal készíti.
(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendő, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidők betartásával.
116/A. § * (1) * A miniszter megküldi az Európai Bizottság részére a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött kormányközi megállapodásokat és azok módosítását.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kormányközi megállapodás egyéb, a belső energiapiac működésére vagy az Európai Unió energiaellátásnak biztonságával kapcsolatos dokumentumra hivatkozik, a miniszter – a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel – gondoskodik a dokumentum Európai Bizottság részére történő megküldéséről.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti dokumentumot bizalmassá minősítheti, ha a dokumentum nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintheti az érintett felek tevékenységét. Ebben az esetben a miniszter a dokumentumot – a tagállamok felé továbbítható, bizalmas adatokat nem tartalmazó – összefoglalóval együtt küldi meg az Európai Bizottság részére.
(4) A (3) bekezdés szerinti összefoglaló
a) a dokumentum tárgyát,
b) a dokumentum célját,
c) a dokumentum hatályát,
d) a szerződő feleket,
e) a dokumentum időtartamát, és
f) a főbb elemekre vonatkozó információkat
tartalmazza.
116/B. § * (1) A miniszter a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos kormányközi megállapodás megkötésének vagy e tárgykörben kötött kormányközi megállapodás módosításának szándékáról a harmadik országgal vagy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások megkezdése előtt tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint rendszeres tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyalások előrehaladásáról, és ezzel összhangban gondoskodik a 116/A. § (4) bekezdése szerinti információk megküldéséről.
(2) A tárgyalások lezárását megelőzően a miniszter előzetes véleményezés céljából az (EU) 2017/684 határozat 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt időtartamra megküldi az Európai Bizottság részére a megállapodás vagy a módosítás tervezetét és azok összes mellékletét, valamint a megállapodásokban hivatkozott egyéb szövegeket az (EU) 2017/684 határozat 3. cikkével összhangban.
(3) A miniszter a megkötött vagy a módosított megállapodás ratifikációjakor a megállapodást vagy a módosítást, annak valamennyi mellékletével együtt, továbbá az Európai Bizottság (2) bekezdés szerinti véleményében foglaltaktól való eltérés esetén az eltérés alapjául szolgáló indokokat megküldi az Európai Bizottság részére.
116/C. § * A miniszter felkérheti az Európai Bizottság képviselőjét a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos tárgyalásokon megfigyelőként történő részvételre.
116/D. § * A VET 116/A–116/C. §-ában megállapított kötelezettségek nem vonatkoznak a vállalkozások közötti megállapodásokra.
117. § * (1) A Hivatal észrevételezés céljából honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi a minőségi mutatók megállapítására vonatkozó, hazai és nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő ajánlását (a továbbiakban: szabályozási irányok).
(2) * A szabályozási irányokra vonatkozóan érkezett észrevétel esetében vagy szükség szerint a Hivatal – a minőségi mutatókat megállapító határozatok kiadását megelőzően – egyeztetést kezdeményez az engedélyesekkel és az energetikai felhasználói érdekképviseleti szervezetekkel.
117/A. § * A Kormány a VET hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
117/B. § * (1) A tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez a 12. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.
(1a) * Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, ebben az esetben a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(2) A Hivatal a 12. számú melléklet I. d) és e) pontja alapján benyújtott dokumentumok jóváhagyásáról az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásával egyidejűleg dönt.
118. § (1) *
(2) * A Hivatal határozatainak közzététele során a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével jár el.
119. § *
120. § * A Hivatal az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 300/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. 2. rendelet) hatálybalépését követően köteles az engedélyköteles tevékenységek elemeivel, valamint a kiszervezéssel összefüggésben az engedélyeket felülvizsgálni, és szükség esetén azt módosítani vagy visszavonni. A Hivatal eljárásának ügyintézési határideje a Mód. 2. rendelet hatálybalépésének napját követő naptól számított három hónap.
120/A. § * E rendeletnek az egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról szóló 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet] 9. §-ával megállapított 14. § (9) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet hatálybalépésének napját megelőzően meghirdetett energiahatékonysági pályázatok keretében megvalósuló jelentős felújítások esetében nem kell alkalmazni.
121. § * A VET 178/E. § (3) bekezdése szerint továbbadásra jogosultra a VET és az e rendelet magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
122. § *
123. § * Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát a VET, valamint e rendeletnek a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni, és azt a Hivatalhoz 2012. február 29-éig jóváhagyásra benyújtani.
124. § * A 14/B. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét az elosztó a 2023. január 1-jét megelőző elszámolások alapján
a) az egy fogyasztásmérő-berendezéssel rendelkező felhasználási hely tekintetében 2023. december 31-ig,
b) a több fogyasztásmérő-berendezéssel rendelkező felhasználási hely tekintetében 2024. december 31-ig
köteles végrehajtani.
125. § * (1) * Az a felhasználó, aki az egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 787/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódKr.) hatálybalépésekor profil alapú elszámolás alapján vételez villamos energiát, jogosult 2024. december 31. napjáig profil alapú elszámolás alapján villamos energiát vételezni, kivéve, ha kéri az idősoros elszámolását és rendelkezik az ilyen mérésre alkalmas fogyasztásmérővel.
(2) * Az a felhasználó, akinek a részére az elosztó a MódKr. hatálybalépését követően a 14/B. § alapján okosmérőt szerel fel, jogosult 2024. december 31. napjáig profil alapú elszámolásban vételezni, kivéve, ha a felhasználó kéri az idősoros elszámolását.
126. § *
126/A. § *
127. § * E rendeletnek a Mód. 2. rendelettel megállapított 84/A–84/D. §-ában, valamint 90. § (2) bekezdés b) pont be) alpontjában és c) pont cb) alpontjában megállapított kötelezettségek esetében a 120. § alapján lefolytatott eljárás jogerős lezárásától számított hat hónapig nem alkalmazható a VET 96. §-a, ha az engedélyes a 120. § alapján lefolytatott eljárás jogerős lezárását követően minden hónap 15. napjáig részletes ütemtervet nyújt be a Hivatalhoz a Mód. 2. rendelettel megállapított 84/A–84/D. §-ában, valamint 90. § (2) bekezdés b) pont be) alpontjában és c) pont cb) alpontjában foglalt kötelezettségek teljesítésének állásáról.
127/A. § *
128. § * E rendeletnek – az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ával megállapított – 28. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a 15 napos határidőt az R. 6. §-ának hatálybalépésétől kell számítani.
128/A. § *
128/B. § *
128/C. § *
128/D. § *
128/E. § * (1) E rendeletnek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 427/2023. (IX. 13.) Korm. rendelettel, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 460/2023. (X. 5.) Korm. rendelettel, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 243/2019. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 680/2023. (XII. 29.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Módr.) módosított 7. §-át a 2024. január 1. napján meglévő és azt követően keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni és az abban foglaltak a felhasználók hálózathasználati szerződésének és villamosenergia-vásárlási szerződésének részévé válnak.
(2) E rendelet 2. mellékletének a Módr.-rel módosított 18. alcímében szereplő szabályokat a Módr. hatálybalépésének napján villamosenergia-vásárlási vagy hálózathasználati szerződéssel nem rendelkező rendszerhasználókra is alkalmazni kell, oly módon, hogy ezen szabályok szerinti villamos energia elszámolás a Módr. hatálybalépését követően jelentkező villamosenergia mennyiségre alkalmazandó.
(3) E rendeletnek a Módr. 12. §-ával megállapított 58. §-át a Módr. hatálybalépését követő erőművi csatlakozási igénybejelentés keretében szerzett hálózati csatlakozási jogosultsággal rendelkező erőműegységekhez kapcsolódó eljárásokban kell alkalmazni.
(4) A 2022. október 11. napja és a 2023. szeptember 7. napja között megtett a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint megtett igénybejelentést úgy kell tekinteni, mintha azt az igénybejelentő 2024. január 1. napján tette volna meg azzal, hogy az igénybejelentés 2023. szeptember 7. napját megelőzően benyújtott igénybejelentésnek minősül az éves szaldó jogosultság szempontjából. A hálózati engedélyesek műszaki és gazdasági tájékoztató kiadására vonatkozó határideje az ezt követő napon kezdődik.
(5) A 2022. október 11. napja és a 2023. szeptember 7. napja között megtett igénybejelentésekre a hálózati engedélyes által a Módr. hatálybalépéséig kiküldött műszaki és gazdasági tájékoztató érvényessége 2025. december 31. napján jár le. A hálózati engedélyes a műszaki és gazdasági tájékoztató érvényessége alatti körzetzárolásra való tekintettel jogosult a már kiküldött műszaki és gazdasági tájékoztató műszaki feltételeinek módosítására. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az igénybejelentőre, aki a megjelölt időszakban benyújtott igénybejelentése alapján kapott műszaki és gazdasági tájékoztatót elfogadta és az alapján a műszaki tervet a Módr. hatálybalépéséig már benyújtotta a hálózati engedélyes számára.
129. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 23. §-ának (12) bekezdése 2008. május 1-jén lép hatályba.
130. § * (1) E rendelet
a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i 2019/944/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 14. § (5) és (9) bekezdése, 21/A. § (1)–(4) és (7) bekezdése, 23/A. § (6) és (7) bekezdése, 27/B. §-a, 28. § (5) bekezdése, 24. számú melléklet X. alcíme az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének, 14. cikk (1) bekezdésének, 24. cikk (6) bekezdésének, valamint VII. mellékletének,
c) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és Melléklet 3. pontjának,
d) 24. számú melléklet 10–17. sora a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének, 9. cikk (2)–(5) bekezdéseinek, 10. cikkének, 11. cikk (4)–(5) bekezdéseinek, 12. cikk (1)–(2) bekezdéseinek, 13. cikk (1)–(2) bekezdéseinek, 30. cikk (3) bekezdésének, 31. cikk (2) bekezdésének,
e) 24. számú melléklet 20–29. sora a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelv 6. cikk (2)–(3) bekezdéseinek, 9. cikk (4)–(5) bekezdéseinek, 10. cikk (1) bekezdésének, 12. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1)–(2) bekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének és 20. cikk (2) bekezdésének,
f) 24. számú melléklet 30. sora a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról szóló, 1999. április 22-i 1999/280/EK tanácsi határozat 1. és 3. cikkének és
g) 24. számú melléklet 34. sora a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet
a) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) 24. számú melléklet 18. sora a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 16-i (EU) 1113/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelete 1. cikkének,
d) 24. számú melléklet 19. sora a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1952 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 1–7. cikkének, valamint I. és II. mellékletének,
e) 24. számú melléklet 31. sora a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről szóló, 1995. december 20-i 2964/95/EK európai tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) Ez a rendelet
a) a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat,
b) a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról szóló, 1999. április 22-i 1999/280/EK tanácsi határozata 1. és 3. cikkének,
c) a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozata 7. cikk (4)–(5) bekezdésének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1. Az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: felhasználó) és a részére szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató és a felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződés kötelező tartalmi elemeit és formai követelményeit tartalmazza.
2.1. Az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata közzétételével – szerződéskötési kötelezettségére figyelemmel – saját ajánlati kötöttségét is meghatározza.
2.2. Az egyetemes szolgáltatás igénybevételéhez az üzletszabályzat közzétételével meghatározott ajánlat elfogadására vonatkozó jognyilatkozatot (a továbbiakban: felhasználói jognyilatkozat) kell tenni olyan egyetemes szolgáltatónál, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe az ellátni kívánt felhasználási helyet tartalmazza. A felhasználói jognyilatkozat az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálatán hozzáférhetővé, illetve honlapján közzétett formanyomtatványon is megtehető. Az egyetemes szolgáltató kérés esetén a lakossági fogyasztó számára a formanyomtatványt postai úton megküldi.
2.3. A villamosenergia-vásárlási szerződés a felhasználói jognyilatkozat hatályosulásával – amennyiben az a szerződéskötéshez szükséges adatokat, okiratokat tartalmazza – létrejön. A szerződés létrejöttét az egyetemes szolgáltató 15 napon belül az üzletszabályzatában meghatározottak szerint az egyetemes szolgáltató által aláírt szerződés megküldésével igazolja vissza a felhasználó felé. Ha a felhasználói jognyilatkozat szerződéskötésre nem alkalmas, az egyetemes szolgáltató a felhasználói jognyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül a felhasználót hiánypótlásra hívja fel, a hiányok pontos megjelölésével.
2.4. Az egyetemes szolgáltatás igénybevétele és az egyetemes szolgáltatási jogviszony fennállása során – az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében – az egyetemes szolgáltató és a felhasználási helyre hatályos működési engedéllyel rendelkező elosztó együttműködik.
2.5. A villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy a felhasználó hatályos hálózathasználati szerződéssel rendelkezzen.
2.6. Eltérő megállapodás hiányában minden felhasználási helyre külön villamosenergia-vásárlási szerződést kell kötni.
4.1. A villamos energia árváltozása esetén, amennyiben az árváltozás időpontjára a fogyasztásmérő-berendezés leolvasása vagy adatrögzítés nem történik, az egyetemes szolgáltatásért fizetendő árat az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, vagy ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
4.2. * Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát jogosult kibocsátani azzal, hogy egyes részszámlák a Hivatal előzetes jóváhagyásával megállapított összeghatárig összevonhatók.
4.3. Az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak utolsó napjára köteles elszámoló számlát, a villamosenergia-vásárlási szerződés – és amennyiben a hálózathasználati szerződést megbízottként kezeli, a hálózathasználati szerződés – megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát kibocsátani, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámolni, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.
4.4. *
4.5. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésekor keletkező visszautalandó összeget az egyetemes szolgáltató köteles 8 napon belül visszafizetni a felhasználónak vagy a fizetőnek.
4.6. Ha az egyetemes szolgáltató és a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződésben fizetési határidőben nem állapodtak meg, a felhasználó köteles a számlában feltüntetett összeget a számlán feltüntetett fizetési határidő napjáig kifizetni.
4.7. Az egyetemes szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak vagy a fizetőnek a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.
4.8. * Az egyetemes szolgáltató adott alkalommal legfeljebb három, egymást követő időközre vonatkozó részszámlát bocsáthat ki.
4.9. * Ha az egyetemes szolgáltató adott alkalommal több részszámlát bocsát ki, akkor az egyes részszámlák esedékessége között legalább 30 napnak kell lennie.
4.10. * Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia mennyisége és ára vonatkozásában az egyetemes szolgáltató – a hibás mérés kivételével – utólagos elszámolás-korrekciót nem alkalmazhat.
4.11. * Az egyetemes szolgáltató a felhasználók részére biztosítja a fogyasztásmérő-berendezés mérőállásának bejelentését. A részszámla akkor alapulhat statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított villamosenergia-mennyiségen, ha a felhasználó a fogyasztásmérő-berendezés mérőállását nem jelentette be az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában előírtak szerint.
5.1. A felhasználó a számla ellen az egyetemes szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.
5.2. Az egyetemes szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és annak eredményéről a felhasználót a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.
5.3. *
5.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt az egyetemes szolgáltatót termék ár, díj vagy árkülönbözet, díjkülönbözet illeti meg, a felhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.
5.5. * A 4.5. pontjában, valamint 5.4. pontjában előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha az egyetemes szolgáltató vagy a felhasználó a fentiek szerint meghatározott időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.
6.1. Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül:
a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírtakat nem vagy nem megfelelően nyújtja,
b) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,
c) védendő fogyasztóval kapcsolatos feladatát nem látja el, vagy
d) az üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.
6.2. A 6.1. pont b) alpontja szerinti szerződésszegésnek minősül, ha az egyetemes szolgáltató
a) a felhasználási hellyel vagy a felhasználó személyével kapcsolatos, a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő jogok gyakorlásához, valamint kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatot megváltozásának bejelentését követően a nyilvántartási rendszerben 15 napot meghaladóan vezeti át, vagy az átvezetést elmulasztja, vagy
b) a számlázással kapcsolatos kötelezettségeit önhibájából megsérti.
6.3. A felhasználó szerződésszegésének minősül:
a) az egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy nem a villamosenergia-vásárlási szerződésben meghatározott határidőben tesz eleget, vagy
b) az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.
A Villamos Energia Hálózati Csatlakozási és Használati Szabályzat a hálózati engedélyes és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés következtében történő felmondás eseteit tartalmazza.
2.1. Rendszerhasználói igénybejelentést tesz
a) aki a közcélú hálózathoz csatlakozni kíván vagy azt – a VET 176. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – rendszerhasználóként igénybe kívánja venni, vagy
b) aki a már kiépített hálózati kapacitás bővítését igényli,
c) az a vételező, aki
ca) a VET szerinti közvetlen vezetékes ellátásban részesül, de az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozni kíván a közcélú hálózathoz,
cb) a VET szerinti magánvezetékre kapcsolódva továbbadás keretében részesül villamos energia ellátásban, és a VET 39/B. §-a alapján felhasználóvá kíván válni,
cc) a VET 39/C. § -a alapján a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, vagy
cd) e rendelet 13/C. §-a alapján a magánvezeték engedélyesétől tájékoztatást kap arról, hogy az a Hivatalhoz villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély iránti kérelmet nyújtott be,
d) az a termelő, aki közvetlen vezetéket létesít, és az általa megtermelt villamos energiát vagy annak egy részét közvetlen vezetéken keresztül vételezőknek kívánja értékesíteni, vagy
e) közvetlen vezeték létesítése esetén a közvetlen vezeték létesítője.
2.2. * A közép vagy nagyfeszültségű hálózatra vonatkozó erőművi csatlakozási igénybejelentésre, annak tartalmára, a csatlakozási feltételek megállapítására, és a csatlakozási eljárás folyamatára – a 2.5–2.12. pontban foglaltaktól eltérően – a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései az irányadóak.
2.3. Az igénybejelentés formanyomtatványon is megtehető. Az elosztó az igénybejelentésre ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé, továbbá honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi.
2.4. A rendszerhasználói igénybejelentésnek csatlakozási pontonként legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az igénybejelentő megnevezését – természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével –, továbbá a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat;
b) a tervezett felhasználási hely vagy erőművi telephely egyedi azonosító adatait;
c) az igényelt rendelkezésre álló teljesítményt vagy többletteljesítményt, annak feltüntetésével, hogy az igényelt teljesítmény betáplálásra vagy felhasználásra vonatkozik;
d) amennyiben ismert, a hálózathasználat során igénybe venni kívánt lekötött teljesítményt;
e) a felhasználás és a betáplálás jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatait;
f) * a közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erőmű és villamosenergia-tároló működésére jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat,
g) kiserőmű létesítésére vonatkozó szándék esetében
ga) a villamosenergia-kereskedőnek küldött bejelentés másolatát arról, hogy az igénybejelentő vagy felhasználó az új vagy a meglévő felhasználási helyen kiserőművet kíván létesíteni és üzemeltetni,
gb) az elosztói üzletszabályzatban meghatározott adatokat, és
gc) a közcélú hálózatba történő villamosenergia-betáplálásra vonatkozó nyilatkozatot,
h) magánvezeték vagy közvetlen vezeték létesítési igény kapcsán
ha) annak a területnek a – vázrajzi térképekkel alátámasztott és az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számokkal megjelölt – leírását, amely területen az igénybejelentő vételezőket kíván ellátni, és
hb) a területen létesíteni kívánt vételezési helyeket ellátó kapcsolódási pontok ellátását biztosító – mérnök kamarai tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített – magánvezeték vagy közvetlen vezeték egyvonalas villamos kapcsolási rajzát, valamint ezek egyenkénti kapcsolódási teljesítményét (kVA), továbbá
i) a csatlakozás igénybevételének kívánt időpontját.
2.5. * A hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában rögzített, helyszíni felülvizsgálatot nem igénylő csatlakozási igények esetében az igénybejelentőt valamennyi dokumentum rendelkezésre állásától számított 3 munkanapon belül tájékoztatni a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati jogviszony minden lényeges eleméről, és ennek részeként a hálózati csatlakozásra és hálózathasználatra ajánlatot tenni. Ha az ajánlattétel előtt más szerv nyilatkozatának beszerzése vagy eljárásának lefolytatása szükséges, a hálózati engedélyes az igénybejelentés kézhezvételét követő 2. munkanapon köteles a nyilatkozat beszerzését, illetve az eljárás lefolytatását kezdeményezni. Az ajánlattételre nyitva álló határidőbe nem számít bele más szerv
a) nyilatkozatának beszerzéséhez vagy
b) eljárása lefolytatásához
szükséges időtartam. A megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni, illetve az eljárását lefolytatni, és annak eredményéről a hálózati engedélyest tájékoztatni.
2.6. * Ha az igénybejelentés hiányos és ajánlat elkészítésére nem alkalmas, a hálózati engedélyes az igénybejelentés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles a rendszerhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Az ajánlattételre meghatározott határidő a hiánypótlás hálózati engedélyes általi kézhezvételétől számítandó.
2.7. * Ha az igénybejelentés alapján vagy hiánypótlási felszólítás esetén a hiánypótlás alapján sem egyértelmű, hogy az igény megvalósításához szükséges-e csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítése vagy bővítése, a hálózati engedélyes az igénybejelentés, illetve a hiánypótlás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül helyszíni felülvizsgálatot tart. Ha a helyszíni felülvizsgálat eredményeképpen a hálózati engedélyes azt állapította meg, hogy
a) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését nem igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek a felülvizsgálat napjától számított 5 munkanapon belül küldi meg,
b) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek a felülvizsgálat napjától számított 8 munkanapon belül küldi meg.
Ha a csatlakozási igény teljesítéséhez szükséges feltételek megállapítása csak a közcélú elosztóhálózat terhelésmérés-adatainak kiértékelését követően állapítható meg, akkor a hálózati engedélyes a helyszíni felülvizsgálatot követő 8 munkanapon belül elvégzi a szükséges terhelésmérést és ajánlatát, majd a tájékoztatót az igénybejelentőnek a terhelésmérés befejezésének napjától számított 3 munkanapon belül küldi meg.
2.8. A tájékoztatónak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:
a) a tájékoztató egyedi azonosító számát;
b) az elosztó nevét, székhelyét, honlapjának címét, ügyfélszolgálatának címét és nyitvatartási idejét, valamint az elosztói szabályzat és az üzletszabályzata internetes elérési útvonalát;
c) * a kiindulási pont és a csatlakozási pont megjelölését, amelyen a hálózati engedélyes a rendelkezésre álló teljesítményt a közcélú hálózatból történő vételezés és abba való betáplálás céljából biztosítja;
d) új csatlakozási pont esetében az igénybejelentésre biztosított rendelkezésre álló teljesítményt;
e) meglévő csatlakozási pont esetén a már rendelkezésre álló teljesítményt, és az igénybejelentésre biztosított többletteljesítményt annak feltüntetésével, hogy a teljesítmény betáplálásra vagy vételezésre vonatkozik;
f) * a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás műszaki feltételeit, elkülönítve a csatlakozó berendezés létesítésére vonatkozó adatokat a közcélú hálózat egyéb érintett részeinek adataitól;
g) * a csatlakozási díjak elemeit, az egyes díjelemeknek megfelelően fizetendő összegeket és ezek számítási módját, a pénzügyi teljesítés módját és határidejét;
h) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket;
i) a 2.11. pont szerint a hálózati engedélyes feladatainak ellátásához szükséges és benyújtandó dokumentumok felsorolását;
j) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket;
k) más rendszerhasználó villamosenergia-felhasználását vagy betáplálását esetlegesen befolyásoló hálózati zavarokat okozó felhasználói berendezés alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;
l) a hálózati csatlakozáshoz és a hálózathasználathoz szükséges engedélyek felsorolását;
m) * a közcélú hálózat rendelkezésre állásának tervezett időpontját, amely nem lehet későbbi az elosztói csatlakozási szerződés hatálybalépésétől, amennyiben csatlakozási díjfizetési kötelezettség merül fel, és ez utóbbi későbbi időpontra esik, akkor a csatlakozási díj befizetésétől számított 60. napnál, kivéve, ha az igénybejelentő későbbi időponttal kéri. A határidőbe nem számít bele
ma) * minden más szerv nyilatkozatának beszerzéséhez vagy eljárása lefolytatásához szükséges időtartam azzal, hogy a hálózati engedélyes az összes nyilatkozat beszerzését és az összes eljárás lefolytatását – beleértve a hálózattervezést is – 5 munkanapon belül kezdeményezi,
mb) az az időtartam, amely alatt jogszabály nem teszi lehetővé a munkavégzést;
n) * a hálózatra történő bekapcsolás tervezett időpontját, amely hálózati beavatkozást igénylő esetben nem lehet későbbi a közcélú hálózat rendelkezésre állásának napjától számított 15. napnál, egyéb esetekben az elosztói csatlakozási szerződés hatálybalépésétől, amennyiben csatlakozási díjfizetési kötelezettség merül fel, és ez utóbbi későbbi időpontra esik, akkor a csatlakozási díj befizetésétől számított 15. napnál, kivéve, ha az igénybejelentő későbbi időponttal kéri;
o) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének módját;
p) a hálózati engedélyesnek a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttségét és annak időtartamát;
q) a hálózati csatlakozásra vonatkozó ajánlatot vagy a hálózati csatlakozási szerződéstervezet hálózati engedélyes által aláírt példányait, valamint a hálózathasználatra vonatkozó ajánlatot;
r) tájékoztatást arról, hogy a csatlakozási pontra a hálózathasználati szerződés megkötése kapcsán az elosztói szabályzat szerint szükség van-e üzemviteli megállapodás megkötésére;
s) * okosmérő esetén az okosmérő teljes körű funkciói és interoperabilitás jellemzőit, az okosmérővel elérhető szolgáltatásokat, az okosmérővel való mérés várható előnyeit, közérthető módon megfogalmazva.
2.9. Ha a csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, mérőhely kiépítés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték csatlakoztatásának műszaki terveit nem a hálózati engedélyes készíti el, akkor köteles térítésmentesen az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani minden az üzemi szabályzatban vagy az elosztói szabályzatban meghatározott, a hálózat tervezéséhez szükséges adatot.
2.10. * Ha a hálózati engedélyes az igénybejelentőt előzetesen értesítette, jogosult a 2.9. pontban meghatározott műszaki terv kivitelezés megkezdése előtti felülvizsgálatára, amely esetben a tervet a hálózati engedélyeshez be kell nyújtani. A hálózati engedélyes a műszaki terveket a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül köteles felülvizsgálni, és a közcélú hálózat üzembiztonsága érdekében jogosult azok módosítását előírni. A hálózati engedélyes köteles az előírt módosításokat indokolni, az igénybejelentő köteles az előírt módosításokat elvégezni.
2.11. Az elosztó a háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatásával összefüggő és a felhasználói berendezések kialakítására vonatkozó elvi egyvonalas kapcsolási típusterveket és technológiai előírásokat tartalmazó műszaki kézikönyvet köteles kidolgozni és honlapján közzétenni.
2.12. Ha a hálózatra történő csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor
a) a közcélú hálózati elemek elhelyezése tekintetében a hálózati engedélyes,
b) a felhasználói berendezés tekintetében az igénybejelentő
köteles a jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni.
3.1. * Közcélú hálózathoz történő csatlakozási igény esetében a hálózati engedélyes – amennyiben az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, és a csatlakozási díjat megfizette – a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint köteles az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási pontra a hálózati csatlakozást kiépíteni. A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja a külön jogszabály szerinti villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozás megbízása útján. Az így létesült közcélú hálózati elem értéken, térítés nélkül kerül a hálózati engedélyes tulajdonába. A hálózati engedélyes köteles az igénybejelentővel és az általa megbízott kivitelezővel együttműködni.
3.2. A rendelkezésre álló teljesítményt felhasználási helyenként és azon belül csatlakozási pontonként a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. A rendelkezésre álló teljesítményt erőmű esetében – ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet – a betáplálás vagy a vételezés külön megjelölésével telephelyenként és azon belül csatlakozási pontonként kell a hálózati csatlakozási szerződésben rögzíteni. A háztartási méretű kiserőműre a felhasználókra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.
3.3. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában összefüggő területnek kell tekinteni a felhasználási hely szempontjából
a) azokat a felhasználó tulajdonában vagy használatában álló, egymással nem határos területeket is, amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán, egymással szemben helyezkednek el,
b) amelyen a felhasználó a 2011. október 1-jét megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra jogosult volt,
c) amelyen 2011. október 1-jét megelőzően a magánvezeték engedélyese magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére engedélye alapján jogosult volt,
d) * az épület közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit) is,
e) * azt a területet is, amelyet mért magánvezeték lát el, vagy
f) * a hálózati engedélyes ellátási területén, ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítését szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósításával összefüggően, a Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávját.
3.4. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában külön felhasználási helynek kell tekinteni egy ingatlan vagy épület összefüggő területén belül
a) minden egyes felhasználó tulajdonában vagy használatában álló és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt, vagy
b) a közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt.
3.5. A hálózati engedélyes a hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a VET 27. § (2)–(3) bekezdésében szabályozott esetekben tagadhatja meg.
3.6. * A csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyes jelöli ki az igénybejelentő érdekeinek figyelembevételével úgy, hogy a kijelölés az igénybejelentőnél és a hálózati engedélyesnél összességében a legkisebb költség elvének megfelelően történjen.
3.7. * Az ideiglenes csatlakozást kérő és a hálózati engedélyes a csatlakozási pontot – a hálózati csatlakozásra vonatkozó szabályok szerint – a meglévő közcélú hálózaton jelöli ki.
3.8. * Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton,
a) a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló rendelet szerinti csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy
b) az igénybejelentő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján az igénybejelentő saját beruházásában a hálózati leágazási ponttól a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.
3.9. * Az ideiglenes csatlakozást kérő feladata a csatlakozási ponton túli – nem közcélú – vezetékek létesítése és bontása, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.
4.1. Ha az igénybejelentő a hálózati engedélyes tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és – a hálózati engedélyes által vállalt ajánlati kötöttség időtartama alatt – a megküldött hálózati csatlakozási szerződéstervezetet a hálózati engedélyesnek aláírva visszaküldi, a hálózati csatlakozási szerződés annak a hálózati engedélyes által történő kézhezvételének napján lép hatályba. A visszaküldés tényének igazolása az igénybejelentőt terheli.
4.2. * Ha az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződéstervezetet véleményeltéréssel írja alá, és küldi meg a hálózati engedélyesnek, a szerződés csak akkor jön létre, ha a felek – egyeztetés alapján – a szerződés tartalmában megállapodtak. Ebben az esetben a hálózati engedélyes köteles 3 munkanapon belül az igénybejelentővel egyeztetést kezdeményezni. A szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba.
4.3. A hálózati engedélyes a 4.2. pont szerinti az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vesz fel, amely minden, a hálózati csatlakozási szerződés szempontjából lényeges tényt és nyilatkozatot tartalmaz. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a hálózati engedélyes átadja az igénybejelentőnek.
4.4. A hálózati csatlakozási szerződést az igénybejelentő által megjelölt felhasználási helyre – eltérő megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.
5.1. Ha az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat erőmű közcélú hálózatra történő csatlakoztatása esetén megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv benyújtását írja elő, a hálózati engedélyes erről az igénybejelentőt tájékoztatja.
5.2. A megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv általános tartalmi elemeit az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat, a megvalósíthatósági tanulmány csatlakozástól függő, egyedi feltételeit a hálózati engedélyes tájékoztatója tartalmazza.
5.3. * Ha a hálózati engedélyes megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv elkészítését írja elő, a hálózati csatlakozási szerződés azt követően jön létre, hogy a hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet jóváhagyta.
5.4. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet a benyújtást követően az alábbiak szerint bírálja el:
a) elosztó esetében az elosztói szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:
aa) megvalósíthatósági tanulmány esetében, valamint csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszintig a benyújtást követően 30 munkanapon belül,
ab) csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszinten az átviteli rendszerirányító előzetes elbírálását megelőzően, de legfeljebb a benyújtást követő 45 munkanapon belül, amelyből az átviteli rendszerirányítónak legfeljebb 15 munkanap áll a rendelkezésére,
b) átviteli rendszerirányító esetében az üzemi szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:
ba) megvalósíthatóság tanulmány esetében 30 munkanapon belül,
bb) csatlakozási terv esetében 30 munkanapon belül.
5.5. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyásakor köteles közölni az igénybejelentővel a csatlakozási terv 5.2. pontban foglaltakon felüli, a csatlakozástól függő egyedi feltételeit.
5.6. Ha a kiserőmű csatlakoztatásához az elosztó eljárása során ki kell kérni az átviteli rendszerirányító véleményét, az üzemi szabályzat szerint előírt dokumentumokat az elosztóhoz kell benyújtani, aki azokat köteles az átviteli rendszerirányítóhoz továbbítani.
5.7. Ha a hálózati engedélyeshez – az elbírálási határidőn belül – az igénybejelentéssel összefüggő újabb igénybejelentés érkezik, az elbírálási határidő legfeljebb 60 munkanapra meghosszabbíthatja, és erről az érintett igénybejelentőket tájékoztatja.
5.8. Ha a megvalósíthatósági tanulmány vagy a csatlakozási terv elbírálása kapcsán a hálózati engedélyes és az igénybejelentő között véleményeltérés alakul ki, a 4.2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
6.1. A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító megnevezését, természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével –, továbbá a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodájának címét és 2.8. pont b) alpontja szerinti elérhetőségeit;
b) a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát;
c) a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztató egyedi azonosító adatait;
d) a felhasználási hely vagy erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;
e) * csatlakozási pont helyének műszaki meghatározását és EOV koordinátáit, a csatlakozás módjának meghatározását, valamint a csatlakozási pont kiépítésére vonatkozó határidőket, amely nem lehet későbbi a közcélú hálózat rendelkezésre állásának napjától számított 15. napnál, kivéve, ha a rendszerhasználó későbbi időponttal kéri, részletes műszaki és egyéb rendelkezéseket;
f) csatlakozási pontonként a betáplálásra és felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt;
g) a rendelkezésre álló teljesítmény hálózati engedélyesre történő átszállásának eseteit és feltételeit;
h) a csatlakozási díj mértékét, teljesítésének módját és határidejét, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát;
i) a közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontját;
j) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit;
k) a hálózati csatlakozási szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
6.2. Ha a meglévő csatlakozás műszaki vagy gazdasági feltételeiben változás következik be, a rendszerhasználóval új hálózati csatlakozási szerződést kell kötni, amelyben fel kell tüntetni az előző hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát is, vagy a meglévő hálózati csatlakozási szerződést módosítani kell.
6.3. A hálózati csatlakozási szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.
6.4. * A hálózati engedélyes az erőművi csatlakozás gazdasági hatékonyságát biztosító műszaki megoldás esetén jogosult a csatlakozási szerződésben a csatlakozási kapacitás korlátozhatóságát előírni 10 év átlagában a csatlakozó erőmű termelési volumenének 5%-áig terjedő mértékben, azzal, hogy az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat a csatlakozási igénybejelentés egyedi műszaki és gazdasági feltételeire tekintettel ennél magasabb, legfeljebb 100%-os mértékű korlátozhatóságot is megállapíthat.
7.1. * Ha a rendszerhasználó a hálózati engedélyessel a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, a csatlakozás kiépült, és a rendszerhasználó a bekapcsolás feltételeit teljesítette, a bekapcsolást megelőzően a rendszerhasználó jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél a hálózathasználati szerződés megkötését. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó szerződéskötésre irányuló szándékának kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles megküldeni a rendszerhasználó részére a hálózathasználati szerződés általa aláírt példányait. A hálózathasználati szerződés aláírására, érvényességére, a véleményeltérés kezelési módjára a 4. alcím rendelkezései irányadók.
7.2. A hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó által megjelölt felhasználási helyre – eltérő megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.
7.3. A hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyes
a) a felhasználási hely vagy erőmű bekapcsolására,
b) a rendszerhasználó által lekötött teljesítménynek megfelelő villamos energia – felhasználás esetében csatlakozási pontra, betáplálás esetében csatlakozási pontról történő – folyamatos szállítására,
c) a fogyasztásmérő-berendezés felhasználási helyen vagy erőművi telephelyen történő felszerelésére,
d) a mérőberendezés egyes elemeinek felszerelésére, valamint
e) a mérőberendezés üzembe helyezésére, a hálózathasználati szerződésben meghatározott gyakoriságú leolvasására és ellenőrzésére
köteles.
7.4. * A hálózati engedélyes az általános szerződési feltételek megismerését az ügyfélszolgálatán és a honlapján lehetővé teszi, valamint azt a hálózathasználati szerződés megkötésével egyidejűleg a felhasználónak átadja vagy kérése esetén részére megküldi.
7.5. * A hálózati engedélyes folyamatos szállításra vonatkozó kötelezettsége nem zárja ki a Vet. szerinti elosztói rugalmassági szolgáltatásra és a 2019/943 EU rendelet 13. cikk 3. bekezdésében meghatározott teher-újraelosztásra vonatkozó szabályainak alkalmazását.
8.1. A hálózathasználati szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító adatait (természetes személy esetében a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének; gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével; a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodája megnevezését, címét, telefonszámát);
b) a hálózathasználati szerződés egyedi azonosító számát;
c) a magánvezeték engedélyesének vagy a VET 178/E. § (5) bekezdés szerinti jogosultnak a nyilatkozatát arról, hogy a magánvezetéken ellátott felhasználónak a közcélú hálózat csatlakozási pontján a vezetékhasználati szerződés alapján mekkora teljesítmény áll rendelkezésére;
d) a felhasználási hely vagy az erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;
e) csatlakozási pont azonosító adatait;
f) a csatlakozási ponthoz rendelt elszámolási pont és a mérési pont adatait;
g) * csatlakozási pontonként a betáplálásra vagy felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt, továbbá felhasználás esetén a lekötött teljesítményt, a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, a nyújtott szolgáltatás minőségi jellemzőit, valamint a teher-újraelosztás elosztó általi alkalmazásának feltételeit és a rendszerhasználó által nyújtott elosztói rugalmassági szolgáltatások feltételeit;
h) a szerződéskötés időpontjában hatályos rendszerhasználati díjak mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát, a rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás szabályait;
i) * – az egyszerűsített ajánlattétel esetét kivéve – a felhasználási helyen felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő-berendezés részletes leírását, ellenőrzésének rendjét, valamint a fogyasztásmérő-berendezés hitelességére vonatkozó nyilatkozatot;
j) a leolvasási időpontot, az adatrögzítések időpontját, az elszámolási szabályokat;
k) * a hálózatba történő bekapcsolás időpontját, amely nem lehet későbbi a rendszerhasználó által aláírt hálózathasználati szerződés hálózati engedélyeshez történő visszaérkezésétől számított 8. munkanapnál, kivéve, ha a rendszerhasználó későbbi időponttal kéri;
l) a szerződésszegés eseteit és ennek jogkövetkezményeit;
m) a hálózathasználati szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;
n) betáplálás esetén a rendszerhasználó erőműve által a hálózat felé átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét, a villamos energia megvásárlójának megnevezését;
o) a meddő villamosenergia-forgalom mérési vagy számítási módját;
p) a rendszerhasználó üzemének jellegéből adódó, a villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;
q) profil elszámolású rendszerhasználó által a mérlegkör-felelős felé való elszámoláshoz alkalmazandó profil meghatározását.
8.2. A lekötött teljesítmény értéke az adott csatlakozási ponton nem lehet nagyobb, mint a felszerelt kismegszakító, késes olvadóbiztosító, egyéb biztosító betét névleges árama vagy az állítható túláramvédelem beállítási értéke alapján meghatározott névleges csatlakozási teljesítmény értéke.
8.3. Meglévő csatlakozási pont vonatkozásában új rendszerhasználóval kötött hálózathasználati szerződés esetén a szerződésen fel kell tüntetni a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát.
8.4. A hálózathasználati szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálatán kifüggeszteni.
8.5. A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött hálózathasználati szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.
8.6. * Ideiglenes csatlakozás olyan felhasználási hely esetében igényelhető, ahol nincs kiépített közcélú hálózati csatlakozás, vagy a kiépített csatlakozási ponton az igényelt ideiglenes villamos energia igény a meglévő csatlakozási pont műszaki jellemzői miatt nem biztosítható.
8.7. * Ideiglenes csatlakozás kiépítésére az elosztó csak akkor köteles, ha a felhasználónak nincs csatlakozási díjjal, rendszerhasználati díjjal vagy a villamos energia árával kapcsolatos, lejárt esedékességű tartozása.
9.1. * A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználási helyen vagy az erőművi telephelyen a hálózathasználati szerződés hatálybalépésétől és a mérőhely megfelelő kialakításától, valamint – a 9.2. és 9.3. pont szerinti esetben, ha a hálózati engedélyes hibát állapított meg – a hibák kijavításának elfogadásától számított 3 munkanapon belül a fogyasztásmérő-berendezést felszereljék és zárópecséttel ellássák. Továbbá köteles gondoskodni arról, hogy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időpontban a rendszerhasználó hálózatba történő bekapcsolása, valamint hálózathasználata megkezdődhessen.
9.2. A 2.9. pont szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték tervezését és kiépítését végző személy vagy társaság a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérőhely kialakítása az előírásoknak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott műszaki jellemzőknek megfelelően készült el.
9.3. A hálózati engedélyes jogosult a műszaki jellemzőket a bekapcsolás előtt ellenőrizni, és ha megállapítja, hogy azok nem felelnek meg a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig – az észlelt hibák megjelölésével – írásban megtagadhatja. A hibák kijavításáról az igénybejelentő írásban értesíti a hálózati engedélyest.
10.1. Az előrelátható szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a hálózati engedélyes az egyes érintett rendszerhasználókat közvetlenül, írásban köteles értesíteni. A hálózati engedélyes az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdő időpontját és a szüneteltetés várható időtartamát. Az alábbi rendszerhasználói csoportokat a fentieknek megfelelően, a következők szerint kell értesíteni:
a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználót a felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, vagy a rendszerhasználóval történt előzetes megállapodás esetében elektronikus úton vagy ezzel egyenértékű más módon,
b) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó teljesítmény esetén a rendszerhasználót – eltérő megállapodás hiányában – névre és felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre szóló levélben.
10.2. * A hálózati engedélyes a fogyasztásmérő berendezés hitelességi idejének lejárta miatti csere esetén szükséges munkavégzésről, a fogyasztásmérő-berendezés ellenőrző leolvasása vagy a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzésnek legfeljebb 4 órás időtartamban megjelölt, tervezett kezdő időpontjáról tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíti a rendszerhasználót. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható munkavégzési időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a hálózati engedélyes időpont egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi munkavégzési időpont előtt a rendszerhasználó rendelkezésére kell állnia.
10.3. Nem alkalmazható a felhasználóval szemben a 10.2. pontban meghatározottak megsértése esetén hátrányos következmény, ha
a) a hálózati engedélyes a rendszerhasználó részére az értesítést nem tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon küldte el;
b) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tértivevényes ajánlott levélben megküldött értesítését önhibáján kívül nem vette át;
c) a rendszerhasználó önhibáján kívül nem biztosította a hálózati engedélyesnek a megjelölt időpontban a mérőhelyre való bejutását, feltéve, hogy erről a hálózati engedélyest megfelelő határidőben, igazolható módon értesítette.
10.4. * A rendszerhasználó köteles a hálózati engedélyessel a 10.2. pontban foglaltak szerint egyeztetett időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a hálózati engedélyes általi munkavégzést lehetővé tenni.
11.1. A hálózathoz való hozzáférés megtagadásával a hálózati csatlakozással rendelkező rendszerhasználó esetében a hálózathoz való hozzáférés megszűnik.
11.2. A szállítások VET 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti korlátozása, csökkentése, szüneteltetése az azt megalapozó ok vagy körülmény megszűnéséig vagy megszüntetéséig tartható fenn.
11.3. A VET 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti szüneteltetés időtartama nem haladhatja meg:
a) március 1. és november 30. között egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot, és
b) december 1. és február 29. között egynapos munka esetén a 8 órát, többnapos munka esetén a napi 6 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot.
11.4. Nem lakossági fogyasztó esetén a felek a 11.3. pontban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.
11.5. * A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés fennállása alatt a jogcímet alátámasztó okiratokat jogosult a felhasználótól bekérni. Ha a hálózati engedélyes tudomására jut, hogy a felhasználó a szerződéskötéshez szükséges jogcímmel nem rendelkezik, jogosult a hálózathasználati szerződést azonnali hatállyal felmondani.
12.1. A rendszerhasználó a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződésben meghatározottak szerint jogosult villamos energiát a közcélú hálózatból felhasználni vagy oda betáplálni.
12.2. Ha a felhasználó szerződése szerint a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül használja fel, akkor kizárólag a szerződésben megjelölt felhasználói berendezéseket üzemeltetheti.
12.3. A hálózati engedélyes jogosult a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a mérőhelyet, a magánvezetéket, a felhasználói berendezést, valamint az erőművet, a termelői vezetéket, a közvetlen vezetéket a közcélú hálózat biztonsága és a többi felhasználó vagy erőmű biztonságos energiaellátása vagy betáplálása érdekében ellenőrizni.
12.4. A hálózati engedélyes jogosult a villamosenergia-ellátás és felhasználás folyamatosságához szükséges munkákat előzetes értesítés után – eltérő, nem az üzletszabályzatban rögzített megállapodás hiányában – munkanapokon 7–20 óra között elvégezni.
12.5. * Ha felmerül annak lehetősége, hogy a rendszerhasználó a biztonságos szolgáltatásra vagy betáplálásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az e miatt megkísérelt ellenőrzést meggátolja, a hálózati engedélyes a felhasználási helyre vagy erőműbe való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a hálózathoz való hozzáférést a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással szüneteltetheti a mérőhelyre való bejutás járásbíróságnál való kezdeményezését követően.
12.6. Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen megállapításra került, hogy a rendszerhasználó részéről szabálytalanság nem történt, az ellenőrzés során felmerült költségek a rendszerhasználóra nem háríthatók át, valamint a rendszerhasználónak okozott kárt meg kell téríteni.
13.1. * Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a felhasználó a bekövetkező változást legkésőbb – a 13.6. alpontban foglalt kivétellel – a változástól számított 15 napon belül köteles a hálózati engedélyesnek az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni, és annak rendelkezései szerint eljárni. A felhasználó a bejelentés keretében a hálózathasználati szerződést is felmondja. A bejelentésnek – a 13.6. alpontban foglalt kivétellel – tartalmaznia kell legalább a 22/A. § (1b) bekezdés a), b) és d)–g) pontjában foglaltakat, figyelemmel a 22/A. § (1g) bekezdésében előírtakra, és a felhasználó hálózathasználati szerződés felmondására irányuló nyilatkozatát.
13.2. * A felhasználási helyen a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó bejelentés esetében – a hálózati engedélyes a felhasználó ez irányú kérése esetén és az üzletszabályzatában meghatározott egyéb esetben – elvégzi a csatlakozó- és mérőberendezés állapotának helyszíni ellenőrzését és az ellenőrzés eredményének – ideértve a mérőállást is – jegyzőkönyvben történő rögzítését. Ennek elvégzése érdekében a hálózati engedélyes a bejelentés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül az igénybejelentővel időpontot egyeztet. Az egyeztetett időpont nem lehet későbbi, mint a bejelentést követő 5. munkanap, kivéve, ha azt az igénybejelentő későbbi időpontra kéri. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó vagy az új felhasználó jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy-egy példányát a hálózati engedélyes köteles a felhasználónak és új felhasználó esetében az új felhasználónak átadni vagy postán megküldeni, további egy példányát megőrizni. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetében a helyszíni ellenőrzés térítésmentes.
13.3. * Ha a hálózati engedélyes a helyszíni ellenőrzési kötelezettségének a bejelentés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat hibás mérésre vagy szabálytalan vételezésre, és ilyen alapon nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben. A felhasználó mentesül a 17.4. pontban és a 19.13. pontban meghatározott jogkövetkezmények alól, és a bejelentés napjától az új felhasználót terheli a felelősség, ha a hálózati engedélyes a felhasználási helyen vételező új felhasználó magatartása miatt, írásbeli felszólítás ellenére nem tudja végrehajtani a helyszíni ellenőrzést a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül.
13.4. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a hálózati engedélyest terheli.
13.5. * Új felhasználó esetében az új felhasználó a bejelentéshez csatolhatja a hálózathasználati szerződés megkötésére vonatkozó felhasználói igénybejelentést.
13.6. * A felhasználó elhalálozása esetén az elhalálozás tényét legkésőbb annak napjától számított hat hónapon belül kell az elosztó számára bejelenteni. A bejelentésnek legalább a 22/A. § (1b) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)–g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia, figyelemmel a 22/A. § (1g) bekezdésében előírtakra.
13.7. * A 13.1. pont szerinti bejelentés formanyomtatványon is megtehető. A hálózati engedélyes az ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé a 13.1. pont szerinti adattartalommal, honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, valamint azt kérés esetén a felhasználó számára postai úton is megküldi. A formanyomtatványt a hálózati engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.
14.1. A rendszerhasználó által elfogyasztott, valamint a hálózatba betáplált villamos energia mennyiséget hiteles fogyasztásmérő-berendezéssel kell mérni.
14.2. A rendszerhasználó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő-berendezést felszereltetni. A hálózati engedélyes fogyasztásmérő-berendezésével azonos mérőtranszformátorokra ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés abban az esetben szerelhető, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia és teljesítmény elszámolására alapul nem szolgálhat.
14.3. * Ha a rendszerhasználó a fogyasztásmérő-berendezés hibáját észleli, köteles azt a hálózati engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó bejelentésének kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesített vagy kalibrált ellenőrző eszközzel ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, vagy a hálózati engedélyes megállapítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés hibás, köteles azt kicserélni.
14.4. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó kérésére köteles a fogyasztásmérő-berendezést vagy annak valamelyik elemét a mérésügyi hatósággal vagy a mérésügyi hatóság által akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatni, a vizsgálatról és annak eredményéről a rendszerhasználót értesíteni, és a vizsgálat eredményétől függően a fogyasztásmérő berendezést kicserélni.
14.5. Ha a fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, a 14.3. és 14.4. pont szerinti helyszíni ellenőrzés, vizsgálat vagy csere költségei – a hálózathasználati szerződés felhasználó általi szerződésszegésének kivételével – a hálózati engedélyest terhelik, egyéb esetben a költségeket a rendszerhasználó köteles megtéríteni.
14.6. * A fogyasztásmérő-berendezés cseréje esetén a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy
a) ha a fogyasztásmérő-berendezés cseréjére nem a 14.3. vagy 14.4. pont szerint, azonnali beavatkozással kerül sor, a csere időpontjáról a felhasználó a 10. alcímben foglaltak szerint értesítést kapjon, és
b) a régi fogyasztásmérő-berendezés utolsó és az új fogyasztásmérő-berendezés induló állásának leolvasása a rendszerhasználó jelenlétében történjen,
c) a fogyasztásmérő-berendezés műszaki adatai a mérő állásával együtt jegyzőkönyvben kerüljenek rögzítésre, és annak egy példánya a rendszerhasználó részére átadásra kerüljön.
14.7. * A leszerelt fogyasztásmérő-berendezés mérőállását és állapotát a hálózati engedélyes jogosult fotótechnikai vagy elektronikus felvétellel a leszerelés előtt rögzíteni. A leszerelést követő első elszámoló számlára vonatkozó elévülési idő végéig – elszámoló számlára vonatkozó felhasználói panasz véglegessé vált döntéssel való lezárásáig vagy jogvita esetében a jogvita jogerős lezárásáig – a hálózati engedélyes köteles a fotótechnikai vagy elektronikus felvételeket, ezek hiányában a fogyasztásmérő-berendezést változatlan állapotban megőrizni. A felhasználói panasz fennállásáról és annak véglegessé vált döntéssel való lezárásáról, továbbá a jogvita fennállásáról és annak jogerős lezárásáról a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest tájékoztatja.
14.8. * Az elosztó a profil elszámolású rendszerhasználó kérése esetén annak költségére az adott felhasználási helyen – a legkisebb költség elvével összhangban kiválasztott – terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérőt szerel fel, és a mért adatok alapján számol el.
14.9. Fogyasztásmérő-berendezés nélkül történő villamosenergia-felhasználás – kizárólag műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben – a felhasználó és a hálózati engedélyes, illetve a villamosenergia-kereskedő megállapodása alapján történhet. A szolgáltatott villamos energia mennyiségét a felszerelt első túláramvédelmi elem névleges teljesítménye és a megállapodásban meghatározott felhasználási rendelkezésre állás időtartama alapján kell megállapítani.
15.1. A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjat és az egyéb szolgáltatások díjait az elszámolási időszakra állapítja meg, és arról számlát állít ki.
15.2. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a hálózati engedélyes jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás és az elszámolási időszakra vonatkozó lekötött teljesítmény.
15.3. * Árváltozás esetében a díjat két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetében az adatrögzítés, ha erre nem került sor, elosztó felé megtett rendszerhasználói önbevallás, ennek elmaradása esetén a fogyasztás vagy a teljesítményváltozás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni. Ha az árváltozással egyidejűleg az egyetemes szolgáltatásért fizetendő ár is változik, akkor rendszerhasználói önbevallás alatt az 1. számú melléklet 4.1. pontja szerinti felhasználói adatközlést kell érteni.
15.4. A hálózati engedélyes köteles a számla rendszerhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a rendszerhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.
15.5. A hálózati engedélyes köteles az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, a hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnése napjára végszámlát kibocsátani, és a rendszerhasználóval elszámolni, mely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.
16.1. A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati engedélyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.
16.2. A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a rendszerhasználót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.
16.3. Ha a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes azt az esedékességtől számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére kifizetni. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a hálózati engedélyes jogosult a visszatérítést a felhasználót terhelő számlatartozás összegébe beszámítani.
16.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a hálózati engedélyest díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a rendszerhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.
16.5. A 16.3. és 16.4. pontban előírt, valamint a rendszerhasználó általi határidőn túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a hálózati engedélyes vagy a rendszerhasználó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.
17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
17.2. A hibás mérés időtartama
a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.
17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.
17.4. Ha a mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium nem tudja megállapítani a fogyasztásmérő-berendezés hibaszázalékát, vagy a fogyasztásmérő nem mért, akkor a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált villamos energia mennyiséget az utolsó hiba nélküli elszámolási időszak vagy a felek által hiba nélkülinek elfogadott elszámolási időszak és a hibás mérést követő elszámolási időszak – de legalább négy hónap – adatainak átlagolása alapján kell megállapítani.
17.5. A hibás mérést megelőző időszakra vonatkozó adatok hiányában vagy a felhasználásban lényeges változás bekövetkezése esetében, a hibás mérés elszámolása a hibás mérést követő egy év felhasználási adatai alapján történik.
17.6. A felek az adatok 17.2–17.5. pont szerinti meghatározását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.
17.7. * Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetében a hálózati engedélyes szabálytalan vételezésre kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje a felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre, és ennek érdekében a mérőhelyre való bejutást a járásbíróságnál kezdeményezte.
17.8. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetén az elszámolásra a 17.2 pont a) alpont és a 17.4–17.6. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
18.1. Ha a rendszerhasználó hatályos villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül használ fel villamos energiát a hálózati engedélyes hálózatáról, akkor az általa felhasznált villamos energia ellenértékét a hálózati engedélyesnek fizeti meg a 18.2–18.6. alpont szerint.
18.2. Ha a rendszerhasználó megszűnt villamosenergia-vásárlási szerződése olyan villamosenergia-kereskedővel állt fenn, amely villamosenergia-kereskedő működési engedélyét a Hivatal visszavonta, vagy amely kereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfélkör vonatkozásában a Hivatal végső menedékes kijelölési eljárást indított, akkor a rendszerhasználó az általa felhasznált villamos energia ellenértékét az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár 125%-ának, de legalább a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagára 125%-ának megfelelő áron fizeti meg.
18.3. Ha a 18.1. pont szerinti rendszerhasználó rendelkezik hatályos hálózathasználati szerződéssel, de nem tartozik a 18.2. pont hatálya alá, akkor az általa felhasznált villamos energia ellenértékét az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár 150%-ának, de legalább a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagára 150%-ának megfelelő áron fizeti meg.
18.4. Ha a 18.1. pont szerinti rendszerhasználó nem rendelkezik hatályos hálózathasználati szerződéssel és nem tartozik a 18.2. pont hatálya alá, akkor az általa felhasznált villamos energia ellenértékét az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár 175%-ának, de legalább a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagára 175%-ának megfelelő áron fizeti meg.
18.5. Ha a 18.4. pont szerinti elszámoláshoz semmilyen hiteles mérési adat nem áll rendelkezésre, akkor a felhasznált villamos energia mennyiségét becsléssel, a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivő-képessége (keresztmetszete) és 1 teljes évre 2400 órás igénybevételének feltételezésével kell időarányosan megállapítani a 2013. évi V. törvény szerinti elévülési idő figyelembevételével.
18.6. Ha a 18.4. pont szerinti elszámoláshoz az aktuálisan szükséges mérési adat nem határozható meg, de a hálózathasználati szerződés megszűnésekor meghatározott utolsó hiteles mérési adat rendelkezésre áll, akkor a 18.5. pont szerinti becslést időarányosan, az utolsó hiteles mérés dátuma és az elszámolás dátuma közötti idő figyelembevételével kell korrigálni.
18.7. A rendszerhasználó az általa felhasznált villamos energia 18.1. pont szerinti ellenértéke mellett a rendszerhasználati díjakat is megfizeti a hálózati engedélyesnek.
18.8. A hálózati engedélyes a szerződés nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történő beavatkozással megszüntetheti.
19.1. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés során annak eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni.
19.2. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, a felhasználó képviselője, meghatalmazottja vagy független tanú jelenlétében folytatható le.
19.3. Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a 19.2. pont szerinti személlyel az eljárás célját.
19.4. Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a 19.2. pont szerinti személyt, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Amennyiben a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.
19.5. A 19.2. pont szerinti személy az ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, a felvett írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a 19.2. pont szerinti személy jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.
19.6. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő-berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára.
19.7. A hálózati engedélyes részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha
a) nem értesíti az érintett felhasználót az üzletszabályzatban vagy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időben és módon a közcélú hálózaton elvégzendő tervezhető karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
b) a hálózathasználat biztosítását a hálózathasználati szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, nem jogszerűen szakítja meg, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenően szünetelteti,
c) az átvitel vagy az elosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a jogszabályokban, az engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,
d) olyan fogyasztásmérő-berendezést üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy megállapodás a hálózati engedélyest kötelezi, vagy
e) a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget.
19.8. Ha az elosztó a villamosenergia-kereskedő villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó kezdeményezésének 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a lakossági fogyasztónak kötbért fizetni. Ennek mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló rendeletben meghatározott, a felhasználónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kizárása (kikapcsolása) utáni visszakapcsolásáért kért külön díj
a) 50%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,
b) 100%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.
19.9. A felhasználó részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha:
a) a szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött teljesítményt egy adott csatlakozási pont vonatkozásában túllépi,
b) a hálózati engedélyessel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,
c) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen a magánvezeték létesítésére, üzemeltetésére vagy a továbbadásra vonatkozó szabályokat megszegi,
d) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,
e) szabálytalanul vételez, így
ea) a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be,
eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,
ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy
ef) önkényes visszakapcsolással vételez,
f) a fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés javítását, hitelesítési vagy egyéb cseréjét, vagy a fogyasztásmérő-berendezés leolvasását a hálózathasználati szerződésben előírtak szerint a hálózati engedélyes részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,
g) a felhasználási helyen olyan fogyasztásmérő-berendezés üzemel, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és megállapodás vagy jogszabály alapján annak hitelesítésére a felhasználó köteles,
h) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, vagy
i) a hálózathasználati szerződésben vagy az elosztó üzletszabályzatában foglalt kötelezettségét megsérti.
j) * A felhasználó villamos energia vásárlási szerződés nélkül vételez, vagy ha a felhasználó nem rendelkezik mérlegkör tagsággal.
19.10. A plomba sérülésére a hálózati engedélyes kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről a fogyasztásmérő-berendezés vagy túláramvédelmi berendezés felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell.
19.11. Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni.
19.12. A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.
19.13. Szabálytalan vételezés esetén a hálózati engedélyes által alkalmazható jogkövetkezmények:
a) a 19.9. pont e) alpont ea) alrendelkezése esetére kártérítési igény érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre,
b) a 19.9. pont e) alpont eb)–ef) alrendelkezése esetére kötbér érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem biztosíthatók.
19.14. Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.
A közcélú közvilágítási használati szerződés kötelező tartalmi elemei:
– Szerződő felek
– Területi hatály
– Tulajdonjogok, üzemeltetési határok
– Létesítési eljárás
– Üzembe helyezési feltételek
– Üzemeltetési feltételek:
= Üzemvitel
= Károkozás másik félnek
= Feszültségmentesítés
= Karbantartás
– Hálózatok átépítése, megszüntetése
– Nyilvántartás
– Káresetek, balesetek kezelése
– Jogosultságok, oktatás
– Munkabiztonsági előírások
– Kapcsolattartók
– Alvállalkozókra vonatkozó előírások
– Műszaki előírások a létesítendő berendezésekre
– Vitás kérdések rendezése
– Egyéb rendelkezések
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. * A kérelmező nevére szóló,
2.1. a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés egyszerű másolati példánya, vagy
2.2. a hálózati engedélyessel kötött üzemviteli megállapodás egyszerű másolati példánya, amely tartalmazza a hálózati engedélyessel fennálló, a hálózat jogszerű használatára irányuló jogviszony igazolására vonatkozó, a villamos energia szabályzatokban meghatározott műszaki adatokat.
3. A telephely adatai,
4. * Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független gazdasági szakértő által, a 18. számú melléklet szerint ellenőrzött üzleti terv,
5. * A létesítés kezdetének várható időpontja és a kivitelezés tervezett határideje.
6. Az üzembe helyezés várható időpontja,
7. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,
8. * Annak igazolása, hogy
8.1. * a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló végleges építési engedéllyel és
8.2. * a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló végleges környezetvédelmi engedéllyel.
9. * Műszaki adatok:
9.1. Egyvonalas villamos kapcsolási rajz,
9.2. hőséma,
9.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,
9.4. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,
9.5. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai az első 5 évre,
9.6. energetikai hatásfok,
9.7. csatlakozási pontok megnevezése, és
9.8. * mérésponti azonosító(k), több mérési pont esetében egyértelműen összerendelve a gépegységekkel.
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.
2. Atomerőmű esetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat megjelölése.
3. A VET 80/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatástanulmány, amely az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában, ha annak vizsgálata és az arról való döntés más hatóság feladat- és hatáskörébe nem tartozik:
3.1. a tanulmány összefoglalása,
3.2. * a kiválasztott telephely ismertetése és földrajzi elhelyezkedésének bemutatása,
3.3. a tervezett technológia indokolása, a vizsgálatok eredményeinek értékelése (előnyök, hátrányok),
3.4. a tervezett gépegység vagy gépegység-bővítés főbb adatainak bemutatása
a) a beépítendő névleges teljesítőképesség MW-ban,
b) energetikai hatásfok,
c) a légszennyező pontforrás maximális teljesítményhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3),
d) *
e) tervezett kihasználtság,
f) feszültség és meddőteljesítmény szabályozó képesség,
g) terhelésváltoztatási képesség,
h) hálózathoz való csatlakozás helye és módja,
i) tulajdoni határok és a tulajdonjogok csatlakozási pontonként,
3.5. * a tervezett technológiai berendezések bemutatása villamosenergia-rendszerbe, illetve földgáztüzelésű erőmű esetében együttműködő földgázrendszerbe illeszthetőség szempontjából,
3.6. a hálózat üzemi szabályzat nagyfeszültségű hálózatok tervezésére vonatkozó előírásai szerinti vizsgálata,
3.7. a hálózat más részén szükségessé váló új létesítmények és létesítmény-bővítések bemutatása:
a) a tervezett gépegység csatlakoztatása miatt szükséges új alállomások, alállomásbővítések és -átalakítások műszaki leírása a tulajdoni határok feltüntetésével,
b) a hálózat bármely más részén a hálózatvizsgálat alapján szükségessé váló hálózati és erőművi létesítmények és létesítmény-bővítések részletes műszaki adatai a tulajdoni határok feltüntetésével,
3.8. a villamosenergia-rendszerben szükségessé váló tartalékok rendelkezésre állásának vizsgálata:
a) a tervezett gépegység műszaki jellemzőinek hatása a magyar villamosenergia-rendszerben szükséges tartalékok mértékére, figyelembe véve a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokat, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat,
b) * a tervezett gépegység adott rendszerszintű szolgáltatás nyújtásában képes-e részt venni, figyelemmel az üzemi szabályzatban az egyes rendszerszintű szolgáltatásokra előírt akkreditáció műszaki követelményeire,
3.9. a megvalósítás tervezett ütemterve.
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. * A kérelmező nevére szóló,
2.1. a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés egyszerű másolati példánya, vagy
2.2. a hálózati engedélyessel kötött üzemviteli megállapodás egyszerű másolati példánya, amely tartalmazza a hálózati engedélyessel fennálló, a hálózat jogszerű használatára irányuló jogviszony igazolására vonatkozó, a villamos energia szabályzatokban meghatározott műszaki adatokat.
3. A telephely adatai,
4. * Az erőmű élettartamának időtartamára szóló, független gazdasági szakértő által ellenőrzött üzleti terv (e rendelet 18. számú melléklete szerint)
5. A beruházás finanszírozásának bemutatása,
6. Megvalósíthatósági tanulmány (az e rendelet 19. számú melléklete szerint),
7. * Annak igazolása, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló,
7.1. véglegessé vált környezetvédelmi engedéllyel vagy igazolással arról, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyhez nem kötött, valamint
7.2. véglegessé vált
7.2.1. építési engedéllyel vagy
7.2.2. az Atv. szerinti telephely engedéllyel és igazolással az Atv. szerinti létesítési engedély iránti kérelem atomenergia-felügyeleti szerv részére történő benyújtásáról,
8. * A létesítés kezdetének várható időpontja, a kivitelezés tervezett határideje,
9. Az üzembe helyezés várható időpontja,
10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,
11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó engedéllyel nem rendelkezik),
12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,
13. Az e rendelet 59. § (2) bekezdésében meghatározott energiahordozó készletezést igazoló dokumentumok,
14. * Műszaki adatok (bővítés esetén a bővítés utáni állapot szerint):
14.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,
14.2. hőséma,
14.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,
14.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,
14.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,
14.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,
14.7. * energetikai hatásfok és
14.8. * csatlakozási pontok megnevezése.
14.9. *
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. Az e rendelet 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjának teljesítését igazoló dokumentumok,
3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik környezeti károk megtérítését biztosító felelősségbiztosítással,
4. * Annak igazolása, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló, véglegessé vált
4.1. egységes környezethasználati engedéllyel vagy igazolással arról, hogy a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, valamint
4.2. építési engedéllyel vagy az Atv. szerinti üzembe helyezési engedéllyel,
5. * A kérelmező nevére szóló
5.1. a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés egyszerű másolati példánya, vagy
5.2. a hálózati engedélyessel kötött üzemviteli megállapodás egyszerű másolati példánya, amely tartalmazza a hálózati engedélyessel fennálló, a hálózat jogszerű használatára irányuló jogviszony igazolására vonatkozó a villamos energia szabályzatokban meghatározott műszaki adatokat,
6. A telephely adatai,
7. * Az erőmű élettartamának időtartamára szóló, független gazdasági szakértő által ellenőrzött üzleti terv (e rendelet 18. számú melléklete szerint),
8. A beruházás finanszírozásának bemutatása,
9. * Próbaüzem záró jegyzőkönyve vagy az Atv. szerinti üzembe helyezési engedély alapján az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását igazoló jegyzőkönyv,
10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,
11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó működési engedéllyel nem rendelkezik),
12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,
13. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,
14. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,
15. * Műszaki adatok:
15.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,
15.2. hőséma,
15.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,
15.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,
15.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,
15.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,
15.7. energetikai hatásfok,
15.8. csatlakozási pontok megnevezése,
15.9. * mérésponti azonosító(k), több mérési pont esetében egyértelműen összerendelve a gépegységekkel és
15.10. * az erőmű(rész) tervezett maradó élettartama (dátum).
Elsődleges energiaforrások különösen:
1. Szén (szénféleségek)
1.1. lignit
1.2. barnaszén
1.3. feketeszén
2. Olaj (folyékony kőolajszármazékok)
2.1. tüzelőolaj és egyéb gázolaj
2.2. fűtőolaj
2.3. egyéb folyékony kőolajszármazék
3. Gáz
3.1. földgáz
3.2. bányászati tevékenységből származó egyéb gáz
3.3. mesterséges gáz
4. Megújuló energiaforrás
4.1. vízenergia
4.2. szélenergia
4.3. napenergia
4.4. biomassza (szilárd bio-energiahordozó)
4.4.1. növényi eredetű biomassza (szilárd bio-energiahordozó)
4.4.2. állati eredetű biomassza (szilárd bio-energiahordozó)
4.5. folyékony bio-energiahordozó
4.6. biogáz (gáznemű bio-energiahordozó)
4.6.1. depóniagáz
4.6.2. szennyvíziszap-gáz
4.6.3. egyéb biogáz
4.7. geotermikus energia
5. Hulladék
5.1. települési hulladék
5.2. ipari hulladék
6. Kémiai folyamatból származó hulladékhő
7. Nukleáris energia
1. Az engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),
2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
3. A telephely adatai,
4. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó megállapodás, illetve a távhőellátásban részesülő lemondó nyilatkozata,
5. Villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó műszaki gazdasági terv az alábbi bontásban:
– Összefoglalás,
– Erőművi villamosenergia-termelés szüneteltetésének indokolása,
– Meglévő berendezések, környezet ismertetése,
– Berendezések állagmegóvására tervezett intézkedések,
– Ütemterv,
– Költségterv,
– Megállapítások, következtetések.
1. A szüneteltetési engedély száma, lejártának dátuma,
2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
3. A telephely adatai,
4. * Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független gazdasági szakértő által, a 18. számú melléklet szerint ellenőrzött üzleti terv,
5. * Műszaki adatok (amennyiben az engedélyezéshez benyújtottól eltér):
5.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,
5.2. hőséma,
5.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,
5.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,
5.5. felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,
5.6. tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,
5.7. energetikai hatásfok,
5.8. csatlakozási pontok megnevezése és
5.9. *
1. A működési engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),
2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
3. Erőmű megszüntetési (működés felhagyási) tanulmány az alábbiak szerint:
– Összefoglalás,
– Erőművi villamosenergia-termelés megszüntetésének indokolása,
– Meglévő környezet ismertetése,
– Környezetvédelmi és rekultivációs kötelezettségek, illetve tervek,
– Ütemterv,
– Költségterv,
– Megállapítások, következtetések,
4. Megvalósítás és a környezet helyreállításának pénzügyi forrásai,
5. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó engedély.
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. Az e rendelet 73. § (3) bekezdésében meghatározottakkal történő rendelkezést igazoló dokumentumok,
3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel,
4. * Négy évre szóló független gazdasági szakértő által ellenőrzött üzleti terv,
5. Utolsó három üzleti év beszámolója,
6. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,
7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,
8. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,
9. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,
10. Az elosztó hálózat, a nagyfeszültségű, illetve nagy-/középfeszültségű transzformátorállomások nevének, a területi üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása,
11. A 10. pontban meghatározott, de más engedélyes által üzemeltetett elemek,
12. * Az elosztó hálózatba betápláló átviteli hálózat és a működési engedéllyel rendelkező erőművek betáplálási mérési pontok helyeinek felsorolása (mérésponti azonosító) egyértelműen összerendelve a gépegységekkel.
I. Valamennyi tanúsítási eljáráshoz benyújtandó adatok és dokumentumok:
a) az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok,
b) a kérelmező szervezetét, társasági tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató ábra – feltüntetve a társaság által és a társaságban gyakorolt közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat – a tulajdonosok fentiek valódiságára vonatkozó nyilatkozatával együtt,
c) a kérelmező Szervezeti és Működési Szabályzata,
d) a kérelmező megfelelési programjának tervezete, a III. pont szerinti eljárás kivételével,
e) a kérelmező VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályzatának tervezete,
f) *
g) * mindazon személyeknek, akik a tanúsítási eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolt iratokat aláírták
ga) a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya,
gb) az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintája, vagy
gc) a ga) és gb) szerinti dokumentumok hiteles másolata, a 117/B. § (1a) bekezdésben foglaltak kivételével.
II. A VET 102–102/E. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:
1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában,
b) miként biztosítja a felügyelőbizottság részére a VET és a Gt. által meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges jogosítványokat,
c) miként biztosítja, hogy a vele munkaviszonyban álló személy ne álljon munkaviszonyban vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá hogy abban ne rendelkezzen sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel,
d) a vele munkaviszonyban álló személy munkabére, egyéb juttatásai vagy díjazása nem a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően van-e meghatározva, valamint részesül-e e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban, továbbá a dolgozók premizálásának és jutalmazásának rendjét meghatározó belső szabályzatainak vagy más dokumentumoknak a bemutatása,
e) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,
f) * rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezésekkel, továbbá az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,
g) rendelkezik-e a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatásainak biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel, továbbá a személyzet bemutatása (név, beosztás, végzettség, szakmai tapasztalat),
h) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között munkaerő kölcsönzés történik-e,
i) részesül-e pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától,
j) igénybe vesz-e szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, a VET 102/C. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,
k) a közte és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodások – beleértve a kérelmező által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hiteleket és kölcsönöket is –, és azok tartalma megfelel-e a piaci feltételeknek, továbbá a piaci megfelelést biztosító eljárásrend bemutatása,
l) vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein megkülönbözteti-e magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, továbbá a megkülönböztetés módjának és eszközeinek részletes bemutatása,
m) igénybe vesz-e a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely),
n) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással,
o) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve),
p) rendelkezik-e mindazon belső szabályzatokkal és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással kötött megállapodással, amelyek a VET 102/D. § (3) bekezdése szerinti függetlenséget biztosítják a kérelmező részére, továbbá ezen belső szabályzatok és megállapodások, vagy azok tervezeteinek bemutatása, valamint
q) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönt-e a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről, továbbá a kiválasztási szabályzat tervezetének bemutatása.
2. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás érintett tagvállalatának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a kérelmezőben,
b) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata közvetlenül vagy közvetve meghatározza-e a kérelmező napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását,
c) a kérelmező kérése esetén kellő időben rendelkezésre bocsátja a kérelmező által megvalósítandó jövőbeli beruházásokhoz és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat,
d) tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza a VET-ből és felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokból fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem utasítja az átviteli rendszerirányítót e kötelezettségek teljesítése során,
e) igénybe vesz-e az átviteli rendszerirányítóéval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely), valamint annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja mindezek fenntartását,
f) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert az átviteli rendszerirányítóval, továbbá annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja ezek fenntartását, és
g) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére az átviteli rendszerirányítóéval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve).
III. A VET 103. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:
1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) * rendelkezik-e az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezésekkel, és a nyilatkozat alátámasztásaként az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,
b) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,
c) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál és
d) a kérelmezőben operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyban áll-e termelővel vagy villamosenergia-kereskedővel.
2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdés szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.
3. A kérelmezőben vagy az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.
IV. A VET 104. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez benyújtandó adatok és dokumentumok:
1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,
b) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál,
c) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,
d) * rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz használati jogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezésekkel, és az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása az eszközök tulajdonosainak megjelölésével és az eszközök térképi megjelenítése; továbbá mellékelni kell az átviteli hálózat tulajdonosával erre vonatkozólag kötött megállapodás másolatát, és
e) az adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével igénybe vesz-e további szolgáltatásokat olyan harmadik személyektől, akik az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak szolgáltatást, továbbá mellékelni kell a harmadik személyektől igénybevett adminisztratív és informatikai szolgáltatások felsorolását a szolgáltatás tárgya, ellenértéke, a szolgáltató neve és címe megjelölésével.
2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.
3. A kérelmezőben és az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.
4. Az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) a kérelmező részére biztosítja-e a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt,
b) finanszírozza-e a kérelmező által elhatározott és a Hivatal által a hálózatfejlesztési tervben jóváhagyott beruházásokat, ha nem, beleegyezik-e bármely érdekelt fél – akár a kérelmező – általi finanszírozásba,
c) fedezetet biztosít-e az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a kérelmező feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,
d) biztosítékot nyújt-e az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a VET 104. § (2) bekezdés b) pontjával összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár a kérelmező – általi finanszírozáshoz.
5. Amennyiben az átviteli hálózat tulajdonosa vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része, az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy
a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy részt vesz-e az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős és
b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy munkaszerződésében vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát szabályozó szerződésében meghatározott jogai és kötelezettségei, munkabére és egyéb juttatásai, munkavégzésének feltételei és szakmai érdekei oly módon kerültek-e megállapításra, hogy feladatai ellátása során biztosítsák számára a független cselekvés lehetőségét.
1. az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanúsításról rendelkező határozatban foglaltakhoz képest történt-e változás,
3. négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,
4. utolsó három üzleti év beszámolója, amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,
5. az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,
6. a megfelelési program és a VET 24. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló kérelem,
7. villamos energia átadási-átvételi és mérési pontok:
a) az átviteli hálózat és az erőművek és külföldi hálózatok között, valamint
b) az átviteli hálózat és az elosztók hálózatai között,
8. a mérési, elszámolási rendszer bemutató leírása és
9. a kérelmező és a villamosenergia-rendszer azon résztvevői közötti szerződések, üzemviteli megállapodások, akik az átviteli rendszerirányító utasításait a villamosenergia-ellátási szabályzatnak megfelelően kötelesek végrehajtani.
I. Magánvezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumokat.
2. A VET 39. § (1) bekezdés b) pontja esetén az azt igazoló dokumentumot, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.
3. A VET 39. § (1) bekezdés c) pontja esetén az azt bemutató dokumentumot, hogy a magánvezetékhez kapcsolódó vételezők tevékenységei vagy termelési folyamatai műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.
4. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, egyéb jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.
5. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik általa foglalkoztatott, a magánvezeték üzemeltetéséhez szükséges megfelelő létszámú és megfelelő képzettségű személyzettel, vagy amennyiben a VET 39. § (5) bekezdése szerint megbízási szerződést kötött, nyilatkozat arról, hogy azt az e rendelet 54. § (2) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő üzemeltetővel kötötte meg, valamint arról, hogy magánvezeték üzemeltetéséről e engedélyköteles tevékenysége során folyamatosan gondoskodik.
6. Annak a területnek a leírását, szükség esetén térképekkel – az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével –, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri, valamint a tervezett magánvezeték tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és a kapcsolódási pontok kapcsolódási teljesítménye (kVA) feltüntetésével.
7. A kérelmező és a hálózati engedélyes által aláírt hálózati csatlakozási szerződés másolatát.
8. A magánvezetékre kapcsolni tervezett felhasználók, vételezők kapcsolódási pontjainak számát, és ezek – kapcsolódási pontonként felhasználókra és vételezőkre egyenként elkülönített – kapcsolódási teljesítményét (kVA).
9. Nyilatkozatot arról, hogy a magánvezetékről háztartási célra villamosenergia-vételezés nem történik, vagy háztartási célra történő vételezés esetén annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
10. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – a hálózati engedélyes által a magánvezeték létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában meghatározott – a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit betartja.
II. Magánvezeték bővítése iránti engedélykérelemhez az I. pont szerinti dokumentumok közül azon dokumentumokat kell benyújtani, amelyek tartalmában a magánvezeték létesítési engedély kiadását vagy legutolsó módosítását követően változás történt.
III. Magánvezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az e rendelet 76. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülését igazoló dokumentumok kell benyújtani.
I. Közvetlen vezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.
2. Amennyiben a kérelmező a közvetlen vezetéken kapcsolt vállalkozását kívánja ellátni, annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.
3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.
4. A létesíteni kívánt közvetlen vezeték azonosításához szükséges műszaki, csatlakozási, és helyszínrajzi dokumentációk.
5. A kérelmező és a közcélú hálózatra csatlakozó termelő közötti szerződés másolata, amennyiben a közvetlen vezeték létesítője nem a termelő.
6. A közvetlen vezeték és az erőmű kapcsolódási pontján rendelkezésre álló teljesítmény.
7. Annak a területnek a leírása, szükség esetén térképekkel – az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével –, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri. A közvetlen vezeték közcélú hálózat csatlakozási pontjáig kiegészített – tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített – egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és azok kapcsolódási teljesítményének (kVA) feltüntetésével.
8. A közvetlen vezetékre kapcsolni tervezett vételezők kapcsolódási pontjainak száma, és ezek – kapcsolódási pontonként vételezőkre egyenként elkülönített – kapcsolódási teljesítménye (kVA).
9. A kérelmező és a hálózati engedélyes között létrejött e rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti szerződések másolata.
10. Ha a vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, a VET 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodások másolata.
II. Közvetlen vezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
1. Nyilatkozat arról, hogy csatlakozik-e vételező a közvetlen vezetékre vagy nem.
2. Ha a közvetlen vezetékre a megszüntetésre vonatkozó kérelem benyújtásának idején a közvetlen vezetékre vételező kapcsolódik, akkor a kérelmező és a vételező együttes nyilatkozata arról, hogy a megszüntetés után a vételező ellátása
a) a VET 38. § (3) bekezdése szerinti meglévő vagy a kiépítendő közcélú csatlakozási ponton keresztül,
b) a 77. § szerinti magánvezetékes ellátási formára történő áttéréssel, vagy
c) a VET 86. § (5) bekezdése szerinti közcélúvá nyilvánítással kerül biztosításra.
1. Az 54. §-ban meghatározott dokumentumok.
2. Az adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv részletes ismertetése.
3. Külföldi kérelmező esetén a 79. § (3) bekezdésében foglalt igazolás.
4. Külföldi kérelmező esetén nyilatkozat és igazolás arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a VET 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység végzése szerinti országban milyen jogosultság vagy engedély alapján végzi villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét.
5. Külföldi kérelmező esetén a VET 88. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének igazolása, valamint a képviselő megnevezése, képviseleti jogának igazolása és az elérhetőségére vonatkozó adatok.
6. *
7. A kérelmező székhelye szerint illetékes adóhatóság arra vonatkozó igazolása, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, és az állami adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása.
8. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege vagy a VET 72. § (5) bekezdése szerinti üzletszabályzat készítés alóli felmentésre irányuló kérelem.
1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,
2. *
3. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,
4. Utolsó három üzleti év beszámolója,
5. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,
6. Az átviteli rendszerirányítóval megkötött mérlegköri (elő)szerződés,
7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,
8. *
9. Az alkalmazni kívánt kereskedési szabályzat tervezetének szövege, amely tartalmazza különösen a termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési és elszámolási technikákat, módszereket, az adatrögzítési, adatvédelmi megoldásokat,
10. Az alkalmazni kívánt informatikai rendszer részletes bemutatása,
11. *
1. Az e rendelet 15. számú mellékletében (villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok) meghatározott adatok, dokumentumok,
2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,
3. * A villamosenergia-kereskedőkkel, illetve termelőkkel villamos energia vásárlására kötött érvényes kereskedelmi szerződések (rövid, közép- és hosszú távú),
4. Az átviteli rendszerirányítóval és az elosztóval (elosztókkal) kötött együttműködési szerződések.
1. A 83. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kérelemhez – a kérelem tárgyától függően – benyújtandó iratok, adatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:
1.1. a kérelmező nyilatkozata, amely tartalmazza a befolyásszerző és az érintett engedélyes cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselőjének nevét, elérhetőségét, továbbá a Hivatal által kiadott engedélyeinek típusát és számát,
1.2. a jogi képviselővel eljáró engedélyes vagy befolyásszerző esetében a képviseleti jogosultság igazolása, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza,
1.3. a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem tárgya, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet célja és részletes bemutatása,
1.4. az eljárási díj kérelmezőnkénti – közösen benyújtott kérelem esetén valamennyi kérelmező általi – megfizetésének igazolása,
1.5. a cégjogi eseményben vagy befolyásszerzésben érintett engedélyes, továbbá a befolyásszerzés esetén a befolyásszerző külön-külön nyilatkozata arról, hogy a 83. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügylet nem változtatja meg az engedélyes vagyoni-működési feltételeit, vagy amennyiben megváltoztatja, abban az esetben annak igazolását, bemutatását, hogy a változás nem veszélyezteti a felhasználók ellátását,
1.6. az engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 75. § (3) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn,
1.7. ha a kérelmező külföldön bejegyzett gazdasági társaság,
1.7.1. a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított hiteles igazolás a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról és annak magyar nyelvű fordítása,
1.7.2. a tényleges tulajdonos neve olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság esetében, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–c) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető,
1.8. annak – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködése során ellenjegyzett aláírásmintával vagy annak hiteles másolatával történő – igazolása, hogy a kérelemhez csatolt iratokat aláíró személyek aláírása hiteles, abban az esetben, ha ennek ténye a cégnyilvántartásból nem állapítható meg
1.9. a cégjogi eseményben vagy befolyásszerzésben érintett engedélyes, továbbá a befolyásszerzés esetén a befolyásszerző külön-külön nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
2. A 83. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül – az ügylet tárgyától függően – benyújtandó iratok, adatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:
2.1. az engedélyes legfőbb döntéshozó szervének a kérelem tárgyát képező ügyletről szóló döntése,
2.2. a kérelem tárgyát képező ügyletre vonatkozó szerződéstervezet,
2.3. az átalakulási terv, a vagyonmérleg, illetve vagyonleltár tervezetek (szerkeszthető formátumban is),
2.4. a könyvvizsgálói jelentések,
2.5. a hatósági engedélyek felsorolása és cégjogi eseményt követő, jogutódok közötti tervezett megosztása,
2.6. a tevékenység folytatásához szükséges szakszemélyzet rendelkezésre állásának bemutatásáról szóló nyilatkozat, kivéve a VET 74. § (1) bekezdés e) és l) pontja szerinti engedélyesek esetében,
2.7. telephelyi megosztás esetén a telephelyi megosztás bemutatását tartalmazó nyilatkozat, különös tekintettel az engedélyesi tevékenység megosztás utáni független és folyamatos továbbműködését biztosító műszaki átalakítási igényekre és elszámolási mérők kiépítésére.
3. A 83. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül benyújtandó iratok, adatok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában:
3.1. a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra a közvetlen tulajdoni és irányítási viszonyok, továbbá – a VET 74. § (1) bekezdés a), e) és l) pontja szerinti engedélyesek kivételével – az engedélyesi szakszemélyzet létszáma változásának feltüntetésével,
3.2. a befolyásszerző kérelmező és kapcsolt vállalkozásai magyarországi energiaipari befektetéseinek és azok részesedései mértékének, valamint az engedélyesek engedélyeinek bemutatása a VET és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyesek esetében,
3.3. az ügyletre vonatkozó szerződés (aláírt szerződés hiányában szerződéstervezet), valamint amennyiben a befolyásszerző gazdasági társaság, úgy a döntéshozójának a befolyásszerzés megvalósításáról szóló döntése, továbbá az engedélyes döntéshozójának a befolyásszerzés megvalósításáról szóló döntése. Döntés hiányában a befolyásszerző illetve az engedélyes nyilatkozata arról, hogy a befolyásszerzés kérdésében az engedélyes, illetve a befolyásszerző létesítő okirata szerint nem szükséges döntést hozni.
4. A 83/B. § szerinti tájékoztatáshoz benyújtandó iratok, adatok, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat formájában
4.1. a befolyásszerző nyilatkozata, amely tartalmazza a befolyásszerző és az érintett engedélyes cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselőjének nevét, elérhetőségét, továbbá a Hivatal által kiadott engedélyeinek típusát és számát,
4.2. a jogi képviselővel eljáró befolyásszerző esetében a képviseleti jogosultság igazolása, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza,
4.3. a tájékoztatás tárgya, a befolyásszerzés célja és részletes bemutatása,
4.4. annak – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködése során ellenjegyzett aláírásmintával vagy annak hiteles másolatával történő – igazolása, hogy a tájékoztatóhoz csatolt iratokat aláíró személyek aláírása hiteles, abban az esetben, ha ennek ténye a cégnyilvántartásból nem állapítható meg.
A független gazdasági szakértőnek a következőkben ismertetett szempontoknak megfelelően kell vizsgálnia a benyújtott üzleti tervet. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani:
– Az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenőrzése.
– Feltételezések; különös tekintettel az előrejelzések realitását illetően.
– Következetesség; a tervet ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy ha van a vevő által adott szándéknyilatkozat, az abban ismertetett díj- és árszerkezetek követésében következetesek-e.
– Az elvégzett érzékenységi tesztek; különös tekintettel arra, hogy a megfelelő tesztek kerültek-e elvégzésre, és azokat megfelelően alkalmazták-e, illetve értelmezték-e a tervben.
– A modellben használt makrogazdasági feltételezések és mutatók; infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés és egyéb jelentősebb, a modellben hivatkozott mutatók helyessége.
A független gazdasági szakértőnek vizsgálnia és ellenőriznie kell, hogy az előirányzott finanszírozási struktúrát megfelelően foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tőketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel.
A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenőrizni:
– az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e;
– hogyan indexelték a költségeket az inflációs rátával és a berendezések hány százalékát fogják importálni;
– a kezdeti beruházási költségek 5%-át kitevő vagy azt meghaladó összes berendezésköltséget szerepeltették-e.
Az üzemeltetési költségek vonatkozásában a fix és változó üzemeltetési és karbantartási költségek megfelelő szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni.
Az elsődleges energiaforrás költségeket különösen részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes előre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, valamint a fizetési feltételek megfelelően kimutatásra kerültek-e a későbbi cash-flow-kban.
A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, ilyen finanszírozás megvalósítható-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelően szerepeltették-e, ideértve a devizahitelekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket, az összes egyéb bankköltséget teljeskörűen szerepeltették-e.
A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.
A tőkeráfordításokra vonatkozó terveket abból a szempontból kell vizsgálni, hogy következetesek-e, különös tekintettel az összes projektköltség 5%-át kitevő vagy azt meghaladó berendezésekre vonatkozó adatok mennyiségét illetően. Külön táblázatot kell biztosítani az importált és belföldről beszerzett berendezésekre vonatkozóan, és ennek a táblázatnak a devizahiteleket tartalmazó résszel való egyezőségét abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megalapozott-e és következetes-e.
A független gazdasági szakértőnek meg kell győződnie arról, hogy a nettó jelenérték és a belső megtérülési számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerűek-e.
A cash-flow-kat ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.
A független gazdasági szakértőnek a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek ismertetnie kell és el kell magyaráznia a független gazdasági szakértő által végzett munkát, a vizsgálat mélységét, és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelő voltáról. A jelentésnek alá kell támasztania a modellben és az üzleti tervben alkalmazott módszertant és le kell írnia, hogy az alkalmazott pénzügyi technikák megfeleltek-e.
A vásárló által adott szándéknyilatkozat (ha van).
Annak érdekében, hogy a befektető megfelelő előzetes üzleti tervet tudjon készíteni, a szándéknyilatkozat(ok)nak lehetőleg az alábbiakban felsorolt pontokat kell tartalmazni, de mindenképpen meg kell felelnie az Üzemi Szabályzat 4.10-es mellékletében részletezett előírásoknak.
– Időhorizont; az energiatermelés várhatóan szükséges időtartama és a szóban forgó időszak alatt várhatóan igényelt energiamennyiség.
– Opcionális időtartam; az energiavásárlási megállapodásban szerepeltetendő előirányzott lehetőségek az erőmű működésének meghosszabbítását illetően.
– Díj- és árszerkezetek; azon előirányzott alapelvek nagy vonalakban történő ismertetése, amelyek a jövőbeni energiavásárlási megállapodásban szereplő díjszerkezetre érvényesek lesznek.
– Fizetési és szállítási/átvételi kikötések és feltételek; a várható fizetési feltételek nagy vonalakban történő ismertetése és a tartalék vagy további termelési igények esetében alkalmazandó és várható feltételek.
– Az energiaigény a tervek szerint leszerződendő években, különös tekintettel a jövőbeni energiavásárlási megállapodásokban előirányzott időtartam alatt várható változásokra.
Általánosságban, minél részletesebb a szándéknyilatkozat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a befektetők megbízható módon fogják tudni megtervezni a projekteket.
1. A tanulmány összefoglalása.
2. Meglévő környezet ismertetése:
– a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai,
– meglévő élő környezet és az erőműépítés által érintett területen lévő létesítmények.
3. Választott technológia indokolása, a vizsgálatok eredményei (előnyök, hátrányok).
4. Tervezett technológiai berendezések, építészeti megoldások:
– energiaátalakítás kapcsolási rajza (hőséma, blokkséma stb.),
– főberendezések adatai, leírása,
– a termelt villamos energia (hőenergia) elszállítása,
– segédüzemi-háziüzemi rendszerek sémája, leírása
= elsődleges energiaforrás-ellátás,
= hűtővízrendszer,
= villamos háziüzem,
= irányítástechnika,
= vízelőkészítő rendszer,
= hírközlés, telemechanika, tűzvédelem,
– erőművi hulladékanyagok, melléktermékek szállítása, kezelése, elhelyezése,
– fő- és segédépületek kialakítása,
– belső út, vasút, egyéb vonalas létesítmények,
– az építési terület előkészítése, bontások, kiváltások, áttelepítések,
– általános építési és szerelési organizáció.
5. Az új létesítmény kapcsolódása a környezethez:
– külső út, vasút, egyéb nyomvonalas létesítmények,
– elsődleges energiaforrás-ellátás, beszállítás, vízbeszerzés, a hulladékvizek kezelése, elvezetése,
– fontosabb segédanyagok beszerzése, beszállítása,
– régi és új erőműrész technológiai kapcsolata (ha van ilyen),
– erőmű kerítésén kívül lévő egyéb létesítmények,
– ha az erőmű építéséhez bánya létesítése is tartozik, úgy be kell mutatni a bánya
= technológiai rendszerét,
= víztelenítési és vízvédelmi rendszerét,
= geotechnikai vizsgálati eredményét,
= villamosenergia-ellátását,
= a bánya vonalas és külszíni létesítményeit,
= a bánya által okozott károkat,
= a bányaművelés felhagyásának módját és a tájrendezést.
6. A környezeti és az örökségvédelmi hatásvizsgálat adatai:
– a részletes környezeti, illetve örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez szükséges, a létesítmény technológiájából származó adatok rendszerezett összefoglalása.
7. Üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok:
– az erőmű tervezett élettartama,
– az erőmű kapacitás adatai,
– az erőmű megbízhatósága, a karbantartás koncepciója,
– a szolgáltatható villamos energia és hőenergia mennyisége, elkülönítve a kényszer menetrendben és a szabadon kiadható villamos energia mennyiségét,
– az erőmű tervezett szabályozhatósága, üzemviteli jellemzői (pl. indítás, leállítás időszükséglete, szabályozási tartomány, fel-, illetve leterhelés sebessége).
8. Hatásfok:
– számítás bemutatása.
9. Megvalósítási ütemterv:
– az ütemtervnek fel kell ölelni az engedélyezés, az előkészítés, a kivitelezés, valamint az üzembe helyezés főbb fázisait és azok időigényét fő egységekre.
10. Beruházási, üzemeltetési költségek:
– az üzleti terv megalapozásához szükséges mélységben.
11. A berendezések beszerzésének koncepciója:
– a berendezések ismertetése,
– a berendezések szállítói kiválasztásának módszere,
– hazai beszállítási lehetőségek.
12. A beruházás és üzemeltetés szervezése:
– a beruházás irányításának szervezeti rendje,
– üzemeltetés létszámigénye,
– szakképzettségi előírások teljesítése.
13. Minőségbiztosítás:
– koncepció,
– előzetes ismertetést kell adni az előkészítésben, megvalósításban, üzemeltetésben, karbantartásban részt vevő szervek minősítési eljárásáról.
14. Megállapítások, következtetések:
– a tanulmányban foglaltak rövid összefoglalása a fejezetek szerinti sorrendben,
– a további előkészítési fázisokban különös figyelmet érdemlő területek felsorolása.
Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az Szt. szerinti éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló (a továbbiakban együtt: éves beszámoló) kiegészítő mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás nem engedélyes tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését.
A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a társaság számviteli politikájának keretében elkészített számviteli szétválasztási szabályzatban kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat ezen előírásaira is hivatkozni kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztási szabályzatát a Hivatal bármikor ellenőrizheti.
Integrált villamosenergia-ipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási időszak alatti megszűnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítő mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait.
1. Teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között, kivéve ahol a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve e rendelet felmentés ad.
2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen.
3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelő idejű és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetőség. A szabályrendszer megváltoztatását az engedélyes számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatni.
4. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos működéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.
1. * Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek bemutatása érdekében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként tevékenységi beszámolót kell készíteni. A tevékenységi beszámoló az Szt. 1. számú mellékletében található „A” változatú mérleget és az Szt. 2. számú mellékletében szereplő, összköltségi-eljárással készülő „A” változatú eredménykimutatást tartalmazza a mérleg és az eredménykimutatás értelmezéséhez szükséges kiegészítéssel együtt. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára az Szt. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A hatósági árszabályozás alá eső engedélyes esetében a Hivatal ettől eltérő tagolást is előírhat.
2. * Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül – vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetők – az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz, illetve forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megtenni.
3. * A több engedélyest kiszolgáló engedélyköteles és támogató tevékenység esetében kiemelten fontos az adott tevékenységet igénybe vevők közötti költségfelosztás bemutatása és indokolása.
4. * A hatósági árszabályozás alá eső tevékenységet végző engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseit, valamint azok alapján felmerült költségeit és bevételeit naprakészen nyilvántartania. Az éves beszámoló Hivatal részére történő benyújtásával egyidejűleg – külön adatszolgáltatásként – valamennyi kapcsolt vállalkozáshoz tartozó forgalmat vállalkozásonként és jogcímenként be kell mutatni.
5. * A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében köteles megvizsgálni, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelően vannak-e dokumentálva, és hogy a szétválasztás a számviteli szétválasztási szabályzatnak megfelelően történt-e. Az éves beszámolónak alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem lépett fel és a tevékenységek egyértelműen átláthatók.
1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása.
2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és e rendelet szerint meghatározott tételenként.
3. A több engedélyest kiszolgáló támogató és engedélyköteles tevékenységek költségeinek engedélyesenkénti felosztása, az alkalmazott árak kialakításának szabályai.
Amennyiben az engedélyes egyidejűleg a Tszt. hatálya alá tartozó, Hivatal hatáskörében kiadott engedéllyel is rendelkezik, köteles e tevékenységére vonatkozóan is önálló tevékenységi beszámolót készíteni.
1. Az üzletszabályzatot elektronikus úton, szerkeszthető formában kell jóváhagyásra benyújtani. Az üzletszabályzat módosításának kérelmezése esetében szükséges korrektúrás változat benyújtása is, amelyben egyértelműen meg kell jelölni (például színeltéréssel) a módosításokat, továbbá azok indokát.
2. Az üzletszabályzatokat a kötelező tartalmi követelményeknek megfelelően tartalomjegyzékkel kell elkészíteni, az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik engedélyes szabályzatáról van szó.
3. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentumot.
4. Ha az üzletszabályzat mérete a Hivatal által megjelölt méretkorlátot meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az engedélyes a nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be.
5. * Az eljárás során véglegezett, jóváhagyásra kerülő üzletszabályzatot az elektronikus ügyintézés szabályai szerint kell benyújtani a Hivatal számára.
Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történő benyújtása során az átviteli rendszerirányító az elosztókkal, a villamosenergia-kereskedőkkel és a termelői engedélyesekkel, a többi engedélyes az energetikai felhasználói érdekképviseletével történt egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat csatolja a kérelemhez. Amennyiben az egyetértés megvan, azt elegendő röviden jelezni. Amennyiben az egyetértés hiányzik, a kifogásokat egy összegző táblázatban a kifogást tevő megjelölésével és az elutasítás indokolásával megjelölve, össze kell gyűjteni és a jóváhagyásra beterjesztett kérelem mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.
Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – a VET 72. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni. Az engedélyes köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következőket kell tartalmazniuk.
1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalommeghatározások, az engedélyesre vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása.
2. Az üzletszabályzattól – mint általános szerződési feltételrendszertől – történő eltérés lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén az engedélyes köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt.
3. Az engedélyes által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan:
a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó rendszerhasználó szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a felek által teljesítendő feltételek)
aa) igénybejelentés rendje
ab) * tájékoztatás az igénybejelentésre az engedélyes részéről, annak megjelölésével, hogy más engedélyeseknél történő eljárást megbízási szerződés alapján ellát-e, ha igen, mely engedélyeseknél és milyen feltételek szerint,
ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje;
b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok
ba) a létrejövő szerződést – annak teljes tartalmával – írásba kell foglalni
bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más engedélyesektől, ezek beszerzésének rendje, határideje);
c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések
ca) * az engedélyes által nyújtott szolgáltatás minőségi paraméterei
cb) elszámolás, elszámolási időszakok
cc) mérés, elszámolás hibás mérés esetén
cd) mérlegkörre vonatkozó információk
ce) fizetési módok és határidők;
d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;
e) eljárás üzemzavar, korlátozás esetén
ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség
eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei
ec) együttműködés a helyreállítás érdekében;
f) a szerződés megszűnésének esetei
fa) a szerződés időtartamának meghatározása
fb) rendes felmondás szabályai – a rendes felmondás joga nem korlátozható
fc) azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározása
fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei
fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;
g) a szerződésszegés kezelése
ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja, eljárásrendje
gb) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok
gc) az azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegések következményei;
h) adatvédelem
ha) a szerződő fél kezelt személyes adatainak köre
hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók
hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén;
i) panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések
ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása
ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása
ic) érdemi válaszadási határidő
id) a válaszadási határidő elmulasztásának következménye;
j) * ügyfélszolgálatok, egyéb elérhetőségek
ja) * állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, az ott ellátott feladatok megjelölésével
jb) * ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, az ott ellátott feladatok megjelölésével
jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehető;
k) vitarendezés, értesítések
ka) *
kb) bírósági kikötések
kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.
4. * Az engedélyes által a felhasználói körben alkalmazott szerződésminták.
5. * Ha az engedélyes mérlegkör-felelős, az általa alkalmazott mérlegkör tagsági szerződés minta.
1. Az átviteli rendszerirányító köteles az 1. pontban előírtakon felül üzletszabályzatában szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk részletes körét, ezen információk átadásának rendjét;
b) * a mérésre és elszámolásra vonatkozó szabályokat, eljárásrendet;
c) a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének rendjét, a beszerzések feltételeinek nyilvánosságra hozatala módját;
d) *
e) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;
f) * pénzügyi biztosítékok rendszerét;
g)–h) *
i) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályokat;
j) * a villamosenergia-piac résztvevőivel való együttműködés körét és eljárásrendjét;
k) az átviteli hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;
l) *
m) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;
n) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;
o) az üzemi szabályzatban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;
p) *
q) a minőségre, megbízhatóságra vonatkozó követelményeket;
r) * a villamosenergia-piac résztvevőivel kötendő szerződésmintákat; és
s) * az átviteli hálózathoz történő csatlakozásra és a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat.
t) *
2. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek az I. pontban előírtakon felül üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;
b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;
c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;
d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;
e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;
f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit;
g) a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;
h) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;
i) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantartási-felújítási munkálatok végzéséről történő értesítés rendjét;
j) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;
k) az összekötő berendezések üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására vonatkozó szerződések feltételeit;
l) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;
m) a felhasználói igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket;
n) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat;
o) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint szerződési feltételeket;
p) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket;
r) a kereskedővel kötött szerződések felhasználókat is érintő rendelkezéseit;
s) *
t) * az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány, a csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés felhasználókra, erőművekre (ezen belül külön a háztartási méretű kiserőművekre) vonatkozó mintáit;
u) * a szerződés nélkül villamos energiát vételező személyekkel szembeni eljárás rendjét, az ellátásban való részvétel jogszerűvé tételének módját, a villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés időtartama alatt felhasznált villamosenergia-mennyisége és elszámolási ára meghatározásának módját, valamint az elszámolás szabályait;
v) * az alaptevékenységen kívül végzett tevékenységek bemutatását, így különösen
va) az engedélyes által végzett, az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások felsorolását, és
vb) *
w) * a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatának igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel történő lebonyolításának és a vizsgálat megrendelésének módját;
x) * a helyszíni felülvizsgálat nélkül megválaszolható csatlakozási igények esetei.
3. A szervezett villamosenergia-piac engedélyese üzletszabályzatában az I. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a szervezett villamosenergia-piacon történő kereskedés feltételeit;
b) a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit.
4. A villamosenergia-kereskedő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételeinek mintáját;
b) az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és az árakat;
c) az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás esetén alkalmazandó eljárást;
d) a védendő fogyasztók részére nyújtott különleges bánásmód részletes szabályait;
e) *
f) az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés feltételeit;
g) * a felhasználóval VET 63. § (1) bekezdés alapján kötendő megbízási szerződés mintáját;
h) az egyedi közvilágítási szerződési feltételeket.
5. Az egyetemes szolgáltató az I. pontban, illetve a II.4. pontban meghatározottakon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:
a) az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány mintáját;
b) az igénybejelentéssel kapcsolatosan a hálózati engedélyessel történő egyeztetés határidejét;
c) a felhasználó személyében bekövetkező változás esetén a helyszíni ellenőrzésről szóló, a felhasználó részére küldött értesítés mintáját, amelynek tartalmaznia kell a felhasználó időpont-egyeztetésre vonatkozó jogára történő figyelmeztetést is;
d) az egyetemes szolgáltatási körből történő kilépés rendjét.
6. A termelő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:
a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;
b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;
c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;
d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;
e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;
f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.
A 4–6. és 9. számú mellékletben meghatározott adatszolgáltatás esetén az erőművi főberendezések adatait – az alkalmazott technológiától függő módon – a Hivatal honlapján meghatározott formátumban az alábbi adatok megadásával kell összeállítani.
1. Az alkalmazott berendezésektől függetlenül
1.1. típus,
1.2. gyártó,
1.3. üzembe helyezési időpont,
1.4. maradó élettartam.
2. A beépített berendezések száma (db).
3. Gőzkazán esetében
3.1. Tüzelőanyag,
3.2. Névleges hőteljesítménye (MWth),
3.3. Névleges bemenő hőteljesítmény (MWth),
3.4. Névleges gőzteljesítmény (t/h),
3.5. Frissgőz hőmérséklet (°C),
3.6. Frissgőz nyomás (bar),
3.7. Újrahevített gőz hőmérséklete (°C),
3.8. Újrahevített gőz nyomása (bar).
4. Hőhasznosító kazán esetében
4.1. Tüzelőanyag (póttüzelés),
4.2. Névleges hőteljesítménye (MWth),
4.3. Névleges bemenő hőteljesítmény (póttüzelés) (MWth),
4.4. Gőzteljesítmény (nagy nyomású) (t/h),
4.5. Gőzhőmérséklet (nagy nyomású) (°C),
4.6. Gőznyomás (nagy nyomású) (bar),
4.7. Gőzteljesítmény (közép nyomású) (t/h),
4.8. Gőzhőmérséklet (közép nyomású) (°C),
4.9. Gőznyomás (közép nyomású) (bar),
4.10. Gőzteljesítmény (kis nyomású) (t/h),
4.11. Gőzhőmérséklet (kis nyomású) (°C),
4.12. Gőznyomás (kis nyomású)(bar).
5. Gőzturbina esetében
5.1. Gépegység névleges teljesítménye (MWe),
5.2. Gépegység szabályozási tartománya (MWe – MWe),
5.3. Gépegység felterhelési sebessége (MWe /min),
5.4. Gépegység leterhelési sebessége (MWe /min),
5.5. Névleges gőznyelés (t/h),
5.6. Frissgőz hőmérséklet (°C),
5.7. Frissgőz nyomás (bar),
5.8. Kapcsolódó gőzfejlesztő(k) helyszáma(i),
5.9. Hajtott gép helyszáma.
6. Gázturbina esetében
6.1. Gépegység névleges teljesítménye (MWe),
6.2. Gépegység indítási ideje (teljes terhelésig) (min),
6.3. Gépegység szabályozási tartománya (MWe – MWe),
6.4. Gépegység felterhelési sebessége (MWe /min),
6.5. Gépegység leterhelési sebessége (MWe /min),
6.6. Tüzelőanyag,
6.7. Tüzelőanyag fogyasztás névleges terhelésnél (Nm3/h; kg/h),
6.8. Kapcsolódó gőzfejlesztő (HRSG) helyszáma,
6.9. Hajtott gép helyszáma.
7. Vízturbina esetében
7.1. Gépegység névleges teljesítménye (MWe),
7.2. Névleges víznyelés (m3/s),
7.3. Hajtott gép helyszáma.
8. Gázmotor esetében
8.1. Tüzelőanyag,
8.2. Gépegység névleges villamos teljesítménye (MWe),
8.3. Névleges hőteljesítmény (MWth),
8.4. Hőcserélők teljesítménye
8.4.1. keverék hűtő (MWth),
8.4.2. olaj hűtő (MWth),
8.4.3. motor hűtő (MWth),
8.4.4. kipufogógáz hűtő (MWth),
8.5. Kilépő hűtőközeg hőmérséklete (°C),
8.6. Hűtőközeg (hőközvetítő közeg) térfogatárama (m3/h),
8.7. Villamos hatásfok névleges teljesítménynél (%),
8.8. Termikus hatásfok névleges teljesítménynél (%),
8.9. Eredő hatásfok névleges teljesítménynél (%),
8.10. Hengerek száma (db).
9. Szélturbina-generátor esetében
9.1. Toronymagasság (m),
9.2. Rotor átmérő (m),
9.3. Indítási szélsebesség (m/s),
9.4. Névleges szélsebesség (m/s),
9.5. Leállítási szélsebesség (m/s),
9.6. Túlélési szélsebesség (m/s),
9.7. Gépegység névleges villamos teljesítménye (MWe),
9.8. Generátor névleges feszültség (kV),
9.9. Toronyból kiadott feszültség (kV),
9.10. Hajtómű (van / nincs),
9.11. Gépegység helyrajzi száma (hrsz.),
9.12. Torony EOV koordinátái (X, Y).
10. Generátor esetében
10.1. Névleges aktív teljesítmény (MWe),
10.2. Feszültség (kV).
11. Napelem modul esetében
11.1. Napelemtábla gyártási éve,
11.2. Technológia típusa,
11.3. Napelemtábla felülete (m2),
11.4. Napelemtábla tömege (kg),
11.5. Beépített modulok száma (db),
11.6. Beépített modulok mérete (mm),
11.7. Telepítés módja (Fix/Napkövető),
11.8. Napelemtábla névleges teljesítőképessége (We),
11.9. Összes beépített teljesítmény (MWe).
12. Inverter esetében
12.1. Névleges AC-teljesítmény (cosφ =1) (kWe),
12.2. Összes beépített teljesítmény (MWe),
12.3. Kimeneti feszültség (VAC),
12.4. Hálózati frekvencia (Hz),
12.5. Lekapcsolás időtartama a közcélú hálózati feszültség eltűnésekor (s),
12.6. Visszakapcsolódás megkezdésének időtartama a közcélú hálózati feszültség visszatérésekor (s),
12.7. Inverter gyártási éve.
13. Energiatároló esetében
13.1. névleges teljesítőképesség (MW),
13.2. energiatárolási kapacitás (MWh),
13.3. töltési idő (óra),
13.4. kisütési idő (óra),
13.5. energiaátalakítási hatásfok (%),
13.6. az energiatárolás módja.
14. Transzformátor esetében
14.1. Névleges látszólagos teljesítmény (MVA),
14.2. Középállású áttétel (kV/kV).
A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely
a) egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:
b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy
a) családi és utóneve:
b) születési neve:
c) anyja neve:
d) születési helye és ideje:
e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy
a) családi és utóneve:
b) születési neve:
c) anyja neve:
d) születési helye és ideje:
e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
Az alábbi igazolás alapján kérem az elosztó
a) * nyilvántartásába szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő felvételem,
b) * nyilvántartásában szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.
Kelt:
............................................................
fogyasztó aláírása
Eljáró igazgatási szerv megnevezése:
Székhelye:
Igazolom, hogy
(név):
(születési név):
(anyja neve):
(születési helye és ideje):
(lakóhelye):
(tartózkodási helye):
fogyasztó
a) * saját jogán
b) * vele egy háztartásban élő
(név):
(születési név):
(anyja neve):
(születési helye és ideje):
(lakóhelye):
(tartózkodási helye):
személyre tekintettel
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül.
A fogyasztó / a vele közös háztartásban élő személy
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,
b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,
c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,
d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,
g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett gyermeket,
h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll, vagy
i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.
A fogyasztó szociális rászorultságának fennállását a(z) ........... számú határozat alapján igazolom.
A fogyasztó szociális rászorultságát a fentiek szerint megalapozó körülmény
a) * határozatlan ideig,
b) * határozott ideig: ............... -ig
áll fenn.
Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!
Kelt:
P. H.
......................................................................
eljáró igazgatási szerv
Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel
a) szociálisan rászoruló fogyasztóként és/vagy
b) fogyatékkal élő fogyasztóként
kérelmezhető.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,
b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,
c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,
d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,
g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett gyermeket,
h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll, vagy
i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,
b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá
c) * az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.
Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló fogyasztónak, mind fogyatékkal élő fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó szociálisan rászoruló fogyasztónak, illetve fogyatékkal élő fogyasztónak minősül. A fogyatékkal élő fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.
Az A) részben szereplő adatokat a fogyasztó tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.
A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.
Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
Az igazolást a lakossági fogyasztónak kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.
A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.
A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely
a) egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:
b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy
a) családi és utóneve:
b) születési neve:
c) anyja neve:
d) születési helye és ideje:
e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
g) ellátási szünet esetén értesítendő személy családi és utóneve, értesítési címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó), telefonszáma:
Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy
a) családi és utóneve:
b) születési neve:
c) anyja neve:
d) születési helye és ideje:
e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
Az alábbi igazolások alapján kérem az elosztó
a) nyilvántartásába fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő felvételem,
b) nyilvántartásában fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.
Nyilatkozom, hogy a fogyasztóként megjelölt személy háztartásában
a) van,
b) nincs
olyan személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek.
Kelt:
..........................................
fogyasztó / eltartó aláírása
Eljáró igazgatási szerv megnevezése:
Székhelye:
A(z) ........... számú határozat alapján igazolom, hogy
a) (név):
(születési név):
(anyja neve):
(születési helye és ideje):
(lakóhelye):
(tartózkodási helye):
fogyasztó
b) a fenti fogyasztóval egy háztartásban lakó
(név):
(születési név):
(anyja neve):
(születési helye és ideje):
(lakóhelye):
(tartózkodási helye):
személy
(i) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesül,
(ii) a vakok személyi járadékában részesül.
Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!
Kelt:
P. H.
................................................
eljáró igazgatási szerv
Orvos neve (egészségügyi szolgáltató megnevezése):
Orvos címe (egészségügyi szolgáltató székhelye):
Orvos pecsétszáma (egészségügyi szolgáltató működési engedélyének száma):
Igazolom, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy adatai és fogyatékosságának jellege a következő:
| Név (születési név) | Születési hely és idő | Lakóhely (tartózkodási hely) | Korlátozottság jellege [Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) vagy bc) alpontja]* | |
| * Az orvos tölti ki! |
A táblázatban fel kell tüntetni az igénylőt, akit a fogyatékossága okán a Rendelet 33. § (1) bekezdése szerinti eseteknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni a villamos energia felhasználása során. A fogyatékosság jellegénél a korlátozottság jellegének megfelelő betűjelet vagy betűjeleket kell megadni.
A Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogyatékosság esetén annak jellege alapján álláspontom szerint a fogyasztó tekintetében az alábbi típusú különleges bánásmód (bánásmódok) alkalmazása lehet indokolt:
a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,
b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,
c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,
d) a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, különösen nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás,
e) egyéb szolgáltatás, éspedig:
A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma: .................................................
Alulírott ....................... mint a fent megjelölt személy orvosi ellátását végző orvos, a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelentem, hogy a fent megjelölt fogyatékossági állapotra vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt:
P. H.
..................................
orvos aláírása
Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel
a) fogyatékkal élő fogyasztóként és/vagy
b) szociálisan rászoruló fogyasztóként
kérelmezhető.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,
b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá
c) az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,
b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,
c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,
d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,
g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett gyermeket,
h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll, vagy
i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.
Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő fogyasztónak, mind szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó fogyatékkal élő fogyasztónak, illetve szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül. A szociálisan rászoruló fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.
Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.
A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti támogatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.
A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos – ennek hiányában a háziorvos – tölti ki a következők szerint:
a) a Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját kell megjelölni, ha a fogyatékkel élő személy fogyatékossági támogatásban részesül,
b) a Rendelet 33. § (1) bekezdése b) pont bc) alpontját kell megjelölni, ha a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti.
Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot az engedélyes az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.
Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak az értesítendőnek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás kikapcsolása, szüneteltetése vagy szünetelése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett engedélyessel a szükséges intézkedések megtételéről.
Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.
A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében a rehabilitációs szakértői szerv által kiállított szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, határozatot, amennyiben ilyen készült.
Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.
A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentős javulás.
| 1. | A | B | C | D | E | |
| 2. | EU jogszabály címe | Jogszabályi hely | Adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség | Határidő | A jelentéstételért felelős államigazgatási szerv | |
| 3. | Az Európai Parlament és a Tanács 2019/943/EU rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról | 63. cikk (7) bekezdése | Minden egyes, a 63. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességhez kapcsolódó mentességi kérelem egy példányát haladéktalanul el kell juttatni az ACER-nek és a Bizottságnak; a 63. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességről szóló határozatot a helyzettől függően az érintett szabályozó hatóság vagy az ACER haladéktalanul megküldi a Bizottságnak a határozat szempontjából minden egyéb lényeges információval együtt. | amikor kérelem érkezik azonnal; amikor ilyen döntés születik azonnal | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 4. | Az Európai Parlament és a Tanács 2019/943/EU rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról | 20. cikk (1) és (2) bekezdése | TSO-k közötti kompenzációs mechanizmus. | 2004. július 1-jétől rendszeresen | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 5. | Az Európai Parlament és a Tanács 2019/943/EU rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról | 22. cikk (1) bekezdése | 2004. július 1-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást; 2011. március 3-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek nem megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást. | 2004. július 1., 2011. március 3., valamint minden későbbi, ezeket érintő módosítás esetén | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 6. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról | 9. cikk (4) bekezdése | Tájékoztatni kell a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az egyetemes szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak – beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is –, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól. | kétévente | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, fogyasztóvédelemért felelős miniszter, környezetvédelemért felelős miniszter | |
| 7. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról | 59. cikk (1) bekezdés i) pontja | Jelentést kell készíteni az ACER-nek és a Bizottságnak a szabályozó hatóság saját tevékenységéről és feladatainak végrehajtásáról. Az ilyen jelentéseknek az 59. cikkben felsorolt minden egyes feladat tekintetében be kell számolniuk a megtett lépésekről és az elért eredményekről. | évente | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 8. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról | 65. cikk (2) bekezdése | A Bizottságot értesíteni kell mindazon intézkedések meghozatalakor, amelyeket a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében ezen irányelv alapján hoztak | ilyen intézkedés megtételekor | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 9. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról | 71. cikk (1) bekezdése | A Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell, amint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2020. december 31-ig megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. | az irányelv átültetésekor | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 10. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 8. cikk | A tagállamok megállapodhatnak megújuló forrásokból előállított, meghatározott mennyiségű energiának egyik tagállamból a másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. A megállapodások időtartama egy vagy több naptári év lehet. A Bizottságot minden olyan év végét követően legkésőbb 12 hónappal tájékoztatni kell az ilyen megállapodásokról, amelyben azok hatályosak voltak, vagy véglegesíteni kell őket az uniós megújulóenergia-fejlesztési platformon. A Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett energia mennyiségét és árát. Az uniós megújulóenergia-fejlesztési platformon véglegesített átruházások esetében nyilvánosságra kell hozni az egyes átruházásokban érintett felekre és az adott átruházásra vonatkozó információkat. | amennyiben ilyen megállapodás születik, úgy a megállapodás minden hatályos évének végét követő 12 hónapon belül | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 11. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 9. cikk (2)–(5) bekezdése | A tagállamok közlik a Bizottsággal a 2009. június 25-ét követően üzembe helyezett közös projektek keretében, vagy ezen időpont után felújított, megnövelt kapacitású létesítményben a területükön megújuló forrásokból termelt villamosenergia, fűtőenergia vagy hűtőenergia azon részarányát vagy mennyiségét, amely ezen irányelv alkalmazásában úgy tekintendő, hogy egy másik tagállam megújulóenergia-részarányába számít bele. | az ilyen projektek indítása esetén | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 12. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 10. cikk | A 9. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 9. cikk (3) bekezdés d) pontjában említett időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a Bizottságnak és annak a tagállamnak, amelynek javára a bejelentést tették | a 9. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatti minden egyes év végét megelőző három hónapon belül | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 13. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 11. cikk (4)–(5) bekezdése | Értesíteni kell a Bizottságot a harmadik országok területén lévő létesítményekben termelt villamosenergia azon részarányáról vagy mennyiségéről, amelyet ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az egy vagy több tagállam megújulóenergia-részarányába beszámít. Ha egynél több tagállam érintett, e részarány vagy mennyiség tagállamok közötti elosztásáról tájékoztatni kell a Bizottságot. Az értesítést minden olyan tagállamnak meg kell tennie, amelynek teljes nemzeti célkitűzésébe a villamosenergia adott részaránya vagy mennyisége beszámítandó. A jelentésben fel kell tüntetni: a) a javasolt létesítmény leírását vagy a felújított létesítmény megnevezését; b) a létesítmény által termelt villamos energia azon részarányát vagy mennyiségét, amelyet valamely tagállam megújulóenergia- részarányába bele kell számítani, valamint – a titoktartási követelmények függvényében – a kapcsolódó pénzügyi rendelkezéseket; c) azt az – egész naptári években kifejezett – időtartamot, amely alatt a villamos energiát a tagállam megújulóenergia-részarányába beszámítandónak kell tekinteni; d) a b) és c) pontban foglaltak azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni, valamint a létesítmény által termelt villamos energia az említett harmadik ország általi belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének feltüntetését. | ilyen esetekben a lehető leghamarabb | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 14. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 12. cikk (1)–(2) bekezdése | A 11. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 11. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított 12 hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a Bizottságnak és a projektet a 11. cikk (5) bekezdés d) pontjával összhangban elismerő harmadik országnak. | a 11. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított 12 hónapon belül | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 15. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 13. cikk (1)–(2) bekezdése | A tagállamok 5. cikk szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül két vagy több tagállam határozhat úgy, hogy önkéntes alapon egyesíti vagy részben összehangolja nemzeti támogatási rendszereit. Ilyen esetben az egyik részt vevő tagállam területén megújuló forrásokból előállított energia egy meghatározott mennyisége beszámíthat egy másik részt vevő tagállam megújulóenergia-részarányába, feltéve hogy az érintett tagállam: a) a megújuló forrásokból előállított energia egy meghatározott mennyiségét statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruházza a 8. cikkel összhangban; vagy b) a részt vevő tagállamok beleegyezésével olyan elosztási szabályt állapít meg, amely alapján az érintett tagállamok között elosztható a megújuló forrásokból előállított energiamennyiség. Az első albekezdés b) pontjában említett elosztási szabályról a Bizottságot legkésőbb a szabály hatálybalépése első évének végét követő három hónappal tájékoztatni kell. Az (1) bekezdés második albekezdése szerinti értesítést kibocsátó tagállamok minden egyes év végét követő három hónapon belül értesítő levelet adnak ki, amely tartalmazza az adott évben megújuló forrásokból előállított villamos energia, illetve hő- vagy hűtőenergia azon teljes mennyiségét, amelyre az elosztási szabály alkalmazandó. | legkésőbb a szabály hatálybalépése első évének végét követő három hónapon belül, majd ezt követően évente | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 16. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 30. cikk (3) bekezdése | A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított üzemanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló forrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok a 25. cikk (2) bekezdésében foglalt és annak alapján elfogadott üvegházhatású gázkibocsátás- megtakarítási küszöbértékeknek való, valamint a 29. cikk (2)–(7) és (10) bekezdésében megállapított fenntarthatósági és üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítási követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan, továbbá hogy a gazdasági szereplők kérésre bocsássák az adott tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében biztosítsanak megfelelő független auditot, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. A 29. cikk (6) bekezdés a) pontjának és a 29. cikk (7) bekezdés a) pontjának való megfelelés érdekében az erdei biomassza első gyűjtőpontjáig az első vagy a második fél általi audit is igénybe vehető. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak, ideértve annak ellenőrzését is, hogy nem módosítottak-e szándékosan, illetve nem távolítottak-e el anyagokat azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része hulladékká vagy maradékanyaggá váljon. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát. A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat. Ezen adatokat a Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett elektronikus jelentéstételi platformon összefoglalva, a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok titkosságának megőrzésével közzéteszi. | az összesítés elkészülte után a lehető leghamarabb | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 17. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról | 31. cikk (2) bekezdése | A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatású gázkibocsátás jellemző mértékéről. E jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat. | energiapolitikáért felelős miniszter | ||
| 18. | A Bizottság (EU) 1113/2014/EU végrehajtási rendelete a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről | 1. cikk | Az 1113/2014 végrehajtási rendelet 1. cikkében foglalt értesítések formai követelményeit határozza meg. | Az első jelentéstételi évben 2015. július 31. napjáig, majd ezt követően kétévente közlik. | – Adatgyűjtés villamosenergia, kőolaj és földgáz esetében: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; Adatgyűjtés bioüzemanyag esetében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjti, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére továbbítja; – Adatgyűjtés szén-dioxid esetében: bányafelügyelet összegyűjti, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére továbbítja – Az összegyűjtött adatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megküldi a Bizottság részére | |
| 19. | Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1952 rendelete (2016. október 26.) a földgáz- és villamosenergia- árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről | 1–7. cikk, valamint I. és II. melléklet | A tagállam egy független statisztikai szerve a rendeletben foglaltak szerint adatokat állít össze a földgáz- és a villamosenergia- árakról, a hálózati költségekkel, adókkal, díjakkal, illetékekkel és terhekkel kapcsolatos összetevőkről és fogyasztási mennyiségekről, majd a rendeletben foglaltak szerint benyújtja az Eurostathoz. | A rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti referencia-időszakokat követő három hónapon belül | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 20. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 6. cikk (2) bekezdése | Az egyes tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a tárolt készletek (1) bekezdésben említett jegyzékének összesítő másolatát, amelynek tartalmaznia kell legalább a jegyzékben szereplő biztonsági készletek mennyiségét és jellegét a megelőző naptári év utolsó napjára vonatkozóan. | minden év március 15-ig | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 21. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 6. cikk (3) bekezdése | A tagállamok a Bizottság kérésétől számított tizenöt napon belül megküldik a Bizottságnak a jegyzék teljes másolatát, amelyből mindazonáltal visszatarthatók a készletek helyére vonatkozó érzékeny adatok. Ezen kérést azon időpontot követő öt évig lehet előterjeszteni, amelyre a kért adatok vonatkoznak, és a kérelem nem vonatkozhat a 2013. január 1-jét megelőző bármely időszakot érintő adatokra. | a Bizottság kérésétől számított 15 napon belül | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 22. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 9. cikk (4) bekezdése | A különleges készletek tárolásáról döntő tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy milyen mennyiségben vállalja az egyes készletek tárolását, valamint a vállalás időtartamát, amelynek legalább egy évnek kell lennie | döntést követően | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 23. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 9. cikk (5) bekezdése | Azok a tagállamok, amelyek tekintetében kevesebb, mint 30 napnak megfelelő különleges készletet tárolnak, éves jelentést készítenek, amely elemzi, hogy a tagállam nemzeti hatóságai milyen intézkedéseket tettek a biztonsági készletek 5. cikkben említett rendelkezésre állásának és fizikai hozzáférhetőségének biztosítására és ellenőrzésére, és ugyanebben a jelentésben dokumentálják, hogy milyen intézkedéseket tettek annak lehetővé tételére, hogy a tagállam ellenőrizni tudja a készleteknek a kőolajellátás súlyos zavara esetén történő felhasználását. Ezt a jelentést a vonatkozó naptári év első hónapjának végéig kell közölni a Bizottsággal. | vonatkozó naptári év január 31-ig | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 24. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 10. cikk (1) bekezdése | Minden tagállam részletes és folyamatosan naprakésszé tett jegyzéket vezet a területén tárolt valamennyi különleges készletről. Ez a jegyzék különösen azokat az adatokat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó készletek pontos helyének meghatározását. Ezenkívül a tagállamok a Bizottságnak kérésre 15 napon belül megküldik a jegyzék másolatát. E másolatból visszatarthatók a készletek helyére vonatkozó különleges adatok. A jegyzékmásolatok megküldését azon évet követő öt évig lehet kérni, amelyre a kért adatok vonatkoznak. | a Bizottság kérésétől számított 15 napon belül | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 25. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 12. cikk (1) bekezdése | A tagállamok a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően statisztikai kimutatásokat készítenek a 3. cikk alapján tárolandó készletek mennyiségéről, és benyújtják azokat a Bizottsághoz. | hónapot követő 55 nap | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 26. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 13. cikk (1) bekezdése | Az érintett tagállamok minden terméktípus tekintetében statisztikai kimutatást készítenek az adott naptári hónap utolsó napján tárolt különleges készletekről, amelyben megjelölik a készletek mennyiségét és azt, hogy ez a referenciaév átlagos fogyasztásában kifejezve mennyi napnak felel meg; a kimutatásokat benyújtják a Bizottságnak. | azon hónapot követő hónap, amelyről az adatszolgáltatás szól | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 27. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 13. cikk (2) bekezdése | Az egyes érintett tagállamok a 9. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott terméktípusonként kimutatást készítenek a saját területükön az adott naptári hónap utolsó napján tárolt, de más tagállamok vagy CSE-k tulajdonában lévő különleges készletekről is; a kimutatásokat közlik a Bizottsággal. | azon hónapot követő hónap, amelyről az adatszolgáltatás szól | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 28. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 14. cikk (1) bekezdése | A tagállamok közlik a Bizottsággal a területükön tárolt kereskedelmi készletek mennyiségéről havonta készített statisztikai kimutatásokat. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | ||
| 29. | A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről | 20. cikk (2) bekezdése | A tagállamok folyamatosan gondoskodnak az ellátás súlyos zavara esetén végrehajtandó beavatkozási tervekről rendelkezésre állásáról, és előkészítik azokat a szervezési intézkedéseket, amelyeket az említett tervek végrehajtásához meg kell hozni. A Bizottság kérésére haladéktalanul tájékoztatják beavatkozási terveikről és a tervekhez kapcsolódó szervezési rendelkezésekről. | a Bizottság kérését követően haladéktalanul | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 30. | A Tanács 1999/280/EK határozata (1999. április 22.) a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról | 1. és 3. cikk | A tagállamok a 3. cikkben meghatározott módon közlik a Bizottsággal a kőolaj CIF beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói áraival kapcsolatos információkat, azaz; a) havi kőolaj beszerzési CIF-költségeket, a tárgyhónap végét követő hónapban; b) a kőolajtermékek vám- és adómentes, valamint minden adót magában foglaló, minden hónap 15. napján érvényes fogyasztói árát, a tárgyhónap 15. napját követő harminc napon belül. A jelenlegi adatgyűjtési rendszer alapján a tagállamok továbbra is közlik a Bizottsággal a kőolajtermékek vám- és adómentes, minden hétfőn érvényes fogyasztói árát, legkésőbb a következő napon déli 12 óráig. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | ||
| 31. | A Tanács 2964/95/EK rendelete (1995. december 20.) a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről | 2. cikk | A tagállamok kötelesek az 1. cikkben említett információk alapján – kőolaj importjára vagy kőolaj szállítmány fogadására vonatkozó adatok – a Bizottság számára rendszeresen továbbítani ezeket az információkat. | rendszeres időközönként | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 32. | Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről | 14. cikk (1) bekezdése | A tagállamok 2015. december 31-ig elvégzik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését, amely értékelés tartalmazza a VIII. mellékletben előírt információkat, és erről értesítik a Bizottságot. Amennyiben már végeztek ilyen értékelést, erről értesítik a Bizottságot. A Bizottság kérésére az értékelést ötévente naprakésszé kell tenni és erről a Bizottságot értesíteni kell. A Bizottságnak az erre vonatkozó kérését a határidő lejárta előtt legalább egy évvel kell megtennie. | első alkalommal 2015. december 31-ig, majd ezt követően ötévente | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 33. | Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről | 24. cikk (6) bekezdése | A tagállamok minden évben április 30-ig benyújtják a Bizottságnak a nagy és kis hatásfokú kapcsolt energiatermelésen keresztüli nemzeti villamosenergia- és hőtermelésről és annak a teljes hő- és villamosenergia-termeléshez viszonyított arányáról szóló, az I. mellékletben bemutatott módszertan szerint elkészített statisztikákat. Ezenfelül éves statisztikai jelentést nyújtanak be a kapcsolt energiatermelésből származó hő- és villamosenergia-kapacitásról és a kapcsolt energiatermeléshez használt tüzelőanyagokról, valamint a távfűtés/távhűtés-előállításról és -kapacitásról, a teljes hő- és villamosenergia-termelés és -kapacitás arányában. A tagállamok a II. mellékletben ismertetett módszer szerinti statisztikai jelentést nyújtanak be a kapcsolt energiatermeléssel elért primerenergia- megtakarításról is. | évente, április 30-ig | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | |
| 34. | Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről | 8. cikk (1) bekezdése | A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot mindazokról az általános jellegű nehézségekről, amelyekkel a vállalkozások de jure vagy de facto szemben találják magukat harmadik országokban szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez való hozzájárulás vagy ilyen tevékenységük gyakorlása során, és amelyekre felhívták a figyelmüket. | rendszeresen | bányafelügyelet | |
| 35. | A Tanács 2010. december 10-i 2010/787/EU határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról | 7. cikk (4) bekezdése | Be kell jelenteni minden olyan támogatást, amelyet az üzleti év során a határozat alapján Magyarország a szénipar számára kíván nyújtani. Az előrelátható termelési költségek kiszámítására, és e költségeknek a Bizottságnak bejelentett bezárási tervekkel való kapcsolatára vonatkozó minden lényeges részletet be kell nyújtani a Bizottság számára. | tárgyévet megelőző év november 30. napjáig | európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter | |
| 36. | A Tanács 2010. december 10-i 2010/787/EU határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról | 7. cikk (5) bekezdése | Tájékoztatni kell a Bizottságot az üzleti év alatt ténylegesen kifizetett támogatás összegéről és annak kiszámításáról. | tárgyévet követő év június 15. napjáig | európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter | |
1. Az 54. §-ban meghatározott adatok.
2. A 73/A. § (1) bekezdésében meghatározottakkal történő rendelkezést igazoló dokumentumok.
3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához esetlegesen szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.
4. A karbantartásra és az üzemvitelre vonatkozó szabályzat.
5. Minőségbiztosítási rendszer vagy annak bevezetésének ütemterve.
6. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.
7. A kérelmező és a közvilágításra kötelezett közötti szerződések másolata a mellékletekkel együtt.
8. A kérelmező által üzemeltetni tervezett közvilágítás leltára a tulajdonviszonyok bemutatásával, ha a 7. pont szerinti szerződések vagy azok mellékletei azt nem tartalmazzák.
9. A kérelmező adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló üzleti terve.
| A | B | ||
| Szolgáltatás | Jogszabályi hivatkozás | ||
| 1. | Határozatlan időre köthető szerződés lehetőségének biztosítása. | VET 50. § (2) bekezdése | |
| 2. | A VET 50/A. §-a és a VET 50/B. §-a szerinti előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatok működtetése az alábbiak szerinti eltéréssel. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként ügyfélszolgálatot akkor működtet, ha az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma eléri vagy meghaladja az adott település egyetemes szolgáltatásra jogosult, csatlakozási szerződéssel rendelkező felhasználóinak 30%-át. Az 5 000 főt meghaladó lakosságú, ügyfélszolgálattal nem rendelkező településeken munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetőségét akkor biztosítja, ha az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma eléri vagy meghaladja az adott település egyetemes szolgáltatásra jogosult, csatlakozási szerződéssel rendelkező felhasználóinak 30%-át. | 23. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdése, 23/A–23/B. §, VET 50/A–50/B. §-a | |
| 3. | A határozatlan időre kötött szerződés esetében a felhasználó részére 30 napos felmondási idő biztosítása. | VET 62. § (4) bekezdése | |
| 4. | A felhasználó kérése esetén a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelése. | VET 63. § (1) bekezdése | |
| 5. | Árváltozás esetén az új áraknak a villamosenergia-kereskedő honlapján és az ügyfélszolgálatán az árváltozást követő 3 munkanapon belül történő közzététele. | VET 143/A. § (2) bekezdése | |
| 6. | A számlán szereplő árak bármely változása esetén a felhasználók egyértelmű, személyre szóló tájékoztatása legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie. | VET 143/A. § (3) bekezdése | |
| 7. | Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó villamosenergia-fogyasztásával összefüggő, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblának vagy kalkulátornak a villamosenergia-kereskedő honlapján történő közzététele. | 27/A. § (1) bekezdése | |
| 8. | Az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti elszámolási szabályok alkalmazása. | 1. számú melléklet 4. pontja | |
| 9. | Az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti, a számlakifogásra vonatkozó szabályok alkalmazása. | 1. számú melléklet 5. pontja | |
| 10. | A villamos energia elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben a) az egyetemes szolgáltató által ingyenesen biztosítandó szolgáltatások villamosenergia-kereskedő által történő ingyenes biztosítása, és b) az egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások esetében a miniszteri rendeletben meghatározott díjtételek alkalmazása. | A villamos energia elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabály |
