A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1977. OTvH számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 44/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. Természetvédelmi célkitűzések
- A hagyományos tájhasználat nyomán kialakult fás legelő és idős fáinak [kocsányos tölgy (Quercus robur), csertölgy (Quercus cerris), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), vadcseresznye (Prunus avium) és vadkörte (Pyrus pyraster) egyedek], valamint a tájképi sokszínűség megőrzése.
- A mozaikos élőhelyegyüttes, a mészmentes homokon kialakult értékes növénytársulások és a területen élő ritka növény- és állatfajok [például halvány sáfrány (Crocus vittatus), szőrös nyír (Betula pubescens), őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus migrans), nagy tűzlepke (Lycaena dispar)] megőrzése.
- A fajgazdag állatvilág életfeltételeinek biztosítása.
- A természetközeli erdők megőrzése.
- A legeltetéses állattartás mint hagyományos gazdálkodási forma fenntartása a területen.
- A tudományos kutatás, az oktatás és a természetvédelmi szemlélet erősítésének elősegítése.
2. Természetvédelmi stratégiák
- Az élőhelyek mozaikosságát követő, azt megőrző természetvédelmi kezelési módok alkalmazása.
- A fás legelő jellegzetes tájképi értékének megőrzése a hagyományos gazdálkodási módok folytatásával.
- Az őshonos fafajú, elegyes erdők természetközeli állapotának (szintezettség, holt faanyag, természetes erdőszegély) megőrzése.
- A területen engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek alárendelve, azok sérelme nélkül, a védett természeti területekre érvényes elvek szem előtt tartásával kell végezni.
- A fenntartási, természetvédelmi kezelési, fejlesztési, tudományos kutatási és gazdálkodási tevékenységek tervszerű és összehangolt folytatása a területen.
- A terület zavartalanságának biztosítása.
- Az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fajok visszaszorítása.
- Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
- A területen a művelési ág megváltoztatása tilos, kivéve a gyep művelési ágú területeket, ha azok beerdősülése nagyon előrehaladott (záródott cserjeszint) és a gyep helyreállítására nincs mód.
3.1.2. Fajok védelme
- A ragadozó madarak közül a darázsölyv (Pernis apivorus) állományának növekedése és a kabasólyom (Falco subbuteo) újbóli megtelepedése érdekében műfészkeket kell kihelyezni.
- Fokozottan védett madárfajok (például fekete gólya, barna kánya, darázsölyv) egyedei fészkének 100 méter, költési és fiókanevelési időszakban (december 15.-augusztus 1.) 400 m sugarú körzetében mindennemű gazdálkodási tevékenység, illetve egyéb zavarás tilos.
3.1.3. Látogatás
- A területen tömegrendezvény nem rendezhető.
3.1.4. Terület- és földhasználat
- Új épületek, építmények építése tilos, kivéve ha a külterjes állattartást szolgálják, ekkor kötelező a hagyományos, tájba illő kivitel.
- Új nyomvonalas létesítmény csak a felszín alatt, közút nyomvonalával párhuzamosan, attól legfeljebb 3 m távolságban vezethető.
- Hulladék elhelyezése tilos a területen.
- Bányászati és ipari tevékenység nem folytatható a területen.
- A területen - a 0445 hrsz.-ú ingatlanon található RUL-3 jelű kút felszámolásával kapcsolatos tevékenységek kivételével - tilos olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely annak jellegét, védett növény- és állatvilágát zavarja vagy veszélyezteti.
- A területen hosszú távon csak őshonos vadfajokból álló vadállomány tartható fenn.
- A vadállományt a terület vadászati üzemtervében meghatározott vadeltartó képességének megfelelő szintre kell csökkenteni.
- A területen újabb vadat vonzó létesítményt (sózó, szóró, itató) tilos elhelyezni.
- A területen a vízfolyások medrét tisztítani, mélyíteni és szélesíteni csak a természetvédelmi célokkal összhangban, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) egyeztetett módon lehet úgy, hogy azzal a terület vízzel való ellátottsága ne csökkenjen.
- A terület vízellátásának javítása érdekében az árkokban lefolyó víz duzzasztásával a vizet minél tovább a területen kell tartani.
- Mindennemű vízrendezési beavatkozás az igazgatóság szakembereivel előzetesen egyeztetett módon történhet.
- Zsilip, áteresz kizárólag a természetvédelmi célú vízellátás biztosítása érdekében, a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
- A közutakon kívül a gépjárműhasználat csak a meglévő utakon természetvédelmi kezelési, továbbá jogszerűen végzett gazdálkodási, karbantartási és fenntartási tevékenységek elvégzése érdekében, illetve havária esetén lehetséges.
3.1.5. Természetvédelmi infrastruktúra
- A terület határára hatósági tájékoztató táblákat kell kihelyezni.
3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése
- A gyepeket elsősorban legeltetéssel kell kezelni. Ha erre nincsen mód, a gyepet évente le kell kaszálni. A gyepek kezelésének időpontját lehetőség szerint a területen található gyomnövények és esetleges allergén hatásaik figyelembevételével kell meghatározni.
- A gyepek további beerdősülését, cserjésedését rendszeres cserjeirtással, szárzúzózással meg kell akadályozni.
- A gyepterületeken tilos a műtrágyahasználat, növényvédőszerek közül csak a biogazdálkodásban megengedettek alkalmazhatók.
- Tilos a gyep feltörése.
- A védett növény- és állatfajok megóvása, illetve a gyep túllegeltetésének elkerülése érdekében a természetvédelmi hatóság az igazgatóság kezdeményezésére a legeltetést és a kaszálást térben és időben korlátozhatja.
3.2.2. Erdők kezelése
- Az erdészeti munkák során a természeteshez közeli fafaj-összetételű és állomány-szerkezetű erdő kialakítására és fenntartására kell törekedni.
- A mozaikos társulásszerkezet kialakítása, illetve fenntartása érdekében az erdők közötti gyepfoltok beerdősítése tilos.
- A nem őshonos fafajú erdőket fokozatosan őshonos fafajokból álló erdővé kell átalakítani.
- A felújítási munkálatokat a talaj lehető legkisebb mértékű bolygatásával kell elvégezni.
- Erdősítést őshonos fafajokkal kell végezni, a csemeteneveléshez azonos származási körzetből kell a magokat beszerezni.
- Fokozottan védett madárfaj egyedei fészkének 400 méter sugarú körzetében csak a költési és a fiókanevelési időn (december 15.-augusztus 1.) kívül szabad erdőgazdálkodási beavatkozásokat végezni, 100 méter sugarú körben semminemű erdészeti munka nem végezhető.
- A fakitermelést szeptember 1. és március 1. között kell elvégezni (az akác-átalakítás kivételével, amit augusztus folyamán is lehet végezni).
- Az egykori legelőről megmaradt idős, böhöncös fákat sem élő, sem elpusztult állapotban nem szabad kitermelni, ledönteni. A gyérítések során az élő idős fák koronájába benőtt fákat ki kell vágni, hogy oldalágaik árnyékoltsága csökkenjen.
- A Csokonyavisonta 69 D és 69 E erdőrészletekben és az erdőkben található vízborításos foltokban semminemű bolygatás, illetve erdészeti munka nem engedhető meg (még egészségügyi termelés sem), kivéve ha a kedvező ökológiai állapotok fennmaradását külső hatás veszélyezteti.
- A gyérítések során az elegyfákat kímélni kell, a lábon száradt fák legalább felét, a böhöncös fákból hektáronként legalább 3-4 egyedet, továbbá az odvas fákat meg kell hagyni, az elpusztult és gazdaságilag értéktelen fákat nem kell ledönteni.
- Őshonos állományok véghasználatakor - az állományszerkezet stabilitásától függő méretben, illetve mennyiségben - hagyásfa csoportokat és hagyásfákat kell visszahagyni.
- Az akác állományok fafajcseréje során az állomány alatt jelen lévő vagy a beültetett őshonos fajok egyedeire kell a felújítást alapozni.
- A kései meggy terjeszkedésének megakadályozására a már termő egyedeket minél hamarabb ki kell termelni, a sarjakat pedig 3-8 évente le kell verni - a vegyszeres kezelést sem kizárva.
Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
3.2.3. Művelés alól kivett területek kezelése
- A kivett utak esetében az útszegély vegyszeres gyomirtása tilos kivéve, ha az zárlati kártevők vagy egyéb veszélyes károsítók elleni védekezésre irányul.
- A művelés alól kivett területek kezelése során gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjedő fajok visszaszorításáról.
