Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény célja
a) a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának megteremtése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,
b) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakításán keresztül,
c) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű energiatakarékosság és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d) az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő hozzáférés biztosítása,
e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f) a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők – beleértve a hazai termelésű földgázforrásokat is – hatékony piaci megjelenésének elősegítése,
g) * a vezetékes gázellátásra és LNG-kereskedelemre vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Unió egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,
h) * új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások, valamint LNG-létesítmények létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítése,
i) a földgázrendszer kapacitásainak kiegyensúlyozott és átlátható működtetési, felosztási, szolgáltatási, valamint fenntarthatósági szabályainak meghatározása.
2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed
a) * a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, elszámolására,
b) * az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,
c) a telephelyi szolgáltatásra,
d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,
e) az infrastruktúrafejlesztésre,
f) * az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére, az ilyen vezetéken történő kapacitásértékesítésre,
g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,
h) a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,
i) * az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált földgázipari vállalkozásokra, a felhasználókra, a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz, jóváhagyáshoz köti, a szállítóvezeték tulajdonosára, a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.
j) * az LNG-létesítmény-üzemeltetésre, LNG kereskedelmére, felhasználására,
k) * a megújuló gáz származásának igazolására.
(2) A földgáztermelőre és a földgázrendszer tulajdonosára vonatkozó rendelkezéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(3) * Az együttműködő földgázrendszerrel fizikai kapcsolattal nem rendelkező elszigetelt szigetüzemű rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott földgázelosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat – beleértve a rendszerüzemeltetés napi gázforgalmazással kapcsolatos feladatait is – megfelelően alkalmazni kell.
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1a. * Bértárolás: Magyarország területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.
1b. * Betáplálási-kiadási pont: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, a földgáztárolói engedélyes, a felhasználó, a földgáztermelő vagy az LNG-létesítmény földgázrendszere közötti fizikai vagy egyesített csatlakozási pont, valamint a rendszer-összekötési pont, ide nem értve az összekapcsolási pontot.
1c. * Adatcsere: a jogszabályban, valamint az Adatcsere Szabályzatban kötelezettségként előírt adatszolgáltatások egységes keretek között történő, diszkriminációmentes lebonyolítása az Adatcsere Szabályzatban rögzítettek szerint, a rendszerhasználati szerződések betartása mellett.
1d. * Adatcsere Szabályzat: az adatcsere működésére, folyamataira vonatkozó, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által jóváhagyott szabályzat.
2. * Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.
3. * Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó és a leendő felhasználó vagy a földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználó vagy a földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető szállító- vagy elosztóvezetékre történő csatlakozási jogát, az érintett csatlakozási ponton vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.
4. * Csatlakozóvezeték: a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatárától, mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.
5. * Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Hivatal által kiadott engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását értékesíti.
6. * Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: Magyarország és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő – a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező – földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.
7. * Egybefüggő telephely: telephelyi szolgáltatás esetén a gázfelhasználó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat eltérő felhasználó vagy rendszerhasználó esetén.
7a. * Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a földgázipari vállalkozás által meghatározott feltételek, elvárások és funkcionalitás alapján fejlesztettek ki.
8. Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.
9. * Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.
9a. * Egyensúlyozó platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom.
9b. * Egyensúlyozási elszámolás: az elszámolóház által a rendszerhasználók gáznapi kereskedelmi egyensúlytalansága következtében a 312/2014/EU bizottsági rendelet alapján a szállítási rendszerüzemeltető által végzett egyensúlyozási tevékenység pénzügyi elszámolása.
10. * Együttműködő földgázrendszer: a rendszer-összekötési pontokkal határolt, összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, az LNG-létesítmény, valamint a részleges szigetüzem.
11. * Ellátás biztonsági szint: a földgázellátásnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott felkészülési feltételei, amelyek mértékéig a felhasználók földgázellátása rendkívüli intézkedések nélkül még biztosítható.
11a. * Elosztóhálózat-használati szerződés: a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött szerződés, amely alapján a felhasználó az elosztóvezetéket a földgázelosztói csatlakozási szerződésben meghatározott vásárolt kapacitás mértékéig használhatja.
12. * Elosztóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a gázátadó állomás kiadási pontja, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül.
13. Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a földgáz ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését.
13a. * Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak.
14. * Elszámolási mérés: az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, rendszerüzemeltető által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezés adatainak rögzítése a földgázforgalom meghatározása érdekében.
14a. * Elszámolóház: központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet (szakosított hitelintézet, illetve annak a teljesítés során közreműködő kapcsolt vállalkozása), amely a következők közül legalább az egyik tevékenységet végzi:
a) egyensúlyozási elszámolás,
b) kereskedési platformon kötött ügyletek anonim elszámolása,
c) ügyletek klíringjével és garantálásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.
15. * Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Hivatal által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik.
16. * Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázmérőhely, a fogyasztói főcsap vagy a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó van, ide nem értve a közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ellátását szolgáló gázátadó állomást.
17. * Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.
18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
18a. * Feltöltési célérték: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 28. pontjában meghatározott feltöltési célérték.
18b. * Feltöltési ütemterv: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott feltöltési ütemterv.
19. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.
20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.
21. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől – ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól – a gázfogyasztó készülékig terjed.
22. * Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
22a. * Föld alatti gáztároló: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti föld alatti gáztároló.
23. * Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve az LNG-t és a 26. pont szerinti gázfajtákat is.
23a. * Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.
24. Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz. *
24a. * Földgázellátási válsághelyzet: a korai előrejelzési szint, a riasztási szint és a vészhelyzeti szint.
25. Földgáz-kereskedelem: a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.
26. * Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.
27. * Földgáz-nagykereskedelem: a III. Fejezet vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt más földgázkereskedőnek értékesíti.
27a. * Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz adás-vételére irányuló szerződés.
28. Földgáz-kiskereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el.
29. * Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedély-, bejelentés- vagy regisztrációköteles tevékenység.
30. * Földgázipari vállalkozás: az a földgázipari tevékenységet folytató természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai részvénytársaság, amely földgázipari tevékenységet folytat.
31. * Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása, ide nem értve az LNG-terminál tárolói létesítményben történő tárolást.
32. Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.
33. * Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
34. Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása. *
34a. * Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
35. * Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a szükséges nyomáscsökkentés történik.
36. * Gázév: a tárgyév október 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év szeptember 30-ai gáznap végéig terjedő időszak.
37. * Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.
38. * Gáznap: a 2017/459 bizottsági rendelet 3. cikk 16. pontjában meghatározott fogalom.
39. * Határkeresztező gázvezeték: olyan szállítóvezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi.
40. * Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított a működéshez szükséges nyomásérték.
40a. * Informatikai berendezés: a földgázipari vállalkozás tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens).
40b. * Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott földgázipari vállalkozáson belül.
40c. * Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszerek létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás.
40d. * Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás).
41. Integrált földgázipari vállalkozás:
a) * Vertikálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a földgázipari vállalkozás vagy vállalkozáscsoport a földgázszállítás, a földgázelosztás, az LNG-létesítmény üzemeltetés (kivéve LNG-létesítmény üzemeltető felhasználónál) vagy a földgáztárolás mellett egyidejűleg az LNG-kereskedelem, a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább az egyik tevékenységet végzi, vagy arra engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált vállalkozás részének minősül az említett vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek is.
b) * Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedély-, bejelentés- vagy regisztrációköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.
41a. * Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.
42. * Kapacitás: a szállítóvezeték és az elosztóvezeték adott pontjának, a földgáztároló betáplálási-kiadási pontjának, az LNG-létesítmény együttműködő földgázrendszerbe történő földgáz betáplálási pontjának időegységre vonatkoztatott energiatovábbítási teljesítőképessége, valamint a földgáztároló tárolási képessége, továbbá az LNG-létesítmény átfejtő és újragázosító képessége.
43. * Kapacitáslekötési platform: olyan, interneten keresztül elérhető elektronikus felület, amelyen a rendszerhasználó a betáplálási-kiadási pont szabad kapacitását kötheti le.
43a. * Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.
44. Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan vételezett földgáz mennyisége megegyezik.
44a. * Kereskedési platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom.
45. * Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a szállítási rendszerüzemeltető által felhasznált földgázmennyiség.
45a. * Korai előrejelzési szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott válságszint.
46. * Korlátozás: az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly fenntartható vagy helyreállítható legyen.
46a. *
47. * Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
48. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás.
49. * Lekötött kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló és az LNG-létesítmény technikai kapacitásának az a része, amelyet adott kapacitáslekötési időszakra a rendszerhasználó rendszerhasználati szerződéssel leköt.
49a. * LNG: cseppfolyósított földgáz.
49b. * LNG-kereskedelem: LNG üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése földgáz-kereskedelmi engedély alapján.
49c. * LNG-létesítmény üzemeltető felhasználó: olyan LNG-létesítmény-üzemeltető, amely regisztrációköteles tevékenységként LNG-t mint üzemanyagot kizárólag saját felhasználás céljából vásárol LNG-szállító vállalkozástól, vagy LNG-szállító vállalkozástól átfejtett saját célra vásárolt LNG-ből újragázosítással saját célra földgázt állít elő.
49d. * LNG-létesítmény-üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a földgáz cseppfolyósításának, vagy az LNG behozatalának, átfejtésének és újragázosításának a feladatát végzi, valamint az LNG-létesítmény üzemeltetéséért felelős.
49e. * LNG-létesítmény: olyan terminál, amelyet földgáz cseppfolyósítására, illetve cseppfolyósított földgáz behozatalára, átfejtésére, valamint újragázosítására használnak, beleértve a kiegészítő szolgáltatásokat és az ideiglenes tárolást is, amelyekre az újragázosítási folyamatnál, illetve a szállítási rendszerre ezt követően történő átvitelhez van szükség, kivéve az LNG-terminálok tárolásra szolgáló részét.
49f. * LNG-szállító vállalkozás: olyan vállalkozás, amely az LNG-létesítmény részére közúton, vasúton, légi vagy vízi úton LNG-t szállít LNG-kereskedő közreműködésével – jogszabály szerinti – engedély birtokában.
49g. * LNG-terminál-tárolói létesítmény: az LNG-létesítmény telephelyén vagy azon kívül elhelyezkedő – regisztrációköteles tevékenységként – földgáz ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény.
49h. * Másodlagos kapacitáskereskedelem: a lekötött, de fel nem használt kapacitás továbbértékesítése.
49i. * Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő.
49j. * Megújuló gáz: megújuló energiaforrásból előállított gáz, beleértve a nem biológiai eredetű, gáznemű megújuló tüzelőanyagot is.
49k. * Megújulóhőenergia-közösség: olyan – természetes személyekből, kis- és középvállalkozásokból álló – jogi személy, amelynek elsődleges célja nem profit termelése, hanem az, hogy környezeti, gazdasági, szociális-közösségi szempontból részvényesei, tagjai, illetve működési területének környéke javát szolgálja azzal, hogy jogosult megújuló energiaforrásból energiát termel, fogyaszt, tárol vagy értékesít, továbbá a tulajdonában levő, illetve általa fejlesztett megújulóenergia-projekt által termelt fűtési, illetve hűtési energiát a megújulóhőenergia-közösségen belül megoszt. A helyi önkormányzat a jogi személy tagja lehet.
49l. * Nem piaci intézkedések: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. mellékletében meghatározott intézkedések.
50. * Nominálás: a betáplálási-kiadási ponton, valamint az összekapcsolási ponton betáplálni vagy vételezni tervezett földgázmennyiség gáznapra vagy gáznapon belüli időszakra történő megadása a lekötött kapacitásokra figyelemmel, a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.
50a. * Operatív irányítást ellátó személy: a szállítási rendszerüzemeltető vezető tisztségviselője, cégvezetője, valamint azon vezető állású munkavállalója, aki a szállítási rendszerüzemeltető irányításáért, ügyvezetéséért felelős, és operatív irányítást ellátó személyként a szállítási rendszerüzemeltető Hivatal által jóváhagyott megfelelési programjában szerepel.
50b. * Összekapcsolási pont: az együttműködő földgázrendszeren belül, különböző szállítási rendszerüzemeltetők által üzemeltetett szállítóvezetékek közötti üzemeltetési határ.
50c. * Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők földgázra vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik.
50d. * Regisztrációköteles tevékenység: a Hivatalnál regisztrációs kötelezettség alapján végezhető nem engedélyköteles földgázipari tevékenység.
51. * Rendszerhasználati szerződés: a rendszerhasználó által a szállítási rendszerüzemeltetővel, a földgázelosztóval, az LNG-létesítmény üzemeltetőjével vagy a földgáztárolói engedélyessel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, a kapacitáslekötési platform szabályzatában, valamint a rendszerüzemeltető működési engedélyében és üzletszabályzatában meghatározott tevékenységek végzésére és szolgáltatások biztosítására kötött szerződés.
51a. * Rendszerhasználó: az a felhasználó, földgáztermelő, földgázkereskedő – beleértve a korlátozott földgázkereskedelmi engedélyest és az egyetemes szolgáltatót is –, illetve rendszerüzemeltető – beleértve a határkeresztező gázvezetéken földgázt átszállító külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetőt is –, aki rendszerhasználati szerződés alapján a földgázrendszer vagy az LNG-létesítmény kapacitását leköti, vagy azt földgáz betáplálására vagy vételezésére igénybe veszi.
52. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása. *
52a. * Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
52b. * Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.
52c. * Rendszer-összekötési pont: a 2017/459 bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.
52d. * Rendszerösszekötő: olyan határkeresztező gázvezeték, amely kizárólag Magyarország együttműködő földgázrendszerét és más EU-tagállam, vagy egy harmadik ország földgázszállító hálózatát kapcsolja össze.
52e. * Riasztási szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott válságszint.
53. * Szabad kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló technikai kapacitásának rendszerhasználati szerződéssel le nem kötött, rendszerhasználók számára rendelkezésre álló része.
53a. * Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. * Szállítási rendszerirányító: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott képviseleti, irányítási és koordinációs feladatainak ellátására a Hivatal által kijelölt szállítási rendszerüzemeltető.
54. * Szállítóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz továbbítása történik, és amelynek kezdőpontja a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont a földgáztároló, az LNG-létesítmény vagy a földgáztermelő üzem szállítói betáplálási pontja, végpontja pedig a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, a gázátadó állomás szállítói kiadási pontja, a szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó telekhatára vagy a földgáztároló szállítói kiadási pontja.
54a. * Szállítóvezeték-létesítő: szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel nem rendelkező földgázipari vállalkozás, amely e törvény szerinti szállítóvezeték létesítési engedély alapján szállítóvezetéket létesíthet.
54b. * Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja, hogy az adott termelő egység által előállított gáz meghatározott mennyisége megújuló gáznak minősül.
55. * Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a földgáz-kereskedelem, LNG-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
55a. * Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.
55b. * Tárolói év: a tárgyév április 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év március 31-ei gáznap végéig terjedő időszak.
55c. * Technikai kapacitás: a rendszeregyensúly fenntartásának és a rendszerüzemeltetési követelményeknek a figyelembevételével meghatározott maximális, nem megszakítható kapacitás, amelyet a rendszerüzemeltető fel tud ajánlani a rendszerhasználónak.
56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.
57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.
58. * Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő földgázt vételező fogyasztók vagy telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.
59. * Település: a Magyarország Helységnévtárában (a továbbiakban: helységnévtár) meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb belterület, és a nevesített külterület kivételével.
60. Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.
61. * Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása, gázfelhasználása.
61a. * Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. alpontjában meghatározott személy.
62. Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet.
63. * Újranominálás: a gáznapra vagy gáznapon belül egy meghatározott időszakra vonatkozó nominálásnak a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.
64. Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat: az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
65. * Üzemzavar: az együttműködő földgázrendszer részét képező infrastruktúra működésében bekövetkező, a normál üzemmenettől eltérő, a földgáz termelését, tárolását, szállítását vagy elosztását, illetve az LNG-létesítmény üzemeltetését veszélyeztető, korlátozó vagy ellehetetlenítő esemény.
66. * Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
67. * Vásárolt kapacitás: felhasználási helyen vagy szállítóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználó esetén a szállítórendszer érintett kiadási pontján a felhasználó, vagy földgázszállító vagy földgázelosztó rendszer betáplálási pontján a földgáztermelő vagy LNG-létesítmény üzemeltető által megvásárolt vagy egyéb jogcímen, igazolt módon megszerzett kapacitás.
68. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.
68a. * Védett felhasználó:
a) a lakossági fogyasztó,
b) az alapvető szociális szolgáltató,
c) a távhőtermelő, a távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti lakossági felhasználó vagy az alapvető szociális szolgáltató ellátása érdekében termelt, és kizárólag földgáz felhasználásával előállítható hő előállításához szükséges földgázkapacitás-igényének megfelelő földgáz mértékéig.
69. * Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgázellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatók, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók részére, akiket földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.
70. * Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére PB-gáz csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.
70a. * Vészhelyzeti szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott válságszint.
71. * Lakossági PB-gáz fogyasztó: aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol vezetékes PB-gázt, és az így vásárolt PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vásárol, és a vásárolt, vezetékes PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
72. * PB-gáz forgalmazó: aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott, hatályos engedéllyel rendelkezik, vagy a forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelentette.
73. * PB-gáz kiskereskedő: aki
a) a PB-gáz palackos PB-gáz értékesítőhelyen vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéséhez szükséges, a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerinti bejelentést megtette, illetve a PB-gáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére engedéllyel rendelkezik, vagy
b) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a PB-gáz forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a PB-gáz forgalmazó tulajdonában lévő palackos PB-gázt értékesít, és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerint a tevékenységét bejelentette.
74. * PB-gáz: propán-, butángázok és ezek elegyei.
75. * Alapvető szociális szolgáltató:
a) * az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató,
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott szociális intézmény,
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv,
d) * a honvédelemről szóló törvényben meghatározott honvédelmi szervezet,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti intézmény,
f) * a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési intézmény, és a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény,
g) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény,
h) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szerv, valamint
i) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti helyi önkormányzati szervek intézményei.
76. * Szolidaritási alapon védett felhasználó:
a) a lakossági fogyasztó,
b) a 75. pont a)–e) alpontja szerinti alapvető szociális szolgáltató,
c) a 68a. pont c) alpontja szerinti távhőtermelő a Tszt. szerinti lakossági felhasználó vagy a 75. pont a)–e) alpontja szerinti alapvető szociális szolgáltató ellátása érdekében termelt, és kizárólag földgáz felhasználásával előállítható hő előállításához szükséges földgázkapacitás-igényének megfelelő földgáz mértékéig.
77. * Uniós riasztás: az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti riasztás.
78. * Felhasználói panasz: olyan felhasználói beadvány, amelyben a felhasználó az engedélyes intézkedése ellen vagy az engedélyes várt intézkedésének elmaradása miatt emel kifogást.
4. § * (1) * A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a szállítási rendszerüzemeltetőnek – a 121/I. § szerinti eset kivételével – rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték tulajdonjogával.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a földgázszállítási tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) * a működési területéhez tartozó mérő- és adatátviteli eszközökkel,
b) saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a szállítóvezeték karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,
c) * a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel és saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d) saját alkalmazásában álló, a földgázszállítás gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,
e) a 121/G. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
f) * az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a kereskedési platformmal vagy az egyensúlyozó platformmal, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést, valamint
g) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.
5. § * E törvény alkalmazásában a földgázszállítás gyakorlásába beletartozik különösen:
a) a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) tartózkodása rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c) a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d) a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben meghatározott határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,
e) * a szállítóvezetékhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
f) kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamainak energiapiaci szabályozó hatóságaival,
g) a szállítási rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése,
h) * a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások létrehozása, valamint a szervezett földgázpiac kialakításának elősegítése,
i) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása,
j) * a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és a szállítóvezeték működésével összefüggő feladatok összehangolása.
6. § * A szállítási rendszerüzemeltető köteles úgy működni, hogy a földgázszállítási tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7. § * A szállítási rendszerüzemeltető hidraulikai egyensúly fenntartására köteles az általa üzemeltetett szállítóvezeték rendszeren, amelyhez napi egyensúlyozási feladatait
a) elsősorban a kereskedési platformról, annak hiányában az egyensúlyozó platformról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek felhasználásával,
b) a saját rendelkezésében lévő, az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával,
c) a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források felhasználásával,
d) a rendszerhasználó újranominálásra kötelezésével, vagy
e) korlátozással
végzi.
8. § * (1) * A szállítási rendszerüzemeltető a 312/2014/EU bizottsági rendeletben előírtak szerint újranominálási lehetőséget biztosít a rendszerhasználók részére a betáplálási-kiadási vagy összekapcsolási ponton.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitásának lekötését a kapacitáslekötési platformon az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a kapacitáslekötési platform szabályzata szerint.
9. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez szükséges földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
(2) * A napi kiegyensúlyozási díjat a 312/2014/EU bizottsági rendeletben előírtak szerint meghatározott módszertan alapján kell kiszámítani. A módszertant a szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja.
(3) *
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott olyan nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozó intézkedéseihez kapcsolódó bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
10. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, az újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést, akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolni. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a hatályos jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelősségét kell, hogy igazolja.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető kötelezett az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan az ISO/IEC 27001 számú szabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás, és informatikai folyamataira vonatkozóan az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított bevezetésére és fenntartására.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményezni. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány és a Hivatal jóváhagyó határozata alapján van lehetőség.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben foglalt informatikai rendszerére vonatkozó érvényes tanúsítványokat köteles honlapján megjelentetni.
10/A. § * (1) * A szállítási rendszerüzemeltető részt vesz a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Földgázpiaci Szállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) és az egyéb nemzetközi szervezeteknek a munkájában, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervet.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében
a) a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b) * figyelembe veszi a rendszer-összekötési pontokon jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben foglaltakat, és
c) tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket a földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak változásairól annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése a gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, valamint az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerüzemeltető a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált rendszer-összekötési pontokon megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerüzemeltető az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
10/B. § * A szállítási rendszerüzemeltető az általa kötött szállítóvezeték üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodásokról tájékoztatja a Hivatalt.
11. § * (1) Egy szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a szállítási rendszerüzemeltető látja el az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait.
(2) Több szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a Hivatal – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – állapítja meg, hogy az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására, mely szállítási rendszerüzemeltető köteles.
12. § * A rendszerirányítási tevékenység körében a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltető feladata:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
b) * az együttműködő földgázrendszer – az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges – fejlesztéseinek összehangolása a szállítási rendszerüzemeltetők által a hozzájuk csatlakozó egyéb rendszerüzemeltetők javaslatainak figyelembevételével a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz való beterjesztése,
c) * az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű, valamint a szállítási rendszerüzemeltetők által összeállított, a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszerrel rendelkező felhasználók esetében az órai adatok frissítése, rendelkezésre állásának biztosítása, a mért órai adatokkal rendelkező felhasználók felhasználásihely-szintű alapadatainak naprakészen tartása a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint,
d) * a vészhelyzeti szint vagy szolidaritási intézkedések miatt szükséges korlátozás elrendelése az együttműködő földgázrendszeren, valamint a jogszabály alapján előírt intézkedések irányítása,
e) *
f) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat előkészítésében.
13. § *
14. § (1) A földgázelosztási tevékenység gyakorlásához az engedélyesnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett elosztóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgázelosztó által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1a) * Elosztóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. Az elosztóvezetéket csak az a földgázelosztó üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.
(2) * A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá mérő- és adatátviteli eszközökkel, a saját vagy a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységet végző személy szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó szervezettel, valamint a saját szervezetén belül a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.
(3) A földgázelosztó és az elosztóvezeték – (1) bekezdés szerinti tulajdonosától különböző – tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére, karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.
(4) * A földgázelosztónak rendelkeznie kell a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja
a) az adatcserét,
b) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, és
c) a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos allokálások kezelését.
15. § * (1) * A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.
(2) A földgázelosztó rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez és a korrekciós elszámoláshoz szükséges, valamint a saját felhasználás céljából beszerzett földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
16. § (1) * A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) * a felhasználó a csatlakozási vagy elosztóhálózat-használati szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellen őrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási –, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási – rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon – kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
e) a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be,
f) * a felhasználó nem rendelkezik érvényes elosztóhálózat-használati és kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel,
g) * a felhasználót ellátó rendszerhasználó vagy a saját jogon eljáró felhasználó nem rendelkezik hatályos szállítói vagy elosztói rendszerhasználati szerződéssel, vagy
h) * a szállítási rendszerüzemeltető felfüggesztette a szállítói rendszerhasználati szerződések teljesítését a felhasználó vagy a felhasználót ellátó rendszerhasználó vonatkozásában.
(1a) *
(1b) *
(2) * A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 48 órán – lakossági fogyasztó esetében 24 órán – belül biztosítani kell.
(3) * A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) * a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét vagy leszerelését,
b) * szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést,
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(3a) * A földgázelosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha
a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.
(4) * A járásbíróság
a) * a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének vagy leszerelésének,
b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
(5) * A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.
(6) * A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.
(7) * A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.
(8) * A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.
(9) * A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.
17. § * (1) A földgázelosztó az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, fogyasztásmérő berendezése adatait, mérési és elszámolási adatait, valamint kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(2) A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó köteles a felhasználó mérési adatait átadni.
(3) * A felhasználó személyében történő változás esetén – ha a földgázelosztó a felhasználási hely helyszíni ellenőrzését szükségesnek tartja, vagy ha a felhasználó kéri a felhasználási hely helyszíni ellenőrzését – a földgázelosztó jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását, valamint a mérőberendezés és a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát. A jegyzőkönyv egy-egy példányát átadja, postai úton megküldi vagy – a 63/B. §-ban meghatározott esetben – elektronikusan kézbesíti az új felhasználónak, a felhasználót ellátó földgázkereskedőnek, valamint a korábbi felhasználónak, annak ezirányú kérése esetén.
18. § * A szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó részére a földgázelosztói feladatokat – ideértve az ellátást biztosító vezeték üzemeltetését – a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja a felhasználási hely telekhatáráig.
19. § A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes előírásokat külön jogszabály és a földgázelosztási szabályzat határozza meg.
19/A. § * Az elosztóhálózat-használati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.
19/B. § * (1) Az adatcsere kötelezően alkalmazandó
a) a földgázelosztó,
b) a földgázkereskedő – kivéve a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes –, valamint
c) az egyetemes szolgáltató
között.
(2) Az adatcsere alkalmazása nem kötelező azon (1) bekezdés szerinti engedélyesek között, amelyeknél a földgázelosztó és a földgázkereskedő közös informatikai rendszerben kezeli tevékenységét.
(3) Ha az engedélyes nem tesz eleget az adatcserével kapcsolatos kötelezettségnek, a Hivatal a 119. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
19/C. § * (1) Az Adatcsere Bizottság által kidolgozott vagy módosított, az Adatcsere-ellenőrzési Testület által elfogadott Adatcsere Szabályzatot a 100 000 vagy annál több rácsatlakozott felhasználó ellátását biztosító földgázelosztók nyújtják be jóváhagyásra a Hivatalhoz.
(2) Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja vagy feltételhez köti, ha az Adatcsere Szabályzat jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek vagy szabályok érvényesülését, vagy egyes rendszerhasználókkal szemben hátrányos megkülönböztetés alkalmazását teszi lehetővé.
(3) Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt a földgázelosztó a honlapján – a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszi.
20. § (1) * A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz a 2005. augusztus 1-jét megelőzően általuk létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó kérelmére, vagy ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet nem tartja be az (1b) bekezdés rendelkezéseit, hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.
(1a) * Ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet vagy a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó az (1) bekezdés szerint nem nyújt be kérelmet a Hivatalhoz vagy a Hivatal a kérelmet elutasítja, a földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet kizárólag a földgázelosztó hozzájárulásával végezheti tevékenységét.
(1b) * A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosíthatja a földgáz továbbadását a vételező fogyasztó igénye esetén a fizetendő díjaira vonatkozó részletes tájékoztatása mellett.
(1c) * A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó nem minősül felhasználónak.
(2) * A telephelyi szolgáltató a tevékenységét kizárólag a telephelyi felhasználók részére végzi.
(3) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében a telephelyi szolgáltató a telephelyi felhasználók részére köteles az általa üzemeltetett telephelyi vezetékhez való hozzáférést biztosítani, vezetékes szolgáltatást nyújtani, valamint a telephelyi felhasználó igénye esetén a vele kötött szerződés alapján földgázt értékesíteni.
(4) * A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók és telephelyi felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítási rendszerüzemeltetővel vagy a földgázelosztóval együttműködni.
(5) A telephelyi szolgáltató köteles:
a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,
b) a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,
c) a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.
21. § (1) A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) *
22. § * A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a telephelyi szolgáltató tevékenységeire vonatkozó információk – a 125. §-nak megfelelő – közzétételére, az engedélyesek és telephelyi felhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a telephelyi felhasználókkal való szerződéskötésre.
23. § A telephelyi szolgáltató köteles azzal a rendszerüzemeltetővel együttműködni, akinek a rendszeréhez a telephelyi vezeték közvetlenül csatlakozik. Az együttműködés részletes feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
24. § * A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és azok jellemző adatait köteles nyilvántartani.
25. § A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
26. § (1) * Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával, vagy a földgáztárolókra vonatkozó vagyonkezelői joggal. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló engedélyes által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1a) * Földgáztároló az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A földgáztárolót csak az a földgáztároló engedélyes üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.
(2) * A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.
(3) * A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást.
27. § * A földgáztároló engedélyes a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
27/A. § * (1) * A földgáztároló engedélyes köteles tárolói évre, továbbá jogosult tárolói éven belüli kapacitáslekötési időszakra a földgáztároló mobilkapacitását, valamint be- és kitárolási kapacitását csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad termékválasztást.
(2) * Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt kapacitáslekötési időszakban a földgáztárolói szabad kapacitásokat értékesítésre – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fel kell ajánlani. Új kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a biztonsági földgázkészletezést végző engedélyesnek azon földgáztárolói szabad kapacitásaira, amelyekre vonatkozóan jogszabály alapján hosszú távú tárolási kötelezettsége van.
(4) Földgáztárolóban elhelyezett, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott biztonsági készlethez szükséges kapacitásokat a földgáztároló engedélyes külön jogszabályban meghatározott versenytárgyalási feltételek szerint biztosítja. Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet kitárolását a miniszter által elrendelt módon, a földgáztároló engedélyes üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint kell végezni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a rendelkezésre álló kapacitásait – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – másodlagos kereskedelem keretében értékesítheti.
(5) * A földgáznak az együttműködő földgázrendszeren történő átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és európai uniós jogszabályok által biztosított garanciák.
27/B. § * (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltetőnek az LNG-létesítmény-üzemeltetés gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett LNG-létesítmény többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál az LNG-létesítmény engedélyes által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(2) Az LNG-létesítmény a Kormány rendeletében előírt műszaki-biztonsági létesítési engedély, valamint építési engedély megszerzését követően, a Hivatal által – a pénzügyi és gazdasági feltételek meglétét ellenőrző vizsgálat eredményeként – kiadott működési engedély alapján létesíthető.
(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltetőnek rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges következő eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal:
a) az LNG-átfejtéshez szükséges hiteles mennyiségi méréssel, továbbá az újragázosítás folyamatát követően hiteles földgázméréssel, adatgyűjtő- és adatátviteli eszközökkel,
b) saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a terminál, LNG-terminál-tárolói létesítmény – amennyiben ilyen létesítménnyel rendelkezik és a Hivatalnál ezt regisztráltatta az engedélyéhez – és a vezetékrendszer karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,
c) a kapcsolódó rendszerüzemeltetőkkel és saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi visszagázosítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d) saját alkalmazásában álló, a tevékenység gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,
e) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést, és
f) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.
27/C. § * E törvény alkalmazásában az LNG-létesítmény-üzemeltetésbe beletartozik:
a) az LNG-létesítmény gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől való tartózkodás,
c) a csatlakozó rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d) kapcsolattartás harmadik felekkel és a Hivatallal,
e) az LNG-létesítmény-üzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése, és
f) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
27/D. § * (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető biztosítja, hogy a tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint az LNG-létesítmény üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
(2) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartást vezet, amely biztosítja az engedélyköteles tevékenységéhez kapcsolódó bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltető LNG-behozatali tevékenysége nem minősül LNG-kereskedelemnek.
27/E. § * (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az LNG-átfejtés, a visszagázosítás és az LNG-terminál-tárolói létesítmény mennyiségi adatait, továbbá az együttműködő földgázrendszerre a földgáz betáplálását, valamint az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.
(2) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer meglétét és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolja. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint az LNG-létesítmény-üzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelőségét igazolja.
(3) Az LNG-létesítmény-üzemeltető:
a) az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított ISO/IEC 27001 számú szabványt vagy azzal egyenértékű más műszaki előírást, és
b) informatikai folyamataira vonatkozóan akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabványt vagy azzal egyenértékű más műszaki előírást
vezet be és tart fenn.
(4) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményez. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány birtokában és a Hivatal véglegessé vált jóváhagyó határozata alapján kerülhet sor.
(5) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott informatikai rendszerére vonatkozó aktuális tanúsítványt honlapján megjelenteti.
(6) Az LNG-létesítmény-üzemeltető az általa kötött LNG-létesítmény üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodásról annak megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.
27/F. § * (1) Az LNG-létesítmény-üzemeltető a gázévre, továbbá a gázéven belüli kapacitáslekötési időszakra a szabad kapacitását az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdeti.
(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt kapacitáslekötési időszakban az LNG-létesítmény-üzemeltető szabad kapacitását értékesítésre felajánlja.
27/G. § * (1) A regisztrált LNG-létesítmény-üzemeltető felhasználónak rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel valamint személyi feltételekkel, továbbá az LNG-átfejtéshez szükséges hiteles mennyiségi mérőeszközzel, az újragázosítás folyamatát követően hiteles földgázmérőeszközzel, és mindezekhez adatgyűjtő eszközökkel.
(2) A regisztrált LNG-létesítmény-üzemeltető a Hivatal által előírt adatszolgáltatást teljesíti.
28. § (1) * Földgáz-kereskedelmet vagy LNG-kereskedelmet működési engedélye alapján földgázkereskedő végezhet.
(1a) * Lekötött kapacitáson vagy másodlagos kapacitáskereskedelem keretében átvett kapacitáson harmadik személy javára lebonyolított rendszerhasználat – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – földgáz-kereskedelemnek vagy LNG-kereskedelemnek minősül.
(2) * Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait földgáz Magyarország területén történő átszállítására vagy bértárolására használja, földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. Átszállítás esetén igazolni kell a szállítási rendszerüzemeltető felé, hogy a szállítás átszállításnak minősül, bértárolás esetén pedig a földgáztárolói engedélyes felé, hogy a tárolás bértárolásnak minősül. Az igazolás részletszabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza. Az átszállíttatóra és a bértároltatóra a rendszerhasználóra vonatkozó előírások alkalmazandók.
(2a) * A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható, ahhoz nem szükséges földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély.
(2b) * A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban történt földgáztulajdon-átruházásokról és a közvámraktári földgázkészlet-változásokról a földgáztárolói engedélyes köteles a Hivatalt haladéktalanul tájékoztatni.
(2c) * Az LNG Magyarország területén történő átszállíttatása földgáz-kereskedelmi engedély és LNG-kereskedelmi engedély nélkül végezhető.
(3) * Földgáz-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá
b) * az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, ha megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét a 63. § (1) bekezdése szerint folyamatosan biztosítja. Az elérhetőség kézbesítési megbízott útján is biztosítható.
(4) * Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, aki ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat abban az esetben, ha
a) Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, valamint
b) megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és azt hitelt érdemlően igazolja.
(4a) * Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult a (4) bekezdésben foglaltakon felül a belföldön nyilvántartásba vett Ptk. szerinti gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, továbbá a szövetkezet, az európai részvénytársaság, amely megfelel az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
(5) * A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes a szervezett földgázpiacon történő értékesítés kivételével a felhasználó részére földgázt nem értékesíthet.
(6) * A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 28/A–31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében, a 113. §-ban foglaltak kivételével.
28/A. § * (1) A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződésnek legalább a 36. § (1) bekezdés a), d)–h), k), n) és p) pontjai szerinti lényeges tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(3) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esett, a földgázkereskedő kezdeményezheti a földgázelosztónál a felhasználási hely kikapcsolását. A kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval közölni.
(3a) * Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3b) * A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő földgázfogyasztás, valamint rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.
(4) * A földgázkereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó eltérő kérése hiányában, a felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződését megbízottként, összevontan kezeli.
(5) A földgázkereskedő és a földgázelosztó a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.
(6) *
29. § (1) *
(2) * Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.
(3) * A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.
(3a) * A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.
(3b) * Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.
(4) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:
a) munkaszüneti napon,
b) ünnepnapon,
c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
(5) * Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdése szerinti határozatban és a 106/A. § (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott külön díjat is megfizeti, a földgázkereskedő annak tudomására jutását követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
(6) * Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.
29/A. § * A földgázkereskedő köteles a felhasználók ellátására vonatkozóan részletes tervet készíteni, amely igazolja, hogy a földgázkereskedő által a felhasználók részére szerződésben vállalt ellátási szint figyelembevételével megállapított gázévenkénti fogyasztásnak megfelelő források a földgázkereskedő számára rendelkezésre állnak (a továbbiakban: forrásterv). A forrástervnek tartalmaznia kell az felhasználók ellátásához szükséges forrásszerződések mennyiségi feltételeit, továbbá az engedélyben meghatározottak szerint legalább havi vagy annál gyakoribb bontásban a források finanszírozhatóságát igazoló adatokat. A forrástervet a Hivatal jogosult ellenőrizni.
29/B. § * (1) * A földgázkereskedő a fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolást a Tszt. szerinti olyan távhőtermelő engedélyessel szemben, amely lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellátó távhőszolgáltató számára értékesít távhőt, illetve távhőszolgáltató engedélyesként lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellát távhőszolgáltatással, kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezheti a földgázelosztónál
a) a távhőtermelő fizetési kötelezettségével 90 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a földgázkereskedő a tartozásról a távhőtermelő engedélyest legalább kétszer értesítette, és
c) a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetésről szóló egyeztetés nem vezetett eredményre.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a távhőtermelő engedélyes első értesítése postai vagy elektronikus úton, második értesítése tértivevényes levélben vagy a távhőtermelő engedélyes általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik. Az első és második értesítés elküldése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(3) * Ha a földgázellátásból kikapcsolt távhőtermelő engedélyes rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdése szerinti határozatban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő legkésőbb a lejárt tartozások és költségek megfizetésétől számított 24 órán belül köteles kezdeményezni a távhőtermelő engedélyes ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A földgázelosztó a földgázkereskedő bekapcsolásra irányuló kezdeményezéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül biztosítja a földgázelosztási szolgáltatást.
(4) A földgázelosztóval szemben fennálló (1) bekezdés szerinti fizetési késedelem esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolásra az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földgázelosztónak a lejárt tartozás megfizetésétől számított 24 órán belül biztosítania kell a földgázelosztási szolgáltatást.
30. § *
31. § * Ha a földgázkereskedő nem egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő földgáz-kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés földgázkereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.
31/A. § * (1) * Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az engedélyes a felhasználónak, valamint a földgázkereskedők egymásnak díjat nem számíthatnak fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti.
(2) * A felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződését az abban meghatározott feltételek szerint írásban felmondhatja. A felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása az elosztóhálózat-használati szerződés hatályát nem érinti.
(3) *
(4) * Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett rendszerüzemeltető e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.
31/B. § * (1) A földgázkereskedő köteles a felhasználó és – ha a felhasználó megbízásából az új földgázkereskedő jár el – az új földgázkereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni
a) * a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 72. § (6) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy
b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
(2) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a földgázkereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.
(3) * Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt a kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.
(4) * A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a rendszerhasználati szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a rendszerhasználó részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti a rendszerhasználókat és földgázelosztókat. *
(4a)–(4c) *
(5) * Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó ellátása érdekében lekötött gázátadó állomási és elosztói kiadási ponti kapacitások földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat, és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal 15 napon belül dönt a kapacitáslekötésekről.
31/C. § * (1) * Az érintett rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel együttműködni.
(2) A határozott időre kötött földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnése esetén – ha a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének napját követő napi hatállyal másik földgázkereskedővel szerződést köt – akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a földgázkereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 31/A. § (1) és (4) bekezdése, a 31/B. § (1) bekezdés a) pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 31/C. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a felmondás visszaigazolása alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.
(3) * Ha a felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető – a 31/A–31/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.
(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó földgáz-kereskedelmi szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a földgázkereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy a földgáz-kereskedelmi szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg. A földgázkereskedő köteles az igazolást – a feltételek fennállása esetén – az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó kérésére kiállítani.
(5) Ha a földgázkereskedő megtagadta az igazolás kiadását, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval kötött szerződés nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.
(6) * Ha az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó ismételten egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését kezdeményezi, az egyetemes szolgáltató jogosult az új egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.
32. § (1) * Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat – igényük esetén – egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat. *
(2) Ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltatót az e törvényben és a külön jogszabályban a földgázkereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
33. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, ha a kérelmező az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt feltételeket teljesíti. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy a földgázellátásba bekapcsolt valamennyi település, településrész, terület egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély az ország egész területére vagy annak meghatározott területi egységére, határozatlan időre adható ki. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a legkisebb területi egységet külön jogszabály határozza meg. Egy területi egységre több egyetemes szolgáltatói engedély is kiadható.
34. § * (1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosult felhasználó tekintetében – az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti feltételekkel – egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli a felhasználónak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon bejelentett szándéka esetén.
(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés nem jön létre, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a kapacitáslekötési jogát az egyetemes szolgáltatónak nem adja át.
(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott szerződés alapján az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesít, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizeti.
(4) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.
(5) E § alkalmazásában jogosult felhasználónak a 32. § (1) bekezdése szerinti olyan felhasználót kell tekinteni, aki az egyetemes szolgáltató szolgáltatási területén elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.
35. § Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:
a) a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján biztosított földgázellátás,
b)–c) *
36. § (1) Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) * a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,
b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,
d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,
e) * a számlázási és fizetési mód, a leolvasási, az elszámolási és a számlázási időszakok,
f) a szerződés időtartama,
g) a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,
h) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,
i) a lakossági fogyasztó, illetve egyéb felhasználók panaszai benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei, továbbá
j) * a külön díj ellenében végzett szolgáltatások megnevezése és feltételei,
k) * annak a földgázelosztónak a megnevezése, székhelye, amelynek rendszeréhez a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
l) * arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges rendszerhasználati, valamint – a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén – az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,
m) * az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati irodájának és az adott területre működési engedéllyel rendelkező földgázelosztó ügyfélszolgálati irodájának elérhetősége,
n) * a felhasználási hely és a csatlakozási pont megjelölése,
o) * a szolgáltatott földgáz minőségi jellemzői,
p) * a vásárolt és a lekötött kapacitás mértéke,
q) * a szerződött szolgáltatásért fizetendő díj meghatározásának módja.
(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal
a) *
b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján közzétenni,
c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.
(3) *
37. § *
38. § (1)–(2) *
(3) * Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének és megszűnésének módját, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés eseteit és jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és – ezzel összhangban – az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.
(4) * Az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.
39. § * Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen vagy a 141/A. § vagy 141/J. § szerinti forrásszerződéssel vagy legalább a következő 3 gázévre a szolgáltatási területén lévő – általa ellátott – egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátás biztonsági szintje figyelembevételével megállapított adott gázévi gázfogyasztásnak megfelelő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű, kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással vagy forrásopcióval, földgáztárolói földgázkészlettel. Az egyetemes szolgáltatók kötelesek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a Hivatal felé igazolni a források rendelkezésre állását.
40. § Az egyetemes szolgáltatást nyújtani szándékozó részére a földgázelosztó az engedélykérelem benyújtását megelőzően és kizárólag ebből a célból, a 39. §-ban előírtak teljesítéséhez köteles a gázforgalomról adatot, információt biztosítani.
41. § (1) * Ha a felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi helyzetének, földgázbeszerzésének vagy rendszerhasználatának ellehetetlenülése következtében a felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók földgázellátását a végső menedékes földgázkereskedő kijelöléséig – a végső menedékes szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a biztonsági földgázkészletből kell biztosítani. *
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti kijelölést követően a végső menedékes földgázkereskedő biztosítja a Tszt. 20. § (1a) bekezdésében foglaltak alapján a távhőtermelők kivételével a felhasználók földgázellátását.
(2) * A kijelölés legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra hatályos, azonban a kijelölés az időtartam lejártát megelőzően hatályát veszti, ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülnek.
(2a) * A földgázkereskedő engedélye felfüggesztéséről szóló határozatát és a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal írásban és közhírré tétel útján közli.
(3) * A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő engedélyét visszavonja a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben szabályozott esetben.
42. § Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a földgázkereskedők földgázpiaci tevékenységét. A földgázkereskedők kötelesek az ehhez szükséges – a Hivatal által előírt – adatokat szolgáltatni.
43. § A végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a kijelölést, a végső menedékes szolgáltatási szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.
44. § A végső menedékes kereskedő tevékenységére – eltérő rendelkezés hiányában – az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
45. § (1) A végső menedékes szolgáltatás jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a földgázkereskedők esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A földgázkereskedő vezetője a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.
(3) A bíróság a földgázkereskedő adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.
(4) A bíróság a földgázkereskedő adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.
(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a földgázkereskedő adós felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések tekintetében. A felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) A felszámoló a földgázkereskedő adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a felhasználók földgáz ellátását vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és földgázmennyiség rendelkezésre állását.
(7) A földgázt értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött földgáz-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.
(2) * A szervezett földgázpiacon a kereskedési platform vagy egyensúlyozó platform azon tagja köthet ügyletet, aki
a) megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, és
b) az ügyletkötési tevékenység megkezdését megelőzően szerződést kötött
ba) * a szervezett földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, és
bb) az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására.
(3) A szervezett földgázpiacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, az ÜKSZ-ben és a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett földgázpiaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.
47. § (1) * A szervezett földgázpiaci engedélyes az adásvételek lebonyolítását elektronikus felületen folyamatosan biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a 46. § (2) bekezdés szerinti résztvevők jogosultak hozzáférni. *
(2) A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A működés feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit külön jogszabály tartalmazza. A szervezett földgázpiaci tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie.
(3) *
48. § (1) * A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban egy részvényes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.
(2) * A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak (3) bekezdés szerint számított összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50%-át.
(3) * Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hányad számítása során a részvényes tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.
(4) * Az (1)–(3) bekezdést nem kell alkalmazni:
a) a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltetőre,
b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) szerinti átviteli rendszerirányítóra és annak Sztv. szerinti leányvállalatára,
c) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban nyilvántartásba vett vállalkozásra, amely az adott államban szállítási rendszerüzemeltetőként működik,
d) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban nyilvántartásba vett és a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról szóló, 2014. december 17-i 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értelemben szervezett piacot működtető vállalkozásra, annak többségi tulajdonosára, vagy a többségi tulajdonosnak többségi befolyása alá tartozó másik leányvállalatára, és
e) az olyan gazdasági társaságra melyekben az a)–d) pont szerinti szereplők együttesen legalább 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal, illetve szavazatszámmal rendelkeznek.
48/A. § * (1) A szervezett földgázpiaci engedélyes – az ÜKSZ rendelkezéseivel összhangban – szervezett földgázpiaci szabályzatot készít, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.
(2) A szervezett földgázpiaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a működési engedély tartalmazza.
(3) * A szervezett földgázpiaci engedélyes vagy a szervezett földgázpiaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy e törvény szerinti földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási, földgázelosztási, egyablakos kapacitásértékesítői tevékenységet, valamint a harmadik személy e törvény szerinti szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet nem folytathat.
48/B. § * A szervezett földgázpiacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.
49. § * Vészhelyzeti szint elrendelése esetén, legfeljebb annak időtartamára a Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést felfüggeszteni.
50. § (1) * A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a PB-gázzal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és gázértékesítést végez.
(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatót a vele szerződést kötő felhasználók tekintetében ellátási kötelezettség terheli.
51. § (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenység gyakorlásához a gázszolgáltatónak rendelkeznie kell az elosztóvezeték hálózat többségi tulajdonával – amely esetben a gázszolgáltató által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni – vagy érvényes üzemeltetési szerződéssel.
(2) * A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel.
52. § * A PB-gáz szolgáltató
a) elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,
b) értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,
c) ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.
53. § * (1) Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.
(2) * Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetője köteles betartani a földgázellátási válsághelyzet kezelésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.
54. § (1) * Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán az együttműködő földgázrendszerrel való kapcsolódási pontjainak technikai és szabad kapacitását a kapcsolódó rendszerüzemeltetővel közösen kell meghatározni.
(1a) * Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódási pontjait a két rendszer közötti rendszer-összekötési pontnak kell tekinteni. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.
(2) * Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa Magyarország államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által, a 85. § alapján kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.
(3) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.
55. § * (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.
(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult
a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;
b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;
c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;
d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
56. § * (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.
(2) * A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac egészére tekintettel az általa azonosított piacműködtetőre olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:
a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;
b) árkorlát alkalmazásának;
c) költségalapú árképzésnek;
d) ajánlatadási kötelezettségnek;
e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának
előírása.
(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.
(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.
57. § * (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.
(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.
(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.
(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.
58-61/A. § *
61/B. § * (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely
a) Magyarország területén valósul meg, vagy
b) külföldön valósul meg, de hatása Magyarország területén érvényesülhet.
(2) * Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és a 2019/942/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ACER) által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.
(3) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.
61/C. § * (1) * A Hivatal a 61/F. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 61/G–61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5., 8–9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(3) * A Hivatal – a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.
(4) * A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró határozat véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.
(5) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.
61/D. § * (1) * Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, és
a) az előírásoknak való megfelelés utólag biztosítható, akkor
aa) a jogkövetkezményre való utalás mellett felszólítja az előírások betartására, és
ab) ha az aa) pont szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, vagy
b) az előírásoknak való megfelelés utólag nem biztosítható, akkor a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(2) Bírság kiszabása során a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
61/E. § * (1) Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ – szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett – honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)–(7) bekezdésére figyelemmel teljesíti.
(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.
(4) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)–(2) bekezdés alkalmazandó.
(5) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett honlapra történő feltöltésével tesz eleget.
(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.
(7) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.
(8) A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.
(9) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a bennfentes információ közzétételére szolgáló honlap (a továbbiakban: közzétételi honlap) működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.
(10) A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább
a) a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;
b) a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;
c) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;
d) a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;
e) a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket
tartalmazza.
61/F. § * (1) * A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 3. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstételi kötelezettség,
b) 8. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti, nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség,
c) 8. cikk (5) bekezdése szerinti információ-szolgáltatási kötelezettség,
d) * 9. cikk (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,
e) * 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és
f) * 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség
teljesítését.
(2) Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 61/G–61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.
(3) * Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 61/D. § (2) bekezdése alkalmazandó.
(4) * A piaci szereplő vagy a nevében eljáró, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdés b)–f) pontja szerinti személy vagy hatóság az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekkel kapcsolatos információkat a Hivatal részére is megküldi.
61/G. § * (1) A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 3. cikke szerinti bennfentes kereskedelemre vonatkozó tilalom,
b) 4. cikke szerinti bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség, és
c) 5. cikke szerinti, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom
megsértését.
(2) A Hivatal a 61/B. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából kezeli az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, *
a) a számlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és a hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával
kapcsolatos adatokat. *
(3) * A Hivatal feladatának ellátása érdekében kezeli a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
(6) A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
61/H. § * Ha a Hivatal a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.
61/I. § * Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.
61/J. § * (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a földgáz-infrastruktúra fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését, továbbá a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését, fejlődését.
(2) E fejezet alkalmazásában energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.
(3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal határozatban bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt akkor engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és – a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel – a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek, továbbá nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságát.
(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza
a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való – a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott – eltérés engedélyezését, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint
b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.
(5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 36 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 36 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak.
(6) Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy
a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat vagy
b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.
(7) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 142. §-ban szabályozott mintaprojekteket.
62. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, külön jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett földgázfogyasztáshoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási szerződés alapján szállító- és elosztóvezetékhez csatlakozni, ha a felhasználó vállalja a csatlakozásra és a rendszerhasználatra külön jogszabályban előírt műszaki-gazdasági feltételeket.
(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult:
a) a földgázkereskedőtől,
b) a földgáztermelőtől – saját termelése mértékéig –,
c) a szervezett földgáz piacon,
d) a földgáz határon keresztül történő beszállítása útján saját fogyasztására földgázt vásárolni.
(3) * A felhasználási helyet a vásárolt kapacitás mindaddig megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond vagy azt a földgázelosztó vissza nem veszi. A vásárolt kapacitás feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.
(4) * A vásárolt kapacitás tulajdonosa az igénybe nem vett vásárolt kapacitás mértékéig a kapacitáslekötési jogot írásbeli szerződéssel az adott felhasználási helyen más felhasználónak az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint átadhatja.
63. § * (1) * A földgázkereskedő – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.
(2) * Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a földgázkereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, ott a földgázkereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.
(4) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(5) * Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – az (1) és (2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtet. Ha a járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, akkor az egyetemes szolgáltató jogosult az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát, az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.
(6) * A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden vármegyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy – ha működési területén ilyen város nincs – a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.
(7) * Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (4) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli,
a) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügyfélszolgálatokon,
b) a kizárólag egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az általa meghatározott kapcsolattartási módokon biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.
63/A. § * (1) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a kereskedő, továbbá az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő köteles
a) állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.
(3) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.
63/B. § * (1) * Az engedélyes – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedélyes és a felhasználó jogviszonyának vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen azonosítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció is.
(3) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha
a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy
b) a teljesítés elfogadása közvetlenül vagy ráutaló magatartással megtörtént.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.
(5) * Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti.
(6) * A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó vagy a fizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni. Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 28/A. § (4) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, akkor a felhasználó változott adatait továbbítja az érintett földgázelosztónak.
(7) * Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a földgázkereskedőnek, illetve egyetemes szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(8) * A földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra, illetve a fizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.
63/C. § * (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.
(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:
a) az ellátás megbízhatósága,
b) az ellátás folyamatossága,
c) üzembiztonság,
d) a felhasználókkal történő kapcsolattartás,
e) földgázminőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, valamint
f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.
(3) * A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza
a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,
b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.
(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.
(6) * Az (1) bekezdés szerinti határozat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítható.
64. § (1) * Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal a 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(2) * A 31. §-ban, a 36. § (2) bekezdésében, valamint a 104. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. A hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybeni meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(3a) * A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés,
b) * az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának és érvényesítésének megtiltása, és
c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.
(3b) * A 64. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.
(4) * A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (3a) bekezdés, valamint a 119. § szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(5) * A felhasználó köteles panaszával – a hatósági eljárást megelőzően – igazolható módon az engedélyeshez fordulni.
(6) * A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(7) * Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében
a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban, vagy
b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását – a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta,
a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.
(8) * A Hivatal a panaszeljárásában – ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt – a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.
64/A. § * (1) * Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a földgázkereskedőnél és a földgázelosztónál a földgázellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a földgázkereskedő és a földgázelosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a földgázkereskedő és a földgázelosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító földgázkereskedő és földgázelosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a földgázkereskedő és a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a földgázkereskedő és a földgázelosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a földgázkereskedő és a földgázelosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) * Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
65. § * (1) A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.
(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:
a) részletfizetés,
b) fizetési haladék,
c) előre fizető mérő.
(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) * A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladékellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 29. § (3)–(4) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
(6) * Az a lakossági fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.
(7) * Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
(8) * Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.
66. § (1) Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére [65. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte.
(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv – a védendő fogyasztó kérelmére – igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.
(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(4) * A nyilvántartásba felvételt a lakossági fogyasztó kérheti. A lakossági fogyasztónak a kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen, az e törvényben, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyiket érvényesíti. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba vételről a lakossági fogyasztót, valamint a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell. A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv az ellátásra jogosult tekintetében nyilvántartja a földgázelosztó megnevezését és elektronikus elérhetőségét.
(5) * A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (3) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.
(6) * A nyilvántartásba vételt követően a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig tájékoztatja a földgázelosztót, hogy a lakossági fogyasztó védendő fogyasztói minősége továbbra is fennáll-e. Nem kell évenkénti tájékoztatást adni azon fogyatékkal élő fogyasztóról, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. A védettséget megalapozó körülmények megszűnése esetén a lakossági fogyasztó már nem jogosult az e törvényben, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt különleges bánásmódokra és kedvezményekre.
(7) * A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás kiállításától a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás érdekében kezeli a védendő fogyasztó nevére, a felhasználási helyre, a védendő fogyasztói státuszt megalapozó jogcímre, valamint a fogyasztó által megjelölt engedélyes megnevezésére és elektronikus elérhetőségére vonatkozó adatokat.
67. § (1) * A szállítási rendszerüzemeltető a szállítóvezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha
a) a csatlakozásnak műszaki akadálya van,
b) a csatlakozás jogszabályba ütközik,
c) a felhasználói igénnyel jelentkező a 108. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem vállalja,
d) az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza,
e) * a csatlakozó rendszerüzemeltető nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal és a felhasználói igénnyel jelentkező nem vállalja a csatlakozó rendszeren a kapacitások biztosításának a feltételeit.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.
(3) * Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a Hivatal határozatában meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.
(4) A rendszerüzemeltetők felelősek azért, hogy az általuk üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték közép-, illetve hosszú távon alkalmas legyen a csatlakozási szerződésekben, és más rendszerüzemeltetőknek adott kapacitásnyilatkozatban meghatározott igények kielégítésére.
(5) * A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata tartalmazza.
68. § A felhasználók együttműködő földgázrendszerre történő csatlakozásának műszaki-gazdasági feltételeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megvizsgálni. A felhasználó vásárolt kapacitását, a vásárolt kapacitás igénybevételének feltételeit a felhasználó és az érintett rendszerüzemeltető a csatlakozási szerződésben köteles rögzíteni.
69. § * Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a földgázelosztó köteles a szállítási rendszerüzemeltetőnél eljárni a szükséges földgáz szállítási kapacitás biztosítása érdekében. A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.
70. § * A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való csatlakozás feltételeit, a hidrogén bekeverhetőségét, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései határozzák meg.
70/A. § *
70/B. § * A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló vásárolt kapacitás, valamint a kapacitás lekötésének joga átszáll az új tulajdonosra.
70/C. § * Ha a felhasználási helyen lekötött maximális kapacitás öt egymást követő gázéven keresztül nem éri el a vásárolt kapacitást, akkor a vásárolt kapacitás és a lekötött maximális kapacitás közti különbség 50%-ának megfelelő vásárolt kapacitás – a 62. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a földgázelosztóra döntése alapján visszaszáll. A kapacitás visszaszállásának időpontját a földgázelosztó határozza meg a rendszeren megjelenő új igények kielégíthetőségének biztosítása érdekében. A felhasználók kompenzálásának részletes szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
71. § * (1) A rendszerhasználó a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitását a kapacitáslekötési platformon kötheti le a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
(2) A rendszerhasználó a földgáztároló szabad kapacitását a földgáztárolói engedélyes informatikai platformján kötheti le a földgáztárolói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
(2a) * A rendszerhasználó az LNG-létesítmény szabad kapacitását az LNG-létesítmény-üzemeltető engedélyes informatikai platformján vagy a vele szerződött kapacitáslekötési platformon kötheti le az LNG-létesítmény-üzemeltető engedélyes üzletszabályzatában, illetve a kapacitáslekötési platform működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
(3) A rendszerhasználó a földgázelosztó rendszeren a felhasználási hely kapacitását kötheti le a földgázelosztó engedélyes üzletszabályzatában rögzített eljárásrend szerint.
(4) A szabad kapacitások lekötésének rendszerüzemeltetőkre vonatkozóan egységesített szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(5) * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó szabad kapacitásait gázévre, gázév negyedévére, hónapjára, napjára és gáznapon belül a gáznap hátralevő részére vonatkozóan, egész órában meghatározott időtartamokra ajánlja fel lekötésre.
(5a) * A földgázszállító rendszeren egy adott kapacitástermék vonatkozásában a kapacitástermék minősége a teljes használati időszak alatt vagy kizárólag nem megszakítható, vagy kizárólag megszakítható lehet.
(6) * Megszakítható kapacitás nem kínálható fel a felkínált nem megszakítható kapacitás terhére. A szállítási rendszerüzemeltető nem különíthet el nem megszakítható kapacitásként felkínálható kapacitást megszakítható kapacitásként való felkínálás céljából.
(7) A földgáztárolói engedélyes szabad kapacitásait tárolói évre és tárolói éven belüli, üzletszabályzatában meghatározott időszakra ajánlja fel lekötésre.
(8) * A rendszer-összekötési pont, valamint a szállítóvezeték és a földgáztároló csatlakozási pontján a szállítói betáplálási-kiadási pont kapacitástermékeit a 2017/459 bizottsági rendeletben meghatározott aukciós naptár szerint vagy ha a 2017/459 bizottsági rendelet ettől eltérő időpontot megenged, a Hivatal által jóváhagyott kapacitásallokációs időpontban, az egyéb betáplálási-kiadási pontok, az LNG-létesítmény és a tároló szabad kapacitásait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben rögzített időpontokban kell lekötésre felajánlani.
(9) * A határkeresztező gázvezetéknek valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó betáplálási-kiadási pontjára a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel a 2017/459 bizottsági rendelet előírásaira.
(10) Valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó határkeresztező gázvezeték betáplálási-kiadási pontja vonatkozásában a Hivatal elnöke rendeletben állapíthatja meg a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályok alkalmazását.
72. § * (1) A rendszerüzemeltető a rendszerhasználó részére a rendszerhez való hozzáférést a kapacitáslekötéssel érintett időszakra rendszerhasználati szerződés alapján biztosítja.
(2) * A rendszerhasználó a rendszerhasználati szerződés megkötését követően jogosult a betáplálási-kiadási pont, az LNG-létesítmény vagy a földgáztároló lekötött kapacitásait, valamint az összekapcsolási pont technikai kapacitásait a rendszerhasználati szerződésben foglaltak szerint igénybe venni. A rendszerhasználó köteles a lekötött kapacitás után a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjat megfizetni.
(2a) * A szállítási rendszerüzemeltetővel rendszerhasználati szerződést kötő rendszerhasználó az egyensúlyozási elszámolás tárgyában a szállítási rendszerüzemeltetővel szerződéses kapcsolatban álló elszámolóházzal – az elszámolóház által meghatározott feltételek szerint – szerződést köt.
(3) Elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az adott felhasználási helyen legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás. A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az érintett gázátadó állomáson mint kiadási ponton legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás.
(4) Ha a felhasználási hely vásárolt kapacitását vagy annak egy részét a rendszerhasználó a megelőző két egymást követő gázévben a gázátadó állomáson mint kiadási ponton vagy a felhasználási helyen mint az elosztó rendszer kiadási pontján nem kötötte le, és nem áll rendelkezésre szabad kapacitás, akkor a vásárolt, de le nem kötött kapacitás igénybevételére legkorábban – rendszerüzemeltetővel kötött eltérő megállapodás hiányában – az igénybejelentéstől számított második gázév első gáznapjától kerülhet sor. A rendszerhasználó igénybejelentését az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint – az adott felhasználóra vonatkozóan – a kapcsolódó rendszerüzemeltető tartja nyilván. A kapcsolódó rendszerüzemeltető az igénybejelentést a szállítási rendszerüzemeltetővel egyezteti.
(5) A felhasználási hely vásárolt kapacitását és a rendszerhasználó által lekötött kapacitást az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott és amelyen a rendszerhasználó kapacitást kötött le.
(5a) *
(6) A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a lekötött kapacitásról, a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely – e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – jellemző adatairól a felhasználó csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(6a) *
(7) A saját jogon eljáró felhasználó a betáplálási-kiadási ponton a saját földgáz felhasználása mértékéig kapacitást köthet le. Ha a felhasználó ezen kapacitáslekötési jogát átadta a földgázkereskedő részére, akkor a felhasználó rend szerhasználati szerződés megkötésére, valamint a betáplálási-kiadási ponton kapacitás lekötésére nem jogosult.
(8) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára köteles átengedni a felhasználási helyre vonatkozó felhasználói kapacitáslekötési jogát a földgázkereskedő részére, legfeljebb a vásárolt kapacitás (3) és (4) bekezdés szerinti mértékéig. Ha a felhasználó több földgázkereskedővel köt földgáz-kereskedelmi szerződést, a földgázkereskedőknek átengedett kapacitások együttes összege nem haladhatja meg a vásárolt kapacitások (3) és (4) bekezdés szerinti mértékét.
(9) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a kapacitáslekötési jogával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával.
(10) Ha a felhasználó felhagy a földgázfelhasználó tevékenységével, akkor a földgázkereskedő legkésőbb a felmondás kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött földgáz-kereskedelmi szerződésének megszűnéséről.
(11) Ha a Hivatal elnökének rendelete szerinti kapacitásdíjas felhasználó felhagy földgázfelhasználói tevékenységével, akkor köteles a földgázkereskedő részére a szerződéses időszak végéig a kereskedelmi szerződésben rögzített lekötött kapacitásoknak megfelelő rendszerhasználati díjakat egy összegben megfizetni. A földgázkereskedő köteles a rendszerhasználati díjakat a lekötési időszakból hátralévő időszakra vonatkozóan megfizetni a rendszerüzemeltető részére.
(12) A (11) bekezdés szerinti kapacitásdíjas felhasználó esetében az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásulvételét és a rendszerhasználati szerződés módosítását megtagadni, ha a földgázkereskedő nem biztosítja a kapacitáslekötés szerződéses időszak végéig fennmaradó díjainak megfizetését.
(13) A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult lekötni – a gázátadó állomáson mint kiadási ponton és a felhasználási helyen kívül – a betáplálási-kiadási pontok és a földgáztároló szabad kapacitásait.
(14) * A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult a rendszer-összekötési ponton kapacitást lekötni a kapacitáslekötési platformon keresztül a 2017/459 bizottsági rendeletben megfogalmazott előírások szerint az e törvényben és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak betartásával. A rendszer-összekötési pont tekintetében a 2017/459 bizottsági rendelet szerinti kapacitásaukción a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott kiinduló ár alkalmazandó.
(15) Az összekapcsolási pont nem minősül betáplálási-kiadási pontnak, azon kapacitás nem köthető le. Az összekapcsolási pontra vonatkozóan a szállítási rendszerüzemeltetők egymással együttműködési megállapodásban szabályozzák a feladataikat és vállalnak kötelezettséget a földgázellátás megfelelő és folyamatos biztosítására, amelynek részletszabályait e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(16) * A földgáztermelő
a) a hazai termelésű földgáz földgázkereskedő részére történő értékesítése, valamint a kitermelt földgáz Magyarország területéről történő kivitele, és
b) amennyiben a földgázkereskedőre vonatkozóan, e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek – a tevékenység folytatáshoz szükséges külön engedély kiváltására vonatkozó kötelezettség kivételével – megfelel, a kitermelt földgáz értékesítése
érdekében, a kitermelés mértékéig jogosult kapacitást lekötni, amelyre a kapacitáslekötés és a rendszerhez való hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(17) * A (16) bekezdés b) pont szerinti esetben a földgázkereskedőre vonatkozó kötelezettségek földgáztermelő általi betartását a Hivatal a földgázkereskedőkre vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi.
73. § * (1) * A rendszerhasználó a betáplálási-kiadási ponton, az LNG-létesítményben, a földgáztárolóban rendszerhasználati szerződéssel lekötött kapacitását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – másodlagos kapacitáskereskedelemben továbbértékesítheti. A létrejött másodlagos kapacitáskereskedelmi tranzakcióról az érintett rendszerhasználó köteles az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait az e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(2) * A 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szerződéses szűkület esetén a szállítási rendszerüzemeltető köteles, az LNG-létesítmény üzemeltető és a földgáztárolói engedélyes jogosult a betáplálási- kiadási ponton rendszerhasználati szerződéssel lekötött, de nominálással le nem fedett kapacitásokat a következő gáznapra, valamint gáznapon belül a fennmaradó időszakra megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon – a rendszerhasználó számára. E rendelkezés nem alkalmazható a biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.
(3) A rendszerhasználó által tovább nem értékesített kapacitás rendszerüzemeltető általi, kapacitáslekötési platformon történő értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint kapacitáslekötési platform szabályzatban meghatározott rendjét a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete figyelembevételével kell kialakítani.
74. § * (1) A rendszerhasználó az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott nominálási és allokációs szabályok szerint köteles eljárni. A rendszerhasználó által a betáplálási-kiadási ponton és a földgáztárolóban lekötött kapacitás mértékéig a rendszerüzemeltető köteles a nominálási és az allokációs szabályok szerint a rendszerhez való hozzáférést biztosítani a lekötött kapacitással rendelkező rendszerhasználók részére.
(2) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes számára a 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettség alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a rendszerhez való hozzáférést igénylő rendszerhasználóval.
75. § * A szabad kapacitás közzétételének szabályait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
76. § * (1) A rendszerüzemeltető a lekötött kapacitást a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint – a (2) és (3) bekezdések szerinti kivétellel – rendszerhasználati díj ellenében rendelkezésre bocsátja.
(2) Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a rendszerhasználati díj a kiinduló ár. Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást az aukciós felárral növelt díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.
(3) Aukció útján történt földgáztárolói kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást aukciós díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.
(4) A rendszerhez való hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.
(5) A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló földgázrendszerek betáplálási-kiadási pontjain rendelkezésre álló szabad kapacitásról – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembevételével – egymással egyeztetni és az egyeztetett szabad kapacitásokat közzétenni.
77. § * (1) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezeték, földgáztároló vagy LNG-létesítmény esetében a kapacitáslekötést kizárólag akkor tagadhatja meg, ha *
a) a rendszerhasználó nem biztosította az e törvényben, más jogszabályban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat, vagy
b) a hozzáférés biztosítása veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot.
(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezetékhez vagy a földgáztárolóhoz és az LNG-létesítményhez való hozzáférést kizárólag akkor függesztheti fel, ha *
a) a szállítási rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,
b) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felelne meg,
c) a rendszer-összekötési ponton a kapcsolódó rendszerüzemeltető megtagadta a földgáz átvételét,
d) a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint a rendszerüzemeltető üzletszabályzatában előírt feltételeket és garanciákat,
e) a rendszerhasználó nem fizette meg a rendszerhasználati díjat, a pótdíjat vagy az egyéb szerződéses díjat,
f) a hozzáférés teljesítése veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot,
g) a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon azt kérte, vagy
h) a rendszerhasználó nem adott szerződéses biztosítékot vagy a szerződéses biztosítékot nem töltötte fel.
(3) A rendszerhez való hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni.
(4) A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.
(5) A rendszerhez való hozzáférés felfüggesztését a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.
(6) Ha a rendszerhez való hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő biztosítására. A hozzáférést jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.
77/A. § * Ha a felhasználási helyen a Tszt. szerinti engedélyes működési engedélyét a Hivatal visszavonja, és a Tszt. szerinti új engedélyest jelöl ki, a rendszerüzemeltető – a felhasználási hely korábbi rendszerhasználati és földgáz-kereskedelmi szerződésében szabályozott jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesülésétől függetlenül – a kijelölés napjától köteles biztosítani a hozzáférést a Tszt. szerinti kijelölt engedélyes vagy az őt ellátó földgázkereskedő részére.
78. § (1) A rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és a legkisebb időtartamban a földgázszállítást, a földgázelosztást, illetve a tárolást más műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új felhasználó bekapcsolása esetén. A szolgáltatás szüneteltetésének részletes szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2) * A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal – tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal, szállítási rendszerüzemeltető karbantartási, felújítási és fejlesztési feladatai esetén legalább 42 nappal – korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő. A rendszerhasználókkal és a felhasználókkal történő előzetes egyeztetés szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2a) *
(3) * A be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén a rendszerüzemeltető a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Hivatal határozatában meghatározott pótdíj megfizetésére köteles. Ha a rendszerüzemeltető a szüneteltetés előzetes bejelentésével késedelembe esik, a rendszerhasználók jogosultak az időpontot elutasítani. Ebben az esetben az érintett felek a szüneteltetés időpontjának meghatározása érdekében kötelesek ismételten egyeztetni. A szünetelés túllépése indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
(4) * A (3) bekezdés szerinti pótdíjon felül a rendszerhasználó jogosult az igazolt kárainak megtérítését is követelni.
78/A. § * A földgázbányászati célú vezetékek szabad kapacitásaihoz való hozzáférést a vezeték üzemeltetője megkülönböztetés-mentesen köteles a rendszerhasználóknak biztosítani, kivéve, ha az igénybevétel során kötelezően alkalmazandó műszaki és biztonsági előírások ezt nem teszik lehetővé, illetve eltérően rendelkeznek. A műszaki és biztonsági előírások tekintetében a Bt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
79. § * A betáplálási-kiadási pontokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket – beleértve a 76. § (5) bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is – külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
80. § *
81. § (1) * Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a szállítási rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.
(2) * A fejlesztések tervezéséhez – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint – a szállítási rendszerirányító az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoz létre, és az adatbázis adatait rendszeresen frissíti. A rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott időpontokban és módon kötelesek az adatbázis frissítésében közreműködni. Az adatbázis kialakításánál figyelembe kell venni az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben a szállítási rendszerüzemeltetőre előírt adatokat és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat, valamint legalább tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a szállítóvezetékek – beleértve a gázátadó állomásokat is – műszaki adatbázisát,
b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó – gázátadó állomásonkénti – fogyasztás adatokat,
c) a felhasználói igények 10 gázévre vonatkozó becsült adatait az adott gázévtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik gázévre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d) * a földgáztermelésre, valamint a rendszer-összekötési pontokra vonatkozó földgázforgalmi adatokat,
e) a szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervét,
f) a regionális és a közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési terveket,
g) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(3) * Az adatbázis felépítését a Hivatal a szállítási rendszerirányítóval történő egyeztetést követően hagyja jóvá. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes vagy bizalmas üzleti adatot.
(4) * A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban egységesített műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.
(5) A földgázellátás elvárt ellátás-biztonsági szintjét külön jogszabály határozza meg.
(6) A (2) bekezdésben előírt adatbázis elkészítéséhez és vezetéséhez a rendszerüzemeltetők és a földgázkereskedők a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendszerirányító részére adatot szolgáltatnak.
82. § * (1) * A rendszerüzemeltető évente a saját szállító- és elosztóvezetékeire, valamint a tárolóira és az LNG-létesítményeire vonatkozóan – a 81. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előírások figyelembevételével – kapacitás-felülvizsgálatot végez.
(2) A kapacitás-felülvizsgálat alapján a rendszerüzemeltető a szállítási rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesz.
(3) * A szállítási rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslata kétirányú kapacitás kialakítására, kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot vagy ez alóli mentességi kérelmet tartalmaz.
(4) A rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslatot évente köteles felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(5) * A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek – beleértve a gázátadó állomásokat is –, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók és az LNG-létesítmények kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az összehangolt javaslatot honlapján nyilvános szakmai konzultációra bocsátja, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. A fejlesztési javaslatban a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a kétirányú kapacitásbővítésre, vagy abban ez alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során – szükség esetén – nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetén egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.
83. § * (1) * A Hivatal rendszerfelügyeleti hatáskörében – szükség szerint szakértők bevonásával – ellenőrzi a szállítási rendszerirányító által beterjesztett kapacitásfelülvizsgálat eredményét, továbbá a 10 éves fejlesztési javaslatot, amelynek keretében vizsgálja az előző 10 éves fejlesztési tervvel, valamint a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, különösen annak 5. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal való összhangját. Ha a 10 éves fejlesztési javaslat nem áll összhangban a hazai vagy a közösségi energiapolitikában meghatározott ellátásbiztonsági célokkal, vagy az hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal a Kormány tájékoztatása mellett, határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi a szállítási rendszerirányítót a javaslat módosítására.
(1a) * A Hivatal a 10 éves fejlesztési javaslat (1) bekezdés szerinti vizsgálata és a javasolt projektek beruházási költségszintjének felülvizsgálata során az általa kiadott módszertan alapján jár el. A Hivatal a végleges módszertani útmutatót honlapján közzéteszi.
(1b) * A Hivatal az (1a) bekezdés szerinti módszertani útmutatót évente felülvizsgálja és a felülvizsgált módszertani útmutatót egységes szerkezetben honlapján december 31-ig közzéteszi.
(2) * Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a 10 éves fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az ACER-rel. Ha a 10 éves fejlesztési javaslat nem áll összhangban a közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.
(3) * A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti szempontrendszer alapján jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet és rögzíti az elfogadásának feltételeit. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell az egyes beruházásokra vonatkozó műszaki tartalmat, a határidőket, az országok között várhatóan létrejövő költségmegosztást, a Hivatal által indítványozott módosításokat, az egyes beruházásoknak, valamint azok összességének a hazai ellátásbiztonságra gyakorolt hatását. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell továbbá a következő három évben megvalósításra javasolt beruházásokat, valamint az előző 10 éves fejlesztési tervben jóváhagyott beruházások esetleges módosításait.
(3a) *
(3b) *
(4) A rendszerüzemeltető az adott beruházások megvalósításának megkezdését megelőzően köteles a működési engedélye módosítását kérni. A rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kérelmezheti. A beruházás csak a jóváhagyott engedélymódosítás birtokában kezdhető meg.
(5) * Ha a 72. § (4) bekezdése szerinti kapacitás-igénybevételi korlát miatt olyan, előre nem tervezett rendszerhasználói kapacitásigény jelentkezik, amely a szállítórendszer tekintetében kizárólag gázátadó állomás bővítését vagy átalakítását igényli, akkor az a 10 éves fejlesztési tervben történő szerepeltetése nélkül is megvalósítható.
83/A. § * (1) Ha a rendszerüzemeltető a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint a beruházásokat határidőre nem végzi el, a Hivatal – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új földgáztároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.
(4) A Hivatal a pályázat eredményétől függően a rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése,
d) a 119/A. § (3) bekezdése szerint kijelölt rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(5) A szállítási rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, meghatározni az új eszközöknek az együttműködő földgázrendszerhez történő hozzákapcsolásának feltételeit és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(6) A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.
84. § (1) A felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez előzetes hozzájárulást adhat, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.
(2) * Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó célvezeték üzemeltetője földgázellátási válsághelyzet esetén köteles betartani az ezen események kezelésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.
(3) * A célvezeték üzemeltetőjének a célvezetékhez kapcsolódó szállító- vagy elosztóvezetékre vonatkozóan együttműködési szabályokat kell kialakítania.
(4) * A célvezeték kezdőpontja a napi gázforgalmazás szempontjából felhasználási helynek minősül.
85. § (1) * Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, LNG-létesítményt, illetve kapcsolódó LNG-terminál-tárolói létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan – határozott időre – az együttműködő földgáz-rendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek, továbbá a – 120. § kivételével az e törvény XIII. fejezete szerinti – szétválasztási követelmények teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett: *
a) az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését növeli,
b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna meg,
c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik,
d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,
e) * a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre a beruházással érintett releváns piacokon, az együttműködő földgázrendszer hatékony működésére, annak az érintett szállítóvezetéknek vagy földgáztárolónak a hatékony működésére vagy az Európai Unión belüli földgázellátás biztonságára.
(1a) * A Hivatal a mentességről szóló kérelmet megvizsgálja és a határozata meghozatala előtt az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett
a) konzultál
aa) azon Európai Unió más tagállamának energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságával (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság), amelynek piacait az új infrastruktúra érinteni fogja, és
ab) harmadik ország megfelelő hatóságával, ha az új infrastruktúra az Európai Unió területén csatlakozik az uniós hálózatra és harmadik országból indul ki vagy ér véget, valamint
b) új határkeresztező gázvezeték létesítése esetén – amennyiben Magyarország területén csatlakozik első alkalommal tagállami földgázhálózatra – konzultálhat az érintett harmadik ország megfelelő hatóságával a mentességre vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében.
(1b) * Ha a konzultációra felkért (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti, harmadik ország hatósága a Hivatal által megadott határidőn, de legfeljebb három hónapon belül nem válaszol, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.
(2) * A Hivatal eljárása során az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) a mentesség megadásának hatása a földgáz árakra,
b) a mentességet indokló pénzügyi információk megalapozottsága,
c) a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, és a földgázpiac hatékonyságának növekedésére,
d) a mentesség megadásának hatása a földgázellátás forrásainak bővítésére.
(3) * A mentesség iránti kérelemhez csatolni kell mindazon adatokat és elemzéseket, amelyek a kérelmet – az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott szempontok figyelembevételével – megalapozzák.
(4) * A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát.
(5) Ha a Hivatal a mentesség megadását indokoltnak tartja, a (4) bekezdés szerinti határozat tartalmazza:
a) azokat az indokokat, amelyek alapján a Hivatal megalapozottnak tartja a mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat,
b) elemzést arról, hogy a mentesség megadása milyen hatást gyakorol a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére,
c) részletes indoklást a mentesség javasolt időtartamára és arra vonatkozóan, hogy a mentesség az új infrastruktúra mely részeire terjedjen ki,
d) az új infrastruktúra létesítésével érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredményének bemutatását,
e) elemzést az új infrastruktúrának az együttműködő földgázrendszerre és a földgázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatásáról,
f) az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokat.
(6) * Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti. Ha az Európai Bizottság kiegészítő információt kér, az eljárási határidő 2 hónappal meghosszabbodik.
(7) A meglévő szállítóvezeték kapacitásbővítései, illetve a meglévő szállítóvezeték és tároló azon fejlesztései esetén, amelyek lehetővé teszik a földgázellátási források kiterjesztését, az új infrastruktúra-fejlesztésre és a mentességre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(8) * A mentességet kapott szállítóvezetékek, LNG-létesítmények és a földgáztárolók eszközértéke a mentesség időtartama alatt a rendszerhasználati díjak megállapításakor – a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel – nem vehető figyelembe.
86. § (1) * A rendszerüzemeltető – a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók és LNG-létesítmények együttműködése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása érdekében – köteles az általa üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló és az LNG-létesítmény biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről a Hivatal által megállapított üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni, a tevékenységét átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett végezni. Az engedélyesek tevékenységére és a kapacitáslekötésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(2) * Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.
(3) A földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
(4) * Üzemzavar esetén a rendszerüzemeltető a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedik, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket és az üzemzavar elhárításához szükséges cselekményeket külön engedély nélkül megtenni.
(5) * Az üzemzavarról a rendszerüzemeltető a felhasználók ellátásában résztvevő rendszerhasználókat – az üzletszabályzatban meghatározott módon – haladéktalanul értesíti és folyamatosan tájékoztatja. A rendszerhasználónak nem minősülő felhasználót az ellátását biztosító rendszerhasználó tájékoztatja az üzletszabályzatában meghatározott módon.
(6) * Ha a csatlakozóvezetéken a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó üzemzavart észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, haladéktalanul értesíti a felhasználót és gondoskodik az üzemzavar elhárításáról. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg az üzemzavar fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.
(7) * Az üzemzavar elhárítását követően a rendszerüzemeltető az érintett rendszerelem működését a lehető legrövidebb időn belül helyreállítja.
(8) * A rendszerüzemeltető az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas készenléti szolgálatot biztosít.
87. § * (1) * A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.
(2) Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott – a 125. §-nak megfelelő – közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.
(3) Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.
(4) A rendszerüzemeltető köteles az adatforgalmi és informatikai rendszert folyamatosan működtetni.
88. § (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége.
(2) * A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a Magyar Mérnöki Kamarához (a továbbiakban: MMK). A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján az MMK a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(3) * A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) az MMK által vezetett nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.
(3a) * Az MMK törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó – jogszabályban előírt – szakmai szabályokat és ezt a műszaki-biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította.
(4) A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A gázszerelő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.
(5) A gázszerelő a nyilvántartásból törlésre kerül, ha a tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a gázszerelő ezt kéri.
89. § (1) * A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét a gázfogyasztó készülékcsere kivételével – a kivitelezés megkezdése előtt – műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 8 munkanapon belül köteles elvégezni. A felülvizsgálat díjmentes.
(1a) * A 108. § (7) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentő esetében, ha a földgázelosztó az igénybejelentést követő, az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, a kiviteli terv alkalmasságát megállapító nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozóvezeték, illetve az ahhoz szükséges felhasználói berendezés a benyújtott kiviteli terv alapján kivitelezhető.
(1b) * A földgázelosztó – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – az (1a) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a terv kivitelezésre alkalmatlan. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt
a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve
b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.
(1c) * Az (1b) bekezdés szerinti eljárás az (1a) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben húsz napon belül dönt.
(2) * Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(2a) * A 67. § (1) bekezdése szerinti – a szállító-, illetve az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti – igény bejelentése esetén az igénybejelentő jogosult a Hivatal eljárását kezdeményezni a 67. § (3) bekezdése szerinti elutasítás közlésétől számított 30 napon belül, vagy ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó az igénybejelentéstől számított 8 munkanapon belül nem nyilatkozik a csatlakozás iránti igényről, a mulasztás napjától számított 30 napon belül.
(3) * Az elkészült gázszerelést a gázfogyasztó készülékcsere kivételével a földgázelosztó vagy a megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles – az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen – műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni. Az elkészült gázszerelést készülékcsere esetén a tervező az üzembe helyezés előtt köteles műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.
(3a) * Készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervező mérnök végezheti, aki rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással.
(4) * A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak és a kiviteli tervnek megfelel. A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg, továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel műszaki-biztonsági követelményeinek.
(4a) * A földgázelosztó a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a földgázelosztóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a fogyasztói vezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a földgázelosztó a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a földgázelosztó köteles a fogyasztói vezetéket haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a földgázelosztó határidőn belüli nyilatkozatával a fogyasztói vezeték üzembe helyezését megtagadja, az ingatlan tulajdonosa a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(5) * Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a felhasználóval a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő és házi nyomásszabályozó állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a felhasználó egyéb kötelezettségeit ismertetni.
(6) * A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.
(6a) *
(6b)–(6g) *
(7) * A fogyasztói főelzáró ellenőrzése, szükség szerinti karbantartása, javítása, cseréje a földgázelosztó feladata saját költségén. A fogyasztásmérő berendezés hitelesítési cseréjével egyidejűleg – de nem sűrűbben, mint 10 évenként – a csatlakozóvezetéknek és a fogyasztói vezetéknek a csatlakozási nyomás névleges értékén szivárgás-ellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálata a földgázelosztó feladata saját költségén. Ha a felhasználási helyen nincs fogyasztásmérő berendezés, a felülvizsgálat 10 évenként esedékes. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és biztosítani a földgázelosztó számára a feladatok akadálytalan elvégzését.
(7a) * A (7) bekezdés szerinti gáztömörségi felülvizsgálat kiszervezhető tevékenységnek minősül.
(8) *
89/A. § * (1) A 108. § (7) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a földgázelosztó megtéríti a csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit, ha
a) a kiviteli terv alapján a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kivitelezése a 89. § alapján megkezdhető,
b) az igénybejelentő a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kivitelezését befejezi, és azt
ba) a földgázelosztónak a 89. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat eredményeként kiadott, a tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló nyilatkozata kézhezvételétől,
bb) nyilatkozat hiányában a 89. § (1) bekezdésében foglalt határidő lejártától,
bc) a 89. § (1b) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy
bd) a 89. § (2) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától számított százhúsz napon belül bejelenti, és
c) a 89. § (4a) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.
(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében
a) a földgázelosztót kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,
b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.
90. § Az idegen ingatlan tulajdon- és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a Bt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
91. § (1) * A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. A rendszerhasználó napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezett, ennek keretében a rendszerhasználó köteles az egy adott gáznapon a szállítóvezetékből vételezett gázmennyiséget ugyanezen a gáznapon betáplálni a szállítóvezetékbe az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.
(1a) * A kereskedelmi egyensúly 312/2014/EU bizottsági rendeletben, e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon történő helyreállításának elmulasztása esetén a rendszerhasználó viseli mindazon költségeket, amelyek a mulasztása következtében az egyensúlyi eltérés miatt felmerültek.
(1b) * A kereskedelmi egyensúly szállítási rendszerüzemeltető részéről történő helyreállítása következtében szükséges egyensúlyozási elszámolást a szállítási rendszerüzemeltető által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az elszámolóház végzi a rendszerhasználók és a szállítási rendszerüzemeltető kötelező elszámolóházi klíringtagsága mellett és az elszámolóházzal e tárgyban kötött szerződésük szerint.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig az elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.
(3) * A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját egyensúlyozó eszközöket, a kereskedési platformról, az egyensúlyozó platformról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket, továbbá más, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, átlátható módon beszerzett rendszeregyensúlyozási szolgáltatásokat vehet igénybe, valamint újranominálással vagy korlátozással élhet az egyensúly fenntartásához szükséges mértékig.
(4) * Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a szállítási rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.
(5) Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás, átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség elvének.
91/A. § * (1) * Kereskedési platform a Hivatal által jóváhagyott kereskedési platform szabályzat alapján működtethető.
(1a) * Kereskedési platform szállítási rendszerüzemeltető általi működtetése során biztosítani kell e tevékenység jogi és számviteli szétválasztását a szállítási rendszerüzemeltető más tevékenységeitől.
(1b) * A kereskedési platformot működtető köteles a kereskedési platform szabályzat szerinti ügyletekről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatni.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett kereskedési platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a kereskedési platformot működtető által kiírt pályázaton nyertes központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet végzi.
(3) A kereskedési platformon ügyletet kizárólag a kereskedési platformon tagsággal rendelkezők köthetnek. A kereskedési platform tagja lehet
a) a földgázkereskedő,
b) a saját jogon eljáró felhasználó,
c) a földgáztermelő,
d) a szállítási rendszerüzemeltető,
e) a földgáztárolói engedélyes,
f) a földgázelosztó,
g) az együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó, külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltető,
h)–i) *
ha megfelel a kereskedési platform szabályzatában meghatározott követelményeknek.
(4) * Az adatforgalmi és informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell kialakítani, hogy adatkommunikációra alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel. A működés feltételeit, valamint az adásvételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a kereskedési platform szabályzata tartalmazza. A kereskedési platformot működtető köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A kereskedési platformi tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie, továbbá elő kell segítenie a napi egyensúlyozási feladatok hatékony végrehajtását.
(5) A kereskedési platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerüzemeltetővel, az ügyletek pénzügyi elszámolására központi szerződő féllel vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel a központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik.
(6) * A szállítási rendszerüzemeltető és a szervezett földgázpiaci engedélyes köteles együttműködni a kereskedési platform működtetése érdekében.
(7) A kereskedési platformot működtető köteles a napi gázforgalmazásra, azon belül az egyensúlyozásra vonatkozó európai uniós előírások változása esetén megfelelően módosítani a kereskedési platform informatikai, működési feltételeit és szabályzatát.
(8) * Vészhelyzeti szint elrendelése esetén a szállítási rendszerüzemeltető javaslatot tesz a Hivatalnak a kereskedési platformon, valamint a szervezett piacon történő kereskedés felfüggesztésére.
(9) * A kereskedési platformot működtető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a kereskedelmi egyensúlytalanságuk feloldására irányuló, a gáznap előtt a gáznapra vonatkozó és a gáznapon belüli földgáz kereskedelemnek a lehetőségét a 312/2014/EU bizottsági rendelet és a kereskedési platform szabályzata szerint.
(10) A 312/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott egyensúlyozó platformra a (2)–(9) bekezdésben foglalt előírásokat megfelelően kell alkalmazni.
(11) A szállítási rendszerüzemeltető által működtetett egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerhasználati díj tartalmazza.
92. § * (1) A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és újranominálni.
(2) A földgáztárolói engedélyes vonatkozásában a gáznapon belüli újranominálás az üzletszabályzatában meghatározott technikai kapacitáskorlátok figyelembevételével, a gáznap hátralévő időszakára vonatkozóan egyenletesen történhet.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott módon meghatározni az egyes rendszerhasználók egyensúlyi pozícióját és erről őket tájékoztatni. Ha az egyensúlyi pozícióról, valamint ennek napon belüli meghatározásához szükséges gázfelhasználási és gázforgalmazási adatokról a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást vagy hibás tájékoztatást kap, az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt kárát.
(4) * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles a felhasználási helyre rendszerhasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó részére a távadatátvitelre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztásmérő berendezésből származó, órai mért és az adott gáznap kezdetétől göngyölített gázmennyiségre vonatkozó adatokat a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban – az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban előírtak szerint – díjmentesen megküldeni.
93. § (1) * A szállítási rendszerüzemeltető rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:
a) a rendszeregyensúly megtervezése,
b) * a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében a napi operatív beavatkozások végrehajtása, a felhasznált kiegyensúlyozó földgáz mennyiségi elszámolása és a kiegyensúlyozó földgáz díjának meghatározása,
c) a szállítóvezetékek forrás és felhasználói oldali kapcsolatainak irányítása és koordinálása,
d) * földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány és a miniszter által elrendelt intézkedések végrehajtása,
e) * a 312/2014/EU bizottsági rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatás a rendszerhasználók részére.
(2) *
94. § * (1) A földgázelosztó és a földgáztárolói engedélyes egyensúlyozási feladatai a következők:
a) az operatív beavatkozások saját rendszerükön történő végrehajtása, valamint a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban adatszolgáltatás a szállítási rendszerüzemeltető számára a rendszerhasználók tényleges egyensúlyi pozícióinak meghatározásához rendszerhasználókra összesítetten a gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a földgáztároló betáplálási és kiadási pontjára vonatkozóan,
b) * földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító által elrendelt intézkedések végrehajtása,
c) a 312/2014/EU bizottsági rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és szállítási rendszerüzemeltető részére,
d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.
(2) A földgázelosztó azon felhasználási helyek esetében, ahol a fogyasztásmérő berendezés nem rendelkezik távadatátvitelre alkalmas berendezéssel, köteles a rendszerhasználó részére és rendszerhasználónként a szállítási rendszerüzemeltető részére gázátadó állomásokra vonatkozóan a 312/2014/EU bizottsági rendelet figyelembevételével az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban előírtak szerint meghatározott, az egyensúlytartáshoz szükséges gázmennyiségi adatokat a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban díjmentesen eljuttatni.
95. § Az egyensúlytartás részletes szabályait, különösen a nominálást, újranominálást, az együttműködést, az adatszolgáltatást, az egyensúlyozás eszközeit, az operatív beavatkozással kapcsolatos szabályokat, a mérést, az elszámolást, valamint az egyensúlytartással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
95/A. § * (1) * A Hivatal minden év március 1-jéig honlapján közzéteszi a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekhez tartozóan a védett felhasználók és a szolidaritási alapon védett felhasználók földgázfelhasználását.
(2) A védett felhasználói kör azonosítása érdekében a védett felhasználóval kapcsolatban álló földgázelosztó vagy szállítási rendszerüzemeltető nyilvántartási kötelezettségét a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a földgázelosztó vagy a szállítási rendszerüzemeltető a védett felhasználót ellátó földgázkereskedő, valamint a saját jogon eljáró védett felhasználó rendelkezésére bocsátja.
95/B. § * Uniós riasztás esetén az országos gázfogyasztás csökkentése érdekében alkalmazandó intézkedéseket az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti vészhelyzeti terv tartalmazza.
95/C. § * A miniszter a gázfogyasztásról havonta jelentést tesz az Európai Bizottságnak.
96. § * (1) * A (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében a hatáskörrel rendelkező hatóságként – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a miniszter jár el.
(2) * A (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (4)–(7) bekezdése, 14. cikk (6)–(8) bekezdése, továbbá III. melléklete szerinti, a kétirányú kapacitás kialakítására, bővítésére vonatkozó javaslat vagy a mentességre vonatkozó kérelem elbírálása tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként a Hivatal jár el.
(2a) * A Hivatal az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6a. cikke alapján, az annak megfelelő feltöltési célérték szerint elkészíti a feltöltési ütemterv tervezetét.
(2b) * A feltöltési ütemterv tervezetét a Hivatal benyújtja az Európai Bizottságnak.
(2c) * A feltöltési ütemtervet a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri. A miniszter a feltöltési ütemterv teljesítéséről rendszeresen jelentést tesz az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti gázkoordinációs csoportnak.
(3) * A Hivatal részt vesz a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott kockázati csoportok munkájában, beleértve a regionális szinten kidolgozandó anyagok elkészítésében történő közreműködést, elvégzi az ehhez szükséges adatszolgáltatási feladatokat, valamint javaslatot tesz az (1) bekezdés szerinti esetekben a miniszter számára.
97. § * (1) A korai előrejelzési szint és a riasztási szint elrendeléséről vagy megszűnéséről a Hivatal elnöke – a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – határozatban dönt.
(2) A vészhelyzeti szint elrendeléséről vagy megszűnéséről a miniszter határozatban dönt.
(3) Ha bármely földgázipari vállalkozás tudomására jut olyan információ, amely megalapozhatja földgázellátási válsághelyzet bármely szintjének elrendelését, köteles azt a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.
(4) A földgázipari vállalkozás földgázellátási válsághelyzet bármely szintje esetén köteles a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a földgázellátási válsághelyzettel összefüggő adatokat a Hivatal részére megküldeni.
98. § * (1) * A (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerinti szolidaritási intézkedés (a továbbiakban: szolidaritási intézkedés) igénybevétele esetén, a kisegítés keretében kapott földgáz kizárólag a szolidaritási alapon védett felhasználók földgázellátása érdekében használható fel.
(2) Legalább riasztási szintet kell elrendelni, ha egy másik tagállam a szolidaritási alapon védett felhasználóinak földgázellátása érdekében szolidaritási intézkedés alkalmazását kéri.
(3) Ha szolidaritás kérésére kerül sor és a piaci alapú intézkedések nem vezetnek eredményre, a szolidaritást kérő tagállam szolidaritási alapon védett felhasználóinak ellátását – jogszabályban meghatározott módon – elsősorban az Fbkt. szerinti földgáz biztonsági készlet biztosítja.
(4) Ha a szolidaritási intézkedés miatt korlátozásra van szükség, a korlátozással érintett felhasználókat a korlátozás mértékével arányos kártalanítás illeti meg. A szolidaritási intézkedés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
98/A. § * (1) A szállítási rendszerirányító a vészhelyzeti szint kihirdetése esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének indokolt mértékű korlátozását.
(2) A korlátozás végrehajthatósága érdekében a felhasználókat korlátozási kategóriákba kell sorolni. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben és mértékben rendelhető el.
(3) Ha a felhasználó az (1) bekezdés szerinti korlátozásnak nem tesz eleget, a rendszerüzemeltető a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárja.
(4) Ha a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgázmennyiségnek megfelelő, a korlátozást megelőző 5 gáznapon a kereskedési platformokon megkötött ügyletek legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a szállítási rendszerirányítónak megfizetni. A felülvételezett mennyiséget az érintett rendszerüzemeltető állapítja meg.
(5) A (4) bekezdés szerint befolyt pótdíjat a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe veszi.
(6) Vészhelyzeti szint kihirdetése esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a földgázelosztó korlátozás végrehajtása érdekében elrendelt utasításait végrehajtani. Az ebből keletkező kárt a rendszerhasználó köteles viselni, kivéve
a) a 98. § (4) bekezdés szerinti esetben, vagy
b) ha a rendszerüzemeltető a korlátozást neki felróható okból indokolatlanul adta ki.
(7) A szállítási rendszerirányító köteles a Hivatalt
a) minden elrendelt korlátozásról haladéktalanul,
b) a korlátozás okairól legkésőbb a korlátozás feloldását követő 8 napon belül
írásban tájékoztatni.
(8) A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozást a szállítási rendszerirányító a vészhelyzeti intézkedési tervvel összhangban, indokoltan rendelte-e el. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerirányító a korlátozást neki felróható okból indokolatlanul rendelte el, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A szállítási rendszerirányító köteles az indokolatlanul elrendelt korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.
(9) Vészhelyzeti szint esetén a nem piaci intézkedések végrehajtásából származó károkért az engedélyeseket kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(10) * A korlátozásra vonatkozó részletes szabályokat, a korlátozási kategóriákat és kivételeket, a besorolás szabályait, valamint a korlátozható felhasználókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket a Kormány rendeletben határozza meg.
98/B. § * (1) Vészhelyzeti szint esetén a szállítási rendszerirányító elrendelheti a földgáznak Magyarország területén az együttműködő földgázrendszeren keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, ha az ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha az átszállítandó mennyiséget a rendszerhasználó nem, vagy csak részben táplálja be a rendszerbe. A csökkentést a kieső forrás mértékéig kell végrehajtani.
(2) Ha a szállítási rendszerirányító rendelkezésére álló információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a szállítási rendszerirányító az átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.
(3) Az átszállítások arányos csökkentését a szállítási rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti.
(4) Az átszállításra kerülő földgázmennyiségek csökkentésének részletes szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
98/C. § * (1) Vészhelyzeti szint esetén a földgázkereskedő, valamint a saját jogon eljáró felhasználó – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint – köteles a rendelkezésére álló földgázmennyiséget a szállítási rendszerirányító részére felajánlani.
(2) A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történő gazdálkodás során köteles a napi rendszeregyensúlyozás szempontjai mellett a földgázellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szempontjait is figyelembe venni.
(3) Vészhelyzeti szint esetén a kereskedési platformon a platformüzemeltető a szállítási rendszerüzemeltető kivételével a rendszerhasználók vételi ajánlat beadási jogosultságát felfüggeszti.
98/D. § * (1) Vészhelyzeti szint esetén – annak fennállásáig – a Kormány rendeletben szabályozhatja
a) a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,
b) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét,
c) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét,
d) a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket,
e) a Magyarország területén termelt vagy tárolt földgáznak a Magyarország területén kívülre történő kiszállításának feltételeit, ide nem értve az átszállítás, a bértárolás, valamint a külföldi illetőségű személy által nem belföldi felhasználás céljából földgázellátási válsághelyzet esetére Magyarország területén tároltatott földgáz kiszállításának esetét.
(2) Vészhelyzeti szint esetén – annak fennállásáig – a miniszter rendeletben szabályozhatja
a) a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését,
b) a felhasználók földgázellátás korlátozása elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit,
c) a szállítási rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit,
d) a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
98/E. § * A földgázellátási válsághelyzet szintjeihez tartozó részletes szabályokat és a Hivatal által működtetett válsághelyzeti monitoringrendszer működésének szabályait a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.
99. § (1) * A rendszerüzemeltetők biztosítják a felhasználó földgáz fogyasztásának elszámolásához a mérésügyi jogszabályok szerinti minőségi és mennyiségi adatokat.
(1a) *
(2) * A rendszerüzemeltetők egymás közötti, valamint a rendszerüzemeltető és a földgáztermelő közötti betáplálási-kiadási, valamint összekapcsolási ponti elszámolási mérési helyek és eszközök kiépítésében és üzemeltetésében az érintettek a külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon együttműködnek.
(3) * A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. Szigetüzem vagy részleges szigetüzem esetén a minőség mérését és bizonylatolását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell végezni.
(3a) * A szállító- és elosztóvezetékbe, továbbá a földgáztárolóba bekeverésre kerülő hidrogén mérésének és bizonylatolásának részletszabályait a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.
(4) * A felhasználóknál az elszámolási méréseket a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató a saját működési területén a saját költségére elvégzi.
(5) * A felhasználó köteles a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó vagy megbízottja részére a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni.
(6) * A fogyasztásmérő és házi nyomásszabályozó berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.
100. § * (1) * A fogyasztásmérő berendezés leolvasását a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzik. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer – profil alapú elszámolás esetén az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó arra irányuló kérelme esetén negyedévente – le kell olvasni.
(1a) * A földgázelosztó – profil alapú elszámolás esetén – köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. Az (1) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a földgázelosztó köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, – amennyiben rendelkezésre áll – a levélszekrényben. Az értesítésben a földgázelosztó felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a földgázelosztó elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a földgázelosztó és a felhasználó köteles megegyezni.
(1b) * Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az engedélyesnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a szállítási rendszerüzemeltető és földgázelosztó számlázási rendszerén túl valamennyi földgáz-kereskedelmi és egyetemes szolgáltatási szerződésben részes engedélyes számlázási rendszere értendő. *
(1c) * Az (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes. *
(1d) * A földgázelosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja.
(1e) * A földgázfogyasztás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni. *
(1f) * A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban résztvevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is. *
(1g) * Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető engedélyes komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe. *
(1h) * A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő termék tanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is. *
(1i) * A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell: *
a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,
b) * informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan – a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal,
c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és
d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.
(1j) * A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. *
(1k) * Az (1b)–(1j) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből *
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban és a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló – kezdő és záró mérőállást is tartalmazó-fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő az érintett felhasználó számára köteles hozzáférhetővé tenni.
(2a)–(2d) *
(3) Az elszámolás során a számlában fel kell tüntetni az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállást is.
(3a) * A fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás
a) a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,
b) * időpontjában a felhasználó és a szállítási rendszerüzemeltető, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy
c) határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első munkanapon került sor.
(4) A rendszerüzemeltető köteles a rendszerhasználóhoz kapcsolódó felhasználási helyek napi fogyasztási adatairól adatszolgáltatást biztosítani erre alkalmas informatikai rendszereiken keresztül. Ha a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap az ellátásában lévő felhasználók napi fogyasztási adatairól, és ennek következtében jelentős egyensúlytalanságba esik az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt pótdíj-fizetési kötelezettségeit és kárát.
100/A. § * (1) A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt – a 29. § (3) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén – a földgázkereskedő a földgázelosztónál kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó – eltérő megállapodás hiányában – térítésmentesen köteles biztosítani és felszerelni
a) a felhasználó számára a fogyasztásmérő berendezést, valamint
b) * a 20 m3/óra feletti névleges összteljesítményű mérővel rendelkező nem lakossági felhasználó számára
ba) 10 m3/óra és az a feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén az órai adatok jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszert és
bb) 100 m3/óra feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén a korrektort.
(3) * A (2) bekezdés szerinti fogyasztásmérő berendezés, korrektor és távadós telemechanikai rendszer üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése – eltérő megállapodás hiányában – a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a szállítási rendszerüzemeltetőt vagy a földgázelosztót terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak alapján – a műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit a felhasználó felé érvényesíteni.
101. § * A fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát a felhasználó, a felhasználót ellátó földgázkereskedő és a földgázelosztó jogosult kezdeményezni.
102. § A fogyasztásmérés és az elszámolás – beleértve az átalánydíjas fogyasztást is – részletes szabályait külön jogszabály, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(2) E fejezet alkalmazásában hatósági ár
a) a 105. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj – kivéve a 105/A. § (6) bekezdés szerinti tárgyalásos földgáztárolási díjat –,
b) a 108. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj,
c) * a 106. § és a 106/A. § szerinti külön díjak,
d) az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) bekezdése szerinti ára,
e) * a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,
f) * az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges – miniszteri rendeletben meghatározott – mennyiség mértékéig,
g) * a vezetékes PB-gáz szolgáltatás lakossági PB-gáz fogyasztó által fizetendő ára,
h) *
i) *
(2a) * A földgázellátással összefüggésben
a) a rendszerhasználó és a rendszerüzemeltető a (2) bekezdés a) pontjában,
b) a leendő felhasználó, a felhasználó és a földgáztermelő a (2) bekezdés b) pontjában,
c) * miniszteri rendeletben, továbbá a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott személy a (2) bekezdés c) pontjában,
d) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó a (2) bekezdés d) pontjában,
e) * az egyetemes szolgáltató a (2) bekezdés e) pontjában,
f) * az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltató 39. § szerinti hatósági áras forrásait biztosító földgázkereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában
foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.
(2b) * A PB-gáz ellátással összefüggésben
a) a lakossági PB-gáz fogyasztó a (2) bekezdés g) pontjában,
b)-c) *
foglalt árat köteles megfizetni.
(3) * Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát és a 141/J. § (8) bekezdése szerinti mennyiséget és árat, továbbá a 141/J. § (3) bekezdés b) pontja szerinti árelemeket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) * A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, illetve közművezetékek után fizetendő adó (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett termelő, valamint e törvény szerinti engedélyes a különadót nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a különadó az engedélyes, illetve a termelő által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvények szerinti adóalany önállóan viseli.
(4a) * A termelő és az e törvény szerinti engedélyes a pénzforgalmi számlájának vezetésével kapcsolatos, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerint pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezett által tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat (a továbbiakban: tranzakciós díj) nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a tranzakciós díj az engedélyes, illetve a termelő által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt az engedélyes, illetve a termelő önállóan viseli.
(4b) * A földgázelosztó a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték szivárgás-ellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálatának költségét nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a felülvizsgálat költsége a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt a földgázelosztó önállóan viseli.
104. § (1) * A hatósági árat legmagasabb árnak kell tekinteni.
(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(3) * A hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételeket a hatósági ár megállapítója rendeletben határozza meg.
(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.
(4a) * Az engedélyesek az általuk alkalmazott hatósági árat és alkalmazásuk szabályait legkésőbb az árak alkalmazhatósága előtt 1 nappal kötelesek honlapjukon és ügyfélszolgálat fenntartása esetén az ügyfélszolgálatukon nyilvánosságra hozni.
(5) * A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árat mikortól kell alkalmazni. E rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(6) * A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(7) * A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály vagy határozat megsértésével más árban állapodtak meg. *
(8) * A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.
(9) * A 103. § (2) bekezdés szerinti hatósági árakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
104/A. § * (1) * A rendszerhasználati díj, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjai, valamint a csatlakozási díj szabályozása árszabályozási ciklusok keretében történik. A Hivatal elnöke a 104/B. § (1) bekezdése, a 106. § (1) bekezdése és a 108. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeletben állapítja meg az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját.
(2) * Az egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben meghatározott elemeinek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásoknak a szabályozása négyéves árszabályozási ciklusokkal történik.
(3) * Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter az egyetemes szolgáltatás ára esetében a 107. § (3) bekezdése szerinti rendeletben, az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján vagy a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjai esetében a 106/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg.
(4) A Hivatal az egyetemes szolgáltatás árának megállapítására és az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokra vonatkozó javaslatát a következő árszabályozási ciklus kezdetét legalább 40 nappal megelőzően megküldi a miniszter részére.
(5) A Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus indulását megelőzően eszköz- és költség-felülvizsgálatot végez.
(6) *
104/B. § * (1) * A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 15-ig. A rendszerhasználati díjak szabályozása az árszabályozási cikluson belül évenkénti ármegállapítással történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal az árszabályozási ciklus
a) induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra és
b) az egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére
vonatkozóan módszertani útmutatót (a továbbiakban együtt: módszertani útmutatók) ad ki.
(3) A Hivatal
a) * a (2) bekezdés a) pontja szerinti módszertani útmutatót az elosztás és szállítás tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző február 15-ig, a tárolás tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 15-ig,
b) * a (2) bekezdés b) pontja szerinti módszertani útmutatót az éves kapacitásaukció előtt legalább 45 nappal
a honlapján közzéteszi.
(3a) * A (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatót a Hivatal szükség szerint aktualizálja. A módosítás során kikéri az érintett engedélyesek és felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
(4) * A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a módszertani útmutatókra – határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az ÜKSZ szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi. *
(4a) * A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó döntését – a (4) bekezdés szerinti eljárási szabályok és határidők alkalmazásával – határozatban hozza meg.
(5) * A rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körét és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(5a) * A Hivatal az egyetemes szolgáltatás ára és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző költség-felülvizsgálatra vonatkozóan módszertani útmutatót ad ki a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év február 15-ig.
(6) Az (1) és (5) bekezdések szerinti rendeletek, valamint a módszertani útmutatók előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
104/C. § * A rendszerüzemeltető által nyújtott választható szolgáltatásokat, alkalmazásuk szabályait és azok díját a Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint határozatban hagyja jóvá.
105. § * (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért a 104/B. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározottak szerint
a) szállítási rendszerüzemeltetési díjat,
b) földgázelosztási díjat,
c) elosztási átszállítási díjat,
d) földgáztárolási díjat és
e) * LNG-létesítmény-kapacitásdíjat,
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2) * Az (1) bekezdés a) és d) pontjai szerinti díjak országosan egységes mértékűek. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti díj mértéke földgázelosztónként kerül megállapításra.
(3) A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjainak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének, valamint azokat objektív módon, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
(4) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid- és hosszútávon gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.
(5) A szállítási rendszerüzemeltetési díjból származó árbevételt a földgázszállítás indokolt költségei arányában kell megosztani. Ennek érdekében a szállítási rendszerüzemeltetői engedélyesek között kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.
105/A. § * (1) * A rendszerüzemeltető a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjat, csatlakozási díjat, külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait, a választható szolgáltatások díjait, valamint a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben szabályozott áralkalmazási feltételeket köteles alkalmazni.
(2) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a Hivatal az e § szerint meghatározott földgáztárolási díj alkalmazása alól felmentést adhat. A felmentés alapján alkalmazandó tárgyalásos földgáztárolói hozzáférési díjra a szerződő felek megállapodása az irányadó.
106. § * (1) * A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a rendszerüzemeltető által
a) a felhasználó és a rendszerhasználó igénye alapján, valamint
b) a felhasználó szerződésszegése esetén
külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 15-ig.
(2) * A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a külön díjak fizetésére kötelezettek körét és a külön díjak alkalmazásának feltételeit, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti külön díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a külön díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfelet nyilatkozatának az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a külön díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.
(4) * Az e § szerinti rendeletek előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
(5) * A külön díj ellenében végzett szolgáltatások díját úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését. A Hivatal a fizetendő külön díj mértékét a szolgáltatásokkal összefüggő munkavégzésre fordított munkaidő és a munkavégzés átlagos óradíjának alapulvételével határozza meg. Ráfordított időként a Hivatal rendeletében meghatározottak szerint kizárólag a munkavégzés helyszínén munkavégzésre fordított idő vehető figyelembe.
106/A. § * (1) A miniszter a Hivatal javaslata alapján rendeletben állapítja meg az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye vagy szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások körét, díját és díjak alkalmazásának szabályait.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti javaslatát legkésőbb a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően 45 nappal megküldi a miniszternek.
107. § * (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani.
(2) * Az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő engedélyesek indokolt működési és tőkeköltsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze. Emellett az árnak biztosítania kell az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók költséghatékony ellátását is.
(3) * Az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát legkésőbb a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően 40 nappal megküldi a miniszternek. *
(4) *
(5) *
(6) *
(6) *
(2) * A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján közzéteszi, továbbá a felhasználókat az ügyfélszolgálati irodákban értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(3) Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén – a (2) bekezdés szerinti közzétételen túlmenően – az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan, írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra és a felmondás határidejére is ki kell terjednie.
(4) *
(5) *
(6) Az egyetemes szolgáltató köteles
a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,
b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,
c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.
(2) *
(3) * A 103. § (2) bekezdés f) pontja szerint kihirdetett hazai termelésű földgáz árat legmagasabb árnak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.
(4) * A (3) bekezdés szerinti árat, a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) *
(6) *
108. § * (1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért díjat (a továbbiakban: csatlakozási díj) kell fizetni. A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg
a) * a csatlakozási díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 15-ig,
b) * a csatlakozási díjak elemeit, a díjfizetésre kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(2) * A csatlakozási díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataik eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a csatlakozási díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.
(3) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó által közvetlenül a csatlakozások érdekében végrehajtott hálózati beruházásokra fordított összegek nagyságát.
(4) A csatlakozási díjból származó összes bevételt a csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.
(5) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendelet tervezetét az egyeztetést megelőzően a honlapján közzéteszi.
(6) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség és az értékcsökkenés számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(7) * Mentes a csatlakozási díj és minden más, a földgázelosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb 4 m3/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése azzal, hogy ebben az esetben az elosztóvezeték építése 250 méterig díjmentes. Ha az elosztóvezeték hossza meghaladja a 250 métert, a díjakat a 250 méter feletti részre kell megfizetni.
(8) * A (7) bekezdés szerinti mentességet több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan esetében lakásonként, lakóházanként, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségenként, épületenként kell alkalmazni.
(9) * A (7) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén a földgázelosztó a csatlakozási igény teljesítését nem kötheti óvadék, letét, előleg, kötbér vagy más fizetési kötelezettség teljesítéséhez, előírásához.
(10) * A földgázelosztó a csatlakozási igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül.
108/A. § * (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltatás lakossági PB-gáz fogyasztó részére történő értékesítésének általános forgalmi adót is tartalmazó ára nem haladhatja meg a 2012. december 1-jén a vezetékes PB-gáz szolgáltató által alkalmazott, a vezetékes PB-gáz szolgáltatás lakossági PB-gáz fogyasztó részére történő értékesítésére vonatkozó, általános forgalmi adót is tartalmazó ár 90%-át.
(2)–(4) *
(5) * A vezetékes PB-gáz szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla közlésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a lakossági PB-gáz fogyasztó részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről.
(6) *
(7) * A vezetékes PB-gáz szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.
(8) A hatósági árat és az áralkalmazási feltételeket a GET. szerinti engedélyesek esetén az engedélyesek üzletszabályzatának függeléke tartalmazza.
(9) * Az (5) bekezdés szerinti rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
109. § * A 103. § (2), (2a), (3)–(4a) bekezdésében és a 104–108/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal *
a) * megtiltja a jogszabályt sértő díj, illetve ár alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b) * kötelezi az engedélyest a 103–108/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és
c) bírságot szabhat ki.
109/A. § * A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény általános szabályaitól eltérően, ha a 133. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben foglaltak alapján az egyetemes szolgáltatónak az általa egyetemes szolgáltatás céljára igénybe vett földgáz forrásain a tényadatok alapján nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak indokolt mértéke az árszabályozás során figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását az egyetemes szolgáltató éves beszámolójának mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetheti. A jelen §-ban foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.
109/B. § * (1) * Az Sztv. általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában a földgázelosztóknak a tényadatok alapján ezen a tevékenységen az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak árszabályozás szerinti indokolt mértéke figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását a földgázelosztók éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltethetik. A földgázelosztók éves beszámolója mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetik a legutolsó lezárt gázévre rendelkezésre álló tény elosztott mennyiség és az arra az időszakra a rendszerhasználati díjak megállapításánál figyelembe vett mennyiségek eltéréséből adódó árbevétel-igény különbözetet is.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Sztv. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.
110. § (1) * A szállítási rendszerirányító kidolgozza az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a napi egyensúlyozás részletes szabályait tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat személyes adatok szolgáltatását, illetve kezelését nem írhatja elő.
(2) * Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi követelmények, a versenysemlegesség és az együttműködő földgázrendszerhez való szabad hozzáférés figyelembevételével kell kidolgozni. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kidolgozása során a szállítási rendszerirányító köteles kikérni a külön jogszabály szerint létrehozott és működő szabályzati bizottság véleményét.
(3) * A (2) bekezdés szerint kidolgozott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot a szállítási rendszerirányító minden évben felülvizsgálja, a felülvizsgálathoz kikéri a szabályzati bizottság véleményét, és módosítás esetén – a beérkezett véleményekkel együtt – minden év július 15-ig benyújtja a Hivatalhoz, amit a Hivatal hagy jóvá. A Hivatal megtagadja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyását, ha az jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé és – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével kötelezi a szállítási rendszerirányítót a tervezet átdolgozására és ismételt benyújtására. A jóváhagyott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó előírásait az engedélyesek, a földgáztermelők, a rendszerhasználók és a felhasználók kötelesek betartani.
(4) * Jogszabályváltozás esetén, és abban az esetben, ha az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat akadályozza a hatásos versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé, a Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével – kötelezi a szállítási rendszerirányítót a szabályzat módosítására.
(5) * Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt a rendszerüzemeltető a honlapján – a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszi.
(6) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg.
111. § (1) * A földgázelosztási szabályzat az együttműködő földgázrendszerhez való csatlakozás, a rendszerhasználat és a hozzáférés, valamint a földgázelosztó és a rendszerhasználó, illetve a felhasználó közötti jogviszony lényeges szabályait tartalmazza.
(2) A földgázelosztási szabályzatot külön jogszabály tartalmazza.
112. § (1) Az egyetemes szolgáltatási szabályzat az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók, valamint az egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait, és az egyetemes szolgáltatási szerződés főbb tartalmi elemeit – beleértve a 36. § (1) bekezdésben foglaltakat is – és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseit tartalmazza.
(2) Az egyetemes szolgáltatási szabályzatot külön jogszabály tartalmazza.
113. § (1) * Az engedélyes – az egyablakos kapacitásértékesítő és az (1a) és (1c) bekezdés szerinti mentesítés kivételével – köteles üzletszabályzatot készíteni, amely tartalmazza az általa nyújtott szolgáltatás általános biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési előírásait, valamint az ellátás színvonalának és a felhasználói igény kielégítésének feltételeit.
(1a) * A Hivatal kérelemre mentesíti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az e törvény szerint engedélyköteles földgázkereskedőt, ha legfeljebb egy felhasználónak értékesít földgázt és a felhasználóval kötött szerződés megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, a földgázellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.
(1b) * Az üzletszabályzat készítése alól az (1a) bekezdés szerint mentesített engedélyes több felhasználónak földgázt csak abban az esetben értékesíthet, ha az üzletszabályzatát az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyta.
(1c) * A kizárólag LNG-kereskedelmet folytató földgázkereskedőnek nem kell üzletszabályzatot készítenie.
(2) * Az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, valamint – a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyesek tekintetében – a fogyasztóvédelmi hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének jóváhagyását, ha az jogszabályba, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.
(3) * A Hivatal – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével – kötelezi az érintett engedélyest az üzletszabályzatának módosítására fogyasztóvédelmi érdekből, továbbá az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, és hivatalból módosíthatja az üzletszabályzatot.
(4) * Az engedélyes köteles a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – a honlapján, továbbá az ügyfélszolgálat működtetésére köteles engedélyes az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé tenni.
(5) Az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat-tervezet jóváhagyásra történő benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály határozza meg.
(6) * Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.
113/A. § * (1) Az engedélyes új szolgáltatások, termékek bevezetését megelőzően a felhasználói igények felmérése érdekében jogosult az engedélyében meghatározott működési terület, valamint a vele jogviszonyban álló felhasználók egy részének bevonásával legfeljebb 24 hónapig tartó mintaprojektet működtetni.
(2) Az engedélyes legalább 30 nappal a mintaprojekt bevezetését megelőzően a mintaprojekttel kapcsolatban a Hivatalt tájékoztatja:
a) a mintaprojekt ütemtervéről, zárásának dátumáról,
b) a mintaprojekt keretében elérhető termékekről, szolgáltatásokról, az azok értékesítésére, nyújtására vonatkozó részletes szabályokról, és
c) a mintaprojektbe bevont működési területről vagy felhasználókról, a kiválasztás elvéről.
(3) A mintaprojekt keretében értékesített termékeket, nyújtott szolgáltatásokat és a vonatkozó részletes szabályokat az engedélyes honlapján és – amennyiben rendelkezik ügyfélszolgálati irodával – a mintaprojekttel érintett ügyfélszolgálati irodáiban teszi közzé, valamint ha a mintaprojekt a felhasználót közvetlenül is érinti, arról a felhasználót elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton a mintaprojekt bevezetését megelőző 15 nappal korábban tájékoztatja.
114. § (1) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:
a) * korlátozott földgáz-kereskedelem,
b) * a szállítási rendszerüzemeltetés,
c) a földgázelosztás,
d) a földgáztárolás,
e) * a földgáz kereskedelem és LNG-kereskedelem,
f) az egyetemes szolgáltatás,
g) a szervezett földgázpiac-működtetés,
h) a vezetékes PB-gáz szolgáltatás,
i) az egyablakos kapacitásértékesítés,
j) * a szállítóvezeték-létesítő által történő szállítóvezeték-létesítés,
k) * LNG-létesítmény-üzemeltetés, kivéve az (1a) bekezdésben foglalt tevékenységeket.
(1a) * Regisztrációköteles tevékenységként végezheti
a) az LNG-létesítmény-üzemeltető felhasználó az LNG-létesítmény-üzemeltetést, és
b) az LNG-létesítmény-üzemeltető az LNG-terminál-tárolói létesítmény működtetését,
amelyre vonatkozóan kérelemre a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott regisztrációs eljárást folytat le.
(2) * Az (1) bekezdés a)–i) pontja szerinti tevékenység határozatlan, az (1) bekezdés j) pontja szerinti tevékenység határozott időre szóló engedély alapján végezhető.
(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység csak működési engedély alapján végezhető.
(4) * A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet jogosult telephelyi szolgáltatói engedélyt kérni. A telephelyi szolgáltatói engedély – a telephelyi felhasználók vonatkozásában – kiterjed a telephelyi vezeték üzemeltetésére és a földgáz értékesítésre is, e jogosultság azonban nem kizárólagos jog.
(5) Az engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel.
(6) * A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltétele, hogy a Hivatal a 128. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(7) A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha
a) bármely jogszabályi feltétel hiányzik,
b) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott pénzügyi, gazdasági, műszaki, környezetvédelmi, informatikai, távközlési feltételekkel és eszközökkel, valamint szakszemélyzettel, és a földgázipari tevékenység megfelelő végzéséhez szükséges feltételekkel,
c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
d) a kérelmező működési engedélyét a Hivatal az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonta,
e) * a kérelmező hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot terjeszt elő kérelmében.
(8) Az e törvény által kiadott engedély nem érinti a más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzésének, és az engedélyezési eljárások lefolyatásának kötelezettségét.
(9) A Hivatal az engedély iránti kérelem elutasításának okait tájékoztatásul megküldi az Európai Bizottságnak.
(10) * Az (1) bekezdés a)–h) és j) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet kizárólag az a földgázipari vállalkozás végezhet, amely megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(11) * Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt tevékenységet külföldi székhelyű vállalkozás is végezhet, ha a külföldi vállalkozás székhely szerinti állama és Magyarország közötti nemzetközi szerződés ezt biztosítja.
(12) * A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltételei tekintetében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet az általános szabályoktól eltérően is rendelkezhet azon kérelmező vonatkozásában, amely földgáz szállítóvezeték tulajdonjogával a szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásakor nem rendelkezik.
(13) * Szervezett földgázpiaci engedélyt részvénytársaság vagy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.
(14) * A szervezett földgázpiaci engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent a szervezett földgázpiac működtetésére.
(15) * A szervezett földgázpiaci működési engedély kiadását a Hivatal – a (7) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – megtagadja, ha a kérelmező nem felel meg a 48/A. § (3) bekezdés szerinti szabályoknak.
(16) * A szervezett földgázpiaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén az engedély kiadását a Hivatal megtagadhatja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelep felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, vagy
d) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.
(17) *
114/A. § * (1) Az engedély kiadásának feltétele, hogy a 114. § (6) bekezdésében és a 117. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott előírásoknak – az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges további feltételek mellett – a kérelmező megfeleljen.
(2)–(4) *
115. § (1) * Az engedélyben foglaltakat az engedélyes kérelmére módosítani lehet.
(2) * Jogszabályváltozás vagy jogszabálysértő állapot fennállása esetén – a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében – a Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja.
(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.
(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.
(4a) * A Hivatal a földgázkereskedő kérelmére a működési engedélyt akkor vonja vissza, ha a földgázkereskedő igazolta, hogy ellátásában már nincs felhasználó vagy a felhasználó jövőbeni ellátása biztosított.
(5) Az engedélyezési eljárásnak meg kell felelni az objektivitás és megkülönböztetés-mentesség elvének.
(6) * Az engedély kiadásának és módosításának részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
115/A. § * (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatási működési engedélyt az engedélyes kérelmére határozattal kizárólag abban az esetben vonhatja vissza, ha az engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (a továbbiakban: átadó egyetemes szolgáltató) által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása egy másik egyetemes szolgáltató által (a továbbiakban: átvevő egyetemes szolgáltató) az engedély visszavonását követően biztosított.
(2) A Hivatal az egyetemes szolgáltatói engedély visszavonására irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvános felhívást intéz az engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatókhoz külön írásbeli megkeresés mellett, hogy a közzétételt követő 20 munkanapon belül tegyenek nyilatkozatot (a továbbiakban: ajánlat) arra, hogy az átadó egyetemes szolgáltató felhasználóit (a továbbiakban: átvétellel érintett felhasználók) milyen időponttól vállalják ellátni. Az egyetemes szolgáltató jogosult a működési engedélyében meghatározott ellátási területén kívül eső felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására vonatkozóan is ajánlatot tenni.
(3) A Hivatal a felhívásra beérkező ajánlatokat értékeli, és az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet. A Hivatal a mérlegelés során előnyben részesítheti az átadó egyetemes szolgáltató teljes ellátási területének ellátására adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott ellátási területe kiterjed az átadó egyetemes szolgáltató területére.
(4) Ha a Hivatal (2) bekezdés szerinti felhívására egyetlen egyetemes szolgáltató sem ad ajánlatot vagy a beérkező ajánlatok vizsgálata alapján a Hivatal azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők egyike sem tudja biztosítani az átadó egyetemes szolgáltató felhasználói részére a földgázellátást, a Hivatal a körülmények mérlegelésével az összes egyetemes szolgáltatói engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki az átvevő egyetemes szolgáltatót vagy egyetemes szolgáltatókat.
115/B. § * (1) A Hivatal az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidő leteltét követő 5 munkanapon belül egyidejűleg az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozatot (a továbbiakban: visszavonó határozat) és az átvevő egyetemes szolgáltatót kijelölő határozatot (a továbbiakban: kijelölő határozat) hoz, amelyekben legalább a következőkről rendelkezik:
a) az engedély visszavonásának időpontja, adott hónap első gáznapjában meghatározva (a továbbiakban: átvétel időpontja),
b) a 115/A. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő egyetemes szolgáltató személye,
c) a 115/A. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő egyetemes szolgáltató engedélyének módosítása,
d) az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató átvétellel kapcsolatos jogai és kötelezettségei.
(2) Az átvétel időpontját úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés szerinti határozatok kelte és az átvétel időpontja között legalább 3 hónap, legfeljebb 18 hónap teljen el, és az ne legyen korábbi, mint az átvevő egyetemes szolgáltató által a 115/A. § (2) bekezdése szerinti ajánlatában megjelölt időpont. Indokolt esetben az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató közös kérelemben kérheti a Hivataltól az átvétel időpontjának módosítását.
(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató, az átadó egyetemes szolgáltató, a területileg illetékes rendszerüzemeltetők és a felhasználók kötelesek egymással – különösen az adategyeztetés, a tájékoztatás és a fogyasztásmérő leolvasása tekintetében – együttműködni. Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató kötelesek az átvétellel kapcsolatban az átvétellel érintett felhasználókat a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási menetrendnek megfelelően tájékoztatni.
(4) Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató kötelesek a Hivatal által meghatározott határidőn belül az átvétellel érintett felhasználók tájékoztatására vonatkozóan menetrendet készíteni és azt a Hivatal részére megküldeni.
(5) Az átadó egyetemes szolgáltató köteles az átvevő egyetemes szolgáltatónak az ésszerű és indokolt tájékoztatást és informatikai-műszaki támogatást megadni annak érdekében, hogy az átvevő egyetemes szolgáltató az informatikai rendszerét az átvételre felkészíthesse. Az átadó egyetemes szolgáltató köteles az átvétellel érintett felhasználók reprezentatív köre tekintetében a (6) bekezdés szerinti adatokkal az informatikai rendszer tesztelésére alkalmas mintát átadni az átvevő egyetemes szolgáltatónak a visszavonó határozat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül.
(6) Az átadó egyetemes szolgáltató köteles az átvétel időpontját megelőző 30. napig és az átvétel napján az átvétellel érintett felhasználókra vonatkozó nyilvántartást a Hivatal, valamint az átvevő egyetemes szolgáltató részére elektronikus adathordozón, automatizált gépi feldolgozásra alkalmas formátumban átadni. A nyilvántartás legalább az alábbi naprakész adatokat tartalmazza:
a) a szerződésre vonatkozó adatok:
aa) a szerződés azonosító száma vagy kódja,
ab) a szerződő fél jogállása (természetes vagy jogi személy),
ac) a szerződő fél neve,
ad) a szerződő fél nyilvántartott személyes adatai vagy cégadatai,
ae) a szerződő fél címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
af) a szerződő fél kézbesítési címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
b) a fogyasztás jellegének megjelölése:
ba) lakossági vagy nem lakossági,
bb) 20 m3/h alatti vagy 20 m3/h feletti felhasználás,
bc) előre fizető mérőn keresztül történő felhasználás (igen vagy nem),
c) a szerződött kapacitás mennyisége (m3/h),
d) a felhasználási hely adatai:
da) a felhasználási hely egyedi (POD) azonosítója,
db) a felhasználási hely címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
e) a felhasználó adatai:
ea)–ed) *
f) az elszámolás alapját képező fogyasztásmérő azonosítója,
g) az utolsó fogyasztásmérő-leolvasás időpontja, a fogyasztásmérő állása ebben az időpontban,
h) a rendelkezésre álló utolsó diktált fogyasztásmérő-állás, ennek időpontja,
i) a védendő fogyasztói státusz megjelölése, az ezen a jogcímen érvényesített kedvezmény,
j) gázár támogatásra való jogosultság és – annak megléte esetén – az adott naptári évben már elszámolt, támogatott hőmennyiség mértéke,
k) minden olyan egyéb adat, amelyet Kormányrendelet átadni rendel.
(7) Az átvevő egyetemes szolgáltató a Hivatalnál kérheti a kijelölő határozat módosítását, ha az átadó egyetemes szolgáltató az e §-ban, vagy a 115/C. §-ban foglalt valamely kötelezettségét megszegi vagy annak teljesítésével indokolatlanul késlekedik.
(8) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb az átvétel napjáig hivatalból módosíthatja, ha az ellátásbiztonság, a fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása, jogszabályi megfelelés vagy a visszavonó és a kijelölő határozat közötti összhang megteremtése azt szükségessé teszi.
(9) * A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb a felhasználók átvételének időpontjáig visszavonhatja, ha a határozatok meghozatalának időpontját követően az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely alapján a határozatok rendelkezései okafogyottá váltak, valamint az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató közös kérelmükben kérik a Hivataltól a határozatok visszavonását.
115/C. § * (1) Az átadó egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.
(2) * Az átvétel időpontjában az átadó egyetemes szolgáltató és az átvétellel érintett felhasználók közötti egyetemes szolgáltatási szerződés – a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő egyetemes szolgáltató között e törvény erejénél fogva egyetemes szolgáltatási szerződés jön létre határozatlan időre a földgáz egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint az átvevő egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.
(3) * Ha az átadó által megkötött egyetemes szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan az átadó az egyetemes szolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség tekintetében fizetővel áll jogviszonyban, akkor az átvétel időpontjában az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás – az átadó és a fizető elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvevő és a fizető között a (2) bekezdés alapján létrejött egyetemes szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan az egyetemes szolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségek tekintetében e törvény erejénél fogva az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás időbeli hatályával megegyező hatályú fizetési megállapodás jön létre az e törvényben, az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint. *
(3a) * Az átvétellel érintett felhasználók ellátása érdekében a szállítóvezeték kilépési pontjára vonatkozó kapacitáslekötések, valamint a tárolói kapacitáslekötések az átvétel napjával átszállnak az átadó egyetemes szolgáltatóról az átvevő egyetemes szolgáltatóra. Az érintett rendszerüzemeltetők kötelesek az átadó egyetemes szolgáltatóval kötött kapacitáslekötési szerződésekben a lekötött kapacitás mértékét ennek megfelelően csökkenteni. Az átvevő egyetemes szolgáltató, illetve az őt ellátó földgázkereskedő a gázév végéig köteles ezeket a kapacitásokat lekötni, szállítói kapacitás esetében a kapacitásdíjat a gázév végéig, tárolási kapacitás esetében a tárolási év végéig időarányosan megfizetni.
(3b) * Az átadó egyetemes szolgáltató által az átvétellel érintett felhasználók ellátása érdekében betárolt földgázkészletet az átadó egyetemes szolgáltató köteles az átvevő egyetemes szolgáltató, illetve az őt ellátó földgázkereskedő részére értékesíteni. Az értékesítési ár a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti elismert tárolói készletérték, figyelembe véve a betárolt hazai termelésű földgáz árát.
(3c) * Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött egyetemes szolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját. *
(4) Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató köteles az átvétellel érintett felhasználók vonatkozásában a rendszerüzemeltetők felé kezdeményezni a kapacitáslekötési szerződéseik módosítását vagy megkötését az átvétel időpontját legalább 21 nappal megelőzően. Ebben az esetben az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatnak kereskedőváltás esetén a rendszerhasználati szerződésekre és a kapacitások átadás-átvételére vonatkozó szabályai a rendszerhasználati szerződések módosítására vagy megkötésére megfelelően alkalmazandóak. *
(5) Az átvétel időpontjában a földgázellátásból fizetési késedelem miatt kikapcsolt felhasználó visszakapcsolására, valamint a vele való szerződéskötésre az átvevő egyetemes szolgáltató üzletszabályzata irányadó azzal, hogy a visszakapcsolás feltétele – a követelés engedményezése hiányában – az átadó egyetemes szolgáltató hozzájáruló nyilatkozata. Az átadó egyetemes szolgáltató a hozzájáruló nyilatkozatot azzal egyidejűleg köteles kiadni és egy munkanapon belül az átvevő egyetemes szolgáltató részére átadni, hogy a felhasználó tartozása az átadó egyetemes szolgáltató felé megszűnik vagy a felhasználóval megállapodott a tartozása átütemezéséről. *
(6) Amennyiben az átadó egyetemes szolgáltató az átvétel időpontját megelőzően fennálló egyetemes szolgáltatási jogviszonyból eredő követeléseit az átvevő egyetemes szolgáltatóra engedményezi, az ilyen követelés meg nem fizetése esetén az átvevő egyetemes szolgáltató ugyanolyan feltételekkel kezdeményezheti a felhasználó földgázellátásból való kikapcsolását, mintha a követelés nála keletkezett volna. *
(7) Az átvétel időpontjára vonatkozó elszámolási mérőállásokat a rendszerüzemeltető az átvétel napját megelőző legutolsó mérőleolvasásból kiindulva becsléssel állapítja meg. A rendszerüzemeltető az elszámoláshoz szükséges adatokat azok rendelkezésre állását követően haladéktalanul, de legkésőbb az átvétel időpontját követő 20 napon belül közli az átadó egyetemes szolgáltatóval és az átvevő egyetemes szolgáltatóval. *
(8) Ha az átvétel időpontját megelőzően az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjára vonatkozóan az elszámolási mérőállásoknak a (7) bekezdéstől eltérő módon történő meghatározásában állapodnak meg, akkor ezen megállapodás szerint meghatározott mérőállás az irányadó. Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató a mérőállások megállapodásuk szerinti meghatározásáról legkésőbb az átvétel időpontját 25 nappal megelőzően kötelesek együttesen tájékoztatni a rendszerüzemeltetőt, amely köteles azt, valamint az annak alapján meghatározott mérőállásokat elfogadni és az iparági elszámolások során alkalmazni.
(9) Az átadó egyetemes szolgáltató köteles végszámlát kibocsátani az elszámoláshoz szükséges adatok kézhezvételét követő 20 napon belül. Az átvevő egyetemes szolgáltató által kiállított első számla kezdő mérőállásának, valamint az átadó egyetemes szolgáltató által kiállított végszámla záró mérőállásának meg kell egyeznie egymással, valamint a rendszerüzemeltető által megállapított elszámolási mérőállással.
(10) Az átadó egyetemes szolgáltatóval, az átvevő egyetemes szolgáltatóval és a területileg illetékes rendszerüzemeltetővel (a továbbiakban együtt: érintett engedélyesek) szemben az átvétel időpontját megelőző 2 hónapban, valamint az átvétel időpontját követő 6 hónapban a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal nem szabhat ki bírságot, továbbá a Hivatal nem alkalmazhatja a 119. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, valamint az érintett engedélyesek mentesülnek kötbérfizetési kötelezettségük alól, amennyiben az átvétellel érintett felhasználók ellátásához kapcsolódóan az érintett engedélyesek
a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírt határidőket nem vagy nem megfelelően teljesítik,
b) a Hivatal ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség elvárt színvonalának és minőségi követelményének meghatározásáról szóló határozatában rögzített határidőket, illetve elvárt értékeket nem tartják be, vagy
az ügyfélszolgálatuk felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belül nem biztosítják az élőhangos bejelentkezést.
(11) * Az átadó egyetemes szolgáltató átvételt követően teljesítendő együttműködési kötelezettsége időtartamát, tartalmát és módját, továbbá a teljesítendő szolgáltatásminőségi követelmények körét és teljesítésük időtartamát a Hivatal határozatban állapítja meg.
116. § (1) A földgázelosztói engedély kötelezettséget jelent és – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólagos jogot biztosít a földgázelosztásra az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen.
(2) Nem utasítható el az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti – a jogszabályi követelményeknek megfelelő – kérelem kizárólag arra való hivatkozással, hogy a kérelemben szereplő település, településrész, terület már szerepel más földgázelosztó engedélyében, ha a kérelmező az adott településen, településrészen, területen a földgázellátásba be nem kapcsolt terület ellátására, vagy a megnövekedett földgázigényt kielégítő kapacitás biztosítására kér földgázelosztási engedélyt, és közvetlenül a szállítóvezetékhez kíván csatlakozni.
(3) Ha a földgázelosztási engedélykérelem olyan település, településrész, vagy terület azon részeire vonatkozik, ahol még nem létesült elosztóvezeték, és a település, településrész, vagy terület más részein a kérelmezőtől különböző engedélyes végez földgázelosztási tevékenységet, a Hivatalnak a kérelem elbírálása során figyelembe kell vennie a kérelemben szereplő település, településrész, vagy terület leendő felhasználóinak érdekeit, valamint a kérelemben nem szereplő település, településrész, terület többi felhasználójának méltányos érdekét is.
117. § (1) * A szállítási rendszerüzemeltető e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet. A szállítási rendszerüzemeltető részvénytársasági formában működő gazdasági társaság lehet.
(2) A földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatási engedélyen kívül más működési engedéllyel nem rendelkezhet.
(3) A földgázelosztó a vezetékes PB-gáz szolgáltatói engedélyen kívül más működési engedéllyel nem rendelkezhet, kivéve a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott felhasználót ellátó elosztóvezetékén lévő felhasználói kör földgázellátását biztosító kereskedelmi engedélyt.
(4) * A földgáztároló, az LNG-létesítmény üzemeltető, a telephelyi szolgáltató, illetve a szervezett földgázpiaci engedélyes más e törvényben szabályozott működési engedéllyel nem rendelkezhet.
(5) * Az egyablakos kapacitásértékesítési működési engedély megadásának nem feltétele, hogy az engedélyes az egyablakos nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa, üzemeltetője vagy karbantartója legyen.
(6) * Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetője a szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszát szállítási rendszerüzemeltetői engedély alapján működtetheti.
118. § (1) A rendszerüzemeltetők és a telephelyi szolgáltató működési engedélye tartalmazza az engedély alapján üzemeltetendő szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló alapvető eszközeinek, a hozzájuk tartozó berendezéseknek és a szükséges eszközöknek a felsorolását.
(2) *
(3) * A földgáz biztonsági készletezést végző földgáztároló engedélyes jogosult és köteles a Hivatal által kiadott működési engedélyében – az Fbkt.-val összhangban – meghatározott eltérő szabályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.
118/A. § * (1) * Cseppfolyós PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazása, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság engedélye szükséges. A műszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2) * A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő cseppfolyós PB-gáz turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelenteni.
118/B. § * (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló gázokra vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. A megújuló gázok származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátásához kapcsolódóan közreműködő szervezeteket bízhat meg.
(3) A megújuló gáz energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.
119. § (1) * Aki a földgázipari tevékenységet általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatban, az ACER kötelező erejű határozatában előírtaktól eltérő módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: *
a) felhívja az engedélyes figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére,
b) bírságot szabhat ki,
c) *
d) * eltilthatja a tevékenység folytatásától,
e) a működési engedélyt felfüggesztheti vagy visszavonhatja.
(2) * Ha a rendszerüzemeltetők, a telephelyi szolgáltatók vagy a földgázkereskedők működési zavarai, vagy a működésükre vonatkozó információk alapján a felhasználók folyamatos földgázellátása várhatóan veszélyeztetetté válik, valamint a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosa nem tesz eleget kötelezettségeinek, a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen
a) felhívja a tulajdonos és az üzemeltető figyelmét a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésére, és határidő tűzésével kötelezi a megfelelő működés helyreállítására,
b) bírságot szabhat ki a tulajdonosra, vagy az üzemeltetőre,
c) a határidő eredménytelen eltelte után más engedélyest jelölhet ki a jogszabályban előírt feladatok teljesítésére, és az engedélyes tevékenység folytatására.
(2a) * A Hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a hazai termelésű földgázt termelőre, a 72. § (16) bekezdés b) pontja szerint eljáró földgáztermelőre és a megújuló gázok termelőire is, ha az a jogszabályban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
(2b) * A Hivatal a szállítóvezeték tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(2c) *
(3) A Hivatal az (1)–(2) bekezdésekben felsorolt intézkedéseket egyidejűleg is alkalmazhatja. A (2) bekezdés c) pontja szerinti kijelölés esetén a Hivatal dönt az engedélyes tevékenység felfüggesztéséről, vagy az engedély teljes vagy részleges visszavonásáról. A bírság ismételten kiszabható. A kiszabható bírság legmagasabb összegét külön jogszabály határozza meg.
(3a) * A Hivatal kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet a tevékenység folytatására, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a folyamatos és biztonságos földgázellátást, illetve közvetlenül a földgázrendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(3b) * A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázellátás érdekében a rendszerhasználókkal történő kapcsolattartás, a szerződéses feltételek teljesítéséhez szükséges nyilvántartásokat, adatokat a kijelölt engedélyesnek adja át.
(3c) * Az (1) bekezdés d) pontja szerinti eltiltás 5 évnél hosszabb időtartamra nem szólhat.
(4) A Hivatal az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az ellátás-, az élet-, az egészség-, az üzem- és a vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető módon üzemelteti a szállító- és az elosztóvezetéket, valamint a tárolót, továbbá ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek és az engedélyben foglaltaknak nem képes eleget tenni.
(5) A folyamatos és biztonságos földgázellátás érdekében, az (1)–(2) bekezdés szerinti jogellenes magatartás miatt indult eljárás alatt, továbbá a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig, illetve a szállító-, és az elosztóvezeték, valamint a tároló üzemeltetési jogának megszűnése esetén a szállító-, és az elosztóvezeték, valamint a tároló működtetését, illetve az engedélyben meghatározott tevékenységek végzését folyamatosan fenn kell tartani. *
(6) A Hivatal a földgázipari tevékenység folyamatos végzésére más engedélyest is kijelölhet, ha az együttműködő földgázrendszer folyamatos és biztonságos működése vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli. *
(6a) * A Tszt. szerinti engedélyes, mint felhasználó ellátására történő (6) bekezdés szerinti kényszerkijelölés egy alkalommal 90 napra történhet. A kijelölt földgázkereskedő köteles biztosítani a földgázforrást a felhasználó részére. A kijelölt földgázkereskedő a kijelölés időtartamára a gázátadó állomási és az elosztóvezetéki kiadási pont lekötött kapacitását másodlagos kapacitáskereskedelem formájában veszi át a lekötött kapacitással rendelkező rendszerhasználótól. *
(7) * A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, vagy ha a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló és az LNG-létesítmény tulajdonosa nem az engedélyes, akkor a földgázrendszer tulajdonosát kötelezheti arra, hogy a *
a) felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő folyamatos ellátásához, valamint
b) * folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, földgázelosztáshoz, földgáztároláshoz, LNG-létesítmény üzemeltetéséhez és a telephelyi szolgáltatáshoz
szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a rendszerüzemeltetői és kereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére. A Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét.
119/A. § * (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 119. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(2) Ha a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánó a 123. §-ban meghatározott vagy a Hivatal által előírt kötelezettségét nem vagy nem határidőben teljesíti, vele szemben a Hivatal a 119. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.
(3) * A Hivatal elrendelheti a szállítási rendszerüzemeltető valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 128. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt rendszerüzemeltetőre, ha
a) a szállítási rendszerüzemeltető tartósan nem tesz eleget a 119. § (1) bekezdése szerinti jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
b) a 119. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint
c) * a 119. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.
(4) A (3) bekezdés szerinti kijelölés esetén a Hivatal kötelezi a szállítóvezeték tulajdonosát a 119. § (7) bekezdésben és a 121/I. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a kijelölt rendszerüzemeltetőt a határozat szerinti feladatok ellátására.
120. § * (1) A földgázipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre az Sztv. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartásokat vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárja az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat külön-külön, önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Sztv. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.
(4) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályokban az eszközök, a források, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztásának, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait megállapítani.
(5) Ha az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a Sztv. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.
(6) A földgázipari vállalkozás köteles a beszámoló Sztv. szerinti könyvvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.
(7) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint arról, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják-e a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(8) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a (3) bekezdés szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Sztv. előírásaival, valamint a földgázipari vállalkozás – a (2) bekezdésben foglaltak, illetve az e törvény végrehajtási rendelete alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították össze.
(9) * Az integrált földgázipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységenként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell a Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.
120/A. § * (1) * A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás rendszerüzemeltető tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Ptk. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás keretében végzett földgázszállítás és rendszerirányítás, földgázelosztás, LNG-létesítmény-üzemeltetés vagy földgáztárolás esetén biztosítani kell a földgázszállítás, a földgázelosztás, az LNG-létesítmény-üzemeltetés és a földgáztárolás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem földgázszállítással, földgázelosztással, LNG-létesítmény-üzemeltetéssel vagy földgáztárolással kapcsolatos tevékenységektől.
(3) A (2) bekezdés szerinti függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) a rendszerüzemeltető e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat,
b) a rendszerüzemeltető – a szervezett földgázpiaci engedélyest és a szállítási rendszerüzemeltetőt kivéve – nem szerezhet részesedést a saját tevékenységétől eltérő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytató más engedélyesben,
c) * a rendszerüzemeltetőnek a vezető tisztségviselője, a cégvezetője, a vezető állású munkavállalója, a felügyelőbizottságának – földgázelosztó és az LNG-létesítmény üzemeltető engedélyes esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egysége vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a működést befolyásoló független döntéshozatal, valamint annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen,
d) * a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek – kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik – nem lehet társasági részesedése a rendszerüzemeltetőt kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, továbbá ezen személy nem lehet integrált földgázipari vállalkozás
da) * kereskedelmi engedélyesének és földgáztermelőjének vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője, valamint ügydöntő felügyelőbizottságának és felügyelőbizottságának a tagja, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
db) * kereskedelmi engedélyes és földgáztermelő felett közvetlen irányítást gyakorló személyének vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, a gazdasági társaság földgáztermelés és -ellátás napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője, valamint ügydöntő felügyelőbizottságának és felügyelőbizottságának a tagja, továbbá nem létesíthet azzal olyan munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amely alapján földgáztermelés és -ellátás napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős tevékenységet végez, továbbá
dc) olyan szervezetének tagja, amely a földgáztermelés és -ellátás napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős tevékenységet végez,
e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált földgázipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni,
f) * a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – földgázelosztó és földgáztároló engedélyes esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet, valamint a XV. fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, amely nem érinti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 228. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett földgázpiaci engedélyes és a földgázszállító között nem kell alkalmazni, ha a szállítási rendszerüzemeltető e szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.
(5) A rendszerüzemeltető által harmadik személyektől igénybevett, e törvény szerinti nem engedélyköteles tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) és kiszervezés esetén a rendszerüzemeltető úgy felel a jogszabályokban, hatósági határozatban és a működési engedélyben meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezte volna.
121. § * (1) A 120/A. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 120/A. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) * a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás nem földgázelosztói, LNG-létesítmény-üzemeltetői vagy földgáztárolói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,
b) * e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztóvezetékek, LNG-létesítményi és földgáztárolói berendezések létesítésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. E rendelkezés nem akadályozza a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes anyavállalatát abban, hogy jóváhagyja a leányvállalat éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztóvezeték létesítésével, karbantartásával vagy felújításával összefüggésben a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,
c) a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt,
d) * a földgázelosztónak, az LNG-létesítmény üzemeltetőnek és a földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, tárgyi és műszaki eszközökkel,
e) a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes kommunikációjában, és – márkajelzés alkalmazása esetén – márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáz-kereskedelmi engedéllyel rendelkező tagjától,
f) a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és hiányosságokról a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes évente megfelelési jelentést készít.
(2) A 121. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.
(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az engedélyes által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az engedélyes és kapcsolat vállalkozásai valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően mindenki számára hozzáférhetően nyilvánosságra kell hozni.
(4) A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 121 /C. § (4) bekezdés a) pontjának, valamint a 121/D. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
121/A. § * A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok nem alkalmazandók azon földgázelosztók esetében, amelyek az általuk üzemeltetett elosztóvezetéken 100000-nél kevesebb rácsatlakozott felhasználót látnak el.
121/B. § * (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermeléssel vagy földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben. A szállítási rendszerüzemeltető nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermeléssel vagy földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető köteles felügyelőbizottságot létrehozni. A felügyelőbizottság a Ptk. szerinti jogkörein túlmenően dönt
a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,
b) a 121/C. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben,
c) a 121/G. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.
(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell a szállítási rendszerüzemeltető éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, valamint a társaság eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.
(4) Nem tartozhatnak a felügyelő testület hatáskörébe a szállítási rendszerüzemeltető mindennapi működésével, a szállítóvezetékek mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.
(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 121/C. § (2)–(3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 121/D. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 121/C. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.
(6) * A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Ptk. 3:124. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Ptk.-ban előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak az 1/9-ede, de legalább egy fő a munkavállalók képviselője.
121/C. § * (1) * Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről, meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint munkaviszonya megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.
(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag akkor válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel
a) a jelölt személy szakmai függetlenségével, vagy
b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival kapcsolatban.
(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet a tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 119. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást biztosító személy és a felügyelő testület tagja jogorvoslati jogosultságait.
(4) Az operatív irányítást ellátó személyek
a) * többsége a munkaviszonya létesítését megelőző 3 évben nem állhatott munkaviszonyban, vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel,
b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás operatív irányítását ellátó személye.
(5) Ha a szállítási rendszerüzemeltetőnél az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre a (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
(6) * Az operatív irányítását ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követő 4 évig nem állhat munkaviszonyban vagy más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, a szállítóvezeték üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdés, továbbá a 121/D. § (1)–(2) bekezdések rendelkezéseit.
121/D. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban, továbbá közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem földgázszállítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzügyi juttatásban.
(3) Tilos a munkaerő-kölcsönzés a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás között.
121 /E. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált vállalkozástól. A szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás számára, ha e szolgáltatás hátrányos megkülönbözetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető és nem korlátozza a versenyt a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem terén.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz a szállítási rendszerüzemeltető nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja a megállapodást, ha a szállítási rendszerüzemeltető igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében és a székhelyén, valamint a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól.
(6) * A szállítási rendszerüzemeltető nem köthet szerződést a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai egyedi alkalmazások, az informatikai szolgáltatások, továbbá az egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó informatikai támogatási szolgáltatások, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással informatikai eszközt, rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.
121/F. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni
a) a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól függetlenül,
b) a hitel-, valamint kölcsönfeltételekről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.
(2) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a 10 éves hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó versenymagatartását.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a szállítási rendszerüzemeltető e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.
(4) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles a szállítási rendszerüzemeltető kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeni beruházások megvalósításához, illetve a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Ezen kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől a szállítási rendszerüzemeltető hátrányára nem térhet el. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(5) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely a szállítási rendszerüzemeltetőt akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg a szállítási rendszerüzemeltetőtől, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól engedélyt kérjen.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenységek igénybevételéről és a kiszervezésről.
121/G. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A szállítási rendszerüzemeltetőnél a megfelelési program végrehajtását – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kijelölt független megfelelési ellenőr ellenőrzi.
(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek, megbízatása vagy alkalmazása időtartama meghatározásához, valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A szállítási rendszerüzemeltetőnek biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét, és a feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.
(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 121 /C. § (3)–(7) és a 121/D. § (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.
(5) * A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül beléphet a szállítási rendszerüzemeltető irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz.
(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz. A jóváhagyást követően a szállítási rendszerüzemeltető a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.
(7) A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
121/H. § * (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás bármikor jogosult a szállítási rendszerüzemeltető teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött szállítási rendszerüzemeltetőnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) a szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a szállítóvezeték és a földgázszállítási tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával;
b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték felett valamint,
bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
c) ugyanazon személy nem jogosult a szállítási rendszerüzemeltetőben felügyelőbizottsági tag, vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől földgáztermelő vagy földgázkereskedő, másfelől szállítási rendszerüzemeltető vagy szállítási rendszerüzemeltetőben részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és
e) a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot a szállítási rendszerüzemeltető felett.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt különösen a következőket kell érteni:
a) bármely szavazati jog gyakorlása;
b) a felügyelőbizottság tagja, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
c) * a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában
a) * a földgáztermelőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti termelőre,
b) a földgázkereskedőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti kereskedelmi engedélyesre,
c) a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti átviteli rendszerirányítóra,
d) a szállítóvezetékre vonatkozó rendelkezések pedig a VET.-ben meghatározott átviteli hálózatra
megfelelően alkalmazandók. Az a)–c) pontokat a vállalkozás felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.
(4) * Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték, másrészt a földgáztermelő vagy a földgázkereskedő felett az irányítást Magyarország nevében törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.
(5) Azokat az üzleti titkokat, amelyekről a korábban vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás részét képező szállítási rendszerüzemeltetőnek tudomása volt, a szállítási rendszerüzemeltető nem hozhatja a földgáztermelő vagy földgázkereskedő tudomására, továbbá az ilyen szállítási rendszerüzemeltető által alkalmazott a 121/C. § (6)–(7) bekezdése szerinti személyeket munkaviszonyra irányuló jogviszonyuk alatt és jogviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyra irányuló jogviszonyban álló egyéb személyeket 1 évig a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem alkalmazhatja.
(6) * Ha a Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal eljárást lezáró határozatának véglegessé válását követően a 121/B–121/G. § és 119/A. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
121/I. § * (1) A 119/A. § (3) bekezdés alkalmazása vagy az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a Hivatal által kijelölésre kerülő független rendszerüzemeltetőnek – az átruházott feladatok jellegétől függően – az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) teljesítenie kell a 121/H. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket,
b) rendelkeznie kell az átruházott feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, pénzügyi és humán erőforrásokkal,
c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervnek, és
d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek a szállítóvezeték tulajdonosa számára is nyújtanak, valamint
e) * igazolnia kell, hogy eleget tesz a szállítási rendszerüzemeltető 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kötelezettségeinek.
(2) A szállítóvezeték tulajdonosa köteles
a) a független rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,
b) finanszírozni a független rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár a független rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,
c) fedezetet biztosítani a szállítóvezetéki vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a független rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket, és
d) biztosítékot nyújtani a szállítóvezeték fejlesztése finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár a független rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, továbbá
e) a tulajdonában lévő szállítóvezetéket és a szállítási tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt a független rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat a szállítóvezeték tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.
(4) A szállítóvezeték tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 81. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 74. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.
(5) * A vertikálisan integrált vállalkozás részét képező szállítóvezeték tulajdonosának és földgáztároló engedélyesének legalább társasági formájukban, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontjából függetlennek kell lennie a rendszerüzemeltetéshez nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől, legalább a következők szerint:
a) * a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy nem vehetnek részt az integrált földgázipari vállalkozás azon szervezetében, amely földgáztermelői vagy földgáz-kereskedelmi tevékenység napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős,
b) a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és
c) a földgáztároló engedélyesnek tényleges, a vertikálisan integrált vállalkozástól független döntéshozatali jogköre van a földgáztároló üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket illetően. Ez nem zárja ki olyan megfelelő koordinációs mechanizmusok létét, amelyek az anyavállalat gazdasági és irányítási felügyeleti jogait biztosítják a leányvállalat befektetett eszközei megtérülésének védelme érdekében,
d) a vertikálisan integrált vállalkozás nem adhat a napi üzemvitellel és a földgáztároló létesítmények építésével, illetve felújításával kapcsolatos egyedi döntésekkel kapcsolatos utasításokat, ha azok nem haladják meg a jóváhagyott pénzügyi tervben vagy bármely, azzal egyenértékű eszközben megszabott kereteket, és
e) a szállítóvezeték tulajdonosának és a földgáztároló engedélyesnek megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 121. § (1) bekezdés e) pontja és a 121. § (2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az (5) bekezdés c) pontja alapján a vertikálisan integrált vállalkozás jóváhagyhatja a földgáztároló engedélyes éves pénzügyi tervét vagy bármely, ezzel egyenértékű eszközt, és általános korlátokat szabhat a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan.
(7) * Ha a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a független rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően a 121/B. §–121/G. § nem alkalmazható.
122. § (1) * Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.
(2) * A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.
(3) * A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását
a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,
c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő, valamint
d) a telephelyi szolgáltató
esetében.
(4) * A rendszerüzemeltetői, az egyetemes szolgáltatói, és a szervezett földgázpiaci engedélyesek esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis. E bekezdésben meghatározott engedélyesekre a Ptk. 3:62. §-a nem alkalmazható.
123. § * (1) * A befolyásszerző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely engedélyesben a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához köteles a Hivatal előzetes hozzájárulását kérni.
(2) * A befolyásszerzőnek engedélyes nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy annak engedélyes társaságában – az adott közvetlen befolyásszerzéssel összefüggésben – közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya
a) az öt, tíz, tizenöt, húsz százalékot elérte vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie,
b) a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékot elérő vagy meghaladó, illetve a száz százalékot elérő befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulásról szóló döntését kell kérnie,
c) – a Hivatal b) pont szerinti előzetes hozzájárulásáról szóló döntését követően – a negyven, negyvenöt, illetve nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot elérte vagy meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie.
(3) * A Hivatal előzetes jóváhagyásáról vagy tudomásulvételről szóló döntését követően nem kell a Hivatal újabb előzetes hozzájárulásról vagy tudomásulvételről szóló döntését kérni mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri az (1) vagy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti következő befolyásszerzési mértéket.
(3a) * Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést
a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyesében,
b) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedőben,
c) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesben, és
d) a telephelyi szolgáltatóban
történő befolyásszerzés esetében.
(3b) * A (3a) bekezdés szerinti befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a befolyásszerzés tényéről a Hivatalt, kivéve, ha az (3a) bekezdés szerinti engedélyes olyan más, a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a Vet. vagy e törvény szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges.
(4) *
(5) * A Hivatal hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet létrejöttéhez, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(6) * A Hivatal az (1), a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást vagy tudomásulvételt megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha ezen jogügyletek végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, LNG-létesítmény-üzemeltetési, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 114. § (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti követelményeknek, vagy ha a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügylet végrehajtása a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértését eredményezi.
(6a) * A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban megállapítja, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(7) * Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájáruló döntés hiányában a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tudomásulvételt kimondó döntés hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, és a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájárulását, illetve tudomásul vételét igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.
(7a) * Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.
(7b) * Cégjogi esemény esetén a (7a) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.
(7c) * A 122–123. §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.
(8) * A Hivatalhoz – a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolásával – be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.
124. § (1) * A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).
(2) A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely azt eredményezi, hogy a működési engedélyben meghatározott alaptevékenységek végzése, vagy a karbantartás és az üzemzavar elhárítás irányítása, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálat kikerül az engedélyes saját szervezetéből.
(2a) * A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá továbbá olyan ügyletet sem, amely azt eredményezi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a 4. § szerinti követelményeknek.
(3) * Kiszervezés esetén a kiszervezést végző engedélyes úgy felel jogszabályokban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.
(3a) * Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni.
(4) * Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyását a kiszervezés és az alapvető eszközökkel és vagyon értékű jogokkal való rendelkezés, a földgázkereskedő – kivéve az egyetemes szolgáltatót – az egyablakos kiszolgálása nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, valamint a telephelyi szolgáltató esetében. *
(5) * A Hivatal a kiszervezéshez és az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha a kiszervezés végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, LNG-létesítmény-üzemeltetési, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, továbbá a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.
124/A. § * (1) A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg
a) az e törvény szerinti földgáztároló, valamint az Fbkt. szerinti biztonsági földgáztároló (a továbbiakban együttesen: földgáztároló),
b) az a) pontban meghatározott földgáztárolóval egységet alkotó ingatlan, az a) pontban meghatározott földgáztároló használatához szükséges ingatlan és az a) pontban meghatározott földgáztárolóhoz a földfelszínen kapcsolódó létesítmény vagy felépítmény (a továbbiakban: ingatlan),
c) az e törvény szerinti földgáztároló engedélyesben, valamint az Fbkt. szerinti biztonsági földgáztároló engedélyesben lévő közvetlen tulajdoni részesedés (a továbbiakban: tulajdoni részesedés)
bármilyen módon való elidegenítése vagy átruházása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási jog megelőzi a más jogszabályokon alapuló vagy szerződésben biztosított elővásárlási jogot.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti elővásárlási jog attól függetlenül fennáll, hogy a földgáztárolót, a földgáztárolóval egységet alkotó ingatlant, a földgáztároló használatához szükséges ingatlant és a földgáztárolóhoz kapcsolódó létesítményt vagy felépítményt együttesen vagy önállóan idegenítik el vagy ruházzák át.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott földgáztárolóra, ingatlanra vagy tulajdoni részesedésre vonatkozó vételi ajánlatot a földgáztároló, ingatlan vagy tulajdoni részesedés tulajdonosának kell a vételi ajánlat kézhezvételét követő 3 napon belül közölnie az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel. A vételi ajánlatot a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogosult elfogadni a vételi ajánlat vele történt közlésétől számított 120 naptári napon belül. A vételi ajánlatban szereplő fizetési határidők az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter elfogadó nyilatkozatának a földgáztároló, ingatlan vagy tulajdoni részesedés tulajdonosa által történt igazolt kézhezvételétől számítandók.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott földgáztároló, ingatlan vagy tulajdoni részesedés kizárólag adásvétel vagy csere jogcímén ruházható át vagy idegeníthető el. Az apportálásra az adásvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott földgáztároló vagy ingatlan cseréjére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a földgáztárolót, vagy ingatlant megszerző személy maga is földgáztároló engedélyes. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tulajdoni részesedés cseréjére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a tulajdoni részesedést megszerző személy maga is földgáztároló engedélyesben közvetlen tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott földgáztárolót, ingatlant vagy tulajdoni részesedést a Hivatal előzetes jóváhagyásával lehet biztosítékul adni, fedezetként lekötni, megterhelni, különösen arra zálogjogot, vételi jogot alapítani, vagy a földgáztárolóhoz, ingatlanhoz, felépítményhez vagy tulajdoni részesedéshez kapcsolódó jogosultságokat más számára – akár időlegesen – átengedni, illetve ezen jogosultságok fennállását vagy gyakorlását bármely módon korlátozó megállapodást kötni.
(7) Az e §-ban foglaltakkal ellentétes vagy az e §-ban foglaltak megkerülésére irányuló szerződés, megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis.
(2) Ha a biztonsági földgáztároló idegen ingatlanon fekszik, a Magyar Államot átjárási, vezetékfektetési és berendezés elhelyezési szolgalmi jog, valamint korlátozás nélküli használati jog illeti meg az idegen ingatlanon azzal, hogy az abból származó jogok gyakorlása – a földgáztároló működtetéséhez indokolt mértékben – a biztonsági földgáztárolói engedélyest is megilleti. A biztonsági földgáztárolói engedélyes viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.
125. § (1) *
(1a) * A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint – megfelelési program végrehajtásának lezárultáig – kezeli az engedélyesnél munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adatokat.
(1b) * A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli a védendő fogyasztó azonosításához szükséges, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat a földgázelosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más földgázelosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat a földgázelosztó, valamint a földgázkereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli
(1c) * Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának az e törvény 115/A. § szerinti kezdeményezése esetén az e törvény 115/B. § (1) bekezdése szerinti visszavonó és a kijelölő határozat kézhezvételének napjától a 115/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, földgázellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó azonosításához és földgázellátása biztosításához szükséges – az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított – személyes adatokat.
(1d) * A földgázkereskedő a kapacitáslekötési jog visszaszármaztatásának elősegítése érdekében a felhasználó lejárt számlatartozásával kapcsolatos adatokat, így a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, a lejárt tartozással érintett számla sorszámát és esedékességét, valamint a lejárt esedékességű tartozás összegét a felhasználási hely tulajdonosának, annak kérése esetén – a felhasználási hely tulajdonosának átadott kapacitáslekötési joga védelme céljából – átadja. A földgázkereskedő a felhasználási hely tulajdonosának e bekezdés teljesítéséhez szükséges adatait kezelheti a felhasználó díjtartozása teljes körű megfizetésének megtörténtéig.
(2) * Az engedélyes a felhasználóval fennálló engedélyköteles vagy más tevékenységéhez kapcsolódó jogviszonyai tekintetében – a felhasználó adatainak megadásától számított 60 napon belül – gondoskodik a felhasználó által részére megadott természetes személyazonosító adatoknak és lakcím adatoknak a nyilvántartásába vett, felhasználóra vonatkozó adatokkal való összevetéséről, és eltérés esetén elvégzi azoknak a felhasználó által megadott adatok szerinti tartalommal történő helyesbítését, kiegészítését.
(3)–(5) *
(6) * Az engedélyesek és a földgáztermelő kötelesek biztosítani, hogy a tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok megőrzése, kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen:
a) a jogszabályokban, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt előírásoknak,
b) a külön jogszabályokban meghatározott, az engedélyes földgázipari vállalkozás tulajdonosainak jogaira vonatkozó rendelkezéseknek,
c) * az azonos típusú működési engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és felhasználókkal szemben az egyenlő bánásmód, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől való tartózkodás követelményének.
(7) A rendszerüzemeltetők és a telephelyi szolgáltatók nem élhetnek vissza azokkal az üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak, és kötelesek továbbá mindazon üzleti titoknak nem minősülő információkat az összes érdekelt rendelkezésére bocsátani, amelyeket bármelyik érdekelt részére eljuttattak.
(8) * A rendszerhasználók és a rendszerüzemeltetők kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegű, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatforgalomban résztvevők kötelesek biztosítani az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.
(9) * A szállítási rendszerüzemeltető köteles a rendszerüzemeltetőknek, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó felhasználóknak és a földgáztermelőnek a földgázszállítási alapszolgáltatás keretében a szállított földgáz minőségére vonatkozó napi elszámolási adatot szolgáltatni.
(10) * A rendszerüzemeltetők kötelesek más rendszerüzemeltetők, a rendszerhasználók, valamint a Hivatal, továbbá a miniszter számára külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat szolgáltatni.
(11) * Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletszabályokat külön jogszabály, és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(12) * A szállítási rendszerirányító tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a feladata ellátásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(13) A rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.
(14) * A rendszerüzemeltető az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.
(15) Az engedélyesek külön jogszabályban meghatározott informatikai rendszert működtetnek az együttműködés biztosítása érdekében.
(16) * A Hivatal köteles a miniszter számára külön jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatni.
(17) * A vezetékes PB-gáz szolgáltató köteles a Hivatal, továbbá a miniszter számára jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatni.
(18) * A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.
125/A. § * (1) * A szállítási rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető és a földgáztárolói engedélyes, valamint a szállítási rendszer tulajdonosa nem oszthat meg üzleti szempontból érzékeny információt az integrált vállalkozás többi részével, kivéve ha ez egy üzleti tranzakció végrehajtása érdekében szükséges.
(2) * A szállítási rendszerüzemeltető, az LNG-létesítmény üzemeltető és a földgáztárolói engedélyes a kapcsolt vállalkozások földgáz-értékesítései vagy vásárlásai során semmilyen módon nem élhetnek vissza a hálózati hozzáférés biztosítása, vagy az arról való tárgyalás során harmadik féltől szerzett, üzleti szempontból érzékeny információval. A tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez szükséges információkat közzé kell tenni. Ez a kötelezettség nem sértheti az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.
(3) A megfelelési programban olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek biztosítják a 125. § (14) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésekben előírtak teljesülését, valamint a megkülönböztető magatartás kizárását.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztermelő és a földgázkereskedő köteles a Hivatal és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.
125/B. § *
125/C. § * (1) A rendszerüzemeltető az együttműködő földgázrendszer tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő elemeiről és berendezéseiről köteles naprakész nyilvántartást vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendszerüzemeltető az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.
126. § A Hivatal feladata különösen:
a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások és a földgázpiac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,
b) a hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny előmozdítása,
c) a hatékonysági követelmények, a rendszerszinten értékelt műszaki-gazdasági optimum, és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d) az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
e) * az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,
f) a nyilvánosság tájékoztatása,
g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme,
h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés és a versenykorlátozás megakadályozása, a piaci résztvevők tevékenységének és a rendszerhasználati díjak, valamint az egyetemes szolgáltatás és a végső menedékes szolgáltatás árképzési módjának szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően,
i) * a felhasználói érdekek védelmének elősegítése a saját nemzeti piac hatékony működése révén,
j) * a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
k) * a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
l) * versenyképes, biztonságos és fenntartható belső földgázpiac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése az Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
m) * annak elősegítése, hogy az szállítási rendszerüzemeltető és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak az együttműködő földgázrendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére,
n) * a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgáló e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatok ellátása,
o) * a hidrogénnek a földgáz-infrastruktúrába történő betáplálásával kapcsolatos földgáz-oldali fejlesztések támogatása,
p) * a földgáz-infrastruktúrát a tiszta hidrogén szállítására alkalmassá tevő eljárások, fejlesztések támogatása,
q) * a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3a. cikkében foglaltak szerint a tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsítása, beleértve a valamely szállításirendszer-üzemeltető irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőket is,
r) * a föld alatti gáztárolók folyamatos üzemeltetése érdekében szükséges intézkedések biztosítása,
s) * az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6a. cikk (7) bekezdésében foglaltak szerint a feltöltési ütemterv tervezetének elkészítése és benyújtása az Európai Bizottságnak.
127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében
a) * kiadja, – jogszabályban meghatározott esetekben – egységes szerkezetbe foglalva módosítja, vagy visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, regisztrációs dokumentumokat, előzetesen hozzájárul a célvezetékek létesítéséhez;
b) * jóváhagyja, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, a kereskedési platform szabályzatát, az egyensúlyozó platform szabályzatát, a kapacitáslekötési platform szabályzatát, a belső kiválasztási szabályzatot, és a szervezett földgázpiaci szabályzatot, azok módosításait, valamint a jóváhagyását feltételhez kötheti;
c) * jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez köti vagy megtagadja, a 113. § (1a) bekezdése alapján kérelemre mentesít az üzletszabályzat készítés kötelezettsége alól, továbbá a 113. § (3) bekezdésében foglalt esetben az üzletszabályzatot hivatalból módosítja;
d) * jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, az LNG-létesítmény üzemeltető, illetve a földgáztároló engedélyes által benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését és megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését;
e) * ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 715/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, a kereskedési platform szabályzatban, a kapacitáslekötési platform szabályzatban, a szervezett földgázpiaci szabályzatban, üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, továbbá a 128. § szerinti eljárásban ellenőrzi a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését;
f) * piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat, jóváhagyja a szerződéseket;
g) ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket;
gy) * rendeletben határozza meg a rendszerhasználati, a csatlakozási és a külön díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, a csatlakozási, a külön díjak és a rendszerhasználati díjak elemeit, a csatlakozási, a rendszerhasználati és a külön díjak fizetésére kötelezettek körét, a csatlakozási, a rendszerhasználati és a külön díjak alkalmazásának szabályait, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díj szabályozás kereteit, valamint alkalmazásának feltételeit;
h) * javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye vagy szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások körére, díjaira és a díjak alkalmazásának szabályaira;
i) * ellenőrzi a rendszerhasználati dijakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített mennyiségekre, a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó előírások teljesülését, és a tárgyalásos tárolói hozzáférés alkalmazására vonatkozó előírások betartását, ellenőrzi továbbá az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátására termelt hazai földgáz árképzésére vonatkozó szabályok betartását, valamint előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat;
í) a külön jogszabályban az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakkal együtt kihirdetett számítási módszer szerint meghatározza a földgázelosztóknak a 105. § (4) bekezdés alapján teljesítendő kiegyenlítő fizetések összegét;
í) * dönt a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás, valamint a 119/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a kijelölt rendszerüzemeltető és a szállítóhálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében;
j) a 85. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben dönt az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, továbbá dönt a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről;
k) * rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 81. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez szükséges adatbázist,
kb) ellenőrzi – a szállítási rendszerirányító által beterjesztett – a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját,
kc) folyamatosan figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását,
kd) * a földgázelosztó, az LNG-létesítmény üzemeltető, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni,
ke) a 83/A. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles pályázatot kiírni;
l) az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a rendszerüzemeltetők vonatkozásában az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
ly) * elvégzi az engedélyes működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesekkel szembeni elvárás, valamint a földgázellátás jellemzőinek felmérését;
m) dönt a rendszerüzemeltetővel, illetve a telephelyi engedélyessel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében; ellenőrzi a felhasználói igények kielégítését és a felhasználók által a hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását;
n) * dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok – ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok – ügyében, kivéve a 64. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat;
ny) * ellátja a földgázpiacot érintően az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat, illetve ezzel összefüggésben ellenőrzési-, nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást végez;
o) a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében folyamatosan ellenőrzi
oa) * a földgázvezetékek, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók kapacitását, a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait, a tárolt földgáz mennyiségeket, és a szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit, gázforrásait,
ob) az együttműködő földgázrendszer kapacitásában beálló változásokat,
oc) a földgázkereskedő gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét, a gazdasági ellehetetlenülés időbeni ismerete céljából,
od) az engedélyesek szolgáltatási színvonalát, üzemszünet mutatóit;
p) * e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozást érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;
q) * eleget tesz a jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének;
r) * a szállítási rendszerirányító javaslatának figyelembevételével jóváhagyja az országos szintű egységes korlátozási besorolás rendszertervét, jóváhagyja az országos szintű egységes korlátozási besorolás informatikai rendszerének üzembe helyezését és működtetését, továbbá dönt a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló kormányrendelet szerinti 2. kivételbe sorolható nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű felhasználói teljesítmények igazolásáról;
s) * jogosult jogszabályban meghatározott módon:
sa) az engedélyes társaság, a regisztrációköteles tevékenységet végző, a mintaprojektet végző társaság, valamint a hazai termelésű földgázt termelő irataiba betekinteni – ideértve az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti üzleti titkot, valamint egyéb törvény által védett titkot tartalmazó iratokat is –,
sb) a tevékenységekre vonatkozó iratokról – ideértve az sa) pont szerinti iratokat is – másolatot, kivonatot készíteni vagy készíttetni,
sc) feladatai ellátásához az engedélyes társaságtól, a regisztrációköteles tevékenységet végzőtől, a mintaprojektet végző társaságtól, valamint a hazai termelésű földgázt termelőtől eseti és rendszeres információkat kérni,
sd) állami vagy közfeladata ellátása során a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételek szerint a minősített adat felhasználására, minősített adatot tartalmazó iratba való betekintésre, másolat, kivonat készítésére vagy készíttetésére, valamint
se) ellenőrzési feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben a földgázipari tevékenységet folytató társaságok tényleges tulajdonosi hátterét megismerni, ezzel kapcsolatban eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni;
sz) * jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki;
t) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
u) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras termék és szolgáltatás vonatkozásában;
v) *
w) * az Fbkt.-ben meghatározott módon kezdeményezi a miniszternél a földgáz biztonsági készlet felhasználását;
x) * e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazást is, valamint a megbízatása megszüntetését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetése során a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos kétség esetén, ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának idő előtti megszüntetésére a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával került-e sor, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén;
y) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatosan egyeztet és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
z) * a határkeresztező gázvezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan;
zs) *
127/A. § * A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében, a 127. § szerinti feladatai mellett
a) figyelemmel kíséri az átláthatóság szintjét, beleértve a nagykereskedelmi árak átláthatóságát,
b) a versenyhatóság eljárási hatáskörének tiszteletben tartásával vizsgálja a megszakítható ellátási szerződések, illetve a hosszú távú szerződések közösségi jognak való megfelelését és az Európai Unió politikáival való összhangját,
c) * éves jelentést készít az ACER és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.
127/B. § * A Hivatal az ellátás biztonságának megőrzésével és növelésével, a felhasználók érdekeinek védelmével, valamint a hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny előmozdításával kapcsolatos feladatai körében az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatai, továbbá a hidrogénnek a földgáz-infrastruktúrába történő betáplálásával kapcsolatos földgáz-oldali fejlesztésekkel kapcsolatos feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtet.
127/C. § *
128. § * (1) A Hivatal ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a szétválasztási követelményeknek.
A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le
a) a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
b) a szállítási rendszerüzemeltető (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
c) ha a Hivatal a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezetékek tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási követelmények megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási követelmények megsértését,
d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kérelmére, vagy
e) ha a 119/A. § (3) bekezdése alapján független rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.
(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során tanúsítja a szétválasztási követelményeknek való megfelelést, ha a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kérelmezője, a szállítási rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy megfelel az e törvény 121/B.–121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó rendelkezéseknek. Ha a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy nem felel meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, szállítási rendszerüzemeltető esetén a 119. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, illetve a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki független rendszerüzemeltetővé.
(3) * A Hivatal a szétválasztási követelményeknek való megfelelés tárgyában a 129. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálatát tehetik szükségessé.
(5) Ha a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 121/I. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította és független rendszerüzemeltetőt jelölt ki, azt követően a független rendszerüzemeltető 121/B.–121/G. §-ban foglalt szétválasztási követelményeknek való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
128/A. § * (1) A Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le
a) a szállítási rendszerüzemeltető (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján vagy
c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot
a) amennyiben olyan szállítási rendszerüzemeltető vagy szállítóvezeték-tulajdonos kéri a 128. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, és
b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során megtagadja a tanúsítást, ha az irányítást szerző nem bizonyította, hogy
a) a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e törvény 121/B.–121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó rendelkezéseknek, és
b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságát – beleértve az Európai Unió földgázellátásának biztonságát –, melynek vizsgálatakor a Hivatal
ba) az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,
bb) a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és
bc) az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket veszi figyelembe.
(5) A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 129. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy
a) a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a földgáz energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/73/EK irányelv) 9. cikkében foglalt követelményeknek, és
b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió földgázellátásának biztonságát.
(6) * Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül – az ACER vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül – nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát, azzal, hogy a Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállamának földgázellátásának biztonságát. Ez utóbbi esetben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.
129. § * (1) * A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,085%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,085%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
(1a) * Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:
a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és
b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.
(1b) * Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.
(2) Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő
a) a 82. § (5) bekezdése szerinti eljárásban négy hónap,
b) a 128. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint a 128/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásokban négy hónap,
c) a 128/A. § (6) bekezdése szerinti eljárásban két hónap,
d) az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásban 55 nap,
e) a III/A. Fejezetben szabályozott eljárásokban 15 hónap,
f) * a jelentős piaci erő eljárásban 8 hónap,
g) * az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap.
(3) *
(4) A 127. § b), c), l) és ly) pontjában közvetlenül érintett az engedélyes.
(2) A közigazgatási perben a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének nincs helye, ha a Hivatal határozata
a) végső menedékes kijelölési eljárásában az engedélyes jogait korlátozza, vagy annak engedélyét visszavonja, továbbá, ha végső menedékest jelöl ki,
b) más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait, kötelezettségeit korlátozza,
c) * referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, rendszerhasználati díjakat, rendszerüzemeltetők által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat állapít meg.
(2a) * A Hivatal e törvényben meghatározott hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.
(3) * Az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásokban hozott döntés kivételével, a Hivatal véglegessé vált határozatát – a személyes és védett adattartalom olvashatatlanná tétele mellett – a honlapján közzéteszi.
129/B. § * (1) A rendszerhasználati díjak, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjainak és a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárásokban közvetlenül érintett kizárólag az érintett rendszerüzemeltető.
(2) * A rendszerhasználati díjakat megalapozó referenciaár-módszertan, valamint a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok megállapítására irányuló eljárásokban a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos konzultációra jogosult személyek is közvetlenül érintettek.
(3) * A Hivatalnak a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozata elleni közigazgatási per a határozat közlésétől számított 15 napon belül indítható.
(4) A bíróság a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben soron kívül, de legkésőbb 6 hónapon belül dönt.
(5) * Ha a bíróság a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti referenciaár-módszertan, szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, vagy díjak nem alkalmazandóak.
(6) A (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.
(7) * Összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén, ha a Hivatal a földgázelosztási díjat, az elosztási átszállítási díjat, a földgáztárolási díjat, a földgázelosztói vagy a földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy a földgázelosztói csatlakozási díjat megállapító határozatot nem adja ki a 104/B. § (4) bekezdésében, a 106. § (3) bekezdésében, valamint a 108. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben, akkor a tárgyidőszakot közvetlenül megelőzően alkalmazott földgázelosztási díjat, elosztási átszállítási díjat, földgáztárolási díjat, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy földgázelosztói csatlakozási díjat kell tovább alkalmazni addig, amíg az új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti földgázelosztási díj, elosztási átszállítási díj, földgáztárolási díj, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai vagy a földgázelosztói csatlakozási díj nem alkalmazandó.
130. § * A Hivatal nemzetközi együttműködésére és az Európai Unió szerveivel való kapcsolatára vonatkozóan a VET. 164–165/B. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve alatt a 2009/73/EK irányelv,
b) * az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 714/2009/EK rendelete alatt a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
értendő.
130/A. § * (1) * A miniszter megküldi az Európai Bizottság részére a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött kormányközi megállapodásokat és azok módosítását.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kormányközi megállapodás egyéb, a belső energiapiac működésére vagy az Európai Unió energiaellátásnak biztonságával kapcsolatos dokumentumra hivatkozik, a miniszter – a (3)–(4) bekezdésre is figyelemmel – gondoskodik a dokumentum Európai Bizottság részére történő megküldéséről.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti dokumentumot bizalmassá minősítheti, ha a dokumentum nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintheti az érintett felek tevékenységét. Ebben az esetben a miniszter a dokumentumot – a tagállamok felé továbbítható, bizalmas adatokat nem tartalmazó – összefoglalóval együtt küldi meg az Európai Bizottság részére.
(4) A (3) bekezdés szerinti összefoglaló
a) a dokumentum tárgyát,
b) a dokumentum célját,
c) a dokumentum hatályát,
d) a szerződő feleket,
e) a dokumentum időtartamát, és
f) a főbb elemekre vonatkozó információkat
tartalmazza.
130/B. § * (1) A miniszter a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos kormányközi megállapodásról vagy e tárgykörben kötött kormányközi megállapodás módosításának szándékáról a harmadik országgal vagy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások előtt tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint rendszeres tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyalás előrehaladásáról, és ezzel összhangban gondoskodik a 130/A. § (4) bekezdése szerinti információk megküldéséről.
(2) A tárgyalások lezárását megelőzően a miniszter előzetes véleményezés céljából a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt időtartamra megküldi az Európai Bizottság részére a megállapodás vagy a módosítás tervezetét és azok összes mellékletét, valamint a megállapodásokban hivatkozott egyéb szövegeket a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikkével összhangban.
(3) A miniszter a megkötött vagy a módosított megállapodás ratifikációjakor a megállapodást vagy a módosítást azok valamennyi mellékletével együtt, továbbá az Európai Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti véleményezése során kialakított véleményében foglaltaktól való eltérés esetén az eltérés alapjául szolgáló indokokat megküldi az Európai Bizottság részére.
130/C. § * A miniszter felkérheti az Európai Bizottság képviselőjét a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos tárgyalásokon megfigyelőként történő részvételre.
131. § * A 130/A–130/C. §-ban megállapított kötelezettségek nem vonatkoznak a vállalkozások közötti megállapodásokra.
131/A. § * A Hivatal a határon átnyúló ügyekben történő együttműködés keretében, határkeresztező gázvezeték esetén – amennyiben az Magyarország területén csatlakozik első alkalommal tagállami földgázhálózatra – az érintett külföldi szabályozó hatóságokkal történő konzultációt követően együttműködhet az érintett harmadik ország megfelelő hatóságával.
131/B. § * (1) A 130/A. §–131. §-tól eltérően a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokat érintő kérdésekben határkeresztező gázvezeték üzemeltetéséről szóló kormányközi megállapodás (e § alkalmazásában a továbbiakban: megállapodás) módosítására, meghosszabbítására vagy megkötésére vonatkozó tárgyalás megkezdése előtt öt hónappal – a tárgyalás megkezdésére vonatkozó Európai Bizottság általi felhatalmazás érdekében – a miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot. A tájékoztatás keretében megküldi a vonatkozó dokumentációt a megvitatandó vagy módosítandó rendelkezések, a tárgyalás céljának és a további lényeges információk megjelölésével. A miniszter rendszeres tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyalás előrehaladásáról, és ezzel összhangban gondoskodik a 130/A. § (4) bekezdése szerinti információk megküldéséről.
(2) A megállapodás tekintetében az Európai Bizottságnak a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban kiadott véleményét a miniszter kötelezően figyelembe veszi.
(3) A megállapodás módosítása, meghosszabbítása vagy megkötése előtt a miniszter értesíti az Európai Bizottságot a tárgyalás eredményéről, és megküldi a megállapodás végleges tervezetét az Európai Bizottság általi, a megállapodás megkötésére vonatkozó felhatalmazás érdekében.
(4) A miniszter a megállapodás megkötéséről, hatálybalépéséről és a megállapodást érintő változásról értesíti az Európai Bizottságot.
132. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1. * a Hivatal által kiszabható bírság mértékét, *
2. a panaszok engedélyesek általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat, *
3. az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmi követelményeit, *
4. a szabályzati bizottság létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat, *
5. az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit, *
6. * a rendszerüzemeltetők által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint a szállítási rendszerüzemeltetőnél működő megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
7. * a szétválasztási szabályokra és a számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket,
8. * az engedélyezés, a tanúsítási eljárás, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályait, pénzügyi és gazdasági feltételeit, a kérelem formai és tartalmi követelményeit, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, hivatalból történő módosításának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételeit, a pénzügyi biztosítékok részletes szabályait, valamint az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárás részletes szabályait, *
9. * a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajták, valamint a bányászati tevékenységgel felszínre hozott földgáz, illetve a megújulóhőenergia-közösség együttműködő földgázrendszerhez történő csatlakozásának feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, ezek átvételére és mérésére vonatkozó előírásokat,
10. a telephelyi szolgáltatás részletes szabályait, *
11. a célvezeték létesítése engedélyezésének részletes feltételeit, *
12. * a földgázkereskedő és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, *
13. * az egyetemes szolgáltatás részletes szabályait, ezen belül a szolgáltatási terület és a legkisebb területi egység meghatározására, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban elhelyezett földgázkészlet mértékére és biztosítására, valamint a nagycsaládosokat megillető kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, *
14. * a végső menedékes szolgáltatásra, és a végső menedékes szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokat, a végső menedékes szolgáltatási szabályzatot, továbbá a végső menedékes szolgáltatási szerződésre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint az ellehetetlenült földgázkereskedő tevékenységének felfüggesztésével, az engedélyek visszavonásával kapcsolatos feltételeket és intézkedéseket továbbá az új engedélyes kijelölésének szabályait, *
15. * a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
16. * a kereskedési platform, egyensúlyozó platform és a kapacitáslekötési platform működési feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit,
17. * a szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére, valamint a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
18. * a földgázszállítási tevékenység végzésének részletszabályait,
19. * a földgázelosztási szolgáltatás végzésének részletes szabályait, a földgázelosztási szabályzatot, valamint a szerződésszegésből vagy nemfizetésből eredő kikapcsolás és szüneteltetés eseteit, az elosztóhálózat-használati szerződés tartalmi és formai követelményeit, a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elosztóvezetékhez kapcsolódó fogyasztási helyek és az ott vételező felhasználók adatainak nyilvántartására, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, *
20. a földgáztárolási tevékenység végzésére, ezen belül a kapacitáslekötésre és értékesítés feltételeire, valamint a földgáztárolási szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat, *
21. az egyetemes szolgáltató által létesített ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtettetésére vonatkozó részletes szabályokat, *
22. * a rendszerüzemeltető és a rendszerhasználó közötti jogviszonynak és annak létesítésének részletes szabályait,
23. a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, ezen belül az elosztási és az értékesítési tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat, *
24. az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó rendszerüzemeltető együttműködésének részletes szabályait, *
25. * a felhasználó kereskedőváltásának és ellátási formaváltásának feltételeit, részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztótól az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként kérhető pénzügyi biztosíték összegét,
26. a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit, *
27. * az adatcsere-ellenőrzési testület létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az adatcsere bizottság létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,
28. * a nem határponti betáplálási-kiadási pontokon történő kapacitáslekötés szabályait, ezen belül az igénykielégítés rendjét, a továbbértékesítés szabályait, a szabad kapacitás közzétételének, és lekötésének szabályait,
29. * az LNG-létesítmény-üzemeltetési tevékenység végzésének részletszabályait,
30. a földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket és a nem többségi földgázelosztói vagy földgázszállítói tulajdonban lévő vezeték szakaszok esetében az üzemeltetési szerződés kötelező tartalmi elemeit, valamint a szállító-, és az elosztóvezeték tulajdonosainak jogait és kötelezettségeit, *
31. * a földgázrendszerek egymás közötti, valamint a földgázrendszerek és a földgáztermelő közötti betáplálási-kiadási ponti elszámolási mérési helyek és eszközök kiépítésében és üzemeltetésében érintettek együttműködési kötelezettségét, *
32. * a földgázellátási válsághelyzetben intézkedésre jogosult szervezeteket, azok felelősségi és hatáskörét, *
33. * a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló, valamint a korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a védett felhasználók nyilvántartásának szabályait, a korlátozási kategóriákat és kivételeket, a besorolás szabályait, valamint a korlátozható felhasználókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a szolidaritási intézkedés végrehajtásának részletszabályait, a védett felhasználók ellátásbiztonságát szolgáló ellátási előírások részletszabályait, és a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott a földgáz-kereskedelmi forrásszerződésekre és kapcsolódó szerződésekre vonatkozó adatszolgáltatást, *
34. * a rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató által üzemeltetett rendszerek karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése esetén a szolgáltatás korlátozásának és szüneteltetésének alapvető szabályait, a be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén alkalmazható pótdíj megállapítására vonatkozó szabályokat,
35. a fogyasztásmérésre és elszámolásra – beleértve az átalánydíjas fogyasztást is –, valamint a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat, *
36. az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedők földgáz forrásainak biztosításával kapcsolatos rendelkezéseket, *
37. * a műszaki-biztonsági hatóság vagy hatóságok kijelölését, *
38. az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges földgázellátás biztonsági szintjét, a felhasználók garantált ellátási szintjét, *
39. a földgázelosztó és az elosztóvezeték tulajdonosa közötti üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit és részletes szabályait, *
40. a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltetők együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és az adatforgalmi és informatikai rendszer létrehozásának részletes szabályait, *
41. a felhasználó földgáz-vásárlására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve a földgáz kereskedelmi szerződésekre és azok felmondására vonatkozó szabályokat, *
42. az infrastruktúra fejlesztések tervezésére vonatkozó alapvető szabályokat, *
43. * a Magyarország területén szabad kapacitások felhasználásával történő földgázátszállítás részletes szabályait, *
44. * a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a szállítási rendszerüzemeltető ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
45. * a hálózatfejlesztési terv kialakítása során érvényesítendő szempontokat,
46. * a szállítóvezeték egy belépési pontján egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra leköthető kapacitás mértékét,
47. * a földgázkereskedő által a felhasználók ellátására vonatkozóan készítendő forrásterv tartalmi elemeit,
48. * az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektet végzők és az abban részt vevő felhasználók jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, továbbá a mintaprojektek eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, valamint a mintaprojekt megvalósításán túlmenően a központi adatfeldolgozó rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
49. * az együttműködő földgázrendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi kötelezettségekre, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenőrzésének rendjére, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre
vonatkozó szabályokat,
50. * a megújuló energiaforrásból, továbbá földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázokból – beleértve a nem biológiai eredetű, gáznemű megújuló tüzelőanyagokat is – származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, a megújuló gázt termelők vagy értékesítők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, a számlatulajdonosok személyes adatokat nem tartalmazó adatainak közzétételére, valamint a megújuló gázt termelők vagy értékesítők és a számlatulajdonosok származási garanciára vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeinek vagy a származási garancia okiratban meghatározottaknak való meg nem felelése esetén fizetendő bírságra és annak mértékére vonatkozó részletes szabályokat, *
51. * a földgázellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit,
52. * a földgázkereskedő által a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti tagi hozzájárulás visszaigénylése céljából az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó szolgáltatásokat,
53. * az e törvény szerinti, a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazásának, valamint a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés szabályait és hatósági felügyeletét, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a fogyasztóvédelmi előírásokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, *
54. * a fogyasztói vezeték üzembe helyezésének megtagadása esetén az eljáró műszaki biztonsági hatóságot, valamint a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása, továbbá a 89/A. § (2) bekezdése szerinti eljárás anyagi és eljárási szabályait,
55. * készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését végző tervező mérnök felelősségbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
56. * a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések hatósági eljárásaival kapcsolatos szabályokat. *
132/A. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1. * földgázellátási vészhelyzeti szint fennállása esetén a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét, a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket, valamint a földgáz Magyarország területéről történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit,
2. * az uniós riasztás kihirdetése esetén a gázfogyasztás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket.
132/B. § *
133. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1. *
2. *
3. * az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakat, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit; a felajánlás részletszabályait, a felajánlott földgázforrás árát, az igénybevételre jogosultak körét, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokat; a felajánlás keretében, a 141/A. §, a 141/I. § és a 141/J. § szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségét és árát, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet, vagy veszteség elszámolásának szabályait; a 141/A. §-ban és a 141/I–141/J. §-ban foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértékét, *
4. * az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatához és fejlesztéséhez a műszaki-gazdasági tervezési módszereket, az ehhez szükséges adatbázis tartalmi elemeit, az adatbázishoz való hozzáférés részletes szabályait és a szükséges adatszolgáltatást,
5. * az engedélyesek adatszolgáltatásának módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, a miniszter, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat,
6. *
7. *
7. * az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, *
8. *
9. * a 74. § (2) bekezdése és a 105/A. § (2) bekezdése szerinti felmentésre, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférésre vonatkozó részletes szabályokat,
10. *
11. *
12. * a jövedéki adóról szóló törvényben meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,
12. *
13. * vészhelyzeti szint esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit; valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
14. *
15. * a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,
16. * az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott nemzeti nyilvántartás létrehozásával és működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat,
17. * az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokat, *
18. * az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (5) bekezdése szerinti a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatás formai követelményeit.
(2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1. * a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokat, *
2. * a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, *
3. * a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezeték létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeit, feltételeit, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmát, *
4. a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, valamint megfelelőségük tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat, *
5. *
6. * az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét a 89/A. § szerinti díj mértékének kivételével, és a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(3) *
(4) * Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 141/G. § szerinti ajánlattétel napját rendeletben határozza meg.
133/A. § * Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
1. * a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, *
2. * a rendszerhasználati díjak elemeit, a rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körét, a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díj szabályozás kereteit, valamint alkalmazásának feltételeit, *
3. * a csatlakozási díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, *
4. * a csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjak fizetésére kötelezettek körét, a csatlakozási díjak alkalmazásának feltételeit, *
5. * a külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit, *
6. * a külön díjak fizetésére kötelezettek körét, a külön díjak alkalmazásának szabályait, *
7. a felhasználók és földgáztermelők földgázrendszerre történő csatlakozásának részletes szabályait, ezen belül a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit, és azok közzétételét, a földgázelosztó és a földgázszállító csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait,
8. a szállítási rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel szállítási rendszerüzemeltető engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetések számítási módszerét, a kiegyenlítő fizetések részletes szabályait, összegét és mértékét,
9. a rendszeregyensúlyozásra vonatkozó módszertant, részletszabályokat, különös tekintettel a rendszerüzemeltetői adatszolgáltatásokra, kiegyensúlyozási szolgáltatásokra, operatív egyensúlytartásra, napon belüli kötelezettségekre, vezetékkészletből nyújtott rugalmassági szolgáltatásra vonatkozóan, *
10. a rendszer-összekötési pontokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé való kiadási pontokra, *
11. * az e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, valamint a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket, *
12. * az elosztóhálózat-használati szerződés és az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
13. * a válsághelyzeti monitoringrendszer működésének részletszabályait, a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekhez tartozó felkészülés mértékét, valamint a védett felhasználók és a szolidaritási alapon védett felhasználók földgáz felhasználása meghatározásának módját,
14. * összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén a földgázipari vállalkozás e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben, határozatban foglalt, a földgázipari tevékenységből származó egyes kötelezettségei alóli mentesítése – ideértve a más földgázipari vállalkozás jogának korlátozását is – szabályait,
15. *
16. * az energetikai szabályozási tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát, az energetikai szabályozási tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezmények részletes szabályait,
17. * a hazai föld alatti gáztárolókra vonatkozó feltöltési célértéket,
18. * a 70/C. § szerinti kapacitásnak a földgázelosztó általi visszavétele esetén a felhasználót megillető kompenzáció mértékének meghatározását és a kompenzáció megfizetésének ütemezését.
134. § Az egyetemes szolgáltatók 2009. július 1. és 2012. június 30. közötti gázéveire az e törvény 39. §-a szerinti kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrás legalacsonyabb mértéke gázévenként az engedélyes szolgáltatási területén lévő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók 2005. évi gázfogyasztásának 80%-a, a földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlet legalacsonyabb mértéke gázévenként az engedélyes szolgáltatási területén lévő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók 2005. január havi gázfogyasztása.
134/A. § * A 133. § (1) bekezdésnek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény 7. §-ával megállapított 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a Hivatal által a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény hatálybalépését megelőzően utoljára jóváhagyott árakat kell alkalmazni.
134/B. § * (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2015. évi V. törvény (a továbbiakban: Mód. 6. törvény) hatálybalépését megelőzően a szállítási rendszerüzemeltetőhöz, valamint a földgázelosztóhoz beadott éves kapacitásigényeket és az ezen kapacitásigények alapján lefolytatott eljárások eredményét érvénytelennek kell tekinteni.
(2) A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait tárolói éves időtartamra legkésőbb 2015. március 31-ig kell lekötni.
(3) * A földgázszállító rendszer valamennyi betáplálási-kiadási pontján az éves időszakra vonatkozó kapacitástermék kiosztását a 2015. október 1-jén kezdődő gázévre 2015. május 11-én köteles a szállítási rendszerüzemeltető lebonyolítani.
(4) * A (3) bekezdés szerinti kapacitásaukción a rendszerhasználók által a 2015. október 1-jétől 2016. szeptember 30-áig tartó gázévre vonatkozóan megszerzett kapacitás mértéke a 2015. év július, augusztus és szeptember hónapjára (a továbbiakban e § alkalmazásában: átmeneti időszak) is vonatkozik.
(5) * A 2015. július 1-jétől 2016. szeptember 30-áig tartó – 15 hónapos – időszakra vonatkozóan 2015. május 11-én kell lekötni a földgázelosztó rendszer betáplálási-kiadási pontjának kapacitását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
(6) * Az átmeneti időszakra vonatkozóan a havi és napi kapacitáslekötés részletszabályait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, a Hivatal elnökének rendelete, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(7) *
(8) * A kapacitáslekötés a földgázszállító rendszer valamennyi betáplálási-kiadási pontján a kapacitáslekötési platformon történik az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint a kapacitáslekötési platform szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
134/C. § * (1) A 100 000 vagy annál több rácsatlakozott felhasználó ellátását biztosító földgázelosztó az Adatcsere Szabályzatot első alkalommal a 19/C. § (1) bekezdés hatálybalépését követő 90 napon belül nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz.
(2) A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdésben meghatározott határidőig az ÜKSZ-t – figyelemmel a 3. § 1c. pontjára – felülvizsgálja és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.
(3) Az (1) bekezdés alapján jóváhagyott Adatcsere Szabályzat hatálybalépéséig az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat adatcserére vonatkozó előírásai alkalmazandók.
134/D. § * E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 63/B. § (3) és (4) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
135. § (1) *
(2) A Hivatal az e törvény 55. §–61. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2011. december 31-ig elemzést készít a földgázpiac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a földgázpiacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.
135/A. § * A 81. § (3) bekezdés szerinti adatbázist 2012. március 3-ig kell kialakítani.
136. § * (1) A földgázelosztási díjból származó árbevételt a földgázelosztók között az e törvény hatálybalépésekor meglévő elosztóvezetékeken végzett földgázelosztás indokolt költségei arányában kell megosztani. Ennek érdekében a földgázelosztók között szükség esetén – külön jogszabályban meghatározott módon, az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakkal együtt kihirdetett eljárási rend és számítási módszer szerint meghatározott – kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A Hivatal által meghatározott összegű kiegyenlítő fizetéseket a Hivatal teljesíti a földgázelosztóknak a földgázelosztói befizetések beszedésére és a kiegyenlítő fizetések teljesítésére elkülönítetten vezetett számláról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetéseket utolsó alkalommal 2011. első félévére kell teljesíteni.
136/A. § * (1) Ha a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 29. § (3) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 65. § (5) bekezdése hatálybalépésekor az abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
137. § * A földgázszállítási díjra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a szállítóvezetéken végzett olyan nem hazai célú földgázszállítás esetén, amelynél a szállított földgáz Magyarország területén áthalad, és a szállítás kezdő- és végpontja az Európai Gazdasági Térség határain kívül helyezkedik el, és az erre vonatkozó szállítási szerződés 2004. május 1-je előtt jött létre.
138. § * (1) * A szállítási rendszerüzemeltetőt e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel beiktatott módosítása következtében megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a földgázszállítási működési engedéllyel rendelkező engedélyes, illetve a rendszerirányítói működési engedéllyel rendelkező engedélyes gyakorolja a szállítási rendszerüzemeltetési engedély megszerzéséig.
(2) * Ahol e törvény földgázszállítót említ, ott szállítási rendszerüzemeltetőt, ahol rendszerirányítót említ, ott szállítási rendszerirányítót kell érteni.
138/A. § *
139. § (1) * Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 140. § (1) bekezdésnek megfelelően beadott kérelmek alapján – az e törvény 32. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével – a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép.
(2) * A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult és földgázkereskedővel még szerződést nem kötött felhasználók földgázellátását – a felhasználó igénye esetén – a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes által megjelölt – a szolgáltatóval egy társaságcsoportba tartozó – földgázkereskedő köteles biztosítani. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között a szolgáltatás igénybevételével szerződés jön létre, a lényeges feltételekre vonatkozó megállapodás és az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő a szerződés létrejöttének napját követő gázév kezdő napjáig köteles a szerződést írásba foglalni.
(3) * Ha e törvény hatálybalépését követően az új szerződések megkötéséig érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései e törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett e törvény és kapcsolódó jogszabályai, a földgázellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A közüzemi szerződést az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a bejelentést követő második hónap első napjára mondhatja fel. A felmondási jog gyakorlásának feltétele a közüzemi szolgáltatóval vagy jogutódjával szemben fennálló lejárt tartozás rendezése.
(4)–(4c) *
(5) * E § alkalmazásában közüzemi szerződés a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti közüzemi szolgáltatásnak minősülő földgázellátásra vonatkozó szerződés.
140. § (1)–(3) *
(4) * A külön törvényben meghatározott távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználó 2011. június 30-ig jogosult az egyetemes szolgáltatás igénybevételére.
(5)–(6) *
140/A. § * (1) * A 2009. szeptember 3-án földgázszállítási engedéllyel rendelkező engedélyes legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás megindítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem legkorábban 2011. március 3-án nyújtható be.
(3) A kérelemben a kérelmező részletesen igazolja és bemutatja, hogy legkésőbb 2012. március 3-ától miként felel meg a szállítási rendszerüzemeltetőre ezen időponttól kezdődően vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(4) * A földgázszállítási engedéllyel rendelkező engedélyes az eredményes tanúsítást kimondó határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Hivatalhoz az e törvény szerinti szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal egyidejűleg a megfelelési programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.
(5) * Az (1) és (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól. A tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik a földgázszállítási működési engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.
140/B. § *
140/C. § * E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvény 43. § (1) bekezdése által megállapított 64. § (3a) bekezdés b) pontját, a 43. § (2) bekezdéssel megállapított 64. § (3b) bekezdését, a 43. § (3) bekezdésével megállapított 64. § (4) bekezdését, valamint a 44. §-sal megállapított 127. § n) pontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
141. § (1)–(6) *
(7) * A 141/A. § és a 141/J. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb.
(8) *
141/A. § * (1) * Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő, valamint az egyetemes szolgáltató jogosult a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) hatálybalépését követő harmadik napig a 133. § (1) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben foglalt áron és – a földgáztárolóból és nem földgáztárolóból származó mennyiség szerinti bontásban – meghatározott mennyiséggel az egyetemes szolgáltatási célra értékesítendő földgázmennyiséget tartalmazó szerződését újratárgyalni, és ellátás típusú szerződésként módosítani, korábbi szerződés hiányában a 133. § (1) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított 3. pontja szerinti miniszteri rendeletben kijelölt felek meghatározása mellett szerződést kötni. Ezen szerződések a szerződés lejártának napjáig nem szüntethetők meg. A módosítás ezen feltételekkel csak az egyetemes szolgáltatási céllal vásárolt földgázmennyiségre vonatkozhat. A szerződésmódosítás, illetve az új szerződés hatálybalépésének napja a Mód. törvény hatálybalépését követő negyedik nap.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosításra az (1) bekezdésben előírt határidőben nem kerül sor, az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő, valamint a vele szerződésben álló egyetemes szolgáltató által ezen törvény kihirdetését megelőzően kötött egyetemes szolgáltatási célra értékesítendő földgázmennyiséget tartalmazó szerződés a Mód. törvény hatálybalépését követő negyedik napon a 133. § (1) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben – a földgáztárolóból és nem földgáztárolóból származó mennyiség szerinti bontásban – meghatározott mennyiséggel és árral ellátás típusú szerződésre módosul az egyetemes szolgáltatási célra értékesítendő földgázmennyiség tekintetében; a módosítás ettől a naptól hatályos. Ezen szerződés a szerződés lejártának napjáig nem szüntethető meg.
(3) *
(4) A szerződés módosítása vagy új szerződés létrejötte esetén a felek a teljesítés érdekében a jogszabályi előírásokkal összhangban megállapodhatnak a részletszabályokban.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti szerződések kötelező tartalmi eleme, hogy a 133. § (1) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben szabályozott lényeges szerződési feltételek a 133. § (1) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendelet mindenkori tartalmának megfelelően kerülnek meghatározásra.
(6) * Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által megjelölt ellátási időszakra vonatkozóan megadni a szerződés alapján történő vételezésének tervezett mennyiségeit havi bontásban. A Felajánlási rendelet alapján az egyetemes szolgáltató által a Hivatal részére megadott, az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől a szerződés alapján beszerezni tervezett negyedéves mennyiségek legfeljebb 5%-kal térhetnek el az adott negyedév hónapjaira bejelentett mennyiségek összegétől.
(7) Az újratárgyalt és módosított, vagy újonnan kötött szerződéseket a Hivatalnak tájékoztatás céljából az aláírást követő egy munkanapon belül meg kell küldeni.
(8) *
(9) * A Hivatal ellenőrizheti, hogy az egyetemes szolgáltató kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e az (1), (2) és (8) bekezdés szerint vásárolt vagy átvett földgázt.
(10) *
(11) *
(12) A nominálásra kötelezettnek az ezen §-ban foglalt földgázmennyiséget először az új szerződés, illetve a módosítás hatálybalépésének napján kell nominálnia.
(13) * A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiséget a Felajánlási rendelet hatálybalépését követően át kell adni a szerződő félnek. Ha a Felajánlási rendelet vagy annak módosítása olyan időpontban lép hatályba, amely időpontban a szabályozási időszak már elkezdődött, a Felajánlási rendeletben vagy annak módosításában meghatározott mennyiségbe a Felajánlási rendelet hatálybalépését megelőzően az azonos szabályozási időszakban a szerződő félnek már átadott mennyiséget be kell számítani.
(14) * Az (1)–(2) bekezdés szerinti szerződés 2026. szeptember 30-ig meghosszabbodik.
(14a) * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(15) * A hatósági ár vonatkozásában a szerződésben a szerződéses árak felülvizsgálatára vagy módosítására irányadó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(16) * A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség az egyes szerződésekben meghatározott földgázmennyiségre vonatkozó rugalmassági szabályok figyelembevételével alkalmazandó és vehető át a hatósági ár alkalmazásával.
(15) * Kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás jogcímen fizetési kötelezettség állapítható meg
a) a hazai termelésű földgáz termelő, illetve
b) a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében a távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságoknak értékesítésre történő felajánlás céljából a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a biztonsági földgázkészletből részesült földgázkereskedő
részére.
(16) * A kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás mértékét a miniszter a Felajánlási rendeletben állapítja meg azzal, hogy a hazai termelésű földgáz termelő esetében a hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a Felajánlási rendeletben meghatározott hazai termelésű földgáz ára és a (14) bekezdés szerinti súlyozott éves átlagár különbözetét.
(17) * A kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulást a VET. 147. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt szabályok szerint a VET. szerinti átviteli rendszerirányító részére kell megfizetni.
(18) * A kiegyenlítő hozzájárulást a hazai termelésű földgáz termelő és a (15) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő köteles a bevételeitől elkülönítve nyilvántartani és a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfizetni.
141/C. § * Az egyetemes szolgáltató köteles nyilvántartásaiban, rendszerhasználati szerződéseiben az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget elkülönítetten nyilvántartani és kezelni.
141/D. § * Az egyetemes szolgáltató az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépése napját követő 5 napon belül köteles megküldeni a Hivatalnak azon szerződéseit, amelyek egyetemes szolgáltatási célra vásárolt földgáz mennyiséget tartalmaznak. A bejelentett szerződés az egyetemes szolgáltatási célra vásárolt földgáz mennyiség mértékéig egyetemes szolgáltatási célú szerződésnek minősül. A felek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépése napját követő 30 napon belül kötelesek szerződésmódosítással a szerződésbe belefoglalni, hogy a szerződés egyetemes szolgáltatási célra vásárolt földgáz mennyiséget tartalmaz. A Hivatal az árszabályozás során kizárólag e szerződést veszi figyelembe egyetemes szolgáltatási célra értékesítendő földgázmennyiséget tartalmazó szerződésként a 141/A. § szerint.
141/E. § * Ha az egyetemes szolgáltató a 141/A. § és a 141/I–141/J. § hatályán kívül eső szerződésben foglalt földgázmennyiséggel látja el a felhasználókat, az árelőkészítés során a Hivatal az e szerződésben foglalt árat, de legfeljebb a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti elismert fajlagos földgáz árat veszi figyelembe.
141/F. § * (1) Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő *
a) az egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett földgázt tartalmazó új földgáz kereskedelmi szerződését, valamint
b) a Mód. 2. törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett földgázt tartalmazó kereskedelmi szerződések módosítását
köteles annak létrejöttét követő 7 munkanapon belül megküldeni a Hivatal részére.
(2) Az egyetemes szolgáltató
a) a földgázbeszerzésre vonatkozó új földgáz kereskedelmi szerződését, valamint
b) az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény hatálybalépésekor hatályban lévő földgázbeszerzésre vonatkozó földgáz kereskedelmi szerződéseinek módosítását
köteles annak létrejöttét követő 7 munkanapon belül megküldeni a Hivatal részére.
141/G. § * (1) * Az a földgáztárolói engedélyes, amelynek az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról szóló 2013. évi CLXVII. törvény hatálybalépésekor a tulajdonában van legalább 120 millió m3 mobilgázzá átminősített párnagáz, köteles ajánlatot tenni a 120 millió m3 mobilgázzá átminősített párnagáz könyv szerinti értéken történő értékesítésére az egyetemes szolgáltatók földgáz forrásainak biztosítása érdekében az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére, ha az ajánlattétel napját a miniszter rendeletben meghatározta. Az ajánlati kötöttség időtartama 5 munkanap. *
(2) Az (1) bekezdés szerint mobilgázzá átminősített párnagázból az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvény hatálybalépésekor rendelkezésre álló készlet mennyiséget a földgáztárolói engedélyes saját célú energiafelhasználásra és technológiai célokra felhasználhatja.
(3) * A földgáztárolói engedélyes köteles ajánlatot tenni a saját célú energiafelhasználással és technológiai célú felhasználással csökkentett mobilgázzá átminősített párnagáz könyv szerinti értéken történő értékesítésére az egyetemes szolgáltatók földgáz forrásainak biztosítása érdekében az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére a miniszter rendeletében meghatározottak szerint.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ajánlat nem kerül elfogadásra, a párnagázt a földgáztárolói engedélyes az üzletszabályzatában meghatározott módon értékesítheti.
141/H. § * A 105. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetéseket első alkalommal a 2015. január 1-től 2015. június 30-áig tartó időszakra kell alkalmazni.
141/I. § * (1) * A hazai termelésű földgázt termelő az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók részére történő értékesítés céljából és ellátásuk mértékéig köteles a hazai termelésű földgázt a Mód. 7. törvény hatálybalépését követő harmadik munkanapon 3 munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra vételre felajánlani. A hazai termelésű földgázt termelő az ajánlat elfogadása esetén köteles az igénylővel szerződést kötni.
(2) * Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő szabadon dönthet arról, hogy köt-e az (1) bekezdés alapján szerződést.
(3) E § alapján kizárólag olyan szerződés köthető, amely a Felajánlási rendeletben szabályozott lényeges szerződési feltételeket, különösen az árat és a mennyiséget, a Felajánlási rendelet mindenkori tartalmának megfelelően határozza meg. A megkötött szerződés a szerződés lejártának napjáig nem szüntethető meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződést legkésőbb a megkötést követő munkanapon meg kell küldeni a Hivatalnak.
(5) * A Hivatal ellenőrzi, hogy az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő kizárólag egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására fordította a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján átvett földgázt.
(6) A miniszter – a Hivatal javaslata alapján – a Felajánlási rendeletben állapítja meg az (1) bekezdés szerint vételre felajánlott, hazai termelésű földgáz árát és mennyiségét. Az ármegállapítás során figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók költséghatékony ellátásának követelményét. Ha a Felajánlási rendelet vagy annak módosítása olyan időpontban lép hatályba, amely időpontban már új szabályozási időszak kezdődött, akkor a Felajánlási rendeletben vagy annak módosításában meghatározott földgázmennyiségbe be kell számítani a megkezdődött új szabályozási időszakban a szerződő félnek már ténylegesen átadott mennyiséget.
(7) A hazai termelésű földgáz Felajánlási rendeletben meghatározott szabályok szerinti veszteségelszámolás nélkül számított, súlyozott éves átlagára nem lehet kevesebb, mint 0,907 Ft/MJ. A súlyozott éves átlagárba – mint a hazai termelésű földgáz termék-átlagárába – nem számítható bele a hazai termelésű földgáz értékesítésére vonatkozó szerződésbe a (10) bekezdés szerint belefoglalt, a vásárló részére átadott lekötött kapacitás ellenértéke.
(8) A Felajánlási rendeletben meghatározott földgázmennyiséget a földgáztermelő köteles a (3) bekezdés szerinti szerződésben – a műszaki üzemi terv elvárásait és a bánya-technológiai korlátokat figyelembe véve – meghatározott, földgázmennyiségre vonatkozó rugalmassági szabályok figyelembevételével átadni a szerződő félnek a Felajánlási rendeletben meghatározott hatósági ár alkalmazásával.
(9) * A hazai termelésű földgáz termelője köteles a 2015. július 1-jétől 2026. szeptember 30-ig tartó időszakra a szállítóvezeték együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó hazai termelő mezők betáplálási vagy összevont betáplálási pontján a hazai termelésű földgáz betáplálása érdekében – a műszaki üzemi terv elvárásait és a bányatechnológiai korlátokat figyelembe véve – optimalizált módon éves és rövid távú kapacitást lekötni.
(9a) * A kapacitás optimális lekötésére vonatkozóan a hazai termelésű földgáz vásárlója a kapacitás lekötését megelőzően észrevételt tehet. Az észrevétel a hazai termelésű földgáz betáplálásához szükséges kapacitáslekötésre nincs halasztó hatállyal. A kapacitáslekötés optimalizálására vonatkozó tájékoztatás és visszajelzés részletes szabályait a hazai termelésű földgáz értékesítésére vonatkozó szerződés tartalmazza.
(10) A hazai termelésű földgáz termelője a (9) bekezdés szerinti kapacitást köteles a hazai termelésű földgáz értékesítésére vonatkozó szerződés keretében beszerzési költségen átadni a hazai termelésű földgáz vásárlója számára.
(11) * A (3) bekezdés szerinti szerződés 2026. szeptember 30-áig meghosszabbodik.
141/J. § * (1) * Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók részére történő értékesítés céljából köteles a szerződéssel le nem kötött földgázforrásait – ideértve az egyetemes szolgáltatási célra a 141/I. § szerint vásárolt hazai termelésű földgázforrásait is – a Mód. 7. törvény hatálybalépését követő napon 3 munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett az egyetemes szolgáltatók részére 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra – a Felajánlási rendeletben szabályozott szerződési feltételeken kívül – megkülönböztetésmentes szerződéses feltételekkel vételre felajánlani.
(2) * Az egyetemes szolgáltató szabadon dönthet arról, hogy köt-e az (1) bekezdés alapján szerződést. Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő köteles az igénylőkkel szerződést kötni.
(3) E § alapján kizárólag olyan, ellátás típusú szerződés köthető, amely
a) * alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiséget szállítóvezetéki kilépési ponton adja át az egyetemes szolgáltatónak,
b) tartalmazza a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló rendelet szerinti árelemek közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget,
c) a Felajánlási rendeletben szabályozott lényeges szerződési feltételeket, különösen az árat, a b) pont szerinti árelemek mértékét, a mennyiséget és az ezen mennyiségtől való eltérés jogkövetkezményeit a Felajánlási rendelet mindenkori tartalmának megfelelően határozza meg,
d) * a Felajánlási rendeletben nem szabályozott szerződéses feltételeket a felek megállapodásának hiányában az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő üzletszabályzatának megfelelően határozza meg.
(4) * Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az ajánlati kiírás mellékletét képező szerződéstervezetet a (3) bekezdés figyelembevételével készíti el.
(5) Az (1) bekezdés alapján megkötött szerződés a szerződés lejártának napjáig nem szüntethető meg.
(6) *
(7) * A Hivatal ellenőrzi, hogy az egyetemes szolgáltató kizárólag egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására fordította a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján átvett földgázt.
(8) * A miniszter a Hivatal javaslata alapján a Felajánlási rendeletben állapítja meg a (2) bekezdés alapján megkötött szerződés – a (3) bekezdés b) pontja szerinti árelemeket is tartalmazó – árát és mennyiségét. Az ármegállapítás során figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók költséghatékony ellátásának követelményét. Ha a Felajánlási rendelet vagy annak módosítása olyan időpontban lép hatályba, amely időpontban már új szabályozási időszak kezdődött, akkor a Felajánlási rendeletben vagy annak módosításában meghatározott földgázmennyiségbe be kell számítani a megkezdődött új szabályozási időszakban a szerződő félnek már átadott mennyiséget.
(9) *
(10) * A (3) bekezdés szerinti szerződés 2026. szeptember 30-áig meghosszabbodik.
(11) * Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő által megjelölt ellátási időszakra vonatkozóan megadni a szerződés alapján történő vételezésének tervezett mennyiségeit havi bontásban. A Felajánlási rendelet alapján az egyetemes szolgáltató által a Hivatal részére megadott, az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől a szerződés alapján beszerezni tervezett negyedéves mennyiségek legfeljebb 5%-kal térhetnek el az adott negyedév hónapjaira bejelentett mennyiségek összegétől.
(2) * Ha az egyetemes szolgáltató az általa ellátott felhasználók ellátását a 115/A–115/C. § alapján másik egyetemes szolgáltatói engedélyesnek adja át, akkor a 141/J. § alapján kötött szerződése az átadás napjával megszűnik. Ebben az esetben a szerződés megszűnéséből eredően át nem vett földgázmennyiség ellenértéke, valamint a szerződés teljesítéséhez lekötött kapacitások ellenértékének az átadás napját követő időszakra eső időarányos része nem követelhető az átadó egyetemes szolgáltatótól, ezek tekintetében a feleket egymással szemben semmilyen követelés nem terheli. Az átvevő egyetemes szolgáltató a 141/A. § (6) bekezdése vagy a 141/J. § (11) bekezdése szerinti igénybejelentésében szereplő mennyiségeknek tartalmaznia kell az átadó egyetemes szolgáltató által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátáshoz szükséges földgázmennyiséget az átvétel időpontját követő időszak tekintetében. Amennyiben a kiválasztásra vagy kijelölésre az igénybejelentést követően kerül sor, az igényelt mennyiség az átvétel időpontját követő időszakra vonatkozóan az átadó egyetemes szolgáltató által a 141/A. § (6) bekezdése vagy a 141/J. § (11) bekezdése szerint igényelt mennyiséggel megemelkedik.
(3) *
141/L. § * (1) * Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő köteles a Felajánlási rendeletben foglalt felajánlási ár részét képező földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel alapján számított tárgyévi árbevétel és a Felajánlási rendelet szerint meghatározott elismert fajlagos földgázár alapján meghatározott tárgyévi árbevétel különbségének pozitív összegét az éves beszámolójának mérlegében szerepeltetett passzív időbeli elhatárolások között kimutatni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a Felajánlási rendeletben foglalt felajánlási ár részét képező földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel alapján számított tárgyévi árbevétel és a Felajánlási rendelet szerint meghatározott elismert fajlagos földgázár alapján meghatározott tárgyévi árbevétel különbségének negatív összegében kell megszüntetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Sztv. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül. *
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2016. adóévre vonatkozóan kell alkalmazni.
(3) * Ha az (1) bekezdés szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke meghaladja a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értékét, az egyenleget jogszabályban rögzített rendelkezések szerint meg kell szüntetni.
142. § * (1) * Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a rendszerüzemeltetők és a VET. szerinti hálózati engedélyesek okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha a gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a rendszerüzemeltetők, illetve a VET. szerinti hálózati engedélyesek többségi befolyással rendelkeznek. A (2)–(6) bekezdések előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.
(2) * A felhasználók az (1) bekezdés szerinti projektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, a projekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes az érintett felhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.
(3) * A rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.
(4) * A felhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes a 16. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott előírások szerint jár el.
(5) * A rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal felügyeletével folytatja. A rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.
(6) * A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során – a mintaprojekt zárását követő 5 évig – a mintaprojekt lebonyolítása céljából – kezeli a felhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a földgázelosztó jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.
(7) * A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén
a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot kötelezettségei betartására,
b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
c) * eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.
143. § * (1) A szállítási rendszerüzemeltető a kapacitáslekötési platform szabályzatát a Mód. 6. törvény hatálybalépését követő napon köteles benyújtani jóváhagyásra a Hivatalhoz. A szabályzat tervezetét a szállítási rendszerüzemeltető köteles honlapján tájékoztató jelleggel közzétenni.
(2) A Hivatal az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat Mód. 6. törvény miatt szükséges módosítását a 110. § (4) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően hivatalból végzi.
(3) * A szervezett földgázpiac első pozitív adózott eredménnyel lezárt üzleti évét követően a Hivatal évente megvizsgálja az engedélyes szervezett földgázpiac létrehozásával összefüggő befektetései megtérülésének alakulását. Ha a Hivatal megállapítja a befektetések megtérülését, határozatban kötelezi az engedélyest a részvényeinek, vagy a részvények egy részének elidegenítésére. Ez esetben a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)–(7) *
(8) A szervezett földgázpiaci engedélyes legkésőbb 2013. január 1-jétől köteles biztosítani a szervezett földgázpiacon történő kereskedés lehetőségét.
(9) *
144. § * A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 100. § (2) bekezdés szerinti, a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló – kezdő és záró mérőállást is tartalmazó – fogyasztási adatok gyűjtésének, az átszámítások és korrekciók elvégzésének és továbbításának legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.
145. § (1) *
(2) E törvény hatálybalépését követően a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség köteles a tagokról vezetett nyilvántartáson az e törvénnyel összefüggő változásokat haladéktalanul átvezetni és a szükséges elszámolásokat elvégezni.
(3)–(4) *
145/A. § *
146. § (1) * A földgázelosztás díjából származó árbevételt a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti elosztói engedélyesek között az e § hatálybalépésekor meglévő elosztóvezetékeken végzett földgázelosztás indokolt költségei arányában kell megosztani. Ennek érdekében a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti elosztói engedélyesek között – külön jogszabályban meghatározott módon, a miniszter által a földgáz rendszerhasználati díjakkal együtt rendeletben kihirdetett számítási módszer szerint meghatározott – kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.
(2) * A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti elosztói engedélyeseknek teljesítendő kiegyenlítő fizetések összegét a Hivatal határozza meg a földgáz rendszerhasználati díjakkal együtt kihirdetett számítási módszer szerint. A Hivatal által meghatározott összegű kiegyenlítő fizetéseket a Hivatal által megbízott pénzügyi szervezet teljesíti a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti elosztói engedélyeseknek az elosztói befizetések beszedésére és a kiegyenlítő fizetések teljesítésére elkülönítetten vezetett számláról.
(3) A kiegyenlítő mechanizmust működtető pénzügyi szervezetet a Hivatal választja ki közbeszerzési eljárás keretében. A Hivatal 2008. szeptember 1-ig kiírja a közbeszerzési eljárást a kiegyenlítő mechanizmus működtetésére.
(4) A kiegyenlítő fizetéseket első alkalommal a 2009. január 1-től 2009. június 30-ig tartó időszakra vonatkozóan kell végrehajtani.
146/A. § * (1) A Hivatal a 74. § (2) bekezdés szerinti tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetése érdekében elemzést végez. Ha az elemzésben megállapítja, hogy a hazai földgázpiacon tényleges földgáztárolói verseny alakult ki, dönt a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetéséről.
(2) A tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés legkorábban a Hivatal (1) bekezdés szerinti döntését követően alkalmazható.
(3) A Hivatal a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetésére vonatkozó döntést megalapozó (1) bekezdés szerinti elemzést első alkalommal 2011. december 31-ig készíti el.
146/B. § * (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2013. évi XII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 3. tv.) megállapított 103. § (4) és (4a) bekezdését a folyamatban lévő bírósági és hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) * A Mód. 3. tv.-vel megállapított 129. § (3a) bekezdését a folyamatban lévő közigazgatási per, továbbá felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezéséről dönt.
146/C. § * (1) E törvénynek a szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 4. törvény) megállapított 63. § (5) bekezdésében foglaltaknak az engedélyeseknek a Mód. 4. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget kell tenniük. Az engedélyeseknek a Mód. 4. törvény hatálybelépésekor működtetett ügyfélszolgálataikat, amelyeket a Mód. 4. törvény 63/B. § (5) bekezdése alapján más ügyfélszolgálattal kell felváltaniuk, az e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 63. § (5) bekezdés szerinti ügyfélszolgálataik megnyitásáig fenn kell tartaniuk.
(2) E törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 63/B. §-ában foglaltaknak az engedélyeseknek a Mód. 4. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget kell tenniük.
146/D. § * (1) A Mód. 4. törvény hatálybalépését követően a földgázelosztó és az egyetemes szolgáltató a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek kivételével a tevékenységüket nem szervezhetik ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesek Mód. 4. törvény hatálybalépésekor hatályos kiszervezési tárgyú szerződései – földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kiszervezési tilalom alá nem eső tevékenységekre irányuló szerződések kivételével – nem hosszabbíthatók meg. A szerződő felek ezzel ellentétes megállapodása semmis.
(3) *
146/E. § * Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 141/I. § (9) bekezdése szerinti rövid távú kapacitáslekötés első alkalommal a 2021. október 1-jével kezdődő gázévre alkalmazandó.
146/F. § *
146/G. § * (1) Vezetékes PB-gáz szolgáltatást 2012. december 1-jét követően megkezdő vezetékes PB-gáz szolgáltató esetében a vezetékes PB-gáz szolgáltatás lakossági PB-gáz fogyasztó részére történő értékesítésének általános forgalmi adót is tartalmazó ára nem haladhatja meg a vezetékes PB-gáz szolgáltatás lakossági PB-gáz fogyasztó részére történő értékesítésére vonatkozó, általános forgalmi adót is tartalmazó, vezetékes PB-gáz szolgáltatók által 2012. december 1-jén alkalmazott árak 2012. évben értékesített mennyiség szerint súlyozott átlagának 90%-át.
(2)–(10) *
146/H. § *
146/I. § * (1) A Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott, 104/A. § szerinti árszabályozási ciklus kezdő időpontjáig az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő árszabályozási ciklus meghosszabbodik.
(2) Ha a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott, 104/A. § szerinti árszabályozási ciklus kezdőidőpontja nem későbbi, mint 2016. január 1., akkor a Hivatal ezen árszabályozási ciklus tekintetében a 2013. év során elvégzett költség-felülvizsgálat eredményeit is felhasználhatja.
146/J. § * E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvénnyel megállapított 115/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
146/K. § * (1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 59. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 100/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti telemechanikai rendszert 2017. január 1-ig kell kiépíteni.
146/L. § * (1) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LIX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított 104/A. §-a szerinti árszabályozási ciklus kezdő időpontja 2017. január 1.
(2) Az (1) bekezdés szerinti induló árszabályozási ciklus tekintetében
a) a 104/B. § (1) bekezdése szerinti rendeletet a Hivatal elnöke 2016. október 15-ig hirdeti ki;
b) a Hivatal a 104/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti módszertani útmutatót a honlapján 2016. október 25-ig teszi közzé;
c) a 106. § (1) bekezdése szerinti rendeletet a Hivatal elnöke 2016. október 15-ig hirdeti ki;
d) a 108. § (1) bekezdése szerinti rendeletet a Hivatal elnöke 2016. október 15-ig hirdeti ki.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus záró időpontja
a) a szállítási és az elosztási rendszerhasználati díjak, valamint az egyetemes szolgáltatás tekintetében 2021. szeptember 30.,
b) a tárolási rendszerhasználati díjak tekintetében 2021. március 31.,
c) * a szállításhoz, elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak, valamint a szállításhoz, elosztáshoz és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. szeptember 30.,
d) * a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. március 31.
146/M. § *
146/N. § * A 108. §-nak a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 5. törvény) módosított (7) bekezdését, valamint a 108. §-nak a Mód. 5. törvénnyel megállapított (8)–(10) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
146/O. § * (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a 104/A. § (2) bekezdés szerinti árszabályozási cikluson belül 2018. évben rendkívüli költség-felülvizsgálatot végezhet, amelynek eredményét 2019. január 1-jétől figyelembe kell venni a hatósági árak megállapítása során. A Hivatal a rendkívüli költség-felülvizsgálat eredményét a soron következő árszabályozási ciklust megelőző költség-felülvizsgálat során felhasználhatja.
(2) A Hivatal a honlapján az (1) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatra vonatkozó, az érintett engedélyesekkel egyeztetett módszertani útmutatót tesz közzé.
(3) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 8. törvény) megállapított 10. § (2) bekezdésében meghatározott tanúsítványt első alkalommal 2019. július 1-jéig kell a Hivatal számára benyújtani.
(4) * E törvénynek a Mód. 8. törvénnyel megállapított 129. § (1) és (1b) bekezdését első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.
146/P. § * (1) A 146/L. § (1) bekezdése szerinti árszabályozási ciklust követő új árszabályozási ciklus kezdő időpontja
a) a szállítási és az elosztási rendszerhasználati díjak, valamint az egyetemes szolgáltatás tekintetében 2021. október 1.,
b) a tárolási rendszerhasználati díjak tekintetében 2021. április 1.,
c) a szállításhoz, elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak, valamint a szállításhoz, elosztáshoz és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. október 1.,
d) a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. április 1.
(2) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit első alkalommal az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény hatálybalépését követő új árszabályozási ciklus tekintetében kell alkalmazni.
146/Q. § * E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 129. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.
146/R. § * (1) E törvénynek a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 70/C. §-át a 2023. október 1-jétől kezdődő gázévre vonatkozóan kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv. hatályon kívül helyezett 28/A. § (6) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően kezdődő elévülésekre alkalmazni kell.
146/S. § * A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv az e törvénynek a Módtv.-el megállapított 66. § (6) bekezdése alapján 2024. március 31-ig történő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a földgázelosztó 2024. január 31-ig tájékoztatja a nyilvántartásában szereplő védendő fogyasztók 66. § (5) bekezdése szerinti adatairól a védendő fogyasztó felhasználási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. A tájékoztatásnak a védendő fogyasztó nevét, felhasználási hely címét, a védendő fogyasztói státuszt megállapító jogcímet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv megnevezését kell tartalmaznia. A földgázelosztó tájékoztatása alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2024. február 29-ig tájékoztatja az illetékességi területén működő, a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet a védendő fogyasztó 66. § (5) bekezdése szerinti adatairól, valamint a 66. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségről.
147. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 152. §-ának (3), (9)–(11), (17) és (20) bekezdése 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 127. §-ának a) pontja, 132–133. §-a, 138. §-a, 140–141. §-a, valamint 143. §-ának (2) és (8)–(9) bekezdése 2008. szeptember 15-én lép hatályba.
(4) E törvény 152. §-ának (4) és (24) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.
(5) * A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) e törvény 156. §-ának (1) bekezdésével megállapított 243. §-ának j) pontja 2009. április 1-jén lép hatályba és 2010. szeptember 30-án hatályát veszti.
(6) E törvény 1–15. §-a, 16. § (1) bekezdésének a)–e) pontjai, valamint (2)–(4) bekezdése, 17–126. §-a, 127. §-ának b)–zs) pontjai, 128–131. §-a, 134–137. §-a, 139. §-a, 142. §-a, 143. § (1), (3)–(7) és (10) bekezdése, 144–145. §-a, 148–150. §-a, 152. §-ának (7) bekezdése, 153. §-a, 155. §-a, valamint 158–159. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba.
(7) E törvény 16. § (1) bekezdésének f) pontja 2010. július 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 151. §-ának, valamint a 152. § (12) és (22)–(23) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
148–158. § *
159. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) * Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
b) * az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikke;
c) * az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról;
d) * a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i 2019/692/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
e) * az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontja és a Melléklet 3. pontja;
f) * a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 70. cikk 1., 3. és 6. pontja;
g) * a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke.
(2) * Ez a törvény a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) * Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4) * Ez a törvény a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(5) * Ez a törvény a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i 2017/684/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(6) * Ez a törvény a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i 2017/459/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(7) * Ez a törvény a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2014. március 26-i 312/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(8) * Ez a törvény az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i 2019/942/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(9) * Ez a törvény az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. március 16-i (EU) 2017/460 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(10) * Ez a törvény az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 29-i (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(11) * Ez a törvény a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló, 2022. augusztus 5-i (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(12) * Ez a törvény az (EU) 2022/1369 rendeletnek a gázra vonatkozó keresletcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos keresletcsökkentési időszak meghosszabbítása, valamint az intézkedések végrehajtására vonatkozó jelentéstétel és nyomon követés megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. március 30-i (EU) 2023/706 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(13) * E törvény 27/B. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
