Az Országgyűlés a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka és törkölypálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja: *
1. § (1) Ez a törvény szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
(2) * E törvény rendelkezései nem vonatkoznak az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében földrajzi jelzés oltalommal (a továbbiakban: földrajzi jelzés oltalom) rendelkező pálinka termékleírásában meghatározott ausztriai szövetségi tartományokban előállított barackpárlatokra.
(3) A pálinkára az e törvényben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) * E törvényt – a 2. § (1) és (6)–(8) bekezdése, valamint a 3. § 4. pontja kivételével – a törkölypálinkára is alkalmazni kell.
1/A. § * E törvény alkalmazásában:
a) földrajzi jelzés: az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti fogalom,
b) termékleírás: olyan, földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinkára vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott követelményeknek.
2. § (1) * Pálinkának csak az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 9. pontjában meghatározott eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
(2) * Törkölypálinkának csak az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 6. pontjában meghatározott eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
(3) A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem használható fel.
(4) A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Kizárólag a mellékletben felsorolt anyagok használata megengedett.
(5) * Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, a termék nem nevezhető pálinkának, illetőleg törkölypálinkának.
(6) A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi.
(7) * A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontjában meghatározott módon történő utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
(8) A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
(9) A törkölypálinka termék megnevezése
a) egyfajta szőlőből készült törköly esetében kiegészülhet – a törkölypálinka szót közvetlenül megelőzően – a szőlő nevével,
b) kiegészülhet – az a) pont szerinti megnevezést közvetlenül megelőzően – egy, a termék származására utaló földrajzi névvel.
(10) Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.
(11) A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket – még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik – kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.
3. § A 2. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:
1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
5. * Ágyas törkölypálinka: az a törkölypálinka, amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni. A szőlő fajtáját csak abban az esetben kell feltüntetni a címkén, ha mind a pálinka alapjául szolgáló törköly, mind a gyümölcságy ugyanolyan fajtájú szőlő felhasználásával készült. A palack címkéjén a nettó pálinkamennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
4. § * Étlapon, itallapon és árjegyzéken az e törvény hatálya alá tartozó termékeket úgy kell megjelölni, hogy az megfeleljen az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (7) bekezdésében, 11. cikk (1) bekezdésében és 12. cikk (1) bekezdésében a termékek leírása, megjelenítése, jelölése tekintetében megállapított követelményeknek.
5. § A pálinka előállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetében is.
6. § (1) * A pálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak is.
(2) * A Magyarország valamely régiójából vagy helységéből származóként földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak is.
7. § * Az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny feltételeit, a pálinkaminősítés, valamint a pálinka érzékszervi bírálók képzésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.
8. § Az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak betartását a pálinkaellenőrző hatóság ellenőrzi.
9. § (1) * A belföldön forgalomba kerülő pálinkát a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) kell ellátni.
(2) * A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző személynek – annak megrendelése alapján – ad ki.
10. § * (1) * A Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület, amely a pálinka előállításának, származásának, minőségének és földrajzi jelzés oltalmának egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdításával, a pálinka előállításával kapcsolatban az előállítók képviseletével összefüggő, a 11. és 12. §-ban foglalt országos közfeladatokat lát el.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács jogi személy, székhelye Budapest.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott köztestület jogosult.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatainak ellátására költségvetési előirányzattal rendelkezik. A gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
11. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka származásával, minőségével és földrajzi jelzésének oltalmával kapcsolatos ügyekben *
a) * vizsgálja a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka termékleírások betartását és kezdeményezi a földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést;
b) * szakmai véleményt nyilvánít a pálinka földrajzi jelzés oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban;
c) * kapcsolatot tart a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetekkel;
d) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal és a vámhatósággal;
e) nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát;
f) a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértése esetén értesíti az illetékes hatóságot;
g) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai tevékenységének előmozdítása érdekében
a) a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
b) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
c) internetes oldalt működtet az előállítók, a kereskedők és a fogyasztók tájékoztatása érdekében;
d) elősegíti a tisztességes piaci magatartás megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
e) együttműködik a közigazgatási szervekkel és a piaci szereplőkkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
f) együttműködik:
fa) a pálinkaellenőrző hatósággal;
fb) a vámhatósággal;
fc) a fogyasztóvédelmi hatósággal;
fd) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával;
fe) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
12. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka mint nemzeti kincs megóvása érdekében
a) kidolgozza a hosszú távú Nemzeti Pálinkastratégiát;
b) kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve többéves pálinkafejlesztési, valamint bel- és külpiaci marketingtervet, és nyomon követi annak megvalósítását, továbbá ennek érdekében együttműködik a szakmai szervezetekkel;
c) hazai és külföldi kiállításokat, kiállításokon való megjelenést, konferenciákat szervez;
d) országos pálinka- és törkölypálinka-versenyt rendez;
e) részt vesz a pálinkával kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység kidolgozásában.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács
a) részt vesz a közfeladatai ellátását és a működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítésében;
b) véleményezi a közfeladataival kapcsolatos hazai és európai uniós jogi aktusok tervezetét, valamint a magyar álláspontra vonatkozó javaslatot tesz;
c) elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat.
13. § * Az adópolitikáért felelős miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett évente – a tárgyévet követő év március 15-éig – megküldi a Pálinka Nemzeti Tanácsnak a tárgyévben
a) a Jöt. 132. § (2) és (4) bekezdése szerint előállított bérfőzött párlat párlatfajtánként megbontott és a magánfőzésben előállított párlat,
b) előállított és a Jöt. szerint szabadforgalomba bocsátott kereskedelmi céllal főzött pálinkának a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító számonként (a továbbiakban: KN-kód) megbontott,
jövedéki adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló mértékegységben megadott mennyiségéről az országosan összesített adatokat.
13/A. § * (1) * A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek és ezen időszak minden évében legalább tíz, a 2208 20 28, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 KN-kód szerinti alkoholterméket előállító, adóraktári engedéllyel rendelkező tagjuk (a továbbiakban: adóraktár engedélyes tag) van, továbbá önkéntes alapon a Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz (a továbbiakban együtt: szakmai szervezetek).
(2) * A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezet az adóraktár engedélyes tagjai száma alapján képviselteti magát. A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezetet egy fő képvisel (a továbbiakban: képviselő), amelyet minden 30. adóraktár engedélyes tagja után további egy fő képviselő egészít ki.
(3) Minden képviselőt egy szavazati jog illet meg azzal, hogy egy szakmai szervezet az összes szavazat legfeljebb 40%-ával rendelkezhet akkor is, ha többre lenne jogosult.
(4) A szakmai szervezetek a tagjaik közül a képviselőiket öt évre választják meg. A képviselő megbízatása megszűnik a képviselő
a) halálával;
b) lemondásával;
c) visszahívásával;
d) szakmai szervezeti tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével;
e) megbízatása időtartamának lejártával, valamint
f) által képviselt szakmai szervezetnek a Pálinka Nemzeti Tanácsban való tagságának megszűnésével.
(5) A Pálinka Nemzeti Tanácsot alkotó szakmai szervezetekről és azok képviselőiről névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékbe vételt a szakmai szervezetnek kell kezdeményeznie. A tagsági jogait csak a nyilvántartásba vett tag gyakorolhatja. A névjegyzékben bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket a Pálinka Nemzeti Tanács honlapján közzé kell tenni.
(6) * A szakmai szervezetek évente tájékoztatást adnak a Pálinka Nemzeti Tanács részére az adóraktár engedélyes tagjaikról. A szakmai szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot az adóraktár engedélyes tagjaik számának változásáról.
(7) A szakmai szervezet joga, hogy
a) a Pálinka Nemzeti Tanácsba képviselőt válasszon;
b) a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen;
c) a Pálinka Nemzeti Tanács feladatkörébe tartozó bármely ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen;
d) a Pálinka Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen az Alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen.
(8) A Pálinka Nemzeti Tanács tagja és a képviselő köteles az Alapszabályban és a Pálinka Nemzeti Tanács más szabályzatában a tagra és a képviselőre vonatkozó rendelkezéseket megtartani.
13/B. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, amelynek során jogosult nyilvántartani:
a) * a szakmai szervezetek nevét, címét, továbbá a szakmai szervezetek adóraktár engedélyes tagjainak nevét és az adóraktári engedély számát;
b) a szakmai szervezetek képviselőinek természetes személyazonosító adatait és az elektronikus levelezési címét;
c) * a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka előállítására jogosult vállalkozások nevét, címét;
d) a pálinka érzékszervi bírálók természetes személyazonosító adatait, a végzettséget igazoló okirat adatait, valamint az elektronikus levelezési címét;
e) * az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyre benyújtott nevezéseknél a nevezési lapon szereplő adatokat;
f) a 13. §-ban meghatározott, az adópolitikáért felelős miniszter által átadott adatokat.
(2) A szakmai szervezetnek az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokról a tagsági viszony létesítését, vagy változás esetén a változást követő 30 napon belül nyilatkoznia kell.
(3) A nyilvántartás adatállománya a Pálinka Nemzeti Tanács kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács az általa kezelt adatokat kizárólag
a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,
b) a tagság ellenőrzéséhez;
c) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint
d) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra
használhatja fel.
(5) A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon
a) piac- és termelésszervezési célokra;
b) statisztikai célokra;
c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során, valamint
d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során
használhatja fel.
(6) * A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és a Központi Statisztikai Hivatal azokat statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
13/C. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács Alapszabályában kell meghatározni a szakmai szervezetek taggá válására vonatkozó feltételeket.
(2) Az Alapszabálynak tartalmaznia kell a Pálinka Nemzeti Tanács
a) elnevezését, székhelyét;
b) célját és feladatait;
c) tagszervezetei képviselőinek szakmai és képzettségi feltételeire vonatkozó szabályokat,
d) képviseletére jogosultak megnevezését;
e) működésére, Titkárságára vonatkozó szabályokat;
f) tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit, valamint a visszahívás feltételeit;
g) gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvető szabályokat;
h) bizottságai és munkacsoportjai létrehozásának feltételeit és azok működésére vonatkozó szabályokat;
i) szolgáltatásait és azok igénybevételének feltételeit.
(3) Az Alapszabály tartalmazza a tagok képviseletére jogosult természetes személyek delegálására vonatkozó szabályokat, a képviselet gyakorlásának szabályait, továbbá a képviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselet ellátásának, különösen a szavazati jog gyakorlásának módját.
(4) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához az összes képviselő legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.
(5) Az Alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.
13/D. § * A Pálinka Nemzeti Tanács
a) jóváhagyja az Alapszabályt és szükség szerint módosítja azt;
b) jóváhagyja a beszámolót és tájékoztatókat;
c) megválasztja és visszahívja a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőit;
d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között meghatározza a költségvetését és annak végrehajtását;
e) véleményt nyilvánít a pálinkát érintő kérdésekben;
f) egyes közfeladatok ellátása érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács tagjaiból az Alapszabály szerint bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;
g) dönt a jogszabály vagy az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekről.
13/E. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az ülést a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke hívja össze.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsnak ülést kell tartania akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a tagok vagy a képviselők legalább egyharmada írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja az ülés kötelező összehívásának további eseteit is.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok és a képviselők több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács határozatait az ülésen jelen levő képviselők szavazatainak több mint felével hozza meg, kivéve, ha e törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.
13/F. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanácsba az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál és a delegált tagok az üléseken tanácskozási joggal részt vesznek.
(2) * A Pálinka Nemzeti Tanácsban az agrárpolitikáért és az adópolitikáért felelős miniszter által delegált tagok jogosultak a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinteni, az üléseken jelen lenni, a napirenden szereplő kérdésekhez hozzászólni, valamint adatot, információt kérni.
13/G. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői az elnök, az alelnökök és a felügyelő testület elnöke. A tisztségviselő egyidejűleg egy tisztséget tölthet be.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztségre választható az a természetes személy, aki magyar állampolgár, a szakmai szervezetnek olyan tagja, aki pálinka-előállítással és forgalmazással foglalkozik, vagy olyan jogi személy tagjának képviselője, amely pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozik, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(3) Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a tisztségviselő
a) * államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői vagy állami tisztviselői tevékenységet;
b) politikai pártban országos tisztséget tölt be;
c) más tisztségviselőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;
d) nem rendelkezik lakóhellyel Magyarországon.
(4) Az elnök, az alelnökök és a felügyelő testületnek a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(5) A (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Az érintett az összeférhetetlenség felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni, ha az a választást követően merül fel. Az érintettnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség fennállását az elnök állapítja meg.
13/H. § * (1) Az elnök a Pálinka Nemzeti Tanács képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segíti.
(2) * Az elnököt a Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak delegált képviselői választják meg.
(3) Az elnök
a) irányítja a Pálinka Nemzeti Tanács működését;
b) előkészíti a Pálinka Nemzeti Tanács éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;
c) előkészíti a beszámolót és a tájékoztatókat;
d) gondoskodik a Pálinka Nemzeti Tanács döntéseinek végrehajtásáról;
e) beszámol a felügyelő testületnek a Pálinka Nemzeti Tanács és a saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pálinka Nemzeti Tanács vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal;
g) a feladatai ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre a Pálinka Nemzeti Tanács képviselői, illetve szakértők részvételével.
13/I. § * (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.
(2) A felügyelő testület két tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki és hívja vissza, további egy tagját a Pálinka Nemzeti Tanács választja és hívja vissza. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület elnöke a Pálinka Nemzeti Tanács által választott tag.
(3) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének napirendjén szereplő, a köztestületi vagyonkezelés szempontjából jelentős előterjesztést.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács és az elnök felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. E felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles eleget tenni.
(5) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinthet, a Pálinka Nemzeti Tanács tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(6) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól szóló ügyrendjét maga állapítja meg, azt a Pálinka Nemzeti Tanács hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülésének összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.
(7) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, a Pálinka Nemzeti Tanács valamely testületének döntését vagy egyébként érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének összehívására.
13/J. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. A vagyongazdálkodási szabályzatot – az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával – a Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak legalább kétharmados többséggel kell elfogadniuk.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács költségvetését és beszámolóját a Pálinka Nemzeti Tanács az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával fogadja el.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
a) központi költségvetésből származó bevételekből;
b) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
13/K. § * (1) A Pálinka Nemzeti Tanács törvényességi felügyeletét az agrárpolitikáért felelős miniszter látja el.
(2) Amennyiben az agrárpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más szabályzat vagy valamely tisztségviselő határozata jogsértő, a megfelelő határidő tűzésével felhívja a Pálinka Nemzeti Tanácsot vagy az érintett tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, érintettsége esetén az alelnöke köteles a felhívásban foglaltakat a felhívásban megadott határidőn belül megvizsgálni és a jogsértést megszüntetni, valamint az intézkedésről vagy egyet nem értéséről az agrárpolitikáért felelős minisztert tájékoztatni.
(3)–(4) *
14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően előállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.
(2) A 9. § a kihirdetést követő harmadik hónap 15. napján lép hatályba.
15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pálinkaellenőrző hatóságot rendeletben jelölje ki. *
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy
a) * az országos pálinka- és törkölypálinka-verseny feltételeit, *
b) a pálinka- és a törkölypálinka-minősítés szabályait,
c) a pálinka és a törkölypálinka érzékszervi bírálók képzésének szabályait, *
d) a pálinka és a törkölypálinka előállítóinak – a Nemzeti Pálinkastratégia kialakításának, illetve a megvalósulás figyelemmel kísérésének céljára szolgáló – adatszolgáltatási kötelezettségét a forgalomba hozott pálinkák és törkölypálinkák fajtánkénti megoszlásáról, az adatszolgáltatás módját és az országosan összesített adatoknak a Pálinka Nemzeti Tanács rendelkezésére bocsátásának rendjét
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a pálinka-zárjegy színét. *
16. § (1) * E törvény a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(1a) * Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) A törvény javaslatának a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
17. § *
1. enzimek;
2. savak;
3. élesztők;
4. derítőszerek;
5. a nehézfémek eltávolítására alkalmas segédanyagok;
6. * habzásgátló;
7. * tápsó.
