A jogszabály mai napon ( 2018.11.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2008. évi CIV. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről * 

A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása, valamint a közérdekkel arányos beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) *  a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,

b) az a) pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére,

c) * 

d) az a) és b) pontban meghatározottak felügyeletére.

(2) *  A Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései, a Ctv., az Áht., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a mellékletben foglaltak szerint kell érteni.

(2) E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban

1. *  alapszabály: a Ptk.-ban meghatározott létesítő okirat,

2. befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

3. befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

4. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

5. forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

6. hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet, ide nem értve a fióktelep formájában működő hitelintézetet,

7. *  szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-a szerinti szervezet és személy,

8. *  vezető tisztségviselő: a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott fogalom,

9. vezető állású személy: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

10. pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom,

11. *  MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti - az MNB tv. 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott - rendkívüli jegybanki hitel.

A SZABÁLYOZOTT INTÉZMÉNYEK HELYZETÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE

3. § (1) *  A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített

a) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

d) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,

e) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGHOZHATÓ INTÉZKEDÉSEK

4. § * 

Az intézkedések közös szabályai

5. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében

a) * 

b) tőkét emelhet a hitelintézetben.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.

A garanciavállalás szabályai

6-7. § * 

A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai

8. § (1) *  Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.

(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során

a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és

b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább

a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,

b) a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,

c) a 12. § (4) bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,

d) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és

e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.

(4) Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.

(5) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

9. § (1) A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.

(2) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.

(5) A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(6) *  A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Ptk. minősített többséget biztosító befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

9/A. § *  Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés időben történő megszüntetésével,

b) a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,

c) a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást.

A különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény

10. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

(2a) *  A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.

(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.

(4) *  A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Ptk. 3:231. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

11. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvényjegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.

12. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).

(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.

(4) A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.

(5) A hitelintézet a (4) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.

(6) *  A 10. § (2a) bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben.

(7) *  Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik.

A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény

13. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.

(2) A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés

a) osztalék fizetéséről határozó,

b) szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és

c) háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó

döntéseivel szemben.

(3) A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható

a) a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és

b) a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről

szóló döntéssel szemben.

14. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.

(2) A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.

15. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha

a) a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy

b) a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.

(2) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.

(3) A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.

Tulajdonosi irányítási jog

16-18. § * 

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. § * 

Hatálybalépés

20. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A Gt. 286. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) *  E törvény 1. § (1) bekezdés c) pontja, 5. § (1) bekezdés a) pontja, 6-7. §-ai, 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 19. § a) pontja 2009. december 31-én hatályukat vesztik.

Módosuló jogszabályok

21. § (1) * 

(2) * 

22. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

23. § (1) * 

(2) * 

Átmeneti rendelkezések

24. § (1) *  A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről - ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését - 2012. december 31-ig dönthet.

(2) *  A 2012. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek az 5-19. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.

(3) *  Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 127. és 128. §-ával megállapított 10. § (2a) bekezdés, 12. § (6) és (7) bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható.

Melléklet a 2008. évi CIV. törvényhez

1. *  Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

2. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

3. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

4. *  Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

5. *  Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,

6. *  MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

7. * 

8. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

9. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,

10. Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,

11. Vtv.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény.


  Vissza az oldal tetejére