A jogszabály mai napon ( 2024.05.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) *  E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

(2) *  A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;

d) hitéleti célra használt épületre;

e) *  a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;

f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó * 

a) új épület építése;

b) *  meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység

ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

bb) *  bérbeadása;

c) *  500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület

esetén.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) *  épület: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására;

b) hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege;

c) technológiai utasítás: tevékenység (folyamat) vagy gépek (berendezések) rendeltetésszerű alkalmazásához, használatához szükséges követelményeket tartalmazó műszaki dokumentáció;

d) *  energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató;

e) *  becsült gazdasági élettartam: épület esetében jogszabályban, vagy az építtető által a tervezési programban megadott időtartam, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott épületelem esetében jogszabályban, szabványban, teljesítménynyilatkozatban vagy megfelelőség igazolásban meghatározott időtartam;

f) *  költségoptimalizált szint: az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület, vagy valamely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott épületelem becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi a 7. § (4) bekezdése szerinti számítás alapján;

g) *  önálló rendeltetési egység: az épületben található olyan rész, szint vagy lakásegység, amelyet önálló használatra terveztek vagy alakítottak át, és amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására;

h) *  épület energiahatékonysága: az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet számított vagy mért mennyisége, amely többek között magába foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát;

i) *  hatósági rendeltetésű épület: olyan épület, amelyben a hasznos alapterület több mint 50%-át a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szerv, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti területi kormányzati igazgatási szerv vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti helyi önkormányzati szerv igazgatási célú feladatai ellátására használja;

j) *  jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás.

A tanúsítás szabályai

3. § (1) *  Az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rend.) alapján kell elkészíteni.

(1a) *  A tanúsítvány kötelezően alkalmazandó tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(1b) *  A tanúsítványnak tartalmaznia kell

a) az (1c) bekezdés szerinti összefoglaló lapot,

b) a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység határoló és nyílászáró szerkezeteinek, valamint az épülettechnikai rendszereinek tanúsítás idején meglévő állapotának adatait,

c) az energiafelhasználási adatokat a tanúsított épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahordozónkénti számított energiafogyasztásáról és felhasználási céljairól,

d) a 6. § (4) bekezdése szerinti korszerűsítési javaslatokat,

e) a 6. § (2a) bekezdése szerinti fotódokumentációt,

f) a közérdekű nyilatkozatok és – ha az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai jellemzője nem a Rend. szerinti honlapon feltüntetett számítási módszer szerint kerül meghatározásra – az alkalmazott szabványok listáját, valamint

g) a mintalapokat az épülettechnikai rendszerek, alternatív energiák, szerkezeti elemek, valamint épülettípusok ikonjaival.

(1c) *  A tanúsítvány összefoglaló lapján fel kell tüntetni

a) a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység 1. melléklet 1. pontjának „Összefoglaló lap” szerinti adatait,

b) a 6. § (2a) bekezdése szerinti fotót,

c) a 4. § (3) bekezdése szerinti hatékonysági kategóriákat,

d) a Rend.-ben a jelentős felújításokra és az új épületekre meghatározott követelmények adatait,

e) a tanúsító adatait,

f) a tanúsítvány kiállításának időpontját,

g) a 9/A. § szerinti azonosító kódot, valamint

h) a tanúsítványnak az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetéséért felelős szerv által működtetett online felületen történő elérhetőségére utaló QR-kódot.

(1d) *  A tanúsítvány nyomtatott változatát – az (1b) bekezdés g) pontjában meghatározott mintalapok kivételével – a tanúsító a megrendelő részére közvetlenül is átadja. Az (1b) bekezdés g) pontjában meghatározott mintalapok az (1c) bekezdés h) pontja szerinti QR-kóddal elérhető online felületen tekinthetők meg.

(2) *  Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.

(2a) *  Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását,.

(3) *  Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.

(4) Nem kell tanúsítványt készíteni

a) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

b) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;

c) * 

d) *  a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlannak a jogosult általi visszavásárlása, valamint a megüresedett lakóingatlan versenyeztetéssel történő értékesítése

esetén.

(5) *  Az épület közönség számára nyitva álló helyiségének jól látható helyére ki kell függeszteni a tanúsítvány összefoglaló lapjának az (1c) bekezdés szerinti – személyes adatnak nem minősülő – tartalmi elemeit

a) az 1. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott épület és

b) *  a tanúsítvánnyal rendelkező, 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű, közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épület

esetében.

(5a) *  Az (5) bekezdés szerinti kifüggesztés során az 1. melléklet szerinti arculati elemek alkalmazása nem kötelező.

(6) *  A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása, valamint a Rend. szerinti összesített energetikai jellemző.

4. § *  (1) A tanúsítványt – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az épület egészére kell kiállítani.

(2) Ha a tanúsítvány kiállítására önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása miatt kerül sor, a tanúsítványt az önálló rendeltetési egységre kell kiállítani.

(3) A tanúsítványon feltüntetett követelményértékeket a Rend. új épületekre, valamint a meglévő épületek jelentős felújítására vonatkozó előírásai alapján, az energetikai minőség és szén-dioxid-kibocsátás szerinti besoroláshoz (a továbbiakban: besorolás) felhasznált referenciaértékeket a Rend. összesített energetikai jellemzőre, valamint fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni. A kategóriába sorolás további részletszabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A tanúsítványon az energetikai szempontból mértékadó határoló szerkezeteket és épülettechnikai rendszereket felhasználási célonként hatékonyság szerint be kell sorolni. Mértékadó határoló szerkezetnek minősül a legnagyobb összfelületű nyílászárótípus, homlokzati fal, lapostető, fűtött tetőteret határoló szerkezet, padlás és búvótér alatti födém, árkád és áthajtó feletti födém, alsó zárófödém fűtetlen terek felett, továbbá azon határoló és nyílászáró szerkezetek, amelyek összfelülete meghaladja az épület lehűlő felületének 10%-át. A besorolás szabályait a 4. melléklet és az 5. melléklet tartalmazza.

5. § *  (1) A tanúsítást a 2. mellékletben meghatározott tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási módszerrel kell elvégezni.

(2) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítást az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell elvégezni, ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg, valamint a tervezett műszaki jellemzőjű épülettechnikai berendezéseket szerelték be.

(3) Ha az épületben meglévő fűtési és légkondicionáló rendszerre energetikai felülvizsgálat készült, és a rendszert a felülvizsgálat óta nem alakították át, a tanúsítás során a felülvizsgálat eredményét tényként kell figyelembe venni.

(4) Ha a tanúsítást megelőzően a tanúsító helyszíni szemlét tart, annak időpontját a tanúsítványon feltünteti.

A tanúsítvány tartalmi követelményei

6. § (1) *  A tanúsítványt az 1. melléklet szerint kell kiállítani, és a 2. melléklet szerinti alátámasztó munkarésszel kell elkészíteni és nyilvántartásba venni.

(2) *  A tanúsítvány 1. melléklet 1. pontja szerinti, „Összefoglaló lap” elnevezésű lapjához az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását csatolni kell.

(2a) *  A tanúsítványt éles, az épületet, épületrészt vagy önálló rendeltetési egységet jól beazonosító fotódokumentációval kell ellátni, és az 1. melléklet 1. pontja szerinti, „Összefoglaló lap” és „Fotódokumentáció” elnevezésű lapon kell feltölteni a következő tartalmi elemeknek megfelelően:

a) a tanúsítás tárgyát képező épület, jelentősen felújított épületrész, bővítés vagy önálló rendeltetési egység jellegzetes homlokzatairól készült fotók, melyek közül egyet az összefoglaló lapra kell feltölteni;

b) jellemző hőleadót és annak szabályozását ábrázoló fotó;

c) jellemző ablak fotója;

d) egész épület tanúsítása esetén a távfűtéssel ellátott épületek kivételével a hőtermelő és hőtároló vagy más ilyen funkciót ellátó berendezés beépített helyzetét ábrázoló fotó;

e) megújuló energiájú épülettechnikai rendszerek alkalmazása esetén azok fotója.

(3) *  A tanúsítvány nem igazolja és nem helyettesíti az épületre előírt másfajta követelmény teljesítését.

(4) *  A tanúsítvány korszerűsítési javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának jelentős felújítási követelményszintjére, továbbá a Rend.-ben foglalt, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére. Ha az épület vagy önálló rendeltetési egység a jelentős felújítás követelményszintet már teljesíti, akkor csak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére kell javaslatot tenni. Ha ez utóbbi is teljesül, akkor a korszerűsítési javaslat elhagyható.

Energia-megtakarításra irányuló javaslat

7. § *  (1) *  A 6. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatban fel kell tüntetni az egyes határoló szerkezetek és épülettechnikai rendszerek korszerűsítésével összefüggő, egyben műszakilag megvalósítható intézkedéseket az alábbi bontásban:

a) „jó” szintnek megfelelően, amely szint teljesíti épületszerkezetek esetén a 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat D oszlopában, épülettechnikai rendszerek esetén az 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat D oszlopában megjelölt követelményértékeket;

b) „kiváló” szintnek megfelelően, amely szint teljesíti épületszerkezetek esetén a 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat E oszlopában, épülettechnikai rendszerek esetén az 5. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat E oszlopában megjelölt követelményértékeket.

(1a) *  Korszerűsítési javaslatok meghatározása esetén fel kell tüntetni a megvalósításukkal elérhető energetikai minőség és szén-dioxid-kibocsátási kategóriákat is a 3. melléklet szerint, továbbá tájékoztatást kell adni a komplex felújítás előnyeiről és a korszerűsítési lépések javasolt ütemezéséről arra az esetre, ha annak megvalósítása egy ütemben nem lehetséges.

(1b) *  Korszerűsítési javaslatok meghatározása esetén fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az energiahatékonyság javítását célzó javaslatok csak előzetes ajánlások, és nem helyettesítik a gondos tervezést, melynek során a biztonsági, műemlékvédelmi, természetvédelmi, állagvédelmi, akusztikai, tűzvédelmi, valamint egyéb tervezési szempontokat is figyelembe kell venni. Külön fel kell hívni a figyelmet továbbá arra, ha az épület műemléki vagy helyi védelem alatt áll. Ebben az esetben a korszerűsítést csak a műemléki értékleltár figyelembevételével lehet végezni úgy, hogy a műemléki érték ne sérüljön.

(2) A tanúsítvány tartalmazhat további információt a megújuló energia felhasználás mennyiségére, az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire vonatkozóan, továbbá tájékoztatást a támogatási és finanszírozási programokról.

(3) A tulajdonos kérésére az adott épület gazdasági élettartama alatti költséghatékonysági számítás is készíthető

a) az MSZ EN 15459 szabványban leírt vagy azzal egyenértékű módszerrel, vagy

b) az Európai Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott módszertan szerint.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti számításban a legalacsonyabb költséget az energiához kapcsolódó befektetési költségek, a karbantartási és üzemeltetési költségek (ezen belül az energiaköltségek és -megtakarítások, az épület fajtája és adott esetben az előállított energiából származó bevételek), valamint az ártalmatlanítási költségek figyelembevételével kell meghatározni.

(5) *  A tanúsítványban fel kell tüntetni azt, hogy hol kaphat a tulajdonos vagy a bérlő további információt, segítséget a korszerűsítésekkel kapcsolatban, továbbá fel kell tüntetni az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21. § (4) bekezdésében a Magyar Mérnöki Kamara által biztosított tanácsadási lehetőséget is.

(6) *  Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott www.e-epites.hu honlapon az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ az energetikai tanúsítással kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat biztosít, továbbá tájékoztató és műszaki segédleteket tesz elérhetővé az energiahatékony épületfelújítások érdekében.

(7) *  Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti energia-megtakarításra irányuló javaslatot az 1. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott épületek esetében, a tanúsítvány hatálya alatt megvalósított energia-megtakarítási célú épületfelújítás során figyelembe kell venni, amennyiben a beruházás a (3) bekezdés szerint készült számítás alapján az épület várható élettartama alatt megtérül. A javasolt intézkedések részlegesen, több ütemben is megvalósíthatóak.

(8) *  Energia-megtakarításra irányuló javaslat vagy az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti.

A tanúsítvány hatálya * 

8. § *  (1) *  A tanúsítvány öt évig hatályos.

(2) *  Ha a tanúsítvány hatálya alatt a Rend.-ben meghatározott követelményérték vagy az e rendeletben meghatározott kategóriába sorolási módszertan megváltozik, a változás előtt kiállított tanúsítvány még a változást követő 60. napig használható fel ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén, mely időponton túl e célból új tanúsítványt kell készíteni.

(3) * 

A tanúsítást végző

9. § (1) *  Energetikai tanúsítói (a továbbiakban: tanúsító) tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.

(2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(3) A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.

(4) *  Az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítást, melyet nem szükségszerűen követ tanúsítvány kiállítása, és mely az energetikai tanúsítványtól különállóan, illetve attól függetlenül is elkészíthető, tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.

A tanúsítvány minőségellenőrzése * 

9/A. § *  (1) *  A tanúsító a tanúsítványt az építésgazdaságért felelős miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

(1a) *  Az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetéséért felelős szerv lehetővé teszi a bekerült energetikai tanúsítványok mért vagy számított energiafelhasználására vonatkozó adatok gyűjtését, továbbá kérelemre statisztikai és kutatási célból, valamint az épület tulajdonosa részére rendelkezésre bocsátja legalább az uniós és nemzeti adatvédelmi követelményeknek megfelelő aggregált és anonimizált adatokat.

(2) A tanúsítvány utóellenőrzése során

a) *  a megjelölt határoló szerkezetek és épülettechnikai rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,

b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége

kerül ellenőrzésre.

(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.

(4) * 

(5) A tanúsítvány utóellenőrzéséről a tanúsítót írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.

A tanúsítás költségei

10. § (1) A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint. Ezen igényt – díjjegyzékkel – a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor érvényesíteni kell.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, illetve önálló rendeltetési egységnél (lakásnál) a b) pont szerinti esetben a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2 munkaóra.

(3) A díjjegyzékben részletezni kell a tanúsítási tevékenységre fordított időt és az óradíjat, a költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét.

(4) A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet.

(5) Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.

(6) Kivételes esetben az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű óradíj is megállapítható, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres vizsgálatot igényel. A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.

(7) A tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

(3) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 3. pontja, valamint 7. és 10. cikke, továbbá

b) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk s) pontja és 12. cikke (2. § 1. pont, 7. §, 9. §),

c) *  az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. és 14. pontja, 11., 12., 13., 18. cikke, 20. cikk (1) és (2) bekezdése, továbbá II. melléklete,

d) *  az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6. pontja.

(4) * 

12. § *  (1) Az önálló rendeltetési egység bérbeadása esetén a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződéshez kell tanúsítványt kiállítani.

(2) E rendeletnek az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2012. (V. 30.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (3) bekezdését az önálló rendeltetési egység esetében a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződés tekintetében kell alkalmazni.

(3)–(5) * 

(6) *  A 2016. január 1. előtt a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerint kötött támogatási szerződések teljesítésének igazolásához a szerződéskötés időpontjában hatályban lévő szabályok szerint elkészített tanúsítványt is be lehet nyújtani.

(7) *  A 2023. október 31-éig közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényűként

a) kérelmezett építési engedéllyel rendelkező vagy

b) egyszerű bejelentés alapján megépítendő

épület esetében, ha a Rend. szerint elkészített energetikai tanúsítvány szerint az épület nem felelne meg a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigény követelményének, a tanúsítvány mellett attól különállóan, a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigény követelményeinek való megfelelést igazoló számítást az e rendeletnek az építési engedély kérelme benyújtásának vagy az egyszerű bejelentés megtételének napján hatályos tartalmával és a Rend. ugyanekkor hatályos számítási módszere szerint is el lehet készíteni.

1. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez * 

Energetikai tanúsítvány alapvető tartalmi elemei

1. Tanúsítvány elemei

2. Tanúsítvány képjelmagyarázat

2. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez * 

Az energetikai tanúsítvány és az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítás alátámasztó munkarésze

1. Az alátámasztó munkarész a Rend.-ben foglaltakkal összhangban tartalmazza az épület vagy önálló rendeltetési egység megvalósult vagy tervezett állapotának megfelelően a következő alapadatokat:

1.1. az épület vagy épületben lévő önálló rendeltetési egység egyértelmű beazonosításához szükséges címe, helyrajzi száma;

1.2. a kapcsolódó tanúsítvány 9/A. § (1) bekezdése szerinti egyedi tanúsítványazonosító kód száma, a hivatkozás okának megjelölésével, ha a tanúsítás

1.2.1. más épület vagy önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján készült;

1.2.2. a korábbi tanúsítvány felülvizsgálata során készült;

1.2.3. egyéb okból készült;

1.3. az épület vagy önálló rendeltetési egység hasznos alapterülete (AN);

1.4. az épület vagy önálló rendeltetési egység kondicionált légtérfogata (V);

1.5. az épület vagy önálló rendeltetési egység lehűlő felületeinek mennyisége (A);

1.6. valamennyi fűtött helyiséget határoló felület esetén

1.6.1. a határoló vagy nyílászáró szerkezettípus felülete (transzparens szerkezetűeknél tájolásonként);

1.6.2. a hőátbocsátási tényező vonatkozó követelményértéke;

1.6.3. a szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezőjének értéke;

1.6.4. a csatlakozási hőhidak hossza, továbbá egyszerűsített számítás esetén az alkalmazott hőhídkorrekció, részletes számítás esetén a csatlakozó szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezője;

1.6.5. fűtött és fűtetlen terek közötti szerkezetek esetén a fűtetlen tér hatását kifejező korrekciós tényező vagy más, a fűtetlen tér hőmérsékletét jellemző érték;

1.6.6. talajjal érintkező szerkezetek esetén a Rend. szerinti számításhoz előírt tényezők;

1.7. a fix (nem nyílászáró) szerkezetek esetén az 1.6. alpontban meghatározottakon felül a rétegrendet jellemző adatok:

1.7.1. a homogén rétegek vastagsága (inhomogén rétegrendek esetén a különböző helyeken mért rétegvastagság);

1.7.2. a rétegek beépítési hővezetési tényezője, légrétegnél a réteg hőellenállása;

1.7.3. a rétegrendben megjelenő általános pontszerű és vonalmenti hőhidak jellemzői vagy az inhomogenitást más módon jellemző paraméterei;

1.7.4. külső és belső oldali hőátadási tényezők;

1.7.5. a változó rétegvastagság, valamint egyéb, a rétegrend hőátbocsátási tényezőjét befolyásoló paraméterek;

1.8. nyílászáró és bevilágító felülettel rendelkező (transzparens) szerkezetek esetén az 1.6. alpontban meghatározottakon felül legalább a jellemző típusoknál

1.8.1. a szerkezet bevilágító és teljes felületének aránya vagy a bevilágító felület mérete;

1.8.2. a transzparens szerkezet sugárzásátbocsátási képessége árnyékoló szerkezet nélkül, és ha van árnyékoló szerkezet, úgy azzal együtt is;

1.8.3. a szerkezet hőátbocsátási tényezője vagy a csatlakozó szerkezetek felületi és vonalmenti hőátbocsátási tényezője és azok geometriai méretei;

1.8.4. a benapozottság ténye, a számításnál alkalmazott korrekciós tényezőkkel;

1.8.5. a sugárzási nyereségek mértéke legalább havi bontásban;

1.9. különböző rendeltetésenkénti csoportosításban (önálló rendeltetési egységenként, zónánként, helyiségenként vagy helyiségcsoportonként)

1.9.1. a különböző időintervallumokban számított parancsolt hőmérséklet értéke;

1.9.2. a különböző időintervallumokban (nyári, téli) számított légcsere mértéke;

1.9.3. a hőtároló tömeget jellemző paraméter, a hasznosítási tényezők értéke havi bontásban;

1.9.4. a belső hőnyereség mértéke;

1.9.5. a nettó használati melegvízigény;

1.9.6. a szakaszos fűtés, hűtés korrekciós szorzója;

1.9.7. hasznos alapterület és rendszer-alapterület adatok;

1.9.8. a Rend. szerinti fajlagos hőveszteség-tényező számított értéke;

1.10. épülettechnikai rendszereknél zónánként vagy lefedési arányokhoz rendelten

1.10.1. az indikátoroknál figyelembe vett súlyozó tényezők;

1.10.2. teljesítménytényezők, veszteségeket kifejező tényezők;

1.10.3. elosztó vezeték helye, hőfoklépcső, elosztási veszteség, lefedettségi arány, továbbá a Rend. alapján meghatározott egyéb paraméterek szövegesen és a hozzá tartozó, számításba vett számszerű tényezővel, az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti energiahatékonysági osztályok;

1.10.4. a nettó éves hőigények a Rend. szerint, az egyes tagok és tényezők tételes számszerű bontásával;

1.11. szellőző rendszerek esetén az 1.10. alpontban foglaltakon túl

1.11.1. a ventilátorok éves elektromos energiaigénye a Rend. szerinti, az egyes tagok és tényezők tételes számszerű bontásával;

1.11.2. a számítási részeredmények módszertől függően;

1.12. a megújuló energiát hasznosító épülettechnikai rendszerek lefedési arányát igazoló számítás;

1.13. a Rend. szerinti referenciaépület adatai a tárgyi épülettel azonos bontásban;

1.14. a felhasználási célonkénti fogyasztások energiahordozók szerinti fogyasztások, a megújuló, a nem megújuló primer energiaigények és a szén-dioxid-kibocsátások fajlagos és teljes értékei a Rend. szerinti bontásban;

1.15. a Rend. szerinti lakó- és szállás jellegű épületek esetén a referenciaépületre a felhasználási célonkénti fogyasztások energiahordozók szerinti fogyasztások a Rend. szerinti bontásban;

1.16. a Rend. szerinti egyéb rendeltetésű épületek esetén a referenciaépületre a felhasználási célonkénti fogyasztások energiahordozók szerinti fogyasztások, valamint a megújuló, a nem megújuló primer energiaigények és a szén-dioxid-kibocsátások fajlagos és teljes értékei a Rend. szerinti bontásban.

2. További, önkéntesen csatolható munkarészek: tervrajz, infrafelvétel, légtömörségmérés jegyzőkönyve, egyéb mérési jegyzőkönyvek, iratmásolatok, költség-haszon elemzés, a fenti részletezettségben energetikai számítás a tervezett felújításról.

3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez * 

Energetikai minőség és szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás (hatékonysági osztályok)

1. A hatékonyságot az alábbi indikátorral kell jellemezni, és kétféle hatékonysági skálán kell a tanúsított épületeket vagy önálló rendeltetési egységeket besorolni.

1.1. Az energetikai minőséget a vizsgált épület vagy önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzőjének és az új épületek létesítése során a teljes épület összesített energetikai jellemzője Rend. szerint megengedett követelményértékének százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A Rend. szerinti egyéb rendeltetésű épületek önálló rendeltetési egységeinek energetikai tanúsítása esetén az önálló rendeltetési egységre meghatározott új épületekre vonatkozó követelményértékek tekintendők viszonyítási alapnak.

1.2. A szén-dioxid-kibocsátást a vizsgált épület vagy önálló rendeltetési egység fajlagos szén-dioxid-kibocsátása és az új épületek létesítése során a teljes épület fajlagos szén-dioxid-kibocsátása Rend. szerint megengedett követelményértékének százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A Rend. szerinti egyéb rendeltetésű épületek önálló rendeltetési egységeinek energetikai tanúsítása esetén az önálló rendeltetési egységre meghatározott új épületekre vonatkozó követelményértékek tekintendők viszonyítási alapnak.

2. A vizsgált épület vagy önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője, továbbá fajlagos szén-dioxid-kibocsátása és az 1. pont 1.1. és 1.2. alpontja szerinti nevező arányának százalékban kifejezett értéke alapján az épület vagy önálló rendeltetési egység besorolásának betűjele:

A B C D
1. Összesített energetikai jellemző szerinti besorolás Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás
2. Besorolás Energetikai minőség
(%)
Besorolás Szén-dioxid-kibocsátás
(%)
3. A+++2023 ≤0 A+++2023 ≤0
4. A++2023 0<...≤50 A++2023 0<...≤50
5. A+2023 50<...≤90 A+2023 50<...≤90
6. A2023 90<...≤100 A2023 90<...≤100
7. B2023 100<...≤130 B2023 100<...≤130
8. C2023 130<...≤160 C2023 130<...≤160
9. D2023 160<...≤200 D2023 160<...≤200
10. E2023 200<...≤250 E2023 200<...≤250
11. F2023 250<...≤310 F2023 250<...≤310
12. G2023 310<...≤390 G2023 310<...≤390
13. H2023 390<...≤500 H2023 390<...≤500
14. I2023 500<... I2023 500<...

3. Amennyiben az épület vagy önálló rendeltetési egység műszaki állapota miatt nem alkalmas a rendeltetésszerű funkció ellátására, úgy mind az összesített energetikai jellemző, mind a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás „I” kategóriába tartozik. Ebben az esetben az energetikai tanúsítványban a nem meghatározható számszerű eredmény adatok nem kerülnek kitöltésre.

4. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez * 

Épületszerkezetek értékelési osztályai

1. Az 1. melléklet 1. pontja szerinti hiteles energetikai tanúsítvány lapon az energetikai szempontból meghatározó határoló szerkezeteket hatékonyság szerint be kell sorolni. A besorolást a szerkezet Rend. szerinti átlagos hőátbocsátási tényezője alapján kell végezni.

2. A besorolási kategóriahatárokat és kategóriamegnevezéseket a következő táblázat tartalmazza:

A B C D E
1. homlokzati fal (W/m2K)
2. rossz gyenge közepes kiváló
3. 0,9<... 0,45<...≤0,9 0,24<...≤0,45 0,16<...≤0,24 ≤0,16
4. padlásfödém (W/m2K)
5. rossz gyenge közepes kiváló
6. 0,7<... 0,3<...≤0,7 0,17<...≤0,3 0,12<...≤0,17 ≤0,12
7. talajjal érintkező fal (W/m2K)
8. rossz gyenge közepes kiváló
9. 0,8<... 0,5<...≤0,8 0,3<...≤0,5 0,2<...≤0,3 ≤0,2
10. talajon fekvő padló egyenértékű hőátbocsátási tényezője (W/m2K)
11. rossz gyenge közepes kiváló
12. 0,8<... 0,5<...≤0,8 0,3<...≤0,5 0,2<...≤0,3 ≤0,2
13. pincefödém (W/m2K)
14. rossz gyenge közepes kiváló
15. 0,9<... 0,5<...≤0,9 0,26<...≤0,5 0,2<...≤0,26 ≤0,2
16. magastető, lapostető (W/m2K)
17. rossz gyenge közepes kiváló
18. 0,7<... 0,3<...≤0,7 0,17<...≤0,3 0,12<...≤0,17 ≤0,12
19. nyílászáró (W/m2K)
20. rossz gyenge közepes kiváló
21. 3,0<... 1,5<...≤3,0 1,1<...≤1,5 0,8<...≤1,1 ≤0,8
22. tetősík ablakok (W/m2K)
23. rossz gyenge közepes kiváló
24. 3,0<... 1,5<...≤3,0 1,3<...≤1,5 1,1<...≤1,3 ≤1,1

5. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez * 

Épülettechnikai rendszerek értékelési osztályai

1. Az 1. melléklet 1. pontja szerinti hiteles energetikai tanúsítvány lapon az épülettechnikai rendszereket felhasználási célonként hatékonyság szerint be kell sorolni. A besorolást a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység felhasználási célonkénti – fűtési és hűtési rendszereknél a nettó energiaigényhez mért – nem megújuló forrásból származó primer energiafelhasználásának és a Rend. szerinti referenciaépület vagy önálló rendeltetési egység azonos mutatójának hányadosa alapján kell végezni.

2. A besorolási kategóriahatárokat a következő táblázat tartalmazza:

A B C D E
1. fűtési rendszer hatékonysága, besorolás szerint
(EF,nren ⁄ QF,net)/(EF,nren,REF ⁄ QF,net,REF)
2. rossz gyenge közepes kiváló
3. 130%<... 105<...≤130% 95<...≤105% 70<...≤95% ≤70%
4. fűtési és szellőző rendszer hatékonysága besorolás szerint
[(EF,nren+ELT,nren) ⁄ QF,net]/[(EF,nren,REF+ELT,nren,REF) ⁄ QF,net,REF]
5. rossz gyenge közepes kiváló
6. 120%<... 105<...≤120% 90<...≤105% 55<...≤90% ≤55%
7. használati melegvízellátó rendszer hatékonysága, besorolás szerint
EHMV,nren / EHMV,nren,REF
8. rossz gyenge közepes kiváló
9. 120%<... 105<...≤120% 90<...≤105% 50<...≤90% ≤50%
10. hűtési és légkondicionáló rendszer hatékonysága, besorolás szerint
(EH,nren/QH,net) ⁄ (EH,nren,REF ⁄ QH,net,REF)
11. rossz gyenge közepes kiváló
12. 125%<... 110<...≤125% 95<...≤110% 80<...≤95% ≤80%
13. beépített világítás hatékonysága, besorolás szerint (lakóépületeknél elhagyandó)
EV,nren/EV,nren,REF
14. rossz gyenge közepes kiváló
15. 800%<... 250<...≤800% 115<...≤250% 85<...≤115% ≤85%

ahol:

EF/H/HMV/LT/V,nren: a fűtés/hűtés/használati melegvízellátás/szellőzés/világítás éves nem megújuló forrásból származó primer energiaigénye

EF/H/HMV/LT/V,nren,REF: a Rend. szerinti referenciaépület fűtésének/hűtésének/használati melegvízellátásának/szellőzésének/világításának éves nem megújuló forrásból származó primer energiaigénye

QF/H,net: nettó fűtési/hűtési energiaigény

QF/H,net,REF: a Rend. szerinti referenciaépület fűtési/hűtési energiaigénye