A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1/2009. (I. 30.) HM rendelet

a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed

a) a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM),

b) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre,

c) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezetekre,

d) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban: KNBSZ),

e) a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre,

f) a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra,

g) a HM vagyonkezelésében lévő területen, honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyet, illetve ideiglenes építési munkahelyet használó gazdasági társaságokra és

h) a honvédelmi szervezet területén szervezett munkavégzés keretében munkát végző személyekre.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában e rendelet szabályait alkalmazni kell

a) *  Magyarországon más országok katonai szervezeteinél történő - a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő - szervezett munkavégzésre, továbbá

b) a külföldi szolgálatot ellátó honvédelmi szervezeteknél történő szervezett munkavégzésre is.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti szervezetekre és személyekre.

2. § *  E rendelet alkalmazásában

1. alkalmazó: a HM azon szervének vezetője, aki felelős a beszerzésre, rendszeresítésre tervezett hadfelszereléssel, katonai védőeszközzel szemben támasztott - a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelőssel egyeztetett - hadműveleti, harcászati és műszaki követelmények (a továbbiakban: HMK) meghatározásáért, az alkalmazási elvek tervezéséért, a kiképzési, hadműveleti-harcászati alkalmazás irányításáért,

2. állományilletékes parancsnok: az MH önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezetét, valamint - ha azt a szervezet alapító okirata rögzíti - a más helyőrségben települt kikülönített alegységeket közvetlenül vezető parancsnok, vezető, a HM tekintetében a szakirányításra jogosult vezető, aki gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat az Mvt. szerinti kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére,

3. befogadó honvédelmi szervezet: összevont laktanyai elhelyezés esetén az ugyanazon MH létesítményt használó, több honvédelmi szervezet közül a laktanya-gazdálkodási jogkört gyakorló honvédelmi szervezet,

4. csapatpróba: olyan vizsgálat, amely annak megállapítására irányul, hogy a rendszeresítésre tervezett hadfelszerelés megfelel-e a tervezett szolgálati feladatok szerinti alkalmazási követelményeknek,

5. egyéni védőeszköz: az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/425 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet I. Fejezet 3. cikk 1. pontjában meghatározott védőeszköz,

6. elöljáró parancsnok: az MH hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket irányító középszintű vezető szerv vagy az MH Katonai Képviselő Hivatalának vezetője kivételével más magasabb szintű parancsnokság élén álló parancsnok azzal, hogy azon honvédelmi szervezetek vonatkozásában, melyeknél az állományilletékes parancsnok egyidejűleg elöljáró parancsnok is, az e rendeletben az elöljáró parancsnok részére meghatározott munkavédelmi feladatok ellátása a HM szakirányításra jogosult vezetője útján valósul meg,

7. gazdálkodó szervezetek: az 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti szervezetek,

8. hadfelszerelés: a honvédelmi szervezetek tevékenységéhez szükséges valamennyi olyan termék, amelyet az ipar és a kereskedelem katonai célokra gyárt vagy szállít, beszerzését jogszabály szabályozza, és polgári kereskedelmi forgalomba nem, vagy csak külön engedéllyel kerülhet,

9. haditechnikai ellenőrző vizsgálat: olyan vizsgálat, amely annak megállapítására irányul, hogy az alkalmazó által meghatározott és szerződésben rögzített HMK-nak a rendszeresítésre tervezett hadfelszerelés megfelel-e,

10. haditechnikai eszköz: a honvédelmi szervezet állománytáblájában (munkaköri jegyzékében) szükségletként előírt hadfelszerelés, katonai rendeltetésű eszköz, amely a felkészítéshez, kiképzéshez, a katonai műveletek végrehajtásához, támogatásához, kiszolgálásához szükséges,

11. használó honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 42. § (2) bekezdése alapján ingatlant használó honvédelmi szervezet,

12. honvédelmi szervezetek: az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti szervezetek,

13. katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett, gyártott, hazai, illetve külföldi forrásból beszerzett és külön eljárással rendszeresített, a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy annak károsító hatása csökkentésére szolgáló, a személyi állomány szolgálati, kiképzési feladatainak ellátásához használt, alkalmazott egyéni vagy kollektív védő funkciójú felszerelés, hadfelszerelés, tárgy, eszköz (a honvédségi tűzoltó alegységek védőfelszerelésének a kivételével),

14. kötött szolgálatteljesítési és munkahely: az a kijelölt szolgálatteljesítési vagy munkahely (terület, körlet, útvonal), amelyet az oda beosztott, vezényelt személy a szolgálati elöljáró, vagy az adott tevékenységet közvetlenül irányító személy, munkahelyi vezető engedélyével, illetve a váltás végrehajtását követően hagyhat el,

15. laktanya- vagy objektumparancsnok: összevont laktanyai elhelyezés esetén az MH létesítményben ingatlant használó honvédelmi szervezetek közül a laktanya- vagy objektumparancsnoki feladatok ellátására kijelölt parancsnok, vezető,

16. munkavállaló: a honvédelmi szervezetnél tényleges szolgálatot teljesítő katona, valamint a foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, közalkalmazott és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó személy,

17. munkavédelmi hatóság: a katonai munkavédelmi hatóság kijelöléséről, valamint sajátos feladatairól és hatásköreinek ellátásáról szóló 502/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a szerint kijelölt hatóság,

18. rendkívüli munkavégzési körülmények: minden olyan helyzetben történő szolgálatteljesítés, munkavégzés, amelyben az adott tevékenység végrehajtása az általánosan jellemző körülményektől, veszélyhelyzettől, ismert veszélyforrások hatóképességétől eltérő körülmények között történik,

19. rendszeresítés: olyan szabályozott eljárás, amelynek eredményeként a munkaeszköz, hadfelszerelés, katonai védőeszköz felvételre kerül az MH rendszerébe,

20. rendszeresítésért felelős: a hadfelszerelés rendszerbe kerülésének és rendszeresítésének kezdeményezéséért, valamint a kezdeményezésre vonatkozó javaslat kidolgozásáért felelős HM szerv,

21. üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek keretében az állományilletékes parancsnok meggyőződik arról, hogy az MH létesítmény, technológia, munkahely, rendszeresített hadfelszerelés, veszélyes munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket a tervezett használati körülmények között kielégíti, és annak használatát - dokumentált módon - elrendeli,

22. üzemelés-biztonsági terv: az építési engedélyezési eljárásokhoz kötött beruházások esetén az engedélyezési tervdokumentáció kötelező része,

23. üzemeltetésért felelős: a hadfelszerelés, a központi ellátás körébe tartozó munkaeszköz, a tábori elhelyezési eszköz és a katonai védőeszköz használatának, technikai kiszolgálásának, valamint felülvizsgálati rendjének meghatározására kijelölt szakmai felelős,

24. veszélyes haditechnikai eszköz: olyan haditechnikai eszköz, amely használata során az állomány egészsége, testi épsége - megfelelő védelem hiányában - károsító hatásnak lehet kitéve.

3. § *  (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, szolgálatteljesítés követelményeinek megvalósításáért az e rendeletben foglaltak szerint az alkalmazó, a rendszeresítésért felelős, az üzemeltetésért felelős, az állományilletékes parancsnok, illetve a laktanya- vagy objektumparancsnok a felelős.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felelősök a munka-, a szolgálatteljesítési és az életkörülményekkel összefüggő - a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott - kötelezettségeik teljesítése során együttműködni kötelesek.

4. § (1) *  A honvédelmi ágazatban munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a veszélyes katonai tevékenységre kiadott ágazati biztonsági szabályzat, a hadfelszerelés üzemeltetése és tárolása tárgyában kiadott belső rendelkezés, továbbá a honvédelmi szervezetek szervezeti munkavédelmi szabályzata (a továbbiakban: SzMvSz) is.

(2) *  Az MH vonatkozásában munkavédelemre vonatkozó szabálynak kell tekinteni azon munkavédelmi tartalmú NATO egységesítési előírásokat (NATO STANAG) is, amelyek MH-nál történő alkalmazására a HM feladat- és hatáskörrel rendelkező szakirányításra jogosult vezetője a Hvt. 52. § (1) bekezdésében szabályozott intézkedést ad ki.

A szervezeti munkavédelmi szabályzat

5. § (1) *  A munkavédelmi tevékenység ellátása rendjét, összehangolását, valamint a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megvalósítása módját a honvédelmi szervezet vonatkozásában az állományilletékes parancsnok - a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - SzMvSz-ben határozza meg.

(2) *  Az SzMvSz-t az 1. melléklet szerinti követelmények alapján kell elkészíteni, és a Hvt. 52. § (1) bekezdésében szabályozott intézkedés közzétételével kell kiadni.

6. § *  A Magyarországon kívül szolgálatot teljesítő honvédelmi szervezetre vonatkozó SzMvSz-t az állományilletékes parancsnok - az elöljáró parancsnok által összesített, az általános kötelezettségeket tartalmazó javaslat alapján - a szolgálati helyre történő kiérkezést követő 90 napon belül, a helyi körülmények, sajátosságok figyelembevételével köteles kiadni.

7. § *  (1) A laktanya- vagy objektumparancsnok Objektum Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: OMvSZ) határozza meg az objektum egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használata, üzemeltetése feladatait, felelősét, rendjét, valamint az összevont laktanyai elhelyezésben lévő honvédelmi szervezetek, illetve gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenysége összehangolására vonatkozó szabályokat, feladatokat.

(2) A laktanya- vagy objektumparancsnok ellátja az OMvSZ - a honvédelmi szervezet, illetve a gazdálkodó szervezet tevékenységének megfelelően összeállított - kivonatával az MH létesítmény területén tartósan szervezett munkavégzést folytató honvédelmi szervezetet, illetve gazdálkodó szervezetet.

(3) Az összevont laktanyai elhelyezésben lévő használó honvédelmi szervezetnek az állományilletékes parancsnoka az SzMvSz készítése, felülvizsgálata során figyelembe veszi és érvényesíti az OMvSz honvédelmi szervezetre vonatkozó előírásait.

8. § *  (1) Az OMvSZ-t és az SzMvSz-t szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a kiadásra kötelezett parancsnok felülvizsgálja, melynek megtörténtét írásba foglalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot, a szükséges módosítást szervezeti változás, a használó honvédelmi szervezet, illetve gazdálkodó szervezet változása, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, szolgálatteljesítés körülményeit érintő tárgyi, szervezési feltétel változása esetén, annak bekövetkezését követő 30 napon belül kell végrehajtani.

A munkavédelmi feladatok végrehajtásáért felelős személyek, szervek

9. § (1) A honvédelmi szervezet munkavédelmi tevékenységének vezetéséért az állományilletékes parancsnok a felelős.

(2) Az állományilletékes parancsnok feladata a vezetése alá tartozó honvédelmi szervezetnél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása és folyamatos fenntartása.

(3) Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés szerinti feladatait a logisztikai és infrastrukturális szakfeladatokat ellátó személyek útján, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet (a továbbiakban együtt: munkavédelmi szaktevékenység) ellátó személyek közreműködésével hajtja végre.

(4) *  A logisztikai és infrastrukturális szakfeladatokat ellátó személyek tervezik, kezdeményezik és nyilvántartják az MH létesítmények, építmények, munkahelyek, a hadfelszerelés, a munkaeszközök, valamint az egyéni és a katonai védőeszközök időszakos ellenőrzéseit, felülvizsgálatait.

(5) A munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyek a (2) és (3) bekezdés szerinti feladataik ellátásával összefüggésben tervezik, szervezik és ellenőrzik a honvédelmi szervezet munkavédelmi tevékenységét, végzik a személyi állomány és a munkavédelmi képviselők tájékoztatását.

(6) A munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyek a munkavédelmi szaktevékenységgel kapcsolatos ügyekben az állományilletékes parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartoznak, jogállásukat, hatáskörüket és feladataikat az SzMvSz-ben kell meghatározni, beosztásaikat állománytáblában, munkaköri jegyzékben kell rögzíteni.

(7) A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt akadályoztatás esetén az állományilletékes parancsnok által kijelölt - a szaktevékenység ellátására jogosult - személy helyettesíti.

10. § (1) *  A rendszeresítésért felelős a munkavégzés személyi, tárgyi, munkaszervezési követelményei, valamint a szakmai biztonsági követelmények meghatározásával, kiadásával biztosítja a hadfelszerelés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatát, üzemeltetését.

(2) *  Az üzemeltetésért felelős a szakterületi ellenőrzések végrehajtásával, valamint az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok tervezésével, szervezésével biztosítja az építmények, munkahelyek, munkaeszközök, katonai védőeszközök, hadfelszerelés előírás szerinti üzemeltetést.

A létesítés követelményei

11. § (1) Létesítés során a beruházó a tervezéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó adatokat (a továbbiakban: alapadatok) a használó honvédelmi szervezet adatszolgáltatása alapján határozza meg.

(2) A használó honvédelmi szervezet az alapadatokhoz csatolja a befogadó honvédelmi szervezet beruházás teljesítéséhez szükséges információit, munkavédelmi követelményeit, indokolt igényeit, ha a tervezett beruházás az objektum általános biztonsági állapotára kihatással lehet.

(3) A beruházó a tervező részére adott utasítást a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelősök által szolgáltatott, a tervezéshez szükséges adatok, valamint a beépítésre, telepítésre kerülő technológia követelményeinek, igényeinek figyelembevételével véglegesíti.

(4) A beruházó a tervezett beruházásra üzemelés-biztonsági terv elkészítését kéri a tervezőtől. Az üzemelés-biztonsági terv az engedélyezési tervek részét képezi, tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az engedélyezési tervek véglegesítése előtt az (1)-(3) bekezdés szerinti adatok teljességéről és a követelmények kielégítéséről a tervező, a beruházó, a használó, a befogadó honvédelmi szervezet, valamint az üzemeltetést végző gazdálkodó szervezet képviselői egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés eredményét, illetve a felek álláspontját a tervező köteles írásba foglalni, és azt az engedélyezési tervekhez csatolni kell.

(6) Tervező a beruházás kiviteli terveinek elkészítése során az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni.

(7) A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni, illetőleg a rendeletben előírt előzetes bejelentési kötelezettségét a munkavédelmi hatóság részére is köteles teljesíteni.

12. § (1) Az MH létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni abban az esetben szabad, ha az megfelel a tervezett használat követelményeinek, a munkavédelmi előírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló - megfelelő eredménnyel rendelkező - jegyzőkönyvvel, továbbá az előírt üzemeltetési dokumentációval.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a használó honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka által kijelölt bizottság vizsgálja.

(3) A bizottságba a használó honvédelmi szervezet képviselőin túl az MH létesítmény üzemeltetését végző gazdálkodó szervezet és a befogadó honvédelmi szervezet képviselőjét is be kell vonni.

(4) *  A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a bizottság az építmények, a beépített, és a telepített technológiák, munkaeszközök, hadfelszerelés, biztonsági berendezések alkalmasságát a funkcionális működés egészére kiterjedően vizsgálja.

(5) A vizsgálatok végrehajtása során az üzemelés-biztonsági tervben meghatározott paraméterek, határértékek teljesítését a kivitelező mérési jegyzőkönyvekkel, minősítő iratokkal, tanúsítványokkal köteles igazolni, melyeket az átadási dokumentáció részeként kell kezelni.

(6) A vizsgálatokkal egyidejűleg kell végrehajtani a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, illetőleg az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelést.

(7) A beruházásra vonatkozó igények, követelmények megvalósítása, továbbá az (1)-(6) bekezdésben foglaltak végrehajtása alapján a használó honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka vezetői hatáskörében dönt az MH létesítmény, építmény, technológia, munkahely üzembe helyezésének ideiglenes vagy végleges elrendeléséről, illetve megtagadásáról.

(8) A (7) bekezdés szerinti döntést írásba kell foglalni, és az üzembe helyezés ideiglenes engedélyezése vagy megtagadása esetén a döntést indokolni is kell. Ideiglenes engedélyezés esetén az engedélyezés feltételeit és időtartamát is meg kell határozni.

(9) A veszélyes MH létesítmények, építmények, technológiák, munkahelyek körét, - a vonatkozó jogszabályi követelmények és a (6) bekezdés szerinti kockázatértékelés alapján - továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használat és üzemeltetés sajátos követelményeit, szabályait a használó honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka határozza meg.

A rendszeresítés követelményei

13. § (1) *  Hadfelszerelést, illetve katonai védőeszközt rendszeresíteni abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményei mellett kielégíti a HMK előírásait is, és rendelkezik

a) az adott anyagra, eszközre, mint termékre meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal,

b) üzemeltetési dokumentációval,

c) kockázatértékelési dokumentációval,

d) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló jegyzőkönyvvel,

e) az időszakos felülvizsgálatok rendjére (gyakoriságára, terjedelmére) vonatkozó előírásokkal, valamint

f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használathoz szükséges egyéni, illetve katonai védőeszközök első ellátmányával.

(2) *  A rendszeresítésre tervezett hadfelszerelésre, katonai védőeszközre vonatkozó HMK-t az alkalmazó határozza meg. Hazai fejlesztés esetén az alkalmazó a HMK meghatározása során a rendszeresítésért és üzemeltetésért felelős szervezet véleményét is figyelembe veszi.

(3) A rendszeresítésért felelős meghatározza a beszerzést előkészítő dokumentumokat, a rendszeresítést megelőző vizsgálatok körét, és az üzemeltetésért felelőssel történő egyeztetést követően javaslatot tesz a végrehajtásért felelős honvédelmi szervezetek kijelölésére.

14. § (1) *  Hadfelszerelés, katonai védőeszköz rendszeresítése előtt a rendszeresítésért felelős az Mvt. 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés mellett elvégzi a haditechnikai ellenőrző vizsgálatot és a csapatpróbát, amely alapján a haditechnikai eszközt az Mvt. 87. § 11. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén veszélyessé kell minősíteni.

(2) *  A hadfelszerelés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához szükséges felszerelések, egyéni, illetve katonai védőeszközök körét, követelményeit az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során kell meghatározni, és a hadfelszerelés első ellátmányaként természetben kell biztosítani.

(3) A haditechnikai eszköz veszélyessé minősítését az állományilletékes parancsnok, vagy az üzemeltetésért felelős kezdeményezheti.

(4) *  Hadfelszerelés, katonai védőeszköz rendszeresítése során a használat követelményeiről, valamint az egészségre és biztonságra kiható körülményekről - az elvégzett kockázatértékelés és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendeletben írtak alapján - az üzemeltetésért felelős írásos tájékoztatót készít.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti tájékoztatót az üzemeltetési dokumentáció részeként az üzemeltető honvédelmi szervezet részére át kell adni. A hadfelszerelés, katonai védőeszköz üzemeltetési dokumentációját az anyag, illetve eszköz rendszerből történő kivonásáig meg kell őrizni.

(6) A munkavédelmi hatóság jogosult a haditechnikai eszköz megvizsgálására, és veszélyessé minősítésére.

15. § Az MH létesítmények, építmények, technológiák, munkahelyek átalakítása, felújítása, továbbá a munkaeszközök, haditechnikai eszközök újraindítása, áttelepítése esetén a 11-14. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A munkavégzés tárgyi feltételei

16. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes MH létesítményeket, építményeket, technológiákat, munkahelyeket, munkaeszközöket, veszélyes haditechnikai eszközöket.

(2) *  Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó MH létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök és a hadfelszerelés ellenőrzését, felülvizsgálatát a munkahelyekre, munkaeszközökre vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket szabályozó külön jogszabályokban előírtak alapján, az üzemeltetés, illetve a technikai kiszolgálás keretében kell végrehajtani.

(3) *  Az (1)-(2) bekezdés szerinti felülvizsgálatok gyakoriságát, részletes követelményeit, eljárási szabályait és azok dokumentálásának, rendjét létesítmények, munkahelyek esetén a használó honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka az üzembe helyezés, a hadfelszerelés esetén a rendszeresítésért felelős a rendszeresítés során, írásban határozza meg.

(4) *  Ha a munkahely, munkaeszköz, hadfelszerelés, technológia, egyéni, illetve katonai védőeszköz a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a személyi állomány egészségét és biztonságát, vagy balesetet okozott, akkor annak megfelelőségét az állományilletékes parancsnoknak vezetői hatáskörében soron kívül ellenőriznie kell. Az ellenőrzés befejezéséig a munkahely, a munkaeszköz, hadfelszerelés, egyéni, illetve katonai védőeszköz használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(5) A vizsgálat megállapításairól, a (4) bekezdés szerinti eszköz megfelelősége értékeléséről, valamint a tett, illetve a javasolt intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát a vizsgálat befejezését követően az üzemeltetésért felelős részére meg kell küldeni.

17. § A szolgálati helyen alkalmazott jelző- és riasztóberendezésnek meg kell felelnie a HMK-ban meghatározott katonai követelményeknek is.

18. § (1) *  A kötött szolgálatteljesítési és munkahelyeken szolgálatot teljesítők, valamint a személyi állomány mindazon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak - 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn kívül - 20 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, a monoton munkavégzést megszakító - más irányú igénybevétellel járó - egyéb tevékenységet kell biztosítani.

(2) Amennyiben a szolgálati feladat ellátása érdekében indokolt, a munkahelyi vezető intézkedik a munkaközi szünet, illetve az egyéb tevékenység (1) bekezdéstől eltérő azonnali elrendelésére, megszakítására vagy elhalasztására.

19. § Azon a szolgálati helyen, különösen repülőtéren, lő- és gyakorlótéren, hadműveleti területen, baleset, katasztrófa és egyéb kárhelyszínen, ahol a veszélyforrás hatásait műszaki intézkedésekkel, kollektív védelemmel, egyéni, illetve katonai védőeszközök használatával vagy egyéb módon kiküszöbölni nem lehet, szervezési intézkedésekkel kell biztosítani a kockázati tényezők (zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás stb.) hatásainak minimalizálását.

20. § (1) *  Az üzemeltetésért felelős a munkaeszközök, hadfelszerelés használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációt a csapatpróba megkezdésének időpontjáig, a kockázatértékelési dokumentációt a rendszeresítés időpontjáig köteles biztosítani az érintett állomány részére.

(2) *  Ha a hadfelszerelés üzemeltetése, használata során magyartól eltérő nyelv használata kötelező, az üzemeltetési dokumentációt a munkavégzésre előírt nyelven kell biztosítani az érintett állomány részére.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti eltérést a Honvéd Vezérkar főnöke indokolt kezdeményezésére a miniszter engedélyezi. A kockázatértékelési dokumentációt és a 14. § (4) bekezdés szerinti tájékoztatót magyar nyelven kell összeállítani.

(4) *  A (2) bekezdés szerinti esetekben a munkavégzés feltétele a munkavégzésre előírt nyelvből a munkakörre a munkaköri leírásban is előírt szintű NATO STANAG nyelvvizsga megszerzése és ugyanezen nyelv szerinti - a hadfelszerelés kezelésére vonatkozó - használói tanfolyam eredményes elvégzése.

(5) *  Az (1)-(2) bekezdés szerinti dokumentációt a rendszeresítésért felelős a hadfelszerelés rendszerből történő kivonását követően 5 évig köteles megőrizni.

(6) *  Az üzemeltetett munkaeszközök, hadfelszerelés üzemeltetési dokumentációját a beosztott parancsnoknál, munkahelyi vezetőnél kell tárolni. A szolgálati helyen, munkahelyen csak a kezelési és karbantartási utasítást, illetve azok kivonatát kell jól látható vagy a szolgálati idő alatt állandóan hozzáférhető helyen tartani.

(7) *  Munkaeszközöket, hadfelszerelést az üzemeltetéshez szükséges, - a (2) bekezdés szerinti hadfelszerelést kivéve - magyar nyelvű feliratokkal, tájékoztatókkal is el kell látni.

A munkafolyamatra vonatkozó követelmények

21. § (1) Gazdálkodó szervezet az MH létesítmény üzemeltetését, illetve az egyes további ellátási tevékenységet állandó jelleggel csak abban esetben végezhet, ha a gazdálkodó szervezetre vonatkozó sajátos munkavédelmi követelményeket, szabályokat a (befogadó) honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka és a gazdálkodó szervezet vezetője az Mvt. 40. § (2) bekezdése alapján szerződésben rögzíti.

(2) A gazdálkodó szervezet munkavállalóinak - (1) bekezdés szerinti szerződéssel nem érintett - munkavégzésével kapcsolatos munkavédelmi követelményeinek érvényesítéséért a gazdálkodó szervezet vezetője felelős.

(3) A munkavégzés összehangolása során meghatározott és a honvédelmi szervezet munkavédelmi helyzetére kiható személyi, tárgyi, szervezési követelmények érvényesülését az állományilletékes parancsnok jogosult ellenőrizni.

(4) A munkavégzés összehangolása érdekében az MH létesítmény területén más munkáltatók eseti munkavégzésével kapcsolatos sajátos munkavédelmi követelményeit, szabályait a (befogadó) honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka egyedileg határozza meg.

22. § Az alkalmazó, a rendszeresítésért, illetőleg az üzemeltetésért felelős egyes katonai szakfeladatok végzését külön feltételhez kötheti.

Az állományilletékes parancsnok, a személyi állomány kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában

23. § (1) Az állományilletékes parancsnok vezetői hatáskörében elemzi és ellenőrzi a munkavédelem helyzetét, eredményességét, a munkavédelmi kötelezettségek teljesítését, illetve feltárja a munkavédelmi követelményektől való eltéréseket és azok okait.

(2) Az állományilletékes parancsnok vezetői hatáskörében évente legalább egy alkalommal átfogó munkavédelmi ellenőrzést hajt végre.

(3) A beosztott parancsnok, munkahelyi vezető rendszeresen ellenőrzi és érvényesíti a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket, és teljesíti a feladat- és hatáskörébe tartozó munkavédelmi kötelezettségeket.

24. § (1) A 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az ellenőrzést végrehajtó személyek nevét, beosztását, az ellenőrzés időpontját,

b) a jegyzőkönyv készítésének helyét, időpontját,

c) az előző ellenőrzés során feltárt követelményektől való eltérések megszüntetésére tett, illetve kezdeményezett intézkedések végrehajtásának és a határidők betartásának helyzetét, valamint az esetleges akadályozó tényezőket,

d) az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, egyéb megállapítások szolgálati hely szerinti felsorolását, valamint

e) a jegyzőkönyvvezető, az ellenőrzést végrehajtó személyek, az állományilletékes parancsnok aláírását.

(2) Az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi követelményektől való eltérések megszüntetésére parancsot ad ki. A parancs tartalmazza a végrehajtandó feladatokat, a felelősöket és a végrehajtás határidejét.

(3) Az állományilletékes parancsnok a hatáskörét meghaladó feladatok vonatkozásában kezdeményezi az elöljáró parancsnok, illetőleg az üzemeltetésért felelős intézkedését.

(4) A munkavédelmi ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, parancsot az ellenőrzést követő öt évig meg kell őrizni.

25. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kockázatértékelés, illetve annak felülvizsgálata alapján összeállított Intézkedési Tervben a hatáskörét meghaladó kockázatcsökkentési, kezelési feladatok végrehajtására kezdeményezi az elöljáró parancsnok intézkedését.

(2) A külföldön szolgálatot teljesítő honvédelmi szervezetek (katonai missziók) előzetes kockázatbecslése elkészítéséért az elöljáró parancsnok a felelős.

(3) A külföldön szolgálatot teljesítő honvédelmi szervezet tényleges kockázatai értékelésének, illetve időszakos felülvizsgálatának elkészítéséért a külföldön szolgálatot teljesítő honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka a felelős.

(4) A külföldön szolgálatot teljesítő honvédelmi szervezet kockázatértékelése felülvizsgálatát váltásonként, a váltást követő 30 napon belül kell végrehajtani.

26. § (1) A személyi állományt az Mvt. 55. § (1) bekezdése szerinti oktatáson túl az SzMvSz-ben meghatározott munkakörökre (beosztásokra) előírt gyakorisággal, de évente legalább egy alkalommal eseti munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

(2) Eseti munkavédelmi oktatás keretében kell felkészíteni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtás szabályaira a személyi állomány különösen veszélyes feladatok ellátására kijelölt tagjait is.

(3) Különösen veszélyes feladatnak kell tekinteni:

a) a gyakorlatot,

b) a lövészetet,

c) a vízi átkelést,

d) a gép- és harcjármű-oszlopvezetési gyakorlatot,

e) a közúti, vasúti, vízi és légi szállítást (kiemelten a ki- és berakodás műveletei),

f) a lőszerekkel, a robbanó és pirotechnikai, a mérgező, a sugárzó és egyéb veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos munkát,

g) a lőtereken végzett kiszolgáló tevékenységet,

h) az ejtőernyős ugrást, a búvártevékenységet,

i) a rendkívüli munkavégzési körülmények között végzett tevékenységet,

j) a nemzetközi missziókban történő szolgálatteljesítést,

k) továbbá minden olyan tevékenységet, amelynél a szakmai vagy a munkavédelmi szabályok megszegése az élet vagy a testi épség közvetlen és súlyos veszélyeztetésével jár.

(4) A (2) bekezdés szerinti eseti oktatást a különösen veszélyes feladatok ellátásra való felkészítés megkezdéséig kell végrehajtani.

27. § (1) A munkavédelmi oktatások tematikáját a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyek állítják össze és az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(2) A munkavédelmi oktatás tematikájának összeállítása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

(3) A munkavédelmi oktatásról távol lévők részére pótoktatást kell szervezni.

(4) *  Az elméleti munkavédelmi oktatást a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy(ek), illetve a munkahely, hadfelszerelés, tevékenység követelményeit, előírásait részletesen ismerő szakállomány vezeti. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a munkahelyi vezetők vezetésével kell végrehajtani.

(5) A munkavédelmi oktatást végrehajtó állomány oktatását, felkészítését külön kell tervezni és végrehajtani.

28. § Az állományilletékes parancsnok és helyettesei munkavédelmi oktatását az elöljáró parancsnok tervezi és szervezi.

29. § (1) Munkavédelmi ismeretekből ellenőrző vizsgát (a továbbiakban: munkavédelmi vizsga) köteles tenni a személyi állomány azon tagja, akinek a feladatkörébe tartozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, fenntartása, illetve ellenőrzése.

(2) Az állományilletékes, illetőleg az elöljáró parancsnok az SzMvSz-ben határozza meg a munkavédelmi vizsgához kötött beosztásokat, munkaköröket.

(3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba, munkakörbe helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, és azt követően legalább 5 évenként meg kell újítani.

(4) Az SzMvSz-ben kell rögzíteni a felkészítés és a vizsgáztatás rendjét, szabályait. A munkavédelmi vizsgakötelezettséget az érintett munkaköri leírásában is meg kell jeleníteni.

(5) Az (1) bekezdésben előírt vizsga alól mentesül az a személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik.

(6) *  A munkavédelmi vizsga végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a sikeres vizsgázók részére igazolást kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és a kiállított igazolásokról összeállított nyilvántartást öt évig meg kell őrizni. A sikeres vizsgázók részére kiállított igazolás adattartama a következő:

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,

b) a lakcíme,

c) a munkahelye,

d) a képesítése,

e) a beosztása, illetve munkaköre,

f) arra való utalás, hogy a vizsga csak az igazoláson szereplő beosztás, illetve munkakör ellátására jogosít.

(7) Az állományilletékes parancsnok és helyettesei munkavédelmi vizsgáztatását az elöljáró parancsnok tervezi és szervezi.

30. § (1) Az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi vizsgáztatásra - elnökből és két tagból álló - vizsgabizottságot köteles létrehozni. A vizsgabizottságba az elöljáró parancsnok is delegálhat tagot.

(2) A bizottság elnöke csak olyan személy lehet, aki rendelkezik munkavédelmi szakképesítéssel, vagy érvényes munkavédelmi vizsgával.

(3) A munkavédelmi vizsgák ismeretanyagát - a szakterületi követelmények figyelembevételével, a honvédelmi szervezet munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyei javaslatai alapján - a honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka határozza meg.

(4) A munkavédelmi vizsgát „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” minősítéssel kell értékelni. A munkavédelmi ismeretek szintje megfelelő, ha a vizsgázó a feltett kérdések legalább kétharmadára helyes választ ad.

(5) „Nem megfelelő” értékelés esetén a felkészítést és a vizsgáztatást meg kell ismételni. A vizsgára kötelezett személy a „Megfelelő” minősítés eléréséig csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

31. § (1) A katonai védőeszköz szükségletet és az ellátás rendjét a rendszeresítés során kell meghatározni.

(2) *  A munkaeszköz, hadfelszerelés használatához kötelezően előírt egyéni védőeszköz védelmi képességét, fokozatát a rendszeresítés során, a kockázatértékelés keretében kell meghatározni.

(3) Az egyéni, illetve katonai védőeszköz viselésre kötelezett állomány a részére biztosított egyéni, illetve katonai védőeszközt előírás szerint köteles használni, amelyet a munkahelyi vezető, parancsnok köteles rendszeresen ellenőrizni.

(4) A munkahelyi vezető, parancsnok eltiltja a munkavégzéstől azt az egyéni és katonai védőeszköz viselésére kötelezett személyt, aki e kötelezettségét figyelmeztetés ellenére nem teljesíti. A munkahelyi vezető, parancsnok - a munkavégzéstől történő eltiltással egyidejűleg - fegyelmi eljárást kezdeményez az érintett személlyel szemben.

32. § (1) A honvédelmi szervezeteknél a 4. melléklet szerinti létszámban és szakképzettség mellett munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt kell foglalkoztatni.

(2) Az állománytábla jóváhagyására jogosult személy több helyőrségben települt honvédelmi szervezetek munkabiztonsági szakember szükségletének meghatározása során - a helyi sajátosságok figyelembevételével az állományilletékes parancsnok kezdeményezésére, és a munkavédelemi feladatok tekintetében a HM szakirányítására jogosult vezetőjének egyetértése esetén - az (1) bekezdésben írtaktól eltérhet.

(3) * 

(4) *  Az (1) és (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező személy hiányában - ideiglenesen, legfeljebb 1 év időtartamra - polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltatás útján is megvalósítható.

33. § A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, egyéni, illetve katonai védőeszközök, az előírt tisztálkodó szer és védőital igényléséért és biztosításáért a munkahelyi vezetők, beosztott parancsnokok a felelősek.

Munkaegészségügyi feladatok

34. § (1) A foglalkozás-egészségügyi feladatokat az MH Ellátási és Utaltsági Rend alapján kell ellátni.

(2) Az MH Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálata az MH Ellátási és Utaltsági Rend alapján a foglalkozás-egészségügyi feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a foglalkozás-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgálatok felett.

35. § Az MH egészségügyi feladatokat ellátó központi szerve

a) szakmai véleményt ad

aa) új haditechnikai eszköz és technológia rendszerbe állításakor

ab) a személyi állomány körében felhasználásra kerülő honvédelmi célú anyagok szállításával, raktározásával, felhasználásával, új - nem haditechnikai rendeltetésű - eszközök és technológiák beszerzésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban, valamint kiemelten a honvédségi szervezetet érintő munka-egészségügyi feladatok végrehajtásában,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a személyi állomány egészségi állapotát veszélyeztető fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és környezeti természetű kockázati tényezőket és azok egészségi állapotra gyakorolt hatásait, és intézkedik, illetve javaslatokat tesz a veszélyeztető tényezők megszüntetésére, az egészségkárosító kockázatok csökkentésére,

c) javaslataival, észrevételeivel közreműködik a katonai tevékenységek fejlesztését, szabályozását célzó - az egészségügyet is érintő - tervek, intézkedések, szakutasítások, szabványok és jogszabályok előkészítésében.

A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

36. § *  (1) A honvédelmi szervezet munkavállalóival, valamint a munkavédelmi érdekképviselettel kapcsolatos tájékoztatási, tanácskozási, valamint érdekegyeztetési kötelezettség teljesítéséért az állományilletékes parancsnok a felelős.

(2) Az intézményi gazdálkodás körébe nem tartozó eszközök, veszélyes anyagok és keverékek, valamint az infrastrukturális, a logisztikai gazdálkodás körébe tartozó létesítmények és eszközök, továbbá az infrastrukturális gazdálkodás köréből kivett létesítmények és eszközök létesítéssel, rendszeresítéssel, valamint a központi ellátás körébe tartozó munkaeszköz-ellátással kapcsolatos tájékoztatási, tanácskozási - beleértve az egyeztetést és a javaslattételt is - kötelezettségeket a rendszeresítésért felelős, valamint az üzemeltetésért felelős teljesíti.

(3) A tájékoztatás, tanácskozás végrehajtásának kezdeményezése, a tanácskozás előkészítése, dokumentálása, a keletkezett ügyiratok, megállapodások megőrzése, az ügyiratok érintett honvédelmi szervezetek részére történő megküldése, felterjesztése az állomány, illetve az érintett honvédelmi szervezetek vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti parancsnok, vezető feladata.

(4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás, tanácskozás teljesítése keretében az érintett honvédelmi szervezet képviseletét a paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: paritásos testület) látja el.

(5) Ha a munkavédelmi képviselő, illetve a munkavédelmi bizottság az állományilletékes parancsnok döntésével nem ért egyet, kérheti az egyeztetés megismétlését, vagy közvetlenül a munkavédelmi hatósághoz fordulhat állásfoglalásért.

36/A. § *  (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel, szolgálatteljesítéssel kapcsolatos ágazati szintű tájékoztatási, tanácskozási tevékenység - a munka-, a szolgálatteljesítési és az életkörülmények alakulása helyzetének részeként - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény érdekegyeztetésre vonatkozó szabályai szerint kerül előkészítésre és végrehajtásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási, tanácskozási tevékenység teljesítését legalább évente az általános beszámolási rend figyelembevételével, főszabályként a második negyedévre kell tervezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási, tanácskozási tevékenység infrastrukturális és logisztikai gazdálkodási körbe tartozó része teljesítését a (2) bekezdéstől elkülönítetten is lehet tervezni.

(4) A honvédelmi szervezetnél megválasztott munkavédelmi képviselő képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása ágazati szakmai feladat.

36/B. § *  (1) A honvédelmi szervezeteknél munkavédelmi képviselőt kell választani.

(2) Az ideiglenes állománytáblával, munkaköri jegyzékkel rendelkező honvédelmi szervezeteknél munkavédelmi képviselő választást a munkavállalók többségének kezdeményezésére kell tartani.

(3) A munkavédelmi képviselő választásának előkészítése, lebonyolítása, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítása az állományilletékes parancsnok feladata.

36/C. § *  (1) A munkavállalók képviseletét legalább egy-egy fővel, a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell biztosítani a honvédelmi szervezetnél.

(2) A tényleges állomány képviseletét a szervezeti létszámarányoknak megfelelően, lehetőség szerint állománycsoportonként kell biztosítani.

(3) A tényleges állományba tartozó munkavédelmi képviselők az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítést, munkavégzést érintő kérdésekben jogosultak folyamatosan és közvetlenül kapcsolatot tartani a honvédelmi szervezet vezénylő zászlósaival.

(4) A honvédelmi szervezetnél működő munkavédelmi bizottság esetén a (3) bekezdés szerinti jogot a munkavédelmi bizottság gyakorolja.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kapcsolattartás nem helyettesíti és nem érinti a paritásos testület működését.

(6) A munkavédelmi bizottság tárgyalásán - a munkavédelmi bizottság kezdeményezése szerint - a munkáltató által kijelölt döntésre jogosult vezető, illetve a honvédelmi szervezet vezénylő zászlósa köteles részt venni.

36/D. § *  (1) Paritásos testületet honvédelmi szervezet szinten kell létrehozni és működtetni.

(2) A paritásos testület vezetését a munkáltató által kijelölt parancsnokhelyettes látja el.

(3) A paritásos testület munkájában a munkáltatót legalább a honvédelmi szervezet - az MH hadrendje szerinti szervezetek esetében az állománytábla szerinti vezető szervekhez tartozó - döntésre jogosult vezető beosztású munkavállalója, valamint a logisztikai vagy gazdasági vezető képviseli. A munkavédelmi szaktevékenység ellátására jogosult személyek meghívottként vesznek részt a paritásos testület munkájában.

(4) A paritásos testület működésével kapcsolatos tervezési, szervezési és adminisztrációs feladatokat az MH hadrendje szerinti honvédelmi szervezetek esetében az állománytábla szerinti vezető szervek állománya látja el.

(5) A paritásos testület Mvt. 70/B. § (7) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységét az általános beszámolási rendben, főszabályként az utolsó negyedévre kell tervezni.

(6) A paritásos testület az Mvt. 70/B. § (7) bekezdése szerinti feladatokon túl, felkérés esetén véleményt, igényt, javaslatot fogalmaz meg a 36/F. § (8) bekezdésében foglaltak teljesítéséhez.

36/E. § *  (1) Átszervezés miatt a honvédelmi szervezetnél bekövetkező jogutódlás esetén a munkavédelmi képviselők megválasztásáig, de legfeljebb a honvédelmi szervezet megszűnésétől számított hat hónapig a munkavédelmi képviselő jogosítványait a jogelőd szervezeteknél korábban megválasztott, a jogutódlást követően állományban lévő valamennyi munkavédelmi képviselő jogosult gyakorolni.

(2) Ha az átszervezéssel érintett honvédelmi szervezetnél munkavédelmi bizottság működött, az egyesülés, összevonás esetén az ideiglenes munkavédelmi bizottság munkájában a korábban megválasztott munkavédelmi képviselő részt vesz. A honvédelmi szervezet szétválása, kiválása esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogosítványokat a munkavédelmi képviselő, illetve a szétválással, kiválással létrejött honvédelmi szervezeteknél a munkavédelmi bizottság által megválasztott munkavédelmi képviselők közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként gyakorolja.

(3) Az ideiglenes munkavédelmi bizottság működésére a munkavédelmi bizottságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes munkavédelmi képviselőre a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A jogutódlással érintett honvédelmi szervezet munkavállalóinak részvételi jogát a jogutód honvédelmi szervezet ideiglenes paritásos testülete működésében való részvétel útján biztosítani kell, ha a bekövetkező jogutódlás következtében a jogutódlással érintett honvédelmi szervezet munkavállalói által választott munkavédelmi bizottság megszűnik, de a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott munkavédelmi képviselő működését nem érinti.

(5) A jogutód honvédelmi szervezet paritásos testülete működésében delegált tagként részt vevő személyt legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd honvédelmi szervezetnél működő munkavédelmi bizottság jelöli ki a jogutódlással érintett munkavédelmi képviselők közül. A jogelőd honvédelmi szervezet munkavédelmi bizottsága a delegálásról írásban tájékoztatja a jogutód honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokát és munkavédelmi bizottságát.

36/F. § *  (1) Az elöljáró parancsnok Központi Munkavédelmi Bizottságot (a továbbiakban: KMB) hoz létre és működtet. Az elöljáró parancsnok meghatározza a KMB működési rendjét, ügyrendjét, valamint biztosítja a KMB működésének feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemeltetésért felelős honvédelmi szervezetnél Logisztikai Munkavédelmi Bizottságot (a továbbiakban: LMB) kell létrehozni és működtetni. Az üzemeltetésért felelős meghatározza az LMB működési rendjét, ügyrendjét, valamint biztosítja az LMB működésének feltételeit.

(3) A KMB és az LMB az érintett honvédelmi szervezetek munkavállalóinak szolgálatteljesítési és munkakörülményeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatáskérésre és javaslattételre jogosult.

(4) A KMB az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, szolgálatteljesítésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal

a) értékeli a szolgálatteljesítési, a munka- és az életkörülmények alakulásának helyzetét,

b) tanácskozást tart az Mvt. 70. §-a szerinti munkavédelmi tartalmú információk biztosítása helyzetéről, szükség szerint javaslatokat állít össze a továbbfejlesztés irányaira, módozataira vonatkozóan, a prioritások meghatározása mellett,

c) elemzi és értékeli az érintett honvédelmi szervezeteknél a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása helyzetét, valamint javaslatot tesz a működés eredményessége fejlesztésére,

d) kezdeményezi a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonsága KMB szintű fejlesztése érdekében szükséges - általános és honvédelmi szervezet-specifikus - intézkedések kiadását, és

e) szükség szerint javaslatot tesz az ágazati szintű intézkedések előkészítésére, kiadására.

(5) A szolgálatteljesítés, munkavégzés tárgyi feltételeinek fejlesztése, fenntartása vonatkozásában a KMB, valamint az LMB hatáskörébe tartozik, különösen a honvédelmi szervezetek részére

a) használatba adásra tervezett létesítmények, építmények,

b) rendszeresítésre, alkalmazásba vételre tervezett hadfelszerelés,

c) központi ellátás körébe tartozó hadfelszerelés, munkaeszköz,

d) központi lő- és gyakorlóterek, kiképzési létesítmények, bázisok,

e) létesítmények, építmények, valamint a lő- és gyakorlóterek területén létesített, üzemeltetett szimulátorok, működő makettek

használatba-, alkalmazásba vételével, rendszeresítésével, üzembe helyezésével, használatával és üzemfenntartásával kapcsolatosan a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonságát érintő kockázatok és lehetséges védelmi intézkedések előzetes, valamint rendszeres megtárgyalása.

(6) A (4) bekezdés szerinti kérdésekre vonatkozó tájékoztatás, tanácskozás kezdeményezése, valamint az érintett honvédelmi szervezetek értesítése az (1) és (2) bekezdés szerinti parancsnok, vezető feladata.

(7) A KMB és az LMB ülésein az (1) és (2) bekezdés szerinti szervezetet a logisztikai vezető vagy a gazdasági vezető, az érintett honvédelmi szervezet állományát a paritásos testület képviseli.

(8) A KMB és az LMB az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, szolgálatteljesítésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében eseti jelleggel

a) megvitatja a Munkavédelem Nemzeti Politikája ágazati intézkedési és ütemtervéhez illeszkedő - a KMB és az LMB hatáskörébe tartozó - feladatokat, értékeli azok végrehajtása, teljesítése helyzetét,

b) javaslatot tesz az MH egészére vagy jelentős részére hatással bíró hadfelszerelés-fejlesztési, rendszeresítési döntések előkészítésének időszakában a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonságát érintő követelményekre, a védelmi jellegű intézkedések lehetséges körére, a kockázatok kezelésére, és

c) állást foglal a munkavédelmet érintő ágazati szabályozási koncepciókról.

A munkavédelem hatósági felügyelete

37. § (1) *  A munkavédelmi bírságból befolyt összeg a miniszter - a munkavédelmi bírságot kiszabó munkavédelmi hatóság javaslatán alapuló - rendelkezése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel.

(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljai különösen:

a) a munkaeszközök, haditechnikai eszközök, a katonai és egyéni védőeszközök, a technológiák, a technológiában felhasznált és keletkezett anyagok, a munka változó világában fellépő új kockázati tényezők azonosítása, feltárása, megelőző vizsgálati módszerekkel történő értékelése,

b) a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzését, károsító hatásai csökkentését szolgáló tájékoztatás, továbbá a munkavédelmi célú ismeretterjesztés, képzés, továbbképzés,

c) az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak megfelelő, a megelőzésre, valamint az azonosított kockázatok csökkentésére irányuló helyes gyakorlat átvétele, illetve honvédelmi szervezetek és a honvédelmi ágazat területén a munkavédelemben érintett érdekképviseleti és egyéb szervezetek támogatása ennek megvalósításában,

d) a NATO-ban alkalmazott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, eljárások harmonizálása, átvétele, egységesítése lehetőségeinek kutatása.

(3) *  A munkabiztonsági hatóság által kiszabott munkavédelmi bírságot a HM Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01780499-00000000 számú számlájára, a munkaegészségügyi hatóság által kiszabott munkavédelmi bírságot az MH egészségügyi feladatokat ellátó központi szerve Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00290469-00000000 számú számlájára kell befizetni.

38. § * 

39. § * 

40. § * 

41. § (1) *  A munkavédelmi felügyelő az ellenőrzési jogosultságát - a helyszíni ellenőrzés során - munkavédelmi felügyelői igazolvány és a szolgálati vagy kormánytisztviselői igazolvány felmutatásával köteles igazolni. A munkavédelmi felügyelői igazolvány a következő adatokat tartalmazza: * 

a) a munkavédelmi felügyelő családi és utónevét,

b) a rendfokozatát,

c) az arcképét,

d) az igazolvány időbeli hatályát,

e) *  arra való utalást, hogy az igazolvány a szolgálati vagy kormánytisztviselői igazolvánnyal együtt hatályos.

(2) *  A munkavédelmi felügyelői igazolványt az MH központi nyilvántartásáért felelős szerve állítja ki.

Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt üzembe helyezett létesítmények, építmények, technológiák és munkahelyek esetében az üzembe helyezési eljárást legkésőbb 2012. december 31-ig ismételten le kell folytatni.

(3)-(6) * 

(7) A (3)-(6) bekezdés 2009. december 31-én a hatályát veszti.

1. melléklet az 1/2009. (I. 30.) HM rendelethez

A Szervezeti Munkavédelmi Szabályzat (SzMvSz) felépítése, tartalmi követelményei

1. A szervezet besorolása, az SzMvSz hatálya

2. A munkavédelmi tevékenység rendje (ügyrend)

2.1. Az állományilletékes parancsnok és helyettese munkavédelmi feladat- és hatásköre.

2.2. A beosztott parancsnokok, munkahelyi vezetők munkavédelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköre.

2.3. *  A munkavédelmi feladatok ellátásáért felelősök feladat- és hatásköre.

2.4. A munkáltatói munkavédelmi szabályozás tartalma.

3. Személyi feltételek

3.1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei.

3.2. A munkavégzéshez előírt szakképesítésre vonatkozó rendelkezések.

3.3. Az előzetes orvosi vizsgálatok rendje.

3.4. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje.

3.5. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatok rendje.

3.6. Az orvosi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos egyéb feladatok.

3.7. A sérülékeny csoportba tartozókra vonatkozó előírások.

4. A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendje

4.1. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai.

4.2. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek.

4.3. Mvt. 55. § (1) bekezdése szerinti munkavédelmi oktatás rendje.

4.4. Eseti munkavédelmi oktatás.

4.5. Munkavédelmi pótoktatás.

4.6. A munkavédelmi vizsgáztatás szabályai.

5. Egyéni és katonai védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása

5.1. Egyéni és katonai védőeszköz ellátás rendje.

5.2. Egyéni és katonai védőeszköz szükséglet meghatározása.

5.3. Az egyéni és katonai védőeszközök viselésére, ellenőrzésére vonatkozó előírások.

5.4. Védőital, tisztálkodási szerek és bőrvédő készítmények ellátásának rendje.

6. A munkavégzésre vonatkozó szabályok

6.1. Általános magatartási szabályok.

6.2. A munkavégzésre vonatkozó sajátos előírások telepített munkahelyeken.

6.3. A munkavégzésre vonatkozó sajátos előírások objektumon, elhelyezési körleten kívül, illetve nem telepített munkahelyeken.

6.4. A rendkívüli munkavégzési körülményekre vonatkozó előírások.

6.5. Korlátozás alá tartozó munkaterületekre, munkakörökre vonatkozó előírások.

6.6. Az elsősegélynyújtás rendje.

7. A munkavédelmi eljárások rendje

7.1. Tájékoztatás, tanácskozás, munkavédelmi érdekegyeztetés.

7.2. Próba-kísérleti üzem, csapatpróba, munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok.

7.3. Kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek, veszélyes munkakörök, veszélyes haditechnikai eszközök.

7.4. A munkavédelmi ellenőrzések.

7.5. Munkaeszközök időszakos felülvizsgálatai.

7.6. A munka-egészségügyi és a munkabiztonsági szaktevékenység.

7.7. Balesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek.

7.8. *  MH létesítmények, építmények, munkaeszközök, hadfelszerelés üzembe helyezése.

8. Záró rendelkezések

9. Mellékletek, függelékek

2. melléklet az 1/2009. (I. 30.) HM rendelethez

A tervezett létesítmény, épület engedélyezési tervéhez melléklendő üzemelés-biztonsági terv tartalmi elemei

1. A létesítmény, épület:

1.1. megnevezése,

1.2. funkciója,

1.3. alapadatai.

2. A beruházó és a későbbi használó által meghatározott, az általános munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírásokat meghaladó kiegészítő követelmények (a követelményt előíró szervezet megnevezésével).

3. A későbbi használóval lefolytatott egyeztetés jegyzőkönyve.

4. Nyilatkozat arról, hogy a tervezett létesítmény (építmény) kielégíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet IV. fejezetének előírásait.

5. A beépítendő építési anyagokkal kapcsolatos legfontosabb követelmények ismertetése (csúszásmentességi, kopásállósági követelményeknek megfelelő fokozatok, minőségi előírásokkal kapcsolatos tervezői előírások stb.).

6. Tervezett technológiák:

6.1. a beépítésre tervezett technológiai berendezések, azok elhelyezési (telepítési) vázlata, a kezeléshez szükséges területek feltüntetésével,

6.2. a beépítésre tervezett berendezésekkel kapcsolatos munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírások, követelmények [jogszabályhely, szabványhely, egyéb vonatkozó (üzemeltetési) előíráshely feltüntetésével], valamint ezek tervezési értékei,

6.3. a beépítésre tervezett berendezések sajátos telepítési követelményei (alapozási külön-követelmények, energia, közmű csatlakozások, kollektív védelem stb.),

6.4. a tervezett technológia kiszolgálásához szükséges létszámadatok,

6.5. a létszámadatok, illetve a tervezett technológia (munkaeszközök) követelményei alapján a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben, illetve egyéb jogszabályokban előírt követelmények, és ezek tervezési értékei (megvilágítás, szellőzés, zaj, rezgés, légsebesség, gáz-, gőz-, porkoncentráció értékek, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.),

6.6. a technológiai folyamat során felhasznált, kezelt, tárolt, továbbított - az egészséget veszélyeztető - anyagok, a veszélyek megszüntetésére, csökkentésére tervezett megoldások,

6.7. a tervezett kollektív védőeszközök (fény, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, sugárzás stb. elleni védelem),

6.8. a technológiából adódó veszélyek miatt szükséges jelző- és riasztóberendezések, veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratok, táblák,

6.9. nyilatkozat arról, hogy a tervezett anyagtároló-helyek kialakítása az anyag tulajdonságai szerinti előírásoknak megfelelnek,

6.10. nyilatkozat arról, hogy a technológia sajátosságaihoz tervezték a kijáratokat, vészkijáratokat.

7. A beépített technológiai berendezések jogszabályokban, szabványokban, egyéb műszaki előírásokban előírt munkavédelmi felülvizsgálati gyakoriságainak felsorolása, illetve ilyen előírások hiányában, vagy ha indokolt az előírtnál gyakoribb felülvizsgálati periódus, abban az esetben az alkalmazott technológiai sajátosságok, a technológiából adódó veszélyek, valamint a tervezett technológia és környezet egymásra hatásának figyelembevételével a felülvizsgálati gyakoriság meghatározása.

8. A különböző szakterületi tervezők nyilatkozatai a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások betartásáról (tételesen felsorolva azokat), a szabványoktól, műszaki előírásoktól való eltérések tételes felsorolása, feltüntetve az eltérések indokait, valamint nyilatkozatot az esetleges eltéréseknek az adott szabvánnyal, előírással való munkavédelmi egyenértékűségéről.

9. A tervezett létesítmény, technológia sajátosságaiból adódó esetleges védőtávolságok, közlekedési utak előírt paraméterei, valamint ezek tervezési értékei.

10. A tervezett erősáramú villamos rendszer legfontosabb paraméterei, az érintésvédelmi rendszer meghatározása, felhasznált elektromos anyagokkal kapcsolatos legfontosabb előírások ismertetése (minőségbiztosítási követelmények, védettségi előírások stb.).

11. A tervezett villámvédelmi rendszer meghatározása.

12. Az üzembe helyezéshez előírt dokumentáltan elvégzendő mérési, minősítési, minőségtanúsítási feladatok felsorolása (megvilágítás, szellőzés és klimatizálás, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.).

13. Az alkalmazott technológiának a tervezési szinten tovább nem csökkenthető (fennmaradó) veszélyei, kockázatai (felsorolás).

14. A követelmények kielégítését igazoló dokumentumok jegyzéke (mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok stb.).

3. melléklet az 1/2009. (I. 30.) HM rendelethez * 

A munkavédelmi képviselők létszámának meghatározásához kapcsolódó keretszámok

A B
1 A honvédelmi szervezet A munkavédelmi képviselők létszáma
rendszeresített létszáma legalább legfeljebb
2 100 főig 2 4
3 101-300 főig 3 5
4 301-500 főig 4 6
5 501-1000 főig 5 8
6 1001-2000 főig 7 11
7 2001 főtől 8 14

4. melléklet az 1/2009. (I. 30.) HM rendelethez * 

A honvédelmi szervezetek munkabiztonsági szakember szükséglete

Szervezeti egység
szintje létszáma Létszám, szakképzettség
(jogállása) (fő)  *  felsőfokú középfokú
Egyéb szervezeti egységek 1-500 főig 1 * 
(HM) 501-től 1
Zászlóalj 500 főig 1
501-től 1
Ezred 1000-főig 1
1001-től 1
Dandár 1500 főig 1 1
1501-2000 főig 2
2001-3000 főig 2 1
3001-től 2 2
Elöljáró
parancsnokság
3
Missziós tevékenység z. szintig 1 * 
vonatkozásában z. szinttől 1

5. melléklet az 1/2009. (I. 30.) HM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére