A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/2009. (VI. 11.) HM rendelet

a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek végrehajtásában, biztosításában vagy szervezésében közreműködésre kötelezett szervezetre, személyre.

A légvédelmi készenléti repülés

2. § A légvédelmi készenléti repülés olyan - az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló jogszabályban meghatározott - honvédelmi célú, műveleti repülés, amely rendeltetése szerint

a) *  a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározottak szerint az ország légterének oltalmazása és területének védelme érdekében végrehajtott repülés (a továbbiakban: légvédelmi készenléti valós repülés),

b) *  az a) pontban meghatározott repülésre történő felkészülés érdekében végrehajtott repülés (a továbbiakban: légvédelmi készenléti gyakorló repülés), vagy

c) *  a légvédelmi rendszer készenlétének ellenőrzése érdekében végrehajtott repülés, amely forgalmi elsőbbség szempontjából megegyezik a légvédelmi készenléti gyakorló repüléssel (a továbbiakban: légvédelmi készenléti ellenőrző repülés).

Rádióösszeköttetés, közleményváltás

3. § (1) A légvédelmi készenléti repülés végrehajtása során a katonai légijármű személyzete a NATO légierő harcszabályzatban, valamint az egyezményes kommunikációra vonatkozó, hatályos szövetségi dokumentumokban meghatározott kifejezések és közleményváltási eljárások alkalmazásával, angol vagy - kényszerhelyzet esetén - magyar nyelven tartja fenn a kapcsolatot egymással és a légvédelmi irányító szolgálattal.

(2) Ha a légvédelmi irányító szolgálat frekvenciáján egy időben magyar és a szövetséges fegyveres erők kötelékébe tartozó légijárművek is forgalmaznak, a közleményváltás során az angol nyelv használata minden esetben kötelező.

Légvédelmi készenléti repülés éles függesztett fegyverzettel

4. § *  (1) A légvédelmi készenléti valós repülés kivételével az éles levegő-levegő rakétákkal függesztett katonai légijármű a légi célok elfogását magában foglaló légvédelmi készenléti repülési feladatban csak akkor vehet részt, ha arról a végrehajtási parancs külön rendelkezik.

(2) Az éles felfüggesztett fegyverzettel, engedéllyel végrehajtott légvédelmi készenléti repülési feladat során

a) a légijármű-vezetőnek minden esetben kerülnie kell a véletlen fegyveralkalmazás lehetőségét, és

b) a fedélzeti fegyverzeti főkapcsoló alapállapotán változtatni kizárólag a Hvt.-ben meghatározott, légierőre vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok alkalmazása esetén lehet.

(3) Az üzembentartó e rendelettel összhangban, a katonai légijármű fegyverrendszerének üzemeltetési utasítása és technikai jellemzői alapján meghatározza az éles függesztett fegyverzettel, engedéllyel végrehajtott légvédelmi készenléti repülési feladat részletes biztonsági rendszabályait és eljárásait.

Polgári légijármű elfogása

5. § (1) *  A 2. § szerinti légvédelmi készenléti repülést végző katonai légijármű az elfogás végrehajtásának körzetébe történő kirepüléskor a légvédelmi készenléti repülési feladatban nem érintett, az általános légiforgalomra vonatkozó szabályok szerint közlekedő légijárművet (a továbbiakban: GAT légijármű) oldalirányban 5 NM (9,3 km) vagy függőlegesen a légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól szóló rendelet által meghatározott távolságnál kisebb mértékben nem közelítheti meg.

(2) A légvédelmi készenléti valós repülést végrehajtó katonai légijármű a feladat végrehajtásának körzetébe történő kirepüléskor, hangsebesség feletti repülés esetében a feladatban nem érintett GAT légijárművet oldalirányban 10 NM (18,6 km) vagy függőlegesen 2000 láb (600 m) távolságnál kisebb mértékben nem közelítheti meg.

(3) A légvédelmi készenléti valós repülést végző katonai légijármű személyzete a polgári légijármű elfogása céljából végrehajtott repülés során,

a) ha az elfogott polgári légijármű feltételezhetően fel van szerelve összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszerrel (ACAS/TCAS) - a riasztás elkerülése érdekében - az elfogott polgári légijárműtől mért 20 NM (37,2 km) távolságon belül köteles a fedélzeti válaszjeladó nyomásmagassági információ kisugárzását szüneteltetni,

b) a feladat befejezését követően, az elfogott polgári légijárműtől történő elrepüléskor a fedélzeti válaszjeladó nyomásmagassági információ kisugárzását az elfogott légijárműtől számított 10 NM (18,6 km) távolság elérését követően haladéktalanul aktiválja.

Állami légijármű előre nem tervezett (eseti) légi célként történő felhasználása

6. § *  (1) A légvédelmi készenléti repülés gyakorlása érdekében, valamint a légvédelmi készenléti ellenőrző repülés során lehetőség van olyan magyar vagy szövetséges állami légijármű előre nem tervezett elfogására, amely útvonalrepülést hajt végre az ellenőrzött légtérben vagy az állami repülések céljára kijelölt légtérben, és polgári légiforgalmi vagy katonai repülésirányító szolgálat kezelése alatt áll (a továbbiakban: koordinált eseti légi cél).

(2) Az (1) bekezdés szerinti elfogási feladat végrehajtása során

a) a feladat- és hatáskörrel rendelkező légiforgalmi irányító és a légvédelmi készenléti repülési feladatot végrehajtó katonai légijárművek vezetői az 5. §-ban meghatározott szabályok szerint járnak el,

b) a koordinált eseti légi cél elfogását akkor lehet végrehajtani, ha az radarirányítás alatt áll, és a koordinált eseti légi cél parancsnoka a koordinált eseti légi célként történő igénybevételének lehetőségét a rávezetés megkezdése előtt rádión megerősítette, valamint az elfogás végrehajtásához az (1) bekezdésben meghatározott légtérben a feladat- és hatáskörrel rendelkező légiforgalmi irányító hozzájárul,

c) a védekező, megtévesztő manőver alkalmazása tilos, és

d) a koordinált eseti légi cél elfogását akkor lehet végrehajtani, ha az (1) bekezdésben meghatározott légtérben látvarepülési meteorológiai körülmények állnak fenn.

Együttműködés a légvédelmi és a légiforgalmi irányító szolgálatok között

7. § Az 5-6. §-ban meghatározott, a légvédelmi készenléti repüléssel összefüggő operatív együttműködési eljárást a légvédelmi irányító szolgálat és a légiforgalmi irányító szolgálat együttműködési megállapodásban rögzíti, amelyet a légiközlekedési hatóság hagy jóvá.

A felkészülés rendszabályai

8. § *  A végrehajtó állománynak a légvédelmi készenléti repülés megkezdése előtt a 4. § (3) bekezdése szerinti biztonsági rendszabályokból és eljárásokból fel kell készülnie.

Értelmező rendelkezések

9. § E rendelet alkalmazásában

1. Elfogás: légijármű vagy kötelék repülésének azon szakasza, amelynek során a légijármű vagy a kötelék olyan manőverek sorozatát hajtja végre önállóan vagy a légvédelmi irányító szolgálat által biztosított rávezetés alapján, hogy a fedélzeti fegyverzet alkalmazása, vizuális azonosítás vagy légi harc végrehajtásához megfelelő helyzetbe kerüljön,

2. *  Állami repülések céljára kijelölt légtér: az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló rendeletben ekként meghatározott fogalom,

3. Véletlen fegyveralkalmazás: a fedélzeti fegyverzet nem szándékolt alkalmazása (rakéta, illetve fedélzeti tűzfegyver tűzkiváltása), amelyet emberi vagy technikai hiba okoz,

4. *  Üzembentartó: az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló rendeletben ekként meghatározott fogalom.

Hatálybalépés

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére