A jogszabály mai napon ( 2024.11.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

19/2009. (XII. 29.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés f) pont fa)–fc) alpontjaiban, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés a) pont aj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezések

1. § *  (1) A honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – különösen az állomány tagja tartózkodási helyének megválasztását érintően, a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 6. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében – lakhatástámogatási rendszert működtet.

(2) A lakhatás támogatása

a) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) rendelkezése alatt lévő lakások juttatásával,

b) a HM rendelkezése alatt lévő helyőrségi szálló férőhelyek juttatásával,

c) a HM rendelkezése alatt álló, e rendelet szerint felújítottnak nem minősülő lakás részleges felújításához nyújtott hozzájárulással,

d) a HM vagyonkezelésében lévő lakásnak a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendeletben megfogalmazott elismerési feltételekkel történő elidegenítésével,

e) a HM rendelkezési jogától függetlenül a lakás fenntartási költségeihez való, a rászorultság mértékéhez igazodó hozzájárulással,

f) a HM vagyonkezelésébe nem tartozó lakások bérletéhez és lízingjéhez nyújtható pénzbeli támogatással és

g) a magántulajdonú lakás építéséhez, vásárlásához, valamint a pénzintézeti lakáscélú kölcsön kiváltásához nyújtható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatással

valósul meg.

(3) Lakhatástámogatási célokra pályázati úton is nyújtható támogatás.

(4) A lakhatási támogatások formája és mértéke, az igényjogosultság feltételei, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módja, a végleges letelepedés támogatásának szabályai, a HM által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díja a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan határozható meg.

(5) A lakhatástámogatási rendszer e rendeletben meghatározottak szerint kiterjed a nyugállományú katonára, valamint a legénységi állományúra, az állomány próbaidős tagjára, továbbá az állomány hősi halottá nyilvánított tagja túlélő hozzátartozóinak lakhatási támogatására.

(6) Az önkéntes tartalékosra nem alkalmazhatók az (1)–(5) bekezdésben foglaltak. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos az önkéntes tartalékos jogállásról szóló HM rendeletben meghatározottak szerint térítésmentes laktanyai elhelyezésre jogosult.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed

a) *  a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) állományában lévő hivatásos és szerződéses katonára, a honvéd tisztjelölt kivételével,

b) *  a honvédelmi szervezet

ba) kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: kormányzati szolgálati jogviszony) álló foglalkoztatottjára (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),

bb) honvédelmi alkalmazottjára, közalkalmazottjára,

bc) munkavállalójára,

kivéve, ha a bb) és bc) alpont szerinti alkalmazottak esetében jogszabály eltérően rendelkezik,

c) *  a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra,

d) *  a honvédelmi szervezet lakásbizottságára, lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervére, valamint a személyügyi és pénzügyi szervekre,

e) *  a szolgáltatási szerződésben vállalt feladatok tekintetében a lakóházkezelést a HM megbízásából ellátó nem honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: Szolgáltató).

(2) *  A rendelet alkalmazási köre szállóférőhely juttatása tekintetében kiterjed a legénységi állományú katonára is.

(3) A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni

a) *  a hivatásos állománynak arra a korábbi tagjára, aki a Hjkr. 29. § 14. pontja alapján nyugállományú katonának minősül (a továbbiakban: nyugállományú hivatásos katona),

b) *  a hivatásos, a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett katonának, valamint az állomány hősi halott tagjának özvegyére, az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétekkel rendelkező túlélő élettársára, továbbá a hősi halott saját háztartásában eltartott gyermekére.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Lakhatási támogatások:

a) HM rendelkezésű bérlakás juttatása,

b) szálló- és garzonelhelyezés,

c) *  vissza nem térítendő juttatás és a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: Lpr.) szerint meghatározott egyszeri pénzbeli támogatás,

d) munkáltatói kölcsön,

e) *  az Lpr. szerinti lakáspénz,

f) lakásüzemeltetési hozzájárulás,

g) albérletidíj-hozzájárulás.

(1a) *  Lakhatási támogatási célra vagy ilyen jellegű költségekhez történő hozzájárulás céljából pályázati úton, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában is nyújtható támogatás.

(2) HM rendelkezésű:

a) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a szállóelhelyezést szolgáló helyiség,

b) *  a szövetkezeti vagy társasházban lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló olyan öröklakás, amelynek bérbeadására a honvédelmi szervezet a vagyonkezelői jog alapján jogosult,

c) *  az önkormányzati tulajdonban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a honvédelmi szervezetnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn, vagy azt megállapodással utóbb megszerzi,

d)–e) * 

(3) * 

(4) * 

(5) *  Munkakörhöz kötött lakás a honvédelmi szervezet területén lévő lakás, a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műteremlakás, valamint a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával, meghatározott beosztás, munkakör ellátásához kötötten bérbe adott lakás.

(6) Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás:

a) a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás,

b) *  az állami vezetők juttatásairól szóló jogszabályban megjelölt állami vezető által a honvédelmi szervezetnél betöltött tisztség, illetve beosztás,

c) az országos parancsnoki beosztás.

(7) Honvédségi szálló:

a) a helyőrségi szálló, továbbá

b) *  a laktanyai tiszti és altiszti szállás.

(8) A rendelet alkalmazásában

a) *  bérbeadó: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek, illetve állóhelyek (a továbbiakban együtt: személygépkocsi-tároló) tekintetében a helyi lakásgazdálkodási szerv, az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek tekintetében a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv;

b) kezelő: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyi lakóházkezelő szerv;

c) * 

(9) *  Az e rendeletben meghatározott

a) HM központi lakásgazdálkodási szerv;

b) lakáscélú támogatási szerv;

c) helyi lakásgazdálkodási szerv;

d) fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv;

e) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv

feladatait ellátó honvédelmi szervezeteket a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasítás határozza meg. * 

(10) A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:

a) a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása,

b) *  a honvédelmi szervezetek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása,

c) *  a lakhatás támogatását célzó ingatlanállomány mobilitásának elősegítése,

d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,

e) harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás,

f) *  a honvédelmi szervezet működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése.

(11) E rendelet alkalmazásában a haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, ha az állomány tagját

a) megszűnő katonai szervezet vagy annak legalább századszintű szervezeti eleme állományából a megszűnéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően legfeljebb 6 hónappal a beosztásából felmentették, és

b) más helyőrségben lévő katonai szervezet állományába nevezték ki, helyezték át vagy vezényelték más – a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő – szervhez határozatlan időtartamra.

(12) A haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni azt is, ha az állomány tagját

a) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követően rendelkezési állományba helyezték, majd a rendelkezési állományból a (11) bekezdés b) pontja szerint nevezték ki, helyezték át, vezényelték, vagy

b) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése nélkül, új katonai képesség létrehozásával összefüggésben nevezték ki, helyezték át a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő katonai szervezet állományába,

c) *  más helyőrségben lévő katonai szervezet vagy ugyanazon katonai szervezet más helyőrségben lévő szervezeti egysége részére történő feladatátadással összefüggésben helyezték át az új helyőrségben rendszeresített szolgálati beosztásba.

(13) * 

(14) *  Ha a honvédelmi alkalmazott esetében valamely lakhatási támogatásra való jogosultság honvédelmi szervezetnél eltöltött honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kötött, az átalakult jogviszonyok esetében a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt és az azt közvetlenül megelőző közalkalmazotti jogviszonyt egybe kell számítani. Az egybeszámított jogviszony kezdőnapjának a közalkalmazotti jogviszony kezdő napját kell tekinteni.

A lakások és helyiségek hasznosítása

4. § (1) Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(1a) *  Külön intézkedés nélkül, lakásgazdálkodási körből kivontnak kell tekinteni a HM rendelkezési köréből kikerült lakást.

(2) *  HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható.

(3) * 

(4) *  Helyőrségi szállóelhelyezés céljára önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás a tulajdonos előzetes egyetértésével hasznosítható.

(5) *  HM rendelkezésű szálló férőhely, szálló vagy annak egy része, valamint személygépkocsi-tároló más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe.

(6) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

II. FEJEZET

IGÉNYJOGOSULTSÁG

5. § (1) *  HM rendelkezésű lakásra jogosult:

a) a hivatásos katona, ha hivatásos katonai szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett;

b) az a nyugállományú hivatásos katona, akinek a hivatásos katonai szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett;

c) * 

d) * 

e) az állomány 2014. augusztus 1-jét megelőzően hivatásos vagy szerződéses állományba felvett, hősi halottá nyilvánított tagjának

ea) a halál bekövetkezésekor együtt élő özvegye,

eb) a d) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő élettársa,

ec) az ea) és eb) alpontban felsorolt személyek hiányában az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának a halál bekövetkezésekor saját háztartásban eltartott gyermeke.

(2) *  A nyugállományú hivatásos katona a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szervezet lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt.

(3) *  Nem teljesíthető a (2) bekezdés szerinti végleges letelepedés iránt benyújtott lakásigény, ha a kérelmező esetében a 9. § (1) és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike fennáll. A 9. § (1) bekezdés b) pontját és (2) bekezdés c) pontját a beköltözhetőségre és megfelelőségre tekintet nélkül országos szinten kell alkalmazni.

(4) * 

6. § *  HM rendelkezésű lakás juttatható

a) a szerződéses tiszt és altiszt részére, ha

aa) *  a szerződéses katonai szolgálati viszony 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett,

ab) * 

b) *  a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott és munkavállaló részére, ha

ba) *  a honvédelmi szervezettel legalább öt éve folyamatosan fennálló alkalmazotti jogviszony 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett, és

bb) a munkáltatói jogkört gyakorló munkahelyi vezető igazolja, hogy a lakásjuttatást az igénylő által ellátott beosztás vagy munkakör ellátása feltétlenül indokolja,

c) *  azon honvéd, honvédelmi alkalmazott, munkavállaló részére, akinek meglévő jogviszonya 2014. július 31-ét követően keletkezett, ha az általa igényelt állami tulajdonú és HM vagyonkezelői jogú lakás helyőrséginek nem minősülő településen található, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, és felújításra nem tervezett.

6/A. § *  A 6. § a) pontja szerinti feltétellel rendelkező szerződéses legénységi állományú katona részére akkor juttatható HM rendelkezésű lakás, ha a juttatás az 5. § szerinti igényjogosultak és a 6. §-ban meghatározott egyéb személyek ellátását nem veszélyezteti, így különösen, ha a rendeltetésszerű használatra alkalmas HM rendelkezésű lakás legalább egy éve igénylő hiányában üresen áll, vagy a juttatásra a 26. §-ban foglaltak szerint kerül sor.

7. § (1) *  Az igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásgazdálkodási körzetben lévő és vonzáskörzetébe is tartozó olyan településen juttatható HM rendelkezésű lakás, ahol azzal a honvédelmi szervezet rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is.

(3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:

a) az 1. mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,

b) *  Budapest helyőrség viszonylatában a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.

(4) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:

a) a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést, továbbá

b) azokat a településeket, amelyek közelebb eső közigazgatási határa a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért legfeljebb 40 km-es távolságra van, és

c) * 

(5) *  Ha a Hjkr.-ben meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, továbbá – az egy évet meg nem haladó vezénylés esetét kivéve – vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.

(6) *  Az állomány rendelkezési állományban lévő, egy évet meg nem haladó időtartamra vezényelt vagy szolgálatteljesítésre nem vezényelt tagja esetében a rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, továbbá egy évet meghaladó határozott időtartamú vagy határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette.

(7) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható.

(8) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe.

8. § (1) *  Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szervezet rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is.

(2) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni.

(4) Egy személy, vagy egy házaspár vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek – önállóan vagy együttesen – csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig.

9. § (1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező

a) *  a honvédelmi szervezettől vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatások valamelyikében;

b) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is – van ilyen lakás;

c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

d) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;

e) *  a lakásügyének a 187. § (1)–(2) bekezdései, továbbá a 188. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervezettől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban;

f) HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján kiürítési térítésben (a továbbiakban: kiürítési térítés) részesült;

g) kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott;

h) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő lakás lízingbe vevői jogával rendelkezik, vagy ha a házastársa, élettársa, vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) kizárólagosan vagy közösen rendelkezik e joggal.

(2) A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnésétől számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki

a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra;

b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült;

c) *  a szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen lévő, a 10. § alapján megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását ingyenes vagy visszterhes jogügylettel elidegenítette;

d) *  a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása vagy egyéb szerződésszegés miatti bérbeadói felmondás következtében vált a HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójává.

(3) * 

(4) * 

(5)–(6) * 

(7) A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának, élettársának, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő lakás elidegenítésére, vagy harmadik személy tulajdonában lévő lakáson fennálló haszonélvezeti jog megszüntetésére – beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát, haszonélvezetét is – került sor.

(8) * 

Az igény mértéke

10. § (1) Az együtt lakó személyek számától függően a lakásigény mértéke

– 2 személyig: egy-két és fél lakószoba,

– 3 személy esetén: másfél-három lakószoba,

– 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,

– 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba,

– 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba,

– 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba,

– 8 személy esetén: négy-öt lakószoba,

– 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.

E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.

(2) * 

(3) Ahol a rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A lakásigény mértékének megállapításánál az együtt lakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbe fogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni.

(5) A (2) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki

a) fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros,

b) hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda,

c) cselekvőképtelen elmebeteg,

d) *  rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult, vagy

e) *  a bíróság jogerős ítélete alapján cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.

(6) *  A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetve munkavégzés

a) *  a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytáblában dandártábornoki vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás,

b) *  kormánytisztviselői jogviszony alapján főosztályvezetői vagy ennél magasabb beosztás,

c) *  vezetői megbízással ellátható főigazgatói honvédelmi alkalmazotti munkakör.

(7) Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni.

11. § *  Ha az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadására nem honvédelmi szervezettel kötött megállapodással kerül sor, a 10. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A lakásigénylés rendje

12. § *  A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon – a honvédelmi szervezet állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával – a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani.

13. § (1) *  Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott jogosultak, valamint a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatja be a kérelmét.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.

(3) *  A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a lakáscélú támogatási szerv, valamint a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: közigazgatási államtitkár) hatáskörébe tartozó lakásügyek (a továbbiakban: központi lakásügyek) titkára a közigazgatási államtitkár előzetes hozzájárulásával nyújthatja be kérelmét az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz.

(4) * 

14. § (1) *  A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szervezet állományába tartozó bérlője – a rendszeresített igénylőlapon – kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti vonzáskörzet bármely településén.

(2) *  A nyugállományú hivatásos katona, illetve az állomány hősi halott tagjának özvegye az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni.

15. § Az állományilletékes parancsnok – a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett – 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani.

A lakásigények nyilvántartása és besorolása

16. § (1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja:

a) tiszti állományú katonák,

b) *  altiszti állományú katonák,

c) *  kormánytisztviselők, honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak és munkavállalók,

d) *  nyugállományúak

e) *  legénységi állományú katonák.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni:

a) az I. kategóriába azt, aki

aa) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással,

ab) az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan,

ac) *  az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;

b) a II. kategóriába azt, aki

ba) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van,

bb) a saját és a vele jogszerűen együtt lakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas;

c) a III. kategóriába azt, aki

ca) az I–II. kategóriába nem sorolható,

cb) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.

(3) Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott személy lakásigénylését

a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik,

b) a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas,

c) a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.

17. § (1) *  A lakásbizottság évente, szeptember 15. és szeptember 30. között dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni

a) az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,

b) az igénylő lakáskörülményeit,

c) az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges.

(3) A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet.

(4) A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni.

Lakáselosztási terv és személy szerinti lakáselosztás

18. § (1) Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható

a) központi feladatok végrehajtására szolgáló,

b) tartalékolt,

c) nyilvántartott lakásigények kielégítésére szolgáló,

d) intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló

lakások számát és adatait.

(2) A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni.

(3) A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja.

19. § (1) Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője – a bizottsági besorolás alapján – dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol.

(2) A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik.

(3) A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani.

(4) A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 14. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét.

(6) *  A közigazgatási államtitkár előzetes hozzájárulásával, a sorrendiség betartása nélkül juttatható HM rendelkezésű lakás az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának özvegye és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő túlélő élettársa részére.

(7) *  A 13. § (3) bekezdésében meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre.

Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések

20. § A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 21–27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § (1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt.

(3) *  A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szervet, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja.

(4) *  A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szervet.

22. § *  (1) *  A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv évente legalább egy alkalommal fővárosi lakáselosztási tervet készít.

(2) A fővárosi lakáselosztási terv a felhasználható lakásokból tartalmazza:

a) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigénylések teljesítésére szolgáló keretbe,

b) a központi keretbe, valamint

c) a fővárosi tartalékkeretbe

javasolt lakásokat.

(3) *  A fővárosi lakáselosztási tervet a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyásra előterjeszti a közigazgatási államtitkárnak. A HM központi lakásgazdálkodási szerv – a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével – év közben kiegészítő lakáselosztási terv készítését rendelheti el.

23. § *  (1) A lakáselosztási terv elkészítéséig megüresedett, valamint a helyőrségi lakásgazdálkodási körbe újonnan bekerült HM rendelkezésű lakásokat a keretek közötti elosztásig a 25. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel elosztásra tervezett lakásként kell kezelni és nyilvántartani.

(2) A keretgazda lakásbizottságok által a lakáselosztási terv elkészítéséig fel nem használt lakásokat be kell vonni a keretelosztásba.

24. § *  (1) A keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigénylések teljesítésére szolgáló keretet a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legalább 80%-ából kell képezni.

(2) *  A budapesti keretgazda lakásbizottságok közötti lakáselosztásra az I. kategóriába besorolt lakásigényeinek arányában kerül sor.

25. § *  (1) A központi keretbe a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legfeljebb 5%-a helyezhető azzal, hogy a már keretben lévő és az újonnan keretbe helyezett lakások száma nem haladhatja meg a fővárosi HM rendelkezésű lakások 5%-át.

(2) *  A központi keret rendeltetése a központi lakásügyek megoldása. A keretben lévő lakásoknak a bizottság ülései közötti felhasználásáról – a szervezeti és működési szabályzatban kapott felhatalmazás esetén, utólagos beszámolási kötelezettséggel – az elnök dönt.

(3) A fővárosi tartalékkeretbe a lakáselosztási terv elkészítésekor felhasználható lakások legfeljebb 15%-a helyezhető azzal, hogy a már keretben lévő és az újonnan keretbe helyezett lakások száma nem haladhatja meg a fővárosi HM rendelkezésű lakások 15%-át.

(4) *  A fővárosi tartalékkeret rendeltetése az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátása, valamint az azonnali vagy soron kívüli rendezést igénylő lakásügyek megoldása. A tartalékkeretből teljesíthetőek a 13. § (3) bekezdésében meghatározott személyek lakásigénylései is.

(5) A fővárosi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területén lévő olyan HM rendelkezésű lakást, amelyik a központi keretből vagy a fővárosi tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, abba a keretbe kell helyezni, ahonnan a lakásjuttatás történt.

(6) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság következő lakáselosztási tervben megállapított keretéből le kell vonni.

(7) A fővárosi tartalékkeretben kell biztosítani a szükséges számú házfelügyelői és gondnoki lakást is. A házfelügyelői és gondnoki lakásokat a (3) bekezdés szerinti mérték megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(8) *  A fővárosi tartalékkeretből történő lakásjuttatáshoz a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulása szükséges.

(9) A műszaki vagy egyéb okból bérbe nem adható lakásokat nem lehet a 22. § (2) bekezdésében megjelölt keretekbe helyezni, azokat külön kell nyilvántartani.

A rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő lakások hasznosítása * 

26. § *  (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban lévő, felújításra nem tervezett, állami tulajdonú és HM vagyonkezelői jogú lakás a megtekintett állapotban adható bérbe.

(2) A bérleti szerződés akkor köthető meg, ha a kijelölt bérlő vállalja, hogy

a) az (1) bekezdés szerinti lakást megtérítési és szavatossági igény nélküli felújítja,

b) eltűri a felújítással összefüggő helyszíni bérbeadói ellenőrzést,

c) a felújítási munkák elvégzéséről szóló bejelentést megteszi, és vállalja, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba kerülésével a folyósított lakáspénz megszüntetését kezdeményezi, és

d) elővásárlási jogával élve a lakás megvásárlására két éven belül vételi szándéknyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt kötelezettségek nem teljesítését lényeges szerződésszegésként kell kikötni. Lényeges szerződésszegésként kell kikötni azt is, ha a bérlő a felújítási munkák befejezése előtt a bérbe adott lakást érintő elidegenítési eljárás során, legkésőbb a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendelet 14. §-a szerinti igazolás kiadmányozásáig a (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségét nem teljesíti.

(4) A bérleti díjat – amíg a bérbe adott lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba nem kerül –, a 81. § (1) bekezdés d) pontja alapján kell megállapítani, azt követően a bérbeadó által megállapított és bérlő által kialakított komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani.

(5) A fővárosban és a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szervhez utalt településeken lévő, (1) bekezdésben meghatározott műszaki állapotban lévő lakások e § alapján történő hasznosítását a keretgazda lakásbizottságok közötti arányos elosztás útján kell megkísérelni.

27. § *  A 6. § c) pontja szerint teljesített lakásigénylés esetében a 26. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a lakásfelajánlásra és a bérleti szerződés megkötésére a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes egyetértésével kerülhet sor.

A bérlő kijelölése és kiválasztása

28. § (1) A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás formájában értesíti

a) a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá

b) *  a honvédelmi szervezet által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet,

c) önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet,

d) * 

e) az esetleges egyéb érdekelteket.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit.

(3) *  Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szervezet másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól.

(4) *  Ha az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.

(5) *  A közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(6) * 

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

29. § (1) HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés.

(2) *  Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú és a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést.

(3) *  Bérleti szerződés csak azzal köthető, aki a szerződésben vállalja, hogy a megkötést követő második hónaptól kezdődően a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét a bérleti jogviszony teljes tartama alatt csoportos beszedési megbízás útján teljesíti. A bérlő ezen vállalásra irányuló kötelezettségének megszegését a bérleti szerződésben lényeges szerződésszegésként kell kikötni.

30. § (1) *  A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselőnek, honvédelmi alkalmazottnak, közalkalmazottnak és munkavállalónak – az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a honvédelmi szervezettel fennálló szolgálati, illetve kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) *  A honvédelmi szervezet állományában határozott időtartamra kinevezett kormánytisztviselőnek, honvédelmi alkalmazottnak és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.

(3) Legfeljebb 6 hónap időtartamra adható bérbe a lakás annak, akinek az arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja.

(4) *  A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés – kérelemre – indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(5) *  A közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével és legfeljebb 5 év határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás, ha a kérelmező

a) honvédelmi szervezettel fennálló jogviszonya 2014. július 31-ét követően létesült, vagy

b) nem tartozik a honvédelmi szervezet állományába.

(5a) *  Az (5) bekezdés szerinti személlyel akkor köthető bérleti szerződés, ha az más igényjogosult elhelyezését nem veszélyezteti, vagy a bérbeadást honvédelmi feladat, illetve egyéb körülmény indokolja.

(6) A 28. § (6) bekezdés alapján a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) által kiválasztott személy részére a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval) vagy annak alvállalkozójával fennálló házfelügyelői, illetőleg gondnoki munkajogi jogviszony megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a HM vagyonkezelésében lévő lakás.

(7) A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.

(8) *  Amennyiben a honvédelmi szervezettel fennálló kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony hivatásos vagy szerződéses katonai állományba történő felvétel miatt szűnt meg, a kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérelt lakást a honvédelmi szervezettel fennálló szolgálati viszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.

(9) *  A munkakörhöz kötött lakás kizárólag az adott munkakör betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szólóan adható bérbe.

31. § * 

32. § (1) A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:

a) ha a lakásigény teljesítésére az 5. § (2) bekezdésben meghatározott végleges letelepedés címén kerül sor,

b) ha a bérbeadásra felmondás következtében, vagy megfelelő elhelyezés címén kerül sor,

c) a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakásba költöző félnek, ha előző lakását határozatlan időtartamra bérelte,

d) annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte,

e) *  annak, aki vállalja a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas műszaki állapotban lévő, felújításra nem tervezett, állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontja a honvédelmi szervezet állományába tartozó személy esetében nem alkalmazható. Részére a lakást – amennyiben a 9. § (1) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent – a 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell bérbe adni.

33. § * 

34. § (1) *  Kérelemre, egyebekben változatlan feltétekkel ugyanazt a lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni, ha a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szervezet állományába tartozó bérlő * 

a) hivatásos katonai szolgálati viszonya felmentéssel azért került megszüntetésre, mert

aa) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

ab) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

ac) az állomány létszámcsökkentés, átszervezés miatt rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományban tovább nem tartható;

ad) az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, és a munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe véve megfelelő beosztást nem ajánlott fel a részére;

ae) egészségi vagy pszichikai okból a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált;

af) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a maximális várakozási időtartam lejárt és meghosszabbítására nem került sor;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnt meg,

c) hivatásos katonai szolgálati viszonya alatt rendelkezési állományba került és hivatásos szolgálati viszonya kérelmére, a rendelkezési állomány maximális időtartamának elteltét megelőzően szűnt meg,

d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azért szűnt meg, mert

da) a szolgálat felső korhatárát elérte, illetve a szolgálati viszony meghosszabbítása lejárt;

db) a rendelkezési állomány maximális időtartama eltelt és az állomány tagja abban tovább nem tartható;

e) legalább 10 év időtartamú szerződéses katonai szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azért szűnt meg, mert a szolgálat felső korhatárát elérte,

f) kormánytisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá – 70. életévének betöltésével – a törvény erejénél fogva szűnt meg,

g) *  honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel szűnt meg,

h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnt meg,

i) *  honvédelmi szervvel fennálló szolgálati jogviszonya, kormányzati szolgálati jogviszonya, honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, közalkalmazotti jogviszonya vagy munkajogviszonya nyugállományba vagy nyugdíjba helyezéssel vagy ilyen célból szűnt meg.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha a kérelmező esete nem esik a 9. § (1) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá.

(2) *  Ha a kormánytisztviselő, a honvédelmi alkalmazott és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt.

(3) A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését – azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést – követően kerülhet sor.

(4) A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(5) *  Ha a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szervezet állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, a halál bekövetkezésekor vele ténylegesen együtt élő özvegyének – kérelmére – a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek. Özvegy, illetve megfelelő feltételekkel rendelkező élettárs hiányában a lakást az elhunyt bérlő együtt élő gyermeke részére kell – kérelmére – határozatlan időtartamra bérbe adni.

(6) *  A szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. A „Hősi halottá” nyilvánított szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltak a szerződéses katonai szolgálatban eltöltött időtől függetlenül alkalmazhatóak. E feltételek hiányában a lakást – kérelemre – legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbe adni a halál bekövetkezésekor ténylegesen együtt élő özvegy, illetve a túlélő élettárs részére.

35. § * 

36. § (1) HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe.

(2)–(4) * 

(5) Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást – tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére –, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak.

37. § * 

38. § (1) *  A 26. § szerinti feltételekkel történő bérbeadást kivéve a hivatásos és szerződéses katona a részére bérbe adott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához – kivéve, ha a lakás új vagy a bérlő vagy bérbeadó által részlegesen vagy teljesen felújított – részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást

a) első juttatásként,

b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, kirendelés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében vagy

c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából

kapta.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik.

(3) *  A vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást – amennyiben az nem új – szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni.

(4) * 

(5) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben állapítja meg.

(6) *  A részleges lakásfelújítási átalány a nyílászárók, lakásberendezések felújítása és cseréje, a lakás tisztasági festése, tapétázása, mázolása, a parkettaburkolat védőkezelése, valamint a lakás takarítása számlával igazolt anyag- és díjköltségeinek részleges visszatérítésére szolgál a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasításban közzétett mértékig, amelyet a lakásbérleti jogviszony keletkezésétől számított egy éven belül lehet igényelni.

39. § (1) *  Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szervezet helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre.

(2) *  Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg.

(3) * 

40. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni.

IV. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

41. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kezelője a Lakástörvényben meghatározott feladatokon túl gondoskodni köteles:

a) a háztartási hulladék elszállításáról;

b) a személyfelvonók folyamatos felügyeletéről;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról;

d) az utcai járda tisztán tartásáról;

e) a legalább háromlakásos lakóingatlanon a közös használatra szolgáló zöldterület gondozásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelői kötelezettségeket a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakás esetében az állami tulajdoni hányadot jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költség megfizetése által kell teljesíteni.

42. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat – amennyiben észleli – haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek.

43. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról.

44. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője a lakbért, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások díját havonta előre, egy összegben a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni.

(3) A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó)

a) a karbantartási, pótlási és cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható,

b) a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(4) Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmet 8 napon belül nem fogadja el, a bérlő a kérelmével a bírósághoz fordulhat. A bérlőnek a bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell fizetnie.

45–46. § * 

47. § *  A Lakástörvény 13. § (1)–(2) bekezdése szerinti bérlői kötelezettségektől eltérő megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv nem köthet.

48. § (1) A bérlő a határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti el.

(2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez hatósági engedély szükséges, ahhoz a bérbeadó előzetes (elvi) vagyonkezelői hozzájárulást adhat. Az (1) bekezdés szerinti megállapodás csak a hatósági engedély megadása után köthető.

(3) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, illetve megállapodás nem köthető, ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek teljes felújítását, korszerűsítését 2 éven belül, illetőleg lebontását 5 éven belül tervezik.

49. § * 

A lakás visszaadása

50. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a bérlő kiürítve, a Lakástörvény 17. §-ának (1) bekezdése szerinti rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni a kezelőnek.

51. § (1) A lakás visszaadásakor, visszavételekor a kezelő a lakás berendezési tárgyainak és helyiségeinek műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíti. A megállapított hibákat és hiányosságokat úgy kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen a lakás visszavételkori műszaki állapota.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a hibák és hiányosságok közül melyeket köteles a bérlő (használó) megszüntetni.

(3) A bérlő (használó) a jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni arról, hogy az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 munkanapon belül elvégzi, vagy kéri, hogy azt a kezelő helyette és költségére végezze (végeztesse) el.

52. § (1) Ha a hibák és a hiányosságok megszüntetését a lakás visszaadója végezteti el:

a) a szerelési engedélyhez kötött munkákat (gáz-, villanyszerelés stb.) csak engedéllyel rendelkező kivitelezővel végeztetheti el, amit a szerelési igazolás tanúsít,

b) az általa végeztetett munkákra szavatossági és garanciális kötelezettség terheli.

(2) A bérlő (használó) a hiányosságok megszüntetését írásban jelenti be a kezelőnek. A kezelő az elkészült munkákat – ha a bérlő a rögzített kötelezettségét teljesítette – jegyzőkönyvben átveszi.

53. § (1) Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) a kötelezettségét önhibáján kívül 30 napon belül nem teljesíti, a bérbeadó a kezelő útján e munkákat helyette és költségére jogosult elvégezni, illetve elvégeztetni.

(2) Ha a bérlő (használó) kötelezettségi körébe tartozó munkákat – akár kérelmére, akár az (1) bekezdés szerinti esetben – a kezelő végzi, illetve végezteti el, annak költségeiről a kötelezett részére számlát állít ki.

54. § A lakást visszaadó bérlő (használó) a kezelő által kiállított számla összegét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.

55. § (1) *  Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő (használó) kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor az 50–54. §-ok rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a bérlő kötelezettsége.

56. § * 

57. § (1) A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezésű lakása, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti térítés nem terjed ki a lakás nem rendeltetésszerű használatából és a lakásberendezési tárgyak pótlásából eredő, továbbá a kártérítési felelősségen alapuló bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeire.

(3) *  A lakás karbantartási költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadott lakásra az e rendelet szerint megállapítható részleges felújítási átalány összegének 50%-át, de legfeljebb a 150 ezer forintot.

(4) * 

58. § A jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás visszaadására a 50–57. §-ok előírásait kell alkalmazni.

Lakáshasználati díj

59. § (1) *  Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra a 81. § szerint megállapítható lakbér négyszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díjként megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapítható lakbér összegének hatszorosa.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1994. január 1-je előtt rosszhiszemű jogcím nélkülivé vált lakáshasználó esetében is alkalmazni kell.

(3) A lakáshasználati díjat a helyi lakásgazdálkodási szerv állapítja meg, és erről a kötelezettet, a lakóházkezelőt, valamint önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet értesíti.

(4)–(6) * 

(7) * 

Hozzátartozók beköltözése, befogadása

60. § (1) A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 10. § (4) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó – a bérlő kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) kivételével – akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott.

(2) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás tartama alatt született gyermeke (unokája) kivételével más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.

(3)–(6) * 

(7) A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján (ideiglenes bejelentkezéssel) a lakásban lakott, vagy a bérlőtől időközben gyermeke született.

(8) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.

Tartási szerződés

61. § *  HM rendelkezésű lakásra vonatkozó bérleti jog gyakorlásának folytatására kötött tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

V. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

62. § (1) * 

(2) * 

(3) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során

a) önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén a 64. § szerint megállapított pénzbeli térítések,

b) HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén a 64. § szerint megállapított kiürítési vagy cseretérítés fizethető.

(4) * 

(5) *  Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása is szükséges. A pénzbeli térítés kifizetéséről a megállapodás jóváhagyását követően a lakáscélú támogatási szerv gondoskodik.

63. § (1) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére másik lakás bérbeadása nélkül kerül sor, a bérlő részére kiürítési térítés, másik lakás egyidejű bérbeadása esetén cseretérítés fizethető a 64–66. §-okban meghatározott feltételekkel.

(2) Ha az 1994. január 1-jét megelőzően vásárolt többszörös bérlőkiválasztási jogát a honvédség még nem merítette ki, vagy ha a további bérlőkiválasztást a helyi önkormányzat arra jogosult szerve elismeri, a lakásbérlet közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás alapján fizetett térítést a honvédség a helyi önkormányzatnak visszatéríti. Az 1994. január 1. után szerzett bérlőkiválasztási joggal érintett lakást illető térítés módjára a honvédség és a lakás tulajdonosa közti megállapodás az irányadó.

A térítések mértéke és feltételei

64. § *  (1) A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra a 81. § (1) bekezdése alapján kiszámított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete.

(2) *  A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének

a) negyvenötszöröse az 1/A. mellékletben felsorolt településeken és

b) harmincegyszerese az egyéb településeken.

(3) *  A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek

a) a harminchatszorosa az 1/A. mellékletben felsorolt településeken és

b) a huszonhétszerese az egyéb településeken.

(4) *  A (3) bekezdés a) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a cseretérítéssel érintett HM rendelkezésű lakások közül csak a visszaadott lakás található az 1/A. mellékletben felsorolt településen.

65. § (1) Kiürítési térítésben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a határozatlan időtartamra szóló lakásbérlet megszüntetése esetén lehet megállapodni.

(2) *  A 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő

a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért pénzbeli térítésben vagy kiürítési térítésben nem részesült, és

b) *  a lakást legalább öt éve folyamatosan bérli.

(3) A 30. § (1) bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezéséig szóló, valamint a határozott időtartamú lakásbérlet megszüntetése esetén kiürítési térítésben nem lehet megállapodni.

(4) *  A kiürítési térítés kifizetését követően HM rendelkezésű lakás iránti igény nem teljesíthető. A megállapodás megkötésekor a bérlőt a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.

(5) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartam számítása szempontjából a fennálló lakásbérleti jogviszony és az azt közvetlenül megelőző bérleti időszak akkor számítható össze, ha a lakáscserére a bérbeadó érdekkörében felmerülő okból került sor.

65/A. § *  (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra kiürítési térítésben csak a bérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg lehet megállapodni.

(2) *  Nem lehet kiürítési térítésben megállapodni az olyan HM rendelkezésű lakás esetében, amely a HM lakásgazdálkodási körben a továbbiakban nem használható fel gazdaságosan. Ilyennek kell tekinteni azt a lakást, amely nem helyőrségi vagy az 1/A. melléklet szerinti kiemelt településen található, és a helyi lakásgazdálkodási szerv az adott településen hasonló nagyságú, szobaszámú lakásra vonatkozó igényt nem tart nyilván, továbbá a lakás más célú hasznosítását sem tervezi.

(3) Önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetében kiürítési térítésben a bérlőnek a lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez a lakásbérlet megszűnését és a lakás bérbeadó részére történő visszaadását megelőzően benyújtott előzetes szándéknyilatkozata alapján lehet megállapodni.

(4) *  Önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetében a (3) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően kiürítési térítésben csak akkor lehet megállapodni, ha a lakásra a honvédelmi szervezetet a HM rendelkezési jog a lakásbérlet megszűnését követően továbbra is megilleti.

(5) Önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetében a (3)–(4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése hiányában a kiürítési térítésben a bérlő felmondása esetén is meg lehet állapodni.

66. § (1) *  A határozatlan időtartamra és a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 14. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására,

a) amely a visszaadásra kerülő lakással azonos vagy annál kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá kevesebb szobaszámú és azonos komfortfokozatú, valamint,

b) amelynek a 81. § (1) bekezdés alapján kiszámított havi lakbér összege kevesebb, mint a visszaadásra kerülő lakás ugyanígy kiszámított havi lakbérösszege.

(2) A 64. § (3) bekezdés a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha csak a visszaadásra kerülő lakás van helyőrségi településen.

(3) A végleges letelepedés címén történő lakásjuttatás esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bármely más településen lévő lakás megfelel az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

67. § A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója – a 69. §-ban foglalt kivétellel – e rendelet szerinti megfelelő elhelyezési igényét csak akkor érvényesítheti, ha

a) *  ő maga vagy házastársa, élettársa vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – ugyanazon a településen nem rendelkezik a 74. § (1) bekezdésben meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy

b) *  önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.

68. § (1) Ha a lakásbérlet megszűnését követően a 34. § (1) bekezdés szerinti bérbeadás nem lehetséges, a lakás volt bérlője a (2)–(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével e rendeletben meghatározott megfelelő elhelyezésre tarthat igényt.

(2) *  Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a lakásbérleti szerződése a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása vagy egyéb szerződésszegés miatti bérbeadói felmondás következtében, vagy bérlő általi rendes felmondással szűnt meg.

(3) *  Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert

a) *  hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya ténylegesként számított tíz év szolgálati időn belül közös megegyezéssel szűnt meg;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással, szerződéses katonai szolgálati viszonya egyoldalú szerződésbontással szűnt meg;

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az egészségi, pszichikai, fizikai és nemzetbiztonsági ok kivételével, alkalmatlanság miatt szűnt meg;

d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása miatt szűnt meg;

e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése miatt szűnt meg;

f) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt szűnt meg;

g) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

h) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a magyar állampolgárság megszűnése miatt szűnt meg;

i) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya más állam állampolgárságának megszerzése miatt szűnt meg;

j) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

k) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a szolgálati viszony létesítéséhez megkövetelt feltételek igazolásának ismételt szabályszerű felhívás ellenére történt elmulasztása miatt szűnt meg;

l) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

m) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondással szűnt meg;

n) *  kormánytisztviselői jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel vagy a hivatalra való méltatlanság miatt, továbbá honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással szűnt meg;

o) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

p) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

q) kormánytisztviselői jogviszonya azért szűnt meg, mert a közigazgatási alapvizsgát a számára előírt határidőn belül neki felróható okból nem tette le;

r) *  honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya az egészségügyi ok kivételével, alkalmatlanság miatt, továbbá rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg;

s) *  honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya a büntetlen előélet, továbbá a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állás igazolásának elmulasztása miatt szűnt meg.

(3a) * 

(3b) *  Nem kell alkalmazni a (3) bekezdés l) pontját a kormánytisztviselő esetében, ha kormányzati szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésétől számított 30 napon belül vele honvédelmi szervezet más közszolgálati jogviszonyt létesített. Ebben az esetben a 74. § (8) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a

a) szerződésben kikötött határozott idő elteltével,

b) *  9. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 30. § (1) bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével,

c) *  30. § (1) bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével

szűnt meg.

69. § (1) Nem teljesíthető a megfelelő elhelyezés iránti igény, ha

a) a lakáshasználó a lakáshasználati díjat vagy valamely közüzemi díjat a fizetésre megállapított időpontig nem teljesíti;

b) a lakáshasználó jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésével ellentétesen használják.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti esetekben a lakásbérleti szerződés felmondására irányadó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bérleti szerződés felmondása helyett a helyi lakásgazdálkodási szerv a megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználatot állapítja meg, és erről a használót írásban tájékoztatja.

70. § (1) A lakásban hátramaradt személyek megfelelő elhelyezésre akkor tarthatnak igényt, ha e jog a volt bérlőt, mint jogcím nélküli használót is megillette.

(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időtartamra szóló hozzájárulásával, vagy a bérbeadó – e rendelet szerint szükséges – hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba.

71. § (1) *  A HM rendelkezésű lakás bérlőjének (használójának) a vele együtt lakó volt házastársa a honvédelmi szervezettől nem tarthat igényt önálló elhelyezésre.

(2) * 

(3) * 

72. § * 

73. § Ha a lakásbérlet a bérlő halálával szűnt meg, és e rendelet alapján nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, az együtt lakók köréből megfelelő elhelyezésre az tarthat igényt, aki

a) a bérbeadáskor a bérlővel együtt költözött a lakásba,

b) a bérlet tartama alatt határozatlan időtartamú befogadásra szóló bérbeadói hozzájárulással költözött be a lakásba, vagy a befogadására a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül is jogosult volt,

c) a bérlőnek, továbbá az a) és b) pontban meghatározott személyeknek a bentlakás tartama alatt született gyermeke (örökbe fogadott gyermeke), unokája.

74. § (1) E rendelet alapján az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó másik önálló lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a jogosult 10. § (1) bekezdésben meghatározott igénye mértékének alsó határával megegyezik, továbbá a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, és ugyanazon a településen van.

(2) Az igény mértékének megállapításánál az együttlakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes létszámát kell figyelembe venni.

(3) A megfelelő elhelyezésre jogosult részére – kérelmére – a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével az (1) bekezdés szerinti lakás más településen is bérbe adható, ha az lakásgazdálkodási érdeket nem sért. Ha azonban a lakás a lakásgazdálkodási szerv illetékességébe utalt településen van, a központi lakásgazdálkodási szerv engedélye nem szükséges.

(4) *  Ha az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás az elhelyezési igénynek megfelelő szobaszámú vagy annál legfeljebb egy lakószobával nagyobb, akkor az így használt lakás is bérbe adható, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket.

(5) Megfelelő elhelyezésként lehetőség szerint önkormányzati tulajdonú lakást kell adni; ilyenkor a bérlőkijelölés (kiválasztás) csak a bérlő (bérlőtársak), a vele együtt költözők megnevezésére és a bérbeadás határozatlan időtartamra szóló jellegére tartalmazhat kikötést.

(6) HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani. A vállalkozói HM rendelkezésű lakást megfelelő elhelyezés címén nem lehet bérbe adni.

(7) *  A megfelelő elhelyezésre nem jogosult személy részére – különösen akkor, ha háztartásában 18. életévét be nem töltött gyermeke vagy tartósan fogyatékos hozzátartozója ellátásáról gondoskodik – ha honvédelmi érdeket nem sért, legfeljebb másfél szobás lakás adható elhelyezésként, ha a 9. § (1) bekezdésében foglalt, lakásjuttatást kizáró ok esetében nem áll fent. A lakás a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területéhez tartozó, utalt településen vagy méltányolható kérelem alapján, a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével, az ország más településén is lehet.

(8) *  Ha az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó a honvédelmi szervezet állományába tartozó személy, részére a lakás a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

75. § (1) *  Az elhelyezésre jogosult részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért a 64. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.

(2) A térítésekre vonatkozó megállapodást – a jogcím nélkül használt lakás tulajdoni jellegétől függetlenül – a lakásgazdálkodási szerv köti meg, és erről az önkormányzati tulajdonú lakás esetében az illetékes bérbeadó szervet értesíti.

(3) *  A megállapodáshoz a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása szükséges. A térítés kifizetéséről a megállapodás jóváhagyását és a lakás kiürítésének igazolását követően a lakáscélú támogatási szerv gondoskodik.

(4) Nem lehet térítésben megállapodni azzal, aki a jogcím nélkül használt lakásból a lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával HM rendelkezésű lakásba kíván a bérlő hozzátartozójaként beköltözni.

Magánszemélyek közötti lakáscsere

76. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérleti joga állami és önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserére vonatkozó szerződés a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával érvényes.

(2) * 

(3) *  Nem adható hozzájárulás a határozott időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdésétől eltérő lakásbérlet cseréjéhez.

(4) * 

77. § (1) A lakáscseréhez megtagadható a hozzájárulás, ha

a) *  az lakásgazdálkodási érdeket sért, különösen ha a cseréhez történő hozzájárulás megadását követően a honvédelmi szervezetet megillető rendelkezési jog megszűnne, vagy

b) azzal a cserélő felek egyike aránytalanul hátrányos helyzetbe kerülne.

(2) A felmondás következtében vagy megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakást érintő cseréhez a hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a lakáscsere a lakásgazdálkodási érdeket sérti vagy veszélyezteti.

(3) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha

a) a szerződés jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz,

b) a felek nem tudtak megegyezni a lakáscserével kapcsolatos minden kérdésben,

c) a szerződés nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek,

d) a HM rendelkezésű lakásba beköltözni kívánó fél nem természetes személy.

(4) Ha a szerződéshez más személy vagy szerv hozzájárulása is szükséges, HM rendelkezésű lakás csak e hozzájárulás megadása után adható bérbe.

A lakásbérleti jog folytatása

78. § (1) *  A HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén

a) a bérlő házastársa (özvegye) vagy

b) az 5. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa folytathatja,

feltéve, hogy a bérlő halálát megelőzően lakáshasználati jogot szerzett, és azt életvitelszerűen gyakorolja.

(2) *  A nyugállományú hivatásos katona bérlő halálát követően – a házastársat vagy élettársat követő sorrendben – a bérleti jogot gyermeke és unokája akkor folytathatja, ha már a bérlet fennállása alatt, a „bérlő közeli hozzátartozója” címen, határozatlan tartamú lakáshasználati jogot szerzett, és e jogot befogadással történt megszerzése esetén legalább egy éve gyakorolja.

(3) Az eltartó a Lakástörvény 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja a bérleti jogot.

(4) A felmondás következtében és a megfelelő elhelyezés címén bérbe adott lakás bérleti jogát az állandó jelleggel együtt lakók a következő sorrendben folytathatják:

a) az elhunyt bérlő házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa,

b) gyermeke (örökbe fogadott, nevelt és mostoha gyermeke),

c) unokája.

(5) Ha a lakásbérleti jog folytatásának több jogosultja van, eltérő megállapodásuk hiányában a Lakástörvény 32. §-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell a bérleti jog folytatását elismerni.

(6) * 

79–80. § * 

Lakbér és szolgáltatási díjak

81. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:

a) az összkomfortos lakásé 80 Ft/m2,

b) a komfortos lakásé 60 Ft/m2,

c) a félkomfortos lakásé 40 Ft/m2,

d) a komfort nélküli lakásé 35 Ft/m2.

(2) *  A 28. § (5) bekezdés vagy a 30. § (5) bekezdés szerinti előzetes közigazgatási államtitkári engedély alapján bérbe adott lakás lakbére az (1) bekezdésben meghatározott összeg kétszerese.

82. § (1) A havi lakbér mértékét 50%-kal kell növelni az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

(2) A havi lakbér mértékét 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

a) a három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,

b) az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 méter, illetőleg autópálya (autóút) bevezető szakaszának szélétől 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára (autóútra) néz,

c) a felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,

d) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedőhelyisége nincs.

(3) A havi lakbér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

a) az állandó jellegű repülőtéri kifutópályának két kilométeres körzetén belül van,

b) a település belterületi határán kívül helyezkedik el,

c) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van,

d) összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal, illetve szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéssel ellátott.

(4) A havi lakbér mértékét 15%-kal csökkenteni kell, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van.

(5) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aláducolt, az egészségügyi hatóság megállapítása szerint egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a kezelő a lakbért 50%-kal köteles mérsékelni.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti mérséklés együttes mértéke a 70%-ot nem haladhatja meg.

83. § (1) Az 1971. január 1-je előtt épült lakásoknál a lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:

a) az 1 szobás lakásnál 50 m2;

b) a 2 szobás lakásnál 80 m2;

c) a 3 szobás lakásnál 100 m2;

d) a 4 szobás lakásnál 120 m2.

(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.

(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határát félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.

84. § (1) A lakás havi lakbérének összege a számításba vehető alapterület (m2) és a 83. § szerinti módosítások figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 x Ft/m2).

(2) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt belső falsíkok között – a padlószint felett 1 méter magasságban – mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem számítható a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

(3) A lakás alapterületének meghatározásánál

a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 m szabad belmagasságot elérő részét – figyelmen kívül hagyva a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét –, továbbá

b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell figyelembe venni oly módon, hogy a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.

(4) A lakbér összegét – a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével – forintra kerekítve kell megállapítani.

85. § Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője és jogcím nélküli használója a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak szerint köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt helyi lakóházkezelő szerv részére. A szolgáltatásokat érintő fogyasztói árváltozásokat a bérbeadó – a kezelő szerv útján – egyoldalúan jogosult érvényesíteni.

85/A. § *  A helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM rendelkezésű lakás juttatásával, bérletével, bérletének megszüntetésével és jogcím nélküli használatával összefüggő érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

86. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások bérlői (használói) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához

a) a lakásonként mellékmérővel mért vízfogyasztást,

b) egyedi mérhetőség hiányában – a bérlőkkel (használókkal) kötött írásbeli megállapodás szerint – az ingatlan főmérőjén mért fogyasztás megosztásával egy lakásra kiszámított vízmennyiséget,

c) az a) és b) pontokban foglalt feltételek hiányában – Budapest kivételével – az illetékes helyi önkormányzat rendeletében meghatározott norma szerint felszámítandó vízfelhasználást,

d) a helyi önkormányzat rendeletének hiányában, továbbá Budapesten az ingatlan előző évi tényleges vízfelhasználásának, a lakások közötti, alapterület arányos megosztással egy lakásra kiszámított vízfogyasztást,

e) a HM vagyonkezelésbe újonnan bekerült lakás esetében az üzembe helyezés időpontjától számított egy év időtartamra az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve által meghatározott normatív vízmennyiséget

kell alapul venni, amit a díjközlésnek is tartalmaznia kell.

(2) Ha a szolgáltatás kizárólag a szennyvíz elvezetése, a vízfogyasztással megegyező szennyvízmennyiséget kell a díj alapjának tekinteni.

(3) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlője (használója) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához a tulajdonközösség által meghatározott, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső vízmennyiséget kell alapul venni.

(4) Az (1)–(3) bekezdések szerint meghatározott vízmennyiség alapján fizetendő víz- és csatornahasználati díjat a területileg illetékes helyi vagy regionális, ezek hiányában a településhez legközelebb eső polgári víz-, illetve csatorna-szolgáltató víziközmű által mindenkor alkalmazott egységár felszámításával kell megállapítani. A díjat akkor is így kell megállapítani, ha a szolgáltatás a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerről vagy hálózatról történik.

87. § (1) *  A honvédelmi szervezet vagyonaként nyilvántartott hőellátó berendezés, rendszer és hálózat felhasználásával, illetve ezek útján – az etage fűtés, illetve melegvíz ellátás kivételével – biztosított hő és használati melegvíz szolgáltatásért

a) az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjének (használójának) a lakás helyiségei légköbméterben kifejezett térfogata arányában fűtési, továbbá a fogyasztott – mérés vagy számítás útján meghatározott mennyiségű – használati melegvíz szolgáltatásért kizárólag a víz felmelegítésének költségeit tartalmazó vízmelegítési vagy a felhasznált hőmennyiség mérése esetén hőszolgáltatási,

b) az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlőjének (használójának), a tulajdonközösség által meghatározott elszámolás alapján megállapított, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső költséggel megegyező

díjat kell fizetnie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási díjakat a központi fűtésű lakóépületekben lévő lakásokra a hatályos jogszabályok alapján, egyéb lakásokra pedig a településen lévő polgári – ennek hiányában a fővárosi – távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott egységárak és fizetési szabályok alkalmazásával kell megállapítani.

88. § * 

VI. FEJEZET

A LAKÓINGATLANBAN LÉVŐ ÁLLAMI TULAJDONÚ, HM VAGYONKEZELŐI JOGÚ HELYISÉG BÉRLETE

89. § (1) *  A lakóingatlanban lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű nem lakáscélú helyiség bérbeadója a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti bérbeadás céljára szolgáló helyiség bérlőjét a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezésére nyilvános pályáztatás útján a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv választja ki.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű személygépkocsi-tárolókra.

90. § A helyiség nem adható bérbe olyan célra, amely a lakóépületben lakók nyugalmát, a közösségi együttélést zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes tevékenységgel jár (kimért szeszes ital forgalmazása, diszkó, jelentős zajjal záró tevékenység, játékautomata üzemeltetése stb.).

91. § A nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

92. § (1) A kezelő a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és felszereltséggel, a kikötött időpontban leltár szerint adja át a bérlőnek.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni

a) a helyiség és az átadott berendezési tárgyak karbantartásáról, felújításáról és cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

c) az épület olyan központi berendezésének karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ vagy üzemben tart,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt szükséges,

e) a bérlő tevékenysége során keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

93. § A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében és a használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. Ha a munkák elvégzéséhez hatósági engedély szükséges, annak beszerzéséről a bérlő gondoskodik.

94. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – az átadáskori műszaki állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

95. § (1) *  A bérlő részére cserehelyiség a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára csak akkor adható bérbe, ha a bérlő tevékenységéhez a honvédelmi szervezetnek érdeke fűződik, és az nem jár a bérbeadó részéről költségkihatással.

(2) Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.

96. § (1) A helyiség éves bérleti díját a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb a helyiség üres állapotban történő értékesítése szerinti forgalmi értékének 5%-ánál. A bérbeadó a bérleti díj összegét évenként, a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben köteles megnövelni.

(2) A külön szolgáltatások díjait – eltérő megállapodás hiányában – az e rendelet lakásokra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, melyeket a bérlő (használó) a bérbeadónak (kezelőnek) köteles megfizetni.

(3) A bérlő (használó) a helyiség bérét és a szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.

97. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személy befogadása nem engedélyezhető.

(2) A bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe.

98. § A helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha a fél

a) a bérleti jog folytatását változatlan vagy a bérbeadó számára kedvezőbb feltételekkel vállalja, és

b) a helyiségben a korábbi bérlővel azonos vagy más – de a bérbeadó által megengedett – tevékenységet kíván folytatni.

99–100. § * 

VII. FEJEZET

A SZEMÉLYGÉPKOCSI-TÁROLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

101. § (1) *  A HM rendelkezésű személygépkocsi-tárolót a személygépkocsi-tulajdonnal, illetve – megállapodás alapján vagy a gépjármű forgalmi engedélyében jogszabály alapján üzembentartóként bejegyzett – tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:

a) a honvédelmi szervezet állományába tartozó hivatásos és szerződéses tisztnek, altisztnek,

b) nyugállományú hivatásos katonának,

c) a honvédelmi szervezet kormánytisztviselőjének, honvédelmi alkalmazottjának, közalkalmazottjának, vagy

d) 2014. augusztus 1-je előtt állományba vett szerződéses legénységi állományú katonának, ha a juttatás

az a)–c) pontban meghatározott személyek ellátását nem veszélyezteti, így különösen, ha a személygépkocsi-tároló igénylő hiányában legalább egy éve üresen áll.

(2) *  Ahol igénylő hiányában – a szükséges tartalékon felül – HM rendelkezésű üres személygépkocsi-tároló van, azt legfeljebb 2 év időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára.

102. § *  A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló igénylésének és elosztásának rendjét a helyi lakásgazdálkodási szerv előterjesztése alapján a helyőrségi lakásbizottság, Budapesten a közigazgatási államtitkár, a helyi sajátosságok figyelembevételével, szabályzatban határozza meg. A helyőrségi szabályzatot parancsban, a budapesti szabályzatot a Honvédelmi Közlönyben ki kell hirdetni.

103. § *  A személygépkocsi-tároló bérbeadására a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályokat – e fejezetben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

104. § (1) *  Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi-tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van az ő vagy vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, vagy megállapodás alapján tartós használatában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.

(2) *  Személygépkocsi-tárolót csak egy bérlőnek lehet bérbe adni, arra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) *  A két- vagy többállású személygépkocsi-tárolót azonosító jellel meghatározott állóhellyel lehet bérbe adni.

(4) *  Ha az (1) bekezdés szerinti lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lakó 101. § (1) bekezdése szerinti jogosulti igénylés nincs, akkor a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv az illetékességi területéről és a vonzáskörzetébe tartozó településekről származó valamennyi jogosult által benyújtott igénylést befogadhatja és teljesítheti. Ha a lakóingatlanban üres HM rendelkezésű lakás van, akkor annak megfelelő számú üres személygépkocsi-tárolót tartalékolni kell.

105. § A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, illetőleg tartós használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja. A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át.

Bérleti és használati díjak

106. § (1) *  Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló havi – általános forgalmi adó nélküli – bérleti díja 200 Ft/m2.

(2) *  Az állóhely havi – általános forgalmi adó nélküli – bérleti díja 100 Ft/m2.

(3) *  A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kérelemre, a lakóépületben lévő lakás személygépkocsi-tárolóval vagy állóhellyel nem rendelkező bérlője részére a saját vagy a HM rendelkezésű lakásban vele jog- és életvitelszerűen együttlakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi tárolására kijelölhet, és kizárólagos használatba adhat lakásonként legfeljebb egy darab, a lakóépülethez tartozó zárt területen lévő olyan személygépkocsi-parkolóhelyet (a továbbiakban: zárt parkolóhely), amelynek hasznosítására a honvédelmi szervezet jogosult. A zárt parkolóhely havi – általános forgalmi adó nélküli – használati díja 60 Ft/m2.

(4) *  A kizárólagos használatba nem adott, üres, zárt parkolóhelyet kizárólag a lakóépületben lévő lakások bérlői – a saját vagy a HM rendelkezésű lakásban velük jog- és életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójuk tulajdonában lévő személygépkocsi parkolására – használhatják közösen, egymás érdekeinek tiszteletben tartása mellett. A parkolóhely használata ebben az esetben térítésmentes, azonban a parkolóhely csak azon gépjárművek parkolására használható, amelyek parkolásához a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kérelemre, előzetesen hozzájárult.

(5) *  Az (1)–(3) bekezdés szerinti bérleti díj összegét az épület (gépkocsi tároló helyiség, állóhely) létesítésétől (műszaki átadásától) számított tizedik év végéig 15%-kal növelni kell.

107. § (1) *  A bérleti szerződés megszűnését követően a személygépkocsi-tárolót jogcím nélkül használó személy cserehelyiségre nem tarthat igényt.

(2) *  Személygépkocsi-tároló határozatlan időtartamra akkor adható bérbe, ha

a) a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló szerződés nem a 68. § (3) bekezdésében foglalt okból vagy nem szankciós bérbeadói felmondás révén szűnt meg, és

b) a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonjogával, illetve megállapodás alapján tartós használati jogával rendelkezik.

(3) * 

108. § *  A határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szervezet állományába tartozó vagy nyugállományú hivatásos katona bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja.

109. § (1) *  Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi-tárolóra határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés cserehelyiség bérbeadása nélkül a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása vagy egyéb szerződésszegés hiányában is felmondható. A bérleti szerződésben a felmondási időt 2 hónapban kell megállapítani.

(2) *  Az (1) bekezdés szerint fel kell mondani a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést, ha a bérlőnek a honvédelmi szervezettel fennálló jogviszonya a 68. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) *  Nem rendeltetésszerű a HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló használata és a bérleti szerződés megsértésének kell tekinteni, ha annak használatával a bérlő bizonyíthatóan felhagy. Ez esetben a személygépkocsi-tároló bérleti szerződést fel kell mondani.

110. § * 

111. § A HM vagyonkezelői jogú személygépkocsi-tárolót a kezelő a bérleti szerződésben meghatározott időpontban és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. A bérlő a szerződés megszűnése után a helyiséget kiürítve, az átadáskori állapotban köteles visszaadni.

111/A. § *  A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnek és a helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM rendelkezésű helyiség és személygépkocsi-tároló juttatásával, bérletével, bérletének megszüntetésével és jogcím nélküli használatával összefüggő érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

112. § * 

VIII. FEJEZET * 

113–159. § * 

IX. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

160. § (1) *  A Lakástörvény hatálybalépése előtt jóhiszemű jogcím nélküli használóvá váló részére a lakásbérlet megszűnésekor hatályos jogszabály szerint kell megfelelő másik lakást felajánlani, ha a jogcím nélkül használt lakás kiürítését a lakásgazdálkodási érdek indokolja.

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, az általa tett írásbeli nyilatkozatot követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot peresítési javaslattal köteles felterjeszteni a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervhez.

161. § * 

162. § (1) A lakás-használatbavételi díj címén fennálló tartozások és a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményeken alapuló kötelezettségek e rendelet hatálybalépése után is fennmaradnak.

(2) *  A kötelezett kérelmére a tartozás elengedéséről, részletfizetési és halasztási kedvezményről a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatának figyelembevételével a lakáscélú támogatási szerv dönt.

163. § (1) *  A HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a bérlő honvédelmi szervezettel fennálló szolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya azért szűnik meg, mert öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességűek ellátására vagy más olyan pénzbeli ellátásra szerzett jogosultságot, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha az alkalmazotti jogviszony megszűnésére vagy megszüntetésére szándékos cselekmény okán indított és az érintett felelősségének jogerős megállapításával záródó fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárás hatálya alatt került sor, vagy a lakás munkakörhöz kötött.

(2) * 

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a lakás volt bérlője, vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti.

163/A. § *  (1) A 2019. március 31-én helyőrségi szállóként vagy garzonlakásként hasznosított HM vagyonkezelésű lakást a honvédelmi szervezet állományába tartozó, bent lakó személy részére – kérelemére – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályok szerint, a szállóként történő hasznosítás megszüntetését követően bérbe adni.

(2) Ha a kérelmező esetében a 9. § szerinti kizáró ok nem áll fenn, vagy a 9. § szerinti kizáró ok alól a 9. § (4) bekezdés a) pontja alapján felmentést kapott, a lakást a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan adhatja bérbe a helyi lakásgazdálkodási szerv.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó kérelmező részére a lakást a helyőrségben betöltött beosztása megszűnéséig mint feltétel bekövetkezésig adhatja bérbe a helyi lakásgazdálkodási szerv.

(4) Az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a helyőrségi településen szállóépület nem áll rendelkezésre,

b) a lakás szállóépületben található,

c) a lakás szállóként történő hasznosítására a megfelelő számú szállókapacitás hiánya miatt a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezésére került sor,

d) a lakás helyettes államtitkár vagy annál magasabb besorolású személy részére került a tisztség ellátása alatt bérbeadásra,

e) a szállóként hasznosított lakás több, a honvédelmi szervezet állományába tartozó szállóelhelyezésre jogosult személy elhelyezését szolgálja.

Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról

164. § *  Az igénylő hiányában legalább 1 éve üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogát a honvédelmi szervezet visszterhes megállapodás alapján a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével megszüntetheti, vagy más jogi személy részére az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja.

164/A. § *  Az állomány hősi halottá nyilvánított tagja hozzátartozójának a honvédelmi szervezet bérlőkijelölése folytán határozatlan időtartamra bérbe adott önkormányzati lakás elidegenítése esetén a lakás bérlőkijelölési jogáról térítésmentesen le kell mondani a tulajdonos önkormányzat javára, feltéve, hogy az elidegenítés a hősi halott özvegye, 5. § (1) bekezdés c) pont szerinti feltételeknek megfelelő túlélő élettársa vagy a hősi halott gyermeke javára történik.

A lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos feladatok

165. § (1) A HM rendelkezésű állami lakás bérleti szerződésének megkötése előtt szerződés előkészítő ívet kell kiállítani, amelyen a lakásgazdálkodási szerv megkeresésére az illetékes lakóházkezelő szerv köteles 8 napon belül közölni a lakás:

a) műszaki adatait (helyiségek, alapterület, komfortfokozat stb.),

b) beköltözhetőségének, birtokbaadhatóságának időpontját,

c) a lakbér és a szolgáltatások díját, fizetésének módját.

(2) A lakásbérleti szerződést a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg. A szerződést 2 tanú jelenlétében írásba kell foglalni, amelyet a szerződő feleknek és a tanúknak sajátkezűleg alá kell írniuk. A szerződés kiadott iratmintán is írásba foglalható.

(3) * 

Bérbeadói hozzájárulások

166. § (1) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője bírálja el. A hozzájárulást indokolni nem szükséges, a hozzájárulás megtagadását azonban meg kell indokolni, és tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat.

(2) A bérlő hozzátartozójának befogadásához a bérbeadó előzetes hozzájárulást ad.

(3) A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulás iránti kérelmet a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A bérbeadói hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait, és mikor vette át.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez megadott hozzájárulással egyidejűleg fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(5) Az állami tulajdonú lakás átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem esetén előzetesen be kell szerezni a lakóházkezelő szerv írásbeli szakvéleményét. Így kell eljárni akkor is, ha több bérlő, több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez kéri a bérbeadói hozzájárulást.

X. FEJEZET

SZÁLLÓGAZDÁLKODÁS, SZÁLLÓBÉRLET

167. § (1) *  A honvédelmi szervezet az állományába tartozó személyek lakhatásának átmeneti megoldása és a szolgálati feladatokhoz rendelt tartózkodási helyen történő elhelyezése céljából helyőrségi szállókat működtet.

(2) *  A helyőrségi szálló a honvédelmi szervezet intézményi területén belül elkerített, közterületről önállóan megközelíthető vagy az intézményi területen kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű vagy a honvédelmi szervezet által bérelt olyan szállóépület (épületrész) – kivételesen HM rendelkezésű lakás –, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak.

(2a) *  Szálló elhelyezés céljára – azon települések kivételével, ahol helyőrségi szálló nem működik és megfelelő szobaszámú lakás nem áll rendelkezésre – csak legfeljebb kétszobás, állami tulajdonú, HM vagyonkezelésében lévő lakás hasznosítható.

(3) A helyőrségi szállókon biztosítani kell a nemek, az állománycsoportok és rendfokozati kategóriák szerinti elkülönítést.

168. § * 

169. § *  (1) Szálló férőhely elhelyezést kaphat:

a) a hivatásos katona, a szerződéses katona a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében, egy évet meg nem haladó időtartamú vezénylés esetén a szolgálatteljesítés helye szerinti településen;

b) *  a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott és munkavállaló a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében;

c) * 

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személyek

a) a tiszti állományú katonák,

b) altiszti állományú katonák,

c) legénységi állományú katonák

sorrendjében kaphatnak szálló férőhelyet, ha más lakhatási támogatásban egyidejűleg nem részesülnek, vagy az igénybe vett támogatás mellett élethelyzetük alapján a szállóelhelyezésre átmenetileg rászorulnak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személyek akkor kaphatnak szálló férőhelyet, ha a bérbeadás a hivatásos és szerződéses állományú katonák ellátását nem veszélyezteti.

(4) *  Az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt személyek házastársa, élettársa, gyermeke, valamint a honvédelmi szervezet állományába nem tartozó egyéb személyek elhelyezéséről, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel, a helyi lakásgazdálkodási szerv dönt.

(5) *  A honvédelmi szervezet állományába nem tartozó személyek a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével kaphatnak a helyőrségi szállón elhelyezést, ha

a) az elhelyezés időtartama meghaladja az egy hónapot, vagy

b) egy hónapot meg nem haladó elhelyezés esetén az együttesen elhelyezni kívánt személyek létszáma meghaladja a 15 főt.

(6) Az önkéntes tartalékos katona részére szálló férőhely a tényleges szolgálat időtartamára, a 172. § (2) bekezdésben meghatározott térítési díj ellenében adható bérbe, ha elhelyezése laktanyai szálláson nem oldható meg. A szállóelhelyezésről a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(7) *  A honvédelmi szervezet állományába tartozó személy saját háztartásában eltartott gyermeke – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az igényjogosulttal közösen, a helyőrségi szálló önálló WC-vel és fürdőhelyiséggel rendelkező lakóegységében helyezhető el. A honvédelmi szervezet állományába tartozó személy házastársa, élettársa a helyőrségi szállón csak akkor helyezhető el, ha ő az igényjogosult szolgálati vagy munkahelyén, továbbá annak a 7. § (4) bekezdése szerinti vonzáskörzetében nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdon- vagy bérleti jogával.

(8) * 

(9) Alkalomszerűnek kell tekinteni azt a szállón történő eseti elhelyezést, amelynek időtartama nem haladja meg az öt éjszakát. Alkalomszerűen lehet elhelyezni a szállón

a) *  a honvédelmi szervezet állományába tartozó személyt, amennyiben a szállást szolgálati úttal összefüggésben veszi igénybe;

b) *  a honvédelmi szervezet állományába tartozó személyt és hozzátartozóit, amennyiben a szállást utazással, rokoni vagy baráti látogatással összefüggésben veszi igénybe;

c) a HM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság munkavégzésre kirendelt munkavállalóját.

(10) A szállón történő elhelyezés a rendeletben meghatározott kivétellel kizárólag a 172. §-ban megállapított bérleti vagy használati díj ellenében engedélyezhető.

(11) A szálló férőhelyek elosztásáról a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. A helyőrségi szállók egységes házirendjét a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával teszi közzé.

170. § (1) A szálló férőhelyet az arra jogosult személy az e célra rendszeresített igénylőlapon kérheti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. Az igénylést a kérelmező állományilletékes parancsnokával vagy munkahelyi vezetőjével véleményeztetni kell.

(2) A szolgálati úton benyújtott igénylést az állományilletékes parancsnok, indokolt véleményével ellátva, haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek továbbítani és arról egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatni.

(3) A 169. § (4) bekezdésben foglalt esetben az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A szállás levélben (telefaxon) vagy távbeszélőn kérhető, amelyre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője – a kérelemmel azonos módon – haladéktalanul köteles választ adni.

(4) A szálló férőhelyen történő elhelyezésről és a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bérlet minden lényeges feltételét, így különösen:

a) a bérlő nevét és személyazonosító adatait,

b) a férőhely pontos megnevezését és elfoglalhatóságának kezdő időpontját,

c) a bérlet tartamát (határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló),

d) a lakcímbejelentés jellegét,

e) a bérleti díj összegét, fizetésének módját vagy a fizetés alóli mentességet,

f) a házirend betartásának kötelezettségét,

g) a rendeltetésellenes használatból eredő kártérítési felelősséget,

h) a szállóbérlet megszűnésének jogkövetkezményét (kiköltözési kötelezettség),

i) a felmondási jogot és annak időtartamát.

(5) A szállóbérleti szerződés a bérbeadásról szóló értesítésben foglalt tartalommal, az igénylő (bérlő) arra vonatkozó elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(6) Az elfogadó nyilatkozatot az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásban kell megtenni; a határidő lejártával az értesítés a helyi lakásgazdálkodási szervet nem köti. Az elfogadó nyilatkozat személyes átvétel esetén az értesítésre is rávezethető.

(7) A 169. § (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

171. § (1) *  A szállóbérlet a 169. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosult helyőrségben betöltött beosztásának megszűnéséig, minden más esetben legfeljebb egy év meghatározott időtartamra szólhat.

(2) A szállóbérlő a bérlet tartama alatt a használat körében:

a) jogosult a számára meghatározott férőhelyhez közvetlenül hozzátartozó bútorzat és egyéb használati tárgyak kizárólagos használatára, valamint a szálló közös helyiségeinek, és az azokban levő berendezéseknek, eszközöknek a használatára oly módon, hogy azzal más szállóbérlők használatát ne korlátozza és a rendeltetésszerű használatnak megfeleljen,

b) köteles a szálló házirendjét betartani és az együttélés általánosan elfogadott normái szerint viselkedni,

c) az általa okozott, rendeltetésellenes használatból eredő kárt vagy helyreállítási, pótlási költséget köteles megtéríteni.

(3) *  Helyőrségi szálló férőhelyen nem helyezhető el olyan személy, akinek szállóférőhelyre vonatkozó bérleti vagy használati díj-tartozása áll fenn.

(4) *  A helyőrségben betöltött beosztás megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szóló vagy egy hónapot meghaladó határozott időtartamú bérleti szerződés csak azzal köthető, aki a szerződésben vállalja, hogy a szerződéskötést követő második hónaptól kezdődően a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét a bérleti jogviszony tartama alatt csoportos beszedési megbízás útján teljesíti. A bérlő ezen vállalásra irányuló kötelezettségének megszegését a bérleti szerződésben lényeges szerződésszegésként kell kikötni.

172. § (1) *  A honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott és munkavállaló a 2. mellékletben megállapított és a bérlőkijelölésben közölt összegű szálló férőhely bérleti díjat köteles havonta megfizetni a kikötött határnapig.

(2) *  A szállóelhelyezésre jogosult tiszti, altiszti és szerződéses legénységi állományú katona az (1) bekezdés szerint megállapított összeg 50%-át köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.

(3) *  A honvédelmi szervezet állományába nem tartozó, szállóelhelyezésre nem jogosult személy az (1) bekezdés szerint megállapított összeg háromszorosát, a 3. melléklet szerinti kiemelt helyőrségi szállók esetében az ötszörösét köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.

(4) A szálló elhelyezésre jogosult személy a vele együttesen – engedéllyel – elhelyezett házastárs (élettárs) és gyermek után a rá vonatkozó mértékkel megegyező összegű bérleti díjat köteles fizetni.

(5) * 

(6) * 

(7) A szállón alkalomszerűen elhelyezett személy a 2. mellékletben megállapított összegű szálló férőhely használati díjat köteles fizetni.

(8) A szolgálati úttal összefüggésben a szálló férőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb, magáncélú alkalmi igénybevétel esetén férőhely használati díjat kell fizetni.

(9) Ha a szálló férőhely igények kielégítését az nem veszélyezteti, írásbeli kérelemre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a tiszti állomány tagja részére a legfeljebb két férőhelyes szállószobában a második férőhely kizárólagos használatát – térítésmentesen – engedélyezheti.

(9a) *  Ha a HM rendelkezésű lakás vagy garzonlakás szállóként történő hasznosítására és bérbeadására az 5. és 6. §-ban megállapított feltételek hiánya miatt vagy az igénylő kérelmére került sor, a bérleti díjat esetében a 81. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani. A bérlő a bérleti díj mellett a lakás közüzemi költségeit is köteles megfizetni. A szállóként hasznosított lakást a honvédelmi szervezet állományába tartozó személy részére lehet bérbe adni, családtagjai a bérbeadó hozzájárulásával költözhetnek be.

(10) A bérleti (használati) díjat a tárgyhó felére kell megfizetni akkor is, ha a bérlet (használat) annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a tárgyhóban, a bérlet öt nap, vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időre bérleti (használati) díjat nem kell fizetni.

173. § (1) A szállóbérlet megszűnik, ha:

a) a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a szálló megsemmisül, vagy bármilyen oknál fogva szállóként tovább nem működtethető,

c) az arra jogosult felmond,

d) a szállóbérlő meghal,

e) a szállóbérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vagy végrehajtható szabadságvesztésre ítélték,

f) a szerződésben meghatározott időtartam lejár vagy feltétel bekövetkezik.

(2) Ha a szállóbérlet az (1) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője 15 napon belül köteles írásban felszólítani a volt bérlőt arra, hogy a szállóból haladéktalanul költözzön ki.

(3) A bérlet megszűnése esetén a volt szállóbérlő haladéktalanul köteles a férőhelyet kiüríteni, a leltár szerint kizárólagos használatába adott berendezésekkel, használati tárgyakkal a szálló gondnokának elszámolni.

(4) Ha a szállóbérlő meghal, a helyi lakásgazdálkodási szerv azonnal köteles írásban felszólítani a legközelebbi hozzátartozót az elhunyt személy tulajdonát képező, szállón tartott ingóságoknak átvételére és elszállítására. Ennek megtörténtéig az elhunyt által szabadon hagyott tárgyakat két tanú jelenlétében jegyzőkönyvi leltárba kell venni, és gondoskodni kell biztonságos tárolásukról. Az elhunyt által lezárva tartott berendezést le kell pecsételni, és azt a hozzátartozó jelenlétében kell jegyzőkönyv felvételével felnyitni. A hozzátartozónak leltár szerint kell átadni az ingóságokat, azok átvételének írásbeli tanúsításával. Hozzátartozó hiányában az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a szállóbérlet az (1) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, és a volt bérlő nem gondoskodott személyes ingóságainak elszállításáról.

174. § (1) A szállóbérletet érvényesen írásban lehet felmondani.

(2) A bérlő a szerződést indokolás nélkül, azonnali hatállyal is felmondhatja.

(3) A bérbeadó a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:

a) szállóelhelyezésre való jogosultsága megszűnt,

b) *  a szálló fekvése szerinti településtől eltérő vonzáskörzetbe tartozó településen lévő szolgálati (munka) helyre kerül áthelyezésre, kinevezésre, más szervhez vezénylésre, és lakhatása az új szolgálati (munka-) hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében szálló férőhely bérbeadásával vagy más módon megoldható,

c) a szállót rendeltetésellenesen használja, a házirendet rendszeresen vagy súlyosan megsérti,

d) a bérleti díjat nem fizeti meg,

e) *  a bérbeadástól számított 30 napon belül nem igazolja azt, hogy a szállótól eltérően bejelentett lakcímről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervezettől utazási költségtérítésben nem részesül,

f) laktanyai szálláshelyen kapott elhelyezést,

g) *  az általa bérelt szállóférőhelyet életvitelszerűen nem használja.

(4) A bérbeadói felmondás a 15. napra szólhat. Ha viszont a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőt a hátralékos bérleti díj megfizetésére határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólította, a fizetési határidő lejártával a szállóbérlet azonnali hatállyal is felmondható.

(5) A szálló férőhely jogcím nélküli használója a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a részére megállapítható bérleti díj háromszorosára, 4 hónap elteltével hatszorosára növelt összegét köteles használati díjként megfizetni. A használati díj összegét a szálló fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv közli a jogcím nélküli használóval.

175. § *  A 167–174. §-ban foglalt rendelkezéseket a honvédelmi szervezet által üzemeltetett külügyi szállókra, szállodákra és szállodai részlegekre, továbbá a laktanyai szálláshelyekre nem kell alkalmazni.

XI. FEJEZET

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSI FORMÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI ÉS SZÁMLAKEZELÉSE

176. § (1) A lakáscélú támogatás finanszírozása pénzintézeti, valamint költségvetési számlák útján történik.

(2) A központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat pénzforgalmának lebonyolítására a HM az arra jogosult pénzintézetnél „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számlát vezet.

(3) *  Az e rendeletben megállapított, a (2) bekezdés szerinti körbe nem tartozó támogatások és térítési kötelezettségek teljesítése az arra illetékes honvédelmi szervezet által vezetett kincstári számláról történik.

177. § (1) A 176. § (1) bekezdés szerinti számla javára, illetve terhére a külön jogszabályban megállapított bevételeket és kiadásokat lehet elszámolni.

(2) * 

178. § A lakáscélú támogatások pénzügyi forrásai:

a) a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat,

b) a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” számla – külön jogszabályban megállapított – bevételei,

c) az előző évben az erre a célra rendelkezésre állt keret pénzmaradványa,

d) *  a HM rendelkezésű lakóépületek, lakások elidegenítéséből és egyéb hasznosításából származó, jogszabály alapján a honvédelmi szervezet költségvetését megillető bevétel,

e) *  jogszabályi felhatalmazás alapján a honvédelmi szervezet költségvetéséből e célra átcsoportosított keret.

XII. FEJEZET * 

179–186. § * 

XIII. FEJEZET

MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN

187. § *  (1) Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:

a) a tulajdonába kerülő, természetes személy, gazdálkodó szerv, önkormányzat tulajdonában vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvényben lebonyolító által a bérlő vagy közeli hozzátartozója részére értékesített lakás (a továbbiakban: eszközkezelői lakás) vásárlásához, cseréjéhez,

b) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítását is, ha annak legalább 50%-os készültségét igazolja,

c) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által lakáscélra nyújtott kölcsönből (a továbbiakban: pénzintézeti lakáshitel) fennálló tartozás összegének elő- vagy végtörlesztéséhez, ha a pénzintézeti lakáshitel felvételére az a) és b) pont szerinti lakástulajdon megszerzése céljából került sor,

d) lakás további, egy önálló lakást eredményező műszaki megosztásához, ha az így létrehozott lakás a tulajdonába kerül,

e) lakás tulajdoni hányadának az öröklés vagy házastársi, élettársi életközösség útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához,

f) lakástulajdona legalább egy, 12 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú lakószobával való bővítéséhez,

g) lakás-korszerűsítéshez vagy

h) az f) és g) pontban meghatározott célra felvett pénzintézeti lakáshitel egészének vagy részének visszafizetésére.

(2) Munkáltatói kölcsön akkor nyújtható, ha az igénylő

a) a lakás tulajdonjogát az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti esetekben legalább 50%-ban szerzi meg, vagy

b) az (1) bekezdés c), f) és g) pontja szerinti esetekben a lakás legalább 50%-ának tulajdonjogával rendelkezik.

(3) A 188. § szerint számított teljes összegű, ismételt kölcsön – a 195. § g) pontja szerinti esetben a tilalmi idő elteltével – akkor állapítható meg, ha az igénylő a korábban nyújtott kölcsönt visszafizette. A korábban nyújtott kölcsön futamideje alatt akkor adható újabb kölcsön, ha a korábbi kölcsön összege nem éri el a 188. § szerinti maximális támogatási összeget. Ebben az esetben újabb munkáltatói kölcsön a korábban nyújtott és a maximális támogatási összeg különbözete erejéig nyújtható (a továbbiakban: kiegészítő kölcsön).

(4) Munkáltatói kölcsön legfeljebb két alkalommal nyújtható, ideértve a kiegészítő kölcsönt is.

188. § (1) *  A munkáltatói kölcsön összege a kölcsönszámítási alap 70%-a, de a 187. § (1) bekezdés

a) a)–c) pontja szerinti esetben legfeljebb 5 millió forint,

b) d)–h) pontja szerinti esetben legfeljebb 2,5 millió forint

lehet.

(2) *  Az önkormányzati tulajdonú vagy az eszközkezelői lakás megvásárlásához a bent lakó bérlő vagy bérlőtárs részére nyújtott munkáltatói kölcsön a vételár 15%-a, de legfeljebb 2,5 millió forint lehet.

(3) Az (1) bekezdés, továbbá a 189. § szerint számított kölcsön összege növelhető:

a) *  25%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül 2 személy, 50%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül kettőnél több személy áll a honvédelmi szervezettel szolgálati, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban, a támogatást együttesen igénylik és külön-külön rendelkeznek a kölcsönnyújtás feltételeivel,

b) az igénylő számára már elbírált munkáltatói kölcsön és az a) pont alapján számított összeg különbözete adható munkáltatói kölcsönként az együtt költöző, a 10. § (4) bekezdésben meghatározott hozzátartozó részére, ha kölcsönigénylését külön vagy utólagosan nyújtja be.

(4) A kölcsönszámítási alap a 187. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának

a) *  az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző egy éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá

b) *  a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző egy éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint

c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel

csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete.

(5) *  Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző egy éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.

189. § * 

190. § * 

191. § (1) * 

(2) A munkáltatói kölcsön – a 188. § (2) bekezdés szerinti önkormányzati tulajdonú lakásvásárlás esete kivételével – a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételárrészlet kifizetéséhez szükséges.

192. § (1) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség az igénylőt terheli.

(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 25 év, a futamidőt azonban úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztőrészlet 10 000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt – indokolt esetben és kérelemre – a törlesztés legfeljebb 2 éves időtartamra felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi törlesztő összegét kell megnövelni.

(4) *  A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét elengedni – a 196–197. §-ban megállapított engedmények és kedvezmények kivételével – nem lehet.

193. § * 

194. § (1) *  Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szervezet állományába tartozó személynek, ha

a) az igénylő, a házastársa, élettársa, saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt kiskorú gyermeke, valamint együtt költöző családtagja a támogatással érintett lakáson kívül más lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetve a meglévőt az újabb támogatás megszerzése érdekében elidegeníti, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,

b) a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló igénylő megfelel a jogszabályban, továbbá az az alapján kiadott közszolgálati szabályzatban meghatározott feltételeknek,

c) a kérelmező, az 52. életévét betöltött igénylő kivételével, a kölcsönnel a szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében oldja meg a lakhatását,

d) az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető a kérelem teljesítését javasolja,

e) a szerződéses tiszt, altiszt a szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött, és összesen legalább a 10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot,

f) a honvédelmi szervezettel fennálló honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban folyamatosan legalább két évet eltöltött,

g) a 187. § (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti igénylés esetét kivéve a hivatásos szolgálati viszonyban álló kérelmező az 52. életévét betöltötte,

h) a lakáscélú támogatási szerv igénye szerint

ha) adóstársat állít,

hb) adóstársat és készfizető kezest állít, vagy

hc) adóstárs hiányában legfeljebb két fő készfizető kezest állít.

(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együtt költöző családtagjának

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) lakása az igénylés benyújtásától számított két évnél korábban öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(3) *  Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony megszüntetésére azért kerül sor, mert a kölcsönnyújtás egyéb feltételeivel rendelkező igénylő megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot, feltéve, hogy a kérelmét még a jogviszony megszűnése előtt benyújtja.

(3a) *  Az (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételnek meg nem felelő hivatásos katona munkáltatói kölcsön iránti kérelme már az 51. életév betöltését követően benyújtható és nyilvántartásba vehető, azonban csak az 52. életév betöltését követően teljesíthető.

(4) Ha a jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.

195. § Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki

a) a részére korábban adott munkáltatói kölcsönt határidőre nem fizette vissza, és arra új határidős kötelezettséget sem vállal,

b) a támogatással nem a saját lakáshelyzetét kívánja rendezni,

c) HM rendelkezésű lakását megvásárolta, és annak vételárát még nem egyenlítette ki,

d) a 194. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, illetve azokat nem vállalja,

e) *  a hivatásos tiszti állomány tagja, és nyugállományba helyezésére a szolgálati viszonyának 201. § (1) bekezdés a)–k) pontjai szerinti megszűnésével egyidejűleg kerül sor,

f) korábban – beleértve a kiegészítést is – legalább két alkalommal munkáltatói kölcsön támogatásban részesült,

g) az újabb igénylés benyújtását megelőző 5 éven belül munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése során kedvezményben részesült,

h) a 187. § (1) bekezdés e) pont kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának megvásárlásához kéri a munkáltató támogatását,

i) lakástulajdonát gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatja, vagy azt ilyen céllal értékesítette, továbbá ha azt üzleti céllal működteti. Minderről az igénylő nyilatkozni köteles.

196. § (1) *  A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervezetnél folyamatosan eltöltött hivatásos vagy szerződéses szolgálati, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonyának időtartama alapján – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tartozására * 

a) 5 év után 25 000 Ft,

b) 10 év után további 50 000 Ft,

c) 15 év után további 75 000 Ft,

d) 20 év után további 100 000 Ft,

e) 25 év után további 150 000 Ft,

összesen legfeljebb 400 000 Ft – lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő – engedmény illeti meg.

(2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(3) *  A honvédelmi szervezetnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti.

(4) *  Az engedményre való jogosultság megállapításakor a honvédelmi szervezetnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban megszakítás nélkül eltöltött időtartamokat egybe kell számítani. Az engedmény megállapítása során a honvédelmi szervezetnél különböző foglalkoztatási jogviszonyokban folyamatosan eltöltött, egymást megszakítás nélkül követő időtartamot egybe kell számítani. Több, egymást megszakítással követő foglalkoztatási jogviszony esetén a szolgálati idő elismerését a leghosszabb időtartamú jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Az időtartam megállapítása során jogszabályban meghatározottak alapján számított kedvezményes szolgálati idő, továbbá a nyugdíjba, nyugállományba vonulást követően a honvédelmi szervezetnél létesített jogviszonyban eltöltött idő nem vehető figyelembe.

(5) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.

(6) *  Az engedményre jogosító szolgálati időt tanúsító személyügyi igazolást az állományilletékes személyügyi szerv továbbítja, vagy a támogatásban részesült közvetlenül nyújtja be a lakáscélú támogatási szervhez. Ha az engedmény megállapítható, a lakáscélú támogatási szerv a folyósító pénzintézetnél intézkedik annak jóváírása iránt. A jóváírással a futamidő rövidül.

(7) Ismételt munkáltatói kölcsön adása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét. Ha az újabb kölcsön összege az adható engedménynél kevesebb, az engedmény a két kölcsön együttes összegéből írható jóvá.

(8) *  Nem illeti meg engedmény azt a személyt, aki a honvédelmi szervezettől vissza nem térítendő juttatásban is részesült.

197. § (1) A folyósítástól számított öt év elteltével a tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén a munkáltatói kölcsönben részesült személyt a (2) bekezdés szerinti – lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő – kedvezmény illeti meg.

(2) A kedvezmény mértéke a kölcsönből fennálló tartozás

a) 25%-a, ha a futamidőből 20 év vagy annál több van hátra,

b) 20%-a, ha a futamidőből 15 évnél több, de 20 évnél kevesebb van hátra,

c) 15%-a, ha a futamidőből 5 évnél több, de 15 évnél kevesebb van hátra.

(3) *  Az egyösszegű visszafizetési szándékot a kedvezményezettnek a lakáscélú támogatási szervvel kell írásban közölnie. A lakáscélú támogatási szerv a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az adós részére a kedvezmény (2) bekezdés szerinti mértékéről igazolást állít ki.

(4) *  A honvédelmi szervezet állományába tartozó, fegyelmi vagy büntető eljárás hatálya alatt álló személy részére az igazolás csak akkor állítható ki, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be.

(5) Amennyiben a kedvezményezett a kölcsönből fennálló tartozását szándékának előzetes közlése nélkül, egy összegben visszafizeti, a (2) bekezdés szerinti kedvezmény utólag nem érvényesíthető, illetőleg annak összege nem téríthető vissza.

(6)–(7) * 

198. § (1) *  A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet – rendszeresített formanyomtatványon – az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva továbbítja érdemi elbírálásra a lakáscélú támogatási szervhez.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot,

b) *  a kinevezési, áthelyezési, vezénylési határozat (parancs, parancskivonat), munkaszerződés másolatát, valamint

c) * 

d) * 

199. § *  (1) *  A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmeket a lakáscélú támogatási szerv a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el. A lakáscélú támogatási szerv munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

(2) *  Az (1) bekezdés szerint e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 30%-át a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter egyes helyőrségeket érintő, a honvédség átalakításával összefüggő, vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósítására lakáscélú támogatásra összpontosíthatja, illetve átcsoportosíthatja.

(3) Amennyiben az igénylés okirati hiányosság miatt érdemben nem bírálható el, a lakáscélú támogatási szerv a kérelmezőt az igénylés nyilvántartásba vételét követő 30 napon belül hiánypótlásra felhívja. A hiánypótlási határidő legfeljebb a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 6 hónap lehet, amelyet a lakáscélú támogatási szerv indokolt esetben, kérelemre egy alkalommal, legfeljebb további 6 hónappal hosszabbíthat meg. A hiánypótlási határidő további meghosszabbítását – kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben, a lakáscélú támogatási szerv javaslatára – a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője engedélyezheti. A hiánypótlási határidő összességében – a hosszabbításokkal együtt – nem haladhatja meg az igénylés nyilvántartásba vételétől számított 3 évet.

(4) *  Fel kell függeszteni a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálását és a kölcsön folyósítását, ha a lakáscélú támogatási szerv a kérelmező büntető-, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás alá vonásáról szerez tudomást. A kérelmet elbírálni és a kölcsönt folyósítani csak azt követően lehet, hogy az eljárás a szolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony megszüntetése nélkül jogerősen lezárult. Ha a kölcsönnyújtás feltételei egyébként sem állnak fent, a lakáscélú támogatási szerv az igénylést indokolással ellátva elutasítja és visszaküldi az igénylőnek.

200. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól, aki felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 6 hónapon belül nem kezdte meg.

201. § (1) *  A honvédelmi szervezettel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnésére tekintettel fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, amennyiben a kedvezményezett * 

a) *  hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya ténylegesként számított tíz év szolgálati időn belül közös megegyezéssel szűnt meg;

b) hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással, szerződéses katonai szolgálati viszonya egyoldalú szerződésbontással szűnt meg;

c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az egészségi, pszichikai és nemzetbiztonsági ok kivételével, alkalmatlanság miatt szűnt meg;

d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása miatt szűnt meg;

e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése miatt szűnt meg;

f) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt szűnt meg;

g) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

h) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a magyar állampolgárság megszűnése miatt szűnt meg;

i) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya más állam állampolgárságának megszerzése miatt szűnt meg;

j) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

k) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya a szolgálati viszony létesítéséhez megkövetelt feltételek igazolásának ismételt szabályszerű felhívás ellenére történt elmulasztása miatt szűnt meg;

l) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel szűnt meg;

m) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondással szűnt meg;

n) *  kormánytisztviselői jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel vagy a hivatalra való méltatlanság miatt, továbbá honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással szűnt meg;

o) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt szűnt meg;

p) *  kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonya valamely, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező okból szűnt meg;

q) kormánytisztviselői jogviszonya azért szűnt meg, mert a közigazgatási alapvizsgát a számára előírt határidőn belül neki felróható okból nem tette le;

r) *  honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya az egészségügyi ok kivételével, alkalmatlanság miatt, továbbá rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg;

s) *  honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonya a büntetlen előélet, továbbá a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állás igazolásának elmulasztása miatt szűnt meg.

(1a) *  Az (1) bekezdés a)–k) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a hivatásos katona a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot.

(1b) *  Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés l) pontját azon kormánytisztviselő esetében, akivel a kormányzati szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésétől számított 30 napon belül honvédelmi szervezet más közszolgálati jogviszonyt létesített.

(1c) *  Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) és l) pontját, ha az állomány tagjának a honvédelmi szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya közös megegyezéssel nyugdíjba helyezés céljából szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a bekövetkezett kötelezettségszegésre és mulasztásra figyelemmel kell felmondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett: * 

a) a kölcsönt nem a saját lakhatása megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,

b) kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert,

c) az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,

d) a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének,

e) *  a lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez nyújtott munkáltatói kölcsön felhasználását a támogatási megállapodás megkötésétől számított kilenc hónapon belül pénzintézeti igazolás bemutatásával nem igazolja,

f) *  lakásvásárlás esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított kilenc hónapon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély megküldésével egyidejűleg nem igazolja, hogy a támogatással megszerzett lakóingatlan vonatkozásában a jogszabály szerinti lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hazautazáshoz a honvédelmi szervezettől utazási költségtérítésben nem részesül,

g) egyéb, jogszabályban vagy a lakáscélú támogatási megállapodásban előírt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) *  A (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam lejárta előtt benyújtott és a mulasztást kellőképpen megindokolt kérelemre a teljesítési határidő építés esetén két évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.

(4) A kölcsönt írásban kell felmondani és erről a folyósító pénzintézetet is értesíteni kell.

202. § (1) A 201. § (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egy összegben köteles visszafizetni.

(2) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén a kölcsönadós a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni.

203. § A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

204. § *  Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a hivatásos és szerződéses katona, valamint a kormánytisztviselő, a honvédelmi alkalmazott és a közalkalmazott nem honvédelmi szervezethez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok és a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a lakáscélú támogatási szervet a megállapodás megküldésével értesíteni.

205. § *  Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 201. § (1) bekezdés a), b), l) és m) pontjában, továbbá a 202. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni.

206. § *  (1) A támogatásban részesülő személy tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a tartozás erejéig és fennállásának tartamára – meglévő tulajdon esetén külön megállapodás alapján – a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) A lakáscélú támogatási szerv hozzájárulhat az olyan, lakáscélú támogatással megszerzett lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent, a következő feltételekkel:

a) követelés biztosítékának a HM-et megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha a bejegyezni kívánt újabb teher államilag támogatott pénzintézeti lakáshitel biztosítékául szolgálna,

b) követő ranghelyen történő bejegyzéshez akkor lehet hozzájárulni, ha a biztosított követelés adósa vagy adóstársa a lakáscélú támogatás támogatottja.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben sem adható hozzájárulás, ha a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át, kivéve, ha az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti támogatás biztosítékának bejegyzését kérik.

(4) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt nyújtó honvédelmi szervezet hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) az elidegenítéssel összefüggésben a kölcsöntartozást kifizetik vagy átvállalják, vagy

b) a támogatásban részesített személy a támogatással létesített lakást elidegeníti, és a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került másik lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető, feltéve, hogy a lakóingatlanra bejegyzett, illetve bejegyezni és átterhelni kívánt terhek együttes összege nem haladja meg az aktuális forgalmi érték 70%-át, kivéve, ha a Korm. rendelet szerinti támogatás biztosítékának bejegyzését kérik.

(5) * 

(6) A (4) bekezdés b) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a támogatásban részesített személy a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került olyan ingatlanra kéri a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzését, amelyen lakást épít, feltéve, hogy igazolja az építkezés legalább 50%-os készültségét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat akkor kell töröltetni, ha a kedvezményezett a 196. § (1) bekezdése szerinti engedménnyel csökkentett kölcsöntartozását kiegyenlítette.

207. § *  (1) A házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs – változatlan törlesztési feltételek mellett – átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat vagy élettársat engedmény nem illeti meg.

(2) * 

208. § A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna, de a visszafizetéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.

209. § (1) A kölcsöntámogatásban részesült személy halála esetén a túlélő házastárs, illetve az örökösök a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizethetik vissza.

(2) * 

(3) * 

XIV. FEJEZET

LAKÁSÜZEMELTETÉSI HOZZÁJÁRULÁS * 

210. § *  (1) A lakóhelye szerinti lakás fenntartási költségeinek csökkentése érdekében, kérelmére, lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg a szolgálati érdekből áthelyezett szerződéses tisztet és altisztet, ha

a) szolgálati viszonya 2014. augusztus 1-jét megelőzően keletkezett,

b) a szerződéses szolgálatban folyamatosan 5 évet már eltöltött és összesen legalább a 10. év eléréséig vállalta a további szolgálatot, és

c) *  a kérelmező vagy annak házastársa, élettársa a honvédelmi szervezettől nem részül lakáspénzben,

d) a kérelmező házastársa, élettársa nem részesül lakásüzemeltetési hozzájárulásban.

(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül az állomány tagjának:

a) az első beosztásba történő kinevezése,

b) másik beosztásba történő kinevezése, áthelyezése,

c) egy évet meghaladó időtartamú vezénylése.

(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulást havonta, az illetménnyel együtt kell folyósítani a jogosult részére.

211. § * 

211/A. § * 

211/B. § * 

212. § (1) *  Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 10. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének felső határát legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú

a) HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként,

b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy – az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő – élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként)

lakik, és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási díjak egy hónapra számított összege a Hjkr. szerinti illetménye bruttó összegének 15%-át meghaladja.

(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint a víz- és szennyvíz- (csatornahasználati) díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) előző évi – általános forgalmi adót is tartalmazó – összege vehető figyelembe.

(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti éves szolgáltatási díjösszeg 1/12-ed részének

a) 75%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 30%-át,

b) 50%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 20%-át,

c) 25%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 15%-át

meghaladja.

(4) Amennyiben egy lakásban több arra jogosult személy lakik, a lakásüzemeltetési hozzájárulás csak egy személy részére állapítható meg.

(5) *  Az állomány illetményben nem, de gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy ápolási díjban részesülő tagja esetében a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása során illetménynek a díj, illetve az ellátás összegét kell tekinteni.

(6) *  A helyi lakásgazdálkodási szerv lakásüzemeltetési hozzájárulással kapcsolatos érdemi döntése ellen panaszt a HM központi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani.

213–219/A. § * 

XV. FEJEZET

A LAKÁSELLÁTÁS SZERVEZETE

220. § *  A honvédelmi szervezet lakásellátási feladatait a lakásgazdálkodási, lakóházkezelési szervek és a lakásbizottságok valósítják meg.

A lakásgazdálkodás szervezete

221. § (1) * 

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a lakásgazdálkodási körzetére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerveket és az utalt helyőrségeket (településeket) e rendelet 1. melléklete határozza meg.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv:

a) előkészíti a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok döntési jogkörébe tartozó ügyeket, és végrehajtja az azokkal kapcsolatos feladatokat,

b) *  az illetékességi területén lévő HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tárolók, valamint szálló férőhelyek tekintetében gyakorolja a bérbeadói jogokat,

c) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a lakásellátásra,

d) vezeti az előírt nyilvántartásokat, a központi, a területi és a társszervek részére adatokat szolgáltat,

e) *  együttműködik a területileg illetékes lakóházkezelő szervvel, kapcsolatot tart a katonai, rendvédelmi és önkormányzati szervekkel,

f) *  Az állományba történő felvétel, vagy helyőrségváltással is járó áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok megkeresésére információt szolgáltat a honvédelmi szervezethez érkező személy részére nyújtható lakhatási támogatásról, valamint a megoldás (lakásjuttatás) várható időpontjáról.

222. § *  A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv további sajátos feladatai:

a) *  javaslatot tesz a HM központi lakásgazdálkodási szervnek a budapesti éves lakáskeret elosztására és tartalék lakáskeret képzésére,

b) felülvizsgálja a keretgazda lakásbizottságok személy szerinti lakáselosztásának jogszerűségét,

c) a rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott személyek részére lakóingatlan-közvetítést végezhet illetékességi területén, lakásgondjuk megoldása érdekében.

223. § (1) *  A lakáscélú támogatási szerv lakásgazdálkodási feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával önálló hatáskörben, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) *  A lakáscélú támogatási szerv:

a) központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,

b) a lakáscélú támogatás előirányzat-gazdálkodási,

c) a HM lakhatástámogatási információs rendszereit kezelő és feldolgozó,

d) a vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan-közvetítési,

e) tájékoztató jellegű ügyfélszolgálati

feladatokat lát el.

224. § *  A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM rendelkezésű lakások és lakóépülethez tartozó, nem lakáscélú helyiségek hasznosításával kapcsolatos, e rendeletben és a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasításban részére meghatározott feladatok ellátásával közreműködik a honvédelmi ágazat lakásgazdálkodásában. E feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával, önálló hatáskörben, az ország egészére kiterjedő illetékességgel látja el.

225. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó központi szerv, amely a feladatait önálló hatáskörben, az ország egész területére és a lakásügyi feladatokat ellátó szervekre kiterjedő illetékességgel látja el. A hatáskörében hozott intézkedései, döntései az alárendelt lakásgazdálkodási szervekre kötelezőek.

226. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:

a) szervezi és irányítja a HM lakhatástámogatási rendszerét, a lakásellátást, a lakás-, személygépkocsi-tároló, továbbá a honvédségi szálló férőhely gazdálkodást,

b) véleményezi a lakhatás támogatásával és a lakásellátással összefüggő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi azok módosítását, részt vesz a HM lakásügyi szabályozásának kialakításában,

c) gondoskodik a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó személyek szakmai képzéséről,

d) *  ellenőrzi a helyi lakásgazdálkodási szervek, valamint a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv lakhatástámogatással és lakásgazdálkodással összefüggő tevékenységét,

e) szakmailag közreműködik a lakás, személygépkocsi-tároló és szálló férőhely bérletével összefüggő jogviták bíróság előtti képviseletében,

f) elbírálja az irányítása alá tartozó szervek által hozott döntések ellen benyújtott kérelmeket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, előkészíti az ezekkel összefüggő felsőbb szintű vezetői döntéseket,

g) *  a Honvéd Vezérkar főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat végrehajtásához szükséges lakásszámot, azt zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,

h) *  javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a HM rendelkezésű lakásnak kívülálló személy vagy szervezet részére történő bérbeadására,

i) *  dönt a HM főosztályvezető, valamint a vele azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személy, továbbá a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének és a keretgazda lakásbizottság elnökének, valamint a lakáscélú támogatási szerv vezetőjének munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatási ügyeiben,

j) *  döntésre előkészíti a helyi lakásgazdálkodási szervek és a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv lakások bérletére, vásárlására, építésére, valamint a lakáselidegenítési és más lakhatási támogatási célra fordítható bevételek (többletbevételek) felhasználására tett javaslatait,

k) véleményezi és kijelölésre előkészíti az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő lakóépületek (lakások) elidegenítésére tett javaslatokat,

l) adatokat összesít, elemez és szolgáltat a lakásellátásról a felső vezetés számára,

m) *  dönt a HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló, szálló és szálló férőhely más célra történő hasznosításáról,

n) dönt a HM rendelkezésű lakás vezetői, továbbá az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás munkaköri jellegű lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről,

o) dönt a lakóházkezeléshez szükséges házfelügyelői és gondnoki lakás bérlőkiválasztási jogának a Szolgáltató javára történő elismeréséről,

p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról, illetőleg helyőrségparancsnokság helyi lakásgazdálkodási szervvé történő ideiglenes kijelöléséről,

q) dönt lakóépület, lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, valamint a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról,

r) dönt lakóépület (lakás) garzonházzá (lakássá) vagy honvédségi szállóvá minősítéséről,

s) *  intézkedik a lakás, személygépkocsi tároló, szálló férőhely bérbeadására a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője (helyőrségparancsnok), a keretgazda lakásbizottság elnöke, továbbá a 232. § (1) bekezdés d) pont szerinti lakásjuttatás esetében,

t) *  dönt a honvédelmi szervezet állományába nem tartozó, a 169. § (5) bekezdésben meghatározott személy részére történő szálló férőhely juttatás ügyében.

XVI. FEJEZET

A LAKÓHÁZKEZELÉS SZERVEZETE

227. § (1) Helyi lakóházkezelő szerv

a) ha az elhelyezési ellátás hadrenden belüli szervezet útján történik, a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat,

b) *  ha az elhelyezési ellátás nem honvédelmi szervezet útján történik, a lakóházkezelési feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó Szolgáltató és annak alvállalkozója.

(2) A helyi lakóházkezelő szerv a feladatait önálló hatáskörben

a) *  az (1) bekezdés a) pontja esetében a helyőrség-parancsnokság, illetőleg honvédelmi szervezet működési területére,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgáltatási szerződésben, valamint szakmai intézkedésben meghatározott helyőrség-parancsnokságra (településre)

kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) *  A lakóházkezelés szakmai irányító szerve a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv.

XVII. FEJEZET

A LAKÁSIGÉNYEK ELBÍRÁLÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK * 

228. § A lakásellátás megvalósítása, a lakás- és támogatási igények társadalmi elbírálása érdekében a lakásgazdálkodás szervezete mellett lakásbizottságok működnek.

229. § (1) Helyőrségi lakásbizottságot kell létrehozni az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokságnál.

(2) Keretgazda lakásbizottságot kell létrehozni Budapesten a lakáskeret-gazdálkodást folytató katonai szervezeteknél.

(3) A helyőrségi és a keretgazda lakásbizottság legalább 3 tagból áll.

(4) *  A helyőrségi bizottságot a helyőrségben és lakásgazdálkodás szempontjából utalt helyőrségekben (településeken) elhelyezett, illetve Budapesten a keretgazdához tartozó katonai szervezetek parancsnokaiból és személyügyi szerveinek vezetőiből kell megalakítani. Az illetékességi területén működő, a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkájában részt vevő katonai, honvédelmi alkalmazotti és közalkalmazotti érdek-képviseleti szervek egy-egy tagot jelölhetnek a bizottságba.

(5) Ha a helyőrséghez, illetve a keretgazdához lakásgazdálkodás szempontjából csak egy katonai szervezet tartozik, a bizottságot a katonai szervezet parancsnokából, személyügyi szervének vezetőjéből és az ellátást végző pénzügyi szerv vezetőjéből kell megalakítani.

(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője nem lehet tagja a bizottságnak. Az általa vezetett katonai szervezet képviseletében szervezetszerű helyettesét kell delegálni a bizottságba.

(7) A bizottság megalakításáért az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnoka, a keretgazda katonai szervezet parancsnok, ha a lakáskeret-gazdálkodást több katonai szervezet együtt végzi, a legmagasabb szintű katonai szervezet parancsnoka a felelős.

(8) *  A bizottság alakuló ülésén saját tagjai közül elnököt választ. A titkári teendők ellátására a helyőrségi lakásgazdálkodási előadót, illetve a keretgazda lakásbizottságnál arra alkalmas személyt kell – feladatainak munkaköri leírásban történő rögzítésével – kijelölni.

(9) Ha a beosztás megszűnése vagy visszahívás miatt a bizottsági tagság megszűnik, 30 napon belül új tagot kell választani, illetve kijelölni.

230. § (1) A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:

a) dönt az éves lakáselosztási tervről és a lakásigénylők besorolásáról,

b) személy szerint elosztja a rendelkezésére álló lakásokat és az elosztás során felszabaduló lakásokat,

c) *  dönt a 6. § (2) bekezdésben, valamint a 9. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott feltétel és kizáró okok alóli felmentés iránti kérelmekben,

d) javaslatot tesz az egyéni lakásépítés és lakásvásárlás munkáltatói kölcsönnel, valamint vissza nem térítendő juttatással történő támogatására,

e) véleményezi az állami tulajdonban, a HM vagyonkezelésben lévő lakóépület, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére tett helyőrség-parancsnoki kezdeményezést.

(2) A bizottság az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti ügyek kivételével a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság elnökének hatáskörébe utalhatja. Ez esetben az elnök a döntéseiről a bizottság soron következő ülésén beszámolni köteles.

(3) A bizottság döntéseit a helyi lakásgazdálkodási szerv (titkár) készíti elő és hajtja végre. A budapesti keretgazda lakásbizottság döntéseit a titkár készíti elő.

(4) *  A bizottság a rendes üléseit félévenként egy alkalommal tartja. A bizottság rendkívüli ülést tarthat az elnök javaslatára, vagy ha azt a tagok több mint 50%-a – napirendi javaslattal – az elnöknél írásban kezdeményezi.

(5) *  A bizottsági ülés időpontját és napirendjét az elnök határozza meg. A napirend anyagának előkészítéséért a bizottság titkára felelős. A bizottsági ülés napirendjét és előkészített írásos anyagát az elnök a bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt 10 nappal küldi meg.

(6) *  A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van. A bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(7) *  A bizottság az ülésére a tagjain kívül más érdekelt személyt is meghívhat, akitől – a hatáskörébe tartozó feladatokról – tájékoztatást kérhet. A meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

(8) *  A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a bizottság minden tagjának meg kell küldeni.

231. § * 

232. § *  (1) A közigazgatási államtitkár át nem ruházható hatáskörben

a) *  dönt az aktív külföldről hazatelepülő személyek elhelyezésével összefüggő lakásügyekben,

b) dönt a budapesti lakóépületre kiterjedő elemi csapás vagy műszaki meghibásodás következtében szükséges kiköltöztetés végrehajtásáról és annak megoldásáról,

c) a budapesti keretgazda lakásbizottság kezdeményezésére dönt a saját háztartásában legalább három vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek eltartásáról gondoskodó lakásigénylő, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja özvegyének, túlélő élettársának lakásjuttatásáról,

d) dönt a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a központi lakásügyek titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,

e) jóváhagyja a budapesti éves lakáselosztási tervet,

f) * 

g) *  a honvédelmi szervezetek szervezeti változásaival összefüggésben közleményben dönt a 229. § (2) bekezdése szerinti keretgazda lakásbizottságok ideiglenes szervezeti összetételéről.

(2) A közigazgatási államtitkár döntéseit a központi lakásügyek titkára készíti elő.

(3) A közigazgatási államtitkár a helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságok működését a HM központi lakásgazdálkodási szerv útján ellenőrzi.

XVIII. FEJEZET

GARZONELHELYEZÉS

233. § (1) A lakásigénylők lakhatásának átmeneti megoldására – garzon jellegű elhelyezés céljára – a HM garzonházat (lakást) működtet.

(2) Garzonháznak minősül a nevesítetten e célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, a HM központi lakásgazdálkodási szerv által e célra kijelölt lakás.

(3) Garzonelhelyezés céljára a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatára átlagos vagy annál kisebb alapterületű, legfeljebb 2 szobás HM rendelkezésű lakás jelölhető ki.

234. § (1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottság javaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában nyert besorolást.

(2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 3 év meghatározott időtartamra lehet bérbeadni. Ez az időtartam – az illetékes lakásbizottság javaslatára – indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.

235. § E rendeletnek a HM rendelkezésű lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a garzonházi lakásra, a következő eltérésekkel:

a) a garzonlakás üresen vagy másik HM rendelkezésű lakás juttatása fejében történő visszaadása estén nem illeti meg a garzonlakás bérlőjét az e rendelet szerinti lakáskiürítési és cseretérítés,

b) a garzonlakás bérletének megszűnése esetén a volt bérlő vagy a lakásban általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt.

XIX. FEJEZET

A LAKHATÁS TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

236. § (1) *  A magántulajdonú lakást és személygépkocsi-tárolót akkor is beköltözhetőnek, illetve használhatónak kell tekinteni, ha azt a tulajdonos bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható kényszerbérlet esetén, vagy ha a bérlet már a tulajdon megszerzésekor is fennállt.

237. § (1) *  A próbaidő tartama alatt a honvédelmi szervezet állományába tartozó személyt a honvédségi szállón történő elhelyezés kivételével más lakhatási támogatás nem illeti meg.

(2) * 

(3) * 

(4) *  A honvédelmi szervezet állományába tartozó közszolgálati munkavállalót az általa köztisztviselői, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszony alapján megszerzett lakhatási támogatás jogfolytonosan megilleti. A jogviszony változása előtt, lakhatási támogatás iránt benyújtott és még nem teljesített kérelmét, igénylését pedig jogfolytonosan kell az állománycsoportjába átsorolni, illetve azon belül nyilvántartani.

(5) A lakhatási támogatások tekintetében a továbbszolgálatban folyamatosan eltöltött időtartamot is figyelembe kell venni, ha a továbbszolgálói viszony a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 334. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakult át szerződéses szolgálati viszonnyá.

(6) *  A hivatásos állományba és egyidejűleg a honvédelmi szervezet állományába visszavett személyt a lakhatási támogatásokra való jogosultságokat, valamint az azokat kizáró okokat illetően úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a kieső időtartam alatt folyamatosan fennállt volna.

(7) A szerződéses katona kérheti az 1994. január 1-jét követően létrejött lakásbérleti szerződésének a kikötött határozott időtartam tekintetében a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló, közös megegyezéssel történő módosítását.

(8) *  Az igényjogosult részére juttatott HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló honvédelmi szervezettel fennálló kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatályba lépése előtt létesített köztisztviselői jogviszony megszűnéséig szóló, bérleti szerződésben kikötött feltételét a munkavállaló esetében a jogviszonyban beállt változást követően a honvédelmi szervezettel fennálló munkaviszony megszűnéséig szóló feltételnek kell tekinteni. Az igényjogosult részére jutatott HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló honvédelmi szervezettel fennálló köztisztviselői jogviszony megszűnéséig szóló bérleti szerződésben kikötött feltételét, amennyiben a bérlő honvédelmi szervezettel fennálló köztisztviselői jogviszonya a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján kormánytisztviselőivé alakult át, a honvédelmi szervezettel fennálló kormánytisztviselői jogviszony megszűnéséig szóló feltételnek kell tekinteni.

(9) *  A szolgálati, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyról történt lemondás, továbbá a munkavállaló által történt rendes felmondás időtartama alatt a lemondó, illetve felmondó nyilatkozat megtételéig megszerzett lakhatási támogatásokon túl további újabb támogatás nem nyújtható, illetve nem állapítható meg a le-, illetve felmondó személy részére.

(10) * 

(11) *  A lakhatási támogatásra való jogosultság, továbbá a 34. § (1) bekezdés a) pontjában, a 68. § (3) bekezdés a) és l) pontjában, valamint a 201. § (1) bekezdés a) és l) pontjában meghatározott időtartam megállapításakor a fennálló jogviszony időtartamába be kell számítani a honvédelmi szervezetnél szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.

(12) *  A munkáltatói kölcsönből a honvédelmi szervezetnél folyamatosan eltöltött közszolgálati jogviszony utáni engedmény jóváírása vonatkozásában – a 196. § (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kölcsönnyújtás időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(13) *  A honvédelmi szervezeten kívül, más közszolgálati jogviszonyba áthelyezett személynek a lakhatási támogatásokra való jogosultsága megszűnik.

(14) *  Más kormányzati szolgálati, közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati viszonyból a honvédelmi szervezet állományába áthelyezett személy részére más költségvetési szerv által nyújtott munkáltatói kölcsönt átvállalni csak akkor lehet, ha az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, és a támogatásban részesült személy esetében a munkáltatói kölcsönre való jogosultság e rendelet szerinti feltételei a 194. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak kivételével fennállnak.

(15) *  A honvédelmi szervezet állományából nyugdíjba vonult visszafoglalkoztatott esetében – ideértve azokat is, akik részére szolgálati járandóság és nem nyugellátás került megállapításra – a lakhatási támogatások a fennálló állományviszonyra vonatkozó szabályok szerint teljesíthetőek. A nyugdíjba vonulás előtti foglalkoztatotti időt a visszafoglalkoztatás időtartamával egybe kell számítani, kezdetének a honvédelmi szervezetnél a nyugdíj szempontjából jogszerző idő kezdőnapját kell tekinteni, ha a visszafoglalkoztatás az állományviszony megszűnése után 6 hónapon belül megtörténik.

(16) * 

238. § (1) *  A lakhatási támogatásban részesített személy szolgálati, kormánytisztviselői, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti vagy munkaviszonya bármilyen jogcímen történő megszűnéséről – felmentés, lemondás, felmondás esetén már az ezekre megállapított felmentési, lemondási és felmondási idő megkezdésével egyidejűleg –, valamint a jogviszony szüneteléséről az állományilletékes parancsnok (vezető) 15 napon belül értesíteni köteles:

a) *  HM rendelkezésű lakás-, szálló- és személygépkocsi-tároló bérlő esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,

b) *  vissza nem térítendő juttatásban vagy munkáltatói kölcsönben részesült személy esetén a lakáscélú támogatási szervet,

c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személy esetén az illetékes pénzügyi szolgálatot (referatúrát).

(2) A tájékoztatásban közölni kell a megszűnés jogcímét, időpontját és – a nyugállományba helyezés vagy elhalálozás kivételével – az új munkáltató megnevezését.

239. § *  A HM által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátását HM utasítás állapítja meg.

239/A. § *  (1) A honvédelmi szervezet igényét, illetve a honvédelmi szervezettel szembeni igényt peres, nem peres és peren kívüli eljárásokban * 

a) *  a HM vagyonkezelésű lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, továbbá ezen ingatlanok és a HM vagyonkezelésű szállóférőhelyek használatával, hasznosításával, a munkáltatói kölcsönnel, a vissza nem térítendő juttatással, továbbá a lakáspénz és az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet szerinti egyszeri pénzbeli támogatással, a lakás-kiürítési és cseretérítési díjjal kapcsolatos ügyekben, továbbá a b) pontban meghatározott ügyekben akkor, ha a HM mint állományilletékes honvédelmi szervezet állapította meg a támogatást, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv, valamint

b) *  az albérleti díj hozzájárulással, a lakbértámogatással, a lakásüzemeltetési hozzájárulással, a részleges lakás-felújítási átalánnyal, a lakás karbantartási költségtérítéssel, továbbá az egyszeri pénzbeli támogatás bevezetéséről szóló 10/2014. (VII. 25.) HM rendelet szerinti lakáspénzzel kapcsolatos ügyekben – ha nem a HM mint állományilletékes szerv állapította meg a támogatást – az állományilletékes honvédelmi szervezet

képviseletében, illetve szervvel szemben kell érvényesíteni.

(2) *  Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a honvédelmi szervezet igényének érvényesítése során a HM jogi képviselője az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ászr.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételek bármelyikét igazoló okirat vagy nyilatkozat megküldésével a közigazgatási államtitkárnál kezdeményezheti a követelés behajthatatlanságának megállapítását. Ha a követelés behajthatatlansága az Ászr. 1. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontján alapul, a kezdeményezéshez

a) bérleti- vagy használatidíj-követelés esetén a bérbeadó szerv, és

b) a közüzemi díj- vagy egyéb követelés esetén a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv véleményét is

mellékelni kell.

239/B. § *  (1) A lakáshoz tartozó helyiséget a lakással együtt kell bérbe adni.

(2) Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv észleli, hogy a lakáshoz tartozó helyiség hasznosíthatóság szempontjából nem rendezett, az esetben intézkednie kell annak rendezésére, szükség esetén a lakásbérleti szerződés módosításával.

(3) Az ingatlanjogi rendezést nem igénylő intézkedéseket a helyi lakásgazdálkodási szerv hajtja végre. Ha a lakáshoz tartozó helyiség ingatlanjogi rendezést igényel, azt a helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnél kell kezdeményezni.

(4) *  Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azon kert- vagy udvarrészekre is, amelyeket lakásbérleti szerződés alapján a bérlő kizárólagosan használ, és nem minősülnek közös használatú ingatlanrésznek, továbbá a személygépkocsi-tárolókra is.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására, a rendezési szempontok meghatározásával a HM központi lakásgazdálkodási szerv intézkedést hozhat.

XX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

240. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

241. § (1) A 6. § (1) bekezdés b) pontját, továbbá a 7. § (4) bekezdés a) és b) pontját a rendelet hatálybalépését követően benyújtott lakhatástámogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően benyújtott, de még nem teljesített igények esetében a vonzáskörzetbe, illetőleg lakásellátási körzetbe tartozás alapján a jogosultságot a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) A 9. § (1) bekezdés b) és h) pontját, (2) bekezdés d) pontját, továbbá (7) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott HM rendelkezésű lakás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) *  A 38. § (1) bekezdés alapján a szerződéses tiszt és altiszt részére a részleges lakásfelújítási átalány csak akkor állapítható meg, ha a lakás bérlőjéül történt kijelölésére a rendelet hatálybalépését követően került sor.

(4) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az 59. § (1) és (7) bekezdését a lakáshasználati díj következő emelésének esedékességekor kell első alkalommal alkalmazni. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított egy év elteltével fizetendő használati díj megállapítása megtörtént, a használati díjat 2010. április 1-jétől kezdődően kell az új mérték szerint megállapítani.

(5) A 68. § (3) bekezdés a) pontját a hatálybalépést követően keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében kell alkalmazni.

(6) A 117. § (4) és (5) bekezdését, a 121. § (5) bekezdését, továbbá a 123. § (3) bekezdését a hatálybalépést megelőzően megtett vételi ajánlat esetén – amennyiben az ajánlati kötöttség még fennáll – nem lehet alkalmazni.

(7) Ha az eladási ajánlatot a rendelet hatálybalépését követően közlik, az adásvételt a jelen rendelet szerint kell lebonyolítani.

(8) Ha az elidegenítésre korábban kijelölt lakóépületben lévő lakás bérlője, illetőleg jogcím nélküli használója vagy helyiség bérlője a lakást vagy helyiséget – szándékát megváltoztatva – csak a rendelet hatálybalépése után kívánja megvásárolni, esetében a lakást, illetve helyiséget a jelen rendelet szerinti feltételekkel lehet értékesíteni.

(9) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában továbbra is a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) *  A 159. §-t és a 206. § (2) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott terhelési és átjegyzési kérelem elbírálása során kell alkalmazni.

(11) A 179. § (3) bekezdés b) pontját, a 180. § b) és c) pontját, valamint a 181. §-t a 2009. december 31-ét követően benyújtott vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de még nem teljesített kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.

(12) *  A 187. § (1) bekezdés b)–c) és e)–f) pontját, a 189. § b) és c) pontját, a 192. § (2) bekezdését, valamint a 195. § c) és f)–g) pontját a 2009. december 31-ét követően benyújtott munkáltatói kölcsön iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de még nem teljesített kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.

(13) * 

(14) A 201. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdés e)–g) pontját a rendelet hatálybalépését követően megkötésre kerülő támogatási megállapodásokban kell alkalmazni.

(15) A 214. § (1) bekezdés c) és h)–i) pontját, továbbá a 219. § (1) bekezdés a) pontját a rendelet hatálybalépését követően benyújtott albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni. Ha a hatálybalépést megelőzően megállapított hozzájárulás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv vagy az állományilletékes parancsnok a 218. § szerinti ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kedvezményezettel szemben a kizáró ok fent áll, a hozzájárulás folyósítását 2010. május 31. napjával bezárólag meg kell szüntetni, de a már folyósított hozzájárulás összegének visszatérítésére intézkedni nem kell. A megszüntetés okáról és időpontjáról a kedvezményezettet 2010. március 31-ig tájékoztatni kell.

(16) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelem alapján megállapított albérleti díj hozzájárulást 2010. május 31-ig kell folyósítani, ha a jogosultat az emelt összegű hozzájárulás a 215. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján már nem illeti meg. Ez esetben a jogosultat 2010. március 31-ig írásban kell tájékoztatni az emelt összegű támogatásra való jogosultság megszűnéséről és az albérleti díj hozzájárulás összegének változásáról.

(17) Az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a hatálybalépéstől számított három hónapon belül az állományilletékes parancsnok bevonásával köteles megvizsgálni, hogy a 217. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt megszüntető ok az albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személy vonatkozásában fennáll-e. Amennyiben a megszüntető ok fennáll, a helyi lakásgazdálkodási szerv az albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személyt 30 napos határidővel írásban hívja fel igazolási kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően az albérletidíj-hozzájárulás folyósításának megszüntetésére haladéktalanul intézkedni kell.

(18) A 218. § (3) bekezdését a rendelet hatálybalépését követően nyújtott vissza nem térítendő juttatás és munkáltatói kölcsön esetében kell alkalmazni.

242. § (1) *  A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de addig nem teljesített vissza nem térítendő juttatás iránti kérelem esetén a 181. § szerinti maximális mérték és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentesen juttatható összeg közötti különbözet juttatása helyett – a 188. §-ban és a 189. §-ban foglaltakat meghaladó mértékben – kiegészítő munkáltatói kölcsön nyújtható, amennyiben azt az igénylő kéri. Az igénylést benyújtó személyt 2010. január 1-jét követően – az adójogi változásokra kiterjedő tájékoztatással – 30 napos határidővel haladéktalanul nyilatkoztatni kell arról, hogy a vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmét változatlan formában fenntartja, vagy a kiegészítő munkáltatói kölcsönre tér át. A kérelem elmulasztását a korábban benyújtott igénylés változatlan formában történő fenntartásának kell tekinteni.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt garzonházi elhelyezés céljából vállalt lakásbizottsági kötelezettségekre, továbbá a garzonházi lakás bérletére, a juttatásra vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a bérleti szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

243. § A helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságokat 2010. január 31-ig kell a 229. § rendelkezéseinek megfelelően újjáalakítani. A 17. § szerinti besorolásról a 2010. évre vonatkozóan már az új összetételű bizottságoknak kell döntést hozni.

244. § A rendelet hatálybalépését megelőzően bérbe adott családi szálló lakóegységre a bérleti szerződés megszűnését követően a garzonházi lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

244/A. § *  (1) * 

(2) Az R1 9. § (2) bekezdésével megállapított 106. § (5) bekezdését az R1 9. §-ának hatálybalépését követően kötött garázsbérleti szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) Amennyiben 2011. január 1-je és e rendelet R1 14. §-ával megállapított 199. §-ának hatályba lépése között az igénylések I–II. kategóriákba sorolása megtörtént, azokat – amennyiben a kérelmezőre nézve az új besorolás nem hátrányosabb – haladéktalanul újra be kell sorolni, és az új besorolás tényéről és indokairól a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(4) *  Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú személygépkocsi-tárolók, beállók bérleti, használati díjában bekövetkező változásokról a helyi lakásgazdálkodási szerv a lakóházkezelő szervvel együttműködve az R1 kihirdetését követő hónap utolsó napjáig tájékoztatja a bérlőket, használókat.

(5) Az R1 4–6. §-aival megállapított 57. § (3) bekezdést, 62. § (5) bekezdést, valamint 64. §-t az R1 hatálybalépését követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

244/B. § *  (1) E rendeletnek a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet módosításáról szóló 22/2013. (X. 7.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.) 12. § (2) bekezdésével megállapított 172. § (9a) bekezdése szerinti bérleti díj és közüzemi költségek viselése vonatkozásában bekövetkezett változásról a bérbeadói jogokat gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv legkésőbb az R2. hatálybalépését követő 15 napon belül értesíti az érintett bérlőket.

(2) Az R2. hatálybalépését megelőzően önálló lakásgazdálkodást folytató Kalocsa helyőrségparancsnokság lakásgazdálkodási feladatainak Kecskemét helyőrségparancsnokság részére történő átadását, az érintett lakások, helyiségek és szálló férőhelyek bérlőinek, jogcím nélküli használóinak tájékoztatását, valamint a lakásgazdálkodási utaltsági rend változásával kapcsolatos egyéb feladatokat az R2. hatálybalépését követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(3) *  Az R2. 2. §-ával módosított 7. § (5)–(6) bekezdését, az R2. 7. §-ával megállapított 34. § (1) és (1a) bekezdését, az R2. 22. §-ával módosított 213. § (2) bekezdését, az R2. 23. §-ával módosított 218. § (6) bekezdését 2013. július 1. és az R2. hatálybalépése között benyújtott kérelmek, a honvédelmi szervezettel fennálló jogviszony megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények elbírálása, megítélése során is alkalmazni kell.

244/C. § *  Jelen rendeletnek az R2. 12. § (2) bekezdésével megállapított 172. § (9a) bekezdését az R2. hatálybalépésekor szállóként hasznosított lakások, garzonlakások esetében az R2. kihirdetését követő második hónap első napjától kell alkalmazni.

244/D. § *  (1) E rendeletnek a lakhatással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 15/2015. (XII. 21.) HM rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdés figyelembevételével, a (3) bekezdésben és a 244/E. §-ban meghatározott kivétellel – az R3. hatálybalépésének időpontjában elbírálás alatt álló kérelmekre, valamint az R3. hatálybalépésének időpontjában hatályos szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek az R3.

a) 16. §-ával megállapított 179. § (2) bekezdését,

b) 17. § (1) bekezdésével megállapított 187. § (1) bekezdés c) pontját,

c) 18. § (2) bekezdésével megállapított 194. § (3a) bekezdését, valamint

d) 21. §-ával megállapított 213. § (2) bekezdés a) pontját

az R3. hatálybalépésekor elbírálás alatt álló, vissza nem térítendő juttatás, munkáltatói kölcsön és albérleti díj hozzájárulás iránti kérelmek esetében csak akkor kell alkalmazni, ha azok a kérelmezőre nézve kedvezőbb szabályokat állapítanak meg, mint a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos rendelkezések. Az a)–d) pontban szereplő rendelkezések alkalmazása esetén a kérelem elbírálása során úgy kell eljárni, mintha a kérelmező a kérelmet az R3. hatálybalépésének napján nyújtotta volna be.

(3) E rendeletnek az R3. 17. § (2) bekezdésével megállapított 187. § (2) bekezdését az R3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

244/E. § *  E rendeletnek az R3. 15. §-ával megállapított 172. § (3) bekezdését és az R3. 28. § (2) és (3) bekezdésével megállapított 2. és 3. mellékletét a fennálló helyőrségi szálló férőhely-bérletek vonatkozásában az R3. hatálybalépésétől számított harmadik hónap első napjától kell alkalmazni. A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az érintett bérlőket a bérleti díj változásról az R3. hatálybalépésétől számított második hónap első napjáig írásban tájékoztatja.

244/F. § *  (1) E rendeletnek a lakhatással összefüggő egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2019. (IV. 15.) HM rendelettel (a továbbiakban: R4.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az R4. hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az R4. 6. §-ával megállapított 74. § (4) bekezdését az R4. hatálybalépését megelőzően keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében is alkalmazni kell.

244/G. § *  (1) E rendeletnek az egyes lakáscélú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 8/2020. (V. 27.) HM rendelettel (a továbbiakban: R5.) megállapított 34. § (1) bekezdés i) pontját az R5. hatálybalépését megelőzően keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat tekintetében a jogcím nélküli lakáshasználókra megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a jogcím nélküli lakáshasználat addigi tartama alatt legalább a bérleti díjjal azonos összegű használati díjat összességében megfizette, és

b) a megállapított és megfizetett emelt használati díjkülönbözet visszatérítése iránti igényről a használó lemond.

(2) E rendeletnek az R5.-tel megállapított 107. § (2) bekezdését, az R5. hatálybalépését megelőzően keletkezett jogcím nélküli személygépkocsi-tároló használat tekintetében a jogcím nélküli személygépkocsi-tároló használókra megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy * 

a) *  a jogcím nélküli személygépkocsi-tároló használat addigi tartama alatt legalább a bérleti díjjal azonos összegű használati díjat összességében megfizette,

b) a megállapított és megfizetett emelt használati díjkülönbözet visszatérítése iránti igényről a használó lemond, és

c) *  a személygépkocsi-tároló használatra kötött szerződés lejártát követően az kérelemre – minden egyéb feltétel fennállása esetén – határozatlan időtartamra bérbe adható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak helyi lakásgazdálkodási szervek általi végrehajtására a HM központi lakásgazdálkodási szerv az R5. hatálybalépését követő 3. hónap végéig intézkedik.

244/H. § *  (1) Az egyes lakáshatási tárgyú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2021. (III. 2.) HM rendelet (a továbbiakban: R6.) hatálybalépése előtt a 26. § szerint megkötött bérleti szerződés a bérlő kérelmére az R6.-tal megállapított 26. § szerinti tartalommal közös megegyezéssel módosítható.

(2) E rendeletnek az R6.-tal megállapított 68. § (3b) bekezdését és 201. § (1b) bekezdését 2019. március 1-jétől kell alkalmazni.

245. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet,

b) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 9/2000. (III. 22.) HM rendelet,

c) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 29/2002. (IV. 19.) HM rendelet,

d) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 19/2004. (VIII. 16.) HM rendelet,

e) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 27.) HM rendelet,

f) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 27/2006. (XII. 5.) HM rendelet,

g) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (I. 30.) HM rendelet.

1. melléklet a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelethez * 

A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések

Helyi lakásgazdálkodási szerv Utalt település
1. Debrecen helyőrség-parancsnokság Erdőbénye,
Gönc,
Hajdúsámson,
Hajdúhadház,
Mátészalka,
Mezőkövesd,
Miskolc,
Nyíregyháza,
Sárospatak,
Telkibánya,
Tiszavasvári
2. Győr helyőrség-parancsnokság Körmend,
Kőszeg,
Mosonmagyaróvár,
Szombathely
3. Hódmezővásárhely helyőrség-parancsnokság Békéscsaba,
Szeged
4. Kaposvár helyőrség-parancsnokság Homokszentgyörgy,
Kapoly,
Marcali,
Nagyatád,
Nagykanizsa,
Pécs,
Pincehely,
Siklós,
Tab,
Taszár
5. Kecskemét helyőrség-parancsnokság Baja,
Izsák,
Jánoshalma,
Kalocsa,
Kiskőrös,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Öregcsertő-Csornapuszta,
Szabadszállás
6. Pápa helyőrség-parancsnokság Celldömölk,
Kup
7. Pusztavacs helyőrség-parancsnokság Táborfalva
8. Szentendre helyőrség-parancsnokság Esztergom
9. Szentes helyőrség-parancsnokság Csongrád,
Orosháza
10. *  Székesfehérvár helyőrség-parancsnokság Balatonakarattya,
Dunaújváros,
Mór,
Pét,
Sárbogárd,
Simontornya,
Szekszárd,
Várpalota,
Velence
11. Szolnok helyőrség-parancsnokság Boconád,
Cegléd,
Eger,
Gyöngyös,
Jászberény,
Kál,
Mátraháza,
Mezőtúr,
Salgótarján
12. Tata helyőrség-parancsnokság Kisbér,
Tatabánya
13. Tápiószecső helyőrség-parancsnokság
14. Veszprém helyőrség-parancsnokság Balatonfüred,
Devecser,
Hévíz,
Lenti,
Tapolca,
Újdörögd,
Zalaegerszeg
15. Fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv Aszód,
Budakeszi,
Budaörs,
Buják,
Dunakeszi,
Dunavarsány,
Ercsi,
Gödöllő,
Gyömrő,
Jobbágyi,
Nagyoroszi,
Nagytarcsa,
Százhalombatta,
Szigethalom,
Vác,
Verőce

1/A. melléklet a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelethez * 

A lakáskiürítési és cseretérítés megállapítása szempontjából kiemelt települések jegyzéke

1. Balatonkenese

2. Budakeszi

3. Budaörs

4. Budapest

5. Debrecen

6. Győr

7. Hódmezővásárhely

8. Kaposvár

9. Kecskemét

10. Pápa

11. Pusztavacs

12. Szentendre

13. Szentes

14. Székesfehérvár

15. Szolnok

16. Tata

17. Tápiószecső

18. Veszprém

2. melléklet a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelethez * 

A helyőrségi szállók általános forgalmi adót nem tartalmazó bérleti (használati) díja

1. Szállóférőhely egyhavi bérleti díja

A B C
1 Szoba nagysága Önálló fürdőhelyiséggel és WC-vel
rendelkező szoba férőhelyének bérleti
(használati) díja
Önálló fürdőhelyiséggel és WC-vel
nem rendelkező
szoba férőhelyének bérleti
(használati) díja
2 1 ágyas szobában 10 000 Ft 6 000 Ft
3 2 ágyas szobában 6 000 Ft 5 000 Ft
4 3 ágyas szobában 5 000 Ft 4 500 Ft
5 4 vagy több ágyas szobában 4 000 Ft 3 500 Ft

2. A családi (garzon) szálló lakóegységek egyhavi bérleti díja: 10 000 Ft.

3. Az alkalomszerű szállóelhelyezés esetén a szállóférőhely idegenforgalmi adó nélkül számított használati díja

a) *  a honvédelmi szervezet állományába tartozó személyek és a velük közösen elszállásolt, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozóik esetében 1000 Ft/éjszaka,

b) az a) alpontban foglaltakon kívüli minden egyéb esetben 2500 Ft/éjszaka.

3. melléklet a 19/2009. (XII. 29.) HM rendelethez * 

Kiemelt helyőrségi szállók jegyzéke

1. 1135 Budapest, Hun u. 8.

2. 1149 Budapest, Mexikói út 49.