1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)
figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat,
abból a célból, hogy közös biztonságuk érdekében megszilárdítsák és elmélyítsék a rendőrség és más bűnüldöző szervek közötti együttműködést,
abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a határmenti területek kölcsönös együttműködését és a jelen Megállapodás végrehajtásában illetékes szerveik közötti együttműködést átfogóan továbbfejlesszék,
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben,
tekintetbe véve nemzetközi kötelezettségeiket és nemzeti jogszabályaikat,
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
A jelen Megállapodásban használt fogalmak jelentése a következő:
(1) bűnüldöző szervek: a Szerződő Felek vonatkozó belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek;
(2) központi bűnüldöző szerv: a Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott országos vagy területi hatáskörű bűnüldöző szerv;
(3) fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, a bűnüldöző szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét és hova tartozását leplező tagja;
(4) ellenőrzött szállítás: az az eljárás, amelynek során törvénytelen vagy gyanús szállítmányokat ki- és beengednek, illetve átengednek egy vagy több állam területén, azok illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete alatt, bűncselekmény felderítése, illetve a bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából;
(5) minősített adat: minden olyan információ (dokumentum, tárgy, tevékenység), amely függetlenül megjelenésének formájától, keletkezésének módjától, olyan tartalommal rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a Szerződő Felek bármelyikének hatóságai a jogszabályaikkal összhangban minősítettek;
(6) igazságügyi hatóságok:
a) a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek,
b) a horvát Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az Állami Ügyészi Hivatal;
(7) központi kapcsolattartó szervek:
a) a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,
b) a horvát Szerződő Fél részéről: Rendőri Főigazgatóság Bűnügyi Rendőri Igazgatóság;
(8) határterület:
a) a magyar Szerződő Fél részéről:
– Baranya megye területe,
– Somogy megye területe,
– Zala megye területe;
b) a horvát Szerződő Fél részéről:
– Muraköz megye területe,
– Kapronca-Krizsovánc megye területe,
– Verőce-Drávamenti megye területe,
– Eszék-Baranya megye területe.
(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén.
(2) A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a közrend védelme érdekében.
(3) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(4) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(5) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
(1) A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak. A Szerződő Felek közötti együttműködésre belső jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban, a jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.
(2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(3) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.
(4) Ha a megkeresett bűnüldöző szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel rendelkező és illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.
(5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet.
(6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső bűnüldöző szerv eljárásának sikerességét, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.
(7) A megkereső bűnüldöző szerv az (5)–(6) bekezdésben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8) A megkeresések teljesítése során a megkeresett bűnüldöző szerv és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok, illetve technikai eszközök alkalmazásával járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogával.
(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a megkereső bűnüldöző szerv megnevezését;
b) a megkeresés tárgyát;
c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;
e) ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f) a megkeresés teljesítése során a megkereső bűnüldöző szerv tagjának részvételére irányuló kérelmet;
g) a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatait, amennyiben azok ismertek.
(2) A bűnüldöző szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során az angol nyelvet használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is megállapodhatnak.
(1) Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett bűnüldöző szervek az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével, bűncselekmények felderítéséhez.
(2) A megkereső bűnüldöző szervek az így átvett adatokat kizárólag bűncselekmények felderítéséhez használhatják fel.
(3) A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt az alábbiakat kell érteni:
a) a magyar Szerződő Fél részéről:
a banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint üzleti titoknak minősülő adatot;
b) a horvát Szerződő Fél részéről:
a banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint üzleti titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, amely a Horvát Köztársaság belső jogszabályai alapján gazdasági titoknak minősül.
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnüldözés hatékonysága, valamint a közbiztonság elleni konkrét veszélyek elkerülése érdekében, megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:
a) a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnüldözéshez szükséges;
b) a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c) az előkészített vagy elkövetett terrorcselekményekre, az elkövetésben résztvevőkre, az elkövetés módjára és a használt eszközökre vonatkozó adatokat, valamint olyan terrorista csoportokra és azok tagjaira vonatkozó adatokat, akik/amelyek valamelyik Szerződő Fél államának területén, a másik Fél sérelmére bűncselekményt készítenek elő, követnek el vagy követtek el, továbbá, a terrorizmus elleni küzdelemhez és a közbiztonságot nagymértékben veszélyeztető bűncselekmények visszaszorításához szükséges információk és adatok;
d) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;
e) ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;
f) a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;
g) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó adatokat.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei között a bűnfelderítés hatékonysága, valamint a közbiztonság elleni konkrét veszélyek elkerülése érdekében, a megkeresések továbbítása és teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha
a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy
b) a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely a bűnfelderítés érdekeit veszélyeztetné. A mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén azonban az információt a központi kapcsolattartó szerveken keresztül is kicserélik.
(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat
a) a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;
b) az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;
d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.
(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdése szerinti közvetlen információcsere különösen az alábbi területekre terjed ki:
a) a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása;
b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;
c) vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;
d) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;
e) a közúti, vízi és légi járművek üzembentartója, vezetője személyazonosságának megállapítása és felkutatása;
f) lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;
g) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapítása;
h) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei – belső jogszabályaik szerint – megkeresésre, haladéktalanul, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső bűnüldöző szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
A bűnüldöző szervek saját államuk belső jogszabályaival összhangban, egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak egymásnak információt, ha alapos okkal feltételezhető, hogy ezen információ a közrendet és közbiztonságot fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy bűncselekmények üldözéséhez szükségesek, valamint, ha az információ jogsegély kérelem előterjesztését eredményezheti.
A bűnüldöző szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen elemzik a közbiztonság, a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresésre, belső jogszabályaiknak megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során – a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve által előzetes megkeresés alapján adott hozzájárulás esetén – jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő, vagy a megkereső bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy, illetve az olyan személy megfigyelését a másik Szerződő Fél államának területén is folytatni, akiről alaposan feltételezhető, hogy megfigyelése a gyanúsított személy személyazonosságának, fellelhetőségének és bűnözői kapcsolatainak meghatározását eredményezi. A hozzájárulás feltételhez köthető.
(2) Amennyiben a határon átnyúló megfigyelést a Magyar Köztársaság Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának Belső Ellenőrzési Főosztálya hajtja végre, a megkereséseket közvetlenül küldik meg egymásnak.
(3) A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a határon átnyúló megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett bűnüldöző szervnek. A bűnüldöző szervek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a határon átnyúló megfigyeléshez.
(4) A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek államának egész területére érvényes.
(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon átnyúló megfigyelés a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.
(6) A jelen cikk (5) bekezdése szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést követő öt órán belül a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.
(7) A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:
a) a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjára a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Fél belső joga vonatkozik, amelynek az állama területén eljár; továbbá köteles a megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv utasításai szerint eljárni;
b) a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével, a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;
c) a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;
d) a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
e) a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjának jelentést kell készítenie a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve részére, és személyes megjelenése kérhető;
f) amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett bűnüldöző szerv belső jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai eszközöket a jelen cikk (1) bekezdése szerinti megkeresésben meg kell jelölni;
g) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv belső jogszabályai alkalmazandók.
(1) A megkereső bűnüldöző szerv a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átnyúló üldözését (a továbbiakban: üldözés), aki a megkereső bűnüldöző szerv államának területén mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és
a) eközben tetten érték, vagy
b) őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságelvonást megállapító ítélet végrehajtása elől megszökött és a megkeresett bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben – amint az lehetséges, de legkésőbb az államhatár átlépésekor – a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A jelen cikk (2) bekezdésében említett illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés helyétől függően:
a) a magyar Szerződő Fél részéről:
– a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság,
– a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság, vagy
– a Zala megyei Rendőr-főkapitányság;
b) a horvát Szerződő Fél részéről:
– a Muraköz megyei rendőri igazgatóság,
– a Kapronca-Krizsovánc megyei rendőri igazgatóság,
– a Verőce-Drávamenti megyei rendőri igazgatóság, vagy
– az Eszék-Baranya megyei rendőri igazgatóság.
(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt kéri.
(5) Ha azt a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja kéri, a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatja, vagy személyes szabadságában korlátozza.
(6) Ha a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezt a bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.
(7) Az üldözés a Szerződő Felek államának teljes területén, időbeli korlátozás nélkül, az alábbi feltételek szerint folytatható:
a) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerződő Fél belső joga szerint köteles eljárni, amely államának területén az üldözést végzi;
b) az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;
c) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
d) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;
e) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai alkalmazandók;
f) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön elhelyezett, annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;
g) az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;
h) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően haladéktalanul köteles az üldözés eredményéről a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek során a megkeresett bűnüldöző szerv kérésére, köteles személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.
(8) Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve hallgatja ki, amely államának területén e személyt elfogták. Az elfogott személy személyes szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél belső jogszabályai szerint korlátozható.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.
(2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b) a kísérés módját;
c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d) a kísérésben a megkereső bűnüldöző szerv részéről résztvevők számát, a fedett nyomozó részvételét;
e) az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját;
f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a bűnüldöző szervek közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.
(4) A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett bűnüldöző szerv az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.
(5) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett bűnüldöző szervek irányítják; az irányítást végző személyéről a megkereső bűnüldöző szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső bűnüldöző szervek a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső bűnüldöző szervek a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett bűnüldöző szerv államának jogszabályai és a megkeresett bűnüldöző szerv irányítást végző tagjának utasításai szerint kötelesek eljárni.
(6) A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a bűnüldöző szervek biztosítják egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok illetékes bűnüldöző szervei előzetes hozzájárulásáról a megkereső bűnüldöző szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett bűnüldöző szervet.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján hozzájárulhatnak a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez államaik területén elkövetett vagy előkészületben lévő, mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai szerint szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.
(2) A megkeresés teljesítéséről minden egyes esetben a megkeresett bűnüldöző szerv a belső jogszabályai alapján határoz.
(3) A megkereső bűnüldöző szerv kérésére a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén a megkeresett bűnüldöző szerv fedett nyomozója is alkalmazható.
(4) A fedett nyomozó alkalmazásához adott hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek államainak egész területére érvényes.
(5) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit;
f) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
(6) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig tarthat, a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai alapján. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a bűnüldöző szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (5) és a (11) bekezdéseiben foglaltakat.
(7) A fedett nyomozó irányítását a megkereső bűnüldöző szerv végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső bűnüldöző szerv megbízásából és megkeresése alapján végzi munkáját a másik Szerződő Fél államának területén. Indokolt esetben a Szerződő Felek bűnüldöző szervei ettől eltérően is megállapodhatnak.
(8) A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.
(9) A megkeresett bűnüldöző szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett bűnüldöző szerv minden szükséges intézkedést megtesz a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága érdekében.
(10) A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a megkeresett bűnüldöző szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(11) A fedett nyomozó alkalmazására a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai az irányadóak, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkereső bűnüldöző szerv államának belső jogszabályaival.
(1) A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik védett tanúknak, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a továbbiakban: védett személyek) az egyik Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél államának területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a megkeresett szerv államának a tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében szereplő megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b) a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;
d) a védett személynek a másik Szerződő Fél államának területére történő elhelyezésének okát;
e) a védelem javasolt formáját, mértékét;
f) a másik Szerződő Fél államának területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét.
(3) A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei írásban megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról.
(4) A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával, társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső szerv fedezi. A megkeresett szervet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársai munkabérének költségei.
(5) Ha a védelem már nem biztosítható, arról az illetékes megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(6) A védett személy köteles a megkeresett szerv államának belső jogszabályait betartani. Ha a védett személy megsérti a megkeresett szerv államának belső jogszabályait, vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről az illetékes megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a megkeresett szerv szükségesnek tartja a védett személy visszaköltöztetésének kezdeményezését, a megkereső szerv köteles azt teljesíteni.
(1) A Szerződő Felek központi bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre a legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények sikeres felderítése érdekében, különösen, ha az Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult, vagy ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának összehangolására van szükség.
(2) A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b) a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit;
c) összetételét és vezetőjének meghatározását;
d) kihelyezett tagjainak kötelezettségeit és jogosultságait;
e) a kihelyezett tagok büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségük szabályairól szóló tájékoztatást;
f) a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.
(3) Ha a bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagnak a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső joga szerint engedélyre van szüksége, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.
(4) A megkeresett bűnüldöző szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(5) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.
(6) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek átadhatná.
(7) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő célokra használhatók fel:
a) azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b) az adatot átadó bűnüldöző szerv előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére;
c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.
(8) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja működése során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.
(9) A Szerződő Felek vállalják, hogy a jelen cikk (8) bekezdésében megjelölt együttműködő személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2) A megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) az eszköz vagy módszer megnevezését;
b) a titkos információgyűjtés időtartamát;
c) a rögzítendő és átadandó adatok körét;
d) az adatok átadásának módját;
e) a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség módját;
f) annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső bűnüldöző szerv államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték.
(3) A megkeresett bűnüldöző szerv a megkeresés teljesítését államának belső jogszabályai alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez igazságügyi hatóság engedélye szükséges, ennek beszerzését követően kezdi meg.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az államhatár hatékonyabb védelme, a közrend védelme és a bűncselekmények elleni fellépés céljából a közös államhatártól számított tíz (10) kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek a határmenti térségben.
(2) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket – amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól – feltartóztatni, azon Szerződő Fél belső jogszabályai alapján, amely államának területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.
(3) Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására – a jelen Megállapodás 24. cikke (3) bekezdésére figyelemmel – elsődlegesen azon Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amelynek államterületén a közös járőrszolgálatot teljesítik.
(4) A végrehajtásban érintett bűnüldöző szervek a közös határmenti járőrszolgálat teljesítéséről külön megállapodhatnak.
(1) A Szerződő Felek a bűnüldöző szervek közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.
(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Megállapodás szerinti együttműködés összehangolását.
(3) Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban való közreműködésre is.
(4) A közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában a bűnüldöző szervek tagjain kívül más illetékes szervek tagjai is részt vehetnek.
(5) A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tagjai a jelen cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre, és nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(6) A Szerződő Felek a közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az illetékes szerveket, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi szerződésben szabályozzák.
(7) A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is részt vehet.
(1) A bűnüldöző szervek a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a másik Szerződő Fél bűnüldöző szerveihez.
(2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:
a) a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;
b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;
c) az államhatárok védelmével és a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;
d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával.
(3) Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4) Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél bűnüldöző szervével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el.
(5) A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője – a jelen Megállapodás végrehajtása érdekében – eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.
(6) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodnak.
(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek a képzés, továbbképzés területén folytatandó együttműködése az alábbiakra terjed ki:
a) oktatási tervek és tananyagok cseréje;
b) közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok megrendezése;
c) a másik Szerződő Fél képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása;
d) a másik Szerződő Fél képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.
(2) A jelen Megállapodás végrehajtása során a bűnmegelőzési nemzeti kapcsolattartó központok (Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti kontaktpontja) együttműködnek a nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében.
(3) A Szerződő Felek képviselői, az oktatási képző intézmények vezetői szükség szerint munkatalálkozókat tartanak intézkedéseik összehangolása és végrehajtásuk elősegítése érdekében.
(1) Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél államának területére beléphetnek érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal, és ott – külön engedély nélkül – a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
(2) A jelen Megállapodás 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Megállapodás 15. cikke (6) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat. A fedőiratok mintapéldányait a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik egymásnak.
(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén jogosult:
a) egyenruhát viselni;
b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a másik Szerződő Fél területileg illetékes bűnüldöző szervének átadni.
(2) A megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá a be- és kiutazás során magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést, és viselheti szolgálati fegyverét. A szolgálati fegyvert azonban csak jogos védelmi helyzetben használhatja.
(3) A jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése során a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén, ezen állam belső jogszabályaival és az arányosság követelményével összhangban, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.
(4) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a területükön eljáró, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.
(1) A megkereső bűnüldöző szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
(2) A megkeresett Szerződő Fél államának területén szolgálatot teljesítő, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának a jelen Megállapodásban foglalt feladatai végrehajtása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját bűnüldöző szerve tagjának.
A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél államának területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző szerveinek tagjaival, amely államának területén tevékenységüket végzik.
(1) Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél államának területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.
(2) Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző szervének tagja okozta volna.
(3) Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél államának területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.
A jelen Megállapodás végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes szervei a következő személyes és különleges adatokat adhatják át egymásnak:
a) a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
b) az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c) a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d) a jelen Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes és különleges adatokat;
e) valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő szervek a jelen Megállapodás alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.
A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei – az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben, valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak figyelembevételével – az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:
a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és jogalapját;
b) az adatokat átvevő bűnüldöző szerv (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó bűnüldöző szerv (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;
c) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d) az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályainak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;
e) a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 1. cikke szerinti, arra felhatalmazott bűnüldöző szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a fenti c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;
f) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás célját, jogalapját, tartalmát, a továbbított adatok fajtáját, az adatot továbbító egyedi azonosítóját, az adatátadással érintett személy nevét, az átadó és átvevő szervet, az átadás időpontját és az adatok törlésének határidejét;
g) az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani;
h) a nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatok átadására vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg;
i) a nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.
Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes és különleges adatairól és felhasználásuk céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó utasítása szerint kell eljárnia.
(1) A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által meghatározott adatkezelésre vonatkozó előírásokat.
(2) A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású személyes adataihoz.
A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat – a jelen Megállapodás 3. cikke (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra figyelemmel – közvetlenül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki.
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a) a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;
b) a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;
c) a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;
d) az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;
e) az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli szerveknek csak a minősített adatot átadó Fél előzetes, írásban adott hozzájárulása alapján lehet továbbadni;
f) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és a vonatkozó jogszabályok jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;
g) a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint illetékes hatóságának előzetes írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;
h) a jelen Megállapodás 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.
(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2) A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3) A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására és az együttműködés megkönnyítésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati szerveinek javaslatokat tehet.
A jelen Megállapodás végrehajtása során – a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása során felmerülő költségeket.
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
(1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 34. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.
(2) Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai úton rendezik.
(1) A Megállapodás – a 12., 13. és 19. cikkek kivételével – azon későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
(2) A jelen Megállapodás 12. és 13. cikke a Horvát Köztársaság teljes jogú schengeni taggá válásáról szóló, az Európai Unió Tanácsának határozatában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A jelen Megállapodás 19. cikke a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján lép hatályba.
(4) A jelen Megállapodás 1. cikk (1) bekezdése szerinti szervekről, valamint a jelen Megállapodás 12. cikkében, 14. cikkében, 16. cikkében, 17. cikkében és 33. cikkében foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás 19. cikkében foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő Felek a 19. cikk hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást a bűnüldöző szerveik elnevezésében, azok hatáskörében és a határterületben bekövetkezett változásokról.
(5) A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Zágrábban, 1992. december 9-én aláírt Megállapodás hatályát veszti.
(6) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő 6. (hatodik) hónapot követő napon hatályát veszti.
(7) Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítésben megjelölt időponttól lép hatályba.
(8) A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a horvát Szerződő Felet.
Készült Hévízen, 2008. október 3. napján, két eredeti példányban, magyar, horvát és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Az Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek – a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás 33. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel – a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:
| a Magyar Köztársaságban | a Horvát Köztársaságban | angol nyelvű megfelelője | |
| „Szigorúan titkos!” | Vrlo tajno | TOP SECRET | |
| „Titkos!” | Tajno | SECRET | |
| „Bizalmas!” | Povjerljivo | CONFIDENTIAL | |
| „Korlátozott terjesztésű!” | Ograničeno | RESTRICTED |
”
4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Megállapodás 12. és 13. cikkei a Megállapodás 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lépnek hatályba.
(4) A Megállapodás 19. cikke a Megállapodás 38. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(5) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját, valamint a (3)–(4) bekezdésekben meghatározott időpontokat a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatában állapítja meg. *
(6) A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 135/1994. (X. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(7) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
