A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 30. alpontjában és a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:
1. § * (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed
a) a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriába sorolt gépjárműre, továbbá T5, T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b kategóriába sorolt járműre,
b) a környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködő tanúsító szervezetre és a felülvizsgálatot végző személyre,
c) a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység ellenőrzését végzőre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a muzeális jellegű gépjárműre,
b) a kizárólag belföldön üzemben tartott T5, T1b, T2b, T3b, T4b, T4.1b, T4.2b, T4.3b kategóriába tartozó gépjárműre,
c) az 1980. január 1. előtt első alkalommal forgalomba helyezett dízelmotorral meghajtott gépjárműre, valamint
d) az 5E, 5Z környezetvédelmi osztályba sorolt gépjárműre.
(3) A Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek járművére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a honvédelemért felelős, illetve az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A rendelet alkalmazásában
a) * vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER.) meghatározott feltételeknek megfelelő, a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a jármű környezetszennyezésének ellenőrzését végző műszaki vizsgabiztos;
b) hagyományos Otto-motor: olyan motor, amelynek hengerében a keverék meggyújtása külső energia bevitellel (elektromos szikrával vagy más módon) történik, és a keverék összetétele a kipufogógázok összetételétől független; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű, tüzelőanyaga lehet benzin, PB-gáz, CNG és kipufogórendszerében lehet utókezelő berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;
c) hagyományos Otto-motoros jármű: hagyományos Otto-motorral meghajtott gépkocsi;
d) szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan hagyományos Otto-motor, amelynek keverék összetételét kipufogógázok összetételétől függően nem befolyásolják; kipufogórendszerébe oxidációs vagy három komponensre ható katalizátor van beépítve, a szabályozás hiányában jellemzően oxidációra alkalmas;
e) szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros jármű: szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott gépkocsi;
f) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan Otto-motor, amelynek keverék összetételét a kipufogógázok összetétele alapján zárt szabályozókörrel befolyásolják; kipufogórendszerébe három komponensre ható katalizátor van beépítve, amely megfelelő keverék-összetétel mellett egy lépésben képes redukcióra és oxidációra;
g) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros jármű: szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott jármű;
h) dízelmotor: olyan motor, amelyben a keverék meggyulladását a kompresszió által létrehozott magas hőmérséklet biztosítja és a tüzelőanyag mennyiség főként fordulatszámfüggő szabályozását különböző mechanikus, hidraulikus, illetve pneumatikus szerkezetek biztosítják; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű; tüzelőanyaga lehet gázolaj, gáz-gázolaj vegyes üzem, vagy egyéb öngyulladásra képes tüzelőanyag; kipufogórendszerében lehet utókezelő (különösen katalizátor, részecske szűrő) berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;
i) elektronikusan szabályozott dízelmotor: olyan dízelmotor, amelyben a motor hengerébe történő befecskendezést (tüzelőanyag mennyiséget, befecskendezési időpontot, eloszlást, ütemezést, adagolás-kezdetet) különböző működési jellemzők és igények alapján, általában a legalacsonyabb szennyező anyag kibocsátás céljából elektronikusan is vezérelik; nem feltétel, hogy a végfordulatszám határolás és az alapjárati fordulatszám szabályozás is elektronikus úton történjen;
j) dízelmotoros jármű: dízelmotorral vagy elektronikusan szabályozott dízelmotorral meghajtott jármű;
k) * a jármű a beépített hajtómotor üzeme szempontjából lehet:
ka) belső égésű motorral meghajtott jármű: a c), e), g) vagy i) pontban meghatározott motorral meghajtott gépkocsi, vagy
kb) egyéb üzemű jármű: a c), e), g) és i) pontban foglaltaktól eltérő működésű motorral meghajtott jármű, nem zárva ki azt, hogy a jármű belsőégésű hajtómotorral is rendelkezik;
kc) tiszta elektromos üzemű jármű: belső égésű motorral nem rendelkező, kizárólag (akkumulátoros vagy tüzelőanyag cellás) elektromos energiával hajtott jármű;
l) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységekhez használt jármű;
m) zavarjelző lámpa (MIL – Malfunction Indicator Lamp): sárga fényjelzést és/vagy hangjelzést adó készülék, amely jelzi a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezeti részek meghibásodását, valamint tájékoztat a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából lényeges szerkezeti elemek, alkatrészek ellenőrzésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerhez (OBD, illetve EOBD rendszer) kapcsolt bármely szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos elemnek vagy magának az OBD rendszernek a működési zavaráról;
n) fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD, OBD II vagy EOBD, a továbbiakban együtt: OBD): a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelék A/2. számú mellékletének XI. Részében foglaltaknak megfelelő rendszer, amely ellenőrzi a kipufogógázok összetételét befolyásoló lényeges szerkezeti elemek működését, a zavarjelző lámpa bekapcsolásával jelzi valamely elem meghibásodását, és a fedélzeti számítógépben szabványos hibakódok tárolásával megadja a hiba valószínű helyét. Az OBD rendszernek a gépkocsi tulajdonosa, illetve a környezetvédelmi ellenőrzést végző számára látható elemei a zavarjelző (MIL) lámpa és az utastérben elhelyezett diagnosztikai csatlakozó;
o) fedélzeti diagnosztikai rendszerrel felszerelt jármű: olyan jármű, amely rendelkezik az m) pont szerinti követelményben rögzített OBD fedélzeti diagnosztikai rendszerrel;
p) OBD kiolvasó: a diagnosztikai csatlakozón keresztül a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszeréhez csatlakoztatható, azzal kommunikálni képes berendezés, amelyen keresztül legalább a felülvizsgálat előírt adatai és egyes szabványos hibakódok megjeleníthetők;
q) * a tevékenység keretében alkalmazott technológiai adatok szempontjából
qa) gyári érték: a gyártómű vagy annak hazai képviselője által az adott típusra meghatározott, gyári adatforrásból, javítási könyvből, karbantartási utasításból származó emissziós és diagnosztikai érték;
qb) rendeleti érték: az MR.-ben az egyes járműkategóriákra megállapított szennyezőanyag kibocsátási határérték, illetve a mérést és értékelést meghatározó további jellemzők.
3. § (1) * A jármű környezetszennyezési jellemzőit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálat keretében az e rendelet 1. mellékletében meghatározott eszközökkel és a 2. mellékletben meghatározott technológiával elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat keretében kell ellenőrizni. A környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” tartalmazza.
(2) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálatot megelőzően elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a környezetvédelmi vizsgáló állomás által elektronikus úton rögzített tanúsítást, a „Műszaki adatlap” környezetvédelmi adatsoraival és minősítésével megegyező tartalmú, a 4. mellékletben meghatározott „Környezetvédelmi adatlap” tartalmazza. A 30 napon belül kiállított megfelelt minősítést tartalmazó Környezetvédelmi adatlapot a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a vizsgáló állomás – a jármű környezetvédelmi megfelelőségének tanúsításaként – a vizsgálata során elfogadja.
4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően új jármű forgalomba helyezése esetén, a jármű környezetvédelmi megfelelősége mérések végrehajtása nélkül is tanúsítható, ha a jármű jellemzői a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek megfelelnek, és a gyártó, illetve vezérképviselet nyilatkozik a jármű környezetvédelmi osztályba sorolásáról.
(2) * A környezetvédelmi felülvizsgálat módszereinek fejlesztése, a technikai fejlődés által lehetővé váló új vizsgálati eljárások üzemi kísérletben történő kipróbálása érdekében a közlekedésért felelős miniszter az (1) bekezdésben előírtaktól eltérő, azokkal legalább egyenértékűnek ítélt módszer alkalmazását meghatározott kísérleti időszakra engedélyezheti. Az engedély időbeli hatályát a közlekedésért felelős miniszter a kísérleti időszakban szerzett tapasztalatok értékelése alapján meghosszabbíthatja.
5. § * (1) A járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a – tűrésmezővel értelmezett – gyári értéket nem haladhatja meg. Gyári érték hiányában a megengedett legnagyobb mérték az MR.-ben meghatározott érték.
(2) Dízelmotoros jármű esetében a gyári füstölési érték az ENSZ-EGB 24. számú előírásban meghatározott – a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző – táblán feltüntetett adat. Gyári érték hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
(3) A közlekedési hatóság egyes jármű típusra (kivitelre, változatra, gyártási évjáratra), továbbá a különleges célú járművekre az (1) bekezdésben előírttól eltérő határértéket alkalmazhat, ha a gyakorlati tapasztalat és szakértői vélemény igazolja a gyári dokumentációban, illetve a jóváhagyott adatbázisokban szereplő értékek betarthatatlanságát, vagy a típusra (kivitelre, változatra) a jóváhagyott adatbázisok nem tartalmazzák a felülvizsgálat során ellenőrizendő értékeket (a továbbiakban: egyedi határérték).
(4) A közlekedési hatóság kérelemre, közigazgatási hatósági eljárás keretében, szükség esetén a kérelmező költségére szakértő igénybevételével állapítja meg a környezetvédelmi vizsgálat módszerét és tartalmát azon jármű esetében, amelynél az 4. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárások nem alkalmazhatók. A közlekedési hatóság erről elektronikus úton tájékoztatja a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésében közreműködő tanúsító szervezeteket.
(5) A közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított járművek esetén a közlekedési hatóság az engedélyezési eljárás során, az engedélyező határozatban rögzíti a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a közúti forgalomban a versenygépkönyvvel együtt kell tartani.
6. § A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködőre (a továbbiakban: vizsgáló állomás) vonatkozó követelmények:
a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez környezetvédelmi tanúsítást,
b) megfelel a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeknek,
c) rendelkezik a jármű kategória környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges e rendelet szerint meghatározott vizsgálati célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal,
d) * a közlekedési hatóság által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztost alkalmaz.
e) *
7. § *
8. § (1) A vizsgáló állomás tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzések és intézkedések részletes szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
9. § * A környezetvédelmi vizsgálatért fizetendő díjat a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.
10. § (1) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatbázisból teljesíti a törvényben meghatározott nemzetközi és belföldi adatszolgáltatási kötelezettségeit.
(2) A közlekedésért felelős miniszter, illetve a környezetvédelemért felelős miniszter részére a közlekedési hatóság az általa kezelt környezetvédelmi adatbázisból kérésre – egyedi azonosításra nem alkalmas – statisztikai adatot szolgáltat.
11. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet.
(2) E rendelet 6. § e) pontja 2010. július 1-jén lép hatályba.
12. § * Az a vizsgabiztos, aki 2017. április 1-je előtt kizárólag önálló környezetvédelmi felülvizsgálatokat végző vizsgáló állomáson folyamatosan végezte a környezetvédelmi felülvizsgálatokat, 2021. december 31-éig mentesül a vizsgabiztosi engedély, a nyilvántartásba vétel és az ER.-ben meghatározott alap, illetve továbbképzési követelmények alól.
13. § * Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) * a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az azt módosító 2021. július 9-i (EU) 2021/1717 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. Személyi feltételek
A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző szervezetnek vizsgálóállomásonként legalább egy, a Nyilvántartásban szereplő vizsgabiztost kell foglalkoztatnia.
1.1. Felelősség
1.1.1. A vizsgabiztos felel az előírt vizsgálati technológia betartásáért, az általa tanúsított adatok valódiságáért.
1.1.2. A vizsgabiztos felel a Műszaki adatlap környezetvédelmi részének tartalmáért, illetve az ezzel megegyező tartalmú Környezetvédelmi adatlap kiadásáért, a nyilvántartásában szereplő adatok és a Műszaki adatlap környezetvédelmi részének, illetve az ezzel megegyező tartalmú Környezetvédelmi adatlap összhangjáért, a környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó okmányok, eszközök előírásszerű kezeléséért.
1.1.3. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző szervezet felel a környezetvédelmi felülvizsgálat jogszabályban meghatározott feltételeinek biztosításáért, a tevékenységet végző vizsgabiztos előírásszerű munkavégzésének ellenőrzéséért.
2. Tárgyi feltételek
2.1. A vizsgáló állomás (műhely), műszerei, berendezései
A vizsgáló állomásnak – a gépjármű fenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeken túl – rendelkeznie kell:
2.1.1.1. a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére alkalmas, zárt (télen fűtött) aknával vagy emelővel ellátott vizsgáló helyiséggel
2.1.1.2. a környezetvédelmi felülvizsgálat technológiájának végrehajtásához szükséges, a vizsgálandó jármű típusokhoz, illetve járműkategóriához szükséges, a berendezés gyártója által megadott előírásoknak megfelelően ellenőrzött berendezésekkel, segédeszközökkel
2.1.1.3. gázelemző műszerrel
A benzinmotoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott gázelemző műszer konstrukciója feleljen meg a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a méréstechnikai előírásoknak (OIML, ISO)
– kétütemű Otto-motoros járművek esetén: egy komponenses II. osztályú (csak CO mérő műszer 2020. december 31-ig, CO–CH mérő időhatár nélkül alkalmazható kétütemű Otto-motoros járművek felülvizsgálatára),
– négyütemű motoros járművek esetén: négykomponenses I. osztályú,
– négyütemű, katalizátoros járművek esetén: négykomponenses I. vagy 0. osztályú gázelemző műszer.
Az előírtnál pontosabb mérési osztályú berendezés korlátozás nélkül alkalmazható.
A műszerek mérési pontosságát a külön jogszabály szerinti mérésügyi szerv hitelesítése és pontosságellenőrzés biztosítja. A pontosságellenőrzést az akkreditált kalibráló laboratóriumok végzik. A pontosságellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell dokumentálni. A mérésügyi szerv hitelesítése helyettesíti az ugyanakkor esedékes pontosság-ellenőrzést.
2.1.1.4. füstölésmérő műszerrel
A dízelmotoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott füstölésmérő konstrukciója feleljen meg a jogszabályoknak és méréstechnikai előírásoknak.
A műszer üzemeltetője köteles gondoskodni a készülék hathavonkénti – a mérésügyi szerv vagy arra feljogosított szervezet által pontosság ellenőrzött (kalibrált) szűrővel végzett – pontosság-ellenőrzéséről. A környezetvédelmi felülvizsgálatra csak olyan konstrukciójú műszer alkalmazható, amely az alábbi két mérési mód közül legalább a következő b) pontban foglalt mérési móddal rendelkezik:
a) „A” mérési mód, amelyben a készülék a különböző (felfutási jelleg, dinamika stb.) jármű füstölési karakterisztikák mellett a mérésre előírt pontossággal azonos értéket mutat, mint egy 430 mm hosszú mérő kamrájú, és 0,05 s-nál kisebb elektromos időállandójú készülék,
b) „B” mérési mód, amelyben a készülék a különböző (felfutási jelleg, dinamika stb.) jármű füstölési karakterisztikák mellett a mérésre előírt pontossággal azonos értéket mutat, mint egy 430 mm hosszú mérő kamrájú, és 900–1100 ms közötti elektromos időállandójú készülék.
2.1.1.5. OBD kiolvasóval
Az OBD rendszerrel rendelkező Otto-motoros jármű felülvizsgálatára OBD vagy EOBD kiolvasó legyen képes a jármű OBD rendszerét felismerni (OBD státus meghatározása), azzal kommunikálni, és a felülvizsgálat előírt, az OBD által gyűjtött és tárolt adatait kiolvasni.
2.1.1.6. járműdiagnosztikai és kiegészítő mérőberendezésekkel
A technika jelenlegi szintjének megfelelő, alkalmas mérő- vagy vizsgálóberendezéseket is alkalmazni kell a motorhőmérséklet, valamint a hagyományos négy és a kétütemű motoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a motor fordulatszámának mérésére.
2.1.1.7. telephelyenként különböző publikus internet felől fix IP címmel, és a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez szükséges csatlakozást és adatrögzítést biztosító számítástechnikai eszközökkel
3. Vizsgálati feltételek változása
A vizsgáló állomás az e mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételek tekintetében bekövetkezett bármely érdemi változást 5 munkanapon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelentetni.
1. Általános szabályok
1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében ellenőrizni kell, hogy a jármű környezetvédelmi állapota megfelel a gyártó előírásainak, levegőszennyezése nem haladja meg a gyártó által előírt vagy annak hiányában az MR.-ben meghatározott határértéket.
1.2. A környezetvédelmi felülvizsgálathoz a mindenkor érvényes mérésügyi előírásoknak megfelelő konstrukciójú, hitelesített és pontosság ellenőrzött (kalibrált), valamint a gyártó előírásainak megfelelően ellenőrzött készülékek és műszerek használhatók.
1.3. A gázelemző és füstölésmérő műszereken és egyéb berendezéseken kívül a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez illeszthetőeknek kell lenni a jellemzők mérésére alkalmas berendezéseknek, illetve a járművek fedélzeti számítógépével kommunikálni képes OBD vagy EOBD kiolvasóknak is.
1.4. A felülvizsgált járműről véletlenszerű időpontban legalább egy teljes járművet ábrázoló fényképet kell készíteni, elsősorban hátsó nézetből.
1.5. A közlekedési hatóság informatikai rendszere folyamatosan, a helyszíni ellenőrzés rendszeresen vizsgálja a mérési adatok manipulálását megvalósító technikai eszközök esetleges alkalmazását.
1.6. A környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a közlekedési hatóság az informatikai rendszerében rögzített adatok értékelése és ellenőrzése alapján határozza meg.
1.7. A közlekedési hatóság informatikai rendszere központi adatbázissal biztosítja a felülvizsgálati (azonosító, adatbázisból származó, a felvett és mért) adatok felülvizsgálatonként sorszámozott rekordként való tárolását, a környezetvédelmi adatlap kiadását és öt évig történő megőrzését.
1.8. A szemrevételezéssel történő vizsgálatokat az önállóan végzett környezetvédelmi felülvizsgálat során kell végrehajtani. Az időszakos műszaki vizsgálat keretében végzett környezetvédelmi felülvizsgálat során a műszaki vizsgálati technológiába illesztve kell végrehajtani.
2. A környezetvédelmi felülvizsgálat előkészítése
2.1. A környezetvédelmi felülvizsgálat előkészítése a tájékoztatási kötelezettség teljesítésével, a kérelem adatainak és a közlekedési hatóság informatikai rendszerében rögzítendő adatok felvételével és dokumentálásával kezdődik.
3. Hagyományos benzinmotoros járművek és szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros járművek vizsgálata
3.1. * A felülvizsgálatot, a szennyezőanyag-kibocsátást alapjáraton mérve, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal kell elvégezni.
3.2. A jármű gyári értékeinek meghatározása
3.2.1. A motorhőmérséklet (°C) az üzem-meleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet vagy minimum 60 °C.
3.2.2. Alapjárati fordulatszám min./max. (min.–1).
3.2.3. Alapjárati CO (V/V%) koncentráció, gyári érték hiányában az MR.-ben megengedhető legnagyobb érték.
3.2.4–3.2.5. *
3.3. Szemrevételezéssel történő vizsgálatok
A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás;
b) a katalizátor sértetlenség (ha van);
c) a kipufogógáz visszavezető rendszer;
d) a szekunder levegő rendszer;
e) az egyéb kapcsolatos érzékelők;
f) az olajszivárgás;
g) a hűtővízszivárgás és
h) a légkondicionáló tömörség
ellenőrzésére.
3.4. A motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása (kondicionálás). A motort és a kipufogó rendszert üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.
3.5. *
3.6. A jármű 3.2. pont szerinti jellemzőinek mérése és dokumentálása alapjáraton. (a fordulatszámot alapjáraton legalább 10 s ideig kell tartani).
3.7. A mérést a vizsgabiztos választásától függően be lehet fejezni vagy szükség esetén (pl. mérés közben fordulatszámejtés, ventilátor beindulás vagy bármely más mérést zavaró körülmény esetén) meg lehet ismételni.
3.8. A jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt és a mért értékek a gyári előírásoknak, illetve annak hiányában az MR.-ben meghatározott értékeknek megfelelnek;
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbitől eltérő esetben.
4. A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros (benzinmotoros) jármű felülvizsgálata
4.1. A felülvizsgálatot, a szennyezőanyag-kibocsátást alapjáraton és emelt fordulatszámú üresjáraton mérve, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal kell elvégezni.
4.2. A jármű gyári értékeinek meghatározása
4.2.1. A motorolaj hőmérséklet (°C) – az üzem-meleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet vagy minimum 60 °C.
4.2.2. Alapjárati fordulatszám min./max. (min.–1).
4.2.3. Alapjárati CO (V/V%) koncentráció, gyári érték hiányában az MR.-ben megengedhető legnagyobb érték.
4.2.4. Emelt üresjárati fordulatszám gyári értéke min./max. (min.–1) annak hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
4.2.5. Emelt üresjárati CO (V/V%) koncentráció, gyári érték hiányában az MR.-ben megengedhető legnagyobb érték.
4.2.6. * Lambda (λ) érték a λ (lambda – légviszony) tényező gyári értéke emelt üresjárati fordulatszámon vagy annak hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
4.2.7. Katalizátorkondicionálás (gyártómű előírása szerint).
– Kondicionálási idő [s] és fordulatszám [min.–1]
Adat hiányában t = 120 s; n = 2500 min.–1.
4.3. Szemrevételezéssel történő vizsgálatok
A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás;
b) a katalizátor sértetlenség;
c) a kipufogógáz visszavezető rendszer;
d) a szekunder levegő rendszer;
e) a kartergáz visszavezetés;
f) az egyéb kapcsolatos érzékelők;
g) az olajszivárgás;
h) a hűtővízszivárgás;
i) a légkondicionáló tömörség;
j) a lambda szonda sértetlenség és
k) a zavarjelző (MIL) lámpa működésének (ha van)
ellenőrzésére.
4.4. A motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása (kondicionálás). A motort és a kipufogó rendszert üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.
4.5. A jármű 4.2. pont szerinti jellemzőinek mérése és dokumentálása emelt fordulatszámon (a fordulatszámot az emelt fordulatú méréshez adott fordulatszámon legalább 10 s ideig kell tartani).
4.6. * A jármű 4.2. pont szerinti jellemzőinek mérése és dokumentálása alapjáraton, a 4.2.6. pontban meghatározott λ (lambda – légviszony) tényező kivételével. (a fordulatszámot alapjáraton legalább 10 s ideig kell tartani).
4.7. A mérést a vizsgabiztos választásától függően be lehet fejezni vagy szükség esetén (pl. mérés közben fordulatszámejtés, ventilátorbeindulás vagy bármely más mérést zavaró körülmény esetén) meg lehet ismételni.
4.8. A jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt és a mért értékek a gyári előírásoknak, illetve annak hiányában az MR.-ben meghatározott értékeknek megfelelnek;
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbitől eltérő esetben.
5. Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros benzinmotorral, fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) szerelt járművek vizsgálata
5.1. A felülvizsgálatot az OBD rendszer ellenőrzésével és kiolvasásával, valamint Euro 6-nál (15-ös környezetvédelmi osztály) rosszabb környezetvédelmi osztályú gépkocsi esetén alapjáraton és emelt fordulatszámú üresjáraton végzett emisszióméréssel, a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal kell elvégezni.
5.2. A jármű azonosító adatok átvétele vagy bevitele.
5.3. MIL lámpa állapot ellenőrzése, értékelése.
5.4. Az OBD (EOBD) és a vizsgáló készülék közötti kommunikáció létrehozása.
5.4.1. Az OBD kiolvasót össze kell kötni a jármű diagnosztikai portjával (Diagnosztikai port beépítési helye a gyártó adata szerint).
5.4.2. Amennyiben a kommunikáció nem jön létre, a motort leállítva ismételten meg kell kísérelni a kapcsolat létrehozását.
5.4.3. * Amennyiben a kapcsolat nem hozható létre, vagy az OBD-ből kiolvasott adatok egymásnak ellentmondanak, a vizsgálatot a 4. pont szerinti technológiával kell lefolytatni.
5.5. Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) vizsgálata.
5.5.1. Az OBD rendszer készenléti állapotának (Readiness) ellenőrzése.
5.5.2. A zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése.
5.5.3. Hibatároló kiolvasása.
5.5.4. A kipufogógáz- és működési vizsgálat eredményeinek értékelése és megjelenítése.
5.6. * A jármű gyári értékeinek meghatározása.
5.6.1. * A motorhőmérséklet (°C) – a gyártó vagy a forgalmazó által üzem-meleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet vagy minimum 60 °C.
5.6.2. * Alapjárati fordulatszám min./max. (min.–1).
5.6.3. * Alapjárati CO (V/V%) koncentráció, gyári érték hiányában az MR.-ben megengedhető legnagyobb érték.
5.6.4. * Emelt üresjárati fordulatszám gyári értéke min./max. (min.–1) annak hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
5.6.5. * Emelt üresjárati CO (V/V%) koncentráció, gyári érték hiányában az MR.-ben megengedhető legnagyobb érték.
5.6.6. * Lambda (λ) érték a λ (lambda – légviszony) tényező gyári értéke emelt üresjárati fordulatszámon vagy annak hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
5.6.7. * Katalizátorkondicionálás (gyártómű előírása szerint).
– Kondicionálási idő [s] és fordulatszám [min.–1]
Adat hiányában t = 120 s; n = 2500 min.–1.
5.7. Szemrevételezéssel történő vizsgálatok
A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás,
b) az olajszivárgás,
c) a hűtővízszivárgás és
d) a légkondicionáló tömörség
ellenőrzésére.
5.8. A motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása (kondicionálás). A motort és a kipufogó rendszert üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.
5.9. A jármű jellemzőinek mérése és dokumentálása emelt fordulatszámon (a fordulatszámot az emelt fordulatú méréshez adott fordulatszámon legalább 10 s ideig kell tartani).
5.10. * A jármű 5.6. pont szerinti jellemzőinek mérése és dokumentálása alapjáraton – az 5.6.6. pont szerinti λ (lambda – légviszony) tényező kivételével és emelt üresjárati fordulatszámon (a fordulatszámot alapjáraton legalább 10 s ideig kell tartani).
5.11. * A mérést a vizsgabiztos választásától függően be lehet fejezni vagy szükség esetén (pl. mérés közben fordulatszámejtés, ventilátorbeindulás vagy bármely más mérést zavaró körülmény esetén) meg lehet ismételni.
5.12. * Euro 6 vagy jobb (15-ös környezetvédelmi osztály, vagy nagyobb benzin üzemű) környezetvédelmi osztályú gépkocsi esetén a jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt,
– az OBD kiolvasás eredménye a jármű környezetterhelésére nézve a gyártó ajánlása alapján megfelelő, és
– a Readiness ellenőrzés megfelelt (vagy a nem végrehajtott teszt nem hibára utal, pl. új járművek esetén), és,
– a MIL funkció megfelelt, és
– a hibatároló értéke „0”, vagy
– amennyiben az OBD kapcsolat nem hozható létre vagy az OBD-ből kiolvasott adatok egymásnak ellentmondanak, a 4. pont szerinti vizsgálat alapján megfelelő.
5.13. * Euro 6-nál (15-ös környezetvédelmi osztály) rosszabb környezetvédelmi osztályú gépkocsi esetén a jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt,
– az OBD kiolvasás eredménye a jármű környezetterhelésére nézve a gyártó ajánlása alapján megfelelő, és
– a Readiness ellenőrzés megfelelt (vagy a nem végrehajtott teszt nem hibára utal, pl. új járművek esetén), és
– a MIL funkció megfelelt, és
– a hibatároló értéke „0”, és
– a mért gázkoncentráció értékek a gyári előírásoknak, illetve azok hiányában az MR.-ben meghatározott értékeknek megfelelnek, vagy
– amennyiben az OBD kapcsolat nem hozható létre vagy az OBD-ből kiolvasott adatok egymásnak ellentmondanak, a 4. pont szerinti vizsgálat alapján megfelelő;
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbiektől eltérő esetben.
6. Kompresszió gyújtású motorral szerelt járművek vizsgálata
6.1. Füstölésmérést kell végezni az előírásoknak megfelelő készülékkel, ún. alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítással – miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva – a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal.
6.2. A jármű gyári értékeinek meghatározása
6.2.1. A motorhőmérséklet (°C) – a gyártó vagy a forgalmazó által üzem-meleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet, annak hiányában minimum 80 °C.
6.2.2. Alapjárati fordulatszám min./max. (min.–1).
6.2.3. Leszabályozási fordulatszám [min.–1] (min./max.) vagy tűréssel – ha rendelkezésre áll, egyébként an az első gyorsítás során felvett átlagos érték +/– 5% tűréssel.
6.2.4. A szabadgyorsítás ütemezett végrehajtásához szükséges legnagyobb (leszabályozási) fordulatszámon való tartás előírt ideje, tx (s) vagy előírt adat hiányában
– M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 0,5 s < tx < 2,0 s; (ajánlott idő 1 s)
– M2 és M3, valamint N2 és N3 kategóriájú járművek esetében tx ≥ 2,0 s, (ajánlott idő 2 s).
A nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni.
6.2.5. * A megengedett füstölés legnagyobb (ha rendelkezésre áll: legkisebb) értéke – fényelnyelés [m–1].
A mérési módhoz tartozó, járműgyártó által adott, a 72/306/EGK tanácsi irányelvnek megfelelő típustáblán jelölt érték, vagy a járműgyártó által egyéb módon meghatározott érték, annak hiányában az MR.-ben meghatározott megengedett legnagyobb érték. A leszabályozási fordulatszám mérési idejének megadása. Gyártó által adott; 1 s < t < 5 s közötti érték, gyártói adat hiányában 5 s.
6.3. Szemrevételezéssel történő vizsgálatok
6.3.1. A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás;
b) a kipufogógáz visszavezető rendszer megfelelőség;
c) a töltésszabályozó-rendszer akadás-mentesen működés, véghelyzetbe hozhatóság;
d) az olajszivárgás;
e) a hűtővízszivárgás;
f) a légkondicionáló tömörség és
g) a zavarjelző (MIL) lámpa működésének (ha van)
ellenőrzésére.
6.3.2. Két kipufogórendszerrel rendelkező járművek esetén a szemrevételezést követően 3 db szabadgyorsítást kell végrehajtani a két csővégződésen távozó füst azonosságának szubjektív ellenőrzésére. Különbség esetén a nagyobb füstölést mutató csőben kell a további ellenőrzést végrehajtani.
6.4. A motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása. A motort, illetőleg amennyiben van ilyen a kipufogógáz-kezelő rendszert, a mérést, továbbá az egyéb kipufogógáz-összetételt befolyásoló szerkezetet, alkatrészeket a hibátlan működéshez szükséges, előírásszerű, üzemi állapotba kell hozni.
6.5. A motor, mérésre kész állapotának biztosítása
A jármű füstölésének mérését közvetlenül megelőzően, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra, illetve speciális esetben a vizsgálatra előírt fordulatszámra kell gyorsítani a motort. Az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében a gyártó által meghatározott fordulatszámra, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadára kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni.
6.6. A jármű környezetvédelmi állapotának ellenőrzése
6.6.1. Szabadgyorsítás a füstölési értékek és a füstölési eredmény értékeléséhez szükséges adatok mérésére és dokumentálására.
6.6.2. A gázpedált gyorsan és határozottan (1 s-nál rövidebb idő alatt), ütközésig kell nyomni, és – az automatikus nyomatékváltóval szerelt járművek kivételével – a gyár által adott, illetve e jogszabályban meghatározott ideig leszabályozási fordulatszámon kell tartani.
6.6.3. Az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében a gyártó által meghatározott fordulatszámra, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadára kell gyorsítani a motort és a gyártó által megadott technológiát kell alkalmazni a füstölés mérésére.
6.6.4. Legalább három további, ütemezett (e melléklet 1. függelék 2. pont táblázata szerinti) alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítás végrehajtása a jellemző füstölés meghatározására.
6.6.5. A járművet jellemző füstölés a feltételt kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértéke (két tizedesre kerekítve). Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását.
6.7. A mérést a vizsgabiztos választásától függően be lehet fejezni vagy szükség esetén meg lehet ismételni.
6.8. A jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt és a jármű közel azonos idejű szabadgyorsításos méréséből számított jellemző füstölés értéke a gyári előírásoknak, illetve azok hiányában az MR.-ben meghatározott megengedett legnagyobb értéknek megfelelnek,
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbitől eltérő esetben, vagy
– ha az előírásszerű mérés nem hajtható végre vagy a mérés eredménye alapján, a jármű jellemző füstölés értéke az MR.-ben meghatározott feltételeket nem teljesíti, vagy
– ha az előírásnak megfelelően végrehajtott szennyezés eltávolítása céljából történő gyorsításoknál mért három füstölési érték közül kettő az érvényes határérték háromszorosánál nagyobb, vagy
– ha az előírásnak megfelelően végrehajtott első két alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítás során mért mindkét füstölési érték nagyobb a járműre érvényes határérték kétszeresénél, vagy
– ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását.
7. Kompresszió gyújtású motorral és fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) szerelt járművek vizsgálata
7.1. A felülvizsgálatot az OBD rendszer ellenőrzésével és kiolvasásával kell kezdeni, ezután Euro 6-nál és Euro VI-nál (15-ös és 16-os környezetvédelmi osztályú) rosszabb környezetvédelmi osztályú gépkocsi esetén el kell végezni a füstölésmérést az előírásoknak megfelelő készülékkel, ún. alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítással – miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva – a magyar szabványnak megfelelő, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, egyedileg nem adalékolt tüzelőanyaggal.
7.2. A jármű azonosító adatok átvétele vagy bevitele.
7.3. MIL lámpa állapot ellenőrzése, értékelése.
7.4. Kommunikáció létrehozása a kiolvasó berendezés és fedélzeti diagnosztikai rendszer között. A kiolvasónak minden, az MR. A. Függelék A/2. számú mellékletében meghatározott kommunikációs protokollt automatikusan kell felismerni (Diagnosztikai port beépítési helye a gyártó adata szerint).
7.5. Amennyiben a kommunikáció nem jön létre, a motort leállítva ismételten meg kell kísérelni a kapcsolat létrehozását.
7.6. * Amennyiben a kapcsolat nem hozható létre, a vizsgálatot a 6. pont szerinti technológiával kell lefolytatni.
7.7. * Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) vizsgálata.
7.7.1. Az OBD rendszer készenléti állapotának (Readiness) ellenőrzése.
7.7.2. A zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése.
7.7.3. Hibatároló kiolvasása.
7.7.4. A felülvizsgálat (füstölésmérés és OBD kiolvasás) eredményének értékelése.
7.8. * A jármű gyári értékeinek meghatározása
7.8.1. A motorhőmérséklet (°C) – a gyártó vagy a forgalmazó által üzem-meleg állapotra megadott legkisebb motorolaj hőmérséklet, annak hiányában minimum 80 °C.
7.8.2. Alapjárati fordulatszám min./max. (min.–1).
7.8.3. Leszabályozási fordulatszám [min.–1] (min./max.) vagy tűréssel – ha rendelkezésre áll, egyébként az első gyorsítás során felvett átlagos érték +/– 5% tűréssel.
7.8.4. A szabadgyorsítás ütemezett végrehajtásához szükséges legnagyobb (leszabályozási) fordulatszámon való tartás előírt ideje, tx (s) vagy előírt adat hiányában
– M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 0,5 s < tx < 2,0 s; (ajánlott idő 1 s)
– M2 és M3, valamint N2 és N3 kategóriájú járművek esetében tx > 2,0 s, (ajánlott idő 2 s).
A nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni.
7.8.5. A megengedett füstölés legnagyobb értéke – fényelnyelés [m–1].
A mérési módhoz tartozó, járműgyártó által adott, az MR. A. Függelék A/11. számú mellékletében meghatározott típustáblán jelölt érték, vagy a járműgyártó által egyéb módon meghatározott érték, annak hiányában az MR.-ben meghatározott határérték.
A leszabályozási fordulatszám mérési idejének megadása.
Gyártó által adott; 1 s < t < 5 s közötti érték, gyártói adat hiányában 5 s.
7.9. * Szemrevételezéssel történő vizsgálatok
7.9.1. A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenőrzése a rendszer teljességének, szabályszerű állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.
7.9.2. A gyártó által felszerelt kibocsátás csökkentő berendezések szemrevételezéses ellenőrzése a rendszer teljességének, szabályszerű állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.
7.9.3. Két kipufogórendszerrel szerelt járművek esetén a szemrevételezést követően 3 db szabadgyorsítást kell végrehajtani a két csővégződésen távozó füst azonosságának szubjektív ellenőrzésére. Különbség esetén a nagyobb füstölést mutató csőben kell a további ellenőrzést végrehajtani.
7.9.4. A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás;
b) a kipufogógáz utókezelő, emisszió csökkentő rendszer;
c) a kartergáz visszavezetés;
d) az egyéb kapcsolatos érzékelők;
e) a töltésszabályozó-rendszer akadás-mentesen működés, véghelyzetbe hozhatóság;
f) az olajszivárgás;
g) a hűtővízszivárgás;
h) a légkondicionáló tömörség;
i) a lambda és/vagy nyomásmérő szonda sértetlenség és
j) a zavarjelző (MIL) lámpa működés
ellenőrzésére
7.10. * A motor mérésre kész állapotának biztosítása:
Az Euro VI és Euro 6-tól (15-ös, 16-os környezetvédelmi osztályú) rosszabb besorolású gépkocsi esetében a motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása. A motort, illetve ha van ilyen a kipufogógáz-kezelő rendszert, a mérést, továbbá az egyéb kipufogógáz-összetételt befolyásoló szerkezetet, alkatrészeket a hibátlan működéshez szükséges, előírásszerű, üzemi állapotba kell hozni.
A jármű füstölésének mérését közvetlenül megelőzően, a kipufogórendszerben lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább háromszor, teljes töltéssel a leszabályozási fordulatszámra, illetve speciális esetben a vizsgálatra előírt fordulatszámra kell gyorsítani a motort. Az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében a gyártó által meghatározott fordulatszámra, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadára kell gyorsítani a motort. A gyorsításoknál a gázpedált már a maximális fordulatszám elérésekor hirtelen fel kell engedni.
7.11. * A jármű környezetvédelmi állapotának ellenőrzése
Szabadgyorsításos vizsgálat, amely a füstölési értékek és a füstölési eredmény értékeléséhez szükséges adatok mérésére és dokumentálására szolgál. A gázpedált gyorsan és határozottan (1s-nál rövidebb idő alatt), ütközésig kell nyomni és – az automatikus nyomatékváltóval szerelt járművek kivételével – a gyár által adott ideig leszabályozási fordulatszámon kell tartani. Automatikus nyomatékváltóval felszerelt járműveknél a leszabályozási fordulatszám helyett a gyártó által megadott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát és a gyártó által megadott technológiát kell alkalmazni a füstölés mérésére. A járművet jellemző füstölés a feltételt kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértéke (két tizedesre kerekítve). Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását.
7.12. * A mérést a vizsgabiztos választásától függően be lehet fejezni vagy szükség esetén meg lehet ismételni.
7.13. * Az Euro VI és Euro 6 (15-ös, 16-os környezetvédelmi osztályú, vagy magasabb dízel üzemű) vagy jobb besorolású motorral felszerelt gépkocsi esetén a jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha az OBD kiolvasás eredménye a gyártó ajánlása alapján megfelelő, és
– ha a szemrevételezés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt, és
– ha a READINESS végrehajtott (vagy a nem végrehajtott teszt nem hibára utal, pl. új járművek esetén), továbbá
– ha a hibatárolóban nincs hiba, és
– ha nincs manipulálásra (pl. hiba kód, technológiailag indokolatlan törlése) utaló nyom, vagy
– amennyiben az OBD kapcsolat nem hozható létre vagy az OBD-ből kiolvasott adatok egymásnak ellentmondanak, a 6. pont szerinti vizsgálat alapján megfelelő,
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbiektől eltérő esetben.
7.14. * Az Euro VI és Euro 6-tól (15-ös, 16-os környezetvédelmi osztályú) rosszabb besorolású jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– ha a szemrevételezéses ellenőrzés eredménye valamennyi ellenőrizendő tétel esetében megfelelt, és
– a jármű közel azonos idejű szabadgyorsításos méréséből számított jellemző füstölés értéke a gyári értékeket, azok hiányában az MR.-ben meghatározott feltételeket teljesíti, vagy ha a jármű szellőztetés alatti két egymás utáni füstölése a határérték felénél kisebb, és
– ha az OBD (EOBD) kiolvasás eredménye a gyártó ajánlásával összhangban van, a READINESS végrehajtott (vagy a nem végrehajtott teszt nem hibára utal, pl. új járművek esetén), továbbá a hibatárolóban nincs hiba, és nincs manipulálásra utaló nyom, vagy
– ha az OBD kapcsolat nem hozható létre vagy az OBD-ből kiolvasott adatok egymásnak ellentmondanak, a 6. pont szerinti vizsgálat alapján megfelelő,
NEM FELEL MEG
– minden, az előbbiektől eltérő esetben, vagy
a) ha az előírásszerű mérés nem hajtható végre vagy a mérés eredménye alapján, a jármű jellemző füstölés értéke az MR.-ben meghatározott feltételeket nem teljesíti,
b) ha az előírásnak megfelelően végrehajtott szennyezés eltávolítása céljából történő gyorsításoknál mért három füstölési érték közül kettő az érvényes határérték háromszorosánál nagyobb,
c) ha az előírásnak megfelelően végrehajtott első két alapjáratról történő, teljes töltéses szabadgyorsítás során mért mindkét füstölési érték nagyobb a járműre érvényes határérték kétszeresénél, vagy
d) ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket; ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását.
8. Monovalens gáznemű tüzelőanyaggal (pl. földgáz, LPG, hidrogén) üzemelő járművek
8.1. A felülvizsgálatot a szennyezőanyag kibocsátást alapjáraton és emelt fordulatszámú üresjáraton mérve kell elvégezni.
8.2. Szemrevételezéssel történő vizsgálatok.
8.2.1. A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenőrzése a rendszer teljességének, szabályszerű állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.
8.2.2. A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezések szemrevételezéses ellenőrzése a rendszer teljességének, szabályszerű állapotának és tömítettségének vizsgálata érdekében.
8.2.3. A szemrevételezés kiterjed:
a) a kipufogó rendszer tömítettség, tömörség, a kibocsátásmérést befolyásoló minden szivárgás;
b) a kipufogógáz visszavezető rendszer;
c) a szekunder levegő rendszer;
d) az egyéb kapcsolatos érzékelők;
e) az olajszivárgás;
f) a hűtővízszivárgás;
g) a légkondicionáló tömörség és
h) a zavarjelző (MIL) lámpa működés (ha van)
ellenőrzésére.
8.3. A motor üzemi, mérés kész állapotának biztosítása. A motort és a kipufogó rendszert üzemi hőmérsékletre kell melegíteni.
8.4. A jármű jellemzőinek a kiviteltől függően a 3., 4. vagy 5. pontban foglaltak szerinti mérése és dokumentálása.
8.5. A jármű környezetvédelmi felülvizsgálatának minősítése
MEGFELEL,
– a jármű jellemzőitől függően a 3., 4. vagy 5. pontban foglaltak szerint;
NEM FELEL MEG
– a jármű jellemzőitől függően a 3., 4. vagy 5. pontban foglaltak szerint.
9. Bivalens (kettős) tüzelőanyaggal működő járművek
9.1. A tüzelőanyag lehet:
9.1.1. Gáznemű üzemanyag/motorbenzin.
9.1.2. Gáznemű üzemanyag/kompressziós gyújtású motorok üzemanyaga.
9.1.3. Elektromos hajtás/belsőégésű motoros üzem.
9.2. A 9.1. pontban leírt járművek esetében a környezetvédelmi felülvizsgálatot az alábbiak szerint kell elvégezni:
9.2.1. csak benzinüzemanyaggal működtetve, a járműnek megfelelő, a 3., 4. vagy az 5. pontban leírt eljárás szerint,
9.2.2. csak a kompressziós gyújtású motor üzemanyagával működtetve a járműnek megfelelő, 6. vagy 7. pontban leírt eljárás szerint, vagy
9.2.3. a jármű vagy a rendszer gyártója által megadott eljárásnak megfelelően a 8. pontban leírt eljárás szerint.
10. * Az 1.3. pontban meghatározott, a járművek fedélzeti számítógépével kommunikálni képes OBD vagy EOBD kiolvasókat legkésőbb 2022. május 20-ig kell a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez illeszthetővé tenni történő illeszthetőségét legkésőbb alkalmazni.
1. A Lambda (λ) érték számításának menete
A Lambda (λ) értéket a Brettschneider összefüggés alapján az alábbiak szerint kell számítani:
Az alap összefüggés:
A lehetséges egyszerűsítések, és alkalmazott állandók:
| Benzin | PB gáz | CNG | Etanol | ||||
| X | levegő nedvességtartalma, kg víz-gőz kg levegőnként A 1 = 1 érték | nagyon alacsony | |||||
| Wcv | víz-szén aránya | 0 | |||||
| Ocv | oxigén-szén atomszámának aránya | 0,02 | 0 | 0 | 0,5 | ||
| Hcv | hidrogén-szén atomszámának aránya | 1,73 | 2,53 | 4 | 3 | ||
| K | vízgáz-egyensúlyi állandó | 3,5 | |||||
| K1 | FID-mérés és NDIR-mérés közötti átszámítási tényező; a mérőkészülék gyártójának kell megadnia | ||||||
| NO/2 | nitrogén-oxid/2 | 0 | |||||
A gyártó által adott érték hiányában K1 = 6 × 10–4 érték alkalmazható.
Az állandókkal kapcsolatban lásd még az 1.10.5.2.9-ban leírtakat.
Az egyszerűsítésekkel adódó számítás benzinüzem esetében:
ahol a szögletes zárójelben szereplő gázkoncentrációkat térfogatszázalékban (V/V%) kell behelyettesíteni. PB-gáz vagy CNG esetén a képlet értelemszerűen változik.
2. A szabadgyorsítások ütemezett végrehajtásának jellemzői
nLL – alapjárati fordulatszám
n10 – 1,1 x nLL
n90 – 0,9 x nAR
nAR – leszabályozási fordulatszám
tB – gyorsulási idő, ezen az időn belül egyenletes gyorsulás van
tx – a leszabályozási fordulatszám elérést követő mérési idő rész (forgalmazó által adott érték vagy legalább 0,5 s, maximum 2,0 s),
tM – mérési idő = tB + tx
tH – gázpedáltartási idő = tM + legalább 1 s
tL – alapjárati fordulatszám beállási idő (legalább 15 s)
3. Zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése:
– A zavarjelző lámpa státus, és a zavarjelző lámpa jelzés összehasonlító értékelése,
– MEGFELEL
– NEM FELEL MEG.
A lámpa működés ellenőrzését környezetvédelmi vizsgabiztos végzi.
| A | B | C | ||
| 1. | MIL lámpa státusz (megkívánt) | MIL lámpa állapot (tényleges) | MIL funkció értékelés | |
| 2. | NEM VILÁGÍT | NEM VILÁGÍT | MEGFELEL | |
| 3. | NEM VILÁGÍT | VILÁGÍT | NEM FELEL MEG | |
| 4. | VILÁGÍT | VILÁGÍT | MEGFELEL | |
| 5. | VILÁGÍT | NEM VILÁGÍT | NEM FELEL MEG |
4. Gyorsulási idő, tgy[s], mérése
A gyorsulási idő (tgy) mérése és számítása
A tgy minősítése gyári előírás hiányában:
– tgy ≤ 2,0 s, a maximális sávszélesség 0,5 s
(megengedett össztömeg ≤ 35 tonna)
– tgy ≤ 4,0 s, a maximális sávszélesség 0,5 s
(megengedett össztömeg >3,5 tonna)
(Sávszélesség: a gyorsítási idők szélső értékeinek különbsége.)
5. Gyorsulási idő összevetése és eredménye
Ha a megközelítően azonos tgy gyorsulási idő alatt végzett utolsó három szabadgyorsítás során mért csúcsértékek közötti legnagyobb eltérés
a) kisebb, mint 0,5 m-1, amikor a füstölés határértéke KH ≤ 2,5 m-1 vagy
b) kisebb, mint 0,7 m-1, amikor a füstölés határértéke KH > 2,5 m-1, és
c) a gyorsulási idők nagyságát és eltéréseit környezetvédelmi vizsgabiztos megfelelőnek ítéli,
a mérés megfelelő, a gyorsításokat abba kell hagyni.
Ha a feltételek nem teljesülnek, a gyorsításokat, környezetvédelmi vizsgabiztos döntésétől függően a feltételek teljesítéséig folytatni lehet.
6. A füstölés (K) a feltételeket kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértékének meghatározása
ahol n = a végrehajtott gyorsítás sorszáma (n ≥ 3).
7. A füstölésmérés, és OBD kiolvasás eredményének értékelése
A jármű környezetvédelmi állapotát az alábbiak szerint kell értékelni.
| A | B | ||
| Sorsz. | Értékelendő jellemző | Értékelés | |
| 1. | Üresjárati fordulatszám és ingadozás | MEGFELEL/NEM FELEL MEG | |
| 2. | Leszabályozási fordulatszám és ingadozás | MEGFELEL/NEM FELEL MEG | |
| 3. | Szabad gyorsítás | MEGFELEL/NEM FELEL MEG | |
| 4. | Mért és értékelt füstölések sávszélessége | MEGFELEL/NEM FELEL MEG | |
| 5. | Gyorsítási idők | MEGFELEL/NEM FELEL MEG* |
* – csak 2006. január 1-je utáni első ízben forgalomba helyezett járműveknél.
A Környezetvédelmi adatlap az alábbi adatokat tartalmazza:
Kiállító hatóság
Telephely
Adatlap száma
Eljáró ügyintéző azonosítója
(A) Rendszám
(B) Első nyilvántartásba vétel időpontja:
Vizsgálat tárgya:
(D.1) Gyártmány:
(D.2) Jármű típusa:
Járműtípus-variáns:
Járműtípus-verzió:
(D.3) Kereskedelmi leírása:
(E) Alvázszám:
(I) Első magyarországi nyilv. vétel időpontja:
Gyártási év:
(J) Jármű kategória:
Járműfajta:
(K) Típus-jóváhagyási szám:
EK típus-jóváhagyási szám:
Összeépítési/átalakítási engedélyszám:
Környezetvédelmi jellemzők:
(P) Motor jellemzők
(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):
(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):
(P.3) Hajtóanyaga:
(P4) Névleges fordulatszám (min–1-ben):
(P.5) Motorszám:
Motorkód:
(U) zajszint:
(U.1.) álló helyzetben (dB(A)-ban)
(U.2.) motor fordulatszáma (min–1-ben)
(U.3.) elhaladóban (dB(A)-ban)
(V) a szennyezőanyag kibocsátás:
(V.1.) CO (g/km-ben vagy g/kWh-ban)
(V.2.) HC (g/km-ben vagy g/kWh-ban)
(V.3.) NOx (g/km-ben vagy g/kWh-ban)
(V.4.) HC + NOx (g/km-ben)
(V.5.) dízelmotornál a részecskék (g/km-ben vagy g/kWh-ban)
(V.6.) dízelmotornál a korrigált abszorpciós együttható (min–1-ben)
(V.7.) CO2 (g/km-ben)
(V.8.) összevont átlagfogyasztás (l/100 km-ben)
(V.9.) környezetvédelmi osztályba sorolás
Feltöltött füstkorlátozó nélküli: (igen/nem) *
Mért jellemzők:
Szikragyújtású motor esetén:
Alapjáraton:
| Fordulatszám (1/min) | CO (%) | CH (ppm) | λ (légfelesleg) | ||||
| Benzinüzem | |||||||
| Gázüzem | |||||||
| Rendeleti határérték: | |||||||
| Emelt üresjáraton: | |||||||
| Fordulatszám (1/min) | CO (%) | CH (ppm) | λ (légfelesleg) | ||||
| Benzinüzem | |||||||
| Gázüzem | |||||||
| Rendeleti határérték: | |||||||
| Kompresszió gyújtású motorok esetén: | |||||||
| Alapjárati fordulatszám (1/min) | Leszabályozási fordulatszám (1/min) | Mért „K” érték* | Rendeleti „K” határérték | ||||
| * A szabadgyorsításos füstkibocsátás [K (m–1)] értéke 0,9 s < t90 < 1,1 s elektromos időállandójú műszerrel (B-módus) mérve. | |||||||
Jármű minősítése.
Dátum.
Aláírás
1. Általános előírások
1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenység eredményességét, a gépjárműfenntartó szervezetek, a vizsgáló állomások, a környezetvédelmi vizsgáló állomások, a vizsgabiztosok munkáját, az oktatásra feljogosított szervezetek tevékenységét, a tevékenységre előírt feltételek teljesítését a közlekedési hatóság egységes feltételek alapján ellenőrzi, ennek érdekében nyilvántartásokat vezet.
1.2. A közlekedési hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálói létszámhoz igazodó ellenőrzési rendszert köteles működtetni. A közlekedési hatóság az ellenőrzés keretében rendszeresen, véletlenszerűen, valamint – a közúti és telephelyi műszaki ellenőrzés tapasztalatai alapján – célirányosan ellenőrzi, hogy a környezetvédelmi felülvizsgáló a tevékenységének végzése során megtartja-e a jogszabályi előírásokat.
2. A járművek szennyezőanyag-kibocsátásának ellenőrzése
2.1. A közlekedési hatóság a közúton és telephelyen, valamint forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálaton végzett mérésekkel ellenőrzi a járművek szennyezőanyag-kibocsátását.
2.2. A közlekedési hatóság a 2.1. pont szerinti ellenőrzések alapján nyilvántartást vezet a meg nem felelő járművekről és az azok műszaki adatlapját vagy környezetvédelmi adatlapját kiállító felülvizsgáló helyekről.
2.3. A 2.2. pont szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat a közlekedési hatóság negyedévenként összesíti és értékeli, az ellenőrzések tervezésénél figyelembe veszi.
3. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított vizsgabiztosok ellenőrzése.
3.1. A közlekedési hatóság a vizsgabiztosokról névjegyzéket vezet.
3.2. A közlekedési hatóság szakmai felügyeleti és ellenőrzési jogkörében ellenőrzi
3.2.1. a vizsgabiztos által elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kiállított „Műszaki adatlap”-on, illetve „Környezetvédelmi adatlap”-on feltüntetett megállapítások és hibák valódiságát, minősítését és szakmai megalapozottságát,
3.2.2. a felülvizsgálat előírásoknak megfelelő végrehajtását, beleértve a vizsgálat dokumentálását is,
3.2.3. a vizsgabiztos vizsgálati jogosultságát az adott jármű környezetvédelmi felülvizsgálatára,
3.2.4. a vizsgabiztos által a felülvizsgálat időpontjában használt eszközök megfelelőségét (hitelesítés, pontosságellenőrzés, adatbázis stb.) és azok szakszerű kezelését,
3.2.5. a műszaki adatlapok, környezetvédelmi adatlapok kezelésére vonatkozó ügyviteli szabályok megtartását,
3.2.6. a hatósági díj alkalmazásának szabályszerűségét, a díj és az elvégzett felülvizsgálat összhangját.
3.3. Az ellenőrzés során tapasztaltakról a vizsgáló állomás vezetőjét tájékoztatni kell, és az érdemi megállapításokat az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés alapján tett megállapításokra a vizsgáló állomás vezetője észrevételt tehet, a megállapítás megalapozottságának vitatása esetén kérheti a közlekedési hatóság intézkedését.
4. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított helyek (szervezetek) ellenőrzése
4.1. A környezetvédelmi vizsgáló állomások ellenőrzése
4.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomásokat és a felülvizsgálati tevékenységet a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi, és az ennek során szerzett tapasztalatokat értékeli.
4.1.2. Az ellenőrzés történhet:
a) éves felülvizsgálat keretében, amelynek során a rendeletben, illetve mellékleteiben, valamint a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételek meglétét, továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység minőségét, megbízhatóságát méri fel és értékeli,
b) rendszeres felülvizsgálatként, amelynek során a folyamatos munkavégzéshez előírt feltételek (pl. mérésügyi megfelelőség, ügyrend és adminisztráció stb.) teljesítését értékeli,
c) a környezetvédelmi felülvizsgálaton minősített járművek esetenkénti teljes vagy részellenőrzése során,
d) a környezetvédelmi felülvizsgálat során végrehajtott technológiai folyamatokra kiterjedő ellenőrzésként,
e) a felkért állampolgárok vagy társhatóságok (különösen a környezetvédelmi hatóságok és a fogyasztóvédelmi hatóságok) közreműködésével a járműnek mesterségesen előidézett hibával (hibákkal) környezetvédelmi felülvizsgálatra állítása révén,
f) a felülvizsgáló állomás nem megfelelő munkavégzésének alapos gyanúja esetén a kiállított műszaki adatlapok, környezetvédelmi adatlapok és a forgalmi engedély alapján a felülvizsgált járművek utóellenőrzésével a külön jogszabály szerinti vizsgára rendelés vagy a jármű tulajdonosával (üzemben tartójával) folytatott előzetes egyeztetés utáni, mozgó mérőegységgel végzett mérésekkel.
4.1.3. A közlekedési hatóság az éves ellenőrzés eredményéről és javaslatairól összefoglaló értékelést készít a közlekedésért felelős miniszter részére. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok felszámolása, a jelentésben foglalt javaslatok megvalósítása érdekében tett intézkedésekről a felülvizsgáló helynek 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzést végző közlekedési hatóságot.
