| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 501 (b) KÁLIUM-HIDROGÉN-KARBONÁT | |||
| Szinonimák | Kálium-bikarbonát, savas kálium-karbonát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-hidrogén-karbonát | ||
| Einecs | 206-059-0 | ||
| Összegképlet | KHCO3 | ||
| Molekulatömeg | 100,11 | ||
| Tartalom | Legalább 99% és legfeljebb101,0% KHCO3, vízmentes anyagra számítva | ||
| Leírás | Színtelen kristályok vagy fehér por, vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra és karbonátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Jól oldódik vízben. Etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,25% (szilikagél felett, 4 óra) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 503(a) AMMÓNIUM-KARBONÁT | |||
| Meghatározás | Az ammónium-karbonát különböző arányban ammónium- -karbamátból, ammónium-karbonátból és ammónium-hidrogén-karbonátból tevődik össze | ||
| Kémiai név | Ammónium-karbonát | ||
| Einecs | 233-786-0 | ||
| Összegképlet | CH6N2O2, CH8N2O3 és CH5NO3 | ||
| Molekulatömeg | Ammónium-karbamát 78,06; ammónium-karbonát 98,73; ammónium-hidrogén-karbonát 79,06. | ||
| Tartalom | Legalább 30,0% és legfeljebb 34,0% NH3 | ||
| Leírás | Fehér por vagy áttetsző massza, vagy kristályok. Levegővel érintkezve opálossá válik, és végül fehér porózus rögökké vagy porrá alakul (ammónium-bikarbonát), ammónia- és szén-dioxid-vesztés következtében. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ammóniára és karbonátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | Körülbelül 8 | ||
| C. Oldhatóság | Oldódik vízben. | ||
| Tisztaság | |||
| Nem illó anyag | Legfeljebb 500 mg/kg | ||
| Kloridok | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Szulfát | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 503(b) AMMÓNIUM-HIDROGÉN-KARBONÁT | |||
| Szinonimák | Ammónium-bikarbonát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Ammónium-hidrogén-karbonát | ||
| Einecs | 213-911-5 | ||
| Összegképlet | CH5NO3 | ||
| Molekulatömeg | 79,06 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0%. | ||
| Leírás | Fehér kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ammóniára és karbonátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | Körülbelül 8 | ||
| C. Oldhatóság | Oldódik vízben. Etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Nem illó anyag | Legfeljebb 500 mg/kg | ||
| Kloridok | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Szulfát | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 504 (a) MAGNÉZIUM-KARBONÁT | |||
| Szinonimák | Hidromagnezit | ||
| Meghatározás | A magnézium-karbonát hidratált bázikus vagy magnézium-karbonát monohidrát, vagy a kettő keveréke | ||
| Kémiai név | Magnézium-karbonát | ||
| Összegképlet | MgCO3 ∙ nH2O | ||
| Einecs | 208-915-9 | ||
| Tartalom | Legalább 24% és legfeljebb 26,4% Mg | ||
| Leírás | Szagtalan, könnyű, fehér, morzsalékos halmaz vagy nehéz, fehér por | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Gyakorlatilag nem oldódik vízben vagy etanolban | ||
| B. Pozitív magnézium- és karbonát-teszt | |||
| Tisztaság | |||
| Savban oldhatatlan anyag | Legfeljebb 0,05% | ||
| Vízben oldódó anyag | Legfeljebb 1% | ||
| Kalcium | Legfeljebb 0,4% | ||
| Arzén | Legfeljebb 4 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 504 (b) MAGNÉZIUM-HIDROXI-KARBONÁT | |||
| Szinonimák | Magnézium-szubkarbonát (könnyű vagy nehéz), hidratált- -bázikus-magnézium-karbonát, magnézium-karbonát-hidroxid | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Pentamagnézium-dihidroxid-tetrakarbonát-pentahidrát | ||
| Einecs | 235-192-7 | ||
| Összegképlet | 4MgCO3Mg(OH)2 ∙ 5H2O | ||
| Molekulatömeg | 485 | ||
| Tartalom | A Mg-tartalom legalább 40,0% és legfeljebb 45,0% MgO-ban kifejezve. | ||
| Leírás | Könnyű, fehér morzsálódó anyag vagy csomós fehér por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra és karbonátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Gyakorlatilag oldhatatlan vízben. Oldhatatlan etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Savban oldhatatlan anyag | Legfeljebb 0,05% | ||
| Vízoldható anyag | Legfeljebb 1,0% | ||
| Kalcium | Legfeljebb 1,0% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 507 SÓSAV | |||
| Szinonimák | Sósav | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Hidrogén-klorid | ||
| Einecs | 231-595-7 | ||
| Összegképlet | HCl | ||
| Molekulatömeg | 36,46 | ||
| Tartalom | A sósav a kereskedelemben különféle koncentrációkban szerezhető be. A koncentrált sósav legalább 35,0% HCl-t tartalmaz. | ||
| Leírás | Tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás, szúrós szagú, maró folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat savra és kloridra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Oldódik vízben és etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Összes szerves vegyület | Az összes szerves vegyület (nem fluor tartalmú): legfeljebb 5 mg/kg Benzol: legfeljebb 0,05 mg/kg Fluorozott vegyületek (összes) legfeljebb 25 mg/kg | ||
| Nem illó anyag | Legfeljebb 0,5% | ||
| Redukálóanyagok | Legfeljebb 70 mg/kg (SO2-ben kifejezve) | ||
| Nem illó anyag | Legfeljebb 500 mg/kg | ||
| Oxidáló anyagok | Legfeljebb 30 mg/kg (Cl2-ben kifejezve) | ||
| Szulfát | Legfeljebb 0,5% | ||
| Vas | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 508 KÁLIUM-KLORID | |||
| Szinonimák | Szilvin Szilvit | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-klorid | ||
| Einecs | 231-211-8 | ||
| Összegképlet | KCl | ||
| Molekulatömeg | 74,56 | ||
| Tartalom | Legalább 99%, szárazanyagra számítva | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan hosszú, prizma vagy kocka alakú kristályok, illetve fehér, granulált por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Jól oldódik vízben. Nem oldódik etanolban. | ||
| B. Vizsgálat káliumra és kloridra | |||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 1% (105 °C, 2 óra) | ||
| Nátrium | Nem kimutatható | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Nehézfémek (ólomban kifejezve) | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| E 509 KALCIUM-KLORID | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-klorid | ||
| Einecs | 233-140-8 | ||
| Összegképlet | CaCl2 . nH2O (n = 0,2 vagy 6) | ||
| Molekulatömeg | 110,99 (vízmentes), 147,02 (dihidrát), 219,08 (hexahidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 93,0%, vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehér, szagtalan higroszkópos por vagy elfolyósodó kristályok. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra és kloridra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | A vízmentes kalcium-klorid: jól oldódik vízben és etanolban. A dihidrát: jól oldódik vízben, oldható etanolban. A hexahidrát: Nagyon jól oldódik vízben és etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Magnézium- és alkálisók | Legfeljebb 5%, vízmentes anyagra vonatkoztatva | ||
| Fluorid | Legfeljebb 40 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 511 MAGNÉZIUM-KLORID | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Magnézium-klorid | ||
| Einecs | 232-094-6 | ||
| Összegképlet | MgCl2 . 6H2O | ||
| Molekulatömeg | 203,30 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nagyon elfolyósodó kristályok. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra és kloridra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben, jól oldódik etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Ammónium | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 512 ÓN(II)-KLORID | |||
| Szinonimák | Ón-klorid, ón-diklorid | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Ón(II)-klorid-dihidrát | ||
| Einecs | 231-868-0 | ||
| Összegképlet | SnCl2 . 2H2O | ||
| Molekulatömeg | 225,63 | ||
| Tartalom | Legalább 98% | ||
| Leírás | Színtelen vagy fehér kristályok. Enyhe sósavszaga lehet. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ón(II)-re és kloridra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Víz: a saját tömegénél kevesebb vízben oldható, de vízfölöslegben oldhatatlan bázikus sót képez. Etanol: oldható | ||
| Tisztaság | |||
| Szulfát | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 513 KÉNSAV | |||
| Szinonimák | Vitriol, dihidrogén-szulfát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kénsav | ||
| Einecs | 231-639-5 | ||
| Összegképlet | H2SO4 | ||
| Molekulatömeg | 98,07 | ||
| Tartalom | A kénsav a kereskedelemben különféle koncentrációban szerezhető be. A koncentrált formája legalább 96,0%-ot tartalmaz. | ||
| Leírás | Színtelen vagy enyhén barna olajos folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat savra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Vízzel és etanollal nagy hőfejlődés közben keveredik. | ||
| Tisztaság | |||
| Hamu | Legfeljebb 0,02% | ||
| Redukálóanyag | Legfeljebb 40,0 mg/kg (SO2-ben kifejezve) | ||
| Nitrát | Legfeljebb 10 mg/kg (H2SO4-tartalomra számítva) | ||
| Klorid | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Vas | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| Szelén | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 514 (a) NÁTRIUM-SZULFÁT | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nátrium-szulfát | ||
| Einecs | 231-832-4 | ||
| Összegképlet | Na2SO4 . nH2O n = 0 vagy 10) | ||
| Molekulatömeg | 142,04 (vízmentes) 322,04 (dekahidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 95%, vízmentes anyagra vonatkoztatva | ||
| Leírás | Színtelen kristályok vagy fehér kristályos por. A dekahidrát elfolyósodásra hajlamos. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Savasság | Semleges vagy enyhén lúgos lakmusz papírral vizsgálva. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 1,0% (a vízmentes anyagnál), vagy legfeljebb 57% (a dekahidrátra) 130 °C-nál. | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 514 (b) NÁTRIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | Nátrium-biszulfát, nátrium-hidroszulfát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nátrium-hidrogén-szulfát | ||
| Összegképlet | NaHSO4 | ||
| Molekulatömeg | 120,06 322,04 (dekahidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 95,2% | ||
| Leírás | Fehér szagtalan kristályok vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Savasság | Az oldatok erősen savasak. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,8% | ||
| Vízoldhatatlan rész | Legfeljebb 0,05% | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 515 (a) KÁLIUM-SZULFÁT | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-szulfát | ||
| Összegképlet | K2SO4 | ||
| Molekulatömeg | 174,25 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen vagy fehér kristályok, vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldatának pH-ja | 5,5 és 8,5 között | ||
| C. Oldhatóság | Jól oldható vízben, etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 515 (b) KÁLIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | Kálium-biszulfát, kálium-hidroszulfát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-hidrogén-szulfát | ||
| Összegképlet | KHSO4 | ||
| Molekulatömeg | 136,17 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Olvadáspont | 197 °C | ||
| Leírás | Fehér elfolyósodó kristályok, darabkák vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Jól oldódik vízben, etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 516 KALCIUM-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | Gipsz, szelenit, anhidrit | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-szulfát | ||
| Einecs | 231-900-3 | ||
| Összegképlet | CaSO4 . nH2O (n = 0 vagy 2) | ||
| Molekulatömeg | 136,14 (vízmentes), 172,18 (dihidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 99%, vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Finom, fehér, enyhén sárgás fehér, szagtalan por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Enyhén oldódik vízben, etanolban oldhatatlan | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Vízmentes: Legfeljebb 1,5% (250 °C, tömegállandóságig) Dihidrát: Legfeljebb: 23% (ibid) | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 517 AMMÓNIUM-SZULFÁT | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Ammónium-szulfát, dialumínium-triszulfát | ||
| Einecs | 231-984-1 | ||
| Összegképlet | (NH4)2SO4 | ||
| Molekulatömeg | 132,14 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0 és legfeljebb 100,5% | ||
| Leírás | Fehér por, fényes lapkák vagy kristály töredékek. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ammóniumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Jól oldódik vízben, etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 0,25% | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 520 ALUMÍNIUM-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium-szulfát | ||
| Einecs | 233-135-0 | ||
| Összegképlet | Al2(SO4)3 | ||
| Molekulatömeg | 342,13 | ||
| Tartalom | Legalább 99,5, kiizzított tömegre számítva. | ||
| Leírás | Fehér por, fényes lapkák, vagy kristály töredékek. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat alumíniumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 2,9, vagy magasabb | ||
| C. Oldhatóság | Jól oldódik vízben, etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 5% (500 °C, 3 óra) | ||
| Alkáli-fémek és alkáli földfémek | Legfeljebb 0,4% | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 521 ALUMÍNIUM-NÁTRIUM-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium-nátrium-szulfát | ||
| Einecs | 233-277-3 | ||
| Összegképlet | AlNa(SO4)2 . nH2O (n = 0 vagy 12) | ||
| Molekulatömeg | 242,09 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Vízmentes anyagra számítva legalább 96,5% (vízmentes anyag) és 95% (dodekahidrát). | ||
| Leírás | Áttetsző kristályok, vagy fehér kristályos por | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat alumíniumra, nátriumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | A dodekahidrát jól oldódik vízben. A vízmentes forma lassan oldódik vízben. Etanolban mindkét forma oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Vízmentes forma: legfeljebb 10% (220 °C, 16 óra) | ||
| Ammónium sók | Melegítés után ammónia szag nem érezhető. | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 522 ALUMÍNIUM-KÁLIUM-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium-kálium-szulfát | ||
| Einecs | 233-141-3 | ||
| Összegképlet | AlK(SO4)2 .12 H2O | ||
| Molekulatömeg | 474,38 | ||
| Tartalom | Legalább 99,5% | ||
| Leírás | Nagy, áttetsző kristályok vagy fehér kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. vizsgálat alumíniumra, káliumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. A 10%-os oldat pH-ja | 3,0 és 4,0 között | ||
| C. Oldhatóság | Jól oldódik vízben, etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Ammóniumsók | Melegítés után ammóniaszag nem érezhető. | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 523 ALUMÍNIUM-AMMÓNIUM-SZULFÁT | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium-ammónium-szulfát | ||
| Einecs | 232-055-3 | ||
| Összegképlet | AlNH4(SO4)2 . 12H2O | ||
| Molekulatömeg | 453,32 | ||
| Tartalom | Legalább 99,5% | ||
| Leírás | Nagy, színtelen kristályok vagy fehér por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat alumíniumra, ammóniumra és szulfátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Jól oldódik vízben, oldódik etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Alkálifémek és alkáliföldfémek | Legfeljebb 0,5% | ||
| Szelén | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 524 NÁTRIUM-HIDROXID | |||
| Szinonimák | Lúg, nátronlúg | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nátrium-hidroxid | ||
| Einecs | 215-185-5 | ||
| Összegképlet | NaOH | ||
| Molekulatömeg | 40,0 | ||
| Tartalom | Legalább 98% összes lúg a szilárd formánál (NaOH-ban kifejezve). Hasonlóan az oldatok koncentrációja feleljen meg a deklarált vagy a címkézett NaOH-százaléknak. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér lapkák, flokulátumok, darabkák vagy olvadt masszák, vagy más formák. Az oldataik tiszták vagy enyhén zavarosak, színtelenek vagy enyhén színezettek, erősen lúgosak és higroszkóposak, és levegő hatásának kitéve szén-dioxidot abszorbeálnak nátrium-karbonátot képezve. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra | Pozitív | ||
| B. 1%-os oldat | Erősen lúgos | ||
| C. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben. Jól oldódik etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Vízben oldhatatlan és szerves anyagok | Legfeljebb 0,3% | ||
| Karbonát | Legfeljebb 0,5% (Na2CO3-ban kifejezve) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 0,5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Nehézfémek (ólomban kifejezve) | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| E 525 KÁLIUM-HIDROXID | |||
| Szinonimák | Marókáli | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-hidroxid | ||
| Einecs | 215-181-3 | ||
| Összegképlet | KOH | ||
| Molekulatömeg | 56,11 | ||
| Tartalom | Legalább 85%, lúg, KOH-ban kifejezve. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér lapkák, flokulátumok, darabkák vagy olvadt masszák, vagy más formák. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra | Pozitív | ||
| B. 1%-os oldat | Erősen lúgos. | ||
| C. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben. Jól oldódik etanolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Vízben oldhatatlan anyagok | Az 5%-os oldat teljesen tiszta és színtelen. | ||
| Karbonát | Legfeljebb 3,5% (K2CO3-ban kifejezve) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 526 KALCIUM-HIDROXID | |||
| Szinonimák | Oltott mész, mésztej | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-hidroxid | ||
| Einecs | 215-137-3 | ||
| Összegképlet | Ca(OH)2 | ||
| Molekulatömeg | 74,09 | ||
| Tartalom | Legalább 92% | ||
| Leírás | Fehér por | ||
| Azonosítás | |||
| A. Pozitív lúg- és kalciumteszt | |||
| B. Oldhatóság | Vízben kismértékben oldódik. Etanolban nem oldódik. Glicerinben oldódik | ||
| Tisztaság | |||
| Savban oldhatatlan hamu | Legfeljebb 1,0% | ||
| Magnézium- és alkálisók | Legfeljebb 2,7% | ||
| Bárium | Legfeljebb 300 mg/kg | ||
| Fluorid | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 6 mg/kg | ||
| E 527 AMMÓNIUM-HIDROXID | |||
| Szinonimák | Vizes ammónia, tömény ammóniaoldat | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Ammónium-hidroxid | ||
| Összegképlet | NH4OH | ||
| Molekulatömeg | 35,05 | ||
| Leírás | Tiszta, színtelen oldat, amelynek rendkívül szúrós jellemző szaga van. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ammóniára | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Nem illó anyagok | Legfeljebb 0,002% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 528 MAGNÉZIUM-HIDROXID | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Magnézium-hidroxid | ||
| Einecs | 215-170-3 | ||
| Összegképlet | Mg (OH)2 | ||
| Molekulatömeg | 58,32 | ||
| Tartalom | Legalább 95,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, fehér, szemcsés por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra és lúgra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Vízben és etanolban gyakorlatilag oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 2,0% (105 °C, 2 óra) | ||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 33% (800 °C, tömegállandóságig) | ||
| Kalcium-oxid | Legfeljebb 1,5% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| E 529 KALCIUM-OXID | |||
| Szinonimák | Égetett mész | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-oxid | ||
| Einecs | 215-138-9 | ||
| Összegképlet | CaO | ||
| Molekulatömeg | 56,08 | ||
| Tartalom | Legalább 95,0%, izzított anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, kemény, fehér vagy szürkésfehér szemcsés massza, vagy fehértől szürkéig terjedő színű por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Pozitív lúg- és kalciumteszt | |||
| B. A minta megnedvesítésekor hő keletkezik | |||
| C. Oldhatóság | Vízben kis mértékben oldódik. Etanolban nem oldódik. Glicerinben oldódik. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 10% (800 °C, tömegállandóságig) | ||
| Savban oldhatatlan anyagok | Legfeljebb 1,0% | ||
| Bárium | Legfeljebb 300 mg/kg | ||
| Magnézium- és alkálisók | Legfeljebb 3,6% | ||
| Fluorid | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 7 mg/kg | ||
| E 530 MAGNÉZIUM-OXID | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Magnézium-oxid | ||
| Einecs | 215-171-9 | ||
| Összegképlet | MgO | ||
| Molekulatömeg | 40,31 | ||
| Tartalom | Legalább 98,0%, a kiizzított anyagra számítva. | ||
| Leírás | Nagyon csomós, összeálló fehér por (könnyű magnézium-oxid), vagy sűrű fehér por (nehéz magnézium-oxid). 40–50 ml térfogatot tölt be, míg 5 g nehéz magnézium-oxid 10–20 ml-t. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat lúgra és magnéziumra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Gyakorlatilag oldhatatlan vízben. Etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 5,0% (kb. 800 °C-on, tömegállandóságig) | ||
| Kalcium-oxid | Legfeljebb 1,5% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| E-535 NÁTRIUM-FERROCIANID | |||
| Szinonimák | Nátrium-ferrocianid | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nátrium-[hexaciano-ferrát(II)] | ||
| Einecs | 237-081-9 | ||
| Összegképlet | Na4Fe(CN)6 . 10 H2O | ||
| Molekulatömeg | 484,1 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Sárga kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra és ferrocianidra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Szabad nedvesség | Legfeljebb 1,0% | ||
| Vízben oldhatatlan rész | 0,03% | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| Szulfát | Legfeljebb 0,1% | ||
| Szabad cianid | Nem detektálható | ||
| Ferricianid | Nem detektálható | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 536 KÁLIUM-FERROCIANID | |||
| Szinonimák | Kálium-ferrocianid, sárga vérlúgsó | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-[hexaciano-ferrát(II)] | ||
| Einecs | 237-722-2 | ||
| Összegképlet | K4Fe(CN)6 . 3 H2O | ||
| Molekulatömeg | 422,4 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Citromsárga kristályok. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra és ferrocianidra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Kötetlen víz | Legfeljebb 1,0% | ||
| Vízoldhatatlan rész | Legfeljebb 0,03% | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| Szulfát | Legfeljebb 0,1% | ||
| Szabad cianid | Nem kimutatható. | ||
| Ferricianid | Nem kimutatható. | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 538 KALCIUM-FERROCIANID | |||
| Szinonimák | Kalcium-ferrocianid | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-[hexaciano-ferrát(II)] | ||
| Einecs | 215-476-7 | ||
| Összegképlet | Ca2Fe(CN)6 . 12 H2O | ||
| Molekulatömeg | 508,3 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0%. | ||
| Leírás | Sárga kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra és ferrocianidra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Kötetlen víz | Legfeljebb 1,0% | ||
| Vízoldhatatlan rész | Legfeljebb 0,03% | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| Szulfát | Legfeljebb 0,1% | ||
| Szabad cianid | Nem kimutatható | ||
| Ferricianid | Nem kimutatható | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 541 NÁTRIUM-ALUMÍNIUM-FOSZFÁT | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | Nátrium-trialumínium-tetradekahidrogén-oktafoszfát-tetrahidrát (A) vagy trinátrium-dialumínium-pentadekahidrogén-oktafoszfát (B) | ||
| Kémiai név | Nátrium-trialumínium-tetradekahidrogén-oktakiszfoszfát- tetrahidrát (A) vagy trinátrium-dialumínium-pentadekahidrogén- oktakiszfoszfát (B) | ||
| Einecs | 232-090-4 | ||
| Összegképlet | NaAl3H14(PO4)8 . 4H2O (A) Na3Al2H15(PO4)8 (B) | ||
| Molekulatömeg | 948,88 (A) 897,82 (B) | ||
| Tartalom | Legalább 95,0% (mindkét formánál) | ||
| Leírás | Fehér, szagtalan por | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra, alumíniumra és foszfátra | Pozitív | ||
| B. pH | Lakmuszra savas | ||
| C. Oldhatóság | Vízben oldhatatlan. Sósavban oldható | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | 19,5% – 21,0% (A) (750 °C – 800 °C, 2 óra) 15% – 16% (B) (750 °C – 800 °C, 2 óra) | ||
| Fluorid | Legfeljebb 25 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 4 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 551 SZILÍCIUM-DIOXID | |||
| Szinonima | Szilika | ||
| Meghatározás | A szilícium-dioxid egy amorf szintetikus anyag, amelyet vagy gőzfázisban elvégzett hidrolízissel vagy nedves eljárással állítanak elő. A gőzfázisú eljárás izzított szilícium-dioxidot eredményez, amely alapvetően vízmentes formában van, míg a nedves eljárásos terméket hidrátként vagy felületén vizet abszorbeált termékként nyerik (lecsapott). | ||
| Kémiai név | Szilícium-dioxid | ||
| Einecs | 231-545-4 | ||
| Összegképlet | (SiO2)n | ||
| Molekulatömeg | 60,08 (SiO2) | ||
| Tartalom | Izzítás után legalább 99,0% (izzított szilícium-dioxid) vagy 94,0% (hidratált forma). | ||
| Leírás | Fehér, szálló por vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat szilíciumra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 2,5% (izzított szilícium-dioxid 105 °C, 2 óra) Legfeljebb 8,0% (lecsapott szilícium-dioxid és szilika gél, 105 °C, 2 óra). Legfeljebb 70% (hidratált szilícium-dioxid, 105 °C, 2 óra). | ||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 2,5% szárítás után (1000 °C, izzított szilícium-dioxid). Legfeljebb 8,5% szárítás után (1000 °C, hidratált formák). | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,1% | ||
| Oldható, ionizálható sók | Legfeljebb 5,0% (Na2SO4-ben kifejezve) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/k | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 552 KALCIUM-SZILIKÁT | |||
| Meghatározás | A kalcium-szilikát változó arányú CaO-t és SiO2-t tartalmazó vizes vagy vízmentes szilikát | ||
| Kémiai név | Kalcium-szilikát | ||
| Einecs | 215-710-8 | ||
| Tartalom | A vízmentes anyagra számítva: – a SiO2 legalább 50% és legfeljebb 95% – a CaO legalább 3% és legfeljebb 35% | ||
| Leírás | Fehér, törtfehér szálló por, amely ilyen marad nagyobb mennyiségű víz vagy más folyadék abszorbeálását követően is. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra és szilíciumra | Pozitív | ||
| B. Reakció ásványi savakkal | Gélt képez | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 10% (105 °C, 2 óra) | ||
| Izzítási veszteség | Legalább 5% és legfeljebb 14% (1000 °C, tömegállandóságig) | ||
| Nátrium | Legfeljebb 3% | ||
| Fluorid | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 553a (a) MAGNÉZIUM-SZILIKÁT | |||
| Meghatározás | A magnézium-szilikát szintetikus vegyület, amelyben a magnézium-oxid és a szilícium-dioxid moláris aránya megközelítőleg 2:5 | ||
| Tartalom | Legalább 15% MgO, és legalább 67% SiO2, a kiizzított anyagra számítva. | ||
| Leírás | Nagyon finom, szagtalan, csomóktól mentes por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra és szilíciumra | Pozitív | ||
| B. A 10%-os szuszpenzió pH-ja | 7,0 és 10,8 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15% (105 °C, 2 óra | ||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 15%, szárítás után (1000 °C, 20 perc) | ||
| Vízoldható sók | Legfeljebb 3% | ||
| Szabad lúg | Legfeljebb 1% (NaOH-ban kifejezve) | ||
| Fluorid | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 553a (b) MAGNÉZIUM-TRISZILIKÁT | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Magnézium-triszilikát | ||
| Összegképlet | Mg2Si3O8 . xH2O (megközelítő összetétel) | ||
| Einecs | 239-076-7 | ||
| Tartalom | Legalább 29,0% MgO és legalább 65,0% SiO2, a kiizzított anyagra számítva. | ||
| Leírás | Finom, fehér por, csomóktól mentes. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra és szilíciumra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os szuszpenzió pH-ja | 6,3 és 9,5 között. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási veszteség | Legalább 17% és legfeljebb 34% (1000 °C) | ||
| Vízoldható sók | Legfeljebb 2% | ||
| Szabad lúg | Legfeljebb 1% (NaOH-ban kifejezve) | ||
| Fluorid | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 553b TALKUM | |||
| Szinonimák | Talkum, magnézium-hidrogén-metaszilikát | ||
| Meghatározás | Hidratált magnézium-szilikát természetben előforduló formája, amely különböző arányokban más ásványokat is tartalmaz, úgy, mint α-kvarcot, kalcitot, kloritot, dolomitot, magnezitet és flogopitet. | ||
| Kémiai név | Trimagnézium-tetraszilicium-dihidroxid-dekaoxid | ||
| Einecs | 238-877-9 | ||
| Összegképlet | Mg3(Si4O10)(OH)2 | ||
| Molekulatömeg | 379,22 | ||
| Leírás | Könnyű, homogén, fehér vagy majdnem fehér por, zsíros érintéssel. | ||
| Azonosítás | |||
| A. IR-abszorpció | Jellegzetes csúcsok 3677, 1018 és 669 cm–1-en. | ||
| B. Röntgendiffrakció | |||
| C. Oldhatóság | Vízben és etanolban oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (105 °C, 1 óra) | ||
| Savban oldható anyag | Legfeljebb 6% | ||
| Vízoldható anyag | Legfeljebb 0,2% | ||
| Savban oldható vas | Nem mutatható ki | ||
| Arzén | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 554 NÁTRIUM-ALUMÍNIUM-SZILIKÁT | |||
| Szinonimák | Nátrium-szilikoaluminát, nátrium-aluminoszilikát, alumínium-nátrium-szilikát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium- nátrium-szilikát | ||
| Tartalom | Vízmentes anyagra számítva: – legalább 66,0% és legfeljebb 15,0% SiO2-ban kifejezve; – legalább 5,0% és legfeljebb 88,0% Al2O3-ban kifejezve. | ||
| Leírás | Finom fehér amorf por vagy gyöngyök. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat alumíniumra, nátriumra és szilikátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os szuszpenzió pH-ja | 6,5 és 11,5 között. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 8,0% (105 °C, 2 óra) | ||
| Izzítási veszteség | Legalább 5,0% és legfeljebb 11,0%, vízmentes anyagra számítva | ||
| Nátrium | Legalább 5,0% és legfeljebb 8,5%, Na2O-ban kifejezve, vízmentes anyagra számítva | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 555 KÁLIUM-ALUMÍNIUM-SZILIKÁT | |||
| Szinonima | Csillámpala, kálium-alumínium-szilikát | ||
| Meghatározás | A természetben előforduló (átlátszó szilikát), amely főleg kálium-alumínium-szilikátot tartalmaz (muszkovit) | ||
| Einecs | 310-127-6 | ||
| Kémiai név | Kálium-trialumínium-triszilícium-dihidroxi-dekaoxid | ||
| Összegképlet | KAl2(AlSi3O10)(OH)2 | ||
| Molekulatömeg | 398 | ||
| Tartalom | Legalább 98% | ||
| Leírás | Halványszürkétől a fehérig kristályos lapkák vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben, hígított savakban és lúgokba és szerves oldószerekben oldhatatlan. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (105 °C, 2 óra) | ||
| Antimon | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| Cink | Legfeljebb 25 mg/kg | ||
| Bárium | Legfeljebb 25 mg/kg | ||
| Króm | Legfeljebb 100 mg/kg | ||
| Réz | Legfeljebb 25 mg/kg | ||
| Nikkel | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| E 556 KALCIUM-ALUMÍNIUM-SZILIKÁT | |||
| Szinonima | Kalcium-aluminoszilikát, kalcium-szilikoaluminát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Alumínium-kalcium-szilikát | ||
| Meghatározás | |||
| Tartalom | Vízmentes anyagra vonatkoztatva: – legalább 44,0% és legfeljebb 50,0%, SiO2-ban kifejezve; – legalább 3,0% és legfeljebb 5,0% Al2O3-ban kifejezve; – legalább 32,0% és legfeljebb 38,0% CaO-ban kifejezve. | ||
| Leírás | Finom, fehér szabadon folyó por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra, alumíniumra és szilikátra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 10% (115 °C, 2 óra) | ||
| Izzítási veszteség | Legalább 14,0% és legfeljebb 18,0%, vízmentes anyagra számítva (1000 °C, tömegállandóságig) | ||
| Fluorid | Legfeljebb 30 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 558 BENTONIT | |||
| Meghatározás | A bentonit egy természetes agyag, amely nagy mennyiségű montmorillonitot tartalmaz, ami hidratált alumínium-szilikát, amelyben az alumínium- és szilíciumatomok egy részét más atomok, mint pl. magnézium és vas helyettesíti. Kalcium- és nátriumionok vannak az ásványrétegek között. Négy gyakori típusa van a bentonitnak: természetes nátriumbentonit, természetes kalciumbentonit, nátriummal aktivált bentonit, savval aktivált bentonit. | ||
| Einecs | 215-108-5 | ||
| Összegképlet | (Al, Mg)8(Si4O10)4 . 12H2O | ||
| Molekulatömeg | 8189 | ||
| Tartalom | Montmorillonit tartalom legalább 80% | ||
| Leírás | Nagyon finom sárgás vagy szürkés fehér por vagy szemcsék. A bentonit szerkezete megengedi, hogy vizet abszorbeáljon a szerkezetébe és a külső felületére (duzzadó képesség). | ||
| Azonosítás | |||
| A. Metilénkék-vizsgálat | Pozitív | ||
| B. Röntgendiffrakció | |||
| C. IR-abszorpció | Csúcsok 428/470/5301 110/3 750–3400 cm–1-en. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% (105 °C, 2 óra) | ||
| Arzén | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| E 559 ALUMÍNIUM-SZILIKÁT (KAOLIN) | |||
| Szinonimák | Kaolin, könnyű vagy nehéz. | ||
| Meghatározás | A vizes alumínium-szilikát (kaolin) tisztított, fehér mintázóanyag, kaolinitből, kálium-alumínium-szilikátból, földpátból és kvarcból álló agyag. A feldolgozáskor nem szabad vízmentesítést végezni. Az alumínium-szilikát előállításakor használt nyers kaolintartalmú agyag dioxintartalma nem veszélyeztetheti az emberi egészséget, és alkalmasnak kell lennie emberi fogyasztásra. | ||
| Einecs | 215-286-4 (kaolinit) | ||
| Összegképlet | Al2Si2O5(OH)4 (kaolinit) | ||
| Molekulatömeg | 264 | ||
| Tartalom | Legalább 90% (a szilikát és az aluminát összege, hevítés után). Szilikát (SiO2) 45% és 55% között. Aluminát (Al2O3) 30% és 39% között. | ||
| Leírás | Finom, fehér vagy szürkésfehér, zsíros por. A kaolin a kaolinitpelyhek halmazaiból vagy az önálló hatszögletű pelyhek véletlenszerűen orientált laza halmazaiból áll. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Aluminát- és szilikátteszt | Pozitív | ||
| B. Röntgendiffrakció | |||
| C. Infravörös abszorpció | Csúcsok 3700 és 3620 cm–1. | ||
| Tisztaság | |||
| Hevítési veszteség | 10% és 14% között (1000 °C, tömegállandóságig) | ||
| Vízben oldódó anyag | Legfeljebb 0,3% | ||
| Savban oldódó anyag | Legfeljebb 2% | ||
| Vas | Legfeljebb 5% | ||
| Kálium-oxid (K2O) | Legfeljebb 5% | ||
| Szén | Legfeljebb 0,5% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 570 ZSÍRSAVAK | |||
| Meghatározás | Lineáris zsírsavak, kaprilsav (C8), kaprinsav (C10), laurinsav (C12), mirisztinsav (C14), palmitinsav (C16), sztearinsav (C18), olajsav (C18:1) | ||
| Kémiai név | Oktánsav (C8), dekánsav (C10), dodekánsav (C12), tetradekánsav (C14), hexadekánsav (C16), oktadekánsav (C18), (Z)-oktadec-9-énsav (C18:1). | ||
| Tartalom | Legalább 98%, kromatográfiásan | ||
| Leírás | Zsírokból és olajokból nyert, színtelen folyadék vagy fehér, szilárd anyag. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Egyes zsírsavak | Azonosíthatók a savszám, jódszám, gázkromatográfia útján, vagy a relatív molekulatömeg alapján. | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási maradék | Legfeljebb 0,1% | ||
| Elszappanosíthatatlan rész | Legfeljebb 1,5% | ||
| Víz | Legfeljebb 0,2% (Karl Fischer-módszer) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 574 GLÜKONSAV | |||
| Szinonima | Dextronsav | ||
| Meghatározás | A glükonsav és a glükono-delta-lakton vizes oldata | ||
| Kémiai név | D-glükonsav | ||
| Összegképlet | C6H12O7 (glükonsav) | ||
| Molekulatömeg | 196,2 | ||
| Tartalom | Legalább 50% (glükonsavban kifejezve). | ||
| Leírás | Színtelen, vagy enyhén sárgás, szirupos folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Fenil-hidrazon-származék képzése | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Izzítási maradék | Legfeljebb 1,0% | ||
| Redukálóanyag | Legfeljebb 0,75% (D-glükózban kifejezve) | ||
| Klorid | Legfeljebb 350 mg/kg | ||
| Szulfát | Legfeljebb 240 mg/kg | ||
| Szulfit | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 575 GLÜKONO-DELTA-LAKTON | |||
| Szinonimák | Glükonolakton, GDL, D-glükonsav-delta-lakton,delta-glükonolakton | ||
| Meghatározás | A glükono-delta-lakton a D-glükonsav gyűrűs, 1,5-intra-molekuláris észtere. Vizes közegben a D-glükonsav (55%–65%) a delta- és gamma-laktonok egyensúlyi keverékévé hidrolizálódik. | ||
| Kémiai név | D-glükono-1,5-lakton | ||
| Einecs | 202-016-5 | ||
| Összegképlet | C6H10O6 | ||
| Molekulatömeg | 178,14 | ||
| Tartalom | Legalább 99%, vízmentes anyagra vonatkoztatva | ||
| Leírás | Finom, fehér, majdnem szagtalan, kristályos por | ||
| Azonosítás | |||
| A. A glükonsav fenil-hidrazin származékát adja | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Jól oldódik vízben. Etanolban enyhén oldható | ||
| C. Olvadáspont | 152 °C ± 2 °C | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 1,0% (Karl Fischer-módszer) | ||
| Redukálóanyagok | Legfeljebb 0,75% (D-glükózban kifejezve) | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 576 NÁTRIUM-GLÜKONÁT | |||
| Szinonimák | A D-glükonsav nátriumsója | ||
| Meghatározás | A D-glükonsav nátriumsója | ||
| Kémiai név | Nátrium-D-glükonát | ||
| Einecs | 208-407-7 | ||
| Összegképlet | C6H11NaO7 | ||
| Molekulatömeg | 218,17 | ||
| Tartalom | Legalább 98,0% | ||
| Leírás | Fehér, barnás, szemcsés vagy finom kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Reakció nátriumra és glükonátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben. Etanolban részben oldható. | ||
| C. A 10%-os oldat pH-ja | 6,5 és 7,5 között | ||
| Tisztaság | |||
| Redukálóanyag | Legfeljebb 1,0% (D-glükózban kifejezve) | ||
| Ólom | Legfeljebb 4,0 mg/kg | ||
| E 577 KÁLIUM-GLÜKONÁT | |||
| Szinonimák | A D-glükonsav káliumsója | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium- D-glükonát | ||
| Einecs | 206-074-2 | ||
| Összegképlet | C6H11KO7 (vízmentes) C6H11KO7 . H2O | ||
| Molekulatömeg | 234,25(vízmentes) 252,26 (monohidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0% és legfeljebb 103,0% a szárazanyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, fehér, sárgásfehér, szálló kristályos por, vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Reakció káliumra és glükonátra | Pozitív | ||
| B. A 10%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,3 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Vízmentes: legfeljebb 3,0% (105 °C, 4 óra, vákuumban) Monohidrát: legalább 6,0% és legfeljebb 7,5 (105 °C, 4 óra, vákuumban) | ||
| Redukálóanyag | Legfeljebb 1,0% (D-glükózban kifejezve) | ||
| Ólom | Legfeljebb 2,0 mg/kg | ||
| E 578 KALCIUM- GLÜKONÁT | |||
| Szinonimák | A D-glükonsav kalciumsója | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-di(D-glükonát) | ||
| Einecs | 206-075-8 | ||
| Összegképlet | C12H22CaO14 (vízmentes) C12H22CaO14 . H2O (monohidrát) | ||
| Molekulatömeg | 430,38 (vízmentes) 448,39 (monohidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0% és legfeljebb 103,0% a szárazanyagra számítva | ||
| Leírás | A levegőn stabil, szagtalan, fehér, kristályos szemcsék, vagy por | ||
| Azonosítás | |||
| A. Reakció kalciumra és glükonátra | Pozitív | ||
| B. Oldhatóság C. Az 5%-os oldat pH-ja | Oldódik vízben, etanolban oldhatatlan. 6,0 és 8,0 között. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 3,0% (105 °C, 16 óra) (vízmentes) Legfeljebb 2,0% (105 °C, 16 óra) (monohidrát) | ||
| Redukálóanyag | Legfeljebb 1,0% (D-glükózban kifejezve) | ||
| Ólom | Legfeljebb 2,0 mg/kg | ||
| E 579 VAS(II)-GLÜKONÁT | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Vas-di-D-glükonát-dihidrát Vas(II)-di-glükonát-dihidrát | ||
| Einecs | 206-076-3 | ||
| Összegképlet | C12H22FeO14 . 2H2O | ||
| Molekulatömeg | 482,17 | ||
| Tartalom | Legalább 95%, szárazanyagra számítva. | ||
| Leírás | Sápadt zöldessárgától a sárgásszürkéig terjedő színű por vagy granulátum, amelynek az égetett cukorra emlékeztető gyenge szaga lehet. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Gyengén melegítve oldódik vízben. Etanolban gyakorlatilag nem oldódik. | ||
| B. Vizsgálat vas(II)-ionra | |||
| C. Vizsgálat glükonsav- fenilhidrazin származékra | |||
| D. 10%-os oldat pH-ja | 4 és 5,5 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 10%, 105 °C, 16 óra) | ||
| Oxálsav | Nem mutatható ki | ||
| Vas (Fe III) | Legfeljebb 2% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Redukáló anyagok | Legfeljebb 0,5%, glükózban kifejezve | ||
| E 585 VAS(II)-LAKTÁT | |||
| Szinonimák | Vas(II)-(2-hidroxipropionát) Tejsav 2-hidroxi-vas (2+) sója (2:1) | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Vas-(2-hidroxipropionát) | ||
| Einecs | 227-608-0 | ||
| Összegképlet | C6H10FeO6 . xH2O(x = 2 vagy 3) | ||
| Molekulatömeg | 270,02 (dihidrát) 288,03 (trihidrát) | ||
| Tartalom | Legalább 96% szárazanyagra számítva | ||
| Leírás | Jellemző ízű zöldesfehér kristályok vagy világoszöld por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Oldódik vízben. Gyakorlatilag nem oldódik etanolban. | ||
| B. Vizsgálat vas(II)-ionra és laktátra | |||
| C. A 2%-os oldat pH-ja | 4 és 6 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 18% (100 °C-on, kb. 700 Hgmm vákuumban meghatározva) | ||
| Vas(III) | Legfeljebb 0,6% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 586 4-HEXIL-REZORCIN | |||
| Szinonimák | 4-hexil-1, 3-benzoldiol Hexilrezorcin | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | 4-hexilrezorcin | ||
| Einecs | 205-257-4 | ||
| Összegképlet | C12H18O2 | ||
| Molekulatömeg | 197,24 | ||
| Tartalom | Legalább 98,0%, szárazanyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehér por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Jól oldódik éterben és acetonban, rosszul oldódik vízben. | ||
| B. Salétromsav-vizsgálat | A minta 1 ml telített oldatához kell 1 ml salétromsavat hozzáadni. Az oldat halványvörös színűre változik. | ||
| C. Brómvizsgálat | A minta 1 ml telített oldatához kell 1 ml bróm tesztoldatot hozzáadni. Sárga, pelyhes anyag csapódik ki, az oldat sárga színűvé válik. | ||
| D. Olvadáspont-tartomány | 62–67 °C | ||
| Tisztaság | |||
| Savasság | Legfeljebb 0,05% | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,1% | ||
| Rezorcin és más fenolok | Pár percig össze kell keverni 1 g mintát 50 ml vízzel, majd leszűrni azt, ezután a szűrlethez 3 csepp vasklorid tesztoldatot kell hozzáadni. Az oldat nem változhat vörös vagy kék színűre. | ||
| Nikkel | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| E 620 GLUTAMINSAV | |||
| Szinonima | L-Glutaminsav, L-α-aminoglutársav | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | L-Glutaminsav, L-2-aminopentándisav | ||
| Einecs | 200-293-7 | ||
| Összegképlet | C5H9NO4 | ||
| Molekulatömeg | 147,13 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0% és legfeljebb 101,0%. | ||
| Leírás | Fehér, kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat l-glutaminsavra vékonyréteg- kromatográfiával | Pozitív | ||
| B. Fajlagos forgatóképesség | +30,5° és +32,2° között. (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben. | ||
| C. A telítet oldat pH-ja | 3,0 és 3,5 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,2% (80°C, 3 óra) | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,2% | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 621 MONONÁTRIUM-GLUTAMÁT | |||
| Szinonima | Nátrium-glutamát, mononátrium-L-glutamát, MSG | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nátrium-hidrogén-L-glutamát-monohidrát | ||
| Einecs | 205-538-1 | ||
| Összegképlet | C5H8NaNO4 . H2O | ||
| Molekulatömeg | 187,13 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0% és legfeljebb 101,0% vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér, gyakorlatilag szagtalan kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat nátriumra | Pozitív | ||
| B. Vizsgálat glutaminsavra, vékonyréteg-kromatográfiával | Pozitív | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | +24,8° és +25,3° között (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben | ||
| D. Az 5%-os oldat pH-ja | 6,7 és 7,2 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (98 °C, 5 óra) | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 622 MONOKÁLIUM-GLUTAMÁT | |||
| Szinonima | Monokálium-L-glutamát, MPG, kálium-L-glutamát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kálium-hidrogén-L-glutamát-monohidrát | ||
| Einecs | 243-094-0 | ||
| Összegképlet | C5H8KNO4 . H2O | ||
| Molekulatömeg | 203,24 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0% és legfeljebb 101,0% vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér, gyakorlatilag szagtalan kristályok, vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat káliumra | Pozitív | ||
| B. Vizsgálat glutaminsavra vékonyréteg kromatográfiával | Pozitív | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | +22,5° és +24,0° között (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben | ||
| D. A 2%-os oldat pH-ja | 6,7 és 7,3 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (80 °C, 5 óra) | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 623 KALCIUM-DIGLUTAMÁT | |||
| Szinonimák | Kalcium-glutamát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-di-(L-glutamát) | ||
| Einecs | 242-905-5 | ||
| Összegképlet | C10H16CaN2O8 . x H2O (x = 0, 1, 2 vagy 4) | ||
| Molekulatömeg | 332,32 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 98,0% és legfeljebb 102,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér, gyakorlatilag szagtalan kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat kalciumra | Pozitív | ||
| B. Vizsgálat glutaminsavra vékonyréteg-kromatográfiával | Pozitív | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | +27,4° és +29,2° között (kalcium-diglutamátra X = 4-en) (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 19,0% (kalcium-diglutamát esetében x = 4-en) (Karl Fischer) | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 624 MONOAMMÓNIUM-GLUTAMÁT | |||
| Szinonimák | Monoammónium-L-glutamát, ammónium-glutamát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Ammónium-hidrogén-L-glutamát-monohidrát | ||
| Einecs | 231-447-1 | ||
| Összegképlet | C5H12N2O4 . H2O | ||
| Molekulatömeg | 182,18 | ||
| Tartalom | Legalább 99,0% és legfeljebb 101,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér, gyakorlatilag szagtalan kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ammóniumionra | Pozitív | ||
| B. Vizsgálat glutaminsavra vékonyréteg-kromatográfiával | Pozitív | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | +25,4° és +26,4° között. (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben. | ||
| D. Az 5%-os oldat pH-ja | 6,0 és 7,0 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (50 °C, 4 óra) | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,1% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 625 MAGNÉZIUM-DIGLUTAMÁT | |||
| Szinonimák | Magnézium-glutamát, monomagnézium-diglutamát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | magnézium-di-(L-glutamát)-tetrahidrát | ||
| Einecs | 242-413-0 | ||
| Összegképlet | C10H16MgN2O8 · 4H2O | ||
| Molekulatömeg | 388,62 | ||
| Tartalom | Legalább 95,0% és legfeljebb 105,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, fehér vagy fehéres kristályok vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat magnéziumra | Pozitív | ||
| B. Vizsgálat glutaminsavra, vékonyréteg- kromatográfiával | Pozitív | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | +23,84° és +24,4° között (10%-os oldat, vízmentes anyagra számítva) 2N HCl-ben, 200 ml-es csőben. | ||
| D. A 10%-os oldat pH-ja | 6,4 és 7,5 között | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 24% (Karl Fischer) | ||
| Klorid | Legfeljebb 0,2% | ||
| 5-oxopirrolidin-2-karbonsav | Legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 626 GUANILSAV | |||
| Szinonimák | Guanilsav | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Guanozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 201-598-8 | ||
| Összegképlet | C10H14N5O8P | ||
| Molekulatömeg | 363,22 | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan színtelen vagy fehér kristályok, vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra és szerves foszfátra | Pozitív | ||
| B. A 0,25%-os oldat pH-ja | 1,5 és 2,5 között | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 256 nm-en van az abszorpciós maximuma | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 1,5% (120 °C, 4 óra) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 627 DINÁTRIUM-GUANILÁT | |||
| Szinonimák | Nátrium-guanilát, nátrium-5’-guanilát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Dinátrium-guanozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 221-849-5 | ||
| Összegképlet | C10H12N5Na2O8P · x H2O (x = kb. 7) | ||
| Molekulatömeg | 407,19 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat szerves foszfátra és nátriumra | Pozitív | ||
| B. 5%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,5 között. | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 256 nm-en van abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 25% (120 °C, 4 óra) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 628 DIKÁLIUM-GUANILÁT | |||
| Szinonimák | Kálium-guanilát, kálium-5’-guanilát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Dikálium-guanozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 226-914-1 | ||
| Összegképlet | C10H12N5K2O8P · x H2O (x = kb. 7) | ||
| Molekulatömeg | 439,40 | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és káliumra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,5 között | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 256 nm-en van abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 25% (120 °C, 4 óra) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 629 KALCIUM-GUANILÁT | |||
| Szinonimák | Kalcium-5’-guanilát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-guanozin-5’-monofoszfát | ||
| Összegképlet | C10H12CaN5CO8P . n H2O | ||
| Molekulatömeg | 401,20 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, fehér vagy fehéres kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és kalciumra | Pozitív | ||
| B. Az 0,05%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,0 között | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 256 nm-en van abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 23,0% (120 °C, 4 óra) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 630 INOZINSAV | |||
| Szinonimák | 5’-Inozinsav | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Inozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 205-045-1 | ||
| Összegképlet | C10H13N4O8P | ||
| Molekulatömeg | 348,21 | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 1,0 és 2,0 között. | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 250 nm-en van az abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 3,0% (120 °C, 4 óra) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 631 DINÁTRIUM-INOZINÁT | |||
| Szinonimák | Nátrium-inozinát, nátrium-5’-inozinát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Dinátrium-inozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 243-652-3 | ||
| Összegképlet | C10H11N4Na2O8P · H2O | ||
| Molekulatömeg | 392,17 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és nátriumra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,5 között | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 250 nm-en van abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 28,5% (Karl Fischer) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 632 DIKÁLIUM-INOZINÁT | |||
| Szinonimák | dikálium-inozinát, kálium-5’-inozinát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | dikálium-inozin-5’-monofoszfát | ||
| Einecs | 243-652-3 | ||
| Összegképlet | C10H11K2N4O8P | ||
| Molekulatömeg | 424,39 | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és káliumra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,5 között. | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 250 nm-en van abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 10,0% (Karl Fisher) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 633 KALCIUM-INOZINÁT | |||
| Szinonimák | Kalcium-5’-inozinát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-inozin-5’-monofoszfát | ||
| Összegképlet | C10H11CaN4O8P · nH2O | ||
| Molekulatömeg | 386,19 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 97,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, színtelen vagy fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és kalciumra | Pozitív | ||
| B. Az 0,05%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,0 között. | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 250 nm-en van az abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 23,0% (Karl Fisher) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 634 KALCIUM-5’-RIBONUKLEOTID | |||
| Szinonimák | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Kalcium-5’-ribonukleotid a kalcium-inozin-5’-monofoszfát és a kalcium-guanozin-5’-monofoszfát keveréke | ||
| Összegképlet | C10H11N4CaO8P · nH2O C10H12N5CaO8P · nH2O | ||
| Tartalom | Együtt a két fő komponens legalább 97,0% és mindkét komponens legalább 47,0% és legfeljebb 53,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan, fehér vagy majdnem fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és kalciumra | Pozitív | ||
| B. A 0,05%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,0 között | ||
| C. Spektrometria | A 0,01N HCl-ban készült 20 mg/l-es oldatnak 250 nm-en van az abszorpciós maximuma. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 23,0% (Karl Fisher) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 635 DINÁTRIUM-5’-RIBONUKLEOTID | |||
| Szinonimák | Nátrium-5’-ribonukleotid | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | A dinátrium-5’-ribonukleotid a dinátrium-inozin-5’-monofoszfát és a dinátrium-guanozin-5’-monofoszfát keveréke | ||
| Összegképlet | C10H11N4 Na2O8P · nH2O C10H12N5Na2O8P · nH2O | ||
| Molekulatömeg | 424,39 | ||
| Tartalom | Együtt a két fő komponens legalább 97,0% és mindkét komponens legalább 47,0% és legfeljebb 53,0%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Szagtalan fehér vagy majdnem fehér kristályok, vagy por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat ribózra, szerves foszfátra és nátriumra | Pozitív | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 7,0 és 8,5 között. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 26,0% (Karl Fisher) | ||
| Más nukleotidok | Vékonyréteg-kromatográfiával nem kimutathatók. | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 640 GLICIN ÉS NÁTRIUMSÓJA | |||
| Szinonimák (Na só) | Aminoecetsav, glikokoll, nátrium-aminoacetát Nátrium-glicinát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Aminoecetsav | ||
| (Na só) Összegképlet (Na só) Einecs (Na-só) Molekulatömeg (Na-só) | Nátrium-glicinát C2H5NO2 C2H4NO2 Na 200-272-2 227-842-3 75,07 98 | ||
| Tartalom | Legalább 98,5%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér kristályok vagy kristályos por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat aminosavra | Pozitív (a nátriumsó is) | ||
| B. Vizsgálat nátriumra | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség Na-só | Legfeljebb 2,0% (105 °C, 3 óra) Legfeljebb 2,0% (105 °C, 3 óra) | ||
| Izzítási veszteség Na-só | Legfeljebb 0,1% Legfeljebb 0,1% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 650 CINK-ACETÁT | |||
| Szinonimák | Ecetsav cinksó dihidrát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Cink-acetát-dihidrát | ||
| Összegképlet | C4H6O4Zn · 2H2O | ||
| Molekulatömeg | 219,51 | ||
| Tartalom | Legalább 98% és legfeljebb 102% C4H6O4Zn · 2H2O-ot tartalmaz. | ||
| Leírás | Színtelen kristályok vagy tompa fehér por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat acetátra és cinkre-re | Pozitív. | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 6,0 és 8,0 között | ||
| Tisztaság | |||
| Oldhatatlan anyag | Legfeljebb 0,005% | ||
| Kloridok | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Szulfátok | Legfeljebb 100 mg/kg | ||
| Alkáli és alkáli földfémek | Legfeljebb 0,2% | ||
| Illékony szerves szennyeződések | Megfelel | ||
| Vas | Legfeljebb 50 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 20 mg/kg | ||
| Kadmium | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 900 DIMETIL-POLISZILOXÁN | |||
| Szinonimák | Szilikonolaj, dimetilszilikon | ||
| Meghatározás | A poli(dimetilsziloxán) [CH3]3 SiO képletű trimetilsziloxi végcsoportokkal stabilizált teljesen metilezett lineáris sziloxán polimerek keveréke, amelyek a (CH3)2 SiO képletű csoport ismétlődő egységeit tartalmazza. | ||
| Kémiai név | Dimetilsziloxán | ||
| Összegképlet | (CH3)3-Si-[O-Si(CH3)2]n-O-Si(CH3)3 | ||
| Tartalom | Az összes szilikontartalom legalább 37,3% és legfeljebb 38,5%. | ||
| Leírás | Tiszta, színtelen, viszkózus folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség (25 °C/25 °C) | 0,964 és 0,977 között | ||
| B. Törésmutató C. Infravörös-spektrum | 1,400 és 1,405 között A vegyületre jellemző. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 0,5% (150 °C, 4 óra) | ||
| Viszkozitás | Legalább 1,00 · 10–4 m2s–1, 25 °C-on | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 901 MÉHVIASZ | |||
| Szinonimák | Fehér viasz, sárga viasz | ||
| Meghatározás | A sárga méhviasz a mézelő méh, Apis mellifera L. által készített lép falának forró vízzel történő megolvasztásával és az idegen anyagok eltávolításával nyert viasz. | ||
| A fehér méhviaszt a sárga méhviasz fehérítésével nyerik. | |||
| Einecs | 232-383-7 (méhviasz) | ||
| Leírás | Sárgásfehér (fehér forma) vagy sárgástól szürkésbarnáig terjedő színű (sárga forma) darabok vagy lemezek finomszemcsés és nem kristályos törésfelülettel, amelynek kellemes, mézszerű illata van. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Olvadáspont-tartomány | 62 °C és 65 °C között | ||
| B. Fajlagos sűrűség | 0,96 körül | ||
| C. Oldhatóság | Vízben nem oldódik. Alkoholban alig oldódik. Kloroformban és éterben nagyon jól oldódik. | ||
| Tisztaság | |||
| Savszám | Legalább 17 és legfeljebb 24 | ||
| Elszappanosítási szám | 87-104 | ||
| Peroxidszám | Legfeljebb 5 | ||
| Glicerin és egyéb poliolok | Legfeljebb 0,5% (glicerinben kifejezve) | ||
| Cerezin, paraffinok és bizonyos más viaszok | Nincs jelen | ||
| Zsírok, japánviasz, gyanta és szappanok | Nincs jelen | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 902 KANDELILLAVIASZ | |||
| Meghatározás | A kandelillaviasz a kandelilla, Euphrobia antisyphilitica növény leveleiből nyert tisztított viasz. | ||
| Einecs | 232-347-0 | ||
| Leírás | Kemény, sárgásbarna, opálos vagy áttetsző viasz. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség | Körülbelül 0,983 | ||
| B. Olvadáspont | 68,5 °C és 72,5 °C között | ||
| C. Oldhatóság | Vízben oldhatatlan. Alkoholban enyhén oldódik. Oldódik kloroformban és toluolban. | ||
| Tisztaság | |||
| Savszám | Legalább 12 és legfeljebb 22 | ||
| Elszappanosítási szám | Legalább 43 és legfeljebb 65 | ||
| Glicerin és más poliolok | Legfeljebb 0,5% (glicerinben kifejezve) | ||
| Cerezin, paraffin és egyes más viaszok | Nem kimutatható. | ||
| Zsírok, japánviasz, fenyőgyanta és szappanok | Nem kimutatható. | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 903 KARNAUBAVIASZ | |||
| Meghatározás | A karnaubaviasz olyan tisztított viasz, amelyet a brazíliai martviaszpálma, a Copernicia cereferia levélrügyeiből és leveleiből nyerik. | ||
| Einecs | 232-399-4 | ||
| Leírás | Világosbarnától halvány fehérig változó por vagy lapkák, vagy gyantaszerű, kemény, durva, szilárd viaszos törmelék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség | Körülbelül 0,997 | ||
| B. Olvadáspont | 82 °C és 86 °C között | ||
| C. Oldhatóság | Vízben oldhatatlan. Forró etanolban részben oldódik. Kloroformban és dietil-éterben oldódik. | ||
| Tisztaság | |||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,25% | ||
| Savszám | Legalább 2 és legfeljebb 7 | ||
| Észterszám | Legalább 71 és legfeljebb 88 | ||
| Elszappanosíthatatlan anyagok | Legalább 50% és legfeljebb 55% | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 904 SELLAK | |||
| Szinonima | Fehérített sellak, fehér sellak | ||
| Meghatározás | A sellak a Laccifer (tachardia) lacca Kerr (Fam.Coccidae) rovar gyantás váladékának a tisztított és fehérített változata. | ||
| Einecs | 232-549-9 | ||
| Leírás | Törtfehér, amorf, szemcsés gyanta. Viaszmentes fehérített sellak – világos sárga amorf, szemcsés gyanta. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben oldhatatlan, jól (bár lassan) oldódik etanolban; enyhén oldódik acetonban | ||
| B. Savszám | 60 és 89 között | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 6,0% (40 °C, szilikagél felett, 15 óra). | ||
| Fenyőgyanta | Nem kimutatható. | ||
| Viaszok | Fehérített sellak: legfeljebb 5,5% Viaszmentes sellak: legfeljebb 0,2% | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 905 MIKROKRISTÁLYOS VIASZ | |||
| Szinonimák | Ásványolajviasz, szénhidrogén viasz, Fischer-Tropsch viasz, szintetikus viasz, szintetikus paraffin | ||
| Meghatározás | Ásványolaj- vagy szintetikus nyersanyagokból nyert szilárd, telített szénhidrogének finomított keveréke | ||
| Leírás | Fehértől a sárgáig változó színű, szagtalan viasz | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben nem oldódik, etanolban nagyon kis mértékben oldódik | ||
| B. Refrakciós index | n100D 1,434–1,448 | ||
| Egyéb: n120D 1,426–1,440 | |||
| Tisztaság | |||
| Molekulatömeg | Átlagosan legalább 500 | ||
| Viszkozitás | Legalább 1,1. 10– 5 m2s– 1 100 °C-on | ||
| Izzítási maradék | Legfeljebb 0,1 tömegszázalék | ||
| Szénatomszám az 5%-os desztillációs pontnál | Legfeljebb 5% 25-nél kevesebb szénatom számú molekula | ||
| Szín | Megfelel a tesztnek | ||
| Kén | Legfeljebb 0,4 tömegszázalék | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Policiklusos aromás vegyületek | A dimetil-szulfoxidos extrakció révén nyert policiklusos aromás szénhidrogéneknek meg kell felelniük az alábbi ultraibolya elnyelési határértékeknek: | ||
| Nm | Maximális elnyelés cm-enkénti úthosszra nézve | ||
| 280–289 | 0,15 | ||
| 290–299 | 0,12 | ||
| 300–359 | 0,08 | ||
| 360–400 | 0,02 | ||
| Egyéb, ha szilárd 100 °C-on | |||
| PAC-módszer 21 CFR& 175.250 szerint; | |||
| Elnyelés 290 nm-nél dekahidronaftalinban 88 °C-on: Legfeljebb 0,01 | |||
| E 907 HIDROGÉNEZETT POLI-1-DECÉN | |||
| Szinonimák | Hidrogénezett poli-1-decén Hidrogénezett poli-alfa-olefin | ||
| Meghatározás | |||
| Összegképlet | C10nH20n+2 ahol n= 3–6 | ||
| Molekula tömeg | 560 (átlag) | ||
| Tartalom | Legalább 98,5% hidrogénezett poli-1-decén, a következő oligomer eloszlással: | ||
| C30: 13–37% | |||
| C40: 35–70% | |||
| C50: 9–25% | |||
| C60: 1–7% | |||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, sűrű folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben oldhatatlan, enyhén oldódik etanolban, oldódik toluolban. | ||
| B. Égés | Ragyogó lánggal és jellegzetes paraffin szaggal ég. | ||
| Tisztaság | |||
| Viszkozitás | 5,7 x 10–6 és 6,1 x 10–6 m2s–1, 100 °C-on | ||
| Vegyületek, amelyek 30-nál kevesebb szénatomot tartalmaznak | Legfeljebb 1,5% | ||
| Könnyen elszenesíthető anyagok | Egy kémcsőnyi kénsav 5 g poli-1-decén mintával, forrásban lévő vízben történő 10 perces rázás után enyhe szalmaszínnél nem lehet sötétebb. | ||
| Nikkel | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 912 MONTÁNSAV- ÉSZTEREK | |||
| Meghatározás | Montánsavak és/vagy észtereik: etilénglikollal és/vagy bután-1,3-diollal és/vagy glicerinnel | ||
| Kémiai név | Montánsav-észterek | ||
| Leírás | Majdnem fehér, sárgás lapkák, por vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség (20 °C) | 0,89 és 1,05 között. | ||
| B. Cseppenési pont | Nagyobb, mint 77 °C | ||
| Tisztaság | |||
| Savszám | Legfeljebb 40. | ||
| glicerin | Legfeljebb 1,0% (gázkromatográfiásan). | ||
| Egyéb poliolok | Legfeljebb 1,0% (gázkromatográfiásan). | ||
| Más gyanta típusok | Nem kimutathatók (differenciál szkenning kalorimetriával és/vagy infravörös spektroszkópiával) | ||
| Oxigén | Legfeljebb 9,5% | ||
| Króm | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 914 OXIDÁLT POLIETILÉNVIASZ | |||
| Meghatározás | A polietilén enyhe oxidációjával nyert poláris anyagok | ||
| Kémiai név | Oxidált polietilén | ||
| Leírás | Majdnem fehér lapkák, por vagy szemcsék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség (20 °C) | 0,92 és 1,05 között. | ||
| B. Cseppenési pont | Nagyobb, mint 95 °C | ||
| Tisztaság | |||
| Savszám | Legfeljebb 70 | ||
| Viszkozitás 120 °C-on | Legalább 8,1 · 10–5 m2s–1 | ||
| Más viasztípusok | Nem kimutathatók (differenciál szkenning kalorimetriával és/vagy infravörös spektroszkópiával). | ||
| Oxigén | Legfeljebb 9,5% | ||
| Króm | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| E 920 L-CISZTEIN | |||
| Meghatározás | L-cisztein-hidroklorid vagy L-cisztein-hidroklorid-monohidrát. Emberi haj nem használható ennek az anyagnak a forrásaként. | ||
| Einecs | 200-157-7 | ||
| Összegképlet | C3H7NO2S · HCl · n H2O (ahol n = 0 vagy 1) | ||
| Molekulatömeg | 157,62 (vízmentes) | ||
| Tartalom | Legalább 98,0% és legfeljebb 101,5% vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehér por vagy színtelen kristályok. | ||
| Azonosítás | |||
| A Oldhatóság | Jól oldódik vízben és etanolban. | ||
| B. Olvadáspont | A vízmentes forma körülbelül 175 °C-on olvad meg. | ||
| C. Fajlagos forgatóképesség | [α]20D: +5,0 ° és +8,0 ° között vagy | ||
| [α]20D: +4,9 ° és +7,9 ° között. | |||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | 8,0% 12,0% között Legfeljebb 2,0% (vízmentes forma) | ||
| Izzítási veszteség | Legfeljebb 0,1% | ||
| Ammóniumion | Legfeljebb 200 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 1,5 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 927b KARBAMID | |||
| Szinonima | Urea | ||
| Meghatározás | |||
| Einecs | 200-315-5 | ||
| Összegképlet | CH4N2O | ||
| Molekulatömeg | 60,06 | ||
| Tartalom | Legalább 99%, vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Színtelentől fehérig változó színű prizmás kristályos por vagy apró fehér golyócskák. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben. Oldódik etanolban. | ||
| B. Üledékképzés salétromsavval | Akkor felel meg, ha fehér kristályos üledék képződik. | ||
| C. Színreakció | Akkor felel meg, ha vöröses-lilás szín keletkezik. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 1% (105 °C, 1 óra) | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 1% | ||
| Etanolban oldhatatlan anyag | Legfeljebb 0,04% | ||
| Alkalitás | Megfelel | ||
| Ammóniumion | Legfeljebb 500 mg/kg | ||
| Biuret | Legfeljebb 0,1% | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 938 ARGON | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Argon | ||
| Einecs | 231-147-0 | ||
| Összegképlet | Ar | ||
| Molekulatömeg | 40 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan nem éghető gáz | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,05% | ||
| Metán és más szénhidrogének, metánban kifejezve | Legfeljebb 100 µl/l | ||
| E 939 HÉLIUM | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Hélium | ||
| Einecs | 231-168-5 | ||
| Összegképlet | He | ||
| Molekulatömeg | 4 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nem éghető gáz. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,05% | ||
| Metán és más szénhidrogének, metán- ban kifejezve | Legfeljebb 100 µl/l | ||
| E 941 NITROGÉN | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Nitrogén | ||
| Összegképlet | N2 | ||
| Molekulatömeg | 440,32 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nem éghető gáz. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,05% | ||
| Szén-monoxid | Legfeljebb 10 µl/l | ||
| Metán és más szénhidrogének, metánban kifejezve | Legfeljebb 100 µl/l | ||
| Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid | Legfeljebb 10 µl/l | ||
| Oxigén | Legfeljebb 1% | ||
| E 942 DINITROGÉN-OXID | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Dinitrogén-oxid | ||
| Einecs | 232-032-0 | ||
| Összegképlet | N2O | ||
| Molekulatömeg | 44 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nem éghető gáz. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,05% | ||
| Szén-monoxid | Legfeljebb 30 µl/ | ||
| Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid | Legfeljebb 10 µl/l | ||
| E 943a BUTÁN | |||
| Szinonimák | n-Bután | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Bután | ||
| Összegképlet | CH3CH2CH2CH3 | ||
| Molekulatömeg | 58,12 | ||
| Tartalom | Legalább 96% | ||
| Leírás | Színtelen gáz vagy folyadék enyhe, jellegzetes szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Gőznyomás | 108,935 kPa 20 °C-on | ||
| Tisztaság | |||
| Metán | Legfeljebb 0,15% (v/v) | ||
| Etán | Legfeljebb 0,5% (v/v) | ||
| Propán | Legfeljebb 1,5% (v/v) | ||
| Izobután | Legfeljebb 3,0% (v/v) | ||
| 1,3-Butadién | Legfeljebb 0,1% (v/v) | ||
| Nedvesség | Legfeljebb 0,005% | ||
| E 943b IZOBUTÁN | |||
| Szinonimák | 2-Metil-propán | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | 2-Metilpropán | ||
| Összegképlet | (CH3)2CH CH3 | ||
| Molekulatömeg | 58,12 | ||
| Tartalom | Legalább 94% | ||
| Leírás | Színtelen gáz vagy folyadék enyhe, jellegzetes szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Gőznyomás | 206,465 kPa 20 °C-on | ||
| Tisztaság | |||
| Metán | Legfeljebb 0,15% (v/v) | ||
| Etán | Legfeljebb 0,5% (v/v) | ||
| Izobután | Legfeljebb 2,0% (v/v) | ||
| n-Bután | Legfeljebb 4,0% (v/v) | ||
| 1,3-Butadién | Legfeljebb 0,1% (v/v) | ||
| Nedvesség | Legfeljebb 0,005% | ||
| E 944 PROPÁN | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Propán | ||
| Összegképlet | CH3CH2CH3 | ||
| Molekulatömeg | 44,09 | ||
| Tartalom | Legalább 95% | ||
| Leírás | Színtelen gáz vagy folyadék enyhe, jellegzetes szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Gőznyomás | 732,910 kPa 20 °C-on | ||
| Tisztaság | |||
| Metán | Legfeljebb 0,15% (v/v) | ||
| Etán | Legfeljebb 1,5% (v/v) | ||
| Izobután | Legfeljebb 2,0% (v/v) | ||
| n-Bután | Legfeljebb 1,0% | ||
| 1,3-Butadién | Legfeljebb 0,1% (v/v) | ||
| Nedvesség | Legfeljebb 0,005% | ||
| E 948 OXIGÉN | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Oxigén | ||
| Einecs | 231-956-9 | ||
| Összegképlet | O2 | ||
| Molekulatömeg | 32 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nem éghető gáz | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,05% | ||
| Metán és más szénhidrogének metánban kifejezve | Legfeljebb 100 µl/l | ||
| E 949 HIDROGÉN | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Hidrogén | ||
| Einecs | 215-605-7 | ||
| Összegképlet | H2 | ||
| Molekulatömeg | 2 | ||
| Tartalom | Legalább 99,9% | ||
| Leírás | Színtelen, szagtalan, nagyon gyúlékony gáz. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,005% (v/v) | ||
| Oxigén | Legfeljebb 0,001% (v/v) | ||
| Nitrogén | Legfeljebb 0,75% (v/v) | ||
| E 950 K-ACESZULFÁM | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 951 ASZPARTÁM | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 953 IZOMALTÓZ | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 957 TAUMATIN | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 959 NEOHESZPERIDIN-DIHIDROKALKON | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 965 (a) MALTIT | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 965 (b) MALTIT SZIRUP | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 966 LAKTIT | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 967 XILIT | |||
| A tisztasági követelmények azonosak az erre az anyagra az MÉ 1–2–2008/60 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek tisztasági követelményei” előírásban megadottakkal. | |||
| E 999 QUILLAJAKIVONAT | |||
| Szinonima | Quillajakéreg-kivonat, panamakéreg-kivonat, murillokéreg-kivonat, kínafakéreg-kivonat | ||
| Meghatározás | A quillajakivonatot a Rosaceae fák családjába tartozó, Quillai saponaria Molin, vagy más Quillai fajokból nyerik. Számos triterpenoid szaponint tartalmaz, amelyek a quillaja-sav glikozidjaiból állnak. Néhány cukor, mint a glükóz, galaktóz, arabinóz, xilóz és ramnóz is jelen van, tanninnal, kalcium-oxaláttal és más kisebb komponensekkel együtt. | ||
| Leírás | A quillajakivonat porformában halvány barna, némi rózsaszín színezettel. Vizes oldatként is kapható. | ||
| Azonosítás | |||
| A. A 2,5%-os oldat pH-ja | 4,5 és 5,5 között | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 14%, 180 °C-on végzett négyórás szárítás után meghatározva. | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 1103 INVERTÁZ | |||
| Meghatározás | Az invertázt Saccharomices cerevisiae-ból nyerik ki | ||
| Szisztematikus név | β-D-fruktofuranozid-fruktohidroláz | ||
| Enzim Tanács szám | EC 3.2.1.26 | ||
| Einecs | 232-615-7 | ||
| Tisztaság | |||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Összcsíraszám | Legfeljebb 50 000/g | ||
| Salmonella spp. | 0/25 g | ||
| Koliformok | Legfeljebb 30/g | ||
| E. coli | 0/25 g | ||
| E 1105 LIZOZIM | |||
| Szinonimák | Lizozim-hidroklorid Muramidáz | ||
| Meghatározás | A lizozim 129 aminósavból felépülő lineáris polipeptid, amelyet tyúktojásfehérjéből nyernek. Enzimaktivitással rendelkezik, hidrolizálja a baktériumok, különösen a gram-pozitív törzsek külső membránjában lévő N-acetil-muraminsav és N-acetil-glukózamin közötti β(1–4) kötéseket. Rendszerint hidrokloridként állítják elő. | ||
| Kémiai név | Enzimbizottság (EC) No: 3.2.1.17 | ||
| Einecs | 232-620-4 | ||
| Molekulatömeg | Kb. 14000 | ||
| Tartalom | Legalább 950 mg/g, vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehér, szagtalan por, enyhe édeskés ízzel. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Izoelektromos pont | 10,7 | ||
| B. 2%-os vizes oldatának pH-ja | 3,0–3,6 | ||
| C. Abszorpciós maximuma vizes oldatban (25 mg/100 ml) minimuma | 281 nm 252 nm | ||
| Tisztaság | |||
| Víztartalom | Legfeljebb 6,0% (Karl Fischer-módszer) (csak porformában). | ||
| Izzítási maradék | Legfeljebb 1,5% | ||
| Nitrogén | Legfeljebb 17,8% és legalább 16,8% | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Nehézfémek (ólomban kifejezve) | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Mikrobiológiai követelmény összes mikrobaszám | Legfeljebb 5 x 104/g | ||
| Salmonella | 25 g-ban nem fordulhat elő | ||
| Staphylococcus aureus | 1 g-ban nem fordulhat elő | ||
| Escherichia coli | 1 g-ban nem fordulhat elő | ||
| E 1200 POLIDEXTRÓZ | |||
| Szinonima | Módosított polidextrózok | ||
| Meghatározás | Random módon kötött glükóz polimerek néhány szorbit végcsoporttal, és mono- vagy diészter kötésekkel a polimerhez kapcsolt citromsav- vagy foszforsavmaradékokkal. Az összetevők –megközelítőleg 90 rész D-glükóz, 10 rész szorbit és 1 rész citromsav vagy 0,1 rész foszforsav – megolvasztásával és kondenzációjával nyerik. Az 1,6-glükozid kötések vannak a polimerben túlsúlyban, de más kötések is előfordulnak. A termék kis mennyiségben tartalmaz szabad glükózt, szorbitot, levoglükozánt (1,6-anhidro-D-glükóz) és citromsavat, és semlegesíthető bármely élelmiszer-minőségű bázissal, és/vagy színteleníthető és ionmentesíthető további tisztítás céljából. A termék Raney-nikkelkatalizátoron részlegesen hidrogénezhető is a maradék glükóz csökkentése céljából. A polidextróz-N a semlegesített polidextróz. | ||
| Tartalom | Legalább 90% polimer, hamumentes és vízmentes anyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehér, enyhén világosbarnás szilárd anyag. A polidextróz oldódik vízben és tiszta, színtelen vagy szalmasárgás oldatot ad. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat cukorra és redukálócukorra | Pozitív | ||
| B. A 10%-os oldat pH-ja | 2,5 és 7,0 között a polidextróznak 5,0 és 6,0 között a polidextróz N-nek | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 4,0% (Karl Fischer-módszer) | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,3% (polidextróz) Legfeljebb 2,0% (polidextróz N). | ||
| Nikkel | Legfeljebb 2 mg/kg a hidrogénezett polidextrózra számítva. | ||
| 1,6-Anhidro-glükóz | Legfeljebb 4,0% a hamumentes és szárított anyagra számítva. | ||
| Glükóz és szorbit | Legfeljebb 6,0% összesen a hamumentes és szárított anyagra számítva; a glükózt és a szorbitot külön meghatározva. | ||
| Molekulatömeg-határ | Negatív vizsgálat a 22,000-nél nagyobb molekulatömegű polimerre. | ||
| 5-Hidroxi-metilfurfurol | Legfeljebb 0,1% (polidextróz) Legfeljebb 0,05% (polidextróz N) | ||
| Ólom | Legfeljebb 0,5 mg/kg | ||
| E 1201 POLIVINILPIRROLIDON | |||
| Szinonimák | Povidon PVP Oldható polivinilpirrolidon | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Poli-[1-(2-oxopirrolidin-1-il)etilén] | ||
| Összegképlet | (C6H9NO)n | ||
| Molekulatömeg | Legalább 25 000 | ||
| Tartalom | Legalább 11,5% és legfeljebb 12,8% nitrogén (N), vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben és etanolban oldódik. Éterben nem oldódik. | ||
| B. Az 5%-os oldat pH-ja | 3,0 és 7,0 között | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 5% (Karl Fischer) | ||
| Összes hamu | Legfeljebb 0,1% | ||
| Aldehid | Legfeljebb 500 mg/kg (acetaldehidként kifejezve) | ||
| Szabad N-vinilpirrolidon | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Hidrazin | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 1202 POLIVINILPOLIPIRROLIDON | |||
| Szinonimák | Kereszt providon Keresztkötésű polividon Oldhatatlan polivinilpolipirrolidon | ||
| Meghatározás | A polivinilpirrolidon véletlenszerű keresztkötéseket tartalmazó poli-[1-(2-oxopirrolidin-1-il)etilén]. Előállítása az N-vinilpirrolidin-2-on nátrium-hidroxid katalizátor vagy N,N’-divinilimidazolidon jelenlétében, polimerizációval történik. Szokásos oldószerekben, rossz oldhatósága miatt molekula tömeg tartományát nem lehet analitikai módszerekkel meghatározni. | ||
| Kémiai név | Poli-[1-(2-oxopirrolidin-1-il)etilén] Polivinilpirrolidon | ||
| Összegképlet | (C6H9NO)n | ||
| Tartalom | Legalább 11,0% és legfeljebb 12,8% nitrogén (N), vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Fehér higroszkópos por, enyhe, nem kellemetlen szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben, etanolban és éterben nem oldódik. | ||
| B. Az 1%-os vizes oldat pH-ja | 5,0 és 8,0 között. | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 6% (Karl Fischer) | ||
| Szulfát hamu | Legfeljebb 0,4% | ||
| Vízoldhatatlan anyag | Legfeljebb 1,0% | ||
| Szabad N-vinilpirrolidon | Legfeljebb 10 mg/kg | ||
| Szabad N,N’-divinilimidazolidon | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 1204 PULLULÁN | |||
| Meghatározás | Egyenes láncú, semleges glükán, mely elsősorban -1,6 glikozidos kötés által összekapcsolt maltotrióz egységekből áll. A pullulánt élelmiszer-minőségű hidrolizált keményítő fermentációjával állítják elő, az Aureobasidium pullulans nem mérgező keményítőjének felhasználásával. A fermentáció befejezése után a gombasejteket mikroszüréssel távolítják el, a szűrletet hőkezeléssel sterilizálják, majd a pigmenteket és egyéb szennyeződéseket adszorpciós és ioncsere kromatográfia segítségével távolítják el. | ||
| Einecs | 232-945-1 | ||
| Összegképlet | (C6H10O5)x | ||
| Tartalom | Legalább 90% glükán, szárazanyagra vonatkoztatva. | ||
| Leírás | Fehértől a törtfehérig változó színű, szagtalan por. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben oldódik, etanolban gyakorlatilag nem oldódik. | ||
| B. 10%-os oldat pH-értéke | 5,0–7,0 | ||
| C. Csapadékképzés a 600-as polietilénglikollal | 2 ml 600-as polietilén-glikolt kell 10 ml 2%-os pullulán vizes oldathoz adni. Fehér csapadék képződik. | ||
| D. Pullulanáz segítségével történő depolimerizáció | Készítsen elő két, egyenként 10 ml-es, 10%-os pullulán oldatot tartalmazó kémcsövet. Töltsön az egyik kémcsőbe 0,1 ml, 10 egység/g aktivitású pullulanáz oldatot, a másik kémcsőbe 0,1 ml vizet. Az oldat 20 percig tartó, kb. 25 °C mellett történő inkubációját követően a pullulanázzal kezelt oldat viszkozitása lényegesen kisebb lesz, mint a kezeletlen oldaté. | ||
| Tisztaság | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 6% (90 °C és legfeljebb 50 Hgmm nyomáson, 6 óra alatt). | ||
| Mono-, di- és oligoszacharidok | Legfeljebb 10% (glükózban kifejezve) | ||
| Viszkozitás | 100–180 mm2/s (10 m/m%-os vizes oldat esetén 30 °C mellett) | ||
| Ólom | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Élesztő- és penészgombák | Legfeljebb 100 telepképző egység/gramm | ||
| Koliformok | Nincsenek jelen 25 g-ban | ||
| Szalmonella | Nincs jelen 25 g-ban | ||
| E 1404 OXIDÁLT KEMÉNYÍTŐ | |||
| Meghatározás | Az oxidált keményítő nátrium-hipoklorittal kezelt keményítő | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre. | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre. | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre. | |||
| Karboxilcsoportok | Legfeljebb 1,0% | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben. | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben. | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1410 MONOKEMÉNYÍTŐ-FOSZFÁT | |||
| Meghatározás | A monokeményítő-foszfát olyan keményítő, amelyet orto- foszforsavval, nátrium- vagy kálium-ortofoszfáttal, vagy nátrium-tripolifoszfáttal észtereztek. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halvány vörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre. | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonya keményítőre. | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre. | |||
| Maradék foszfát | Legfeljebb 0,5% (foszforban kifejezve) a búza vagy a burgonya keményítőben. Legfeljebb 0,4% (foszforban kifejezve) az egyéb keményítőkben. | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1412 DIKEMÉNYÍTŐ-FOSZFÁT | |||
| Meghatározás | A dikeményítő-foszfát olyan keményítő, amelyben nátrium-trimetafoszfáttal vagy foszforil-trikloriddal keresztkötéseket hoztak létre. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonya keményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Maradék foszfát | Legfeljebb 0,5% (foszforban kifejezve) a búza vagy a burgonya keményítőben Legfeljebb 0,4% (foszforban kifejezve) az egyéb keményítőkben | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1413 FOSZFORILEZETT DIKEMÉNYÍTŐ-FOSZFÁT | |||
| Meghatározás | A foszforilezett dikeményítő-foszfát olyan keményítő, amely a monokeményítő-foszfátnál és a dikeményítő-foszfátnál leírt kezelések kombinációján esett át. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Maradék foszfát | Legfeljebb 0,5% (foszforban kifejezve) a búza vagy a burgonya keményítőben | ||
| Legfeljebb 0,4% (foszforban kifejezve) az egyéb keményítőkben | |||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | ||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1414 ACETILEZETT DIKEMÉNYÍTŐ-FOSZFÁT | |||
| Meghatározás | Az acetilezett dikeményítő-foszfát olyan keményítő, amelyben keresztkötéseket hoztak létre nátrium-trimetafoszfáttal vagy foszforil-trikloriddal és észterezték ecetsav-anhidriddel vagy vinil-acetáttal. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halvány vörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Maradék foszfát | Legfeljebb 0,5% (foszforban kifejezve) a búza vagy a burgonya keményítőben | ||
| Legfeljebb 0,4% (foszforban kifejezve) az egyéb keményítőkben | |||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1420 ACETILEZETT KEMÉNYÍTŐ | |||
| Szinonimák | Keményítő-acetát | ||
| Meghatározás | Az acetilezett keményítő olyan keményítő, amelyet ecetsav-anhidriddel vagy vinil-acetáttal észtereztek. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Acetilcsoportok | Legfeljebb 2,5% | ||
| Vinil-acetát | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1422 ACETILEZETT DIKEMÉNYÍTŐ-ADIPÁT | |||
| Meghatározás | Az acetilezett dikeményítő-adipát olyan keményítő, amelyben keresztkötéseket hoztak létre és adipinsav-anhidriddel és ecetsav-anhidriddel észterezték | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Acetilcsoportok | Legfeljebb 2,5% | ||
| Adipátcsoportok | Legfeljebb 0,1135% | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1440 HIDROXIPROPIL-KEMÉNYÍTŐ | |||
| Meghatározás | A hidroxipropil-keményítő olyan keményítő, amelyet propilén-oxiddal étereztek. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Hidroxipropilcsoportok | Legfeljebb 2,5% | ||
| Propilén-klórhidrin | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1442 HIDROXIPROPIL-DIKEMÉNYÍTŐ-FOSZFÁT | |||
| Meghatározás | A hidroxipropil-dikeményítő-foszfát olyan keményítő, amelyben keresztkötéseket hoztak létre nátrium-trimetafoszfáttal, vagy foszforil-trikloriddal és propilén-oxiddal éterezték. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonya keményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Hidroxipropilcsoportok | Legfeljebb 7,0% | ||
| Maradék foszfát | Legfeljebb 0,14% (foszforban kifejezve) a búza- vagy a burgonya keményítőben | ||
| Legfeljebb 0,04% az egyéb keményítőkben | |||
| Propilén-klórhidrin | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1450 KEMÉNYÍTŐ-NÁTRIUM-OKTENIL-SZUKCINÁT | |||
| Szinonimák | SSOS | ||
| Meghatározás | A keményítő-nátrium-oktenilszukcinát olyan keményítő, amelyet oktenilborostyánkősav-anhidriddel észtereztek. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Oktenilszukcinil csoportok | Legfeljebb 3% | ||
| Maradék oktenilborostyánkősav | Legfeljebb 0,3 mg/kg | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított k eményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1451 ACETILEZETT OXIDÁLT KEMÉNYÍTŐ | |||
| Meghatározás | A hidroxipropil-keményítő olyan keményítő, amelyet nátrium-hipoklorittal kezeltek, majd ecetsav-anhidriddel észtereztek. | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér por vagy szemcsék, vagy (ha előzselatinozott) lapkák, amorf por vagy durva részecskék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Ha nem előzselatinozott | Mikroszkópos megfigyelés | ||
| B. Jódfestés | Pozitív (szín: sötétkéktől halványvörösig) | ||
| Tisztaság (minden érték vízmentes anyagra van vonatkoztatva, a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 15,0% a gabona eredetű keményítőre | ||
| Legfeljebb 21,0% a burgonyakeményítőre | |||
| Legfeljebb 18,0% az egyéb keményítőre | |||
| Karboxilcsoportok | Legfeljebb 1,3% | ||
| Acetilcsoportok | Legfeljebb 2,5% | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg a gabona eredetű módosított keményítőkben | ||
| Más előírás híján legfeljebb 10 mg/kg az egyéb módosított keményítőkben | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| E 1452 KEMÉNYÍTŐ-ALUMÍNIUM-OKTENIL-SZUKCINÁT | |||
| Szinonimák | SAOS | ||
| Meghatározás | A keményítő-alumínium-oktenil-szukcinát olyan keményítő, amelyet oktenilborostyánkősav-anhidriddel észtereztek, és alumíniumszulfáttal kezeltek. | ||
| Leírás | Fehér vagy törtfehér por vagy szemcsék tömege vagy (ha előzselatinizált) pelyhek tömege, amorf por vagy durva szemcsék tömege. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Mikroszkop vizsgálattal | Ha nem előzselatinizált | ||
| B. Jódfestés (sötétkéktől világosvörösig terjedő szín) | Pozitív | ||
| Tisztaság | |||
| (valamennyi érték szárazanyagra vonatkozik a szárítási veszteség kivételével) | |||
| Szárítási veszteség | Legfeljebb 21% | ||
| Oktenilszukcinil csoportok | Legfeljebb 3% | ||
| Oktenilborostyánkősav-maradék | Legfeljebb 0,3% | ||
| Kén-dioxid | Legfeljebb 50 mg/kg módosított gabonakeményítők esetében | ||
| Legfeljebb 10 mg/kg egyéb módosított keményítők esetében, kivéve eltérő rendelkezés esetén | |||
| Arzén | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 2 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 0,1 mg/kg | ||
| Aluminium | Legfeljebb 0,3% | ||
| E 1505 TRIETIL-CITRÁT | |||
| Szinonima | Etil-citrát | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Trietil-2-hidroxipropán-1,2,3-trikarboxilát | ||
| Einecs | 201-070-7 | ||
| Összegképlet | C12H20O7 | ||
| Molekulatömeg | 276,29 | ||
| Tartalom | Legalább 99% | ||
| Leírás | Szagtalan, gyakorlatilag színtelen, olajos folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Sűrűség | d2525: 1,135–1,139 | ||
| B. Törésmutató | n20D: 1,439–1,441 | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,25% (Karl Fischer-módszer) | ||
| Savasság | Legfeljebb 0,02% (citromsavban kifejezve) | ||
| Fluoridok | Legfeljebb 10 mg/kg (fluorban kifejezve) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| Higany | Legfeljebb 1 mg/kg | ||
| E 1517 GLICERIL-DIACETÁT | |||
| Szinonimák | Diacetin | ||
| Meghatározás | A gliceril-diacetát elsődlegesen a glicerin 1,2- és 1,3-diacetátjainak keveréke, kisebb mennyiségben mono- és tri-észterekkel. | ||
| Kémiai név | Gliceril-diacetát 1,2,3-propántriol-diacetát | ||
| Összegképlet | C7H12O5 | ||
| Molekula tömeg | 176,17 | ||
| Tartalom | Legalább 94,0% | ||
| Leírás | Tiszta, színtelen, higroszkópos, valamelyest olajos folyadék, enyhe zsíros szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Vízben oldható. Etanollal keverhető. | ||
| B. Vizsgálat glicerinre és acetátra | Pozitív | ||
| C. Sűrűség | d2020: 1,175–1,195 | ||
| D. Forrás tartomány | 259 és 261 °C között | ||
| Tisztaság | |||
| Összes hamu | Legfeljebb 0,02% | ||
| Savasság | Legfeljebb 0,4% (ecetsavban kifejezve) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 1518 GLICERIL-DIACETÁT | |||
| Szinonimák | Triacetin | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Gliceril-triacetát | ||
| Einecs | 203-051-9 | ||
| Összegképlet | C9H14O6 | ||
| Molekula tömeg | 218,21 | ||
| Tartalom | Legalább 98,0% | ||
| Leírás | Színtelen, kissé olajos folyadék, enyhe zsíros szaggal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Vizsgálat glicerinre és acetátra | Pozitív | ||
| B. Refraktív index | 1,429 és 1,431 között 25 °C-on | ||
| C. Fajlagos sűrűség (25 °C/25 °C) | 1,154–1,158 között | ||
| D. Forrás tartomány | 258 és 270 °C között | ||
| Tisztaság | |||
| Víz | Legfeljebb 0,2% (Karl Fisher-módszer) | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,02% (citromsavban kifejezveI) | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 1519 BENZIL-ALKOHOL | |||
| Szinonimák | Fenilkarbinol | ||
| Fenil-metil-alkohol | |||
| Benzolmetanol | |||
| Alfa-hidroxi-toluol | |||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Benzilalkohol Fenilmetanol | ||
| Összegképlet | C7H8O | ||
| Molekula tömeg | 108,14 | ||
| Tartalom | Legalább 98% | ||
| Leírás | Színtelen, tiszta folyadék, enyhe aromás illattal. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Oldható vízben, etanolban és éterben. | ||
| B. Törésmutató | n20D: 1,538–1,541 | ||
| C. Sűrűség | d2525: 1,042–1,047 | ||
| D. Pozitív vizsgálat peroxidokra | |||
| Tisztaság | |||
| Desztillációs tartomány | Legalább 95% v/v lepárlódik 202 és 208 °C között | ||
| Savfok | Legfeljebb 0,5 | ||
| Aldehidek | Legfeljebb 0,2% v/v (benzaldehidben kifejezve) | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| E 1520 PROPÁN-1,2-DIOL | |||
| Szinonimák | Propilén-glikol, 1,2-dihidroxipropán | ||
| Meghatározás | |||
| Kémiai név | Propán-1,2-diol | ||
| Einecs | 200-338-0 | ||
| Összegképlet | C3H8O2 | ||
| Molekulatömeg | 76,10 | ||
| Tartalom | Legalább 99,5%, vízmentes anyagra számítva. | ||
| Leírás | Tiszta, színtelen, higroszkópos, viszkózus folyadék. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Oldható vízben, etanolban és acetonban. | ||
| B. Sűrűség | d2525: 1,035–1,040 | ||
| C. Törésmutató | n20D: 1,431–1,433 | ||
| Tisztaság | |||
| Desztillációs tartomány | 99% (v/v) átdesztillál 185 °C és 189 °C között | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,07% | ||
| Víz | Legfeljebb 1,0% (Karl Fischer-módszer) | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
| POLIETILÉNGLIKOL 6000 | |||
| Szinonimák | PEG 6000 Macrogol 6000 | ||
| Meghatározás | A polietilénglikol 6000 olyan polimerek keveréke, amelyeknek általános képlete H-[OCH2-CH2]n-OH, és átlagos molekulatömege kb. 6000. | ||
| Összegképlet | (C2H4O)n H2O (n = azoknak az etilén-oxid-egységeknek a száma, amelyek a 6000-es molekulatömeghez tartoznak, ami kb. 140. | ||
| Molekulatömeg | 5600–7000 | ||
| Tartalom | Legalább 90,0% és legfeljebb 110,0% | ||
| Leírás | Fehér vagy majdnem fehér szilárd anyag, gyanta vagy paraffinszerű megjelenéssel. | ||
| Azonosítás | |||
| A. Oldhatóság | Nagyon jól oldódik vízben és metilén-kloridban. Gyakorlatilag oldhatatlan alkoholban, éterben, zsirban és ásványi olajban. | ||
| B. Olvadási tartomány | 55 °C és 61 °C között | ||
| Tisztaság | |||
| Viszkozitás | 20 °C-on 0,220 és 0,275 kgm–1 között | ||
| Hidroxilszám | 16 és 22 között | ||
| Szulfáthamu | Legfeljebb 0,2% | ||
| Etilén-oxid | Legfeljebb 0,2 mg/kg | ||
| Arzén | Legfeljebb 3 mg/kg | ||
| Ólom | Legfeljebb 5 mg/kg | ||
A kémiai nevek kialakítása és helyesírása „A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai” című sorozat Szervetlen Kémiai Nevezéktan (Szerkesztette: Fodorné Csányi Piroska és Simándi László, Magyar Kémikusok Egyesülete, 1995) és az Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához (Szerkesztette: Nyitrai József és Nagy József, Magyar Kémikusok Egyesülete, 1998) könyveiben közölt szabályoknak felel meg.
1. Ez az előírása a B és C részben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt laktoproteinekre és azok keverékeire vonatkozik.
2. Ezen előírás szerint:
a) kazein: a tejfehérje mosott, szárított, vízben oldhatatlan főkomponense, amit sovány tejből
– savas kicsapással, vagy
– mikroorganizmusok által termelt savval, vagy
– oltó vagy egyéb tejalvasztó enzim hozzáadásával nyertek,
nem zárva ki ioncserélő és a koncentrációnövelő eljárások előzetes alkalmazását;
b) kazeinát: semlegesítő szerrel kezelt kazein szárítása útján nyert termék;
c) sovány tej: tehéntej, amelyhez semmit nem adtak hozzá, csak a zsírtartalmát csökkentették.
A B és C rész szerinti termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az abban leírtaknak.
A B és C részben meghatározott, nem a végső felhasználónak szánt termékek csomagolásán vagy címkéjén jól olvashatóan és kitörölhetetlenül az általános jelölési előírásokon túl a következőket kell feltüntetni:
a) a termék B és C rész szerinti megnevezését, a kazeinátok esetében a kation vagy kationok feltüntetésével,
b) keverék termékek esetén:
– a keveréket alkotó termékek megnevezését csökkenő tömegarány sorrendjében, és a „....keveréke” kifejezést,
– kazeinát, vagy kazeinátok esetében a kation, vagy a kationok megnevezését,
– kazeinátot tartalmazó keverékek esetében a fehérjetartalmat,
c) nettó mennyiségét,
d) gyártó, csomagoló vagy értékesítő nevét vagy a cég nevét és a címét,
e) a harmadik országokból importált termékek esetén a származási ország nevét,
f) a gyártási időpontot vagy bármely jelölést, amely alapján a tétel azonosítható.
A B és C részben felsorolt termékekhez csak foszfatáz-negatív nyersanyag használható fel.
Megnevezések és fogalommeghatározások
a) „Étkezési savkazein”: a II. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a II. fejezet d) pontban felsorolt technológiai segédanyagokkal és baktériumtenyészetek savtermelése révén kicsapott étkezési kazein;
b) „Étkezési oltós kazein”: a III. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a III. fejezet d) pontban felsorolt technológiai segédanyagokkal kicsapott étkezési kazein.
Étkezési savkazein
a) Összetétel:
| 1. | Víztartalom, legfeljebb | 10,0% (m/m) | |
| 2. | Tejfehérje-tartalom, vízmentes szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább | 90,0% (m/m) 95,0% (m/m) | |
| 3. | Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb | 2,25% (m/m) | |
| 4. | Titrálható savasság, 0,1 mólos nátrium-hidroxid-oldat, legfeljebb | 0,27 ml/g | |
| 5. | Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb | 2,5% (m/m) | |
| 6. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1% (m/m) | |
| 7. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 22,5 mg/25 g |
b) Szennyező anyagok:
Ólomtartalom, legfeljebb 1 mg/kg
c) Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.
d) Felhasználható étkezési minőségű technológiai segédanyagok és baktériumtenyészetek:
1. – tejsav (E 270)
– sósav
– kénsav
– citromsav (E 330)
– ecetsav (E 260)
– ortofoszforsav
2. – savó
– tejsavtermelő baktériumtenyészetek
e) Érzékszervi tulajdonságok:
1. Szag: idegen szagtól mentes
2. Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
Étkezési oltós kazein
a) Összetétel:
| 1. | Víztartalom, legfeljebb | 10,0% (m/m) | |
| 2. | Tejfehérje-tartalom, vízmentes szárazanyagra számítva, legalább ennek kazeintartalma, legalább | 84% (m/m) 95% (m/m) | |
| 3. | Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb | 2% (m/m) | |
| 4. | Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb | 7,50% (m/m) | |
| 5. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1% (m/m) | |
| 6. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 22,5 mg/25 g |
b) Szennyező anyagok:
Ólomtartalom, legfeljebb 1 mg/kg
c) Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.
d) Étkezési minőségű technológiai segédanyagok:
– oltó, amely teljesíti az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeit,
– egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek teljesítik 1332/2008/EK rendelet követelményeit.
e) Érzékszervi tulajdonságok:
1. Szag: idegen szagtól mentes
2. Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
Megnevezések és fogalommeghatározások
„Étkezési kazeinát”: a II. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a II. fejezet d) pontban felsorolt étkezési minőségű semlegesítő szerekkel étkezési kazeinekből nyert kazeinát.
Étkezési kazeinátok:
a) Összetétel:
| 1. | Víztartalom, legfeljebb | 8% (m/m) | |
| 2. | Kazeintartalom szárazanyagra számítva, legalább | 88% (m/m) | |
| 3. | Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb | 2,0% (m/m) | |
| 4. | Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb | 1,0% (m/m) | |
| 5. | pH-érték | 6,0–8,0 | |
| 6. | Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb | 22,5 mg/25 g |
b) Szennyeződések:
Ólomtartalom, legfeljebb 1 mg/kg
c) Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő
d) Felhasználható étkezési minőségű technológiai segédanyagok semlegesítő és pufferoló szerek:
| nátrium | – hidroxidjai | ||||
| kálium | – karbonátjai | ||||
| kalcium | – foszfátjai | ||||
| ammónium | – citrátjai | ||||
| magnézium |
e) Érzékszervi tulajdonságok:
1. Szag: igen enyhe idegen íz és szag megengedett
2. Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.
3. Oldhatóság: desztillált vízben csaknem teljesen oldódik, a kalcium-kazeinát kivételével.
Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1. A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.
2. A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű „méz” elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében.
Azonban:
a) A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.
b) A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:
– növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságai,
– egy regionális, területi – földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,
– különleges minőségi jellemzőkkel.
3. Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.
4. A címkén minden esetben fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keveréskor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető:
– EU-országok mézkeveréke,
– nem EU-országok mézkeveréke,
– EU- és nem EU-országok mézkeveréke.
A filtrált méz és a sütő-főző méz esetében a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 2. (b) (viii) és 3. pontja alapján.
A nemzetközileg elfogadott módszerek, pl. a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.
1. A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.
2. A mézek főbb típusai a következők
a) Eredet szerint
(i) Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz
(ii) Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.
b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint
(iii) Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.
(iv) Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.
(v) Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.
(vi) Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.
(vii) Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.
(viii) Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.
3. Sütő-főző méz
Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:
– idegen ízű és szagú, vagy
– erjedésnek indult, vagy már megerjedt, vagy
– túlmelegített.
A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.
A mézhez – a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során – más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A B rész 3. pontjában meghatározott méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.
A B rész 2. (b) (viii) pontjában foglaltak kivételével sem pollen, sem pedig egyéb természetes alkotóeleme nem távolítható el a mézből, kivéve, ha ez az idegen eredetű szerves és szervetlen anyagok eltávolításának elkerülhetetlen következménye.
Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi minőségi követelményeknek meg kell felelnie:
1. Cukortartalom
1.1. Fruktóz- és glukóztartalom
| virágméz | legalább 60 g/100 g | |
| édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei | legalább 45 g/100 g |
1.2. Szacharóztartalom
| általában | legfeljebb 5 g/100 g | |
| akác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), banks-cserje (Banksia menziesii), baltavirág (Hedysarum), vöröslő eukaliptusz (Eucalyptus camadulensis), hócserje (Eucryphia lucida, Eucryphia milligani), citrusfélék (Citrus spp.) | legfeljebb 10 g/100 g | |
| levendula (Lavandula spp.), borágó (Borago officinalis) | legfeljebb 15 g/100 g |
2. Nedvességtartalom
| általában | legfeljebb 20% | |
| hangaméz (Calluna spp.) és a sütő-főző méz általában | legfeljebb 23% | |
| hangafélékről (Calluna spp.) gyűjtött sütő-főző méz | legfeljebb 25% |
3. Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom
| általában | legfeljebb 0,1 g/100 g | |
| sajtolt méz | legfeljebb 0,5 g/100 g |
4. Elektromos vezetőképesség
| mézek általában, kivéve a szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékeit | legfeljebb 0,8 mS/cm | |
| szelídgesztenye-, édesharmatméz, és ezek keverékei az alábbiak kivételével: | legalább 0,8 mS/cm | |
| szamócacserje (Arbutus unedo), erika (Erica), eukaliptusz (Eucalyptus spp.), hárs (Tilia spp.), csarab (Calluna vulgaris), teamirtusz (Leptospermum), hangamirtusz (Melaleuca spp.) |
5. Szabad savtartalom
| általában | legfeljebb 50 milliekvivalens/1000 g | |
| sütő-főző méz | legfeljebb 80 milliekvivalens/1000 g |
6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)–tartalom feldolgozás és homogenizálás után
a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint)
| általában, kivéve a sütő-főző mézet | legalább 8 | |
| kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/kg | legalább 3 |
b) HMF-tartalom
| általában, kivéve a sütő-főző mézet | legfeljebb 40 mg/kg | |
| kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivitás legalább 3 (Schade-skála szerint) | legfeljebb 15 mg/kg | |
| igazoltan trópusi eredetű mézek és trópusi mézet tartalmazó keverékek esetén, a keverés arányában | legfeljebb 80 mg/kg |
I. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik.
II. A B rész I. fejezetében meghatározott termékek gyártásához a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) 1–1–90/496 előírásában felsorolt vitaminok és ásványi anyagok adhatók.
III. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.
2. Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezése lép a „gyümölcs” szó helyébe.
3. Két- vagy többfajta gyümölcsből készült termék esetében – kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezetének 1. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet – fel kell sorolni a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcsvelők nevét, mennyiség szerinti csökkenő sorrendben. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, használható a „vegyes gyümölcs”, „számos gyümölcs”, illetve egy hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számának megadása.
4. A cukor hozzáadásával édesített gyümölcslevek esetében fel kell tüntetni az „édesített” szót, vagy a „hozzáadott cukorral készült” kifejezést, valamint meg kell adni a hozzáadott maximális cukormennyiséget is, szárazanyagként g/literben kifejezve.
5. Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. Ha a gyümölcsléhez további, a C részben meghatározott gyümölcsvelőt vagy rostokat adnak, ezeket a jelölésben fel kell tüntetni.
6. A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, „sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt a tájékoztatást a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.
7. Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min .....%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabba a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.
IV. A nem közvetlenül fogyasztónak szánt, a B rész I. fejezet 2. pontjában meghatározott, sűrített gyümölcslevek esetében kötelező feltüntetni a hozzáadott cukor vagy citromlé, vagy az MÉ 1–2–95/2 előírás szerint engedélyezett savanyúságot szabályozó anyagok jelenlétét és mennyiségét. Ezt a jelölést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén, vagy egy kísérő dokumentumon kell feltüntetni.
V. Az MÉ 1–2–89/107 előírásban foglaltakon túlmenően a B rész I. fejezetében meghatározott termékek gyártásához kizárólag a B rész II. fejezetében felsorolt kezelések és anyagok, valamint a C résznek megfelelő alapanyagok használhatók fel. Ezen kívül a gyümölcsnektároknak meg kell felelniük az E részben meghatározott követelményeknek.
I. A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői
1. a) Gyümölcslé
Olyan nem erjesztett, de erjeszthető termék, amelyet egészséges, megfelelően érett, friss vagy hűtéssel tartósított, egy- vagy többfajta gyümölcsből nyernek, és az előállításhoz felhasznált gyümölcs(ök)re jellemző színe, illata, íze van. Olyan gyümölcsléhez, amelyből a gyártás során elválasztották az aromát, a velőt és a rostot, ezek visszaadagolhatók.
Citrusfélék esetén a gyümölcslevet az endokarpiumból kell nyerni. A limettalé azonban előállítható a teljes gyümölcsből olyan megfelelő kinyerési eljárással, amellyel a gyümölcs külső részéből származó összetevők aránya a lében minimálisra csökkenthető.
b) Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé
Olyan termék, amelyet a gyümölcslé besűrítése során kivont vízmennyiség, valamint a gyártási folyamatban a léből elveszett, saját vagy azonos típusú aroma, – és ha szükséges – velő és rostok visszapótlásával állítanak elő.
A hozzáadott víz kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi szempontból nem befolyásolhatja a gyümölcslé alapvető minőségét.
Az így előállított terméknek olyan érzékszervi és analitikai jellegzetességeket kell mutatnia, amelyek alapvetően megegyeznek az azonos típusú gyümölcsből az a) pont szerinti eljárással készült termékével.
2. Sűrített gyümölcslé
Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből, a víztartalom fizikai úton végzett részleges elvonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt terméket legalább az eredeti térfogat 50%-ára kell besűríteni.
3. Gyümölcslé por
Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.
4. Gyümölcsnektár
a) Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet víz és cukor és/vagy méz hozzáadásával, az 1., 2. és 3. pontban meghatározott termékekből, gyümölcspüréből vagy e termékek keverékéből nyernek, és emellett megfelelnek ezen előírás E részének.
A cukor és/vagy méz hozzáadása a végtermék teljes tömegének 20%-áig engedélyezett.
A cukor hozzáadása nélkül gyártott vagy kis energiaértékű gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az MÉ 1–2–94/35 „Az élelmiszerekben használható édesítőszerek” előírásnak megfelelően.
b) Eltérően az (a) ponttól, az E rész II. és III. fejezeteiben felsorolt gyümölcsök, valamint a sárgabarack egyenként vagy egymással keverve is felhasználhatók cukor, méz és/vagy édesítőszerek nélküli nektárok előállítására.
II. Engedélyezett összetevők, eljárások és segédanyagok
1. Összetevőként engedélyezett anyagok:
a) vitaminok és ásványi anyagok hozzáadása az I. fejezetben meghatározott termékekhez ezen előírás A részének II. fejezete szerint, az MÉ 1–1–90/496 előírásának betartásával;
b) az I. fejezet 1.a) pontban meghatározott gyümölcsléhez azt az aromát, velőt, illetve rostot kell visszaadagolni, amelyet a feldolgozás során kivontak belőle, amíg az I. fejezet 1.b) pontban meghatározott gyümölcsléhez azonos fajta, de más gyümölcsléből kivont anyagok is visszaadhatók.
Borkősav-sók is visszaadhatók, de kizárólag a szőlőlé esetében;
c) az I. fejezetet 1., 2., 3. pontjában meghatározott termékekhez (a körte- vagy szőlőlé kivételével) cukor hozzáadása, a következő feltételek betartása mellett:
– ízkorrekció (savas íz szabályozása) céljából, legfeljebb 15 g/l mennyiségben, cukor szárazanyagban számítva,
– édesítésre, legfeljebb 150 g/l mennyiségben, cukor szárazanyagban számítva, úgy, hogy a hozzáadott cukor összes mennyisége, amely akár a savasság szabályozására, akár édesítésre szolgált, nem haladhatja meg a 150 g/l mennyiséget;
d) az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjában meghatározott termékek esetében – a savas íz szabályozásának érdekében – citromlé és/vagy sűrített citromlé hozzáadása, legfeljebb 3 g/l mennyiségben, vízmentes citromsavban kifejezve;
e) szén-dioxid, mint összetevő.
Tilos ugyanazon gyümölcsléhez cukor és citromlé (sűrített vagy sem) vagy savasító anyag egyidejű hozzáadása, az MÉ 1–2–95/2 előírásnak megfelelően.
2. Engedélyezett eljárások és segédanyagok:
– mechanikai kivonási eljárás;
– sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve (a szőlő kivételével) a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;
– szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;
– pektinbontó enzimek, amelyek teljesítik az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeit;
– fehérjebontó enzimek, amelyek teljesítik 1332/2008/EK rendelet követelményeit;
– keményítőbontó enzimek, amelyek teljesítik 1332/2008/EK rendelet követelményeit;
– étkezési zselatin;
– csersavak;
– bentonit;
– szilícium aerogél;
– aktív szén (faszén);
– kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (pl. perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és eszközökről szóló MÉ előírásainak;
– kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és eszközökről szóló MÉ előírásainak, valamint amelyeket a citruslevek limonoid- és naringintartalmának csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmát.
Az előírás szempontjából:
1. Gyümölcs
Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom nem tekinthető gyümölcsnek.
2. Gyümölcspüré
Olyan nem erjesztett, de erjeszthető termék, amelyet az egész vagy a meghámozott gyümölcs ehető részéből áttöréssel nyernek, a lé eltávolítása nélkül.
3. Sűrített gyümölcspüré
Gyümölcspüréből a víztartalom egy részének fizikai úton végzett eltávolításával nyert termék.
4. Cukrok
A következők gyártásához:
a) Gyümölcsnektárok
– az MÉ 1–3–2001/111 előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,
– fruktózszirup,
– gyümölcsökből nyert cukrok.
b) Sűrítményből készült gyümölcslevek
– cukrok, az MÉ 1–3–2001/111 számú előírása szerint,
– fruktózszirup.
c) Gyümölcslevek
– a b) pontban felsorolt olyan cukrok, amelyeknek víztartalma kevesebb, mint 2%.
5. Méz
Az MÉ 1–3–2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.
6. Gyümölcsvelő és -rostok
Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.
Citrusfélék esetén a gyümölcsvelő vagy a -rost az a gyümölcscella, amit az endokarpiumból nyernek.
a) gyümölcsnektárokra: „vruchtendrank”;
b) „Süßmost”
Az elnevezés csak a „Fruchtsaft” és „Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:
– azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és nagy természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,
– azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből szükség esetén alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;
c) „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből és/vagy sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;
d) „aeblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;
e) – „sur...saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek;
– „sod...saft” vagy „sodet...saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek;
f) „äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre,
g) „mosto” szőlőlére.
| Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből | Minimális gyümölcslé- vagy/és püré-tartalom (térfogatszázalékban a késztermékben) | |
| I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban | ||
| Golgotavirág (maracuja) gyümölcse | 25 | |
| Quito narancs | 25 | |
| Fekete ribizli | 25 | |
| Fehér ribizli | 25 | |
| Piros ribizli | 25 | |
| Egres | 30 | |
| Homoktövisbogyó (Hippophae) | 25 | |
| Kökény | 30 | |
| Szilva | 30 | |
| Ringló | 30 | |
| Berkenye | 30 | |
| Csipkebogyó | 40 | |
| Meggy | 35 | |
| Más cseresznyefajták | 40 | |
| Fekete áfonya | 40 | |
| Fekete bodza (bodzabogyó) | 50 | |
| Málna | 40 | |
| Kajszibarackok | 40 | |
| Eper (szamóca) | 40 | |
| Földiszeder | 40 | |
| Hamvas áfonya | 30 | |
| Birsalma | 50 | |
| Citrom és limetták | 25 | |
| Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök | 25 | |
| II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen | ||
| Mangó | 25 | |
| Banán | 25 | |
| Guava | 25 | |
| Papaya | 25 | |
| Licsi | 25 | |
| Azeroles (Neapolitan medlars) | 25 | |
| Savanyú anóna | 25 | |
| Ökörszív | 25 | |
| Cukoralma | 25 | |
| Gránátalma | 25 | |
| Kasugyümölcs | 25 | |
| Spanyolszilva | 25 | |
| Umbu | 25 | |
| Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök | 25 | |
| III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök | ||
| Alma | 50 | |
| Körte | 50 | |
| Őszibarack | 50 | |
| Citrusfélék, kivéve citrom és lime | 50 | |
| Ananász | 50 | |
| Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök | 50 | |
I. 1. Ez az előírás a III. fejezet 4. pont szerinti húskészítményekre vonatkozik, célja a fogyasztók, a gazdasági szereplők és a piaci verseny tisztaságának védelme.
2. Az előírásban meghatározott húskészítmény megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek.
3. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
II. 1. A húskészítmények előállításához, a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.
2. A húskészítmények csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel.
3. A húskészítmények tárolását, szállítását a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó gyakorlatnak megfelelően kell végezni.
III. Ezen előírás vonatkozásában:
1. Hús
a) a felhasználható anyagok szempontjából: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 1.1. pontja szerint
b) a „hús” megnevezésű összetevő jelölése szempontjából: az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabály szerint
2. Gépi csontozású hús
Olyan termék, amelyet fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített baromfiból, vágóállatból vagy ezek részeiről mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomszerkezet nem sérül vagy módosul, a darált húséra jellemző marad. Szemcsemérete minimum 3 mm.
3. Csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM)
Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 1.14. pontja szerint
4. Húskészítmény
Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 7.1. szerint.
5. Pácolás
a) Pácolás A húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.
b) Gyorspácolás A húskészítmény egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat, és más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak és/vagy vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.
6. Füstölés és a füstölt íz kialakítása
a) Füstölés Olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a húskészítmények füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füst előállítása történhet keményfa közvetlen elégetésével vagy füstaromából annak regenerálásával.
b) Füst ízesítés Olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.)
7. Aprítás: olyan, a húskészítmény összetevőitől és jellegétől függő művelet, melynek célja a húskészítmény szemcséinek méretbeállítása.
8. Érlelés
a) Érlelés A húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító – érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó – vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége.
b) Gyorsérlelés Olyan mikrobiológiai (starterkultúra), vagy kémiai eredetű anyagok alkalmazása, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott, gyorsabb érlelését.
9. Érlelésszabályozók: Olyan mikrobiológiai (starterkultúra), vagy kémiai eredetű anyagok, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott,gyorsabb érlelését.
10. Fagyasztás: Olyan művelet, melynek során a termék minden pontjának hőmérséklete –12 °C, vagy annál kisebb lesz.
11. Töltés: Olyan művelet, melynek során különböző berendezésekkel a húskészítmény megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes, vagy mesterséges burokba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket.
12. Hőkezelés: A húskészítmények legelterjedtebb tartósítási módja, amely egyúttal állomány kialakításra és színstabilizálásra is szolgál. A hőközlő közeg víz, vízgőz (főzés), vagy levegő, zsiradék (sütés).
13. Mártómassza, védőfilm: A húskészítmények felületének egyenletes bevonására alkalmazott anyag (pl. fűszer, viasz, egyéb fogyasztható vagy nem fogyasztható bevonat).
14. Nemespenész bevonat: A húskészítmények megfelelő páratartalmú térben nemespenész spórákkal teli levegő segítségével történő felületkezelése során keletkező bevonat.
15. Lángolás: A húskészítmény felületének nyílt lánggal való kezelése, vagy forró füstölése.
16. Sózás: A húskészítmény, vagy összetevői tartósítási, állomány és ízkialakítási módja, mely lehet száraz és nedves.
a) Száraz sózás A hús és/vagy szalonna összetevők sózóedényben, finom étkezési sóval való behintése, bedörzsölése.
b) Nedves sózás A félkész húskészítmény, vagy összetevői meghatározott időtartamra sóoldatba való helyezése.
17. Szárítás: Elsősorban sózással kombinált tartósítási mód, melynek során a szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú levegőben a húskészítmény tömege és térfogata csökken.
IV. A húskészítmények jelölésénél a vonatkozó jogszabályok mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. A termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70%-a az adott állatfajtából származik. Vegyes baromfihús 70%-os felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viselheti.
2. A külön jogszabályban szereplő őshonos állatokból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta neve, ha a termék hústartalmának legalább 70%-a az adott állatfajtából származik.
3. A megnevezésben „májas” szót viselő terméknek legalább 12% (m/m) májat kell tartalmaznia.
V. A B és C részben szabályozott húskészítmények jelölésénél az ott előírtak, a IV. fejezetben és a vonatkozó jogszabályok mellett a következőket kell figyelembe venni:
1. A termékek adott megnevezése megkülönböztető jelzővel vagy kiegészítéssel látható el.
2. A párizsi, a krinolin, a virsli, a Zala felvágott, a nyári turistafelvágott és a csemege debreceni megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges, vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha:
a) a termékek hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a megkülönböztető jelző nélküli terméknek, és
b) a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.
3. A termékben a hús összetevő mennyiségét az élelmiszer jelöléséről szóló külön jogszabály szerint az összetevők mennyiségi jelölési szabályainak megfelelően a termék megnevezésében, a megnevezés után vagy az összetevők felsorolásánál meg kell adni.
4. Amennyiben a B és C részben meghatározott termékhez az ízesítést, jelleget megváltoztató összetevőt (pl. zöldség, gyümölcs, tejtermék) adnak és az összetevő a megnevezésben kiemelésre kerül (pl. sajtos párizsi), akkor a B és C részben megadott minőségi jellemzők a termék megnevezésben szereplő összetevő(k) nélküli részre vonatkoznak.
5. A termékeket a meghatározott átmérőjűnél legfeljebb 40%-kal eltérő átmérőjű bélbe is lehet tölteni.
VI. Az egyes húskészítmények részletes előírásait – a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit – a B és C rész tartalmazza.
VII. A jelen előírásból eredő új jelölési rendelkezéseknek nem megfelelő jelölésű termékek a hatálybalépéstől számított 18 hónapig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.
1. Sonkák
A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint három alcsoportra osztható.
1.1. Nyers sonkák
A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka, vagy vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik.
1.1.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 7,0% (m/m)
b) Érzékszervi jellemzők Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. Állomány: Ne legyen beszáradt, túl kemény. A termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és füstölt terméknél a füst érződik.
1.1.2. Jelölés
Megnevezés
Nyers sonka
A testtájra utalni lehet.
Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell.
A csak szárítással készült termékeknél a füstölés hiányára utalni kell pl. nyers szárított, sonka
A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
Egyéb jelölés
Fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó.
1.2. Hőkezelt sonkák
A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült, vagy főtt, vagy füstölt, főtt húskészítmények.
1.2.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)
b) Érzékszervi jellemzők Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. Állomány: Ne legyen beszáradt, túl kemény. A termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.
1.2.2. Megnevezés
Főtt sonka vagy sült sonka.
A testtájra utalni lehet.
Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell.
A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
1.3. Formában vagy bélben hőkezelt sonkák
Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények. Húspépbe ágyazott, legalább 15 mm-es-egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%.
1.3.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 15,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 77,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 9,0% (m/m) | |
| a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél | legfeljebb | 15,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 3,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők A termék tetszetős külső megjelenésű, jellegének megfelelő színű, illatú, állományú. Állománya ne legyen túl puha, túl kemény, gyengén főtt, vagy rágós. A csomagolt termék ne legyen sérült, szennyezett, vagy zsírkiválásos.
1.3.2. Megnevezés
Sonka
A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
A megnevezésben a sonka szó használható csülökhús felhasználása esetén is.
2. Szalámik
Különböző (legalább 40 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött készítmények, amelyek nemespenésszel vagy egyéb anyaggal bevontak (pl. mártómasszába mártottak, porozottak) vagy bevonat nélküliek, szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel, sertés és/vagy baromfi, és/vagy marha és/vagy egyéb vágóállatok húsából és gyártási szalonna alapanyagból és/vagy marhafaggyúból készülnek, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával.
Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert legalább 2 mm-es hús- és szalonna/vagy faggyú mozaikokból, esetenként durván őrölt fűszerszemcsékből áll. Tartósításukat füstöléssel és/ szárításos érleléssel végzik, hőkezelést nem kapnak.
A termékcsoport az alkalmazott érlelési eljárás szerint két alcsoportra osztható
2.1. szárításos érleléssel készült penészes vagy penészmentes szalámik
2.1.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz–fehérje hányados | legfeljebb | 1,5 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,91 |
b) Érzékszervi jellemzők A termék legyen tetszetős megjelenésű, vágásérett. Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú termék.
2.1.2. Megnevezés
Szalámi, kiegészítve az érlelésre történő utalással
2.2. Érlelés-szabályozóval készült penészes vagy penészmentes szárított szalámik
2.2.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz–fehérje hányados | legfeljebb | 1,9 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 16,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,95 | |
| pH (vágásérettségkor) | 4,8 és 5,3 között |
b) Érzékszervi jellemzők A termék legyen tetszetős megjelenésű, vágásérett. Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú termék. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.
2.2.2. Megnevezés
Szalámi, kiegészítve az érlelésre történő utalással
3. Érlelt kolbászok
Különböző (legalább 24 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított marha és/vagy sertés és/vagy baromfi és/vagy más vágóállat és/vagy gépi csontozású hús, továbbá szalonna alapanyag vagy baromfizsiradék vagy marhafaggyú továbbá jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült termékek. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 2 mm) hús- és szalonna/vagy faggyú mozaikból áll. Tartósításukat füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel végzik. A szárítás idejétől függően félszáraz vagy száraz kolbászról beszélünk.
A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint két alcsoportra osztható.
3.1. szárításos érleléssel készült kolbászok
3.1.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz–fehérje hányados | legfeljebb | 1,9 | |
| Zsír-fehérje hányados | legfeljebb | 3,0 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 16,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,91 |
b) Érzékszervi jellemzők A termék tetszetős megjelenésű, penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény.
3.1.2. Megnevezés
Kolbász, kiegészítve az érlelésre történő utalással
3.2. Érlelés-szabályozóval készült kolbászok
3.2.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz-fehérje hányados félszáraz kolbász | legfeljebb | 2,1 | |
| Víz-fehérje hányados száraz kolbász | legfeljebb | 1,9 | |
| Zsír-fehérje hányados félszáraz kolbász | legfeljebb | 2,5 | |
| Zsír-fehérje hányados száraz kolbász | legfeljebb | 2,7 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 15,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,95 | |
| pH | 4,8 és 5,3 között |
b) Érzékszervi jellemzők A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, kissé puha állományú termék. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.
3.2.2. Megnevezés
Kolbász, kiegészítve az érlelésre történő utalással
4. Felvágottak
Különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes, vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.
4.1.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Utóérlelés nélkül | Utóérlelt | |||
| Fehérjetartalom | legalább | 12,0% | 16,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 75,0% | 49,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 35,0% | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% | 3,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Tömör, rugalmas állomány. Egyenletes, világos rózsaszín szín. A vágásfelületen húspépbe ágyazott különböző szemcseméretű azonos, vagy különböző húsból és/vagy szalonna alapanyagból álló mozaikos szerkezet látható. A burkolat sima. A szárítással történt utóérlelés esetében a burkolat enyhén ráncos.
4.1.2. Megnevezés
Felvágott
1. Párizsi
Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.
1.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 10,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 71,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Átmérője legalább 55 mm. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 10 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1–2 mm-es méretűt tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett borsíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen sós ízű. A főtt húspép és a bors illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
1.2. Megnevezés
Párizsi
2. Krinolin
Legalább 32 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) nem füstölt vagy füst ízesítésű készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.
2.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 10,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 71,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes vastagságú, az átmérő legalább 32 mm. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta és a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs. Természetes bél felhasználása esetén a faggyúerezet a felület 15%-ánál nagyobb területen nem látható. Állomány, szerkezet, metszéslap: Állománya rugalmas. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1–2 mm-es méretűt tartalmazhat. Első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors-, fokhagyma- és fűszerpaprikaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. Illatában a főtt húspép, a bors, a fokhagyma és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében ízében és illatában a füst érezhető.
2.2. Megnevezés
Krinolin
3. Virsli
Legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.
3.1.
Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 10,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 70,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 25,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes vastagságú, az átmérő legfeljebb 30 mm. Burkolat: A burkolat sima, tiszta, alatta 5 mm-nél nagyobb zsírzsák nem látható. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1–2 mm-es méretűt tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors- és paprikaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. Illatában a főtt húspép, a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében ízében és illatában a füst érezhető.
3.2. Megnevezés
Virsli
4. Zala felvágott
Legalább 90 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött homogén húspépbe egyenletesen elosztott 12–18 mm szemcseméretűre aprított, pácolt sertéshús mozaikokat tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%.
4.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 12,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 69,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 23,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén legömbölyödő. Burkolat: Ép, sima, tiszta, a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, se nem puha, se nem kemény. A rúd 5 különböző helyéről származó metszéslapokon legalább 4–4 húsmozaik legyen. Metszéslapján látható zsírszöveti rész nincs. A pép homogén, a húsrészek mérete 12–18 mm. 10 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1–2 mm-es méretűt tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, jól összeálló. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt hús íze mellett bors- és fokhagymaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. A főtt hús, a bors és a fokhagyma illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.
4.2. Megnevezés
Zala felvágott
5. Nyári turista felvágott
Legalább 60 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy műbélbe töltött húspépbe egyenletesen elosztott 6–8 mm szemcseméretűre aprított marhahúst és/vagy sertéshúst, és szalonna alapanyagot tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, utóérlelt, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%.
5.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 16,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 49,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 45,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 3,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Burkolat: Kissé ráncos, tiszta, világos vörösesbarna, egyenletes színű, enyhe fényű. A burkolaton áttetszenek a szalonnadarabok. A burkolat alatt lég-, folyadék- és zsírzsák nincs. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya se nem puha, se nem kemény. A mozaikos elemek mérete 6–8 mm, elrendezésük egyenletes. Nem tartalmaz 10 mm-nél nagyobb légüreget és 6 mm-nél nagyobb ín-, kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány kisebbet tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, rágási maradék nincs. Felületi elváltozás nélkül szeletelhető. Szín, íz, illat: A metszéslap összhatásában világosvörös színű. A fűszereloszlás egyenletes. Az érlelt főtt hús íze mellett füst-, bors-, fokhagyma-, paprika- és szegfűborsíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. A főtt hús és a fűszerek illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.
5.2. Megnevezés
Nyári turista felvágott, nyári turista
6. Csemege debreceni
22–32 mm átmérőjű sertésvékonybélbe, vagy emészthető műbélbe töltött húspépet, valamint 6–8 mm szemcseméretűre aprított marha és/vagy sertéshúst és/vagy baromfihúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, legfeljebb 15 cm hosszú készítmény. Tartósítását füstöléssel és főzéssel végzik. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 45%.
6.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Fehérjetartalom | legalább | 11,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 62,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 35,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: 22–32 mm átmérőjű termék. Burkolat: A burkolat sima, sérüléstől, szennyeződéstől mentes. Állomány, metszéslap: Tömötten rugalmas, jól összeálló. A metszéslapon 6–8 mm nagyságú hús- és szalonnaszemcsék láthatók húspépbe ágyazva. 3 mm-nél nagyobb ín és kötőszöveti hártya darabokat nem tartalmazhat. Szín, illat, íz: Barnáspiros színű, kellemesen füstös, fűszeres (kömény) illatú, ízhatása a felhasznált fűszereknek megfelelően harmonikus.
6.2. Megnevezés
Csemege debreceni
7. Parasztkolbász
25–38 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy emészthető műbélbe töltött, 4–8 mm szemcseméretűre aprított sertés és/vagy marhahúst, szalonna alapanyagot és húspépet tartalmazó, füstölt, szárított készítmény.
7.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz-fehérje hányados | legfeljebb | 1,9 | |
| Zsír-fehérje hányados | legfeljebb | 3,0 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 16,0% | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,91 |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: 25–38 mm átmérőjű bélbe töltött termék. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös, dudoros felületű. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon húspépbe ágyazott 4–8 mm nagyságúra aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a paprika határozza meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a bors, a paprika és a fokhagyma adja.
7.2. Megnevezés
Parasztkolbász
8. Téliszalámi
Legalább 40 mm átmérőjű természetes, vagy vízgőzáteresztő műbélbe töltött 2–4 mm szemcseméretűre aprított, egyenletesen elkevert sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, füstölt, szárítással érlelt készítmény. Tömör állományú, jól szeletelhető, felülete szürkésfehér nemespenésszel egyenletesen fedett.
8.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Víz-fehérje hányados | legfeljebb | 1,3 | |
| Zsír-fehérje hányados | legfeljebb | 2,6 | |
| Húsfehérje-tartalom | legalább | 18,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 5,0% (m/m) | |
| Vízaktivitás (aw) | legfeljebb | 0,91 |
b) Érzékszervi jellemzők Alak, méret: Egyenletes vastagságú, legalább 40 mm átmérőjű, hengeres formájú, a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedő, az ellenkező végen pedig legömbölyödő termék. A rúdhossz a töltési méretnek megfelelő (mini, turista, midi, normál). Burkolat: Folytonossági hiányoktól mentes, nemespenésszel egyenletesen fedett, enyhén ráncos. A burkolat a töltelékhez jól tapad. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett, nem túl kemény. A metszéslapon barnásvörös sertéshús- és fehér szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban. Szín, illat, íz: A burkolatot jellegzetes szagú, fehér, szürkésfehér nemespenész-bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.
8.2. Megnevezés
Téliszalámi
9. Parasztsonka
Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyről a lábat, valamint a combból a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont), a lapockából a lapockacsontot (lapátcsont) és porcot vagy az egész csontot eltávolították. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, pácolással és füstöléssel tartósítják. Egészben vagy darabban forgalmazzák.
9.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők Nátrium-klorid-tartalom, füstölt nyers húsok esetében, legfeljebb 7,0% (m/m).
b) Érzékszervi jellemzők Alak: Bőrrel és szalonnaréteggel fedett, a combra, illetve a lapockára jellemző alakú, megfelelően formázott. Állomány: A nyers pácolt és füstölt sonkára jellemző puhaságú, tömötten rugalmas, kissé rágós, jól szeletelhető. Szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és a füst érződik.
9.2. Megnevezés
Parasztsonka
Utalni kell a darabolásra.
10. Angolszalonna
Téglatest alakúra formázott, 4–12 cm vastag, 8–15 cm széles, 20–40 cm hosszú, bőrös, vagy bőr nélküli szalonnás karaj alapanyagból álló, sózással, pácolással és füstöléssel készült termék.
10.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Nátrium-klorid-tartalom | legalább | 1,5% (m/m) | de legfeljebb | 7,5% (m/m) |
b) Érzékszervi jellemzők Alak méret: Egyenletes vastagságú téglatest, tiszta felületű. Állomány, szerkezet: A darab állománya se nem puha, se nem kemény, húsos része a pácérett füstölt húsra, szalonnás része az érett szalonnára jellemző. A termék keresztmetszetének legalább 60%-a húsos rész. Metszéslap, szín, íz, illat: A metszéslapon a szalonnás rész fehér, a húsos rész vöröses, vagy rózsaszín. Jellegzetes enyhén sós, füstölt ízű és illatú.
10.2. Megnevezés
Angolszalonna
11. Sütnivaló kolbász
Sertésvékonybélbe, juhbélbe vagy emészthető műbélbe töltött húskészítmény, amely egyenletesen aprított 4–6 mm-es szemcsézettségű sertéshús és/vagy baromfihús és szalonna alapanyagok valamint jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával készül. Sóval tartósított nyers termék, fogyasztása előtt sütés szükséges. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%.
11.1. Minőségi jellemzők:
a) Kémiai összetétel:
| Fehérjetartalom | legalább | 12,0% (m/m) | |
| Víztartalom | legfeljebb | 60,0% (m/m) | |
| Zsírtartalom | legfeljebb | 35,0% (m/m) | |
| Nátrium-klorid tartalom | legfeljebb | 3,5% (m/m) |
b) Érzékszervi tulajdonságok Alak, méret: A sertésvékonybélnek vagy emészthető műbélnek megfelelő átmérőjű pározott vagy folyamatos töltésű. Burkolat: Sima, sérüléstől mentes, a töltelékhez jól tapad. Állomány: Puha, jól összeálló. Szín, illat, íz: Paprikától pirosra színezett hús és szalonnaszemcsék jellemzik, dominánsan paprika illatú; a felhasznált fűszerek íze érezhető.
11.2. Jelölés
Megnevezés:
Sütnivaló kolbász
Egyéb jelölés:
A „fogyasztása előtt sütés szükséges” szöveget is fel kell tüntetni.
12. Natúr libamáj, natúr kacsamáj
Egy, vagy több hízottliba-máj, vagy hízottkacsa-máj lebenydarabot legalább 90%-ban tartalmazó, csak sózott, hőkezeléssel tartósított májkészítmény.
12.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,0% |
b) Érzékszervi jellemzők Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű, jól tisztított májdarabok Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható. Állomány, szerkezet: A hízottmájra jellemző, kellően puha, jól szeletelhető. Íz, illat: Hőkezelt májra jellemző illat és íz, minden idegen illattól és íztől mentes.
12.2. Megnevezés
Natúr libamáj
Natúr kacsamáj
13. Libamájblokk, kacsamájblokk
Szalonnával bélelt vagy béleletlen, formába töltött, a szalonnanélküli részben a májmasszában és a látható májdarabokkal együtt legalább 85% libamájat vagy kacsamájat tartalmazó, hőkezeléssel tartósított májkészítmény.
13.1. Minőségi jellemzők
a) Kémiai jellemzők a szalonnanélküli részben
| Fehérjetartalom | legalább | 7,0% | |
| Nátrium-klorid-tartalom | legfeljebb | 2,0% |
b) Érzékszervi jellemzők Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű májmasszában jól tisztított májdarabokat tartalmazó, bélelt termék esetén vékony (2–3 mm) szalonnaréteg határolja a szeleteket. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható. Állomány, szerkezet: Kellően puha, a májmasszában halvány drapp/rózsaszínű májdarabok találhatók. Nem széteső, jól szeletelhető. Íz, illat: A hőkezelt liba- vagy kacsamáj, a fűszerek és az egyéb ízkialakítók illata is érezhető. Idegen illat és íz nem érezhető.
12.2. Megnevezés
Libamájblokk (csak libamáj felhasználása esetén)
Kacsamájblokk (csak kacsamáj felhasználása esetén)
Ízesített termék esetén az ízesítésre a termék megnevezésében utalni kell, pl. Tokaji aszús libamájblokk; Libamájblokk szarvasgombával
