A jogszabály mai napon ( 2018.11.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet

a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § *  E rendelet meghatározza az országos, a térségi, az elővárosi, a városi, a helyi, a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút által, valamint a függővasúton végzett vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk, valamint a vasúti személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeket.

2. § (1) A rendeletben - a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel - a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) személyenkénti (utasonkénti) fedezeti összeghatár: egy felelősségi káresetből egy személy részére nem vasúti baleseti kárra, illetve szerződésszegésből származó igazolt kárra a fedezet felső határa;

b) tervezett utaslétszám: a folyó évet követő időszakra (évre) tervezett utasok száma;

c) nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár: a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezetének biztosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó olyan, a vasúti társaságnak felróható károkozás, amely az utasnak a vasúti járművön tartózkodása közben, fel-, illetve leszállása alkalmával, a vonat álló helyzetből történő hirtelen megrántása, megrándulása következtében az utas ruházatában, kézipoggyászában, útipoggyászában, utassal együtt utazó élő állatban következik be, valamint a szerződésszegésből (vonatkimaradás, késés) származó igazolt kár;

d) vonatkimaradás: járat megszűnése esetén azonos vasúti társaság másik vonata az utast az eredeti érkezéstől számított 180 percnél hosszabb idő alatt juttatja el a célállomásra;

e) késés: az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési időhöz képest több mint 30 perccel később tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja;

f) integrál (eléréses) önrészesedés: a kárnak az a része, amit a vasúti társaság visel, ha a kár nagysága nem éri el az e rendeletben megadott értéket; amennyiben a kár a megadott értéket meghaladja, úgy az egész kár összegét a biztosító viseli.

Kárfedezeti képesség

3. § (1) A vasúti társaság kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen az e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár megtérítésére.

(2) A vasúti társaság megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben - az 5. §-ban meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő - vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

A fedezeti összeghatár

4. § *  A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

A vagyoni biztosíték

5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:

a) *  garanciaszerződés,

b) *  Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás).

(2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

6. § (1) *  A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés rendelkezik a következőkről:

a) a vagyoni biztosíték a 3. §-ban meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,

b) *  országos vasúti személyszállításra vonatkozó működési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területére, egyéb vasúti személyszállításra vonatkozó működési engedély vagy bejelentés esetében a működési engedélyben vagy a tudomásul vett bejelentésben meghatározott működési területre terjed ki,

c) *  a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá

d) biztosítás esetén a biztosító - az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül - a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti.

(2) *  A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyév végéig kell szólnia.

(3) *  A garanciaszerződés és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben az MNB által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.

(4) *  Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökken, a vasúti társaság - amennyiben a vasúti személyszállítási tevékenységét tovább folytatja - a vagyoni biztosíték legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről, legkésőbb a csökkenéstől számított harminc napon belül gondoskodik, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet legalább tizenöt napon belül elektronikus úton értesíti.

7. § (1) *  A garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét

a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy

b) a bíróság végrehajtható határozatával

igazolja.

(2) *  A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a garanciaszerződés hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta:

a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint

b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

(3) *  Ha a vasúti közlekedési tevékenységét bejelentés alapján végző vasúti társaság a bejelentéshez kötött tevékenységével felhagy és ezt a vasúti igazgatási szerv részére bejelentette vagy a vasúti közlekedési tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta, hogy

a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt és sérelemdíj iránti igényt kielégített, valamint

b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények és sérelemdíj iránti igények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás

8. § (1) *  A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását

a) *  a biztosítási szerződés különös szerződési feltételeket tartalmazó része közjegyző által hitelesített másolat példányban, a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról (ideértve a díjhalasztást is) a biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya, vagy

b) *  a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya tanúsítja.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),

b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

c) a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,

e) a biztosítási eseményt,

f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,

g) az önrész formáját és mértékét,

h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

i) a kárrendezés, valamint a kártérítés és a sérelemdíj kifizetésének módját,

j) a szerződés keltét,

k) a kötvényfeltételeket,

l) a biztosított vasúti tevékenység megnevezését, valamint

m) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a biztosítási kötvény e rendelet előírásainak mindenben megfelel.

(3) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a vasúti társaság másolatban is benyújthatja, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.

9. § A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részére benyújtja

a) a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint

b) a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített és a honlapján közzétett kockázatértékelési adatlap megfelelően kitöltött példányát.

Záró és átmeneti rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) *  Az egyes vasúti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor működési engedéllyel, illetve tudomásul vett bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok a Módr. hatálybalépésétől számított 120 napon belül igazolják, hogy a Módr. szerinti kárfedezeti képességgel rendelkeznek. Azon vasúti társaságok esetében, amelyek e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt, illetve - a bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok esetén - a tevékenység folytatását felfüggeszti. Ha a vasúti társaság kizárólag a kárfedezeti képesség Módr. szerinti igazolásához szükséges dokumentumokat nyújtja be a vasúti igazgatási szerv részére, a vasúti igazgatási szerv eljárása díjmentes.

(3)-(4) * 

11. § Ez a rendelet - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt - a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez * 

Vasúti társaságokra irányadó fedezeti összeghatárok

1. Fedezeti összeghatárok számítása országos vasúti személyszállítási működési engedély esetében

A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára országos vasúti személyszállítási működési engedély esetében

O = ol × 1,0 forint,

de legalább évi 80 millió forint,

ahol az

O = az EGT-államok területén, a vasúti pályahálózaton a felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben, ol = a tárgyévben tervezett utaslétszám.

Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.

2. Fedezeti összeghatárok számítása elővárosi vasúti személyszállítási működési engedély esetében

A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára elővárosi vasúti személyszállítási működési engedély esetében

E = el × 0,8 forint,

de legalább évi 50 millió forint,

ahol az

E = az adott elővárosi vasúti pályahálózaton a felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben, el = a tárgyévben tervezett utaslétszám.

Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.

3. Fedezeti összeghatárok számítása helyi vagy városi vasúti személyszállítási működési engedély esetében A károk éves fedezeti összeghatára helyi vagy városi vasúti személyszállítási működési engedély esetében

H = hl × 0,25 forint,

de legalább évi 20 millió forint,

ahol a

H = az adott helyi vagy városi vasúti pályahálózaton a nem vasúti balesetből eredő felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,

hl = a tárgyévben tervezett utaslétszám.

Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.

4. *  Fedezeti összeghatárok számítása térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében

A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében

ST = stl × 0,2 forint,

de legalább 5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 12 hónap (365 nap) időtartamig; legalább 3 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 8 hónap (240 nap) időtartamig; legalább 1,5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 4 hónap (120 nap) időtartamig folytatja,

ahol az

ST = az adott térségi, keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton, valamint, saját célú vasúti pályahálózaton, valamint iparvágányon a nem vasúti balesetből eredő felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,

stl = a tárgyévben tervezett utaslétszám.

Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetében összesen 1 millió forint.

2. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez * 

Kockázatértékelési adatlap

A. Az indított személyszállító vonatok és a szállított utasok száma az utolsó három évben

Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az első oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan az indított személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évben szállított utasok összlétszámát kell megadni.

B. A nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott károk száma és összege az utolsó három évben

Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az első oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott károknak az adott évben előforduló összes számát kell megadni. A harmadik oszlopban a nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott károk tekintetében az adott évben történt kifizetések összegét kell megadni forintban.

C. A késések és vonatkimaradások száma és az ezek miatt kifizetett kártérítések összege az utolsó három évben

Késések:

Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az első oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a 60-120 percet késett személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évre vonatkozóan a 120 percet meghaladóan késett személyszállító vonatok számát kell megadni.

Vonatkimaradások:

Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az első oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a kimaradt személyvonatok számát kell megadni.

Késésekre és vonatkimaradások miatt kifizetett kártérítések:

Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az első oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a személyvonatok késése és vonatkimaradás miatt kifizetett kártérítések számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évre vonatkozóan a személyvonatok késése és vonatkimaradás miatt kifizetett kártérítések összegét kell megadni forintban.

D. A tárgyévben üzemeltetni tervezett személyszállító vonatok száma és a tervezett utaslétszám

Az adatokat a tárgyévre vonatkozóan kell megadni úgy, hogy az első oszlopban a tárgyév kerüljön feltüntetésre évszámmal. A második oszlopban a tárgyévben üzemeltetni tervezett személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban a tárgyévben tervezett utaslétszámot kell megadni.


  Vissza az oldal tetejére