A jogszabály mai napon ( 2022.07.04. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat

a Kormány ügyrendjéről

I. *  A KORMÁNY MŰKÖDÉSE

1. *  A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

2. *  (1) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet.

(2) *  A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma

a) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság,

b) a Nemzetbiztonsági Munkacsoport,

c) a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport.

(3) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a Kormány.

(4) *  A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma

a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet,

b) a Gazdasági Kabinet,

c) a Védelmi Tanács, valamint

d) a Nemzetpolitikai Kabinet.

3. *  A Kormány rendszeresen tart ülést.

4. *  A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve - a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok, a kormányhivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetői javaslatainak figyelembevételével - készíti el.

5. *  A Kormány törvényalkotási programját és a munkatervét a Kormány döntése előtt - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előterjesztése alapján - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet áttekinti.

II. *  A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Az előterjesztés tartalmi feltételei * 

6. *  A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése.

7. *  A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul.

8. *  A törvénytervezetekről, az országgyűlési határozattervezetekről szóló előterjesztések előkészítését, benyújtását úgy kell ütemezni, hogy azok az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) szerinti eljárási rendben a tervezett hatálybalépés időpontjára figyelemmel időben elfogadhatóak legyenek. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadhatóak legyenek.

9. *  Az előterjesztésben

a) vezetői összefoglalóban kell bemutatni - az előterjesztés jelentőségéhez és jellegéhez igazodva - az előterjesztés szerinti ügy és a döntési javaslat lényegét;

b) a szakmai részletkérdések mellőzésével röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait - szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva -, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében - ezen túlmenően - az alkalmazhatóság feltételeit, a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, valamint hatósági eljárás esetén az elektronizálás ütemezését;

c) javaslatot kell tenni az előterjesztés szerinti döntés kommunikációjára;

d) szükség szerint tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával;

e) az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabálytervezet esetén részletesen - táblázat segítségével - be kell mutatni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat);

f) ha az előterjesztés szerinti jogszabálytervezetet az európai uniós jog szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak, a megküldési kötelezettség teljesítéséről nyilatkozni kell;

g) be kell mutatni a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását;

h) meg kell fogalmazni a határozott döntési javaslatot;

i) - indokolt esetben - szükséges bemutatni a végrehajtási jogszabály tervezetét is;

j) ismertetni kell azon vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, és azokat - az eltérő vélemények ismertetésével - döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni;

k) amennyiben a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni;

l) törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet elfogadására irányuló javaslat esetében ismertetni kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait;

m) - amennyiben a javaslat nem jogszabály megalkotására irányul -, meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját;

n) pontosan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell megfogalmazni, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is;

o) az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés, illetve az előterjesztés egyes részeinek minősített adattá nyilvánítására, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok hatályon kívül helyezésére is;

p) *  ismertetni kell az előterjesztés szerinti jogszabálytervezethez tartozó indokolás közzétételével kapcsolatos előterjesztői álláspontot és annak indokait.

10. *  A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára kötelezően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki.

11. *  Ha a miniszteri rendeletet más miniszterrel egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a miniszterelnök előterjesztése alapján - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet álláspontjának figyelembevételével - a Kormány dönt.

Az előterjesztés véleményezése * 

12. *  Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét - ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik - egyeztetés céljából határidő megjelölésével meg kell küldeni a miniszterelnök politikai igazgatójának, a közigazgatási államtitkároknak, a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek.

13. *  A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet az Országos Bírósági Hivatal elnökével és a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot, az autonóm államigazgatási szerveket, illetve az önálló szabályozó szerveket érintő tervezetet az adott szerv elnökével is egyeztetni kell.

14. *  Ha az előterjesztés a helyi vagy nemzetiségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárosi vagy a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert vagy a megyei közgyűlés elnökét is be kell vonni.

15. *  (1) Minden előterjesztést és miniszteri rendelet tervezetét a 12-14. pontban írt egyeztetést megelőzően meg kell küldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére (előzetes egyeztetés).

(2) Az előzetes egyeztetés határideje az előterjesztésnek, valamint a miniszteri rendelet tervezetének a Miniszterelnöki Kormányirodához való megérkezésétől számított tíz munkanap.

(3) A kísérőlevél - a (2) bekezdésre figyelemmel - határidőtűzést nem tartalmazhat, abban tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel kívánja egyeztetni a tervezetet.

(4) Az előterjesztésnek és a miniszteri rendelet tervezetének a 12-14. pont szerinti egyeztetésre bocsáthatóságáról, illetve a 17/A. pont (1) vagy (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt.

16. *  A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a 15. pont szerinti döntés megalapozása céljából vizsgálja, hogy

a) az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete összhangban áll-e a Kormány általános politikájával,

b) *  az előterjesztő jogilag alkalmas megoldást választott-e a szabályozási cél megvalósításához, valamint az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete megfelel-e az alkotmányossági és az európai uniós jogi követelményeknek,

c) ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete költségvetési hatással rendelkezik, az megalapozott-e,

d) *  az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezetéhez tartozó indokolás, illetve az indokolás közzétételével kapcsolatos előterjesztői álláspont megfelel-e a vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

e) *  az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete

ea) kormányzati stratégiai szempontból, valamint

eb) *  az állam működésének észszerűsége tekintetében

megfelel-e a Kormány célkitűzéseinek.

17. *  (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára

a) a 16. pont b) és d) alpontja vonatkozásában minden esetben az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) költségvetési hatás fennállása esetén a 16. pont c) alpontja vonatkozásában a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára,

c) a társadalmi egyeztetési kötelezettségre figyelemmel és az indokolással kapcsolatosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára,

d) a 16. pont ea) alpontja vonatkozásában a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára és

e) *  a Kormány általános politikájával való összhang tekintetében a miniszterelnök politikai igazgatója,

f) *  a 16. pont e) pont eb) alpontja vonatkozásában a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül az állam működésének észszerűsítéséért felelős kormánybiztos

állásfoglalását kéri.

(2) Az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak öt munkanapon belül kötelesek válaszolni.

(3) Ha az előterjesztéssel vagy a miniszteri rendelet tervezetével kapcsolatban felmerül a 17/A. pont (1) vagy (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának lehetősége, ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak véleményét kéri.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés alapján állásfoglalásra jogosultak a 16. pontban meghatározott eseteken túli

a) a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló rendelet szerinti követelményeknek, valamint a magyar nyelv szabályainak való megfeleléssel kapcsolatos észrevételeiket az előterjesztést vagy a miniszteri rendelet tervezetét előterjesztő tárca közigazgatási államtitkárának, valamint

b) egyéb észrevételeiket a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának küldhetik meg.

17/A. *  (1) Ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete egyszerű megítélésű a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára - a 17. pont (3) bekezdése alapján adott állásfoglalásokat is figyelembe véve - felmentést adhat a 12. pontban meghatározott egyeztetés kötelezettsége alól.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha az előterjesztésnek vagy a miniszteri rendelet tervezetének a 17. pont (1) bekezdése alapján állásfoglalásra jogosultakon kívül másik közigazgatási államtitkárral történő egyeztetése is szükséges, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára azzal a feltétellel adja meg a felmentést a 12. pontban írt egyeztetés kötelezettsége alól, hogy az előterjesztő a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott közigazgatási államtitkár véleményét beszerzi, és azt az előterjesztésben részletesen bemutatja.

(3) Az (1) bekezdésen kívüli esetben, ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete kivételes és sürgős jellege azt indokolja, és azt az előterjesztő írásban kéri, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára felmentést adhat a 12. pontban írt egyeztetés kötelezettsége alól.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti felmentés nem érinti az előterjesztő 13. és 14. pontban meghatározott egyeztetési kötelezettségét.

18. *  Az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete tekintetében a 15. pont szerinti egyeztetés lefolytatásának kötelezettsége alól az előterjesztő írásbeli kérelmére, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára felmentést adhat.

19. *  Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére a 12-14. pont szerint tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni.

20. *  Az észrevételezési jogot

a) a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár,

b) a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt helyettes államtitkár,

c) a kormánybiztos vagy

d) a kormányhivatal vezetője, akadályoztatása esetén az erre kijelölt helyettese

gyakorolja.

21. *  A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni.

22. *  A 12-14. és a 21. pont szerinti véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított öt munkanapon belül kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés jelentősége vagy más szempont indokolja, a véleményadásra öt munkanapnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidőt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára állapítja meg, azzal, hogy az harminc munkanapnál hosszabb nem lehet.

23. * 

24. *  (1) Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyetértés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a szerv megnevezésével és a nyilatkozattétel dátumának megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére utalni kell.

(2) Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni.

(3) A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, vagy arról gondoskodik, és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára.

25. *  Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni, és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is.

Az előterjesztés benyújtása * 

26. *  (1) *  A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, feladatkörében a kormánybiztos, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök hozzájárulásával más szervek és személyek.

(2) A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.

(3) Az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv által előkészített előterjesztést a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára vagy az előterjesztés szabályozási tárgyköre alapján feladat- és hatáskör szerint érintett miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.

27. *  Elektronikus úton, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni

a) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztéseket - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet általi megtárgyalás esetén - legkésőbb a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet időpontját megelőző munkanapon,

b) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését - a Kormány általi megtárgyalás esetén - legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon.

28. *  A Kormány tagjának előterjesztését elektronikus úton az adott minisztérium közigazgatási államtitkára vagy az általa kijelölt személy küldheti meg a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet vagy a Kormány általi megtárgyalás céljából.

29. *  A minősített adatot tartalmazó előterjesztést a 27. pontjában meghatározott határidőn belül, papír alapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban kell megküldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére.

30. *  A 27. pontban írt határidőn túl a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

31. *  A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára megvizsgálja, hogy a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére.

31/A. * 

32. *  Az előterjesztőnek - ha a döntés kommunikációjára sor kerül - legkésőbb a Kormány ülését megelőző munkanapon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt.

A nem kormányzati önálló és nem önálló indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása * 

33. *  (1) A miniszterelnök eltérő döntése hiányában a feladatkörrel rendelkező miniszter a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésére előterjesztést nyújt be

a) a nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatra került törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javaslatokkal,

b) a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott - a szabályozás lényeges tartalmát érintő - módosító javaslatokkal

kapcsolatos kormányzati álláspontról.

(2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága részéről benyújtandó módosító javaslat kormányoldali kezdeményezése esetén az indítvány tárgya szerint illetékes, vagy a miniszterelnök által erre kijelölt miniszter előterjesztést készít, amelyet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyal.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulásáig a feladatkörrel rendelkező miniszter az Országgyűlés bizottságainak ülésein - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárával történő egyeztetés alapján - képviseli a tárca álláspontját.

(4) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokkal kapcsolatban a HHSZ 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatást - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - a miniszterelnök adja meg.

(5) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának ülésén a Kormány álláspontját a feladatkörrel rendelkező miniszter képviseli. Amennyiben a Kormány döntésére nem kerül sor, a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárával történő egyeztetés alapján - a tárca álláspontját képviseli.

(6) Az egységes javaslattervezetet, valamint az egységes költségvetési javaslatot a feladatkörrel rendelkező miniszter javaslata alapján a miniszterelnök küldi meg a Törvényalkotási bizottság elnökének, illetve a Törvényalkotási bizottság feladatkörében eljáró költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság elnökének.

(7) A zárószavazást előkészítő, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával való egyeztetés alapján - képviseli. A zárószavazással összefüggő, a HHSZ 51. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - teszi meg.

A jelentés * 

34. *  A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

35. *  A 26. pontban felsoroltak, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról - a befejezést követő egy héten belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére jelentést nyújtanak be, azzal, hogy szükség szerint kezdeményezhetik a jelentés Közigazgatási Államtitkári Értekezlet általi megtárgyalását.

36. *  A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján a Kormánynak jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

37. *  (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter rendszeresen - általában hetenként - írásbeli jelentést készít az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról, amelyet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyal.

(2) A Kormány az aktuális Európa-politikai kérdéseket rendszeresen áttekinti.

38. *  A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni, kivéve abban az esetben, ha - a jelentés tartalma alapján - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára eltérően nem rendelkezik.

A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet * 

39. *  A Stratégiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Nemzetpolitikai Kabinet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kabinet) és a Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést - ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is - előzetesen a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kabinet és a Kormány ülései előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és a Kormány által hozott döntések végrehajtását ellenőrző fórumaként működik. E szabály alkalmazása alól a Kormány vonatkozásában a miniszterelnök, a kabinet vonatkozásában a kabinet elnöke - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára - kivételt tehet.

40. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet feladata a kabinet és a Kormány üléseinek előkészítése. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet döntés-előkészítő feladata keretében

a) állást foglal az előterjesztések és jelentések döntésre való alkalmasságáról, a kabinet vagy a Kormány ülésének napirendjére vételéről, a kabinet, illetve a Kormány részére javaslatokat tesz;

b) állást foglal a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről, további egyeztetések lefolytatása céljából eseti munkacsoport felállításáról rendelkezhet;

c) amennyiben az ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban - előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan - jelentősebb új elem merülne fel, az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről, és újabb egyeztetést írhat elő;

d) javasolhatja továbbá, hogy az általa megtárgyalt előterjesztésben foglalt kormányrendelet vagy kormányhatározat két ülés között a 77. pont szerint kerüljön kiadásra, a politikai döntéshozó szervek által történő megtárgyalás nélkül;

e) az általa tárgyalt előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban kikérheti a Kormány tanácsadó szervének a véleményét;

f) az előterjesztőt felhívhatja arra, hogy a kabinet, illetve a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő - lehetőség szerint egyeztetett -, kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be;

g) ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő;

h) *  a 17/A. pont (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetben az előterjesztés 5 munkanapos egyeztetését követő benyújtását írhatja elő.

41. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet rendszeresen - általában hetenként - tart ülést.

42. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző munkanapon állapítja meg.

43. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet napirendjére kizárólag az előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet.

44. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet résztvevői:

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

b) a minisztériumok közigazgatási államtitkárai,

c) *  a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt helyettes államtitkár.

45. *  (1) *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezleten

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke,

b) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke,

d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti miniszter munkájának segítésére kijelölt valamely államtitkár vagy helyettes államtitkár

állandó meghívottként vesz részt.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezletre más személyt is meghívhat.

46. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezleten a 44. pontban felsoroltak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoztatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti.

47. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést követő második munkanapon gondoskodik.

48. *  Az előterjesztő - a kabinet, illetve a Kormány ülését megelőzően - személyes egyeztetés útján megkíséreli - a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet követően - az esetlegesen fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását. Az eljárásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát tájékoztatja, illetve a személyes egyeztetésre a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára képviselőjét meghívja.

49. *  A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ellátja a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozat 3. pontjában foglalt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényesítését, megvalósítását elősegítő, a fenntartható fejlődés ügyét érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat.

50. *  (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet állandó és eseti munkabizottságokat hozhat létre.

(2) Az állandó munkabizottságok közvetlenül javasolhatják az általuk tárgyalt előterjesztés politikai döntéshozó fórumon történő megtárgyalását.

(3) Az eseti munkabizottság feladata lehet:

a) a 48. pontban foglalt egyeztetési folyamat lezárása,

b) több tárca feladatkörét érintő, vagy nagyobb jelentőségű szabályozási javaslatok előkészítése.

A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság * 

51. *  A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) a Kormány - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján létrehozott és működtetett - fejlesztéspolitikai javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő és koordináló szerve.

52. *  (1) Az FKB feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása, a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések előkészítése és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter központi koordinációs tevékenységének elősegítése.

(2) Az FKB az (1) bekezdés szerinti feladata érdekében különösen

a) javaslatot dolgoz ki, állást foglal a Kormány számára a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, a programokról, azok végrehajtásáról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint e témakörökben indokolt szabályozásról,

b) összehangolja az európai uniós források - ideértve az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési alapokat is - eredményes felhasználásával kapcsolatos feladatokat,

c) megtárgyalja és véleményezi a Kormány döntését nem igénylő ágazati fejlesztési tervet, programot, stratégiát a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése és a központi koordináció biztosítása érdekében,

d) megtárgyalja a Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve azzal összefüggő fejlesztési, tervezési és végrehajtási dokumentumokat, és döntési javaslatot tesz azokra,

e) döntési javaslatot tesz a program, az azzal összefüggő stratégiai dokumentumok - így különösen az éves fejlesztési keret -, valamint az irányító hatóság munkatervének elfogadásáról és módosításáról szóló tervezetre vonatkozóan, ennek keretében véleményezi az éves fejlesztési keret és a munkaterv intézkedéseivel elérni kívánt célokat, azok mérhető indikátorait, a lehetséges kedvezményezettek körét, a támogatás formáját, mértékét, a támogatható tevékenységet, a támogatni tervezett projektek számát és a támogatási értéket, valamint ezek éves ütemezését,

f) megtárgyalja a kiemelt projektről szóló előterjesztést, és döntési javaslatot tesz arra,

g) megtárgyalja a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozásában a hárommilliárd forintot, a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet vonatkozásában pedig az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat - ideértve azt is, ha a projekt elszámolható összköltsége a költségnövekménnyel együtt a jelzett értékhatárt meghaladja -, és döntési javaslatot tesz azokra,

h) véleményezi a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,

i) véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, projekteket és a komplex programokat,

j) az FKB elnöke döntése alapján véleményezi a projektkiválasztás elbírálási szempontjait, az a) pontban meghatározottakon kívüli eljárásrendi szabályokról és utasításokról szóló dokumentumokat, és javaslatot tesz azokra,

k) nyomon követi az irányító hatóságok munkatervének megvalósulását, azok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet,

l) részt vesz a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében a fejlesztéspolitikát érintő jogszabályok előkészítésében,

m) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet, és intézkedést javasolhat,

n) az európai uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések összehangolása érdekében adatot kérhet a hazai fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan,

o) véleményezi a közreműködő szervezetek kialakításának, kiválasztásának módszerét, feltételrendszerét, nyomon követi tevékenységüket, e szervezetektől rendszeresen beszámolót, tájékoztatót kérhet.

53. *  Az 52. pontban meghatározott tárgykörbe tartozó előterjesztés és jelentés a Stratégiai és Családügyi Kabinet, illetve a Gazdasági Kabinet napirendjére csak akkor vehető fel, ha azt az FKB előzetesen megtárgyalta, vagy azt az előterjesztő az FKB-val előzetesen egyeztette. E szabály alkalmazása alól indokolt esetben és kizárólag akkor lehet eltérni, ha ahhoz a miniszterelnök, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy az FKB elnöke hozzájárul.

54. *  Ha az FKB a feladatkörébe tartozó előterjesztést megvitatta, és a Stratégiai és Családügyi Kabinet, illetve a Gazdasági Kabinet általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Stratégiai és Családügyi Kabinet, illetve a Gazdasági Kabinet ülésére.

55. *  (1) Az FKB elnökből és tagokból álló testület.

(2) Az FKB elnökét a miniszterelnök jelöli ki és menti fel.

(3) Az FKB tagja

a) az irányító hatóságok vezetői,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt személyek,

c) a szakpolitikai felelős által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,

d) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

e) az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,

f) a gazdaságfejlesztési miniszter által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár,

g) az igazoló hatóság vezetője,

h) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója.

(4) Az FKB ülésének állandó meghívottjai

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium

aa) állami támogatások uniós versenyjogi szempontú vizsgálatáért felelős helyettes államtitkára,

ab) fejlesztéspolitikai ellenőrzésekért felelős szervezeti egységének vezetője,

ac) európai uniós és hazai fejlesztéspolitikai szabályozásért felelős helyettes államtitkára,

ad) európai uniós projektek monitoringjáért és értékeléséért felelős helyettes államtitkára,

ae) közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára,

b) az FKB titkárságának vezetője.

(5) Az FKB ülésére az elnök a tagon és az állandó meghívotton kívül más személyt is meghívhat.

56. *  (1) Az FKB elnökét az FKB elnöke által kijelölt FKB-tag helyettesítheti.

(2) Az FKB elnöke a helyettesítéséről szóló intézkedésében a helyettes jogait korlátozhatja. Ilyen rendelkezés hiányában az FKB elnöke által kijelölt helyettes az FKB elnökének jogait gyakorolja és kötelezettségeit teljesíti.

(3) Ha az FKB elnöke helyettes kijelöléséről nem intézkedett, akkor az FKB elnökét az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár helyettesítheti.

(4) Az FKB tagját az FKB tagja által kijelölt vezető jogállású - döntéshozatalra és állásfoglalásra feljogosított - személy helyettesítheti.

(5) A helyettesítés további szabályait az FKB ügyrendje állapítja meg.

57. *  (1) Az FKB elnöke állapítja meg az FKB ülésének napirendjét.

(2) Az FKB üléséről összefoglaló készül, amelynek összeállításáról az FKB titkársága gondoskodik. Az FKB ülésének összefoglalóját az FKB elnöke hagyja jóvá.

(3) Az FKB ügyrendjét a tagok véleményének kikérését követően az FKB elnöke állapítja meg.

(4) A FKB működésének feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium szervezetén belül működő szervezeti egység gondoskodik.

A Nemzetbiztonsági Munkacsoport, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport * 

58. *  (1) A Nemzetbiztonsági Munkacsoport, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport a Védelmi Tanács döntés-előkészítő testülete.

(2) A Nemzetbiztonsági Munkacsoport

a) javaslatot tesz a Védelmi Tanácsnak a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges feladatokra és intézkedésekre, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

b) biztosítja az összehangolt, késedelem nélküli és szükséges intézkedések és a végrehajtásért felelős szerv gyors megállapítását lehetővé tevő információcserét a nemzetbiztonság védelmével az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az érintett minisztériumok között,

c) javaslatot tesz a b) pontban meghatározott szervek tevékenységével kapcsolatos szakfeladatok ellátására, azok összehangolására, a felelősség rendjére,

d) biztosítja a b) pontban meghatározott szervek által feladat- és hatáskörükben szerzett, a nemzetbiztonság védelmével összefüggő műveleti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és elhárítási célból hasznosítható információk közvetlen, koordinált cseréjét és összegzését, az operatív együttműködést,

e) szükség esetén információs igényt fogalmaz meg a b) pontban meghatározott szervek felé, valamint együttműködésre kéri fel a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szerveket,

f) összehangolja a b) pontban meghatározott szervek felderítő és műveleti, valamint hatósági intézkedéseit, továbbá a műveleti helyzetnek megfelelően javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

(3) A Nemzetbiztonsági Munkacsoport tagja

a) a belügyminiszter vagy az általa delegált személy,

b) a honvédelmi miniszter vagy az általa delegált személy,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vagy az általa delegált személy,

d) a nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy az általa delegált személy,

e) a Magyar Honvédség parancsnoka vagy az általa delegált személy,

f) az Információs Hivatal főigazgatója vagy az általa delegált személy,

g) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója vagy az általa delegált személy,

h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója vagy az általa delegált személy,

i) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója vagy az általa delegált személy,

j) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója vagy az általa delegált személy,

k) a Nemzeti Információs Központ főigazgatója vagy az általa delegált személy.

(4) A Nemzetbiztonsági Munkacsoport vezetője a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által kijelölt személy.

(5) A Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport

a) javaslatot tesz a Védelmi Tanácsnak a közbiztonság védelme, továbbá az élet- és vagyonvédelem érdekében szükséges feladatokra és intézkedésekre, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

b) biztosítja az összehangolt, késedelem nélküli és szükséges intézkedések és a végrehajtásért felelős szerv gyors megállapítását lehetővé tevő információcserét a közbiztonság védelmével, valamint a haza védelmével és a szövetségi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Információs Központ, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint az érintett minisztériumok között,

c) javaslatot tesz a b) pontban meghatározott szervek tevékenységével kapcsolatos szakfeladatok ellátására, azok összehangolására, a felelősség rendjére,

d) biztosítja a b) pontban meghatározott szervek által feladat- és hatáskörükben szerzett, a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő műveleti, valamint műveleti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és elhárítási célból hasznosítható információk közvetlen, koordinált cseréjét és összegzését, az operatív együttműködést,

e) szükség esetén információs igényt fogalmaz meg a b) pontban meghatározott szervek felé, valamint együttműködésre kéri fel a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szerveket,

f) összehangolja a b) pontban meghatározott szervek felderítő és műveleti, valamint hatósági intézkedéseit, továbbá a műveleti helyzetnek megfelelően javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

(6) A Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport tagja

a) a belügyminiszter vagy az általa delegált személy,

b) a honvédelmi miniszter vagy az általa delegált személy,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vagy az általa delegált személy,

d) a nemzetbiztonsági főtanácsadó vagy az általa delegált személy,

e) a Magyar Honvédség parancsnoka vagy az általa delegált személy,

f) az országos rendőrfőkapitány vagy az általa delegált személy,

g) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója vagy az általa delegált személy,

h) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója vagy az általa delegált személy,

i) a Nemzeti Információs Központ főigazgatója vagy az általa delegált személy,

j) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa delegált személy,

k) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője vagy az általa delegált személy,

l) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója vagy az általa delegált személy,

m) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vagy az általa delegált személy.

(7) A Munkacsoport vezetője a belügyminiszter által kijelölt személy.

III. *  A KORMÁNY ÜLÉSE

59. *  Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére - a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport, valamint a Nemzetbiztonsági Munkacsoport által tárgyal előterjesztések és jelentések kivételével - akkor vehető fel, ha azt a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a miniszterelnök kivételt tehet. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet állásfoglalásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tájékoztatja.

60. *  Az ülés napirendjének javaslatát - a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet a kabinet állásfoglalásainak figyelembevételével - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a miniszterelnök hagyja jóvá, és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók a Miniszterelnöki Kormányiroda útján.

61. *  (1) A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai.

(2) A Kormány ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a miniszterhelyettese, a miniszter és a miniszterhelyettese egyidejű akadályoztatása esetén a miniszter által erre kijelölt államtitkár helyettesíti. A miniszter - eseti jelleggel - más miniszter részére megbízást adhat a Kormány ülésén történő képviseletére.

62. *  (1) *  A Kormány ülésén tanácskozási joggal vesz részt a miniszterelnök politikai igazgatója, az előterjesztő és az állandó meghívott.

(2) A Kormány ülésén állandó meghívott:

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

b) a kormányszóvivő.

(3) Ha az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

(4) *  A miniszterelnök politikai igazgatója a Kormány ülésén akadályoztatása esetén nem helyettesíthető.

63. *  A Kormány ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen kizárólag a meghívott vehet részt.

64. *  A feladatkörét érintő napirendi pont tárgyalásához a Kormány ülésére meg kell hívni azt, aki tekintetében törvény ekként rendelkezik.

65. *  A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök általános helyettese vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

66. *  A Kormány ülésén jelen lévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, amelyet követően a miniszterelnök összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat, és kimondja a Kormány döntését.

67. *  A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból, bejelentésekből, valamint - a miniszterelnök egyedi felhívása esetén - a Kormány tagja által adott tájékoztatásból áll.

68. *  Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat.

69. *  A Kormány 68. pont szerinti ülése megszervezéséről és dokumentálásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

IV. *  A KORMÁNY DÖNTÉSEI

70. *  A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

71. *  A Kormány döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik, és felterjesztésében azt a miniszterelnök - akadályoztatása esetén a miniszterelnök helyettese - írja alá.

72. *  Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket - a 71. pont szerinti eljárást megelőzően - a Kormány, ennek hiányában a Miniszterelnöki Kormányiroda által kijelölt állami vezető koordinálja.

73. *  A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványait a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előterjesztése alapján - küldi meg az Országgyűlés elnöke részére.

74. *  A 73. pont szerinti intézkedéshez szükséges benyújtólevelet a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes kiadmányozza.

75. *  A benyújtásra megfelelően előkészített javaslatot papír alapon és elektronikusan a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell eljuttatni. A benyújtott önálló indítványnak az Országgyűléshez történő, a tárgyaláshoz szükséges példányszámban való eljuttatásáról az előadó miniszter gondoskodik.

76. *  A Kormány a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a kabinet javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha vitás kérdés nem maradt fenn.

77. *  A miniszterelnök a Kormány ülései között - kivételesen indokolt esetben - feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki.

78. *  A 77. pont szerinti eljárásban hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a miniszterelnök nyújtja be a Kormányhoz.

79. *  A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított nyolc munkanapon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetve az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

80. *  (1) A Kormány határozatait a Magyar Közlöny Határozatok Tárában kell közzétenni.

(2) A Kormány döntése alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

a) a minősített adatot tartalmazó,

b) a kizárólag a Kormány tagjai, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek vezetői számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó

határozatokat.

81. *  A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. Erről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára szükséges esetén emlékeztetőt ad ki, és azt a 86. pontban felsoroltaknak megküldi.

82. *  A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

V. A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS HANGFELVÉTEL

83. *  A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül. Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

84. *  Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik. Az összefoglalót a miniszterelnök írja alá.

85. *  Az aláírt összefoglaló mellékleteként a kormányzati igazgatásról szóló törvényben meghatározottakat kell megőrizni.

86. *  Az összefoglaló egy-egy példányát a miniszterelnök politikai igazgatója és a közigazgatási államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.

87. *  A hangfelvétel a Kormány tagjai, a miniszterelnök politikai igazgatója és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Kormányirodán rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak, a miniszterelnök politikai igazgatójának és a kormányülés állandó meghívottainak megbízottja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévő feladat végrehajtásához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható.

VI. A KORMÁNY DÖNTÉSEI VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

88. *  A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára rendszeresen előterjesztést készít a Kormány számára a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásért felelős írásban számot ad a határidő elmulasztásának okairól. A Kormány határozataiban előírt feladatok teljesítési határidejének módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazó előterjesztést a miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - nyújtja be a Kormányhoz.

89. *  A miniszterelnök felhívhatja a minisztert, a kormánybiztost és a kormányhivatal vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

VII. A KORMÁNY EGYES FELADATAINAK ELLÁTÁSA

90. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik. * 

VII/A. *  A KABINETEK

90/A. *  (1) *  A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján létrehozza a Stratégiai és Családügyi Kabinetet, a Gazdasági Kabinetet, a Védelmi Tanácsot, valamint a Nemzetpolitikai Kabinetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kabinet).

(2) A kabinet működésének célja a Kormány döntéseinek előkészítése, valamint döntés a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben.

A Stratégiai és Családügyi Kabinet feladat- és hatásköre, valamint a tagjai * 

90/B. *  (1) A Stratégiai és Családügyi Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az aktív Magyarországért,

2. az anyakönyvi ügyekért,

3. az áldozatsegítésért,

4. az általános politikai koordinációért,

5. a családpolitikáért,

6. az e-közigazgatásért,

7. az egészségügyért,

8. az európai uniós források felhasználásáért,

9. az európai uniós ügyek koordinációjáért,

10. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,

11. a felsőoktatásért,

12. egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,

13. a fogyasztóvédelemért,

14. a gyermek- és ifjúságpolitikáért,

15. a gyermekek és az ifjúság védelméért,

16. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

17. a helyi önkormányzatokért,

18. az igazságügyért,

19. az ingatlan-nyilvántartásért,

20. a kárpótlásért,

21. a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért,

22. a kormányzati kommunikációért,

23. a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

24. a közbeszerzésekért,

25. a közigazgatás-fejlesztésért,

26. a közigazgatás-szervezésért,

27. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

28. a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

29. a köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

30. a köznevelésért,

31. a közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

32. a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért,

33. a kulturális örökség védelméért,

34. a kultúráért,

35. a külpolitikáért,

36. a mozgóképszakmáért,

37. az országmárkáért,

38. a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,

39. a sportpolitikáért,

40. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

41. a szociálpolitikáért,

42. a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

43. a társadalmi felzárkózásért,

44. a társadalmi párbeszédért,

45. a társadalompolitika összehangolásáért,

46. a településfejlesztésért és településrendezésért,

47. a településkép védelméért,

48. a természetvédelemért,

49. a területfejlesztésért,

50. a területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

51. a területrendezésért,

52. a térképészetért,

53. a választójogi és népszavazási szabályozásért,

54. a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszerét,

55. a vízgazdálkodásért,

56. a víziközmű-szolgáltatásért,

57. a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

58. a vízvédelemért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Stratégiai és Családügyi Kabinet elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

(3) A Stratégiai és Családügyi Kabinet tagja

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

b) a belügyminiszter,

c) az igazságügyi miniszter,

d) az építési és beruházási miniszter,

e) a kultúráért és innovációért felelő miniszter,

f) a gazdaságfejlesztési miniszter,

g) a területfejlesztési miniszter és

h) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

(4) A Stratégiai és Családügyi Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

(5) A Stratégiai és Családügyi Kabinet ülésén - a (3) bekezdés szerinti minisztereken túl - bármely miniszter vagy az általa delegált személy részt vehet a hozzászólás jogával, amennyiben a részvételi szándékát előzetesen jelzi a Miniszterelnöki Kormányirodának.

(6) Ha a Stratégiai és Családügyi Kabinet döntésének előrelátható költségvetési hatásai szükségessé teszik, a pénzügyminiszter a Stratégiai és Családügyi Kabinet ülésétől számított öt munkanapon belül kifogással élhet a döntéssel szemben.

(7) A (6) bekezdés szerinti, határidőben tett kifogás esetén az előterjesztést a Kormány napirendjére tűzi. Kifogás hiányában a Stratégiai és Családügyi Kabinet döntése szerint kell eljárni.

A Gazdasági Kabinet feladat- és hatásköre, valamint a tagjai * 

90/C. *  (1) A Gazdasági Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az adópolitikáért,

2. a vidékfejlesztésért,

3. az agrárpolitikáért,

4. az audiovizuális politikáért,

5. az államháztartásért,

6. az állami beruházásokért,

7. az állami vagyon felügyeletéért,

8. az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

9. a bányászati ügyekért,

10. a belgazdaságért,

11. az egészségbiztosításért,

12. az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

13. az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

14. az elektronikus hírközlésért,

15. az energiapolitikáért,

16. az élelmiszeriparért,

17. az élelmiszerlánc-felügyeletért,

18. az építésgazdaságért,

19. az erdőgazdálkodásért,

20. a felnőttképzésért,

21. a foglalkoztatáspolitikáért,

22. a földügyért,

23. a gazdaságfejlesztésért,

24. a halgazdálkodásért,

25. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

26. a hulladékgazdálkodásért,

27. a hulladékgazdálkodás felügyeletéért,

28. az informatikáért,

29. az iparügyekért,

30. a kereskedelemért,

31. a kormányzati tudománypolitikáért,

32. a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért,

33. a környezetvédelemért,

34. a közfoglalkoztatásért,

35. a közlekedésért,

36. a külgazdasági ügyekért,

37. a lakáscélú állami támogatásokért,

38. a lakáspolitikáért,

39. a nemzeti közműszolgáltatásokért,

40. a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

41. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

42. a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,

43. a nyugdíjpolitikáért,

44. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,

45. a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

46. a postaügyért,

47. a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,

48. a szakképzésért,

49. a számviteli szabályozásért,

50. a szerencsejáték szabályozásért,

51. a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

52. a tudománypolitika koordinációjáért,

53. a turizmusért,

54. az űrkutatásért,

55. a vadgazdálkodásért,

56. a vállalkozásfejlesztésért,

57. a vendéglátásért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Gazdasági Kabinet elnöke a pénzügyminiszter.

(3) A Gazdasági Kabinet állandó tagja

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

d) a technológiai és ipari miniszter,

e) a gazdaságfejlesztési miniszter,

f) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

(4) A Gazdasági Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

(5) A Gazdasági Kabinet elnöke adott napirendi pont tárgyalásához a napirendi pont szerint érintett minisztert vagy minisztereket meghívhatja.

A Védelmi Tanács feladat- és hatásköre, valamint a tagjai * 

90/D. *  (1) A Védelmi Tanács feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

2. a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

3. a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáért,

4. a bűncselekmények megelőzéséért,

5. a büntetés-végrehajtásért,

6. az élet- és vagyonbiztonság védelméért,

7. a határrendészetért,

8. a honvédelemért,

9. az idegenrendészetért és menekültügyért,

10. a katasztrófák elleni védekezésért,

11. a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

12. a közbiztonságért,

13. a közlekedés-rendészetért,

14. a közterület-felügyelet szabályozásáért,

15. a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

16. a külföldre utazás szabályozásáért,

17. a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,

18. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáért,

19. a rendészetért,

20. a szabálysértési szabályozásért,

21. a terrorizmus elleni küzdelemért,

22. a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzésért,

23. a védelmi fejlesztésért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Védelmi Tanács elnöke a miniszterelnök.

(3) A Védelmi Tanács titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A miniszterelnök távollétében a Védelmi Tanács ülését a Védelmi Tanács titkára vezeti.

(4) A Védelmi Tanács tagja

a) a belügyminiszter,

b) a honvédelmi miniszter,

c) a külgazdasági és külügyminiszter és

d) a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó.

(5) A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

(6) A Védelmi Tanács - a 90/F. pont figyelembevételével - akkor határozatképes, ha a Védelmi Tanács

a) elnöke, valamint

b) négy tagja

közül az ülésen legalább négyen jelen vannak, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben - személyes megjelenéstől függetlenül - legalább hárman szavaznak.

(7) A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik, ülését a Védelmi Tanács titkára hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

(8) A Védelmi Tanács úgy is hozhat döntést, illetve alakíthat ki véleményt, hogy az adott ügyben a tagok elektronikus úton vagy távbeszélő útján közlik szavazatukat. Ebben az esetben a Védelmi Tanács elnöke és tagja az ülésen személyes megjelenésre nem köteles.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a Védelmi Tanács titkára a Védelmi Tanács döntéséről vagy véleményéről - ha részvétele a Védelmi Tanács ülésén nem volt biztosítható - öt napon belül tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát.

A Nemzetpolitikai Kabinet feladat- és hatásköre, valamint a tagjai * 

90/E. *  (1) A Nemzetpolitikai Kabinet feladatai a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az állampolgársági ügyekért,

2. az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

3. a nemzetiségpolitikáért,

4. a nemzetpolitikáért

való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.

(2) A Nemzetpolitikai Kabinet elnöke a miniszterelnök általános helyettese.

(3) *  A Nemzetpolitikai Kabinet tagja

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

c) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,

d) a külgazdasági és külügyminiszter,

e) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

(4) A Nemzetpolitikai Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

A kabinet működése * 

90/F. *  (1) *  A kabinet elnöke és - e kormányhatározat eltérő rendelkezésének a hiányában - tagja a kabinet ülésén személyesen köteles részt venni.

(1a) * 

(1b) *  A Gazdasági Kabinet eseti tagja az energiapolitikával, továbbá a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezésével, megépítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos ügyköröket érintő napirendi pont tárgyalásakor a Gazdasági Kabinet munkájában részt vesz.

(2) *  A kabinet tagja - a Védelmi Tanács kivételével - a kabinetet vezető kormánytag engedélyével és a miniszterelnök egyidejű tájékoztatásával helyettesíthető.

(3) *  A miniszterelnök kabinetfőnöke - a Védelmi Tanács kivételével - a kabinet ülésén helyettesíthető. A miniszterelnök kabinetfőnökét államtitkár helyettesítheti.

(4) *  A Védelmi Tanács ülésén a külgazdasági és külügyminisztert - a 90/D. pont (8) bekezdése szerinti esetben személyes megjelenés hiányában is - államtitkár helyettesítheti.

(4a) *  A miniszterelnök politikai igazgatója tanácskozási joggal részt vesz - a Védelmi Tanács kivételével - valamennyi kabinet munkájában. A miniszterelnök politikai igazgatója a kabinet ülésén helyettesíthető. A miniszterelnök politikai igazgatóját az általa kijelölt helyettes államtitkár helyettesítheti.

(5) A kabinet ülésére más személyt a kabinet elnöke hívhat meg.

(6) A kabinet szükség szerint ülésezik. A kabinet ülését a kabinet elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

(7) *  Ahol ezen alcím kabinet tagjáról rendelkezik, e rendelkezést a Gazdasági Kabinet esetében úgy kell alkalmazni, hogy az alatt a Gazdasági Kabinet állandó tagját és - ha a Gazdasági Kabinet munkájában e határozat alapján részt vesz - az eseti tagot kell érteni.

90/G. *  (1) Előterjesztés vagy jelentés a kabinet ülésének napirendjére akkor vehető fel, ha a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve annak állandó vagy eseti munkabizottsága megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a kabinet vezetője kivételt tehet.

(2) A kabinet ülésének napirendi javaslatát

a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet esetében a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint annak állandó vagy eseti munkabizottsága állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyja jóvá,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint annak állandó vagy eseti munkabizottsága állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a pénzügyminiszter hagyja jóvá,

c) *  a Védelmi Tanács esetében a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint annak állandó vagy eseti munkabizottsága állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára Védelmi Tanács elnöke, illetve annak akadályoztatása esetén a Védelmi Tanács titkára hagyja jóvá,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint annak állandó vagy eseti munkabizottsága állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a miniszterelnök általános helyettese hagyja jóvá,

amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára küld ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a kabinet dönt.

(3) *  A kabinet napirendjén szereplő előterjesztést és jelentést - a Védelmi Tanács által tárgyalt előterjesztés és jelentés kivételével - valamennyi miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója részére szükséges eljuttatni.

90/H. *  (1) Elektronikus úton a 28. pontban foglaltak szerint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés vagy jelentés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését legkésőbb a kabinet ülésének időpontját megelőző második munkanapon.

(2) A minősített adatot tartalmazó előterjesztést vagy jelentést az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, papír alapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban kell megküldeni a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére.

(3) Az (1) bekezdésben írt határidőn túl a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

90/I. *  (1) *  A kabinet ülésén jelen lévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, amelyet követően a kabinet elnöke összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat, és kimondja a kabinet döntését. Ha a kabinet valamely tagja a kabinet elnöke által az előbbiek szerint kimondott döntéssel nem ért egyet, arról szavazás megtartását kezdeményezheti. A szavazás megtartása ebben az esetben kötelező. A szavazás során a kabinet tagjai rendelkeznek szavazati joggal. A döntés meghozatalára szavazattöbbséggel kerül sor, szavazategyenlőség esetén a kabinet elnökének szavazata dönt.

(2) *  A 90/D. pont (8) bekezdése szerinti esetben a Védelmi Tanács üléséről távolmaradó tag az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó támogató vagy elutasító szavazatát az ülést megelőzően a Védelmi Tanács elnökének megküldheti.

90/J. *  (1) A kabinet a feladatkörében javaslatot tesz kormányrendeletnek és kormányhatározatnak a 77. pontban foglaltak szerinti kiadására, valamint a Kormány nevében irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

(2) A kabinet a következő döntéseket hozhatja:

a) elfogadja az előterjesztést, amely a 77. pont szerint miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztésre vagy az Országgyűlés számára benyújtásra kerül, illetve tudomásul veszi a jelentést,

b) a kabinet javasolhatja, hogy az általa megtárgyalt előterjesztésről vagy jelentésről a Kormány döntsön, ha az ügy politikai jelentősége indokolja,

c) nem fogadja el az előterjesztést, nem veszi tudomásul a jelentést.

(3) *  A Védelmi Tanács

a) a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzési tervről, valamint

b) a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzésről

szóló napirendi pontok kapcsán véleményt alakít ki.

90/K. *  A kabinet az általa megtárgyalt előterjesztés további közigazgatási egyeztetését rendelheti el.

90/L. *  (1) Ha a kabinet az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket

a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kijelölt állami vezető,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a pénzügyminiszter,

c) *  a Védelmi Tanács esetében a nemzetbiztonsági főtanácsadó,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a miniszterelnök általános helyettese koordinálja.

(2) A kabinet döntéseit, annak véglegesítése előtt a kabinet vezetője a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - tájékoztatás céljából - minden kormánytag részére megküldi.

(3) A kabinet döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik, és azt

a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a pénzügyminiszter,

c) *  a Védelmi Tanács esetében a nemzetbiztonsági főtanácsadó,

d) a Nemzetpolitikai Kabinet esetében a miniszterelnök általános helyettese felterjesztésében a miniszterelnök írja alá.

(4) A (3) bekezdés szerinti felterjesztés a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján kerül a miniszterelnök részére megküldésre.

(5) *  Ha a miniszterelnök a kabinet aláírásra felterjesztett döntésével nem ért egyet, az előterjesztésnek a kabinet általi, a Kormány általi, illetve a Kabinetvezetői Értekezlet általi megtárgyalását rendelheti el.

(6) A 73-75. pontban foglaltakat a kabinet döntése alapján az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványok tekintetében is alkalmazni kell.

90/M. *  (1) A Kabinetvezetői Értekezlet áttekintheti a kabinet által hozott döntéseket.

(2) A Kabinetvezetői Értekezlet tagja

a) a miniszterelnök,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

c) a pénzügyminiszter.

(3) A Kabinetvezetői Értekezlet ülésén - a miniszterelnök erre vonatkozó döntése esetén részt vehet

a) a társadalmi és kormányzati egyeztetetések koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos,

b) a gazdaságfejlesztési miniszter,

c) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára,

d) a miniszterelnök politikai igazgatója.

90/N. *  (1) A kabinet, a Kabinetvezetői Értekezlet dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a kabinet döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(2) A kabinet üléséről összefoglaló készül. Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(3) Az összefoglalót a kabinet elnöke írja alá.

(4) Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni a kabinet ülésére megtárgyalás céljából megküldött előterjesztés, jelentés, valamint a kabinet döntése alapján kiadott kormányrendelet, kormányhatározat egy-egy példányát.

(5) Az összefoglaló egy-egy példányát a miniszterelnök politikai igazgatója és a közigazgatási államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. *  Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére