1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat;
abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a nemzetközi együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van a bűnözés elleni harcban;
azzal a céllal, hogy megerősítsék és elmélyítsék a bűnüldöző szervek közötti együttműködést a két ország biztonságának közös érdekére figyelemmel;
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben;
figyelembe véve az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény (ETS 108. sz.), a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (2008. november 27.), valamint az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló, 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (2006. december 18.) rendelkezéseit;
tekintetbe véve az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeiket, nemzetközi kötelezettségeiket és belső jogszabályaikat;
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit;
az alábbiak szerint állapodtak meg:
A jelen Megállapodás alkalmazásában:
1. a jelen Megállapodás végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok (a továbbiakban: együttműködő szervek): a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok;
2. fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, az együttműködő szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét és hova tartozását leplező tagja;
3. ellenőrzött szállítás: az az eljárás, amelynek során törvénytelen vagy gyanús szállítmányokat ki- és beengednek, illetve átengednek egy vagy több állam területén, azok illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete alatt, bűncselekmény felderítése, illetve a bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából;
4. minősített információ: minden olyan adat, amely függetlenül megjelenésének formájától, keletkezésének módjától, olyan tartalommal rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a Szerződő Felek bármelyikének hatóságai a belső jogszabályokkal összhangban minősítettek;
5. igazságügyi hatóságok:
a) a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;
b) a bolgár Szerződő Fél részéről: a bíróságok, az ügyészi és a nyomozó szervek;
6. központi kapcsolattartó szervek:
a) a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;
b) a bolgár Szerződő Fél részéről: Belügyminisztérium Nemzetközi Operatív Együttműködési Igazgatóság; Legfőbb Ügyész Kasszációs Irodája, Nemzetközi Jogi Együttműködési Főosztály.
(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén.
(2) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(3) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elért célra, az elkövetés módjára, indítékára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a cselekmény bűnügyi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(4) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki az igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
(1) A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az együttműködő szervek – az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek és a nemzetközi kötelezettségek alapján, a Szerződő Felek belső jogszabályaival és a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban – megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.
(2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják.
(3) Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(4) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.
(5) A megkereső együttműködő szerv kérheti a megkeresett együttműködő szervet, hogy a megkeresését az általa meghatározott szabályok, feltételek szerint, illetve technikai módszert alkalmazva teljesítse. Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső központi kapcsolattartó szervet. Egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető.
(6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső együttműködő szerv eljárásának sikerességét, a megkeresett együttműködő szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv haladéktalanul tájékoztatja a megkereső együttműködő szervet a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.
(7) A megkereső központi kapcsolattartó szerv az (5) és (6) bekezdésekben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8) A megkeresések teljesítése során a megkeresett együttműködő szerv és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a jelen cikk (5) bekezdésében megjelölt szabályokkal összhangban járnak el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályaival.
(1) A megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a megkereső együttműködő szerv megnevezését;
b) a megkeresés célját és tárgyát;
c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgős teljesítés kérésének indokait;
e) ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f) a megkeresés teljesítése során a megkereső együttműködő szerv tagjának részvételére irányuló kérelmet;
g) a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatait, amennyiben azok ismertek;
h) a jelen Megállapodás 3. cikk (5) bekezdésében hivatkozott szabályokat és technikai módszereket.
(2) Az együttműködő szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során az angol nyelvet használják, de más nyelv használatában is megállapodhatnak.
(1) Az együttműködő szervek a bűnüldözés hatékonysága érdekében, az alábbi információkat adják át:
a) a bűncselekmények elkövetésében résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnüldözéshez szükséges;
b) a bűncselekmények elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;
d) ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;
e) a bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti jogi szabályozást;
f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó adatokat.
(2) Az együttműködő szervek a bűncselekmények felderítése érdekében – megkeresésre – az alábbi információkat adják át:
a) az együttműködő szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatokat;
b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapításához, illetőleg igazolásához szükséges adatokat;
c) vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének, érvényességének és a korlátozásainak vizsgálatához szükséges adatokat;
d) gépjárművek egyedi azonosító adatait (rendszám, alvázszám, motorszám);
e) a közúti, vízi és légi járművek tulajdonosának (üzembentartójának) vagy vezetőjének személyazonossága megállapításához és felkutatásához szükséges adatokat;
f) lőfegyvertartási-engedély meglétével, hitelességével, érvényességével és korlátozásaival kapcsolatos adatokat;
g) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapításához szükséges adatokat;
h) tárgyak, minták utáni tudakozódásához szükséges adatokat.
(1) Az együttműködő szervek a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államuk területén igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső együttműködő szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az együttműködő szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Az együttműködő szervek közösen elemezhetik a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitathatják és egyeztethetik a szükséges teendőket.
Az együttműködő szervek segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.
(1) A központi kapcsolattartó szervek a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén. A megkereséshez az ellenőrzést alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.
(2) Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b) a kísérés módját;
c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d) a kísérésben a megkereső együttműködő szerv részéről résztvevők számát, fedett nyomozó esetleges részvételét;
e) az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját;
f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3) Az együttműködő szervek – a megkeresés elfogadása esetén – az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett központi kapcsolattartó szerv az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közrendet.
(4) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett együttműködő szerv irányítja; az irányítást végző személyéről a megkereső együttműködő szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső együttműködő szerv a szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhat. Ennek során a megkereső együttműködő szerv a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett együttműködő szerv államának jogszabályai és a megkeresett együttműködő szerv irányítást végző tagjának utasításai szerint köteles eljárni.
(5) A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a központi kapcsolattartó szervek lehetővé teszik egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső központi kapcsolattartó szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett központi kapcsolattartó szervet.
(6) Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó részvétele csak az őt alkalmazó Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak engedélyével lehetséges.
(1) Az együttműködő szervek hozzájárulnak a megkereső együttműködő szerv fedett nyomozóinak a saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez az államaik területén elkövetett vagy előkészületben lévő, legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkeresett együttműködő szerv fedett nyomozója is alkalmazható a megkeresett együttműködő szerv államának területén.
(2) A fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó, a jelen Megállapodás 3. cikkének (5) bekezdése szerinti igazságügyi hatósági engedély a Szerződő Felek egész területére érvényes.
(3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit;
f) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
(4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik, és meghatározott ideig tarthat. A fedett nyomozó az együttműködő szervek eseti megállapodását és a jelen cikk (2) bekezdése szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (3) és a (9) bekezdéseiben foglaltakat.
(5) A fedett nyomozó irányítását a megkereső együttműködő szerv végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső együttműködő szerv megbízásából és megkeresése alapján végzi munkáját a másik Szerződő Fél területén. Indokolt esetben a Szerződő Felek együttműködő szervei ettől eltérően is megállapodhatnak.
(6) A megkeresett együttműködő szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.
(7) A megkeresett együttműködő szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett együttműködő szerv minden szükséges intézkedést megtesz a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága érdekében.
(8) A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a megkeresett együttműködő szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(9) A fedett nyomozó alkalmazására a megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályai az irányadóak. A fedett nyomozó csak olyan intézkedéseket tehet, amelyeket mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai megengednek.
(1) Az együttműködő szervek eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre a legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b) a működési területet, a működés feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit;
c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét és vezetőjének meghatározását;
d) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag jogait és kötelezettségeit;
e) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályokról szóló tájékoztatást;
f) a szervezési intézkedéseket és a működési költségek viselését.
(3) Ha a megkereső együttműködő szerv bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályai szerint engedélyre van szüksége, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.
(4) A megkeresett együttműködő szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(5) A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett együttműködő szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.
(6) A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját együttműködő szerveinek átadhatná.
(7) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott együttműködésben részt vevő együttműködő szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. A minősített információkhoz való hozzáférésre vonatkozó engedélyt a megkeresett együttműködő szerv belső jogszabályai szerint kell kibocsátani. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Felek belső jogszabályaiban meghatározott engedélyt.
(8) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok és információk kizárólag a következő célokra használhatók fel:
a) azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b) az adatot vagy információt átadó együttműködő szerv előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére vagy nyomozására.
(1) Az együttműködő szervek a rendőri együttműködés fokozása érdekében, a közrendet és a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása és a bűncselekmények megelőzése céljából olyan közös műveleteket végezhetnek, amelyekben az egyik Szerződő Fél együttműködő szerveinek kijelölt tisztviselői a másik Szerződő Fél területén végrehajtott műveletekben is részt vehetnek.
(2) Az a Szerződő Fél, amelynek területén a művelet zajlik, nemzeti jogával összhangban, a kihelyező Fél államának egyetértésével, kivételes esetekben felhatalmazhatja a másik Szerződő Fél azon tisztviselőit, akik a területén részt vesznek a közös műveletekben, hogy szuverén jogaikat, illetve hogy – amennyiben a fogadó állam joga erre lehetőséget ad – a kihelyező állam joga szerint őket megillető szuverén jogaikat gyakorolják. Ezek a szuverén jogok csak a fogadó állam felügyelete alatt, és főszabályként a tisztviselőinek a jelenléte mellett gyakorolhatóak. A kihelyező Szerződő Fél tisztviselői a fogadó állam nemzeti joghatósága alá tartoznak. A fogadó állam felelősséget visel ezen tisztviselők cselekményeiért.
(3) A fogadó állam kompetens hatóságának utasításai a másik Szerződő Fél közös műveletekben részt vevő tisztviselőit kötik.
A Szerződő Felek együttműködő szervei kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, a belső jogszabályokkal összhangban, nagy tömegeket vonzó eseményekkel és hasonló nagyszabású eseményekkel, katasztrófákkal, valamint súlyos balesetekkel kapcsolatosan, azáltal, hogy törekednek megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a biztonságot
a) egymás lehető leghamarabb történő értesítésével az ilyen határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével;
b) saját területükön a szükséges rendőrségi intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén;
c) lehetséges mértékben tisztviselők, szakértők és tanácsadók küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon Szerződő Fél kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett.
(1) Az együttműködő szervek a másik Szerződő Fél illetékes együttműködő szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a másik Szerződő Fél együttműködő szerveihez. Az összekötő tisztviselők feladatait a fogadó Szerződő Fél diplomáciai képviseletéhez akkreditált belügyi/rendészeti attasé is elláthatja.
(2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:
a) a bűncselekmények megelőzését és üldözését szolgáló információcserében;
b) a jelen Megállapodás végrehajtásához kapcsolódó megkeresések teljesítésében;
c) a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;
d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával.
(3) Az összekötő tisztviselő az együttműködő szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4) Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél együttműködő szerve utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél együttműködő szervével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el.
(5) A Szerződő Felek illetékes hatóságai megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.
(6) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes hatóságai megállapodnak.
(1) A képzés területén folytatandó együttműködése az alábbiakra terjed ki:
a) oktatási tervek és tananyagok cseréje;
b) közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok megrendezése;
c) a másik együttműködő szervek képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása;
d) a másik együttműködő szervek képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.
(2) A központi kapcsolattartó szervek együttműködnek a nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében.
(3) A jelen cikk végrehajtásában résztvevő oktatási intézmények vezetői szükség szerint munkatalálkozókat tartanak az intézkedéseik előkészítése és összehangolása érdekében.
(1) Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, az együttműködő szervek tagjai a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél államának területére érvényes úti okmánnyal és érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal léphetnek be, és ott – külön engedély nélkül – a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
(2) A jelen Megállapodás 10. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat. A fedőiratok mintapéldányait a központi kapcsolattartó szervek kölcsönösen megküldik egymásnak.
(1) A megkereső együttműködő szerv tagja a megkeresett együttműködő szerv államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás során viselheti egyenruháját, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelését, a lőfegyver kivételével.
(2) A megkereső együttműködő szerv tagja a megkeresett együttműködő szerv államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése során kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat.
(3) A fedett nyomozók a jelen Megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott megállapodásban szabályozottak szerint vihetnek magukkal lőfegyvert, illetve alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket.
(1) A megkereső együttműködő szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
(2) A megkeresett együttműködő szerv az államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatait teljesítő, a másik Szerződő Fél együttműködő szerve tagjának ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját együttműködő szerve tagjának.
A jelen Megállapodás végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén eljáró, az együttműködő szervek tagjai által vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azon Szerződő Fél nemzeti büntetőjogi jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a tevékenységet végzik.
(1) Amikor az együttműködő szerv tagja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.
(2) Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselője okozta volna.
(3) Az a Szerződő Fél, amely együttműködő szervének tagja a másik Szerződő Fél államának területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.
A jelen Megállapodás végrehajtása során az együttműködő szervek a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:
a) a bűncselekmények elkövetésében részt vevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
b) az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c) a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d) a jelen Megállapodás 5. cikkének (2) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes adatokat.
(1) Az adatkezelésre a Szerződő Felek belső jogszabályaival összhangban kerül sor. A Szerződő Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai intézkedést a személyes adatok hatékony védelmének biztosítása, a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a megsemmisítés, az elvesztés és az előzetes hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal ellen.
(2) A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében az együttműködő szervek – az Európa Tanács Egyezménye (ETS 108. sz.), valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek figyelembevételével – az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:
a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;
b) az adatokat átvevő együttműködő szerv (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó együttműködő szerv (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;
c) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d) az adatok átadásakor az átadó Félnek állama belső jogszabályainak megfelelően fel kell tüntetnie az adatok megőrzési határidejét, amelynek leteltekor az átvevő Fél köteles az adatokat törölni vagy zárolni, illetve felülvizsgálni a további tárolás szükségességét;
e) a személyes adatok kizárólag a központi kapcsolattartó szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a fenti c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;
f) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás célját és tartalmát, az átvevő szervet, és az átadás időpontját. Az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartásokat az adott adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.
(1) A Szerződő Felek – belső jogszabályaikkal összhangban – biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik tájékoztatják az érintett személyt a személyes adatok kezeléséről.
(2) Személyes adatok átadása esetén az együttműködő szervek – államuk belső jogszabályaival összhangban – kérhetik a másik Szerződő Fél együttműködő szervét, hogy mellőzze az érintett személy tájékoztatását. Ilyen esetekben ez utóbbi együttműködő szerv a másik Szerződő Fél együttműködő szervének előzetes jóváhagyása nélkül nem tájékoztathatja az érintett személyt.
(1) A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon együttműködő szerv feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által meghatározott, adatkezelésre vonatkozó előírásokat, amennyiben azok összhangban állnak mindkét Szerződő Fél belső jogszabályaival.
(2) Az együttműködő szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású személyes adataihoz.
Az együttműködő szervek a minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat – a jelen Megállapodás 3. cikke (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra figyelemmel – közvetlenül megküldhetik egymásnak, illetve kicserélhetik.
Az együttműködő szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során átvett minősített adatok és információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a) a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;
b) a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;
c) a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;
d) az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;
e) az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli szerveknek csak a minősített adatot átadó Fél írásbeli hozzájárulása alapján lehet továbbadni;
f) a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;
g) a jelen Megállapodás 12. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél együttműködő szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője – állama belső jogszabályaival összhangban – engedélyezi;
h) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és a vonatkozó jogszabályok jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre.
(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2) A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a Bolgár Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3) A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására és az együttműködés megkönnyítésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati szerveinek javaslatokat tehet.
A jelen Megállapodás végrehajtása során – a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés vagy a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása hiányában – mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját együttműködő szervei eljárása során felmerülő költségeket.
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Szerződő Feleknek különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
(1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 27. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.
(2) Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai úton rendezik.
(1) A jelen Megállapodás azon későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
(2) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Megállapodás a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő hatodik hónapot követő napon hatályát veszti.
(3) Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítés kézhezvétele napján lép hatályba.
(4) A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti szervek nevéről, valamint a jelen Megállapodás 9. 11. 12. és 25. cikkeiben foglaltak végrehajtására, illetve a 26. cikkben foglalt rendelkezések felügyeletére feljogosított szervek nevéről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást az együttműködő szervek elnevezésében vagy azok hatáskörében bekövetkezett változásokról.
(5) A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. november 11-én aláírt Megállapodás hatályát veszti.
(6) A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészet és a közúti közlekedés terén való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. november 15-én aláírt Egyezmény hatályát veszti.
(7) A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a bolgár Szerződő Felet.
Készült Szófiában, 2010. december 14. napján, két eredeti példányban, magyar, bolgár és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)
A Szerződő Felek – a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 26. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel – a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:
| a Magyar Köztársaságban | a Bolgár Köztársaságban | angol nyelvű megfelelője | |
| „Szigorúan titkos!” | СТРОГО СЕКРЕТНО | TOP SECRET | |
| „Titkos!” | СЕКРЕТНО | SECRET | |
| „Bizalmas!” | ПОВЕРИТЕЛНО | CONFIDENTIAL | |
| „Korlátozott terjesztésű!” | ЗА СЛУЖЕБНО ПОЛЗВАНЕ | RESTRICTED | |
| ” | |||
4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 31. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
(4) A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. év november hó 11. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 118/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
