A jogszabály mai napon ( 2019.09.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2011. évi XLII. törvény

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről * 

(A Megállapodás 1999. július 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(Az 1. Jegyzőkönyv 2006. június 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(A 2. Jegyzőkönyv 2010. április 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és

A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG, másrészről,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság közötti kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,

FELISMERVE, hogy a Közösség és a Kirgiz Köztársaság erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által létesített kapcsolatokat,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat, amelyek a partnerség valódi alapját képezik,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében együttműködjenek,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság szilárd elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A változás kihívásai című helsinki okmányában szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,

MEGERŐSÍTVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság elkötelezettségét az Európai Energiacharta iránt,

MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó gazdasági liberalizáció fontosságáról,

ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása a kirgiz politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a régió jólétét és stabilitását,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,

FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést és technikai segítségnyújtást biztosítani,

SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és különösen azt a tényt, hogy a Kirgiz Köztársaság egy fejlődő és tengerparttal nem rendelkező ország,

FELISMERVE, hogy e megállapodás egyik fő célja az, hogy a kirgiz gazdaság fejlődése és szerkezetátalakítása részére nyújtott közösségi segítséggel megkönnyítsék ezen egyenlőtlenségek megszüntetését,

SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Kirgiz Köztársaság és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elvei alapján történő liberalizálása iránt,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,

SZEM ELŐTT TARTVA a Felek azon szándékát, hogy együttműködést alakítanak ki az űrkutatás területén, tekintettel tevékenységeik kiegészítő jellegére ezen a területen,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az információáramlást,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság között partnerség jön létre. E partnerség célkitűzései a következők:

- megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,

- a Kirgiz Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak,

- a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,

- a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális együttműködés alapjának megteremtése.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

2. cikk

A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.

3. cikk

A Felek úgy ítélik meg, hogy a volt Szovjetunió régiójának jövőbeli jóléte és stabilitása szempontjából elengedhetetlen, hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszűnésekor alakultak ki, (a továbbiakban: Független Államok) a Helsinki Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása érdekében.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

4. cikk

A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához.

A politikai párbeszéd:

- erősíteni fogja a Kirgiz Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,

- a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a stabilitást.

E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

5. cikk

A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 75. cikkben létrehozott Együttműködési Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.

6. cikk

A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a következő formákban:

- rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és tagállamainak képviselői, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselői között,

- a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az EBEÉ találkozói keretében, és másutt,

- minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.

7. cikk

A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 80. cikkben létrehozott Parlamenti Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.

III. CÍM

ÁRUFORGALOM

8. cikk

(1) A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a következők tekintetében:

- behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét,

- a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó rendelkezések,

- a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső díjak,

- fizetési módok és a fizetések átutalása,

- az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:

a) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület létrejötte alapján adott kedvezmények;

b) a GATT szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;

c) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely a Kirgiz Köztársaságnak a GATT-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket a Kirgiz Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.

9. cikk

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi.

Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását.

(2) A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges szabályokat.

10. cikk

Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.

11. cikk

(1) A Kirgiz Köztársaságból származó áruk a Közösségbe mindenfajta mennyiségi korlátozás nélkül behozhatók a 13., 16. és 17. cikk, továbbá Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2) A Közösségből származó áruk - e megállapodás 14. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül - mindenfajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be a Kirgiz Köztársaságba.

12. cikk

A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.

13. cikk

(1) Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy a Kirgiz Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő intézkedéseket.

(2) A Közösség vagy a Kirgiz Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a IX. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.

(3) Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.

(4) Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.

(5) A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.

14. cikk

A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve a Kirgiz Köztársaság GATT-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.

15. cikk

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüst re vonatkozó szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

16. cikk

E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza, amelyet 1993. október 15-én parafáltak és ideiglenesen 1994. január 1-je óta alkalmaznak.

17. cikk

(1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmére a 11. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselőiből áll.

A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó, szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben.

18. cikk

Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és a Kirgiz Köztársaság között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja képezni.

IV. CÍM

AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

MUNKAÜGYI FELTÉTELEK

19. cikk

(1) A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott kirgiz állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.

(2) A Kirgiz Köztársaság a Kirgiz Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamoknak a Kirgiz Köztársaság területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.

20. cikk

Az egyeztető tanács megvizsgálja, hogy milyen közös erőfeszítést lehet tenni az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében, a visszafogadás elméleti és gyakorlati figyelembevételével.

21. cikk

Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányában rögzített vállalásokat.

22. cikk

Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 19., a 20. és 21. cikk végrehajtására.

II. FEJEZET

A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK

23. cikk

(1) A Közösség és tagállamai a jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a letelepedett kirgiz társaságoknak a 25. cikkben meghatározott leányvállalatok és fióktelepek létesítése tekintetében, mint amilyenben a harmadik országok társaságai részesülnek, és működésük tekintetében a kirgiz társaságoknak a Közösség és tagállamai területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan kedvező elbánásban részesítik, mint amilyenben harmadik országok társaságait, illetve fióktelepeit részesítik.

(2) A Kirgiz Köztársaság a 35. és 84. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a területén, valamint a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, legalább olyan kedvező elbánást biztosít a közösségi társaságoknak és fióktelepeinek a 25. cikkben meghatározott működésük és letelepedésük tekintetében, mint amilyenben a kirgiz társaságok és fióktelepei, vagy - amennyiben ez kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságok és fióktelepeik részesülnek.

24. cikk

A 23. cikk rendelkezéseit, nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra.

25. cikk

E megállapodás alkalmazásában:

a) „közösségi társaság”, illetve „kirgiz társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve kirgiz társaságnak, ha működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság gazdaságával;

b) valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;

c) valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében, hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket;

d) „letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy kirgiz társaságoknak azon joga, hogy a Kirgiz Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;

e) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.

A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy a Kirgiz Köztársaság a Közösségen, illetve a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai, valamint a Közösségen vagy a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett és a tagállamok állampolgárai, illetve kirgiz állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó tagállamban, illetve a Kirgiz Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban tartják nyilván.

26. cikk

(1) E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek elkerülésére.

(2) E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.

27. cikk

E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.

28. cikk

(1) A Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve kirgiz társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban a Kirgiz Köztársaságban, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.

(2) Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a többségi részvényesek kivételével):

a) a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a következőkre terjed ki:

- a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,

- felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete és ellenőrzése,

- személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;

b) a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;

c) „társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén.

29. cikk

A Felek felismerik annak fontosságát, hogy területükön a másik Fél társaságainak létesítésére és működésére tekintettel egymásnak nemzeti bánásmódot biztosítanak, továbbá megvizsgálják, hogy kölcsönösen kielégítő alapon, illetve az Együttműködési Tanács ajánlásai fényében miként érhetik el ezt a célt.

30. cikk

(1) A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.

(2) E cikk rendelkezései nem érintik a 38. cikk rendelkezéseit: a 38. cikk hatálya alá tartozó eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései szabályozzák.

(3) A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 44. cikk fényében, a Kirgiz Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti a Kirgiz Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.

(4) Amennyiben a Kirgiz Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés következtében a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában a Kirgiz Köztársaságban már letelepedett leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven át nem alkalmazandó.

III. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

31. cikk

(1) A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy kirgiz társaságok részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által megcélzott személy.

(2) Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.

32. cikk

A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki a Kirgiz Köztársaságban.

33. cikk

(1) A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:

a) az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ Egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelmi verseny szabályait;

b) a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.

(2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:

a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit;

b) nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén, amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;

c) a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;

d) e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.

34. cikk

A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légi közlekedési szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

35. cikk

(1) E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.

36. cikk

E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 35. cikk alkalmazását.

37. cikk

Azon társaságok, amelyek kirgiz társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek kedvezményezettjei közé tartoznak.

38. cikk

Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.

39. cikk

A Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság a II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.

40. cikk

(1) Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.

(2) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak

(3) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy a Kirgiz Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.

41. cikk

A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy feljogosítaná:

- a tagállamok, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben belépjenek a Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként,

- a kirgiz társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség területén a Kirgiz Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,

- a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Kirgiz Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,

- a kirgiz társaságokat vagy kirgiztársaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján kirgiz személyeket biztosítsanak abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek,

- a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a tagállamok állampolgárai.

V. FEJEZET

FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE

42. cikk

(1) A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és a Kirgiz Köztársaságban honosak közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített folyó fizetéseket.

(2) A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell.

(3) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és a Kirgiz Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.

(4) A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és a Kirgiz Köztársaság között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.

(5) Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a kirgiz valutának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, a Kirgiz Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek nyújtása esetén a Kirgiz Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e korlátozásokat a Kirgiz Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. A Kirgiz Köztársaság e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. A Kirgiz Köztársaság az ilyen intézkedések bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben, illetve a Kirgiz Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.

VI. FEJEZET

A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA

43. cikk

(1) E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján a Kirgiz Köztársaság folytatja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit. Az Együttműködési Tanács meghosszabbíthatja ezt az időtartamot a Kirgiz Köztársaság különleges körülményeire hivatkozva.

(2) A Kirgiz Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1) bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak.

V. CÍM

JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

44. cikk

(1) A Felek kijelentik, hogy a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi a Kirgiz Köztársaság meglévő és jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. A Kirgiz Köztársaság törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség jogszabályaival.

(2) A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás.

(3) A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt a Kirgiz Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:

- szakértők cseréje,

- korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,

- szemináriumok szervezése,

- képzési tevékenységek,

- támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.

(4) A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon alkalmazzák.

VI. CÍM

GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

45. cikk

(1) A Közösség és a Kirgiz Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely a Kirgiz Köztársaság gazdasági reformjához valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló gazdasági kapcsolatokat.

(2) Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform, valamint a kirgiz gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni; teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.

(3) E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika és nukleáris biztonság, a szállítás, a turizmus, a környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire összpontosít.

(4) A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Független Államok között.

(5) Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet, a Kirgiz Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási eljárásokat.

46. cikk

Ipari együttműködés

(1) Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:

- üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,

- a Közösség részvétele a Kirgiz Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának átalakítására irányulnak,

- az irányítás javítása,

- megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása,

- környezetvédelem.

(2) E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok végrehajtását.

47. cikk

Beruházásfejlesztés és -védelem

(1) Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén.

(2) Az együttműködés céljai különösen a következők:

- adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok között,

- adott esetben megállapodások megkötése a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok között a kettős adóztatás elkerüléséről,

- kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a kirgiz gazdaságba történő külföldi befektetéseket,

- stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,

- információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.

48. cikk

Közbeszerzés

A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen ajánlati felhívások révén.

49. cikk

Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén

(1) A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint a kirgiz termékek minőségének javítását.

(2) E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek keretében működjenek együtt, amelyek:

- előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és intézményekkel,

- előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások használatát,

- lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk cseréjét.

50. cikk

Bányászat és nyersanyagok

(1) A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló befektetést és kereskedelmet.

(2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:

- információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól,

- az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,

- kereskedelmi kérdések,

- környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,

- képzés,

- biztonság a bányászatban.

51. cikk

Tudományos és műszaki együttműködés

(1) A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.

(2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:

- tudományos és műszaki információcsere,

- közös KTF tevékenység,

- képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és szakemberek számára mindkét oldalon.

Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját ölti, az 52. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani.

A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is kialakíthatják.

Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak.

(3) Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges rendelkezéseket is rögzítenek.

52. cikk

Oktatás és szakképzés

(1) A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét a Kirgiz Köztársaságban.

(2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:

- a kirgiz felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,

- a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra kerülő prioritási területeken,

- együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,

- a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók, valamint a fiatalok mobilitása,

- az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,

- közösségi nyelvek oktatása,

- konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,

- újságírók szakképzése,

- oktatók szakképzése.

(3) Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek a Kirgiz Köztársaságnak a közösségi Tempus-programban való részvételére épülnek.

53. cikk

Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a kirgiz mezőgazdaság, az agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és külföldi piacok kialakítása a kirgiz termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék a kirgiz szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokat.

54. cikk

Energia

(1) Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül sor, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.

(2) Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:

- az energiatermelés ellátásának és fogyasztásának környezeti hatása, annak érdekében, hogy az e tevékenységekből származó környezetvédelmi károkat megelőzze vagy minimalizálja,

- az energiaellátás biztonságának és minőségének gazdaságos és környezetileg elfogadható módon történő javítása, beleértve a szállítók diverzifikációját,

- az energetikai politika megfogalmazása,

- az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban,

- az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi, jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése,

- az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása,

- az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,

- az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta energiatípus esetében,

- irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,

- az energiaellátás biztonsága, az energia, valamint az energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása.

55. cikk

Környezet

(1) Az Európai Energiachartát szem előtt tartva, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén.

(2) Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:

- a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a környezet állapotáról,

- a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,

- az ökológiai egyensúly helyreállítása,

- a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,

- az ipari létesítmények biztonsága,

- a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,

- a vízminőség,

- a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli Egyezmény végrehajtása,

- a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,

- az erdők védelme,

- a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása és kezelése,

- a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,

- a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,

- a globális éghajlatváltozás,

- a környezeti nevelés és a tudatosság,

- a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és a kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése,

- az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény végrehajtása.

(3) Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:

- katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,

- információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,

- közös kutatási tevékenységek,

- a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,

- együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,

- stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,

- környezeti hatástanulmányok.

56. cikk

Közlekedés

A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.

Az együttműködés többek között a kirgiz közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására irányul.

Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:

- a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének korszerűsítése,

- a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését,

- a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,

- a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,

- a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.

57. cikk

Postai szolgáltatások és távközlés

A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a következő területeken:

- politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások fejlesztéséhez,

- a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai szolgáltatások terén,

- technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket,

- a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a befektetések számára vonzóvá tétele,

- a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,

- a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,

- távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,

- megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,

- szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő üzemeltetés szem előtt tartásával.

58. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy a Kirgiz Köztársaság az általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai segítségnyújtás előterében a következők állnak:

- a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, a Kirgiz Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerbe,

- pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása a Kirgiz Köztársaságban, tapasztalatcsere és személyzeti képzés,

- biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában vegyenek részt a Kirgiz Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás kialakítása.

Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban elősegítse a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.

59. cikk

Pénzmosás

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják fel.

(2) Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában, amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen, amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.

60. cikk

Regionális fejlesztés

(1) A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.

(2) A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.

Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés előmozdításának módszereit és formáit.

61. cikk

Szociális együttműködés

(1) Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.

Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:

- oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a magas kockázatú tevékenységi területekre,

- megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,

- a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,

- kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.

(2) A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:

- a munkaerőpiac optimalizálása,

- a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,

- szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,

- a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,

- a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.

(3) A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló együttműködésnek, ami többek között kiterjed a kirgiz szociális védelmi reformok tervezésében és megvalósításában való együttműködésre.

E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki a Kirgiz Köztársaságban, és a reformok a szociális védelem összes formáját felölelik.

62. cikk

Idegenforgalom

A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:

- az idegenforgalom megkönnyítése,

- az információáramlás fokozása,

- know-how átadása,

- a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,

- együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,

- képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.

63. cikk

Kis- és középvállalkozások

(1) A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat, valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és a kirgiz KKV-k közötti együttműködést.

(2) Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő területeken:

- jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,

- megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására, kommunikáció, segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),

- technológiai parkok kialakítása.

64. cikk

Információ és kommunikáció

A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a Közösségről és a Kirgiz Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.

65. cikk

Fogyasztóvédelem

A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk kicserélését, állandó rendszerek létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált áruk és szolgáltatások ára, jellemzői tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezését.

66. cikk

Vámügy

(1) Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatban elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint a kirgiz vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.

(2) Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:

- információcsere,

- munkamódszerek javítása,

- a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,

- közösségi és a kirgiz árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,

- az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,

- támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,

- szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.

Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.

(3) Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 69. cikk sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

67. cikk

Statisztikai együttműködés

Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely biztosítja azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának támogatásához és figyelemmel kíséréséhez, valamint a kirgiz magánvállalkozások fejlődéséhez szükségesek.

A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:

- a kirgiz statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz és osztályozáshoz,

- statisztikai információk cseréje,

- a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.

A Közösség e célok eléréséhez a Kirgiz Köztársaságnak nyújtott technikai segítségnyújtással járul hozzá.

68. cikk

Gazdaságtudomány

A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire, valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó ismereteik szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményre és kilátásokra vonatkozóan.

A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:

- a Kirgiz Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás és technikai segítségnyújtás biztosításával,

- az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási eredmények széles körű elterjesztése érdekében.

69. cikk

Kábítószerek

A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában, beleértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.

VII. CÍM

KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

70. cikk

A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést. Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további, kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TERÜLETÉN

71. cikk

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 72., a 73. és a 74. cikkel összhangban a Kirgiz Köztársaság technikai segítségnyújtásként támogatás formájában a gazdasági átalakulása fokozása érdekében ideiglenes pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől.

72. cikk

E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program keretében biztosítják.

73. cikk

A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely a két Fél között a Kirgiz Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.

74. cikk

A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.

IX. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. cikk

A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.

76. cikk

(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a kirgiz kormány tagjaiból áll.

(2) Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

(3) Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a kirgiz kormány egy tagja látja el.

77. cikk

(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselőiből, másrészről a kirgiz kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság látja el. Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a bizottság működésének módját.

(2) Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra, amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.

78. cikk

Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek feladatait és működésének módját.

79. cikk

Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT cikk tekintetében a GATT tagjai általánosan alkalmaznak.

80. cikk

A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum a Kirgiz Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.

81. cikk

(1) A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről pedig a Kirgiz Parlament tagjaiból áll.

(2) A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

(3) A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a Kirgiz Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

82. cikk

A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást megadja.

A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól.

A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.

83. cikk

(1) E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is.

(2) A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:

- ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Kirgiz Köztársaság gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében,

- megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam állampolgára lehet,

- azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a szerződéseikre alkalmazandó jogot,

- ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás igénybevételét.

84. cikk

E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon intézkedéseket:

a) amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében szükségesnek tart;

b) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;

c) amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;

d) amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.

85. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül:

- a Kirgiz Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve cégeik között,

- a Közösség által a Kirgiz Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a kirgiz állampolgárok vagy társaságok és cégek között.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében nincsenek azonos helyzetben.

86. cikk

(1) Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.

(2) Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.

(3) Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.

Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.

Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.

87. cikk

A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő ügyeket.

E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 13., a 86. és a 92. cikket.

88. cikk

Az e megállapodás alapján a Kirgiz Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.

89. cikk

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről a Kirgiz Köztársaságot, másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a Közösséget és a tagállamokat jelenti.

90. cikk

Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.

91. cikk

E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.

92. cikk

(1) A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.

(2) Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.

93. cikk

Az I., és a II. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.

94. cikk

Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő, egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Kirgiz Köztársaságot kötelező megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.

95. cikk

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, az Európai Szén-és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Kirgiz Köztársaság területén.

96. cikk

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

97. cikk

E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, kirgiz, valamint orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.

98. cikk

E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.

Hatálybalépésétől, a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.

99. cikk

Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének a napját jelenti.

Hecho en Bruselas, el nueve de febrero de mil novecientos noventa y cinco.

Udfærdiget i Bruxelles, den niende februar nitten hundrede og femoghalvfems.

Geschehen zu Brüssel am neunten Februar neunzehnhundertfünfundneunzig.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέα Φεβρουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα πέντε.

Done at Brussels, on the ninth day of February in the year one thousand nine hundred and ninety-five.

Fait à Bruxelles, le neuf février mil neuf cent quatre-vingt-quinze.

Fatto a Bruxelles, addì nove febbraio millenovecentonovantacinque.

Gedaan te Brüssel, de negende februari negentienhonderd vijfennegentig.

Feito em Bruxelas, em nove de Fevereiro de mil novecentos e noventa e cinco.

Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä helmikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäviisi.

Som skedde i Bryssel den nionde februari nittonhundranittiofem.

I. MELLÉKLET

A Kirgiz Köztársaság által a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban a független államoknak nyújtott előnyök indikatív jegyzéke

1. Az összes Független Állam tekintetében:

Nem vetnek ki behozatali vámokat, kivéve az alkohol és dohányárura.

Nem vetnek ki kiviteli vámokat a klíring- és az államközi megállapodásoknak megfelelően, az e megállapodásokban meghatározott mennyiségekben szállított áruk tekintetében.

A kivitelre és behozatalra nem vetnek ki HÉA-t. A kivitelre nem vetnek ki a jövedéki adót.

Nem vetnek ki kiviteli kontingenst.

2. Az összes Független Állam, aki nem vezetett be nemzeti valutát:

A kifizetések rubelben teljesíthetők.

Az összes Független Állam tekintetében:

A nem kereskedelmi tevékenységek különleges rendszerének alkalmazása, beleértve az e tevékenységekből eredő fizetéseket is.

3. Az összes Független Állam tekintetében:

A folyó kifizetések különleges rendszere.

4. Az összes Független Állam tekintetében:

Az árutovábbítás különleges feltételei.

5. Az összes Független Állam tekintetében:

A vámeljárások különleges feltételei.

II. MELLÉKLET

A 43. cikkben említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló egyezmények

1. Az 43. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:

- Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi változat, 1971),

- Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),

- Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989),

- Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozásáról (Genfi változat, 1977, módosítva 1979-ben),

- Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),

- Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).

2. Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 43. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.

3. A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:

- Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva 1979-ben),

- Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva 1979-ben),

- Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-ben).

4. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Kirgiz Köztársaság a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.

5. A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Kirgiz Köztársaság által tényleges viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Kirgiz Köztársaság által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.

JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról

1. cikk

Meghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a) „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;

b) „vám”: minden olyan vám, adó, illeték vagy más díj, amelyet a Felek területén a vámjogszabályok alkalmazása során kivetnek és beszednek, kivéve az olyan illetékek és díjak, amelyek mértékét a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek megfelelően korlátozzák;

c) „kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amely vámügyi segítséget kér;

d) „megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;

e) „jogsértés”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett megsértése.

2. cikk

Hatály

(1) A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítik egymást annak érdekében, hogy biztosítsák a vámjogszabályok helyes alkalmazását, különösen a jogszabályok megsértésének megelőzése, felfedése és kivizsgálása segítségével.

(2) Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.

3. cikk

Jogsegély megkeresés alapján

(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:

a) olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;

b) olyan árukészletet tároló helyek, amelyekről okkal feltételezhető, hogy olyan műveletek ellátását szolgálják, amelyek ellenkeznek a másik Fél vámjogszabályaival;

c) azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok megsértéséhez vezethetnek;

d) olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő tevékenységek során használták vagy használhatják fel.

4. cikk

Önkéntes jogsegély

A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:

- olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,

- az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,

- olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik.

5. cikk

Kézbesítés/értesítés

A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság törvényeinek keretei között megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó összes iratot kézbesítse, és az összes határozatról értesítést küldjön.

Ilyen esetben a 6. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

6. cikk

A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma

(1) Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:

a) a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;

b) a kért intézkedést;

c) a kérelem tárgyát és indoklását;

d) az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;

e) a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legrészletesebb megjelölését;

f) a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben meghatározott esetekben.

(3) A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani.

(4) Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetők.

7. cikk

A megkeresések végrehajtása

(1) A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik elvégzésükről.

(2) A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.

(3) A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.

(4) Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.

8. cikk

Az információk közlésének formája

(1) A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok, jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen formában előállított számítógépes információkkal.

9. cikk

Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól

(1) A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását, amennyiben ez:

a) feltehetőleg sértené a szuverenitást, a közérdeket, a közbiztonságot vagy más alapvető érdeket; vagy

b) a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy

c) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.

(2) Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.

(3) Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a meg kereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell a döntésről és okairól.

10. cikk

A bizalmasság megőrzésének kötelessége

(1) Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információ bizalmas jellegű. Az információk a hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.

(2) A név szerinti adatokat nem továbbítják, ha okkal feltételezhető, hogy a továbbított adat átadása vagy felhasználása az egyik Fél alapvető jogi elveivel ellentétes lehet, és különösen, ha ennek okán az érintett személy indokolatlan hátrányt szenvedne. Kérésre a fogadó Fél tájékoztatja az információt nyújtó Felet az átadott információ felhasználásáról és az elért eredményekről.

(3) A név szerinti adatokat csak a vámhatóságokhoz, illetve - amennyiben bűnvádi eljárás céljaira van ezekre szükség - az ügyészséghez és az igazságügyi hatóságokhoz lehet továbbítani. Az ilyen információkhoz más személyek vagy hatóságok csak az információt átadó hatóság előzetes jóváhagyásával férhetnek hozzá.

(4) Az információt átadó Fél tanúsítja a továbbítandó információk pontosságát. Amennyiben úgy tűnik, hogy a továbbított információ pontatlan vagy törlendő volt, a fogadó Felet haladéktalanul értesíteni kell. Az utóbbi köteles elvégezni a javítást vagy törlést.

(5) A magasabb rendű közérdek eseteinek sérelme nélkül az érintett személy kérésre kaphat információt az adatállományokról és ezek céljáról.

11. cikk

Az információ felhasználása

(1) A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni, és az egyes Felek területén csak az információt nyújtó közigazgatási hatóság előzetes írásbeli beleegyezésével, az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használhatók fel más célokra.

(2) A (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását.

(3) A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.

12. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.

13. cikk

A jogsegélynyújtás költségei

A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.

14. cikk

Végrehajtás

(1) E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kirgiz Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.

(2) A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el.

15. cikk

Kiegészítő jelleg

(1) Ez a jegyzőkönyv kiegészíti, és nem gátolja azokat a kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és a Kirgiz Köztársaság kötött vagy köthet. Nem zárja ki továbbá az ilyen megállapodások alapján biztosított kiterjedtebb vámügyi együttműködést.

(2) A 11. cikk sérelme nélkül ezek a megállapodások nem érintik a Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között a vámügyekkel kapcsolatban megszerzett, esetlegesen közösségi érdeklődésre számot tartó információk közlését szabályozó közösségi rendelkezéseket.

ZÁRÓOKMÁNY

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,

meghatalmazottjai, a továbbiakban: a tagállamok, valamint

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,

egyrészről, és

A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai,

másrészről,

akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban: megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenötödik év február 9-én üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:

a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:

Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról

A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kirgiz Köztársaság teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:

Együttes nyilatkozat a megállapodás 23. cikke tekintetében

Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 37. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma tekintetében

Együttes nyilatkozat a megállapodás 43. cikke tekintetében

Együttes nyilatkozat a megállapodás 92. cikke tekintetében

A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kirgiz Köztársaság teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a francia kormány e záróokmányhoz csatolt nyilatkozatának szövegét:

A francia kormány egyoldalú nyilatkozata tengerentúli országai és területeivel kapcsolatban

Hecho en Bruselas, el nueve de febrero de mil novecientos noventa y cinco.

Udfærdiget i Bruxelles, den niende februar nitten hundrede og femoghalvfems.

Geschehen zu Brüssel am neunten Februar neunzehnhundertfünfundneunzig.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέα Φεβρουαρίου χίλια εννιακόσια ενενήντα πέντε.

Done at Brussels, on the ninth day of February in the year one thousand nine hundred and ninety-five.

Fait à Bruxelles, le neuf février mil neuf cent quatre-vingt-quinze.

Fatto a Bruxelles, addì nove febbraio millenovecentonovantacinque.

Gedaan te Brussel, de negende februari negentienhonderd vijfennegentig.

Feito em Bruxelas, em nove de Fevereiro de mil novecentos e noventa e cinco.

Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä helmikuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäviisi.

Som skedde i Bryssel den nionde februari nittonhundranittiofem.

Együttes nyilatkozat a 23. cikk tekintetében

A 38. és 41. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek egyetértenek abban, hogy a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében említett „jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban” kifejezés azt jelenti, hogy mindkét Fél szabályozhatja a területén a társaságok letelepedését és működését, feltéve, hogy ezekkel az előírásokkal nem hoz létre újabb olyan fenntartásokat a másik Fél társaságai letelepedésével és működésével szemben, amelyek a saját társaságai, illetve bármely harmadik ország társaságai fióktelepei vagy leányvállalatai számára biztosítottnál kevésbé kedvező elbánást eredményeznek.

Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 37. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma tekintetében

1. A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset tényszerű körülményeitől függ.

2. A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság leányvállalatának tekintik, ha:

- a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy

- a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.

3. A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.

Együttes nyilatkozat a 43. cikk tekintetében

A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10. bis. cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.

Együttes nyilatkozat a 92. cikk tekintetében

A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében, a megállapodás 92. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos megsértésének minősülnek a következők:

a) a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól; vagy

b) a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.

A francia kormány nyilatkozata

A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy a Kirgiz Köztársasággal kötött partnerségi és együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.”

3. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.

4. § Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült

JEGYZŐKÖNYV

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képvisel, egyrészről,

A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG, másrészről,

TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő csatlakozására,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségekés azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1995. február 9-én, Brüsszelben aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.

2. cikk

Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra, a részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.

3. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

4. cikk

(1) E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint a Kirgiz Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.

(2) A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.

5. cikk

(1) E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba, feltéve hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe helyeztek.

(2) Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letét be helyezésének időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.

(3) Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.

6. cikk

A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek.

7. cikk

E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és kirgiz nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.

Hecho en Bruselas, el treinta de abril de dos mil cuatro.

V Bruselu dne třicátého dubna dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten April zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Απριλίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addì trenta aprile duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada trīsdesmitajā aprīlī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų balandžio trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben,a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.

Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta’ April tas-sena elfejn u erbgha.

Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysiące czwartego.

Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.

V Bruseli dňa tridsiateho apríla dvetisícštyri.

V Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhatta neljä.

Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.”

5. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.

6. § A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösségek, melyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság jár el, egyrészről, és

A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG másrészről, a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a felek,

TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire, mely szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxembourgban, és amely 2007. január 1-jén lépett hatályba,

FIGYELEMBE VÉVE a Kirgiz Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két új tagállam EU-hoz történő csatlakozása miatt kialakuló új helyzetet, amely lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent a Kirgiz Köztársaság és az Európai Unió közötti együttműködés számára,

FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás feleivé válnak, mely megállapodást 1995. február 9-én írták alá Brüsszelben és amely 1999. július 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás), továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatokat, levélváltásokat és a Kirgiz Köztársaság nyilatkozatának szövegét, valamint a 2004. április 30-i megállapodás jegyzőkönyvét, mely 2006. június 1-jén lépett hatályba.

2. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

3. cikk

(1) Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint a Kirgiz Köztársaság hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.

(2) A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett idevágó rendelkezések végrehajtásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.

4. cikk

(1) Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első napján lép hatályba.

(2) A jegyzőkönyvet 2007. január 1-jétől a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.

5. cikk

(1) A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege, továbbá a 2004. április 30-i megállapodás jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven készült.

(2) E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a 2004. április 30-i megállapodás jegyzőkönyvének más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.

6. cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kirgiz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на единадесети юни две хиляди и осма година.

Hecho en Bruselas, el once de junio de dosmile ocho.

V Bruselu dne jedenáctého června dva tisíce osm.

Udfćrdiget i Bruxelles den ellevte juni to tusind og otte.

Geschehen zu Brüssel am elften Juni zweitausendacht.

Kahe tuhande kaheksanda aasta juunikuu üheteistkümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις ένδεκα Ιουνίου δύο χιλιάδες οκτώ.

Done at Brussels on the eleventh day of June in the year two thousand and eight.

Fait ŕ Bruxelles, le onze juin deux mille huit.

Fatto a Bruxelles, addě undici giugno duemilaotto.

Briselé, divtūkstoš astotā gada vienpadsmitajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai aštuntų metų birželio vienuoliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év június tizenegyedik napján.

Maghmul fi Brussell, fil-ħdax-il jum ta’ Ġunju tas-sena elfejn u tmienja.

Gedaan te Brussel, de elfde juni tweeduizend acht.

Sporządzono w Brukseli, dnia jedenastego czerwca dwa tysiące ósmego roku.

Feito em Bruxelas, em onze de Junho de dois mil e oito.

Încheiat la Bruxelles, la unsprezece iunie două mii opt.

V Bruseli dňa jedenásteho júna dvetisícosem.

V Bruslju, dne enajstega junija leta dva tisoč osem.

Tehty Brysselissä yhdentenätoista päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.

Som skedde i Bryssel den elfte juni tjugohundraÍtta.

Составлено в Брюсселе одинадцатого июня две тысячи восьмого год”

7. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére