1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Jegyzőkönyv hiteles, angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
The States Parties to this Protocol,
Aware of the urgent need to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition, owing to the harmful effects of those activities on the security of each State, region and the world as a whole, endangering the well-being of peoples, their social and economic development and their right to live in peace,
Convinced, therefore, of the necessity for all States to take all appropriate measures to this end, including international cooperation and other measures at the regional and global levels,
Recalling General Assembly resolution 53/111 of 9 December 1998, in which the Assembly decided to establish an open-ended intergovernmental ad hoc committee for the purpose of elaborating a comprehensive international convention against transnational organized crime and of discussing the elaboration of, inter alia, an international instrument combating the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition,
Bearing in mind the principle of equal rights and self-determination of peoples, as enshrined in the Charter of the United Nations and the Declaration on Principles of International Law concerning Friendly Relations and Cooperation among States in accordance with the Charter of the United Nations,
Convinced that supplementing the United Nations Convention against Transnational Organized Crime with an international instrument against the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition will be useful in preventing and combating those crimes,
Have agreed as follows:
1. This Protocol supplements the United Nations Convention against Transnational Organized Crime. It shall be interpreted together with the Convention.
2. The provisions of the Convention shall apply, mutatis mutandis, to this Protocol unless otherwise provided herein.
3. The offences established in accordance with article 5 of this Protocol shall be regarded as offences established in accordance with the Convention.
The purpose of this Protocol is to promote, facilitate and strengthen cooperation among States Parties in order to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition.
For the purposes of this Protocol:
(a) „Firearm” shall mean any portable barrelled weapon that expels, is designed to expel or may be readily converted to expel a shot, bullet or projectile by the action of an explosive, excluding antique firearms or their replicas. Antique firearms and their replicas shall be defined in accordance with domestic law. In no case, however, shall antique firearms include firearms manufactured after 1899;
(b) „Parts and components” shall mean any element or replacement element specifically designed for a firearm and essential to its operation, including a barrel, frame or receiver, slide or cylinder, bolt or breech block, and any device designed or adapted to diminish the sound caused by firing a firearm;
(c) „Ammunition” shall mean the complete round or its components, including cartridge cases, primers, propellant powder, bullets or projectiles, that are used in a firearm, provided that those components are themselves subject to authorization in the respective State Party;
(d) „Illicit manufacturing” shall mean the manufacturing or assembly of firearms, their parts and components or ammunition:
(i) From parts and components illicitly trafficked;
(ii) Without a licence or authorization from a competent authority of the State Party where the manufacture or assembly takes place; or
(iii) Without marking the firearms at the time of manufacture, in accordance with article 8 of this Protocol;
Licensing or authorization of the manufacture of parts and components shall be in accordance with domestic law;
(e) „Illicit trafficking” shall mean the import, export, acquisition, sale, delivery, movement or transfer of firearms, their parts and components and ammunition from or across the territory of one State Party to that of another State Party if any one of the States Parties concerned does not authorize it in accordance with the terms of this Protocol or if the firearms are not marked in accordance with article 8 of this Protocol;
(f) „Tracing” shall mean the systematic tracking of firearms and, where possible, their parts and components and ammunition from manufacturer to purchaser for the purpose of assisting the competent authorities of States Parties in detecting, investigating and analysing illicit manufacturing and illicit trafficking.
1. This Protocol shall apply, except as otherwise stated herein, to the prevention of illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition and to the investigation and prosecution of offences established in accordance with article 5 of this Protocol where those offences are transnational in nature and involve an organized criminal group.
2. This Protocol shall not apply to state-to-state transactions or to state transfers in cases where the application of the Protocol would prejudice the right of a State Party to take action in the interest of national security consistent with the Charter of the United Nations.
1. Each State Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences the following conduct, when committed intentionally:
(a) Illicit manufacturing of firearms, their parts and components and ammunition;
(b) Illicit trafficking in firearms, their parts and components and ammunition;
(c) Falsifying or illicitly obliterating, removing or altering the marking(s) on firearms required by article 8 of this Protocol.
2. Each State Party shall also adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as criminal offences the following conduct:
(a) Subject to the basic concepts of its legal system, attempting to commit or participating as an accomplice in an offence established in accordance with paragraph 1 of this article; and
(b) Organizing, directing, aiding, abetting, facilitating or counselling the commission of an offence established in accordance with paragraph 1 of this article.
1. Without prejudice to article 12 of the Convention, States Parties shall adopt, to the greatest extent possible within their domestic legal systems, such measures as may be necessary to enable confiscation of firearms, their parts and components and ammunition that have been illicitly manufactured or trafficked.
2. States Parties shall adopt, within their domestic legal systems, such measures as may be necessary to prevent illicitly manufactured and trafficked firearms, parts and components and ammunition from falling into the hands of unauthorized persons by seizing and destroying such firearms, their parts and components and ammunition unless other disposal has been officially authorized, provided that the firearms have been marked and the methods of disposal of those firearms and ammunition have been recorded.
Each State Party shall ensure the maintenance, for not less than ten years, of information in relation to firearms and, where appropriate and feasible, their parts and components and ammunition that is necessary to trace and identify those firearms and, where appropriate and feasible, their parts and components and ammunition which are illicitly manufactured or trafficked and to prevent and detect such activities. Such information shall include:
(a) The appropriate markings required by article 8 of this Protocol;
(b) In cases involving international transactions in firearms, their parts and components and ammunition, the issuance and expiration dates of the appropriate licences or authorizations, the country of export, the country of import, the transit countries, where appropriate, and the final recipient and the description and quantity of the articles.
1. For the purpose of identifying and tracing each firearm, States Parties shall:
(a) At the time of manufacture of each firearm, either require unique marking providing the name of the manufacturer, the country or place of manufacture and the serial number, or maintain any alternative unique user-friendly marking with simple geometric symbols in combination with a numeric and/or alphanumeric code, permitting ready identification by all States of the country of manufacture;
(b) Require appropriate simple marking on each imported firearm, permitting identification of the country of import and, where possible, the year of import and enabling the competent authorities of that country to trace the firearm, and a unique marking, if the firearm does not bear such a marking. The requirements of this subparagraph need not be applied to temporary imports of firearms for verifiable lawful purposes;
(c) Ensure, at the time of transfer of a firearm from government stocks to permanent civilian use, the appropriate unique marking permitting identification by all States Parties of the transferring country.
2. States Parties shall encourage the firearms manufacturing industry to develop measures against the removal or alteration of markings.
A State Party that does not recognize a deactivated firearm as a firearm in accordance with its domestic law shall take the necessary measures, including the establishment of specific offences if appropriate, to prevent the illicit reactivation of deactivated firearms, consistent with the following general principles of deactivation:
(a) All essential parts of a deactivated firearm are to be rendered permanently inoperable and incapable of removal, replacement or modification in a manner that would permit the firearm to be reactivated in any way;
(b) Arrangements are to be made for deactivation measures to be verified, where appropriate, by a competent authority to ensure that the modifications made to a firearm render it permanently inoperable;
(c) Verification by a competent authority is to include a certificate or record attesting to the deactivation of the firearm or a clearly visible mark to that effect stamped on the firearm.
1. Each State Party shall establish or maintain an effective system of export and import licensing or authorization, as well as of measures on international transit, for the transfer of firearms, their parts and components and ammunition.
2. Before issuing export licences or authorizations for shipments of firearms, their parts and components and ammunition, each State Party shall verify:
(a) That the importing States have issued import licences or authorizations; and
(b) That, without prejudice to bilateral or multilateral agreements or arrangements favouring landlocked States, the transit States have, at a minimum, given notice in writing, prior to shipment, that they have no objection to the transit.
3. The export and import licence or authorization and accompanying documentation together shall contain information that, at a minimum, shall include the place and the date of issuance, the date of expiration, the country of export, the country of import, the final recipient, a description and the quantity of the firearms, their parts and components and ammunition and, whenever there is transit, the countries of transit. The information contained in the import licence must be provided in advance to the transit States.
4. The importing State Party shall, upon request, inform the exporting State Party of the receipt of the dispatched shipment of firearms, their parts and components or ammunition.
5. Each State Party shall, within available means, take such measures as may be necessary to ensure that licensing or authorization procedures are secure and that the authenticity of licensing or authorization documents can be verified or validated.
6. States Parties may adopt simplified procedures for the temporary import and export and the transit of firearms, their parts and components and ammunition for verifiable lawful purposes such as hunting, sport shooting, evaluation, exhibitions or repairs.
In an effort to detect, prevent and eliminate the theft, loss or diversion of, as well as the illicit manufacturing of and trafficking in, firearms, their parts and components and ammunition, each State Party shall take appropriate measures:
(a) To require the security of firearms, their parts and components and ammunition at the time of manufacture, import, export and transit through its territory; and
(b) To increase the effectiveness of import, export and transit controls, including, where appropriate, border controls, and of police and customs transborder cooperation.
1. Without prejudice to articles 27 and 28 of the Convention, States Parties shall exchange among themselves, consistent with their respective domestic legal and administrative systems, relevant case-specific information on matters such as authorized producers, dealers, importers, exporters and, whenever possible, carriers of firearms, their parts and components and ammunition.
2. Without prejudice to articles 27 and 28 of the Convention, States Parties shall exchange among themselves, consistent with their respective domestic legal and administrative systems, relevant information on matters such as:
(a) Organized criminal groups known to take part or suspected of taking part in the illicit manufacturing of or trafficking in firearms, their parts and components and ammunition;
(b) The means of concealment used in the illicit manufacturing of or trafficking in firearms, their parts and components and ammunition and ways of detecting them;
(c) Methods and means, points of dispatch and destination and routes customarily used by organized criminal groups engaged in illicit trafficking in firearms, their parts and components and ammunition; and
(d) Legislative experiences and practices and measures to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition.
3. States Parties shall provide to or share with each other, as appropriate, relevant scientific and technological information useful to law enforcement authorities in order to enhance each other’s abilities to prevent, detect and investigate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition and to prosecute the persons involved in those illicit activities.
4. States Parties shall cooperate in the tracing of firearms, their parts and components and ammunition that may have been illicitly manufactured or trafficked. Such cooperation shall include the provision of prompt responses to requests for assistance in tracing such firearms, their parts and components and ammunition, within available means.
5. Subject to the basic concepts of its legal system or any international agreements, each State Party shall guarantee the confidentiality of and comply with any restrictions on the use of information that it receives from another State Party pursuant to this article, including proprietary information pertaining to commercial transactions, if requested to do so by the State Party providing the information. If such confidentiality cannot be maintained, the State Party that provided the information shall be notified prior to its disclosure.
1. States Parties shall cooperate at the bilateral, regional and international levels to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition.
2. Without prejudice to article 18, paragraph 13, of the Convention, each State Party shall identify a national body or a single point of contact to act as liaison between it and other States Parties on matters relating to this Protocol.
3. States Parties shall seek the support and cooperation of manufacturers, dealers, importers, exporters, brokers and commercial carriers of firearms, their parts and components and ammunition to prevent and detect the illicit activities referred to in paragraph 1 of this article.
States Parties shall cooperate with each other and with relevant international organizations, as appropriate, so that States Parties may receive, upon request, the training and technical assistance necessary to enhance their ability to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition, including technical, financial and material assistance in those matters identified in articles 29 and 30 of the Convention.
1. With a view to preventing and combating illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition, States Parties that have not yet done so shall consider establishing a system for regulating the activities of those who engage in brokering. Such a system could include one or more measures such as:
(a) Requiring registration of brokers operating within their territory;
(b) Requiring licensing or authorization of brokering; or
(c) Requiring disclosure on import and export licences or authorizations, or accompanying documents, of the names and locations of brokers involved in the transaction.
2. States Parties that have established a system of authorization regarding brokering as set forth in paragraph 1 of this article are encouraged to include information on brokers and brokering in their exchanges of information under article 12 of this Protocol and to retain records regarding brokers and brokering in accordance with article 7 of this Protocol.
1. States Parties shall endeavour to settle disputes concerning the interpretation or application of this Protocol through negotiation.
2. Any dispute between two or more States Parties concerning the interpretation or application of this Protocol that cannot be settled through negotiation within a reasonable time shall, at the request of one of those States Parties, be submitted to arbitration. If, six months after the date of the request for arbitration, those States Parties are unable to agree on the organization of the arbitration, any one of those States Parties may refer the dispute to the International Court of Justice by request in accordance with the Statute of the Court.
3. Each State Party may, at the time of signature, ratification, acceptance or approval of or accession to this Protocol, declare that it does not consider itself bound by paragraph 2 of this article. The other States Parties shall not be bound by paragraph 2 of this article with respect to any State Party that has made such a reservation.
4. Any State Party that has made a reservation in accordance with paragraph 3 of this article may at any time withdraw that reservation by notification to the Secretary-General of the United Nations.
1. This Protocol shall be open to all States for signature at United Nations Headquarters in New York from the thirtieth day after its adoption by the General Assembly until 12 December 2002.
2. This Protocol shall also be open for signature by regional economic integration organizations provided that at least one member State of such organization has signed this Protocol in accordance with paragraph 1 of this article.
3. This Protocol is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations. A regional economic integration organization may deposit its instrument of ratification, acceptance or approval if at least one of its member States has done likewise. In that instrument of ratification, acceptance or approval, such organization shall declare the extent of its competence with respect to the matters governed by this Protocol. Such organization shall also inform the depositary of any relevant modification in the extent of its competence.
4. This Protocol is open for accession by any State or any regional economic integration organization of which at least one member State is a Party to this Protocol. Instruments of accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations. At the time of its accession, a regional economic integration organization shall declare the extent of its competence with respect to matters governed by this Protocol. Such organization shall also inform the depositary of any relevant modification in the extent of its competence.
1. This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of the fortieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, except that it shall not enter into force before the entry into force of the Convention. For the purpose of this paragraph, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by member States of such organization.
2. For each State or regional economic integration organization ratifying, accepting, approving or acceding to this Protocol after the deposit of the fortieth instrument of such action, this Protocol shall enter into force on the thirtieth day after the date of deposit by such State or organization of the relevant instrument or on the date this Protocol enters into force pursuant to paragraph 1 of this article, whichever is the later.
1. After the expiry of five years from the entry into force of this Protocol, a State Party to the Protocol may propose an amendment and file it with the Secretary-General of the United Nations, who shall thereupon communicate the proposed amendment to the States Parties and to the Conference of the Parties to the Convention for the purpose of considering and deciding on the proposal. The States Parties to this Protocol meeting at the Conference of the Parties shall make every effort to achieve consensus on each amendment. If all efforts at consensus have been exhausted and no agreement has been reached, the amendment shall, as a last resort, require for its adoption a two-thirds majority vote of the States Parties to this Protocol present and voting at the meeting of the Conference of the Parties.
2. Regional economic integration organizations, in matters within their competence, shall exercise their right to vote under this article with a number of votes equal to the number of their member States that are Parties to this Protocol. Such organizations shall not exercise their right to vote if their member States exercise theirs and vice versa.
3. An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of this article is subject to ratification, acceptance or approval by States Parties.
4. An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of this article shall enter into force in respect of a State Party ninety days after the date of the deposit with the Secretary-General of the United Nations of an instrument of ratification, acceptance or approval of such amendment.
5. When an amendment enters into force, it shall be binding on those States Parties which have expressed their consent to be bound by it. Other States Parties shall still be bound by the provisions of this Protocol and any earlier amendments that they have ratified, accepted or approved.
1. A State Party may denounce this Protocol by written notification to the Secretary-General of the United Nations. Such denunciation shall become effective one year after the date of receipt of the notification by the Secretary-General.
2. A regional economic integration organization shall cease to be a Party to this Protocol when all of its member States have denounced it.
1. The Secretary-General of the United Nations is designated depositary of this Protocol.
2. The original of this Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
IN WITNESS WHEREOF, the undersigned plenipotentiaries, being duly authorized thereto by their respective Governments, have signed this Protocol.”
A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai,
tudatában annak, hogy sürgősen szükséges a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása, mert e tevékenységek károsan hatnak az államok, a régiók és az egész világ biztonságára, és veszélyeztetik a népek jólétét, társadalmi és gazdasági fejlődésüket, valamint a békés élethez való jogukat,
meggyőződve tehát annak szükségességéről, hogy e célból minden államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, beleértve a nemzetközi együttműködést, illetve más intézkedéseket regionális és globális szinten,
emlékeztetve a Közgyűlés 1998. december 9. napján hozott 53/111. számú határozatára, amelyben a Közgyűlés elhatározta egy nyitott kormányközi Ad Hoc Bizottság létrehozását, azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy átfogó nemzetközi egyezményt a nemzetközi szervezett bűnözés ellen, valamint hogy megvitassa – többek között – olyan nemzetközi okmány kidolgozását, amellyel sikerrel lehet küzdeni a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme ellen,
figyelemmel a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvére, ahogy az az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően az Államok Közötti Baráti Kapcsolatokra és Együttműködésre vonatkozó Nemzetközi Jogelvekről szóló Nyilatkozatban megjelenik,
meggyőződve arról, hogy az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi szerződéssel történő kiegészítése hasznos lesz ezen bűncselekmények megelőzése és leküzdése érdekében,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
(1) A jelen Jegyzőkönyv kiegészíti az Egyesült Nemzetek keretében létrejött nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezményt, azt az Egyezménnyel együtt kell értelmezni.
(2) A jelen Jegyzőkönyvre az Egyezmény rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni, kivéve, ha az másként rendelkezik.
(3) A jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban meghatározott bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mint az Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket.
A jelen Jegyzőkönyv célja, hogy előmozdítsa, megkönnyítse és megerősítse a Részes Államok közötti együttműködést a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében.
A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „tűzfegyver” minden olyan hordozható, csővel rendelkező fegyver, amellyel lőni lehet, vagy amelyet lövésre terveztek, illetve amely könnyedén átalakítható arra, hogy sörétet, golyót vagy lövedéket lőjön ki lőpor segítségével, ide nem értve a muzeális fegyvereket vagy azok másolatait. A muzeális fegyvereket és azok másolatait a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni. Nem minősülnek muzeális fegyvernek az 1899 után készült fegyverek;
b) a „részek és alkatrészek” kifejezés speciálisan a tűzfegyver számára tervezett bármilyen alkatrészt vagy pótalkatrészt jelent, amely elengedhetetlen a tűzfegyver működése szempontjából, beleértve a csövet, a tokot vagy tokrészt, a szánt vagy a forgódobot, a zárat vagy a zártömböt, valamint minden olyan eszközt, amelyet úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy a tűzfegyver által keltett torkolatdörejt csökkentse;
c) „lőszer” az egybeszerelt lőszert vagy annak alkatrészeit jelenti, beleértve az olyan töltényhüvelyt, csappantyút, lőport, golyót vagy lövedéket, amelyet tűzfegyverekben használnak, feltéve, hogy ezek az alkatrészek maguk is engedélyezés alá tartoznak az érintett Részes Állam területén;
d) „tiltott előállítás” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek gyártását vagy összeszerelését jelenti:
(i) illegálisan forgalmazott részekből és alkatrészekből;
(ii) azon Részes Állam illetékes hatóságának engedélye vagy jóváhagyása nélkül, ahol a gyártás, illetve az összeszerelés történik; vagy
(iii) anélkül, hogy a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a gyártás során a tűzfegyvert megjelölték volna;
A tűzfegyver részei és alkatrészei gyártásának engedélyezése vagy jóváhagyása a nemzeti joggal összhangban történik;
e) a „tiltott kereskedelem” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek behozatalát, kivitelét, beszerzését, értékesítését, szállítását, mozgatását vagy átszállítását jelenti az egyik Részes Állam területéről vagy azon keresztül egy másik Részes Állam területére, ha ezt az érintett Részes Államok bármelyike nem engedélyezte a jelen Jegyzőkönyvben írt feltételek szerint, vagy ha a tűzfegyverek nincsenek megjelölve a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően;
f) a „nyomonkövetés” a tűzfegyverek és – ha ez lehetséges – azok részei, alkatrészei és a lőszerek módszeres követését jelenti a gyártótól a vevőig, annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a Részes Államok illetékes hatóságainak a tiltott előállítás és kereskedelem felderítéséhez, nyomozásához és elemzéséhez.
(1) A jelen Jegyzőkönyv hatálya – ettől eltérő rendelkezés hiányában – kiterjed a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzésére, valamint a jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásra és vádemelésre, amennyiben e bűncselekmények nemzetközi jellegűek és elkövetésükben szervezett bűnözői csoport érintett.
(2) A jelen Jegyzőkönyvet nem kell alkalmazni az államok közötti műveletekre, illetve az államok közötti szállításokra, ha e Jegyzőkönyv alkalmazása hátrányosan befolyásolná a Részes Államok jogát arra, hogy lépéseket tegyenek a nemzetbiztonság érdekében az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározottak szerint.
(1) Minden Részes Állam meghozza azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat, ha azokat szándékosan követik el, bűncselekményekké nyilvánítsák:
a) tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása;
b) tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott kereskedelme;
c) a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében előírt jelölés(ek) meghamisítása vagy tiltott eltávolítása, kitörlése vagy megváltoztatása a tűzfegyveren.
(2) Minden Részes Állam meghozza ezen kívül azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat bűncselekményekké nyilvánítsák:
a) jogrendszere alapelveivel összhangban, a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetésének kísérlete, vagy részesként annak elkövetésében való részvétel; és
b) a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megszervezése, irányítása, segítése, az arra való felbujtás, annak elősegítése vagy tanácsokkal segítése.
(1) Az Egyezmény 12. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok nemzeti jogrendszerük keretein belül a lehető legnagyobb mértékben olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elkobozzák azokat a tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, illetve az olyan lőszereket, amelyeket tiltott módon állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek.
(2) A Részes Államok nemzeti jogrendszerük keretein belül olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek szükségesek annak megelőzéséhez, hogy a tiltott módon előállított vagy forgalmazott tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek illetéktelen személyek kezébe kerüljenek, azáltal, hogy ezen tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, valamint a lőszereket lefoglalják és megsemmisítik, kivéve, ha az ártalmatlanítás más módját hivatalosan engedélyezték, feltéve, hogy a tűzfegyvereket jelzéssel látták el, illetve az ilyen tűzfegyverek és lőszerek ártalmatlanításának módozatait rögzítették.
Valamennyi Részes Állam legalább tíz évig nyilvántartást vezet a tűzfegyverekkel, és ha az szükséges és lehetséges, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos olyan adatokról, amelyek szükségesek a tiltott módon előállított vagy forgalmazott tűzfegyverek, illetve, ha az szükséges és lehetséges, azok részei, alkatrészei és a lőszerek nyomonkövetéséhez és azonosításához, valamint ahhoz, hogy megelőzzék és felderítsék az ilyen tevékenységeket. Ezek az adatok a következők:
a) a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében meghatározott megfelelő jelölések;
b) a tűzfegyverekkel, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos nemzetközi műveletek esetén, a megfelelő engedély és jóváhagyás kibocsátásának és lejáratának ideje, a kiviteli ország, a behozatali ország, adott esetben a tranzit országok megnevezése, valamint a végső címzett, illetve az áruk leírása és mennyisége.
(1) A tűzfegyverek azonosítása és nyomonkövetése érdekében a Részes Államok:
a) minden tűzfegyver előállításakor megkövetelik annak egyedi megjelölését, amely tartalmazza a gyártó nevét, az előállítás országát vagy helyét és a sorozatszámot, vagy bármilyen más egyedi, felhasználóbarát jelölést vezetnek be egyszerű mértani jeleknek numerikus és/vagy alfanumerikus kóddal való kombinálásával, úgy, hogy valamennyi állam számára lehetséges legyen a gyártási ország gyors azonosítása;
b) megkövetelik minden behozott tűzfegyver megfelelő egyszerű megjelölését, úgy, hogy lehetséges legyen a behozatali ország, és ahol ez lehetséges, a behozatal évének azonosítása, illetve hogy lehetővé váljon ezen ország illetékes hatóságai számára a tűzfegyver nyomon követése, továbbá megkövetelik az egyedi megjelölést, ha a tűzfegyveren nem szerepel ilyen jelölés. Az e pontban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni a tűzfegyverek ideiglenes jellegű, ellenőrizhetően törvényes célokra történő behozatalakor;
c) a tűzfegyver állami készletekből végleges polgári felhasználásra történő átadásakor olyan megfelelő egyedi jelölések használatát biztosítják, amelyek lehetővé teszik az átadó ország azonosítását valamennyi Részes Állam számára.
(2) A Részes Államok a tűzfegyvereket előállító ipart arra ösztönzik, hogy hozzanak intézkedéseket a jelölések eltávolítása vagy megváltoztatása ellen.
Az a Részes Állam, amely belső jogával összhangban nem ismeri el a hatástalanított tűzfegyvert tűzfegyvernek, megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve speciális bűncselekmények meghatározását is, ha az szükséges, annak érdekében, hogy a hatástalanított tűzfegyverek tiltott visszaélesítését megelőzze, a hatástalanítás következő általános elveinek megfelelően:
a) a hatástalanított tűzfegyver minden, a működéshez elengedhetetlen alkatrészét véglegesen működésképtelen állapotba kell hozni, és alkalmatlanná kell tenni az eltávolításra, a kicserélésre, vagy az olyan megváltoztatásra, amelynek révén valamilyen módon lehetőség lenne a tűzfegyver visszaélesítésére;
b) lépéseket kell tenni a hatástalanítási intézkedések ellenőrzésére, ha az szükséges, valamely illetékes hatóság útján, hogy biztosítani lehessen, hogy a végrehajtott változtatások a tűzfegyvert véglegesen működésképtelenné tették;
c) az illetékes hatóság ellenőrzésének ki kell terjednie a tűzfegyver hatástalanítását bizonyító tanúsítványra vagy kivonatra, vagy az e célból a tűzfegyverre nyomott, jól látható jelölésre.
(1) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek átszállítására vonatkozóan valamennyi Részes Állam hatékony kiviteli és behozatali engedélyezési vagy jóváhagyási rendszert hoz létre vagy tart fenn, illetve a nemzetközi tranzitra vonatkozó intézkedéseket hoz.
(2) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek szállítmányozására vonatkozó kiviteli engedélyek, illetve jóváhagyások kibocsátása előtt a Részes Államok ellenőrzik, hogy:
a) a behozatali ország a behozatali engedélyeket, illetve jóváhagyásokat kiadta; és
b) a két- vagy többoldalú egyezmények, illetve azon megállapodások sérelme nélkül, amelyek kedvezményeket biztosítanak a kizárólag szárazföldi határokkal rendelkező államoknak, a tranzit országok legalább egy írásos értesítést küldtek a szállítást megelőzően arról, hogy nem ellenzik a tranzitot.
(3) A kiviteli és a behozatali engedélynek vagy jóváhagyásnak és a kísérő iratoknak legalább az engedély vagy a jóváhagyás kibocsátásának helyéről és idejéről, a lejárat idejéről, a kiviteli államról, a behozatali államról, a végső címzettről, a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek leírásáról és mennyiségéről, és – ha tranzitról is szó van – a tranzit-országokról kell adatokat tartalmaznia. A behozatali engedélyben feltüntetett adatokat előzetesen a tranzit-országok rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A behozatali Részes Állam – kérelemre – értesíti a kiviteli Részes Államot a feladott tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, vagy lőszert tartalmazó szállítmány átvételéről.
(5) A rendelkezésre álló erőforrások keretein belül valamennyi Részes Állam megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az engedélyezési, illetve a jóváhagyási eljárások biztonságosak legyenek, és hogy az engedélyezési vagy jóváhagyási iratokat ellenjegyezni, illetve hitelesíteni lehessen.
(6) A Részes Államok egyszerűsített eljárási szabályokat fogadhatnak el a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei, illetve a lőszerek olyan ellenőrizhető törvényes célokra történő eseti behozatala, kivitele vagy tranzitja tekintetében, mint a vadászat, a sportlövészet, az értékbecslés, a kiállítások vagy a javítások.
Annak érdekében, hogy felderítsék, megelőzzék és kiküszöböljék a tűzfegyvereket, azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő lopást, veszteséget, elterelést, valamint azok tiltott előállítását és kereskedelmét, mindegyik Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy:
a) megkövetelje a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek biztonságát az előállítás, a behozatal, a kivitel és a területén történő tranzit során; és
b) növelje a behozatali, a kiviteli és a tranzitellenőrzések, beleértve – ahol az szükséges – a határellenőrzések, valamint a rendőrségi és a vámügyi nemzetközi együttműködés hatékonyságát.
(1) Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog- és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között az adott ügy szempontjából lényeges, a tűzfegyvereket, azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő adatokat, például az engedéllyel rendelkező gyártókról, kereskedőkről, importőrökről, exportőrökről és – ha lehetséges – a szállítókról.
(2) Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog- és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között a vonatkozó adatokat például:
a) olyan szervezett bűnözői csoportokról, amelyekről tudható vagy gyanítható, hogy részt vesznek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításában vagy kereskedelmében;
b) a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy kereskedelmének leplezéséhez használt eszközökről és a felderítés módjairól;
c) a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott kereskedelmével foglalkozó szervezett bűnözői csoportok által szokásosan használt módszerekről és eszközökről, feladási helyekről és célállomásokról, valamint útvonalakról; és
d) a törvényhozói tapasztalatokról, gyakorlatokról, valamint intézkedésekről, amelyek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításnak és kereskedelmének megelőzésére, leküzdésére és visszaszorítására irányulnak.
(3) A Részes Államok biztosítják egymás számára, illetve megosztják egymással, ha az szükséges, a rendészeti hatóságok számára hasznos, vonatkozó tudományos és műszaki információkat, annak érdekében, hogy erősítsék egymás képességét a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy kereskedelmének megelőzésére, felderítésére és nyomozására, valamint az ilyen tiltott tevékenységekben résztvevő személyek bíróság elé állítására.
(4) A Részes Államok együttműködnek az olyan tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és az olyan lőszerek nyomonkövetésében, amelyeket vélhetően tiltott módon állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek. Az ilyen együttműködés magában foglalja a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek nyomonkövetésével kapcsolatos, jogsegély iránti megkeresések haladéktalan megválaszolására vonatkozó előírást a rendelkezésre álló eszközök keretein belül.
(5) A jogrendszere alapelveire vagy bármely nemzetközi egyezményre tekintettel valamennyi Részes Állam garantálja az e cikk értelmében valamely más Részes Államtól kapott adatok bizalmas kezelését, és betartja az ezen adatok használatával kapcsolatos bármely korlátozást, ideértve a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó tulajdonosi adatokat, ha ezt az adatot szolgáltató Részes Állam kívánja. Ha az adatok bizalmas kezelése nem tartható fenn, e tényről az adatot szolgáltató Részes Államot az adat közzététele előtt értesíteni kell.
(1) A Részes Államok kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében.
(2) Az Egyezmény 18. cikk (13) bekezdésének sérelme nélkül valamennyi Részes Állam kijelöl egy olyan nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot, amely összekötőként működik közte és a többi Részes Állam között a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben.
(3) A Részes Államok keresik a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek gyártóinak, forgalmazóinak, importőreinek, exportőreinek, ügynökeinek és kereskedelmi fuvarozóinak támogatását és együttműködését az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott tiltott tevékenységek megelőzése és felderítése érdekében.
A Részes Államok együttműködnek egymással és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, ha az szükséges, annak érdekében, hogy – kérelemre – képzési és műszaki segítséget kapjanak, amely szükséges ahhoz, hogy javítani tudják képességüket a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzésében, leküzdésében és visszaszorításában, beleértve az Egyezmény 29. és 30. cikkében meghatározott ügyekkel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és anyagi segítségnyújtást.
(1) A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése érdekében a Részes Államok megfontolják egy, az ügynöki tevékenységet szabályozó rendszer létrehozását, amennyiben ilyen rendszert még nem hoztak létre. A rendszer a következő egy vagy több intézkedést foglalhatja magában:
a) a saját területükön működő ügynökök nyilvántartásba vételének követelményét;
b) az ügynöki tevékenység engedélyezésének vagy jóváhagyásának követelményét; vagy
c) a műveletben résztvevő ügynökök nevének és működési helyének a behozatali és kiviteli engedélyeken, illetve jóváhagyásokon, vagy a kísérő iratokban történő feltüntetésének követelményét.
(2) Azokat a Részes Államokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésében kifejtettek alapján az ügynöki tevékenységre vonatkozó engedélyezési rendszert már létrehozták, a jelen Jegyzőkönyv arra bátorítja, hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos adatokat vegyék fel a jelen Jegyzőkönyv 12. cikke szerinti adatcsere körébe, és hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat a jelen Jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően őrizzék meg.
(1) A Részes Államok törekednek arra, hogy a jelen Jegyzőkönyv értelmezése és alkalmazása során felmerülő vitákat tárgyalások útján rendezzék.
(2) A jelen Jegyzőkönyv értelmezése és alkalmazása során két vagy több Részes Állam között felmerülő olyan vitát, amelyet ésszerű időn belül nem sikerül tárgyalások útján rendezni, az érintett Részes Államok egyikének kérésére választottbíróság elé kell vinni. Amennyiben a választottbíróság igénybevételére irányuló kezdeményezés időpontját követő hat hónapon belül sem tudnak az érintett Részes Államok a választottbíróság megszervezésében megegyezni, a vitát az érintett Részes Államok bármelyike a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, a Bíróság Alapszabályával összhangban.
(3) Minden Részes Állam jogosult a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, vagy az ahhoz való csatlakozáskor kijelenteni, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a jelen cikk (2) bekezdését. A (2) bekezdés a többi Részes Államot sem kötelezi azokkal a Részes Államokkal szemben, amelyek a fenti fenntartást tették.
(4) Bármely Részes Állam, amely a jelen cikk (3) bekezdése szerinti fenntartást tette, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást az Egyesült Nemzetek főtitkárának megküldött írásbeli értesítéssel.
(1) A jelen Jegyzőkönyv minden állam számára nyitva áll aláírásra az Egyesült Nemzetek New York-i székházában a Közgyűlés által történő elfogadástól számított harmincadik naptól kezdődően 2002. december 12-ig.
(2) A jelen Jegyzőkönyv továbbá aláírásra nyitva áll a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szervezet legalább egy tagállama a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban aláírta ezt a Jegyzőkönyvet.
(3) A jelen Jegyzőkönyvet a Részes Államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk, vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. Egy regionális gazdasági integrációs szervezet akkor helyezheti letétbe megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, ha annak legalább egy tagállama a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát már letétbe helyezte. A fenti megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratban az ilyen szervezet megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet továbbá értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról.
(4) A jelen Jegyzőkönyv bármely állam és minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll, amelynek legalább egy tagállama Részes Állam a jelen Jegyzőkönyvben. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. Csatlakozásakor a regionális gazdasági integrációs szervezet megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról.
(1) A jelen Jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, kivéve azt a körülményt, miszerint az Egyezmény hatálybalépése előtt a Jegyzőkönyv nem lép hatályba. A jelen bekezdés alkalmazásában, egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármilyen okirat nem számítható további okiratként hozzá az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz.
(2) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a jelen Jegyzőkönyvet a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy az ehhez történő csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy jelen Jegyzőkönyvhöz ezt követően csatlakozik, a jelen Jegyzőkönyv a vonatkozó okiratnak az ilyen állam vagy szervezet által történő letétbe helyezésének időpontjától számított harmincadik napon lép hatályba, vagy abban az időpontban, amikor a jelen cikk (1) bekezdésének értelmében ez a Jegyzőkönyv hatályba lép, attól függően, melyik következik be később.
(1) A jelen Jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt év elteltével a jelen Jegyzőkönyv bármely Részes Állama javasolhatja annak módosítását, és azt benyújthatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához, aki ezután a javasolt módosítást tanulmányozás és a javaslattal kapcsolatos döntéshozatal céljából ismerteti a Részes Államokkal és az Egyezmény Részes Államainak Konferenciájával. A Részes Államok Konferenciáján tanácskozó, a jelen Jegyzőkönyvben Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek az egyes módosításokra vonatkozó egyetértés megteremtése érdekében. Ha az egyetértés kialakítására tett erőfeszítések eredménytelenek és nem sikerül megegyezésre jutni, akkor a módosítás elfogadásához – végső lehetőségként – a Részes Államok Konferenciáján jelen lévő és szavazó Részes Államok kétharmados szavazati többsége szükséges.
(2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek, a hatáskörükbe tartozó ügyekben, a jelen cikk alapján, annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány tagállamuk a jelen Jegyzőkönyv Részes Állama. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik ezt saját jogon teszik, és fordítva.
(3) A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott módosításokat a Részes Államoknak meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni.
(4) A jelen cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott módosítás valamely Részes Állam vonatkozásában az ilyen módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál történt letétbe helyezése időpontjától számított kilencven nap elteltével lép hatályba.
(5) Ha valamely módosítás hatályba lép, úgy az kötelező érvényű mindazokra a Részes Államokra nézve, amelyek kinyilvánították egyetértésüket, hogy azt magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. A többi Részes Államra nézve továbbra is a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései maradnak érvényben és bármely olyan korábbi módosítás, amit megerősítettek, elfogadtak vagy jóváhagytak.
(1) A jelen Jegyzőkönyvet bármelyik Részes Állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek főtitkárának megküldött írásbeli értesítéssel. Az ilyen felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár átvette az értesítést.
(2) A regionális gazdasági integrációs szervezet tagsága megszűnik a jelen Jegyzőkönyvben, amikor azt tagállamainak mindegyike felmondta.
(1) A jelen Jegyzőkönyv kijelölt letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.
(2) A jelen Jegyzőkönyv eredeti példányát – amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles – az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak, akiket erre saját kormányaik szabályszerűen felhatalmaztak, a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.”
4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 3. §-a szerinti Jegyzőkönyv 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot rendeletben kijelölje. *
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) E törvény
a) 2–4. §-a a Jegyzőkönyv 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban, *
b) 6. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén
lép hatályba.
(3) A Jegyzőkönyv, illetve a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
6. § (1) *
(2) *
