A jogszabály mai napon ( 2019.09.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

71/2011. (VII. 27.) VM rendelet

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítéséről és határainak módosításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3., 4. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § (1) Védetté nyilvánítom és az 1/1976. OTvH határozattal létesített, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 140/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területéhez csatolom az Ópusztaszer 071/28, 071/29, 071/30, 071/31 a-b, 071/32 a-b, 071/33, 071/34 a-b, 071/35 a-b, 071/36 a-b, 071/37, 071/39, 073/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 15,9 hektár kiterjedésű területet.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek.

(3) A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részét képező Ópusztaszer 044/11 a-b, 044/12, 044/14 a-b, 044/15, 044/21, 044/22, 044/23, 044/38, 044/42 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, valamint a 044/18 hrsz.-ból 3,5347 ha (az X: 729790,77; Y: 127559,85, X: 729805,47; Y: 127566,73; X: 729820,96; Y: 127581,13 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délre fekvő rész), a 054/4 hrsz.-ból 0,0924 ha (az X: 729804,76; Y: 127265,62, X: 729802,74; Y: 127274,0 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól keletre fekvő rész), összesen 10,9 hektár kiterjedésű terület védettségét feloldom.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ingatlanok védettségének feloldása nem érinti az ingatlanoknak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelettel megállapított Natura 2000 jogi jellegét.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott védetté nyilvánítás célja a természeti és tájképi értékekkel rendelkező, a már védett természeti területhez szervesen kapcsolódó területek védetté nyilvánítása.

(2) Az 1. § (3) bekezdésben meghatározott védettségfeloldás célja a védettségi kritériumoknak már nem megfelelő területrészek leválasztása.

3. § A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítési területének természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 71/2011. (VII. 27.) VM rendelethez

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítési területének természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A Tisza-völgy déli részének és a Duna-Tisza közi hátság keleti peremének jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének és táji értékeinek, köztük különösen a nyílt pusztai tájkép megőrzése.

1.2. A természetes felszínformák és maradványaik (a terület esetében magaspart-lejtők, folyóhátak), továbbá a terület természetes vízrajzi elemeinek: mocsarak és fakadóvizek megőrzése.

1.3. A természetközeli élőhelyek, ezen élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek megőrzése, különös tekintettel a gyepterületekre.

1.4. A terület biológiai sokféleségének megőrzése, fenntartása az őshonos élővilág tekintetében.

1.5. A védett- és fokozottan védett madárfajok háborítatlan fészkelésének biztosítása és a vonuló madárfajok táplálkozó-területeinek megőrzése, fenntartása.

1.6. A területen előforduló védett állatfajok (köztük különösen a barna ásóbéka [Pelobates fuscus], a zöld gyík [Lacerta viridis], a mocsári teknős [Emys orbicularis], a nagy kócsag [Egretta alba], a szürke gém [Ardea cinerea], a nádirigó [Acrocephalus arundinaceus], a búbosbanka [Upupa epops], a mezei pacsirta [Alauda arvensis], és a tövisszúró gébics [Lanius collurio]) megóvása, állományuk fenntartása, életfeltételeik biztosítása.

1.7. A tudományos és természetvédelmi célú kutatások számára a természeti feltételek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A természetes vízháztartást befolyásoló létesítmények elhelyezésének szabályozása.

2.2. A gyepek kaszálással és a lehető legnagyobb területen legeltetéssel történő hasznosítása lehetőségének biztosítása.

2.3. A gyepeken olyan kaszálási és legeltetési rend kialakítása, amellyel a gyepszerkezet fennmaradása és javulása biztosítható.

2.4. Az inváziós lágy- és fásszárúak területről történő eltávolítása.

2.5. A táji értékek és a tájjelleg hagyományos elemei megőrzésének segítése, a tájképet veszélyeztető létesítmények elhelyezésének szabályozása.

2.6. A vadászati tevékenység szabályozása a természetvédelmi szempontból előnyös elemeinek elősegítése mellett.

2.7. Szalma- vagy szénakazal, valamint náddepónia elhelyezésének szabályozása.

2.8. A terület természeti értékeinek minél szélesebb kört érintő, pontos felmérése.

2.9. A területen az építés feltételeinek és követelményeinek szabályozása.

2.10. A felszín alatti vizek használatának és a felszíni vizek elvezetésének szabályozása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek védelme

3.1.1.1. Tilos a terület természetes felszínformáinak megváltoztatása, roncsolása, beleértve a motoros sportjárművek általi talajbolygatást, útbevágások kialakítását, területfeltöltést.

3.1.1.2. Engedélyezett tereprendezési munka megkezdése előtt legalább 7 nappal az engedélyesnek írásban tájékoztatnia kell a működési területével érintett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: igazgatóság) a tevékenység megkezdéséről.

3.1.2. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.2.1. A területen az inváziós lágy- és fásszárúak állományai által elfoglalt területek kiterjedése nem növekedhet, e fajok teljes eltávolítására kell törekedni, azonban az erre irányuló tevékenység nem veszélyeztetheti védett növény- és állatfajok állományait.

3.1.3. Fajok védelme

3.1.3.1. A búbosbanka, szalakóta (Coracias garrulus), kerecsensólyom (Falco cherrug) térségi állományának megőrzése, állományaik növekedésének elősegítése érdekében költőládák kihelyezéséről, azok karbantartásáról köteles az igazgatóság gondoskodni.

3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

3.1.4.1. Az igazgatóságnak gondoskodnia kell a terület természeti értékeinek a védetté nyilvánító jogszabály hatálybalépését követő két éven belüli felméréséről.

3.1.4.2. Az igazgatóságnak tízévente legalább egy alkalommal el kell készítenie a terület élőhelytérképét és a védett növényfajok ponttérképét.

3.1.4.3. Az igazgatóság feladata a természetvédelmi kezelés szempontjából kulcsfontosságú élőlénycsoportok és fajok állományának, helyzetének folyamatos nyomon követése, és az így gyűjtött adatok, információk dokumentálása.

3.1.5. Terület- és földhasználat

3.1.5.1. Technikai sport nem folytatható a területen.

3.1.5.2. A területhasználó köteles a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott inváziós növényfajok megtelepedését, terjedését megakadályozni, és a már meglévő állományokat kiirtani.

A hatóság az engedély kiadása előtt kikéri az igazgatóság véleményét a tevékenység helye, módja és ideje tekintetében.

3.1.5.3. Vadföld és vaditató nem létesíthető a területen.

3.1.5.4. A vadászat során keletkezett hulladékot, lőszerhüvelyt a vadászat befejeztével össze kell gyűjteni, és el kell szállítani a területről.

3.1.5.5. Mesterséges vadkibocsátás, zárt téri vadtartás, apróvadnevelő és -kibocsátóhely létesítése tilos.

3.1.5.6. Víztározási célú vízilétesítmény, horgásztó, halastó, öntözőgödör létesítése tilos.

3.1.5.7. Termőföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

3.1.5.8. Természetszerű növénytársulás állományában szóró létesítése nem engedélyezhető kivéve, ha az állományapasztási célból történik.

3.1.5.9. Felszíni vizek elvezetése tilos. Kivételt képez, ha a felszíni vizek kártétele élet- és vagyonbiztonságot fenyeget.

3.1.5.10. Felszín alatti és felszíni vizek rekreációs rendeltetésű víztér vízutánpótlása céljából nem vehetők igénybe.

3.1.5.11. Őshonos nem védett lágyszárú gyógynövények csak a szántóként hasznosított területeken termeszthetők.

3.1.5.12. A terület tulajdonosa az elhagyott hulladékot saját költségén köteles eltávolítani.

3.1.5.13. Csak a terület tájképi értékét nem veszélyeztető, gazdálkodáshoz kötődő terepi jelzések alakíthatók ki.

3.1.5.14. Szőlő- és gyümölcsültetvény nem létesíthető, kivéve az épületet magában foglaló ingatlanrészen kialakított, kert jellegű telepítést.

3.1.5.15. Szántó létesítése tilos.

3.1.5.16. A természetbeni állapot szerinti gyep, nádas és mocsár területeken a talajerő-utánpótlást csak a ténylegesen ott legelő állatok által elhullajtott trágya képezheti.

3.1.5.17. A gyepeken, vizes élőhelyeken növényvédő szer alkalmazása tilos, amely alól az inváziós növényfajok hatósági engedéllyel végzett irtása képez kivételt.

3.1.5.18. A területen csak vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer alkalmazható.

3.1.5.19. A tarló és a szalma, valamint a nádtörmelék égetése tilos.

3.1.5.20. Náddepó gyep hasznosítású vagy gyep művelési ágban nyilvántartott területen nem létesíthető.

3.1.5.21. Nagynyomású gáz- és olajvezeték létesítésével, működtetésével, fenntartásával, valamint fejlesztésével járó tevékenységet a terület legkisebb mértékű zavarásával kell végezni.

3.1.5.22. E rendelet hatálybalépését megelőző három évben szántóföldként nem hasznosított, visszagyepesedő földrészlet és gyepterület szántóvá, valamint erdőterületté való alakítása tilos.

3.1.5.23. Termőföld művelés alóli kivonása, más célú hasznosítása és a művelési ág váltás csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében, azokkal összhangban történhet.

3.1.5.24. Új építmény elhelyezése - az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló, továbbá azzal összhangban álló építmény kivételével - tilos.

3.1.6. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.6.1. A terület hatósági tájékoztató táblával történő megjelölését a tábláknak a terület határa és a területre bevezető utak találkozásánál történő kihelyezésével végzi el az igazgatóság.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Szántó művelési ágú területek kezelése

3.2.1.1. E rendelet hatálybalépését megelőző három évben visszagyepesedett, vagy gyep, de a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban szántóként nyilvántartott területek művelési ágát a valós természetbeni állapotnak megfelelő művelési ágra kell változtatni e rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül.

3.2.1.2. Szántó művelési ágú területen, a nyílt pusztai tájkép megőrzése érdekében erdőtelepítés, fásítás nem végezhető.

3.2.1.3. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/gazdálkodási év mértéket.

3.2.1.4. Műtrágyázás a szántóföldként nem hasznosított, visszagyepesedő vagy gyepterületek és vizes élőhelyek 50 m-es körzetében tilos.

3.2.1.5. Lágyszárú és fásszárú energiaültetvény telepítése tilos.

3.2.2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.2.1. Gyepeken gépjárművel közlekedni tilos. A korlátozás nem vonatkozik a jogszerű tevékenységet végző, a gyepfelszínt nem károsító, száraz talajon közlekedő mezőgazdasági gépekre.

3.2.2.2. Felülvetés és gyepfeltörés, mechanikai jellegű ápolási munkák végzése, tűzpászták létesítése tilos.

3.2.2.3. Égő gyepen, amennyiben a tűz nem fenyeget közvetlenül emberéletet, épületet, nagyértékű mezőgazdasági létesítményt vagy több hektáros kiterjedésű erdőterületet, tilos a tűz terjedése ellen szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, valamint vegyszer kijuttatással védekezni.

3.2.2.4. A gyepeken június 15. után kezdhető meg a kaszálás.

3.2.2.5. Kaszálás során legalább 8 cm-es fűtarlót kell visszahagyni.

3.2.2.6. Kaszálásonként változó helyen a lekaszálandó terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálatlanul kell hagyni.

3.2.2.7. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-i dátummal az inváziós növényfajok állományait érintő kaszálás és szárzúzás megkezdése.

3.2.2.8. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálatlanul hagyott foltokat tilos olyan módon fennhagyni, hogy abban inváziós növény állománya legyen.

3.2.2.9. Kaszálás és tisztítókaszálás során vadriasztó láncot kell használni.

3.2.2.10. Gyepterületen a kaszálást követő 30 napon túl tilos a levágott növényi anyag tárolása.

3.2.2.11. Vizes vagy átnedvesedett talajon a kaszálás tilos.

3.2.2.12. Spontán gyepesedő területeken sarjúkaszálást, szárzúzást a felhagyást követő első 5 évben kell végezni.

3.2.2.13. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, egyéb trágya kiszórása tilos.

3.2.2.14. A gyepet borító vízállások 100 méteres parti sávjában történő legeltetés abban az esetben engedélyezhető, ha a legeltetés július 1. és december 31. között történik.

3.2.2.15. December 1. és március 14. közötti időszakban történő legeltetéshez nem szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye, ha az igazgatósággal a legeltetett haszonállatfajta és az állatsűrűség tekintetében előzetes egyeztetésre került sor. Az eredményes egyeztetésről az igazgatóság tájékoztatja a hatóságot.

3.2.2.16. A legeltetett jószágállomány számára kialakított időszakos szállásokon és gyepeken kiegészítő takarmány elhelyezése tilos.

3.2.2.17. A területen csak szarvasmarhával, juhval, lóval, házi bivallyal, kecskével történhet a legeltetés.

3.2.2.18. A közhiteles ingatlan-nyilvántartásban gyepként szereplő ingatlanok művelési ágának megváltoztatása, művelés alóli kivonása, valamint más célú hasznosítása tilos.

3.2.3. Művelés alól kivett területek kezelése

3.2.3.1. Földút burkolt úttá alakítása tilos.

3.2.3.2. Földút természetes terepszint fölé emelése tilos.

3.2.3.4. Tanyaépítés céljára csak a meglévő tanyahely vehető igénybe.

3.2.3.5. Új beépítésre szánt terület kijelölése tilos.

3.2.3.6. Három hónapnál hosszabb ideig fennálló ideiglenes jellegű építmény abban az esetben létesíthető, ha az elhelyezés és az üzemeltetés védett faj élettevékenységét nem zavarja, természeti értéket nem károsít, nem pusztít el.

3.2.3.7. Forgalomnövekedés okozta természetvédelmi kár megelőzése érdekében a gépjárművel való közlekedés egyéb jogszabály által lehetővé tett korlátozását biztosító műtárgyak elhelyezéséről az igazgatóság gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére